1750 smaragd 2016-04-26 09:05:00 [Válasz erre: 1747 smaragd 2016-04-25 22:05:32]
Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester F-Dur in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010cb0;22. April 1948[/url]
Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester F-Dur in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010cb0;22. April 1948[/url]
1749 smaragd 2016-04-26 08:59:51
A közkedvelt és nagy tiszteletben álló Franz Schmidt zeneszerzőt és pedagógust, zeneművészt és igazgatót kortársai legtöbbször a zseniális, kolosszális, fenomenális jelzőkkel illették és emlegették. Amíg éltek, s amint olvashattuk emlékirataikban, a velük készített riportokban is. Franz Schmidt halála után a személyére és művészetére aggatott általánosítások - elfeledett...mellőzött..., stb. -nem állják meg a helyüket. Itt emlékeztetek újra arra a hallgatóságra, amely feszült figyelemmel, néma csendben és szívében várakozással teli örömmel ült 2014-ben a budapesti Operaház nézőterén, ahol Franz Schmidt 4. szimfóniáját akkor játszották hazánkban először. Dr. Győriványi Ráth György vezényelt. Idős, ősz, sokat látott és "sokat hallott", régi vágású urak, fiatalok, koncertlátogató közönség, azok jöttek el, akik már hallották vagy hírét hallották és mindenképpen saját fülükkel is hallani akarták -mint én is - Franz Schmidt kompozícióját. Itt van a kulcs elrejtve Franz Schmidt művészetéhez is, játszani kell! Műveit előadni nagyon nehéz, "megérteni" sem könnyű, ahogy mondják. Itt, ezen a fórumon mi "ismeretterjesztő tevékenységet" folytatunk, azért hogy új koncerteken adhassuk át magunkat a Pozsonyban született Franz Schmidt zenéje bűvöletének.
A közkedvelt és nagy tiszteletben álló Franz Schmidt zeneszerzőt és pedagógust, zeneművészt és igazgatót kortársai legtöbbször a zseniális, kolosszális, fenomenális jelzőkkel illették és emlegették. Amíg éltek, s amint olvashattuk emlékirataikban, a velük készített riportokban is. Franz Schmidt halála után a személyére és művészetére aggatott általánosítások - elfeledett...mellőzött..., stb. -nem állják meg a helyüket. Itt emlékeztetek újra arra a hallgatóságra, amely feszült figyelemmel, néma csendben és szívében várakozással teli örömmel ült 2014-ben a budapesti Operaház nézőterén, ahol Franz Schmidt 4. szimfóniáját akkor játszották hazánkban először. Dr. Győriványi Ráth György vezényelt. Idős, ősz, sokat látott és "sokat hallott", régi vágású urak, fiatalok, koncertlátogató közönség, azok jöttek el, akik már hallották vagy hírét hallották és mindenképpen saját fülükkel is hallani akarták -mint én is - Franz Schmidt kompozícióját. Itt van a kulcs elrejtve Franz Schmidt művészetéhez is, játszani kell! Műveit előadni nagyon nehéz, "megérteni" sem könnyű, ahogy mondják. Itt, ezen a fórumon mi "ismeretterjesztő tevékenységet" folytatunk, azért hogy új koncerteken adhassuk át magunkat a Pozsonyban született Franz Schmidt zenéje bűvöletének.
1748 Ardelao 2016-04-26 05:52:54 [Válasz erre: 1746 Ardelao 2016-04-25 16:34:42]
[url] http://www.nytimes.com/2011/04/24/arts/music/fabio-luisi-james-levines-heir-apparent-at-the-met-opera.html?_r=0; On Deck, the Met’s Pinch-Hitter - Fabio Luisi, James Levine’s Heir Apparent at the Met Opera [/url] címmel, 2011. április 21-i kelettel hosszú interjút olvashatunk a “The New York Times” “Zene” rovatában, amelyet Daniel J. Walkin készített Fabio Luisi karmesterrel. 1746. sz. bejegyzésemben szó esett arról, hogy Luisi 2010-ben megvált a drezdai Semperoper főzeneigazgatói állásától. E riportban Luisi utal ennek okára is. Ezt követően Luisi – vendégkarmesterként - a new yorki Metropolitanben James Levine (a Met és a Boston Symphony zeneigazgatója) helyébe lépett, aki gyenge egészségi állapota miatt pihenésre kényszerült. A riport nagy vonalakban megismerteti velünk Luisi eddigi szakmai életútját, munkamódszerét, terveit. Luisi itt sem mulasztja el, hogy kitérjen Franz Schmidt zenéjére, és korrekt módon felhívja a figyelmet arra, hogy e zeneszerzőt eddig igazságtalanul mellőzték. Az Ausztriában és Németországban eltöltött évek alatt Luisi – bár “olaszként az lett volna a rendeltetése, hogy olasz operákat vezényeljen” -, “vonzódni kezdett Strauss operáihoz és zenekari műveihez, Mahler és Bruckner szimfóniáihoz és Franz Schmidt, Mahler riválisának a kevéssé ismert, zenéjéhez” . Luisi “lemezre vette Schmidt fő műveinek nagy részét, és tervezi, hogy New Yorkban a Bécsi Szimfonikusokkal előadja a zeneszerző 4. szimfóniáját. Drezdában Luisi tűzte műsorra Schmidt Notre Dame c. operáját” . Luisi utal arra, hogy Schmidtet – politikai naivitása és feltehetően egzisztenciális kényszer miatt – élete alkonyán rávették a “német feltámadás”-t dicsőítő kantáta megírására (amelyet, mint tudjuk, végül is nem ő fejezett be). Ez az utolsó döntés beárnyékolta a nagy művész egész addigi tevékenységét, holott “Schmidt apolitikus volt, és saját zenei világában élt …Ez nem igazolja a hibákat …. De Strausszal ellentétben, aki a náci Németországban hivatalos pozíciót töltött be, Schmidt nem volt érdekes. Nem tett semmi ördögtől való dolgot, nem úgy, mint más karmesterek vagy zeneszerzők, akik nem vettek tudomást a zsidó zenészek sorsáról.” Hogyan lehet hát úgy közelíteni Schmidt zenéjéhez, „mint egy politikailag és erkölcsileg romlott művész (akár Wagner, Strauss vagy mások) munkájához” ? Luisi tehát, ha csak lehet, kiáll Franz Schmidt mellett, mint ahogyan tette azt New Yorkban is. E karmester véleménye pedig mérvadó, a valós zenei értékeket megtéveszthetetlenül felismeri. Luisi 1989-től rendszeresen jelent volt a Bécsi Állami Operánál, ahol neve a legnagyobb márkát jelentette a város számára. Wilhelm Sinkovicz, a „Die Presse” zenekritikusa, a következőt mondta róla: „Ha egy olyan karmester, mint Luisi, megjelenik a zenekari árokban, valóban azt érzi az ember, hogy valami különleges dolog történik.”
[url] http://www.nytimes.com/2011/04/24/arts/music/fabio-luisi-james-levines-heir-apparent-at-the-met-opera.html?_r=0; On Deck, the Met’s Pinch-Hitter - Fabio Luisi, James Levine’s Heir Apparent at the Met Opera [/url] címmel, 2011. április 21-i kelettel hosszú interjút olvashatunk a “The New York Times” “Zene” rovatában, amelyet Daniel J. Walkin készített Fabio Luisi karmesterrel. 1746. sz. bejegyzésemben szó esett arról, hogy Luisi 2010-ben megvált a drezdai Semperoper főzeneigazgatói állásától. E riportban Luisi utal ennek okára is. Ezt követően Luisi – vendégkarmesterként - a new yorki Metropolitanben James Levine (a Met és a Boston Symphony zeneigazgatója) helyébe lépett, aki gyenge egészségi állapota miatt pihenésre kényszerült. A riport nagy vonalakban megismerteti velünk Luisi eddigi szakmai életútját, munkamódszerét, terveit. Luisi itt sem mulasztja el, hogy kitérjen Franz Schmidt zenéjére, és korrekt módon felhívja a figyelmet arra, hogy e zeneszerzőt eddig igazságtalanul mellőzték. Az Ausztriában és Németországban eltöltött évek alatt Luisi – bár “olaszként az lett volna a rendeltetése, hogy olasz operákat vezényeljen” -, “vonzódni kezdett Strauss operáihoz és zenekari műveihez, Mahler és Bruckner szimfóniáihoz és Franz Schmidt, Mahler riválisának a kevéssé ismert, zenéjéhez” . Luisi “lemezre vette Schmidt fő műveinek nagy részét, és tervezi, hogy New Yorkban a Bécsi Szimfonikusokkal előadja a zeneszerző 4. szimfóniáját. Drezdában Luisi tűzte műsorra Schmidt Notre Dame c. operáját” . Luisi utal arra, hogy Schmidtet – politikai naivitása és feltehetően egzisztenciális kényszer miatt – élete alkonyán rávették a “német feltámadás”-t dicsőítő kantáta megírására (amelyet, mint tudjuk, végül is nem ő fejezett be). Ez az utolsó döntés beárnyékolta a nagy művész egész addigi tevékenységét, holott “Schmidt apolitikus volt, és saját zenei világában élt …Ez nem igazolja a hibákat …. De Strausszal ellentétben, aki a náci Németországban hivatalos pozíciót töltött be, Schmidt nem volt érdekes. Nem tett semmi ördögtől való dolgot, nem úgy, mint más karmesterek vagy zeneszerzők, akik nem vettek tudomást a zsidó zenészek sorsáról.” Hogyan lehet hát úgy közelíteni Schmidt zenéjéhez, „mint egy politikailag és erkölcsileg romlott művész (akár Wagner, Strauss vagy mások) munkájához” ? Luisi tehát, ha csak lehet, kiáll Franz Schmidt mellett, mint ahogyan tette azt New Yorkban is. E karmester véleménye pedig mérvadó, a valós zenei értékeket megtéveszthetetlenül felismeri. Luisi 1989-től rendszeresen jelent volt a Bécsi Állami Operánál, ahol neve a legnagyobb márkát jelentette a város számára. Wilhelm Sinkovicz, a „Die Presse” zenekritikusa, a következőt mondta róla: „Ha egy olyan karmester, mint Luisi, megjelenik a zenekari árokban, valóban azt érzi az ember, hogy valami különleges dolog történik.”
1747 smaragd 2016-04-25 22:05:32 [Válasz erre: 1740 smaragd 2016-04-25 06:05:47]
Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester F-Dur in Bearbeitung von Freidrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010cae;21. April 1948[/url]
Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester F-Dur in Bearbeitung von Freidrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010cae;21. April 1948[/url]
1746 Ardelao 2016-04-25 16:34:42 [Válasz erre: 1554 Ardelao 2016-03-19 13:04:16]
[url] http://www.nzz.ch/wenn-wuensche-wahr-werden-1.5493941; Amikor a vágyak valóra válnak [/url] Georg-Friedrich Kühn írása, 2010.4.21. (Részlet) „A Lipcsei Operaház és a drezdai Semper Operaház most olyan produkciókkal hívja fel magára a figyelmet, amelyeket csak ritkán láthatunk: Christoph Willibald Gluck «Alceste» és Franz Schmidt «Notre Dame» c. művével. A drezdai Semper Operaház vezetőségváltásra készül. Gerd Uecker, a távozó intendáns és Fabio Luisi, a pozíciójától viszont idő előtt megváló főzeneigazgató azonban még valami merész dologot kívánt véghez vinni. Vágyuk tárgya Franz Schmidtnek az első alkalommal 1914-ben, Bécsben bemutatott «Notre Dame» c. operája volt. Ez ma már csak kívánságkoncerteken jelenik meg, és ott is csak egy közjátékkal. ………………………………………………………………………………. Érdekes lábjegyzet Gerd Albrecht, aki Luisinak a karmesteri emelvényről történt hirtelen távozása után a projektet átvette, a Semper Operaház kibővített zenekari árkában teljes mértékben érzi annak ízét. Különösen akkor, amikor megszólal a ragyogó közjáték, és az Állami Zenekar teljes nagyszerűségében kibontakozik. Ez az Esmeraldához kapcsolódó zene vezérmotívumként, mint Ariadné fonala, végigfut az …. opera egészén. Azt, hogy Schmidt nem volt zseniális zenedráma-író, a zenén, sajnos, észrevesszük. Albrecht és Günter Krämer, a rendező, ezért azt le is rövidítette egy kétórás estre. Esmeraldát, aki egy fogadalom miatt «tiszta» maradt, Krämer kezdettől fogva egy villamos vallatószékre kárhoztatott személyként mutatja be. Az előadás elején a lány, mint hasonmás, egy üvegtábla előtt, e székbe láncoltan narancssárga intézeti kezeslábasban ül önmagával szemben. Az üvegtábla mögött időnként feltűnik az igazi Esmeralda, mint erotikus tárgy, amely után kapkodnak a férfiak. A templomi menedékhelyet Herbert Schäfer díszlettervező egy oszlopokhoz vagy templomtornyokhoz hasonlító, túlméretezett betűkkel teleszórt térbe helyezi. Esmeralda fent, e kilenc betű egyikének a tetején ül. Lent a lány után ugyancsak vágyakozó, ugyanakkor annak kivégzését szorgalmazó főesperes ostorozza magát, hiába, ha a lelkét „bűn“ terheli. Ettől eltekintve Krämer rendezése meglehetősen vázlatszerű marad. Az erőteljes kórusokat csak oratóriumként illeszti be. Camilla Nylund tiszta hanggal énekli Esmeralda szerepét, akit Falk Bauer jelmeztervező a körülrajongott Marilyn Monroe képére formált. Markus Butter a szexuális vágyait uralni nem tudó pap, Robert Gambill alakítja Phoebust, a végül is ugyancsak beteljesületlen vágyakat tápláló, de a lányhoz legközelebb kerülő rendőrt. Jan-Hendrik Rootering hatásosan énekli Quasimodo, a púpos harangozó szerepét, amikor az - házmesterként - szürke köpenyben Esmeraldát védelmezi. A zene szempontjából ez bizonyára érdekes lábjegyzet. A Semper Operában ugyanis még a végén is nagy volt az éljenzés a premier közönsége részéről. ……………….” [url] https://www.semperoper.de/ihr-besuch/geschichte-des-hauses.html;Semper Operaház [/url] [url] http://www.nmz.de/online/abschied-an-der-semperoper-gerd-uecker-blickt-auf-sieben-jahre-und-ein-buch-zurueck;Gerd Uecker intendáns [/url] [url] http://www.welt.de/kultur/article6241360/Dirigent-Fabio-Luisi-tritt-in-Dresden-vorzeitig-zurueck.html;Fabio Luisi, főzeneigazgató [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Gerd_Albrecht;Gerd Albrecht, karmester [/url] [url] http://www.deutscheoperberlin.de/de_DE/ensemble/guenter-kraemer.13250#;Günter Krämer, rendező [/url] [url] https://www.semperoper.de/ensemble/personen/peid/herbert-schafer/4805.html;Herbert Schäfer, díszlettervező [/url] [url] https://www.semperoper.de/ensemble/personen/peid/falk-bauer/79.html;Falk Bauer, jelmeztervező [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Camilla_Nylund;Camilla Nylund, szoprán [/url] [url] http://www.oper-graz.com/ensemble/markus-butter;Markus Butter, bariton [/url] [url] http://www.musiespana.com/artistas/robert-gambill/artist_detail/index.html;Robert Gambill, tenor [/url] [url] http://www.ungerartists.com/page26/page12/index.html;Jan-Hendrik Rootering, basszbariton [/url] [url] http://www.staatskapelle-dresden.de/konzerte/konzertkalender/;Állami Zenekar, Drezda [/url]
[url] http://www.nzz.ch/wenn-wuensche-wahr-werden-1.5493941; Amikor a vágyak valóra válnak [/url] Georg-Friedrich Kühn írása, 2010.4.21. (Részlet) „A Lipcsei Operaház és a drezdai Semper Operaház most olyan produkciókkal hívja fel magára a figyelmet, amelyeket csak ritkán láthatunk: Christoph Willibald Gluck «Alceste» és Franz Schmidt «Notre Dame» c. művével. A drezdai Semper Operaház vezetőségváltásra készül. Gerd Uecker, a távozó intendáns és Fabio Luisi, a pozíciójától viszont idő előtt megváló főzeneigazgató azonban még valami merész dologot kívánt véghez vinni. Vágyuk tárgya Franz Schmidtnek az első alkalommal 1914-ben, Bécsben bemutatott «Notre Dame» c. operája volt. Ez ma már csak kívánságkoncerteken jelenik meg, és ott is csak egy közjátékkal. ………………………………………………………………………………. Érdekes lábjegyzet Gerd Albrecht, aki Luisinak a karmesteri emelvényről történt hirtelen távozása után a projektet átvette, a Semper Operaház kibővített zenekari árkában teljes mértékben érzi annak ízét. Különösen akkor, amikor megszólal a ragyogó közjáték, és az Állami Zenekar teljes nagyszerűségében kibontakozik. Ez az Esmeraldához kapcsolódó zene vezérmotívumként, mint Ariadné fonala, végigfut az …. opera egészén. Azt, hogy Schmidt nem volt zseniális zenedráma-író, a zenén, sajnos, észrevesszük. Albrecht és Günter Krämer, a rendező, ezért azt le is rövidítette egy kétórás estre. Esmeraldát, aki egy fogadalom miatt «tiszta» maradt, Krämer kezdettől fogva egy villamos vallatószékre kárhoztatott személyként mutatja be. Az előadás elején a lány, mint hasonmás, egy üvegtábla előtt, e székbe láncoltan narancssárga intézeti kezeslábasban ül önmagával szemben. Az üvegtábla mögött időnként feltűnik az igazi Esmeralda, mint erotikus tárgy, amely után kapkodnak a férfiak. A templomi menedékhelyet Herbert Schäfer díszlettervező egy oszlopokhoz vagy templomtornyokhoz hasonlító, túlméretezett betűkkel teleszórt térbe helyezi. Esmeralda fent, e kilenc betű egyikének a tetején ül. Lent a lány után ugyancsak vágyakozó, ugyanakkor annak kivégzését szorgalmazó főesperes ostorozza magát, hiába, ha a lelkét „bűn“ terheli. Ettől eltekintve Krämer rendezése meglehetősen vázlatszerű marad. Az erőteljes kórusokat csak oratóriumként illeszti be. Camilla Nylund tiszta hanggal énekli Esmeralda szerepét, akit Falk Bauer jelmeztervező a körülrajongott Marilyn Monroe képére formált. Markus Butter a szexuális vágyait uralni nem tudó pap, Robert Gambill alakítja Phoebust, a végül is ugyancsak beteljesületlen vágyakat tápláló, de a lányhoz legközelebb kerülő rendőrt. Jan-Hendrik Rootering hatásosan énekli Quasimodo, a púpos harangozó szerepét, amikor az - házmesterként - szürke köpenyben Esmeraldát védelmezi. A zene szempontjából ez bizonyára érdekes lábjegyzet. A Semper Operában ugyanis még a végén is nagy volt az éljenzés a premier közönsége részéről. ……………….” [url] https://www.semperoper.de/ihr-besuch/geschichte-des-hauses.html;Semper Operaház [/url] [url] http://www.nmz.de/online/abschied-an-der-semperoper-gerd-uecker-blickt-auf-sieben-jahre-und-ein-buch-zurueck;Gerd Uecker intendáns [/url] [url] http://www.welt.de/kultur/article6241360/Dirigent-Fabio-Luisi-tritt-in-Dresden-vorzeitig-zurueck.html;Fabio Luisi, főzeneigazgató [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Gerd_Albrecht;Gerd Albrecht, karmester [/url] [url] http://www.deutscheoperberlin.de/de_DE/ensemble/guenter-kraemer.13250#;Günter Krämer, rendező [/url] [url] https://www.semperoper.de/ensemble/personen/peid/herbert-schafer/4805.html;Herbert Schäfer, díszlettervező [/url] [url] https://www.semperoper.de/ensemble/personen/peid/falk-bauer/79.html;Falk Bauer, jelmeztervező [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Camilla_Nylund;Camilla Nylund, szoprán [/url] [url] http://www.oper-graz.com/ensemble/markus-butter;Markus Butter, bariton [/url] [url] http://www.musiespana.com/artistas/robert-gambill/artist_detail/index.html;Robert Gambill, tenor [/url] [url] http://www.ungerartists.com/page26/page12/index.html;Jan-Hendrik Rootering, basszbariton [/url] [url] http://www.staatskapelle-dresden.de/konzerte/konzertkalender/;Állami Zenekar, Drezda [/url]
1742 smaragd 2016-04-25 08:03:31 [Válasz erre: 1728 Ardelao 2016-04-23 07:17:45]
"A szimfonikus Franz Schmidt", akinek emlékét Perchtoldsdorf is ápolja, őrzi: [url]https://commons.m.wikimedia.org/wiki/Category:Franz-Schmidt-Villa,_Perchtoldsdorf?uselang=de#/media/File%3AFranz-Schmidt-Villa_FoNo5.jpg ;relief az egykori Schmidt-villa falán[/url]
"A szimfonikus Franz Schmidt", akinek emlékét Perchtoldsdorf is ápolja, őrzi: [url]https://commons.m.wikimedia.org/wiki/Category:Franz-Schmidt-Villa,_Perchtoldsdorf?uselang=de#/media/File%3AFranz-Schmidt-Villa_FoNo5.jpg ;relief az egykori Schmidt-villa falán[/url]
1741 smaragd 2016-04-25 07:59:33 [Válasz erre: 1740 smaragd 2016-04-25 06:05:47]
A Sinaisky CD-hez készített ismertető utolsó bekezdése röviden elemzi a Közjáték/"Notre Dame"zenéjét: [url]http://www.naxos.com/mainsite/blurbs_reviews.asp?item_code=8.570828&catNum=570828&filetype=About%20this%20Recording&language=German;Zwischenspiel,"Notre Dame"[/url]
A Sinaisky CD-hez készített ismertető utolsó bekezdése röviden elemzi a Közjáték/"Notre Dame"zenéjét: [url]http://www.naxos.com/mainsite/blurbs_reviews.asp?item_code=8.570828&catNum=570828&filetype=About%20this%20Recording&language=German;Zwischenspiel,"Notre Dame"[/url]
1740 smaragd 2016-04-25 06:05:47 [Válasz erre: 1739 smaragd 2016-04-25 06:02:19]
Wiener Symphoniker Karl Böhm Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010c59;26. Oktobert 1947[/url]
Wiener Symphoniker Karl Böhm Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010c59;26. Oktobert 1947[/url]
1739 smaragd 2016-04-25 06:02:19 [Válasz erre: 1736 smaragd 2016-04-24 19:50:51]
Hans Swarowsky Franz Schmidt művét 6. November 1946 (1736) 7. November 1946 (1735) koncerteken dirigálta. Ebben az időszakban a Wiener Symphoniker vezető karmestere volt. Az alábbiakban is olvashatunk róla: [url]https://www.wien.gv.at/wiki/index.php/Hans_Swarowsky;Hans Swarowsky[/url]
Hans Swarowsky Franz Schmidt művét 6. November 1946 (1736) 7. November 1946 (1735) koncerteken dirigálta. Ebben az időszakban a Wiener Symphoniker vezető karmestere volt. Az alábbiakban is olvashatunk róla: [url]https://www.wien.gv.at/wiki/index.php/Hans_Swarowsky;Hans Swarowsky[/url]
1738 Ardelao 2016-04-24 23:41:35 [Válasz erre: 1737 Ardelao 2016-04-24 21:41:28]
„A hétpecsétes könyv” 2015. októberi, évadkezdő előadásának szereplői (helyszín: [url] https://www.musikverein.at/; Gesellschaft der Musikfreunde in Wien [/url]): [url] http://imgartists.com/artist/manfred_honeck; Manfred Honeck, karmester [/url] [url] http://www.bach-cantatas.com/Bio/Im-Sunhae.htm; Sunhae Im, szoprán [/url] [url] http://www.allmusic.com/artist/bernarda-fink-mn0002056964; Bernarda Fink, alt [/url] [url] http://mauropeter.com/biografie/; Mauro Peter, tenor [/url] [url] http://www.christian-elsner.de/vita/vita.html; Christian Elsner, tenor [/url] [url] http://www.harrisonparrott.com/artist/profile/stephen-milling; Stephen Milling, basszus [/url] [url] HTTP://WWW.MACHREICH-ARTISTS.COM/KUENSTLERINNEN_BIOGRAFIE.PHP?ID=27; Florian Boesch, basszus [/url] [url] HTTPS://DE.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/WIENER_SINGVEREIN; Wiener Singverein [/url] [url] http://www.singverein.at/chorleiter.htm; Johannes Prinz, a Wiener Singverein művészeti vezetője [/url] [url] http://www.wienersymphoniker.at/; Wiener Symphoniker [/url]
„A hétpecsétes könyv” 2015. októberi, évadkezdő előadásának szereplői (helyszín: [url] https://www.musikverein.at/; Gesellschaft der Musikfreunde in Wien [/url]): [url] http://imgartists.com/artist/manfred_honeck; Manfred Honeck, karmester [/url] [url] http://www.bach-cantatas.com/Bio/Im-Sunhae.htm; Sunhae Im, szoprán [/url] [url] http://www.allmusic.com/artist/bernarda-fink-mn0002056964; Bernarda Fink, alt [/url] [url] http://mauropeter.com/biografie/; Mauro Peter, tenor [/url] [url] http://www.christian-elsner.de/vita/vita.html; Christian Elsner, tenor [/url] [url] http://www.harrisonparrott.com/artist/profile/stephen-milling; Stephen Milling, basszus [/url] [url] HTTP://WWW.MACHREICH-ARTISTS.COM/KUENSTLERINNEN_BIOGRAFIE.PHP?ID=27; Florian Boesch, basszus [/url] [url] HTTPS://DE.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/WIENER_SINGVEREIN; Wiener Singverein [/url] [url] http://www.singverein.at/chorleiter.htm; Johannes Prinz, a Wiener Singverein művészeti vezetője [/url] [url] http://www.wienersymphoniker.at/; Wiener Symphoniker [/url]
1737 Ardelao 2016-04-24 21:41:28 [Válasz erre: 1718 Ardelao 2016-04-21 10:33:51]
[url] http://diepresse.com/home/kultur/klassik/4849018/Die-Apokalypse-und-die-magische-Eindringlichkeit-leiser-Tone; AZ APOKALIPSZIS ÉS A HALK HANGOK MÁGIKUS EREJE [/url] Manfred Honeck vezényelte Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv“ c. művének lebilincselő előadását, amellyel az Énekegylet az Arany teremben megkezdte jublieumi évadját. 2015.10.21. | 18:34 | Wilhelm Sinkovicz írása (Die Presse) (Kivonat) „Bizonyára nehezen lehet elképzelni azt, hogy Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv“ c. művének valamelyik előadása ne lenne képes hatást kelteni. Mégis engedtessék meg azt állítanunk, hogy ezúttal ennek az egészen különleges darabnak egészen különleges interpretálását Manfred Honecknek köszönhetjük. ……. A Zenebarátok Társaságának az Énekegylete ebben az évadban jubileumot ünnepel: immár negyed százada annak, hogy művészeti vezetőjük Johannes Prinz. Az pedig magától értetődő dolog, hogy egy jubileumi ciklusban nem hiányozhat az a mű, amely oly hosszú időn át meghatározta az énekesek egyesületének a genetikai kódját: Az ősbemutató óta az Énekegylet számára …….. „A hétpecsétes könyv“ különleges kihívást jelent. A múlt keddi koncert jelentette az oratóriumnak e kórus által történt 90. előadását, és - mint annak idején, 1938-ban - ismét a Bécsi Szimfonikusok közreműködtek. Az, hogy Johannes Prinz e laikusokból álló kórust milyen magasságokba tudta emelni, ezúttal különösen lenyűgöző volt. A „Könyv“ tele van lélegzetelállító nehézségekkel – mindenek előtt két gigantikus fúgarésszel, amelyek csúcsát János Patmonszon átélt, apokaliptikus látomásai képezik, ….. Feltartóztathatatlan hangáradat Technikai szempontból ma e művet Bécsben valósággal lezser természetességgel éneklik. Kifejezőerő dolgában az Énekegylet minden rekordot megdönt: …………… Manfred Honeck gondoskodott e lenyűgöző hangáradat fokozásáról, anélkül, hogy egyszer is a brutalitás mezsgyéjére tévedt volna. …… Kovács Róbert orgonista mesteri regiszterkezelési technikája ……….ezúttal a Zeneegylet új orgonájának a teljes szerkezetét is működésbe hozta. Az általános ujjongásban a férfiak kórusának egészen csendben skandált, dicsőitő éneke még hatásosabbnak tűnt. A csendnek is van ereje. Ezt nem feledni a végítéletet megjelenítő hangok tombolása közepette – ez talán Honeck legnagyobb érdeme. ………………………. Mindennel együtt ez volt e kényes partírúra leghatásosabb…… legdifferenciáltabb előadása azok közül, amelyeket Bécsben hosszú idő óta megélhettünk. Részük volt ebben a szólistáknak is, élükön Christian Elsnerrel, aki Jánosként a szenvedés és a megváltás üzenetét hirdette. Franz Schmidt kifejezetten „hőstenort“ ír elő, ez olyan kívánság, amelynek az előadások történetében aligha tudott bárki is megfelelni. Elsner sikerrel törekszik arra is, hogy a lírai részeknél - természetesen az erőteljes momentumok kivételével, amelyek pregnáns megformálása nyilvánvalóan különösen fontos volt Schmidt számára -, kissé visszafogja magát, amiért a köszönet hangos éljenzés volt. Az Úr hangja Stephen Milling előadásában melegen és lágyan, ám mégis hatalmas erővel szólt……. Sunhae Im a kvartettet kissé erőtlenül énekelte, de egyes részek, mint például az „Éhség“ duett Bernarda Finks meleg, telt altjával, mégis megérintette a közönséget. ……. Mauro Petertől különlegesen szép színű tenor hangot hallhattunk, ….. Csúcsbemutató; kilátásba helyezett rádióközvetítés nélkül ….“
[url] http://diepresse.com/home/kultur/klassik/4849018/Die-Apokalypse-und-die-magische-Eindringlichkeit-leiser-Tone; AZ APOKALIPSZIS ÉS A HALK HANGOK MÁGIKUS EREJE [/url] Manfred Honeck vezényelte Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv“ c. művének lebilincselő előadását, amellyel az Énekegylet az Arany teremben megkezdte jublieumi évadját. 2015.10.21. | 18:34 | Wilhelm Sinkovicz írása (Die Presse) (Kivonat) „Bizonyára nehezen lehet elképzelni azt, hogy Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv“ c. művének valamelyik előadása ne lenne képes hatást kelteni. Mégis engedtessék meg azt állítanunk, hogy ezúttal ennek az egészen különleges darabnak egészen különleges interpretálását Manfred Honecknek köszönhetjük. ……. A Zenebarátok Társaságának az Énekegylete ebben az évadban jubileumot ünnepel: immár negyed százada annak, hogy művészeti vezetőjük Johannes Prinz. Az pedig magától értetődő dolog, hogy egy jubileumi ciklusban nem hiányozhat az a mű, amely oly hosszú időn át meghatározta az énekesek egyesületének a genetikai kódját: Az ősbemutató óta az Énekegylet számára …….. „A hétpecsétes könyv“ különleges kihívást jelent. A múlt keddi koncert jelentette az oratóriumnak e kórus által történt 90. előadását, és - mint annak idején, 1938-ban - ismét a Bécsi Szimfonikusok közreműködtek. Az, hogy Johannes Prinz e laikusokból álló kórust milyen magasságokba tudta emelni, ezúttal különösen lenyűgöző volt. A „Könyv“ tele van lélegzetelállító nehézségekkel – mindenek előtt két gigantikus fúgarésszel, amelyek csúcsát János Patmonszon átélt, apokaliptikus látomásai képezik, ….. Feltartóztathatatlan hangáradat Technikai szempontból ma e művet Bécsben valósággal lezser természetességgel éneklik. Kifejezőerő dolgában az Énekegylet minden rekordot megdönt: …………… Manfred Honeck gondoskodott e lenyűgöző hangáradat fokozásáról, anélkül, hogy egyszer is a brutalitás mezsgyéjére tévedt volna. …… Kovács Róbert orgonista mesteri regiszterkezelési technikája ……….ezúttal a Zeneegylet új orgonájának a teljes szerkezetét is működésbe hozta. Az általános ujjongásban a férfiak kórusának egészen csendben skandált, dicsőitő éneke még hatásosabbnak tűnt. A csendnek is van ereje. Ezt nem feledni a végítéletet megjelenítő hangok tombolása közepette – ez talán Honeck legnagyobb érdeme. ………………………. Mindennel együtt ez volt e kényes partírúra leghatásosabb…… legdifferenciáltabb előadása azok közül, amelyeket Bécsben hosszú idő óta megélhettünk. Részük volt ebben a szólistáknak is, élükön Christian Elsnerrel, aki Jánosként a szenvedés és a megváltás üzenetét hirdette. Franz Schmidt kifejezetten „hőstenort“ ír elő, ez olyan kívánság, amelynek az előadások történetében aligha tudott bárki is megfelelni. Elsner sikerrel törekszik arra is, hogy a lírai részeknél - természetesen az erőteljes momentumok kivételével, amelyek pregnáns megformálása nyilvánvalóan különösen fontos volt Schmidt számára -, kissé visszafogja magát, amiért a köszönet hangos éljenzés volt. Az Úr hangja Stephen Milling előadásában melegen és lágyan, ám mégis hatalmas erővel szólt……. Sunhae Im a kvartettet kissé erőtlenül énekelte, de egyes részek, mint például az „Éhség“ duett Bernarda Finks meleg, telt altjával, mégis megérintette a közönséget. ……. Mauro Petertől különlegesen szép színű tenor hangot hallhattunk, ….. Csúcsbemutató; kilátásba helyezett rádióközvetítés nélkül ….“
1736 smaragd 2016-04-24 19:50:51 [Válasz erre: 1735 smaragd 2016-04-24 15:51:09]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Direktor Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010be2;7. November 1944[/url]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Direktor Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010be2;7. November 1944[/url]
1735 smaragd 2016-04-24 15:51:09 [Válasz erre: 1734 smaragd 2016-04-24 15:47:04]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010be3;6. November 1944[/url]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010be3;6. November 1944[/url]
1734 smaragd 2016-04-24 15:47:04 [Válasz erre: 1733 smaragd 2016-04-24 15:41:46]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010b5b;9. Februar 1944[/url]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010b5b;9. Februar 1944[/url]
1733 smaragd 2016-04-24 15:41:46 [Válasz erre: 1727 smaragd 2016-04-22 20:17:30]
Wiener Symphoniker Hans Weisbach Dirigent Friedrich Wührer Klavier Programm Werke von Franz Schmidt [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010b5c;6. Februar 1944[/url]
Wiener Symphoniker Hans Weisbach Dirigent Friedrich Wührer Klavier Programm Werke von Franz Schmidt [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010b5c;6. Februar 1944[/url]
1732 Ardelao 2016-04-24 09:19:47 [Válasz erre: 1721 Ardelao 2016-04-21 16:11:53]
[url] https://de.wikipedia.org/wiki/Wanda_Achsel; 1923-ban a „Fredigundis” címszerepét a Bécsi Állami Operában Wanda Achsel is énekelte [/url] [url] https://www.google.hu/search?q=Wande+Achsel&biw=1093&bih=521&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjU6bumvKDMAhVFG5oKHWRpBVoQ_AUIBigB#tbm=isch&q=Wanda+Achsel&imgrc=Oiz1XqpShh3iPM%3A; Wanda Achsel énekesnő fotói [/url]
[url] https://de.wikipedia.org/wiki/Wanda_Achsel; 1923-ban a „Fredigundis” címszerepét a Bécsi Állami Operában Wanda Achsel is énekelte [/url] [url] https://www.google.hu/search?q=Wande+Achsel&biw=1093&bih=521&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjU6bumvKDMAhVFG5oKHWRpBVoQ_AUIBigB#tbm=isch&q=Wanda+Achsel&imgrc=Oiz1XqpShh3iPM%3A; Wanda Achsel énekesnő fotói [/url]
1731 Ardelao 2016-04-24 09:17:04 [Válasz erre: 1730 smaragd 2016-04-23 19:03:16]
Köszönöm a remek ötletet! Meghallgattam egyszerre az összes felvételt. Igazán szép, felemelő házi hangversenyt „rendeztem” magamnak, reprodukálva a bécsi Zeneegylet 1942. február 11-i emlékkoncertjét.
Köszönöm a remek ötletet! Meghallgattam egyszerre az összes felvételt. Igazán szép, felemelő házi hangversenyt „rendeztem” magamnak, reprodukálva a bécsi Zeneegylet 1942. február 11-i emlékkoncertjét.
1730 smaragd 2016-04-23 19:03:16 [Válasz erre: 1715 smaragd 2016-04-21 09:55:24]
Arra gondoltam, hogy a rendelkezésünkre álló YT felvételekből összeállítom az 1942. február 11-én, Franz Schmidt zeneszerző halála harmadik évfordulóján előadott programot, Wiener Symphoniker, Musikverein Wien, Großer Saal. Ezek a felvételek már mind szerepeltek bejegyzéseinkben, és sajnos egy ideje nem bővül a YT kínálata. Úgy érzem, ha valaki végighallgatja ezt a programot, akkor mégis közelinek érzi majd az akkori emlékest hangulatát. PROGRAM FRANZ SCHMIDT Symphonie Nr.4 C-Dur [url]https://youtu.be/uRvTthQ3vmU;Rudolf Moralt[/url] FRANZ SCHMIDT Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]https://youtu.be/d4U9-IaXp1g;Rajter Lajos[/url] FRANZ SCHMIDT "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Intermezzo is, Sawallisch[/url] FRANZ SCHMIDT Schluss-Szene aus der Oper "Fredigundis" [url]http://fredigundis.com/;letölthető részletek[/url]
Arra gondoltam, hogy a rendelkezésünkre álló YT felvételekből összeállítom az 1942. február 11-én, Franz Schmidt zeneszerző halála harmadik évfordulóján előadott programot, Wiener Symphoniker, Musikverein Wien, Großer Saal. Ezek a felvételek már mind szerepeltek bejegyzéseinkben, és sajnos egy ideje nem bővül a YT kínálata. Úgy érzem, ha valaki végighallgatja ezt a programot, akkor mégis közelinek érzi majd az akkori emlékest hangulatát. PROGRAM FRANZ SCHMIDT Symphonie Nr.4 C-Dur [url]https://youtu.be/uRvTthQ3vmU;Rudolf Moralt[/url] FRANZ SCHMIDT Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]https://youtu.be/d4U9-IaXp1g;Rajter Lajos[/url] FRANZ SCHMIDT "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Intermezzo is, Sawallisch[/url] FRANZ SCHMIDT Schluss-Szene aus der Oper "Fredigundis" [url]http://fredigundis.com/;letölthető részletek[/url]
1729 Ardelao 2016-04-23 12:43:06 [Válasz erre: 1719 Ardelao 2016-04-21 11:35:33]
[url] http://premiereopera.net/product/fredigundis-by-schmidt-vienna-1979/; Fredigundis by Schmidt, Vienna 1979 (Complete) [/url] Az 1979. évi, rádióban közvetített, teljes előadás felvétele (2 CD). Énekesek: Dunja Vejzovic – Fredigundis Martin Edel – Drakolen herceg Reid Bunger – Chilperich, frank király Werner Hollweg – Praetextatus, Rouen püspöke Karmester: Ernst Märzendorfer A fenti előadás kritikája az 1535. sz. bejegyzésben olvasható.
[url] http://premiereopera.net/product/fredigundis-by-schmidt-vienna-1979/; Fredigundis by Schmidt, Vienna 1979 (Complete) [/url] Az 1979. évi, rádióban közvetített, teljes előadás felvétele (2 CD). Énekesek: Dunja Vejzovic – Fredigundis Martin Edel – Drakolen herceg Reid Bunger – Chilperich, frank király Werner Hollweg – Praetextatus, Rouen püspöke Karmester: Ernst Märzendorfer A fenti előadás kritikája az 1535. sz. bejegyzésben olvasható.
1728 Ardelao 2016-04-23 07:17:45 [Válasz erre: 1568 Ardelao 2016-03-22 07:56:05]
[url] http://www.independent.co.uk/arts-entertainment/proms-franz-schmidt-alias-frank-smith-1197382.html; Proms: Franz Schmidt, alias Frank Smith [/url] (Franz Schmidt Angliában) Roderic Dunnett 1998. szeptember 11-i írása (Részlet) „BOURNEMOUTH SYMPHONY ORCHESTRA: SCHMIDT ROYAL ALBERT HALL Fénykorában e zenekar Sir Dan Godfrey (1868-1939) alatt az 1900-as évek elejének úttörő zenekara volt. Ehhez a Dorset-Hampshire határ menti, tenger mosta, öreg előbástyához sok ambíciózus angol zeneszerző fordult segítségért, hogy első vagy ismételt meghallgatásra megkapja azokat az új műveket, amelyeket Londonban vagy akár Manchesterben elutasítottak. A szimfonikus Franz Schmidt (1874-1939) – noha osztrák - bizonyos értelemben egy másik Elgar; … a jelenlegi Bournemouth Symphony Orchestra, amely szerdán először játszott a BBC Promsnál - meglepő módon - Schmidt művet, ……hangzás tekintetében talán jobb formában van, mint hosszú történelme során bármikor. …… a Bournemouth Orchestra új zeneigazgatója, Yakov Kreizberg ………..…rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel mostani játékosait világszínvonal közeli rangra emeli. Kreizberget figyelni Schmidt Negyedik és utolsó szimfóniáján való munkálkodás közben olyan, mintha a jelenkor nagyjainak egyikét, talán Carlos Kleibert vagy Valerij Gergijevet figyelnénk, amint a Szentpétervári (korábban Leningrádi) Szimfonikusokat vezényeli. Kreizberg még e ritka repertoárban is, vagy éppen ezért, lélegzetellállítóan jól felkészült, és okosan szerény. …. Egyedi, de sohasem rugaszkodik el a valóságtól. Miért Franz Schmidt?........... Kreizberg alig egy évvel ezelőtt hallotta…… e fenomenális késő romantikus zeneszerző zenéjének egyik részletét. Schmidtet nálunk Franz Welser-Möst …… és az LPO (London Philharmonic Orchestra) keltette újra életre. De városában, Bécsben ez a …………. zeneszerző majdnem olyan ismert, mint Bruckner, Mahler vagy a Spanyol Lovasiskola.” …………. Schmidt Ausztriában visszanyerte népszerűségét, és zenéje mellett olyanok álltak ki, mint Knappersbutsch és Karl Böhm, Furtwangler, Clemens Krauss és …… Mitropoulos.” Eddig a kivonatos fordítás. Roderic Dunett ezt követően méltatja Schmit 4. szimfóniájának az előadását: az első hegedűsök, továbbá Timothy Walden és a többi csellista lélegzetelállítóan szép, ízléses játékát. Schmidt zenéjét Elgaréval veti össze, wagneri hatásokat vél felfedezni. Az akkor még ereje teljében lévő Kreizberg (1959-2011) karmesteri munkája kiváló minősítést kap, mivel e szimfóniát zenekarával „ihletett mérsékletességgel”, túlzásoktól mentesen, mégis hitelesen tolmácsolta, a zenében megfogalmazott érzések, fájdalmak hű visszaadásával, úgy, ahogyan azt a zeneszerző megkívánta volna. Sajnos, Dunett írásában van némi tárgyi tévedés, ezért is döntöttem amellett, hogy csupán a cikk egyes részleteit fordítom le. Mindazonáltal úgy vélem, emlékként ennek a recenziónak is helyet kell kapnia a Franz Schmidtről és műveiről szóló írások között.
[url] http://www.independent.co.uk/arts-entertainment/proms-franz-schmidt-alias-frank-smith-1197382.html; Proms: Franz Schmidt, alias Frank Smith [/url] (Franz Schmidt Angliában) Roderic Dunnett 1998. szeptember 11-i írása (Részlet) „BOURNEMOUTH SYMPHONY ORCHESTRA: SCHMIDT ROYAL ALBERT HALL Fénykorában e zenekar Sir Dan Godfrey (1868-1939) alatt az 1900-as évek elejének úttörő zenekara volt. Ehhez a Dorset-Hampshire határ menti, tenger mosta, öreg előbástyához sok ambíciózus angol zeneszerző fordult segítségért, hogy első vagy ismételt meghallgatásra megkapja azokat az új műveket, amelyeket Londonban vagy akár Manchesterben elutasítottak. A szimfonikus Franz Schmidt (1874-1939) – noha osztrák - bizonyos értelemben egy másik Elgar; … a jelenlegi Bournemouth Symphony Orchestra, amely szerdán először játszott a BBC Promsnál - meglepő módon - Schmidt művet, ……hangzás tekintetében talán jobb formában van, mint hosszú történelme során bármikor. …… a Bournemouth Orchestra új zeneigazgatója, Yakov Kreizberg ………..…rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel mostani játékosait világszínvonal közeli rangra emeli. Kreizberget figyelni Schmidt Negyedik és utolsó szimfóniáján való munkálkodás közben olyan, mintha a jelenkor nagyjainak egyikét, talán Carlos Kleibert vagy Valerij Gergijevet figyelnénk, amint a Szentpétervári (korábban Leningrádi) Szimfonikusokat vezényeli. Kreizberg még e ritka repertoárban is, vagy éppen ezért, lélegzetellállítóan jól felkészült, és okosan szerény. …. Egyedi, de sohasem rugaszkodik el a valóságtól. Miért Franz Schmidt?........... Kreizberg alig egy évvel ezelőtt hallotta…… e fenomenális késő romantikus zeneszerző zenéjének egyik részletét. Schmidtet nálunk Franz Welser-Möst …… és az LPO (London Philharmonic Orchestra) keltette újra életre. De városában, Bécsben ez a …………. zeneszerző majdnem olyan ismert, mint Bruckner, Mahler vagy a Spanyol Lovasiskola.” …………. Schmidt Ausztriában visszanyerte népszerűségét, és zenéje mellett olyanok álltak ki, mint Knappersbutsch és Karl Böhm, Furtwangler, Clemens Krauss és …… Mitropoulos.” Eddig a kivonatos fordítás. Roderic Dunett ezt követően méltatja Schmit 4. szimfóniájának az előadását: az első hegedűsök, továbbá Timothy Walden és a többi csellista lélegzetelállítóan szép, ízléses játékát. Schmidt zenéjét Elgaréval veti össze, wagneri hatásokat vél felfedezni. Az akkor még ereje teljében lévő Kreizberg (1959-2011) karmesteri munkája kiváló minősítést kap, mivel e szimfóniát zenekarával „ihletett mérsékletességgel”, túlzásoktól mentesen, mégis hitelesen tolmácsolta, a zenében megfogalmazott érzések, fájdalmak hű visszaadásával, úgy, ahogyan azt a zeneszerző megkívánta volna. Sajnos, Dunett írásában van némi tárgyi tévedés, ezért is döntöttem amellett, hogy csupán a cikk egyes részleteit fordítom le. Mindazonáltal úgy vélem, emlékként ennek a recenziónak is helyet kell kapnia a Franz Schmidtről és műveiről szóló írások között.
1727 smaragd 2016-04-22 20:17:30 [Válasz erre: 1722 smaragd 2016-04-21 21:12:21]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.3 A-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d25;28.April 1943[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.3 A-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d25;28.April 1943[/url]
1726 smaragd 2016-04-22 20:12:13 [Válasz erre: 1725 smaragd 2016-04-22 19:41:45]
Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester, 1923 [url]https://youtu.be/caLpdAyMbwE;Markus Becker[/url]
Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester, 1923 [url]https://youtu.be/caLpdAyMbwE;Markus Becker[/url]
1725 smaragd 2016-04-22 19:41:45 [Válasz erre: 1722 smaragd 2016-04-21 21:12:21]
Eugen Jochum karmesterről olvashatjuk: [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Eugen_Jochum;Eugen Jochum, wikipedia[/url] [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=3386&skey=;Az alkimista,-dni-[/url] [url]http://momus.hu/article.php?artid=5783;Eugen Jochum, Balázs Miklós[/url]
Eugen Jochum karmesterről olvashatjuk: [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Eugen_Jochum;Eugen Jochum, wikipedia[/url] [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=3386&skey=;Az alkimista,-dni-[/url] [url]http://momus.hu/article.php?artid=5783;Eugen Jochum, Balázs Miklós[/url]
1724 smaragd 2016-04-22 18:07:13 [Válasz erre: 1290 smaragd 2016-01-23 15:46:01]
Hans Gregor munkájához kapcsolódva az "Előzmény 1290" megnyitásával visszatekinthetünk korábbi bejegyzésekre, meghallgathatjuk Franz Schmidt: "Notre Dame" című romantikus operáját és betekinthetünk az opera színrevitelének előkészületeibe is. Fórumunkon nincs mód a már bejegyzett témaköröket csoportosítani, ám egy "kattintással" felidézhetünk néhány korábbi részletet, bár erről az operáról már jóval több ismeretet adtunk, azok is kereső olvasók rendelkezésére állnak.
Hans Gregor munkájához kapcsolódva az "Előzmény 1290" megnyitásával visszatekinthetünk korábbi bejegyzésekre, meghallgathatjuk Franz Schmidt: "Notre Dame" című romantikus operáját és betekinthetünk az opera színrevitelének előkészületeibe is. Fórumunkon nincs mód a már bejegyzett témaköröket csoportosítani, ám egy "kattintással" felidézhetünk néhány korábbi részletet, bár erről az operáról már jóval több ismeretet adtunk, azok is kereső olvasók rendelkezésére állnak.
1723 Ardelao 2016-04-22 11:41:22
[url] http://othes.univie.ac.at/10107/1/2010-05-10_9008228.pdf; Dissertation: Hans Gregor – Die Ära des letzten Hofoperndirektors in Wien [/url] Érdekes anyagot találtam a neten a bécsi Udvari Opera utolsó igazgatójának, Hans Gregornak a tevékenységéről és arról a korról, amelyben Franz Schmidt is élt. Hans Gregor 1911-ben került az Udvari Opera élére. A több, mint 300 oldalas tanulmányban szó esik az elődökről, az adott kor legjelentősebb karmestereiről, énekeseiről, rendezőiről, ősbemutatóiról, ill. premierjeiről. Többször kerül szóba F. Schmidt neve is. Érdemes végigböngészni a szöveget, mert egyéb fórumok iránt érdeklődők is találhatnak benne saját érdeklődési körükbe tartozó, korábban nem ismert információkat. Csak egyetlen idézet a 115. oldalon található, F. Schmidtre vonatkozó szövegből: „………………. Franz Schmidt „Notre Dame” c. operája először 1914. 4. 1-jén került bemutatásra, és lelkes kritikákat kapott. Csodálkoztak azon, miért szunnyadt e mű tíz évig az archívumban, anélkül, hogy a mindenkori igazgatók (Mahler, Weingartner) hozzá mertek volna nyúlni. Ez nem állít ki jó bizonyítványt ennek az igazgatóságnak az ítélőképességéről, azonban tovább jó pontot jelent Gregor számára. ………………”
[url] http://othes.univie.ac.at/10107/1/2010-05-10_9008228.pdf; Dissertation: Hans Gregor – Die Ära des letzten Hofoperndirektors in Wien [/url] Érdekes anyagot találtam a neten a bécsi Udvari Opera utolsó igazgatójának, Hans Gregornak a tevékenységéről és arról a korról, amelyben Franz Schmidt is élt. Hans Gregor 1911-ben került az Udvari Opera élére. A több, mint 300 oldalas tanulmányban szó esik az elődökről, az adott kor legjelentősebb karmestereiről, énekeseiről, rendezőiről, ősbemutatóiról, ill. premierjeiről. Többször kerül szóba F. Schmidt neve is. Érdemes végigböngészni a szöveget, mert egyéb fórumok iránt érdeklődők is találhatnak benne saját érdeklődési körükbe tartozó, korábban nem ismert információkat. Csak egyetlen idézet a 115. oldalon található, F. Schmidtre vonatkozó szövegből: „………………. Franz Schmidt „Notre Dame” c. operája először 1914. 4. 1-jén került bemutatásra, és lelkes kritikákat kapott. Csodálkoztak azon, miért szunnyadt e mű tíz évig az archívumban, anélkül, hogy a mindenkori igazgatók (Mahler, Weingartner) hozzá mertek volna nyúlni. Ez nem állít ki jó bizonyítványt ennek az igazgatóságnak az ítélőképességéről, azonban tovább jó pontot jelent Gregor számára. ………………”
1722 smaragd 2016-04-21 21:12:21 [Válasz erre: 1716 smaragd 2016-04-21 09:58:18]
Wiener Symphoniker Eugen Jochum Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester F-Dur in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010aff;13. Mai 1942[/url]
Wiener Symphoniker Eugen Jochum Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester F-Dur in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010aff;13. Mai 1942[/url]
1721 Ardelao 2016-04-21 16:11:53 [Válasz erre: 1719 Ardelao 2016-04-21 11:35:33]
Bővebb információ a „Fredigundis” c. opera premierjének az előkészítéséről szóló írásban említett szereplőkről: [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schalk; Franz Schalk (1863-1931), osztrák karmester [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Max_von_Schillings; Max von Schillings (1868-1933), német zeneszerző, karmester és színház-intendáns, akivel F. Schmidt a Fredigundis bécsi ősbemutatóját készítette elő [/url] [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Barbara_Kemp; Barbara Kemp (1881 –1959), német operaénekesnő (szoprán), aki az eredeti terv ellenére, végül nem vállalta “Fredigundis” szerepét [/url] [url] http://www.gettyimages.com/detail/news-photo/klepner-elisabeth-opera-singer-germany-as-fredigundis-of-news-photo/543910983; Elisabeth Klepner, aki a „Fredigundis” berlini ősbemutatóján és egyetlen berlini előadásán a címszerepet énekelte [/url] [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Fritz_Stiedry; Fritz Stiedry (1883-1968), osztrák zeneszerző és karmester [/url]
Bővebb információ a „Fredigundis” c. opera premierjének az előkészítéséről szóló írásban említett szereplőkről: [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schalk; Franz Schalk (1863-1931), osztrák karmester [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Max_von_Schillings; Max von Schillings (1868-1933), német zeneszerző, karmester és színház-intendáns, akivel F. Schmidt a Fredigundis bécsi ősbemutatóját készítette elő [/url] [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Barbara_Kemp; Barbara Kemp (1881 –1959), német operaénekesnő (szoprán), aki az eredeti terv ellenére, végül nem vállalta “Fredigundis” szerepét [/url] [url] http://www.gettyimages.com/detail/news-photo/klepner-elisabeth-opera-singer-germany-as-fredigundis-of-news-photo/543910983; Elisabeth Klepner, aki a „Fredigundis” berlini ősbemutatóján és egyetlen berlini előadásán a címszerepet énekelte [/url] [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Fritz_Stiedry; Fritz Stiedry (1883-1968), osztrák zeneszerző és karmester [/url]
1720 Ardelao 2016-04-21 16:09:58 [Válasz erre: 1719 Ardelao 2016-04-21 11:35:33]
Javítás a 2. bekezdés 2. sorában: Helyesen: "Stiedry közvetlenül ezután Barcelonába kötelezte el magát ...."
Javítás a 2. bekezdés 2. sorában: Helyesen: "Stiedry közvetlenül ezután Barcelonába kötelezte el magát ...."
1719 Ardelao 2016-04-21 11:35:33 [Válasz erre: 1711 Ardelao 2016-04-20 21:19:18]
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 5. rész „Berlinben nem volt jó hangulat („Mindenütt idegesség, kedvetlenség stb. Ősbemutatónk számára e tekintetben a kilátások kedvezőtlenek.”), a „Fredigundis” előkészítése körüli nehézségek sokasodtak. Schmidt egyik, december 17-én kelt levele újra a viharos és izgatott légkörről szól. „Ma ismét hadi jelentést kapsz tőlem.” – írta … Margarethének, és meg volt győződve arról, hogy a mű „megsemmisítése” és „leminősítése” eldöntött dolog. A „Fredigundis” ősbemutatójára Berlinben 1922. december 19-én került sor. A sajtóvisszhang negatív volt. Stiedrynek közvetlenül ezután Barcelonába kötelezte el magát (a premier többszöri elhalasztása miatt időzavarba került); Schillings pedig kijelentette, nem tudja műsoron tartani az operát, mert Klepner kisasszony súlyosan megbetegedett, és nem lehet helyettest találni. ……. Berlinből Schmidt kimerülten, rosszkedvűen és szétesetten érkezett vissza, de otthon ismét megnyugodott.” (Vége)
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 5. rész „Berlinben nem volt jó hangulat („Mindenütt idegesség, kedvetlenség stb. Ősbemutatónk számára e tekintetben a kilátások kedvezőtlenek.”), a „Fredigundis” előkészítése körüli nehézségek sokasodtak. Schmidt egyik, december 17-én kelt levele újra a viharos és izgatott légkörről szól. „Ma ismét hadi jelentést kapsz tőlem.” – írta … Margarethének, és meg volt győződve arról, hogy a mű „megsemmisítése” és „leminősítése” eldöntött dolog. A „Fredigundis” ősbemutatójára Berlinben 1922. december 19-én került sor. A sajtóvisszhang negatív volt. Stiedrynek közvetlenül ezután Barcelonába kötelezte el magát (a premier többszöri elhalasztása miatt időzavarba került); Schillings pedig kijelentette, nem tudja műsoron tartani az operát, mert Klepner kisasszony súlyosan megbetegedett, és nem lehet helyettest találni. ……. Berlinből Schmidt kimerülten, rosszkedvűen és szétesetten érkezett vissza, de otthon ismét megnyugodott.” (Vége)
1718 Ardelao 2016-04-21 10:33:51
Idézet a Franz Schmidt Társaság 2015. évben végzett tevékenységéről szóló jelentésből ( 64 Jahre Franz Schmidt-Gesellschaft, Tätigkeitsbericht 2015 ): „ FRANZ SCHMIDT NAPOK – 2015 ősze: 2015.9.17.-12.4. Ebben az időszakban 14 hangversenyt …. adhattunk bel- és külföldön. A Bécsi Filharmonikusok Symyon Bychkovval a Bécsi Hangversenyek Házában Franz Schmidt 2. szimfóniáját, ill. a Szimfonikusok a Bécsi Zeneegyletben, két előadásban „A hétpecsétes könyvet” interpretálták. Dr. Wilhelm Sinkovicz elnök az „Osztrák Zenetársaságban” a „Könyv”-előadások karmesterével, Manfred Honeckkel beszélgetett annak szakmai útjáról, ill. Franz Schmidt monumentális művéről, amelyet a karmester már több alkalommal interpretált. Munkájukért köszönet illeti a következő énekeseket: Florian Bösch, Christian Elsner, Bernarda Fink, Sunhae Im, Stephen Milling, Mauro Peter, ill. az ősbemutató kórusát is, a Zenebarátok Társaságának Énekegyletét és annak vezetőjét, Johannes Prinzet. A Zeneegylet Brahms termében adott hangversenyt a”Küchl-Quartett” Schmidt 1., A-dúr vonósnégyesével. Köszönetet mondunk a következő organaművészeknek, akik zeneszerzőnk műveiből adtak hangversenyeket: Michael és Wolfgang Capek, Melissa Dermastia, Robert Kovács, Robert Lehrbaumer, Peter Planyavsky, Roman Summereder, Elisabeth Ullmann, Johannes Wenk……….” „…….. ÚJ KIADÁSBAN A „NOTRE DAME” PARTITÚRÁJA Franz Schmidt „Notre Dame” c. operájának a partitúrája (amely eredetileg 1914-ben, az ősbemutató évében, a müncheni „Dreimasken”-Verlag kiadásában jelent meg) hosszú éveken át nem volt kapható (csak nagy szerencsével az antikváriumokban). Az elmúlt években a müncheni „Musikproduktion Höflich” könnyen kezelhető formátumbn elkészítette az összes zenekari mű partitúráját (beleértve a két zongoraversenyét is). A „Notre Dame” partitúrájához szövegkönyvet mellékelnek. Ára: 98 Euro. A „Musikproduktion” címe: hoeflich@musikmph.de D-80333 München, Enhuberstrasse 6-8. (A zenekari művek partitúriái nálunk is kaphatók…………”
Idézet a Franz Schmidt Társaság 2015. évben végzett tevékenységéről szóló jelentésből ( 64 Jahre Franz Schmidt-Gesellschaft, Tätigkeitsbericht 2015 ): „ FRANZ SCHMIDT NAPOK – 2015 ősze: 2015.9.17.-12.4. Ebben az időszakban 14 hangversenyt …. adhattunk bel- és külföldön. A Bécsi Filharmonikusok Symyon Bychkovval a Bécsi Hangversenyek Házában Franz Schmidt 2. szimfóniáját, ill. a Szimfonikusok a Bécsi Zeneegyletben, két előadásban „A hétpecsétes könyvet” interpretálták. Dr. Wilhelm Sinkovicz elnök az „Osztrák Zenetársaságban” a „Könyv”-előadások karmesterével, Manfred Honeckkel beszélgetett annak szakmai útjáról, ill. Franz Schmidt monumentális művéről, amelyet a karmester már több alkalommal interpretált. Munkájukért köszönet illeti a következő énekeseket: Florian Bösch, Christian Elsner, Bernarda Fink, Sunhae Im, Stephen Milling, Mauro Peter, ill. az ősbemutató kórusát is, a Zenebarátok Társaságának Énekegyletét és annak vezetőjét, Johannes Prinzet. A Zeneegylet Brahms termében adott hangversenyt a”Küchl-Quartett” Schmidt 1., A-dúr vonósnégyesével. Köszönetet mondunk a következő organaművészeknek, akik zeneszerzőnk műveiből adtak hangversenyeket: Michael és Wolfgang Capek, Melissa Dermastia, Robert Kovács, Robert Lehrbaumer, Peter Planyavsky, Roman Summereder, Elisabeth Ullmann, Johannes Wenk……….” „…….. ÚJ KIADÁSBAN A „NOTRE DAME” PARTITÚRÁJA Franz Schmidt „Notre Dame” c. operájának a partitúrája (amely eredetileg 1914-ben, az ősbemutató évében, a müncheni „Dreimasken”-Verlag kiadásában jelent meg) hosszú éveken át nem volt kapható (csak nagy szerencsével az antikváriumokban). Az elmúlt években a müncheni „Musikproduktion Höflich” könnyen kezelhető formátumbn elkészítette az összes zenekari mű partitúráját (beleértve a két zongoraversenyét is). A „Notre Dame” partitúrájához szövegkönyvet mellékelnek. Ára: 98 Euro. A „Musikproduktion” címe: hoeflich@musikmph.de D-80333 München, Enhuberstrasse 6-8. (A zenekari művek partitúriái nálunk is kaphatók…………”
1717 smaragd 2016-04-21 10:00:07 [Válasz erre: 1716 smaragd 2016-04-21 09:58:18]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Franz_Konwitschny;Franz Konwitschny[/url]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Franz_Konwitschny;Franz Konwitschny[/url]
1716 smaragd 2016-04-21 09:58:18 [Válasz erre: 1715 smaragd 2016-04-21 09:55:24]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010adb;11. Februar 1942[/url]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010adb;11. Februar 1942[/url]
1715 smaragd 2016-04-21 09:55:24 [Válasz erre: 1714 smaragd 2016-04-21 08:53:35]
Az 1942.február 11-én előadott teljes műsor: Wiener Symphoniker 11. FEBRUAR 1942 Musikverein Wien, Großer Saal PROGRAMM FRANZ SCHMIDT Symphonie Nr.4 C-Dur FRANZ SCHMIDT Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" FRANZ SCHMIDT "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" FRANZ SCHMIDT Schluss-Szene aus der Oper "Fredigundis"
Az 1942.február 11-én előadott teljes műsor: Wiener Symphoniker 11. FEBRUAR 1942 Musikverein Wien, Großer Saal PROGRAMM FRANZ SCHMIDT Symphonie Nr.4 C-Dur FRANZ SCHMIDT Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" FRANZ SCHMIDT "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" FRANZ SCHMIDT Schluss-Szene aus der Oper "Fredigundis"
1714 smaragd 2016-04-21 08:53:35 [Válasz erre: 1713 smaragd 2016-04-21 08:38:48]
Franz Schmidt halálának harmadik évfordulóján alábbi műveit játszották: Wiener Symphoniker Franz Konwitschny Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiell aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: Schluss-Szene aus der Oper "Fredigundis" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010adb;11. Februar 1941[/url]
Franz Schmidt halálának harmadik évfordulóján alábbi műveit játszották: Wiener Symphoniker Franz Konwitschny Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiell aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: Schluss-Szene aus der Oper "Fredigundis" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010adb;11. Februar 1941[/url]
1713 smaragd 2016-04-21 08:38:48 [Válasz erre: 1712 smaragd 2016-04-21 08:32:40]
A művet a következő esten újra előadták: Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001070e;23. April 1941[/url] [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011c96;24. April 1941[/url]
A művet a következő esten újra előadták: Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001070e;23. April 1941[/url] [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011c96;24. April 1941[/url]
1712 smaragd 2016-04-21 08:32:40 [Válasz erre: 1710 smaragd 2016-04-20 14:39:28]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001070e;23. April 1941[url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001070e;23. April 1941[url]
1711 Ardelao 2016-04-20 21:19:18 [Válasz erre: 1707 Ardelao 2016-04-20 00:41:07]
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 4. rész De Stiedryt leszavazták.1922-ben Schmidt ismét Berlinben volt. 8-án a következőt írta Bécsbe: „Ma jelen voltam a harmadik felvonás egyik színpadi próbáján. Példátlan, félelmetes, őrületes. A hangzások, mint például a király halálakor (hallucinációk), egyszerűen elviselhetetlenek. Magamban így képzeltem el, de azt, hogy ez így is hangozzék, nem várhattam el. Néhány rész megint rosszul hangzik, valószínűleg azért is, mert még nem megy. Az előadás bizonyára nagyon szép lesz. Fredigundis igen tehetséges, és, ami a legfontosabb, emelkedőben lévő csillag, akinek ez az első nagy szerepe. Azt hiszem, nagyon jó lesz. Az urak (Landerich kivételével, aki kissé középszerű) kiválóak. Drakolen rettenetesen szidja a szerepet, mert az hálátlan, ronda stb., de nagyszerűen énekel. A zenekar jó, helyenként óriási. Itt szörnyen forró a talaj; jelenleg általános színész és énekes sztrájk van, amely az Állami Színházat egyelőre megkímélte. De minden pillanatban elérheti, és akkor a premiert elhalasztják. ….. Ha azonban minden úgy történik, ahogyan kell, akkor az ősbemutató e hó 16-án, szombaton van. Egyébként sokszoros balszerencsém és nagy kellemetlenségeim voltak az utazással, a lakással stb.-vel kapcsolatban. Átmenetileg egy szabónál lakom, egy nyomorúságos fülkében, drága pénzért. Tehát, mégis el kell határoznom magam arra, hogy elfogadjak egy meghívást …. Úgy írj nekem, hogy a nevem alatt szerepeljen a Staatsoper . Az egyetlen cím, amely biztos.” December 12-én Schmidt azt a tájékoztatást adta, hogy a premier 16-án lesz. De: „Itt a poklot járom; még Te sem tudod elképzelni, hogy egy ilyen óriási munkánál mi minden fordulhat elő. ………………………….. Minden utcasarkon ennek az ősbemutatónak az óriásplakátjai díszelegnek ………, megpróbálok szerezni egyet, emlékbe. A szakadatlan idegi terhelés …… már teljesen kikészített. Ráadásul egy kicsit maródi voltam, mivel mandulagyulladásom volt ….. A lakáskérdés már megoldódott, mert vendégként egy bizonyos von Hildebrandt asszonynál, egy tiszt idős özvegyénél lakom, valósággal fejedelmi lakosztályban. A régi lakás lehetetlen volt, azonkívül anyagilag nem engedhettem meg magamnak. A drágulás hallatlan, így a pénzem mindig el is fogy …..” (Folyt. köv.)
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 4. rész De Stiedryt leszavazták.1922-ben Schmidt ismét Berlinben volt. 8-án a következőt írta Bécsbe: „Ma jelen voltam a harmadik felvonás egyik színpadi próbáján. Példátlan, félelmetes, őrületes. A hangzások, mint például a király halálakor (hallucinációk), egyszerűen elviselhetetlenek. Magamban így képzeltem el, de azt, hogy ez így is hangozzék, nem várhattam el. Néhány rész megint rosszul hangzik, valószínűleg azért is, mert még nem megy. Az előadás bizonyára nagyon szép lesz. Fredigundis igen tehetséges, és, ami a legfontosabb, emelkedőben lévő csillag, akinek ez az első nagy szerepe. Azt hiszem, nagyon jó lesz. Az urak (Landerich kivételével, aki kissé középszerű) kiválóak. Drakolen rettenetesen szidja a szerepet, mert az hálátlan, ronda stb., de nagyszerűen énekel. A zenekar jó, helyenként óriási. Itt szörnyen forró a talaj; jelenleg általános színész és énekes sztrájk van, amely az Állami Színházat egyelőre megkímélte. De minden pillanatban elérheti, és akkor a premiert elhalasztják. ….. Ha azonban minden úgy történik, ahogyan kell, akkor az ősbemutató e hó 16-án, szombaton van. Egyébként sokszoros balszerencsém és nagy kellemetlenségeim voltak az utazással, a lakással stb.-vel kapcsolatban. Átmenetileg egy szabónál lakom, egy nyomorúságos fülkében, drága pénzért. Tehát, mégis el kell határoznom magam arra, hogy elfogadjak egy meghívást …. Úgy írj nekem, hogy a nevem alatt szerepeljen a Staatsoper . Az egyetlen cím, amely biztos.” December 12-én Schmidt azt a tájékoztatást adta, hogy a premier 16-án lesz. De: „Itt a poklot járom; még Te sem tudod elképzelni, hogy egy ilyen óriási munkánál mi minden fordulhat elő. ………………………….. Minden utcasarkon ennek az ősbemutatónak az óriásplakátjai díszelegnek ………, megpróbálok szerezni egyet, emlékbe. A szakadatlan idegi terhelés …… már teljesen kikészített. Ráadásul egy kicsit maródi voltam, mivel mandulagyulladásom volt ….. A lakáskérdés már megoldódott, mert vendégként egy bizonyos von Hildebrandt asszonynál, egy tiszt idős özvegyénél lakom, valósággal fejedelmi lakosztályban. A régi lakás lehetetlen volt, azonkívül anyagilag nem engedhettem meg magamnak. A drágulás hallatlan, így a pénzem mindig el is fogy …..” (Folyt. köv.)
1710 smaragd 2016-04-20 14:39:28 [Válasz erre: 1709 smaragd 2016-04-20 14:35:38]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d3a;19. Februar 1941[/url]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d3a;19. Februar 1941[/url]
1709 smaragd 2016-04-20 14:35:38 [Válasz erre: 1708 smaragd 2016-04-20 14:31:16]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt:Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d45;15. Jänner 1941[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt:Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d45;15. Jänner 1941[/url]
1708 smaragd 2016-04-20 14:31:16 [Válasz erre: 1706 smaragd 2016-04-19 19:28:35]
A Franz Schmidt kompozíció-vázlatai alapján készített kantáta ősbemutatója ott, ahol tizennégy hónappal korábban Franz Schmidt holttestét felravatalozták és gyászünnepségeket tartottak - Musikverein Großer Saal (N.Tsch. könyve alapján) Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: "Deutsche Auferstehung" Festliches Lied für Soli, Chor, Orgel und Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010855;25. April 1940[/url]
A Franz Schmidt kompozíció-vázlatai alapján készített kantáta ősbemutatója ott, ahol tizennégy hónappal korábban Franz Schmidt holttestét felravatalozták és gyászünnepségeket tartottak - Musikverein Großer Saal (N.Tsch. könyve alapján) Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: "Deutsche Auferstehung" Festliches Lied für Soli, Chor, Orgel und Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010855;25. April 1940[/url]
1707 Ardelao 2016-04-20 00:41:07 [Válasz erre: 1705 Ardelao 2016-04-19 08:41:08]
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 3. rész „Tegnap …összezörrentem Stiedryvel. mert én az 1. felvonás változtatásainak a befejezése után el akartam utazni, és mindent rá, a librettistákra és a rendezőkre akartam hagyni. ………… az ősbemutató….novemberben került volna szóba, ha nem engedtem és nem maradtam volna. Problémás gyermekeim Bécsben (Te, a gyerek /*/, Steinhof! /**/) nem nagyon hagyják, hogy nyugodtan aludjak. 1.) Tedd zálogba nyugodtan a gyűrűdet, ha Bécsbe érek, három fizetésrészletet kapok, tehát azt azonnal ki tudom váltani. 2.) Keresd meg azonnal Marxot, és mondd meg neki, hogy legutolsó táviratom kiegészítéseként kérem, hogy engedélyezze, hogy csak október 2-án, hétfőn kezdjek, az elutazás innen beláthatatlan következményekkel járna …….. Striedry is – persze jó későn – felismerte a szöveg hiányosságait. …….. De mindehhez még egy nehézség társult. A címszerepet eredetileg Barbara Kemp (1881-1959) szoprán énekesnőnek kellett volna énekelnie, aki röviddel azelőtt Schillings felesége lett. Az énekesnő, aki vendégként szerepelt a new yorki Met-ben (úgy, hogy Schmidt Amerikával! kapcsolatban valószínűleg az ő révén megvalósítható reményeket táplált), művészi és hangi adottságainak a csúcsán állt, tehát, nagymértékben hozzájárulhatott volna a „Fredigundis” sikeréhez. ……………. Barbara Kempnek a szerepre való megnyerése érdekében Schmidt hajlott a javításokra, míg a bécsi ősbemutató alkalmával ismét javaslatba hozott átdolgozást elutasította. De aztán Barbara Kemp mégsem akarta elénekelni a szerepet. A premiert el kellett halasztani. A főszerepre szó szerint az utolsó pillanatban találtak helyettest: Elisabeth Klepnert, egy jól csengő szopránnal rendelkező, vonzó, tehetséges, fiatal énekesnőt, akit, persze, hiányos iskolázottsága miatt Stiedry kezdettől fogva rossz szemmel nézett. A nehéz zenekari próbákat Elisabeth Klepner gyakran lemondta. „Mindent le kellett volna állítanom.”- emlékezett vissza Stiedry 1958-ban, a Franz Schmidt Közösség főtitkárának, Dr. Jöllynek írt egyik levelében. „El kell halasztani, amíg megfelelő szopránt nem találunk. . ………………………………..” Megjegyzés: /*/ Emma, Schmidt leánya, aki nem kedvelte túlzottan Margarethe Jiraseket, apja második feleségét. /**/ A Steinhofi Ideggyógyintézet, ahol Schmidt első feleségét, Karoline Perssint kezelték, és akiről Schmidt élete végéig gondoskodott. Karoline 1942 körül halt meg. (Folyt. köv.)
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 3. rész „Tegnap …összezörrentem Stiedryvel. mert én az 1. felvonás változtatásainak a befejezése után el akartam utazni, és mindent rá, a librettistákra és a rendezőkre akartam hagyni. ………… az ősbemutató….novemberben került volna szóba, ha nem engedtem és nem maradtam volna. Problémás gyermekeim Bécsben (Te, a gyerek /*/, Steinhof! /**/) nem nagyon hagyják, hogy nyugodtan aludjak. 1.) Tedd zálogba nyugodtan a gyűrűdet, ha Bécsbe érek, három fizetésrészletet kapok, tehát azt azonnal ki tudom váltani. 2.) Keresd meg azonnal Marxot, és mondd meg neki, hogy legutolsó táviratom kiegészítéseként kérem, hogy engedélyezze, hogy csak október 2-án, hétfőn kezdjek, az elutazás innen beláthatatlan következményekkel járna …….. Striedry is – persze jó későn – felismerte a szöveg hiányosságait. …….. De mindehhez még egy nehézség társult. A címszerepet eredetileg Barbara Kemp (1881-1959) szoprán énekesnőnek kellett volna énekelnie, aki röviddel azelőtt Schillings felesége lett. Az énekesnő, aki vendégként szerepelt a new yorki Met-ben (úgy, hogy Schmidt Amerikával! kapcsolatban valószínűleg az ő révén megvalósítható reményeket táplált), művészi és hangi adottságainak a csúcsán állt, tehát, nagymértékben hozzájárulhatott volna a „Fredigundis” sikeréhez. ……………. Barbara Kempnek a szerepre való megnyerése érdekében Schmidt hajlott a javításokra, míg a bécsi ősbemutató alkalmával ismét javaslatba hozott átdolgozást elutasította. De aztán Barbara Kemp mégsem akarta elénekelni a szerepet. A premiert el kellett halasztani. A főszerepre szó szerint az utolsó pillanatban találtak helyettest: Elisabeth Klepnert, egy jól csengő szopránnal rendelkező, vonzó, tehetséges, fiatal énekesnőt, akit, persze, hiányos iskolázottsága miatt Stiedry kezdettől fogva rossz szemmel nézett. A nehéz zenekari próbákat Elisabeth Klepner gyakran lemondta. „Mindent le kellett volna állítanom.”- emlékezett vissza Stiedry 1958-ban, a Franz Schmidt Közösség főtitkárának, Dr. Jöllynek írt egyik levelében. „El kell halasztani, amíg megfelelő szopránt nem találunk. . ………………………………..” Megjegyzés: /*/ Emma, Schmidt leánya, aki nem kedvelte túlzottan Margarethe Jiraseket, apja második feleségét. /**/ A Steinhofi Ideggyógyintézet, ahol Schmidt első feleségét, Karoline Perssint kezelték, és akiről Schmidt élete végéig gondoskodott. Karoline 1942 körül halt meg. (Folyt. köv.)
1706 smaragd 2016-04-19 19:28:35 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-04-19 05:13:55]
Két hónappal Franz Schmidt halála után a Wiener Symphoniker - talán emlékkoncertként - a Das Buch mit sieben Siegeln oratótóriumát játszotta: Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d1c;5. April 1939[/url]
Két hónappal Franz Schmidt halála után a Wiener Symphoniker - talán emlékkoncertként - a Das Buch mit sieben Siegeln oratótóriumát játszotta: Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d1c;5. April 1939[/url]
1705 Ardelao 2016-04-19 08:41:08 [Válasz erre: 1699 Ardelao 2016-04-18 10:35:57]
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 2. rész „Az egyik borítékba helyezett, 1920. szeptember 2-án kelt levelezőlapon Franz Schmidt a következőket írta: „Drágám, holnap, pénteken, operám ügyében Dr. Stiedryvel kell értekeznem, és ezt nem tudom elhalasztani, mivel ő még az este elutazik. …. . ." Az 1883-ban Bécsben született Fritz Stiedry, aki 1938-ban kiment Amerikába, ő volt a karmestere a „Fredigundis” berlini ősbemutatójának; eszerint már 1920-ban, tehát még az opera elkészülése előtt folytak vele tárgyalások. De csak két évvel később jutottak dűlőre. 1922 szeptemberében Schmidt Berlinben tartózkodott. Az odautazás, ahogy az szeptember 20-án kelt levélben olvasható, igencsak viharos volt. „De végtére most mégis mindhárman itt vagyunk: Warden, Welleminsky és én együtt, és holnap reggel van az első tárgyalásunk azokkal a főnökökkel, akiket elvihetne az ördög, mivel egy tisztességes embertől olyan manipulációt várnak el, amelyre anyagilag és lelkileg csak egy nemzetközi csaló lehet alkalmas.”- írta Schmidt Margarethének. " „A Spatenbräuban (Friedrichsstraße) remekül megebédeltünk, és ott három (valóban nem több) korsóval ittam az egészségedre … tehát minden simán lezajlott. Bárcsak ezt mondhatnám már a holnapi ülésünkről is! Erre az esélyek nem túl jók, ahogy hallom. Végülis: Az ostobaság ellen maguk az istenek is hiába küzdenek. De mi, hárman, nem vagyunk istenek, így még van némi remény.” Schmidt eredetileg már szeptember 23-án, szombaton haza akart térni, de 22-én mégis azt írta, hogy hosszabb ideig marad; mert „mindennek rendben kell lennie, és az ittenieknek nem kell lehetőséget adni arra, hogy kifogást emeljenek, különben teljesen szükségtelen volt idejönni. Beláttam”, folytatta levélben írt beszámolóját, „hogy az énekhangokat (csakis azokat!) az első felvonásban teljesen át kell dolgozni. Az e tekintetben tapasztalható, katasztrofális hiányosságokon mindenki átsiklott, Schillings, Stiedry, Schalk és én is. Most, hogy ezek megszűntek, csak most vesszük észre, milyen szerencsétlen volt az első felvonás. Csodálkozni fogsz. Ezzel rengeteg munkám volt, mivel a rendezéssel kapcsolatos megbeszélések és hasonlók : Ezen rengeteget dolgoztam, ……….… Most az első felvonás nagyjából készen áll, a befejező rész kivételével. A második felvonásban szinte semmit és a harmadikban egyáltalán semmit sem kell változtatni. … ……………… Legkorábban pénteken tudok innen elutazni. Welleminsky valószínűleg még tovább marad, a díszletek miatt. Igen, ez valóban komoly dolog. Csak most látni, hogy egy ilyen nehéz ősbemutató milyen mérhetetlen követelményeket támaszt a szerzőkkel szemben.” (Folyt. köv.)
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 2. rész „Az egyik borítékba helyezett, 1920. szeptember 2-án kelt levelezőlapon Franz Schmidt a következőket írta: „Drágám, holnap, pénteken, operám ügyében Dr. Stiedryvel kell értekeznem, és ezt nem tudom elhalasztani, mivel ő még az este elutazik. …. . ." Az 1883-ban Bécsben született Fritz Stiedry, aki 1938-ban kiment Amerikába, ő volt a karmestere a „Fredigundis” berlini ősbemutatójának; eszerint már 1920-ban, tehát még az opera elkészülése előtt folytak vele tárgyalások. De csak két évvel később jutottak dűlőre. 1922 szeptemberében Schmidt Berlinben tartózkodott. Az odautazás, ahogy az szeptember 20-án kelt levélben olvasható, igencsak viharos volt. „De végtére most mégis mindhárman itt vagyunk: Warden, Welleminsky és én együtt, és holnap reggel van az első tárgyalásunk azokkal a főnökökkel, akiket elvihetne az ördög, mivel egy tisztességes embertől olyan manipulációt várnak el, amelyre anyagilag és lelkileg csak egy nemzetközi csaló lehet alkalmas.”- írta Schmidt Margarethének. " „A Spatenbräuban (Friedrichsstraße) remekül megebédeltünk, és ott három (valóban nem több) korsóval ittam az egészségedre … tehát minden simán lezajlott. Bárcsak ezt mondhatnám már a holnapi ülésünkről is! Erre az esélyek nem túl jók, ahogy hallom. Végülis: Az ostobaság ellen maguk az istenek is hiába küzdenek. De mi, hárman, nem vagyunk istenek, így még van némi remény.” Schmidt eredetileg már szeptember 23-án, szombaton haza akart térni, de 22-én mégis azt írta, hogy hosszabb ideig marad; mert „mindennek rendben kell lennie, és az ittenieknek nem kell lehetőséget adni arra, hogy kifogást emeljenek, különben teljesen szükségtelen volt idejönni. Beláttam”, folytatta levélben írt beszámolóját, „hogy az énekhangokat (csakis azokat!) az első felvonásban teljesen át kell dolgozni. Az e tekintetben tapasztalható, katasztrofális hiányosságokon mindenki átsiklott, Schillings, Stiedry, Schalk és én is. Most, hogy ezek megszűntek, csak most vesszük észre, milyen szerencsétlen volt az első felvonás. Csodálkozni fogsz. Ezzel rengeteg munkám volt, mivel a rendezéssel kapcsolatos megbeszélések és hasonlók : Ezen rengeteget dolgoztam, ……….… Most az első felvonás nagyjából készen áll, a befejező rész kivételével. A második felvonásban szinte semmit és a harmadikban egyáltalán semmit sem kell változtatni. … ……………… Legkorábban pénteken tudok innen elutazni. Welleminsky valószínűleg még tovább marad, a díszletek miatt. Igen, ez valóban komoly dolog. Csak most látni, hogy egy ilyen nehéz ősbemutató milyen mérhetetlen követelményeket támaszt a szerzőkkel szemben.” (Folyt. köv.)
1704 smaragd 2016-04-19 06:10:16 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-04-19 05:13:55]
Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]https://youtu.be/VtoXKRnAza4;Milan Horvat[/url]
Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]https://youtu.be/VtoXKRnAza4;Milan Horvat[/url]
1703 smaragd 2016-04-19 05:13:55 [Válasz erre: 1701 smaragd 2016-04-18 16:53:38]
Az utolsó Wiener Symphoniker koncert,amelyet halála előtt még hallhatott Franz Schmidt zeneszerző. Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d7c;16. November 1938[/url]
Az utolsó Wiener Symphoniker koncert,amelyet halála előtt még hallhatott Franz Schmidt zeneszerző. Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d7c;16. November 1938[/url]
1702 Ardelao 2016-04-18 20:18:40
[url] http://archive.is/o3Qct#selection-85.0-131.76; Franz Schmidt: Esz-dúr Zongoraverseny [/url] A Wührer-féle, kétkezes változat partitúrájának az előszava (Részlet) „……Röviddel Fredigundis c. operájának csekély sikert aratott berlini ősbemutatója előtt, 1922. december 19-én Franz Schmidtet Paul Wittgenstein (1887-1961) először kérte fel arra, hogy írjon neki egy zongoraművet, kizárólag bal kézre. Így született meg abban az évben a zongorára és zenekarra komponált mű, a „Concertante Variationen über ein Thema von Beethoven”, amely a végét jelentette annak az alkotói szünetnek, amelyre súlyos magánéleti esemény nyomta rá a bélyegét. Paul Wittgenstein az első világháborúban elveszítette a jobb kezét, és most további életének tulajdonképpeni értelmét abban lelte meg, hogy bal kézre komponált zongoraversenyekre (és kamarazenére, valamint szóló művekre) adott megbízást híres zeneszerzőknek, és azokat nyilvánosan előadta. Nagy vagyonnal rendelkezett, ezért megengedhette magának a legnagyobb mestereket. Így kapott koncertműveket többek között Richard Strausstól, Maurice Raveltől, Szergej Prokofjevtől, Benjamin Brittentől, Erich Wolfgang Korngoldtól és Paul Hindemithtől (nem elég, hogy Hindemith művét sohasem adta elő, de halála után az egész világtól elzárva tarttatta). Wittgenstein azonban Schmidttel a legtartósabb és legharmonikusabb alkotói kapcsolatba került. Miután pedig Schmidt 1923-ban megírta a „Concertante Variationen über ein Thema von Beethoven” c. művét, Wittgenstein még további öt, bal kézre írt művet kapott tőle: 1926-ban a zongorára és vonósnégyesre írt G-dúr Kvintettet, 1932-ben a zongorára, klarinétra és vonóstrióra írt B-dúr Kvintettet, 1934-ben az Esz-dúr Zongoraversenyt és 1938-ban a zongorára, klarinétra és vonóstrióra írt A-dúr Kvintettet, valamint a zongorára, kizárólag bal kézre írt d-moll Toccatát. Hatvanadik születésnapja alkalmából Franz Schmidtet, az egykori szóló csellistát kinevezték a Bécsi Filharmonikusok tiszteletbeli tagjának. Az elismerést kifejezendő, átengedték neki az 1934/35-ös évad 6. Bérletes Filharmonikus Hangversenyének a vezénylését. Röviddel előtte Schmidt egyik levelében ifjúkori barátjának, Erwin Denglernek (1874-1946), a filharmonikusok hegedűsének a következőket írta: "Egyáltalán nem tudom Neked elmondani, mily végtelenül örülök ennek a hangverenynek! Csak a holttestem nehogy keresztülhúzza a számításomat! ….” A Bécsi Filharmonikusok 1935. február 9-i és 10-i hangversenyét, amelyen saját művei szerepeltek, Schmidt a Változatok egy huszárdalra (1930-31) c. művével indította. Ezután került sor az Esz-dúr Zongoraverseny első alkalommal történő bemutatására, Paul Wittgenstein szólista előadásában, amelyet a zeneszerző zenekari műveit megkoronázó Negyedik szimfónia (1932-33) követett. A zeneszerző kívánságára Friedrich Wührer zongoraművész (1900-75) elkészítette Schmidt Wittgenstein számára írt zongoraműveinek a kétkezes változatait is. Carl Nemeth ezzel kapcsolatban az alábbiakat írja (Carl Nemeth. Franz Schmidt. Ein Meister zwischen Brahms und Bruckner, Wien 1957): "Csak a kétkezes változatok után […] nyílt lehetőség e művek népszerűsítésére. A feldolgozás feltétele az volt, hogy annak előadásakor a programoknak és a rádióközvetítéseknek tartalmazniuk kell a következő mondatot: „A zeneszerző e művet Paul Wittgenstein úr számára, bal kézre írta; annak kétkezes változata az ő hozzájárulásával kerül ma bemutatásra.” Ahogyan a Concertante Variationen, úgy az Esz-dúr Zongoraverseny is csak Wührer négykezes változatában jelent meg 1952-ben, a Universal Edition kiadásában, nyomtatott partitúra formájában. Ezt megelőzően a Concertante Variationen egykezes eredeti változata 1926-ban, az évszám feltüntetése nélkül pedig a Zongoraversenyé a megrendelő költségére került partitúraként kinyomtatásra. Az itt első ízben, tanulmány formájában bemutatott partitúra az 1952-ben közzé tett Wührer-féle változat utánnyomása.” 2004.
[url] http://archive.is/o3Qct#selection-85.0-131.76; Franz Schmidt: Esz-dúr Zongoraverseny [/url] A Wührer-féle, kétkezes változat partitúrájának az előszava (Részlet) „……Röviddel Fredigundis c. operájának csekély sikert aratott berlini ősbemutatója előtt, 1922. december 19-én Franz Schmidtet Paul Wittgenstein (1887-1961) először kérte fel arra, hogy írjon neki egy zongoraművet, kizárólag bal kézre. Így született meg abban az évben a zongorára és zenekarra komponált mű, a „Concertante Variationen über ein Thema von Beethoven”, amely a végét jelentette annak az alkotói szünetnek, amelyre súlyos magánéleti esemény nyomta rá a bélyegét. Paul Wittgenstein az első világháborúban elveszítette a jobb kezét, és most további életének tulajdonképpeni értelmét abban lelte meg, hogy bal kézre komponált zongoraversenyekre (és kamarazenére, valamint szóló művekre) adott megbízást híres zeneszerzőknek, és azokat nyilvánosan előadta. Nagy vagyonnal rendelkezett, ezért megengedhette magának a legnagyobb mestereket. Így kapott koncertműveket többek között Richard Strausstól, Maurice Raveltől, Szergej Prokofjevtől, Benjamin Brittentől, Erich Wolfgang Korngoldtól és Paul Hindemithtől (nem elég, hogy Hindemith művét sohasem adta elő, de halála után az egész világtól elzárva tarttatta). Wittgenstein azonban Schmidttel a legtartósabb és legharmonikusabb alkotói kapcsolatba került. Miután pedig Schmidt 1923-ban megírta a „Concertante Variationen über ein Thema von Beethoven” c. művét, Wittgenstein még további öt, bal kézre írt művet kapott tőle: 1926-ban a zongorára és vonósnégyesre írt G-dúr Kvintettet, 1932-ben a zongorára, klarinétra és vonóstrióra írt B-dúr Kvintettet, 1934-ben az Esz-dúr Zongoraversenyt és 1938-ban a zongorára, klarinétra és vonóstrióra írt A-dúr Kvintettet, valamint a zongorára, kizárólag bal kézre írt d-moll Toccatát. Hatvanadik születésnapja alkalmából Franz Schmidtet, az egykori szóló csellistát kinevezték a Bécsi Filharmonikusok tiszteletbeli tagjának. Az elismerést kifejezendő, átengedték neki az 1934/35-ös évad 6. Bérletes Filharmonikus Hangversenyének a vezénylését. Röviddel előtte Schmidt egyik levelében ifjúkori barátjának, Erwin Denglernek (1874-1946), a filharmonikusok hegedűsének a következőket írta: "Egyáltalán nem tudom Neked elmondani, mily végtelenül örülök ennek a hangverenynek! Csak a holttestem nehogy keresztülhúzza a számításomat! ….” A Bécsi Filharmonikusok 1935. február 9-i és 10-i hangversenyét, amelyen saját művei szerepeltek, Schmidt a Változatok egy huszárdalra (1930-31) c. művével indította. Ezután került sor az Esz-dúr Zongoraverseny első alkalommal történő bemutatására, Paul Wittgenstein szólista előadásában, amelyet a zeneszerző zenekari műveit megkoronázó Negyedik szimfónia (1932-33) követett. A zeneszerző kívánságára Friedrich Wührer zongoraművész (1900-75) elkészítette Schmidt Wittgenstein számára írt zongoraműveinek a kétkezes változatait is. Carl Nemeth ezzel kapcsolatban az alábbiakat írja (Carl Nemeth. Franz Schmidt. Ein Meister zwischen Brahms und Bruckner, Wien 1957): "Csak a kétkezes változatok után […] nyílt lehetőség e művek népszerűsítésére. A feldolgozás feltétele az volt, hogy annak előadásakor a programoknak és a rádióközvetítéseknek tartalmazniuk kell a következő mondatot: „A zeneszerző e művet Paul Wittgenstein úr számára, bal kézre írta; annak kétkezes változata az ő hozzájárulásával kerül ma bemutatásra.” Ahogyan a Concertante Variationen, úgy az Esz-dúr Zongoraverseny is csak Wührer négykezes változatában jelent meg 1952-ben, a Universal Edition kiadásában, nyomtatott partitúra formájában. Ezt megelőzően a Concertante Variationen egykezes eredeti változata 1926-ban, az évszám feltüntetése nélkül pedig a Zongoraversenyé a megrendelő költségére került partitúraként kinyomtatásra. Az itt első ízben, tanulmány formájában bemutatott partitúra az 1952-ben közzé tett Wührer-féle változat utánnyomása.” 2004.
1701 smaragd 2016-04-18 16:53:38 [Válasz erre: 1695 smaragd 2016-04-17 21:56:17]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011dab;15.Nov.1938[/url]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011dab;15.Nov.1938[/url]
1700 smaragd 2016-04-18 11:14:18 [Válasz erre: 1698 Ardelao 2016-04-18 10:16:06]
Sajnos a YTon nincs fent, úgy, ahogy írtad, de kapható.
Sajnos a YTon nincs fent, úgy, ahogy írtad, de kapható.
1699 Ardelao 2016-04-18 10:35:57 [Válasz erre: 1548 Ardelao 2016-03-18 17:07:40]
1548. sz. bejegyzésemben már idéztem az alábbi írás bevezetőjét. Érdemesnek találtam az írást kivonatosan lefordítani, mert ebből több olyan részletet is megismerhetünk, amelyből további betekintést nyerhetünk a Schmidtet, mint művészt és embert nyomasztó, hétköznapi gondokba. [url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 1. rész „1916-ban Franz Schmidt barátjának, Alexander Wunderernek karácsonyi ajándékként átadott egy kéziratot: a „D-dúr variációk és fúga saját témára” c. szerzeményét, a „Fredigundis”-ból az úgynevezett „Királyi fanfárok”-at. Ez nemcsak a mester első orgonaműve volt, hanem második operájának, a „Fredigundis”-nak az első életjele is. Schmidt elmondta Wunderernek, hogy az operán való munkálkodást hat hétre megszakította, hogy megírja a variációkat. Wunderer azt a megbízást kapta, hogy átmenetileg tartsa magánál a művet, mert arra, mint az operából vett feldolgozásra, az a kiadó jogosult, amelyiknek az operát ki kell adnia. Ha Franz Schmidtnek már a „Notre Dame” újbóli bemutatóival sem volt sok sikere, úgy második operájának, a „Fredigundis”-nak a premierjéért tett erőfeszítéseivel belekerült az újdonságokkal kapcsolatos vita kellős közepébe, amely a Bécsi Állami Operát akkoriban közösen igazgató Richard Strauss és Franz Schalk között támadt. Azt, hogy e dolgok miként zajlottak le, Franz Gasperger a Richard Straussról és a Bécsi Állami Operáról írt könyvében mutatta be. Az 1916-ban elkezdett mű 1921-ben készült el. A Berlini Opera feje, Max von Schillings (1868—1933), aki maga is komponált operákat, érdeklődést mutatott a „Fredigundis” ősbemutatója iránt. De Schmidtnek - Schalk szerint – a premiert Bécsben kellett megrendeznie, ezért ő Berlinnek nem tett azonnali ígéretet, és Bécsnek 1922. március 1-ig adott döntési lehetőséget. E terminus betartását nemcsak technikai nehézségek akadályozták, először is Strauss nem osztotta Schalk nézetét, aki úgy vélte, „fölöttébb végzetes és megszégyenítő lenne, ha e mű ősbemutatóját Berlinnek engednék át”. Strauss …… azon a véleményen volt, hogy egy gótokról szóló operát Schmidt érdemekben gazdag zenéje sem tud a színház számára életképessé tenni. „Pompásnak találom ", írta Strauss, „ha a premierre Schillings az idejét itt kívánja elfecsérelni. Ha Berlinben tetszik az opera, Bécsben kétszeresen megkönnyítjük a dolgunkat; ha megbukik, egyáltalán nem kell bemutatnunk. " De a berlini premier előkészítése és maga a permier sem zajlott le nehézségek nélkül. Néhány ezzel összefüggő részletről tudósítanak a Margarethe Schmidthez (akkor még Jirasek) intézett levelek. (Keltezésüket nem mindig könnyű megállapítani, mivel a zeneszerző a levél fejlécére sohasem írt dátumot, ezért a gyakran nehezen olvasható postai bélyegzőre hagyatkozunk.)” (Folyt. köv.)
1548. sz. bejegyzésemben már idéztem az alábbi írás bevezetőjét. Érdemesnek találtam az írást kivonatosan lefordítani, mert ebből több olyan részletet is megismerhetünk, amelyből további betekintést nyerhetünk a Schmidtet, mint művészt és embert nyomasztó, hétköznapi gondokba. [url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA 1. rész „1916-ban Franz Schmidt barátjának, Alexander Wunderernek karácsonyi ajándékként átadott egy kéziratot: a „D-dúr variációk és fúga saját témára” c. szerzeményét, a „Fredigundis”-ból az úgynevezett „Királyi fanfárok”-at. Ez nemcsak a mester első orgonaműve volt, hanem második operájának, a „Fredigundis”-nak az első életjele is. Schmidt elmondta Wunderernek, hogy az operán való munkálkodást hat hétre megszakította, hogy megírja a variációkat. Wunderer azt a megbízást kapta, hogy átmenetileg tartsa magánál a művet, mert arra, mint az operából vett feldolgozásra, az a kiadó jogosult, amelyiknek az operát ki kell adnia. Ha Franz Schmidtnek már a „Notre Dame” újbóli bemutatóival sem volt sok sikere, úgy második operájának, a „Fredigundis”-nak a premierjéért tett erőfeszítéseivel belekerült az újdonságokkal kapcsolatos vita kellős közepébe, amely a Bécsi Állami Operát akkoriban közösen igazgató Richard Strauss és Franz Schalk között támadt. Azt, hogy e dolgok miként zajlottak le, Franz Gasperger a Richard Straussról és a Bécsi Állami Operáról írt könyvében mutatta be. Az 1916-ban elkezdett mű 1921-ben készült el. A Berlini Opera feje, Max von Schillings (1868—1933), aki maga is komponált operákat, érdeklődést mutatott a „Fredigundis” ősbemutatója iránt. De Schmidtnek - Schalk szerint – a premiert Bécsben kellett megrendeznie, ezért ő Berlinnek nem tett azonnali ígéretet, és Bécsnek 1922. március 1-ig adott döntési lehetőséget. E terminus betartását nemcsak technikai nehézségek akadályozták, először is Strauss nem osztotta Schalk nézetét, aki úgy vélte, „fölöttébb végzetes és megszégyenítő lenne, ha e mű ősbemutatóját Berlinnek engednék át”. Strauss …… azon a véleményen volt, hogy egy gótokról szóló operát Schmidt érdemekben gazdag zenéje sem tud a színház számára életképessé tenni. „Pompásnak találom ", írta Strauss, „ha a premierre Schillings az idejét itt kívánja elfecsérelni. Ha Berlinben tetszik az opera, Bécsben kétszeresen megkönnyítjük a dolgunkat; ha megbukik, egyáltalán nem kell bemutatnunk. " De a berlini premier előkészítése és maga a permier sem zajlott le nehézségek nélkül. Néhány ezzel összefüggő részletről tudósítanak a Margarethe Schmidthez (akkor még Jirasek) intézett levelek. (Keltezésüket nem mindig könnyű megállapítani, mivel a zeneszerző a levél fejlécére sohasem írt dátumot, ezért a gyakran nehezen olvasható postai bélyegzőre hagyatkozunk.)” (Folyt. köv.)
1698 Ardelao 2016-04-18 10:16:06 [Válasz erre: 1697 smaragd 2016-04-18 09:36:18]
Nagyon örülök, hogy megtaláltad, és betetted a hanganyagot. Köszönöm!
Nagyon örülök, hogy megtaláltad, és betetted a hanganyagot. Köszönöm!
