Bejelentkezés Regisztráció

Igor Fjodorovics Sztravinszkij


58 Búbánat 2020-06-17 09:49:18

Fikció – Coco Chanel & Igor Stravinsky – Egy titkos szerelem története

francia romantikus dráma, 2009

Ma este, 21.50 - 23.45, DUNA TV


57 Ardelao 2018-04-06 17:44:02

47 évvel ezelőtt hunyt el IGOR SZTRAVINSZIJ, aki a 20. század egyik legismertebb modern, orosz születésű zeneszerzője.  

Legjelentősebbek azok a művei, amelyek részben népi alapon, misztikus vagy meseszerű témákat dolgoznak fel barbárul színpompás, virtuózan pezsgő, orgiasztikus képzelettel (Új Lexikon).


Stravinsky: «Oedipus Rex»  

«[…]…Előre bocsáthatom, hogy az Oedipus Rex megfogott; napokon keresztül se tudtam hatása alól menekülni.

Stravinskynek, ennek a Párisban élő aszkétafejű orosz komponistának pedig jelentős állomása életpályáján ez az opusa. Tudatos művész, aki nyílegyenesen tart kitűzött célja felé. Budapesten is bemutatott nagyszerű táncpantomimjében, a «Tűzmadár»-ban (ezt húsz évvel ezelőtt komponálta!) az orosz népdalokat még impresszionista színekben olvasztotta fel. Lassan alakul ki egyénien sajátos technikája, káprázatosan csillogó zenekarának színpompája, bár e második korszakában is érezzük a kotta-sorok között Rimszkij-Korszakov, Borodin és Muszorgszkij hatását.

Ekkor írta meg a «Petruská»-t és a «Sacre du Printemps»-t. Majd kétségtelenül Schönberg hatása alatt kezd egyszerűsíteni, mind kevesebb és kevesebb vonalrendszerű kotta-papirost használ, maga mögött hagyja a tonalitást, kibontakozik toporzékoló ritmikus energiája, antiromantikus, antipathetikus lesz, lassankint felvesz egy zsörtölődő, agresszív ironikus hangot, mely néha torz grimasszá mered kompozícióiban. Csak semmi romantikus álmodozás, semmi elérzékenyülés!
 

A «Histoire du soldat»-ban Stravinsky a középkori misztériumok módjára elbeszélőt szerepeltet, ki néha a szótagok ritmusával egészíti ki az illusztráló zene indulószerű lüktetéseit. Kis orkeszterének technikája néha japán rajzokra emlékeztet, midőn csak a legszükségesebb vonalakat húzza meg, kerülvén minden legcsekélyebb túlterhelést.

Legújabb színpadi művét Oratorische Oper-nek nevezi. Szövegét Jean Cocteau írta. Itt is, mint a Histoire du soldat-ban, elbeszélő jelenik meg a színpadon, ki rövid, tömör szavakban vázolja az elkövetkező jelenetek tartalmát. Magán a színpadon alig történik valami. Szereplők és a kar mereven állnak, ami, valljuk be mindjárt, igen kifárasztja a hallgatót, s megcsappant figyelőképességét nem ellensúlyozza a komponista súlyos mondanivalója.

A mainzi előadásokon előbb Franz Willms konferálja be lelkesedéssel és meggyőzően Stravinsky művészi céljait.(A cikk írója Mainz-ban látta a művet, megj. A.) 

Oedipus vigasztalan történetét, a görög mitológia egyik legmegrendítőbb hajtását, sokan dolgozták fel operává, még többen írtak kísérőzenét (így Mendelssohn, Lachner és Méhul) Sophokles csaknem kétezer-éves drámájához. Oedipust atyja, Laios thébai király, születése után rögtön kitetette, mert úgy szólt a jóslat, hogy fia lesz a gyilkosa, ha felnő. Korinthusi pásztorok találják meg a síró csecsemőt, felnevelik, majd Polybosnak, Korynthia királyának adják át, ki fiának fogadja. Egy alkalommal jövőjét tudakolja az Orákulumnál és megrettenve hallja a kegyetlen jóslatot: apád gyilkosa leszel és anyádat fogod feleségül venni.

Kétségbeesésében vándorútra indul. Sorsát nem tudja elkerülni. Az országúton egy összekoccanás alkalmával agyonveri atyját, kit nem ismer, majd pedig, midőn Théba gyilkos harcok után felszabadul, kalandok hosszú sora után az állam polgárainak ujjongó kívánságára házasságra lép Laios özvegyével — tehát édesanyjával. Nemsokára súlyos járvány dúl az országban. A kétségbeesett lakosság a jósokhoz fordul. «Csak akkor szűnik meg a dögvész, ha Laios király gyilkosa kitakarodik az országból.» A szerencsétlen, sorsüldözött Oedipus végre a valóság tudatára ébredt, rémültében megvakítja önmagát. Jokaste szégyenében öngyilkos lett. Hosszas önkéntes szám- kivetettségében leánya, Antigone társaságában érkezik meg tragikus hősünk Thébába és a kolonosi templomban lerogyva leli kiengesztelő halálát.

Énekesek és a kórus zengzetes latin nyelven tolmácsolják Oedipus borzalmas tragédiáját, ünnepélyes liturgikus dikcióval. Minthogy a színpad mindennel adós marad, a zene van hivatva a három főszereplőnek lelki kínjait és azt a végzetszerű lidércnyomást érzékíteni, mely az egész drámán átvonul. Német műkritikusok Händel operáinak és oratóriumainak kifejező erejével vetik egybe Stravinsky partitúráját. Néha joggal, annyit mond a zene nyelvén.[…] …(Dr.W.S.)

 

A ZENE, 1928. október 1. (X. Évfolyam, 1. szám)


56 Búbánat 2013-09-06 22:19:30
Most sugározza a televízió 2013. szeptember 6. péntek 22:15 - 22:55 Duna World A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye: - Sosztakovics: Ünnepi nyitány op. 96 - Stravinsky: Petruska (1947-es változat) Vezényel: Ligeti András Rendezte: • Petrovics Eszter Operatőr: • Horváth Adrienne • Szerkesztő: Kelemen Magda Időtartam: 39 perc Gyártási év: 2005

55 Sipi 2010-07-27 22:17:40 [Válasz erre: 53 sphynx 2010-07-27 21:53:14]
Biztos vagy benne, hogy ez nem photoshop-os?

54 Sipi 2010-07-27 22:16:49 [Válasz erre: 52 Licht Alberich 2010-07-27 21:00:21]
Errefelé a multiplexben is adták...

53 sphynx 2010-07-27 21:53:14
Ugye, milyen jó volt a [url]http://operachic.typepad.com/photos/uncategorized/stravinsky.jpg;Sztravinszkij[/url]? Bár szerintem életben egy kicsit izmosabb lehetett, és reggel valószínűleg hússzal több fekvőtámaszt csinált.

52 Licht Alberich 2010-07-27 21:00:21 [Válasz erre: 51 kobzos55 2010-07-27 20:50:04]
A címe [url]http://www.imdb.com/title/tt1023441/;Coco Chanel & Igor Stravinsky[/url]

51 kobzos55 2010-07-27 20:50:04 [Válasz erre: 50 Sipi 2010-07-27 20:38:19]
Melyik moziban látható (és mi a film címe)?

50 Sipi 2010-07-27 20:38:19 [Válasz erre: 49 Sipi 2010-07-25 21:34:42]
Úgy tűnik, nem... :-(

49 Sipi 2010-07-25 21:34:42
Láttátok az új Coco Chanel-es Sztravinszkij filmet? Én kifejezetten a Tavaszi áldozat miatt néztem meg és nem csalódtam, pont úgy csinálták meg, mint ahogyan a beszámolókban, életrajzokban olvastam (bár a zene nem szólt olyan erőteljesen a multiplexben, mint a hangversenyteremben). Szóval nekem az nagyon tetszett. A további tartalomnak persze nem hiszem, hogy valami nagy a történelmi hitelessége, de az sem volt rossz.

48 pszí 2010-06-03 21:59:04
Szimfónia három tételben Berlini Filharmonikus Zenekar, Pierre Boulez DG CD | DDD Stereo 44 kHz 24 Bit | Rec.: 1996. II. | Studio

47 pszí 2010-05-30 20:36:35
Zsoltárszimfónia Rundfunkchor Berlin, Berliner Philharmoniker, Pierre Boulez DG CD | DDD Stereo 44 kHz 24 Bit | Rec.: 1996. II. | Studio Hátborzongató élmény volt!

46 Momo von Hofmannsthal 2009-03-28 11:27:14
Igor Sztravinszkij: [url]http://www.universalmusicclassical.com/images/local/300/2072E.jpg;Petruska[/url] Cleveland Orchestra Pierre Boulez 1992

45 virius 2007-10-09 21:52:40
Legfrissebb: a három egyfelvonásos hó végi, Thális azínházi bemutatójának plakátján a Stravinsky alakváltozat látható, tehát az Opera közel 30 évvel a Léhaság útja bemutatója után is ezt a formát tekinti hivatalosnak.

44 Semmelweis 2007-07-15 13:47:07 [Válasz erre: 43 sphynx 2007-07-15 13:37:19]
meleg van...?

43 sphynx 2007-07-15 13:37:19
Mortuo leoni et lepores insultant.

42 Semmelweis 2007-07-14 22:01:22 [Válasz erre: 41 sphynx 2007-07-14 18:43:46]
meséltek róla...

41 sphynx 2007-07-14 18:43:46 [Válasz erre: 40 Semmelweis 2007-07-13 11:05:28]
Ó... olvasni is tetszik? Remélem, nem kilóra...

40 Semmelweis 2007-07-13 11:05:28
[url]http://pvillarroel.free.fr/images/musicos/stravinsky.gif;Woland[/url]

39 virius 2007-07-10 00:33:54 [Válasz erre: 37 Semmelweis 2007-07-10 00:24:38]
Till Géza kezdte az \"Opera\" könyvében, legalábbis annak 1973. évi kiadásában, hogy márpedig Stravinsky. Mint azt már említettem volt, az Operaház 1980-ban tért át erre az írásmódra, amikor bemutatták a Léhaság útját (így, névelő nélkül volt a magyar cím!). Sajnos az Opera bezárása miatt a darab csak 9 előadást ért meg.

38 Semmelweis 2007-07-10 00:26:21 [Válasz erre: 36 virius 2007-07-10 00:23:09]
na ez egy legújabb változat... :-) még jó, hogy nem Ciolkovszkij... mondjuk talán a Wikipédiában még az olaszok is odafigyelnek a helyes átírásra.

37 Semmelweis 2007-07-10 00:24:38 [Válasz erre: 34 virius 2007-07-10 00:15:35]
És mikor lett \"hivatalosan elfogadott\"...? Mert szerintem soha. Egyesek szépen sutyiban eltértek a magyar helyesírási szabályoktól. Az meg, hogy az \'egyesek\' között voltak könyvszerzők is csak a magyar nép rend iránti totális érzéketlenségét mutatja. :-) Lásd még, „közlekedési morál...”

36 virius 2007-07-10 00:23:09 [Válasz erre: 33 Semmelweis 2007-07-10 00:14:34]
Olasz lemezen saját szememmel Ciaikovski-nak láttam.

35 Semmelweis 2007-07-10 00:20:08 [Válasz erre: 34 virius 2007-07-10 00:15:35]
na, ezt meg melyik ujjadból szoptad...? :-)

34 virius 2007-07-10 00:15:35 [Válasz erre: 32 Semmelweis 2007-07-10 00:08:19]
Na de Csajkovszkij alatt még nem volt Szovjetunió. Igaz, orosz cárt már öltek akkoriban, de az még más világ volt. Pontosítok: Sztravinszkij azért lett minálunk Stravinsky, mert NEM a Szovjetunióban, hanem Nyugaton élt, a Kádár/Aczél-rendszerben nem számított a \"mi kutyánk kölykének\", azért lett a latin betűs (angol) névváltozata a hivatalosan elfogadott.

33 Semmelweis 2007-07-10 00:14:34 [Válasz erre: 32 Semmelweis 2007-07-10 00:08:19]
Tchaikovsky: angol Tschaikowski: német Tchaïkovski: francia Chaikovski: spanyol Čajkovskij: olasz Csak a miheztartás végett… :-)

32 Semmelweis 2007-07-10 00:08:19 [Válasz erre: 31 virius 2007-07-09 23:29:41]
aha... na szegény Csajkovszkij...

31 virius 2007-07-09 23:29:41 [Válasz erre: 27 Steff 2007-07-09 08:52:13]
Mondom újra: az a gyanúm, hogy azért lett hirtelen Stravinsky (egyébként életében tudtommal még minálunk is magyar fonetikával írták a nevét), mert orosznak orosz volt, de nem szovjet...

30 Semmelweis 2007-07-09 11:36:14 [Válasz erre: 29 Semmelweis 2007-07-09 11:32:39]
:-))

29 Semmelweis 2007-07-09 11:32:39
Na jó, megyek innen… Sztravinszkijban a neve fogott meg leginkább, én Sosztakovicsot szeretem...

28 Semmelweis 2007-07-09 11:29:34 [Válasz erre: 26 WiseGentleman 2007-07-09 03:46:18]
Gondolom Európa szerte ismerik a \'Stravinsky\' formát, csak aztán úgy döntöttek, hogy nem azt használják, hanem a saját változatukat. De nekünk nem kell majmolni a többieket. Az összesítésből is látszik, hogy sokkal eredetibb, ha mi ezzel szemben az angolt használjuk, azt alig néhányan csinálják… :-)

27 Steff 2007-07-09 08:52:13 [Válasz erre: 26 WiseGentleman 2007-07-09 03:46:18]
Szerintem a [url]http://www.nndb.com/people/871/000024799/beethoven-2b_2a.jpg;Stravinsky[/url] formát használta, innen is ered az ötlet, hogy minékünk is ezt kéne használni. Egyébként az akadémiai helyesírási szótár meg a Nyelvművelő kézikönyv Sztravinszkijt akar, az Osiris meg Stravinskyt.

26 WiseGentleman 2007-07-09 03:46:18 [Válasz erre: 25 Semmelweis 2007-07-09 02:16:20]
Arról nincs összesítés, hogy ő maga latin betűkkel hogy írta alá a nevét?? Mert ez is támpont lehet...

25 Semmelweis 2007-07-09 02:16:20
Szóval bár az európai népek többsége képes a saját szabályai szerint átírni Sztravinszkij nevét, mi még mindig nem tudjuk eldönteni, hogy az angol változat nem volna-e megfelelőbb. Pedig hosszú évtizedek óta meglévő magyar szabályok vannak erre. Azért komikus, hogy, bár állandóan a nemzet pusztulásán kesergünk, mi magunk se akarjuk a saját szabályainkat megtartani, és azok szerint élni. :-) De, ha mi nem, akkor ki a fene…?

24 Semmelweis 2007-07-09 02:01:19 [Válasz erre: 23 virius 2007-07-09 00:27:42]
Na, érdekességképpen csináltam egy kis összesítést a Wikipédia szócikkei alapján, hogy Sztravinszkij nevét milyen átírási változatban használják a különböző európai nyelveken: Stravinsky: angol, dán, holland, finn, Strawinski: német Strawiński: lengyel Stravinski: francia, spanyol, portugál, svéd, észt, horvát, román, szlovén, bosnyák, katalán Stravinskij: olasz, cseh, norvég, Stravinskíj: izlandi Sztravinszkij: magyar Mint látható, a nyelvek többségében nem az angol változatú átírást használják, (hanem gondolom azt, ami nekik a legmegfelelőbb).

23 virius 2007-07-09 00:27:42
Hát akkor most Sztravinszkij vagy Stravinsky? Tudom, a helyesírási szabályaink szerint a nem latin betűs neveket magyar írásmód szerint írjuk, de a mi Igorunk kivétel volt, mivel disszidensnek számított, Till Géza az Opera c. könyvében szándékosan Stravinskynek írta. Megjegyzem, a BÉjart-balettek 1973. évi bemutatójakor az Opera a Tűzmadár és a Tavaszi áldozat szerzőjét Sztravinszkijnek írta, 7 évvel később, a Léhaság útja premierjén viszont Stravinskynek. Most akkor melyik a helyes írásmód?

22 Semmelweis 2007-07-08 22:56:58
nagyon nem megy ez a Sztravinszkij topic... hát nem ír ide senki...?

21 sphynx 2007-07-08 22:37:55 [Válasz erre: 20 Semmelweis 2007-07-08 22:36:37]
Na jó, Soszti Mahleron és CSajkovszkijon keresztül Beethoven utóda volt.

20 Semmelweis 2007-07-08 22:36:37
Soszti különben is csak azért volt valaki, mert nyomták pártvonalon... vagy partvonalon... vagy valami...

19 Semmelweis 2007-07-08 22:35:27 [Válasz erre: 18 sphynx 2007-07-08 22:34:52]
és a Les Preludes-el is vezetne...

18 sphynx 2007-07-08 22:34:52
Ha csak a Tavaszi áldozatot, akkor is.

17 sphynx 2007-07-08 22:34:21
Ha Sztravinszkij csak a Tűzmadarat írja, akkor is nagyobb, mint a Soszti.

16 kobzos55 2007-07-08 22:33:47 [Válasz erre: 3 Semmelweis 2007-07-08 22:17:23]
Azért az az Oroszország van akkora, hogy elbír két hatalmas nagy zeneszerzőt (pláne, ha az egyik idejében kimegy belőle...)

15 Semmelweis 2007-07-08 22:30:35 [Válasz erre: 11 Semmelweis 2007-07-08 22:26:03]
még szütyő is lógott a válláról...

14 Semmelweis 2007-07-08 22:29:56 [Válasz erre: 13 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2007-07-08 22:27:54]
mért... láttál hasonlót? :-)))

13 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2007-07-08 22:27:54 [Válasz erre: 11 Semmelweis 2007-07-08 22:26:03]
ez igaz???

12 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2007-07-08 22:26:27 [Válasz erre: 10 sphynx 2007-07-08 22:24:21]
Pedig tegnap abban vonultál...

11 Semmelweis 2007-07-08 22:26:03 [Válasz erre: 10 sphynx 2007-07-08 22:24:21]
dehogynem... kérdezd meg janomanot... fruzsi, meg piros kisdzsekiben és zöld farmerben jár operába...

10 sphynx 2007-07-08 22:24:21 [Válasz erre: 7 Semmelweis 2007-07-08 22:21:29]
Ez ízlés kérdése. Mint ahogy kék inghez nem kötünk rózsaszín csokornyakkendőt.

9 zsoly 2007-07-08 22:23:54 [Válasz erre: 7 Semmelweis 2007-07-08 22:21:29]
Bartók a legnagyobb orosz zeneszerző?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.