1850 smaragd 2016-05-06 17:47:07 [Válasz erre: 1849 smaragd 2016-05-06 17:43:42]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011320;6. Februar 1958[/url]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011320;6. Februar 1958[/url]
1849 smaragd 2016-05-06 17:43:42 [Válasz erre: 1848 smaragd 2016-05-06 17:40:30]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen für ein Thema von Beethoven in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011319;5. Februar 1958[/url]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen für ein Thema von Beethoven in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011319;5. Februar 1958[/url]
1848 smaragd 2016-05-06 17:40:30 [Válasz erre: 1847 smaragd 2016-05-06 14:39:06]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011314;4. Februar 1958[/url]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011314;4. Februar 1958[/url]
1847 smaragd 2016-05-06 14:39:06 [Válasz erre: 1846 smaragd 2016-05-06 14:36:10]
Wiener Symphoniker Anton Heiller Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001126d;25. Februar 1957[/url]
Wiener Symphoniker Anton Heiller Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001126d;25. Februar 1957[/url]
1846 smaragd 2016-05-06 14:36:10 [Válasz erre: 1843 smaragd 2016-05-06 14:25:33]
Wiener Symphoniker Anton Heiller Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011272;24. Februar 1957[/url]
Wiener Symphoniker Anton Heiller Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011272;24. Februar 1957[/url]
1845 smaragd 2016-05-06 14:32:22 [Válasz erre: 1844 smaragd 2016-05-06 14:25:48]
Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 C-Dur [url]https://youtu.be/uRvTthQ3vmU;Rudolf Moralt vezényel[/url]
Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 C-Dur [url]https://youtu.be/uRvTthQ3vmU;Rudolf Moralt vezényel[/url]
1844 smaragd 2016-05-06 14:25:48 [Válasz erre: 1842 smaragd 2016-05-06 14:22:50]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt:Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001126b;21. Februar 1957[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt:Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001126b;21. Februar 1957[/url]
1843 smaragd 2016-05-06 14:25:33 [Válasz erre: 1842 smaragd 2016-05-06 14:22:50]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt:Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001126b;21. Februar 1957[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt:Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001126b;21. Februar 1957[/url]
1842 smaragd 2016-05-06 14:22:50 [Válasz erre: 1832 smaragd 2016-05-05 20:12:27]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011270;20. Februar 1957[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011270;20. Februar 1957[/url]
1841 smaragd 2016-05-06 07:21:18
Vastapssal ért véget az a koncert, amelyet "Magyar dalok Liszt Ferenc budapesti kottatárából" címmel adott a Zeneakadémia Oratórium- és dalének tanszaka. A program előzetese itt olvasható: [url]http://zeneakademia.hu/hu/egyetemi-programok/-/program/magyar-dalok-liszt-ferenc-hagyatekaban-20160429-1800;koncert[/url] Az előadott zeneszerzők dalai közé a műsorba kerültek még Erkel Elek, Simonffy Kálmán, Korbay Ferenc,Chován Kálmán kompozíciói is. A koncert Szabó Ferenc János kutatásainak eredménye, amelyet avval a céllal végzett, hogy növendékei a budapesti Liszt hagyatékból kiválasztott már elfeledett zeneszerzők nem játszott dalait is megismerjék. Szándékát a növendékek lelkesedése követte, így került sor a koncert megszervezésére. Elegáns, nagyszerű színpadi élményben részesültünk a népies műdaloktól a német romantikáig ívelő program hallatán. Kiemelkedő szépségű Liszt: "O Meer im Abendstrahl" című duettje. Különlegesség volt Szabó Ferenc János remek bal kezes játéka, Liszt műve, amelyet Zichy Géza számára írt át. A dalok közötti ismertető szövegeket érdemes lenne interneten közzétenni. A fentieket Franz Schmidt fórumába jegyeztem be, a számos kapcsolódási pontot talán már nem szükséges részletezni.
Vastapssal ért véget az a koncert, amelyet "Magyar dalok Liszt Ferenc budapesti kottatárából" címmel adott a Zeneakadémia Oratórium- és dalének tanszaka. A program előzetese itt olvasható: [url]http://zeneakademia.hu/hu/egyetemi-programok/-/program/magyar-dalok-liszt-ferenc-hagyatekaban-20160429-1800;koncert[/url] Az előadott zeneszerzők dalai közé a műsorba kerültek még Erkel Elek, Simonffy Kálmán, Korbay Ferenc,Chován Kálmán kompozíciói is. A koncert Szabó Ferenc János kutatásainak eredménye, amelyet avval a céllal végzett, hogy növendékei a budapesti Liszt hagyatékból kiválasztott már elfeledett zeneszerzők nem játszott dalait is megismerjék. Szándékát a növendékek lelkesedése követte, így került sor a koncert megszervezésére. Elegáns, nagyszerű színpadi élményben részesültünk a népies műdaloktól a német romantikáig ívelő program hallatán. Kiemelkedő szépségű Liszt: "O Meer im Abendstrahl" című duettje. Különlegesség volt Szabó Ferenc János remek bal kezes játéka, Liszt műve, amelyet Zichy Géza számára írt át. A dalok közötti ismertető szövegeket érdemes lenne interneten közzétenni. A fentieket Franz Schmidt fórumába jegyeztem be, a számos kapcsolódási pontot talán már nem szükséges részletezni.
1840 smaragd 2016-05-06 05:36:30
Franz Schmidt művei lemezfelvételeken: [url]http://rateyourmusic.com/artist/franz_schmidt;albumok[/url]
Franz Schmidt művei lemezfelvételeken: [url]http://rateyourmusic.com/artist/franz_schmidt;albumok[/url]
1839 smaragd 2016-05-06 05:33:44 [Válasz erre: 1838 smaragd 2016-05-06 05:30:08]
Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" (1930-1931) [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Hans Knappertsbusch vezényel[/url]
Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" (1930-1931) [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Hans Knappertsbusch vezényel[/url]
1838 smaragd 2016-05-06 05:30:08 [Válasz erre: 1837 smaragd 2016-05-06 05:25:50]
Bár Vivien Schweitzer Pozsonyt a mai nevén említi, mégis érzékeli Franz Schmidt zenéjében a magyar örökséget. Talán ezt külföldről jobban hallani? [url]http://www.nytimes.com/2012/03/21/arts/music/notre-dame-franz-schmidts-opera-at-carnegie-hall.html?_r=1;"Notre Dame"[/url]
Bár Vivien Schweitzer Pozsonyt a mai nevén említi, mégis érzékeli Franz Schmidt zenéjében a magyar örökséget. Talán ezt külföldről jobban hallani? [url]http://www.nytimes.com/2012/03/21/arts/music/notre-dame-franz-schmidts-opera-at-carnegie-hall.html?_r=1;"Notre Dame"[/url]
1837 smaragd 2016-05-06 05:25:50
2012-ben a Carnegie Hall-ban az American Symphonie Orchestra közreműködésével koncertszerűen adták elő Franz Schmidt: "Notre Dame" című romantikus operáját. Két ottani írás olvasható a következő linkekben: [url]http://operaobsession.blogspot.hu/2012/03/man-lebt-ja-nur-ein-einzig-mal-schmidts.html;"Notre Dame"[/url]
2012-ben a Carnegie Hall-ban az American Symphonie Orchestra közreműködésével koncertszerűen adták elő Franz Schmidt: "Notre Dame" című romantikus operáját. Két ottani írás olvasható a következő linkekben: [url]http://operaobsession.blogspot.hu/2012/03/man-lebt-ja-nur-ein-einzig-mal-schmidts.html;"Notre Dame"[/url]
1836 Ardelao 2016-05-06 01:46:27 [Válasz erre: 1833 Ardelao 2016-05-05 23:57:30]
[url] http://diepresse.com/home/spectrum/zeichenderzeit/460757/Unter-Pinguinen;Pingvinek között [/url] 2009.03.13. | 15:32 | Walter Dobner riportja Zubin Mehtával (Die Presse) 2. rész Ön az édesapjánál, Bombaiban először hegedülni és zongorázni tanult; miért váltott Bécsben nagybőgőre, mielőtt teljesen a vezénylés felé fordult volna? Zenekarban akartam játszani, hegedűjátékban nem voltam elég jó, ezért tanultam nagybőgőzni Rühm professzornál. Barátommá vált, minden próbára magával vitt, ezért mulasztottam el oly sok elméleti órát. Ott voltam, amikor Kubelik Bartók Concerto for Orchestra c. művét először próbálta a Filharmonikusokkal, ezt nem felejtem el, aztán Bruckner Nyolcadik szimfóniáját sem, Karajannal. Az állóhelyen elbújva hallgattam, mert nem akarta, hogy bárki is jelen legyen. Akkoriban még nem ismertem őt, és egyszer a folyosón megkérdeztem, hogy meghallgathatom-e a próbán. Csak egy szót mondott: „Kizárt!” Én kész voltam. Amikor ezt később elmeséltem neki, nevetett, a maga sajátos módján. Igazán nevetni akkor láttam, amikor megmutattam neki egy képet, amelyet a feleségem az Antarktiszen készített: Ott álltam frakkban, ezer pingvin között. Játszik Ön olykor nagybőgőn? Már régen nem, a vonó még megvan, a hangszer már nincs. A tanár, aki leginkább hatott Önre, bizonyára Hans Swarowsky volt. Először apámtól tanultam, Indiában, elsősorban zeneszeretetet, a zenekar iránti szeretetet. Órák hosszat ült velem, kezében a partitúrával, és lemezeket hallgattunk, Toscaninitől, Furtwänglertől, Stokowskitól és egy keveset Kuszevickijtől is. A hangzás természetesen nem volt jó, de a tempók! Ezek a mai napig megmaradtak bennem: Toscanini és Furtwängler helyes tempói. Swarowskytól zenei fegyelmet tanultam. Formát tanított: A forma egy Haydn-szimfóniánál vagy egy Mahler-szimfóniánál tulajdonképpen semmit sem változik, csak variálódik. Swarowsky minket valahogy mindig így kérdezett: Mit tesz Beethoven a Pasztorálban ezzel a modulációval, és miért? – és így tanított minket. Nem gondolt arra, hogy ezeket a tapasztalatokat Ön is tanárként adja tovább? Idáig még nem jutottam el. Nagyon szívesen írtam volna könyvet karmesterek számára hat különböző időszakból származó hat műről, nemcsak elemzésekkel, hanem amelyben őszintén elmondom, hol botlottam el magam is. Konkrétan? Egy Haydn szimfónia, két Beethoven szimfónia, az „Eroica” és a „Kilencedik”, egy Brahms szimfónia biztosan, egy Richard Strauss mű, a „Le sacre du printemps”, Debussytől a „La mer” vagy az „Iberia”. Aztán Webern is, a kedvencem a kései bécsi zeneszerzők között, Schönberggel együtt – tőlük mindent ismerek. Alban Berggel sohasem kerültem ilyen szoros kapcsolatba, a „Wozzeck”-et, sajnos, csak egyszer adtam elő Firenzében. Még egy olyan terjedelmes repertoárnál is, mint amelyet Ön évek óta vezényel, időnként előfordulnak ismétlések. Vannak-e olyan művek, amelyekhez Önnek szünetre van szüksége, és olyanok, amelyeket bármikor el tudna vezényelni? Mindig örülök, amikor színpadra lépek, de nem tudnám naponta bemutatni az „Ein Heldenleben”-t, itt szükségem van egy kis szünetre, akkor megvan a frissesség és a lelkesedés. Az „Eroicát“ képes lennék naponta megcsinálni, mindig találok valami újat. Hasonlóan vagyok Mozart g-moll Szimfóniájával és Richard Strauss egyik művével, akkor is, ha a legtöbb karmester kolléga e téren nem ért egyet velem, és sok zenekar nem is tartja repertoárján: Ez a „Symphonia domestica”. Az Ön által betöltött, számos vezetői pozícióból kettőt már különösen régen gyakorol: 1985 óta a Maggio Musicale Fiorentino zeneigazgatója, és 40 éve az Izraeli Filharmonikusok vezető karmestere. Látja a közel keleti konfliktus megoldását? Izraelben nem lehet politika nélkül élni, én is sokat foglalkozom vele. Pillanatnyilag a kollégáim és a barátaim nem kedvelnek, mivel egy interjúban hevesen elleneztem a gázai háborút. Senki sem mondott ellent, de nem is fejezte ki senki sem az egyetértését, két író kivételével. Mindketten gratuláltak nekem, és részletesen megvitattuk a dolgot. Lenne megoldás? Természetesen: Az embernek akarnia kell a békét. Mindkét oldalon vannak kisebbségek, akik nem akarják – és e kisebbségek nagyon nagy lármát csapnak. Nem tudom, milyen lesz a következő izraeli kormány, hány szélsőséges jobbosnak kell még bekerülnie a következő koalícióba ahhoz, hogy kormányt alakítsanak, mivel Kadimát és Likudot csak egy ülés választja el egymástól. Jobb lenne, ha összeülnének, mint Kadima a szélsőséges jobbosokkal, legalább tárgyalhatnának, és szép héber nyelven beszélhetnének egymással. Hogyan látja ezt az ifjúság, jobban hajlik a békére? Az ifjúság jóval békeszeretőbb, inkább baloldali, valami egészen friss, de a vallásosak és a jobboldaliak, itt már nem merem ezt állítani; vajon ez még kisebbség? Mindez nagyon szomorú dolog. Örök kérdés, vajon jobbá válik-e az ember a művészet és a kultúra által. De azt, hogy a művészetnek összekötő szerepe van, olyan projekt mutatja, mint az Ön kollégáinak és az Ön barátjának, Daniel Barenboimnak a West-East Divan zenekara. Soha nem gondolt hasonlóra? Képzeljük el: A gázai konfliktus alatt Daniel azzal a zenekarral muzsikált, ahol egy palesztin és egy izraeli egy pultnál hegedült. Ez a bizonyítéka annak, hogy ez lehetséges. Nemrég kezdtem el araboknak nyugati zenét tanítani olyan izraeli arab helyeken, mint Jaffa, Názáret. Az álmom az, hogy egy izraeli arab egyszer az Izraeli Filharmonikus Zenekar tagjává váljon. Tehetség van elég, ők mindannyian tanulni akarnak. Tel Avivban emellett ott van a Buchmann Mehta Zeneiskolám; ebben egy frankfurti barátom, Josef Buchmann segít nekem. Északon is csinálunk hangversenyeket, amelyeket az arabok és a zsidók együtt látogatnak. Időközben létesült Jeruzsálemben egy iskola, amelyben a zsidókat és az arabokat együtt tanítják: Ez a jövő. E diákokból 150 jött el az egyik gyermekek számára rendezett koncertemre: először hallottam izraeli gyerekeket arabul beszélni. Évek óta ezt prédikálom: Ha együtt akartok élni, akkor beszélnetek kell a nyelveket. Minden arab beszél héberül, de alig akad izraeli, aki arabul beszél. Ennek meg kell változnia. Hány hónapot tölt el Izraelben? Három hónapot. Három hónapot töltök Firenzében, egy hónapot otthon, Los Angelesben, majd jön Bécs, Berlin, májusban és júniusban Valencia, ott a Mediterrán Fesztivál elnöke vagyok. A müncheni évek után az Ön számára az opera véget ér? Igen, de Izraelben megcsinálom a „Don Giovannit“, Firenze és Valencia közös produkciójaként a „Ringet”. A 2011/12-es évadban a Staatsoperben előadandó, új „Carmenra” készülök. Milyen gyakran lép fel évente? Egy szabad hónapom van, a többit élvezem, a zenélés számomra nem munka. Így már érthető, miért mondta Ön egyszer azt, hogy nem ismeri a szabadságot, az Ön szabadsága Bruckner Nyolcadik szimfóniája. A feleségem mindig különleges utakat talál ki. 1998-ban Ruandában voltunk, hogy meglátogassuk a gorillákat. Őket nem az állatkertben látni, a hegyen találjuk meg őket. Nagyon fárasztó volt, először a mezőkön átvágni, majd a dzsungel. Ezután visszarepültem New Yorkba, és történetesen Bruckner Nyolcadik szimfóniája szerepelt a programomon. Ahogyan az Adagio elkezdődött, azt gondoltam: Most kezdődik a nyaralásom, most a strandon heverek!” Vége
[url] http://diepresse.com/home/spectrum/zeichenderzeit/460757/Unter-Pinguinen;Pingvinek között [/url] 2009.03.13. | 15:32 | Walter Dobner riportja Zubin Mehtával (Die Presse) 2. rész Ön az édesapjánál, Bombaiban először hegedülni és zongorázni tanult; miért váltott Bécsben nagybőgőre, mielőtt teljesen a vezénylés felé fordult volna? Zenekarban akartam játszani, hegedűjátékban nem voltam elég jó, ezért tanultam nagybőgőzni Rühm professzornál. Barátommá vált, minden próbára magával vitt, ezért mulasztottam el oly sok elméleti órát. Ott voltam, amikor Kubelik Bartók Concerto for Orchestra c. művét először próbálta a Filharmonikusokkal, ezt nem felejtem el, aztán Bruckner Nyolcadik szimfóniáját sem, Karajannal. Az állóhelyen elbújva hallgattam, mert nem akarta, hogy bárki is jelen legyen. Akkoriban még nem ismertem őt, és egyszer a folyosón megkérdeztem, hogy meghallgathatom-e a próbán. Csak egy szót mondott: „Kizárt!” Én kész voltam. Amikor ezt később elmeséltem neki, nevetett, a maga sajátos módján. Igazán nevetni akkor láttam, amikor megmutattam neki egy képet, amelyet a feleségem az Antarktiszen készített: Ott álltam frakkban, ezer pingvin között. Játszik Ön olykor nagybőgőn? Már régen nem, a vonó még megvan, a hangszer már nincs. A tanár, aki leginkább hatott Önre, bizonyára Hans Swarowsky volt. Először apámtól tanultam, Indiában, elsősorban zeneszeretetet, a zenekar iránti szeretetet. Órák hosszat ült velem, kezében a partitúrával, és lemezeket hallgattunk, Toscaninitől, Furtwänglertől, Stokowskitól és egy keveset Kuszevickijtől is. A hangzás természetesen nem volt jó, de a tempók! Ezek a mai napig megmaradtak bennem: Toscanini és Furtwängler helyes tempói. Swarowskytól zenei fegyelmet tanultam. Formát tanított: A forma egy Haydn-szimfóniánál vagy egy Mahler-szimfóniánál tulajdonképpen semmit sem változik, csak variálódik. Swarowsky minket valahogy mindig így kérdezett: Mit tesz Beethoven a Pasztorálban ezzel a modulációval, és miért? – és így tanított minket. Nem gondolt arra, hogy ezeket a tapasztalatokat Ön is tanárként adja tovább? Idáig még nem jutottam el. Nagyon szívesen írtam volna könyvet karmesterek számára hat különböző időszakból származó hat műről, nemcsak elemzésekkel, hanem amelyben őszintén elmondom, hol botlottam el magam is. Konkrétan? Egy Haydn szimfónia, két Beethoven szimfónia, az „Eroica” és a „Kilencedik”, egy Brahms szimfónia biztosan, egy Richard Strauss mű, a „Le sacre du printemps”, Debussytől a „La mer” vagy az „Iberia”. Aztán Webern is, a kedvencem a kései bécsi zeneszerzők között, Schönberggel együtt – tőlük mindent ismerek. Alban Berggel sohasem kerültem ilyen szoros kapcsolatba, a „Wozzeck”-et, sajnos, csak egyszer adtam elő Firenzében. Még egy olyan terjedelmes repertoárnál is, mint amelyet Ön évek óta vezényel, időnként előfordulnak ismétlések. Vannak-e olyan művek, amelyekhez Önnek szünetre van szüksége, és olyanok, amelyeket bármikor el tudna vezényelni? Mindig örülök, amikor színpadra lépek, de nem tudnám naponta bemutatni az „Ein Heldenleben”-t, itt szükségem van egy kis szünetre, akkor megvan a frissesség és a lelkesedés. Az „Eroicát“ képes lennék naponta megcsinálni, mindig találok valami újat. Hasonlóan vagyok Mozart g-moll Szimfóniájával és Richard Strauss egyik művével, akkor is, ha a legtöbb karmester kolléga e téren nem ért egyet velem, és sok zenekar nem is tartja repertoárján: Ez a „Symphonia domestica”. Az Ön által betöltött, számos vezetői pozícióból kettőt már különösen régen gyakorol: 1985 óta a Maggio Musicale Fiorentino zeneigazgatója, és 40 éve az Izraeli Filharmonikusok vezető karmestere. Látja a közel keleti konfliktus megoldását? Izraelben nem lehet politika nélkül élni, én is sokat foglalkozom vele. Pillanatnyilag a kollégáim és a barátaim nem kedvelnek, mivel egy interjúban hevesen elleneztem a gázai háborút. Senki sem mondott ellent, de nem is fejezte ki senki sem az egyetértését, két író kivételével. Mindketten gratuláltak nekem, és részletesen megvitattuk a dolgot. Lenne megoldás? Természetesen: Az embernek akarnia kell a békét. Mindkét oldalon vannak kisebbségek, akik nem akarják – és e kisebbségek nagyon nagy lármát csapnak. Nem tudom, milyen lesz a következő izraeli kormány, hány szélsőséges jobbosnak kell még bekerülnie a következő koalícióba ahhoz, hogy kormányt alakítsanak, mivel Kadimát és Likudot csak egy ülés választja el egymástól. Jobb lenne, ha összeülnének, mint Kadima a szélsőséges jobbosokkal, legalább tárgyalhatnának, és szép héber nyelven beszélhetnének egymással. Hogyan látja ezt az ifjúság, jobban hajlik a békére? Az ifjúság jóval békeszeretőbb, inkább baloldali, valami egészen friss, de a vallásosak és a jobboldaliak, itt már nem merem ezt állítani; vajon ez még kisebbség? Mindez nagyon szomorú dolog. Örök kérdés, vajon jobbá válik-e az ember a művészet és a kultúra által. De azt, hogy a művészetnek összekötő szerepe van, olyan projekt mutatja, mint az Ön kollégáinak és az Ön barátjának, Daniel Barenboimnak a West-East Divan zenekara. Soha nem gondolt hasonlóra? Képzeljük el: A gázai konfliktus alatt Daniel azzal a zenekarral muzsikált, ahol egy palesztin és egy izraeli egy pultnál hegedült. Ez a bizonyítéka annak, hogy ez lehetséges. Nemrég kezdtem el araboknak nyugati zenét tanítani olyan izraeli arab helyeken, mint Jaffa, Názáret. Az álmom az, hogy egy izraeli arab egyszer az Izraeli Filharmonikus Zenekar tagjává váljon. Tehetség van elég, ők mindannyian tanulni akarnak. Tel Avivban emellett ott van a Buchmann Mehta Zeneiskolám; ebben egy frankfurti barátom, Josef Buchmann segít nekem. Északon is csinálunk hangversenyeket, amelyeket az arabok és a zsidók együtt látogatnak. Időközben létesült Jeruzsálemben egy iskola, amelyben a zsidókat és az arabokat együtt tanítják: Ez a jövő. E diákokból 150 jött el az egyik gyermekek számára rendezett koncertemre: először hallottam izraeli gyerekeket arabul beszélni. Évek óta ezt prédikálom: Ha együtt akartok élni, akkor beszélnetek kell a nyelveket. Minden arab beszél héberül, de alig akad izraeli, aki arabul beszél. Ennek meg kell változnia. Hány hónapot tölt el Izraelben? Három hónapot. Három hónapot töltök Firenzében, egy hónapot otthon, Los Angelesben, majd jön Bécs, Berlin, májusban és júniusban Valencia, ott a Mediterrán Fesztivál elnöke vagyok. A müncheni évek után az Ön számára az opera véget ér? Igen, de Izraelben megcsinálom a „Don Giovannit“, Firenze és Valencia közös produkciójaként a „Ringet”. A 2011/12-es évadban a Staatsoperben előadandó, új „Carmenra” készülök. Milyen gyakran lép fel évente? Egy szabad hónapom van, a többit élvezem, a zenélés számomra nem munka. Így már érthető, miért mondta Ön egyszer azt, hogy nem ismeri a szabadságot, az Ön szabadsága Bruckner Nyolcadik szimfóniája. A feleségem mindig különleges utakat talál ki. 1998-ban Ruandában voltunk, hogy meglátogassuk a gorillákat. Őket nem az állatkertben látni, a hegyen találjuk meg őket. Nagyon fárasztó volt, először a mezőkön átvágni, majd a dzsungel. Ezután visszarepültem New Yorkba, és történetesen Bruckner Nyolcadik szimfóniája szerepelt a programomon. Ahogyan az Adagio elkezdődött, azt gondoltam: Most kezdődik a nyaralásom, most a strandon heverek!” Vége
1835 Ardelao 2016-05-06 00:16:52 [Válasz erre: 1833 Ardelao 2016-05-05 23:57:30]
Sajnos, a technika megint megtréfált. Annyira igyekeztem a szövegbe beilleszteni a vonatkozó linkeket, hogy végül a szöveg látta kárát. 1833. sz. bejegyzésem első bekezdése tehát helyesen a következő: Zubin Mehta, a világhírű, indiai származású karmester 2016. április 29-én töltötte be 80. életévét. Mehta repertoárján gyakran szerepeltek késő romantikus zeneszerzők művei, így legutóbb 2015 szeptemberében a karmester a Berlini Filharmonikusokkal – mások művei mellett - Franz Schmidt Notre Dame-jának a Közjátékát adta elő. Jóval korábban nagyon szép felvétel készült Schmidt 4. szimfóniájáról is, ahol a Los Angelesi Szimfonikus Zenekart ugyancsak Mehta vezényelte.
Sajnos, a technika megint megtréfált. Annyira igyekeztem a szövegbe beilleszteni a vonatkozó linkeket, hogy végül a szöveg látta kárát. 1833. sz. bejegyzésem első bekezdése tehát helyesen a következő: Zubin Mehta, a világhírű, indiai származású karmester 2016. április 29-én töltötte be 80. életévét. Mehta repertoárján gyakran szerepeltek késő romantikus zeneszerzők művei, így legutóbb 2015 szeptemberében a karmester a Berlini Filharmonikusokkal – mások művei mellett - Franz Schmidt Notre Dame-jának a Közjátékát adta elő. Jóval korábban nagyon szép felvétel készült Schmidt 4. szimfóniájáról is, ahol a Los Angelesi Szimfonikus Zenekart ugyancsak Mehta vezényelte.
1834 Ardelao 2016-05-06 00:05:50 [Válasz erre: 1833 Ardelao 2016-05-05 23:57:30]
Úgy tűnik, előző bejegyzésemben nem sikerül megnyitni az említett lemez linkjét. Itt megpróbálom ismét - megnyithatóan - beilleszteni. [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphony-no-4-schoenberg-chamber-symphony-no-1-mw0001371464; Lemezfelvétel – F. Schmidt: 4. szimfónia, vezényel: Zubin Mehta [/url]
Úgy tűnik, előző bejegyzésemben nem sikerül megnyitni az említett lemez linkjét. Itt megpróbálom ismét - megnyithatóan - beilleszteni. [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphony-no-4-schoenberg-chamber-symphony-no-1-mw0001371464; Lemezfelvétel – F. Schmidt: 4. szimfónia, vezényel: Zubin Mehta [/url]
1833 Ardelao 2016-05-05 23:57:30
Zubin Mehta, a világhírű, indiai származású karmester 2016. április 29-én töltötte be 80. életévét. Mehta repertoárján gyakran szerepeltek késő romantikus zeneszerzők művei, így legutóbb 2015 szeptemberében a [url] http://www.berliner-philharmoniker.de/konzerte/kalender/details/22385/;Berlini Filharmonikusokkal [/url] – mások művei mellett - Franz Schmidt Notre Dame-jának a Közjátékát adta elő. Jóval korábban nagyon szép felvétel készült [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphony-no-4-schoenberg-chamber-symphony-no-1-mw0001371464; Schmidt 4. szimfóniájáról [/url] is, ahol a Los Angelesi Szimfonikus Zenekart ugyancsak Mehta vezényelte. Mehta előszeretettel foglalkozik politikával is, ami egy nagy művész esetében, akinek élete a zene, nem feltétlenül szerencsés. Hiszen pontosan a hivatás szeretete, ill. szakadatlan művelése az, ami számára kevesebb esélyt ad arra, hogy behatóan foglalkozzék egyéb ügyekkel is. Mehta feltehetően egy ilyen félreinformáltság kapcsán került konfliktusba 2013-ban a [url] http://mno.hu/grund/a-sztarkarmester-antiszemitizmussal-vadolja-az-operahazat-1165704;Magyar Állami Operaházzal [/url]. E kellemetlen ügy – úgy tűnik – időközben rendeződött, mert a karmester 2014 szeptemberében már fellépett a budapesti Művészetek Palotájában. Mehta 80. születésnapja alkalmából idézem az alábbi interjút, amely kicsit közelebb hozza az olvasóhoz a karmestert, úgy is, mint embert: [url] http://diepresse.com/home/spectrum/zeichenderzeit/460757/Unter-Pinguinen;Pingvinek között [/url] 2009.03.13. | 15:32 | Walter Dobner riportja Zubin Mehtával (Die Presse) 1. rész „Az álmom az, hogy egy izraeli arab egyszer az Izraeli Filharmonikus Zenekar tagjává váljon.“ Zubin Mehta a közel keleti konfliktusról, Brucknerről, Karajanról és Ruanda gorilláiról. Ezekben a napokban térnek haza a Bécsi Filharmonikusok. Csak most hagytak maguk mögött egy világkörüli utat, London, Párizs, Philadelphia, New York Los Angeles, Beijing, Mumbai, Ala Ain és Abu Dhabi állomásokkal, vezető karmesterük, Zubin Mehta vezetésével. A bécsi klasszikus korszaktól a második bécsi iskoláig tartó időszakból származó művekkel, de a megszokott repertoárban nem szereplő darabokkal is, amelyek az 1936-ban Bombaiban született, majd Bécsben tanult Mehta kifejezett kívánságát képezték. Zubin Mehta, Önnek Bruckner Kilencedik szimfóniája a Bécsi Filharmonikusokkal a legkorábbi felvételei közé tartozik. Ez akkor is benne volt az Ön poggyászában, amikor a zenekarral világkörüli úton volt. Honnan származik ez a Brucknerrel kapcsolatban érzett lelki rokonság? Amikor ez a lemez keletkezett, Ön még csak 29 éves volt. Bécsből. Sokat tanultam Bombaiban, de nem Brucknert. Viszont az osztályomban én voltam az egyetlen, aki már ismerte Mahler Negyedik szimfóniáját. Honnan? A Bruno Walterrel készült lemezről, megvolt a partitúrája is, Brucknertől ellenben egyetlen hangjegy sem. Ki vezette Önt Brucknerhez? Volkmar Andreae, Josef Krips, Karl Böhm, Carl Schuricht, Herbert von Karajan karmester. Jelen voltam mindegyikük próbáin, Brucknert a tanárom, Hans Swarowsky is alaposan ismerte, és Mahlert is. 1954-ben Mahlert Bécsben még nem tartották túl sokra, ez csak 1960 után, a Mahler jubileumi évet követően változott meg. Mahler Ötödik szimfóniáját először egy kelet-német zenekarral hallottam. Később megérkezett Bécsbe Bernstein a Mahler-ciklus előadására, Abbado megcsinálta Mahler Második szimfóniáját, ezt a szimfóniát 1974-ben vettem fel Ludwiggal és Cotrubasszal. Ezt később Franz Schmidt Negyedik szimfóniájával együtt kivették. Mahlert nem felejtettem el, Schmidtet, sajnos, már igen. Senki nem keresi, pedig szívesen megcsinálnám ismét. (Folyt. köv.)
Zubin Mehta, a világhírű, indiai származású karmester 2016. április 29-én töltötte be 80. életévét. Mehta repertoárján gyakran szerepeltek késő romantikus zeneszerzők művei, így legutóbb 2015 szeptemberében a [url] http://www.berliner-philharmoniker.de/konzerte/kalender/details/22385/;Berlini Filharmonikusokkal [/url] – mások művei mellett - Franz Schmidt Notre Dame-jának a Közjátékát adta elő. Jóval korábban nagyon szép felvétel készült [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphony-no-4-schoenberg-chamber-symphony-no-1-mw0001371464; Schmidt 4. szimfóniájáról [/url] is, ahol a Los Angelesi Szimfonikus Zenekart ugyancsak Mehta vezényelte. Mehta előszeretettel foglalkozik politikával is, ami egy nagy művész esetében, akinek élete a zene, nem feltétlenül szerencsés. Hiszen pontosan a hivatás szeretete, ill. szakadatlan művelése az, ami számára kevesebb esélyt ad arra, hogy behatóan foglalkozzék egyéb ügyekkel is. Mehta feltehetően egy ilyen félreinformáltság kapcsán került konfliktusba 2013-ban a [url] http://mno.hu/grund/a-sztarkarmester-antiszemitizmussal-vadolja-az-operahazat-1165704;Magyar Állami Operaházzal [/url]. E kellemetlen ügy – úgy tűnik – időközben rendeződött, mert a karmester 2014 szeptemberében már fellépett a budapesti Művészetek Palotájában. Mehta 80. születésnapja alkalmából idézem az alábbi interjút, amely kicsit közelebb hozza az olvasóhoz a karmestert, úgy is, mint embert: [url] http://diepresse.com/home/spectrum/zeichenderzeit/460757/Unter-Pinguinen;Pingvinek között [/url] 2009.03.13. | 15:32 | Walter Dobner riportja Zubin Mehtával (Die Presse) 1. rész „Az álmom az, hogy egy izraeli arab egyszer az Izraeli Filharmonikus Zenekar tagjává váljon.“ Zubin Mehta a közel keleti konfliktusról, Brucknerről, Karajanról és Ruanda gorilláiról. Ezekben a napokban térnek haza a Bécsi Filharmonikusok. Csak most hagytak maguk mögött egy világkörüli utat, London, Párizs, Philadelphia, New York Los Angeles, Beijing, Mumbai, Ala Ain és Abu Dhabi állomásokkal, vezető karmesterük, Zubin Mehta vezetésével. A bécsi klasszikus korszaktól a második bécsi iskoláig tartó időszakból származó művekkel, de a megszokott repertoárban nem szereplő darabokkal is, amelyek az 1936-ban Bombaiban született, majd Bécsben tanult Mehta kifejezett kívánságát képezték. Zubin Mehta, Önnek Bruckner Kilencedik szimfóniája a Bécsi Filharmonikusokkal a legkorábbi felvételei közé tartozik. Ez akkor is benne volt az Ön poggyászában, amikor a zenekarral világkörüli úton volt. Honnan származik ez a Brucknerrel kapcsolatban érzett lelki rokonság? Amikor ez a lemez keletkezett, Ön még csak 29 éves volt. Bécsből. Sokat tanultam Bombaiban, de nem Brucknert. Viszont az osztályomban én voltam az egyetlen, aki már ismerte Mahler Negyedik szimfóniáját. Honnan? A Bruno Walterrel készült lemezről, megvolt a partitúrája is, Brucknertől ellenben egyetlen hangjegy sem. Ki vezette Önt Brucknerhez? Volkmar Andreae, Josef Krips, Karl Böhm, Carl Schuricht, Herbert von Karajan karmester. Jelen voltam mindegyikük próbáin, Brucknert a tanárom, Hans Swarowsky is alaposan ismerte, és Mahlert is. 1954-ben Mahlert Bécsben még nem tartották túl sokra, ez csak 1960 után, a Mahler jubileumi évet követően változott meg. Mahler Ötödik szimfóniáját először egy kelet-német zenekarral hallottam. Később megérkezett Bécsbe Bernstein a Mahler-ciklus előadására, Abbado megcsinálta Mahler Második szimfóniáját, ezt a szimfóniát 1974-ben vettem fel Ludwiggal és Cotrubasszal. Ezt később Franz Schmidt Negyedik szimfóniájával együtt kivették. Mahlert nem felejtettem el, Schmidtet, sajnos, már igen. Senki nem keresi, pedig szívesen megcsinálnám ismét. (Folyt. köv.)
1832 smaragd 2016-05-05 20:12:27 [Válasz erre: 1830 smaragd 2016-05-05 15:07:46]
Wiener Symphoniker Anton Heiller Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000111d2;19. April 1956[/url]
Wiener Symphoniker Anton Heiller Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000111d2;19. April 1956[/url]
1831 smaragd 2016-05-05 16:19:35 [Válasz erre: 916 Radegundis 2015-11-07 22:43:03]
A mostani, tavaszi, virtuális kirándulásomat Perchtoldsdorba - lsd. 1825, 1826 - Radegundis fórumtársunk bejegyzésével fejezem be, Előzmény 916, az őszi webkamerás közvetítésünkre emlékezve. Az alábbi videón a régi hagyományok szerint megtartott "hálaadó termésünnep" legjellegzetesebb részleteit láthatjuk. Perchtoldsdorfban, Bécs kapujánál,amint a szövegben halljuk, rendezik meg ezt a teljes eredetiségében megőrzött, öreget, fiatalt odavonzó ünnepséget, amely Ausztriában itt a legnagyobb, érintetlenül maradt, november elején tartják. Radegundis szavai érzékletesen magyarázzák a program menetét. [url]https://youtu.be/XrL8gAm59wA;video[/url]
A mostani, tavaszi, virtuális kirándulásomat Perchtoldsdorba - lsd. 1825, 1826 - Radegundis fórumtársunk bejegyzésével fejezem be, Előzmény 916, az őszi webkamerás közvetítésünkre emlékezve. Az alábbi videón a régi hagyományok szerint megtartott "hálaadó termésünnep" legjellegzetesebb részleteit láthatjuk. Perchtoldsdorfban, Bécs kapujánál,amint a szövegben halljuk, rendezik meg ezt a teljes eredetiségében megőrzött, öreget, fiatalt odavonzó ünnepséget, amely Ausztriában itt a legnagyobb, érintetlenül maradt, november elején tartják. Radegundis szavai érzékletesen magyarázzák a program menetét. [url]https://youtu.be/XrL8gAm59wA;video[/url]
1830 smaragd 2016-05-05 15:07:46 [Válasz erre: 1829 smaragd 2016-05-05 15:05:29]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001117e;8. Februar 1956[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001117e;8. Februar 1956[/url]
1829 smaragd 2016-05-05 15:05:29 [Válasz erre: 1828 smaragd 2016-05-05 15:02:39]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000111bc;7. Februar 1956[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000111bc;7. Februar 1956[/url]
1828 smaragd 2016-05-05 15:02:39 [Válasz erre: 1824 smaragd 2016-05-04 17:25:52]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Igor Oistrach Violine Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000111a8; 20. Jänner 1956[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Igor Oistrach Violine Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000111a8; 20. Jänner 1956[/url]
1827 Ardelao 2016-05-05 06:31:23 [Válasz erre: 1782 smaragd 2016-05-02 11:41:50]
[url] http://interlude.naxosmusiclibrary.com/streamw.asp?ver=2.0&s=154937%2Finterludepd4%2F260340;Schmidt, Franz - Symphony No. 2 in E-Flat Major [/url] Malmo Symphony Orchestra - Sinaisky, Vassily - Naxos [url] http://www.interlude.hk/front/bbc-proms-2015franz-schmidt-symphony-2/;Idézet a zeneszerző e művéről (nem a fenti felvételről) szóló ismertetőből: [/url] Leon Botstein a következőket írja: „Schmidt nem volt unalmas konzervatív - reakciós forradalmár volt, aki arra törekedett, hogy ellenáljon a zenekultúra hanyatlásának, amely a 19. százd végén vette kezdetét, a Wagner iránti, divatos rajongással. Schmidt művének a kiválósága, kifinomultsága, eleganciája és ihletettsége olyan minőségek, amelyeket a ma közönsége lelkesen fogad.”
[url] http://interlude.naxosmusiclibrary.com/streamw.asp?ver=2.0&s=154937%2Finterludepd4%2F260340;Schmidt, Franz - Symphony No. 2 in E-Flat Major [/url] Malmo Symphony Orchestra - Sinaisky, Vassily - Naxos [url] http://www.interlude.hk/front/bbc-proms-2015franz-schmidt-symphony-2/;Idézet a zeneszerző e művéről (nem a fenti felvételről) szóló ismertetőből: [/url] Leon Botstein a következőket írja: „Schmidt nem volt unalmas konzervatív - reakciós forradalmár volt, aki arra törekedett, hogy ellenáljon a zenekultúra hanyatlásának, amely a 19. százd végén vette kezdetét, a Wagner iránti, divatos rajongással. Schmidt művének a kiválósága, kifinomultsága, eleganciája és ihletettsége olyan minőségek, amelyeket a ma közönsége lelkesen fogad.”
1826 smaragd 2016-05-05 06:17:50 [Válasz erre: 1825 smaragd 2016-05-04 19:45:02]
Perchtoldsdorf őrzi a hagyományokat, Franz Schmidt emlékét, amint korábban már többször ismertetve részleteztük és honlapjukon is olvasható. Az alábbi videóra most bukkantam: [url]https://youtu.be/3mFREuq0r1Q;A perchtoldsdorfi plébániatemplom harangjai[/url]
Perchtoldsdorf őrzi a hagyományokat, Franz Schmidt emlékét, amint korábban már többször ismertetve részleteztük és honlapjukon is olvasható. Az alábbi videóra most bukkantam: [url]https://youtu.be/3mFREuq0r1Q;A perchtoldsdorfi plébániatemplom harangjai[/url]
1825 smaragd 2016-05-04 19:45:02 [Válasz erre: 1816 smaragd 2016-05-04 09:44:59]
Perchtoldsdorf napjainkban [url]https://youtu.be/1fwoAko0EuA;video[/url]
Perchtoldsdorf napjainkban [url]https://youtu.be/1fwoAko0EuA;video[/url]
1824 smaragd 2016-05-04 17:25:52 [Válasz erre: 1823 smaragd 2016-05-04 17:22:56]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt:Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001116e;27. Oktober 1955[/url]
Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt:Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001116e;27. Oktober 1955[/url]
1823 smaragd 2016-05-04 17:22:56 [Válasz erre: 1822 smaragd 2016-05-04 17:11:24]
A következő év októberében minden bizonnyal ismét ünnepi rendezvényen játszották Franz Schmidt közkedvelt művét: Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011157;26. Oktober 1955[/url]
A következő év októberében minden bizonnyal ismét ünnepi rendezvényen játszották Franz Schmidt közkedvelt művét: Wiener Symphoniker Hans Swarowsky Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011157;26. Oktober 1955[/url]
1822 smaragd 2016-05-04 17:11:24 [Válasz erre: 1821 smaragd 2016-05-04 17:09:05]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001104b;22. Oktober 1954[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001104b;22. Oktober 1954[/url]
1821 smaragd 2016-05-04 17:09:05 [Válasz erre: 1818 smaragd 2016-05-04 09:49:22]
A Wiener Symphoniker Rudolf Moralt vezényletével, elsőrendű szólistákkal és kórussal 1954. októberében négy egymást követő estén, 19, 20, 21, 22-én játszotta el Franz Schmidt oratóriumát: Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011079;21.Oktober 1954[/url]
A Wiener Symphoniker Rudolf Moralt vezényletével, elsőrendű szólistákkal és kórussal 1954. októberében négy egymást követő estén, 19, 20, 21, 22-én játszotta el Franz Schmidt oratóriumát: Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011079;21.Oktober 1954[/url]
1820 smaragd 2016-05-04 15:11:48 [Válasz erre: 1818 smaragd 2016-05-04 09:49:22]
Franz Schütz életműve röviden az osztrák zenei lexikonban: [url]http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_S/Schuetz_Franz.xml;Österreichisches Musiklexion[/url]
Franz Schütz életműve röviden az osztrák zenei lexikonban: [url]http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_S/Schuetz_Franz.xml;Österreichisches Musiklexion[/url]
1819 Ardelao 2016-05-04 11:40:08 [Válasz erre: 1818 smaragd 2016-05-04 09:49:22]
[url] https://bregenzerfestspiele.com/de/unternehmen/wiener-symphoniker; A Bécsi Szimfónikusok [/url] „először 1900 októberében, a Bécsi Zeneegyletben mutatkoztak be a nyilvánosságnak. Ez a zenekar mutatta be első ízben Anton Brucker, Arnold Schönberg, Maurice Ravel vagy Franz Schmidt jelentős műveit.” A krónikához hozzátartozik, hogy a Bécsi Szimfónikusok előadásában „A hétpecsétes könyv” 1961. augusztus 11-én a Bregenzi Ünnepi Játékokon a harmadik zenekari hangverseny programját képezte. Ld. itt: [url] http://chronik.bregenzerfestspiele.com/de/chronik?dp_search_year_nid=447&cnid=932&spos=1635; Bregenzi Ünnepi Játékok, 1961.08.11. [/url] Ekkor a Bécsi Szimfonikusokat [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Heinrich_Hollreiser;Heinrich Hollreiser [/url] vezényelte. A szólisták a következők voltak: [url] http://oe1.orf.at/artikel/246465;Hanny Steffek (szoprán [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Hilde_R%C3%B6ssel-Majdan;Hilde Rössel-Majdan (alt) [/url] [url] http://variety.com/1991/scene/people-news/richard-vrooman-99128293/;Richard van Vroomann (tenor) [/url] [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Murray_Dickie;Murray Dickie (tenor) [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Otto_Edelmann;Otto Edelmann (basszus) [/url] Közreműködött: [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Wiener_Singverein; a bécsi Zenebarátok Társaságának az Énekegylete [/url] A Bregenzi Ünnepi Játékok keretében a Bécsi Szimfonikusok 2014. augusztus 04-én [url] http://imgartists.com/artist/claus_peter_flor;Claus Peter Flor [/url] vezényletével F. Schmidt Negyedik, C-dúr szimfóniáját adták elő. Ld. itt: [url] http://chronik.bregenzerfestspiele.com/de/chronik?dp_search_year_nid=1320&cnid=1317&spos=6649; Bregenzi Ünnepi Játékok 2014.08.04. [/url] A 2014/15-ös évadban [url] https://www.operadeparis.fr/en/artists/philippe-jordan;Philippe Jordan [/url] lett a Bécsi Szimfonikusok vezető karmestere, aki különös hangsúlyt fektet a kortárs zeneszerzők műveinek a bemutatására. Csak remélni lehet, hogy a hagyománnyal nem szakít teljesen, és Franz Schmidt műveit időnként továbbra is előadják.
[url] https://bregenzerfestspiele.com/de/unternehmen/wiener-symphoniker; A Bécsi Szimfónikusok [/url] „először 1900 októberében, a Bécsi Zeneegyletben mutatkoztak be a nyilvánosságnak. Ez a zenekar mutatta be első ízben Anton Brucker, Arnold Schönberg, Maurice Ravel vagy Franz Schmidt jelentős műveit.” A krónikához hozzátartozik, hogy a Bécsi Szimfónikusok előadásában „A hétpecsétes könyv” 1961. augusztus 11-én a Bregenzi Ünnepi Játékokon a harmadik zenekari hangverseny programját képezte. Ld. itt: [url] http://chronik.bregenzerfestspiele.com/de/chronik?dp_search_year_nid=447&cnid=932&spos=1635; Bregenzi Ünnepi Játékok, 1961.08.11. [/url] Ekkor a Bécsi Szimfonikusokat [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Heinrich_Hollreiser;Heinrich Hollreiser [/url] vezényelte. A szólisták a következők voltak: [url] http://oe1.orf.at/artikel/246465;Hanny Steffek (szoprán [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Hilde_R%C3%B6ssel-Majdan;Hilde Rössel-Majdan (alt) [/url] [url] http://variety.com/1991/scene/people-news/richard-vrooman-99128293/;Richard van Vroomann (tenor) [/url] [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Murray_Dickie;Murray Dickie (tenor) [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Otto_Edelmann;Otto Edelmann (basszus) [/url] Közreműködött: [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Wiener_Singverein; a bécsi Zenebarátok Társaságának az Énekegylete [/url] A Bregenzi Ünnepi Játékok keretében a Bécsi Szimfonikusok 2014. augusztus 04-én [url] http://imgartists.com/artist/claus_peter_flor;Claus Peter Flor [/url] vezényletével F. Schmidt Negyedik, C-dúr szimfóniáját adták elő. Ld. itt: [url] http://chronik.bregenzerfestspiele.com/de/chronik?dp_search_year_nid=1320&cnid=1317&spos=6649; Bregenzi Ünnepi Játékok 2014.08.04. [/url] A 2014/15-ös évadban [url] https://www.operadeparis.fr/en/artists/philippe-jordan;Philippe Jordan [/url] lett a Bécsi Szimfonikusok vezető karmestere, aki különös hangsúlyt fektet a kortárs zeneszerzők műveinek a bemutatására. Csak remélni lehet, hogy a hagyománnyal nem szakít teljesen, és Franz Schmidt műveit időnként továbbra is előadják.
1818 smaragd 2016-05-04 09:49:22 [Válasz erre: 1817 smaragd 2016-05-04 09:47:10]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001107f;20.Oktober 1954[/url]
Wiener Symphoniker Rudolf Moralt Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001107f;20.Oktober 1954[/url]
1817 smaragd 2016-05-04 09:47:10 [Válasz erre: 1816 smaragd 2016-05-04 09:44:59]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011047;20. Mai 1954[/url]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011047;20. Mai 1954[/url]
1816 smaragd 2016-05-04 09:44:59 [Válasz erre: 1809 smaragd 2016-05-03 14:20:32]
Franz Schmidt (Pozsony,1874.december 22. - Perchtoldsdorf,1939. február 11.) zeneszerző születésének 80. évfordulója alkalmából Bécsben 1954-ben emlékünnepségeket és koncerteket tartottak. Ezekről már bejegyzéseket írtunk, többek között a bécsi Zeneakadémia ünnepi előadását említettük és ismertettük. A Wiener Symphoniker abban az évben koncertekkel emlékezett rá, ezeken a hangversenyeken leggyakrabban oratóriumát adták elő, amelyet Dr. Franz Schmidt fő művének tekintett. Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001104e;19. Mai 1954[/url]
Franz Schmidt (Pozsony,1874.december 22. - Perchtoldsdorf,1939. február 11.) zeneszerző születésének 80. évfordulója alkalmából Bécsben 1954-ben emlékünnepségeket és koncerteket tartottak. Ezekről már bejegyzéseket írtunk, többek között a bécsi Zeneakadémia ünnepi előadását említettük és ismertettük. A Wiener Symphoniker abban az évben koncertekkel emlékezett rá, ezeken a hangversenyeken leggyakrabban oratóriumát adták elő, amelyet Dr. Franz Schmidt fő művének tekintett. Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001104e;19. Mai 1954[/url]
1815 smaragd 2016-05-04 07:10:38 [Válasz erre: 1814 smaragd 2016-05-04 06:36:13]
A "Vier kleine Präludien und Fugen" teljes hosszában és szépségében ezen a kiadványon hallható: Franz Schmidt: Orgelwerke Andreas Juffinger Jesus-Christus-Kirche, Berlin, 1988 [url]http://www.ebay.com/itm/LN-Schmidt-Organ-Works-Vol-4-Andreas-Juffinger-CD-/281932505341;4 CD[/url]
A "Vier kleine Präludien und Fugen" teljes hosszában és szépségében ezen a kiadványon hallható: Franz Schmidt: Orgelwerke Andreas Juffinger Jesus-Christus-Kirche, Berlin, 1988 [url]http://www.ebay.com/itm/LN-Schmidt-Organ-Works-Vol-4-Andreas-Juffinger-CD-/281932505341;4 CD[/url]
1814 smaragd 2016-05-04 06:36:13 [Válasz erre: 1813 smaragd 2016-05-04 04:42:37]
"Halleluja",1811-ben. (Talán az esős májusi hajnal okozta a figyelmetlenségeket, elnézését kérek olvasóinktól.)
"Halleluja",1811-ben. (Talán az esős májusi hajnal okozta a figyelmetlenségeket, elnézését kérek olvasóinktól.)
1813 smaragd 2016-05-04 04:42:37 [Válasz erre: 1812 smaragd 2016-05-04 04:36:15]
Andreas Dasser, 1811, és Armin Press, 1812, előadásában halljuk a művet, így pontos a bejegyzés.
Andreas Dasser, 1811, és Armin Press, 1812, előadásában halljuk a művet, így pontos a bejegyzés.
1812 smaragd 2016-05-04 04:36:15 [Válasz erre: 1811 smaragd 2016-05-04 04:31:37]
Ez a mű egy fiatal orgonista előadásában is hallható a YT új videóján: [url]https://youtu.be/6vYNRH4AilE ;Präludium und Fuge D-dur[/url]
Ez a mű egy fiatal orgonista előadásában is hallható a YT új videóján: [url]https://youtu.be/6vYNRH4AilE ;Präludium und Fuge D-dur[/url]
1811 smaragd 2016-05-04 04:31:37 [Válasz erre: 1810 Ardelao 2016-05-03 23:50:44]
"A zene először a templomban, az orgonán át talált bejáratot a lelkembe" - írja Franz Schmidt ( Norbert Tschulik könyve) pozsonyi gyermekéveire, ifjúkorára emlékezve önéletrajzi vázlatában. A "Präludium und Fuge D-dur", a "Vier kleine Präludien und Fugen" (1928) egyik darabja, amely előkészítette az utat a "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) oratórium "Halluja"-hoz: [url]https://youtu.be/4Oe5r0yb59I;Präludium und Fuge D-Dur[/url]
"A zene először a templomban, az orgonán át talált bejáratot a lelkembe" - írja Franz Schmidt ( Norbert Tschulik könyve) pozsonyi gyermekéveire, ifjúkorára emlékezve önéletrajzi vázlatában. A "Präludium und Fuge D-dur", a "Vier kleine Präludien und Fugen" (1928) egyik darabja, amely előkészítette az utat a "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) oratórium "Halluja"-hoz: [url]https://youtu.be/4Oe5r0yb59I;Präludium und Fuge D-Dur[/url]
1810 Ardelao 2016-05-03 23:50:44 [Válasz erre: 1764 Ardelao 2016-04-30 04:17:03]
[url] http://7-siegel.blogspot.hu/;„A hétpecsétes könyv” kapcsán [/url] Dr. Chistiane de Vos lelkésznő írása Az apokalipszisről általában Apokaliptikának nevezzük azt a fajta irodalmat, amely elsősorban krízisek (elnyomás, konfliktusok, szükségállapotok) idején jelenik meg. A történelem végét a meglévő világ pusztulásaként írja le. Ezzel a világgal minden nyomasztó dolog is megsemmisül. Ez a világvége azonban sohasem jelenti az abszolút véget, ellenkezőleg: Az apokalpitikát mély remény mozgatja, mégpedig az új világba vetett hit, amelyben a gonosz legyőzetik, és már csak a jó létezik. A Jelenések könyve Krisztus születése idején számtalan apokalipszis keletkezett, ez az irodalom igen elterjedt volt, valószínűleg politikai és szociális feszültségek miatt is. János kinyilatkoztatása, noha az Újszövetségben egyedülálló, a maga idején semmi esetre sem volt az. A Bibliában fel lehet ismerni összefüggéseket a Jelenések könyve és az ószövetségi prófécia között. A legismertebb motívum pedig az, amelyet Schmidt oratóriuma is idéz: a négy lényé Isten trónusa körül. Az oroszlán, a borjú, az ember és a sas már Ezékielnél (01:10) is említést nyer. Az egyházi művészetben ezek a négy evangélista szimbólumává váltak. A Szent Jakab főtemplom művészetében az evangélisták szimbólumait gyakran alkalmazzák, leginkább a szószékhez vezető lépcsőfeljárón lévő ábrázolások ismertek. Egyébként a Szent Jakabban ugyanúgy megtalálható az említett trónjelenet, mégpedig az apszis déli ablakában. A Jelenések könyve – érdekes módon a Biblia utolsó könyve is, mintha a jövőt lenne hivatott megmutatni - sok leírást ismer azokból a látomásokból és meghallgatásokból, amelyekben égi jelenségek nyernek magyarázatot. Isten hatalma mellett a másik oldalon föltárul a földi viszonyok lényege is, a gonoszság és a megvesztegethetőség (sárkányképek, prostitúció, a Sátán szolgálata). A végén, e világegyetem elpusztítása után, megjövendöltetik az új teremtés és egy új világ. Temetésekről talán jó néhányan ismerik a Kinyilatkoztatás következő sorait (21,4), gyakran olvassák fel a sírnál, és kifejeződik a remény, hogy nem a halálé az utolsó szó: „Isten letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." Franz Schmidt oratóriumának, „A hétpecsétes könyv”-nek a szövege nagyrészt a Jelenések könyvéből vétetett. Az apokalptikus szövegek kiválasztása 1935-37-ben önmagában véve is határozott állásfoglalás. A Jelenések könyvéből Schmidtnél találunk olyan szövegeket, amelyek Isten világuralmát hangsúlyozzák (Isten a trónon), és ítélőszék előtt zajló, továbbá megsemmisítő jeleneteket is (a bárányt, amelyet feláldoznak, háborús és rendkívüli körülményeket a földön), valamint a jó küzdelmét a gonosszal (angyal sárkányok ellen). Az oratórium is úgy végződik, mint a Jelenések könyve, az új égbolt és az új föld bemutatásával (ld. Jelenések könyve, 21) és az emberek dicséretével.”
[url] http://7-siegel.blogspot.hu/;„A hétpecsétes könyv” kapcsán [/url] Dr. Chistiane de Vos lelkésznő írása Az apokalipszisről általában Apokaliptikának nevezzük azt a fajta irodalmat, amely elsősorban krízisek (elnyomás, konfliktusok, szükségállapotok) idején jelenik meg. A történelem végét a meglévő világ pusztulásaként írja le. Ezzel a világgal minden nyomasztó dolog is megsemmisül. Ez a világvége azonban sohasem jelenti az abszolút véget, ellenkezőleg: Az apokalpitikát mély remény mozgatja, mégpedig az új világba vetett hit, amelyben a gonosz legyőzetik, és már csak a jó létezik. A Jelenések könyve Krisztus születése idején számtalan apokalipszis keletkezett, ez az irodalom igen elterjedt volt, valószínűleg politikai és szociális feszültségek miatt is. János kinyilatkoztatása, noha az Újszövetségben egyedülálló, a maga idején semmi esetre sem volt az. A Bibliában fel lehet ismerni összefüggéseket a Jelenések könyve és az ószövetségi prófécia között. A legismertebb motívum pedig az, amelyet Schmidt oratóriuma is idéz: a négy lényé Isten trónusa körül. Az oroszlán, a borjú, az ember és a sas már Ezékielnél (01:10) is említést nyer. Az egyházi művészetben ezek a négy evangélista szimbólumává váltak. A Szent Jakab főtemplom művészetében az evangélisták szimbólumait gyakran alkalmazzák, leginkább a szószékhez vezető lépcsőfeljárón lévő ábrázolások ismertek. Egyébként a Szent Jakabban ugyanúgy megtalálható az említett trónjelenet, mégpedig az apszis déli ablakában. A Jelenések könyve – érdekes módon a Biblia utolsó könyve is, mintha a jövőt lenne hivatott megmutatni - sok leírást ismer azokból a látomásokból és meghallgatásokból, amelyekben égi jelenségek nyernek magyarázatot. Isten hatalma mellett a másik oldalon föltárul a földi viszonyok lényege is, a gonoszság és a megvesztegethetőség (sárkányképek, prostitúció, a Sátán szolgálata). A végén, e világegyetem elpusztítása után, megjövendöltetik az új teremtés és egy új világ. Temetésekről talán jó néhányan ismerik a Kinyilatkoztatás következő sorait (21,4), gyakran olvassák fel a sírnál, és kifejeződik a remény, hogy nem a halálé az utolsó szó: „Isten letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." Franz Schmidt oratóriumának, „A hétpecsétes könyv”-nek a szövege nagyrészt a Jelenések könyvéből vétetett. Az apokalptikus szövegek kiválasztása 1935-37-ben önmagában véve is határozott állásfoglalás. A Jelenések könyvéből Schmidtnél találunk olyan szövegeket, amelyek Isten világuralmát hangsúlyozzák (Isten a trónon), és ítélőszék előtt zajló, továbbá megsemmisítő jeleneteket is (a bárányt, amelyet feláldoznak, háborús és rendkívüli körülményeket a földön), valamint a jó küzdelmét a gonosszal (angyal sárkányok ellen). Az oratórium is úgy végződik, mint a Jelenések könyve, az új égbolt és az új föld bemutatásával (ld. Jelenések könyve, 21) és az emberek dicséretével.”
1809 smaragd 2016-05-03 14:20:32 [Válasz erre: 1808 smaragd 2016-05-03 14:17:26]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010fe8;10. Februar 1954[/url]
Wiener Symphoniker Wilhelm Schüchter Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010fe8;10. Februar 1954[/url]
1808 smaragd 2016-05-03 14:17:26 [Válasz erre: 1807 smaragd 2016-05-03 14:12:38]
Wiener Symphoniker Volkmar Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010feb;8. Jänner 1954[/url]
Wiener Symphoniker Volkmar Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010feb;8. Jänner 1954[/url]
1807 smaragd 2016-05-03 14:12:38 [Válasz erre: 1802 smaragd 2016-05-03 07:22:41]
Wiener Symphoniker Volkmar Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010fe3;7. Jänner 1954[/url]
Wiener Symphoniker Volkmar Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010fe3;7. Jänner 1954[/url]
1806 Ardelao 2016-05-03 10:00:34
[url] http://www.ars-produktion.de/Franz_SchmidtGesamtwerk_f_r_OrgelVol1/topic/SACDs/shop_art_id/112/tpl/shop_article_detail; "Franz Schmidt: Gesamtwerk für Orgel, Vol. 1" [/url] A CD tartalma: Variationen und Fuge über ein eigenes Thema D-Dur Vier kleine Choralvorspiele "O Ewigkeit du Donnerwort" "Was mein Gott will" "O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen" "Nun danket alle Gott" Chaconne cis-moll [url] http://www.schmeding-organist.de/biografie/;Martin Schmeding, Orgel (Orgel St. Petri Dom Bremen) [/url] A fenti CD-ről, amelynek tartalmából az itt belinkelt oldalon rövid részleteket hallhatunk, 2006 márciusában a „Klassik aktuell”-en e felvétellel kapcsolatban a következő szöveg jelent meg: "Franz Schmidt elsősorban „Notre Dame” c. operájának a Közjátéka révén ismert, amely megtalálható a legkedveltebb opera-közjátékok és intermezzók számtalan antológiájában. Zeneszerzőként messzemenően autodidakta, személyes stílusát a késő romantikus hagyomány és az expresszionista korszellem küzdőterén alakította ki. Zeneszerzőként, karmesterként és szólistaként egyaránt tisztelték és ünnepelték, de kedvenc hangszere egy életen át az orgona volt. Az itt lejátszott orgonaművek – mindenekelőtt a nagyszabású cisz-moll Chaconne - ennél fogva megérdemlik, hogy újra felfedezzük őket!”
[url] http://www.ars-produktion.de/Franz_SchmidtGesamtwerk_f_r_OrgelVol1/topic/SACDs/shop_art_id/112/tpl/shop_article_detail; "Franz Schmidt: Gesamtwerk für Orgel, Vol. 1" [/url] A CD tartalma: Variationen und Fuge über ein eigenes Thema D-Dur Vier kleine Choralvorspiele "O Ewigkeit du Donnerwort" "Was mein Gott will" "O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen" "Nun danket alle Gott" Chaconne cis-moll [url] http://www.schmeding-organist.de/biografie/;Martin Schmeding, Orgel (Orgel St. Petri Dom Bremen) [/url] A fenti CD-ről, amelynek tartalmából az itt belinkelt oldalon rövid részleteket hallhatunk, 2006 márciusában a „Klassik aktuell”-en e felvétellel kapcsolatban a következő szöveg jelent meg: "Franz Schmidt elsősorban „Notre Dame” c. operájának a Közjátéka révén ismert, amely megtalálható a legkedveltebb opera-közjátékok és intermezzók számtalan antológiájában. Zeneszerzőként messzemenően autodidakta, személyes stílusát a késő romantikus hagyomány és az expresszionista korszellem küzdőterén alakította ki. Zeneszerzőként, karmesterként és szólistaként egyaránt tisztelték és ünnepelték, de kedvenc hangszere egy életen át az orgona volt. Az itt lejátszott orgonaművek – mindenekelőtt a nagyszabású cisz-moll Chaconne - ennél fogva megérdemlik, hogy újra felfedezzük őket!”
1805 smaragd 2016-05-03 07:56:17 [Válasz erre: 1785 smaragd 2016-05-02 14:08:33]
Az 1953. évi februári oratórium-előadássorozatot is minden bizonnyal Franz Schmidt emlékének tisztelegve szervezték 1939-beli halála napja köré.
Az 1953. évi februári oratórium-előadássorozatot is minden bizonnyal Franz Schmidt emlékének tisztelegve szervezték 1939-beli halála napja köré.
1804 smaragd 2016-05-03 07:27:17 [Válasz erre: 1795 smaragd 2016-05-03 05:19:26]
Franz Schmidt: "Fredigundis" operájának egyik részlete: "Königsfanfaren"
Franz Schmidt: "Fredigundis" operájának egyik részlete: "Königsfanfaren"
1803 smaragd 2016-05-03 07:25:47 [Válasz erre: 1802 smaragd 2016-05-03 07:22:41]
Volkmar Andreae karmester [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Volkmar_Andreae;wikipedia[/url]
Volkmar Andreae karmester [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Volkmar_Andreae;wikipedia[/url]
1802 smaragd 2016-05-03 07:22:41 [Válasz erre: 1801 smaragd 2016-05-03 07:18:35]
Wiener Symphoniker V. Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010fe2;6. Jänner 1954[/url]
Wiener Symphoniker V. Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010fe2;6. Jänner 1954[/url]
1801 smaragd 2016-05-03 07:18:35 [Válasz erre: 1798 smaragd 2016-05-03 06:43:40]
Wiener Symphoniker V. Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00014e8d;5. Jänner 1954[/url]
Wiener Symphoniker V. Andreae Dirigent Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: "Karnevalmusik" aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00014e8d;5. Jänner 1954[/url]
