Bejelentkezés Regisztráció

Gaetano Donizetti


159 Búbánat 2005-10-28 12:19:59 [Válasz erre: 158 frushena 2005-10-28 11:14:19]
Az a helyzet, hogy már ez is ismétlés,de nem baj...

158 frushena 2005-10-28 11:14:19
2005.11.05. Mezzo TV 20:50 GAETANO DONIZETTI : Lucrezia Borgia A Covent Garden előadása felvételről Ismétlés vasárnap 13:45-kor

157 Búbánat 2005-10-18 09:17:52 [Válasz erre: 150 Gremin 2005-10-11 15:01:07]
Ott van az angol (Manchester) kapcsolatom, már nyolc Rossini DVD-t szereztem be közvetlenül tőle. Sajnos, a legtöbbje pocsék képminőség (a hang még elmegy...), úgy látom sokadik másolat, de eredetiben is ezek félamatőr kalóz felvételek lehettek. Bosszankodom is rendesen, ám mégis valahol úgy vagyok ezzel, örülök, hogy egyáltalán vannak, mert egy Sigismondo, egy Otello, egy Korinthosz ostroma, egy Aureliani in Palmyra stb. sehol máshol nincs belőlük képfelvétel. Így legalább - mégha ilyen állapotában is - birtokolhatom ezeket. Minden rosszban van valami jó - hogy ezt a közhelyet, bölcsességet fogalmazzam meg magamnak. Amint kijönnek a jó minőségű \"gyári\" felvételek - előbb utóbb kijonnek - azonnal le fogom cserélni, addig meg jó ha vannak. Még ilyen rongy állapotban is sokat profitálok belőlük, és élvezem, amit lehet.

156 frushena 2005-10-17 16:18:14 [Válasz erre: 155 Búbánat 2005-10-17 16:14:00]
Elhozhatnák az Agrippina-t is. Bár az tuti nem kerül ide, mert barokk!

155 Búbánat 2005-10-17 16:14:00
Az Opera honlapján az aktualitásokban találtam: Vastaps a Pozsonyi Nemzeti Színháznak az Operában Donizetti Az ezred lánya című vígoperáját adta elő szombaton a Pozsonyi Nemzeti Színház az Operaházban. A \"Szlovák kultúra napjai Magyarországon 2005\" elnevezésű rendezvénysorozat telt házas záróeseményén a francia darab feldolgozása hatalmas sikert aratott. \"Nagyon örülök, hogy az Operaház színpadán megjelenhet valami új, friss, ha úgy tetszik modern előadás, amitől a közönség láthatóan és hallhatóan nem riadt vissza, sőt, éppen ellenkezőleg, kitörő lelkesedéssel fogadott.\" - mondta Kesselyák Gergely művészeti igazgató az előadást követően a pozsonyi társulat tiszteletére rendezett fogadáson. Az ezred lánya ezen feldolgozása - amelyet korábban már Miskolcon színre vitt a szlovák társulat - Jozef Bednarik rendezésével valóban különlegessé, egyedi hangulatúvá teszi ezt az amúgy is habkönnyű darabot. A díszlettervező, Vladimír Cáp kialakította miliő már az első ránézésre is azt sugallja: a megfontoltságot mindenki elfeledheti, mert ami itt és most következik, az egy édeskés, lányregényekbe illő történet, a maga megmosolyogtató bájosságával és humorával, olykor a színpad egészét betöltő állóképekkel, amelyeket ugyancsak nem lehet komolyan venni. A Pozsonyi Nemzeti Színház Operatársulatának vendégjátéka a \"Szlovák kultúra napjai Magyarországon 2005\" című, egyhónapos rendezvénysorozat záróakkordja volt, amely során nem csupán Budapesten, hanem az ország számos egyéb városában mutatkozott be a szlovák kultúra. Torma Dóra

154 Cilike 2005-10-12 15:10:29
Nem, tényleg Ókovács, csak nem olyan í stílusa, mint általában. Kissé ironikusan szokott fogalmazni. Booocs, máskor kussolok inkább.

153 Cilike 2005-10-12 15:09:14
Mintha Metz Katalin írta volna... bocs ,megnézem.

152 Búbánat 2005-10-12 14:53:20 [Válasz erre: 151 Gremin 2005-10-12 14:31:21]
Erről a véleményem megírtam az Opernglas fórumba.

151 Gremin 2005-10-12 14:31:21 [Válasz erre: 144 Búbánat 2005-10-10 10:56:32]
Habcsók és más semmi - Ókovács Szilveszter cikke a Magyar Nemzetben az Ezred lányáról. Szerintem miden szava igaz...

150 Gremin 2005-10-11 15:01:07 [Válasz erre: 148 Búbánat 2005-10-11 10:23:47]
Sajnos, a mai DVD-őrület veszélyes is. A cd leáldozóban van (mondják egyesek), s az eladási statisztikák is azt mutatják, hogy a DVD húzza a többit. Így, ami adódik, lehetőleg MINDENT fel kell venni, függetlenül az abszolút (van ilyen?) minőségtől. Egy PROFI DVD felvétel, megfelelő hangminőséggel nem olcsó mulatság! Egyrészt jó ez a boom, mert sose hallott, csaknem ismeretlen operákat ismerhet meg az ember, néha azért elfogadható, jó, kiváló előadásban akár, ugyanakkor ma csak nagyon kevés színház engedheti meg magának az all star productiont. Van egy, max. két jó énekes, egy valamilyen zenekar és uccu neki! Hát, talán ezért is hívatkozunk a régiekre. De a régi VHS-ek átírása DVD-re hamarosan véget ér. S akkor jön egy mégtökéletesebb DVD szabvány és minden kezdődik előről. De sajnos attól még Callas monóját nem fogjuk csúcsminőségben hallani...A mostaniak közül egynémely felvételnek fantasztikus a minősége, mind a hangot, mind a képet illetően, de minek? De az új technika nagyon sok kérdést is felvet: egy 5.1 surroundhoz már mindenkire mikroportot akasztanak. Így azután az Eva Mei tipusú hangok nagyszerűen tudnak érvényesülni, míg a nehezebben kezelhető, nagy volumenű és nagyon felhanggazdag hangokat tönkreteszi a technika!

149 Búbánat 2005-10-11 10:44:23 [Válasz erre: 148 Búbánat 2005-10-11 10:23:47]
Halevy Zsidónőjét, Gounod Rómeó és Júliáját,Thomas Songe d\'une nuit d\'été-jét (Szentivánéji álom) az előbb kifelejtettem a felsorolásból.

148 Búbánat 2005-10-11 10:23:47 [Válasz erre: 147 frushena 2005-10-11 07:43:19]
Miért, a Gruberovás Roberto Devereux nem elég \"új\"? Mostanában vettem meg Gruberova és Bros előadásában A puritánokat, és Eva Mei és Bros előadásában Az alvajárókat. Továbbá Marschnertől a Hans Heilinget, Saint-Saenstól VIII. Henriket, Bizet-től a Gyöngyhalászokat, Meyerbeer Dinorah-ját és Verdi Kalózát. Mindegyiket DVD-n. Egyik sem régebbi kettő-öt évnél. De ugyanígy a DVD gyűjteményem részét képezi egyebek között Donizetti Stuart Máriája, Thomas Hamletje, Massenet Thaisa, Weber Euryantheje, Csajkovszkij Mazeppája. Ezek az előadások is a közelmúltból valók. Most várom Donizettitől a Pia de Tolomeit. Mind DVD a közelmúltból és a jelenből. Ezek az előadások igazán nem mondhatók őskori kövületeknek. Örvendetes módon egyre másra jönnek ki a CD-k mellett DVD-n is az „elfelejtett” , ritka operák, kuriózumok. Lehet, hogy csak az én kedvemért? Na és ott van az Angliából behozatott hat darab Rossini -DVD-m is: A Korinthosz ostroma, Sigismondo, Aureliano in Palmyra, Otello, Zelmira, Mathilda di Shabran. Igaz, ezek tényleg régi (a nyolcvanas-kilencvenes évek) előadásainak a lenyomatai, de abszolúte kuriózumok,amelyekre lehet hivatkozni...

147 frushena 2005-10-11 07:43:19 [Válasz erre: 146 Búbánat 2005-10-10 12:14:37]
Én ezt komolyan nem értem! Észrevettétek, hogy állandóan csak a \"régiekkel\" példálózunk? Ennyire nem tudnak ma semmit az énekesek és a rendezők, meg az akárkik, hogy egy olyan előadást produkáljanak ami jó?

146 Búbánat 2005-10-10 12:14:37 [Válasz erre: 145 Gremin 2005-10-10 11:53:59]
Gruberova mellett említhetted volna akár Andersont, Sutherlandot, Moffót, Sillst, az ő videó felvételeiket is ismerem. Mindegyik arról győzött meg, hogy Az ezred lányát lehet jól, színvonalasan előadni, játszani. És valóban, a pozsonyiaknál az a problematikus, ahogy fogalmaztál: \"Az érthetetlen, idétlenül aktualizált többnyelvű szöveg-paródia\". Én is ebben látom az okot (magyar feliratozást is nélkülözve), hogy a szünetben sokan távoztak, de a miskolci a vendégjátékot értékelve akkor már felhívtam erre a figyelmet; engem nem zavart, mert jól ismerem a cselekményt és magyar fordítást is. Így követni tudtam az eseményeket. Emlékszem, milyen kitűnő fordítást készített a darab magyar nyelvű librettójaként Szabó Miklós, a nagyszerű operaénekesünk. A rádió is készített belőle egy teljes (kis húzásokkal) kitűnő felvételt Réti József, László Margit, Várhelyi Endre és Szirmay Márta énekével, Lukács Ervin vezényletével. Réti közelébe sem jöhet Klein - nem csak a nyelvi különbözőségek okán...

145 Gremin 2005-10-10 11:53:59 [Válasz erre: 144 Búbánat 2005-10-10 10:56:32]
Félreértettél, és nem Donizettiből ábrándultam ki...Több ismerőst is megpróbáltam meggyőzni, jöjjenek el, olyanokat, akik a vígoperákat sem kedvelik nagyon, éppen az általad leírtak miatt is. De sajnos, az opera igen összetett műfaj. Sok mindennek kell klappolni ahhoz, hogy igazán élvezhető legyen. Már az első felvonás után sokan eljöttek...Az érthetetlen, idétlenül aktualizált többnyelvű szöveg-paródia nem segített. Én egyébként szeretem a La fill-t, az olasz változatát kevésbé. Ez nyilván azért is van, mert így szoktam meg és mert viszonylag jól tudok franciául. Azért megnéztem egy videón Gruberovát (jajj, lehet, hogy ezt a nevet nem kellett volna leírnom...) a barcelonai Liceuból, hogy valós élményeket is szerezzek. Emlékszem, valamikor talán a Mezzón láttam a La Scalából M. Deviát is. Nem volt olyan rossz. Az érdekes, hogy Ottó jól énekelte a Romeót, szép francia kiejtéssel. Szerintem ahhoz egy tökösebb hang kell, majdnem spinto, bár nem hallottam vele, így persze nem vitatkoznék. Még sok-sok Domizetti van a 74-76-ból, amit érdemes lenne bemutatni, akár koncertszerűen is, mert gyönyörűek. De hát messze vagyunk ezektől.

144 Búbánat 2005-10-10 10:56:32 [Válasz erre: 143 Gremin 2005-10-10 10:00:01]
Véleményemet leírtam másnap az Opernglas fórumba. Előadás után, amikor mentem le a lépcsökön, fél füllel egy beszédfoszlányra figyeltem fel; Marie második felvonásbeli nagyáriájára utalva mondta az egyik a másiknak, hogy \"igen, ez már Donizetti volt\". Továbbra is tartom azt az álláspontomat, hogy Donizetti részéről ez egy kirándulás volt egy új műfajba, amelyet idegennek érzünk az életmű ismeretében. Pedig csak a francia hatás az, amit Rossininál is tapasztalunk a francia korszakából pl. Az Ory grófja esetében. Donizetti ezzel a művével előrébb jutott. És ez is bizonyítéka sokoldalúságának, többre hivatottságának; Párizs alkalmas terepnek kínálkozott számára az új utak, irányok keresésére. A kísérletezés látványos eredménye Az ezred lánya, s mint ilyen, útmutatóul szolgálhatott más zeneszerzőknek is a zenés színpadi műfajok fejlődése tekintetében: pl. lásd hatását a francia operett kialakulására. Az utókor nem tagadhatja, hogy Donizettinek ebben igen nagy érdeme van, amelyet aztán Offenbach vitt Hervé nyomdokán tökélyre. Kohutkova első látásra nem tetszett, de énekével és játékával fokról fokra meggyőzött, és elfogadtam, számomra ő nem az opera-, hanem az operett-játszás klasszikus voltáról győzött meg. Klein Ottót is kipipáltam; ő ennyire képes. Nem éri utol önmagát, pedig milyen szépen énekelte nem is olyan régen Gounod Rómeóját, szép francia kiejtéssel! Összefoglalva, Donizettiben és ebben a művében sem csalódtam. Ettől az együttestől azt kaptam, amit vártam. Örüljünk neki, hogy hosszú évtizedek után a budapesti Operaház közönsége megismerhette, fogalmat alkothatott a nagy olasz komponista valóban kissé háttérbe szorult remekéről. És ne felejtsük, még ugyanabban az évben, 1840-.ben, szintén Párizs számára megszületett a másik „francia” operája is: La favorite (A kegyencnő). Sajnos, ezt sem játsszák mifelénk (az olasz verzióját sem). Pedig ez még inkább remekmű! Ebből is látszik, hogy Donizetti zsenije, ha hagyják szabadon, kötöttségektől mentesen dolgozni, mi mindenre volt és lett volna még képes. Mennyire át tudta venni egy másik kultúra, más zenei irányok értékeit, s összegyúrva a saját olasz dallamkincsével, a gazdag invenciója révén milyen és nagyszerű utak felé haladt tova… Még volt két-három jó éve, s aztán ez a fejlődés sajnos megtört, már csak az egyre súlyosabb lefolyású és hosszantartó betegségéről tudunk, ami felemésztve erejét az igen korai halálához vezetett.

143 Gremin 2005-10-10 10:00:01 [Válasz erre: 134 Búbánat 2005-10-07 19:42:02]
Na és nem bántad meg? Én nagyon, mint az a bizonyos kutya. Tudom, hogy ez nem Donizetti legjobb operája, de valamit lehet vehe kezdeni, kicsit többet, mint sajt és habostorta házikókból ki-berohangáló, tótul, németül, magyarul és franciául gagyogó énekesek vasárnap déli műkedvelő matinéját. Kohutková rendben van. Nem kiegyenlített, itt-ott kicsit hamiskás is, talán csak az I. felvonás végi ária tetszett, az már olyan Donizettis volt. A kiejtése is viszonlag ok. Bár a France (franszö, nem uaz, mint a sokszor énekelt francais -fransze...). A nagyária sem volt olyan rossz, sőt, összehasonlítva Ottokar Kleinnel, ő volt maga a csoda! Otto: ő az erdőben, a hangja a torkában ,ahonnan az Istennek sem akar kijönni. Borzasztó, ha nem tót lenne, azt mondanám bivalybürgözdi francia kiejtés, a francia szöveg miatt (is) tulzott nazalitás, a pozició megtartása érdekében más magánhangzó éneklése. És akkor még nem is szóltam a hang volumenéről. Kár ezért a fiúért. Azt hittem korábban, hogy lehet belőle valaki, ha lenne egy jó hangképzője és korrepetítora. Előbb-utóbb inkább vadászatból fog megélni, mint éneklésből, ha így halad...

142 Gremin 2005-10-10 09:49:29 [Válasz erre: 138 Orfeusz 2005-10-08 08:44:08]
Dessay már nem biztos, hogy a régi...A sztratoszférikus magasságoknak vége, lent kissé kiöblösödött a hang, ahonnan nehéz már asz-ig felkúszni, mint a lemezen az Olymliában. Sorra mondott le előadásokat, helyette Bonfadellit kellett Bécsben Aminaként élvezni. Szerintem valami natúrtehetség, de a hang mindig kicsit hideg volt nekem. Ő maga meg olyan néha, mintha kívülálló lenne. Hát, elvben még lehetne pár éve. Annnyira nem öreg...

141 frushena 2005-10-09 14:23:52 [Válasz erre: 140 kapa 2005-10-09 10:19:02]
Tegyük! Bár ezt képtelenség lesz megvalósítani. Hiába nyitotta Momo a homokozó topicot!

140 kapa 2005-10-09 10:19:02
Még ezt a fórumot is jobban szeretem, mint a politikait. (Tegyük politika mentessé a Momust mozgalom.)

139 frushena 2005-10-08 23:11:36 [Válasz erre: 138 Orfeusz 2005-10-08 08:44:08]
Akkor ránő a fülem a rádióra ... Nagyszerű énekes! Vajon lesz még olyan hangaj mint pl. a Lucia-ban, vagy esetleg az Alcina-ban? Szívből kívánom neki!

138 Orfeusz 2005-10-08 08:44:08 [Válasz erre: 137 frushena 2005-10-07 20:01:44]
hangszálproblémai voltak, talán vannak, sok műtét...elvileg visszatér, Metben Júliát énekel, amit a Bartók is közvetít.

137 frushena 2005-10-07 20:01:44 [Válasz erre: 136 Búbánat 2005-10-07 19:59:19]
Köszi! Utánajárok! Dessay-tól még mindig kiráz a hideg! Nagyon el van tűnve! Remélem visszatér egyszer! Asszem nyitok egy külön fórumot neki. Max. nem ír bele senki, csak én. :)

136 Búbánat 2005-10-07 19:59:19 [Válasz erre: 135 frushena 2005-10-07 19:46:22]
Nekem is van ám francia verziójú Luciám! De ez videó (DVD-n is megjelent): persze, francia nyelvű előadás, amelyben Alagna énekel, a címszereplő itt Patrizia Ciofi, Henri alakítója Ludovic Tezier, Arturt Marc Laho,Raymmond-t Nicola Callier éneklik és játsszák. A 2002-es lyoni produkció karmestere Evelino Pido, rendezője Patrice Courier és Moshe Laiser. Ajánlom figyelmedbe.

135 frushena 2005-10-07 19:46:22 [Válasz erre: 134 Búbánat 2005-10-07 19:42:02]
Én leragadtam a francia Lucia-nál! Egészen elsodort ... :)

134 Búbánat 2005-10-07 19:42:02 [Válasz erre: 133 frushena 2005-10-07 18:51:30]
Úgy volt, hogy én sem megyek (Miskolcon már láttam ezt a rendezést), de aztán meggondoltam magam. Ma vettem meg a jegyet. Kíváncsi vagyok Tonio és Marie alakítóira. Miskolcon egyikük sem énekelt. Meg aztán az Operaház miliője mégis csak más, mint a vidéki teátrumé; a nagyobb befogadó képességű és más akusztikájú belső tere is inspirál. Holnap este minden kiderül, hogy bölcs lépésre vállalkoztam-e. És az sem elhanyagolható szempont, hogy én ezt a „francia”-operát nagyon szeretem. Nem is vígoperának tekintem, hanem amolyan vaudeville –féle darabnak, vagy még inkább annak, ami a bábája volt a majd Offenbach révén az ötvenes években megszülető új zenésszínpadi műfajnak, az operettnek.

133 frushena 2005-10-07 18:51:30 [Válasz erre: 132 Búbánat 2005-10-07 16:21:06]
Én sem megyek! Én nem Donizettit nem kedvelem, hanem a vígabb dolgait! Klein Ottokárt sem épp a szívem csücske. Inkább Varázsfuvolázok egyet. Jó szórakozást Búbánat! Természetesen ha egy Boleyn Anna lenne ,,,, ;)

132 Búbánat 2005-10-07 16:21:06
Tegnap invitáltam egyik ismerősömet a holnapi Ezred lánya előadásra, hiszen a pozsonyiak vendégjátéka mégiscsak egy különleges eseménynek ígérkezik. Ő azzal hárította el az operaelőadás -látogatásra szóló felhívásomat, ötletemet, hogy nem kedveli Donizetti eme művét. Szerinte éppen Tonio kavatínája riasztó számára. Pontosabban a mindenkori Toniót éneklők, mert nem szereti, ha egy tenornak szenvednie kell azokkal a fránya magas cékkel. Minden érvelésem lepergett róla. Kötötte magát a karóhoz. Nehéz egy eset. De azért a barátságunk marad...

131 frushena 2005-10-06 22:52:11
\"Ah! C\'est l\' hymne des noces\" nevetetű áriához! :) Dessay csillog ebben az áriában! Húúúúú, sokkkkk ért .... :)

130 frushena 2005-10-06 21:01:35
Nagyon jó a Dessay - Alagana-s Lüszi! :)

129 egy kívülálló 2005-10-06 15:06:01 [Válasz erre: 127 Búbánat 2005-10-06 08:47:02]
A Téli regéből teljes felvétel készült a rádióban, de persze hozzáférhetetlen. A többiből csak a kotta van, ha van valahol egyáltalán.

128 Búbánat 2005-10-06 08:50:04
Érdekes, egy időben elterjedt az a téves nézet, hogy a dalmát származású híres osztrák operettszerző, Franz von Suppé rokona Donizettinek. Mások gyorsan ezt megcáfolták.

127 Búbánat 2005-10-06 08:47:02 [Válasz erre: 123 egy kívülálló 2005-10-06 00:17:28]
A Sába királynője egyetlen felvételén kívül van még az a TV-felvétel, amely pár éve a Dohány utcai Zsinagógában készült a zsidófesztivál grandiózus koncertszerű produkciójáról. És hallani részleteket a rádióban a Téli regéből is.

126 Búbánat 2005-10-06 08:42:13 [Válasz erre: 124 frushena 2005-10-06 08:21:29]
Nekem van egy videóm, amelyen fele zene (Donizetti), fele dráma (Schiller). Érdekes film.

125 Megén 2005-10-06 08:28:16 [Válasz erre: 123 egy kívülálló 2005-10-06 00:17:28]
Ma reggel a Bartókon éppen hegedűversenyének egy részletét játszotta Kocsis Albert egy régi felvételen.

124 frushena 2005-10-06 08:21:29
Megejgyezném itt is, hogy a Stuart mMaria nagyon jó a Pesti Színházban! Donizetti zenéje nélkül is maradandó élmény! :)

123 egy kívülálló 2005-10-06 00:17:28 [Válasz erre: 121 Búbánat 2005-10-05 12:03:22]
Na igen, nem egyszerű kérdés. Liszt Ferenc is megérdemelne egy misét. Meg a méltatlanul keveset emlegetett Goldmark Károly, akiről még a gimis énektanárnőm se tudta, hogy kicsoda. Hat operát írt, és csak egyetlen egyről jelent meg felvétel, arról is csak egyetlen darab. Pedig az milyen jó!

122 frushena 2005-10-05 16:14:16 [Válasz erre: 120 egy kívülálló 2005-10-05 09:05:13]
Händel-t?????????????? Emeljük csak fel az Olimposzra!!! Isten volt és az is maradt! :-D

121 Búbánat 2005-10-05 12:03:22 [Válasz erre: 120 egy kívülálló 2005-10-05 09:05:13]
Offenbachról viszont nem a német zene jut az eszünkbe, hanem a francia operett. Ahogy Mosonyi Mihályról sem elsődlegesen a német muzsika tudatosul bennünk, hanem a XIX. századi magyar zene összes ismérve a Szép Ilonkájával együtt.. Valóban, Európában erősek az olasz-francia gyökerek, ezért nem csodálkozhatunk az adott német zeneszerzők (Meyerbeer, Offenbach) besorolásán; sokkal kézenfekvőbb egy kontinentális ország zenéjéhez sorolni őket – ha életmódjukkal, művészetükkel felvállalták az adott ország kultúráját, nyelvét, hagyományát, ahová erősen kötődtek. Franciákká lettek. Ezzel szemben pl a másik nagy német géniusz, Handel művészete -aki a csatornán túli szigetországban ottani több évtizedes tartózkodása során meghatározó művek egész sorát komponálta angol nyelvre, és szinte második hazája lett-mégsem vált angollá. A komponista mindvégig megőrizte – az angol hatások, életforma, a használt angol nyelv ellenére – nemzetiségét, dallamkincsét zenéjében is. Pedig volt neki olasz korszaka is, akár csak Meyerbeernek. Az utóbbiról mégis inkább a francia „grand opera” jut el a tudatunkig. Tovább menve, Weber londoni megrendelésre, angol szerző szövegére komponálta utolsó művét, az Oberont, de mégsem angol zene az, amit írt, hanem tiszta, német nemzeti gyökerű muzsika. Ugyanakkor olasz ember léttükre Rossini az Ory grófja, a Tell Vilmos, Donizetti A kegyencnő, Az ezred lánya, Verdi A szicíliai vecsernye, Don Carlos operáikkal a francia zene részeseivé váltak. Nemcsak a megrendelők, a szöveg és a befogadó másik ország kultúrája okán, hanem alapvetően a stílusjegyek, a zenei szövet, a dramaturgia, helyenként a kolorit franciás beütése, milyensége következtében. Francia zenét írtak, de olasz gyökerüket sohasem tagadták meg ezekben a darabokban sem. Mert maradtak Európában, az olasz-francia kultúrkörben. De nyilván ennél bonyolultabb ez az egész, ahogyan mondtad.

120 egy kívülálló 2005-10-05 09:05:13 [Válasz erre: 119 Búbánat 2005-10-05 08:51:45]
Hát igen, a zene \"nemzetisége\" bonyolult kérdés. A régi operakalauzok legalábbis vért izzadnak, hogy minden szerzőt be tudjanak gyömöszölni egy-egy nép operatörténetéhez. De hát pl. Mozart előtt csak olasz és francia opera volt, meg kivételként Purcell. És akkor Händelt hova tegyük?

119 Búbánat 2005-10-05 08:51:45 [Válasz erre: 117 egy kívülálló 2005-10-04 20:16:57]
Ennek a fordítottja is ismert: francia zene +olasz szöveg. Továbbá azt gondolom, eredetileg ez ugyanúgy francia zene is, mint Meyerbeeré vagy Rossinié vagy Verdié is, amikor Párizs számára komponáltak.

118 frushena 2005-10-04 22:01:58
Na mégsem sikerült meghallgatni még a Luciat! Händel beragadt ...

117 egy kívülálló 2005-10-04 20:16:57 [Válasz erre: 116 frushena 2005-10-04 08:49:22]
Bon travail! Olasz zene+francia szöveg - szeretnivaló kombináció.

116 frushena 2005-10-04 08:49:22 [Válasz erre: 115 egy kívülálló 2005-10-04 00:37:26]
Újííí! :) Tegnap kaptam kölcsibe! Remélem hamar elrepül a munkaidő Donizetti eme remekével.

115 egy kívülálló 2005-10-04 00:37:26 [Válasz erre: 114 frushena 2005-10-04 00:15:25]
Naszösz, Neked olyanod is van? En français?

114 frushena 2005-10-04 00:15:25
Na holnap megfülelem a Dessay-féle Luszit! :)

113 frushena 2005-10-01 01:44:02 [Válasz erre: 112 frushena 2005-10-01 01:43:46]
Okt.8.

112 frushena 2005-10-01 01:43:46
Donizetti: Az ezred lánya Opera két felvonásban francia nyelven Szövegét Jules Henri Vernoy de Sanint-Georges és Jean Francois Alfred Bayard írta. 1840. II. 11., Párizs, Opéra Comique Játszódik Tirolban, 1805-ben. Karmester: Martin Mázik Rendező: Jozef Bednárik Díszlettervező: Vladimír Čáp Jelmeztervező: Ľudmila Várossová Karigazgató: Koloman Kovács Koreográfus: Jaroslav Moravčík Marie: Adriana Kohútková Tonio: Otokar Klein Berkenfield márkiné: Marta Benacková Hortensius: Mikulás Dobos Sulpice őrmester: Ján Galla Káplár: Juraj Peter Jano: Ján Ozvát Crakentorp hercegnő: Anna Kluková Crakentrop herceg: Alexander Varga

111 Momo 2005-09-30 12:55:28
111

110 Búbánat 2005-09-30 12:54:05 [Válasz erre: 106 Orfeusz 2005-09-29 22:03:40]
Ugyanakkor többletet is tartalmaz, hiszen benne vannak azok a részletek, amelyeket az eredeti olasz verzióból többnyire elhagynak (pl. II. felvonásban és a III.felvonásban Edgar és Ashton jelenetei;az Őrülési jelenet igaz, hogy rövidebb, de a \"másság\" ezen túlmenően megint csak abból ered,hogy nálunk az eredeti csonkított változathoz képest valami mást, többletet hoz be (Ashton és Lucia illetve a jelenetet követően megint Ashton és Edgar közötti kontextusban).





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.