Házy Erzsébet a Duna-parton, kutyájával… (1960)

Fotó: Kotnyek Anral

Kapcs. 4293. sorszám

Most kezdődik a Dankó Rádió operettműsorának ismétlésében az alábbi blokk - benne  Házy Erzsébet (Lilla  románca és  Csokonaival szerelmi kettőse) is hallható:

Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték 

Szövegkönyv és versek: Erdődy János és Gál György Sándor

Zenei rendező: Ruitner György
Rendező: László Endre

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.

Közreműködik:

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Földényi- kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György 

Szereposztás:

Csokonai – Zenthe Ferenc (ének: Ilosfalvy Róbert)
Lilla – Korompai Vali (ének: Házy Erzsébet)
Vajda Péter – Deák Sándor
Lavotta – Gönczöl János (ének: Molnár Miklós)
Fábián Julianna – Berki Lili
Kraxelstumpf – Bilicsi Tivadar
Báró Korponay – Szabó Ernő
Hajós Gáspár – Hlatky László
Bájligeti – Fekete Pál 
Kőmívesné – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Éjjeliőr – Rózsahegyi Kálmán
Kajdács Kelemen, korcsmáros – Gózon Gyula

Göndöcs József (ének)

Kishegyi Árpád (ének)

Házy Erzsébet  Kemény Egon - Erdődy János - Gál György Sándor Komáromi farsang című rádióopettjéből  (1957) énekelt az előbb a Dankó Rádióban bejátszott rádiófelvétel részleteiben.

- Lilla románca: " Könnyű lepke, kis madár, száll a lenge légben… Vajh ki tudja, hogy mi jár a lány fürtös fejében? Menten elmesélem…  "

- Lilla és Csokonai szerelmi kettőse (Házy mellett Ilosfalvy Róbert énekel): 

Csokonai: 
Az első reggel szép szavadra várok.

Lilla:
Az első reggel édes volt az álmod. [...]

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Lehel György 
 

A "Túl az Óperencián" elhangzott operettműsorát ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a rádióban. 

Házy Erzsébet  - Gershwin: Porgy és Bess (1970)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában Lehár Víg özvegyének részleteit is hallhattuk a  Magyar Rádió teljes stúdiófelvételéről:

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.

Km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája.

- Hanna és Danilo kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„Figyelj, lányom, kedveském, jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény?  Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles férjet kaphat rögtön,régi csáb: légy ügyes, hagyd a puskát szemben. /- Víg mosollyal ajakán csalja-hívja őt a leány! - Tetszik néki a huszár, ezt a vak is látja már!  /- Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz! Nem kell neki angyal, lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz! Hopplá, hopplá, hopplá-hó! Hopplá, hopplá, hopplá-hó! Felsír a kis angyal, lova tovanyargal, bamba-bamba gyászvitéz!...”

- Induló – szextett, II felv. (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Nádas Tibor):

„- Asszonynéppel! - Asszonynéppel! -Hogy kell bánni!

- Mondd meg, na, mondd!

- Ezt nem tudja kitalálni sem a bölcs, sem a bolond!

- Biztos módszert,

- Biztos módszert

- Kár keresni!

- Hasztalan!

- Mert hát minden asszonyszívnek

- Más-más tolvajkulcsa van.

-Egyiknek bókot súgsz fülébe,

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Tapintatosan jársz el véle

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Jó néha imponálni nekik!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Ha kell, bosszants babádat végig!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Gyöngéd legyél, sok ezt kívánja

- Így vagy úgy! Megígy, meg úgy! -Házsártos néha Éva lánya!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Bőrükben néha alig férnek!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -S tőlünk olyan furcsákat kérnek

 -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

/- Bár az asszonyokhoz senki sem ért,

- Óh, az asszony!

- De rajongunk a női nemért!

- Mert a földön s égen a fő: Csak a nő, nő, nő,nő, nő!

- Barna, szőke, cseléd, úrinő

-Tüzes asszony, leány epedő? Pityegő, nevető? Egyformán a nyakunkra nő!

/- Asszony, asszony, asszony?! Bár az asszonyokhoz senki sem ért: de rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: csaka nő, nő, nő, nő, nő!...”

• A II. felvonás fináléja - részlet (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Szoó György, az MRT Énekkara)

A "Túl az Óprencián " műsorának ezt az adását ma délután hat és hét között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online a rádió  internetes elérhetőségein.

cca 1975 Palócz László (1921-2003) és Házy Erzsébet (1929-1982) operaénekesek  A cigánybáró című előadáson

(A fotó a  Darabanth Aukciósház árverési tétele volt)

A Der Zigeunerbaron fotói (a fényképek) ugyan színes filmnyersanyagra készültek, de az operettfilmet fekete-fehérben forgatták. (A DVD-re kiírt filmanyag tanúsága szerint.) 

1014 sorszám / Búbánat: 
‘‘ A Film Színház Muzsikában 1964 szeptember 11-én megjelent egy riport, melynek a címe ez volt: „Barinkay, Szaffi, Cipra…” – Látogatás a Cigánybáró stábjánál

… Nyugat-Berlin, 1964 tavasza: ez volt az első alkalom, hogy Házy Erzsébet német nyelven énekelte Cigánybáróban Saffi szerepét. 

A hangstúdióban egyúttal felvették azt a zenei anyagot, amely később, alapját képezte a Magyarországon forgatott TV-filmnek. 

Tehát Nyugat-Berlinbe utazott Házy, ahol a Deutsche Oper Berlin zenekarát és énekkarát Robert Stolz vezényelte. A darabban Barinkay Sándort a neves operaénekes, Rudolph Schock szólaltatta meg. Cziprát Elisabeth Schaertel énekelte. 

És aztán elkövetkezett 1964 szeptembere. Az említett nyugat-berlini zenei anyag felhasználásával - német és magyar közreműködőkkel - egy müncheni TV-társaság már Pesten forgatja a Cigánybáró TV-filmet. 
A film rendezője Arthur-Maria Rabenalt. A nyugatnémet produkcióban készülő filmoperett külső és műtermi felvételei részben a Vár már újjáépített Buzogány-termében, részben a Vajdahunyad várban. A Zsupán-tanyát az Adony környéki Felsőcikolán építették fel. …‘‘
---

Ezt a filmet először (és valószínűleg utoljára) az Erstes Deutsches Fernsehen adta 1965 december 25-én, nyilván karácsonyi ajándékként. Neves operaénekes, kitűnő karmester (és zeneszerző), tapasztalt rendező, szép helyszínek.
Zigeunerbaron
Rudolf Schock
Benno Kusche
Eberhard Wächter
Lotte Schädle
Robert Stolz
Artur Maria Rabenalt

Házy Erzsébet a film forgatásakor 35 éves volt.
---
Idézet -1012 sorszám / telramund:
…Egy tény a film elkészült maga Házy Erzsébettől hallottam anno.Van is néhány fotóm belőle,de csak várom és várom hátha felbukkan valahol.De sajna az is lehet hogy örökre nyomaveszett. Pedig kár lenne, mert a hangfelvétel nagyon jó és Házy csodaszép mint Szaffi…
---

Telramund küldött nekem néhány színes fotót, s ezek is nagyon hajtottak egem, hiszen Házy elbűvölő rajtuk. Búbánat, Telramund köszönöm, hogy felhívtátok a figyelmem erre a filmre, nagyon jó volt a motiváció is. Így is majdnem egy évig tartott amíg végre megtaláltam ezt a filmet.

A hangfelvétel csakugyan remek, ma is megvásárolható, pl. itt:
Der Zigeunerbaron Doppel-CD

Az LP borítón is színes fotó van, pl. itt
Der Zigeunerbaron – LP - eBay
Ezért azt hittem, hogy a film is színes lesz. Sajnos a másolat amelyet sikerült DVD-n 
megszereznem csak fekete-fehér :-(((. Rákérdeztem, de a válasz az volt, hogy az eredeti felvétel fekete-fehér. Ha valakinek van információja arról, hogy ez a film eredetileg színes volt, kérem, írja meg.

A Cigánybáró operettfilm másolatát (DVD-n vagy VHS-n) itt lehet megrendelni:

WDR Mitschnitt-Service
Sendungstitel: Der Zigeunerbaron
Information zur Sendung: 
Der Zigeunerbaron (mit Rudolf Schock, Erzsebet Hazy, u.a.)
http://www.citwf.com/film395650.htm
Datum: 25.12.1965
Runfunkanstalt: Erstes Deutsches Fernsehen
DVD (vagy VHS)

A másolat ára: 50,50 EUR (incl. MWSt und Versandkosten)
Szálítási idő: 3-5 hét

Forrás: OSZMI

Farkas Ferenc a darab zeneszerzője és karmestere, valamint Éduska szerepében Házy Erzsébet az előadás végén

Farkas Ferenc - Dékány András: Csínom Palkó

Szegedi Szabadtéri Játékok - Bemutató dátuma: 1960.07.24

Rendező: Mikó András

Forrás: OSZMI

László Margit; Házy Erzsébet; Pavlánszky Edina

Schubert - Berté: Három a kisálány

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Bemutató: 1957.08.01

Rendező: Nádasdy Kálmán
Kenessey Ferenc (szabadtérre alkalmazta)

Házy Erzsébet az öltözőben Médi maszkját készíti

Fényképész:Kotnyek Antal

Forrás: OSZMI

Házy Erzsébet (1929-1982) operaénekes otthonában

Fényképész: Kotnyek Antal

Forrás:OSZMI

Házy Erzsébet (1929-1982) operaénekes kb. 31 éves korában a Duna-parton

Fényképész: Kotnyek Antal

Forrás: OSZMI

Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny

JELENTKEZÉS menüpontra!
Jelentkezési határidő 2018.augusztus 25-ig.

 

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában  Robert Planquette Rip van Winkle c. művének részletei mellett Franz von Suppé Boccaccio-jából is felcsendültek részletek.

 Ez utóbbiban van az ismert "olasz-kettős"  (Fiametta és Boccaccio dala)   - amit ma  nem eredeti olaszban, hanem magyar fordításban hallottuk a rádió Túl az Óperencián adásában: a duett előadói voltak: (Házy Erzsébet és Fülöp Attila. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Bródy Tamás vezényel.  

Olaszul, így hangzik:  "Mia bella fiorentina disprezzi l'amor, Ignori furbettina le piaghe de cor...", míg Házy és Fülöp tolmácsolásában ugyanezt magyarul - Blum Tamás fordításában - éneklik: "Szép kis fizenzei hölgy, ki a szerelmet megveted, semmibe véve, te kis ravasz, gyötrelmét e szívnek..." 

(Élő, koncertfelvétel volt: „Komolyan-könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából, 1977. június 26.  A koncert hangfelvételét először 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió sugározta (20.33-22.17).

A délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Kapcs.: 1215., 658. sorszámok

Kiegészítés

Jacques Offenbach (1819– 1880): Kékszakáll
 

/ Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés 1866. február 5. /

Operett három felvonásban – négy képben

Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870.


Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Szövegkönyv: Charles Perrault (1628-1703) irodalmi előzménye alapján Henri Meilhac és Ludovic Halévy 

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Közreműködik a MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem.

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként, mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:

Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,
valamint falusi asszonyok, udvarhölgyek, falusi férfiak, udvaroncok

 

Házy Erzsébetnek ez volt az utolsó teljes operettszerepe a Rádió Dalszínháza bemutatóinak sorában amit a stúdióban felénekelt szalagra.  

Az első - teljes - operettfelvételei húsz évvel korábban, az ötvenes évek utolsó negyedében készültek a rádióban (részleteket/keresztmetszeteket előtte is felvettek vele már ott):

1957. március 9. - Kemény Egon: Komáromi farsang

1958. június 22. - Offenbach: Fortunio dala

1959. december 27. - Kacsóh Pongrác: János vitéz

A Kékszakáll rádiós bemutatójához az alábbi előzetes információkat olvashattuk a korabeli Rádióújságban:

„Offenbach nevét elsősorban a Szép Heléna, az Orfeusz az alvilágban, a Gerolsteni nagyhercegnő s az Eljegyzés lámpafénynél című daljátékai révén ismeri az operettkedvelő közönség. Számtalan olyan darabja van (összesen 126 operettet komponált), amely csak részleteiben ismert a hallgatók előtt. Ezek közé tartozik az 1866-ban Párizsban bemutatott Kékszakáll is. Ily módon a ma előadásra kerülő operett nálunk bemutatásnak számít. Mégsem tekinthető ősbemutatónak, hisz’ az 1870-es években és a század első évtizedeiben nagy sikerrel játszották színházaink.”

Tudjuk, azóta több helyen, így például a nyolcvanas évek elején az Erkel Színházban és idén tavasszal a Budapesti Operettszínházban is bemutatták Offenbach remekét.

Még egy érdekesség: a rádióbemutató szereposztásában ott találni a színművészek között  Szacsvay László nevét, aki Fülöp Attila operaénekes  "prózai" hangja a dialógusokban; Szacsvay László 40 évvel később most az Operettszínházban alakítja, játssza, énekli  egy másik kararaktert: Bobéche király (Kandeláber király) - de itt "szenátor"! 

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk egyebek közt:

Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Egy hanglemezfelvételről csendült fel a jól ismert dal:

• Fedóra belépője: „Mindig a régi dal… /Toujours pour l’amour…” (HÁZY ERZSÉBET, km.  a  Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás 

Qualiton – 1965, LPX 6553

A "Túl az Óperencián"  műsorából ezt az elhangzott részletet is újra meghallgathatjuk az ismétléskor a rádióban ma 18 és 19 óra között elhangzó operettadásban.

BELEOLVASÓ - Klemen Terézia: Az évszázad Manonja Házy Erzsébet (pdf)

/Parlando.hu/ - Parlando – 2018. 5.szám

Az évszázad Manonja - Házy Erzsébet című könyv kapható lesz az Ünnepi Könyvhéten (Budapest, Vörösmarty tér); a szerző, Klemen Terézia a 23-as sz. standon  fogja dedikálni:

2018.jún.8. péntek 15 -16 óra és 2018.jún.9.szombat 10-12 óra 

A  liszt@librabooks.hu könyvesbolt hálózatában is megvásárolható/megrendelhető a kiadvány, 5.500 Ft-os áron.

A Dankó Rádióban ma délután 6 és 7 óra között hallható, ismétlő operettadás („Túl az Óperencián”) legvégén hangzik el ez a dalszám:

Jurij Szergejevics Miljutyin: Nyugtalan boldogság

-  Natasa III. felvonásbeli dala, a „Szibériai rapszódia” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. január 1. , Kossuth adó, 19.10

Dalszöveg fordítója: Romhányi József

Az egyórás műsor zenei összeállítását másik topicban - Operett a magyar rádióban (1949-1990) részleteztem.

1977. május 19., Kossuth Rádió, 15.17 – 16.07

„Magyar Operaénekesek”

HÁZY ERZSÉBET

Kertész Iván műsora

1. Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája, I. felv.
2. Gounod: Faust – Ballada és ékszerária
3. Mozart: A varázsfuvola – Cherubin áriája, II. felv.
4. Weill: Mahagonny – Jenny belépője (Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)
5. Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana levéláriája
6. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – Serpina áriája, I. felv.
7. Smetana: Az eladott menyasszony – Masenka áriája, III. felv.
8. Kodály Zoltán: Háry János – Örzse dala
9. Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája, IV. felv.

A Dankó Rádió operettadásának ismétlése hamarosan kezdődik:  18 órától újra meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott műsort. Benne:  

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó   - részletek

A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta.

• Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Éduska és Palkó kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                               Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                   Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                      Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám mennyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                      Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                   A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorában részleteket hallhattunk A víg özvegy rádiófelvételéről,  melyen Házy Erzsébet a színpadon már bemutatott „primadonna”-szerepét, Glavari Hanna szólamát énekelte fel – operaházi partnerei oldalán:

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.

Lehár Ferenc: A víg özvegy
/Die Lustige Witwe, 1905/

Operett három felvonásban

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája.

Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

• Nyitójelenet: Cascade és Zéta kettőse Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor tolmácsolásában, km. az MRT Énekkara: 

„-  De szép ez az este, de fényes, oly dús ragyogó, vidám----Éljen ő, a bőkezű báró, sokáig éljen! Éljen ő!.. /- Én szívből köszönetet mondok, hogy tetszik mind e fény e dísz…”

• Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)

„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”

• Hanna és Danilo kettőse, II. felv.: „Bamba-bamba gyászvitéz” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„ Figyelj, lányom, kedveském, jönnek a vitézek, lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles férjet kaphat rögtön, régi csáb: légy ügyes, hagyd a puskát szemben. / - Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány…/ Tetszik neki a huszár, ezt a vak is látja már!…Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, lova tovanyargal,  bamba-bamba gyászvitéz! …”

• Grisette-dal, II. felv.  (Koltay Valéria és az MRT Énekkara) 

„Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá.Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá. Lakkos csizmánk lopva koppan, trallalli és trallalla, és fejünkön szép kalappal így grasszálunk fel s alá. Íme, itt a kis grisettek, akikért úgy lelkesedtek: Lolo, Dodo, Zsuzsu, Frufru, Cloclo, Margo. E moi! / Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris,Rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri!...”

• Szerelmi kettős, III. felv. (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor)

„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény,és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam…”

• Induló – szextett, II. felv. (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre) 
  
  „- Asszonynéppel! - Asszonynéppel! -Hogy kell bánni! -Mondd meg, na, mondd! -Ezt nem tudja kitalálni sem a bölcs, sem a bolond! -Biztos módszert, - biztos módszert -Kár keresni! -Hasztalan! -Mert hát minden asszonyszívnek -Más-más tolvajkulcsa van. -Egyiknek bókot súgsz fülébe,-Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Tapintatosan jársz el véle -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Jó néha imponálni nekik! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Ha kell, bosszants babádat végig! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Gyöngéd legyél, sok ezt kívánja - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Házsártos néha Éva lánya! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Bőrükben néha alig férnek! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -S tőlünk olyan furcsákat kérnek -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! /- Bár az asszonyokhoz senki sem ért,-Óh, az asszony! -De rajongunk a női nemért! -Mert a földön s égen a fő: Csak a nő, nő, nő,nő, nő! -Barna, szőke, cseléd, úrinő -Tüzes asszony, leány epedő? Pityegő, nevető? Egyformán a nyakunkra nő! /- Asszony, asszony, asszony?! Bár az asszonyokhoz senki sem ért: de rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: csak a nő, nő, nő, nő, nő!...”
   
• Finálé (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, az MRT Énekkara)

Az operett részletei a műsor első felében csendültek fel. A „Túl az Óperencián” adását újra meghallgathatjuk a ma délutáni ismétléskor a Dankó Rádióban, hat és hét óra között.

Házy Erzsébet – fotógaléria

Forrás: - Házy Erzsébet emlékezetes szerepei

/Facebook/

„Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet”

Egy remek Házy Erzsébet-könyv született, amit éppen a kezemben tartok!  

Szerzője a párkányi születésű, Révkomáromban lakó Klemen Terézia, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás alapító elnöke, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapítója, ezen belül szervezett Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny életrehívója (2017-2017-2018).

Erről a könyvújdonságról már kaphattunk előzetes információkat, például a Bumm.sk. honlapjának oldaláról: http://www.bumm.sk/belfold/2018/05/04/hianypotlo-muvet-irt-klemen-terezia-hazy-erzsebetrol 

Itt olvashatjuk a következőket is:

„A munka maga kilenc hónapot vett igénybe. Klemen Terézia felkereste az Operaház egykori fotóművészét Mezei Bélát, akitől nehéz természete miatt óva intették. A fényképész azonban nem csak egyedi képekkel ajándékozta meg Klemen Teréziát, de olyan emberek elérhetőségével is, akik személyesen ismerték Házy Erzsébetet.

'Mindannyiukkal leültem beszélgetni. Történeteikből egy jószívű, kedves nő képe bontakozott ki előttem, akire azonban főleg a kolléganők féltékenyek voltak. Pikáns részleteket is hallottam, azokat azonban szándékosan kihagytam a könyvből, hiszen nem a pletykálkodás volt a célom, hanem az, hogy ezt a tehetséges énekesnőt minél jobban megismerjék az olvasók' – mondta a szerző.

A könyvben összesen 216 fényképet találni Házy Erzsébetről. Ezek közül is kiemelkedik az operaénekesnő 1951-es vizsgakoncertjének plakátja, ami egy Lenin idézettel indul és csakis orosz műveket vonultat föl, illetve az 1960-as Film Színház Muzsika címlapja. 'A kutatás során kiderült, hogy a hetilapnak ugyanazon a napon, ugyanazzal a dátummal két változata jelent meg. A délelőttin Házy Erzsébet látható egy mélyen dekoltált ruhában. Három óra alatt 100 ezer példánya kelt el a Film Színház Muzsikának. Újra kellett nyomtatni, de az elvtársak úgy döntöttek, hogy egy szép nő, ráadásul ilyen ruhában nem kerülhet címlapra, ezért a lap hátlapja lett az új címlap' – mesélte Klemen Terézia.

A könyv magánkiadásban jelent meg, összesen 600 példányban. Az eladásból befolyó összeget a Házy Erzsébet énekverseny megszervezésére fordítják. Klemen Terézia műve bemutatkozik Budapesten és Pécsett is.”

Én a május 17-ei budapesti könyvbemutatón voltam jelen (Kolta Művészeti Galéria - Háló Közösségi Központ - 1054 Budapest, V. kerület Semmelweis u.4.)

A könyvet a szerző és a rendezvény moderátora, László Zsuzsa, aranytollas újságíró, a Magyar Televízió volt szerkesztő-riportere, zenetörténész mutatta be a szép számmal egybegyűlt érdeklődőknek – köztük azoknak a személyiségeknek, akik a könyvben Házy Erzsébetről vallottak (eljött Tokody Ilona, Baranyi Ferenc, ifj. Domahidy László, Medveczky Ádám, Mezei Béla,  és sokan mások is jelen voltak pl. Póka Balázs operaénekes  is feltünt köztük...).

A könyv egyszerre életrajz és képes album.

 A felépítése: az első rész elején Szinetár Miklós előszavát, majd Klemen Teréz bevezetőjét olvashatjuk, ezt követi Házy Erzsébet pályájának kronologikus időrendben történő bemutatása: Gyermek- és ifjúkor; Az ötvenes évek – a felívelő pálya; Hatvanas évek – a pálya csúcsa; Hetvenes évek szerepei, nehézségei, halála.   E fejezetekben a szerző sorra veszi Házy magánéletének, művészi pályájának, életútjának minden fontosabb állomását, eseményét, bemutatja őt örömeivel, bánatával, sikereivel, kudarcaival, teljes képet kapunk magáról az emberről, a privát szférájába is betekintéssel.  Házynak számtalan nyilatkozatából, vele készült interjúkból, riportokból, cikkekből, recenziókból és internetes hozzászólásokból idéz a szerző, és sok-sok fénykép illusztrálja a kötetet – java részük soha nem került még publikálásra.

A könyv második része: Visszapillantások, emlékek.

A könyv szerzője felkeresett volt pályatársakat, művészkollégákat, olyan személyiségeket, akik Házyt jól (és még) ismerhették, valami emlékük származik róla (felőle) és megosztották vele kapcsolatos élményeiket (történetek, „sztorik”, epizódok); ezeket a vallomásokat olvashatjuk itt 33 személyiségtől. Felsorolok pár nevet közülük: Baranyi Ferenc, Barlay Zsuzsa, Berkes János, Frigyesi Tibor, Gárday G. Gábor, Hantos Balázs, ifj. Domhidy László, Iván Ildikó, Kasza Katalin, Kincses Veronika, Kürthy András, László Zsuzsa, Marton Éva, Medveczky Ádám, Mezey Béla, Mihálkovics Tivadar, Palcsó Sándor, Pongor Ildikó, Sólyom-Nagy Sándor, Tokody Ilona.

A könyvben emlékezők között ott van az a Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes is, aki elsőként írt Házy Erzsébetről könyvet (Accordia Kiadó, 2002), akivel 2017. szeptember 8-án találkozott Klemen Teréz, e könyv írója, akitől megtudhattuk: „Ágnes nagyon várta e könyv megjelenését, kíváncsi volt, milyen lesz. Sajnos, karácsony előtt kaptam a szomorú hírt, hogy elhunyt.”

A könyv végén található függelék tartalmazza Házy Erzsébet operaházi szerepeinek, filmszerepeinek, szinkronszerepeinek felsorolását, egy diszkográfiát, Klein Ottokárnak, a Szlovák Nemzeti Színház volt tenoristájának Házy Erzsébet emléke előtti hódolatát kifejező sorait.

„Az évszázad Manonja” kötetet forgatva csak messzemenően ajánlani tudom e kiadványt nemcsak a Házy Erzsébet rajongóinak, az emlékét ápolóknak, tisztelőknek, de minden operabarátnak és azoknak is, akik kíváncsiak egy letűnt „aranykorra” a magyar Opera (kultúra) világából.

Köszönöm Klemen Teréziának, hogy áldozatos, fáradhatatlan, kitartó és kutató munkája eredményeként ilyen teljes, hiánypótló, Házy Erzsébet életét feltáró könyvet tett le az asztalra. Sokunk örömére!

Remélhetőleg a könyvkereskedelemben kapható lesz, ahogyan az Opera Shop polcaira is odakerül majd ez a hiánypótló, gyönyörűen gondozott magánkiadvány.

Johann Strauss: Egy éj Velencében

A Rádió Dalszínháza 1966. július 16-án, a Kossuth Rádióban (20.28 – 22.00) mutatta be a teljes operettet Házy Erzsébet, Sándor Judit, Zentay Anna,  Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Maleczky Oszkár énekfelvételével. Az  MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.  Horváth Ádám a rendező.  Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta.

Erről a stúdiófelvételről a  Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában három részlet csendült fel, ebből kettőben Házy és Udvardy  duettet énekelnek!

- Annina és a Urbinói herceg kettőse, 2. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):

„- Nincs senki más itt és ezért, nos, tárja fel, amit ígért! – Ígértem én? -  Hogy arcát láthatom, csak legyünk egyedül. – Ha ennyi! Vágya teljesül! - Mit látok? Szebb, mint amit vártam! Csodálatos! – Csak nyugalom! – Miért oly kegyetlen, angyalom!  Barbara... ennél többet… - Miről beszél?  Mondja csak! – Azt mondta…- Nos, mit mondtam hát?   - Azt mondta, hogy az alkalmas, s a randevún majd meghallgat. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  - Azt mondta, majd lesz alkalom, meg azt..- azt mondtam, hallgasson! Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /-  Drágalátos Barbara! Szépet hallok róla! Annyit mondhatok. Annyit mondhatok. - Ezzel még nem látom át, kettőnk itt ez hányadán…”

- Annina és a Urbinói herceg keringő-kettőse, I. felv. Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):

„- Táncolnak már?... - Igen, ma házi bál van nálam.  – Táncolhatnánk!  - Végre, vágyódó karomba zárom! – Táncolni óhajt? Akkor nem bánom, táncoljunk hát! Karoljon át!  - Már robban a vágy! … - Csókot egyet!.. Táncra fel!...”

A  "Túl az Óperencián" adását ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió és így újra meghallgatható  Házyval és Udvardyval ez a két pompás kettős az operettből.  

• Szabad Ifjúság, 1956. május 31.

Muzsikáló találkozás Bratislavában

(Kiküldött munkatársunktól.)

 Suhan velünk az elegáns autóbusz a csehszlovák határ felé s benne áll a vigalom. Röppennek az élcek, csipkelődések, tréfák, s nyomukban burjánzik a kacagás. Jókedvűek az utasok, az Állami Operaház fiataljai, s erre minden okuk megvan. Hiszen jó munkájuk jutalmául viszi a DISZ-szervezet legjobbjait — baráti látogatásra a Bratislavai Opera fiataljaihoz.

Nagy az ováció, mikor a távolból, egyszerre csak feltűnik a bratislavai vár jellegzetes négyszöge. Megérkezés után a magánénekesek, az énekkar, zenekar, balett, vagy a műszakiak képviselőinek — egyszóval mindenkinek — egy az akarata; ismerkedni a várossal. Még hozzá lázas tempóban.

Mindannyian felmegyünk a várba, utána, aki még bírja szusszal, megnézi a szép, gótikus koronázó templomot, királyaink koronázásainak néma tanúját; Bartók Béla iskoláját, a város nevezetességeit: az egyéves jubileumát ünneplő új, modem drámai színházat. Óriási színpad, kényelmes nézőtér, modern öltözők, elegáns büfé-társalgók.

S este jön az igazi: ismerkedés az Operával. A Jánosikról szóló opera utolsó jeleneteiben már tűkön ülünk — jó és szép minden, de már türelmetlenül várják fiataljaink a pillanatot, amikor kezet szoríthatnak csehszlovák kollégáikkal.
Előadás után sor kerül erre is. A klubban várnak ránk forróhangú üdvözletekkel, apró figyelmességekkel, finom vacsorával. S milyen kedvesek! — maguk a fiatalok szolgálnak fel. Asztalbontás után aztán megkezdődik az áhított eszmecsere. Énekeseink: Házy Erzsi, Bencze Judit, Cserhát Zsuzsa hamarosan ráakadnak kollégáikra.

— Balett, balett! — röpköd a levegőben a sürgető felhívás s néhány pillanat múlva Csinády Dórát, Róna Viktort, Balogh Gusztit nagy kör veszi körül. Magyarul, németül, oroszul folyik a társalgás. Dvorsky Feri, ez a hirtelenszőke balettes, aki önként vállalta csoportunk kalauzolását, szemfülesen hol itt, hol ott bukkan fel, hogy ha szükség van rá, nyelvismeretével tovább gombolyítsa a beszélgetés megakadt fonalát. A zongorához is jut zenész, hol magyar, hol szlovák s énekes önkéntes jelentkezési alapon. Lassan keringeni kezdenek a párok a zsongó asztaloknál, kedvderítő italok és párolgó fekete mellett egyre jobban összemelegszenek a szívek. Hosszú, bensőséges beszélgetések, művészetről, tervekről, arról, hogy legközelebb Budapesten találkozunk. De addig is — serényen írogatják fel egymás címét — az ismerkedést levelek emeljék barátsággá.

Kedden már szabadabb a program. Van, aki a Don Juan próbájára kíváncsi, mások a Zeneakadémiát tekintik meg, vagy éppen bevásárolnak.
Az esti Pillangókisasszony-előadás hoz ismét össze bennünket. Nagyon tetszik mindnyájunknak a kedves, fiatal Anna Herningova a címszerepben. Sajnos, nem hallgathatjuk végig, indulunk haza.

A fáradhatatlan DISZ-titkár, Benczik Gyula, s hűséges segítőtársa, Mátyus Zsuzsa, akik önfeláldozóan vállalták ennek az útnak szervezését minden hivatalos és fárasztó adminisztrációjával együtt — sürgetik az indulást. Meg aztán ilyen zsúfolt másfél nap után fáradt is a társaság, így hát ismét suhanunk a holdfényes, csillagos éjszakában. A határállomáson kedves, mosolygós fiatal tiszt intézi el a hivatalos formaságokat s öt perc múlva már a mieinknél vagyunk.

Szeretnénk, ha a DISZ- szervezet sok ilyen kellemes találkozót rendezne még, amely közel hozza Operaházunk ifjúságát a szomszéd népek fiataljaihoz.”
 

/Kapusi Rózsa/

• Szabad Ifjúság, 1955. május 12.

„Aratás — májusban”

Művészektől senki sem kívánja, hogy szántsanak, vessenek, kapáljanak, beüljenek a traktor nyergébe — így akarván segíteni a mezőgazdaságot. A „Művészek a szocialista mezőgazdaságért“ mozgalom mégsem üres jelszó, hanem valóságos tény, úgy, amint itt következik.
★
Szombaton estefelé egy brigád gyülekezett az Operaház előtt. A gyülekezés nem volt egészen egyenletes: ki előbb, ki később érkezett, sőt akadt olyan is, akire hiába vártunk. Jogos a kérdés: vajon miféle „mezőgazdasági’’ brigádot tud kiállítani az Operaház? Nem is titkolózunk tovább: aratóbrigádot. Mert az Opera DISZ- bizottsága kifundálta, hogy a fent említett mozgalom keretében nem ugyan szántás-vetésre, hanem aratásra: sikeraratásra nagyszerű lehetőségek vannak. Hasonló gondolata támadt a fennállásának tízedik évfordulóját ünneplő Agrártudományi Egyetem diszistáinak is. A két gondolatáram a telefon segítségével összetalálkozott s ennek eredménye lett az a szombat esti hangverseny, amelynek alkalmával az Agráregyetem kultúrtermének tömött, sűrű közönség-tábláját teljesen „learatták’' az operai brigád tagjai. Hogy takarékosan bánjunk a hellyel, csak a nevüket írjuk ide, megjegyezvén, hogy Házy Erzsébet, Tamási Éva, Kovács Dénes, Ilosfalvy Róbert és Bántay Tivadar vagy VIT, vagy más nemzetközi zenei verseny „díjasai“, s László Margit, az Opera fiatal ösztöndíjasa alaposan kivették részüket az aratásból. Nem is szólva Kulka Jánosról, a zongorakísérőről, aki bravúrt bravúrra halmozott. Legyünk azonban tárgyilagosak: a brigád előtt a házigazdák, az Agráregyetem hallgatóinak énekkara is tett jónéhány kaszavágást a sikertáblában.
S mivel fiatal művészek nemcsak az Operában vannak és a mezőgazdaságban s nem az Agráregyetem a sikeraratás egyetlen területe, a magunk részéről ezzel a néhány sorral szeretnénk hozzájárulni az idei bőséges műélvezet- és sikerterméshez.
/K. L./

• Film Színház Muzsika, 1973. március 31.

„Szombati jegyzetek” 

„déel” (Dalos László)

POPPEA. — Milyen áhítattal, milyen poézissal szólaltatta meg Erdélyi Miklós vezénylő pálcája a szezon második Monteverdi-előadását! A Poppea megkoronázása: ünnep a hétköznapokon (még ha vasárnapra esett is ezúttal!). A címszereplő Házy Erzsébet: szemkápráztató jelenség. Sólyom-Nagy Sándor, a beugró László Margit, Korondy György, Szirmay Márta, Ütő Endre csakugyan „monteverdiül” énekelnek; egy műfaj születésének öröme s a remekmű egyszerre érzik egységes stílusukból. Erre kellene ügyelnie Kasza Katalinnak és Karizs Bélának is; ők — ezen az estén — hangmennyiségben és -minőségben is a verizmushoz álltak közelebb, mint 1642-höz ...

A most megjelent Házy Erzsébet-könyv szerzőjével - Klemen Terézia - 

- videointerjú

FELVIDÉKI NAPLÓ - 2018. május 07.

A pozsonyi csalogányról a Reviczky Házban

Írta: Ševeček Judit

felvidek.ma - 2018.03.09

„Március 8-án a lévai Reviczky Társulás  zenei szakosztálya szervezésében Dunajszky Géza  A pozsonyi csalogány  című,  Házy  Erzsébet  Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő, színésznő életéről és munkásságáról szóló előadását hallgathatta meg a közönség.

Bevezetőként Ürge László, a zenei szakosztály vezetője köszöntötte az előadót és a megjelenteket.

Dunajszky Géza ismertette Házy Erzsébet életét és pályáját, beszámolt arról, hogy kutatásai során sikerült megtalálnia Házy Erzsébet születési anyakönyvi kivonatát és így most már pontosan lehet tudni, mikor született, mivel eddig erről nem volt hiteles adat.  Az előadás során egy közel 50 perces videót tekinthetett meg a közönség…”

Bizonyára vagyunk páran, akik nagy várakozással tekintünk ez új kiadvány és tartalma elé...

A könyv borítója igen tetszetős! :-)

Minden bizonnyal a tartalma is értékes, kíváncsi vagyok rá.

„A Nec Arte Nec Marte Polgári Társulás május 3-án, csütörtökön 17.00 órai kezdettel szervezi meg Klemen Terézia Az évszázad manonja – Házy Erzsébet című könyvének a bemutatóját  a komáromi Zichy-pont épületében.

A szerzővel Bárány János újságíró beszélget.”

/Felvidek.ma/

• Magyar Ifjúság, 1970. –április 10.

A »prima donna«

„Príma donna — operatársulatokban vagy egyes operákban ezzel az olasz szóval nevezik a vezető szoprán énekesnőt.”

A Zenei Lexikon eme címszavának szűkszavúan precíz megfogalmazásához nincs sok hozzátenni való. A kifejezés nálunk is közismert, bár némi jelentésmódosulást szenvedett: inkább az operettek vezető énekesnőit illetjük e névvel, méghozzá magyarosított helyesírással : primadonna — így, egy szóként írva- mondva.

Hallatán szép, érdekes módon: a primadonna mindig szőke!), szeszélyes, kacér, férfiszíveket tipró, és női szíveket sárga irigységgel sápasztó nő képe jelenik meg képzeletünkben. A primadonnába szerelmesnek illik lenni, reménytelenül és elérhetetlenül, hódoló leveleket illik hozzá írni, vagy szenvedélyes verseket, rajongóinak illik kifogni a lovakat fiákeréből, s illik e járművet saját kezükkel vontatni végig a városon, miközben az ünnepelt primadonna kipirultan, kivirultan, tollboás toalettjében, s szőkébben, mint valaha, kegyesen nyújtja csókra könyökig érő kesztyűbe bújtatott kacsóját a fiáker hátsó üléséről a jármű körül — miként a ragyogó Napot hordozó mitológiai szekér körül —

Krúdy Gyula úr, színésznők és énekesnők gáláns és szépszavú csodálója, valahogy ekképpen írt volna valamely primadonnáról, ki elbűvölte volna őt énekével és játékával. S minden bizonnyal ezen őt elbűvölök sorába tartozott volna az, aki ma a „prima donna” fogalmát a régebbi, s a mai értelemben is, megtestesíti.

bolygópályájukon keringő hódolóknak, kik tülekednek, hogy részesüljenek az isteni primadonna közelről láthatásának öregkorukig visszasejlő, szívszorító szépségű és fenségű élményében.

Mily kár, hogy Krúdy úr, nem élvén már, nem választhatja írása — netán egynémely beszélye avagy regénye — hősnőjéül e mai „prima donná”-t, Házy Erzsébetet. Mert igazából az ő tollára illenék.

A természet szívesen gondolkodik szélsőségekben: valakire vagy minden kegyét ráárasztja, vagy semmit nem ád néki kincseiből. Házy Erzsébet nyilvánvaló kegyeltje: szép, dekoratív és szőke; nagy vivőerejű; szépszínű, drámai erejű és szenvedélyű szopránhang birtokosa; e hang birtokában szerepeit ritkán tapasztalható természetességgel, könnyedséggel és elhitető erővel szólaltatja meg; s hangbéli alakító készségéhez még — a ragyogó színpadi megjelenésen túl — kitűnő színészi adottságok is járulnak. Mindezek együtt méltán teszik őt igazi „prima donná”-vá.

Pedig nem énekesnőnek indult. Zongorázni tanult, s bizonyára hangszeres előadóként is az elsők között lett volna. Szinte véletlenül kezdett énekelni, s aztán itt is kötött ki, először a Rádió énekkarának tagjaként, majd innen került ösztöndíjasként az Operába. Itt már a tanulóévek alatt felfigyeltek rá, közönség és kritika egyaránt észrevette, hogy egy nagy énekesnő készülődik, csak a megfelelő szerepre várva, amelyben énekesi, színészi és megjelenésbeli adottságai egyszerre érvényesülhetnek. Ez a szerep Puccini Manon Lescaut- jának 1961-es felújításával jött el. Házy Erzsébet a címszerepben nyújtott alakításával berobbant az élvonalba, s azóta csak megszilárdította vezető helyét. Muzikalitása, stílusérzéke révén számos szerepben — és számos stílusban — bizonyította, mennyire életeleme a színpad, a zenés dráma. Puccini hősnői — Manon mellett Mimi, Cso-Cso-Szán vagy Minnie A Nyugat lányából éppúgy hibátlan megformálásban kelnek életre az ő előadásában, mint Csajkovszkij Anyeginjéből Tatjána, Nedda a      Bajazzókból vagy Cherubin Mozart Figaro házassága című operájában. Ritka adottság, hogy e klasszikus figurák mellett valaki a modern, sőt egyenesen mai operák hősnőit is hitelesen tudja megszólaltatni. Házy Erzsébet e ritka adottságnak is birtokában van: Weill—Brecht Mahagonny-jának Jenny-je éppúgy közel áll hozzá, mint legutóbbi szerepe, Bess, Gershwin Porgy és Bess című operájában. De ugyanilyen otthonos az operetthősnők világában is.
Ami azonban még külön is kiemelkedő e rendkívül sokoldalú művésznő széles ívű repertoárjából, az a magyar operák szerepeiben nyújtott számos pompás alakítása. Kodály Háry Jánosának Örzséje már klasszikus feladat, de az utóbbi évek új magyar bemutatói Házy Erzsébet nélkül elképzelhetetlenek: Mihály András Együtt és egyedül című operájában, Szokolay Sándor Vérnászában és Hamletjében, Petrovics Emil C’ est la guerre-jében, s legutóbb a Bűn és bűnhődés című operájában övé volt a női főszerep, a szerzők az ő alakjában, adottságaiban is gondolkoztak, mikor hőseiket elképzelték. A magyar opera reneszánszában oroszlánrésze van Házy Erzsébetnek.

A Kossuth-díj második fokozata különösképpen ezt a tevékenységét jutalmazta most. Méltán.

/Takács István/

Áthozom ide az Operett a magyar rádióban (1949 - 1990) c. topicba írt mai bejegyzésem azon részét mely Házy Erzsébet Víg özvegy-rádiófelvételét érinti:  

„Azok a boldog békeidők – 1870-1914”

A Dankó Rádióban a „Túl az Óperencián”  e heti műsor-sorozata a „békebeli operettek” - az I. Világháború előtti korszak neves magyar operett-komponistáinak és műveinek – felidézése jegyében állt össze: Verő György, Czobor Károly, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre, Szirmai Albert és Jacobi Viktormunkássága után ezen a hétvégén, tehát holnap is, csak Lehár Ferenc művészete és operettjei állnak a középpontban!

A mai adásnapon a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Lehár Ferenc  zenetörténeti jelentőségét hangsúlyozta,  az operett mint műfajban betöltött megkerülhetetlen, kimagasló alakját, az osztrák-magyar monarchiában, a Bécsben élő és alkotó magyar komponistát mutatta be: elsőként arról az önálló keringő darabjáról szólott, amellyel zeneszerző pályája első igazi sikerét aratta s mellyel befutott:  Arany és ezüst – mellesleg ennek a keringőnek a dallamaival – Nagy Ibolya választotta szignálként - indul naponta a Dankó Rádióban az operettadás.  Most a keringő hosszabb részletét is meghallgathattuk (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Rácz Márton vezényletével).

Lehár az operett műfaját is megújította. Az első alkotói korszakából kiemelkedik, és azóta is az operett egyik csúcsa: A víg özvegy – mely az 1905-ös bécsi bemutatójával forradalmasította magát a műfajt,  új utakat nyitott, kompozíciójával friss, megújult lendületre kapott a már kissé poros bécsi operett  maga is…

A víg özvegyből két nagy lélegzetű jelenet, az első és a második finálé hangzott fel az alábbi rádiófelvételről:

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.

Ezt a délelőtti műsort a ma délutáni ismétléskor, 18 órától hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes oldalakon online.

Kapcs. 4252. és 704. sorszámok bejegyzései

• Magyar Ifjúság, 1965. július 3. 

„SZTÁROK KÖZÖTT”

BÉCSI TUDÓSÍTÁSUNK

Az operettromantika változatlanul hatalmas tömeget vonz Strauss városában. S nehéz lenne hűen érzékeltetni, hogy milyen népszerűséget élvez Bécsben a bonviván Rudolf Schock, aki a Cigánybáró címszerepét — bár kissé megkopott hanggal, de rendkívül szuggesztív, férfias vonzóerővel — alakítja. Vagy, hogy milyen sztárnimbusz veszi körül a többi, jól kiválasztott főszereplőt: Eberhard Wächter, a Staatsoper világhírű baritonistája, Renata Holm, Hilde Rössel-Majdan, s Hilde Konetzni alakját. A színház szemmel láthatóan „biztosra ment” a szereplők és a karmester, az operett műfaj nagy öregje: Robert Stolz kiválasztásában.

'• Ebben a társaságban alakítja a tüzes-érzelmes női főszerepet — Házy Erzsébet. Ő is alaposan belekóstolhatott a sztárolással járó, fárasztó készenléti állapotba. A próbákat nap mint nap újságírók, fényképészek könyörtelen szenzációéhsége követte. Karwin, a bécsi televízió kedvenc riportere Maximillian Schell, Walter Slezak (a nagy Leo Slezak fia) és Johannes Hesters társaságában mutatta be a bécsi televízió gála adásában. Lesték, kivel megy színházba a szabad estéin, mibe öltözik, a premierről milyen autón távozik. A premieren csak erélyes rendőrök sorfala tudott véget vetni az autogramkérők hosszú ostromának... S megismerte a sztárvilág intrikáit is. Előre megmondták, melyik kritikus keres majd mindenáron ürügyet a „levágására” ...
Az eredmény? Már az évad végén szaporították fellépéseinek számát, s a színház szeretné, ha a jövő szezonban is vállalná a szerepet. Mert ha Ő énekli, játssza Szaffit, állandóan kint lóg a „Minden jegy elkelt!" tábla...

 
(fodor)

Kapcs. 970. sorszám

AZ ÚJ „BOHÉMÉLET”

Magyar Ifjúság, 1957. szeptember 28.

"A Bohémélet felújítása Ferencsik János vezényletével, Nádasdy Kálmán rendezésében és a felejthetetlen Oláh Gusztáv díszleteivel — igazi, nagy operai bemutatókra emlékeztető előadás volt az Erkel Színházban.

Ilosfalvy Róbert (Rodolphe). Bende Zsolt (Chaunard, zenész), Palócz László (Marcel, festő), Nádas Tibor (Colline, filozófus), Koltay Valéria (Musette), Házy Erzsébet (Mimi) az ifjúság tüzét és boldogságát varázsolták a színpadra: a fiatal művészek szerepeltetése várakozáson felüli sikert jelentett igazgatónak, karnagynak, rendezőnek s nem utolsósorban maguknak a művészeknek is. Ez a felújítás valóban felfrissítése volt a sokat játszott Puccini-dalműnek.

Hogy ez munkában, előkészítésben mit jelentett, arról beszéljenek pár szóval maguk a művészek.

HÁZY ERZSÉBET, ILOSFALVY RÓBERT: „Boldogok vagyunk, hogy — amint ez a közönség lelkes tapsaiból kiderült — sikerült megoldanunk feladatunkat. Igyekeztünk — Ferencsik János főzeneigazgató és Nádasdy Kálmán főrendező útmutatásai szerint — új színeket, új életet vinni az előadásba. Különösen nagy súlyt helyeztünk a játékos, fiatalos, humoros részek kidolgozására.”

KOLTAY VALÉRIA, BENDE ZSOLT, PALÓCZ LÁSZLÓ, NÁDAS TIBOR: „Nem volt könnyű megküzdenünk e szerepeket játszó nagy elődeink alakításának emlékével. A tanítványok tiszteletével gondoltunk a pompás Mimikre és Musette-ekre, Rodolphe-okra és Marcelekre, Chaunard-okra és Colline-okra.”
 

NÁDASDY KÁLMÁN: „Hogy mit jelent számomra egy felújítás? Újra elolvasom és tanulom a mű zongorakivonatát, hogy megtaláljam benne a szerző intencióit s alázattal tudjam tolmácsolni mindazt, amit a komponista muzsikában, játékban, színekben ki akar fejezni.”

(k. e.)

Kapcs. 3927. sorszám

„Nagy operett-film két operett-birodalomról”

• Magyar Ifjúság, 1957. szeptember 7.

„A napokban a moziközönség játékfilmet gyártó „új“ filmgyárat és új filmcsillagot avat.

A Budapest Filmstúdió bemutatta a „Gerolsteini kaland“- ot, főszerepben Házy Erzsébettel, az Operaház fiatal énekesnőjével.

A Farkas Zoltán rendezte film az eredeti Offenbach- operett átköltött meséjével szórakoztat, telitűzdelve örökszép áriákkal, kettősökkel. […]

… A film báját Házy Erzsébetnek köszönhetjük, akinek betörése  ’a film szentélyébe’  annál is örvendetesebb, mert elragadó szépségénél csak játékénak finomsága és hangjának kelleme nagyobb.”

/Komomik Ferenc/

Kapcs. 677. sorszám

• Magyar Nemzet, 1965. július 20.

Garden party a Szigeten

A Garden partyhoz kettő kell: kert és ünnepség; a Margitszigeti Szabadtéri Színpad legutóbbi műsorában mindkettőt megtalálhattuk. A Szigetnél szebb kert kevés van Európában, és az ünnepség fényét néhány ismert, már-már világhírű művész jelenléte biztosította.
Nagyon kevés garden partyn vettem részt életemben, ezért nem tudom eldönteni: kell-e a kerthez és az ünnepi hangulathoz összekötő szöveg is? Főképpen kell-e olyan szöveg, amely nem összeköt, hanem szétválaszt; tudniillik a sok ezer főnyi közönséget a közreműködő művészektől. Annyi biztos: ha egy előadásnak az a célja, hogy vidám nyári hangulatot árasszon és ünnepélyesebb, tehát színvonalasabb legyen, mint a szokványos esztrádműsorok, akkor ez a csacskán csevegő szöveg bátran elhagyható. És a rendező is bátran megválhatott volna azoktól az unt fogásoktól — pezsgősüveg durrogtatása, fontoskodó újságíró, nyüzsgő statisztéria, affektált, sőt dramatizált műsorközlés —, amelyek valamirevaló vidéki operettelőadásokon sem találhatók már meg.

Mindez azért érdemel komoly bírálatot, mert az estnek olyan önálló része is volt, amely Európa bármely szabadtéri színpadán megállná a helyét. Olyan művészek léptek fel, mint Réthy Eszter, a bécsi Staatsoper tagja, Paolo Silveri, a New York-i Metropolitan és a milánói Scala tagja, Carelli Gábor, ugyancsak a Metropolitanból, és mellettük Honthy Hanna, Svéd Sándor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet és Orosz Adél, s ez a program akkor is kielégített volna bennünket, ha pusztán a fellépő művészek nevét és az előadandó művek címét közlik velünk. Silveri például Figaro belépőjével és Rigoletto áriájával olyan légkört teremtett a színpadon, amelyhez sem keret, sem „körítés” nem kell. És ugyanígy nem igényelte az előzetes csevegést és híre beharangozását Ilosfalvy Róbert művészete sem.
A keretjátékban csupán egy mozzanat lehetett volna érdekes, ha nem is nagyon újszerű: az újságíró figurája, aki interjút készít a garden party részvevőivel. Miután Mécs Károly — a sekélyes szöveg hibájából — jobbat nem tudott kérdezni Réthy Esztertől, mint azt, hogy szívesen van-e Budapesten — amire a művésznő természetesen csak azt felelhette: óh, igen —, az az illúziónk is szertefoszlott, hogy az est keretében néhány művészt közelebbről is bemutatnak a számunkra.

A színvonalas számokat és neves művészeket is felvonultató műsorban még sokan szerepeltek, kevésbé értékes produkciókkal, néha arány- vagy stílusérzék híján. Az eredeti műsor gazdagabb programot ígért, de az idő előrehaladása miatt közülük több számot elhagytak. Mi azonban szívesen megnéztük volna a Kék Duna- keringőt Orosz Adél, Dózsa Imre és az Operaház balettkara előadásában, és örömmel hallottuk volna Svéd Sándort a műsor második részében is. Könnyű lenne megmondani, hogy melyik közepesen előadott operaáriával, operettdallal, vagy a programba szervesen nem illeszkedő cigánydallal lehetett volna fölcserélni. Az est végén a rendező kijött a színpadra, megköszönni a tapsokat. Ezek a tapsok azonban nem a keretjáték beállításának, hanem Honthy Hanna, Silveri, Ilosfalvy és mások művészetének szóltak.

Az esten közreműködött az Állami Hangversenyzenekar, Kerekes János és Sulyok Tamás vezényletével, valamint az Operaház balettkara.
 

/Gábor István/

Kapcs.  704. sorszám

• Magyar Nemzet, 1965. május 28.

BÉCSI ÜNNEPI HETEK, 1965

Házy Erzsébet sikere a Volksoperben

A vasárnap megnyíló Bécsi Ünnepi Hetek első színházi szenzációja a Theatre de France vendégjátéka mellett Johann Strauss Cigánybárójának felújítása a Volksoperben. Az előadásnak magyar primadonnája van: Házy Erzsébet — ő volt a hétfő esti premier (s egyben az első szereposztás) Szaffi-ja. A Cigánybáró-film és a Cigánybáró- hanglemezkeresztmetszet után a bécsi színpadon is „régi" partnereivel mutatkozott be nyilvánosan Házy Erzsébet; Rudolf Schockkal (Barinkay), Eberhard Wächterrel (Homonnay gróf), Hilde Rössel-Majdannal (Czipra) és Walter Slezakkal (Zsupán) — a bécsi énekesgárda elitjéhez tartozó nevekkel.

Az új bécsi Cigánybáró Alfréd Rott rendezésében került színre; külön érdekessége, hogy az előadást a világhírű bécsi operettszerző, a nyolcvan év körül járó, de még mindig bámulatosan friss Robert Stolz vezényelte. Ebben a kiegyensúlyozott művészi nívót jelentő, színvonalas együttesben Házy Erzsébet egyenrangúan állta meg a helyét. Hangjának szépsége kivételes feltűnést keltett, mindvégig jó diszpozícióban énekelt, s a második felvonástól kezdve a bemutatkozás szemernyi elfogódottsága is teljes fölényben és magabiztosságban oldódott fel. A második felvonás híres kettősét ("Ki esketett") partnerével, a népszerű Rudolf Schockkal kétszer kellett megismételnie. Ők ketten, s mellettük a kitűnő Eberhard Wächter és a kedvesen komédiázó Walter Slezák tartoztak az előadás legfőbb erősségei közé.

A bécsi fesztiválplakátokon és a belváros kirakataiban különben már napok óta Házy Erzsébet fényképeivel találkozhatunk, az ünnepi hetek világhírű vendégművészeinek társaságában. A vezető bécsi napilapok közül a Presse Házy Erzsébet és Rudolf Schock fényképét közli az előadásról; a Kurier kritikusa kiemeli Házy temperamentumát, vitalitását, nagy volumenű hangját; s fellépését minden szempontból "ideális szereposztásnak" nevezi.

Kovács János

• Magyar Nemzet, 1965. április 2.

„— A bécsi és a budapesti opera közötti művészcseréről tárgyalt a héten Budapesten dr. Egon Hilbert, a bécsi Állami Opera igazgatója. Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet és Komlóssy Erzsébet vendégszereplésében állapodtak meg eddig.”

• Magyar Nemzet, 1964. november 5.

VERNÁS2
„Magyar bemutató az Operaházban”

„Házy Erzsébet, lobogó drámai intenzitásán túl, az érzelmi kifejezőképesség árnyalt sokrétűségével, magasfokú szerep-kultúrájával szerez pillanatonként ismétlődő élményt.”

/Kovács János/

Pótlólag ideírom a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában sugárzott operettrészletek megnevezését és előadóit:

Jurij Szergejevics  Miljutyin: Nyugtalan boldogság

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. január 1. , Kossuth adó, 19.10

Romhányi József írta a dalszövegeket.

Zenéjét átdolgozta Bródy Tamás

Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara
Vezényel: Bródy Tamás

A szzereposztásból:

Andrej Balasov, zeneszerző; kapitány – Melis György (Básti Lajos)
Natasa Malinyina, énekesnő – HÁZY ERZSÉBET (Váradi Hédi)
Iganyin professzor – Ajtay Andor
Nazár, a konzervatórium portása – Gózon Gyula
Borisz Aljenyics, zongoraművész – Viktor Gedeon
Jakov Burmak, gépkocsivezető – Bilicsi Tivadar
Nyefjedovics, a teaház üzletvezetője – Fekete Pál
Tánya, a leánya - Zentay Anna
Szenyka, a teaház vezetőjének segédje – Külkey László
Kapitolina, a hidegbüfé alkalmazottja – Kiss Manyi

• Kapitolina és Nyefjedovics vidám kettőse: „ Néha van ok, én is hallgatok, ám a nyelved arra van, hogy néha beszélj…/- Nőtlen férfi csak félember;  Asszonyt verni mégsem kell, mert a férj bizony gyakran felsül bármily szerelemre nősül… -  … ám ha tévedés, és szebb lesz életünk, mert a házasságban nincs oly nagy veszély.” (Kiss Manyi , Fekete Pál) 
• Andrej dala: „ Mily álomszép! Mily álomkép! … Az édes dallam körben jár…” (Melis György)
• Burmak és Tánya vidám kettőse:  „- Boldog ünnepnap énnekem, hogyha beszélget énvelem!  Furcsa naptár ez, mondhatom, hogyha két nap ünnepnapom lesz két napon…/- Hogyha cseppet sem tévedek, ketten így élünk, édesem. - Sokkal többet ér az életed, hogyha mindennap itt leszek én veled…”   (Zentay Anna, Bilicsi Tivadar)
• Közzene – Polkatánc
• Natasa dala (Szibériai rapszódia): „A május én vagyok…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Nőikara)

• Magyar Nemzet, 1964. október 9.

„GIACOMO ARAGALL, egy alig huszonöt esztendős, szinte kamaszosan fiatal művész hozta meg végül is az évad első igazán forró és megérdemelt sikerét. Ritka alkalom már önmagában is, hogy megjelenésben, egyéniségben, sőt életkorban ennyire eszményien megfelelő jelenség akadjon a Bohémélet Rodolfó-jának szerepére; Aragall szenvedélytől fűtött, fiatalosan friss, szép tenorhangja, győzelmes elánja aztán persze meg is sokszorozta az első pillanat megnyerő benyomásait. Anélkül, hogy véglegesen kiforrott, teljesen érett művész állna még a produkciója mögött; a kitűnő zenei és színpadi ösztön, a természetes és fölényesen könnyed énekkészség, az egész alakítást beragyogó tehetség így is mindenképpen jogot formálhat már az európai színpadokra.

S ezúttal végre az egész Bohémélet előadás légkörével is többé-kevésbé elégedett lehetett a közönség; ha nem is kapott minden ponton ideálig szereposztást, egy jó karmester; Erdélyi Miklós, s egy bevált tehetségű Mimi: Házy Erzsébet mindvégig megőrizte a hallgató számára a művészi illúzió egységét."

/Kovács János/
 

• Magyar Nemzet, 1964. szeptember 24.

Magyar koncert a BBC televízióban

A BBC 1. nevű televízió csütörtökön Muzsika Magyarországról címmel egyórás zenei műsort sugároz a londoni Selfridges áruházban rendezett magyar hetek alkalmából.

Az angol tv első önálló magyar műsorán fellép Orosz Adél, Róna Viktor, Házy Erzsébet, Melis György, az Operaház művészei, Gabos Gábor zongoraművész, Gerencsér Ferenc és Szalai József cimbalomművész.

 A műsort filmre rögzítették, a vendégművészek szerdán hazautaztak Londonból.

• Magyar Nemzet, 1962. november 21.

„Nincs korhatár” -  vidám, zenés játék 2 részben a Zeneakadémián, november 25-én délután 4 és este 8 órakor.

Fellépnek: Kiss Manyi, Sárdy János, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Garas Dezső, Géczi Dorottya és még sokan mások.

Konferál: Hegedűs János, közreműködik: Turán László és Hajdú Júlia.

Jegyek válthatók az Országos Rendező Iroda központi jegypénztáránál (V., Kossuth L. u. 20.), az üzemi közönségszervezőknél és a helyszínen. X