763 Búbánat 2013-09-16 19:01:39 [Válasz erre: 762 Búbánat 2013-09-16 18:48:22]
Persze, a klasszikus operettirodalom mint fogalom a XIX. század második felére jellemző.
Persze, a klasszikus operettirodalom mint fogalom a XIX. század második felére jellemző.
762 Búbánat 2013-09-16 18:48:22 [Válasz erre: 756 frushena 2013-09-16 15:16:04]
Közös barátunk mennyit tudna mesélni e felsorolt komponistákról, és áradozni a többnyire méltatlanul elfeledett műveikről! Az utóbbi években CD-ken kijött gazdag operakínálatot látva, és megismerve ezeket az operaritkaságokat, felül kell bírálni eddigi nézeteinket, amikor a bel canto, a „szép ének” fogalmát szűkebb értelemben csak a híres olasz komponista-triász operáira vetítjük ki. Bizony, Pacini, Mercadante, Mayr, Paer, Spontini is ott vannak, akikre árnyékot vetettek a „nagyágyúk”, De igaza van zalbarnának, mert tévesen él bennünk, és használjuk a bel canto kifejezést redukálva csak a korai romantikus operaszerzők alkotásaira. Pedig valójában már a XVII. századtól datálhatjuk ezt az énekstílust, de a XIX. század második felének olasz és francia operairodalmának jellemzésére is értenünk kellene ezt az ének-zenei stílust. Magam részéről továbbra is a kora-romantikus olasz operaszerzők műveit sorolom ide, vagy a franciákét: a Thomas, Bizet, Gounod előtti időszakból mondjuk Méhul, Boieldieu, Auber, Adam, Hérold, Halevy, Meyerbeer színpadi alkotásait. De még a német operakomponista Weber meg Marschner is belefér, Nem beszélve Verdi Rigoletto előtti műveiről vagy Wagner Rienzijéről is. Tehát én a bel canto kifejezést behatároltan, többnyire az 1800-as évek első felére korlátozva használom. Mert ez az én igazi, nagyon kedvelt és kedves zenei világom, benne az én szeretett műfajommal a XIX. századi opera- és operettirodalom színe javával.
Közös barátunk mennyit tudna mesélni e felsorolt komponistákról, és áradozni a többnyire méltatlanul elfeledett műveikről! Az utóbbi években CD-ken kijött gazdag operakínálatot látva, és megismerve ezeket az operaritkaságokat, felül kell bírálni eddigi nézeteinket, amikor a bel canto, a „szép ének” fogalmát szűkebb értelemben csak a híres olasz komponista-triász operáira vetítjük ki. Bizony, Pacini, Mercadante, Mayr, Paer, Spontini is ott vannak, akikre árnyékot vetettek a „nagyágyúk”, De igaza van zalbarnának, mert tévesen él bennünk, és használjuk a bel canto kifejezést redukálva csak a korai romantikus operaszerzők alkotásaira. Pedig valójában már a XVII. századtól datálhatjuk ezt az énekstílust, de a XIX. század második felének olasz és francia operairodalmának jellemzésére is értenünk kellene ezt az ének-zenei stílust. Magam részéről továbbra is a kora-romantikus olasz operaszerzők műveit sorolom ide, vagy a franciákét: a Thomas, Bizet, Gounod előtti időszakból mondjuk Méhul, Boieldieu, Auber, Adam, Hérold, Halevy, Meyerbeer színpadi alkotásait. De még a német operakomponista Weber meg Marschner is belefér, Nem beszélve Verdi Rigoletto előtti műveiről vagy Wagner Rienzijéről is. Tehát én a bel canto kifejezést behatároltan, többnyire az 1800-as évek első felére korlátozva használom. Mert ez az én igazi, nagyon kedvelt és kedves zenei világom, benne az én szeretett műfajommal a XIX. századi opera- és operettirodalom színe javával.
761 frushena 2013-09-16 15:47:27 [Válasz erre: 760 zalbarna 2013-09-16 15:41:47]
semmi gond, ettől függetlenül egyetértek az általad leírtakkal!
semmi gond, ettől függetlenül egyetértek az általad leírtakkal!
760 zalbarna 2013-09-16 15:41:47 [Válasz erre: 759 frushena 2013-09-16 15:36:40]
ÁÁÁ, émmeg csak szállok, mint a papírsárkány, bocs...:))
ÁÁÁ, émmeg csak szállok, mint a papírsárkány, bocs...:))
759 frushena 2013-09-16 15:36:40 [Válasz erre: 757 zalbarna 2013-09-16 15:28:01]
topictémánál próbáltam maradni, ezért ezen komponisták!
topictémánál próbáltam maradni, ezért ezen komponisták!
758 zalbarna 2013-09-16 15:35:11 [Válasz erre: 757 zalbarna 2013-09-16 15:28:01]
Aminek a kora romantika-kori belcanto csak a nevét köszönheti és még csak nem is halvány utánzata. Elég nagy is a zűrzavar emiatt..:)
Aminek a kora romantika-kori belcanto csak a nevét köszönheti és még csak nem is halvány utánzata. Elég nagy is a zűrzavar emiatt..:)
757 zalbarna 2013-09-16 15:28:01 [Válasz erre: 756 frushena 2013-09-16 15:16:04]
..és Vivaldiról, meg az egész barokk belcantoról...
..és Vivaldiról, meg az egész barokk belcantoról...
756 frushena 2013-09-16 15:16:04 [Válasz erre: 755 Búbánat 2013-09-16 12:53:49]
Kegyencnő ... Mennyire jó is ... ! Már már az is sajnálatos, hogy a belcantot is Donizettinek és Rossininek tulajdonítják. Nagyágyúk, de azért nagyon elfeledtkeznek, Paciniről, Carafáról, Mercadantéról, Mayr-ról, Pavesiről, Spontiniről, Winterről .... stb.
Kegyencnő ... Mennyire jó is ... ! Már már az is sajnálatos, hogy a belcantot is Donizettinek és Rossininek tulajdonítják. Nagyágyúk, de azért nagyon elfeledtkeznek, Paciniről, Carafáról, Mercadantéról, Mayr-ról, Pavesiről, Spontiniről, Winterről .... stb.
755 Búbánat 2013-09-16 12:53:49 [Válasz erre: 754 Janus 2013-09-16 12:36:58]
Donizetti mesterműveket alkotott mind a komoly opera (pld. a három Tudor-opera: Boleyn Anna, Stuart Mária, Roberto Devereux, a Lammermmori Lucia, A kegyencnő), mind a vígoperák (Szerelmi Bájital, Csengő, Rita, Betly, Viva Mama!, Don Pasquale) területén. A bel canto irodalmában ilyet, ehhez fogható jelentős műveket csak Rossini tudott felvonultatni a komoly és a víg műfajokban.
Donizetti mesterműveket alkotott mind a komoly opera (pld. a három Tudor-opera: Boleyn Anna, Stuart Mária, Roberto Devereux, a Lammermmori Lucia, A kegyencnő), mind a vígoperák (Szerelmi Bájital, Csengő, Rita, Betly, Viva Mama!, Don Pasquale) területén. A bel canto irodalmában ilyet, ehhez fogható jelentős műveket csak Rossini tudott felvonultatni a komoly és a víg műfajokban.
754 Janus 2013-09-16 12:36:58 [Válasz erre: 753 telramund 2013-09-16 11:59:57]
Sajna Donizettit most se nagyon játsszák. Csak a két vígoperát, még a Lucia is eltűnt a repertoárból. Egyébkét az origo kritikusa, aki szerint Gruberova már csak árnyéka önmagának, elég nagy hülyeséget írt, hogy Donizetti mester igazán ütőset a vígoperák területén alkotott. Szerintem meg igazán jó előadásban a komolyabb tárgyú operái is igazán ütősek! Sőt!
Sajna Donizettit most se nagyon játsszák. Csak a két vígoperát, még a Lucia is eltűnt a repertoárból. Egyébkét az origo kritikusa, aki szerint Gruberova már csak árnyéka önmagának, elég nagy hülyeséget írt, hogy Donizetti mester igazán ütőset a vígoperák területén alkotott. Szerintem meg igazán jó előadásban a komolyabb tárgyú operái is igazán ütősek! Sőt!
753 telramund 2013-09-16 11:59:57 [Válasz erre: 752 Cilike 2013-09-16 09:42:44]
Na azért Gyurkovics Mária nem akárki volt.Legfeljebb a komcsi rendszer nem igazán kedvelte Donizettit.Bizonyára kiváló Anna lett volna és bármelyik Bellini vagy Donizetti opera siker lett volna vele.Koloratúr-parádés szerep csak a Lucia volt. (Igaz énekelte Lakmét-mennyire szeretem és sehol nem megy.) Egyet sosem bocsájtok meg Gruberovának,hogy a Lakmét nem énekelte el.Na jó a 2. lemezén a Csengettyű áriát-na az se semmi!!!Olyan 3.felvonást senki nem tudott volna produkálni.
Na azért Gyurkovics Mária nem akárki volt.Legfeljebb a komcsi rendszer nem igazán kedvelte Donizettit.Bizonyára kiváló Anna lett volna és bármelyik Bellini vagy Donizetti opera siker lett volna vele.Koloratúr-parádés szerep csak a Lucia volt. (Igaz énekelte Lakmét-mennyire szeretem és sehol nem megy.) Egyet sosem bocsájtok meg Gruberovának,hogy a Lakmét nem énekelte el.Na jó a 2. lemezén a Csengettyű áriát-na az se semmi!!!Olyan 3.felvonást senki nem tudott volna produkálni.
752 Cilike 2013-09-16 09:42:44 [Válasz erre: 747 ferocissimoato 2013-09-15 22:01:30]
Más típusú hang volt. Más fekvés. Nem énekelt soha Königint, Konstanzát, Zerbinettát stb. Inkább az olasz belcanto repertoárt. Gruberovához hasonló náluik nincs és nem is volt. Ő tudatosan úgy építette fel a pályáját, hogy soha nem lépte át a határait és azpokat a szerepeket, amik nem tökéletesen passzolnak a hangi adottságaihoz -számomra a Bolena, a Norma ilyen - csak a pályája végén és koncertszerűen énekelte. Énekelhetett volna Normát akár 35-40 évesen, kérdés, hogy akkor még mindig fellépne-e?
Más típusú hang volt. Más fekvés. Nem énekelt soha Königint, Konstanzát, Zerbinettát stb. Inkább az olasz belcanto repertoárt. Gruberovához hasonló náluik nincs és nem is volt. Ő tudatosan úgy építette fel a pályáját, hogy soha nem lépte át a határait és azpokat a szerepeket, amik nem tökéletesen passzolnak a hangi adottságaihoz -számomra a Bolena, a Norma ilyen - csak a pályája végén és koncertszerűen énekelte. Énekelhetett volna Normát akár 35-40 évesen, kérdés, hogy akkor még mindig fellépne-e?
751 telramund 2013-09-16 09:41:40
Egyébként szerintem Elena Mosuc még ,aki nagyszerű Anna.Na Ő is egy különlegesség.
Egyébként szerintem Elena Mosuc még ,aki nagyszerű Anna.Na Ő is egy különlegesség.
750 telramund 2013-09-16 09:39:52 [Válasz erre: 748 bermuda 2013-09-15 23:13:06]
Hát nagyon szép ez tény.De más kadenciák,más tempók,zárószakasz egyszer,készülődés rendesen a záróhangra,vége kicsit necces. De tény a 3 magyar énekesnő közül Szűcs Márta énekelte legjobban 2o évvel ezelőtt.A most ,meg most van és még mindig van.....
Hát nagyon szép ez tény.De más kadenciák,más tempók,zárószakasz egyszer,készülődés rendesen a záróhangra,vége kicsit necces. De tény a 3 magyar énekesnő közül Szűcs Márta énekelte legjobban 2o évvel ezelőtt.A most ,meg most van és még mindig van.....
749 telramund 2013-09-16 09:31:24 [Válasz erre: 747 ferocissimoato 2013-09-15 22:01:30]
"még az is meglehet, hogy ö volt a példaképe." Hát ezt felejsd el.Sőt!!!!
"még az is meglehet, hogy ö volt a példaképe." Hát ezt felejsd el.Sőt!!!!
748 bermuda 2013-09-15 23:13:06 [Válasz erre: 747 ferocissimoato 2013-09-15 22:01:30]
http://www.youtube.com/watch?v=-ioWHNja8dM Tessék: Szücs Márta "coppia iniquája"...szenzációs.
http://www.youtube.com/watch?v=-ioWHNja8dM Tessék: Szücs Márta "coppia iniquája"...szenzációs.
747 ferocissimoato 2013-09-15 22:01:30 [Válasz erre: 743 parampampoli 2013-09-14 22:23:31]
Még ma is libabörös leszek, ha visszaemlékszem Szücs Márta szenzációs Annájára. Több volt, mint remek. Edita Gruberovához szerintem a magyar énekesek közül ö áll a legközelebb, még az is meglehet, hogy ö volt a példaképe. De kár, hogy nekem nincs meg ez a rádiófelvétel.
Még ma is libabörös leszek, ha visszaemlékszem Szücs Márta szenzációs Annájára. Több volt, mint remek. Edita Gruberovához szerintem a magyar énekesek közül ö áll a legközelebb, még az is meglehet, hogy ö volt a példaképe. De kár, hogy nekem nincs meg ez a rádiófelvétel.
746 Janus 2013-09-15 18:44:44 [Válasz erre: 744 Búbánat 2013-09-15 11:01:31]
Meg a pontosítást is! Azt nem tudja valaki, hogy a zenekari bevezetőt miért szokták kihúzni? Több felvételen is találkoztam vele, hogy kinyisszantották, pedig szerintem semmi sem indokolja.
Meg a pontosítást is! Azt nem tudja valaki, hogy a zenekari bevezetőt miért szokták kihúzni? Több felvételen is találkoztam vele, hogy kinyisszantották, pedig szerintem semmi sem indokolja.
744 Búbánat 2013-09-15 11:01:31 [Válasz erre: 743 parampampoli 2013-09-14 22:23:31]
Pontosítalak: Smeton nem Pánczél Éva volt (ő a második szereposztásban Jane Seymourt énekelte), hanem Sánta Jolán. (1987. június 12.)
Pontosítalak: Smeton nem Pánczél Éva volt (ő a második szereposztásban Jane Seymourt énekelte), hanem Sánta Jolán. (1987. június 12.)
743 parampampoli 2013-09-14 22:23:31 [Válasz erre: 742 Janus 2013-09-14 21:48:56]
Anna: Szűcs Márta Henrik: Kováts Kolos Seymour: Komlósi Ildikó Percy: Gulyás Dénes Smeton: Pánczél Éva Rochefort: Mészáros Sándor Hervey: Bartha Alfonz Vez: Erdélyi Miklós (ha jól emlékszem...)
Anna: Szűcs Márta Henrik: Kováts Kolos Seymour: Komlósi Ildikó Percy: Gulyás Dénes Smeton: Pánczél Éva Rochefort: Mészáros Sándor Hervey: Bartha Alfonz Vez: Erdélyi Miklós (ha jól emlékszem...)
742 Janus 2013-09-14 21:48:56
A MÁO jó pár évvel ezelőtti Boleyn Anna produkciójának rádiófelvételéhez, nem tud valaki részletes szereposztást?
A MÁO jó pár évvel ezelőtti Boleyn Anna produkciójának rádiófelvételéhez, nem tud valaki részletes szereposztást?
741 Búbánat 2013-09-10 23:56:43 [Válasz erre: 740 Búbánat 2013-09-08 13:11:27]
És éljen Gaetano is!...
És éljen Gaetano is!...
740 Búbánat 2013-09-08 13:11:27
A címszerepben: Edita Gruberova Donizetti: Boleyn Anna 2013. szeptember 10. 19:00 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Európa 2013. évi kulturális fővárosával, Kassával együttműködésben Donizetti: Boleyn Anna Boleyn Anna: Edita Gruberova VIII. Henrik: Jozef Benci Jane Seymour: Regina Richter Lord Rochefort: Cser Krisztián Lord Percy: Philippe Do Smeton: Schöck Atala Hervey: Szappanos Tibor Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Pad Zoltán), Kassai Állami Filharmonikus Zenekar Vezényel: Andrij Jurkevics "Nem először üdvözölhetjük Edita Gruberovát a Művészetek Palotájában, akinek a megjelenése mindig ünnep, hiszen a koloratúra királynőjének is nevezett művésznő a Kassai Állami Filharmonikusok együttesével rendre nagyszerű élményekkel ajándékozza meg a budapesti publikumot. "Teljesítménye az énekes művészet legmagasabb szintjét jelenti, méghozzá abban az 1830 körüli bel canto-stílusban, amelynek első nagy modern reprezentánsa Maria Callas volt" - írta róla Kroó György zenekritikus. Azóta majdnem két évtized telt el, de a magyar és német gyökerekkel rendelkező, Szlovákiában született, majd a hetvenes években emigrált, ám hazájához világsztárként is ragaszkodó szoprán fáradhatatlan. Az általa világszínvonalon művelt repertoárt - például Donizetti és Bellini történelmi tárgyú színpadi műveit - világszerte énekli, közelebb hozva ezeket a nem mindig könnyen megközelíthető, ugyanakkor rendkívül izgalmas műveket a nagyközönséghez. A Lucrezia Borgia és a Tudor királynők életéhez kapcsolódó operák egyike, a Roberto Devereux már óriási sikert aratott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Most a trilógia másik darabja, a Boleyn Anna hangzik el, szintén koncertszerű előadásban. Az 1830-ban bemutatott műben az itáliai zeneszerző VIII. Henrik második feleségének történetét viszi színpadra, a különböző karaktereket, figurákat érzékletes dallamokkal megrajzolva, a lelki folyamatokat, konfliktusokat hitelesen és drámai erővel láttatva. Ennek az ábrázolásmódnak aktív részese a kórus, s a mesterien felépített jelenetek ívéből nagyszabású zenés színházi dráma születik. " Rendező: Művészetek Palotája
A címszerepben: Edita Gruberova Donizetti: Boleyn Anna 2013. szeptember 10. 19:00 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Európa 2013. évi kulturális fővárosával, Kassával együttműködésben Donizetti: Boleyn Anna Boleyn Anna: Edita Gruberova VIII. Henrik: Jozef Benci Jane Seymour: Regina Richter Lord Rochefort: Cser Krisztián Lord Percy: Philippe Do Smeton: Schöck Atala Hervey: Szappanos Tibor Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Pad Zoltán), Kassai Állami Filharmonikus Zenekar Vezényel: Andrij Jurkevics "Nem először üdvözölhetjük Edita Gruberovát a Művészetek Palotájában, akinek a megjelenése mindig ünnep, hiszen a koloratúra királynőjének is nevezett művésznő a Kassai Állami Filharmonikusok együttesével rendre nagyszerű élményekkel ajándékozza meg a budapesti publikumot. "Teljesítménye az énekes művészet legmagasabb szintjét jelenti, méghozzá abban az 1830 körüli bel canto-stílusban, amelynek első nagy modern reprezentánsa Maria Callas volt" - írta róla Kroó György zenekritikus. Azóta majdnem két évtized telt el, de a magyar és német gyökerekkel rendelkező, Szlovákiában született, majd a hetvenes években emigrált, ám hazájához világsztárként is ragaszkodó szoprán fáradhatatlan. Az általa világszínvonalon művelt repertoárt - például Donizetti és Bellini történelmi tárgyú színpadi műveit - világszerte énekli, közelebb hozva ezeket a nem mindig könnyen megközelíthető, ugyanakkor rendkívül izgalmas műveket a nagyközönséghez. A Lucrezia Borgia és a Tudor királynők életéhez kapcsolódó operák egyike, a Roberto Devereux már óriási sikert aratott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Most a trilógia másik darabja, a Boleyn Anna hangzik el, szintén koncertszerű előadásban. Az 1830-ban bemutatott műben az itáliai zeneszerző VIII. Henrik második feleségének történetét viszi színpadra, a különböző karaktereket, figurákat érzékletes dallamokkal megrajzolva, a lelki folyamatokat, konfliktusokat hitelesen és drámai erővel láttatva. Ennek az ábrázolásmódnak aktív részese a kórus, s a mesterien felépített jelenetek ívéből nagyszabású zenés színházi dráma születik. " Rendező: Művészetek Palotája
738 Haandel 2013-08-10 17:51:41
Glyndebourne 2013 [url]http://glyndebourne.com/production/don-pasquale-0?tab=group-watch-online;Don Pasquale[/url] (Videótár) → 0:05:45 I started Don Pasquale on the original manuscript of Donizetti… … I found five bars in the cavatina of Norina that were not printed in the definitive scores… We have it in Glyndebourne. They are original, note after note…
Glyndebourne 2013 [url]http://glyndebourne.com/production/don-pasquale-0?tab=group-watch-online;Don Pasquale[/url] (Videótár) → 0:05:45 I started Don Pasquale on the original manuscript of Donizetti… … I found five bars in the cavatina of Norina that were not printed in the definitive scores… We have it in Glyndebourne. They are original, note after note…
737 Búbánat 2013-07-21 12:52:10
Ma este [url] http://obudainyar.hu/wp-content/uploads/2013/05/Donizetti_Don-Pasquale600.jpg; OPERA A KERTBEN [/url] Donizetti: Don Pasquale Dátum: 2013. 07. 21. Időpont: 19:00 Helyszín: Óbudai Társaskör kertje – 1036 Budapest, Kiskorona utca 7. Vígopera magyar nyelven, három felvonásban Don Pasquale – Altorjay Tamás Norina – Szakács Ildikó Ernesto – Hajdú András Malatesta –Gaál Csaba Közreműködik: Kertész Rita zongora Rendező: Fehér András
Ma este [url] http://obudainyar.hu/wp-content/uploads/2013/05/Donizetti_Don-Pasquale600.jpg; OPERA A KERTBEN [/url] Donizetti: Don Pasquale Dátum: 2013. 07. 21. Időpont: 19:00 Helyszín: Óbudai Társaskör kertje – 1036 Budapest, Kiskorona utca 7. Vígopera magyar nyelven, három felvonásban Don Pasquale – Altorjay Tamás Norina – Szakács Ildikó Ernesto – Hajdú András Malatesta –Gaál Csaba Közreműködik: Kertész Rita zongora Rendező: Fehér András
736 Búbánat 2013-06-30 12:36:27
[url] http://www.gbopera.it/2013/05/bergamo-musica-festival-gaetano-donizetti-2013/; Bergamo Musica Festival Gaetano Donizetti 2013 [/url] Teatro Donizetti Domenica 16 giugno, ore 20.30 “Ginevra di Scozia” Dramma eroico per musica di Gaetano Rossi Musica di GIOVANNI SIMONE MAYR Teatro Donizetti Venerdì 20 settembre, ore 20.30 Domenica 22 settembre, ore 15.30 “Maria de Rudenz” Dramma tragico in tre parti di Salvadore Cammarano Musica di GAETANO DONIZETTI Teatro Donizetti Venerdì 11 ottobre, ore 20.30 Domenica 13 ottobre, ore 15.30 “Il furioso all’isola di San Domingo” Melodramma in due atti di Iacopo Ferretti Musica di GAETANO DONIZETTI
[url] http://www.gbopera.it/2013/05/bergamo-musica-festival-gaetano-donizetti-2013/; Bergamo Musica Festival Gaetano Donizetti 2013 [/url] Teatro Donizetti Domenica 16 giugno, ore 20.30 “Ginevra di Scozia” Dramma eroico per musica di Gaetano Rossi Musica di GIOVANNI SIMONE MAYR Teatro Donizetti Venerdì 20 settembre, ore 20.30 Domenica 22 settembre, ore 15.30 “Maria de Rudenz” Dramma tragico in tre parti di Salvadore Cammarano Musica di GAETANO DONIZETTI Teatro Donizetti Venerdì 11 ottobre, ore 20.30 Domenica 13 ottobre, ore 15.30 “Il furioso all’isola di San Domingo” Melodramma in due atti di Iacopo Ferretti Musica di GAETANO DONIZETTI
735 Haandel 2013-06-30 10:23:35
[url]http://www.amazon.de/Donizetti-Liebestrank-Gesamtaufnahme-italienischer-Schallplatte/dp/B004D49S6Q/ref=sr_1_2?ie=UTF8&qid=1372578956&sr=8-2&keywords=popp+dvorsky+donizetti;Donizetti: L'Elisir d'Amore[/url] 30.06.2013 | 16:04-18:11 | [url]http://www.rozhlas.cz/iradio/zive;ČRo D-dur[/url] Lucia Popp (soprán), Peter Dvorský (tenor), Bernd Weikl (baryton), Jevgenij Něstěrenko (bas), Elfie Hobarth (soprán) a Sbor Bavorského rozhlasu, sbormistr Gordon Kember, hraje Mnichovský rozhlasový orchestr, řídí Heinz Wallberg.
[url]http://www.amazon.de/Donizetti-Liebestrank-Gesamtaufnahme-italienischer-Schallplatte/dp/B004D49S6Q/ref=sr_1_2?ie=UTF8&qid=1372578956&sr=8-2&keywords=popp+dvorsky+donizetti;Donizetti: L'Elisir d'Amore[/url] 30.06.2013 | 16:04-18:11 | [url]http://www.rozhlas.cz/iradio/zive;ČRo D-dur[/url] Lucia Popp (soprán), Peter Dvorský (tenor), Bernd Weikl (baryton), Jevgenij Něstěrenko (bas), Elfie Hobarth (soprán) a Sbor Bavorského rozhlasu, sbormistr Gordon Kember, hraje Mnichovský rozhlasový orchestr, řídí Heinz Wallberg.
733 svaler 2013-06-16 19:41:02 [Válasz erre: 732 svaler 2013-06-08 11:23:54]
[url]http://www.youtube.com/watch?v=Lem1VTwaHc8; Betly-I.felvonás-részletek[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=uu_mCvZOPH4;Betly-II.felvonás-részletek[/url]
[url]http://www.youtube.com/watch?v=Lem1VTwaHc8; Betly-I.felvonás-részletek[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=uu_mCvZOPH4;Betly-II.felvonás-részletek[/url]
732 svaler 2013-06-08 11:23:54 [Válasz erre: 731 svaler 2013-06-08 11:20:19]
[url]https://www.facebook.com/events/290931201041718/;BETLY-videók[/url]
[url]https://www.facebook.com/events/290931201041718/;BETLY-videók[/url]
731 svaler 2013-06-08 11:20:19 [Válasz erre: 730 svaler 2013-06-08 10:24:52]
BETLY-videk-fotók: [url]https://www.facebook.com/events/290931201041718/[/url]
BETLY-videk-fotók: [url]https://www.facebook.com/events/290931201041718/[/url]
730 svaler 2013-06-08 10:24:52 [Válasz erre: 729 Búbánat 2013-06-05 10:40:43]
Fotók és videók! https://www.facebook.com/events/290931201041718/
Fotók és videók! https://www.facebook.com/events/290931201041718/
729 Búbánat 2013-06-05 10:40:43 [Válasz erre: 728 Manna 2013-06-05 01:39:42]
[url] https://www.facebook.com/events/290931201041718/; Betlyből fotók [/url] Kedves Manna és pocketknife! Nagyon köszönöm én is a beszámolókat! Remélem, egyszer Pestre is felkerül majd ez a produkció! A Betly zenéjét ismerem CD-ről - Bongiovanni kiadótól - , de csak az egyfelvonásos változatát (61,5 perc). Az operának kétfelvonásos verziója is van (66 perc + 48 perc), amit Donizetti egy évvel később, 1837-ben írt meg. Ezt az utóbbi változatot is majd szeretném beszerezni.
[url] https://www.facebook.com/events/290931201041718/; Betlyből fotók [/url] Kedves Manna és pocketknife! Nagyon köszönöm én is a beszámolókat! Remélem, egyszer Pestre is felkerül majd ez a produkció! A Betly zenéjét ismerem CD-ről - Bongiovanni kiadótól - , de csak az egyfelvonásos változatát (61,5 perc). Az operának kétfelvonásos verziója is van (66 perc + 48 perc), amit Donizetti egy évvel később, 1837-ben írt meg. Ezt az utóbbi változatot is majd szeretném beszerezni.
728 Manna 2013-06-05 01:39:42 [Válasz erre: 725 Búbánat 2013-06-01 09:24:07]
Azon kevesek közé tartozom, akiknek volt szerencséje mindkét előadáson részt venni. Mindkét előadást áthatotta a művészek szívből jövő szerepformálása, ezalatt mind az énekre, mind a színpadi játékra gondolok, illetve a kórus és a statiszták szerepeit is ide értve. Zilai Györgyi (Betly) szabadságát élvező hajadon, de a fosztogatók miatt férfitársra vágyó leány, Decsi András (Daniel) a nőkkel hadi lábon álló tisztességes parasztlegény és nem utolsó sorban Molnár Zsolt (Max) termetével és csodálatos bariton hangjával megjelenített katona szerepeik szórakoztatóvá és élvezhetővé varázsolták az előadásokat. Kunszentmiklóson az ősbemutatót átjárta a pozitív értelemben vett izgalom, ami csakis jó hatással volt az előadásra. Ráckevén, nagyobb közönség előtt, a kastély kupolatermében szinte szárnyaló hangokkal már némi rutin is megjelent. De drukkolok, hogy nyíljon még lehetőség további előadásokra és támogatókra, hogy még többen tudjanak részesülni ebben az élményben. Elismerésem Somai Miklósnak a fordítás elkészítéséért és a találó színpadi megjelenítésért , rendezésért, a rendelkezésre álló egyszerű keretek mellett is. Egy kis ízelítőt – képeket és amatőr összevágott videórészleteket – lehet találni az alábbi link alatt: [url]https://www.facebook.com/events/290931201041718/[url]
Azon kevesek közé tartozom, akiknek volt szerencséje mindkét előadáson részt venni. Mindkét előadást áthatotta a művészek szívből jövő szerepformálása, ezalatt mind az énekre, mind a színpadi játékra gondolok, illetve a kórus és a statiszták szerepeit is ide értve. Zilai Györgyi (Betly) szabadságát élvező hajadon, de a fosztogatók miatt férfitársra vágyó leány, Decsi András (Daniel) a nőkkel hadi lábon álló tisztességes parasztlegény és nem utolsó sorban Molnár Zsolt (Max) termetével és csodálatos bariton hangjával megjelenített katona szerepeik szórakoztatóvá és élvezhetővé varázsolták az előadásokat. Kunszentmiklóson az ősbemutatót átjárta a pozitív értelemben vett izgalom, ami csakis jó hatással volt az előadásra. Ráckevén, nagyobb közönség előtt, a kastély kupolatermében szinte szárnyaló hangokkal már némi rutin is megjelent. De drukkolok, hogy nyíljon még lehetőség további előadásokra és támogatókra, hogy még többen tudjanak részesülni ebben az élményben. Elismerésem Somai Miklósnak a fordítás elkészítéséért és a találó színpadi megjelenítésért , rendezésért, a rendelkezésre álló egyszerű keretek mellett is. Egy kis ízelítőt – képeket és amatőr összevágott videórészleteket – lehet találni az alábbi link alatt: [url]https://www.facebook.com/events/290931201041718/[url]
727 -zéta- 2013-06-04 20:07:20 [Válasz erre: 726 pocketknife 2013-06-04 20:01:54]
Köszönjük a beszámolót...:-)
Köszönjük a beszámolót...:-)
726 pocketknife 2013-06-04 20:01:54 [Válasz erre: 725 Búbánat 2013-06-01 09:24:07]
Érdekes "öszvér" darab volt meglátásom szerint a mesejáték és az opera között. A kunszentmiklósi közösségi ház sallangoktól mentes termében egyszerű de kifejező kulisszák és jelmezek használatával mutatták be az operát. Ilyen külsőségek között tud igazán kidomborodni a szereplők énektudása és játéka, nincs ami elvonja az ember figyelmét. :) Azt kell mondjam remekül megoldották a dokgukat, mindkét területen. Játékuk és hangjuk magához láncolta az ember figyelmét és egy percre sem engedte lankadni. Az áriák könnyen érthetőek és szépek, a cselekmény operához képest meglepően pergő, a történet fordulatokban bővelkedő volt. A darabot színesítette még, hogy a történetben megjelenő "parasztokat", "katonákat" akik énekhangját férfikórus adta, a darab producer-rendezője és két fia jelenítette meg. Börleszk szerű jeleneteket hoztak létre, ami remekül kiegészítette a tréfás cselekményt. A darab végén nagyon bantam, hogy nem hozta magammal kisiskolás keresztfiamat. Ilyen darabbal lehetne igazán rákapatni az opera látogatásra! Nagy élmény volt, ha játszanák még a darabot bátran ajánlanám felnőtt és gyermek korú ismerőseimnek egyaránt.
Érdekes "öszvér" darab volt meglátásom szerint a mesejáték és az opera között. A kunszentmiklósi közösségi ház sallangoktól mentes termében egyszerű de kifejező kulisszák és jelmezek használatával mutatták be az operát. Ilyen külsőségek között tud igazán kidomborodni a szereplők énektudása és játéka, nincs ami elvonja az ember figyelmét. :) Azt kell mondjam remekül megoldották a dokgukat, mindkét területen. Játékuk és hangjuk magához láncolta az ember figyelmét és egy percre sem engedte lankadni. Az áriák könnyen érthetőek és szépek, a cselekmény operához képest meglepően pergő, a történet fordulatokban bővelkedő volt. A darabot színesítette még, hogy a történetben megjelenő "parasztokat", "katonákat" akik énekhangját férfikórus adta, a darab producer-rendezője és két fia jelenítette meg. Börleszk szerű jeleneteket hoztak létre, ami remekül kiegészítette a tréfás cselekményt. A darab végén nagyon bantam, hogy nem hozta magammal kisiskolás keresztfiamat. Ilyen darabbal lehetne igazán rákapatni az opera látogatásra! Nagy élmény volt, ha játszanák még a darabot bátran ajánlanám felnőtt és gyermek korú ismerőseimnek egyaránt.
725 Búbánat 2013-06-01 09:24:07 [Válasz erre: 724 Búbánat 2013-05-05 11:43:57]
Remélem, valakitől kapunk (olvashatunk) majd beszámolót a Betly magyarországi- tegnap esti -bemutatójáról (Kunszentmiklós) vagy az opera vasárnapi második, ráckevei előadásáról.
Remélem, valakitől kapunk (olvashatunk) majd beszámolót a Betly magyarországi- tegnap esti -bemutatójáról (Kunszentmiklós) vagy az opera vasárnapi második, ráckevei előadásáról.
724 Búbánat 2013-05-05 11:43:57
Nemsokára két vidéki helyszínen is bemutatásra kerül az alábbi operaritkaság: Donizetti: Betly - egyfelvonásos vígopera Áthoztam a "Hozzászólások a Momus írásaihoz"-topicból: 4588 • svaler Előzmény 4584 • Válasz erre 2013-05-04 17:04:39 "Kedves Macskás! Kimásoltam a lényeget: - első előadás: Kunszentmiklós, Varga Domokos ÁMK 2013. május 31. péntek este 18 óra; (>300 ülőhely) - második előadás: Ráckeve, Savoyai Kastély nagyterme, 2013. június 02. vasárnap este 18 óra; (~200 ülőhely) Betly: Zilai Györgyi Max: Molnár Zsolt Dániel: Decsi András Betanítja, zongorán kísér és vezényel: Oberfrank Péter Közreműködik a Kelenvölgyi Férfikórus, karigazgató: Stiblo Anna Magyar szöveg, jelmez, díszlet, rendezés: Somai Miklós és családja A művet ebben a formában a világon még sehol sem játszották, mert az egy- és kétfelvonásos változat egy sajátos keverékeként adjuk elő. Az eredetileg egyfelvonásos operának mind a zenéjét, mind pedig a szövegét Donizetti írta 1836-ban. Az 1837-es kétfelvonásosra bővített változat egy kissé dagályosra sikerült, ezért aztán szép lassan lekerült a világ operaházainak műsoráról. Amikor manapság itt-ott újra előveszik, általában a koherensebb, rövidebb változatot játsszák, és a mi produkciónk is ehhez áll közelebb. A zene hamisítatlan Donizetti muzsika, mely a szerző érett korszakából származik. Donizetti néhány évvel korábban írta a Szerelmi Bájitalt (1832), egy évvel korábban a Lammermoori Luciát (1835), és ugyanebben az évben, 1836-ban a Csengőt, hogy csak néhányat említsünk az azóta is a világ operaházainak műsorán maradt, hallhatatlan darabokból. A történet a svájci Appenzell-tartomány gyönyörű hegyei között játszódik, paraszti környezetben. Az alcíme "A svájci kunyhó", ami Betly házacskájára utal. Nos, ez a kunyhó két hatalmas átverés tanúja lesz, melyek közül az egyik kissé vaskos, szíveket sebző, a másik pedig, a látszat ellenére rendkívül jószándékú tréfa. Bár a happy end garantált, a nézők - akár egy jó detektívtörténetben - az utolsó pillanatig találgathatják, miként oldódik meg a dolog. A felállás a hagyományos sémát követi: a tenor szereti a szopránt, és harmadikként megjelenik a bariton. De a séma máris felborul, mert a hagyományos rend nem érvényesül: a szoprán nem szerelmes a tenorba és a bariton sem akar nekik rosszat. Mi sülhet ki ebből? Remélhetőleg önfeledt szórakozás, és zenei csemege az újdonságra vágyóknak. "
Nemsokára két vidéki helyszínen is bemutatásra kerül az alábbi operaritkaság: Donizetti: Betly - egyfelvonásos vígopera Áthoztam a "Hozzászólások a Momus írásaihoz"-topicból: 4588 • svaler Előzmény 4584 • Válasz erre 2013-05-04 17:04:39 "Kedves Macskás! Kimásoltam a lényeget: - első előadás: Kunszentmiklós, Varga Domokos ÁMK 2013. május 31. péntek este 18 óra; (>300 ülőhely) - második előadás: Ráckeve, Savoyai Kastély nagyterme, 2013. június 02. vasárnap este 18 óra; (~200 ülőhely) Betly: Zilai Györgyi Max: Molnár Zsolt Dániel: Decsi András Betanítja, zongorán kísér és vezényel: Oberfrank Péter Közreműködik a Kelenvölgyi Férfikórus, karigazgató: Stiblo Anna Magyar szöveg, jelmez, díszlet, rendezés: Somai Miklós és családja A művet ebben a formában a világon még sehol sem játszották, mert az egy- és kétfelvonásos változat egy sajátos keverékeként adjuk elő. Az eredetileg egyfelvonásos operának mind a zenéjét, mind pedig a szövegét Donizetti írta 1836-ban. Az 1837-es kétfelvonásosra bővített változat egy kissé dagályosra sikerült, ezért aztán szép lassan lekerült a világ operaházainak műsoráról. Amikor manapság itt-ott újra előveszik, általában a koherensebb, rövidebb változatot játsszák, és a mi produkciónk is ehhez áll közelebb. A zene hamisítatlan Donizetti muzsika, mely a szerző érett korszakából származik. Donizetti néhány évvel korábban írta a Szerelmi Bájitalt (1832), egy évvel korábban a Lammermoori Luciát (1835), és ugyanebben az évben, 1836-ban a Csengőt, hogy csak néhányat említsünk az azóta is a világ operaházainak műsorán maradt, hallhatatlan darabokból. A történet a svájci Appenzell-tartomány gyönyörű hegyei között játszódik, paraszti környezetben. Az alcíme "A svájci kunyhó", ami Betly házacskájára utal. Nos, ez a kunyhó két hatalmas átverés tanúja lesz, melyek közül az egyik kissé vaskos, szíveket sebző, a másik pedig, a látszat ellenére rendkívül jószándékú tréfa. Bár a happy end garantált, a nézők - akár egy jó detektívtörténetben - az utolsó pillanatig találgathatják, miként oldódik meg a dolog. A felállás a hagyományos sémát követi: a tenor szereti a szopránt, és harmadikként megjelenik a bariton. De a séma máris felborul, mert a hagyományos rend nem érvényesül: a szoprán nem szerelmes a tenorba és a bariton sem akar nekik rosszat. Mi sülhet ki ebből? Remélhetőleg önfeledt szórakozás, és zenei csemege az újdonságra vágyóknak. "
723 Búbánat 2013-04-02 11:21:16
Bartók Rádió, ma 19.35-22.00 Közvetítés a Párizsi Bastille Operaházból Donizetti: Az ezred lánya Kétfelvonásos vígopera Szövegét Jules Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean François Alfred Bayard írta Vez. Marco Armiliato Km. a Párizsi Nemzeti Opera Ének- és Zenekara (Karig. Patrick Marie Aubert) Szereposztás: Marie, fiatal markotányosnő - Natalie Dessay (szoprán) Tonio, fiatal tiroli - Juan Diego Flórez (tenor) Berkenfield grófnő - Doris Lamprecht (kontraalt) Sulpice őrmester - Alessandro Corbelli (basszus) Hortensius, udvarmester - Francis Dudziak (basszus) Káplár - Roger Andrews (basszus) Crakentorp hercegnő - Felicity Lott (próza) Rendezte: Laurent Pelly (2012. október 21., 24.)
Bartók Rádió, ma 19.35-22.00 Közvetítés a Párizsi Bastille Operaházból Donizetti: Az ezred lánya Kétfelvonásos vígopera Szövegét Jules Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean François Alfred Bayard írta Vez. Marco Armiliato Km. a Párizsi Nemzeti Opera Ének- és Zenekara (Karig. Patrick Marie Aubert) Szereposztás: Marie, fiatal markotányosnő - Natalie Dessay (szoprán) Tonio, fiatal tiroli - Juan Diego Flórez (tenor) Berkenfield grófnő - Doris Lamprecht (kontraalt) Sulpice őrmester - Alessandro Corbelli (basszus) Hortensius, udvarmester - Francis Dudziak (basszus) Káplár - Roger Andrews (basszus) Crakentorp hercegnő - Felicity Lott (próza) Rendezte: Laurent Pelly (2012. október 21., 24.)
722 Búbánat 2013-01-12 13:22:53 [Válasz erre: 721 Haandel 2013-01-12 13:17:14]
Nagyszerű! Nekem marad ugyanez DVD-ről,,,
Nagyszerű! Nekem marad ugyanez DVD-ről,,,
721 Haandel 2013-01-12 13:17:14
[url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/159318/index.html;Gaetano Donizetti: Anna Bolena[/url] (Aus der Wiener Staatsoper, April 2011) 12. Januar 2013 | 21.05 – 0:20 | 3sat / [url]http://www.3sat.de/page/?source=/service/140018/index.html;3sat HD[/url] (Astra 19.2°E, kódolatlan) Enrico VIII - Ildebrando D'Arcangelo Anna Bolena - Anna Netrebko Giovanna Seymour - Elina Garanca Lord Riccardo Percy - Francesco Meli Smeton - Elisabeth Kulman Sir Hervey - Peter Jelosits Lord Rochefort - Dan Paul Dumitrescu u. a. Wiener Staatsopernchor Musikalische Leitung - Evelino Pidò Inszenierung - Eric Genovese
[url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/159318/index.html;Gaetano Donizetti: Anna Bolena[/url] (Aus der Wiener Staatsoper, April 2011) 12. Januar 2013 | 21.05 – 0:20 | 3sat / [url]http://www.3sat.de/page/?source=/service/140018/index.html;3sat HD[/url] (Astra 19.2°E, kódolatlan) Enrico VIII - Ildebrando D'Arcangelo Anna Bolena - Anna Netrebko Giovanna Seymour - Elina Garanca Lord Riccardo Percy - Francesco Meli Smeton - Elisabeth Kulman Sir Hervey - Peter Jelosits Lord Rochefort - Dan Paul Dumitrescu u. a. Wiener Staatsopernchor Musikalische Leitung - Evelino Pidò Inszenierung - Eric Genovese
720 Búbánat 2012-10-13 21:52:37
Ma este itt is ott is Donizetti: a rádióban Gruberovával és Bros-szal Roberto Devereux a televízióban a Mezzón Az ezred lánya (Dessay, Flórez) a MET-ből a Müpá-ban élőben Szerelmi bájital (Netrebko)
Ma este itt is ott is Donizetti: a rádióban Gruberovával és Bros-szal Roberto Devereux a televízióban a Mezzón Az ezred lánya (Dessay, Flórez) a MET-ből a Müpá-ban élőben Szerelmi bájital (Netrebko)
719 Bambu 2012-10-12 22:36:45
Előástam feljegyzésemet, a Szerelmi bájital február kilencedikei előadását közvetítik. Ekkor is Netrebko énekli Adinát.
Előástam feljegyzésemet, a Szerelmi bájital február kilencedikei előadását közvetítik. Ekkor is Netrebko énekli Adinát.
718 Bambu 2012-10-12 22:33:39
Emlékezetem szerint az élő, rádiós közvetítések korábban is csak decemberben kezdődtek. Úgy tudom idén is így lesz. Ha jól emlékszem, azt olvastam valahol, hogy 8-án.
Emlékezetem szerint az élő, rádiós közvetítések korábban is csak decemberben kezdődtek. Úgy tudom idén is így lesz. Ha jól emlékszem, azt olvastam valahol, hogy 8-án.
717 bermuda 2012-10-12 21:53:32
Mi történt, h. a Bartók nem közvetíti a MET-es Bájitalt? Eddig az Urániából még "ki mit tud" is volt a szünetben.....
Mi történt, h. a Bartók nem közvetíti a MET-es Bájitalt? Eddig az Urániából még "ki mit tud" is volt a szünetben.....
716 Cilike 2012-10-12 21:27:22
Remek, de azért az operaszövegeknél nem ennyire rossz a helyzet...(lehet, hogy csak azért, mert egyszer elég őket lefordítani.)
Remek, de azért az operaszövegeknél nem ennyire rossz a helyzet...(lehet, hogy csak azért, mert egyszer elég őket lefordítani.)
715 Zenészke 2012-10-12 20:26:58
Ez nagyon ide illik... :-) (Eredeti kontra magyar szöveg) Karinthy Frigyes: Műfordítás ---------------------------------------------------------------------- Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől: Jöttem a Gangesz partjairól Hol álmodoztam déli verőn A szivem egy nagy harangvirág S finom remegések az erőm. Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a "Dichterstimmen" folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen Ich kam von Ufer der Ganges Dort traumt ich von südischen Schlager Main Herz, du Blume, du banges Du bist so zitternd, so mager. Hát, istenem a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben, de egy másik műfordító elolvasta a verset, nem vette észre, hogy magyarról fordították németre, eredetinek nézte és lefordította magyarra, és beküldte egy szépirodalmi lapnak: Ufer, a zsidó kupléíró Aludt a folyosó mélyén Barátja, Herz, biztatta Hogy ne remegjen, ne féljen. Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban, de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát, érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a "südischen" szót "jüdischen"-nek olvasta, azonkívül a Ganges szót folyosónak fordította. Baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító aki magyarról lefordította és beküldte a "Gedicht-Magazin"-nak tökéletes átköltésben: O, Dichter der alten Juden Was schlafst du im FluBsalz so tief? Hörst du nicht den stolzen Herzog Der dir in Ohren rief? No, igen ami a folyosót illeti, hát igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel az olyan árnyalatnyi különbségekre, hogy a folyosó és a folyó só nálunk mást jelent. A Herz tulajdonnévről pedig azt teszi fel a fordító, hogy a Herczeg rövidítése. A Magazin nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát leadta a verset. Igy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt: A Herz-féle szalámiban Sokkal sűrűbb a só, Mint más hasonló termémyekben Hidd el, ó nyájas olvasó! Ami tekintve hogy a Dichter szót sűrűbbnek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint költőnek. A költő - eltekintve azoktól a módosításoktól amiket a költői forma megenged - a vers tartalmán igazán keveset változtatott. ..még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki remélhetőleg kifejezést adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény.
Ez nagyon ide illik... :-) (Eredeti kontra magyar szöveg) Karinthy Frigyes: Műfordítás ---------------------------------------------------------------------- Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől: Jöttem a Gangesz partjairól Hol álmodoztam déli verőn A szivem egy nagy harangvirág S finom remegések az erőm. Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a "Dichterstimmen" folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen Ich kam von Ufer der Ganges Dort traumt ich von südischen Schlager Main Herz, du Blume, du banges Du bist so zitternd, so mager. Hát, istenem a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben, de egy másik műfordító elolvasta a verset, nem vette észre, hogy magyarról fordították németre, eredetinek nézte és lefordította magyarra, és beküldte egy szépirodalmi lapnak: Ufer, a zsidó kupléíró Aludt a folyosó mélyén Barátja, Herz, biztatta Hogy ne remegjen, ne féljen. Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban, de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát, érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a "südischen" szót "jüdischen"-nek olvasta, azonkívül a Ganges szót folyosónak fordította. Baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító aki magyarról lefordította és beküldte a "Gedicht-Magazin"-nak tökéletes átköltésben: O, Dichter der alten Juden Was schlafst du im FluBsalz so tief? Hörst du nicht den stolzen Herzog Der dir in Ohren rief? No, igen ami a folyosót illeti, hát igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel az olyan árnyalatnyi különbségekre, hogy a folyosó és a folyó só nálunk mást jelent. A Herz tulajdonnévről pedig azt teszi fel a fordító, hogy a Herczeg rövidítése. A Magazin nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát leadta a verset. Igy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt: A Herz-féle szalámiban Sokkal sűrűbb a só, Mint más hasonló termémyekben Hidd el, ó nyájas olvasó! Ami tekintve hogy a Dichter szót sűrűbbnek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint költőnek. A költő - eltekintve azoktól a módosításoktól amiket a költői forma megenged - a vers tartalmán igazán keveset változtatott. ..még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki remélhetőleg kifejezést adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény.
714 Heiner Lajos 2012-10-07 16:55:49 [Válasz erre: 705 Haandel 2012-10-05 19:20:50]
Szegeden sajnos, volt Fráterország is!
Szegeden sajnos, volt Fráterország is!
