1800 smaragd 2016-05-03 06:55:48
Franz Schmidt: "Notre Dame" [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;részlet[/url]
Franz Schmidt: "Notre Dame" [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;részlet[/url]
1799 smaragd 2016-05-03 06:46:25 [Válasz erre: 1798 smaragd 2016-05-03 06:43:40]
Frederick Charles Adler karmester [url]https://en.m.wikipedia.org/wiki/Frederick_Charles_Adler;wikipedia[/url]
Frederick Charles Adler karmester [url]https://en.m.wikipedia.org/wiki/Frederick_Charles_Adler;wikipedia[/url]
1798 smaragd 2016-05-03 06:43:40 [Válasz erre: 1789 smaragd 2016-05-02 20:39:05]
Wiener Symphoniker F.C. Adler Dirigent Franz Schmidt: Konzert für Klavier und Orchester Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f6d;16. Mai 1953[/url]
Wiener Symphoniker F.C. Adler Dirigent Franz Schmidt: Konzert für Klavier und Orchester Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f6d;16. Mai 1953[/url]
1797 smaragd 2016-05-03 05:28:43 [Válasz erre: 1796 smaragd 2016-05-03 05:27:16]
....Wiener Philharmoniker, Wiener Symphoniker...
....Wiener Philharmoniker, Wiener Symphoniker...
1796 smaragd 2016-05-03 05:27:16
A Wiener Staatsoper archív felvételeit vezénylő karmesterek szinte mindegyike dirigálta Franz Schmidt műveit, ez a tény a Wiener Pfilharmoniker és a Wiener Symphoniker koncertjeit ismertető sorozataimban is nyomon követhető. [url]https://musicbrainz.org/release/995d938d-c276-4ced-b201-2e2f3d0381f3;LP[/url]
A Wiener Staatsoper archív felvételeit vezénylő karmesterek szinte mindegyike dirigálta Franz Schmidt műveit, ez a tény a Wiener Pfilharmoniker és a Wiener Symphoniker koncertjeit ismertető sorozataimban is nyomon követhető. [url]https://musicbrainz.org/release/995d938d-c276-4ced-b201-2e2f3d0381f3;LP[/url]
1795 smaragd 2016-05-03 05:19:26 [Válasz erre: 1791 smaragd 2016-05-02 21:09:56]
Wilhelm Loibner karmester vezényelt 1955-ben a Wiener Saatsoper ünnepélyes újranyitásának alkalmából is: Franz Schmidt:"Fredigundis " című operájának "Karnevalmusik" című részletét játszotta a Wiener Philharmoniker. Ezt a programot az 563 bejegyzésben ismertettem. Alább a korabeli híradást olvashatjuk: [url]http://historisch.apa.at/cms/apa-historisch/meldung_print.html;jsessionid=90A8DC87A92FE16B97DAFD94E04AA441.cms1?&meldungsID=6075/65730/1 ;APA[/url]
Wilhelm Loibner karmester vezényelt 1955-ben a Wiener Saatsoper ünnepélyes újranyitásának alkalmából is: Franz Schmidt:"Fredigundis " című operájának "Karnevalmusik" című részletét játszotta a Wiener Philharmoniker. Ezt a programot az 563 bejegyzésben ismertettem. Alább a korabeli híradást olvashatjuk: [url]http://historisch.apa.at/cms/apa-historisch/meldung_print.html;jsessionid=90A8DC87A92FE16B97DAFD94E04AA441.cms1?&meldungsID=6075/65730/1 ;APA[/url]
1794 Ardelao 2016-05-03 00:16:31 [Válasz erre: 1793 Ardelao 2016-05-03 00:15:15]
Na, végre csak sikerül helyesen bemásolnom! :) [url] http://www.flensburger-bach-chor.de/prof-m-janz.html;Matthias Janz [/url]
Na, végre csak sikerül helyesen bemásolnom! :) [url] http://www.flensburger-bach-chor.de/prof-m-janz.html;Matthias Janz [/url]
1793 Ardelao 2016-05-03 00:15:15 [Válasz erre: 1792 Ardelao 2016-05-03 00:13:46]
url] http://www.flensburger-bach-chor.de/prof-m-janz.html;Matthias Janz [/url
url] http://www.flensburger-bach-chor.de/prof-m-janz.html;Matthias Janz [/url
1792 Ardelao 2016-05-03 00:13:46 [Válasz erre: 1764 Ardelao 2016-04-30 04:17:03]
Annak az előadásnak a dátumát, amelyről az alábbi cikk szól, a Hamburger Abendblatt achívumában találtam meg: A hétpecsétes könyv 2000. április 30-i bemutatójáról van szó: Die Welt [url] http://www.welt.de/print-welt/article512327/Die-Schrecken-der-Apokalypse-ausgemalt.html; Die Schrecken der Apokalypse ausgemalt [/url] Az osztrák Franz Schmidt - egyesek által „idejétmúltként“ agyonhallgatva, mások által egekig magasztalva - kezdettől fogva polarizálta a zenei élet véleményformálóit. Pedig a közvetlenül a második világháború pokla előtt keletkezett oratórium, "A hétpecsétes könyv" esetében az a kérdés, hogy e mű mely stílushoz rendelhető hozzá, teljességgel irreleváns. Amikor a kórus itt merész látomásokban mutatja be az apokalipszis borzalmait, vagy amikor a végén az „új emberiség“ az Úrnak szokatlan ritmikai varázzsal bíró „allaluját“ énekel, Franz Schmidtnek sikerül lenyűgöző hangképeket alkotnia. Míg Josef Krips a közben már több CD-felvételen meglévő oratóriumot még a legendás salzburgi bemutató előtt elvitte az Újvilágba, (nemcsak) Hamburgban közönnyel viseltettek vele szemben. Annál nagyobb volt Matthias Janz érdeme, aki a Zenecsarnokban (Musikhalle), egy példaértékű német-dán kooperáció keretében a nagy feladatra igazi zeneseregeket tűzelt fel. A gyakran rendkívül nehéz kórusrészeket a Hamburgi Szimfonikus Kórus, a Flensburgi Bach Kórus és a „Vor Frue Cantori“ Dalárda (Harderslev) magabiztosan kezelte. A zenekari résszel a nagy teljesítményekre képes Dél-Jütlandi Szimfonikus Zenekar birkózott meg. Freddy Samsing, Odense katedrálisának az orgonistája, (a három részt összekötő helyeken) két intermezzóban játszott. És a szólisták? Az oroszlánrész itt – hangsúlyosan deklamálva vagy a piano részekben csodálatosan visszafogottan – a tenorra, Stefan Winkére hárult. Nagy tapsot érdemel és (a viszonylag kisebb szerepekben) York Felix Speer (basszus), Majken Bjerno (szoprán) és Elisabeth Graf (alt) is. [url] http://www.flensburger-bach-chor.de/prof-m-janz.html;Matthias Janz [url] http://www.freddysamsing.dk/;Freddy Samsing, orgonista [/url] [url] http://www.bayreuther-festspiele.de/fsdb_en/personen/14734/index.htm;Stefan Winke, tenor [/url] [url] http://www.felix-speer.de/;York Felix Speer, basszus [/url] [url] http://www.majken-bjerno.com/;Majken Bjerno, szoprán [/url] [url] http://www.graf-contralto.de/index.html; Elisabeth Graf, alt [/url]
Annak az előadásnak a dátumát, amelyről az alábbi cikk szól, a Hamburger Abendblatt achívumában találtam meg: A hétpecsétes könyv 2000. április 30-i bemutatójáról van szó: Die Welt [url] http://www.welt.de/print-welt/article512327/Die-Schrecken-der-Apokalypse-ausgemalt.html; Die Schrecken der Apokalypse ausgemalt [/url] Az osztrák Franz Schmidt - egyesek által „idejétmúltként“ agyonhallgatva, mások által egekig magasztalva - kezdettől fogva polarizálta a zenei élet véleményformálóit. Pedig a közvetlenül a második világháború pokla előtt keletkezett oratórium, "A hétpecsétes könyv" esetében az a kérdés, hogy e mű mely stílushoz rendelhető hozzá, teljességgel irreleváns. Amikor a kórus itt merész látomásokban mutatja be az apokalipszis borzalmait, vagy amikor a végén az „új emberiség“ az Úrnak szokatlan ritmikai varázzsal bíró „allaluját“ énekel, Franz Schmidtnek sikerül lenyűgöző hangképeket alkotnia. Míg Josef Krips a közben már több CD-felvételen meglévő oratóriumot még a legendás salzburgi bemutató előtt elvitte az Újvilágba, (nemcsak) Hamburgban közönnyel viseltettek vele szemben. Annál nagyobb volt Matthias Janz érdeme, aki a Zenecsarnokban (Musikhalle), egy példaértékű német-dán kooperáció keretében a nagy feladatra igazi zeneseregeket tűzelt fel. A gyakran rendkívül nehéz kórusrészeket a Hamburgi Szimfonikus Kórus, a Flensburgi Bach Kórus és a „Vor Frue Cantori“ Dalárda (Harderslev) magabiztosan kezelte. A zenekari résszel a nagy teljesítményekre képes Dél-Jütlandi Szimfonikus Zenekar birkózott meg. Freddy Samsing, Odense katedrálisának az orgonistája, (a három részt összekötő helyeken) két intermezzóban játszott. És a szólisták? Az oroszlánrész itt – hangsúlyosan deklamálva vagy a piano részekben csodálatosan visszafogottan – a tenorra, Stefan Winkére hárult. Nagy tapsot érdemel és (a viszonylag kisebb szerepekben) York Felix Speer (basszus), Majken Bjerno (szoprán) és Elisabeth Graf (alt) is. [url] http://www.flensburger-bach-chor.de/prof-m-janz.html;Matthias Janz [url] http://www.freddysamsing.dk/;Freddy Samsing, orgonista [/url] [url] http://www.bayreuther-festspiele.de/fsdb_en/personen/14734/index.htm;Stefan Winke, tenor [/url] [url] http://www.felix-speer.de/;York Felix Speer, basszus [/url] [url] http://www.majken-bjerno.com/;Majken Bjerno, szoprán [/url] [url] http://www.graf-contralto.de/index.html; Elisabeth Graf, alt [/url]
1791 smaragd 2016-05-02 21:09:56 [Válasz erre: 1790 smaragd 2016-05-02 20:51:14]
Rudolf A. Bruil írása sok illusztrációval Wilhelm Loibner karmesterről, aki Clemens Krauss és Franz Schmidt tanítványa volt: [url]http://www.soundfountain.org/rem/remloibner.html;Wilhelm Loibner(1909-1971)[/url]
Rudolf A. Bruil írása sok illusztrációval Wilhelm Loibner karmesterről, aki Clemens Krauss és Franz Schmidt tanítványa volt: [url]http://www.soundfountain.org/rem/remloibner.html;Wilhelm Loibner(1909-1971)[/url]
1790 smaragd 2016-05-02 20:51:14 [Válasz erre: 1789 smaragd 2016-05-02 20:39:05]
Loibner, Wilhelm [url]http://epub.oeaw.ac.at/ml/musik_L/Loibner_Wilhelm.xml;Österreichisches Musiklexikon[/url]
Loibner, Wilhelm [url]http://epub.oeaw.ac.at/ml/musik_L/Loibner_Wilhelm.xml;Österreichisches Musiklexikon[/url]
1789 smaragd 2016-05-02 20:39:05 [Válasz erre: 1788 smaragd 2016-05-02 19:48:56]
Wiener Symphoniker Wilhelm Loibner Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 3 A-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f44 ;18. April 1953[/url]
Wiener Symphoniker Wilhelm Loibner Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 3 A-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f44 ;18. April 1953[/url]
1788 smaragd 2016-05-02 19:48:56 [Válasz erre: 1786 smaragd 2016-05-02 14:12:20]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f35;28. Februar 1953[/url]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f35;28. Februar 1953[/url]
1787 smaragd 2016-05-02 14:28:18 [Válasz erre: 1786 smaragd 2016-05-02 14:12:20]
Egy kis zenei ízelítő a YT-ról: [url]https://youtu.be/Ut5_aP2Uluc;Halleluja[/url]
Egy kis zenei ízelítő a YT-ról: [url]https://youtu.be/Ut5_aP2Uluc;Halleluja[/url]
1786 smaragd 2016-05-02 14:12:20 [Válasz erre: 1785 smaragd 2016-05-02 14:08:33]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f31;22. Februar 1953[/url]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f31;22. Februar 1953[/url]
1785 smaragd 2016-05-02 14:08:33 [Válasz erre: 1783 smaragd 2016-05-02 11:45:44]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f32;21. Februar 1953[/url]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f32;21. Februar 1953[/url]
1784 smaragd 2016-05-02 14:04:43 [Válasz erre: 1783 smaragd 2016-05-02 11:45:44]
Wilhelm Schüchter karmester [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Sch%C3%BCchter;wikipedia[/url]
Wilhelm Schüchter karmester [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Sch%C3%BCchter;wikipedia[/url]
1783 smaragd 2016-05-02 11:45:44 [Válasz erre: 1782 smaragd 2016-05-02 11:41:50]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f3c;20. Februar 1953[/url]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f3c;20. Februar 1953[/url]
1782 smaragd 2016-05-02 11:41:50 [Válasz erre: 1781 smaragd 2016-05-02 11:38:17]
Wiener Symphoniker Julius Patzak Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010ee3;22. November 1952[/url]
Wiener Symphoniker Julius Patzak Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010ee3;22. November 1952[/url]
1781 smaragd 2016-05-02 11:38:17 [Válasz erre: 1775 smaragd 2016-05-01 07:51:29]
Wiener Symphoniker Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e57;11. Juni 1951[/url]
Wiener Symphoniker Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e57;11. Juni 1951[/url]
1780 Ardelao 2016-05-02 07:02:11 [Válasz erre: 1779 Ardelao 2016-05-02 03:18:46]
[url] http://www.teodor-currentzis.com/; Teodor Kurentzisz [/url]
[url] http://www.teodor-currentzis.com/; Teodor Kurentzisz [/url]
1779 Ardelao 2016-05-02 03:18:46 [Válasz erre: 1567 Ardelao 2016-03-22 07:53:49]
Az alábbi kritika ugyancsak a 2008. március 6-án Moszkvában, a Zene Házában megtartott hangversenyről szól: [url] http://os.colta.ru/music_classic/events/details/2373/; Teodor Kurentzisz elfeledett zenét vezényelt [/url] Marina Boriszova recenziója – 2008.03.12. „A XXI. század kiváló karmesterei” ciklus keretében Teodor Kurentzisz Oroszország Nemzeti Filharmonikus zenekarával adott hangversenyt "Két mű, két szerző: Borisz Tyiscsenko hárfára és zenekarra írt hangversenye és Franz Schmidt Negyedik szimfóniája. Az első — a XX. század második felének neves orosz zeneszerzője, akinek „Jaroszlávna” c. balettje az új zenei nyelv egyik szimbólumának számított; ma – majdnem elfeledett név. A második — Franz Schmidt — ugyancsak teljesen ismeretlen. Diplomáját a Bécsi Konzervatóriumban szerezte, ahol többek között Anton Bruckner volt a tanára, csellistaként a Bécsi Operában teljesített szolgálatot, Gustav Mahler irányítása alatt játszott. Ahogy mondani szokás, másodrangú zeneszerző, Schmidtet nálunk nem tanítják, és sehol sem vált a nagyokra összpontosító hangverseny-gyakorlatunk hősévé. Az este annak a zenének a megnyitójává vált, amely már régóta része a történelemnek és a jelenlegi koordináta rendszer átértékelésének, ha új aspektusból szemlélünk látszólag nyilvánvaló dolgokat. Ezek közül az első – az 1960-1980-as évek orosz avantgárdja. Ma, amikor az összes ajtó nyitva, és sokféle zenei világban élhetünk, már érthető, hogy Tyiscsenko műve a legszokványosabb kombinatorika. Állítólag a bonyolult nyelv, a leleményes zeneszerzői technika leplezi az igazi dramaturgia hiányát. Mi különbözteti meg a kétségtelenül jelentős műalkotást? Világos, hogy nem a technika, és nem a nyelv, hanem a lényeg, az, amikor a szerzőt valamilyen belső meggyőződés, nézet, erő vezérli. A negyvenöt perces, hárfára és zenekarra írt műben ilyen motor, bármennyire is szeretnéd, nem érződik: Őszintén szólva, meghallgatván az összes lehetséges hangkombinációt, csak az előadóművészek, elsősorban a szólista, Ilona Nokelajnen iránt érezhetünk tiszteletet, aki szorgalomból egymás után három különböző méretű hárfán játszott. Kétségtelen, a neves szovjet mester itt némely feladatának eleget tett, elsajátította a folklórt, cikornyás párbeszéddé alakítva egyszerű népi dallamokat különböző hangszerek – például a hárfa és a klarinét - között. De miért íródott ez a zene, ahol a szerző arra törekszik, hogy legyen elgondolkodó, drámai, lírai és az Isten tudja, hogy még mi; mindez tisztázatlan marad. Még akkor is, ha Teodor Kurentzisz vezényel, aki birtokában van annak az adottságnak, hogy bámely hangkombinációba életet leheljen. Schmidt Negyedik szimfóniája azonban rendkívüli módon lenyűgözött. Az ismeretlen szerző ismeretlen művétől semmi különöset nem vártam. Ezért az az érzés, hogy az embert megérinti valami igazi, amely a legelső hangoktól kezdve mindvégig az, egyszerűen égetett. Schmidt szimfóniája (1933) a „Rekviem a leányomért” címet kapta, e mű egy kivételes erejű életesemény megtestesülése. E szimfóniát hallgatva magad előtt látod az embert, aki a zavar állapotában makacsul halad előre, arra törekedve, hogy megszabaduljon a kínoktól. Az őszinteség együttérzést vált ki. Ezt a zenét nem a nyelvezete alapján értékeled; a lényeg nem az, hogy a szerző késő romantikus-e, vagy tartozik-e bármely más irányzathoz. És még az a háttérben megjelenő gondolat sem olyan fontos, hogy e zene nélkülözi a sokszínűséget, hogy egy sehova sem vezető úthoz hasonlít. Mert itt egy a fontos – az érzelmi dráma. Ez a zene nagyon illik Teodor Kurentziszhez, a maximalista zenészhez, aki mindig igyekszik a lényegig hatolni, a hosszú, elnyújtott vonalvezetés, a fájdalmasan megszülető csúcspontok mesteréhez. Schmidt szimfóniája Kurentzis tolmácsolásában igazi eseménnyé vált, nemcsak zenei, hanem emberi vonatkozásban is."
Az alábbi kritika ugyancsak a 2008. március 6-án Moszkvában, a Zene Házában megtartott hangversenyről szól: [url] http://os.colta.ru/music_classic/events/details/2373/; Teodor Kurentzisz elfeledett zenét vezényelt [/url] Marina Boriszova recenziója – 2008.03.12. „A XXI. század kiváló karmesterei” ciklus keretében Teodor Kurentzisz Oroszország Nemzeti Filharmonikus zenekarával adott hangversenyt "Két mű, két szerző: Borisz Tyiscsenko hárfára és zenekarra írt hangversenye és Franz Schmidt Negyedik szimfóniája. Az első — a XX. század második felének neves orosz zeneszerzője, akinek „Jaroszlávna” c. balettje az új zenei nyelv egyik szimbólumának számított; ma – majdnem elfeledett név. A második — Franz Schmidt — ugyancsak teljesen ismeretlen. Diplomáját a Bécsi Konzervatóriumban szerezte, ahol többek között Anton Bruckner volt a tanára, csellistaként a Bécsi Operában teljesített szolgálatot, Gustav Mahler irányítása alatt játszott. Ahogy mondani szokás, másodrangú zeneszerző, Schmidtet nálunk nem tanítják, és sehol sem vált a nagyokra összpontosító hangverseny-gyakorlatunk hősévé. Az este annak a zenének a megnyitójává vált, amely már régóta része a történelemnek és a jelenlegi koordináta rendszer átértékelésének, ha új aspektusból szemlélünk látszólag nyilvánvaló dolgokat. Ezek közül az első – az 1960-1980-as évek orosz avantgárdja. Ma, amikor az összes ajtó nyitva, és sokféle zenei világban élhetünk, már érthető, hogy Tyiscsenko műve a legszokványosabb kombinatorika. Állítólag a bonyolult nyelv, a leleményes zeneszerzői technika leplezi az igazi dramaturgia hiányát. Mi különbözteti meg a kétségtelenül jelentős műalkotást? Világos, hogy nem a technika, és nem a nyelv, hanem a lényeg, az, amikor a szerzőt valamilyen belső meggyőződés, nézet, erő vezérli. A negyvenöt perces, hárfára és zenekarra írt műben ilyen motor, bármennyire is szeretnéd, nem érződik: Őszintén szólva, meghallgatván az összes lehetséges hangkombinációt, csak az előadóművészek, elsősorban a szólista, Ilona Nokelajnen iránt érezhetünk tiszteletet, aki szorgalomból egymás után három különböző méretű hárfán játszott. Kétségtelen, a neves szovjet mester itt némely feladatának eleget tett, elsajátította a folklórt, cikornyás párbeszéddé alakítva egyszerű népi dallamokat különböző hangszerek – például a hárfa és a klarinét - között. De miért íródott ez a zene, ahol a szerző arra törekszik, hogy legyen elgondolkodó, drámai, lírai és az Isten tudja, hogy még mi; mindez tisztázatlan marad. Még akkor is, ha Teodor Kurentzisz vezényel, aki birtokában van annak az adottságnak, hogy bámely hangkombinációba életet leheljen. Schmidt Negyedik szimfóniája azonban rendkívüli módon lenyűgözött. Az ismeretlen szerző ismeretlen művétől semmi különöset nem vártam. Ezért az az érzés, hogy az embert megérinti valami igazi, amely a legelső hangoktól kezdve mindvégig az, egyszerűen égetett. Schmidt szimfóniája (1933) a „Rekviem a leányomért” címet kapta, e mű egy kivételes erejű életesemény megtestesülése. E szimfóniát hallgatva magad előtt látod az embert, aki a zavar állapotában makacsul halad előre, arra törekedve, hogy megszabaduljon a kínoktól. Az őszinteség együttérzést vált ki. Ezt a zenét nem a nyelvezete alapján értékeled; a lényeg nem az, hogy a szerző késő romantikus-e, vagy tartozik-e bármely más irányzathoz. És még az a háttérben megjelenő gondolat sem olyan fontos, hogy e zene nélkülözi a sokszínűséget, hogy egy sehova sem vezető úthoz hasonlít. Mert itt egy a fontos – az érzelmi dráma. Ez a zene nagyon illik Teodor Kurentziszhez, a maximalista zenészhez, aki mindig igyekszik a lényegig hatolni, a hosszú, elnyújtott vonalvezetés, a fájdalmasan megszülető csúcspontok mesteréhez. Schmidt szimfóniája Kurentzis tolmácsolásában igazi eseménnyé vált, nemcsak zenei, hanem emberi vonatkozásban is."
1778 smaragd 2016-05-01 17:57:14 [Válasz erre: 1776 smaragd 2016-05-01 13:45:28]
Anton Lippe vezényletével is készült felvétel Schmidt oratóriumáról: [url]https://www.discogs.com/Franz-Schmidt-Julius-Patzak-Otto-Wiener-Hanny-Steffek-Hertha-T%C3%B6pper-Erich-Majkut-Frederick-Guthrie-/release/7532260;LP[/url]
Anton Lippe vezényletével is készült felvétel Schmidt oratóriumáról: [url]https://www.discogs.com/Franz-Schmidt-Julius-Patzak-Otto-Wiener-Hanny-Steffek-Hertha-T%C3%B6pper-Erich-Majkut-Frederick-Guthrie-/release/7532260;LP[/url]
1777 Ardelao 2016-05-01 14:38:49 [Válasz erre: 1760 Ardelao 2016-04-29 00:07:25]
Rövid kiegészítés a Carlo Grantéről szóló, korábbi bejegyzésemhez: [url] http://www.carlogrante.com/press-highlights/press-selected-reviews; Más zenészek és kritikák Carlo Grante játékáról [/url] Néhány idézet: Wilhelm Sinkovicz, a Die Presse vezető zenekritikusa: „Carlo Grante a zongora rettenthetlen, gáncs nélküli lovagja ….“ Paul Badura-Skoda zongoraművész véleménye (2014.02.27.): “Carlo Grantét Carlo Grandéra kellene keresztelni. Ő az egyik legjobb zongorista, “minden évszak embere”, Scarlatti tavaszától Busoni és Franz Schmidt őszéig. (Tél még nincs.) Fabio Luisi karmester szerint (2014.02.09.): “Carlo Grante a legcsodálatosabb művész azok között, akiket valaha ismertem, és akikkel valaha dolgoztam.”
Rövid kiegészítés a Carlo Grantéről szóló, korábbi bejegyzésemhez: [url] http://www.carlogrante.com/press-highlights/press-selected-reviews; Más zenészek és kritikák Carlo Grante játékáról [/url] Néhány idézet: Wilhelm Sinkovicz, a Die Presse vezető zenekritikusa: „Carlo Grante a zongora rettenthetlen, gáncs nélküli lovagja ….“ Paul Badura-Skoda zongoraművész véleménye (2014.02.27.): “Carlo Grantét Carlo Grandéra kellene keresztelni. Ő az egyik legjobb zongorista, “minden évszak embere”, Scarlatti tavaszától Busoni és Franz Schmidt őszéig. (Tél még nincs.) Fabio Luisi karmester szerint (2014.02.09.): “Carlo Grante a legcsodálatosabb művész azok között, akiket valaha ismertem, és akikkel valaha dolgoztam.”
1776 smaragd 2016-05-01 13:45:28 [Válasz erre: 1775 smaragd 2016-05-01 07:51:29]
Anton Lippe életrajza: [url]https://www.oecv.at/Biolex/Detail/13901142; Anton Lippe[/url]
Anton Lippe életrajza: [url]https://www.oecv.at/Biolex/Detail/13901142; Anton Lippe[/url]
1775 smaragd 2016-05-01 07:51:29 [Válasz erre: 1774 smaragd 2016-05-01 07:47:59]
Wiener Symphoniker Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5b;10. Juni 1951[/url]
Wiener Symphoniker Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5b;10. Juni 1951[/url]
1774 smaragd 2016-05-01 07:47:59 [Válasz erre: 1773 smaragd 2016-05-01 07:44:47]
Wiener Symphoniker Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5a;9. Juni 1951[/url]
Wiener Symphoniker Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5a;9. Juni 1951[/url]
1773 smaragd 2016-05-01 07:44:47 [Válasz erre: 1767 smaragd 2016-04-30 05:55:17]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da4;12. März 1950[/url]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da4;12. März 1950[/url]
1772 smaragd 2016-04-30 20:08:53 [Válasz erre: 1768 smaragd 2016-04-30 11:05:14]
Josef Krips karmester pályája egy weboldalon: [url]http://destobesser.com/article/josef-krips ;Josef Krips[/url]
Josef Krips karmester pályája egy weboldalon: [url]http://destobesser.com/article/josef-krips ;Josef Krips[/url]
1771 Ardelao 2016-04-30 16:34:25 [Válasz erre: 1769 Ardelao 2016-04-30 11:49:59]
A félreértés elkerülése végett: 1769. sz. bejegyzésemben idéztem William Osborne könyvéből. Az idézett mondatban az író „A hétpecsétes könyv” kapcsán megemlíti, hogy Bécsben, 1938-ban Josef Krips vezényelte Franz Schmidt első előadását (bemutatóját). Ez a mondat több szempontból is félreérthető: Nem lehet a “A hétpecsétes könyv “ bemutatójáról szó, mivel azt 1938-ban Kabasta vezényelte. Elképzelhető, hogy Osborne Schmidt más, Krips által vezényelt művéről beszél, de eddig nem találtam utalást arra, hogy Krips 1938-ban, Bécsben Schmidt művet adott volna elő. Feltehetően az író téves adatot közölt. De az is lehet, hogy hiányosak a neten elérhető információk. Mindenesetre az biztos, hogy Krips 1938-ban egy évre vendég karmesterként Belgrádba költözött. Kérdés, hogy 1938-ban (legalább is az év azon részében, amíg még Bécsben volt) vezényelt-e Schmidt művet. Ez nem von le semmit annak az állításnak az igazából, hogy Krips valóban előszeretettel fordult az újdonságok felé, és így került repertoárjára a “A hétpecsétes könyv” is.
A félreértés elkerülése végett: 1769. sz. bejegyzésemben idéztem William Osborne könyvéből. Az idézett mondatban az író „A hétpecsétes könyv” kapcsán megemlíti, hogy Bécsben, 1938-ban Josef Krips vezényelte Franz Schmidt első előadását (bemutatóját). Ez a mondat több szempontból is félreérthető: Nem lehet a “A hétpecsétes könyv “ bemutatójáról szó, mivel azt 1938-ban Kabasta vezényelte. Elképzelhető, hogy Osborne Schmidt más, Krips által vezényelt művéről beszél, de eddig nem találtam utalást arra, hogy Krips 1938-ban, Bécsben Schmidt művet adott volna elő. Feltehetően az író téves adatot közölt. De az is lehet, hogy hiányosak a neten elérhető információk. Mindenesetre az biztos, hogy Krips 1938-ban egy évre vendég karmesterként Belgrádba költözött. Kérdés, hogy 1938-ban (legalább is az év azon részében, amíg még Bécsben volt) vezényelt-e Schmidt művet. Ez nem von le semmit annak az állításnak az igazából, hogy Krips valóban előszeretettel fordult az újdonságok felé, és így került repertoárjára a “A hétpecsétes könyv” is.
1770 Ardelao 2016-04-30 11:53:53 [Válasz erre: 1769 Ardelao 2016-04-30 11:49:59]
Elnézést, helyesen: Krips
Elnézést, helyesen: Krips
1769 Ardelao 2016-04-30 11:49:59 [Válasz erre: 1768 smaragd 2016-04-30 11:05:14]
[url] https://books.google.hu/books?id=_x7_3e7H-xcC&pg=PA297&lpg=PA297&dq=josef+krips+franz+schmidt&source=bl&ots=Vs_MAU_XcL&sig=mN5mnk9kZNukMZFcddNKWpMRkWk&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiJzvb1u7XMAhVlGZoKHfFmC0QQ6AEIGDAD#v=onepage&q=josef%20krips%20franz%20schmidt&f=false; William Osborne: Music in Ohio [/url] …. és ahogyan Ohio kapcsolatba került Béccsel (Rövid részlet Osborne könyvéből) „…….. Busch permanens jogutódjaként a testület választása mégis egy másik kívülállóra, az Ausztriában született Josef Kripsre (1902-24) esett, akit nem sokkal korábban neveztek ki a Buffaloi Filharmonikusok karnagyává. Krips azonban gyakran vette igénybe Thor Johnsont saját zenekarának „vendég karmestereként”. Ez a duó négy fesztiváljának a hagyományos repertoárját számos újdonsággal tette izgalmasabbá: 1954-ben az ausztriai Franz Schmidt oratóriumának, „A hétpecsétes könyv”-nek az amerikai premierjeivel, akinek az első előadását Krisp vezényelte Bécsben, még 1938-ban; ………”
[url] https://books.google.hu/books?id=_x7_3e7H-xcC&pg=PA297&lpg=PA297&dq=josef+krips+franz+schmidt&source=bl&ots=Vs_MAU_XcL&sig=mN5mnk9kZNukMZFcddNKWpMRkWk&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiJzvb1u7XMAhVlGZoKHfFmC0QQ6AEIGDAD#v=onepage&q=josef%20krips%20franz%20schmidt&f=false; William Osborne: Music in Ohio [/url] …. és ahogyan Ohio kapcsolatba került Béccsel (Rövid részlet Osborne könyvéből) „…….. Busch permanens jogutódjaként a testület választása mégis egy másik kívülállóra, az Ausztriában született Josef Kripsre (1902-24) esett, akit nem sokkal korábban neveztek ki a Buffaloi Filharmonikusok karnagyává. Krips azonban gyakran vette igénybe Thor Johnsont saját zenekarának „vendég karmestereként”. Ez a duó négy fesztiváljának a hagyományos repertoárját számos újdonsággal tette izgalmasabbá: 1954-ben az ausztriai Franz Schmidt oratóriumának, „A hétpecsétes könyv”-nek az amerikai premierjeivel, akinek az első előadását Krisp vezényelte Bécsben, még 1938-ban; ………”
1768 smaragd 2016-04-30 11:05:14 [Válasz erre: 1767 smaragd 2016-04-30 05:55:17]
Josef Krips karmester [url]https://en.m.wikipedia.org/wiki/Josef_Krips ;wikipedia[/url]
Josef Krips karmester [url]https://en.m.wikipedia.org/wiki/Josef_Krips ;wikipedia[/url]
1767 smaragd 2016-04-30 05:55:17 [Válasz erre: 1766 smaragd 2016-04-30 05:50:21]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln, Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da2;11. März 1950[/url]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln, Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da2;11. März 1950[/url]
1766 smaragd 2016-04-30 05:50:21 [Válasz erre: 1765 smaragd 2016-04-30 05:45:28]
Wiener Symphoniker Eugen Jochum Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d9e;2. März 1950[/url]
Wiener Symphoniker Eugen Jochum Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d9e;2. März 1950[/url]
1765 smaragd 2016-04-30 05:45:28 [Válasz erre: 1759 smaragd 2016-04-28 15:27:35]
Wiener Symphoniker Eugen Jochum Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d9c;1. März 1950[/url]
Wiener Symphoniker Eugen Jochum Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d9c;1. März 1950[/url]
1764 Ardelao 2016-04-30 04:17:03
[url] http://7-siegel.blogspot.hu/search/label/Concertone%20Hamburg; A hétpecsétes könyv Hamburgban [/url] „Az Evangelische Kirchenzeitung 2010. december 5-i száma elsöprő sikerről ír, amelyet „nem lehet elég nagyra értékelni: A hamburgi egyházi zene diadala A Szent Jakab főtemplomban Franz Schmidtnek a „A hétpecsétes könyv”-ével bátor tettre vállalkoztak – sikerrel. Hamburg - E műnek – Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumának - tulajdonképpen a város nagyzenekarainak kellene nekifeszülniük, mivel az a szólisták, a kórus és a zenekar minden erejét megköveteli. Azt azonban, hogy ezt most a Szent Jakab főtemplom egyházi zenéje vitte elsöprő sikerre, nem lehet eléggé nagyra értékelni. Azok az eszközök ugyanis, amelyek az egyházi zenészek számára rendelkezésre állnak, igen korlátozottak. A támogatásokat nagyon szűkmarkúan adják. Arra, hogy ez a rendkívül színpad igényes oratórium Rudolf Kelbernél jó kezekben lenne, számítani lehetett. Végül is a Szent Jakabnál végzett tevékenységének első éveiben folyamatosan színpadot igénylő előadásokat mutatott be, amelyek – mint például Händel „Sámson”-ja – felvehették a versenyt az Állami Opera produkcióival. A pénzügyi megszorítások ezt már régen nem teszik lehetővé. Az apokalipszis-oratóriumnál a dráma teljesen a karmester formáló erejére, kiváló zenekarára és nagyszerű kórusaira (Kantorei St. Jacobi, Vokalensemble St. Jacobi) volt bízva. És a szólistákra, akik a Szent Jakabban – mint mindig – nagyon jók voltak. Kiemelkedő: Luca Martin tenor, János, az elbeszélő – mondhatni, már-már gyilkos – szerepében, az egyik legigényesebb tenor-szerepek egyikében. Neki egyúttal objektív tudósítónak és figyelmeztető, rémségeket előrevetítő prófétának kell lennie. Nagy ütközet zajlott le az egyházi zene fontosságáért.” A fenti cikk tárgyát képező előadás teljes szereplőgárdája: [url] http://www.lucamartin.ch/;Luca Martin (tenor / János) [/url] [url] http://www.bach-cantatas.com/Bio/Lika-Peter.htm;Peter Lika (basszus / az Úr hangja) [/url] [url] http://leonore-von-falkenhausen.de/vita/;Leonore von Falkenhausen (szoprán) [/url] [url] http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/ensemble/6241.php?print;Cornelia Salje (mezzoszoprán) [/url] [url] http://www.troubadisc.de/templates/tyBA_standard_level3.php?topic=Interpreten_Michael_Connaire; Michael Connaire (tenor) [/url] [url] http://www.naglatzki.com/#!biographie/c1enr;Sebastian Naglatzki (basszbariton) [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/content/landmesser.html;Dörthe Landmesser (orgona) [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/deutsch/index_3_3.html;Kantorei St. Jacobi [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/deutsch/index_3_4.html;Vokalensemble St. Jacobi Concertone Hamburg [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/deutsch/index_7_3_6.html;Karmester: Rudolf Kelber [/url]
[url] http://7-siegel.blogspot.hu/search/label/Concertone%20Hamburg; A hétpecsétes könyv Hamburgban [/url] „Az Evangelische Kirchenzeitung 2010. december 5-i száma elsöprő sikerről ír, amelyet „nem lehet elég nagyra értékelni: A hamburgi egyházi zene diadala A Szent Jakab főtemplomban Franz Schmidtnek a „A hétpecsétes könyv”-ével bátor tettre vállalkoztak – sikerrel. Hamburg - E műnek – Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumának - tulajdonképpen a város nagyzenekarainak kellene nekifeszülniük, mivel az a szólisták, a kórus és a zenekar minden erejét megköveteli. Azt azonban, hogy ezt most a Szent Jakab főtemplom egyházi zenéje vitte elsöprő sikerre, nem lehet eléggé nagyra értékelni. Azok az eszközök ugyanis, amelyek az egyházi zenészek számára rendelkezésre állnak, igen korlátozottak. A támogatásokat nagyon szűkmarkúan adják. Arra, hogy ez a rendkívül színpad igényes oratórium Rudolf Kelbernél jó kezekben lenne, számítani lehetett. Végül is a Szent Jakabnál végzett tevékenységének első éveiben folyamatosan színpadot igénylő előadásokat mutatott be, amelyek – mint például Händel „Sámson”-ja – felvehették a versenyt az Állami Opera produkcióival. A pénzügyi megszorítások ezt már régen nem teszik lehetővé. Az apokalipszis-oratóriumnál a dráma teljesen a karmester formáló erejére, kiváló zenekarára és nagyszerű kórusaira (Kantorei St. Jacobi, Vokalensemble St. Jacobi) volt bízva. És a szólistákra, akik a Szent Jakabban – mint mindig – nagyon jók voltak. Kiemelkedő: Luca Martin tenor, János, az elbeszélő – mondhatni, már-már gyilkos – szerepében, az egyik legigényesebb tenor-szerepek egyikében. Neki egyúttal objektív tudósítónak és figyelmeztető, rémségeket előrevetítő prófétának kell lennie. Nagy ütközet zajlott le az egyházi zene fontosságáért.” A fenti cikk tárgyát képező előadás teljes szereplőgárdája: [url] http://www.lucamartin.ch/;Luca Martin (tenor / János) [/url] [url] http://www.bach-cantatas.com/Bio/Lika-Peter.htm;Peter Lika (basszus / az Úr hangja) [/url] [url] http://leonore-von-falkenhausen.de/vita/;Leonore von Falkenhausen (szoprán) [/url] [url] http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/ensemble/6241.php?print;Cornelia Salje (mezzoszoprán) [/url] [url] http://www.troubadisc.de/templates/tyBA_standard_level3.php?topic=Interpreten_Michael_Connaire; Michael Connaire (tenor) [/url] [url] http://www.naglatzki.com/#!biographie/c1enr;Sebastian Naglatzki (basszbariton) [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/content/landmesser.html;Dörthe Landmesser (orgona) [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/deutsch/index_3_3.html;Kantorei St. Jacobi [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/deutsch/index_3_4.html;Vokalensemble St. Jacobi Concertone Hamburg [/url] [url] http://www.jacobus.de/neu/deutsch/index_7_3_6.html;Karmester: Rudolf Kelber [/url]
1763 smaragd 2016-04-29 14:26:11 [Válasz erre: 1762 smaragd 2016-04-29 14:10:00]
Az elérhető YT hangfelvételek,videók zenei közelségbe hozzák a koncertet: FRANZ SCHMIDT EMLÉKHANGVERSENY (wienersymphoniker.at) 16, 17. Februar 1949 Musikverein Wien, Großer Saal INTERPRETEN HANS KNAPPERTSBUSCH Dirigent ALOIS MELICHAR Dirigent FRANZ SCHÜTZ Orgel WIENER SYMPHONIKER PROGRAMM FRANZ SCHMIDT "Fuga solemnis" für Orgel, 6 Trompeten, 6 Hörner, 3 Posaunen, Basstuba und Pauken [url]https://youtu.be/Me34TagK8B8;Vassily Sinnaisky, Anders Johannson[/url] FRANZ SCHMIDT Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Hans Knappertsbusch, Wiener Philharmoniker[/url] Pause FRANZ SCHMIDT Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]https://youtu.be/RFS32nKj6_A;Erich Leinsdorf[/url]
Az elérhető YT hangfelvételek,videók zenei közelségbe hozzák a koncertet: FRANZ SCHMIDT EMLÉKHANGVERSENY (wienersymphoniker.at) 16, 17. Februar 1949 Musikverein Wien, Großer Saal INTERPRETEN HANS KNAPPERTSBUSCH Dirigent ALOIS MELICHAR Dirigent FRANZ SCHÜTZ Orgel WIENER SYMPHONIKER PROGRAMM FRANZ SCHMIDT "Fuga solemnis" für Orgel, 6 Trompeten, 6 Hörner, 3 Posaunen, Basstuba und Pauken [url]https://youtu.be/Me34TagK8B8;Vassily Sinnaisky, Anders Johannson[/url] FRANZ SCHMIDT Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Hans Knappertsbusch, Wiener Philharmoniker[/url] Pause FRANZ SCHMIDT Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]https://youtu.be/RFS32nKj6_A;Erich Leinsdorf[/url]
1762 smaragd 2016-04-29 14:10:00 [Válasz erre: 1759 smaragd 2016-04-28 15:27:35]
Alois Melichar karmesteri pályafutásából Bécs város történeti oldala a Wiener Symphoniker Franz Schmidt Emlékhangversenyét emeli ki - lsd. 1751,1756 bejegyzés - Musikverein, 1949. február 16. és 17. [url]https://www.wien.gv.at/wiki/index.php/Alois_Melichar;Alois Melichar[/url]
Alois Melichar karmesteri pályafutásából Bécs város történeti oldala a Wiener Symphoniker Franz Schmidt Emlékhangversenyét emeli ki - lsd. 1751,1756 bejegyzés - Musikverein, 1949. február 16. és 17. [url]https://www.wien.gv.at/wiki/index.php/Alois_Melichar;Alois Melichar[/url]
1761 Ardelao 2016-04-29 08:04:31 [Válasz erre: 1737 Ardelao 2016-04-24 21:41:28]
[url] http://www.music.at/cms/index.php?section=151; Austrian Music Network – 2001 – Portré: [/url] Dr. Wilhelm Sinkovicz Zenekritikus és könyvíró (moderátor, kommentátor és többek között a Franz Schmidt Társaság elnöke) (Részlet) „ ……. AMN: A zenekritikus szemszögéből a zene színpada bizonyára másként néz ki, mint a hivatásos zenész, ill. a hangverseny-látogató szempontjából. Van-e olyan közös vonal, amely esetleg a szervező számára is kötelező kritériumokat teremthetne, avagy a nemzetközi összefonódás a zeneiparban annyira domináns, hogy az egyéni kezdeményezésekre már csak kevés mozgástér marad? Dr. Sinkovicz: Fontos a szervező kreativitása. A szervezőnek akarnia kell valamit, és azután meg kell keresnie azokat a művészeket, akikre ehhez szüksége van. A Wiener Konzerthausban és most, Zürichben, Alexander Pereira példája ideális: Az emberek nála érzik, hogy egy megszállott olyasvalamit szeretne közvetíteni számukra, amitől maga is el van ragadtatva. Ez ragályosnak tűnik, de csak így működik. Itt a kritikának megint fontos közvetítő szerepe van. Az, hogy most az néhány esetben ellentmondó, csak megsokszorozza az érdeklődést. AMN: Van-e arra vonatkozóan valamilyen vágya vagy indítványa, hogy hogyan lehetne értelmesen és egyúttal a közönségigények figyelembevételével megrendezni a zeneszerzők emlékéveit? Dr. Sinkovicz: Az emlékévek számomra egyáltalán nem jelentenek kihívást, ha híres mesterekről van szó. Nincs szükségem Mozart vagy Schubert emlékévre. Őket játsszák, és ez így van jól. Ha aztán ehhez - nagy csinnadrattával - még sikerül a szokásosnál több ember érdeklődését megnyerni, akkor, persze, elértünk valamit. De az is szép lenne, ha egy emlékévben egyszer már egy kevésbé ismert mesterre hivatkozhatnánk, aki kiérdemelte, hogy többet adják elő. Franz Schmidtre, például, vagy Erich Wolfgang Korngoldra, azokra, akik teljesen hamis imágót cipelnek magukkal, amelyet egyszer illene helyesbíteni. Itt is érvényes az állítás: A közönségnek kedvet kell csinálnunk a hallgatásukra ……”
[url] http://www.music.at/cms/index.php?section=151; Austrian Music Network – 2001 – Portré: [/url] Dr. Wilhelm Sinkovicz Zenekritikus és könyvíró (moderátor, kommentátor és többek között a Franz Schmidt Társaság elnöke) (Részlet) „ ……. AMN: A zenekritikus szemszögéből a zene színpada bizonyára másként néz ki, mint a hivatásos zenész, ill. a hangverseny-látogató szempontjából. Van-e olyan közös vonal, amely esetleg a szervező számára is kötelező kritériumokat teremthetne, avagy a nemzetközi összefonódás a zeneiparban annyira domináns, hogy az egyéni kezdeményezésekre már csak kevés mozgástér marad? Dr. Sinkovicz: Fontos a szervező kreativitása. A szervezőnek akarnia kell valamit, és azután meg kell keresnie azokat a művészeket, akikre ehhez szüksége van. A Wiener Konzerthausban és most, Zürichben, Alexander Pereira példája ideális: Az emberek nála érzik, hogy egy megszállott olyasvalamit szeretne közvetíteni számukra, amitől maga is el van ragadtatva. Ez ragályosnak tűnik, de csak így működik. Itt a kritikának megint fontos közvetítő szerepe van. Az, hogy most az néhány esetben ellentmondó, csak megsokszorozza az érdeklődést. AMN: Van-e arra vonatkozóan valamilyen vágya vagy indítványa, hogy hogyan lehetne értelmesen és egyúttal a közönségigények figyelembevételével megrendezni a zeneszerzők emlékéveit? Dr. Sinkovicz: Az emlékévek számomra egyáltalán nem jelentenek kihívást, ha híres mesterekről van szó. Nincs szükségem Mozart vagy Schubert emlékévre. Őket játsszák, és ez így van jól. Ha aztán ehhez - nagy csinnadrattával - még sikerül a szokásosnál több ember érdeklődését megnyerni, akkor, persze, elértünk valamit. De az is szép lenne, ha egy emlékévben egyszer már egy kevésbé ismert mesterre hivatkozhatnánk, aki kiérdemelte, hogy többet adják elő. Franz Schmidtre, például, vagy Erich Wolfgang Korngoldra, azokra, akik teljesen hamis imágót cipelnek magukkal, amelyet egyszer illene helyesbíteni. Itt is érvényes az állítás: A közönségnek kedvet kell csinálnunk a hallgatásukra ……”
1760 Ardelao 2016-04-29 00:07:25 [Válasz erre: 1752 Ardelao 2016-04-27 01:54:52]
Az 1752. sz. bejegyzésben közölt, 2010-ben írt cikk szerint Franz Schmidt bal kézre írt, Esz-Dúr Zongoraversenyének az előadása Markus Becker zongorajátékával és az Eiji Oue által vezényelt NDR Radiophilharmonie közreműködésével valamivel összefogottabb és tisztább volt, mint a Grante / Luisi-féle interpretáció. A bécsi „Die Presse” 2008.05.23-án ugyanazen zongoraverseny előadásáról, ahol Carlo Grante zongorázott, Fabio Luisi vezényelt és – az MDR Szimfonikus Zenekar helyett – a Bécsi Szimfonikusok közreműködtek, a lehető legnagyobb elismeréssel szól. Az előadás „elképesztő sikert” aratott, és Grante „az egykezes megbízó, Paul Wittgenstein számára írt, ördögien nehéz szóló részt” a kritika szerint mesterien kezelte. Ld. a vonatkozó részt itt (3. pont): [url] http://www.carlogrante.com/press-highlights/concerto-performance-reviews; Carlo Grante hangverseny-előadásai [/url] [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-concertante-variationen-konzert-es-dur-mw0001863345; Rövid, meghallgatható részletek az 1752. sz. bejegyzésben említett, Grante / Luisi- féle lemezfelvételből [/url]
Az 1752. sz. bejegyzésben közölt, 2010-ben írt cikk szerint Franz Schmidt bal kézre írt, Esz-Dúr Zongoraversenyének az előadása Markus Becker zongorajátékával és az Eiji Oue által vezényelt NDR Radiophilharmonie közreműködésével valamivel összefogottabb és tisztább volt, mint a Grante / Luisi-féle interpretáció. A bécsi „Die Presse” 2008.05.23-án ugyanazen zongoraverseny előadásáról, ahol Carlo Grante zongorázott, Fabio Luisi vezényelt és – az MDR Szimfonikus Zenekar helyett – a Bécsi Szimfonikusok közreműködtek, a lehető legnagyobb elismeréssel szól. Az előadás „elképesztő sikert” aratott, és Grante „az egykezes megbízó, Paul Wittgenstein számára írt, ördögien nehéz szóló részt” a kritika szerint mesterien kezelte. Ld. a vonatkozó részt itt (3. pont): [url] http://www.carlogrante.com/press-highlights/concerto-performance-reviews; Carlo Grante hangverseny-előadásai [/url] [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-concertante-variationen-konzert-es-dur-mw0001863345; Rövid, meghallgatható részletek az 1752. sz. bejegyzésben említett, Grante / Luisi- féle lemezfelvételből [/url]
1759 smaragd 2016-04-28 15:27:35 [Válasz erre: 1756 smaragd 2016-04-27 19:40:39]
Wiener Symphoniker Alois Melichar Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d18;5. März 1949[/url]
Wiener Symphoniker Alois Melichar Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d18;5. März 1949[/url]
1758 smaragd 2016-04-28 08:57:08 [Válasz erre: 1757 Ardelao 2016-04-28 08:09:34]
Szívemet melengette a mai friss tavaszi reggelen ez a hazai bejegyzés - ,ha szabad megjegyeznem itt a fórumon -, Franz Schmidt választott hazájából Ausztriából, Bécsből. [url]https://youtu.be/7xdBs4KO4Ss;az említett tétel, az említett ősbemutató[/url]
Szívemet melengette a mai friss tavaszi reggelen ez a hazai bejegyzés - ,ha szabad megjegyeznem itt a fórumon -, Franz Schmidt választott hazájából Ausztriából, Bécsből. [url]https://youtu.be/7xdBs4KO4Ss;az említett tétel, az említett ősbemutató[/url]
1757 Ardelao 2016-04-28 08:09:34
[url] http://7ora7.hu/hirek/fekete-gyula-muvenek-osbemutatoja-az-operahazban; Fekete Gyula művének ősbemutatója az Operaházban [/url] Idézet a 2014. február 12-én megjelent írásból: „ …… A Fekete Gyula-mű után Mozart C-dúr zongoraversenye szólal meg Bogányi Gergely előadásában, majd a szünet után egy méltatlanul elfeledett bécsi zeneszerző, Franz Schmidt (1874-1939) IV. szimfóniája hangzik el. Az apai ágon félig, anyai ágon teljesen magyar gyökerekkel rendelkező, ma Magyarországon alig ismert Schimdtről Győriványi Ráth György elmondta, hogy Pozsonyban együtt volt diák Dohnányival és Bartókkal, Ausztriában pedig komolyan ápolják az örökségét. „Schmidt nem akármilyen muzsikus volt, a bécsi főiskolán egyszerre tanított gordonkát, zongorát és zeneszerzést, valamint igen kiváló csellista volt, ha a Bécsi Filharmonikusok cselló szólamában próbajátékot hirdetnek, a IV. szimfónia második tételének gordonkaszólója a mai napig az egyik felvételi követelmény" – emlékeztetett a karmester. Schmidt IV. szimfóniájának előadása magyarországi bemutató lesz.”
[url] http://7ora7.hu/hirek/fekete-gyula-muvenek-osbemutatoja-az-operahazban; Fekete Gyula művének ősbemutatója az Operaházban [/url] Idézet a 2014. február 12-én megjelent írásból: „ …… A Fekete Gyula-mű után Mozart C-dúr zongoraversenye szólal meg Bogányi Gergely előadásában, majd a szünet után egy méltatlanul elfeledett bécsi zeneszerző, Franz Schmidt (1874-1939) IV. szimfóniája hangzik el. Az apai ágon félig, anyai ágon teljesen magyar gyökerekkel rendelkező, ma Magyarországon alig ismert Schimdtről Győriványi Ráth György elmondta, hogy Pozsonyban együtt volt diák Dohnányival és Bartókkal, Ausztriában pedig komolyan ápolják az örökségét. „Schmidt nem akármilyen muzsikus volt, a bécsi főiskolán egyszerre tanított gordonkát, zongorát és zeneszerzést, valamint igen kiváló csellista volt, ha a Bécsi Filharmonikusok cselló szólamában próbajátékot hirdetnek, a IV. szimfónia második tételének gordonkaszólója a mai napig az egyik felvételi követelmény" – emlékeztetett a karmester. Schmidt IV. szimfóniájának előadása magyarországi bemutató lesz.”
1756 smaragd 2016-04-27 19:40:39 [Válasz erre: 1751 smaragd 2016-04-26 16:04:38]
Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Alois Melichar Dirigent Franz Schütz Orgel Programm Werke von Franz Schmidt [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d0c;17. Februar 1949[/url]
Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Alois Melichar Dirigent Franz Schütz Orgel Programm Werke von Franz Schmidt [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d0c;17. Februar 1949[/url]
1755 Ardelao 2016-04-27 16:08:13
Amikor a vér szava áttételesen megszólal Franz Schmidt – jóllehet mindig is maximálisan tudatában volt különleges tehetségének – nem hajszolta a népszerűséget. Pontosabban mondva, nem szerette volna, ha halála után a zenéjén kívül az ő magánéletével bárki is behatóbban foglalkozik. Azt kívánta, elégedjék meg az utókor annyival, amennyit ő a saját maga által megírt életrajzában közölt. Természetesen – bár néhányan „elfeledett” zeneszerzőnek minősítették – ő sem kerülhette el a nagyok sorsát. Rengeteg írás, kortárs visszaemlékezés jelent meg nemcsak zenei munkásságáról, hanem életének kevésbé ismert történéseiről is. Remélem, hogy ha Franz Schmidt az égi zenekarból figyelemmel követi e fórum alakulását, megbocsájtja, hogy időnként, a rendelkezésre álló anyagokra hivatkozva, ill. azok felhasználásával mi is átléptük azt a határt, amelyet ő talán szeretett volna zárva tartani. Onnan, fentről bizonyára tisztábban látja, hogy e „galád tett” mögött csupán az a szerény, ám nemes szándék áll, hogy személyét, mint művészt és embert megismerje és zenéjét megszeresse a világ, hogy a vele kapcsolatos, már-már mélyre merült emlékek ismét a felszínre kerüljenek. Tagadhatatlan, hogy az igazán nagyszerű alkotásoknak önálló életük van, azaz a tehetségnek úgy kell sugároznia a műből, hogy annak megítélését alkotójának személye ne befolyásolhassa. Mégis vallom, hogy sokkal közelebb kerül hozzánk egy mű, ha ismerjük alkotóját, úgy is, mint embert. Ezért tartom bocsánatos bűnnek, hogy e fórumon Schmidt életével is meglehetősen sokat foglalkoztunk. Dr. Carmen Ottner asszonynak, a Franz Schmidt Társaság főtitkárának, egyszer feltettem a kérdést, mi történt Franz Schmidt unokájával, miután annak édesanyja - Schmidt leánya, Emma - meghalt. Az érdekelt volna, vitte-e valaki Franz Schmidt istenáldotta tehetségét tovább, és titkon reméltem, hogy Schmidtnek némi vigaszt adott a gyermek, akiben imádott leánya mégis csak tovább élt. Ottner asszony készségesen válaszolt, és hozzájárult ahhoz, hogy e választ közzétegyem: „Schmidt leányunokájával (Marianne Holzschuh) még volt alkalmam a nyolcvanas években megismerkedni. Egyszer rövid időre Bécsben járt. Pár évre rá meghalt, viszonylag fiatalon, szélütésben. Kedves hölgy volt, inkább boldogtalannak mondható, elvált. Apja zenekiadó vállalatánál dolgozott, a bajorországi Weingartenben lévő „Holzschuh Verlag”-ban. Apja (Alfons Holzschuh) ismét megnősült, és született még egy leánygyermeke, aki egy jómódú angolhoz ment férjhez, és évtizedek óta Nagy Britanniában él. Ő társaságunk „támogatója”. Személyesen nem ismerem, de írásaiban nagyon kedves, és hálás a tevékenységünkért. A fia egyszer meglátogatott engem, és nekünk ajándékozott egy olajfestményt, amely Schmidt leányáról, Emmáról készült. Mivel a képet sehová sem tudtuk elhelyezni, azt a Bécsi Filharmonikusoknak ajándékoztam, akik restauráltatták, és a Zeneegyletben lévő irodájukban kifüggesztették. Schmidt leányunokája nem foglalkozott zenével, de ő dolgozott apja kiadójában, és vezette azt. Gyermeke nem volt.” Nos, Franz Schmidt emlékét mégiscsak ápolja valaki a családban, nevezetesen Schmidt unokájának, Marianne Holzschuhnak a féltestvére, akiben a vér szava áttételesen megszólalt. Emma képe pedig, a hőn szeretett leánygyermeké, akinek emlékét Franz Schmidt a zeneirodalom egyik legszívbemarkolóbb szimfóniájában örökítette meg, a Zeneegyletben őrködik, vigyáz arra, hogy zseniális édesapjának az emléke ne merülhessen feledésbe.
Amikor a vér szava áttételesen megszólal Franz Schmidt – jóllehet mindig is maximálisan tudatában volt különleges tehetségének – nem hajszolta a népszerűséget. Pontosabban mondva, nem szerette volna, ha halála után a zenéjén kívül az ő magánéletével bárki is behatóbban foglalkozik. Azt kívánta, elégedjék meg az utókor annyival, amennyit ő a saját maga által megírt életrajzában közölt. Természetesen – bár néhányan „elfeledett” zeneszerzőnek minősítették – ő sem kerülhette el a nagyok sorsát. Rengeteg írás, kortárs visszaemlékezés jelent meg nemcsak zenei munkásságáról, hanem életének kevésbé ismert történéseiről is. Remélem, hogy ha Franz Schmidt az égi zenekarból figyelemmel követi e fórum alakulását, megbocsájtja, hogy időnként, a rendelkezésre álló anyagokra hivatkozva, ill. azok felhasználásával mi is átléptük azt a határt, amelyet ő talán szeretett volna zárva tartani. Onnan, fentről bizonyára tisztábban látja, hogy e „galád tett” mögött csupán az a szerény, ám nemes szándék áll, hogy személyét, mint művészt és embert megismerje és zenéjét megszeresse a világ, hogy a vele kapcsolatos, már-már mélyre merült emlékek ismét a felszínre kerüljenek. Tagadhatatlan, hogy az igazán nagyszerű alkotásoknak önálló életük van, azaz a tehetségnek úgy kell sugároznia a műből, hogy annak megítélését alkotójának személye ne befolyásolhassa. Mégis vallom, hogy sokkal közelebb kerül hozzánk egy mű, ha ismerjük alkotóját, úgy is, mint embert. Ezért tartom bocsánatos bűnnek, hogy e fórumon Schmidt életével is meglehetősen sokat foglalkoztunk. Dr. Carmen Ottner asszonynak, a Franz Schmidt Társaság főtitkárának, egyszer feltettem a kérdést, mi történt Franz Schmidt unokájával, miután annak édesanyja - Schmidt leánya, Emma - meghalt. Az érdekelt volna, vitte-e valaki Franz Schmidt istenáldotta tehetségét tovább, és titkon reméltem, hogy Schmidtnek némi vigaszt adott a gyermek, akiben imádott leánya mégis csak tovább élt. Ottner asszony készségesen válaszolt, és hozzájárult ahhoz, hogy e választ közzétegyem: „Schmidt leányunokájával (Marianne Holzschuh) még volt alkalmam a nyolcvanas években megismerkedni. Egyszer rövid időre Bécsben járt. Pár évre rá meghalt, viszonylag fiatalon, szélütésben. Kedves hölgy volt, inkább boldogtalannak mondható, elvált. Apja zenekiadó vállalatánál dolgozott, a bajorországi Weingartenben lévő „Holzschuh Verlag”-ban. Apja (Alfons Holzschuh) ismét megnősült, és született még egy leánygyermeke, aki egy jómódú angolhoz ment férjhez, és évtizedek óta Nagy Britanniában él. Ő társaságunk „támogatója”. Személyesen nem ismerem, de írásaiban nagyon kedves, és hálás a tevékenységünkért. A fia egyszer meglátogatott engem, és nekünk ajándékozott egy olajfestményt, amely Schmidt leányáról, Emmáról készült. Mivel a képet sehová sem tudtuk elhelyezni, azt a Bécsi Filharmonikusoknak ajándékoztam, akik restauráltatták, és a Zeneegyletben lévő irodájukban kifüggesztették. Schmidt leányunokája nem foglalkozott zenével, de ő dolgozott apja kiadójában, és vezette azt. Gyermeke nem volt.” Nos, Franz Schmidt emlékét mégiscsak ápolja valaki a családban, nevezetesen Schmidt unokájának, Marianne Holzschuhnak a féltestvére, akiben a vér szava áttételesen megszólalt. Emma képe pedig, a hőn szeretett leánygyermeké, akinek emlékét Franz Schmidt a zeneirodalom egyik legszívbemarkolóbb szimfóniájában örökítette meg, a Zeneegyletben őrködik, vigyáz arra, hogy zseniális édesapjának az emléke ne merülhessen feledésbe.
1754 Ardelao 2016-04-27 02:13:55 [Válasz erre: 1752 Ardelao 2016-04-27 01:54:52]
Ezen az oldalon az 1752. sz. bejegyzésben említett, teljes lemezből hallgathatunk meg rövid részleteket: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/CPO/7773382#listen; F. Schmidt: Beethoven Variations & Piano Concerto - CPO: 7773382 [/url] Markus Becker - Piano NDR Radiophilharmonie Hannover Eiji Oue - Conductor
Ezen az oldalon az 1752. sz. bejegyzésben említett, teljes lemezből hallgathatunk meg rövid részleteket: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/CPO/7773382#listen; F. Schmidt: Beethoven Variations & Piano Concerto - CPO: 7773382 [/url] Markus Becker - Piano NDR Radiophilharmonie Hannover Eiji Oue - Conductor
1753 Ardelao 2016-04-27 01:56:15 [Válasz erre: 1752 Ardelao 2016-04-27 01:54:52]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=caLpdAyMbwE; Franz Schmidt (1874-1939) - Concertante variations on a theme of Beethoven for Piano (left hand) and Orchestra [/url] Markus Becker - Piano NDR Radiophilharmonie Hannover Eiji Oue - Conductor
[url] https://www.youtube.com/watch?v=caLpdAyMbwE; Franz Schmidt (1874-1939) - Concertante variations on a theme of Beethoven for Piano (left hand) and Orchestra [/url] Markus Becker - Piano NDR Radiophilharmonie Hannover Eiji Oue - Conductor
1752 Ardelao 2016-04-27 01:54:52
[url] http://www.dasorchester.de/de_DE/journal/issues/showarticle,31782.html; Franz Schmidt: Beethoven Variations / Piano Concerto [/url] Előadja: Markus Becker (zongora), NDR Radiophilharmonie Karmester: Eiji Oue Kiadó/Label: cpo 777 338-2 Kategória: CD-k Megjelent az Orchester 2010. évi decemberi számának 76. oldalán Johannes Killyen írása „Franz Schmidt ma már bizonyára nem számít igazán elfeledettnek. Elvégre legfontosabb műveinek a felvételei ma minden további nélkül, ráadásul a szimfóniák tekintélyes választékban kaphatók. Létezik egy Franz Schmidt Társaság és számos tanulmány, valamint kiadvány, amely e későromantikus mester életével és munkásságával foglalkozik. Egyedül az utókor nem hagyott ennek az osztrák művésznek sok helyet a koncertéletben, honfitársai, Mahler és Bruckner, valamint Richard Strauss mellett: A Schmidt Társaság internetes oldalán (www.franzschmidtgesellschaft.at) 2010 második félévére világviszonylatban csupán valamivel több, mint egy tucat hangverseny és operabemutató található. Ez nem sok egy olyan zeneszerző számára, akit életében nagyra becsültek, és dicsérő jelzőkkel illettek, sőt, akit a nácik Ausztria legnagyobb élő zeneszerzőjének tartottak. De mégis, ki volt ez a Franz Schmidt? Röviden szólva: univerzális zenei zseni. Csellista, zongoraművész, szólista és kamarazenész, szólócsellista a Bécsi Udvari Opera Zenekaránál, tisztelt tanár, csodált zeneszerző. Írt kamarazenét és négy szimfóniát, orgonaművet, megírta a Notre Dame c. operát és a gyakran játszott oratóriumot, A hétpecsétes könyvet. Most két új, érdekfeszítő koncertfelvétel áll rendelkezésre Schmidt műveiből, a zongorára és zenekarra írt Változatok egy Beethoven-témára (1923), valamint az Esz-dúr zongoraverseny (1931). Noha mindkét művet csak két évvel ezelőtt játszotta lemezre Carlo Grante és az MDR Szimfonikus Zenekar Fabio Luisi vezetése alatt, a hanglemezek piacán mégis van helye egy alternatívának, kiváltképpen azért, mert Markus Becker és az Eiji Oue által vezényelt NDR Radiophilharmonie előadása valamivel összefogottabb és tisztább, mint Grante / Luisi interpretációja. Mindkét mű különlegessége az, hogy – Paul Wittgenstein, a félkarú zongoraművész kívánságára – csak bal kézre íródtak. Ez automatikusan oda vezet, hogy a zeneszerző a teljes fogást igénylő harmóniákkal szemben nagyobb figyelmet fordít a dallamok alakulására, és különös gondossággal kezeli a zenekari tételt, amely a zongorarésznek szép keretet ad, de azt sohasem nyomja el. Schmidt szerzeményeinek jellemzői e művekben is világosan megmutatkoznak: a tonalitástól csak finoman eltérő harmóniák, folyamatos utalás nagy irodalmi művekre, bonyolult ellenpontozás. Ez elsőre kissé eklektikusnak tűnhet, de Schmidtnek igazság szerint egészen egyéni zenei nyelvezete van. Emocionálisan, persze, nem egészen olyan feltűnő és extrovertált, mint Bruckneré vagy Mahleré. Schönberg vagy Hindemith zenéjéhez pedig még kevesebb köze van. Schmidt egyike azoknak, akik a progresszív zenei gondolkodásnak gyorsan áldozatul estek, de a német hangversenytermekben nyugodtan előadhatnák valamivel gyakrabban is.” [url] http://imgartists.com/artist/eiji_oue; Eiji Oue [/url] [url] http://www.markusbecker-pianist.de/; Markus Becker [/url]
[url] http://www.dasorchester.de/de_DE/journal/issues/showarticle,31782.html; Franz Schmidt: Beethoven Variations / Piano Concerto [/url] Előadja: Markus Becker (zongora), NDR Radiophilharmonie Karmester: Eiji Oue Kiadó/Label: cpo 777 338-2 Kategória: CD-k Megjelent az Orchester 2010. évi decemberi számának 76. oldalán Johannes Killyen írása „Franz Schmidt ma már bizonyára nem számít igazán elfeledettnek. Elvégre legfontosabb műveinek a felvételei ma minden további nélkül, ráadásul a szimfóniák tekintélyes választékban kaphatók. Létezik egy Franz Schmidt Társaság és számos tanulmány, valamint kiadvány, amely e későromantikus mester életével és munkásságával foglalkozik. Egyedül az utókor nem hagyott ennek az osztrák művésznek sok helyet a koncertéletben, honfitársai, Mahler és Bruckner, valamint Richard Strauss mellett: A Schmidt Társaság internetes oldalán (www.franzschmidtgesellschaft.at) 2010 második félévére világviszonylatban csupán valamivel több, mint egy tucat hangverseny és operabemutató található. Ez nem sok egy olyan zeneszerző számára, akit életében nagyra becsültek, és dicsérő jelzőkkel illettek, sőt, akit a nácik Ausztria legnagyobb élő zeneszerzőjének tartottak. De mégis, ki volt ez a Franz Schmidt? Röviden szólva: univerzális zenei zseni. Csellista, zongoraművész, szólista és kamarazenész, szólócsellista a Bécsi Udvari Opera Zenekaránál, tisztelt tanár, csodált zeneszerző. Írt kamarazenét és négy szimfóniát, orgonaművet, megírta a Notre Dame c. operát és a gyakran játszott oratóriumot, A hétpecsétes könyvet. Most két új, érdekfeszítő koncertfelvétel áll rendelkezésre Schmidt műveiből, a zongorára és zenekarra írt Változatok egy Beethoven-témára (1923), valamint az Esz-dúr zongoraverseny (1931). Noha mindkét művet csak két évvel ezelőtt játszotta lemezre Carlo Grante és az MDR Szimfonikus Zenekar Fabio Luisi vezetése alatt, a hanglemezek piacán mégis van helye egy alternatívának, kiváltképpen azért, mert Markus Becker és az Eiji Oue által vezényelt NDR Radiophilharmonie előadása valamivel összefogottabb és tisztább, mint Grante / Luisi interpretációja. Mindkét mű különlegessége az, hogy – Paul Wittgenstein, a félkarú zongoraművész kívánságára – csak bal kézre íródtak. Ez automatikusan oda vezet, hogy a zeneszerző a teljes fogást igénylő harmóniákkal szemben nagyobb figyelmet fordít a dallamok alakulására, és különös gondossággal kezeli a zenekari tételt, amely a zongorarésznek szép keretet ad, de azt sohasem nyomja el. Schmidt szerzeményeinek jellemzői e művekben is világosan megmutatkoznak: a tonalitástól csak finoman eltérő harmóniák, folyamatos utalás nagy irodalmi művekre, bonyolult ellenpontozás. Ez elsőre kissé eklektikusnak tűnhet, de Schmidtnek igazság szerint egészen egyéni zenei nyelvezete van. Emocionálisan, persze, nem egészen olyan feltűnő és extrovertált, mint Bruckneré vagy Mahleré. Schönberg vagy Hindemith zenéjéhez pedig még kevesebb köze van. Schmidt egyike azoknak, akik a progresszív zenei gondolkodásnak gyorsan áldozatul estek, de a német hangversenytermekben nyugodtan előadhatnák valamivel gyakrabban is.” [url] http://imgartists.com/artist/eiji_oue; Eiji Oue [/url] [url] http://www.markusbecker-pianist.de/; Markus Becker [/url]
1751 smaragd 2016-04-26 16:04:38 [Válasz erre: 1750 smaragd 2016-04-26 09:05:00]
Franz Schmidt halálának 10. évfordulóján két emlékhangversenyt adott a Wiener Symphoniker. Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Alois Melichar Dirigent [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d0b;16. Februar 1949[/url]
Franz Schmidt halálának 10. évfordulóján két emlékhangversenyt adott a Wiener Symphoniker. Wiener Symphoniker Hans Knappertsbusch Dirigent Alois Melichar Dirigent [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010d0b;16. Februar 1949[/url]
