"Elkészült a Komáromi farsang rádiójáték felvétele"

Hajdú-Bihari Napló

1957-03-08 / 56. szám

(Budapesti tudósítónktól)

A stúdió párnázott ajtaja mögött, mint a színes pillangók röpködnek Csokonai szavai. A debreceni költő a Komáromi farsang derűs forgatagában lázas szavakban vallja meg szerelmét Lillának. László Endre, a darab rendezője az utolsó simításokat végzi a felvételre kerülő legújabb daljátékon, melynek fő alakjait kettős, — egy énekes és egy prózai — szereposztásban veszik fel. Csokonait Zenthe Ferenc alakítja, Kemény Egon friss, melodikus zeneszámait pedig llosfalvy Róbert énekli. Lilla alakjánál az énekes szerep Házy Erzsébeté, a prózai szöveg Korompay Valié. Lavottát is ilyen kettős alakításban adja a rádió: Molnár Miklós és Gönczöl János formálja és énekli a zeneszerző szerepét. A zord apát, a kérőként jelentkezett Csokonait kikosarazó Vajda Pétert Deák Sándor, a többi főszerepet Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán játsszák, tehát igazi parádés szereposztásban hallgathatják a debreceni tárgyú rádiójátékot a hallgatók.
A lehallgató fülkében Gál György Sándor, a rádió zenei fejtörőjének közismert szerkesztője mondja el a legújabb magyar daljáték születésének körülményeit.
— Néhány évvel ezelőtt Visegrádon voltam az alkotók házában, ahol egy operatanulmányon dolgoztam. Itt találkoztam társszerzőmmel, Erdődy Jánossal, és megbeszéléseink során határoztuk el, hogy Csokonai édesbús poétikus szerelmének történetéből daljátékot írunk. A téma valósággal rabul ejtett. A daljáték szövege nagyrészt Visegrádon elkészült, de akkor még színpadra szántuk. Úgy volt, hogy vidéken lesz az ősbemutatója, a győri Kisfaludy Színházban. Aztán mindinkább rájöttünk, hogy a darab elsősorban rádióelőadásra kívánkozik. így is döntöttünk szerzőtársunkkal, Kemény Egonnal együtt, akinek a Hatvani diákjai című szintén debreceni tárgyú rádió játéka, a Valahol Délen c. operettje és más hangulatos, szép zeneszámai jól ismertek a rádió hallgatói előtt. Bízom benne, hogy daljátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a rádiókészülék mellől.
A hangjáték, melynek előadása március 9-én, szombaton lesz a Kossuth-rádióban, különösen a debreceni hallgatók részéről tarthat számot nagy érdeklődésre.

/KISS ISTVÁN/

„ A böjti szél fúj, véget ért a Farsang…”

Dankó Rádió                             naponta kora reggel 5 – 5:55 között

Nagy Ibolya felelős-szerkesztő vendége volt ezen az ismételt műsorhéten:

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor.

A mai műsorban Nagy Ibolya bevezetőjével elhangzott:

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket.

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 10. Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." - 02:12  

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2. A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." - 03:08  

Az első reggel, Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 22. Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" - 01:56  

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 20. Kajdács Kelemen dala "Kelemen, menj vissza a konyhába..." - 04:28  

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

2019-ben jelent meg a Komáromi farsang CD- felvételen:

https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

Kapcs. 4697., 4022., 729., 668. sorszámok

„Víg özvegy a Margitszigeten”

1958. július 10., Magyar Nemzet

Mikor az opera operettet játszik — kirándul. Majálist tart. Juliálist. (Amilyen hónapban vagyunk.) Szörnyű sorstragédiák zordan éneklő hősei bonviván-primadanna szerepet alakítanak — Peter Grimes Danilót, Mimi Glavari Hannát — eljátszadoznak kedvük szerint, hancúroznak, táncikálnak. Opera, a zöldben.
Júliusi kirándulás a gyönyörű Margitsziget pázsitszínpadán, a lombos fák közt: ez a Víg özvegy is.
Lehár első világsikerét plántálták ide, a jelek szerint igen nagy sikerrel. A több mint ötvenesztendős Víg özvegy ma is frissen csendülő melódiái kelnek szárnyra operaénekeseink ajkán. Kitűnők a szereplők, jólhangolt az egész együttes, pazar a látványosság, nem maradnak el a fogatok, a lovak, amelyek mindig tapsot kapnak, gondoskodnak meglepő attrakciókról, (görögtűz helyett ezúttal váratlanul felrobbanó tűzijáték félemlíti meg a gyanútlan nézőt). A rendező, Mikó András, óriási térrel gazdálkodik, tud is vele mit kezdeni, mindent benépesít, igazi garden partyt rendez »Pontevedro« párizsi nagykövetségén. Az illúzió teljes; a néző szinte részt vesz a vidám társaság kedvteléseiben, mint meghívott vendég. Fülöp Zoltán tetszetős, artisztikus francia kastélyt varázsolt a színre, Márk Tivadar jelmezei gazdagon hatnak az erős reflektorfényben.

A Víg özvegy szabadtéri előadásának színpadi megalkotói közé tartoznak a szereplők — hiszen a jó alakítások a felvonások során szervesen építik a sikert, a produkció lényeges részét.

Házy Erzsébet, mint Glavari Hanna, a cselekményben szereplő húszmillió nélkül is hódító, nagyon szép jelenség, áhított »víg özvegy«, éneke is behízelgő, s külön meglepetés az a primadonnai fölény, biztonság, amellyel prózai szerepét mondja-játssza.

Udvardy Tibor fölöttébb széles művészi skáláját bizonyítja Danilo: tud igazi bonviván lenni ez a nagy drámái hősöket magában hordó művész, elegáns világfi, orfeumjáró kedves mihaszna, és a szerelem igazi érzései közt elkomolyodó aranyifjú.

Maleczky Oszkár a humor nagykövete. Valenciennes, a kikapós feleség Koltay Valéria megszemélyesítésében kevésbé pikáns, mint maga az ábrázolt alak, de éppen az ízléses megformálás dicsérhető. Ilosfalvy Róbert érvényesíteni tudja szép, karcsú tenorját. Sokat derül a közönség Fekete Pál mókáin: nagyon jól ért hozzá, hogy a hálás Nyegus-szerepből — a túlzó ripacskodás elkerülésével — árassza a komikumot. Szőnyi Olga és László Margit a sok csinos nő közt is feltűnik. Egy-egy jó figurát hoz a színpadra Palócz László, Bende Zsolt, Kenéz Ernő, Göndöcs József, Kerekes Gábor.

Mutatósak, világvárosiasak az Eck Imre komponálta táncjelenetek, főként az »Arany és ezüst« keringőre készült hosszabb betét. Ugray Klotild, Rácz Boriska, Havas Ferenc és Róna Viktor kitűnően oldják meg az egyáltalán nem egyszerű, nagyrészt akrobatikus táncokra épülő feladatot, a tánckarral együtt.
Ha még hozzávesszük, hogy az előadást Kerekes János vezényli — aki köztudomás szerint maga is operett-komponista —, s az Operaház zenekara szívesen adja oda művészetét a könnyed, de értékes Lehár-muzsikának: végül is csak annyit mondhatunk, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad idei bemutatóját — operabemutató hiányában — a nyári évad eseményeként tarthatjuk nyilván.

/Szenthegyi István/

"Panoptikum" - igen, ez egy találó kifejezés; ezért is találtam érdemesnek idemásolni ezt a régi cikket, amiben egykori operai nagyságok - köztük Házy Erzsébet: A víg özvegy Hannája - egy próbanapjáról kapunk montázsszerű tudósítást az Operaház próbatermeibe bekukkantva...

Úgy hat ma ez a tudósítás, mint egy megelevenedett panoptikum. Álomvilág!
A víg özvegyre vonatkozó bekezdésből úgy tűnik, Danilo szerepére eredetileg Sárdy János és Udvardy Tibor készült, mígnem a bemutató(k)ig Udvardynak és Nagypál Lászlónak jutott a bonvivánszerep.

Kapcs.:  4022., 1984., 1983., 1982. sorszámok

Múltidéző

Esti Hírlap, 1958. május 14.

„Mozgalmas délelőtt az Operaház próbatermeiben”

Más színházban a művészbejárónál vagy a társalgóban kifüggesztett fekete táblán látható a próbacédula. Az Operaházban sokszorosítón készül a művészek tájékoztatója a munkarendről. Sűrűn gépelt irat ez, hiszen több száz embernek kell tudni a másnapi próbáról. A próbacédula nyomán    könnyű eligazodni a nagy házban, amely olyan délelőttönként, mint egy hangyaboly.

A nagy színpadon az új rendezésben színre kerülő „Don Carlos”-t próbálja díszletjelzéssel, de már bútorokkal, kellékekkel, Nádasdy Kálmán és Lukács Miklós vezetésével Mátyás Mária, Delly Rózsi, Pavlánszky Edina, Melis György, Fodor János.

Ugyanabban az időben a házi színpadon a Köpeny című Puccini-opera közreműködői próbálnak Birkás Liliannal és Jámbor Lászlóval a főszerepekben. A „Köpeny”- ből délután is folytatódik a próba Galsay, Toronyi, Mátrai és Dósa Mária szólamaival, Kerekes János zongorajátékával, mert ő vezényli majd a művet.

Fent a karteremben az Operaház stúdiójának együttese készülődik a júniusban bemutatandó műsorra. Ők foglalják le a balett-termet is. A karteremben egy új magyar operát, a balett-teremben Géczy Évával Sztravinszkij egyik művét készítik elő.

Ha az ember végigmegy a folyosókon, a különböző karmesteri és korrepetitori szobákból más-más dallamok szűrődnek ki. Berg Ottó Hámory Imrét tanítja a „Mesterdalnokok”-ra, Faragó Andrást „A walkür"-re. Pless Lászlónál Kövecses Béla énekli a „Pillangókisasszony” Pinkertonját. Varga Pálnál a „Sába királynőjé”-t énekli Király Sándor, Erdész Zsuzsa, Rigó Magda és Laczkó Mária.

Egy másik szobában Palócz László készül „Otello”-beli szerepére.

Egy emelettel feljebb Bódy József „Fidelió”-t énekel. A „Carmen”-t énekli itt Szőnyi Olga, aki szintén szorgalmasan próbál. Ilosfalvy Róbertnek a Bánk bán”-ból van próbája.

Megtörténik az is, hogy egyik-másik művész egy délelőtt két- három szerepét is átveszi. Király Sándor, aki korábban Goldmark-áriát gyakorolt, egy óra múlva Strauss Richárd „Salome”-jára tért át.

Felfigyelnek a művészek a könnyedébb hangú „Víg özvegy”-dallamokra. Németh Amadé ujjai alatt csendülnek fel Lehár Ferenc híres operettjének népszerű „slágerei”. Házy Erzsébet, Sárdy János, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor, Fekete Pál és Ilosfalvy Róbert látható jókedvvel zengik a Margitszigetre készülő nagyszabású produkció dalait.

— Tűzijáték is lesz a „Víg özvegy”-ben — mondja nekünk Mikó András, a rendező. — Balett-betétként az „Arany-ezüst keringő”-t illesztjük be a „Víg özvegy" szabadtéri előadásán. A vendégek fiakkeren érkeznek majd az estélyre.

Kórodi András is mosolyogva jár a folyosón.
— Meghívást kaptam a Szovjetunióból — beszéli —, hogy a jövő évadot mint karmester töltsem a Bolsoj Színházban, Moszkvában.

S a próbák szünetében a büfé tele van operaénekessel, balerinával, karmesterrel, zenésszel. Zsúfoltabb, mint bármelyik pesti eszpresszó. Néha szinte közelharc van egy-egy feketéért. A próbáról késni nem szabad, mert ez drágább, mint a dupla ...

/Kristóf Károly/

RÓZSAVÖLGYI PARKSZÍNPAD
Budapest, XIV., Rózsavölgyi tér

1958. június 28-án, szombaton este fél 9 órakor

"ZUGLÓI SZERENÁD"

Közreműködnek:

Feleki Kamill - Kiss Manyi - Házy Erzsébet - Zentay Anna - Ilosfalvy Róbert - Kishegyi Árpád - Palócz László

Stúdió Együttes

Konferál:
Murányi Lili — Lóránd György

Kapcs. 4198. sorszám

Esti Hírlap, 1958. február 22.

ILOSFALVY ROBERT MONDJA: Házy Erzsébettel együtt felléptünk az elmúlt napokban a kelet-berlini televízióban, több berlini énekessel együtt egy nagyszabású esztrádműsor keretében. Házy Erzsébet a Figaró házasságából, én a Rigolettóból énekeltem egy-egy áriát zenekari kísérettel, majd régebben Lipcsében előadott műsorunkból közkívánatra együttesen a Csárdáskirálynőből adtunk elő részleteket.

Ma ez a dal is elhangzott a Dankó Rádió "Az a szép" című zenei összeállításában:

Robert Planquette - Louis  Clairville, Charles Gabet - Innocent Vincze Ernő: A corneville-i harangok - Germaine dala – „Harangdal” (Házy Erzsébet, km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Rádió Dalszínháza bemutatója. 1971. december 20., Kossuth adó 19.51 – 22.00 

„Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek laktak hajdanán a várban odafent.
Lakoma után, a dalra-táncra készek, de hajnalban valamennyi harcba ment.
Szerették a kardot, s ha szép szóra hajlott, szerették a lányt, ki édes csókot ád.
Örömre vagy gyászra, messzi híradásra, meghúzták az ősi vén harangokat!

Kórus:
Meghúzták az ősi vén harangokat!

Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Belezendül, kondul a nagy harang.”

[…]

Igaz-igaz! Köszönöm a helyesbítést!

Az utolsó képen látható három szereplő közt nem Németh Anna van, hanem Réti József -Ory grófja, apácának öltözve.

Egyébként köszönet a képekért és az adatokért.

Kapcs. 4690. és 993. sorszámokhoz

További képek Házy Erzsébetről Rossini Ory grófja című vígoperájának Erkel Színházi előadásaiban (magyarországi bemutató. 1960. március 20.) Rendező: Szinetár Miklós. Bemutató előadás karmestere: Lamberto Gardelli.

Gyurkovics Mária Marianne grófnő, Réti József Ory grófja és Házy Erzsébet Isoller szerepében

• MTI Fotó: Horváth Tamás

Házy Erzsébet - Isolier

Faragó András - A gróf nevelője

Házy Erzsébet - Isolier

Réti József - Ory grófja, fiatal lovag

Házy Erzsébet - Isolier

Réti József - Ory grófja, fiatal lovag

Németh Anna Ragonde, Házy Erzsébet Isoller és Gyurkovics Mária Marianne grófnő szerepében (b-j) Rossini: Ory grófja című két felvonásos vígoperájában.

Házy Erzsébet Isolier szerepét az első szereposztásból 1960 és 1962 között összesen 12 alkalommal alakította az Erkel Színház színpadán. 

1960. március 20., 24., 31., április 8., május 10., 15., 21., június 14.

1961. május 21.,

1962. március 27., 1962. május 11., 23.

Gioacchino Rossini: Ory grófja

Budapest, 1960. március 17.

A kétfelvonásos vígopera próbáján.

A vígoperát 1960. március 20-án mutatta be Szinetár Miklós rendezésében a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza.

A képen balról jobbra:

Faragó András - a gróf nevelője,

Melis György - Robert, a gróf barátja,

Gyurkovics Mária - Marianne grófné,

Németh Anna - Ragonde,

Házy Erzsébet -  Isolier

Raskó Magda - Alice, a parasztlány

Faragó András (1919–1993) Liszt Ferenc- (1960) és Kossuth-díjas (1985) operaénekes (basszbariton), érdemes és kiváló művész.

Gyurkovics Mária (1913-1973) Kossuth-díjas (1951) operaénekes (koloratúrszoprán), érdemes és kiváló művész.

Házy Erzsébet (1929–1982) Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes (1968) és kiváló művész (1976).

Melis György (1923-2009) Kossuth-díjas (1962), Liszt Ferencz-díjas (1954, 1959, 1973), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas (1986) operaénekes (bariton), kiváló művész (1967).

Németh Anna (1908–1990) énekesnő (alt).

Raskó Magda (1919-1992) énekesnő (szoprán).

Készítette: Horváth Tamás
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-814124

Házy Erzsébet és Simándy József

A Café Momus  „A mai nap” rovatában olvasni:

elhunyt:

1987 • Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij, zeneszerző (sz. 1904)

Kapcs.:  3963 sorszám

Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij (1904-1987): Kantáta a reggelről, a tavaszról és a békéről

A rádiófelvétel bemutatója: 1961. január 10., Kossuth Rádió 18.25-18.38

Ének: Házy Erzsébet, Szőnyi Olga,

km. a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa és Szimfonikus zenekara.

Vezényel: Lehel György

Telessy Györgyi (eredeti neve Házy Gyöngyvér,  férjezett neve Török Győzőné) (Budapest - Újpest, 1940. július 1. – 2011) magyar színésznő, Házy Erzsébet opera-énekesnő húga.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Telessy_Gy%C3%B6rgyi

1991. április 26. Petőfi Rádió, 9.03 - 10.00

"Csillagok parádéja" - HÁZY ERZSÉBET

Saját hangdokumentumai felhasználásával írta: Rátonyi Róbert

Közreműködik: Rátonyi Hajni

Adásrendező: Peidl Borbála

Szerkesztő: László György

Lobogó

1970-12-23 / 52. szám

Házy Erzsébet

Házy Erzsébetet 1970. április 4-én Kossuth-díjjal tüntették ki, egyebek között a mai magyar operairodalom szoprán szerepeinek megformálásáért. Valóban: az új magyar opera megújhodásának, kibontakozásának egyik nagy és fontos segítője. Idézhetnénk Szokolay Sándor Vérnászában vagy Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című művében elért sikereit, de most inkább legújabb szerepéről, Ránki György Az ember tragédiájának Évájáról kérdezzük.

— A zeneszerző rám gondolt, amikor Éva szerepét komponálta, én pedig nagy-nagy örömmel fogadtam e megtisztelő feladatot. Nem volt könnyű ezt a nagy igénybevételt jelentő szerepet megtanulni, eljátszani. A londoni színben például van egy rész, amely olyan nagy hangtávolságot követel, hogy biztosra vettem: képtelen leszek megtanulni, elénekelni.

S mit tesz a „véletlen”: éppen ez aratta a legnagyobb sikert. „Házy Erzsébet a londoni színben fényesen szárnyaló szopránjával nagyvonalúvá és hatásossá formálta szólamát” — emelte ki az egyik zenekritikus a premier után írott cikkében.

— Nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is nagy erőpróbát jelent ez a szerep. A sok változás, a „megmászhatatlannak” tűnő, meredek színpad, a villámgyors átöltözések minden előadáson alaposan próbára tesznek. Ami eddig csak filmekben volt szokás: dublőz helyettesít. Az ember tragédiájában, amikor két gyors szín- változás között a statisztáktól takarva a színpadon jelmezt cserélek.

A szerep nehéz, s mégis szívéhez nőtt, magáénak érzi.

— Éva: a szerepek szerepe. Kívánhat-e egy művész nagyobb, szebb feladatot, mint Madách halhatatlan nőalakjának életrekeltése? Nem. Remélem, hogy a „prózai” Évák mellett én sem okoztam csalódást a nézőknek...

A sok-sok operakedvelő nevében mondhatom: nem csalódást, hanem nagy élményt szerzett ezzel a szép alakításával.

KÁRPÁTI GYÖRGY

Lobogó

1970-04-15 / 16. szám

KOSSUTH-DÍJ, ÁLLAMI DÍJ - 1970
HÁRMAN A KITÜNTETETTEK KÖZÜL

• AZ OPERAÉNEKESNŐ
  „Operakultúránk üdvöskéje” (hogy a híres zenekritikus, néhai Péterfi István szavait idézzük) szinte gyermekfejjel kezdte énekes-pályafutását, s üstökösként tűnt fel zenekultúránk egén. Fejlődése töretlen ívű, ezt bizonyítják — szerepei mellett — kitüntetései is. Íme, díjainak „krónikája”: 1963: Liszt-díj I. fokozat; 1968: Érdemes művész cím; 1970: Kossuth-díj.
  Szerepeinek felsorolására kevésnek bizonyulna e néhány, művészetét méltató sor. Egy-kettőt mégis hadd ragadjunk ki hatalmas repertoárjából.
  A dráma sűrű levegője lengte körül Manonként, Mimiként, Liuként (hogy híres Puccini-alakjait idézzem.) Ragyogó humoráról tett tanúbizonyságot mint Cherubin (szelesség, kamasz szeleburdiság jellemezte e „nadrágszerepében”), valamint Ámorként, Gluck Orfeuszában; feledhetetlen volt süldőlány-figurája Britten Albert Herringjében.
  Szépség és báj, könnyed líra és drámai erő sugárzik belőle. Kitűnő színész, ideális énekesnő. Pedig — mint mondja — „sosem akartam énekes lenni. Gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy rikkancs vagy orvos leszek. Iskolai énektanáromnak, László Gézának köszönhetem, hogy ma ezen a pályán vagyok.”
  Mi pedig Házy Erzsébetnek köszönhetjük sok-sok operaélményünket, hogy az ő remek tolmácsolásában élvezhettük Puccini, Britten, Szokolay, Gershwhin műveit.
  Szerencsére nem lett orvos, sem rikkancs. Pályaválasztása — mint látjuk, tapasztaljuk — mégis sikeres volt.
  Kossuth-díja is ezt bizonyítja ...

K.Gy.

Kapcs.: 4.663., 2080 – 2082.; 2062 – 2082. sorszámok

Rádiós emlékek Házy Erzsébetről

Dr. Viola György műsora

Zenei szerkesztő: Kroó György

„Házy Erzsébet emlékezetes szerepei”

XII/1. rész

1990. október 13. Bartók Rádió 9.11 – 10.00 óra

(48 perc)

XII/2. rész

1990. október 20., Bartók Rádió 16.05  - 17.00 óra

(51 perc)

XII/3. rész

1990. október 27., Bartók Rádió 09.12 – 10.00 óra

Johann Strauss-operettek

(48 perc)

XII/4. rész

1990. november 04., Bartók Rádió 09.16  - 10.05 óra

Bohémélet – Mimi

A műsorban megszólalnak: Gulyás Dénes, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Nádas Tibor, Márk Tivadar

(48 perc)

XII/5. rész

1990. november 10., Bartók Rádió 09.10 – 10.00 óra

Mai magyar operaszerzők

A műsorban megszólalnak: Ránki György, Mihály András, Kodály Zoltán, Szokolay Sándor, Farkas Ferenc, Petrovics Emil, Palcsó Sándor, Mikó András

(50 perc)

XII/6. rész

1990. november 17., Bartók Rádió 09.06 – 10.00 óra

Manon Lescaut – Manon

A műsorban megszólalnak: Mikó András, Lamberto Gardelli, Péter Györgyi, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor

(50 perc)

XII/7. rész

1990. november 25., Bartók Rádió 14.59  - 15.45 óra

Puccini-szerepek

 (43 perc)

XII/8. rész

1990. december 01., Bartók Rádió 08.57 – 9.52 óra

Lehár: A víg özvegy – Glavary Hanna

Leoncavallo: Bajazzók – Nedda

A műsorban megszólalnak: Marton Éva, Bende Zsolt, Ötvös Csaba

(53 perc)

XII/9.. rész

1990. december 08., Bartók Rádió 09.03 – 10.00 óra

Richard Strauss-szerepek

(56 perc)

XII/10. rész

1990. december 15., Bartók Rádió 09.03 – 10-00 óra

Csajkovszkij-szerepek: Anyegin – Tatjana; Pikk dáma – Liza

Poulenc: Az emberi hang – monodráma

A műsorban megszólalnak: Ötvös Csilla, Vámos László, Karizs Béla, Medveczky Ádám, dr, Mihók György

(57 perc)

XII/11. rész

1990. december 23., Bartók Rádió 14.59 – 15.00  óra

Operett-szerepek

A műsorban megszólalnak: Korondy György, Rátonyi Róbert, Kerekes János

(60 perc)

XII/12. rész

1990. december 29., Bartók Rádió 10.00 – 10.40 óra
Búcsú Házy Erzsébettől
Akik emlékeznek a rádióban: Mihály András, Déry Gabriella, Kalmár Magda, Sólyom-Nagy Sándor, Ötvös Csaba – és Házy Jenőné

(34 perc)

Múltidéző

"Bemutatjuk új operafelvételünket – részletek Bellini operáiból”

1957. február 14., Kossuth Rádió 18.50 - 19.50

A felvételen énekel:

Gyurkovics Mária, HÁZY ERZSÉBET, Sándor Judit, Bende Zsolt, Mátray Ferenc, Molnár Miklós, Székely Mihály.

Km. a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Operaház zenekara
Vezényel: Fischer Sándor

1. ) Norma – részletek az operából

- Nyitány
- Bevezető jelenet (Székely Mihály és énekkar)
- „Casta Diva” –ária (Gyurkovics Mária és énekkar)
- Norma-Adalgisa kettőse (Gyurkovics Mária, Sándor Judit)
- Oroveso áriája (Székely Mihály és énekkar)
- Opera fináléja (Gyurkovics Mária, Mátray Ferenc, Székely Mihály, énekkar)

2.) Az alvajáró

- Szerelmi kettős (Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, énekkar)
- A gróf áriája (Székely Mihály, énekkar)
- Amina áriája a II. felvonásból (Házy Erzsébet, km.: Mátray Ferenc)

3.) A puritánok

- Giorgio áriája (Székely Mihály és énekkar)
- Négyes (Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, Bende Zsolt, Molnár Miklós, énekkar)

„Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom, remeg a szívem vágyak tüzében”  …” –  hallottuk Házy Erzsébet énekfelvételéről Szonja dalát Lehár Ferenc A cárevics című operettjéből a Dankó Rádió ma délután sugárzott Az a szép című operettműsorában.  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)   - 1969., részletek

A pesti nő

„...a Fortepan-könyvek második kötetének középpontjában a pesti nő áll. Az egészben az a legszebb, hogy a fényképezőgép lencséje előtt, legyen fotográfus és modellje amatőr vagy profi, mintha tényleg az lenne a világ legtermészetesebb dolga, hogy Budapest a divat fővárosa...”

A könyv címoldalán és belső képén is: Házy Erzsébet fotója

https://www.fortebolt.hu/

TÍZKÖTETES TEMATIKUS FOTÓALBUM-SOROZAT. TÍZ KÖTET, TÍZSZER SZÁZ KÉP, VAGYIS EZER RAGYOGÓ FOTÓ A FORTEPAN SZÁZEZER EREDETI FELVÉTELÉBŐL.
A SOROZATOT LEGÁT TIBOR SZERKESZTI.

Kisalföld

1970-09-13 / 215. szám

Tanévnyitó a Győri Műszaki Főiskolán

"[…] A hivatalos program után a hallgatók Horváth Ferenc szavalataiban, Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekszámaiban gyönyörködhettek."

Úgy van; a CD-műsorfüzetében Operaház van feltüntetve. 

Köszönöm az észrevételedet.

A felvétel nem az Operaházban, hanem az Erkel Színházban készült!

Az OperaTrezor gondozásában most megjelent A Nyugat lánya operaházi premier-előadás  (1966) élő rádióközvetítésének archív felvételéről készült dupla CD kísérőfüzetében két operakritikából olvashatunk idézeteket:

„Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert nemzetközi színvonalon mérhető teljesítményt nyújtanak; Ilosfalvy teljes ragyogását adja a szép tenorszerepnek; Házy Erzsébet — ha nem is egészen a szerep olasz típusára szabott eszményt nyújt alakításában — saját, személyes eszközeivel, egyéniségének intenzitásával teszi jelentőssé, átütővé, s majdnem teljessé Minnie figuráját.” – írta Kovács János a premier után a Magyar Nemzetben.

Lózsy János szerint pedig (Népszabadság): „Házy Erzsébet ezt az alakot teljes összetettségében színpadra állítja… Minnie-je minden apró rezdülésében tudatosan kidolgozott, egyúttal igazi érzelmekkel áthatott, gyönyörködtető mozzanatokkal teljes alakítás…
Dick Johnsont, azaz Ramerrezt, a romantikus útonállót Ilosfalvy Róbert kelti életre… Szerencsére, rendkívül hálás tenorszerep, s a fiatal művész fényesen zengő, diadalmasan szárnyaló hangján, gazdagon árnyalt énekében tökéletesen ki is rajzolódik a figura zenei képe.”

Új OperaTrezor – MTVA kiadvány (2020)

Katalógus száma: MÁO042

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya (2 CD)

Háromfelvonásos opera, magyar nyelven

Libretto: David Belasco drámája nyomán Guelfo Civinini és Carlo Zangarini írta

Fordító: Nádasdy Kálmán

Szereposztás

Minnie – Házy Erzsébet (1929 – 1982)

Dick Johnson alias Ramerrez – Ilosfalvy Róbert (1927 – 2009)

Jack Rance, sheriff – Jámbor László (1911 – 1995)

Nick, pincér – Kishegyi Árpád (1922 – 1978)

Ashby – Domahidy László (1920 – 1996)

Sonora, aranyásó – Palócz László (1921 – 2003)

Trin, aranyásó – Erdei Gyula (1928 – 1986)

Sid, aranyásó – Kövesdy Károly (1930 – 1979)

Bello, aranyásó – Pálfi Endre (1920 – 2006)

Harry, aranyásó – Somogyváry Lajos (1922 – 1997)

Joe, aranyásó – Göndöcs József (1919 – 2005)

Happy, aranyásó – Bódy Tivadar

Larkens, aranyásó – Dene József (1938 - )

Billy Jackrabbit, indián – Veress Gyula (1926 – 1992)

Wowkle, Billy felesége – Szabó Anita (1937 – 2004)

Jake Wallace – Reményi Sándor (1915 – 1980)

José Castro – Katona Lajos (1913 – 1995)

Postás – Palócz Béla (1924 - ?)

Karmester: Erdélyi Miklós (1928 – 1993)

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.

Karigazgató: Németh Amadé

A felvétel az Operaházban készült, 1966. április 16-án.

 (Előadás-rendező: Mikó András)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Játékidő: 123’58”

A felvétel az MTVA Archívumának a tulajdona

1. CD: az I. felvonás 13 track (53’07”)
2. CD: a II. és III. felvonás 19 track (70’51”)

CD kísérő füzet szerkesztője Karczag Márton 

Házy Erzsébet (Minnie)

A Dankó Rádió Az a szép című zenei műsorának első részében (18 és 19 óra között)  a francia operett egyik neves operettkomponistája,  Charles Lecocq Angot asszony lánya  című klasszikus operettjéből csendült fel egy sor részlet:

A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. 

 Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília).

Vezényel: Polgár Tibor

- Nyitány

- Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve, uram! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígérted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!...-  Rendelkezzék mindennel!.....- Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (Tánc: keringő)

- Clairette és Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Miklós) 

- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek… De mit kéne addig tennem?  - Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Felmerült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyám, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem. – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyám, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…”

- Amaranthe dala - Angot anyó legendája (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)

„ A vásárcsarnok standján… /- Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható. Rákiáltok, rákiáltok, ilyen asszony…”

- Kórusjelenet és Pomponnet belépõje (Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara)

 „- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká!… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…” 

- Pitou forradalmi dala (Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)  

„Zeng az énekszó, Párizs népe, Párizs népe….  Álljon már közénk, az aki bátor…”  

- Hortensie Langé dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara)

„Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad….”

- Pitou belépője (Szabó Miklós)

 „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő kit ketten tudnak csak meghódítani…”

Kisalföld

1965-11-19 / 273. szám

"Így láttam a 6-os stúdióból"

Amikor  szerdán este nyolc óra előtt gyülekezni kezdett a nyilvános adás közönsége a budapesti rádió üvegtetejű társalgójában, a pagodában, a 6-os stúdióban már minden készen állt a közvetítésre. Elvégezték a próbakonferálást, és a vonalakat még egyszer ellenőrizték. A dobogót, amelyen a mikrofon állt, a televízió egyik szilveszteri műsorszámának díszletei vették körül. Balról a Mátyás pince zenekara, jobbról Norbert Pawlicki együttese foglaltak helyet A figyelmeztető csengetés után kigyulladt a piros lámpa, a bal oldali hangszórón jelentkezett Győr, a jobb oldalin pedig Kapfenberg.

Ernst Hilger, a „Mind a kilenc” rokonszenves osztrák játékvezetője a műsor alatt kétszer vakarta meg a fejét. Először akkor, amikor az első mínusz jelet húzták be Kapfenberg rubrikájába. Másodszor akkor, amikor a végeredményt konferálták. Oka volt rá. Egypontos győzelem után most nyolc ponttal maradtak le vetélkedő partnereink.

A RÁDIÓBAN minden perc számít. Hilger többször mutatta figyelmeztetésként az óráját Fikár Lászlónak, a magyar játékvezetőnek, amikor — szerinte — a fordítás kissé hosszúra sikerült. Mégis, a hallgatóknak úgy tűnt, Hilger beszél többet a mikrofon előtt. Igaz is, neki volt nehezebb a dolga: Fikár Lászlónak elég volt az eredményt röviden bemondani, és hozzátenni: „Győr javára, természetesen”.

Ruttkai Éva és Wolf Neuber két nyelven részleteket adtak elő a Figaró házasságából. Susannának van egy ilyen mondata: „Ne vakard a fejed, daganat nő azon a szép kis homlokodon”. Nagy derültséget keltett a nézők körében, hogy Ruttkai Éva ennél a mondatnál meg is simogatta Neuber homlokát, mert az bizony korántsem mondható kicsinek, erősen magasodik már. — Női olvasóinkat érdekli talán, hogy mindhárom közreműködő művésznő — Házy Erzsébet, Lotte Rysanek és Ruttkai Éva — aranyszínű fémszállal átszőtt ruhában szerepeltek. Bár a rádió minden műsorát alapos és gondos előkészítő munka előz meg, ez az egyezés minden valószínűség szerint a véletlen műve volt.
A közönség a győrieknek szurkolt. Amikor a kapfenbergi zenekar elkezdte játszani a La Palomát, Pawlickiék — éppen a hangszóró alatt ültek — halkan „besegítettek” honfitársaiknak. Az utolsó sorban felállt egy fiatalember, és előreszólt a zenekarnak: „Súgni nem szabad!”

Mindegy. A La Paloma így is, úgy is szépen szólt. Különösen a mi fülünknek, mert hiszen sikeres győri szereplés utolsó akkordja volt. S ez még akkor is jólesik, ha tudjuk, hogy nem az eredmény volt a fontos, hanem egy kellemes, szórakoztató estét szerezni az osztrák és magyar rádióhallgatóknak.

(gárdonyi)

Egy órával ezelőtt ért véget a DUNA TV-ben a játékfilm sugárzása  (14.25 – 16.00):

Gábor diák

Magyar történelmi zenés film, színes (1955)

Rendezte: Kalmár László

Írta: Babay József

Huszka Jenő Gül baba című operettjének zenéjét átdolgozta Vincze Ottó

Időtartam:95 perc

Házy Erzsébet nem szerepel a filmben, viszont énekel: ő a Veronikát megszemélyesítő Andaházy Margit énekhangja.

Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László

A főbb szereplők:

Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)

A budai várat a törökök tartják megszállás alatt. A nagyhatalmú Ali pasa Gül baba lányát, a szép Leilát akarja feleségnek a háremébe. Addig is elzárva őrizteti, és csak a csodálatos rózsakertben sétálhat a lány. Ide menekül üldözői elől Gábor diák és barátja, Balázs. Gábor és Leila azonnal egymásba szeretnek, de Ali elfogatja a két magyart, hogy kivégeztesse őket. Úgy tűnik, hiába fog össze a budai polgárság és hiába pusztítja el szeretett rózsáit Gül baba…

Ezt a zenés filmet holnap hajnalban ismét sugározza a televízió:

február 3., hétfő,  DUNA World, 2:30-kor

Kapcs. 4608., 3880.... sorszámok

Kiegészítés

Kisalföld, 1963-11-07 / 261. szám

„ÉJSZAKAI REPÜLÉS”
TV-opera bemutató

Jelentős produkcióval lép a Magyar Televízió nézői elé november 10-én, vasárnap este 20.55 órakor.

A maga műfajában új, nemzetközi viszonylatban is kezdeményező alkotás elsősorban a komoly zene kedvelőinek nyújt különleges élményt.  A tv-opera azonban izgalmas cselekményével feltétlenül leköti az operával csak most ismerkedő hallgató-néző tábort is.

Az opera zeneszerzője, Luigi Dallapiccola 1904-ben Isztriában  született. Tanulmányait Firenzében végezte, majd az ottani konzervatórium tanára lett. Első operája, a Saint-Exupéry Vol de nuif című regénye alapján írt „Éjszakai repülés”  (a regény magyarul is megjelent Egyedül a felhők felett címmel). Ez a mű a humanista, haladó regény magasrendű mondanivalójával és az olasz zenében eddig csak elvétve alkalmazott 12 hangú technika egyéni és szabad használásával járatlan és jó utat nyitott  meg az operatörténetben.

A történet Buenos Airesben játszódik a 30-as években. Riviére igazgató, a nagy repülővállalat vezető tisztviselője irodájában várja a legfrissebb híreket a futárgépekről. Megérkezik a chilei gép, a repülőtér személyzete a leszálló gép fogadására siet. Pellerin pilóta elmeséli veszedelmekkel teli útját és szerencsés menekülése történetét. A pilótával együtt érző Robineau felügyelőt Riviére figyelmezteti, ne éreztesse a beosztottakkal szimpátiáját. Közben az irodában a többi gép rádiójelzéseit várják. Az asuncióni jó hírt küld, a patagóniai gép azonban szörnyű viharba került.
Már nehéz kapcsolatot találni a pilótával, akinek benzinje  a hegyek felett fogytán van.  Fabien felesége megjelenik a repülőtéren, várja férje érkezését, híreit. Számon kéri az igazgatótól: milyen jogon küld másokat ilyen életveszélybe? Az igazgató próbálja nyugtatni a felzaklatott fiatalasszonyt. Közben a rádiós közli a pilóta utolsó üzenetét: még lehelőség van arra, hogy a vihar fölé emelkedjék, de onnan többé nem lehet visszatérni. Megérkezik az asuncióni gép és az emberek előtt világossá válik, hogy Fabien elpusztult. A felelősség Riviére-t terheli. Az igazgató is tisztában van ezzel, mégis útjára indítja menetrend szerint az európai futárgépet. Folytatni kell az éjszakai repüléseket, áldozatok árán is, ez a jövő útja.

Tekintélyes nemzetközi „zsűri" előtt előzetesen levetítették a Magyar Televízió központi székházában az új tv-operát. A budapesti zenei hetek és zenei versenyek alkalmából hazánkban tartózkodó ismert nevű zenekritikusok, világhírű művészek október 21-én zártkörű vetítésen tekintették meg a produkciót.
A jelenlévők közül többen részesei voltak már a Dallapiccola-opera színpadi bemutatóinak, voltak, akik a zenéjét, mások Saint- Exupéry könyvét ismerték. Akik nem értették a magyar szöveget, azoknak is rendkívüli élmény volt. Hasonlót, a jelenlévők egyöntetű véleménye szerint, nyugati televíziók még nem produkáltak. Mindenkit eltöltött az érzés, hogy itt most i valami nagyszerűen új. dolog született, illetve van kialakulóban: megnyíltak az opera széleskörű népszerűsítésének eddig elképzelhetetlen méretű perspektívái a televíziónak mint új technikai eszköznek az opera területére történő behatolásával.

Szereplők: Házy Erzsébet (Fabienné), Ilosfalvy Róbert, Koncz Gábor, Nádas Tibor, Pálffy Endre, Pálos Imre, Radnay György (Riviére igazgató), Simándy József (Pellerin pilóta), Szigeti László, Szőnyi Olga és Várhelyi Endre.

Fordította és vezényel: Blum Tamás.

Km.: MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Rendező: Szinetár Miklós

Az Operaház Örökös Tagjának és Mesterművészének legszebb felvételei, valamint a Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert főszereplésével legendássá vált 1966-os előadás hangfelvétele is megjelent a Magyar Állami Operaház gondozásában a magyar kultúra napja alkalmából.

Kisalföld

1962. március 25.

"Terefere" 

Hétfőn, március 26-án az Országos Rendező Iroda új műsorral lép a győri közönség elé. A Kisfaludy Színházban délután 5 és este 8 órai kezdettel Terefere a Strauss családról címmel operettműsort mutat be. Közreműködik: Bilicsi Tivadar, Sárdy János, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, Puskás Sándor, Romhányi József és a Stúdió-zenekar.

„Az a szép”  - a Dankó Rádió napi sugárzású zenés műsora, melyben 18 és 19 óra között operettmelódiák is hallhatók.

A mai adásban Johann Strauss három operettjéből szólaltak meg részletek, köztük A denevérből is: 

Ifj. Johann Strauss  - Karl Haffner -  Richard Genée – Fischer Sándor:  A denevér

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) 

- Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind hármasa, I. felv.: (Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Eisenstein:

Minden zugprókátor átok!

Ilyen védőt még kilátott?

Ez már botrány, mondhatom!  

Rosalinda, Dr. Blind:

- Nyugalom! – Nyugalom!

Eisenstein:

Nem hogy enyhítést elérne,

sokkal rosszabb lett a vége,

ő az oka, állítom.

[…]

Rosalinda:

Így dühbe jönni kár,

hagyd abba végre már.

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

[…]

Dr. Blind:

Micsoda hang! Ez még se szép,

ebből elég, megyek is én.

Ez még se szép, ebből elég.

[…]

Rosalinda:

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

No, csillapodj le, édesem,

ha így ítéltek, hát legyen.

Majd vége lesz e néhány napnak,

Öt napra kell bemenned,  szót sem érdemel.

[…]

Dr. Blind:

Revokálni, apellálni, reklamálni, reparálni,

korrigálni, replikálni, applikálni, komplikálni,

protestálni, likvidálni, referálni, perorálni,

arbitrálni, kriminálni, regisztrálni, vindikálni,

kalkulálni, konkurálni, így fog végül triumfálni!

[…]

- Jelenet , Falke dala és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovszky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor a Koldusoperában

/Benjamin Britten - John Gay/

Erkel Színház, 1975

Kisalföld

1959. június 17.

Opera- és operett est Győrött

Hétfőn délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel „Színe-java” címmel opera- és operett-estet rendez az Országos Rendező Iroda a Kisfaludy Színházban. A műsorban népszerű énekművészek közkedvelt opera- és operettrészleteket adnak elő.
Fellépnek: Házy Erzsébet, Melis György, Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, Sennyei Vera, Ráthonyi Róbert és Lórán Lenke énekszámokkal, a zongorát Hajdú Júlia és Vécsey Ernő szólaltatják meg, Hegedűs János konferál

Az ORI műsoros estje a Kisfaludy Színházban
- Hétfőn Színe-java címmel, fővárosi művészek közreműködésével műsoros estet adott az ORI a Kisfaludy Színházban. A műsor telt házat vonzott mind a délutáni, mind az esti előadáson.
A műsorban közkedvelt előadóművészek szerepeltek: Házy Erzsébet, Melis György, Petress Zsuzsa, Szabó Miklós énekelt, Sennyei Vera sanzonokat, Ráthonyi Róbert és Lórán Lenke paródiákat adott elő, Hajdú Júlia és Vécsey Ernő slágerszerzők zongorán kísérték az énekeseket, és saját szerzeményeiket játszották.

A rendezőség érdeme, hogy kitűnő művészeket szólaltatott meg, és aki megnézte a plakátot, amelyen csak a cím és a művészek neve szerepelt, remélhette, hogy jól fog szórakozni. Nem akarunk egy hangzatos című, egyébként azonban nem nagyigényű műsorban kákán csomót keresni, néhány észrevételünket azonban el kell mondanunk.

Házy Erzsébet és Melis György szereplésével a műsor igényesebb része túl hamar befejeződött. A közönség szívesen vett volna még egy-két opera vagy színvonalasabb operettszámot. A kitűnő hangú Petress Zsuzsa előadása élvezetesebbé tette volna az igénytelen dalocskákat, ha egyszerűbben, kevesebb „színészkedéssel” adja elő. Ezt éreztük Sennyei Vera sanzonjainál is. Előadásmódjával még fokozta a dalocskák amúgyis túlzott érzelgősségét.
Szabó Miklós a tőle megszokott kitűnő tudással adta elő énekszámait. Rátonyi Róbert jó szórakozást nyújtott remekül előadott paródiáival és a közönséget is szerepeltető tréfás számmal. Lórán Lenke eredetibb műsorszámmal
nagyobb sikert ért volna el. Dr. Hegedűs János konferálásával nem értünk mindenben egyet. Helyenként az ízléstelenség határát súrolta, és teljesen fölösleges, sőt talán nem is egészen illő közkedvelt és kitűnő művészek szereplésénél sablonos dicsérő jelzők halmozásával jelenteni be a számokat, állandóan tapsra invitálni és hatalmas sikerről áradozni.

/L. L/.

https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/

Hogy volt?!  - Ábrahám Pál emlékére, halálának 60. évfordulója alkalmából

2020.01.26.

(51 perc)

„Talán nincs még egy olyan kalandos életű, világhírű operettszerzőnk, mint Ábrahám Pál. A gazdasági világválság idején börtönben ült, mint tőzsdés, később mégis ő volt a berlini színházi élet legünnepeltebb szerzője, de Havannában bárzongoristaként is találkozhattak vele rajongói. Az operett műfaját megújítva sikert sikerre halmozott, de sorsa végül tragikus fordulatot vett. Ezt a kivételes szerzői életutat elevenítjük föl a Hogy volt?! műsorbában, olyan slágerek felidézésével, mint a „Toujour l’amour”, a „Tangolita” vagy a „Kicsike vigyázzon” kezdetűek.”

Archív felvétel-bejátszásokban láthatjuk-hallhatjuk:

Nyári Zoltán, Arany Tamás, Bozsó József,   Galambos Erzsi, Németh Sándor , Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Darvas Iván, Szóka Júlia, Kovács Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Kalmár Magda, Miller Lajos,  Alfonzó, Psota Irén, Bodrogi Gyula, Lehoczky zsuzsa, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Tiboldi Mária, Berkes János, Zsadon Andrea, Felföldi Anikó , Házy Erzsébet és Ötvös Csaba  („Toujour L’amour” - 47:12 – 48:15),  Ábrahám Pál vezényel.

4664

Kapcs. 74. sorszám.

"Az évszázad Manonja"

"Böbe"

/RTV Újság, 1990. október)

Dr. Viola György írása

„Egyszerűen csak „Böbe” – így szólították kollégái, rokonai, barátai Házy Erzsébetet, aki több mint két évtizeden át a magyar operajátszás egyik meghatározó egyénisége volt. Rövid idő alatt ’bedolgozta’ magát az operarepertoárba, és a szopránirodalom legjavát magába foglaló ötven-egynéhány szerepe mindegyikében tudott valami újat, valami különlegesen egyénit nyújtani.

A közönség csodálatát nem csupán érzéki szép színű hangjával, gazdag énekkultúrájával és sugárzó szépségével vívta ki, hanem azzal a képességével is, hogy a megformált személyt meglepő, az operaszínpadokon ritkán látható, szokatlan mozgáskultúrával és játékos kedvvel jelenítette meg….

Született primadonna-alkat volt a szó legnemesebb értelmében, s így nemcsak az operák, hanem a klasszikus operettek hősnőjeként is szívet-lelket gyönyörködtető módon parádézott.

Az alig hihető szerepmennyiségből néhány kiemelés: pikáns Adél és meghatóan költői Tatjána, pajkos, csalafinta Norina és tragikus Antónia, szemérmes Zsuzsika és csábos Nedda, felejthetetlen, tüzes Szaffi és méltóságteljes Pamina, reprezentatív Rozalinda és izgalmas hisztérikus Salome.
Egyedülálló és utánozhatatlan Puccini-hősnő. A Bohémélet Mimijeként vagy Pillangókisasszonyként mindenki megkönnyezte. Élete legnagyobb sikerét azonban a Manon Lescaut címszerepében aratta. Ezzel az alakítással érkezett a pályacsúcsra. Nyugodtan állíthatjuk: az évszázad Manonja volt.

Most tizenkét részes sorozat indul tiszteletére, amelyben pályatársai emlékezéseiből sok érdekes epizódot tudhat meg mindenki Házy Erzsébet sokrétű, színes egyéniségéről.

Az Operaház legendás igazgatója, Tóth Aladár mondta valamikor az akkori legnagyobbakról (Gyurkovics Máriáról, Svéd Sándorról, Székely Mihályról): 'Kérek mindenkit, hogy dédelgessük ezeket az énekeseket, mert nagyon nagy művészek!' Házy Erzsébet szeptember 30-én lenne 61 éves, de már nyolc éve nem él. Halottat nem lehet dédelgetni, de emlékét tisztelni igen. Kérek ezért mindenkit: tiszteljék Házy Erzsébet emlékét. mert nagyon nagy művész volt."

Dankó Rádió

A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.

A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.

Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

Forrás: kemenyegon.hu

Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Lilla – Házy Erzsébet

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert

A most elhangzott daljáték-részletek:

• Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 

(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

• Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 

(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

• Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 

(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

• A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 

(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)

A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.

Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!

Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!

Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.

Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Házy Erzsébet operettfelvételei közül hármat hallgathattunk meg a Dankó Rádió ma délutáni Az a szép című operettműsorában:

Ábrahám Pál – Heltai Jenő – Harmath Imre: Bál a Savoyban

- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...”  (Házy Erzsébet  és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  (Ez a kettős a Viktória című Ábrahám-operettben is felhangzik betétként)

 - Tangolita belépője: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!”  (Házy Erzsébet , MRT Énekkara) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szövegét Victor Léon librettója nyomán írta Ludwig Herzer és Fritz Löhner, fordította: Harsányi Zsolt

- Szu Csong és Liza szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…" (Házy Erzsébet és Simándy József)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29

A z Opera honlapjáról:

Opera „Puccini Itáliája”-évadában kiemelt figyelmet szentelt az olasz szerző ritkán hallható műveinek, aminek köszönhetően csaknem fél évszázad után új rendezésben tért vissza a színház repertoárjára A Nyugat lánya. Az ezt megelőző, mára legendássá vált 1966-os felújítás főszerepeit a színház korabeli álompárja, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte, míg Rance seriffet az ugyancsak kiváló kvalitásairól ismert Jámbor László alakította. A felvételt, amelyen az Opera együtteseit Erdélyi Miklós dirigálja, az énekesek pedig a színházat is igazgató Nádasdy Kálmán magyar fordítását éneklik, a Magyar Rádió rögzítette Mikó András rendezésének premierjén.

A több mint kétórás zenei anyag most dupla-CD-n jelent meg a Magyar Állami Operaház kiadásában.

Egy régi televíziós portré:

1972. november 7.  MTV 21.45 - 22.20  Egy este Palcsó Sándorral.

Közreműködik: Érsek Mária (zongoraművész, zenepedagógus), Házy Erzsébet (operaénekes), Gärtner András (ütőhangszeres művész), Maklári József (karnagy), Pál Tamás (karmester), Ruzsonyi Béla (nagybőgőművész) és Ütő Endre (operaénekes)

(Lásd a 4654. sorszámnál.)

A képen Házy Erzsébet látható, a kételyeket eloszlatja az1980-as Film Szinház Muzsikában megjelent képek A köpeny próbájáról.

Ez igaz: én sem ismerném fel a képről Házyt - ha nem írták volna oda a nevét... - de még így sem tudom beazonosítani őt.

Köszönöm. Én éppen Házy Erzsébet arcélét nem tudom azonosítani, de ismétlem, ez, éppen az erős kontrasztok mentén, nagyon rossz felbontású kép.

 Ez a fotó máshol is "előbukkant"; erről írtam  korábban:

Film Színház Muzsika 1980. október 11. keltezésű 41. számának 12. oldalán megtaláltam Dalos László cikkét a közelgő felújításról: „Együtt a három egyfelvonásos – a Triptichon elé”. Három fotót is leközöl a lap, melyek a próbán készültek. A képeken a szereplők jelmezben láthatók. Az egyik fotó mellett ott a felirat: „Szarka néni ábrándozik a kis házikóról. Szarka néni – Házy Erzsébet, Georgette – Zempléni Mária.” A képen jól kivehető az egymás mellett álló két művésznő, Házy profilból, míg Zempléni szemből látható, amint együtt énekelnek. Házyn szemüveg, ami inkább álarc-féle, fején kerek sapka, alágyűrve a haja, sötét ruhában, kezében egy botfélét tart.

Egy másik tévedés vagy képcsere lehetősége lenne, ha ezt a fotót A köpeny 1996. március 31-i felújítása másodpremierje (vagy annak próbája) megörökítéseként vélelmeznénk, amikor újból Zempléni Mária énekelte Georgette-et és a hosszú, szőke hajú Csengery Adrienne Szarka nénit. De Csengery nemigen volt ennyire világos hajszínű, óriási szemüvegkeretet pedig jellegzetesen Házy viselt.
Mindenesetre gyalázatos igénytelenség, hogy az OSZMI 40 év alatt nem pontosította a kép készültének alkalmát, és ilyen minőségű képet szolgáltat a nyilvánosságnak, az utókornak.