170 smaragd 2015-06-05 20:46:13
A XII. kötet minden bizonnyal említést tesz a zeneszerző pozsonyi születési helyéről is - lsd. 123. bejegyzés -, Carmen Ottner: Franz Schmidt und Pressburg
A XII. kötet minden bizonnyal említést tesz a zeneszerző pozsonyi születési helyéről is - lsd. 123. bejegyzés -, Carmen Ottner: Franz Schmidt und Pressburg
169 smaragd 2015-06-05 20:39:17
A 145. bejegyzéshez kapcsolható a Franz-Schmidt-Gesellschaft honlapján található 17 tanulmánykötet közül a VII., Gerold W. Gruber: Franz Schmidt als Rektor der Fachhochschule für Musik und darstellende Kunst (1927-1931).
A 145. bejegyzéshez kapcsolható a Franz-Schmidt-Gesellschaft honlapján található 17 tanulmánykötet közül a VII., Gerold W. Gruber: Franz Schmidt als Rektor der Fachhochschule für Musik und darstellende Kunst (1927-1931).
168 smaragd 2015-06-05 09:21:31 [Válasz erre: 167 smaragd 2015-06-05 09:19:42]
FRANZ SCHMIDT TÁRSASÁG
FRANZ SCHMIDT TÁRSASÁG
167 smaragd 2015-06-05 09:19:42 [Válasz erre: 165 Ardelao 2015-06-04 23:32:40]
Az interneten elérhető oldal magyar fordítása: FRANZ SCMIDT TÁRSASÁG 1951. november 30-án alakult meg a Társaság a Wiener Musikvereinsgebaeude Kamaratermében (Kammersaal) - az egyesülés napjainkig megtartja üléseit. A Társaság célja és feladata a zeneszerző életútjának és zeneművészetének tudományos kutatása valamint zenei életműve előadásának támogatása. A "Tanulmányok Franz Schmidtről" ("Studien zu Franz Schmidt")című könyvsorozat, a bel- és külföldi zenetudósok valamint a Főtitkárasszony eddigi nyolc alkalommal megrendezett szimpóziumai és előadásai eleget tesznek a Franz Schmidt Társaság tudományos feladatának. Az évente megrendezett Franz Schmidt Napok (Franz-Schmidt-Tage) 1986 óta a kompozíciók előadásának támogatásához járul hozzá. A Társaság gazdag kottaarchívummal, irodalommal és hangfelvételekkel rendelkezik, amelyet a művészek és a zenetudósok egyaránt felhasználnak. A felső fejléc tartalma: Életrajz-Művei-A Társaság Elnöksége-Tevékenységi kör-Közlemények (2015 évi koncertek is- Könyvsorozat, 17 kötet, Studien zu Franz Schmidt -Társasági tagság Az alsó fejléc tartalma: Diszkográfia-Kapcsolat,Vendégkönyv,link-e-mail cím
Az interneten elérhető oldal magyar fordítása: FRANZ SCMIDT TÁRSASÁG 1951. november 30-án alakult meg a Társaság a Wiener Musikvereinsgebaeude Kamaratermében (Kammersaal) - az egyesülés napjainkig megtartja üléseit. A Társaság célja és feladata a zeneszerző életútjának és zeneművészetének tudományos kutatása valamint zenei életműve előadásának támogatása. A "Tanulmányok Franz Schmidtről" ("Studien zu Franz Schmidt")című könyvsorozat, a bel- és külföldi zenetudósok valamint a Főtitkárasszony eddigi nyolc alkalommal megrendezett szimpóziumai és előadásai eleget tesznek a Franz Schmidt Társaság tudományos feladatának. Az évente megrendezett Franz Schmidt Napok (Franz-Schmidt-Tage) 1986 óta a kompozíciók előadásának támogatásához járul hozzá. A Társaság gazdag kottaarchívummal, irodalommal és hangfelvételekkel rendelkezik, amelyet a művészek és a zenetudósok egyaránt felhasználnak. A felső fejléc tartalma: Életrajz-Művei-A Társaság Elnöksége-Tevékenységi kör-Közlemények (2015 évi koncertek is- Könyvsorozat, 17 kötet, Studien zu Franz Schmidt -Társasági tagság Az alsó fejléc tartalma: Diszkográfia-Kapcsolat,Vendégkönyv,link-e-mail cím
166 Ardelao 2015-06-04 23:47:53
[url] http://www.kammerorchester.at/; FRANZ SCHMIDT KAMMERORCHESTER [/url]
[url] http://www.kammerorchester.at/; FRANZ SCHMIDT KAMMERORCHESTER [/url]
165 Ardelao 2015-06-04 23:32:40
[[url] http://www.franzschmidtgesellschaft.at/; Franz Schmidt Gesellschaft [/url]
[[url] http://www.franzschmidtgesellschaft.at/; Franz Schmidt Gesellschaft [/url]
164 Ardelao 2015-06-04 23:28:16
[url] http://www.last.fm/music/Franz+Schmidt; Franz Schmidt [/url]
[url] http://www.last.fm/music/Franz+Schmidt; Franz Schmidt [/url]
163 Ardelao 2015-06-04 16:57:36
SCHMIDT, F.: Symphony No. 4 (Moralt) (1955) Schmidt, Franz Symphony No. 4 in C Major Vienna Symphony Orchestra Moralt, Rudolf, Conductor I. Allegro molto moderato - Passionato - 00:14:46 II. Adagio - Piu lento - Adagio - 00:14:59 III. Molto vivace - 00:07:29 IV. Tempo primo un poco sostenuto - Passionato - Tempo primo: Allegro molto moderato 00:09:52 Label: Naxos Classical Archives
SCHMIDT, F.: Symphony No. 4 (Moralt) (1955) Schmidt, Franz Symphony No. 4 in C Major Vienna Symphony Orchestra Moralt, Rudolf, Conductor I. Allegro molto moderato - Passionato - 00:14:46 II. Adagio - Piu lento - Adagio - 00:14:59 III. Molto vivace - 00:07:29 IV. Tempo primo un poco sostenuto - Passionato - Tempo primo: Allegro molto moderato 00:09:52 Label: Naxos Classical Archives
162 Ardelao 2015-06-04 15:17:58
SCHMIDT: Clarinet Quintet in A Major Schmidt, Franz Janoska, Alada, clarinet Mucha, Stanislav, violin Lakatos, Alexander, viola Slavik, Jan, cello Ruso, Daniela, piano Label: Marco Polo
SCHMIDT: Clarinet Quintet in A Major Schmidt, Franz Janoska, Alada, clarinet Mucha, Stanislav, violin Lakatos, Alexander, viola Slavik, Jan, cello Ruso, Daniela, piano Label: Marco Polo
161 smaragd 2015-06-04 08:52:00 [Válasz erre: 157 Ardelao 2015-06-03 22:12:50]
Ebben a számomra végtelenül érdekes tézismegjelölő írásban könyveket és egyéb forrásokat is találunk Franz Schmidt zeneművészetének megismeréséhez.
Ebben a számomra végtelenül érdekes tézismegjelölő írásban könyveket és egyéb forrásokat is találunk Franz Schmidt zeneművészetének megismeréséhez.
160 smaragd 2015-06-04 08:49:54
Itt hívom fel a figyelmet Ignácz Ádám úr nagyszerű felkészültségére,aki az MTA Zenetudományi Intézetének a "20-21.Századi Zenei Archívum és Kutatócsoport" PhD tudományos munkatársa. Szeretnék neki szívből köszönetet mondani eddigi munkásságáért és a továbbiakhoz minden jót, sok sikert kívánni!
Itt hívom fel a figyelmet Ignácz Ádám úr nagyszerű felkészültségére,aki az MTA Zenetudományi Intézetének a "20-21.Századi Zenei Archívum és Kutatócsoport" PhD tudományos munkatársa. Szeretnék neki szívből köszönetet mondani eddigi munkásságáért és a továbbiakhoz minden jót, sok sikert kívánni!
159 smaragd 2015-06-04 08:42:46 [Válasz erre: 157 Ardelao 2015-06-03 22:12:50]
A Somos János Csaba karnagy és karmester úr dirigálta azt az előadást, amiről a 131. bejegyzésben olvashatunk.
A Somos János Csaba karnagy és karmester úr dirigálta azt az előadást, amiről a 131. bejegyzésben olvashatunk.
158 smaragd 2015-06-04 08:39:49 [Válasz erre: 157 Ardelao 2015-06-03 22:12:50]
Ez a "felfedezésed" is nagymértékben továbbviszi ennek a fórumnak a menetét! Somos János Csaba karnagy és karmester úr 2014-ben íródott DLA doktori értekezés téziseiben megemlíti Laki és Mesterházi magyar nyelvű tanulmányait is, talán sikerül ezeket is megtalálnod. A tézisek végén található célok megegyeznek a fórum indításakor engem is motiváló indíttatásokkal, talán nem szerénytelenség, ha ezt itt megemlítem. Szívből kívánom, hogy Franz Schmidt zenéje visszanyerje egykori rangját és ismertségét!
Ez a "felfedezésed" is nagymértékben továbbviszi ennek a fórumnak a menetét! Somos János Csaba karnagy és karmester úr 2014-ben íródott DLA doktori értekezés téziseiben megemlíti Laki és Mesterházi magyar nyelvű tanulmányait is, talán sikerül ezeket is megtalálnod. A tézisek végén található célok megegyeznek a fórum indításakor engem is motiváló indíttatásokkal, talán nem szerénytelenség, ha ezt itt megemlítem. Szívből kívánom, hogy Franz Schmidt zenéje visszanyerje egykori rangját és ismertségét!
157 Ardelao 2015-06-03 22:12:50
[url] http://docs.lfze.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/somos_janos_csaba/tezis_hu.pdf; Somos János Csaba: Szövegábrázolási technikák és motívumok Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln című oratóriumában [/url]
[url] http://docs.lfze.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/somos_janos_csaba/tezis_hu.pdf; Somos János Csaba: Szövegábrázolási technikák és motívumok Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln című oratóriumában [/url]
156 smaragd 2015-06-03 15:48:51
154-ben első bekezdés végén: ...Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában. Utolsó mondat: 1896-ban saját tanárképzésre kaptak engedélyt.
154-ben első bekezdés végén: ...Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában. Utolsó mondat: 1896-ban saját tanárképzésre kaptak engedélyt.
155 smaragd 2015-06-03 15:33:53
AKADÉMIA 1909. január 1-én az állam a Konzervatórium 70 tanárát és 877 növendékét a most már államosított k.k.Zene és Előadóművészeti Akadémia (k.k.Akademie für Musik und darstellende Kunst) intézménybe vette át. 1913-ban az újonnan épített, szorosan a Koncertház Akadémiaszínházzal (Konzerthaus mit Akademietheater) mellé emelt Akadémiaépületben (Akademiegebaude) helyezték el. (1914-ben volt az Ünnepi előadás, Verdi:"Maskenball", ezt az átköltözés befejezésének alkalmából rendezték.) A Gyűjtemények (Sammlungen) és a Könyvtár (Bibliothek) a Zenebarátok Társaságának tulajdonában maradtak. 1910-11 között az Akadémia Egyházzene Osztállyal (Abteilung für Kirchenmusik) bővült. 1920-tól Állami Zene és Előadóművészeti Akadémiának (Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst) nevet viseli. 1924-1931 között Joseph Moser alapításával létezett a Zenei és Előadóművészeti Szakiskola (Fachschule für Musik und darstellende Kunst) is. 1924-ben a művészi tánc részére alakítottak osztályt. 1928-ban Max Reinhardt az Akadémiához tartozó Színjáték- és Rendezés Szemináriumot (Schauspiel- und Regieseminar)alapított, gyakorlószínpaddal a Schönbrunni Kastélyszínházban (Übungsbühne im Schönbrunner Schlosstheater, Max-Reinhardt-Seminar). 1933-1938 között az Akadémiát az Oktatási Minisztérium kirendelt elnöke vezette.
AKADÉMIA 1909. január 1-én az állam a Konzervatórium 70 tanárát és 877 növendékét a most már államosított k.k.Zene és Előadóművészeti Akadémia (k.k.Akademie für Musik und darstellende Kunst) intézménybe vette át. 1913-ban az újonnan épített, szorosan a Koncertház Akadémiaszínházzal (Konzerthaus mit Akademietheater) mellé emelt Akadémiaépületben (Akademiegebaude) helyezték el. (1914-ben volt az Ünnepi előadás, Verdi:"Maskenball", ezt az átköltözés befejezésének alkalmából rendezték.) A Gyűjtemények (Sammlungen) és a Könyvtár (Bibliothek) a Zenebarátok Társaságának tulajdonában maradtak. 1910-11 között az Akadémia Egyházzene Osztállyal (Abteilung für Kirchenmusik) bővült. 1920-tól Állami Zene és Előadóművészeti Akadémiának (Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst) nevet viseli. 1924-1931 között Joseph Moser alapításával létezett a Zenei és Előadóművészeti Szakiskola (Fachschule für Musik und darstellende Kunst) is. 1924-ben a művészi tánc részére alakítottak osztályt. 1928-ban Max Reinhardt az Akadémiához tartozó Színjáték- és Rendezés Szemináriumot (Schauspiel- und Regieseminar)alapított, gyakorlószínpaddal a Schönbrunni Kastélyszínházban (Übungsbühne im Schönbrunner Schlosstheater, Max-Reinhardt-Seminar). 1933-1938 között az Akadémiát az Oktatási Minisztérium kirendelt elnöke vezette.
154 smaragd 2015-06-03 15:13:28
Franz Schmidt életében a mai Universitaet für Musik und darstellende Kunst Wien (3, Anton-von-Werbern-Platz 1) korábban Konzervatórium, majd Akadémia elnevezéssel működött. Erről írok most röviden a következő bejegyzésekben. (www.wien.gv.at nyomán) Története A kezdetek az 1812-ben létrejött Zenebarátok Társasága (Gesellschaft der Musikfreunde)és a Konzervatórium (Konservatorium) megalakulásával függnek össze, amelynek első támogatója Ignaz Mosel volt, aki 1815-ben kidolgozta egy egyetemes zenei intézet átfogó tervét. Antonio Salieri égisze alatt először egy Énekiskolát (Singschule)alapítottak a Zenebarátok Társaságának Kórusa képzésére, 1817-től szabályozott formában működött az oktatás a "Zum roten Apfel" házban (1, Singerstrasse 3). 1819-ben alapították a Hegedűosztályt (Violinklasse), az első Hangszeresosztályt (Instrumentalklasse), azután további fontos zenekari hangszer következett, 1893-tól a zongora, 1868-tól az orgona. A Gundelhaus-beli rövid bérlés utána a Társaság megvette a "Zum roten Igel" házat (1, Tuchlauben 12, amibe a Konzervatórium és a Könyvtár költözött be. Itt jött létre Bécs első nyilvános koncertterme(Konzertsaal), amelyet 1869 óta Musikvereingebaeude néven ismerünk. Konzervatórium 1841-ben született meg - anyagi nehézségek miatt - az államosítás terve. Három éves megszakítás után 1851.október1-én indult meg az oktatás a most már Bécs(Staat und Gemeinde Wien) által segélyezett Zenebarátok Társaságának Konzervatórium (Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde). A konkurens vállalkozás, Hangművészeti Akadémia (Akademie der Tonkunst)1849-1855 között létezett. A képzés súlypontját a zenére,a táncra és a színjátékra helyezték, a Bécsi Hangszeresiskola (Wiener Instrumentalschule) hamarosan világszerte elismert lett. 1870-ben megújították a tantervet, 1873-ban megszervezték a Színjátszóiskola (Schauspielschule) létrejöttét, 1996-ban saját tanárképzésre kaptak engedélyt.
Franz Schmidt életében a mai Universitaet für Musik und darstellende Kunst Wien (3, Anton-von-Werbern-Platz 1) korábban Konzervatórium, majd Akadémia elnevezéssel működött. Erről írok most röviden a következő bejegyzésekben. (www.wien.gv.at nyomán) Története A kezdetek az 1812-ben létrejött Zenebarátok Társasága (Gesellschaft der Musikfreunde)és a Konzervatórium (Konservatorium) megalakulásával függnek össze, amelynek első támogatója Ignaz Mosel volt, aki 1815-ben kidolgozta egy egyetemes zenei intézet átfogó tervét. Antonio Salieri égisze alatt először egy Énekiskolát (Singschule)alapítottak a Zenebarátok Társaságának Kórusa képzésére, 1817-től szabályozott formában működött az oktatás a "Zum roten Apfel" házban (1, Singerstrasse 3). 1819-ben alapították a Hegedűosztályt (Violinklasse), az első Hangszeresosztályt (Instrumentalklasse), azután további fontos zenekari hangszer következett, 1893-tól a zongora, 1868-tól az orgona. A Gundelhaus-beli rövid bérlés utána a Társaság megvette a "Zum roten Igel" házat (1, Tuchlauben 12, amibe a Konzervatórium és a Könyvtár költözött be. Itt jött létre Bécs első nyilvános koncertterme(Konzertsaal), amelyet 1869 óta Musikvereingebaeude néven ismerünk. Konzervatórium 1841-ben született meg - anyagi nehézségek miatt - az államosítás terve. Három éves megszakítás után 1851.október1-én indult meg az oktatás a most már Bécs(Staat und Gemeinde Wien) által segélyezett Zenebarátok Társaságának Konzervatórium (Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde). A konkurens vállalkozás, Hangművészeti Akadémia (Akademie der Tonkunst)1849-1855 között létezett. A képzés súlypontját a zenére,a táncra és a színjátékra helyezték, a Bécsi Hangszeresiskola (Wiener Instrumentalschule) hamarosan világszerte elismert lett. 1870-ben megújították a tantervet, 1873-ban megszervezték a Színjátszóiskola (Schauspielschule) létrejöttét, 1996-ban saját tanárképzésre kaptak engedélyt.
153 smaragd 2015-06-02 22:11:29 [Válasz erre: 152 Ardelao 2015-06-02 21:53:37]
Igy is jó, holnapra is hagyj valamit...!
Igy is jó, holnapra is hagyj valamit...!
152 Ardelao 2015-06-02 21:53:37 [Válasz erre: 151 Ardelao 2015-06-02 21:49:07]
Sajnos, csak menetközben vettem észre, hogy mind a négy tétel fel van téve a YT-ra. Belinkelhettem volna egy mezőbe is!
Sajnos, csak menetközben vettem észre, hogy mind a négy tétel fel van téve a YT-ra. Belinkelhettem volna egy mezőbe is!
151 Ardelao 2015-06-02 21:49:07
[url] https://www.youtube.com/watch?v=EfIGPJtzNX8; Franz Schmidt: 4. Symphonie 1. Satz BFTZ György G. Ráth [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=Hl6EJQ_LScQ; Franz Schmidt: 4. Symphonie 4. Satz BFTZ György G. Ráth [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=EfIGPJtzNX8; Franz Schmidt: 4. Symphonie 1. Satz BFTZ György G. Ráth [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=Hl6EJQ_LScQ; Franz Schmidt: 4. Symphonie 4. Satz BFTZ György G. Ráth [/url]
150 Ardelao 2015-06-02 21:39:23
Franz Schmidt (1874-1939): Esz-dúr zongoraverseny bal kézre Franz Schmidt valójában még mindig csak belső körök javaslataként kerül szóba, és személyét még mindig nem a jelentősége szerint értékelik. Sajátos, csak rá jellemző hangzásvilága miatt ugyanakkor nem lehet őt megfosztani attól, hogy igazi zseninek minősítsük. Kívülállók javaslatára zeneszerzőként jórészt a zongorának szentelte magát. Ezért Paul Wittgenstien zongoraművész, aki az I. világháborúban a jobb karját elveszítette, őt kérte fel arra, hogy „bal kézre” komponáljon darabokat. Schmidt beleegyezett, és 1924-ben megírta a „Beethoven-variációk”-at, valamint később – 1935-ben – a zongoraversenyt zongorára (bal kézre) és zenekarra, mindkettőt maga Wittgensein mutatta be először. Markus Becker zongoraművész, aki a nemzetközi hangverseny-életben már sok éve nagy előadói érzékenységgel, hitelesen tolmácsolja a zongorairodalmat Bachtól Rihmig, e megkapóan finom műveket ugyancsak bal kézzel adja elő. Sajtóvisszhang -klassik.com 07 / 10: Markus Becker – úgy tűnik – a leginkább alkalmas arra, hogy eleget tegyen az extrém követelményeknek. A referenciafelvételen a hannoveri NDR Radiophilhamonie-val együtt sikerül neki mindkét művet teljes egészében, elegánsan, erővel telítetten, szellemesen, színesen és ihletetten előadni. A felvételtechnika és a tájékoztató könyvecske – mint ahogyan az a CPO-nál oly gyakori - kifogástalan, egészében véve ajánlásra méltó felvétel.
Franz Schmidt (1874-1939): Esz-dúr zongoraverseny bal kézre Franz Schmidt valójában még mindig csak belső körök javaslataként kerül szóba, és személyét még mindig nem a jelentősége szerint értékelik. Sajátos, csak rá jellemző hangzásvilága miatt ugyanakkor nem lehet őt megfosztani attól, hogy igazi zseninek minősítsük. Kívülállók javaslatára zeneszerzőként jórészt a zongorának szentelte magát. Ezért Paul Wittgenstien zongoraművész, aki az I. világháborúban a jobb karját elveszítette, őt kérte fel arra, hogy „bal kézre” komponáljon darabokat. Schmidt beleegyezett, és 1924-ben megírta a „Beethoven-variációk”-at, valamint később – 1935-ben – a zongoraversenyt zongorára (bal kézre) és zenekarra, mindkettőt maga Wittgensein mutatta be először. Markus Becker zongoraművész, aki a nemzetközi hangverseny-életben már sok éve nagy előadói érzékenységgel, hitelesen tolmácsolja a zongorairodalmat Bachtól Rihmig, e megkapóan finom műveket ugyancsak bal kézzel adja elő. Sajtóvisszhang -klassik.com 07 / 10: Markus Becker – úgy tűnik – a leginkább alkalmas arra, hogy eleget tegyen az extrém követelményeknek. A referenciafelvételen a hannoveri NDR Radiophilhamonie-val együtt sikerül neki mindkét művet teljes egészében, elegánsan, erővel telítetten, szellemesen, színesen és ihletetten előadni. A felvételtechnika és a tájékoztató könyvecske – mint ahogyan az a CPO-nál oly gyakori - kifogástalan, egészében véve ajánlásra méltó felvétel.
149 Ardelao 2015-06-02 21:37:26
[url] https://www.youtube.com/watch?v=6aYiu3Msp2E; Franz Schmidt: 4.Symphonie 3. Satz BFTZ György G. Ráth [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=6aYiu3Msp2E; Franz Schmidt: 4.Symphonie 3. Satz BFTZ György G. Ráth [/url]
148 smaragd 2015-06-02 20:51:23 [Válasz erre: 145 Ardelao 2015-06-02 20:03:57]
Ezt a részt vizsgálat alá kell vetnünk: "1927-31 a Fachhochschule für Musik und darstellende Kunst rektora." Dokumentációm szerint (www.wien.gv.at) ez az intézmény, amelyet Joseph Marx alapított 1924-1931 között működött, mialatt Franz Schmidt a Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst igazgatója 1925-1927 és rektora 1927-1930, 1930-1931 igazgatója és rektora volt.
Ezt a részt vizsgálat alá kell vetnünk: "1927-31 a Fachhochschule für Musik und darstellende Kunst rektora." Dokumentációm szerint (www.wien.gv.at) ez az intézmény, amelyet Joseph Marx alapított 1924-1931 között működött, mialatt Franz Schmidt a Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst igazgatója 1925-1927 és rektora 1927-1930, 1930-1931 igazgatója és rektora volt.
147 smaragd 2015-06-02 20:38:22 [Válasz erre: 146 Ardelao 2015-06-02 20:19:43]
Ez nagy meglepetés! Köszönöm szépen, talán nemsokára a teljes IV.szimfóniát is hallhatjuk a budapesti előadásban!
Ez nagy meglepetés! Köszönöm szépen, talán nemsokára a teljes IV.szimfóniát is hallhatjuk a budapesti előadásban!
146 Ardelao 2015-06-02 20:19:43
[url] https://www.youtube.com/watch?v=7xdBs4KO4Ss; Franz Schmidt: 4.Symphonie 2. Satz BFTZ György G. Ráth [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=7xdBs4KO4Ss; Franz Schmidt: 4.Symphonie 2. Satz BFTZ György G. Ráth [/url]
145 Ardelao 2015-06-02 20:03:57
A BROKHAUS RIEMANN ZENEI LEXIKON-ban találtam Franz Schmidt-ről az alábbiakat: F.S. *1874.XII.22.Pozsony, †1939.II.11.Perchtoldsdorf, Bécs mellett; osztrák zeneszerző, 1890-től Bécsben Ferdinand Hellmesberger, R.Fuchs, és rövid ideig A.Bruckner tanítványa. 1896-1911 az udvari operaház zenekarának gordonkása volt. 1901-től a bécsi konz. gordonka tanára, 1914-től a ZA zongora-, majd 1922-től ellenpont- és zeneszerzés tanára, 1925-27 a ZA igazgatója, 1927-31 J.Marx utódaként a bécsi Fachhochschule für Musik und dartstellende Kunst rektora. Franz Schmidt a Bruckner –követők közé tartozik; zenéjének propagálására egy Schmidt egylet alakult. Ezután a fontosabb művei felsorolása következnek.
A BROKHAUS RIEMANN ZENEI LEXIKON-ban találtam Franz Schmidt-ről az alábbiakat: F.S. *1874.XII.22.Pozsony, †1939.II.11.Perchtoldsdorf, Bécs mellett; osztrák zeneszerző, 1890-től Bécsben Ferdinand Hellmesberger, R.Fuchs, és rövid ideig A.Bruckner tanítványa. 1896-1911 az udvari operaház zenekarának gordonkása volt. 1901-től a bécsi konz. gordonka tanára, 1914-től a ZA zongora-, majd 1922-től ellenpont- és zeneszerzés tanára, 1925-27 a ZA igazgatója, 1927-31 J.Marx utódaként a bécsi Fachhochschule für Musik und dartstellende Kunst rektora. Franz Schmidt a Bruckner –követők közé tartozik; zenéjének propagálására egy Schmidt egylet alakult. Ezután a fontosabb művei felsorolása következnek.
144 Ardelao 2015-06-02 20:02:28
[url] https://www.youtube.com/watch?v=dhohJTXG_WI; Alphornzauber - Stadtkapelle Jennersdorf - Solisten: Johannes Gmeindl und Franz Schmidt [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=dhohJTXG_WI; Alphornzauber - Stadtkapelle Jennersdorf - Solisten: Johannes Gmeindl und Franz Schmidt [/url]
143 Ardelao 2015-06-02 18:25:21
[url]http://docs.lfze.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/somos_janos_csaba/tezis_hu.pdf; Somos János Csaba: Szövegábrázolási technikák és motívumok Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln című oratóriumában[/url]
[url]http://docs.lfze.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/somos_janos_csaba/tezis_hu.pdf; Somos János Csaba: Szövegábrázolási technikák és motívumok Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln című oratóriumában[/url]
142 Ardelao 2015-06-02 17:55:08
[url] https://www.youtube.com/watch?v=SIKJTP3zEFs; Franz Schmidt: Präludium und Fuge D-Dur Halleluja [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=SIKJTP3zEFs; Franz Schmidt: Präludium und Fuge D-Dur Halleluja [/url]
141 smaragd 2015-06-01 18:13:14
A Bécsi Filharmonikusok honlapján (www.wienerphilharmoniker.at/konzerte/archiv) most találtam meg archiv adatbankjukban Franz Schmidt koncertjeinek listáját. Időrenben íródott. Egyelőre az életében előadott koncerteket - 1894. március 28. és 1938.november 20. között - néztem át, ezalatt az idő alatt 35 megmaradt archív programot tanulmányozhatunk, ahol a zeneszerző karmesterként és zongoraművészként is szerepelt. Franz Schmidt halálát követően, 1939. márciusában emlékkoncerttel búcsúztak tőle. Bevallom, felemelő volt ebbe a listába betekinteni! A múlt nagy művészeinek nevét olvasni, dátumokhoz kapcsolni és a programot tanulmányozni valódi különlegesség. A honlap elegáns és könnyen áttekinthető kivitele is méltó a hagyományokban gazdag múlt bemutatására. Az elkövetkező időben néhány bejegyzésben itt megjelentetem Franz Schmidt általam kiválasztott koncertjeinek programját és előadóit valamint a helyszíneket.
A Bécsi Filharmonikusok honlapján (www.wienerphilharmoniker.at/konzerte/archiv) most találtam meg archiv adatbankjukban Franz Schmidt koncertjeinek listáját. Időrenben íródott. Egyelőre az életében előadott koncerteket - 1894. március 28. és 1938.november 20. között - néztem át, ezalatt az idő alatt 35 megmaradt archív programot tanulmányozhatunk, ahol a zeneszerző karmesterként és zongoraművészként is szerepelt. Franz Schmidt halálát követően, 1939. márciusában emlékkoncerttel búcsúztak tőle. Bevallom, felemelő volt ebbe a listába betekinteni! A múlt nagy művészeinek nevét olvasni, dátumokhoz kapcsolni és a programot tanulmányozni valódi különlegesség. A honlap elegáns és könnyen áttekinthető kivitele is méltó a hagyományokban gazdag múlt bemutatására. Az elkövetkező időben néhány bejegyzésben itt megjelentetem Franz Schmidt általam kiválasztott koncertjeinek programját és előadóit valamint a helyszíneket.
140 smaragd 2015-06-01 11:45:13
Az alábbi rövid szócikkek, ismertetések is nagyon érdekesek - visszatekintve Franz Schmidt zenei életművére -, manapság nem könnyen elérhető könyvritkaságokból.
Az alábbi rövid szócikkek, ismertetések is nagyon érdekesek - visszatekintve Franz Schmidt zenei életművére -, manapság nem könnyen elérhető könyvritkaságokból.
139 Búbánat 2015-06-01 10:50:55
Dalművek könyve – Írta és összeállította: Torday Lajos tanár Budapest, 1936 Idemásolom a szócikket: Schmidt Ferenc magyar zeneszerző (1874 - ). Pozsonyban született. Kora ifjúságában Bécsbe került, ahol a konzervatórium növendéke és már 18 éves korában a bécsi operának tagja volt, a Zeneakadémia tanára, 1925 óta igazgatója. Zeneműveit tehát külföldön komponálta. Több szimfóniát, prelúdiumot és variációkat írt. Egy huszárdalra írott zenekari variációját 1931-ben a budapesti Filharmonikus Társaság előadta. Két sikerült operát írt: Notre Dame, Fredegundis.”
Dalművek könyve – Írta és összeállította: Torday Lajos tanár Budapest, 1936 Idemásolom a szócikket: Schmidt Ferenc magyar zeneszerző (1874 - ). Pozsonyban született. Kora ifjúságában Bécsbe került, ahol a konzervatórium növendéke és már 18 éves korában a bécsi operának tagja volt, a Zeneakadémia tanára, 1925 óta igazgatója. Zeneműveit tehát külföldön komponálta. Több szimfóniát, prelúdiumot és variációkat írt. Egy huszárdalra írott zenekari variációját 1931-ben a budapesti Filharmonikus Társaság előadta. Két sikerült operát írt: Notre Dame, Fredegundis.”
138 Ardelao 2015-05-31 21:13:39
Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent „Magyar Színházművészeti Lexikon”-ban szó szerint (pontosan idézve) ez olvasható: SCHMIDT FERENC, magyar zeneszerző sz. 1874.dec. 22-én, Pozsonyban. Bécsben képezte ki magát zongora és gordonkaművésszé: az udv. opera zenekarának tagja, majd a bécsi zeneakadémia tanára s 1910-óta igazgatója. Szimfóniáit a Filharmonikusok adták elő; a Hugo Victor regényéből Wilk Lipóttal (németül), 1903-ban írt „Notre Dame” c. operáját Bécs mutatta be, 1914.máj. 12-én; Berlinben 1918. ápr. 11-én került színre, a M. Kir. Opera pedig 1916. dec. 14-én (a címszerepben Szende Ferenc és Venczell Béla váltakoztak; Esmeralda: Székelyhidyné Marschalkó Rózsi). „Fredigundis” c. operáját a berlini áll.operaház hozta színre 1922-ben.
Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent „Magyar Színházművészeti Lexikon”-ban szó szerint (pontosan idézve) ez olvasható: SCHMIDT FERENC, magyar zeneszerző sz. 1874.dec. 22-én, Pozsonyban. Bécsben képezte ki magát zongora és gordonkaművésszé: az udv. opera zenekarának tagja, majd a bécsi zeneakadémia tanára s 1910-óta igazgatója. Szimfóniáit a Filharmonikusok adták elő; a Hugo Victor regényéből Wilk Lipóttal (németül), 1903-ban írt „Notre Dame” c. operáját Bécs mutatta be, 1914.máj. 12-én; Berlinben 1918. ápr. 11-én került színre, a M. Kir. Opera pedig 1916. dec. 14-én (a címszerepben Szende Ferenc és Venczell Béla váltakoztak; Esmeralda: Székelyhidyné Marschalkó Rózsi). „Fredigundis” c. operáját a berlini áll.operaház hozta színre 1922-ben.
137 smaragd 2015-05-31 17:13:10 [Válasz erre: 129 Búbánat 2015-05-31 14:24:59]
Végre egy korabeli megjegyzés Franz Schmidt magyarságáról és személyéről! Azt tudtuk, már itt is szerepelt és könnyű a wikipedián megtalálni, hogy mikor és hol lakott Bécsben. Azon is elgondolkodtam, ami alább szerepel, hogy pozsonyi szülőházát lebontották és a helyén a Kulturális Minisztérium emelkedik, Franz Schmidt emléktáblájával.(A hely szelleme?) Komoly kutatás állhat e rövid információ mögött. Ami a nyelvtudását illeti, erről is most olvastam itt először. Gyermekként mindig Dr. Franz Schmidtként hallottam őt emlegetni. Mire elérte az udvari tanácsosi és egyetemi titulosok rangját, mint a bécsi Zeneakadémia igazgatója és rektora, minden bizonnyal megtanult németül. Lassan húsz éve, hogy egy magánbeszélgetés során megemlítettem Franz Schmidt nevét. Nagy zenei műveltségű beszélgetőtársam tudta kiről van szó, de nem tudta, hogy magyar származású. Ezt én is csak pár évtizede hallottom először. (Itt említett betegségéről nem tudtam.)
Végre egy korabeli megjegyzés Franz Schmidt magyarságáról és személyéről! Azt tudtuk, már itt is szerepelt és könnyű a wikipedián megtalálni, hogy mikor és hol lakott Bécsben. Azon is elgondolkodtam, ami alább szerepel, hogy pozsonyi szülőházát lebontották és a helyén a Kulturális Minisztérium emelkedik, Franz Schmidt emléktáblájával.(A hely szelleme?) Komoly kutatás állhat e rövid információ mögött. Ami a nyelvtudását illeti, erről is most olvastam itt először. Gyermekként mindig Dr. Franz Schmidtként hallottam őt emlegetni. Mire elérte az udvari tanácsosi és egyetemi titulosok rangját, mint a bécsi Zeneakadémia igazgatója és rektora, minden bizonnyal megtanult németül. Lassan húsz éve, hogy egy magánbeszélgetés során megemlítettem Franz Schmidt nevét. Nagy zenei műveltségű beszélgetőtársam tudta kiről van szó, de nem tudta, hogy magyar származású. Ezt én is csak pár évtizede hallottom először. (Itt említett betegségéről nem tudtam.)
136 smaragd 2015-05-31 16:49:17 [Válasz erre: 131 Búbánat 2015-05-31 14:27:09]
Ezt a cikket - részben - a 9. bejegyzésben olvashatjuk. Szívesen olvastam újra a Miskolci Szimfónikus Zenekar Franz Schmidt művét népszerűsítő előadásáról. A 48. bejegyzésben a "Halleluja" hallható. Az egykori gimnazista iskolatársak, Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Szabó Ferenc - később Franz Schmidt - mindhárman, bár más-más módon, megszenvedték koruk történelmi és politikai viharait.
Ezt a cikket - részben - a 9. bejegyzésben olvashatjuk. Szívesen olvastam újra a Miskolci Szimfónikus Zenekar Franz Schmidt művét népszerűsítő előadásáról. A 48. bejegyzésben a "Halleluja" hallható. Az egykori gimnazista iskolatársak, Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Szabó Ferenc - később Franz Schmidt - mindhárman, bár más-más módon, megszenvedték koruk történelmi és politikai viharait.
135 smaragd 2015-05-31 16:38:19 [Válasz erre: 130 Búbánat 2015-05-31 14:25:57]
A neves és rangos Színházi Élet tudósításait ma is öröm olvasni. Milyen szerencse, hogy akkor feljegyezték ezeket a sorokat is! Ebben az előadásban a díszletek is külön szenzációként vonzották a közönséget...
A neves és rangos Színházi Élet tudósításait ma is öröm olvasni. Milyen szerencse, hogy akkor feljegyezték ezeket a sorokat is! Ebben az előadásban a díszletek is külön szenzációként vonzották a közönséget...
134 smaragd 2015-05-31 16:34:46 [Válasz erre: 129 Búbánat 2015-05-31 14:24:59]
Ahogy már korábban idéztem Engelbert Hellen Franz Schmidt: Notre Dame "adatlapjából", most ide illik egy rövid megjegyzése. Eszerint Esmeralda cigányleányként van feltüntetve a színlapon, valójában nem az, hanem mint gyakran előfordul, a cigányok elszöktették. Egy kis amulettet hord magával, hogy hazataláljon. Ezt az I. felvonás 3. jelenetének elején említi. A Notre Dame tartalmi ismertetőjét a 115., az operát a 7., és 8., az Intermezzot a 6., 31., 60. számú bejegyzéseknél egy kattintással elérhetjük!
Ahogy már korábban idéztem Engelbert Hellen Franz Schmidt: Notre Dame "adatlapjából", most ide illik egy rövid megjegyzése. Eszerint Esmeralda cigányleányként van feltüntetve a színlapon, valójában nem az, hanem mint gyakran előfordul, a cigányok elszöktették. Egy kis amulettet hord magával, hogy hazataláljon. Ezt az I. felvonás 3. jelenetének elején említi. A Notre Dame tartalmi ismertetőjét a 115., az operát a 7., és 8., az Intermezzot a 6., 31., 60. számú bejegyzéseknél egy kattintással elérhetjük!
133 Ardelao 2015-05-31 15:29:55 [Válasz erre: 131 Búbánat 2015-05-31 14:27:09]
Gratulálok kutatómunkád szép eredményeihez és ügyes beillesztéséhez. Sok köszönet érte!
Gratulálok kutatómunkád szép eredményeihez és ügyes beillesztéséhez. Sok köszönet érte!
132 smaragd 2015-05-31 15:12:36 [Válasz erre: 128 Búbánat 2015-05-31 14:21:21]
Hála! Ezen az oldalon van a medália, lent, a szövegrész alatt. (Magyarázkodásképpen elmondhatom, hogy csak az emlékérmet szerettem volna kiemelni és ide beemelni, de ezt még gyakorolnom kell, mert a technika meg én... :-) ) a 125. bejegyzésben láthatjuk a videón, németül hallhatjuk, mindazt a szeretetteli gondoskodást, amivel Kitzbühel a nagy hírű sportváros kulturális, zenei élete magasba emelkedett a "Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny" megrendezése által. Először 2006-ban került rá sor, majd kétévente újra, így lett a 2014-es az 5. alkalom. Az itt olvasható honlapon, németül, angolul és franciául minden tájékoztatást megkap az érdeklődő. Egy-egy részletére később majd visszatérek.
Hála! Ezen az oldalon van a medália, lent, a szövegrész alatt. (Magyarázkodásképpen elmondhatom, hogy csak az emlékérmet szerettem volna kiemelni és ide beemelni, de ezt még gyakorolnom kell, mert a technika meg én... :-) ) a 125. bejegyzésben láthatjuk a videón, németül hallhatjuk, mindazt a szeretetteli gondoskodást, amivel Kitzbühel a nagy hírű sportváros kulturális, zenei élete magasba emelkedett a "Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny" megrendezése által. Először 2006-ban került rá sor, majd kétévente újra, így lett a 2014-es az 5. alkalom. Az itt olvasható honlapon, németül, angolul és franciául minden tájékoztatást megkap az érdeklődő. Egy-egy részletére később majd visszatérek.
131 Búbánat 2015-05-31 14:27:09
[url] http://revizoronline.com/hu/cikk/1566/franz-schmidt-a-hetpecsetes-konyv-miskolci-nemzetkozi-operafesztival/; Schmidt jelenései [/url] Franz Schmidt: A hétpecsétes könyv / Miskolci Szimfonikus Zenekar, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál 2009.06.14. Nincs mit szépíteni a dolgon: nem hallás, mindössze csak hallomás révén volt eddig tudomásunk Franz Schmidt nagyszabású Apokalipszis-oratóriumáról. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Idézek a cikk elejéről: „Ám a Kovács László fősége alatt megvalósult produkciónak hála, most színről-színre megismerhettük az Anschluss évében bemutatott, kulturális kortünetként és személyes vízióként egyaránt nyugtalanító művet. Jóllehet a pozsonyi születésű Franz Schmidt (1874-1939) nevét ismerik a felkészültebb zenebarátok, s a Bartók Rádió néha-néha lejátssza Schmidt első operája, a Victor Hugo regénye nyomán íródott Notre Dame egy-egy hatásosabb részletét, mégis bízvást állítható, hogy az osztrák komponista életművének fölfedezése és magyarországi recepciója - egy 2003-as pesti előadás halványult nyomába lépve - éppen csak megindult azzal a koncerttel, melyet a miskolci Művészetek Házában a hat énekes szólistával, egy orgonistával és két kórussal összeszövetkező Miskolci Szimfonikus Zenekar rendezett a fesztivál második napján. Igaz, Schmidt utóélete a nagyvilágban is jócskán problematikusnak bizonyult, s ebben hipertrófiára hajlamos zeneszerzői modora csakúgy közrejátszott, mint nácibarátságának szerencsétlen, s voltaképpen megtévesztő látszata. Schmidt utolsó nagy, sőt monumentális műve, az újszövetségi János Jelenései nyomán íródott A hétpecsétes könyv (Das Buch mit sieben Siegeln) mindazonáltal 1938-as bemutatója óta rendszeresen fel-felbukkan a német nyelvterület koncertrepertoárján, s körvonalai felsejlenek még Thomas Mann művész- és németség-regénye, a Doktor Faustus lapjain is.”
[url] http://revizoronline.com/hu/cikk/1566/franz-schmidt-a-hetpecsetes-konyv-miskolci-nemzetkozi-operafesztival/; Schmidt jelenései [/url] Franz Schmidt: A hétpecsétes könyv / Miskolci Szimfonikus Zenekar, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál 2009.06.14. Nincs mit szépíteni a dolgon: nem hallás, mindössze csak hallomás révén volt eddig tudomásunk Franz Schmidt nagyszabású Apokalipszis-oratóriumáról. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Idézek a cikk elejéről: „Ám a Kovács László fősége alatt megvalósult produkciónak hála, most színről-színre megismerhettük az Anschluss évében bemutatott, kulturális kortünetként és személyes vízióként egyaránt nyugtalanító művet. Jóllehet a pozsonyi születésű Franz Schmidt (1874-1939) nevét ismerik a felkészültebb zenebarátok, s a Bartók Rádió néha-néha lejátssza Schmidt első operája, a Victor Hugo regénye nyomán íródott Notre Dame egy-egy hatásosabb részletét, mégis bízvást állítható, hogy az osztrák komponista életművének fölfedezése és magyarországi recepciója - egy 2003-as pesti előadás halványult nyomába lépve - éppen csak megindult azzal a koncerttel, melyet a miskolci Művészetek Házában a hat énekes szólistával, egy orgonistával és két kórussal összeszövetkező Miskolci Szimfonikus Zenekar rendezett a fesztivál második napján. Igaz, Schmidt utóélete a nagyvilágban is jócskán problematikusnak bizonyult, s ebben hipertrófiára hajlamos zeneszerzői modora csakúgy közrejátszott, mint nácibarátságának szerencsétlen, s voltaképpen megtévesztő látszata. Schmidt utolsó nagy, sőt monumentális műve, az újszövetségi János Jelenései nyomán íródott A hétpecsétes könyv (Das Buch mit sieben Siegeln) mindazonáltal 1938-as bemutatója óta rendszeresen fel-felbukkan a német nyelvterület koncertrepertoárján, s körvonalai felsejlenek még Thomas Mann művész- és németség-regénye, a Doktor Faustus lapjain is.”
130 Búbánat 2015-05-31 14:25:57 [Válasz erre: 129 Búbánat 2015-05-31 14:24:59]
Színházi Élet, V. évfolyam. 1916. november 12-től november 19-ig. 40. szám. (33. oldal) „Az Operaház első bemutatója. Burián Károly hosszas és makacs betegsége késleltette eddig az Operaház idei első újdonságának kitűzését. Most, hogy a kiváló tenorista ismét megkezdte működését, kiírhatják már a próbákat Schmidt Ferenc, a magyar születésű bécsi zeneszerző Notre Dame című érdekes operájából, mely előreláthatóan november második felében vagy december első napjaiban végre a budapesti közönség elé kerül. Az újdonságban nagy és érdekes szerep jut Buriánnak, aki Qringoire, Hugo Viktor híres hősét magyar nyelven fogja énekelni. Mellette Adler Adelina (Esmeralda), Vencell (Quasimodo) és Székelyhídy (Phoebus) jutnak nagy és hálás szerepekhez. A magánszereplők és a kar már készen vannak a betanulással, csak az együttes próbák vannak még hátra. Elkészültek Kéméndy Jenő műhelyében a díszletek is, melyek külön szenzációi lesznek az előadásnak.”
Színházi Élet, V. évfolyam. 1916. november 12-től november 19-ig. 40. szám. (33. oldal) „Az Operaház első bemutatója. Burián Károly hosszas és makacs betegsége késleltette eddig az Operaház idei első újdonságának kitűzését. Most, hogy a kiváló tenorista ismét megkezdte működését, kiírhatják már a próbákat Schmidt Ferenc, a magyar születésű bécsi zeneszerző Notre Dame című érdekes operájából, mely előreláthatóan november második felében vagy december első napjaiban végre a budapesti közönség elé kerül. Az újdonságban nagy és érdekes szerep jut Buriánnak, aki Qringoire, Hugo Viktor híres hősét magyar nyelven fogja énekelni. Mellette Adler Adelina (Esmeralda), Vencell (Quasimodo) és Székelyhídy (Phoebus) jutnak nagy és hálás szerepekhez. A magánszereplők és a kar már készen vannak a betanulással, csak az együttes próbák vannak még hátra. Elkészültek Kéméndy Jenő műhelyében a díszletek is, melyek külön szenzációi lesznek az előadásnak.”
129 Búbánat 2015-05-31 14:24:59 [Válasz erre: 106 Búbánat 2015-05-26 10:44:33]
Színházi Élet V. évfolyam. 1916. március 5-től március 12-ig. | 10. szám. (11. oldal) Notre dame. Sok érdekes repríz, eseményekben gazdag előadás után az Operaház igazi, komoly bemutatóra készül: a jövő hónapban előadja Schmidt Ferenc, Hugo Viktor híres regénye után készült operáját a Notre Dame-ot, melynek egyik szép részét, a körzenét a napokban játszotta el először Budapesten a bécsi Konzertverein zenekara. Ezen a hangversenyen nagy meglepetés érte a Vigadó közönségét. A zenekarból izzó magyar melódia szállt fel széles Ívelésben és az emberek azt hitték, tévednek. „Úgy látszik, műsorváltozás van" — gondolták és tűnődve forgatták a műsort, mely a Notre Dame közzenéjét hirdette, később aztán kiderült, hogy nincs műsorváltozás, valóban a nagy érdeklődéssel várt opera egyik szép része került előadásra. Néhányan, akik már Bécsben látták Schmidt dalművét, magyarázattal is szolgáltak. Az operában szerepel egy cigányleány, a szép Esmeralda, annak a jellemzésére használ a zeneszerző magyar cigányos melódiákat. De hogyan kerülnek a magyar motívumok ilyen tökéletesen, ennyi tudatos biztossággal a bécsi komponista partitúrájába? A felelet nagyon egyszerű: Schmidt Ferenc magyar ember. A Csallóközről származik, egész ifjúságát Magyarországon töltötte, és mint kész zenész került Bécsbe, a Hofoper zenekarába, ahol éveken át gordonkázott. Három évvel ezelőtt mutatták be a legelőkelőbb bécsi színházban rendkívül nagy sikerrel az operáját, mely azóta állandó műsordarabja a Hofopernek és több nagy német operának. Schmidt azóta Schönbrunnban él, onnan jár be a bécsi állami zeneakadémiába, ahol gordonkát és zongorát tanít. Egyformán kitűnően játszik mind a két hangszeren. Hogy mennyire magyar Schmidt Ferenc, ezt legjobban jellemzi, hogy még ma sem tanult meg jól németül. A bécsi konzervatórium rokonszenves tanára bizony nagyon töri a kemény német szót. A magyar bemutatónak külön szenzációja lesz a második felvonás uj fináléja, melyet egyenesen a budapesti előadás számára irt Schmidt Kern Aurél fölkérésére. A szerepeket már kiosztották. Hugo Viktor ismert j regényének főalakjait az Operaház legkitűnőbb művészei fogják énekelni. Esmeraldát Adler Adelina és Marschalkó Rózsi, Luasimódot Venczell és Rózsa tanulják. Gringoire-t Burián énekli majd magyar szöveggel, Poebus Székelyhidy lesz, az archidiakórust pedig Szemere fogja játszani. Az Operaház műhelyeiben pedig szorgalmasan készülnek, hogy az érdekes újdonság a szereposztáshoz méltó kiállításban is kerüljön bemutatóra.
Színházi Élet V. évfolyam. 1916. március 5-től március 12-ig. | 10. szám. (11. oldal) Notre dame. Sok érdekes repríz, eseményekben gazdag előadás után az Operaház igazi, komoly bemutatóra készül: a jövő hónapban előadja Schmidt Ferenc, Hugo Viktor híres regénye után készült operáját a Notre Dame-ot, melynek egyik szép részét, a körzenét a napokban játszotta el először Budapesten a bécsi Konzertverein zenekara. Ezen a hangversenyen nagy meglepetés érte a Vigadó közönségét. A zenekarból izzó magyar melódia szállt fel széles Ívelésben és az emberek azt hitték, tévednek. „Úgy látszik, műsorváltozás van" — gondolták és tűnődve forgatták a műsort, mely a Notre Dame közzenéjét hirdette, később aztán kiderült, hogy nincs műsorváltozás, valóban a nagy érdeklődéssel várt opera egyik szép része került előadásra. Néhányan, akik már Bécsben látták Schmidt dalművét, magyarázattal is szolgáltak. Az operában szerepel egy cigányleány, a szép Esmeralda, annak a jellemzésére használ a zeneszerző magyar cigányos melódiákat. De hogyan kerülnek a magyar motívumok ilyen tökéletesen, ennyi tudatos biztossággal a bécsi komponista partitúrájába? A felelet nagyon egyszerű: Schmidt Ferenc magyar ember. A Csallóközről származik, egész ifjúságát Magyarországon töltötte, és mint kész zenész került Bécsbe, a Hofoper zenekarába, ahol éveken át gordonkázott. Három évvel ezelőtt mutatták be a legelőkelőbb bécsi színházban rendkívül nagy sikerrel az operáját, mely azóta állandó műsordarabja a Hofopernek és több nagy német operának. Schmidt azóta Schönbrunnban él, onnan jár be a bécsi állami zeneakadémiába, ahol gordonkát és zongorát tanít. Egyformán kitűnően játszik mind a két hangszeren. Hogy mennyire magyar Schmidt Ferenc, ezt legjobban jellemzi, hogy még ma sem tanult meg jól németül. A bécsi konzervatórium rokonszenves tanára bizony nagyon töri a kemény német szót. A magyar bemutatónak külön szenzációja lesz a második felvonás uj fináléja, melyet egyenesen a budapesti előadás számára irt Schmidt Kern Aurél fölkérésére. A szerepeket már kiosztották. Hugo Viktor ismert j regényének főalakjait az Operaház legkitűnőbb művészei fogják énekelni. Esmeraldát Adler Adelina és Marschalkó Rózsi, Luasimódot Venczell és Rózsa tanulják. Gringoire-t Burián énekli majd magyar szöveggel, Poebus Székelyhidy lesz, az archidiakórust pedig Szemere fogja játszani. Az Operaház műhelyeiben pedig szorgalmasan készülnek, hogy az érdekes újdonság a szereposztáshoz méltó kiállításban is kerüljön bemutatóra.
128 Búbánat 2015-05-31 14:21:21 [Válasz erre: 127 smaragd 2015-05-31 13:03:24]
[url] http://orgelwettbewerb.kitz.net/franz-schmidt-organcompetition/Competition.html; Franz Schmidt Medallion - AWARDS CEREMONY 2014 [/url]
[url] http://orgelwettbewerb.kitz.net/franz-schmidt-organcompetition/Competition.html; Franz Schmidt Medallion - AWARDS CEREMONY 2014 [/url]
127 smaragd 2015-05-31 13:03:24 [Válasz erre: 126 smaragd 2015-05-31 08:23:53]
Az emlékérem webcíme ismeretlen ok miatt más oldalt hoz be. Mihelyt lehet, látható lesz a megfelelő oldalon az emlékérem fotója.
Az emlékérem webcíme ismeretlen ok miatt más oldalt hoz be. Mihelyt lehet, látható lesz a megfelelő oldalon az emlékérem fotója.
126 smaragd 2015-05-31 08:23:53 [Válasz erre: 125 Ardelao 2015-05-30 19:45:42]
[url]http://orgelwettbewerb.kitz.at.net/franz-schmidt-orgelwettbewerb/Wettbewerb_files/Medaille.png.hu;A díjazottak a pénzjutalom és az oklevél mellett a "Franz Schmidt emlékérem" átvételét is elnyerik.[/url]
[url]http://orgelwettbewerb.kitz.at.net/franz-schmidt-orgelwettbewerb/Wettbewerb_files/Medaille.png.hu;A díjazottak a pénzjutalom és az oklevél mellett a "Franz Schmidt emlékérem" átvételét is elnyerik.[/url]
125 Ardelao 2015-05-30 19:45:42
[url] https://www.youtube.com/watch?v=2-EtMkRDuvA; Franz Schmidt Orgelwettbewerb in Kitzbühel 2010 [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=2-EtMkRDuvA; Franz Schmidt Orgelwettbewerb in Kitzbühel 2010 [/url]
124 Ardelao 2015-05-30 19:45:08
[url] https://www.youtube.com/watch?v=LYGdFnYis8s; Franz Schmidt: Praeludium D-dur [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=LYGdFnYis8s; Franz Schmidt: Praeludium D-dur [/url]
123 Ardelao 2015-05-30 19:43:53
Kerestem Franz Schmidt pozsonyi, születési lakóhelyét. Hosszú keresgélés után találtam egy kis dokumentumot. Ezek szerint, Pozsonyban, a mai Kulturális Minisztérium helyén állt egy bizonyos Raidner nevű ház, ahol Schmidt 1874-ben megszületett. A jelenlegi épület – Orsolya utcai falán egy emléktábla jelzi, hogy: ITT SZÜLETETT FRANZ SCHMIDT A JELENTŐS ZENESZERZŐ, CSELLISTA ÉS ZONGORISTA (1874.12.22.-1939.2.11.) Az 1965-ből való emléktábla alkotója Alexander Vika.
Kerestem Franz Schmidt pozsonyi, születési lakóhelyét. Hosszú keresgélés után találtam egy kis dokumentumot. Ezek szerint, Pozsonyban, a mai Kulturális Minisztérium helyén állt egy bizonyos Raidner nevű ház, ahol Schmidt 1874-ben megszületett. A jelenlegi épület – Orsolya utcai falán egy emléktábla jelzi, hogy: ITT SZÜLETETT FRANZ SCHMIDT A JELENTŐS ZENESZERZŐ, CSELLISTA ÉS ZONGORISTA (1874.12.22.-1939.2.11.) Az 1965-ből való emléktábla alkotója Alexander Vika.
122 Ardelao 2015-05-29 20:38:20
[url] http://www.1133.at/document/view/id/68; Der Franz-Schmidt-Park [/url]
[url] http://www.1133.at/document/view/id/68; Der Franz-Schmidt-Park [/url]
121 Ardelao 2015-05-29 19:26:57
[url] http://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist)#/media/File:Franz_Schmidt_Gedenkraum.jpg; Gedenkraum der Franz Schmidt Gedenkstätte, Perchtoldsdorf [/url]
[url] http://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist)#/media/File:Franz_Schmidt_Gedenkraum.jpg; Gedenkraum der Franz Schmidt Gedenkstätte, Perchtoldsdorf [/url]
