• Magyar Nemzet, 1958. február 11.

Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet, az Állami Operaház két kitűnő magánénekesét vendégszereplésre hívta meg a Német Demokratikus Köztársaság berlini televízió állomása.

• Magyar Nemzet, 1958. február 1.

Brahms: Német requiem a Zeneakadémián

Az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus szerencsés együttműködése már sok nagy oratorikus mű élvezetéhez juttatta a közönséget s mint tapasztalható, az oratórium-bérletek igen népszerűek. Bizonyos, hogy ez a népszerűség nem csupán a kedvelt műveknek szól, hanem az előadások kialakult színvonalát is érinti. Joggal beszélhetünk oratórium-kultuszról, olyan értelemben is, hogy a kultusz a kultúra fogalmával társul.
Szép, művészi és kulturális tett volt Brahms Német Requiemjének előadása a Zeneakadémián. Az északnémet mester saját édesanyának emlékére írt megrázó zenei gyászbeszédet — amely legnagyobb művei közé számít —, a művészi magatartás dicséretes komolyságával és összeszedettségével tolmácsolta az együttes, Ferencsik János drámai koncepciójú karmesteri elképzelésének megfelelően. A mélyzengésű, az orgona basszusával is hangsúlyozott komorságú gyászzene a kezdeti hangvételtől a nagy drámai erejű csúcsokig (második és hatodik tétel), igaz mivoltában szólalt meg s helyenként egészen szuggesztív hatást tett a hallgatóságra. Kiváló főzeneigazgatónk teljesítményének értékét még növelte, hogy nem egészen egészséges állapotban vállalta a vezénylést.
Szecsődy Irén helyett Házy Erzsébet énekelte el a szopránszólót. Noha nem teljes értékű megoldást kaptunk tőle, csak dicsérhetjük beugrásáért. Jámbor László, a másik szólista, gazdagon áradó hangját értékesítette. Margittay Sándor, a Requiem orgonistája, megelőzően Bach Esz-dúr prelúdium és fugájával adott ünnepi beharangozót a Brahms-mű elé.
/tsz /

• Magyar Nemzet, 1957. október  23.

Rádióhangverseny Kálmán Imre születésének 75. évfordulója alkalmából.

Kálmán Imre, a világhírű magyar zeneszerző 75 évvel ezelőtt, 1882. október 24-én született. Ebből az alkalomból a magyar rádió október 24-én este emlékhangversenyt ad, amelynek bevezetőjét Stella Adorján írta. A hangversenyen felcsendülnek a néhány év előtt elhunyt kiváló komponista legszebb művei.
*
Október 24-én Kálmán Imre szülővárosa, Siófok, ünnepi hangversenyt ad a zeneszerző műveiből. Közreműködik a határőrség szimfonikus zenekara Helényi Gyula vezénylésével, továbbá Házy Erzsébet, Zentay Anna, Domahidy László, Kishegyi Árpád, Keres Emil.

• Magyar Nemzet, 1957. október 15.

„Gluck Orfeuszának felújítása”

„Ámor Házy Erzsébet filigrán, kedves alakjában kel életre, de olyképpen, hogy a fiatal énekesnő a szerep könnyedebb, olaszos jegyeit a közös nagy stílushoz tudja idomítani.”

/Szenthegyi István/

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" délelőtti adásában  ma délelőtt elhangzott két daljátéknak a részleteiben Házy Erzsébet énekhangja is felcsendült - nem is egyszer...

Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács

1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg a daljáték keresztmetszete, 17.19 – 18.04 között: „Bemutatjuk új felvételünket”.  Km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András

- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, II. felv.: „Fordulj ügyesen, rózsám, jegyesem!” (Andor Éva, Palcsó Sándor) 

- No.3. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes” (Házy Erzsébet, Melis György)
- No. 8. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen” (Házy Erzsébet, Melis György)
- No.13. Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- No. 17. Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Farkas Ferenc – Dékány András:  Csínom Palkó

A Rádió Dalszínházának bemutatója (új felvétele): 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

• Kórusrészlet és Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál , ez az asszonyoknak dolga…. „ (Komlóssy Erzsébet)
• Kati és Jankó kettőse: „Elmondom a szemedbe… /Kis Dunaág, nagy Duna-ág” (Andor Éva, Palócz László)
• Kórusrészletjelenet: Hé, Tyukodi, ide…” (Domahidy László, énekkar)
• Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

A Túl az Óperencián mai adása Offenbach Eljegyzés lámpafénynél  című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 órakor a Dankó Rádióban.

Köszönöm a helyesbítésed.

Még egy megjegyzés: nem Mezei Mária, hanem Lázár Mária szerepelt a filmben.

• Magyar Ifjúság, 1957. február 23.

„Első film és máris — főszerep””

„interjú a legújabb filmszínésznővel”
 

Operaházunk aranyszőke hajú, kékszemű, kristálytisztán szárnyaló hangú Ifjú művésznője, Házy Erzsébet rövidesen új szerepkörben mutatkozik be a közönség előtt: operettprimadonna lesz, méghozzá nem is színpadon, hanem a mozik ezüstszínű vásznán. Antóniát, Gerolstein hercegnőjét alakítja a Budapest Filmstúdió első játékfilmjében, a „Gerolsteini kaland’’-ban.

— Bravó! Ez az első filmje és máris főszerep! — üdvözöljük a jövendő filmsztárt a stúdió folyosóján. Félrevonulunk az öltöző sarkába, hogy meghallgassuk a történetét.

— A budapesti Zenegimnáziumban érettségiztem — kezdi Házy Erzsébet —, utána egy évig a rádió kórusában énekeltem — egy a sok között. Nem is tudom, hogyan volt rá bátorságom, mégis jelentkeztem meghallgatásra az Operaházban. Röviden: sikerült! Azóta sok szép, hálás feladatot kaptam. Énekeltem a „Denevér” Adélját, a „Falstaff”-ban Annuskát, a „Figaro házasságában Cherubint, az „Anyeginben Tatjánát és a „Don Pasquale”-ban Nóra szerepét. Vagy tizenöt operából áll a repertoárom, a legkülönbözőbb hangnemben, mezzoszoprántól — koloratúrig. Részt vettem a varsói, bukaresti Világifjúsági Találkozón, második díjat nyertem a két év előtti prágai zenei fesztiválon és szerepeltem különböző hazai, nemzetközi énekversenyeken is. De a titkos vágyam mindig a film volt. Többször hívtak ki próbafelvételre a Hunniába, de végül mindig más kapta meg a szerepet... Hogy miért? Arról talán most ne beszéljünk ...

— Mégsem vesztette el a kedvét?
— Fiatal vagyok, volt időm kivárni.

— Egy sablonos kérdés: Nincs lámpaláza?
— Ici-pici... Különösen azért, mert szerepem túlnyomó része nem ének, hanem próza, színészi játék. Nagyon örülök, hogy olyan kitűnő partnereket kaptam, mint Darvas Iván, Mezey Mária, Kiss Manyi, Feleki Kamill, Gózon Gyula, Tímár József.

— További tervei?
Operaénekesnő szeretnék maradni. Már készülök új operaházi bemutatkozásaimra: Kenessey Az arany meg az asszony című operájának női főszerepére és a Bohémélet Mimijére. Közben gyakran ellátogatok a rádióba. Prózai szerepeket is Játszom a mikrofon előtt, hogy színészi képességeimet fejlesszem. A vágyaimról? Talán csak annyit, hogy sokat, nagyon sokat szeretnék még tanulni, nemcsak Itthon, hanem külföldön Is, az opera igazi otthonában: Németországban, Olaszországban.

Garai Tamás

Búbánat: Megjegyzem, az interjúban említett Az arany meg az asszony című operában végül nem Házy énekelt.

• Magyar Nemzet, 1957. szeptember 22.

"A megifjodott Bohémélet"

Az új Bohémélet kellemes meglepetése Házy Erzsébet Mimije. Az első számú fiatal, kétségkívül. Eddigi legjobb s legigazibb szerepében mutatkozik be. Murger, a „Scénes de la vie de bohémé” írója ilyesfélének láthatta gyengéd hősnőjét, a kis hímzőlányt, aki virágokat varr ki, s maga is virág: kamélia, rózsa. Énekében olaszos lágyság, egész lényében dolcezza. Finom portamentók, fáziskötések. Játszik a hangjával, mint az olaszok. Színesen kifejezi, éli Mimit. Olyan légkört hoz magával, hogy akkor is érezzük, ha némán állva tekint a közönség felé, s közben más szereplőre figyelünk. Megindítóan ábrázolja szitakötő-sorsának változásait. Persze, a természetes szépség is sokat tesz! Igen, ez Mimi, kívül-belül.

 Partnere, llosfalvy Róbert, nem kevésbé kellemesen lep meg. Szép színezetű, értékes lírai tenorja, mellyel rendkívül hajlékonyán bánik, a Puccini-színpad nagy nyeresége. Megjelenésében is rokonszenves párizsi költő, méghozzá kissé „parnassien”. Fejlődésében örömteljes, hogy színészi munkája elhitetővé vált; azt mondhatnánk, igazi
szerelmes. Egyáltalán, a játék, az alakítás örvendetes jeleit látjuk ebben az előadásban.

Szenthegyi István

• Magyar Nemzet, 1955. július 16.

NÉGYEN — Varsóba készülő fiatal énekeseink közül (Csizmadia László, Házy Erzsébet, Keveházi Lajos, Réti József)

A VIT-re készülő énekeseink közül kétségkívül Házy Erzsébet  a legismertebb. Az Operaházban nem egy főszerep színvonalas megszólaltatása fűződik nevéhez s valóban a legkülönbözőbb szerepekben mutatkozott be. Hogy csak néhányat említsünk: Oszkár Az álarcosbálban, Norma a Don Pasquale-ban. S a tavalyi felújítások során az Anyegin drámai erőt kívánó Tatjánája, majd A varázsfuvola játékos Papagenája következett.

— Részt vettem a bukaresti VIT-en — mondja — s a Prágai tavasz tavalyi versenyén második helyezést értem el. Idén jobban akarok szerepelni. A verseny szépnek ígérkezik: a többi között kitűnő szovjet, bolgár és román énekesek szerepelnek majd.

Házy Erzsébet szintén László Géza tanítványa. Csizmadiáról elismerően nyilatkozik, nagyon tehetségesnek tartja. Reméli, hogy egy-két év múlva együtt léphetnek fel az Operaházban.

 — Az utóbbi hetekben varsói kísérőnkkel, Dénes Erzsivel próbálunk, ö a legkisebb zenei hibákra is felfigyel, mindannyian tanulunk tőle-  Elutazásunk előtt még fellépünk a budapesti közönség előtt, aztán — Varsó következik!
 

• Magyar Nemzet, 1955. január 21.

Napló

Zircen szimfonikus zenekar működik, amely szombaton este tartotta téli koncertjét. A hangversenyt kamarazene-számok tarkították; Házy Erzsébet, az Operaház tagja énekelt. A műsoron Mozart-, Beethoven-, Brahms-művek és operaáriáik szerepeltek, valamint a könnyűzene irodalmának néhány értékesebb darabja. Békefi Antal vezényelte a 25 tagú zenekart.

• Magyar Nemzet, 1954. 13.

Műsoros est az árvízkárosultakért

A Belügyminisztérium budapesti főosztályának dolgozói szombaton, augusztus 14-én este 8 órakor műsoros estet rendeznek az árvízkárosultak javára a Vigyázó Ferenc utcai szabadtéri színpadon.

Honthy Hanna, Svéd Sándor, Bessenyei Ferenc, Joviczky József, Neményi Lili, Bencze Miklós, Csinády Dóra, Tóth Lajos, Házy Erzsébet, Cziffra György, Boross Jolán,  Kabos László, valamint Tabányi és szólistái, népi zenekar és fúvószenekar szerepel az estén. Rossz időben a műsort a Lenin Intézet kultúrtermében, a szabadságtéri volt Tőzsdepalotában rendezik meg.

• Magyar Nemzet, 1954. június 11.

Múlt szombaton a rossz idő miatt elmaradt a Puskin-kertben a belügyminisztérium budapesti főosztálya rendőregyesületének esztrádműsora. A műsort szombaton fél 8 órai kezdettel rendezik meg.

Mátyás Mária, Simándy József, Házy Erzsébet, Joviczky József,  Palócz László, Kabos László, Garay György és Petri Miklós szerepel, Hegedűs János konferál és Arató Pál kísér zongorán.

• Magyar Nemzet, 1954. május 4.

— Magyar énekesek utaztak a prágai Karel Burián és Emaa Destinová nemzetközi énekversenyre.

A küldöttség vezetője Vincze Gergelyné, a küldöttséggel utazott Rösler Endre érdemes művész, aki a zsűri tagja lesz.

Az énekescsoport tagjai: Cserhát Zsuzsa, Házy Erzsébet, Aarika Annelli, Gáncs Edit, Tamássy Éva, Pécsiné Werner Mária, Murányimé Molnár Éva, Pestyánszky Ella, Melis György, Várhelyi Endre, Sinkó György, valamint Zempléni Kornélné és Kulka János.

• Magyar Nemzet, 1953. december 18.

Az Ifjú Gárda opera bemutatója előtt

„A szünet még tart.  A folyosókon gépfegyveres katonák, német tisztek, odébb öreg bányászok sétálnak. Kissé távolabb, piros sapkában, könnyed, nyárias ruhában Házy Erzsébet, az egyik női főszereplő: Kláva Kovaljeva megszemélyesítője áll.

— Alig egy-két éve, hogy az Operaház tagja vagyok —i mondja a fiatal művésznő —, mégis elég sok szerepet alakítottam. De szerepformálásban talán ez a legnehezebb. Hiszen tudom, hogy amit én a színpadon játszom, az a valóságban megtörtént. S ehhez még kapcsolódik az is, hogy maga a dráma roppant izgalmas, a légkör feszített. Nem egy próbán például megtörtént — különösen eleinte —, hogy egy-egy megrendítő jelenet után szünetet kellett tartani, érzéseinkre annyira hatott az illető rész, egyszerűen nem tudtunk tovább énekelni.”

Simándy József Oleg Kosevoj alakítója várja a szünet végét.

— Izgalmas, sajátos feladat ez a szerep. Oleg mindössze 16 éves Kamasz, még hozzá a javából, aki nem gyerek, de még nem is felnőtt... Ezt a fiút nem lehel nagy mozdulatokkal és gesztusokkal alakítani. Sok minden más kell hozzá. Elolvastam ezért Fagyejev regényét, Oleg anyjának emlékezését fiára s megpróbáltam magam beleélni a 16 éves fiú lelkivilágába. Persze, ez elmondva egyszerűen hat, de megvalósítani nagyon nehéz volt. S hogy ez mennyire így van, azt más szerepeimben is, remélem, észre lehet majd venni: úgy érzem, színészi fejlődésemben nagy lépés Oleg Kosevoj szerepe.

        
Már délután van, mikor a próba véget ér. Kint az utcán csípős, hideg az idő. S arra a fagyos létre gondolunk, Krasznodon hőseire, akiknek hőstetteit most az Operaház művészei kelták életre.

• Magyar Nemzet, 1952. június 8.

Az álarcosbálban lépett ismét színpadra hosszabb betegség és operáció után Simándy József, az Állami Operaház közkedvelt tenoristája. Ricardo szerepét énekelte vonzó, szép hangszínévet, amit a közönség annyira szeret. A meleg taps és ünneplés bizonyította, hogy az operalátogatók osztatlan őrömmel fogadták visszatértét.

Az Operaház egyik fiatal ösztöndíjas tagja, Házy Erzsébet, Oszkár szerepében mutatkozott be s a kedves szerepre való rátermettségét igazolta, azt a reményt keltve a nézőben, hallgatóban, hogy további fejlődésével kitűnő Oszkár válhat belőle.

/Szenthegyi István/

• Magyar Nemzet, 1952. április 3. 

Az Állami Áruház  nagy tavaszi műsoros ruhabemutatóján a Városi Színházban április hó 5-én, szombaton délelőtt 1O órakor fellépnek:

Ascher Oszkár, Bánhalmi György zongoraművész, Greguss Zoltán, Hajdú Péter és zenekara,  Házy Erzsébet, az Operaház tagja ,Latabár Kálmán, Kossuth-díjas, Nádas Tibor, az Operaház tagja, Rátonyi Róbert, Sándor Judit, az Operaház tagja.

Konferál: Mátrai József

• Magyar Nemzet, 1951. december 31.

„Három a kislány”

Felújítás a Városi Színházban

„A legfiatalabbak közül Házy Erzsébet kelt kellemes feltűnést  Édi szerepében. Üde, szép hang, mozgékony temperamentum — színpadra való tehetség.

/Szenthegyi István/

Kapcs.: 1548. sorszám

Kiegészítés

MTV 1975. június 14., 20.50 – 21.20

„A zongoránál Ábrahám Pál” – zenés összeállítás

A zenéjét összeállította és hangszerelte: Gyulai Gaál Ferenc

Riporter: Antal Imre

Közreműködnek:

Ábrahám Pál szerepében: Benedek Miklós

Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, HÁZY ERZSÉBET, Kalmár Magda, Kovács Zsuzsa, Farkas Bálint, Miller Lajos, Németh Sándor, Ötvös Csaba

Továbbá: a Fővárosi Operettszínház énekkara, zenekara és tánckara.

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Díszlet: Wegenest Róbert
Jelmez: Horányi Mária
Vezető operatőr: Varga Vilmos

Szerkesztő: Semsei Jenő
Rendező: Csenterics Ágnes

"A neves operettszerző és karmester darabjai a 30-as éveken sorozatban kerültek színre a budapesti, bécsi és berlini színpadokon. Sikeres megújítója volt a könnyű színpadi zenének, a kor divatjának megfelelően ő teremtette meg a hazai 'dzsessz-operettet". A 30-as évek derekán Amerikába emigrált, 1960-ban halt meg Hamburgban, tragikus körölmények között..."

Az előbb hallhattuk ismételten a Dankó Rádió operettműsorában ezt a  duettet; a youtubre-ról idelinkelem:

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - Madeleine és Aristid szerelmi kettőse - Házy Erzsébet és Melis György

"A férjed szerelmes beléd, letérdel rajongón eléd… A férjed (m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..."

Polgár Tibor A szókimondó asszonyság című daljátékából is hallhattunk részleteket a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának második felében:

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát maga a szerző, Polgár Tibor dirigálta, éHázy Erzsébet mellett Koltay Valéria, Szabó Miklós  és Rátonyi Róbert énekét is élvezhettük az elhangzott dalokban:

A daljáték szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta.

A szókimondó asszonyság zenei keresztmetszetét 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között. 

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd.

Érdekesség: a történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjének librettójával: a francia forradalom időszaka ez, és Párizsban játszódik a cselekménye.  Sőt a két operett zenei felvételei is egyazon évben készültek (1960), ahogyan a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara mellett mindkét rádiófelvételen hallható Házy Erzsébet, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert énekhangja is. És a karmester személye sem változott: Polgár Tibor – ez esetben a zeneszerző - vezényelt.

Az adásban a következő részletek hangzottak el ebből a daljátékból:

Kata belépője (Házy Erzsébet) 

„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam velük: Halál a zsarnokokra!.../A franciák, a franciák…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!”

 Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):

„- Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled így hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...boldogíthat vagy megalázhat… Cherchez la femme!”

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban: " Túl az Óperencián" 

Ma este a televízióban láthatjuk újra:

Férjhez menni tilos!

magyar filmvígjáték, fekete-fehér, (85 perc)

Gyártási év: 1963

Első bemutató: 1964. május 14. Budapest, Puskin Mozi

Mr. Halley, angol milliomos egyetlen leányzója, a temperamentumos Lilian (Házy Erzsébet) közli felháborodott atyjával (Balázs Samu), hogy nem hajlandó férjhez menni ahhoz a szerencsés úrhoz, akit atyja kiszemelt neki. Mi több, azt is bejelenti, hogy elmegy hazulról és bárokban fog fellépni: énekesnőként keresi meg a kenyerét, ráadásul férjhez megy a legelső jöttmenthez, aki útjába kerül. Apja, egy detektívet (Mányai Lajos) fogad a házasság megakadályozására, de az véletlenül Lilian barátnőjét, Dórát (Psota Irén) követi, akit viszont egy örökség kötelez az azonnali frigyre... Sok tréfás félreértés és bonyodalom után apa és lánya kibékül egymással, a detektív maga veszi feleségül Dórát, pedig a lány egy pennyt sem örököl.

Rejtő Jenő ötletéből (Fehér folt c. regénye nyomán) készült a film forgatókönyve

Szereplők

Thomas Percy – Benkő Gyula

Allen Brown – Darvas Iván

Lillian – Házy Erzsébet

Bonson – Mányai Lajos

Dóra – Psota Irén

Sir Halley – Balázs Samu

A további szerepekben látjuk még:

Bakó Márta, Mezei Mária, Pártos Erzsi, Basilides Zoltán, Hadics László, Horkai János, Kabos László, Kazal László, Kemény László, Kőmives Sándor

Rendező: Zsurzs Éva

Forgatókönyvíró: Kellér Dezső

Zeneszerző: Behár György

Operatőr: Sík Igor

• M3 TV

2018. február 17. (szombat) 18:50

2018. február 19. (hétfő) 14:15

Szombaton újra láthatjuk Házy Erzsébet mozifilmjét: „Férjhez menni tilos!”

(1963. F.F.)

M3 csatornán, 18.50 – 20.30

„Negyven főszerep”

Interjú Házy Erzsébettel

• Ifjúsági Magazin, 1973-07-01 / 7. szám

Házy Erzsébetről, a Magyar Állami Operaház énekesnőjéről a mítoszok születésének korában minden bizonnyal úgy emlékezett volna meg a krónikás, mint „az istenek kegyeltjéről”. Tehetség és szépség kettős adománya kíséri sikerekben gazdag pályafutásán. Mi arról kérdezzük, amely nélkül szépség és tehetség mit sem ér — munkájáról.

— Kinél kezdtél tanulni?
— Első énekmesterem Lendvai Andor volt. Amikor felvettek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének főtanszakára, László Gézánál folytattam tovább tanulmányaimat. Ö kiváló tanár és nagyszerű ember volt. Nem tudom elmondani szavakkal, hogy milyen sokat köszönhetek az ő értékes tanácsai nak. Ő tanított arra, hogy soha ne nyugodjak bele a részmegoldásokba, még akkor se, ha azok látszólag tökéletesek. Mindig a teljes művet lássam, és azon belül legyen az én alakításom is teljes. Zenei stílusok megismerésére, művészi alázatra nevelt. Haláláig ő volt az énekmesterem. A konzervatórium elvégzése után rövid ideig a Magyar Rádió Énekkarában énekeltem, majd felvételre jelentkeztem ösztöndíjasnak az Operába.

— Mit énekeltél a felvételi meghallgatáson?
— Mozart Varázsfuvola című operájából az Éj királynő áriáját és Thomas Hamlet cimű operájából Ophélia áriáját. Mindkettő magas koloratúr hangra íródott, de az utóbbi a szoprán hang legnagyobb mélységeit is igényli. A bizottság tagjai között ott ült a kedves Tóth Aladár is. Ő azt mondta: „Ezek szélsőséges hanganyagot kívánó, igen nehéz áriák. Énekeljen egy könnyebbet, például Puccini Gianni Schicchi című operájából Lauretta dalát, abban csak egy „á” van.” Hát bizony a könnyebb nem sikerült. De azért — talán előlegezett bizalomból — felvettek.

— Mi volt az első szerep, amelyet rád osztottak?
— Puccini Bohémélet című operájában Musette szerepe. De soha nem
énekeltem el.

— Miért?
— Egy ideig próbáltam, azutan visszaadtam a szerepet. Én Mimi vagyok — mondtam. Pár év múlva valóban elénekeltem Mimit, amely azóta is kedvenc szerepeim közé tartozik. Az első jelentősebb feladat Verdi Álarcosbál című operájában Oszkár, az apród szerepe volt, amelyet azután sorba követtek már a nagy főszerepek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiban. Nem olyan régen összeszámoltam, hogy eddig hatvannyolc szerepet énekeltem, ebből ' negyven főszerep volt, közöttük operett főszerepek is, melyeket hazai, illetve külföldi színpadokon játszottam.

*
A kritikusok Házy Erzsébetnek minden bemutatója után külön hangsúlyozzák az átélt, kifejező színészi játékát. Mozart Figaró házassága című operájában, mint szerelmes apród, elbűvölő „férfiassággal” csapta a szelet minden útjába kerülő nőszemélynek. Puccini Manon Lescaut című operájában megrázó drámát játszik a szomorú sorsú Manon szerepében.

— Az átéléshez elegendő „partner” a zene, vagy ugyanúgy szükséges hozzá a jó színészpartner, mint a prózai színpadokon?
— Természetesen, kell a jó előadó partner. Anélkül oratóriumszerűen is énekelhetnénk operát.

— A próbáknak melyik szakaszában találkozik a zenei megoldás a színészi alakítással?
— A kettő csak együtt lehetséges. Már a próbateremben, miközben a partitúra anyagát tanuljuk, a zenével együtt érik az alakítás. Ellentétben a prózai színészekkel, akik szövegtudás nélkül kezdik a színpadi próbákat, mi tökéletes szereptudással, átgondolt alakítással kezdjük el azokat.

— Az átgondolt alakításokat nem szokta ilyenkor „porba zúzni” a rendező?
— Tehetséges énekesnél soha. Aki érzi a zenét, az jól érzi a mozgásokat, mimikát és még sok-sok összetevőjét egy jó alakításnak. A rendező továbbsegíti elképzeléseit.

— Számos új, modern opera főszerepét énekelted sikerrel. A klasszikus operaszerepek után, nem jelentettek nehézséget ezek a szerepek?

— Nem. Kezembe veszem a partitúrát, elkezdem olvasni és a tizedik oldalánál már ráérzek a zenére, értem, hogy mit akar kifejezni a zeneszerző. A zene nagyszerű szövetséges.

— Pályád kezdetén mitől féltél legjobban?
— Rettenetesen féltem és félek ma is minden új feladat megoldásától. Még egyetlen alkalomal nem léptem ki úgy az Operaház kiskapuján, hogy elégedett lettem volna magammal. És — félek a nézőtéren levő üres széksoroktól.

— A tökéletes produkcióra való törekvésben, a hangi adottságon túl, mit tartasz a legfontosabbnak?

— A harmóniát. Anélkül sem élni, sem dolgozni nem tudok. Magánéletemben éppúgy törekszem rá, mint szinpadi partnereimmel. Sajnos, a bennem meglevő harmónia amennyire szerencsét jelent, olyannyira jelent szerencsétlenséget is. Mert igénylem a partner harmóniáját, annak hiányában magamra maradok, produkcióm is feleértékűvé válik. Operaszínpadon a nagy művészek alakításait a tökéletes hangi adottságon és énektechnikai felkészültségen kívül a nézőtérre sugárzó színpadi együttélésük teszi olyan magasrendűvé.

— Mi szükséges az operaénekesnek ahhoz, hogy hosszú távon megmaradjon pályáján?
— Jó idegrendszer. Akinek romlanak az idegei, az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni a hangján.

— Mi segít át életed egy-egy nehéz időszakán?
— A szenvedés. Azt hiszem, ebben is szerencsés vagyok. Mert a rosszat is hasznomra fordítom. Minél nagyobb szomorúság vagy gond szakad rám, annál erősebben kapaszkodom a munkámba.

— Mikor érzel megnyugvást?
— Soha. Csak égve tudok élni.

LÁSZLÓ ILONA

FOTÓ: BRASSNYÓ KLÁRA

HÁZY ERZSÉBET SZEREPEI (A LEGYEZŐBEN ELHELYEZETT KÉPEKEN, BALRÓL JOBBRA):

EMILY (AZ ALBERT HERRING CÍMŰ OPERÁBAN),

OCTAVIAN GRÓF (RÓZSALOVAG),

SZAFFI (A CIGÁNYBÁRÓ),

LUCY (A TELEFON C. OPERÁBAN),

LIU (TURANDOT),

AZ NSZK-BAN KÉSZÜLT EGYIK TÉVÉFILM SZEREPÉBEN,

S VÉGÜL: A MANON LESCAUT CÍMSZEREPÉBEN

Pótlás

1974. november 9., MTV 20.35 – 21.20

"A zongoránál: Fényes Szabolcs"

Km.:  Antal Imre, Bende Zsolt, Bodrogi Gyula, Fényes Szabolcs, Galambos Erzsi, Harangozó Teri, HÁZY ERZSÉBET, Kalmár Magda, Lehoczky Zsuzsa, Németh Sándor, Sárosi Katalin, Vámosi János, Voith Ági, Zalatnay Sarolta,

valamint a Magyar Néphadsereg Együttesének Tánckara,

Díszlet: Drégely László

Jelmez: Szekulesz Judit

Koreográfia: Geszler György

Szerkesztő: Semsei Jenő

Vezető operatőr: Szabados Tamás

Rendező: Csenterics Ágnes

Kapcs.: 1416., 1714., 1758., 1759., 1762., 1768. sorszámok

Haandel fórumtársunk tette be ebbe a topicba, többször is, az alábbi filmadatokat:

Budapester Nächte
Musikalische Impressionen einer Stadt
Erster Sendetermin: 06.09.1973 (ZDF) 

Darsteller
Anita Kupsch, Gerd Vespermann, Laszlo Kazal; 
Gesangssolisten: Adrienne Csengery, Erzebert Hazy, Kurt Böhme, Loren Priscoll, Robert Ilosfalvy, Karl-Heinz Mercker, Fritz Muliar
Produktion
Klaus Gotthardt, Endre Sik
Drehorte
Budapest, Berlin
Ausstattung
Heinz Brendel, Vilmos Nagy, Elisabeth Schewe
Kostüm
Sari Füzy, Ursula Zeller
Ton
Pal Bartos, Walter Sommer
Produktionszeit
01.01.1973 bis 01.01.1973
Länge
70 min.
Regie
Ivan Banki, Ferry Olsen
Kamera
Klaus Jürgen Hintz
Redaktion
Wolfgang Ebert (ZDF), Laszlo Banki (MT)
Autor
Hans Borgelt, Hugo Wiener
Firma
novafilm
 

Most az egykori Rádió- és Televízióújság egy korabeli számában  találtam vélhetően kapcsolodó,  idevonatkozó? operettműsor ismertetést:

MTV, 1974. október 12., 21.10 – 21.35

„Szombat este”  - Operettrészletek

A cigánybáró; Cigányszerelem

A zenés televíziós filmösszeállítás szereplőinek az alábbi neveket tünteti fel a műsorújság:

Házy Erzsébet, Csengery Adrienn, Kurt Böhme, Karl-Heinz Mercker

Szerkesztő: Bánki László

Rendező: Ferry Olsen

Na, ez volt a baj...

Drámai szoprán???

"A skálázástól a nagy áriáig"

• Pajtás, 1970-01-29 / 4. szám

Minden hangszernél lágyabb, keményebb, behízelgőbb és fenségesebb az emberi hang.

„Vox humana" - emberi hang, latinul - a neve a legdallamosabban megszólaló orgonahangoknak. Beethoven IX. szimfóniájának zárótételében - szimfóniában akkor szokatlan módon - kórus szólal meg. A zeneköltő ezzel fokozta a mű hatását.
Az énekhangok csoportosítása: A női: szoprán és alt. A férfi: tenor és bariton, illetve basszus.
A hangszálak hosszúsága és nagysága határozza meg, hogy ki milyen énekes lesz. De hogy lesz-e valóban? Ez már sok dologtól függ.

Első tanúnk és első kalauzunk az énekesek birodalmában: Házy Erzsébet.

A Magyar Állami Operaház tagja, magánénekes azaz szólista. Szoprán.

- Ez így kevés! Szoprán is többféle van. Az olaszos, ékítményes, díszes dallomokra a lágy csilingelő hang, a koloratúr („színes”) szoprán a legalkalmasabb. A kevésbé díszes, de nagy átélést, hangerőt kívánó művek előadója a drámai szoprán. A kettő között áll, és mélységében az alt felé közelít a középszoprán, olaszosan: mezzo (ejtsd: medzo) szoprán.

- A művésznő tehát...?
- Drámai szoprán. Ez azonban nem jelenti azt, hogy képtelen lennék elénekelni Szilágyi Erzsébet áriáját Erkel Hunyadi László című operájából. Bizonyára sokszor hallotta már a rádióban. A rosszat sejtő anyát magához hívatja az esküjét megtagadó király. „Nagy ég, mit akar a király..". Ezekkel a szavakkal kezdődik az ária, amelyet Erkel egy ünnepelt francia énekesnő, La Grange (ejtsd: lágranzs) tiszteletére bővített ki egy bravúros cifrázatú résszel. Egyszerűen arról van szó, hogy kevésbé felel meg az alkatomnak.

- Az alkat... ez testalkatot jelent?
Nevetés a válasz.
- Nem. Én drámai alkatról beszélek. Hogy ki menynyire képes átélni a szerepeit, milyen hajlékonyon képes alkalmazkodni a hangja.

- Pár évvel ezelőtt láttam az olasz Puccini (puccsini) Manon Lescaut (manon leszkó) című operájában, s a közelmúltban egy modern, mai magyar műben, a Petrovics Emil szerezte Bűn és bűnhődésben. Nem nehéz feladat ilyen, zeneileg egymástól ennyire távolálló szerepeket megeleveníteni?

- Nem akarok közhellyel válaszolni. Amit szívesen csinál az ember, az nem lehet távol tőle. A Manon egy nagysikerű felújítás volt. Petrovics daljátéka izgalmas, érdekes kísérlet. Hiszen a mai magyar opera megteremtéséről, sőt egyáltalában az opera újjáteremtéséről van szó. És ebben Petrovics - Szokolay Sándorral együtt - igen előkelő szerepet játszik.

- Miért mondja, hogy újjáteremtésében?
- Az opera, mint műfaj a múlt században élte virágkorát. Verdi, Wagner, Donizetti . . . minden évben volt legalább egy világsiker. A mai ember valahogyan nem elégszik meg az áriákba szorított érzelemnyilvánításokkal. Valami mélyebb és hosszabban tartó, állandó élményre vágyik.

- A Bűn és bűnhődésben nem emlékszem áriákra ...
- Az áriákat az olasz opera hozta divatba. Az opera tulajdonképpen nem is volt más, mint különféle dalok halmaza, amelyeket szépen és csillogóan elő lehetett adni, és amelyeket énekelt beszéd, a recitativo (recsitatívó) kötött össze lazán.

- És a mai művekben?
- Az áriák már Wagnernál sem versekre komponált dalok - mint mondjuk a Mantuai herceg áriája a Rigolettóban -,  ő egyre jobban eltér a daltól, a szöveget énekbeszéddel mondják el, s a zene az, a zenekari kíséret, amely a drámát, az összecsapást, az elesettséget és a felemelkedést ábrázolja.

- Petrovicsnál ez még fokozottabban van így.
- Igen. Ő például a mellékszereplőket nem is jellemzi. Raszkolnyikov gyilkol, s utána mindenkitől megijed. Az egyébként különböző jellemű szobafestő, házmester és járókelő az ő számára csak riadalmat jelentenek. Ugyanazt, azonos ütemben énekelnek tehát. Egy másik érdekes dolog: a főhős mindig átveszi azoknak a dallam-motívumait, akikkel éppen találkozik. így lepleződik le érzékeny alkalmazkodóképessége.

- Ne haragudjon, hogy félbeszakítom a zenei elemzést. Az első kérdésünk azonban mégis az, hogyan lesz az emberből énekes?
- De hiszen erre válaszoltam eddig is! A zeneirodalom, a zeneelmélet ismerete nélkül aligha. Hogyan lehet bebújni mások bőrébe, ha nem ismerjük azt belülről? Szüntelenül elemeznünk kell magunkat és a szerepeinket is. No, és technikázni!

- Skálázni?
- A skálázás csak „bemelegítés”. Aki nem énekel elveszti uralmát a hangja fölött. Aki túlerőlteti ... az elveszti a hangját. Nehéz megtalálni az egyensúlyt.

- Van erre valamilyen recept? Nyers tojás .. .?

- Az általános iskolások számára csak egy: ne erőlködjenek, amikor a hangjuk mutálni, változni kezd. És ez nemcsak az éneklésre vonatkozik. A folyosói kiabálásra is!

Lenne még számtalan kérdésem. A művésznő azonban fáradt, nincs ideje és elérhetetlen. Bemutatóra készül, a délelőtti próba után felvétel a Rádióban, aztán siet a tévébe, és este előadás.  Az igazság az, hogy ez a beszélgetés ebben a formában - megszakítás nélkül — nem történhetett meg. Néhány szó a Tévé büféjében, pár mondat az Erkel színházban, próba közben, egy lélegzetvételnyi szünetben, néhány telefon .. .
Ez még hozzátartozik a népszerű, szeretett és közönsége által csak Házy Böbének becézett énekesnő képéhez.

Nemcsak nagy művész - elfoglalt, sokat és keményen dolgozó ember is. Aki azonban soha nem olyan fáradt, hogy csak „odakenjen" egy szerepet. Mert akkor elmarad kapcsolat, amely összeköti a hallgatókat és az előadókat.

ALAKSZA TAMÁS

/Fotók: FEJES LÁSZLÓ ÉS MTI- KELETI ÉVA FELVÉTELEI/

Kapcs. 3368.,. 1764. sorszámok

A korábban ismertetett lemez - „MINDEN JEGY ELKELT” – GYÖNGY PÁL dalaiból (amelyek a Qualiton felvételén szerepelnek – 1967., LPX 16572 )  hanganyaga a rádió műsorába is bekerült.

Énekelnek:

HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika,  Szabó Rózsa, Zentay Anna, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Korondy György, Melis György, Palcsó Sándor

Közreműködik: 

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc 

Ismertetem az egyik sugárzási időpontot és az elhangzott részleteket:

1974. augusztus 10., Petőfi Rádió, 19.18 – 19.58

1. - Kristóf Károly: Minden jegy elkelt

a.) „Inkább csókolj” (Házy Erzsébet)

b.) „Mire vársz” (Házy Erzsébet, Bende Zsolt)

2. – Harmath Imre-Vadnai László: Ez a villa eladó – „Kalapom-pom-pom (Bilicsi Tivadar)

3. – Békeffy István-Szilágyi László: Kadétszerelem

a.) „Kislány, úgy szeretem én magát” (Szabó Rózsa, Bende Zsolt)

b.) „Kecskemét az híres város” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

4. – Mihály István: Nászút féláron – „Madonna, drága” (Korondy György)

5. – Halász Rudolf: Narancshéj – „Úgy érzem” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

6. - Békeffy István: Őméltósága sofőrje

a.) „Hát mi a szerelem” (Melis György)

b.) „Budán van egy kis Heuriger” (Bilicsi Tivadar)

7. – Boros Elemér: Romantika pedig nincs – „Olyan jó, hogy te vagy” (Németh Marika)

8. – Kellér Dezső-Szilágyi László: Éva a paradicsomban – „Ne kérdezd” (Házy Erzsébet, Korondy György)

Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a Dankó Rádióban (18.00 – 19.00): „Túl az Óperencián”

Kapcs. 3842. , 3931, 3184., 1339., 3342. és 3838. sorszámokhoz

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában időnként ismétlődnek, visszatérnek és sokadszorra is elhangoznak hazai  és külföldi komponisták szerzeményeiből dalok, kettősök, együttesek, jelenetek – akár ugyanazon előadók felvételeiről.  Ez nem baj, sőt örvendetes gyakorlat a Rádió részéről, hiszen sokan csak a rádiót hallgatva jut(hat)nak hozzá kedvenc szerzőjük kedvenc darabjához, annak valamelyik részletéhez, kinek-kinek kedvenc előadója énektolmácsolása által. Gondolok elsősorban azokra, akik akár megszokásból, kényelemből, akár egyéb elérhetőség híján, csak egyedül a rádiókészülék mellett élvez(het)ik a szépséges operettdallamokat a csodált énekművészek interpretálásában.  Bár már egyre többen igénylik az internet, az „okostelefon” nyújtotta szolgáltatásokat, azért még mindig sokan a hagyományos rádióhallgatást részesítik előnyben; számukra - főleg a vidéki kisebb falvakban, településeken - nincs is más szórakozási lehetőség a rádióhallgatáson és a tv-nézésen kívül.  

Az operettnél maradva:  ha lemaradnak egyik-másik ilyen műsorról, biztosan számíthatnak arra, előbb-utóbb ismét meghallgathatják kedvenc számukat és kedvenc énekesüket a Dankó Rádió Túl az Óperencián valamelyik következő adásában.  Kétségtelen, ehhez kitartásra van szükség. Ezért is kár, hogy mára megszűnt a rádiós műsorok részletezése - sem nyomtatott, sem elektronikus formában nem kapunk előzetes tájékoztatást arról, melyik napon, mikor, mi fog és kikkel elhangzani a rádió hullámhosszán… Segítség, hogy a délelőtti adást délután megismétli a rádió.

E kis bevezető, kitérő után megint csak figyelembe ajánlom - az internetkapcsolattal rendelkező rádióhallgatók amúgy is tudják már - a Dankó Rádióban ma is, már a délelőtt folyamán, ismételten elhangzott szép operettmelódiákat és azok előadóit:

Polgár Tibor Kristóf Károly szövegére komponált daljátéka A lepecsételt asszony, amelynek bemutatója a Rádió Dalszínháza produkciójában hangzott el 1962. január 6-án, a  Kossuth Rádióban 20.45 – 23.16  között.

Polgár Tibor 1907. március 11.én született Budapesten, és 1993. novemberében halt meg Torontóban (Kanada). A Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián tanult zeneszerzést. 1925 – 1950 között a Magyar Rádió karnagya, zeneszerzője, zenei osztályvezetője. 1961-től feleségével, Nagykovácsi Ilona előadó-művésznővel, Kanadában élt. Országszerte filmzenéi tették népszerűvé (Halálos tavasz, A szűz és a gödölye, Valamit visz a víz).

Operettjei: Florentin kalap (1948), A furfangos özvegy (Szeged, 1948), A szókimondó asszonyság, történelmi daljáték, (1960),  A lepecsételt asszony (1962), A Strange Night (1973).

A mai adásban ismét felcsendültek az alábbi részletek  A lepecsételt asszony c. daljátékból (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János):

1.) Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran össze-koc-ca-nó…” 

2.) Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS): 

Dialógus (próza): 
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének): 
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég,  szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”

Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! 
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!

3.) Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….”

Részletek szólaltak meg Farkas Ferenc – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő című daljátékából is (1965), László Margit és Palcsó Sándor rádiófelvételéről.  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Lehel György.

Köszönöm a kiigazítást. Persze, elnéztem a forrást...

Ez a kép a moszkvai Nagyszinházban készült a 200éves jubileumi gálahangversenyen.(Az interneten több helyen is látható)

Házy Erzsébet - a zuglói Zichy-kastély díszterme – 1973. február hó.

Kónya Sándor televíziós operett portréfilmjének felvételén: "Nagyapám húsz éves volt" - Zeller: A madarász; Millöcker: Dubarry   - részletek, km. még Kalmár Magda is.

Ilosfalvy Róbert - Lamberto Gardelli - Házy Erzsébet

Puccini: Manon Lescaut - Magyar Állami Operaház - 1963

/Café Momus - Galéria/

RTV Újság, 1974. 06.17-23.

Negyven éve a rádióban

Közreműködött: a Földényi-kórus … Csaknem háromezer alkalommal hangzott el ez a mondat az elmúlt negyven év során a rádióban. 1934-ben mutatkozott be az együttes, s hogy milyen céllal, milyen körülmények között alakult meg, arról számol most be a vezető-karnagy Földes János.

- A harmincas években a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnöke voltam, majd 1933-ban a régi Magyar Színház karigazgatójának alkalmazott. A Bál a Savoyban előadásán figyelt fel a kórus szép hangzására Marthon Géza karmester, aki akkoriban a rádió operettelőadásait vezényelte; az ő javaslatára bízott meg a Rádió egy állandó kórus szervezésével. Bemutatkozó előadásunk Rubens Hollandi lány című operettje volt. Érdemes egy pillantást vetni a közreműködők listájára: Orosz Júlia, Rösler Endre, Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc voltak az előadás szereplői.

Azóta az operett- és daljáték-irodalom szinte minden alkotását megszólaltattuk már…

- Milyen változást hozott a kórus életében a felszabadulás?

- Jelentősen gazdagodott a repertoárunk, bővült a profilunk is; szép új feladat volt pl. a szomszédos baráti országok dalainak megszólaltatása. Az évek során részt vettünk számos mai magyar opera rádiós ősbemutatóján is, így pl. Ránki György Pomádé király új ruhája és Kadosa Pál Huszti kaland című művének előadásán. Ezenkívül a zeneirodalom számos nagyoperájának interpretálásában működtünk közre. Egyik legszebb élményünk A sevillai borbély 1960-as felvétele. Az előadást vezénylő Lamberto Gardelli ekkor dirigált hazánkban először.

- Hozzáteszem még, hogy amikor a Rádió annak idején – külső hangversenyek rendezésével – üzemekbe, gyárakba látogatott, gyakran mi is részt vállaltunk e szereplésekből, autóbusszal jártuk az ország különböző vidékeit. A többirányú tevékenység jó iskola volt a kórus számára. Régebbi tagjaink között sok az immár országszerte ismert név: olyanoké, akik azóta az Operaház magánénekesei, ösztöndíjasai vagy vidéki színházak operaegyütteseinek énekesei. Úgy érzem, negyvenéves működésünknek ez az egyik legnagyobb eredménye.

K.Á.

• Új Ember 1985-11-10 / 45. (2054.) szám

In memóriam: Földényi János

Árván maradt az énekesek egyik családja. Az 51 esztendeje alakult Földényi Kórus karnagya és atyja, Földényi János 81 éves korában Stuttgartban elhunyt. Keresztgyerekeihez ment látogatóba, ott érte a behívó.

Műegyetemre járt, majd a régi Egyetemi Énekkarnak lett elnöke. Szerették, becsülték, s amikor saját kórusát megalakította, szívesen szegődtek hozzá —, tovább vinni a dalt. Sok meghívást kaptak szereplésekre. A magyar zenei életben rangot vívott ki a Földényi Kórus. Számos hanglemezfelvételük van, közülük több egyházzenei. Az utóbbi időben valahányszor vallásos (ökumenikus) művek rögzítésére került sor, Földényi János szakértőként jelen volt. Kórusából jeles operisták indultak művész-útjaikra: Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Berkes János, Réti József, Ötvös Csaba.

Derűs, anekdotázó lélek volt, igazi keresztény, akiről az evangéliumi gyermekség tisztasága sugárzott. Hitét mindvégig megvallotta, a Vörösmarty utcai Oltáriszentség plébánia templomában állandó vendége volt az Úr asztalának.

Kórusa árván maradt. A János napi köszöntőnél, melyet minden esztendőben megtartottak, s az idén is még megtartanak „gyermekei”, helye üres marad. Talán egy gyertyát gyújtanak emlékezetére, miközben rá gondolnak. S akkor a szeretet sugárkörében ott lesz ő. Hiszen az emlékező szeretet visszahívja a túlpartokról azokat, akiket szívünkbe zártunk a földön.

A Farkasréti temetőben hantolták el, október 23-án. Bajcsy Lajos plébános kísérte sírjához, s ő mondott érte rekviemet. A Kórus részéről Szőnyi Jenő festőművész, a régi Egyetemi Énekkar részéről pedig Mericske Ernő búcsúzott.

(tóth)

• Film Színház Muzsika, 1970-01-24 / 4. szám

Egy évfordulóról is szeretnénk megemlékezni

Harmincöt éve végzi magas színvonalú művészi munkáját zenei életünkben a Földényi-kórus. Földényi János, az együttes alapítója és mindmáig karnagya, annak idején a jogi pályát cserélte föl a zeneivel. Három és fél évtizede a rádió zenei műsoraiban, filmeken és színházakban működik közre a kórus, amely e tekintélyes idő alatt igen sok jeles énekesünknek volt „nevelő iskolája”. Említsünk néhány nevet: Birkás Lilian, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Korondy György, Réti József, Tarnay Gyula, Udvardy Tibor. A harmincöt éves jubileumon, fehér asztal mellett, a kórus régi és új tagjai köszöntötték az alapító karnagyot.
 

• Film Színház Muzsika 1974-05-18 / 20. szám

Negyven éves a Földényi-kórus

Negyven évvel ezelőtt bízta meg a rádió Földényi Jánost, a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnökét egy kamarakórus szervezésével, amely a rádió kötött zenei műsorait volt hivatva ellátni. A Földényi-kórus 1934. május 20-án mutatkozott be a mikrofon előtt a Hollandi lány című operettben. A népszerű együttes azóta is főként a rádió műsoraiban szerepelt és szerepel, fellépéseinek, illetve felvételeinek száma háromezerre tehető. A Földényi-kórusban kezdte pályafutását Házy Erzsébet, Réti József, Tarnay Gyula és még sokan mások.

A negyvenéves jubileum egybeesik Földényi Jánosnak, az együttes alapító karnagyának hetvenedik születésnapjával. Gratulálunk!

Kapcs. 4152. sorszám

Kiegészítés

A fenti sorszám alatt belinkelt fotó (Házy Erzsébet és Melis György látható együtt) egy televíziós operettműsor jelenetét örökítette meg.

Erről a Tv-adásról a 3873. sorszám alatt írtam a következőket:

1963. május 11. Magyar Televízió, 19.45-20.20: OPERETTEST 

(Az 1960. november 29-i adás ismétlése)

Részletek Miljutyin operettjeiből 

I. Nyugtalan boldogság 

Km. Házy Erzsébet, Fónay Márta, Bilicsi Tivadar, Külkey László, Melis György, Szabó Ernő

II. Juanita csókja 

Km. Németh Marika, Baksay Árpád, Palócz László, Petri Miklós, Petrik József és mások.

Szerkesztő: Apor Judit
Díszlettervező: Csinády István
Vezetőoperatőr: Czabarka György

Rendező: Seregi László

Megjegyzem még, hogy Házy Erzsébet és Melis György a Rádióban a teljes  Miljutyin-operett felvételén, már 1959-ben, énekelte szerepét:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. január 1. , Kossuth adó, 19.10 

Natasa Malinyina, énekesnő – Házy Erzsébet  (Váradi Hédi)

Andrej Balasov, zeneszerző; kapitány – Melis György (Básti Lajos)

Kettőjüknek két közös duettjük van az operettben:

- Natasa és Andrej kettőse (Házy, Melis)
- Natasa és Andrej búcsúkettőse (Házy, Melis)

A rádiófelvételen km. a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara.
Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

(lásd. 1280. sorszámnál)

Az idei év Házy Erzsébet hangja Bojtos Lilla Luca Budapestről

"A Szlovákiai Civil Becsületrend szervezésében, Érsekújvár városa társrendezésében második alkalommal szervezték meg Érsekújvárott a Házy Erzsébet Tehetségkutató Énekversenyt."

Felvidek.ma

2017.10.01.

Kapcs., 1540., 377., sorszámok

Kiegészítés

Szokolay Sándor: Vérnász

színes magyar operafilm

(63 perc) 

A Zenés TV Színház bemutatója: 1974. május 18., 21.00 – 22.05

Federico Garcia Lorca drámáját fordította: Illyés Gyula

Az operafilm hanganyaga a Hungarotonnál készült 1965-ben. 

Szereplők: 

Komlóssy Erzsébet (Anya)
Szőnyi Ferenc (Vőlegény)
Faragó András (Leonardo)
Moldován Stefánia (Feleség)
Szilvássy Margit (Anyós)
Házy Erzsébet (Menyasszony)
Szecsődi Irén (Cselédasszony)
Várhelyi Endre (Apa) 


Koreográfus: Pethő László
Dramaturg: Kármán György 
Rendező: Mikó András

Vezetőoperatőr: Szabados Tamás  
Díszlettervező: Kézdi Lóránt
Jelmeztervező: Márk Tivadar

1974 májusában, az operafilm bemutatója előtt, az alábbi cikk jelent meg az RTV Újságban.

VÉRNÁSZ

Tíz évvel ezelőtt mutatták be az Operaházban, hét ízben külföldi színpadokon is játszotta a budapesti társulat, tíz különböző nyelven szólalt meg több földrészen. Az opera hangfelvétele, a Hanglemezgyártó Vállalat produkciója négy nemzetközi nagydíjat nyert. Ennek alapján készült a tévéváltozat, melynek bemutatója előtt Szokolay Sándorral, a Vérnász zeneszerzőjével beszélgettünk.

• A háromfelvonásos, száztíz perces műből hatvanöt perces, egyfolytában eljátszható változatot komponáltunk Mikó Andrással. A tévédramaturgia szempontjait és a közönség befogadóképességét figyelembe véve rövidítettünk. Ennek persze „fájdalmas” pontjai is voltak. Kihagytuk pl. a Hold és a favágók jelenetét, a felvonások kezdetét és a finálékat.  Arra törekedtünk, hogy aki először találkozik a drámával vagy az operával, követni tudja a cselekményt.
• Sokféle előadásban láttam a Vérnászt, s megvallom, kissé féltem, hogy a tévéváltozat csupán képi illusztrálással egészíti ki a zenét. Megnézésekor azonban a bemutató erejével hatott rám is. A színészek játéka, a képi megoldások, az éles fény-árnyék kontrasztok erősítették a dráma érzelmi lobbanásait. Mikó a térbeliség lehetőségeinek felhasználásával képzőművészeti távlatokat rajzol fel, meghökkentő – és sehol sem hatásvadászó – képek komponálásával „varázsolja” elénk a lélegzetelállító lorcai dramaturgiát. Számomra is emlékezetes pl. a temetési jelenet, amely a görög tragédiák megdöbbentő hangulatát idézik.
• Házy Erzsébet a színpadi előadáshoz képest is meglepő többletet nyújt mozgásban, arcjátékban; hasonlót mondhatok a többi szereplőről is. (Pedig az előre felvett zenéhez való igazodás a figyelem nagyfokú sűrítését kívánja.)
• Eredetileg keresztmetszetet terveztünk, összekötőszöveggel; az elkészült – s a szerzőnek is sok mindenben új – tévéváltozat szándékunk megváltoztatását jelzi és igazolja. Remélhetőleg a nézőhöz is eljut a mű szövegének és zenéjének mondanivalója!

/S.K. /

Kapcs.,  1948., 1949., 2994. sorszámok

A rádió két Szirmai Albert-operett részleteit vette fel egyszerre: Rinaldó; A mexikói lány  

Először 1965. április 16-án sugározta azokat a Kossuth adón, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”.

Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt Breitner Tamás

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

Házy Erzsébet mindkét operettből énekelt dalt illetve kettőst:

A „Mexikói lány” két részletében hallhatjuk Házyt: Szerelmi kettős; „Tova lebbent már” (Km. Kelen Tibor)

A Dankó Rádió mai műsorában most a másik operettből hangzottak fel részletek:

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

- Kaliforniai dal: „Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár…” (Bende Zsolt)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még….várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbó rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

A délelőtti "Túl az Óperencián" adását 18 órától hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádióban.

Kapcs. 4156. sorszám

Kiegészítés

Az említett rádióadásban („A rendező munkában - Solymosi Ottó rendezővel beszélget Mátrai-Betegh Béla" - 1974. május 1.)

Házy Erzsébet szépséges szopránja arról a rádióban készült három operettfelvételről csendülhetett fel, amelyeknek a rendezője Solymosi Ottó volt és amelyekben ő is énekelt.

Robert Planquette: A corneville-i harangok - keresztmetszet, 1959 (Erdélyi -

Házy, Zentai, Bartha, Maleczky, Radnay, Rátonyi)

Johann Strauss: A cigánybáró - teljes operett, 1961 (Ferencsik - Házy, Komlóssy, Ágai, Ilosfalvy, Melis, Bende, Bartha)

Schubert - Berté: Három a kislány - teljes daljáték, 1963 (Fischer Sándor - Házy, Andor Éva, László Margit, Hankiss Ilona, Neményi Lili, Palánkay, llosfalvy, Melis, Maleczky, Bende, Réti, Várhelyi)

1974. május 1. , 3. Műsor (URH adón), 16.07 – 17.00

„A rendező munkában”

Solymosi Ottó rendezővel beszélget Mátrai-Betegh Béla

A műsorban közreműködik:

Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar, Bodnár Erik, Győrffy György, HÁZY ERZSÉBET, Hindy Sándor, Kemény László, Kiss Manyi, Kohut Magda, Komlós Juci, Kövér Lajos, Ladányi Ferenc, Ladomerszky Margit, Márton András, Neményi Lili, Őze Lajos, Pártos Erzsi, Perlaky István, Pécsi Sándor, Ráday Imre, Rozsos István, Somlay Arthur, Szakács Eszter, Szalay Edit, Tahi Tóth László, Zeitler Zoltán

 Kapcs.: 1090., 2467 - 2465. sorszámok

ILYEN VOLT A PORGY ÉS BESS ELSŐ BEMUTATÓJA

A Magyar Állami Operaház 1970-ben, több mint 10 évvel az "all-black cast" kitétel előtt, saját művészeivel mutatta be Gershwin darabját, a címszerepekben Radnai Györggyel, Begányi Ferenccel, Házy Erzsébettel és Andor Évával.  (Facebook)

A Porgy és Bess előadásának fotóiból (Erkel Színház, 1970. február 6. – bemutató)

Kapcs. 1173., 135., 136. sorszámok

Pótlás

1973. október 29., Kossuth Rádió 19.40 – 21.30

„Kapcsoljuk a 6-os stúdiót – Lehár-est a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából”

Közreműködött: 
Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József – ének, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényelt: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Szerkesztő: Bitó Pál

A műsor részletezését - korábban - az 1173. sz. topicba írtam be.

Házy Erzsébet és Melis György Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjének egyik jelenetében.

Március végén könyv jelenik meg Házy Erzsébetről

2018.01.15  Felvidek.ma

"Az évadnyitó gálát két jeles csallóközi származású személyiség emlékének szentelték"

Fergeteges hangulatú operett- és musicalgálát hallhattak és láthattak azok, akik január 14-én eljöttek a Somorjai Városi Művelődési Központba. A gálán a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny díjazottjai léptek fel.

Az énekverseny tavaly második alkalommal került megrendezésre, s amint azt Klemen Teréziától, a versenyt szervező Szlovákiai Civil Becsületrend Kuratóriumának elnökétől megtudtuk, a verseny mindig szeptember végén, Házy Erzsébet felvidéki származású operaénekesnő születési dátumához közeli időpontban zajlik. Célja, hogy felhívja a figyelmet és fellépési lehetőségeket biztosítson a fiatal opera-, operett- és musicalkategóriában versenyző tehetségek számára.

A tavalyi verseny győztese operakategóriában a budapesti Bojtos Luca lett, aki a somorjai közönséget is elkápráztatta tehetségével, de további díjazottak és versenyzők is felléptek a somorjai gálán, név szerint Zhang Yu, Denk Viktória, a vágsellyei Szabó Erika, Sándor Eszter, Árva Dávid és Handó István. Közreműködött a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar Farkas Pál vezényletével.

„Az évadnyitó operett- és musicalgálánkat két jeles csallóközi származású személyiség emlékének szeretnénk szentelni, Házy Erzsébet opera- és operettprimadonna és a számunkra ismertebb Hechtné Házy Anna – Házy Erzsébet unokahúga –, a somorjai Híd vegyes kar nemrég elhunyt karnagya tiszteletére” – fogalmazott köszöntőjében a gálaműsor megkezdése előtt Nagy Myrtill, a Somorjai VMK igazgatója, aki röviden ismertette a közönséggel a világhírű szopránénekes életútját.

Házy Erzsébet – s ezt sokan nem tudják – Pozsonyban született 1929. szeptember 30-án, szülei a csallóközi Nyárasdról származtak. A családnak Pozsonyon és Ligetfalun kívül a Somorja melletti Tejfalun is volt hentesüzlete. Böbe (otthon csak így nevezték) követte édesapját, Házy Jenőt és a családot. A csallóközi magyar származása miatt ugyanis 1939-ben, a müncheni döntés után áttelepítették Magyarországra. A hentes és mészáros apa Újpesten próbált új életet kezdeni négy lányával, akik számára nem volt ismeretlen a szegénység és a nélkülözés sem. 1950-ben a Magyar Rádió Énekkarából emelte ki Házy Erzsébetet Tóth Aladár, s szerződtette ösztöndíjasnak az operába, ahol aztán a karrierje rohamosan kezdett felfelé ívelni, jobbnál jobb szerepeket kapott, a publikum imádta őt, és a szakma is elismerte. Több filmszerepet is kapott, de számára az igazi közeget a színpad jelentette. A magyar opera egyik legnagyobb csillaga volt, aki hasonló legendáriumot hagyott maga után, mint New Yorkban a görög származású Maria Callas. De ahogy Callas, úgy ő is belerokkant az állandó harcokba, s mindketten idő előtt léptek le a színpadról. „Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Operaháznak” – ezekkel a szavakkal búcsúztatta őt 1982. december 3-án, a temetésén Mihály András zeneszerző, akkori operaházi főigazgató.

A rövid visszatekintőt követően a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny fiatal díjazottjai vették birtokukba a művelődési központ színpadát, hogy a somorjai és környékbeli nézőknek is megmutassák, a verseny zsűrije jól döntött. A műsor első részében inkább az operáé volt a főszerep, a szünetet követő második részben pedig ismert és közkedvelt Lehár- és Kálmán Imre-operettrészleteket is megszólaltattak a fiatal tehetségek, amelyeket a közönség sokszor velük együtt dúdolt.

A koncert egyik főszervezője, Klemen Terézia szerint azért esett a választás Somorjára az új évi gála helyszínéül, mert ismeretes, hogy Házy Erzsébet erről a környékről származott. „Tudom azt is, hogy gyerekkorában elég sok időt töltött itt a rokonoknál, ezért úgy gondoltam, talán ez lenne a legmegfelelőbb hely” – mondta, hozzáfűzve, először Pozsonyban is gondolkodtak, hiszen ott született Házy Erzsébet. Tekintettel azonban arra, hogy magyar operaénekesnőként lett ismertté az egész világon, úgy gondolták, nem biztos, hogy Pozsonyban is olyan nagy szeretettel fogadnák a tiszteletére szervezett gála ötletét. „Így esett a választás végül Somorjára” – mondta, hozzáfűzve, az egyeztetésekbe a kuratórium tagja, Dunajszky Géza is besegített, s tavaly tavasszal sikerült is megegyezniük Nagy Myrtillel a gála megvalósításában.

„Úgy állítottuk össze a műsort, hogy a programba Házy Erzsébet kedvenc dalai is bekerüljenek, amelyeket előszeretettel énekelt, ebben a tekintetben a zenekar és az énekesek is tiszteletben tartották a kérésemet, s remélem, hogy a közönségnek is elnyeri majd a tetszését” – fogalmazott a gála előtt portálunknak Klemen Terézia.

A gálaműsor előtt a Házy Erzsébet életét és pályáját szemléltető kiállítás megnyitójára is sor került az előcsarnokban. A kiállítást első ízben a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny gáláján láthatta a közönség, s az apropója Klemen Terézia szerint az volt, hogy a fiataloknak is meg kell ismerniük Házy Erzsébetet, hiszen sokszor maguk a versenyzők sem tudják, ki is volt ő valójában.

„Ezért vettem a fáradságot, összegyűjtöttem az anyagot, elmentem az Operaházba, mindenkit felkerestem, aki elérhető volt és köze volt Házy Erzsébethez, így jött össze a kiállítás anyaga” – mondta, hozzáfűzve, reménykedik abban, hogy Somorján esetleg állandó otthont kaphatna a kiállítás. Ebben a kérdésben szeretne majd egyeztetni Bárdos Gábor polgármesterrel is.

A jelen kiállítás anyaga nem tartalmazza a teljes összegyűjtött anyagot, van például még három olyan színpadi ruha a birtokában, amely Házy Erzsébeté volt, a monogramja is beléjük van hímezve, de itt már nem volt lehetőség kiállítani azokat, pedig jó lenne, ha láthatná a közönség. „Már folytattam tárgyalásokat Clementis Tamás operaénekessel is, aki a Belcanto, vagyis az Operabarátok Magyarországi Társaságának az alapító elnöke, s nála van a híres aranyruha a Manonból. Ígéretet tett arra, hogy 2018-ban azt is megkaphatjuk” – fűzte hozzá.

Megtudhattuk továbbá azt is, hogy nyolc hónapig tartó munka eredményeként hamarosan megjelenik a Házy Erzsébetre emlékező Az évszázad Manonja című könyv is, amelyben kritikák, újságcikkek és visszaemlékezések lesznek majd a híres operaénekesről. „A legérdekesebb része pedig az lesz, hogy harminchárom olyan közéleti személyiség, operaénekes, művész, barát vagy rendező írt bele visszaemlékezést, akik ismerték és pályatársai voltak, vagy valamilyen személyes kapcsolatban álltak vele. A 33 személyből 22 Kossuth-díjas, vagyis ebből a szempontból is értékes és érdekes lesz a könyv” – fűzte hozzá Klemen Terézia.

„Ezenkívül a legendás hírű Mezey Béla fotóművésztől, a Magyar Állami Operaház volt fotósától megkaptam az összes őt ábrázoló felvétel negatívját, amelyeket azután magam digitalizáltam, így a könyvben olyan képek is láthatók lesznek majd, amelyek még soha sehol nem jelentek meg eddig, azaz operatörténeti jelentőséggel is bír majd” – fogalmazott Klemen Terézia.

Mint mondta, mivel Hechtné Házy Annának volt egy elképzelése, miszerint szeretne egy emlékszobát vagy egy kiállítást létrehozni a szülőföldjén Házy Erzsébetnek, ezért úgy döntött, hogy a fent említett, tavasszal megjelenő könyvet Hecht Anna emlékének szenteli.

Kapcs.: 1.276., 4092., 4093. sorszámok

Johann Strauss: Der Zigeunerbaron - az operettfilm jelenete:

Házy Erzsébet (Saffi), Rudolf Schock (Barinkay), Elisabeth Schärtel (Czipra)

Erstes Deutsches Fernsehen  1965 december 25-én sugározta a televízióban a filmet. =fekete-fehérben!