Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


4674 Búbánat 2020-02-03 19:54:12

A Dankó Rádió Az a szép című zenei műsorának első részében (18 és 19 óra között)  a francia operett egyik neves operettkomponistája,  Charles Lecocq Angot asszony lánya  című klasszikus operettjéből csendült fel egy sor részlet:

A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. 

 Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília).

Vezényel: Polgár Tibor

- Nyitány

- Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve, uram! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígérted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!...-  Rendelkezzék mindennel!.....- Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (Tánc: keringő)

- Clairette és Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Miklós) 

- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek… De mit kéne addig tennem?  - Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Felmerült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyám, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem. – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyám, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…”

- Amaranthe dala - Angot anyó legendája (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)

A vásárcsarnok standján… /- Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható. Rákiáltok, rákiáltok, ilyen asszony…”

- Kórusjelenet és Pomponnet belépõje (Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara)

 „- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká!… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…” 

- Pitou forradalmi dala (Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)  

Zeng az énekszó, Párizs népe, Párizs népe….  Álljon már közénk, az aki bátor…”  

- Hortensie Langé dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara)

„Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad….”

- Pitou belépője (Szabó Miklós)

 „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő kit ketten tudnak csak meghódítani…”

 


4673 Búbánat 2020-02-03 16:32:42

Kisalföld

1965-11-19 / 273. szám


"Így láttam a 6-os stúdióból"

Amikor  szerdán este nyolc óra előtt gyülekezni kezdett a nyilvános adás közönsége a budapesti rádió üvegtetejű társalgójában, a pagodában, a 6-os stúdióban már minden készen állt a közvetítésre. Elvégezték a próbakonferálást, és a vonalakat még egyszer ellenőrizték. A dobogót, amelyen a mikrofon állt, a televízió egyik szilveszteri műsorszámának díszletei vették körül. Balról a Mátyás pince zenekara, jobbról Norbert Pawlicki együttese foglaltak helyet A figyelmeztető csengetés után kigyulladt a piros lámpa, a bal oldali hangszórón jelentkezett Győr, a jobb oldalin pedig Kapfenberg.

Ernst Hilger, a „Mind a kilenc” rokonszenves osztrák játékvezetője a műsor alatt kétszer vakarta meg a fejét. Először akkor, amikor az első mínusz jelet húzták be Kapfenberg rubrikájába. Másodszor akkor, amikor a végeredményt konferálták. Oka volt rá. Egypontos győzelem után most nyolc ponttal maradtak le vetélkedő partnereink.

A RÁDIÓBAN minden perc számít. Hilger többször mutatta figyelmeztetésként az óráját Fikár Lászlónak, a magyar játékvezetőnek, amikor — szerinte — a fordítás kissé hosszúra sikerült. Mégis, a hallgatóknak úgy tűnt, Hilger beszél többet a mikrofon előtt. Igaz is, neki volt nehezebb a dolga: Fikár Lászlónak elég volt az eredményt röviden bemondani, és hozzátenni: „Győr javára, természetesen”.

Ruttkai Éva és Wolf Neuber két nyelven részleteket adtak elő a Figaró házasságál. Susannának van egy ilyen mondata: „Ne vakard a fejed, daganat nő azon a szép kis homlokodon”. Nagy derültséget keltett a nézők körében, hogy Ruttkai Éva ennél a mondatnál meg is simogatta Neuber homlokát, mert az bizony korántsem mondható kicsinek, erősen magasodik már. — Női olvasóinkat érdekli talán, hogy mindhárom közreműködő művésznő — Házy Erzsébet, Lotte Rysanek és Ruttkai Éva — aranyszínű fémszállal átszőtt ruhában szerepeltek. Bár a rádió minden műsorát alapos és gondos előkészítő munka előz meg, ez az egyezés minden valószínűség szerint a véletlen műve volt.
A közönség a győrieknek szurkolt. Amikor a kapfenbergi zenekar elkezdte játszani a La Palomát, Pawlickiék — éppen a hangszóró alatt ültek — halkan „besegítettek” honfitársaiknak. Az utolsó sorban felállt egy fiatalember, és előreszólt a zenekarnak: „Súgni nem szabad!”

Mindegy. A La Paloma így is, úgy is szépen szólt. Különösen a mi fülünknek, mert hiszen sikeres győri szereplés utolsó akkordja volt. S ez még akkor is jólesik, ha tudjuk, hogy nem az eredmény volt a fontos, hanem egy kellemes, szórakoztató estét szerezni az osztrák és magyar rádióhallgatóknak.

(gárdonyi)


4672 Búbánat 2020-02-02 16:57:40

Egy órával ezelőtt ért véget a DUNA TV-ben a játékfilm sugárzása  (14.25 – 16.00):

Gábor diák

Magyar történelmi zenés film, színes (1955)

Rendezte: Kalmár László

Írta: Babay József

Huszka Jenő Gül baba című operettjének zenéjét átdolgozta Vincze Ottó

Időtartam:95 perc

Házy Erzsébet nem szerepel a filmben, viszont énekel: ő a Veronikát megszemélyesítő Andaházy Margit énekhangja.

Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László

A főbb szereplők:

Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)

A budai várat a törökök tartják megszállás alatt. A nagyhatalmú Ali pasa Gül baba lányát, a szép Leilát akarja feleségnek a háremébe. Addig is elzárva őrizteti, és csak a csodálatos rózsakertben sétálhat a lány. Ide menekül üldözői elől Gábor diák és barátja, Balázs. Gábor és Leila azonnal egymásba szeretnek, de Ali elfogatja a két magyart, hogy kivégeztesse őket. Úgy tűnik, hiába fog össze a budai polgárság és hiába pusztítja el szeretett rózsáit Gül baba…

 

Ezt a zenés filmet holnap hajnalban ismét sugározza a televízió:

február 3., hétfő,  DUNA World, 2:30-kor

 


4671 Búbánat 2020-02-01 13:23:31 [Válasz erre: 4608 Búbánat 2019-11-18 22:22:32]

Kapcs. 4608., 3880.... sorszámok

Kiegészítés

Kisalföld, 1963-11-07 / 261. szám

„ÉJSZAKAI REPÜLÉS”
TV-opera bemutató

Jelentős produkcióval lép a Magyar Televízió nézői elé november 10-én, vasárnap este 20.55 órakor.

A maga műfajában új, nemzetközi viszonylatban is kezdeményező alkotás elsősorban a komoly zene kedvelőinek nyújt különleges élményt.  A tv-opera azonban izgalmas cselekményével feltétlenül leköti az operával csak most ismerkedő hallgató-néző tábort is.

Az opera zeneszerzője, Luigi Dallapiccola 1904-ben Isztriában  született. Tanulmányait Firenzében végezte, majd az ottani konzervatórium tanára lett. Első operája, a Saint-Exupéry Vol de nuif című regénye alapján írt „Éjszakai repülés”  (a regény magyarul is megjelent Egyedül a felhők felett címmel). Ez a mű a humanista, haladó regény magasrendű mondanivalójával és az olasz zenében eddig csak elvétve alkalmazott 12 hangú technika egyéni és szabad használásával járatlan és jó utat nyitott  meg az operatörténetben.

A történet Buenos Airesben játszódik a 30-as években. Riviére igazgató, a nagy repülővállalat vezető tisztviselője irodájában várja a legfrissebb híreket a futárgépekről. Megérkezik a chilei gép, a repülőtér személyzete a leszálló gép fogadására siet. Pellerin pilóta elmeséli veszedelmekkel teli útját és szerencsés menekülése történetét. A pilótával együtt érző Robineau felügyelőt Riviére figyelmezteti, ne éreztesse a beosztottakkal szimpátiáját. Közben az irodában a többi gép rádiójelzéseit várják. Az asuncióni jó hírt küld, a patagóniai gép azonban szörnyű viharba került.
Már nehéz kapcsolatot találni a pilótával, akinek benzinje  a hegyek felett fogytán van.  Fabien felesége megjelenik a repülőtéren, várja férje érkezését, híreit. Számon kéri az igazgatótól: milyen jogon küld másokat ilyen életveszélybe? Az igazgató próbálja nyugtatni a felzaklatott fiatalasszonyt. Közben a rádiós közli a pilóta utolsó üzenetét: még lehelőség van arra, hogy a vihar fölé emelkedjék, de onnan többé nem lehet visszatérni. Megérkezik az asuncióni gép és az emberek előtt világossá válik, hogy Fabien elpusztult. A felelősség Riviére-t terheli. Az igazgató is tisztában van ezzel, mégis útjára indítja menetrend szerint az európai futárgépet. Folytatni kell az éjszakai repüléseket, áldozatok árán is, ez a jövő útja.

Tekintélyes nemzetközi „zsűri" előtt előzetesen levetítették a Magyar Televízió központi székházában az új tv-operát. A budapesti zenei hetek és zenei versenyek alkalmából hazánkban tartózkodó ismert nevű zenekritikusok, világhírű művészek október 21-én zártkörű vetítésen tekintették meg a produkciót.
A jelenlévők közül többen részesei voltak már a Dallapiccola-opera színpadi bemutatóinak, voltak, akik a zenéjét, mások Saint- Exupéry könyvét ismerték. Akik nem értették a magyar szöveget, azoknak is rendkívüli élmény volt. Hasonlót, a jelenlévők egyöntetű véleménye szerint, nyugati televíziók még nem produkáltak. Mindenkit eltöltött az érzés, hogy itt most i valami nagyszerűen új. dolog született, illetve van kialakulóban: megnyíltak az opera széleskörű népszerűsítésének eddig elképzelhetetlen méretű perspektívái a televíziónak mint új technikai eszköznek az opera területére történő behatolásával.

Szereplők: Házy Erzsébet (Fabienné), Ilosfalvy Róbert, Koncz Gábor, Nádas Tibor, Pálffy Endre, Pálos Imre, Radnay György (Riviére igazgató), Simándy József (Pellerin pilóta), Szigeti László, Szőnyi Olga és Várhelyi Endre.

Fordította és vezényel: Blum Tamás.

Km.: MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Rendező: Szinetár Miklós


4670 Búbánat 2020-01-31 10:11:23 [Válasz erre: 4660 Búbánat 2020-01-23 11:51:32]

Az Operaház Örökös Tagjának és Mesterművészének legszebb felvételei, valamint a Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert főszereplésével legendássá vált 1966-os előadás hangfelvétele is megjelent a Magyar Állami Operaház gondozásában a magyar kultúra napja alkalmából.


4669 Búbánat 2020-01-30 21:58:53

Kisalföld

1962. március 25.

"Terefere" 

Hétfőn, március 26-án az Országos Rendező Iroda új műsorral lép a győri közönség elé. A Kisfaludy Színházban délután 5 és este 8 órai kezdettel Terefere a Strauss családról címmel operettműsort mutat be. Közreműködik: Bilicsi Tivadar, Sárdy János, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, Puskás Sándor, Romhányi József és a Stúdió-zenekar.


4668 Búbánat 2020-01-29 20:45:37

„Az a szép”  - a Dankó Rádió napi sugárzású zenés műsora, melyben 18 és 19 óra között operettmelódiák is hallhatók.

A mai adásban Johann Strauss három operettjéből szólaltak meg részletek, köztük A denevérből is: 

Ifj. Johann Strauss  - Karl Haffner -  Richard Genée – Fischer Sándor:  A denevér

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) 

Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind hármasa, I. felv.: (Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Eisenstein:

Minden zugprókátor átok!

Ilyen védőt még kilátott?

Ez már botrány, mondhatom!  

Rosalinda, Dr. Blind:

- Nyugalom! – Nyugalom!

Eisenstein:

Nem hogy enyhítést elérne,

sokkal rosszabb lett a vége,

ő az oka, állítom.

[…]

Rosalinda:

Így dühbe jönni kár,

hagyd abba végre már.

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

[…]

Dr. Blind:

Micsoda hang! Ez még se szép,

ebből elég, megyek is én.

Ez még se szép, ebből elég.

[…]

Rosalinda:

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

No, csillapodj le, édesem,

ha így ítéltek, hát legyen.

Majd vége lesz e néhány napnak,

Öt napra kell bemenned,  szót sem érdemel.

[…]

Dr. Blind:

Revokálni, apellálni, reklamálni, reparálni,

korrigálni, replikálni, applikálni, komplikálni,

protestálni, likvidálni, referálni, perorálni,

arbitrálni, kriminálni, regisztrálni, vindikálni,

kalkulálni, konkurálni, így fog végül triumfálni!

[…]

- Jelenet , Falke dala és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovszky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”


4667 Búbánat 2020-01-28 13:01:52 [Válasz erre: 4616 Búbánat 2019-11-26 23:18:27]

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor a Koldusoperában

/Benjamin Britten - John Gay/

Erkel Színház, 1975


4666 Búbánat 2020-01-28 11:28:27

Kisalföld

1959. június 17.

Opera- és operett est Győrött

Hétfőn délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel „Színe-java” címmel opera- és operett-estet rendez az Országos Rendező Iroda a Kisfaludy Színházban. A műsorban népszerű énekművészek közkedvelt opera- és operettrészleteket adnak elő.
Fellépnek: Házy Erzsébet, Melis György, Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, Sennyei Vera, Ráthonyi Róbert és Lórán Lenke énekszámokkal, a zongorát Hajdú Júlia és Vécsey Ernő szólaltatják meg, Hegedűs János konferál


Az ORI műsoros estje a Kisfaludy Színházban
- Hétfőn Színe-java címmel, fővárosi művészek közreműködésével műsoros estet adott az ORI a Kisfaludy Színházban. A műsor telt házat vonzott mind a délutáni, mind az esti előadáson.
A műsorban közkedvelt előadóművészek szerepeltek: Házy Erzsébet, Melis György, Petress Zsuzsa, Szabó Miklós énekelt, Sennyei Vera sanzonokat, Ráthonyi Róbert és Lórán Lenke paródiákat adott elő, Hajdú Júlia és Vécsey Ernő slágerszerzők zongorán kísérték az énekeseket, és saját szerzeményeiket játszották.

A rendezőség érdeme, hogy kitűnő művészeket szólaltatott meg, és aki megnézte a plakátot, amelyen csak a cím és a művészek neve szerepelt, remélhette, hogy jól fog szórakozni. Nem akarunk egy hangzatos című, egyébként azonban nem nagyigényű műsorban kákán csomót keresni, néhány észrevételünket azonban el kell mondanunk.

Házy Erzsébet és Melis György szereplésével a műsor igényesebb része túl hamar befejeződött. A közönség szívesen vett volna még egy-két opera vagy színvonalasabb operettszámot. A kitűnő hangú Petress Zsuzsa előadása élvezetesebbé tette volna az igénytelen dalocskákat, ha egyszerűbben, kevesebb „színészkedéssel” adja elő. Ezt éreztük Sennyei Vera sanzonjainál is. Előadásmódjával még fokozta a dalocskák amúgyis túlzott érzelgősségét.
Szabó Miklós a tőle megszokott kitűnő tudással adta elő énekszámait. Rátonyi Róbert jó szórakozást nyújtott remekül előadott paródiáival és a közönséget is szerepeltető tréfás számmal. Lórán Lenke eredetibb műsorszámmal
nagyobb sikert ért volna el. Dr. Hegedűs János konferálásával nem értünk mindenben egyet. Helyenként az ízléstelenség határát súrolta, és teljesen fölösleges, sőt talán nem is egészen illő közkedvelt és kitűnő művészek szereplésénél sablonos dicsérő jelzők halmozásával jelenteni be a számokat, állandóan tapsra invitálni és hatalmas sikerről áradozni.

/L. L/.


4665 Búbánat 2020-01-27 16:18:52

https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/

Hogy volt?!  - Ábrahám Pál emlékére, halálának 60. évfordulója alkalmából

2020.01.26.

(51 perc)

„Talán nincs még egy olyan kalandos életű, világhírű operettszerzőnk, mint Ábrahám Pál. A gazdasági világválság idején börtönben ült, mint tőzsdés, később mégis ő volt a berlini színházi élet legünnepeltebb szerzője, de Havannában bárzongoristaként is találkozhattak vele rajongói. Az operett műfaját megújítva sikert sikerre halmozott, de sorsa végül tragikus fordulatot vett. Ezt a kivételes szerzői életutat elevenítjük föl a Hogy volt?! műsorbában, olyan slágerek felidézésével, mint a „Toujour l’amour”, a „Tangolita” vagy a „Kicsike vigyázzon” kezdetűek.”

Archív felvétel-bejátszásokban láthatjuk-hallhatjuk:

Nyári Zoltán, Arany Tamás, Bozsó József,   Galambos Erzsi, Németh Sándor , Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Darvas Iván, Szóka Júlia, Kovács Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Kalmár Magda, Miller Lajos,  Alfonzó, Psota Irén, Bodrogi Gyula, Lehoczky zsuzsa, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Tiboldi Mária, Berkes János, Zsadon Andrea, Felföldi Anikó , Házy Erzsébet és Ötvös Csaba  („Toujour L’amour” - 47:12 – 48:15),  Ábrahám Pál vezényel.


4664 macskás 2020-01-26 21:28:51

4664


4663 Búbánat 2020-01-26 19:44:43 [Válasz erre: 74 Búbánat 2006-08-04 13:21:00]

Kapcs. 74. sorszám.

"Az évszázad Manonja"

"Böbe"

/RTV Újság, 1990. október)

Dr. Viola György írása

„Egyszerűen csak „Böbe” – így szólították kollégái, rokonai, barátai Házy Erzsébetet, aki több mint két évtizeden át a magyar operajátszás egyik meghatározó egyénisége volt. Rövid idő alatt ’bedolgozta’ magát az operarepertoárba, és a szopránirodalom legjavát magába foglaló ötven-egynéhány szerepe mindegyikében tudott valami újat, valami különlegesen egyénit nyújtani.

A közönség csodálatát nem csupán érzéki szép színű hangjával, gazdag énekkultúrájával és sugárzó szépségével vívta ki, hanem azzal a képességével is, hogy a megformált személyt meglepő, az operaszínpadokon ritkán látható, szokatlan mozgáskultúrával és játékos kedvvel jelenítette meg….

Született primadonna-alkat volt a szó legnemesebb értelmében, s így nemcsak az operák, hanem a klasszikus operettek hősnőjeként is szívet-lelket gyönyörködtető módon parádézott.

Az alig hihető szerepmennyiségből néhány kiemelés: pikáns Adél és meghatóan költői Tatjána, pajkos, csalafinta Norina és tragikus Antónia, szemérmes Zsuzsika és csábos Nedda, felejthetetlen, tüzes Szaffi és méltóságteljes Pamina, reprezentatív Rozalinda és izgalmas hisztérikus Salome.
Egyedülálló és utánozhatatlan Puccini-hősnő. A Bohémélet Mimijeként vagy Pillangókisasszonyként mindenki megkönnyezte. Élete legnagyobb sikerét azonban a Manon Lescaut címszerepében aratta. Ezzel az alakítással érkezett a pályacsúcsra. Nyugodtan állíthatjuk: az évszázad Manonja volt.

Most tizenkét részes sorozat indul tiszteletére, amelyben pályatársai emlékezéseiből sok érdekes epizódot tudhat meg mindenki Házy Erzsébet sokrétű, színes egyéniségéről.

Az Operaház legendás igazgatója, Tóth Aladár mondta valamikor az akkori legnagyobbakról (Gyurkovics Máriáról, Svéd Sándorról, Székely Mihályról): 'Kérek mindenkit, hogy dédelgessük ezeket az énekeseket, mert nagyon nagy művészek!' Házy Erzsébet szeptember 30-én lenne 61 éves, de már nyolc éve nem él. Halottat nem lehet dédelgetni, de emlékét tisztelni igen. Kérek ezért mindenkit: tiszteljék Házy Erzsébet emlékét. mert nagyon nagy művész volt."


4662 smaragd 2020-01-26 07:03:33

Dankó Rádió

A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.

A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.

Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

Forrás: kemenyegon.hu

Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Lilla – Házy Erzsébet

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert

A most elhangzott daljáték-részletek:

  • Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 

(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

  • Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 

(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 

(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 

(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)

A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.

Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!

Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!

Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.

Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


4661 Búbánat 2020-01-24 20:35:32

Házy Erzsébet operettfelvételei közül hármat hallgathattunk meg a Dankó Rádió ma délutáni Az a szép című operettműsorában:

Ábrahám Pál – Heltai Jenő – Harmath Imre: Bál a Savoyban

- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...”  (Házy Erzsébet  és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  (Ez a kettős a Viktória című Ábrahám-operettben is felhangzik betétként)

 - Tangolita belépője: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!”  (Házy Erzsébet , MRT Énekkara) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szövegét Victor Léon librettója nyomán írta Ludwig Herzer és Fritz Löhner, fordította: Harsányi Zsolt

Szu Csong és Liza szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…" (Házy Erzsébet és Simándy József)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29


4660 Búbánat 2020-01-23 11:51:32 [Válasz erre: 1037 Búbánat 2007-12-19 13:20:43]

A z Opera honlapjáról:

Opera „Puccini Itáliája”-évadában kiemelt figyelmet szentelt az olasz szerző ritkán hallható műveinek, aminek köszönhetően csaknem fél évszázad után új rendezésben tért vissza a színház repertoárjára A Nyugat lánya. Az ezt megelőző, mára legendássá vált 1966-os felújítás főszerepeit a színház korabeli álompárja, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte, míg Rance seriffet az ugyancsak kiváló kvalitásairól ismert Jámbor László alakította. A felvételt, amelyen az Opera együtteseit Erdélyi Miklós dirigálja, az énekesek pedig a színházat is igazgató Nádasdy Kálmán magyar fordítását éneklik, a Magyar Rádió rögzítette Mikó András rendezésének premierjén.

A több mint kétórás zenei anyag most dupla-CD-n jelent meg a Magyar Állami Operaház kiadásában.


4659 Búbánat 2020-01-21 23:17:25

Egy régi televíziós portré:

1972. november 7.  MTV 21.45 - 22.20  Egy este Palcsó Sándorral.

Közreműködik: Érsek Mária (zongoraművész, zenepedagógus), Házy Erzsébet (operaénekes), Gärtner András (ütőhangszeres művész), Maklári József (karnagy), Pál Tamás (karmester), Ruzsonyi Béla (nagybőgőművész) és Ütő Endre (operaénekes)


4658 Búbánat 2020-01-19 20:01:14 [Válasz erre: 4657 mazig 2020-01-19 16:53:04]

(Lásd a 4654. sorszámnál.)


4657 mazig 2020-01-19 16:53:04 [Válasz erre: 4656 Búbánat 2020-01-19 15:46:00]

A képen Házy Erzsébet látható, a kételyeket eloszlatja az1980-as Film Szinház Muzsikában megjelent képek A köpeny próbájáról.


4656 Búbánat 2020-01-19 15:46:00 [Válasz erre: 4655 IVA 2020-01-19 15:40:52]

Ez igaz: én sem ismerném fel a képről Házyt - ha nem írták volna oda a nevét... - de még így sem tudom beazonosítani őt.


4655 IVA 2020-01-19 15:40:52 [Válasz erre: 4654 Búbánat 2020-01-19 08:55:52]

Köszönöm. Én éppen Házy Erzsébet arcélét nem tudom azonosítani, de ismétlem, ez, éppen az erős kontrasztok mentén, nagyon rossz felbontású kép.


4654 Búbánat 2020-01-19 08:55:52 [Válasz erre: 4653 IVA 2020-01-19 05:43:06]

 Ez a fotó máshol is "előbukkant"; erről írtam  korábban:

Film Színház Muzsika 1980. október 11. keltezésű 41. számának 12. oldalán megtaláltam Dalos László cikkét a közelgő felújításról: „Együtt a három egyfelvonásos – a Triptichon elé”. Három fotót is leközöl a lap, melyek a próbán készültek. A képeken a szereplők jelmezben láthatók. Az egyik fotó mellett ott a felirat: „Szarka néni ábrándozik a kis házikóról. Szarka néni – Házy Erzsébet, Georgette – Zempléni Mária.” A képen jól kivehető az egymás mellett álló két művésznő, Házy profilból, míg Zempléni szemből látható, amint együtt énekelnek. Házyn szemüveg, ami inkább álarc-féle, fején kerek sapka, alágyűrve a haja, sötét ruhában, kezében egy botfélét tart.


4653 IVA 2020-01-19 05:43:06 [Válasz erre: 4652 Búbánat 2020-01-18 13:38:55]

Egy másik tévedés vagy képcsere lehetősége lenne, ha ezt a fotót A köpeny 1996. március 31-i felújítása másodpremierje (vagy annak próbája) megörökítéseként vélelmeznénk, amikor újból Zempléni Mária énekelte Georgette-et és a hosszú, szőke hajú Csengery Adrienne Szarka nénit. De Csengery nemigen volt ennyire világos hajszínű, óriási szemüvegkeretet pedig jellegzetesen Házy viselt.
Mindenesetre gyalázatos igénytelenség, hogy az OSZMI 40 év alatt nem pontosította a kép készültének alkalmát, és ilyen minőségű képet szolgáltat a nyilvánosságnak, az utókornak.


4652 Búbánat 2020-01-18 13:38:55

Ha a képen valóban Házy Erzsébet látható - Zempléni Mária mellett, úgy az OSZMI fotóján a jelenetkép A köpenyből még a próbán készült. A Puccini egyfelvonásos operájának Erkel Színházi bemutatóján Házy Erzsébet nem énekelt, mert időközben visszaadta a szerepet. 

(Ha eljátszotta volna "Szarka nénit" , az lett volna utolsó - új - színpadi szerepe, bemutatója Házy Erzsébetnek az Operában.)

Köpeny, A

 

Társulat :

Magyar Állami Operaház

Színház :

Erkel Színház

Bemutató dátuma :

1980.10.18

Rendező :

Békés András

Szereplők, személyek :

Házy Erzsébet; Zempléni Mária

Fényképész neve :

Mönich Géza

Leltári szám:

2017.396.2.

 


4651 Búbánat 2020-01-16 23:27:40

"Az a szép" rádiós műsor első része tartalmaz operettmelódiákat és más műfajú zenéket (musical- és operarészletet,  tánczenét, sanzont stb.), míg a második egy óra csak nótaszó. 

A Dankó Rádió délután 6 és 7 óra között sugározza az „operett”-blokkot, amit a(z ebben az időintervallumban)  megszűnt Túl az Óperencián műsortartalmához, színvonalához képest visszafejlődésnek tartok.  Nincs se sava, se borsa. A műsorvezető Erdélyi Klaudia egyszerűen beolvassa, hogy mi lesz a következő zeneszám, kik a szerzők és előadók (karmestert, zenekart vagy más adatokat a felvételről nem említ) . Ennyi.

Most hogy  meghallgattam az új „vegyes felvágott” műsort a rádióban, azt tapasztalom, hogy több zeneszám fér a műsoridőbe – ez érthető, hiszen  elmarad/megszűnt  a hét éven át megszokott és megkedvelt, neves művészekkel-alkotókkal folytatott beszélgetések sora a stúdióban.

A mai adásban hallhattuk Frankó Tünde, Miklósa Erika, Szinetár Dóra, Szóka Júlia, Záray Márta, Dolhai Attila, Vámosi János és mások dalfelvétele mellett két nagy kedvencem, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert  varázslatos szép énekét:

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)

Librettó: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

Fordította: Gábor Andor

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - 1964

Dragotin, román földbirtokos – Radnai György

Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, magyar özvegy – Házy Erzsébet

Ionel Bolesku, földbirtokos és Józsi, cigánylegény – Ilosfalvy Róbert


 - Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból – „Ott túl a kék hegy ormán…”  (Házy, Ilosfalvy)

- Józsi dala: „Forr a vérem…/Messze hív a nagyvilág…” (Ilosfalvy)

 

Lehár Ferenc – magyar szöveg Mérey Adolf: A víg özvegy Vilja-dal (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínháza bemutató: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. 

 „Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp, Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”


4650 Búbánat 2020-01-15 11:41:38

Házy Erzsébet és Simándy József  Leoncavallo Bajazzók  című operájának 1967-es előadásán az Erkel Színházban.

/Operaház fotóarchívuma/


4649 Búbánat 2020-01-14 09:58:11 [Válasz erre: 14 Búbánat 2005-12-06 10:02:29]

Kapcs 14. sorszám

KIEGÉSZÍTÉS

Magyar Hírlap

1982-11-25 / 277. szám

Elhunyt Házy Erzsébet

A Művelődésügyi  Minisztérium és a Magyar Állami Operaház közli, hogy szerdán, rövid szenvedés után, 53 éves korában elhunyt Házy Erzsébet Kossuth-díjas, kiváló művész, az Operaház magánénekesnöje. Temetéséről később intézkednek.
*
Ha kilépett a színpadra, megtelt lényével a játéktér. Az a fajta művész volt, akiről azt szoktuk mondani: légköre van. S ez volt Házy Erzsébet sok évtizedes pályafutásának, hazai és külföldi sikersorozatának legfőbb titka. Az a bizonyos, aligha elemezhető képesség volt a birtokában, amelynek segítségével egy nagy színész- vagy énekesegyéniség nem átéli a szerepet, hanem azonosul vele.
Es Házy Erzsébet számára ebben a vonatkozásban nem léteztek korlátok. Éppúgy nagyszerű alakítást nyújtott a Figaró házassága Cherubinjának fiús bájával. mint a Manon Lescaut forró érzékiségével, a Varázsfuvola Paminájának vagy az Anyegin Tatjánájának szűziességével, a Bajazzók Neddájának vagy a Mahagonny Jennyiének közönségességével. Univerzális művész volt. s ebbe az univerzalitásba beletartozott a modern világ is. Éveken át Házy Erzsébet nélkül elképzelhetetlen volt új magyar opera színrevitele: ö volt Szokolay Vérnászának, Hamletjének és Sámsonjának, Mihály Együtt és egyedüljének, Petrovics Bűn és bűnhődésének, Ránki Ember tragédiájának női főszereplője.
Nem egy esetben egyenesen az ő „méretére” íródtak ezek a szerepek.
Nemcsak hangja és színészi készsége révén tűnt fel már bemutatkozásakor. Gyönyörű színpadi jelenség volt s ezért szívesen látott vendége lett filmeknek és operett-előadásoknak is. Ez is hozzátartozott művészi palettájához: nem volt számára műfaji különbség, nem ismerte a könnyűzene megvetését.
Művészi alakításaiért Liszt-díjat, Kossuth-díjat, érdemes-, majd kiváló művészi címet kapott.
Ám e kitüntetéseknél sokkal nagyobb jutalom volt számára a közönség osztatlan s mindenkori lelkesedése. Ha valakiről, Házy Erzsébetről el lehet mondani: halálával aligha pótolható veszteség érte a magyar operajátszást.

VP (=Várnai Péter)

 

(Megjegyzés: az előzményben olvasható "Böbe"  névemlítést nem szeretem, talán csak egyszer használtam és írtam így le, akkor és ott...)


4648 Búbánat 2020-01-12 17:13:31
Vas Népe
1981-04-10 / 84. szám

Népszerű dallamok címmel ad műsort Házy Erzsébet Kossuth-díjas, érdemes művész és Ötvös Csaba Liszt-díjas, mindketten az Állami Operaház magánénekesei 11-én, szombaton este fél 8-kor Szombathelyen, a Dési Huber István Általános Iskola aulájában, este 10-kor pedig a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Vigadóján.


4647 Búbánat 2020-01-11 14:45:03

Vas Népe

1979-09-28 / 227. szám

1974-ben az UNESCO Zenei Világnappá nyilvánította október 1-jét. E napon világszerte rendeznek hangversenyeket, zenei programokkal sokszínűen méltatják a zeneművészet jelentőségét, korunkban betöltött fontos szerepét.

 Szombathelyen is hagyománnyá vált a Zenei Világnap megünneplése.

Október 1-jén, hétfőn este fél 8 órakor Donizetti Don Pasquale című vígoperájának keresztmetszetét játsszák a Szombathelyi Szimfonikusok

A Bartók Teremben megrendezésre kerülő előadásán a zenekart Petró János vezényli.

Az est közreműködői: Házy Erzsébet, Gregor József, Ötvös Csaba és Réti Csaba énekművészek.

Donizetti vígoperájának keresztmetszet előadása előtt Békefi Antal tanszékvezető főiskolai tanár mond rövid bevezetőt.

A Zenei Világnapra való tekintettel az előadásra a belépés díjtalan.

 

Búbánat: Békefi Antal (zeneszerző, zeneíró, karnagy, kántor, pedagógus.)


4646 Búbánat 2020-01-08 12:11:40

Vas Népe

1978-12-29 / 305. szám

Vidám szilveszteri gálaest a Bartók Teremben – két előadásban

December 29-én, pénteken és 30-án, szombaton este fél 8 órai kezdettel tartja vidám szilveszteri hangversenyét a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar.

Az előadáson közreműködnek: Házy Erzsébet, Mészöly Katalin, Horváth Bálint, Ötvös Csaba és Rozsos István, az Állami Operaház énekművészei, valamint Csernus Mariann színművész, a Nemzeti Színház tagja.


A szombathelyi szimfonikusokat Petró János vezényli.

A gálaest műsorközlői: Tamási Eszter és Kopeczky Lajos, a Televízió népszerű munkatársai.


4645 Búbánat 2020-01-06 17:25:14
Vas Népe
1977-02-18 / 41. szám

„Hangverseny a képtárépítés javára”

Február 20-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor Szombathelyen, a Bartók Teremben, este 7-kor pedig Kőszegen a vár lovagtermében hangversenyt ad a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Petró János vezényletével a képtárépítés javára.

A koncerten közreműködik Házy Erzsébet és Bende Zsolt, az Állami Operaház két művésze (képünkön).

Az operettműsorban  J. Strauss, Lehár Ferenc,  Kálmán Imre, Huszka Jenő és  Karl Millöcker darabjaiból csendülnek fel részletek.

Összekötő szöveget mond Kovács P. József.


4644 Búbánat 2020-01-05 14:07:57

Vas Népe

1990-06-20 / 143. szám
/Szakály Éva/

„A katonamuzsikusnak is dalból van a lelke"

Farkas István ezredes, a Határőrség Központi Zenekarának volt karnagya. Érdemes művész meséli:

Feledhetetlen a felsőszölnöki  (Vas megye) eset az ötvenes évekből:

— A hangversenyt hétre hirdették meg. Kérdezem az elnököt, hol muzsikálunk? „Hát itt, az úton” — mondta. Vártuk, mikor kezdhetünk. Először jöttek a tehenek, aztán a disznók, aztán meg kellett várni a fejést. De estére a kisgyermektől az öregekig mindenki eljött! Házy Erzsébet énekelt. Valamennyiünk számára hatalmas élmény volt ez a koncert...


4643 Búbánat 2020-01-03 14:54:18 [Válasz erre: 4642 Búbánat 2020-01-03 14:46:43]

Kapcs. 4642. sorszámhoz

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József.

Magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

- A nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
 

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna a szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

 

Nagy Ibolya:  Házy Erzsébetnek egy szintén ikonikus szerepével, a Pompadourral megyünk tovább, és azzal a dallal, amiben én magam is megismertem mint operettprimadonnát, mert az én korosztályomra nagy hatással volt az ő műfaji sokszínűsége és varázsa, szépsége és fantasztikus színésznői képessége.  

 

Leo Fall – magyar szöveg Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour

Km. az  MRT Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

 A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00

- Madame Pompadour belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria)

„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég!  Hej-haj! Hej-haj! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”

- Pompadour és René kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Korondy György)

„- Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod! ….. / - Finom büfé és kettőnkre terített asztal….finom pezsgő és egy úr, aki forrón marasztal… Könnyed lángolás, gáláns  táncolás, az ablakon függöny,  odakint vaksötét… Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogom gondolni még!... Az van benne, hogy a vérem az túl forró lenne! Azért előbb csak esküdni tessék, csókot feledve, hogy más ne essék, csak tisztesség! /- Esküdnék én! De hisz megszegem úgyis a végén, ilyen esküt meg nem szegni nem mer értelemmel felruházott férfiember! Finom büfé és kettőnkre terített asztal….finom pezsgő s egy úr, aki forrón marasztal… könnyed lángolás, gáláns táncolás,  az ablakon függöny,  odakint vaksötét, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még!... Mondd meg, hogy hívnak? …Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak!? / - Jeanne. /- Jeanne, te imádott tündéri lány! /- Majd csak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám.”

- Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet,  Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, Nádas Tibor, az MRT Énekkara)

„[…]  - Kedvesem! - Menekülj!  - De veled csak! – Itt a vég! A katonaság…- És ha látnak?...-  Ha hű szerelmet érzel, vár  mi ránk a nagyvilág!....Ha nem mered megtenni, ó mondd, mit tennél  Mert valamit merni csak úgy lehet merni, hogyha a szíved enyém… - Calicot éljen, bölcs királyunk!... - Rataplan, rataplan, rataplan! A büszke gárda jő!.Királyunk büszkesége… - De szép, de megható! Hohó!... - A pom-Pom- pom-Pompadour! Akárkinek le - ha-ha-ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour!... – Állj! Mindenki itt marad!  - Az őrség!... - Madame, a gárdacsapat!   - A kabátomat, a kalapomat!...- Éjre jár az óra!... - Pompadour, személyesen! - Itt valaki elrejtőzött!  Szökésben, elbújt a kárpit mögött! Most itt van! … - Mi ez itt? – Ez ő, Pompadour! – Te vagy?!... - Csitt! - Na végre most megértem, miért kellettem magának?!  -  Vigyázz, hogy mit beszélsz!  ....- Ez volt az ok!  - Vakmerő!... - De ostoba vagyok!.., - Vigyétek őt el börtönbe!.. – Nem ilyen enyhén büntetek. Másra ítélem!  - Egy versre…- Meg ne lássalak többet! Isten veled! – Jeanne, ha jól megértelek, ezt a büntetést boldogan elviselem!… - Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám!. – Téged szolgállak, hű szívem! Tűzön-vízen!...  És a gárdában zubbonyban kitüntetem magam!... - Vivát! Vivát!”


4642 Búbánat 2020-01-03 14:46:43

Túl az Óperencián Vásáry Tamással - 1. hét

Dankó Rádió: A december 30. és január 5. közötti adások tartalmából.

Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester a vendége Nagy Ibolyának a Dankó Rádióban.

 A „Túl az Óperencián” adásának felelősszerkesztő-műsorvezetője a mai adás elején Házy Erzsébettel való kapcsolatáról  is kérdezte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatóját:

Vásáry Tamás kissé csapongóan emlékezve meséli el az ötvenes évek első felében Házy Erzsébethez fűződő reménytelen szerelmének történetét.  - Erre az időszakra esik Vásáry családjának Budapestről való kitelepítése és Házyval együtt részvétele az 1953-as bukaresti VIT-en (Világifjúsági Találkozó).

Vásáry Tamás: „…láttam a fotóját az újságban. Rögtön beleszerettem… Emlékszem, gyönyörű volt, beléptem a stúdióba, életben akkor láttam először. És akkor tudtam, hogy nekem rögtön, oda kell menni hozzá, mert ha nem mozdulok meg… sóbálvánnyá váltam ott persze… hihetetlen módon beleszerettem, és akkor onnantól kezdve drukkoltam végig, hogy őt is kiküldjék, mint énekest. És hát ki is küldték… és méghozzá egy vagonban mentünk ki valami kétezer magyar közé. Úgyhogy még ki se értünk Magyarország határán túlra, már a karjaimban volt, és hát ottan nem győztem neki, ugye, udvarolni. Megvolt beszélve Erzsivel, hogy hazamegyünk, és ő elválik, és lényeg az, hogy nem vált el és én meg haldoklottam, mert ő azt várta volna, hogy én forszírozzam hogy elváljon. Én meg azt vártam volna, hogy ő magától váljon el… Kodály megtudta, hogy én el akarom venni, megkérte Tóth Aladárt, hogy segítsen valami lakáshoz jutni, kell lakás, mert nem lakhatunk egy szobában a szüleimmel. (Azt is a Kodály intézte el, hogy a kitelepítésből visszajöhessenek…)  És akkor én kínlódtam, mint káposzta hús nélkül… De nem jött el velem, ahogy meg volt beszélve és azt hittem, játszik velem, és csak sokkal később jöttem rá, hogy nem játszott..”

Közbevetőleg – ugorva időben - tizenhét évvel később Vásáry Tamás első felesége – Ildikó – felhívja férje figyelmét egy pesti műsorfüzetben ajánlott esti programra: „Találkozás a sztárral” – Házy Erzsébet  nevével hirdetik és egy filmjét is levetítik: „A gerolsteini kaland” – abból az időből, mikor udvarolt Házynak és el akarta venni feleségül.

Vásáry Tamás: „… tehát egyszerre láttam azt az Erzsit, aki lett tizenhét év után, és azt az Erzsit, akibe én beleszerettem! És amikor lejátszották, mondom, hát akkor bemegyek az Erzsihez gratulálni, azt mondja (Ildikó), ez a ti dolgotok, majd utána találkozunk. Bemegyek a szobába, és ott van Erzsi, aki nagyon megváltozott: nagyon kemények lettek a vonásai, és akkor ott volt az akkor férjjelöltje, egy fiatalember, meg a testvére, nagyon rövidlátó volt és mondom neki: Vásáry Tamás vagyok. – Jaj, Tomika, Te vagy?! Hát hallom, hogy megnősültél.  - És akkor beszélgetünk, hogy akkor most össze kell jönni, mert hogy addig mindenkivel találkoztam már, amikor az emigrációból hazajöttem, ő vele nem, ez volt az első alkalom. És beszélgetünk, majd elköszönök tőle, kijövök, és valamit bevittek, de nyitva maradt az ajtó, és ahogy megyek a folyosón át, ezt hallom ki, Házy mondja testvérének és férjének: - na, látjátok, ez volt életem nagy szerelme. Akkor tudtam meg, én addig azt hittem, játszik velem…

Az elbeszélés fonalát újra felvéve, Vásáry Tamás: - Na akkor, jött Kodály, megtudta, hogy Erzsit el akarom venni feleségül és szólt Tóth Aladárnak. Én akkor jöttem vissza a Szovjetunióból, és természetesen mentem hozzá beszámolni. Bemegyek a szobába, ott ül a zongora előtt egy forgószéken, de őt nem érdekelte a beszámoló, ezt mondta: - … inkább beszéljen a nősülésről; szó sem lehet róla addig, amíg nem beszél legalább négy idegen nyelvet.  Ezt mondta, de nem tántorított el – ez volt télen -, és akkor nyárig én kínlódtam, és akkor elhatároztam, hogy ennek véget kell szakítani, és tényleg szakítottam vele (Házyval). Akkor már úgysem lett volna semmi, nem mentem már el vele találkozni. És emlékszem, közben meggondolhatta valahogy megát, mert Operából egyszerre jöttünk el egy előadásról, ahol ő csak az operisták páholyában volt. És jött Tamássy Évával, és a Falstaffot adták, és azt mondja Házy: - Ez a világ mily furcsa, mert most már én külön lakok. Tehát, úgy látszik, elvált, de én akkor már nem akartam vele lenni, mondom azt hittem, csak játszik velem.  Kodállyal történt beszélgetést követő nyáron szakítottam Erzsivel. De persze halál szerelmes maradtam továbbra is, csak láttam, rámegy a bőröm, és akkor valami húszoldalas levélben leírtam Kodálynak a nagy bánatom. Kapok tőle válasz gyanánt egy postai levelezőlapot, amin ez van: „Tanulja meg Schumann Ich grolle nicht dalát – németül és minden hangnemben!”  Mondom, Kodály rendelete az parancs…Hát megvettek a kottát, nem volt meg, és olyan zokogó görcs fogott el, amit én leírtam húsz oldalban, amit ő megértett, hát ebben a rövid kis egyperces dalban benne volt. Az egész zeneirodalomból kiválasztotta azt a zenét. …és egy ilyen professzoros álarc mögé rejtette az érzéseit. Soha semmi érzelgősség nem volt benne. És emlékszem rá, mikor már megtudta, hogy tényleg az Erzsinek udvarolok, ugyanakkor ő ezzel el is játszott, hogy egy kicsit fogadott fia voltam. Mert ugyanakkor trükköt is csinált velem.  Például egy alkalommal megyek hozzá, ezalatt az időszak alatt, azt mondja nekem: - Csukja be a szemét!  Becsukom a szemem és egyszerre csak valamilyen papír van a szájamnál.  Kinyitom a szemem, és a Színházi magazint nyomta oda, amin Erzsi volt! Egy ilyen nagyon lenge öltözetben. Hát ilyet! Képzelje el!”

 

Ezt a műsort a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk.  (Házy Erzsébet Jacques Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő és Leo Fall Pompadour című operettek  rádiófelvételének részleteiben énekel, az adás végén Liszt Ferenc Magyar fantázia című darabja csendül fel: Vásáry Tamás játszik zongorán és vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (koncert felvétel).


4641 IVA 2020-01-03 05:25:24 [Válasz erre: 4639 Búbánat 2020-01-02 12:01:29]

Köszönöm a megerősítést!


4640 Búbánat 2020-01-02 12:14:14

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

Szilveszterkor  (kedden) sugározta a teljes operettet a Bartók Rádió (19.30 – 21.35), előtte  a Prológ vezette fel e stúdiófelvételt - a mikrofonnál: László Ferenc.  Szerkesztő: Katona Márta

A rádió hangtárából visszahallgatható az alábbi linkeken:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-00-00&enddate=2019-12-31_19-30-00&ch=mr3

 

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-30-00&enddate=2019-12-31_21-46-00&ch=mr3

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

Az operett magyar nyelvű rádiófelvétele

Három felvonás, két részben

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió 18.50 – 21.20. (közben szünet: 19.56-20.20 mese, hírek, jegyzet)

- az elektronikus műsorújságban téves adat a stúdiófelvétel időpontjaként megadott 1980. év! (elgépelés lehet - de ez sem mentség Bősze Ádámnak,  (zenei antikvárius, a Bartók Rádió műsorvezetője) aki nem ügyelve erre,  simán beolvassa ezt a rossz dátumot is a felkonferáláskor.)

A dalmű szövegét – Jókai Mór kisregénye nyomán – Ignaz Schnitzer írta.

Fordította és rádióra alkalmazta: Szinetár György

A versszövegeket fordította: Fischer Sándor

A zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Solymosi Ottó

Vezényel: Ferencsik János

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert (tenor)
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet (szoprán)
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György (bariton)
Arzéna, a lánya - Ágai Karola (szoprán)
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz (tenor)
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán)
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt (bariton)
Gróf Carnero, császári biztos – Lendvay Andor (bariton)
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta  (mezzoszoprán)  - a prózai rész: Ladomerszky Margit
Kancellár – Gyenge Árpád (próza)
Sztáni – Gazdag Géza  (próza)
Pali – Bay Gyula (próza)
Ferkó – Garay József  (próza)
Józsi – Kalocsai Ferenc (próza)
Paraszt – Gonda György (próza)
Purdé –Thuri András (próza)
Első gyerek – Kecskédi István  (próza)
Második gyerek – Kéri Júlia (próza)

Narrátor: Seress János


4639 Búbánat 2020-01-02 12:01:29 [Válasz erre: 4638 IVA 2020-01-02 04:22:26]

Valóban, Mikó András rendező neve nincs leírva ebben a Figaró házassága-kritikában - a cikk  [...] kihagyott részében sem. 


4638 IVA 2020-01-02 04:22:26 [Válasz erre: 4637 Búbánat 2020-01-01 17:49:05]

Hacsak a „[…]” helyén nem tért rá ki, érdekes, hogy Fodor Lajos nem nevesítette az „felújítás” rendezőjét, aki nevesen Mikó András volt. De nem is teljeskörű felújításról számol be valójában, hanem „csak” zenei felfrissítésről, összességében részben új betanulásról. Hiszen mindkét szereposztás fontos szereplői már több-kevesebb esztendeje játszották szerepüket.
Mikó már az 1954. április 14-i Erkel Színházi felújítás rendezője is volt, és egyelőre nem tudhatjuk, hogy Fülöp Zoltán díszletéhez és Márk Tivadar jelmezeihez nem Nádasdy Kálmán 1948-as operaházi rendezésének elemeit használták-e fel, amelyeket ugyancsak Fülöp Zoltán és Márk Tivadar terveivel prezentáltak.
Az Esti Hírlapban recenzált „felújítás” Mikó, Fülöp és Márk látványkeretében 1963 őszétől még 1969 nyaráig nagy pályát futott be az Operaházban, mígnem 1969 őszén az Erkel Színházba került, és ott ért meg ugyancsak szép előadásszámot 1976 nyaráig (az 1977. január 21-i, Ferencsik János és Békés András nevével fémjelzett tényleges felújításig). A „méregzöldkék (!) természetfoltokkal súlyosbított környezetet” aligha érezte, értette meg a kritikus. Az az előadás határozottan rokokó látványkörnyezetben tálalta a művet, ami nekem azért is tetszett, mert a pazar elegancia és az arisztokraták fehér parókái csak hangsúlyozták Beaumarchais és Mozart üzenetét, amely szerint a mély emberi érzések, (maga)tartások és megoldókészségek függetlenek a származástól, rangtól, vagyontól. Az okker árnyalatok mögött ragyogó erős azúr égbolt és a mediterrán természet kihívó pompája pedig – gondos világítási effektusokkal – utalt a játék helyszínére, miliőjére, ami ma talán még aktuálisabb lehet, mint az XX. század derekán volt. Hiszen a nagy kékség és az élettel teli természet képei ma a („megfizethető”) boldogság jelképei, noha a földközi-tengeri, távol-keleti és óceáni paradicsomok sajnos nem orvosolják, nem oldják meg a téves választásokat, félrecsúszott magánéleteket és más családi gondokat.
Fodor Lajos kifogása tipikusan azoké a pályatársaié (nem szeretnék itt neveket sorolni), akik az Operaház, az Erkel Színház és más magyar színházak bemutatóit és repertoár-előadásait, ha akarták és ha adtak felkészültségükre, korlátlan alkalommal látogathatták ingyenesen; viszonylag jó helyről számtalanszor élveztehették (pl.) Osváth, Orosz Júlia, Jámbor László, Házy művészetét, követhették fejlődésüket, és időnként kijuthattak nyugati műhelyeket szemlézni is. Érthető, hogy évek-évtizedek alatt unták a változatlan látványkereteket, és hajlamosak voltak felelőtlenül sürgetni az ismeretlen minőségű újat. Arra nemigen gondoltak, hogy az átlagos bérlők és rajongók életében sokkal ritkább, esetleg csak kivételes élmény egy-egy darab olykor mestermű értékű látványa, annak viszontlátása alkalmanként. Nekem pl. csak az 1969-ben kezdődött Erkel színházi szériától adatott meg a Figaro házassága rendszeres látogatása (amikor Marton Éva és Sudlik Mária „tulajdona” lett a Grófné), és nagyon örülök, hogy még elkaptam annak a nem tolakodóan értelmező, nagyszerű színrevitelnek az előadásait.


4637 Búbánat 2020-01-01 17:49:05

Esti Hírlap, 1963. november 13.

Figaro házassága

Mozart vígoperájának felújítása az Operaházban, Gardelli betanításában

/Fodor Lajos/

[…]

Lamberto Gardelli jól érezte, hogy túl vagyunk már azon a romantikus ízléskorszakon, amikor túl kell hangsúlyozni a klasszikus jellegét, hogy hitelesnek tűnjék. Az egyszerű, tiszta muzsikálásban megőrizte a belső klasszicitás megnyugtató erejét. Nem tűrt semmi kilengést, s ez elsősorban a megingathatatlan tempóiból tűnik ki; és semmi harsány, vagy drámai hangoskodást, aminek viszont legkellemesebb külső jele, hogy pianókat tud játszatni a zenekarral.

A SZEREPLŐK KÖZÖTT olyan őrzői vannak a mozarti hagyományoknak, mint Osváth Júlia, akinek éneklése éppúgy maga a mozarti egyensúly, ahogy szerepében shakespeare-i értelemben együtt van öröm és bánat, riadt valóság és játékos feloldódás. Nemcsak azért örülünk jelenlétének a darabban, mert szép, amit csinál és kellemes élveznünk, hanem mert szemmel láthatóan nagy hatással van azokra a szereplőtársaira, akik egyáltalán képesek az általa megszólaltatott „nagy iskola” hagyományait átvenni és folytatni. Melisre, László Margitra, Sándor Juditra, Bendére gondolok elsősorban a mostani főszereplők között, akkor is, ha éppen a mostani szerepükben nem egyformán könnyen találták meg a helyüket; s aztán Faragóra, Denére és Ágay Karolára, akik feltétlen értői ennek a művészetnek, ha nem is biztos, hogy éppen abban a szerepben, amit most rájuk osztottak, s amit éppen az említett hozzáértésükkel — végeredményben jól megoldottak. S ez a „végeredményben” sokkal nagyobb dolog, mintha egy sor más feladatban „csodálatosnak” és „ragyogónak” tűnnek, amiféle romantikus jelzők nem Is illenek a Mozart-alakítás méltóságához.

AZ ELŐADÁS JÁTÉKOSSÁGÁT igen ízléses és kulturált eszközzel domborítja ki néhány karakterfigura, Elsősorban Barlay Zsuzsa, Kishegyi és Külkey alakítása, akik éneklésben és szerepformálásban a leghangsúlyosabbat nyújtották, de jó Mészáros, Nádas és Szilvássy Margit is. Szalmának „nem fekszik” a most kapott szerep, de hát éppen elég mással kárpótolhatja ő magát és a közönséget.

Feltétlenül külön kell szólni Házy Erzsébet Cherubin-járól, amelyben olyan mindent magába foglaló énekes-színészi produkciót nyújt, olyan nagyszerű arányérzékkel oldja meg a stílusbeli kötöttségek és a modem játékigények összehangolását, amivel igazán csak ritka nagy művészek rendelkeznek. (A második szereposztásban Hankiss Ilona tehetséges átlagteljesítményt nyújt.)

A RENDEZÉS — sajnos — lemaradt a zenei megvalósítás és a szereplők művészi színvonala mögött. Sem a mozarti muzsikához, sem a Baumarchais-figurák könnyed komédiázásához nem illik az a vaskos Guckkastenbühne elemekkel, méregzöldkék természetfoltokkal súlyosbított környezet, melybe ültették. De a szereplők mozgatásának üresjáratai is azt az érzést keltik, hogy rendezési szempontjából újra kellene kezdeni a felújítást. Az egész produkció olyan jelentős és annyi értékes erőfeszítésből született meg, hogy a kisebb-nagyobb fogyatékosságon igazán érdemes lenne menet közben változtatni. Akkor a mostani Figaro hosszú ideig értékes darabja lehet a repertoárnak.


4636 Búbánat 2019-12-31 18:07:04

Fejér Megyei Hírlap

1963-10-31 / 255. szám

A spanyol bányászok sztrájkharcának támogatására november 2-án este Dorogon a bányász kulturális napok alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek a József Attila művelődési házban. A hangversenyen fellép Házy Erzsébet és Simándy József Kossuth-díjas, érdemes művész. A rendező szervek — a Dorogi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága, a József Attila Művelődési Ház igazgatósága és a dorogi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatósága — úgy határoztak, hogy a hangverseny tiszta bevételét a spanyol bányászok sztrájkharcának támogatására ajánlják fel.


4635 Búbánat 2019-12-31 09:53:51 [Válasz erre: 1468 Búbánat 2009-06-19 12:20:00]

Kapcs. 1468., 1433. sorszámok

/1967. november 29,  Ország - Világ/

West Side Story — részletek (Qualiton, LP 6555)

Leonard Bernstein világhírű musicaljét nem csak azok szeretik, akik láthatták a belőle készült zseniális filmet, hanem azok is lelkesednek érte, akik csak egy viszonylag gyenge előadásban nézték meg a darabot néhány évvel ezelőtt, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, vagy akik éppen csak a rádióból ismerik. Rómeó és Júlia történetének modern feldolgozását elsősorban a muzsikája teszi olyan megragadóvá; Bernstein zenéjének köszönheti páratlan népszerűségét. Magát a muzsikát számos kitűnő felvételen megcsodálhattuk már, hiszen szinte minden országban készítettek belőle hanglemezt.

A magyar felvétel keresztmetszetszerűen sűríti a musical legsikeresebb hét számát — a többi között az America-t, a Maria-t, a Tonight-ot — olyan előadásban, amely bátran felveheti a versenyt bármelyik külföldivel. Talán csak egyetlen vetélytársával szemben nem állja meg helyét, a filmről készült eredeti hanglemezzel; annak átütő erejét, pregnáns hangvételét nem tudja utolérni. De Gyulai Gaál Ferenc átdolgozása, ill. hangszerelése és dirigálása, és az előadó-apparátus: Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Korondy György, Ádám Anna, a Harmónia Vokál, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara meggyőző, remek produkciót hozott létre. A műfajban Szirmay Márta mozog a legotthonosabban, előadása magávalragadó, szuggesztív, és éneke szerencsére nélkülözi az ide annyira nem illő »operai hangvételt-«. Éppen ezért a legjobban tetszett az Amerika előadása.
Reményi-Gyenes István fordítása jól sikerült és bizonyára fokozza majd a számok népszerűségét a magyar nyelvű, közérthető szöveg. Ügyes, Reményi-Gyenes összekötő szövege is: tömören foglalja össze a darab tartalmát úgy, hogy ebbe a keretbe szervesen illeszkednek a zenei számok. S az csak elősegítette az összekötő szöveg sikerét, hogy olyan kitűnő színész adja elő, mint Gábor Miklós. Mindent összevéve a West Side Story számainak magyar felvétele remekül sikerült.


4634 Búbánat 2019-12-27 20:18:58

Az 1963. évi művészeti díjak átadása

Budapest, 1963. április 3. Demeter Imre újságíró a Jászai Mari-díjjal kitüntetett Földi Teri színésznővel (b) és a Liszt-díjjal elismert Házy Erzsébet (j2) és Harmath Éva (j) operaénekesnőkkel beszélget az 1963. évi művészeti díjak átadása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rózsa Ferenc termében. MTI Fotó: Fényes Tamás
 

Földi Teri (Martonvásár, 1934. január 24.– ) Jászai Mari-díjas (1963) magyar színésznő. Demeter Imre (Dunaharaszti, 1921. november 11.–Budapest, 1975. augusztus 14.): újságíró, lapszerkesztő, színikritikus. 1957-től a Film, Színház, Muzsika szerkesztője, 1958-tól haláláig főszerkesztő-helyettese. Házy Erzsébet (1929–1982) Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész. Harmath Éva (Visonta, 1930. július 16.–1993): Liszt Ferenc-díjas (1963) énekesnő (szoprán), színésznő, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja (1992).

Készítette: Fényes Tamás
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-842057

Budapest, 1963. április 3. A Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett Róna Viktor táncművész és Palcsó Sándor operaénekes az Erkel-díjjal elismert Békés Andrással és a szintén Liszt Ferenc-díjjal jutalmazott Házy Erzsébettel beszélgetnek a 1963. évi művészeti díjak átadása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rózsa Ferenc termében. MTI Fotó: Keleti Éva
 

Róna Viktor (Budapest, 1936. augusztus 17. – Budapest, 1994. január 15.) Kossuth- (1965) és Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar táncművész, Érdemes (1972) és Kiváló művész (1976) koreográfus, balettigazgató. Palcsó Sándor (Pécs, 1929. november 8. –) Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar operaénekes (tenor), színész., Békés András (Debrecen, 1927. március 23. –) Kossuth- (1995) és Erkel Ferenc-díjas (1963) magyar rendező, érdemes (1970) és kiváló művész (1980).

Készítette: Keleti Éva
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-841747


4633 IVA 2019-12-26 00:22:47 [Válasz erre: 4632 Búbánat 2019-12-25 23:24:21]

A Bartók Terem a Pesti Színház mai helyén volt, az akkoriban még gépjárműforgalomnak is helyet adó Váci utca 9. számú házában. Vajon miért „a szállodában” kereste fel Honthy Hannát Molnár Gábor?


4632 Búbánat 2019-12-25 23:24:21

1977-03-06 / 55. szám

Hajdú-Bihari Napló

„Honthy Hannát megelőzve... !

„Karikás” rovatában írta le:  Molnár Gábor

Egy időszakban, még Dongó Színpad nem volt, az Országos Filharmónia rendezvényein gyakorta konferáltam, hol a Bartók-teremben, hol vidéken. Egy alkalommal Honthy-est volt a Bartók Teremben. Különös gonddal készültem a szövegemmel, hogy kiváló művésznőnk és közönsége elégedett legyen velem. Délután felkerestem a szállodában a művésznőt és megkérdeztem van-e valami kívánsága? „Igen, itt van velem az Operaház tehetséges, kezdő kis művésznője, kérem mutassa be őt kedvesen a közönségnek.” Amint rápillantottam a kis szende leányzóra, nem volt kétségem, hogy szép bemutatásban lesz része.
Megy az előadás! Több más szereplő is volt a műsorban, de őket már ismerte a közönség, nem kellett érdekükben beszélnem. A kis művésznő az öltözőben remegett, mint a nyárfalevél és várta jelenését. Honthy Hanna kiadta a parancsot. „A kislány most következik és utána majd én!” Megyek a függöny elé és a következőket mondom: ,,Kedves közönségünk, most következik a szépség, a báj, a kellem — már zúg a taps
— Honthy ... — tapsvihar
— ... Hannát megelőzve . . és bemondom a kis művésznő nevét. Kimegyek a színről, dermedt csend, függöny fel és a kis művésznő énekelni kezd. Semmi nesz a nézőtéren. Mikor befejezi, a zúgó taps megindul és nem akar szűnni. Honthy művésznő csak ennyit súg a színfalak mögött a fülembe. „Így kell elindítani egy tehetséget a pályán. . .”
A művésznő Házy Erzsébet volt!


4631 Búbánat 2019-12-23 00:08:14

1961-04-23 / 95. szám

/Vas Népe/

Munkás—művész találkozó Szombathelyen

"Holnap délben fővárosi művészek látogatnak Szombathelyre: Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Takács Paula, Domahidy László és Kövecses Béla, az Operaház tagjai. A művészek délután megtekintik a Járműjavító Vállalatot, a szombathelyi vasútállomást, s elbeszélgetnek a dolgozókkal. Este 7 órakor pedig az Ady Endre művelődési otthonban a közönséggel találkoznak. Az esten élményeikről mesélnek, s válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. S ha a közönség kéri: énekelnek."


4630 Búbánat 2019-12-21 14:35:16

1955-09-06 / 209. szám

/Vas Népe/

"Operaelőadások Szombathelyen"

"Szombathely dolgozói szombaton és vasárnap ismét nagy érdeklődéssel és szeretettel várták az Állami Operaház művészeinek fellépését. Várakozásukban most sem csalódtak. Mindkét napon szép, színvonalas előadásban gyönyörködhettek a szabadtéri színházban.
Szombaton este felcsendültek Johann Strauss ismert operettjének kedves dallamai. denevér egyszerű kis történetét, amely a múlt század 60-as, 7O-es éveiben játszódik le Bécsben, Strauss muzsikája tette a színpadok állandó műsorszámává. Strauss világszerte kedvelt zenéje most is nagy sikert aratott. Elsőrangú szereposztásban került a hallgatók elő ez az operett. Rosalinda szerepében Osváth Júlia, Eisenstein szerepében pedig Rösler Endre Kossuth-díjas kiváló művészek nyújtottak nagyszerű teljesítményt. Játékuk átélt, könnyed, előadásmódjuk egyszerű, az operett meséjéhez illően játékos és könnyed volt úgy, hogy az egész előadás folyamán kellemes szórakozást nyújtottak a nézőknek. Házy Erzsébet, a fiatal, tehetséges művész Adél szerepében bájosan egyszerű és kedves jelenség, aki kellemes hangjával egy csapásra megszerettette magát a szombathelyi közönséggel. Frank fogházigazgatót Maleczky Oszkár érdemes művész alakította. Feltétlenül szólni kell mértéktartó játékáról, hogy a harmadik felvonás burleszkbe illő jeleneteiben is kedvesen mértéktartó tudott maradni. Különösen fontos ezt megjegyezni, mert ugyanebben a jelenetben az egyébként kitűnő Fekete Pál, a részeges fogházőr Frosch szerepében, végül is túlságosan átadta magát a közönség hangulatának és derűs kacajától elragadva túlságosan is „aktuális” bemondások tömegével kissé megsértette a történelmi hűséget. (Lehet, hogy ebben a szövegkönyv felújítója is hibás.)
Szépen sikerült Szarvas Janina és Szalay Zoltán balettbetétje, a Kék Duna keringő."


4629 Búbánat 2019-12-18 11:20:33
FOTO
 II. évfolyam 1955-09-01 / 5. szám

Az Ofotérl fotó-pályázat díjkiosztása

Az Építők „Rózsa Ferenc“ Kultúrotthonának nyári szabadtéri színpadán július 5-én zajlott le rendkívül ünnepélyes keretek között az Állami Operaház művészeinek közreműködésével az Ofotért nagy téli-tavaszi művészi fotópályázatának díjkiosztása. Már nyolc óra előtt gyülekezni kezdett a meghívott közönség. Az ünnepélyen valóban találkozót adtak egymásnak a magyar fotóamatőrmozgalom legjobbjai, az üzemi fotószakkörök tagjai, a régi és az új fotóművészgárda kiemelkedő egyéniségei. Jó alkalom volt az ünnepélyes díjkiosztás arra is, hogy az Ofotért vezetői és munkatársai, valamint az amatőrök közvetlen eszmecserét folytassanak problémáikról.

Az ünnepi megnyitót Benkő Imre az Ofotért főosztályvezetője mondta. Üdvözölte a díjnyertes amatőröket és a meghívott közönséget, hangsúlyozva, hogy az Ofotért nagy nehézségeket leküzdve igyekszik a jó ellátás biztosításával új lendületet adni a magyar művészi fényképezésnek. Ezután Vadas Ernő, a Fotó főszerkesztője, a zsűri elnöke tartott nagyhatású előadást az amatőr fotóművészet fejlődéséről. Megállapította, hogy az Ofotért pályázataira beérkezett képanyag évek során egyre magasabb színvonalat ért el és eszmében gazdagodott. A formalista, üres, külsőséges fotóirányzatnak nincs nálunk talaja.
A művészi szemlélet egészséges, realisztikus irányban fejlődik és az amatőrök képei a való életet mutatják, az embert állítják a mondanivaló középpontjába.

Vadas Ernő mélyenszántó és irányt mutató fotóesztétikai fejtegetéseit nagy elismeréssel fogadta a közönség. A díjakat és okleveleket ezután Vadas Ernő és Benkő Imre nyújtották át a pályázat győzteseinek.

A díjak átadása után műsor következett, amelynek megszervezésében az Állami Operaház Fotószakkörének lelkes tagjai jártak az élen. A közönség meleg ünneplésben részesítette a művész-est szereplőit: Házy Erzsébetet, Klug Ferencet, Eszenyi Irmát az Operaház művészeit, Oláh Gusztáv kétszeres Kossuth díjas kiváló művészt.

A műsor második részében az Operaház balettkara lépett fel. Meg-megújuló tapssal köszöntötte a közönség Tóth László balettrendezőt, Varga Pál karnagyot és a balettkar tagjait Maros Évát, Takács Annát, Gerson Annát, Mikes Katalint, Dér Évát, Miklósi Margitot, Tóth Lászlót, Kiss Lászlót, Hegedűs Gyulát, Pető Lászlót, Szépvölgyi Ferencet, Molnár Lászlót, Bejczi Györgyöt, Balog Gusztávot és Tausz Istvánt.


4628 Búbánat 2019-12-16 22:17:00

Budapest, 1962. december 16. Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató (k) és a Háry Jánost alakító Radnay György operaénekes (j), valamint Örzsét, Háry mátkáját alakító Házy Erzsébet (b) Kodály Zoltán Háry János című operájának díszelőadásán, melyet a zeneszerző 80. születésnapja alkalmából újította fel a Magyar Állami Operaház, Békés András rendezésében.

MTI Fotó: Keleti Éva

Kodály Zoltán születésének 80. évfordulóján az Állami Operaház díszelőadásban újította fel Háry Jánost. Az előadás megkezdése előtt a közönség percekig tartó tapssal köszöntötte Kodály Zoltánt, akinek a második felvonást követő szünetben Házy Erzsébet az együttes nevében koszorút nyújtott át. (MTI


4627 Búbánat 2019-12-14 13:40:55 [Válasz erre: 1053 Haandel 2008-01-08 17:27:58]

Veszprémi Napló, 1973-05-23 / 118. szám

"Bükön forgatják a Marica grófnőt"

Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét megfilmesítik. Néhány napja a Vas megyei Bük község, volt Szapáry kastélyát filmesek szállták meg. A kastély-szálló a Vas megyei Idegenforgalmi Hivatal tulajdonában van és most június 2-ig a MAFILM Nemzetközi Stúdiójának forgatócsoportja itt készíti a Marica grófnő néhány belső és külső felvételét. A színes filmet az NSZK-beli UNITEL filmvállalat megbízásából készíti a Magyar Film Vállalat. Rendezője Eugén York, operatőr Robert Hoffer, címszereplő Házy Erzsébet Kossuth-díjas művésznő. Főbb szereplői a filmnek René Kolló, Dagmar Koller, Kurt Hueme. Magyar színészek közül Latinovits Zoltán, Mécs Károly, Sunyovszky Szilvia és Patkós Irma kapott még a filmben szerepet.

Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza  

 René Kollo – Házy Erzsébet (Philips, 1975)

Házy Erzsébet (Marica) - Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza  - jelenetfotó az operettfilmből

1973, ZDF / Unitel, Deutschland


4626 Búbánat 2019-12-12 12:46:18

Házy Erzsébet a Nemzeti Zenede énekszakán a kor neves pedagógusához, dr. László Gézához került, aki rendkívül tehetségesnek tartotta, s már a negyvenes évek végén bemutatta a Magyar Állami Operaház akkori igazgatójának, Tóth Aladárnak, aki aztán 1951-ben szerződtette ösztöndíjasnak.

Házy Erzsébet erre így emlékezett vissza egyik nyilatkozatában: „1951-ben, a próbaéneklésen egy roppant nehéz darabot, A varázsfuvola Éj királynőjének áriáját énekeltem, és egy generálpauzában hirtelen megfordultam a saját tengelyem körül. Erre Tóth Aladár, az operaház akkori igazgatója felkiáltott: Ez bolond, ezt fel kell venni!

Karczag Márton Aranykalickában című,  Tóth Aladár életét és korát feldolgozó-bemutató nemrég megjelent könyvében (ISBN 978-615-81066-2-7; OPERA, 400 oldal) találtam két fotót, amiken Házy Erzsébet látható: 

- Donizetti: Don Pasquale – Norina (Házy Erzsébet) - Magyar Állami Operaház, 1954

- Verdi: Rigoletto - Ceprano grófné és A mantuai herceg jelenete, I. felv.  (Házy Erzsébet,  Mihail Stirbei) - Erkel Színház, 1954. október 13.

A kép forrása: OperaDigTár - Fotótár


4625 Búbánat 2019-12-12 11:48:15

"November 27-én kettős kiállítás nyílt az Erkel Színház előcsarnokában. A tárlatok a gyakran operaházi aranykornak nevezett időszak két meghatározó énekesének, Osváth Júliának és Melis Györgynek állítanak emléket, haláluk 10., illetve 25. évfordulója alkalmából. Bár pályájuk nem egyszerre indult, sok minden összeköti a két neves művészt: számos operában voltak egymás partnerei, s mindketten nemcsak sokoldalú, ragyogó énekesek, hanem kivételes színpadi jelenségek is voltak. A kiállítások e két kivételes művész pályáját dokumentálják az Operaházban énekelt szerepeik fényképeiből készült válogatással."

 

A kiállított fotók között két képen Házy Erzsébet is rajta van:

Mozart: Figaro házassága – Cherubino és A grófné jelenete (Házy Erzsébet, Osváth Júlia) – Erkel Színház, 1954

Johann Strauss: A cigánybáró – Szaffi és Zsupán jelenete (Házy Erzsébet, Melis György) – Erkel Színház, 1976.12.31.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.