Amint a mai műsorból kiderült, a Bartók Rádióban idén január 15-én sugárzott adás ismétlése volt – benne Boros Attilának Ilosfalvy Róberttel 1991-ben készített rádiós beszélgetése részleteivel és a művész felvételeivel: "15 éve hunyt el Ilosfalvy Róbert, operaénekes" - feltételezem, ezzel a változatlan rádiós összeállítással kívántak Ilosfalvy születésének néhány nappal ezelőtti évfordulóját is számon tartva, a Művészre emlékezni.
Lásd az 1015. sorszámú bejegyzésemet, amelyben a linket is elhelyeztem, ott visszahallgatható az elhangzott műsor.
Így van. Ugyanakkor a rádióműsor nem mindig igazodik frissiben az évfordulókhoz. Erre példa ez a mostani műsorcím is, amit idéztem. De ha meghallgatjuk az adást, kiderül majd, hogy a szerkesztő mit tart számon: a születési vagy a halálozási évfordulót - avagy mindkettőre utal a műsorban. (Netán, pár héttel később, újabb megemlékezést szerkeszt a rádióban, ezúttal csak a Művész születésnapi évfordulóját - június 18. - szem előtt tartva...)
Igen, 15 éve, de januárban hunyt el.
Bartók Rádió,
ma este 19.00 -19.30
Évfordulók
15 éve hunyt el Ilosfalvy Róbert, operaénekes
Szerkesztő - műsorvezető: Becze Szilvia
Nagyon köszönöm a linket! Ilos személyéhez rengeteg csodálatos opera-előadás emléke fűződik. és minden felvétel különleges öröm számomra is,
„Töltse velünk a Szentestét” – Kiszel Tünde interjúja Ilosfalvy Róberttel (1997)
A videó Kiszel Tünde személyes engedélyével kerül feltöltésre minden Ilosfalvy-rajongó örömére.
Kivételesen kedves interjú.
(24:32) BP TV - YouTube
Még mielőtt külföldi operatársulatok elhozták volna Magyarországra a Ruszalkát, már készült belőle magyar nyelvű rádiófelvétel: keresztmetszet-féle.
A Magyar Rádió évtizedeken keresztül sugározta az opera részleteit erről a stúdiófelvételről (is):
1955. szeptember 19., Kossuth Rádió, 19.02 – 20.00
„Bemutatjuk új operafelvételünket”
„Részletek Dvorzsák A sellő (Ruszalka) című operájából”
Közreműködik a Magyar Rádió ének- és zenekara.
Vezényel: Váradi László
Szereposztás:
Ruszalka – Mátyás Mária
A herceg – Ilosfalvy Róbert
A vízirém – Jámbor László
A hercegasszony – Takács Paula
3 tündér – Szecsődi Irén, Fábry Edit, Koltay Valéria
Nemrég a YouTube-ra feltöltöttek Ilosfalvy Róbert énekszámai
közül több olyan áriát, kettőst, amelyek jóideje nem voltak ott elérhetőek:
(A Nyomorultak c. musical részletei - 1998. - koncertfelvétel - videó) - Kuriózum!
Magyar szöveg: Innocent-Vincze Ernő. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor
A televíziós filmrészlet ének-zenei hanganyaga az alábbi rádiófelvételről való: a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. június 22, Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25
J. Strauss: Egy éj Velencében – Gondoladal (Ilosfalvy Róbert)
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Pavillon-duett (Erika Köth és Ilosfalvy Róbert)
J. Strauss: A denevér – Bordal - „Glücklich ist wer vergisst” (Geszty Szilvia és Ilosfalvy Róbert)
J. Strauss: A denevér – „Inni kell” (Ilosfalvy Róbert) - videó (1965)
J. Strauss: A denevér – Alfréd szerenádja és Adél belépője (László Margit és Ilosfalvy Róbert)
Közreműködik: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió, 19.05 –22.00
A Rádió
Dalszínházának bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00
Fordította: Gábor Andor, a verseket átdolgozta Szabó Miklós. (Km. az MRT Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
15 éve hunyt el Ilosfalvy Róbert, Kossuth-díjas operaénekes
ATEMPO.sk - 2024. JANUÁR 06.
Az emlékező cikkben a szerző tévesen írja, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert házasok voltak. (Csak élettársként kötötték össze életüket pár évig.)
A Bartók Rádió a hétfő esti műsorában (és a szerda délelőtti
ismétlésben) Boros Attilának Ilosfalvy
Róberttel 1991-ben készített rádiós beszélgetésének részleteivel és a művész felvételeivel emlékezett a
15 éve elhunyt Kossuth-díjas tenoristánkra.
"Évfordulók"
Szerkesztő-műsorvezető:
Becze Szilvia
Puccini: Manon Lescaut - Des Grieux áriája, I. felv.
Erkel: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv. (”Hazám, hazám...”)
Verdi: Rigoletto - A mantuai herceg áriája ("Kesztyű-ária"), I. felv.
Verdi: Otello - Otello áriája, I. felv.
Puccini: Turandot - Kalaf áriája, III. felv.
Wagner: A nürnbergi mesterdalnok - Walter mesterdala, III.
felv.
Bartók Rádió, ma: 19:00 - 19:30
|
Évfordulók 15 éve hunyt el Ilosfalvy Róbert, operaénekes Szerk.-mv.: Becze Szilvia (ism. január 17., de. 11.30 -12.00) |
Megemlítem azt is, hogy a Magyar
Rádió egykori zenei szerkesztője, zenekritikus, Kertész Iván rádió-sorozatának egyik
adásában – „Emlékezetes előadások a Magyar Állami
Operaházban” – a Tell Vilmos 1963. február 28-i bemutató-előadásról adott
egy bő áttekintést, és az élő operaközvetítés hangfelvételéből játszott be
ének-zenei részleteket mintegy 55 percben (1992.
szeptember 27., Bartók Rádió, 9.05 – 10.00)
Kertész Iván beszámolója az opera-bemutatóról pedig a MUZSIKA korabeli lapszámában jelent meg. Ilosfalvy
Arnold-alakításáról a következőket írta:
„A másik nagy szerep, a Melchtal Arnoldé,
érdekes összehasonlításokra adott alkalmat. Ilosfalvy Róbert a ’gyilkos’
szerepet kitűnően győzi hanggal, szuggesztivitással. Tulajdonképpen Arnold az
egyedüli a darabban, aki belső konfliktussal vívódik, akinek választania kell.
Ezt a küzdelmet kitűnően ábrázolta Ilosfalvy. A szerepből több drámaiságot
bontott ki, mint amennyi valójában benne van. Gardelli mester mellett ő
nyújtotta a legnagyobb élményt.”
Azt is megjegyzem, hogy a Magyar Katolikus Rádió 2020. november 15-én 20.04 és 21.00 óra között, „Az opera világa” új műsorában Boros Attila már bejátszott egy másik nagyszerű, felemelő részletet is a premier-előadás hangfelvételéről: Tell és Arnold kettőse az I. felvonásból, Jámbor László és Ilosfalvy Róbert előadásában.
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=11&mnap=15&mora=20&mperc=04
Benne az időskálán 48.17 – 59.15 perc között volt visszahallgatható a részlet, de sajnos már nem érhető el, maga a rádióadás sem. „(Az opera világa” műsor a rádióban azóta megszűnt.)
Ilosfalvy Róbert és Jámbor László (MTI-Fotó: Keleti Éva)
Ezer köszönet! Ez valóban unikális felvétel, sajnos élőben nem láttam, hallottam!
Magyar
Katolikus Rádió - "Zenei barangolás"
„Magyar operaénekesek magyar nyelvű
felvételeiből”
Szerkesztő-műsorvezető:
Boros Attila
Elhangzott: 2023. április 02.,
20.04 - 21.00
Az elhangzó összeállítás utolsó számaként, Ilosfalvy Róbert zseniális tolmácsolásában
csendül fel az igen ritkán hallható, az énekszólistáknak rendkívüli hangi
követelményeket támasztó kétrészes Rossini-tenorária, a rádió hangarchívumában
őrzött egykori „élő” operaközvetítés felvételéről!
Ilosfalvy Róbert 1963-ban
Rossini Tell Vilmosának főszerepében
Gioachino Rossini: Tell Vilmos - Arnold
áriája és harci induló az opera IV. felvonásából (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami
Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli) – az Erkel
Színház 1963-as előadásának részlete.
(az időskálán 51:20 és 59:41 perc között
hallgatható meg)
Online aukción megvásárolható lemez – még hat napig!
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György,
Lamberto Gardelli, Magyar Rádió És Televízió Énekkara, Magyar Rádió És
Televízió Szimfonikus Zenekara
2 x Vinyl, LP, Mono. Hungaroton. Magyarország, 1984. jó állapotban
15552. sz. tétel, kikiáltási ár: 1.000 Ft
Darabanth.com
Kapcs. 907.
sorszám
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Ott túl a kék hegy ormán” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Nézz rám, ha szeretsz igazán!” – Házy Erzsébet
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Zórika, jöjj haza már!” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze hív a nagyvilág” – Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem - részletek
1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás
Schubert – Berté: Három a kislány – „Tavaszi felhők az égen”
Előadók: Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Somogyvári Lajos, Pálffy Endre, Várhelyi Endre
Franz Schubert- Berté Henrik – Harsányi Zsolt: Három a kislány - keresztmetszet
A Qualiton hanglemezkiadó gondozásában LP-n jelent meg 1962-ben.
Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás
Megjegyzem, Ilosfalvy további két stúdiófelvételen is énekli Schubert szerepét:
1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
Címe: „Tavaszi felhők az égen” - Schubert-Berté: Három a kislány – részletek
Ezen a stúdiófelvételen közreműködött: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor.
1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 – a daljáték teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza égisze alatt készült:
Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő.
László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Palánkay Klára, Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Réti József, Várhelyi Endre, Külkey László, Nádas Tibor - ének. Egyéb, prózai szerepekben pedig Feleki Kamill, Somogyi Nusi, Keleti László, Tomanek Nándor, Máté Eta, Verbőczy Ila, Gonda György – és az akkor még csak 12 éves - Kern András gyerekhangja hallható a rádiófelvételen
Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Énekkara. Vezényel: Fischer Sándor. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Solymosi Ottó.
40 éve hunyt el Házy Erzsébet, a pozsonyi csalogány
ATEMPO.sk - 2022. NOVEMBER 24.
A cikkben közölt egyik fotón Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert együtt láthatóak:
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Tündérkirálynő, légy a párom” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.: „Dombtetőkön, völgy ölében, kis faluban mennyi ház! És szavakban és szívekben mennyi szép szerelmi láz!... Ablak ha kinyílik valahol, kihajol rajta egy leány. Messze gitár szava pengő, szerelem szava zengő... és a fiú szava oly esengő: Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon, hajadból összeszőtt aranysugáron...”
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Szellő szárnyán, szállj velem” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét! Bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét! …/- A szeme ég, a szava éget! Elég, óh elég, mert még elégek!..../- Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem! Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen! Dús fű selyme legyen nászágyunk, és senki ne tudja, ne sejtse, hol járunk…”
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.
Szereposztás:
Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró – Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád
A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara.
Vezényel: Sebestyén András
A végzet hatalma – töredékek egy hajdan volt előadásból
(YouTube) - 34:09 perc
1984.06.18-án készült ez az igazi „kalóz” felvétel Verdi A végzet hatalma című operájának előadásáról az Erkel Színházban.
Rendező: Békés András
A produkció utolsó (122.) előadása
Karmester: Nagy Ferenc
Szereposztás:
Calatrava gróf – Szalma Ferenc
Leonora di Vargas – Moldován Stefánia
Don Carlos di Vargas – Póka Balázs
Don Alvaro – Ilosfalvy Róbert
Gvárdián – Kováts Kolos
Fra Melitone – Bende Zsolt
Preziosilla, cigánylány – Ercse Margit
Mastro Trabuco, öszvérhajcsár – Laczó András
Alcade (fogadós) – Tóth Sándor
Orvos – Tóth János
Curra, Leonora komornája – Farkas Éva
Ilosfalvy Róbert mint Alvaro Carlos-szal való kettőse (párviadal jelenetük) az időskálán a 27:00 perctől kezdődik.
Ilosfalvy Róbert – interjú
/Képes Európa - 1998. július 15./
Hódmezővásárhelyről indult, s bejárta a világot. Volt a kölni opera tagja, állandó vendég a Covent Gardenben, a müncheni, hamburgi, stuttgarti, madridi, római operaházakban. Először a Magyar Állami Operaház magánénekese, majd örökös tagja lett. Énekelt többek között Erkel-, Verdi-, Puccini-, Wagner-operákban tenor szerepeket. Érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas, és a közönség az idén örökös tagjai közé választotta. Ilosfalvy Róbert hetvenegy éves.
- Két örökös tagságom is van. Az egyiket itt az Operában, magas fokú szakmai elismerésként az örökös tagok szavazata alapján kaptam meg. A másik, amit lábnyomommal is megpecsételtem. Ez utóbbi azért nagyon kedves, mert széles körből választottak ki, és a maguk szakmájában jelentős művészek között lehetek.
- Hódmezővásárhelyen született. Már gyerekkorában kapcsolatban állt a zenével, az énekléssel?
- Édesapám iskolai tanító volt, édesanyám háztartásbeli, és négy gyereket nevelt fel. Mindkét szülőm nagyon muzikális volt, énekelt a váráshelyi templom vegyeskarában. Én pedig örököltem szüleimtől az adottságot, a zene szeretetét. Otthon már egészen fiatalon zongoráztam, énekeltem.
- Mi volt az első, döntő operaélménye?
- Gyerekként, mint ministráns, bekerültem a templom légkörébe, a jezsuiták neveltek. Később segédkántorkodtam a Belvárosi templomban. Eskettem, temettem, így kerültem fel a kórusba, és mivel mondták a hívek, de szép hangod van Robi, elhatároztam, hogy feljövök Budapestre továbbtanulni. A végső lökést akkor kaptam, amikor negyvenhatban lejött Pestről vendégszerepelni a Sevillai borbéllyal Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Nagypál Laci. Ez volt az első meghatározó operaélményem.
- A Zeneakadémián mint tenor kezdte tanulmányait?
- Tizennégy éves koromig a felsőszoprán szólamot, a mutálás után a mélyebb baritont énekeltem. A Zeneakadémián, illetve később azonban kiderült, hogy tulajdonképpen tenor vagyok.
- Végzősként az Operaházhoz szerződött?
- Harmadikos voltam, amikor jött a hír, hogy megalakult a Honvéd Művészegyüttes, és szép hangú énekeseket keresnek. Vásárhelyi Zoli bácsi volt a karmester. Hangképzést, zeneelméletet tanultunk. Jó iskola volt.
- Viszont egészen más volt, mint az operaéneklés.
- Persze más volt, de később szólista lettem, énekeltünk duetteket, áriákat. Például ezerkilencszázötven május elsején a Hősök terén én énekeltem a Bánk bán Hazám, hazám áriáját. Hatalmas élmény volt annyi ember előtt énekelni...
- Végül is hogyan került az Operaházhoz?
- Könnyű ugrással. Ötvenhárom nyarán Bukarestben volt a Világifjúsági Találkozó, és azon fiatal operistáknak énekversenyt hirdettek. A tenoristák közül az első díjat nyertem el a Hazám, hazámmal és a Mesterdalnok versenydallal. Életem egyik legboldogabb pillanata volt. Tóth Aladár meg sem hallgatott, úgy mondta: „Ennek a tenoristának itt a helye!”, és nekem adta a Hunyadi László címszerepét. Ötvennégy májusában ezzel debütáltam.
- Az ötvenes években talán a zenés színpadi műfaj volt leginkább védett a kommunista ideológiától.
- Nem mondhatnám, mert például az Operaházban is ment az Ifjú Gárda című opera, amelyben legnagyobb megrökönyödésünkre és derültségünkre a színpadon Sztálin hangja szólalt meg hangszórón keresztül...
- A hatvanas évek elején repertoárban és lírai szerepkörben Ön volt Simándy József mellett a másik vezető tenorista. Milyen nagy sikerre emlékszik vissza ebből az időből?
- Hatvanegyben kirobbanó siker volt Gardellivel a Manon Lescaut, címszerepben Házy Erzsébettel, ahol én Des Grieux szerepét énekeltem. Hat évig ment teltházzal.
- Hol énekelt a VIT-en kívül először külföldön?
- Hatvannégyben egy holland fesztiválon, ahol Gluck Iphigenia Tauriszban című operájában Spiládesz tenorszerepét énekeltem. Feltűnést keltettem az ott összegyűlt menedzserek körében, és több szerződést is ajánlottak. Nagy nehezen kiengedtek, oratóriumokat énekeltem Bécsben a Konzerthausban Karl Böhmmel. Egyébként el voltunk zárva a nyugattól. Hatvanhatban úgy éreztem, eljött az idő, hogy nyugaton is megmutassam a magyar operakultúrát. Nem disszidáltam, de ki kellett szöknöm...
-???
- A bregenzi fesztiválon Offenbach Szép Heléna operettjéből Páris szerepére kaptam meghívást. Onnan írtam Aczél Györgynek, hogy ha fiatal szovjet, román, bolgár operaénekesek kimehetnek nyugatra, hogy megmutathassák magukat, akkor talán engem is kiengedhetnek egy év fizetés nélküli szabadságra. Aczél visszaválaszolt valahogy így: „Ilosfalvy elvtárs, helyesebb lenne, ha a kérését személyesen megbeszélhetnénk itthon.” Na, gondoltam, akkor én soha nem léphetem át a határt. Beintettem... De mert elterjedt, hogy Ilosfalvy disszidált, és az igazgató is írt, visszajöttem ősszel a társulati ülésre. Ezután kimehettem Kölnbe, ott élt a családom is. Megkaptam az egy év fizetés nélküli szabadságot, amiből tizenhat év lett.
- Nyugaton minden fenékig tejföl volt?
- Tíz év után el sem tudtam képzelni, hogy idősebb koromban Németországban éljek, noha rokonszenves művészemberek vettek körül. Nyolcvanegyben vissza is jöttem, és most már innen mentem vendégként a Covent Gardenbe.
- Értékelik-e külföldön a mi operáinkat?
- Sajnos nem tudnak sem a Hunyadi Lászlóról, sem a Bánk bánról.
- Van-e kedvenc operája, szerzője?
- Szívemhez és hangomhoz közel állnak Verdi és Puccini operái. Lélekből kell énekelni őket. Tizenkét Verdi- és hat Puccini-főszerepet énekeltem pályámon. Máig nagy kedvencemnek, a már említett Des Grieux-nek köszönhetem első nagy sikeremet, amit a világ jelentős operaszínpadain is a legtöbbet énekeltem. A Wagner-operák közül A nürnbergi mesterdalnokok Stolzingi Walter szerepe hangilag és előadás szempontjából is közel áll hozzám.
- Gazdag életútján, bejárva a nagy operákat, milyen lényeges különbséget talált? Például az európai és az amerikai operák között?
- A közönség egészen más. Az amerikai nézők - mivel nem élnek benne anynyira az opera világában, mint az európaiak - általában lelkesen fogadják az előadásokat, míg Európában, ha nem tetszik az énekes, bizony kifütyülik.
- Tanúja volt ilyen kínos esetnek?
- Éppen A nürnbergi mesterdalnokok előadásán a Covent Gardenban történt, hogy Geraint Evans énekelte a Beckmessert, és a második felvonásban elfelejtette vagy összekavarta a szerenád alatt a szöveget és leállt. Roppant kínos volt. Lucia Popp-pal ültünk egymás mellett, s döbbenten vártuk, mi lesz ebből? Bár nem történt komolyabb zűr, azok, akik ismerték az operát, tudták, miről van szó. A végtelenül szimpatikus Colin Davis, angol karmester leszólt Evansnek nyugodt hangon: „Kezdjük újra a szerenádot!” És ment minden tovább...
- Nyilván sok, kedves találkozás emlékét őrzi.
- Nagyon sokét. A müncheni Köpeny előadása óriási élmény volt, mert a kiváló Günther Rennert rendezte, s Váradi Julival és Dietrich Fischer-Diskauval énekeltem együtt, akivel meg is tárgyaltuk, hogy egyidősek vagyunk. Diskau nagyon jó benyomást tett rám, végtelenül rokonszenves és szerény ember, holott a daléneklésben ő a király. És a karmesterek, akiktől rengeteget tanultam, mint Karl Böhm, Carlos Kleiber, Wolfgang Savallis, Lorin Maazel. Zubin Mehtával a firenzei Maggiore Operában A nürnbergi mesterdalnokokat énekeltem, ahol Hermann Prey volt a Beckmesser, és ragyogó figurát hozott, új dolgokat láttam és hallottam tőle...
- Szívesen kirándul át az operából más műfajba?
- Johann Strauss operettjében, a Cigánybáróban és Lehár Ferenc Mosoly országában énekeltem. Szu-csong szerepe felér egy operai szereppel. Nagyon jó kirándulás volt, szívesen csináltam.
- Divatos lett az operaáriák show-szerű előadása. Gondolok itt a „három tenor” világsikereire. Önnek mi a véleménye erről?
- Az, hogy hárman összeálltak százezres tömeg előtt, érdekes dolog. Az, hogy ez később iparrá vált, hát, tudja Isten... Sokan elítélik, mert pénzre megy. Elismerem, igazán szép hangú, muzikális tenorok valamennyien, de szerintem azt az emlékezetes első fellépést meg kellett volna hagyni inkább szép emléknek.
- Ugyanezt magyar tenorok is megtehetnék.
- Meg is tettük! Két héttel ezelőtt mi nem hárman, hanem háromszor hárman, kilencen koncerteztünk Szolnokon nagy sikerrel. Együtt énekeltük a Traviata Pezsgő-duettet hármas csoportokban. Jól szórakozott a közönség. Úgy tudom, már gondolkoznak a szervezők a folytatáson.
- Kitűnő kondícióban van. Hogyan csinálja?
- Igyekszem karbantartani magam. Hogy hetvenegy évesen éneklem a Bánk bánt, azt annak köszönhetem, hogy sportszerűen éltem és élek, kint teniszeztem, most itthon úszom és kerékpározom.
- Mi a legkedvesebb elfoglaltsága?
- Meg fog lepődni: az éneklés. Lassan rekordokat döntögetek a tenorok világában. S amíg bírom, énekelek...
VÁCZY ANDRÁS
Új Ember Magazin – 2003 április
Egy világhírű tenorista
Ilosfalvy Róbert
Közel ötven esztendeje, hogy egy fiatal tenorista átütő erejű sikert aratott Erkel Hunyadi László című operájának felújítása során az Erkel Színházban. A tenorista Ilosfalvy Róbert volt. Nem kezdőként lépett porondra, korábban a honvédség művészegyüttesét erősítette, rangos fellépések sorakoztak már háta mögött. Az Operaház légkörében azonban mások az igények, a követelmények és a szereplők lélektani terhelései is lényegesen nagyobbak. Ilosfalvy mégis pazarul helytállt, neve - az egykori katolikus kántoré - rövid idő leforgása alatt országosan ismertté vált. Nem túlzás, ha elmondjuk: az 1945 után színre lépett férfi énekesek sorában Simándy József és Melis György mellett Ilosfalvy tekinthető a legnagyobb fölfedezésnek; ők hárman a világ bármely operaszínpadán szívesen látott vendégművészek lehettek volna. A Mozart-operák közül Belmonte és Tamino tenorszerepe, Verdi Macduffje és Puccini Bohéméletének Rodolphja álltak legközelebb Ilosfalvyhoz, amíg el nem érkezett a művészi csúcspont, a Manon Lescaut 1961-es budapesti bemutatója. Ebben az évtizedek óta nem játszott műben Ilosfalvy Des Grieux szerepét énekelte Lamberto Gardelli vezényletével, Házy Erzsébet oldalán - s ezeket az előadásokat olyan különleges hangszépséggel és beleélő erővel énekelte, hogy szinte magával ragadta az Operaház közönségét egy távoli, érdekes világba. Az ifjúság és a kegyetlen sors összeütközésének ezt a tragikusan szép, lírai alkotását az említett két művész, Házy és Ilosfalvy páratlan szuggesztivitással varázsolták a színpadra. Minden bizonnyal ez a szerep alapozta meg a tenorista világkarrierjét is. Az 1960-as évek közepétől Bécs, München, Köln, London, San Francisco dalszínházai, a New York-i Carnegie Hall is, láthatták vendégül a még harmincas éveiben járó művészt, aki fényes hangmagasságával, belső izzásával és muzikalitásával valódi élményt nyújtott hallgatóinak. Ha a hazai kultúrpolitika nem fanyalog annyira a külföldön (vagyis nyugaton) elért sikerekről, Ilosfalvyról elismerő, méltató kritikák és fényképek diadalmas sorozata jelenhetett volna meg a sajtóban. És akkor még egy szót sem ejtettünk a nyugati világcégek által vele készített kitűnő hanglemezekről. Tenoristánk abban is kivételesnek számít, hogy majdnem ötven éven át sikerült megőriznie művészpályájának folyamatosságát; még hetvenen felül is maradandó élményt nyújtott közönségének. Ez a kimagasló, empatikus művész jól tudja, hogy hangja nemes adottság, ám mindezt csak a szív és a lélek harmonikus egységével sikerül olyan művészi erővé transzformálnia, amelynek sugárzásából részesülhettek a hazai és a külföldi operakedvelők tízezrei.
Szeghalmi Elemér
Népszava Sajtófotók - 1997-08-25 / Gy. Balázs Béla:
Ilosfalvy Róbert operaénekes
Akiknek van hozzáférésük az Arcanum oldalához, az alábbi linkekre kattintva a néhai kiváló tenoristánk, Ilosfalvy Róbert civil képeiből láthatnak jónéhányat.
Mindegyik fotó 1997 nyarán, a Magyar Állami Operaház épületének bejárata előtt készült operaénekesünkről, aki rövid ujjú fehér ingben, utcai nadrágot viselve, vidáman, mosollyal az arcán, áll az egyik kandeláber mellett (és talán mintha szóra és/vagy énekre nyílna a szája ezeken a róla készített képeken...):
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=790&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=791&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=792&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=793&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=794&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=795&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=796&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=797&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=798&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=799&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=800&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=801&layout=s
1001
1000
999
Nekem is szemet szúrt ez a "házasság"-kitétel, ezért javítottam az idézetben "élettárs"-ra; igazad van, a cikk szerzőjének illett volna körültekintőbbnek lenni a forráskeresésnél.
Z.TÓTH ANTAL könyvében az 58.old. lehet ILOS édesanyjának írott leveléből -amelyet 1960 nov.ben írt...olvasható mindez.
A legjobb tudomásom szerint...Házy sosem volt ILOSFALVY felesége.. együtt éltek kb 54-55-59.ig ..majd 61-ben a MAnon premierjén már külön.. Házy már Darvas felesége volt. Jó lenne, ha kicsit utána néznének...ILOSról szóló könyvből is lehetne tudni a valóságot.
Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár” – 2022. június 18.
95 éves lenne Ilosfalvy Róbert
Szerkesztő: Szakács Emese
„Pályájának csúcspontja a Lamberto Gardelli vezényelte Manon Lescaut volt, ahol akkori élettársával, Házy Erzsébettel igazi álompárost alkottak.
De volt az Aida, A trubadúr, A végzet hatalma, a Traviata, az Otello, a Carmen, a Bánk bán, a Hunyadi László, vagy A nürnbergi mesterdalnokok, a Bajazzók és a Parasztbecsület hőse is.
Szárnyaló tenorját Radames, Turiddu, Canio, Des Grieux, Hunyadi László és Bánk bán szerepében idézzük fel.
Közreműködik: Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház, valamint a Magyar Rádió Zenekara Erdélyi Miklós és Lamberto Gardelli vezényletével.”
Az adás visszahallgatható: itt
Az adásból kiemelem ezt a részletet:
Puccini: Manon Lescaut - Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. : „- Odakünn vár a hintó.../- Ah, én leszek a legszebb!... Ó, ne mondd, hogy nem szeretsz...” (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) - Az idő skálán: 43:40 - 52:04
Erre nem gondoltam... de legalább ezúton ismételten felhívtam a figyelmet Ilosfalvy amerikai vendégszerepléseire a Traviatában...
Kedves Búbánat, ez a kép bizony a Magyar Állami Operaház produkcióján készült...
A Momus-Galéria mai képfeltöltése:
Ilosfalvy Róbert, Traviata, 1964
Amennnyiben ez a fotó USÁ-ban (San Francisco-i vagy Los Angeles-i Opera) készült, akkor érdemes elolvasni Dalos László Ilosfalvyval készített interjúcikkét a Film Színház Muzsika 1964. november 27-i számából - amit korábban már bemásoltam egy másik topikba is: itt
Kapcs. 990. sorszám
Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel (Qualiton, LPX 16568)
Ország-Világ, 1971-08-18 / 33. szám
„Világhírű, kitűnő tenoristánk elsősorban az opera területén aratja sikereit. Szép hangja, behízelgő éneklése, a legkülönbözőbb stílusokban való jártassága, zenei sokoldalúsága azonban lehetővé teszi, hogy az operett területére is kiránduljon, és valóban igényes szerep formálásával, énekének szárnyalásával igazi örömet szerezzen e műfaj híveinek is. Nagyhírű énekesek egyébként is gyakran, szívesen vállalkoznak a könnyebb műfajok megszólaltatására, elég, ha Jan Kiepura példájára hivatkozunk . . . Természetes, hogy ilyen esetben többet is vár a hallgató a művésztől, mint a műfaj rutinos, de énektechnikailag kevésbé képzett előadóitól. Ezt a többletet Ilosfalvy Róbert a nála oly természetes folyékonysággal nyújtja közönségének. Operaházi partnere, Házy Erzsébet hozzá méltó színvonalon illeszkedik a könnyű műfaj világába, az Operettszínház művészei, Zentay Anna és Németh Marika pedig otthonos könnyedséggel illeszkednek az együttesbe. A János vitéz, a Bob herceg, a Lili bárónő, a Marica grófnő, és a Cigányszerelem részletei elevenednek meg a lemezen.”
Kapcs. 908. sorszám
Pótlás, kiegészítés
Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel (Qualiton, LPX 16568)
Az operaszínpad jeles énekesei olykor kirándulnak a könnyű műfajba. Ezúttal Ilosfalvy Róbert, az Operaház kitűnő tenoristája énekel el egy sor operettdalt a Hanglemezgyártó Vállalat új lemezén. (1970)
Részleteket ad elő Huszka Bob hercegéből és Lili bárónőjéből, Kacsóh János vitézéből, Kálmán Marica grófnőjéből és Lehár Cigányszerelem című operettjéből. A lemezen még Házy Erzsébet, Zentay Anna és Németh Marika működött közre:
I. Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)
- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok.”
- Bob dala - Dal az első csókról: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon.../Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” (km. az MRT Énekkara)
- Bob dala: „Amit akar, azt el is éri Bob…/Szállj nóta, szállj!...” (km. az MRT Énekkara)
II. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)
- Illésházy és Clarisse kettőse - Cigaretta keringő: „Egy kis cigaretta, valódi finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom.” (km. Zentay Anna)
- Illésházy és Lili szerelmi kettőse: „Tündérkirálynő légy a párom, szállj le, szállj le pilleszárnyon!” (km. Németh Marika)
III. Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz
(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) - 1961 év LPX 6529-31 (3 LP); CD - 1996
- Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”
- Furulya nóta: „Én vagyok a bojtárgyerek, napszám után éldegélek, napsütött víz az italom, kopasz föld, hej kopasz föld a derékaljom.”
- Jancsi dala, III. felv.: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad, add vissza, vissza őt, szép szerelmes Iluskámat.”
IV. Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)
- Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket!”
V. Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem
(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004) - részletek
- Ionel és Zórika kettőse: „Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!” (km. Házy Erzsébet)
- Józsi dala: „Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…”
Ilosfalvy Róbert, Boschán Daisy, Bende Zsolt, Sipeki Levente
(1971)
Moszkvai vendégjáték alkalmával Ilosfalvy Róbert és Bende Zsolt magánénekesek Boschán Daisy koreográfus, zenetörténész, operarendező és Sipeki Levente magántáncos társaságában. (1971)
Boschán Daisy április 17-én ünnepelte a 80. születésnapját.
Forrás: Opera Facebook
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert magánéleti "táncjelenete" nagyon megkapott! Köszönöm a képet.
- 65 évvel ezelőtt, 1957. március 9-én mutatta be a Magyar Rádió a Kossuth adón Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: "Komáromi farsang" című daljátékát.
Csokonai Vitéz Mihály és Lilla báljelentbeli verbunkos magyar táncához képzelhetjük személyes kapcsolatukat, amely Ruitner Sándor feljegyzései és műsorai szerint a felvétel alatt bontakozott ki.
A Házy Erzsébet-Ilosfalvy Róbert fénykép időbeli azonosításához felidézem a rádiófelvételkor készült fotót:
Magyar Rádió, VI-os stúdió – próbaszünet Kemény Egonnal: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Erdődy János, Ruitner Sándor és mások
© Kemény Egon Archívuma
1955-57 között valamikor...
A kép előterében: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert táncolnak
Jó lenne tudni, hol, milyen összejövetelen és mikor készült róluk e fotó?
Esti Hírlap, 1963. november 11.
Részlet a napilapban közölt kritikából (az első magyar televíziós operafilm bemutatójáról):
„Az Éjszakai repülés librettóját maga a zeneszerző, Dallapiccola irta Saint-Exupéry magyarul is megjelent regényéből (Egyedül a felhők felett). Vannak benne a drámai szerkesztés hatásosságával nem eléggé számoló mozzanatok: mikor az éjszaka repülő pilóták életveszélyes kalandjait csak elbeszélik. (A dramaturgia első számú törvénye, hogy a küzdelmet meg kell jeleníteni!) A magyar televízió-előadás azonban kétszer is bravúrosan oldja meg ezt a problémát: először, amikor Simándy József a maga nagyszerű, drámai elbeszélését átéli, másodszor pedig, mikor a viharban pusztulásra ítélt pilóta — a rádiós Ilosfalvy Róbert elbeszélése alatt — megjelenik a felhők közt a képernyőn. Igaz, hogy ez halványabbá teszi az éneklő tenorista szerepét, de drámaibban érzékelteti a tragédiát. S aztán ott van a repülőközpont népes személyzete, egy sor röviden, de igen karakterisztikusan ábrázolt figura, akik lereagálják a történetet, és a tragédia ugyanott lezajló párhuzamos vetülete: mikor az elpusztuló pilóta felesége összecsap az életveszélyes hajszát kényszerítő főnökkel. Házy Erzsébet és Radnai György hihetetlenül nehéz feladatot oldott meg ebben a két szerepben, alakításuk, kifejező arcjátékuk, a zenéhez alkalmazkodó átélésük — akárcsak Simándy és llosfalvy esetében — filmszínészi teljesítménynek is kiváló.
Szinetár Miklós, aki már elég sok műfajt rendezett, ebben a produkciójában úgy használta fel a maga spontán, sziporkázó ötleteit, hogy végig betartotta a szükséges mértéket, s a szokott nagyvonalúsága mellett, most a részletek alapos kidolgozására és kiegyensúlyozására is nagy figyelmet fordított. Lényegében ugyanezt mondhatjuk Blum Tamás karmesteri munkájáról, sőt, a fordításáról is. A modern énekbeszéd súlyos nehézségeivel kellett itt megküzdeni, s hogy ez sikerült, bizonyítja valamennyi szereplő — a felsoroltakon kívül Nádas Tibor, Szigeti László, Pálffy Endre, Pálos Imre és Várhelyi Endre — töretlen és mélyen emlékezetünkbe vésődő alakítása, amit Kocsis Sándor kitűnő operatőri munkával tett igen érzékletessé és hatásossá.”
/Fodor Lajos/
Nagyszerű! Kuriózum, a javából!!! Köszönöm!
Ilosfalvy Róbert Hoffmann szerepében (1957)
(Forrás: Café Momus – Galéria – 2021.12. 04.)
Offenbach: Hoffmann meséi
Antónia – Házy Erzsébet
Hoffmann – Kövecses Béla
Erkel Színház, 1957. december 14.
Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
Szerkesztő -műsorvezető: Boros Attila
Adás: 2021. november 14., 20.04 – 21.00
Jacques Offenbach: Hoffmann meséi
A címszerepben: Ilosfalvy Róbert
Részletek az előjátékból, az első, a második és a harmadik felvonásból és az utójátékból.
A hangfelvételen énekel Ilosfalvy mellett Ágai Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Radnay György, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós
Az adás visszahallgatható:itt
Ramerrez áriája - Ilosfalvy Róbert - A nyugat lánya
Ramerrez áriája (III. felv.) – „Ch’ ella mi creda” – Ilosfalvy Róbert, km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós - Hungaroton felvétel, olasz nyelven
Puccini: A Nyugat lánya - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert - fotó
