Megemlítem azt is, hogy a Magyar Rádió egykori zenei szerkesztője, zenekritikus, Kertész Iván rádió-sorozatának egyik adásában – „Emlékezetes előadások a Magyar Állami Operaházban” –  a Tell Vilmos 1963. február 28-i bemutató-előadásról adott egy bő áttekintést, és az élő operaközvetítés hangfelvételéből játszott be ének-zenei részleteket mintegy 55 percben (1992. szeptember 27., Bartók Rádió, 9.05 – 10.00)

 Kertész Iván beszámolója az opera-bemutatóról pedig a  MUZSIKA korabeli lapszámában jelent meg. Ilosfalvy Arnold-alakításáról a következőket írta:

„A másik nagy szerep, a Melchtal Arnoldé, érdekes összehasonlításokra adott alkalmat. Ilosfalvy Róbert a ’gyilkos’ szerepet kitűnően győzi hanggal, szuggesztivitással. Tulajdonképpen Arnold az egyedüli a darabban, aki belső konfliktussal vívódik, akinek választania kell. Ezt a küzdelmet kitűnően ábrázolta Ilosfalvy. A szerepből több drámaiságot bontott ki, mint amennyi valójában benne van. Gardelli mester mellett ő nyújtotta a legnagyobb élményt.”

Azt is megjegyzem, hogy a Magyar Katolikus Rádió 2020. november 15-én 20.04 és 21.00 óra között, „Az opera világa” új műsorában Boros Attila már bejátszott egy másik nagyszerű, felemelő részletet is a premier-előadás hangfelvételéről: Tell és Arnold kettőse az I. felvonásból, Jámbor László és Ilosfalvy Róbert előadásában.

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=11&mnap=15&mora=20&mperc=04

Benne az időskálán 48.17 – 59.15 perc között volt visszahallgatható a részlet, de sajnos már nem érhető el, maga a rádióadás sem. „(Az opera világa”  műsor a rádióban azóta megszűnt.)

Ilosfalvy Róbert és Jámbor László (MTI-Fotó: Keleti Éva)

Magyar Katolikus Rádió - "Zenei barangolás"

„Magyar operaénekesek magyar nyelvű felvételeiből”

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

Elhangzott: 2023. április 02., 20.04 - 21.00

Online aukción megvásárolható lemez – még hat napig!

Puccini: Manon Lescaut

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Lamberto Gardelli, Magyar Rádió És Televízió Énekkara, Magyar Rádió És Televízió Szimfonikus Zenekara

2 x Vinyl, LP, Mono. Hungaroton. Magyarország, 1984. jó állapotban

15552. sz. tétel, kikiáltási ár: 1.000 Ft

Darabanth.com

Kapcs. 907. sorszám

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Ott túl a kék hegy ormán” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Nézz rám, ha szeretsz igazán!” – Házy Erzsébet

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Zórika, jöjj haza már!” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze hív a nagyvilág” – Ilosfalvy Róbert

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem - részletek

1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás 

Schubert – Berté: Három a kislány – „Tavaszi felhők az égen”

Előadók: Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Somogyvári Lajos, Pálffy Endre, Várhelyi Endre

Franz Schubert- Berté Henrik – Harsányi Zsolt: Három a kislány - keresztmetszet
A Qualiton hanglemezkiadó gondozásában LP-n jelent meg 1962-ben.

Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Megjegyzem, Ilosfalvy további két stúdiófelvételen is énekli Schubert szerepét:

1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.

Címe: „Tavaszi felhők az égen” - Schubert-Berté: Három a kislány – részletek

Ezen a stúdiófelvételen közreműködött: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor.

1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 – a daljáték teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza égisze alatt készült:

Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő.

László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Palánkay Klára, Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Réti József, Várhelyi Endre, Külkey László, Nádas Tibor  - ének.  Egyéb, prózai szerepekben pedig  Feleki Kamill, Somogyi Nusi, Keleti László, Tomanek Nándor, Máté Eta, Verbőczy Ila, Gonda György – és az akkor még csak 12 éves - Kern András gyerekhangja hallható a rádiófelvételen

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Énekkara. Vezényel: Fischer Sándor. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Solymosi Ottó.

40 éve hunyt el Házy Erzsébet, a pozsonyi csalogány

ATEMPO.sk - 2022. NOVEMBER 24.

A cikkben közölt egyik  fotón Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert együtt láthatóak:

Huszka Jenő: Lili bárónő – „Tündérkirálynő, légy a párom” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.: „Dombtetőkön, völgy ölében, kis faluban mennyi ház! És szavakban és szívekben mennyi szép szerelmi láz!... Ablak ha kinyílik valahol, kihajol rajta egy leány. Messze gitár szava pengő, szerelem szava zengő... és a fiú szava oly esengő: Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon, hajadból összeszőtt aranysugáron...”

Huszka Jenő: Lili bárónő – „Szellő szárnyán, szállj velem” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.:  „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét! Bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét! …/- A szeme ég, a szava éget! Elég, óh elég, mert még elégek!..../- Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem! Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen! Dús fű selyme legyen nászágyunk, és senki ne tudja, ne sejtse, hol járunk…” 

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.

Szereposztás:

Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró – Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád

A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara.
Vezényel: Sebestyén András

A végzet hatalma – töredékek egy hajdan volt előadásból

(YouTube) - 34:09 perc

1984.06.18-án készült ez az igazi „kalóz” felvétel Verdi A végzet hatalma című operájának előadásáról az Erkel Színházban.

Rendező: Békés András

A produkció utolsó (122.) előadása

Karmester: Nagy Ferenc

Szereposztás:

Calatrava gróf – Szalma Ferenc

Leonora di Vargas – Moldován Stefánia

Don Carlos di Vargas – Póka Balázs

Don Alvaro – Ilosfalvy Róbert

Gvárdián – Kováts Kolos

Fra Melitone – Bende Zsolt

Preziosilla, cigánylány – Ercse Margit

Mastro Trabuco, öszvérhajcsár – Laczó András

Alcade (fogadós) – Tóth Sándor

Orvos – Tóth János

Curra, Leonora komornája – Farkas Éva

Ilosfalvy Róbert  mint Alvaro Carlos-szal való kettőse (párviadal jelenetük)  az időskálán a 27:00 perctől kezdődik.

Ilosfalvy Róbert – interjú

/Képes Európa - 1998. július 15./

Hódmezővásárhelyről indult, s bejárta a világot. Volt a kölni opera tagja, állandó vendég a Covent Gardenben, a müncheni, hamburgi, stuttgarti, madridi, római operaházakban. Először a Magyar Állami Operaház magánénekese, majd örökös tagja lett. Énekelt többek között Erkel-, Verdi-, Puccini-, Wagner-operákban tenor szerepeket. Érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas, és a közönség az idén örökös tagjai közé választotta. Ilosfalvy Róbert hetvenegy éves.

- Két örökös tagságom is van. Az egyiket itt az Operában, magas fokú szakmai elismerésként az örökös tagok szavazata alapján kaptam meg. A másik, amit lábnyomommal is megpecsételtem. Ez utóbbi azért nagyon kedves, mert széles körből választottak ki, és a maguk szakmájában jelentős művészek között lehetek.

- Hódmezővásárhelyen született. Már gyerekkorában kapcsolatban állt a zenével, az énekléssel?
- Édesapám iskolai tanító volt, édesanyám háztartásbeli, és négy gyereket nevelt fel. Mindkét szülőm nagyon muzikális volt, énekelt a váráshelyi templom vegyeskarában. Én pedig örököltem szüleimtől az adottságot, a zene szeretetét. Otthon már egészen fiatalon zongoráztam, énekeltem.

- Mi volt az első, döntő operaélménye?
- Gyerekként, mint ministráns, bekerültem a templom légkörébe, a jezsuiták neveltek. Később segédkántorkodtam a Belvárosi templomban. Eskettem, temettem, így kerültem fel a kórusba, és mivel mondták a hívek, de szép hangod van Robi, elhatároztam, hogy feljövök Budapestre továbbtanulni. A végső lökést akkor kaptam, amikor negyvenhatban lejött Pestről vendégszerepelni a Sevillai borbéllyal Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Nagypál Laci. Ez volt az első meghatározó operaélményem.

- A Zeneakadémián mint tenor kezdte tanulmányait?
- Tizennégy éves koromig a felsőszoprán szólamot, a mutálás után a mélyebb baritont énekeltem. A Zeneakadémián, illetve később azonban kiderült, hogy tulajdonképpen tenor vagyok.

- Végzősként az Operaházhoz szerződött?
- Harmadikos voltam, amikor jött a hír, hogy megalakult a Honvéd Művészegyüttes, és szép hangú énekeseket keresnek. Vásárhelyi Zoli bácsi volt a karmester. Hangképzést, zeneelméletet tanultunk. Jó iskola volt.

- Viszont egészen más volt, mint az operaéneklés.

- Persze más volt, de később szólista lettem, énekeltünk duetteket, áriákat. Például ezerkilencszázötven május elsején a Hősök terén én énekeltem a Bánk bán Hazám, hazám áriáját. Hatalmas élmény volt annyi ember előtt énekelni...

- Végül is hogyan került az Operaházhoz?
- Könnyű ugrással. Ötvenhárom nyarán Bukarestben volt a Világifjúsági Találkozó, és azon fiatal operistáknak énekversenyt hirdettek. A tenoristák közül az első díjat nyertem el a Hazám, hazámmal és a Mesterdalnok versenydallal. Életem egyik legboldogabb pillanata volt. Tóth Aladár meg sem hallgatott, úgy mondta: „Ennek a tenoristának itt a helye!”, és nekem adta a Hunyadi László címszerepét. Ötvennégy májusában ezzel debütáltam.

- Az ötvenes években talán a zenés színpadi műfaj volt leginkább védett a kommunista ideológiától.
- Nem mondhatnám, mert például az Operaházban is ment az Ifjú Gárda című opera, amelyben legnagyobb megrökönyödésünkre és derültségünkre a színpadon Sztálin hangja szólalt meg hangszórón keresztül...

- A hatvanas évek elején repertoárban és lírai szerepkörben Ön volt Simándy József mellett a másik vezető tenorista. Milyen nagy sikerre emlékszik vissza ebből az időből?
- Hatvanegyben kirobbanó siker volt Gardellivel a Manon Lescaut, címszerepben Házy Erzsébettel, ahol én Des Grieux szerepét énekeltem. Hat évig ment teltházzal.

- Hol énekelt a VIT-en kívül először külföldön?

- Hatvannégyben egy holland fesztiválon, ahol Gluck Iphigenia Tauriszban című operájában Spiládesz tenorszerepét énekeltem. Feltűnést keltettem az ott összegyűlt menedzserek körében, és több szerződést is ajánlottak. Nagy nehezen kiengedtek, oratóriumokat énekeltem Bécsben a Konzerthausban Karl Böhmmel. Egyébként el voltunk zárva a nyugattól. Hatvanhatban úgy éreztem, eljött az idő, hogy nyugaton is megmutassam a magyar operakultúrát. Nem disszidáltam, de ki kellett szöknöm...

-???

- A bregenzi fesztiválon Offenbach Szép Heléna operettjéből Páris szerepére kaptam meghívást. Onnan írtam Aczél Györgynek, hogy ha fiatal szovjet, román, bolgár operaénekesek kimehetnek nyugatra, hogy megmutathassák magukat, akkor talán engem is kiengedhetnek egy év fizetés nélküli szabadságra. Aczél visszaválaszolt valahogy így: „Ilosfalvy elvtárs, helyesebb lenne, ha a kérését személyesen megbeszélhetnénk itthon.” Na, gondoltam, akkor én soha nem léphetem át a határt. Beintettem... De mert elterjedt, hogy Ilosfalvy disszidált, és az igazgató is írt, visszajöttem ősszel a társulati ülésre. Ezután kimehettem Kölnbe, ott élt a családom is. Megkaptam az egy év fizetés nélküli szabadságot, amiből tizenhat év lett.

- Nyugaton minden fenékig tejföl volt?
- Tíz év után el sem tudtam képzelni, hogy idősebb koromban Németországban éljek, noha rokonszenves művészemberek vettek körül. Nyolcvanegyben vissza is jöttem, és most már innen mentem vendégként a Covent Gardenbe.

- Értékelik-e külföldön a mi operáinkat?
- Sajnos nem tudnak sem a Hunyadi Lászlóról, sem a Bánk bánról.

- Van-e kedvenc operája, szerzője?
- Szívemhez és hangomhoz közel állnak Verdi és Puccini operái. Lélekből kell énekelni őket. Tizenkét Verdi- és hat Puccini-főszerepet énekeltem pályámon. Máig nagy kedvencemnek, a már említett Des Grieux-nek köszönhetem első nagy sikeremet, amit a világ jelentős operaszínpadain is a legtöbbet énekeltem. A Wagner-operák közül A nürnbergi mesterdalnokok Stolzingi Walter szerepe hangilag és előadás szempontjából is közel áll hozzám.

- Gazdag életútján, bejárva a nagy operákat, milyen lényeges különbséget talált? Például az európai és az amerikai operák között?
- A közönség egészen más. Az amerikai nézők - mivel nem élnek benne anynyira az opera világában, mint az európaiak - általában lelkesen fogadják az előadásokat, míg Európában, ha nem tetszik az énekes, bizony kifütyülik.

- Tanúja volt ilyen kínos esetnek?
- Éppen A nürnbergi mesterdalnokok előadásán a Covent Gardenban történt, hogy Geraint Evans énekelte a Beckmessert, és a második felvonásban elfelejtette vagy összekavarta a szerenád alatt a szöveget és leállt. Roppant kínos volt. Lucia Popp-pal ültünk egymás mellett, s döbbenten vártuk, mi lesz ebből? Bár nem történt komolyabb zűr, azok, akik ismerték az operát, tudták, miről van szó. A végtelenül szimpatikus Colin Davis, angol karmester leszólt Evansnek nyugodt hangon: „Kezdjük újra a szerenádot!” És ment minden tovább...

- Nyilván sok, kedves találkozás emlékét őrzi.
- Nagyon sokét. A müncheni Köpeny előadása óriási élmény volt, mert a kiváló Günther Rennert rendezte, s Váradi Julival és Dietrich Fischer-Diskauval énekeltem együtt, akivel meg is tárgyaltuk, hogy egyidősek vagyunk. Diskau nagyon jó benyomást tett rám, végtelenül rokonszenves és szerény ember, holott a daléneklésben ő a király. És a karmesterek, akiktől rengeteget tanultam, mint Karl Böhm, Carlos Kleiber, Wolfgang Savallis, Lorin Maazel. Zubin Mehtával a firenzei Maggiore Operában A nürnbergi mesterdalnokokat énekeltem, ahol Hermann Prey volt a Beckmesser, és ragyogó figurát hozott, új dolgokat láttam és hallottam tőle...

- Szívesen kirándul át az operából más műfajba?
- Johann Strauss operettjében, a Cigánybáróban és Lehár Ferenc Mosoly országában énekeltem. Szu-csong szerepe felér egy operai szereppel. Nagyon jó kirándulás volt, szívesen csináltam.

- Divatos lett az operaáriák show-szerű előadása. Gondolok itt a „három tenor” világsikereire. Önnek mi a véleménye erről?
- Az, hogy hárman összeálltak százezres tömeg előtt, érdekes dolog. Az, hogy ez később iparrá vált, hát, tudja Isten... Sokan elítélik, mert pénzre megy. Elismerem, igazán szép hangú, muzikális tenorok valamennyien, de szerintem azt az emlékezetes első fellépést meg kellett volna hagyni inkább szép emléknek.

- Ugyanezt magyar tenorok is megtehetnék.
- Meg is tettük! Két héttel ezelőtt mi nem hárman, hanem háromszor hárman, kilencen koncerteztünk Szolnokon nagy sikerrel. Együtt énekeltük a Traviata Pezsgő-duettet hármas csoportokban. Jól szórakozott a közönség. Úgy tudom, már gondolkoznak a szervezők a folytatáson.

- Kitűnő kondícióban van. Hogyan csinálja?
- Igyekszem karbantartani magam. Hogy hetvenegy évesen éneklem a Bánk bánt, azt annak köszönhetem, hogy sportszerűen éltem és élek, kint teniszeztem, most itthon úszom és kerékpározom.

- Mi a legkedvesebb elfoglaltsága?
- Meg fog lepődni: az éneklés. Lassan rekordokat döntögetek a tenorok világában. S amíg bírom, énekelek...

VÁCZY ANDRÁS

Új Ember Magazin – 2003 április

Egy világhírű tenorista

Ilosfalvy Róbert

Közel ötven esztendeje, hogy egy fiatal tenorista átütő erejű sikert aratott Erkel Hunyadi László című operájának felújítása során az Erkel Színházban. A tenorista Ilosfalvy Róbert volt. Nem kezdőként lépett porondra, korábban a honvédség művészegyüttesét erősítette, rangos fellépések sorakoztak már háta mögött. Az Operaház légkörében azonban mások az igények, a követelmények és a szereplők lélektani terhelései is lényegesen nagyobbak. Ilosfalvy mégis pazarul helytállt, neve - az egykori katolikus kántoré - rövid idő leforgása alatt országosan ismertté vált. Nem túlzás, ha elmondjuk: az 1945 után színre lépett férfi énekesek sorában Simándy József és Melis György mellett Ilosfalvy tekinthető a legnagyobb fölfedezésnek; ők hárman a világ bármely operaszínpadán szívesen látott vendégművészek lehettek volna. A Mozart-operák közül Belmonte és Tamino tenorszerepe, Verdi Macduffje és Puccini Bohéméletének Rodolphja álltak legközelebb Ilosfalvyhoz, amíg el nem érkezett a művészi csúcspont, a Manon Lescaut 1961-es budapesti bemutatója. Ebben az évtizedek óta nem játszott műben Ilosfalvy Des Grieux szerepét énekelte Lamberto Gardelli vezényletével, Házy Erzsébet oldalán - s ezeket az előadásokat olyan különleges hangszépséggel és beleélő erővel énekelte, hogy szinte magával ragadta az Operaház közönségét egy távoli, érdekes világba. Az ifjúság és a kegyetlen sors összeütközésének ezt a tragikusan szép, lírai alkotását az említett két művész, Házy és Ilosfalvy páratlan szuggesztivitással varázsolták a színpadra. Minden bizonnyal ez a szerep alapozta meg a tenorista világkarrierjét is. Az 1960-as évek közepétől Bécs, München, Köln, London, San Francisco dalszínházai, a New York-i Carnegie Hall is, láthatták vendégül a még harmincas éveiben járó művészt, aki fényes hangmagasságával, belső izzásával és muzikalitásával valódi élményt nyújtott hallgatóinak. Ha a hazai kultúrpolitika nem fanyalog annyira a külföldön (vagyis nyugaton) elért sikerekről, Ilosfalvyról elismerő, méltató kritikák és fényképek diadalmas sorozata jelenhetett volna meg a sajtóban. És akkor még egy szót sem ejtettünk a nyugati világcégek által vele készített kitűnő hanglemezekről. Tenoristánk abban is kivételesnek számít, hogy majdnem ötven éven át sikerült megőriznie művészpályájának folyamatosságát; még hetvenen felül is maradandó élményt nyújtott közönségének. Ez a kimagasló, empatikus művész jól tudja, hogy hangja nemes adottság, ám mindezt csak a szív és a lélek harmonikus egységével sikerül olyan művészi erővé transzformálnia, amelynek sugárzásából részesülhettek a hazai és a külföldi operakedvelők tízezrei.

Szeghalmi Elemér

Népszava Sajtófotók - 1997-08-25 / Gy. Balázs Béla:

Ilosfalvy Róbert operaénekes

Akiknek van hozzáférésük az Arcanum oldalához, az alábbi linkekre kattintva a néhai kiváló tenoristánk, Ilosfalvy Róbert civil képeiből láthatnak jónéhányat.

Mindegyik fotó 1997 nyarán, a Magyar Állami Operaház épületének bejárata előtt készült operaénekesünkről, aki rövid ujjú fehér ingben, utcai nadrágot viselve, vidáman, mosollyal az arcán, áll az egyik kandeláber mellett (és talán mintha szóra és/vagy énekre nyílna a szája ezeken a róla készített képeken...):

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=790&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=791&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=792&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=793&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=794&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=795&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=796&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=797&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=798&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=799&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=800&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=801&layout=s

1001

1000

999

Nekem is szemet szúrt ez a "házasság"-kitétel, ezért javítottam az idézetben "élettárs"-ra; igazad van, a cikk szerzőjének illett volna körültekintőbbnek lenni a forráskeresésnél. 

Z.TÓTH ANTAL könyvében az 58.old. lehet ILOS édesanyjának írott leveléből -amelyet 1960 nov.ben írt...olvasható mindez.

A legjobb tudomásom szerint...Házy sosem volt ILOSFALVY felesége.. együtt éltek kb 54-55-59.ig ..majd 61-ben a  MAnon premierjén már külön.. Házy már Darvas felesége volt. Jó lenne, ha kicsit utána néznének...ILOSról szóló könyvből is lehetne tudni a valóságot.

Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár” – 2022. június 18.

95 éves lenne Ilosfalvy Róbert

Szerkesztő: Szakács Emese

„Pályájának csúcspontja a Lamberto Gardelli vezényelte Manon Lescaut volt, ahol akkori élettársával, Házy Erzsébettel igazi álompárost alkottak. 

De volt az Aida, A trubadúr, A végzet hatalma, a Traviata, az Otello, a Carmen, a Bánk bán, a Hunyadi László, vagy A nürnbergi mesterdalnokok, a Bajazzók és a Parasztbecsület hőse is.

Szárnyaló tenorját Radames, Turiddu, Canio, Des Grieux, Hunyadi László és Bánk bán szerepében idézzük fel.

Közreműködik: Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház, valamint a Magyar Rádió Zenekara Erdélyi Miklós és Lamberto Gardelli vezényletével.”

Az adás visszahallgatható: itt

Az adásból kiemelem ezt a részletet: 

Puccini: Manon Lescaut - Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. : „- Odakünn vár a hintó.../- Ah, én leszek a legszebb!... Ó, ne mondd, hogy nem szeretsz...”  (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) - Az idő skálán: 43:40 - 52:04

Erre nem gondoltam...  de legalább ezúton ismételten felhívtam a figyelmet Ilosfalvy amerikai vendégszerepléseire a Traviatában...

Kedves Búbánat, ez a kép bizony a Magyar Állami Operaház produkcióján készült... 

A Momus-Galéria mai képfeltöltése: 

Ilosfalvy Róbert,  Traviata,  1964

Amennnyiben ez a fotó USÁ-ban (San Francisco-i vagy Los Angeles-i Opera) készült, akkor érdemes elolvasni  Dalos László  Ilosfalvyval készített interjúcikkét a Film Színház Muzsika 1964. november 27-i számából - amit korábban már bemásoltam egy másik topikba is:  itt

Kapcs. 990. sorszám

Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel (Qualiton, LPX 16568)

Ország-Világ, 1971-08-18 / 33. szám

„Világhírű, kitűnő tenoristánk elsősorban az opera területén aratja sikereit. Szép hangja, behízelgő éneklése, a legkülönbözőbb stílusokban való jártassága, zenei sokoldalúsága azonban lehetővé teszi, hogy az operett területére is kiránduljon, és valóban igényes szerep formálásával, énekének szárnyalásával igazi örömet szerezzen e műfaj híveinek is. Nagyhírű énekesek egyébként is gyakran, szívesen vállalkoznak a könnyebb műfajok megszólaltatására, elég, ha Jan Kiepura példájára hivatkozunk . . . Természetes, hogy ilyen esetben többet is vár a hallgató a művésztől, mint a műfaj rutinos, de énektechnikailag kevésbé képzett előadóitól. Ezt a többletet Ilosfalvy Róbert a nála oly természetes folyékonysággal nyújtja közönségének. Operaházi partnere, Házy Erzsébet hozzá méltó színvonalon illeszkedik a könnyű műfaj világába, az Operettszínház művészei, Zentay Anna és Németh Marika pedig otthonos könnyedséggel illeszkednek az együttesbe. A János vitéz, a Bob herceg, a Lili bárónő, a Marica grófnő, és a Cigányszerelem részletei elevenednek meg a lemezen.”

Kapcs. 908. sorszám

Pótlás, kiegészítés

Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel (Qualiton, LPX 16568)

Az operaszínpad jeles énekesei olykor kirándulnak a könnyű műfajba. Ezúttal Ilosfalvy Róbert, az Operaház kitűnő tenoristája énekel el egy sor operettdalt a Hanglemezgyártó Vállalat új lemezén. (1970)

Részleteket ad elő Huszka Bob hercegéből és Lili bárónőjéből, Kacsóh János vitézéből, Kálmán Marica grófnőjéből és Lehár Cigányszerelem című operettjéből. A lemezen még Házy Erzsébet, Zentay Anna és Németh Marika működött közre:

I. Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg

(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)

- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok.”

- Bob dala - Dal az első csókról: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon.../Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” (km. az MRT Énekkara)

- Bob dala: „Amit akar, azt el is éri Bob…/Szállj nóta, szállj!...” (km. az MRT Énekkara)

II. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)

- Illésházy és Clarisse kettőse - Cigaretta keringő: „Egy kis cigaretta, valódi finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom.” (km. Zentay Anna)

- Illésházy és Lili szerelmi kettőse: „Tündérkirálynő légy a párom, szállj le, szállj le pilleszárnyon!” (km. Németh Marika)

III. Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) - 1961 év LPX 6529-31 (3 LP); CD - 1996

- Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”

- Furulya nóta: „Én vagyok a bojtárgyerek, napszám után éldegélek, napsütött víz az italom, kopasz föld, hej kopasz föld a derékaljom.”

- Jancsi dala, III. felv.: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad, add vissza, vissza őt, szép szerelmes Iluskámat.”

IV. Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)

- Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket!”

V. Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem

(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004) - részletek 

- Ionel és Zórika kettőse: „Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!”  (km. Házy Erzsébet) 

- Józsi dala: „Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…”

Ilosfalvy Róbert, Boschán Daisy, Bende Zsolt, Sipeki Levente

(1971)

Moszkvai vendégjáték alkalmával Ilosfalvy Róbert és Bende Zsolt magánénekesek Boschán Daisy koreográfus, zenetörténész, operarendező és Sipeki Levente magántáncos társaságában. (1971)

Boschán Daisy április 17-én ünnepelte a 80. születésnapját. 

Forrás: Opera Facebook

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

Köszönöm!...

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert magánéleti "táncjelenete" nagyon megkapott! Köszönöm a képet.

• 65 évvel ezelőtt, 1957. március 9-én mutatta be a Magyar Rádió a Kossuth adón Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: "Komáromi farsang" című daljátékát.

Csokonai Vitéz Mihály és Lilla báljelentbeli verbunkos magyar táncához képzelhetjük személyes kapcsolatukat, amely Ruitner Sándor feljegyzései és műsorai szerint a felvétel alatt bontakozott ki.
A Házy Erzsébet-Ilosfalvy Róbert fénykép időbeli azonosításához felidézem a rádiófelvételkor készült fotót:
                                     
Magyar Rádió, VI-os stúdió – próbaszünet Kemény Egonnal: Házy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert, Erdődy János, Ruitner Sándor és mások
© Kemény Egon Archívuma

Forrás: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

1955-57 között valamikor...

A kép előterében: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert táncolnak

Jó lenne tudni, hol, milyen összejövetelen és mikor készült róluk e fotó?

Esti Hírlap, 1963. november 11.

Részlet a napilapban közölt kritikából (az első magyar televíziós operafilm bemutatójáról):

„Az Éjszakai repülés librettóját maga a zeneszerző, Dallapiccola irta Saint-Exupéry magyarul is megjelent regényéből (Egye­dül a felhők felett). Vannak benne a drámai szerkesztés hatásosságával nem eléggé számoló mozzanatok: mikor az éjszaka repülő pilóták életveszélyes kalandjait csak elbeszélik. (A dramaturgia első számú törvénye, hogy a küzdelmet meg kell jeleníte­ni!) A magyar televízió-elő­adás azonban kétszer is bra­vúrosan oldja meg ezt a problémát: először, amikor Simándy József a maga nagyszerű, drámai elbeszélé­sét átéli, másodszor pedig, mi­kor a viharban pusztulásra ítélt pilóta — a rádiós Ilosfalvy Róbert elbeszélése alatt — megjelenik a felhők közt a képernyőn. Igaz, hogy ez halványabbá teszi az éneklő tenorista szerepét, de drámaibban érzékelteti a    tra­gédiát. S aztán ott van a re­pülőközpont népes személy­zete, egy sor röviden, de igen karakterisztikusan ábrázolt figura, akik lereagálják a történetet, és a tragédia ugyanott lezajló párhuzamos vetülete: mikor az elpusztuló pilóta felesége összecsap az életveszélyes hajszát kény­szerítő főnökkel. Házy Er­zsébet és Radnai György hi­hetetlenül nehéz feladatot ol­dott meg ebben a két szerep­ben, alakításuk, kifejező arc­játékuk, a zenéhez alkalmaz­kodó átélésük — akárcsak Simándy és llosfalvy eseté­ben — filmszínészi teljesít­ménynek is kiváló.

Szinetár Miklós, aki már elég sok műfajt rendezett, ebben a produkciójában úgy használta fel a maga spon­tán, sziporkázó ötleteit, hogy végig betartotta a szükséges mértéket, s a szokott nagy­vonalúsága mellett, most a részletek alapos kidolgozásá­ra és kiegyensúlyozására is nagy figyelmet fordított. Lé­nyegében ugyanezt mondhat­juk Blum Tamás karmeste­ri munkájáról, sőt, a fordí­tásáról is. A modern ének­beszéd súlyos nehézségeivel kellett itt megküzdeni, s hogy ez sikerült, bizonyítja vala­mennyi szereplő — a felso­roltakon kívül Nádas Tibor, Szigeti László, Pálffy Endre, Pálos Imre és Várhelyi Endre — töretlen és mélyen emlékezetünkbe vésődő ala­kítása, amit Kocsis Sándor kitűnő operatőri munkával tett igen érzékletessé és ha­tásossá.”

/Fodor Lajos/

Nagyszerű!  Kuriózum, a javából!!!  Köszönöm!

Frau ohne Schatten - Köln 1982... 

Ilosfalvy Róbert Hoffmann szerepében (1957)

(Forrás: Café Momus – Galéria – 2021.12. 04.)

Offenbach: Hoffmann meséi

Antónia – Házy Erzsébet

Hoffmann – Kövecses Béla

Erkel Színház, 1957. december 14.

Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”

Szerkesztő -műsorvezető: Boros Attila

Adás: 2021. november 14., 20.04 – 21.00

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi

A címszerepben: Ilosfalvy Róbert

Részletek az előjátékból, az első, a második és a harmadik felvonásból és az utójátékból.

A hangfelvételen énekel Ilosfalvy mellett Ágai Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Radnay György, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós

Az adás visszahallgatható:itt

Ramerrez áriája - Ilosfalvy Róbert - A nyugat lánya

Ramerrez áriája (III. felv.) – „Ch’ ella mi creda” – Ilosfalvy Róbert, km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós - Hungaroton felvétel, olasz nyelven

Puccini: A Nyugat lánya - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert - fotó

:-)

Köszönöm!

Tegnapelőtt, szombaton Nagy Ibolya műsorában, „Túl az Óperencián” - ismétlés a Dankó Rádióban, Házy Erzsébet szerepeiről, művészetéről és személyiségéről folyt a beszélgetés, majd Kemény Egon "Komáromi farsang" című daljátékából – Házy Erzsébet - Lilla és Ilosfalvy Róbert - Csokonai Vitéz Mihály első, a két főszereplőként ugyanakkor együttes is, daljátékfelvétele volt a Magyar Rádióban, 1957 – hangzott fel két duett és Csokonai dala. A részleteket az Előzményekre kattintva olvashatjuk el.

Előzmény

Előzmény

A Dankó Rádió ma délelőtti Az a szép c. zenei műsorában szólalt meg ismét ez a csodálatos szépségű kettős!

Jacques Offenbach - Ludovic Halévy - Hector Cremieux - Fischer Sándor: Fortunio dala

A rádióra alkalmazta: Innocent-Vincze Ernő

- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. június 22, Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25

YouToube-ról is elérhető a dal - itt 

(Részlet a kettős dalszövegéből:)

"- Nos, üljön mellém és mondja el.  /- Ó, Lauretta, ne íly közel! /-  Ugyan mitől fél?...Hisz titkot súgni közelről kell. /- A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég…./- Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen? /- A neve az én drága titkom..../- Mondja hát, ki az a valaki? /- Azt nem merem bevallani. Jöjj bűvös dal! Segítni hív. Egy régen fájó, néma szív.

Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el, ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell. Számomra, míg csak él az élet és él a nyár, nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj! De érte éget minden sóhaj, mely felzokog, s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok. Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék. Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép. Ez lesz az életemnek vége, bús némaság, nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!.../-… bennem is csak érted ég a vágy! /- Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek, kerget a vágy!…"

Kiegészítésül:

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang  

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

A "Komáromi farsang" a Dankó Rádióban! 
A 2018. évi műsorban a Zsadon Andrea-Szolnoki Tibor művészházaspár hetében ma ismét hallhattunk hat részletet a daljátékból. 

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

A részletes műsor itt tekinthető meg.
                 Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
             „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A Huszka-operettműsor visszahallgatható:  itt

Katolikus Rádió - „Dallamív”

Adásban volt: 2021. július 23.

Szerkesztő: Boros Attila

Az összeállításban részletek szólnak - ezek a dalszámok is: 

• Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára…/ Szép fehér madárka, minek szálltál a budai várra? Nem illik ez gyönge tollú, puhatestű madárra, Kutyafejű török népnek rabtartó láncára....” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója – a daljáték keresztmetszete: 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57

- Gábor diák és Leila szerelmi kettőse, II. felv.:„Ha volnék egy énekesmadárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el innen, senki sem érhet nyomunkba, kincsem…”  (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Részlet Lindner András interjúkötetéből (Művészportrék – Vallomások)

 ILOSFALVY RÓBERT operaénekes

(Eredeti közlés: Gramofon, 2000. május, 7-9. oldal)

„Az első számú Puccini-szakértőnek számító főrendező-direktor Nádasdy Kálmán állította be azt a Bohém-előadást 1957-ben, amelyre utóbb minden krónika csak mint a fiatalok Bohéméletére emlékezik. Ön ott találkozott a színpadon először a Mimit alakító Házy Erzsébettel, aki később több darabban is - Manon Lescaut, A Nyugat lánya - állandó partnere lett. Hogyan emlékezik arra a Ferencsik János vezényelte előadásra?

 Máig emlékezetes szép este volt. Azzal a hölggyel együtt fellépni, akit nagyon szeret az ember, különleges élmény. Mi ugyanis akkoriban jóformán együtt éltünk, és tervezgettük, hogy esetleg össze is házasodunk.

 Együtt készültek a premierre?

 Sokszor átbeszéltük a teljes operát, benne a két főszereplő, Rodolphe és Mimi szerelmét. És a színpadon, a közönség előtt tulajdonképpen megelevenedett az életünk.”

A teljes interjú itt elolvasható. 

Dankó Rádió pénteki Az a szép című műsorában hangzott el: 

Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya

- Maya és Charlie szerelmi kettőse, II. felv.: „De nem erről van most szó, könyörgök, a szíve, mint a börtön, előttem oly bezárt! … De messze-messze tűnt már a tegnap…/ Szívem, ezt a dalt szívemből téptem én, de majd szíven talál, my sweetheart…" (Petress Zsuzsa és Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)

A karmesterről és a felvétel időpontjáról pontos adatom nincs, csak feltételezem, hogy Gyulai-Gaál Ferenc  vezényelte a Rádiózenekart;  a Rádió Dalszínháza teljes Maya-felvételének bemutatója is az ő nevéhez fűződik (1971. április 12.). Ott Házy Erzsébet és Bende Zsolt  éneklik a szerelmespár szólamait.

De ez a duett Petress Zsuzsával és Ilosfalvy Róberttel – a hangzás alapján – jóval korábban készülhetett.  

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Ma a Szinetár Miklós-hét keretében a 2019. október 26-i, szombati összeállítást ismételték. A műsor elején a hét vendége pályakezdésük közös vonásait majd Házy Erzsébet szerepeinek rendezését elevenítette fel.
Ehhez a részhez kapcsolódott Nagy Ibolya szerkesztésében a "Komáromi farsang" című Kemény Egon-daljáték és műsorvezetőként megemlítette a 2019-ben megjelent Hatvani diákjai és a Gyermekjátékok CD kiadványokat is. 
A részleteket ide kattintva olvashatjuk: 

előzmény

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

rádiódaljáték-változatból a Nyitányt és operaénekeseink: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Fekete Pál kiváló előadásában hallhattunk szólószámokat és duettet, valamint Bilicsi Tivadar és daljátékbeli katonazenekara szerenádját. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
                     Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
                „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Goar Gasparjan és Ilosfalvy Róbert a Traviatában (1961)

/Café Momus – Galéria – 2021. június 18./

Verdi: A végzet hatalma - Ilosfalvy Róbert (Alvaro)

Offenbach: Fortunio dala – Lauretta_Valentin kettőse és a „bűvös dal” - Házy Erzsébet_Ilosfalvy Róbert

Jacques Offenbach - Ludovic Halévy - Hector Cremieux - Fischer Sándor: Fortunio dala

A rádióra alkalmazta: Innocent-Vincze Ernő

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. június 22, Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25

Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor

Lauretta  - Házy Erzsébet

Valentin – Ilosfalvy Róbert

Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala:

(Részlet a kettős dalszövegéből:)

Laura: Nos, üljön mellém és mondja el.    

Valentin: Ó, Lauretta, ne íly közel!

Laura: Ugyan mitől fél?...

Valentin: A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Laura: Ki ő?

Valentin: A szeme, mint a napsugár!

Laura: A színét még most sem tudom.

Valentin: A szeme kék, mint Önnek, kisasszony.  

Laura: Mondja csak, meghallgattam magát…

Valentin: Ó, nem! Hisz azt se tudja még, hogy én milyen régen imádom! Ki sose mondtam még!

Laura: A szerelméről még nem szólt sosem…

Valentin: Sosem!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép.

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég, fáj a szívem érte régesrég….

Laura: Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen?

Valentin: A neve az én drága titkom.

Laura: Csak egyszerű leány?:

Valentin: Nem, nem..

Laura: Bárónő talán?

Valentin: Nem, nem..

Laura: Nagyúri asszony?

Valentin: Nem…

Laura: Hercegkisasszony?..

Valentin: Nem! Nem-nem-nem, százszor is nem-nem-nem, ezerszer nem!

Laura: Mondja hát, ki az a valaki?

Valentin:

Azt nem merem bevallani.

Jöjj bűvös dal! Segítni hív.

Egy régen fájó, néma szív.

Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el,

ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell.

Számomra, míg csak él az élet és él a nyár,

nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj!

De érte éget minden sóhaj, mely felzokog,

s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.

Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék.

Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép.

Ez lesz az életemnek vége, bús némaság,

nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!

Laura: … bennem is csak érted ég a vágy!

Együtt:: Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…