2606 Ardelao 2017-01-08 22:08:28 [Válasz erre: 2601 Ardelao 2017-01-05 22:08:07]
[url] https://www.degruyter.com/abstract/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.110/omz.1964.19.3.110.xml; Prof. Walter Pach – Franz Schmidt als Orgelkomponist – Österreichische Musikzeitschrift - Volume 19, Issue 3 (Mar 1964) [/url] (Részlet) „Amikor 1924. február 10-én, egy filharmóniai koncerten, amelyet Leopold Reichwein vezényelt, a „Notre Dame” c. operából való Közjáték és Karneváli zene, valamint a II. Esz-dúr Szimfónia között, Bécsben, a Zeneegylet Nagytermében, Franz Schütz révén sor került az orgonára komponált D-dúr Fantázia és fúga ősbemutatójára, e hatalmas mű hatása felért egy elsőrangú zenei eseményével. A közönség feltehetően ritkán várt ilyen nagy érdeklődéssel egy orgonamű megjelenésére. Ez akkor válik érthetővé, ha belegondolunk abba, hogy addig az emlékezetes hangversenyig Franz Schmidttől új mű már évek óta nem hangzott el, és – noha a mester a közönség és a szakmai világ előtt két igen jelentős szimfónia és a „Notre Dame” című opera zeneszerzőjeként ismert volt, orgonaművek szerzőjeként azonban nem. Kiváló képességeiről a polifónia terén II. Szimfóniájának utolsó tételében, a nagyszerű korál fúgában egyedülálló módon tett bizonyságot, és e körülmény minden további nélkül megmagyarázza a feszült várakozást. D-dúr Fantáziájában és fúgájában a zeneszerző egy maga által kitalált koráltémát dolgoz fel igen agyafúrt módon, először a bevezető fantáziában, majd a korálváltozat különböző formáiban. A koráltémát egy hatalmas terjedelmű fúga végén a fúgatémával kombinálja, és ragyogó módon egy kódával zárja le.” E mű (hossza: 22’57) a yt-n nem hallgatható meg.1988-ban a Capriccio kiadásában a zeneszerző valamennyi orgonaműve megjelent (összesen 4 db CD-n). E felvétel-sorozaton Andreas Juffinger játszik, a műveket a berlini Jézus Krisztus templom orgonáján adja elő: [url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-S%E4mtliche-Orgelwerke/hnum/5554278; Franz Schmidt – Orgelwerke: CD 2 (1) Fantasie und Fuge D-Dur – Hörbeispiel [/url]
[url] https://www.degruyter.com/abstract/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.110/omz.1964.19.3.110.xml; Prof. Walter Pach – Franz Schmidt als Orgelkomponist – Österreichische Musikzeitschrift - Volume 19, Issue 3 (Mar 1964) [/url] (Részlet) „Amikor 1924. február 10-én, egy filharmóniai koncerten, amelyet Leopold Reichwein vezényelt, a „Notre Dame” c. operából való Közjáték és Karneváli zene, valamint a II. Esz-dúr Szimfónia között, Bécsben, a Zeneegylet Nagytermében, Franz Schütz révén sor került az orgonára komponált D-dúr Fantázia és fúga ősbemutatójára, e hatalmas mű hatása felért egy elsőrangú zenei eseményével. A közönség feltehetően ritkán várt ilyen nagy érdeklődéssel egy orgonamű megjelenésére. Ez akkor válik érthetővé, ha belegondolunk abba, hogy addig az emlékezetes hangversenyig Franz Schmidttől új mű már évek óta nem hangzott el, és – noha a mester a közönség és a szakmai világ előtt két igen jelentős szimfónia és a „Notre Dame” című opera zeneszerzőjeként ismert volt, orgonaművek szerzőjeként azonban nem. Kiváló képességeiről a polifónia terén II. Szimfóniájának utolsó tételében, a nagyszerű korál fúgában egyedülálló módon tett bizonyságot, és e körülmény minden további nélkül megmagyarázza a feszült várakozást. D-dúr Fantáziájában és fúgájában a zeneszerző egy maga által kitalált koráltémát dolgoz fel igen agyafúrt módon, először a bevezető fantáziában, majd a korálváltozat különböző formáiban. A koráltémát egy hatalmas terjedelmű fúga végén a fúgatémával kombinálja, és ragyogó módon egy kódával zárja le.” E mű (hossza: 22’57) a yt-n nem hallgatható meg.1988-ban a Capriccio kiadásában a zeneszerző valamennyi orgonaműve megjelent (összesen 4 db CD-n). E felvétel-sorozaton Andreas Juffinger játszik, a műveket a berlini Jézus Krisztus templom orgonáján adja elő: [url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-S%E4mtliche-Orgelwerke/hnum/5554278; Franz Schmidt – Orgelwerke: CD 2 (1) Fantasie und Fuge D-Dur – Hörbeispiel [/url]
2605 smaragd 2017-01-08 14:16:28 [Válasz erre: 2604 Rózsika 2017-01-08 13:58:32]
2604 bejegyzéshez: Összekeverted! Helyesen: Franz Schmidt a bécsi konzervatóriumot végezte el,ami a későbbi bécsi Zeneakadémia előd intézménye volt, ennek lett ő először tanszékvezető tanára, majd igazgatója és rektora. A rangjához méltó, részben tiszteletbeli titulusokról is írtunk már, majd egyszer újra ideírom.
2604 bejegyzéshez: Összekeverted! Helyesen: Franz Schmidt a bécsi konzervatóriumot végezte el,ami a későbbi bécsi Zeneakadémia előd intézménye volt, ennek lett ő először tanszékvezető tanára, majd igazgatója és rektora. A rangjához méltó, részben tiszteletbeli titulusokról is írtunk már, majd egyszer újra ideírom.
2604 Rózsika 2017-01-08 13:58:32
[url]https://www.youtube.com/watch?v=KZ0q3ir4Sqc;Franz Schmidt - Präludium D-Dur ("Halleluja")[/url] Prof. Dr. Franz Schmidt, a nagy tiszteletnek és közmegbecsülésnek örvendő pedagógus, konzervatórium igazgató, kolosszális zeneszerző (1874-1939): Präludium D-Dur ("Halleluja") Fiona Pollak, Seifert-Orgel Quirinus-Münster (Neuss)
[url]https://www.youtube.com/watch?v=KZ0q3ir4Sqc;Franz Schmidt - Präludium D-Dur ("Halleluja")[/url] Prof. Dr. Franz Schmidt, a nagy tiszteletnek és közmegbecsülésnek örvendő pedagógus, konzervatórium igazgató, kolosszális zeneszerző (1874-1939): Präludium D-Dur ("Halleluja") Fiona Pollak, Seifert-Orgel Quirinus-Münster (Neuss)
2603 smaragd 2017-01-07 23:13:07 [Válasz erre: 2602 smaragd 2017-01-06 23:22:07]
"Franz Schmidt und seine Zeit" címmel az 1985-ben megrendezett szimpózium előadásait foglalja magában a "Studien zu Franz Schmidt" sorozat kötete, amelynek egyik társszerzője Kurt Rapf. [url]http://www.franzschmidtgesellschaft.at/studien.html;Franz Schmidt und seine Zeit[/url]
"Franz Schmidt und seine Zeit" címmel az 1985-ben megrendezett szimpózium előadásait foglalja magában a "Studien zu Franz Schmidt" sorozat kötete, amelynek egyik társszerzője Kurt Rapf. [url]http://www.franzschmidtgesellschaft.at/studien.html;Franz Schmidt und seine Zeit[/url]
2602 smaragd 2017-01-06 23:22:07 [Válasz erre: 2601 Ardelao 2017-01-05 22:08:07]
A személyes találkozások emlékeinek felelevenítésével ismerkedhetünk meg legjobban az egykori, nagyra becsült professzorral, Dr. Franz Schmidttel. Örömmel olvastam, köszönöm. Franz Schmidt: "Chaconne" (1931) [url]https://youtu.be/M4VOHJ0XT04;Kovács Róbert orgonál[/url]
A személyes találkozások emlékeinek felelevenítésével ismerkedhetünk meg legjobban az egykori, nagyra becsült professzorral, Dr. Franz Schmidttel. Örömmel olvastam, köszönöm. Franz Schmidt: "Chaconne" (1931) [url]https://youtu.be/M4VOHJ0XT04;Kovács Róbert orgonál[/url]
2601 Ardelao 2017-01-05 22:08:07 [Válasz erre: 2348 smaragd 2016-09-09 18:24:49]
[url] https://www.degruyter.com/view/j/omz.1974.29.issue-jg/omz.1974.29.jg.541/omz.1974.29.jg.541.xml; Österreichische Musikzeitschrift - Volume 29, Issue JG (Dec 1974) – Kurt Rapf: Megjegyzések Franz Schmidt orgonaműveihez [/url] (Kivonatos fordítás) „1937-et írtunk, amikor a Zeneegylet Nagytermének orgonájánál először találkoztam Schmidttel Tiszteletreméltó tanárom, Franz Schütz vitt el magával orgonapróbái egyikére. Amikor azután Franz Schmidt személyesen megjelent, az az ember, akiről már oly sokat hallottam, és bemutattak neki, nagyon izgatott voltam. Schmidt meghallgatta, hogy Schütz miként játssza le neki egyik művét, majd hamarosan ismét elhagyta a termet. E találkozás rövid volt – mégis hatással volt rám, és oda vezetett, hogy egyre jobban és jobban érdekeltek Franz Schmidt művei. Franz Schütz megtanított minket arra, hogyan adjuk elő a legjobban orgonaműveit, és megismertetett minket Schmidt zenéjének a finomságaival és különlegességeivel. Végül világos volt számomra, hogy orgona-érettségim alkalmával Schmidt egyik nagy művét adnám elő: tanulmányoztam a Chaconne-ját. Ismeretes, hogy Franz Schmidtnek az orgona iránti szeretete még a Pozsonyban töltött idejéből származik. Ő maga erről a következőt mondta: „Meg voltam győződve arról, hogy az orgona a zene lehető legnagyszerűbb és legtökéletesebb megnyilvánulása. ……………………………… Franz Schmidtnek az utókorra hagyományozott legkorábbi orgonaműve a saját témára komponált, D-dúr variációk és fúga /Variationen und Fuge über ein eigenes Thema in D/ (első orgonaművét - a Gluck témára írt variációkat - maga a zeneszerző semmisítette meg). Schmidt orgonára komponált ezen első, megtartott szerzeménye 1916-ban keletkezett, a „Fredigundis” c. operán való munkálkodás közben, és azt a szerző barátjának, Alexander Wunderernek ajánlotta. Nyolc évvel később, a nyomdába adás előtt megtörtént e mű átdolgozása. Ez a második változat, amely 1925-ben hangzott el először, és amely máig is a legtöbbet játszott verzió, bevezetőből, témából, 5 variációból és egy rövid, a záró fúgához átvezető részből áll. ……” Tehát, a „Variationen und Fuge über ein eigenes Thema in D” c. orgonaműnek, amely „Königsfanfaren aus Fredigundis” néven is szerepel, két verziója is van: az 1916-ban komponált első és az 1924-ben átdolgozott, második változat.
[url] https://www.degruyter.com/view/j/omz.1974.29.issue-jg/omz.1974.29.jg.541/omz.1974.29.jg.541.xml; Österreichische Musikzeitschrift - Volume 29, Issue JG (Dec 1974) – Kurt Rapf: Megjegyzések Franz Schmidt orgonaműveihez [/url] (Kivonatos fordítás) „1937-et írtunk, amikor a Zeneegylet Nagytermének orgonájánál először találkoztam Schmidttel Tiszteletreméltó tanárom, Franz Schütz vitt el magával orgonapróbái egyikére. Amikor azután Franz Schmidt személyesen megjelent, az az ember, akiről már oly sokat hallottam, és bemutattak neki, nagyon izgatott voltam. Schmidt meghallgatta, hogy Schütz miként játssza le neki egyik művét, majd hamarosan ismét elhagyta a termet. E találkozás rövid volt – mégis hatással volt rám, és oda vezetett, hogy egyre jobban és jobban érdekeltek Franz Schmidt művei. Franz Schütz megtanított minket arra, hogyan adjuk elő a legjobban orgonaműveit, és megismertetett minket Schmidt zenéjének a finomságaival és különlegességeivel. Végül világos volt számomra, hogy orgona-érettségim alkalmával Schmidt egyik nagy művét adnám elő: tanulmányoztam a Chaconne-ját. Ismeretes, hogy Franz Schmidtnek az orgona iránti szeretete még a Pozsonyban töltött idejéből származik. Ő maga erről a következőt mondta: „Meg voltam győződve arról, hogy az orgona a zene lehető legnagyszerűbb és legtökéletesebb megnyilvánulása. ……………………………… Franz Schmidtnek az utókorra hagyományozott legkorábbi orgonaműve a saját témára komponált, D-dúr variációk és fúga /Variationen und Fuge über ein eigenes Thema in D/ (első orgonaművét - a Gluck témára írt variációkat - maga a zeneszerző semmisítette meg). Schmidt orgonára komponált ezen első, megtartott szerzeménye 1916-ban keletkezett, a „Fredigundis” c. operán való munkálkodás közben, és azt a szerző barátjának, Alexander Wunderernek ajánlotta. Nyolc évvel később, a nyomdába adás előtt megtörtént e mű átdolgozása. Ez a második változat, amely 1925-ben hangzott el először, és amely máig is a legtöbbet játszott verzió, bevezetőből, témából, 5 variációból és egy rövid, a záró fúgához átvezető részből áll. ……” Tehát, a „Variationen und Fuge über ein eigenes Thema in D” c. orgonaműnek, amely „Königsfanfaren aus Fredigundis” néven is szerepel, két verziója is van: az 1916-ban komponált első és az 1924-ben átdolgozott, második változat.
2600 smaragd 2017-01-04 21:20:35 [Válasz erre: 2597 Ardelao 2017-01-04 19:56:41]
Franz Schmidt" 4. Symphonie in C-dur (1932-1933) [url]https://youtu.be/uRvTthQ3vmU;Rudolf Moralt vezényel[/url]
Franz Schmidt" 4. Symphonie in C-dur (1932-1933) [url]https://youtu.be/uRvTthQ3vmU;Rudolf Moralt vezényel[/url]
2599 smaragd 2017-01-04 21:18:20 [Válasz erre: 2598 smaragd 2017-01-04 21:17:04]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5b;10. Juni 1951[/url]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5b;10. Juni 1951[/url]
2598 smaragd 2017-01-04 21:17:04 [Válasz erre: 2593 smaragd 2017-01-03 17:55:51]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5a;9. Juni 1951[/url]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Anton Lippe Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5a;9. Juni 1951[/url]
2597 Ardelao 2017-01-04 19:56:41 [Válasz erre: 2596 Ardelao 2017-01-04 16:57:56]
Előzmény továbbá a 2593. sz. bejegyzés is. Friedrich Jölly: Franz Schmidt és karmesterei (Részlet) 2. Dr. Karl Böhm 1949-ben vezényelt egy Schmidt emlékhangversenyt, és azóta, sajnálatos módon, Schmidtet többé nem mutatta be a hallgatóságnak. Herbert von Karajan Schmidt tolmácsolójaként mindössze egyetlen, a Columbia által „Opera Intermezzi” címmel kiadott mikrobarázdás lemezen jelent meg, a „Notre Dame” Közjátékával (koncert-változat). Josef Krips Bécsben, Salzburgban és Cincinnatiben a „Hétpecsétes könyv” kiváló tolmácsolójának bizonyult. A Schmidt-i zene elterjedésének fő nehézsége napjainkban abban áll, hogy Schmidt szimfóniái olyan karmestereket követelnek meg, akik felnőttek a partitúrák bensőséges, széphangzású zenei nyelvezetéhez, változatos ritmikájához és harmóniájához, kifejezésgazdag fokozásaihoz, finom humorához és a gyakran bonyolult ellenpontokhoz. A partitúrák alapos tanulmányozása és elegendő próba nélkül nem várható megfelelő előadás. Ez pedig már nagy akadály. Kevés karmester hajlandó arra, hogy vállalkozzon erre a nehéz feladatra. Még ha szeretnének is ennek eleget tenni, honnan szakítsanak rá időt? …… A jövő zenéje, hogy Mitropoulos halála után lesznek-e még egészen kiemelkedő karmestereink. Ugyanakkor elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére még ma is vannak Schmidt szimfóniáinak jó tolmácsolói. Hangversenytermeinkben tehát adott minden előfeltétel Schmidt szimfonikus műveinek a állandó gondozására. Vége
Előzmény továbbá a 2593. sz. bejegyzés is. Friedrich Jölly: Franz Schmidt és karmesterei (Részlet) 2. Dr. Karl Böhm 1949-ben vezényelt egy Schmidt emlékhangversenyt, és azóta, sajnálatos módon, Schmidtet többé nem mutatta be a hallgatóságnak. Herbert von Karajan Schmidt tolmácsolójaként mindössze egyetlen, a Columbia által „Opera Intermezzi” címmel kiadott mikrobarázdás lemezen jelent meg, a „Notre Dame” Közjátékával (koncert-változat). Josef Krips Bécsben, Salzburgban és Cincinnatiben a „Hétpecsétes könyv” kiváló tolmácsolójának bizonyult. A Schmidt-i zene elterjedésének fő nehézsége napjainkban abban áll, hogy Schmidt szimfóniái olyan karmestereket követelnek meg, akik felnőttek a partitúrák bensőséges, széphangzású zenei nyelvezetéhez, változatos ritmikájához és harmóniájához, kifejezésgazdag fokozásaihoz, finom humorához és a gyakran bonyolult ellenpontokhoz. A partitúrák alapos tanulmányozása és elegendő próba nélkül nem várható megfelelő előadás. Ez pedig már nagy akadály. Kevés karmester hajlandó arra, hogy vállalkozzon erre a nehéz feladatra. Még ha szeretnének is ennek eleget tenni, honnan szakítsanak rá időt? …… A jövő zenéje, hogy Mitropoulos halála után lesznek-e még egészen kiemelkedő karmestereink. Ugyanakkor elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére még ma is vannak Schmidt szimfóniáinak jó tolmácsolói. Hangversenytermeinkben tehát adott minden előfeltétel Schmidt szimfonikus műveinek a állandó gondozására. Vége
2596 Ardelao 2017-01-04 16:57:56 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Friedrich Jölly: Franz Schmidt és karmesterei (Részlet) 1. „Franz Schmidt, a Hofopernorchester fiatal tagja, karmesteri minőségükben először Joseph Hellmesbergerrel, Joseph Bayerral, „A babatündér” zeneszerzőjével, és Hans Richterrel találkozott. Gustav Mahler volt az a személyiség, aki Schmidtre különös benyomást tett. Franz Schalk tartotta keresztvíz alá Schmidt „Notre Dame”-ját és II. Szimfóniáját. Schmidt a birodalmi német Leopold Reichweinnel tárgyi véleménykülönbségek miatt eleinte elutasítóan viselkedett. Franz Schütz értett ahhoz, miként nyerje meg Reichweint a II. Szimfóniához. A sikerült bemutató később Schmidtet Reichwein irányában enyhülésre késztette. Clemens Krauss vezényelte először Schmidt „Huszárdalát” Bécsben és Salzburgban, ő mutatta be a szerző neki ajánlott Chaconne-ját is, és vezényelte a „Fredigundis” c. opera ősbemutatóját az Állami Operában. Hans Knappertsbusch a II. Szimfónia és a Huszárdal bemutatásával kiváló előadásokat nyújtott. Oswald Kabasta volt az a karmester, aki zenei kapcsolatban állván a zeneszerzővel Schmidt IV. Szimfóniáját - amelyet a szerző neki ajánlott - és „A hétpecsétes könyv”-et a zenei világnak bemutatta. Kabasta Schmidt II. Szimfóniáját is elvitte Münchenbe, és hangverseny-útjai során délkeleten is népszerűsítette Schmidtet. Később Anton Lippe népszerűsítette nagy lelkesedéssel „A hétpecsétes könyv”-et; e művet vezényelte Rómában, Svájcban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Straßburgban, valamint (Amadeo) lemezfelvételek alkalmával. Bécsben Anton Heiller vezényelte „A hétpecsétes könyv”-nek az első világháború utáni első bemutatóját, de Schmidt szimfóniáinak a karmestereként is fellépett. ”A könyv” interpretátoraként még Heinz Wallberget is meg kell említeni. Dimitri Mitropoulos nagy nyitottsággal látott hozzá Schmidt „Hétpecsétes könyv”-ének és a II. Szimfóniának a betanulásához. Túlságosan korai halála e művek jelentős tolmácsolóját ragadta el e földi világból. Hans Swarowsky is nagy művészi komolysággal rendelte alá magát a IV. Szimfónia vezénylésének. Ferencsik János, a budapesti Operaház vezető karmestere, kiváló „Notre Dame”-ot mutatott be a Volksoperben. Meg kell említeni Schmidt tanítványát, Wilhelm Loibnert is („Notre Dame”, III. Szimfónia) és Rudolf Moralt nevét, akinek IV. Szimfónia interpretációját hanglemezekre vették (Philips Wien), valamint Felix Prohaska és Kurt Wöss - a linzi Opera jelenlegi intendánsa - mutatta be Schmidt szimfonikus műveit Stockholmban, Berlinben, Londonban, Tokióban és Melbourne-ben (Ausztrália), Münsterben pedig Robert Wagner - innsbrucki zeneigazgató és egy Schmidtről szóló disszertáció szerzője - mutatta be Schmidtet. Folyt. köv.
Friedrich Jölly: Franz Schmidt és karmesterei (Részlet) 1. „Franz Schmidt, a Hofopernorchester fiatal tagja, karmesteri minőségükben először Joseph Hellmesbergerrel, Joseph Bayerral, „A babatündér” zeneszerzőjével, és Hans Richterrel találkozott. Gustav Mahler volt az a személyiség, aki Schmidtre különös benyomást tett. Franz Schalk tartotta keresztvíz alá Schmidt „Notre Dame”-ját és II. Szimfóniáját. Schmidt a birodalmi német Leopold Reichweinnel tárgyi véleménykülönbségek miatt eleinte elutasítóan viselkedett. Franz Schütz értett ahhoz, miként nyerje meg Reichweint a II. Szimfóniához. A sikerült bemutató később Schmidtet Reichwein irányában enyhülésre késztette. Clemens Krauss vezényelte először Schmidt „Huszárdalát” Bécsben és Salzburgban, ő mutatta be a szerző neki ajánlott Chaconne-ját is, és vezényelte a „Fredigundis” c. opera ősbemutatóját az Állami Operában. Hans Knappertsbusch a II. Szimfónia és a Huszárdal bemutatásával kiváló előadásokat nyújtott. Oswald Kabasta volt az a karmester, aki zenei kapcsolatban állván a zeneszerzővel Schmidt IV. Szimfóniáját - amelyet a szerző neki ajánlott - és „A hétpecsétes könyv”-et a zenei világnak bemutatta. Kabasta Schmidt II. Szimfóniáját is elvitte Münchenbe, és hangverseny-útjai során délkeleten is népszerűsítette Schmidtet. Később Anton Lippe népszerűsítette nagy lelkesedéssel „A hétpecsétes könyv”-et; e művet vezényelte Rómában, Svájcban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Straßburgban, valamint (Amadeo) lemezfelvételek alkalmával. Bécsben Anton Heiller vezényelte „A hétpecsétes könyv”-nek az első világháború utáni első bemutatóját, de Schmidt szimfóniáinak a karmestereként is fellépett. ”A könyv” interpretátoraként még Heinz Wallberget is meg kell említeni. Dimitri Mitropoulos nagy nyitottsággal látott hozzá Schmidt „Hétpecsétes könyv”-ének és a II. Szimfóniának a betanulásához. Túlságosan korai halála e művek jelentős tolmácsolóját ragadta el e földi világból. Hans Swarowsky is nagy művészi komolysággal rendelte alá magát a IV. Szimfónia vezénylésének. Ferencsik János, a budapesti Operaház vezető karmestere, kiváló „Notre Dame”-ot mutatott be a Volksoperben. Meg kell említeni Schmidt tanítványát, Wilhelm Loibnert is („Notre Dame”, III. Szimfónia) és Rudolf Moralt nevét, akinek IV. Szimfónia interpretációját hanglemezekre vették (Philips Wien), valamint Felix Prohaska és Kurt Wöss - a linzi Opera jelenlegi intendánsa - mutatta be Schmidt szimfonikus műveit Stockholmban, Berlinben, Londonban, Tokióban és Melbourne-ben (Ausztrália), Münsterben pedig Robert Wagner - innsbrucki zeneigazgató és egy Schmidtről szóló disszertáció szerzője - mutatta be Schmidtet. Folyt. köv.
2594 smaragd 2017-01-04 06:32:53 [Válasz erre: 2581 Rózsika 2017-01-01 14:06:41]
Ez egyébként, utánagondolva, mégiscsak csodálatos, köszönöm szépen! Bejegyzésed szerint szinte látom magamat, amint "smaragd" nicknevemen karmester-óriásokkal, a Wiener Philharmonikerrel, a Wiener Symphonikerrel, ének- és zeneművész kiválóságokkal, Franz Schmidt bécsi zeneakadémiai tanszékvezető, igazgató majd rektor egykori tanítványaival, az életművét tisztelő osztrák ill. nemzetközi zenei nagyságokkal és a közönséggel karöltve - nem egymagam, az igaz - szembemegyek az általad említett kánonnal....:-)... (Elnézést kérek a fent említettektől, hogy tréfás mondatomba bevontam őket.) [url]http://www.hbdirect.com/browse_classical.php?v_0=composer&composer=S&do=specific_composer&specific_composer=Schmidt,%20Franz;a CD felvételek egy része[/url]
Ez egyébként, utánagondolva, mégiscsak csodálatos, köszönöm szépen! Bejegyzésed szerint szinte látom magamat, amint "smaragd" nicknevemen karmester-óriásokkal, a Wiener Philharmonikerrel, a Wiener Symphonikerrel, ének- és zeneművész kiválóságokkal, Franz Schmidt bécsi zeneakadémiai tanszékvezető, igazgató majd rektor egykori tanítványaival, az életművét tisztelő osztrák ill. nemzetközi zenei nagyságokkal és a közönséggel karöltve - nem egymagam, az igaz - szembemegyek az általad említett kánonnal....:-)... (Elnézést kérek a fent említettektől, hogy tréfás mondatomba bevontam őket.) [url]http://www.hbdirect.com/browse_classical.php?v_0=composer&composer=S&do=specific_composer&specific_composer=Schmidt,%20Franz;a CD felvételek egy része[/url]
2593 smaragd 2017-01-03 17:55:51 [Válasz erre: 2561 smaragd 2016-12-28 13:30:16]
Dr. Friedrich Jölly:"Franz Schmidt und seine Dirigenten" [url]https://www.degruyter.com/abstract/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.123/omz.1964.19.3.123.xml;Österreichische Musikzeitschrift[/url]
Dr. Friedrich Jölly:"Franz Schmidt und seine Dirigenten" [url]https://www.degruyter.com/abstract/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.123/omz.1964.19.3.123.xml;Österreichische Musikzeitschrift[/url]
2591 Ardelao 2017-01-03 07:14:31 [Válasz erre: 2526 Ardelao 2016-12-07 16:29:44]
Dr. Carmen Ottner asszonynak, a 65. éve fennálló Franz Schmidt Társaság főtitkárának a társaság tagjaihoz intézett, karácsony tájékán közzétett levele (kivonatos fordítás): „……. Önök Dr. Wilhelm Sinkovicz elnök …. levelében olvashatnak …. azokról a legdöntőbb okokról, amelyek miatt az igazgatóság úgy határozott, hogy a társaságot március végén/április elején feloszlatja. Még sok olyan dolgról kellene szólnunk, amelyek az utóbbi években munkánkat megnehezítették. Mindazonáltal, ahogyan azt Dr. Sinkovicz elnök „búcsúlevelében” írja: „Nevető szemmel”, jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza a „Franz Schmidtről szóló tanulmányok” („Studien zu Franz Schmidt) 17 kötetére, a 9 szimpóziumra, és napirendi pontjaink tárgyalását abban a tudatban fejezzük be, hogy számos neves muzsikust és tudóst késztettünk értekezésre Franz Schmidt életéről, környezetéről és zeneszerzői munkásságáról. Az évek során tudomásul kellett vennünk, hogy az a feladat, hogy Schmidt műveit gyakrabban tűzzék műsorra, az intendánsok és a zenészek döntésének a függvénye. Elődömtől, Benno Schollum professzortól, 1985-ben, a „Studien zu Franz Schmidt” IV. és V. kötetének a megjelenése után vettem át a főtitkárságot. A VI. kötettől kezdve kiadóként tevékenykedtem, ill. sikerült kollágákat nyernem a szerzői munkára. A 30 „Franz Schimdt nap” létrehozása és megszervezése a szűkös anyagi eszközöknek köszönhetően többnyire nehéz, de - látva a zenészek lelkesedését és érdeklődését – nagy öröm volt. E „búcsúlevélben” szeretnék köszönetet mondani a következő személyeknek: Lojalitásáért, segítő érdeklődéséért köszönetemet fejezem ki a néhai Dr. Dietrich Köchert elnöknek, Albert Moser professzornak, és kiemelten az utolsó elnöknek, Dr. Wilhelm Sinkovicznak. Ugyanígy megilleti a köszönet az igazgatóság tagjait, akik munkámat tudósként és zenészként támogatták. Különös köszönet illeti Dr. Thomas Angyan intendánst és Dr. Otto Biba professzort: Korlátozott eszközeink sohasem tették volna lehetővé azt, hogy irodát béreljünk. A legnagyobb támogatást az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormányhivatalnak köszönhettük. A „Franz Schmidt” napokat és tudományos napirendi témáinkat Bécs város Kultúrhivatala finanszírozta. Itt csak néhány személyt említek meg: Dr. Alfred Willander udvari tanácsost, Mag. Michael Linsbauert (Alsó-Ausztria), Mag. Daniele Ottmaiert, Dr. Hubert Ehalt professzort (Kultúrhivatal). Végezetül személyes köszönetemet fejezem ki Bern Racholdnak (Hamburgi Korngold-Archívum) is a sok recenzió, cikk megküldéséért és Önöknek is, tisztelt Tagok, az Önök által nyújott eszmei és az anyagi segítségért. A Franz Schmidt Társaság érdekében végzett 31 éves tevékenységem bel- és külföldi tudósokhoz és zenészekhez fűződő, felbecsülhetetlen kapcsolatokat, barátságokat, ill. sok mély zenei benyomást, tanulságos beszélgetést és előadást ajándékozott nekem. Az „Osztrák Zenetársaság” (www.egm.org) elnökeként továbbra is dolgozni fogok Franz Schmidtért. Örülnék, ha Önöket ott, a megfelelő rendezvények alkalmával üdvözölhetném! Engedjék meg, hogy ebben a szellemben vegyek Önöktől búcsút! Szívélyes üdvözlettel: Dr. Carmen Ottner”
Dr. Carmen Ottner asszonynak, a 65. éve fennálló Franz Schmidt Társaság főtitkárának a társaság tagjaihoz intézett, karácsony tájékán közzétett levele (kivonatos fordítás): „……. Önök Dr. Wilhelm Sinkovicz elnök …. levelében olvashatnak …. azokról a legdöntőbb okokról, amelyek miatt az igazgatóság úgy határozott, hogy a társaságot március végén/április elején feloszlatja. Még sok olyan dolgról kellene szólnunk, amelyek az utóbbi években munkánkat megnehezítették. Mindazonáltal, ahogyan azt Dr. Sinkovicz elnök „búcsúlevelében” írja: „Nevető szemmel”, jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza a „Franz Schmidtről szóló tanulmányok” („Studien zu Franz Schmidt) 17 kötetére, a 9 szimpóziumra, és napirendi pontjaink tárgyalását abban a tudatban fejezzük be, hogy számos neves muzsikust és tudóst késztettünk értekezésre Franz Schmidt életéről, környezetéről és zeneszerzői munkásságáról. Az évek során tudomásul kellett vennünk, hogy az a feladat, hogy Schmidt műveit gyakrabban tűzzék műsorra, az intendánsok és a zenészek döntésének a függvénye. Elődömtől, Benno Schollum professzortól, 1985-ben, a „Studien zu Franz Schmidt” IV. és V. kötetének a megjelenése után vettem át a főtitkárságot. A VI. kötettől kezdve kiadóként tevékenykedtem, ill. sikerült kollágákat nyernem a szerzői munkára. A 30 „Franz Schimdt nap” létrehozása és megszervezése a szűkös anyagi eszközöknek köszönhetően többnyire nehéz, de - látva a zenészek lelkesedését és érdeklődését – nagy öröm volt. E „búcsúlevélben” szeretnék köszönetet mondani a következő személyeknek: Lojalitásáért, segítő érdeklődéséért köszönetemet fejezem ki a néhai Dr. Dietrich Köchert elnöknek, Albert Moser professzornak, és kiemelten az utolsó elnöknek, Dr. Wilhelm Sinkovicznak. Ugyanígy megilleti a köszönet az igazgatóság tagjait, akik munkámat tudósként és zenészként támogatták. Különös köszönet illeti Dr. Thomas Angyan intendánst és Dr. Otto Biba professzort: Korlátozott eszközeink sohasem tették volna lehetővé azt, hogy irodát béreljünk. A legnagyobb támogatást az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormányhivatalnak köszönhettük. A „Franz Schmidt” napokat és tudományos napirendi témáinkat Bécs város Kultúrhivatala finanszírozta. Itt csak néhány személyt említek meg: Dr. Alfred Willander udvari tanácsost, Mag. Michael Linsbauert (Alsó-Ausztria), Mag. Daniele Ottmaiert, Dr. Hubert Ehalt professzort (Kultúrhivatal). Végezetül személyes köszönetemet fejezem ki Bern Racholdnak (Hamburgi Korngold-Archívum) is a sok recenzió, cikk megküldéséért és Önöknek is, tisztelt Tagok, az Önök által nyújott eszmei és az anyagi segítségért. A Franz Schmidt Társaság érdekében végzett 31 éves tevékenységem bel- és külföldi tudósokhoz és zenészekhez fűződő, felbecsülhetetlen kapcsolatokat, barátságokat, ill. sok mély zenei benyomást, tanulságos beszélgetést és előadást ajándékozott nekem. Az „Osztrák Zenetársaság” (www.egm.org) elnökeként továbbra is dolgozni fogok Franz Schmidtért. Örülnék, ha Önöket ott, a megfelelő rendezvények alkalmával üdvözölhetném! Engedjék meg, hogy ebben a szellemben vegyek Önöktől búcsút! Szívélyes üdvözlettel: Dr. Carmen Ottner”
2590 Ardelao 2017-01-03 05:35:43 [Válasz erre: 106 Búbánat 2015-05-26 10:44:33]
[url] http://www.operadis-opera-discography.org.uk/CLSIBERR.HTM#127; A Notre Dame c. opera 1975. évi bemutatójának a szereposztása: [/url] Esmeralda - [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Julia_Migenes; Julia Migenes(-Johnson) (1949- ) [/url] Phoebus de Chateaupers - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Josef_Hopferwieser; Josef Hopferwieser (1938-2015) [/url] Pierre Gringoire - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Fritz_Uhl;Fritz Uhl (1928-2001) [/url] Archidiakonus - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Ernst_Gutstein; Ernst Gutstein (1924-1998) [/url] Quasimodo - [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Walter_Berry_(bass-baritone); Walter Berry (1929-2000) [/url] Ein Offizier - [url] http://www.bach-cantatas.com/Bio/Schellenberg-Wolfgang.htm; Wolfgang Schellenberg [/url] Die alte Falourdel - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Hanna_Fahlbusch-Wald;Hanna Falbusch-Wald (1948-2006) [/url] Ein Zigeuner - [url] http://martinasteffl.at/karl-steffl/;Karl Steffl (1939-1979) [/url] Dirigent - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Wolfgang_Schneiderhan_(Musiker); Wolfgang Schneiderhan (1915-2002) [/url] Orchester - Wiener Volksoper Chorus - Wiener Volksoper Az erről az előadásról készült LP-felvétel azért is értékes, mert az itt felsorolt művészek közül – minthogy Wolfgang Schellenberg születési adatai a neten nem szerepelnek, feltehetően - már csak Julia Migenes (Johnson) él.
[url] http://www.operadis-opera-discography.org.uk/CLSIBERR.HTM#127; A Notre Dame c. opera 1975. évi bemutatójának a szereposztása: [/url] Esmeralda - [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Julia_Migenes; Julia Migenes(-Johnson) (1949- ) [/url] Phoebus de Chateaupers - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Josef_Hopferwieser; Josef Hopferwieser (1938-2015) [/url] Pierre Gringoire - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Fritz_Uhl;Fritz Uhl (1928-2001) [/url] Archidiakonus - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Ernst_Gutstein; Ernst Gutstein (1924-1998) [/url] Quasimodo - [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Walter_Berry_(bass-baritone); Walter Berry (1929-2000) [/url] Ein Offizier - [url] http://www.bach-cantatas.com/Bio/Schellenberg-Wolfgang.htm; Wolfgang Schellenberg [/url] Die alte Falourdel - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Hanna_Fahlbusch-Wald;Hanna Falbusch-Wald (1948-2006) [/url] Ein Zigeuner - [url] http://martinasteffl.at/karl-steffl/;Karl Steffl (1939-1979) [/url] Dirigent - [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Wolfgang_Schneiderhan_(Musiker); Wolfgang Schneiderhan (1915-2002) [/url] Orchester - Wiener Volksoper Chorus - Wiener Volksoper Az erről az előadásról készült LP-felvétel azért is értékes, mert az itt felsorolt művészek közül – minthogy Wolfgang Schellenberg születési adatai a neten nem szerepelnek, feltehetően - már csak Julia Migenes (Johnson) él.
2589 smaragd 2017-01-02 15:08:28 [Válasz erre: 2586 Rózsika 2017-01-02 07:36:18]
Visszautasítom a 2586 számú bejegyzésben "smaragd"-ra vonatkozó megjegyzéseket és állításokat.
Visszautasítom a 2586 számú bejegyzésben "smaragd"-ra vonatkozó megjegyzéseket és állításokat.
2588 smaragd 2017-01-02 15:07:55 [Válasz erre: 2583 Rózsika 2017-01-01 15:20:01]
Visszautasítom a 2583 számú bejegyzés teljes tartalmát.
Visszautasítom a 2583 számú bejegyzés teljes tartalmát.
2587 Ardelao 2017-01-02 10:22:15 [Válasz erre: 2586 Rózsika 2017-01-02 07:36:18]
Kedves Rózsika! 1) Tekintettel arra, hogy első hozzászólásodban kettőnket szólítottál meg (ld. 2567. sz. bejegyzésednek utolsó bekezdése), úgy gondolom, jogom van a Schmidttel kapcsolatos beszélgetésetekhez véleményt fűzni. 2) Lehet, hogy számodra „gyanús” a bizonyítvány magyarázása, de – ha esetleg nem tűnt volna még fel Neked – sem nebulóként, sem vádlottként nem szerepelek e plattformon. Nem tartozom hát senkinek azzal, hogy „bizonyítványt” magyarázzak. Ha Te önként nevezted ki önmagadat bíráló bizottságnak, ám legyen. De ügyfeleket máshonnan kell verbuválnod. 3) A számodra hosszúnak tűnő magyarázatom célja mindössze az volt, hogy megvilágítsam: Célom nem a magánvéleményem kifejtése, hanem a tárgyban mások által leírtak összegyűjtése, idézése, egy nálunk még viszonylag ismeretlen szerző általuk történő bemutatása volt. 4) Megtisztelő, hogy kétségbe vonod a koromat. Bár igencsak eszement ember az, aki fiatalítás helyett véníteni szándékozik önmagát. Annyira valóban nem vagyok élemedett korú, hogy eljutottam volna az eszementség állapotáig. Bár lehet, hogy ez utóbbiról „kígyózó soraim” mégis csak meggyőznek Téged. Merthogy e fórumon nem mindegy, ki(k)nek a sorai „kígyóznak”. 5) Kétségbe vonhatod a zenei ismereteimet is. Engem ezzel nem bántasz meg, hiszen nem ismersz. Sejtésem szerint ezt kölcsönösen szerencsének tarthatjuk, mert univerzumaink e néhány levélváltásból leszűrhetően igen távol állnak egymástól. 6) A hiányolt magánvélemény kérdéséről: Egy korábbi bejegyzésemben már kifejtettem, napi aktualitásokról azért nem tudok szólni, mert már nincs erőm eljárni hangversenyekre, operaelőadásokra és egyéb helyekre. A zenéket ma már csak felvételekről hallgatom, e tekintetben azonban igyekszem naprakész lenni. Engem azonban legalább annyira foglakoztat a zenetörténet, mint a zene. Profilom tehát alapvetően a zenetörténettel kapcsolatos ismeretek megosztása lenne. De ehhez is erő kell, amelynek egyre kevésbé vagyok a birtokában. 7) Tudomásom szerint a fórumozás szabályzatában nincs meghatározva, hogy a komolyzene témájában ki miről írhat. Az egocentrikusabb személyiségekhez közelebb áll a magánvélemények kifejtésének a fontossága. Jómagam számára ez nem lényeges. 8) Ami számomra alapvetés: Senkinek sem áll jogában meghatározni egy másik ember számára, hogy milyen témát válasszon, és azt miként dolgozza fel! Erre még Te sem rendelkezel felhatalmazással. 9) A smaragd fórumtársról írottakhoz: A támadás támadást vált ki. Tudomásom szerint a bántást nem smaragd fórumtárs kezdte. Közhely: AKI SZELET VET, VIHART ARAT. 10) A hiteltelenség kérdéséhez: Mint magányos új fórumozó, hirtelen egy személyből több személlyé változtál. (Ld.: bejegyzésed utolsó előtti bekezdését.) Talán jobb lenne e kérdést nem feszegetnünk, mert nem biztos, hogy Te kerülnél ki győztesen. 11) Végezetül: Kígyózó soraimmal e tárgyban már nem kívánom többé szellemi erődet igénybe venni. Az egész téma u.i. máshová tartozna, és boncolgatása alapvetően nem vezet sehova.
Kedves Rózsika! 1) Tekintettel arra, hogy első hozzászólásodban kettőnket szólítottál meg (ld. 2567. sz. bejegyzésednek utolsó bekezdése), úgy gondolom, jogom van a Schmidttel kapcsolatos beszélgetésetekhez véleményt fűzni. 2) Lehet, hogy számodra „gyanús” a bizonyítvány magyarázása, de – ha esetleg nem tűnt volna még fel Neked – sem nebulóként, sem vádlottként nem szerepelek e plattformon. Nem tartozom hát senkinek azzal, hogy „bizonyítványt” magyarázzak. Ha Te önként nevezted ki önmagadat bíráló bizottságnak, ám legyen. De ügyfeleket máshonnan kell verbuválnod. 3) A számodra hosszúnak tűnő magyarázatom célja mindössze az volt, hogy megvilágítsam: Célom nem a magánvéleményem kifejtése, hanem a tárgyban mások által leírtak összegyűjtése, idézése, egy nálunk még viszonylag ismeretlen szerző általuk történő bemutatása volt. 4) Megtisztelő, hogy kétségbe vonod a koromat. Bár igencsak eszement ember az, aki fiatalítás helyett véníteni szándékozik önmagát. Annyira valóban nem vagyok élemedett korú, hogy eljutottam volna az eszementség állapotáig. Bár lehet, hogy ez utóbbiról „kígyózó soraim” mégis csak meggyőznek Téged. Merthogy e fórumon nem mindegy, ki(k)nek a sorai „kígyóznak”. 5) Kétségbe vonhatod a zenei ismereteimet is. Engem ezzel nem bántasz meg, hiszen nem ismersz. Sejtésem szerint ezt kölcsönösen szerencsének tarthatjuk, mert univerzumaink e néhány levélváltásból leszűrhetően igen távol állnak egymástól. 6) A hiányolt magánvélemény kérdéséről: Egy korábbi bejegyzésemben már kifejtettem, napi aktualitásokról azért nem tudok szólni, mert már nincs erőm eljárni hangversenyekre, operaelőadásokra és egyéb helyekre. A zenéket ma már csak felvételekről hallgatom, e tekintetben azonban igyekszem naprakész lenni. Engem azonban legalább annyira foglakoztat a zenetörténet, mint a zene. Profilom tehát alapvetően a zenetörténettel kapcsolatos ismeretek megosztása lenne. De ehhez is erő kell, amelynek egyre kevésbé vagyok a birtokában. 7) Tudomásom szerint a fórumozás szabályzatában nincs meghatározva, hogy a komolyzene témájában ki miről írhat. Az egocentrikusabb személyiségekhez közelebb áll a magánvélemények kifejtésének a fontossága. Jómagam számára ez nem lényeges. 8) Ami számomra alapvetés: Senkinek sem áll jogában meghatározni egy másik ember számára, hogy milyen témát válasszon, és azt miként dolgozza fel! Erre még Te sem rendelkezel felhatalmazással. 9) A smaragd fórumtársról írottakhoz: A támadás támadást vált ki. Tudomásom szerint a bántást nem smaragd fórumtárs kezdte. Közhely: AKI SZELET VET, VIHART ARAT. 10) A hiteltelenség kérdéséhez: Mint magányos új fórumozó, hirtelen egy személyből több személlyé változtál. (Ld.: bejegyzésed utolsó előtti bekezdését.) Talán jobb lenne e kérdést nem feszegetnünk, mert nem biztos, hogy Te kerülnél ki győztesen. 11) Végezetül: Kígyózó soraimmal e tárgyban már nem kívánom többé szellemi erődet igénybe venni. Az egész téma u.i. máshová tartozna, és boncolgatása alapvetően nem vezet sehova.
2586 Rózsika 2017-01-02 07:36:18 [Válasz erre: 2585 Ardelao 2017-01-01 23:28:06]
Kedves Ardelao, „De nem magyarázkodom tovább. Egyrészt azért, mert azt semmi sem teszi szükségessé” Én sem értem miért magyarázkodsz. Smaragddal beszélgettem és nem veled. Mindig gyanús amikor valaki ennyire magyarázza azt a bizonyos bizonyítványt. Ami végképpen hiteltelenítette a kígyózó soraidat, az az alábbi mondat. „Alig akad olyan zene, amelyet ne ismerénk.” Azt is erősen fenntartásokkal kezelem ezek után, hogy te valóban hetven-valahány éves lennél. „Tehát, ha mindenképpen személyes véleményre tartasz számot, nem szerencsés hivatkoznod a kánon szerinti meghatározásra, mert a kánon szerinti értékelés azok számára jelent iránymutatást , akik magukra hagyva eltévednének a dolgok megítélésének az útvesztőjében, azaz mindazok számára, akiknek nincs személyes véleményük .” Éppen ez a lényeg. Smaragd szembe megy a kánonnal, mégsem tud előállni személyes véleménnyel úgy, ahogyan az általad idézett jeles személyek teszik. Fórumtársunk csak terel, olyan képet próbál festeni magáról, ami köszönő viszonyban sincs a valósággal, és ennek elfedése érdekében próbál a barátságtalan, elitkedő stílusa mögé bújni. A 2573 sz. becsmérlő, a tőle megszokott leereszkedő stílusú, rossz színben feltüntetni próbáló bejegyzésében az alábbiakat írja. „Rózsika (?) általánosító, semmitmondó bejegyzése itt marad, ő maga előmerészkedik-e zenei érveivel? Nem hiszem.” Tette fel a kérdést úgy, hogy ő még egyszer sem állt elő zenei érvekkel, vagy saját, [u]nem másolt[/u] zenei véleménnyel a Café Momus fórumaiban. A levélváltásaink során sikerült magát teljesen hitelteleníteni, és beigazolni azt, hogy a munkássága tényleg nem más, mint másolás, és személyes meggyőződést nélkülöző, színpadias dicshimnuszéneklés. A te munkásságoddal nincs probléma (bár tőled sem olvastunk még saját zenei gondolatokat, érveket), és smaragdéval sem lenne, ha nem kezelné az ellenvéleményeket ilyen agresszíven és becsmérlően személyeskedve úgy, hogy közben nincsenek saját gondolatai, érvei. Saját gondolatok és érvek nélkül bárkit levehetett volna a polcról, de éppen Franz Schmidtre esett a választása. Talán azért, mert valahol olvasott róla valamit, egy elismerő okfejtést, és saját vélemény híján ezt tette magáévá, és ezt próbálja meg képviselni személyes meggyőződés nélkül. Meggyőződés nélkül pedig hiteltelen és felesleges az egész. Értelmét maximum abban látom, hogy programot, elfoglaltságot talál benne. Végül még egy, korábban közölt, alább idézett bekezdésedre reagálok. „Nekünk van egy külföldön elismert, Franz Schmidt nevű zeneszerzőnk, akinek az édesanyja magyar, és az anyanyelve is az volt. Büszkék lehetnénk rá, és teljes erőbevetéssel törekedhetnénk arra, hogy minél inkább ismertté tegyük őt. De mit tesz a többség? Lehetőleg igyekszik nem tudomást venni róla, vagy elvitatni az érdemeit.” Büszkék vagyunk rá, és nem akarjuk elvitatni az érdemeit, de nem akarunk hamis érdemeket neki tulajdonítani, és hamis jelzőket ráaggatni csak azért, mert magyar gyökerei voltak. Innen indult az eszmecserénk [2567], ne essünk aránytévesztésbe, és főleg ne kezeljük az ellenvéleményeket smaragd mintájára. További sok sikert kívánok a Franz Schmidt fórumnak!
Kedves Ardelao, „De nem magyarázkodom tovább. Egyrészt azért, mert azt semmi sem teszi szükségessé” Én sem értem miért magyarázkodsz. Smaragddal beszélgettem és nem veled. Mindig gyanús amikor valaki ennyire magyarázza azt a bizonyos bizonyítványt. Ami végképpen hiteltelenítette a kígyózó soraidat, az az alábbi mondat. „Alig akad olyan zene, amelyet ne ismerénk.” Azt is erősen fenntartásokkal kezelem ezek után, hogy te valóban hetven-valahány éves lennél. „Tehát, ha mindenképpen személyes véleményre tartasz számot, nem szerencsés hivatkoznod a kánon szerinti meghatározásra, mert a kánon szerinti értékelés azok számára jelent iránymutatást , akik magukra hagyva eltévednének a dolgok megítélésének az útvesztőjében, azaz mindazok számára, akiknek nincs személyes véleményük .” Éppen ez a lényeg. Smaragd szembe megy a kánonnal, mégsem tud előállni személyes véleménnyel úgy, ahogyan az általad idézett jeles személyek teszik. Fórumtársunk csak terel, olyan képet próbál festeni magáról, ami köszönő viszonyban sincs a valósággal, és ennek elfedése érdekében próbál a barátságtalan, elitkedő stílusa mögé bújni. A 2573 sz. becsmérlő, a tőle megszokott leereszkedő stílusú, rossz színben feltüntetni próbáló bejegyzésében az alábbiakat írja. „Rózsika (?) általánosító, semmitmondó bejegyzése itt marad, ő maga előmerészkedik-e zenei érveivel? Nem hiszem.” Tette fel a kérdést úgy, hogy ő még egyszer sem állt elő zenei érvekkel, vagy saját, [u]nem másolt[/u] zenei véleménnyel a Café Momus fórumaiban. A levélváltásaink során sikerült magát teljesen hitelteleníteni, és beigazolni azt, hogy a munkássága tényleg nem más, mint másolás, és személyes meggyőződést nélkülöző, színpadias dicshimnuszéneklés. A te munkásságoddal nincs probléma (bár tőled sem olvastunk még saját zenei gondolatokat, érveket), és smaragdéval sem lenne, ha nem kezelné az ellenvéleményeket ilyen agresszíven és becsmérlően személyeskedve úgy, hogy közben nincsenek saját gondolatai, érvei. Saját gondolatok és érvek nélkül bárkit levehetett volna a polcról, de éppen Franz Schmidtre esett a választása. Talán azért, mert valahol olvasott róla valamit, egy elismerő okfejtést, és saját vélemény híján ezt tette magáévá, és ezt próbálja meg képviselni személyes meggyőződés nélkül. Meggyőződés nélkül pedig hiteltelen és felesleges az egész. Értelmét maximum abban látom, hogy programot, elfoglaltságot talál benne. Végül még egy, korábban közölt, alább idézett bekezdésedre reagálok. „Nekünk van egy külföldön elismert, Franz Schmidt nevű zeneszerzőnk, akinek az édesanyja magyar, és az anyanyelve is az volt. Büszkék lehetnénk rá, és teljes erőbevetéssel törekedhetnénk arra, hogy minél inkább ismertté tegyük őt. De mit tesz a többség? Lehetőleg igyekszik nem tudomást venni róla, vagy elvitatni az érdemeit.” Büszkék vagyunk rá, és nem akarjuk elvitatni az érdemeit, de nem akarunk hamis érdemeket neki tulajdonítani, és hamis jelzőket ráaggatni csak azért, mert magyar gyökerei voltak. Innen indult az eszmecserénk [2567], ne essünk aránytévesztésbe, és főleg ne kezeljük az ellenvéleményeket smaragd mintájára. További sok sikert kívánok a Franz Schmidt fórumnak!
2585 Ardelao 2017-01-01 23:28:06 [Válasz erre: 2575 Rózsika 2017-01-01 12:57:16]
Kedves Fórumtársam, mielőtt személyes érveimmel előhozakodnék, azok számára, akiknek kétségeik lennének a kánon szó jelentését (nem, mint zenei terminus technicust) illetően, engedtessék meg nekem, hogy idézzem annak pontos meghatározását: A kánon szó görög eredetű és „vesszőt”, „vonalzót”, „botot”, „mérővesszőt” jelent. Valószínűleg közös eredetű a héber kaneh szóval, amely „nád”, „sás”, „vessző”, „mérővessző” jelentésű (Ezékiel könyve 40,3 és 42,16). Már az ókori klasszikus irodalomban is használták „norma”, „szabály”, „példa”, „minta” értelemben. Tehát, ha mindenképpen személyes véleményre tartasz számot, nem szerencsés hivatkoznod a kánon szerinti meghatározásra, mert a kánon szerinti értékelés azok számára jelent iránymutatást , akik magukra hagyva eltévednének a dolgok megítélésének az útvesztőjében, azaz mindazok számára, akiknek nincs személyes véleményük . Feltételezem, az általam idézett, a zenének mélyen elkötelezett, abban messzemenően képzett személyeknek is volt némi fogalmuk a kánon szerinti értékelésről. Ha szembementek azzal, nyilvánvalóan alapos okuk volt rá. Az, hogy nem kívánom a magam tudását fölébe helyezni e jeles szaktekintélyekének, nem a szervilitás, hanem a tisztelet megnyilvánulása. Ha úgy tetszik, az ő kánonjuk tiszteletben tartása. Tudom, ez a magatartás korunkban nem „comme il faut”, de én még ilyen nevelésben részesült őskövület vagyok. Ha azt hinnéd, zenei érdeklődésem egyirányú, és nincs személyes véleményem, tévedsz. Imádom a zenét, gyermekkorom óta zenében élek, zenével álmodom. Igen tekintélyes hanganyaggal és zenei könyvtárral rendelkezem. Alig akad olyan zene, amelyet ne ismerénk. Ám a közel nyolc évtized alatt megszerzett élettapasztalattal és tudással a hátam mögött sem mernék annyira szerénytelen lenni, hogy személyes véleményemet etalonnak tekintsem. Ebből fakadóan másokét sem tekintem annak, hiszen a kánon is emberek által meghatározott értékmérő, amelynek skálája ily módon folyamatosan változik . Nehezményezed, hogy Franz Schmidtről e fórumban csupán bemásolt idézeteket, adatokat találsz. Ha gondosabban elolvasod a bejegyzések tartalmát, nyilvánvalóvá válik számodra (persze, csak akkor, ha tárgyilagosan próbálod megítélni a dolgot), hogy ez is volt a cél. Ismeretlen területet próbáltunk feltárni, összegyűjteni az itt-ott éppen fellelhető információtöredékeket, hogy azok a szakmailag e témával komolyan foglalkozni kívánók számára egy helyen legyenek megtalálhatók. Mindegyikünk a maga által értelmesnek vélt módszerrel „dolgozott”, mert hát kinek az egyik, kinek a másik módszer tűnik ésszerűnek. E tekintetben sem létezik etalon. A bejegyzések több okból sem voltak rendszerezhetők: Ehhez szükség lett volna egy központi koordinátorra, aki az örökösen változó tartalom miatt a rendteremtés szempontjait sem hagyhatta volna érintetlenül. De ilyen elvárást támasztani egy nem szakmai fórummal szemben – belátható – óriási badarság is lenne. Eleinte örömöt jelentett, ha az interneten egyáltalán fellelhető volt valami Franz Schmidtről. Magyarul, persze, alig akadt információ. Minket is meglepett, hogy napról napra egyre több cikk jelent meg a neten, amelyeket - ha a technika megengedte – igyekeztünk eredetiben vagy fordításban azonnal betenni a topikba, mielőtt eltűnik a világhálóról. Minthogy folyamatosan idéztünk, a Franz Schmidt műveihez fűzött jelzők (nagy zeneszerző, kolosszális) is idézetek voltak. Tehát, nem „túllihegésről”, hanem történeti hűségről volt szó. De nem magyarázkodom tovább. Egyrészt azért, mert azt semmi sem teszi szükségessé, másrészt azért, mert eddigi hozzászólásaid alapján bizonyos vagyok abban, hogy nem tudlak meggyőzni. Szeretnélek azonban megnyugtatni: nem is áll szándékoman. Hiszen hogyan is tudnék meggyőzni egy „új” fórumozót, aki éppen csak odatévedt az általunk kezelt topikra, és ezen „odatévedés” alapján fogalmazta meg ex catedra vélményét a kb. két és félezer bejegyzésről! A fentieket csupán mások tájékoztatására foglaltam össze, ugyancsak a meggyőzés szándéka nélkül. Ha esetleg az én személyes véleményem is érdekelne Téged Schmidt zenéjéről, elárulok Neked egy titkos módszert, amelynek a sikerében sohasem csalatkozom: Mielőtt elolvasnék egy könyvet, megtekintenék egy műalkotást, egy színészi produkciót, mielőtt meghallgatnék egy ismeretlen zenedarabot, nem olvasom el a róla szóló kritikát! Nem érdekel az aktuálisan érvényben lévő kánon sem. Hagyom, hogy hasson rám a mű, mint egy ma születettre. Ha végigfut a hátamon és a karomon a borzongás, tudom, nem pazaroltam méltatlan dologra az életidőmet. Franz Schmidt zenéje belőlem kiváltja ezt a fizikai választ.
Kedves Fórumtársam, mielőtt személyes érveimmel előhozakodnék, azok számára, akiknek kétségeik lennének a kánon szó jelentését (nem, mint zenei terminus technicust) illetően, engedtessék meg nekem, hogy idézzem annak pontos meghatározását: A kánon szó görög eredetű és „vesszőt”, „vonalzót”, „botot”, „mérővesszőt” jelent. Valószínűleg közös eredetű a héber kaneh szóval, amely „nád”, „sás”, „vessző”, „mérővessző” jelentésű (Ezékiel könyve 40,3 és 42,16). Már az ókori klasszikus irodalomban is használták „norma”, „szabály”, „példa”, „minta” értelemben. Tehát, ha mindenképpen személyes véleményre tartasz számot, nem szerencsés hivatkoznod a kánon szerinti meghatározásra, mert a kánon szerinti értékelés azok számára jelent iránymutatást , akik magukra hagyva eltévednének a dolgok megítélésének az útvesztőjében, azaz mindazok számára, akiknek nincs személyes véleményük . Feltételezem, az általam idézett, a zenének mélyen elkötelezett, abban messzemenően képzett személyeknek is volt némi fogalmuk a kánon szerinti értékelésről. Ha szembementek azzal, nyilvánvalóan alapos okuk volt rá. Az, hogy nem kívánom a magam tudását fölébe helyezni e jeles szaktekintélyekének, nem a szervilitás, hanem a tisztelet megnyilvánulása. Ha úgy tetszik, az ő kánonjuk tiszteletben tartása. Tudom, ez a magatartás korunkban nem „comme il faut”, de én még ilyen nevelésben részesült őskövület vagyok. Ha azt hinnéd, zenei érdeklődésem egyirányú, és nincs személyes véleményem, tévedsz. Imádom a zenét, gyermekkorom óta zenében élek, zenével álmodom. Igen tekintélyes hanganyaggal és zenei könyvtárral rendelkezem. Alig akad olyan zene, amelyet ne ismerénk. Ám a közel nyolc évtized alatt megszerzett élettapasztalattal és tudással a hátam mögött sem mernék annyira szerénytelen lenni, hogy személyes véleményemet etalonnak tekintsem. Ebből fakadóan másokét sem tekintem annak, hiszen a kánon is emberek által meghatározott értékmérő, amelynek skálája ily módon folyamatosan változik . Nehezményezed, hogy Franz Schmidtről e fórumban csupán bemásolt idézeteket, adatokat találsz. Ha gondosabban elolvasod a bejegyzések tartalmát, nyilvánvalóvá válik számodra (persze, csak akkor, ha tárgyilagosan próbálod megítélni a dolgot), hogy ez is volt a cél. Ismeretlen területet próbáltunk feltárni, összegyűjteni az itt-ott éppen fellelhető információtöredékeket, hogy azok a szakmailag e témával komolyan foglalkozni kívánók számára egy helyen legyenek megtalálhatók. Mindegyikünk a maga által értelmesnek vélt módszerrel „dolgozott”, mert hát kinek az egyik, kinek a másik módszer tűnik ésszerűnek. E tekintetben sem létezik etalon. A bejegyzések több okból sem voltak rendszerezhetők: Ehhez szükség lett volna egy központi koordinátorra, aki az örökösen változó tartalom miatt a rendteremtés szempontjait sem hagyhatta volna érintetlenül. De ilyen elvárást támasztani egy nem szakmai fórummal szemben – belátható – óriási badarság is lenne. Eleinte örömöt jelentett, ha az interneten egyáltalán fellelhető volt valami Franz Schmidtről. Magyarul, persze, alig akadt információ. Minket is meglepett, hogy napról napra egyre több cikk jelent meg a neten, amelyeket - ha a technika megengedte – igyekeztünk eredetiben vagy fordításban azonnal betenni a topikba, mielőtt eltűnik a világhálóról. Minthogy folyamatosan idéztünk, a Franz Schmidt műveihez fűzött jelzők (nagy zeneszerző, kolosszális) is idézetek voltak. Tehát, nem „túllihegésről”, hanem történeti hűségről volt szó. De nem magyarázkodom tovább. Egyrészt azért, mert azt semmi sem teszi szükségessé, másrészt azért, mert eddigi hozzászólásaid alapján bizonyos vagyok abban, hogy nem tudlak meggyőzni. Szeretnélek azonban megnyugtatni: nem is áll szándékoman. Hiszen hogyan is tudnék meggyőzni egy „új” fórumozót, aki éppen csak odatévedt az általunk kezelt topikra, és ezen „odatévedés” alapján fogalmazta meg ex catedra vélményét a kb. két és félezer bejegyzésről! A fentieket csupán mások tájékoztatására foglaltam össze, ugyancsak a meggyőzés szándéka nélkül. Ha esetleg az én személyes véleményem is érdekelne Téged Schmidt zenéjéről, elárulok Neked egy titkos módszert, amelynek a sikerében sohasem csalatkozom: Mielőtt elolvasnék egy könyvet, megtekintenék egy műalkotást, egy színészi produkciót, mielőtt meghallgatnék egy ismeretlen zenedarabot, nem olvasom el a róla szóló kritikát! Nem érdekel az aktuálisan érvényben lévő kánon sem. Hagyom, hogy hasson rám a mű, mint egy ma születettre. Ha végigfut a hátamon és a karomon a borzongás, tudom, nem pazaroltam méltatlan dologra az életidőmet. Franz Schmidt zenéje belőlem kiváltja ezt a fizikai választ.
2584 smaragd 2017-01-01 15:47:54 [Válasz erre: 2563 Ardelao 2016-12-28 23:59:11]
[url]http://www.filharmonia.sk/en/events/event/new-years-concert-m8/;Újévi koncertprogram, Pozsony, 2017[/url]
[url]http://www.filharmonia.sk/en/events/event/new-years-concert-m8/;Újévi koncertprogram, Pozsony, 2017[/url]
2583 Rózsika 2017-01-01 15:20:01 [Válasz erre: 2582 smaragd 2017-01-01 15:01:10]
Kedves smaragd, Lényegtelen, hogy mit határoztál meg az első bejegyzésben, az is lényegtelen hogy mit köszöntél meg nekem [2580], minden további dolog, amit itt összehordasz a hárítás érdekében, az lényegtelen. Próbálsz kibújni az önálló zenei gondolatok közlése alól (mert talán nincsenek is), és a leereszkedő stílusoddal takarózol, ahogyan mindig is. A tevékenységed az elejétől fogva nem tűnt hitelesnek, megalapozottnak. Sajnálom, mert őszintén örültem volna, ha önálló zenei gondolatok közlésével meg tudtad volna cáfolni ezt a benyomást. Sajnos, csak megerősítetted, és végérvényesen hiteltelenítetted magad. Azért köszönöm ezt a néhány üzenetváltást, tanulságos volt.
Kedves smaragd, Lényegtelen, hogy mit határoztál meg az első bejegyzésben, az is lényegtelen hogy mit köszöntél meg nekem [2580], minden további dolog, amit itt összehordasz a hárítás érdekében, az lényegtelen. Próbálsz kibújni az önálló zenei gondolatok közlése alól (mert talán nincsenek is), és a leereszkedő stílusoddal takarózol, ahogyan mindig is. A tevékenységed az elejétől fogva nem tűnt hitelesnek, megalapozottnak. Sajnálom, mert őszintén örültem volna, ha önálló zenei gondolatok közlésével meg tudtad volna cáfolni ezt a benyomást. Sajnos, csak megerősítetted, és végérvényesen hiteltelenítetted magad. Azért köszönöm ezt a néhány üzenetváltást, tanulságos volt.
2582 smaragd 2017-01-01 15:01:10 [Válasz erre: 2581 Rózsika 2017-01-01 14:06:41]
A fórum indításakor, az első bejegyzésben határoztam meg azt célt, amivel a Szerkesztőség is egyetértett, így kezdtük. Személyes véleményed, bevallom nem érdekel,van ilyen, ill. lásd előző bejegyzésemet,amennyiben tovább folytatod, erre fogok hivatkozni.
A fórum indításakor, az első bejegyzésben határoztam meg azt célt, amivel a Szerkesztőség is egyetértett, így kezdtük. Személyes véleményed, bevallom nem érdekel,van ilyen, ill. lásd előző bejegyzésemet,amennyiben tovább folytatod, erre fogok hivatkozni.
2581 Rózsika 2017-01-01 14:06:41 [Válasz erre: 2580 smaragd 2017-01-01 13:52:23]
Kedves smaragd, A Franz Schmidtről szóló saját zenei érveid nem tartoznak a Franz Schmidt fórumba? Ez paradoxon. Ameddig nem mersz, vagy nem tudsz előállni saját zenei érvekkel a Franz Schmidt nagyságát ellentmondást nem tűrő módon hirdető kijelentéseid alátámasztására, addig nem tudom komolyan venni azokat. Ameddig ez be nem következik, addig a leereszkedő stílusod is hiteltelen. Az én személyes véleményem az, hogy Franz Schmidt középszerű zeneszerző volt. Ennek alátámasztására hozom fel azt, hogy a kánon sem tartja őt nagy zeneszerzőnek, és te ezzel a kánonnal mész szembe kijelentéseiddel. Ezért várnám azok alátámasztását saját zenei érvekkel. Ki tudja, talán még meg is tudnál győzni!
Kedves smaragd, A Franz Schmidtről szóló saját zenei érveid nem tartoznak a Franz Schmidt fórumba? Ez paradoxon. Ameddig nem mersz, vagy nem tudsz előállni saját zenei érvekkel a Franz Schmidt nagyságát ellentmondást nem tűrő módon hirdető kijelentéseid alátámasztására, addig nem tudom komolyan venni azokat. Ameddig ez be nem következik, addig a leereszkedő stílusod is hiteltelen. Az én személyes véleményem az, hogy Franz Schmidt középszerű zeneszerző volt. Ennek alátámasztására hozom fel azt, hogy a kánon sem tartja őt nagy zeneszerzőnek, és te ezzel a kánonnal mész szembe kijelentéseiddel. Ezért várnám azok alátámasztását saját zenei érvekkel. Ki tudja, talán még meg is tudnál győzni!
2580 smaragd 2017-01-01 13:52:23 [Válasz erre: 2579 Rózsika 2017-01-01 13:27:26]
Személyes véleményedet 2568-ban megköszöntem. Amit azóta ide beírtál,annak stílusát zsolnay fórumtárs tavalyi, engem utánzó, másoló mondatai, bejegyzései során már egyszer megismertem. Ezek mind nem tartoznak ide, akkor sem most sem. Ha személyes véleményedet nem szeretnéd jobban kifejteni, akkor ne fejtsd ki. Itt értünk vissza első bejegyzésedhez.
Személyes véleményedet 2568-ban megköszöntem. Amit azóta ide beírtál,annak stílusát zsolnay fórumtárs tavalyi, engem utánzó, másoló mondatai, bejegyzései során már egyszer megismertem. Ezek mind nem tartoznak ide, akkor sem most sem. Ha személyes véleményedet nem szeretnéd jobban kifejteni, akkor ne fejtsd ki. Itt értünk vissza első bejegyzésedhez.
2579 Rózsika 2017-01-01 13:27:26 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Kedves smaragd, Én békés vagyok, de a te hangnemedet fenyegetőnek érzem. Kérlek, ne vidd el ilyen irányba a beszélgetést. Nyitott vagyok, hátha meg tudsz győzni. Kérlek, írd le ide a saját zenei érveidet Franz Schmidt mellett.
Kedves smaragd, Én békés vagyok, de a te hangnemedet fenyegetőnek érzem. Kérlek, ne vidd el ilyen irányba a beszélgetést. Nyitott vagyok, hátha meg tudsz győzni. Kérlek, írd le ide a saját zenei érveidet Franz Schmidt mellett.
2576 Rózsika 2017-01-01 12:57:53 [Válasz erre: 2572 Ardelao 2017-01-01 10:28:17]
Kedves Ardelao, Franz Schmidtet nem tartja a kánon nagy zeneszerzőnek. Ezt nem tudják felülírni azok az elismerő mondatok, amiket néhány személytől idemásoltál.
Kedves Ardelao, Franz Schmidtet nem tartja a kánon nagy zeneszerzőnek. Ezt nem tudják felülírni azok az elismerő mondatok, amiket néhány személytől idemásoltál.
2575 Rózsika 2017-01-01 12:57:16 [Válasz erre: 2572 Ardelao 2017-01-01 10:28:17]
Kedves Ardelao, Franz Schmidtet nem tartja a kánon nagy zeneszerzőnek. Ezt nem tudják felülírni azok az elismerő mondatok, amiket néhány személytől idemásoltál.
Kedves Ardelao, Franz Schmidtet nem tartja a kánon nagy zeneszerzőnek. Ezt nem tudják felülírni azok az elismerő mondatok, amiket néhány személytől idemásoltál.
2574 Ardelao 2017-01-01 11:58:11 [Válasz erre: 2573 smaragd 2017-01-01 11:08:15]
Igen, a béke nagyon fontos. Kár, hogy csak világnapja és nem világéve van! Mivel távol áll tőlem a szándék, hogy személyemet bárki zenei „szakértőként” „tisztelje” (ld. Kemény Egon, 643. sz. bejegyzés), megpróbálok még egy példával és nem zenei szempontból "érvelni": Denverben járva, a számomra félelmetesebbnél félelmetesebbnk tűnő felhőkarcolók között, amerikai barátom nagy lelkesedéssel hívta fel a figyelmemet egy „rendkívüli, igen régi” épületre, amely az ottaniak számára igencsak nevezetességnek számít. A nevezetesség pedig egy klinker téglás, ronda, gyárszerű épület volt, de erre az ottaniak olyan büszkék voltak, mint amilyen büszkék mi a Parlamentünkre lehetnénk, ha lennénk rá annyira büszkék. Purbachba csak bedugta orrát a török (nem időzött ott 150 évet), de az osztrákok akkora idegenforgalmat építettek erre a tényre, amelyből a helyiek egészen jól megélnek. Nekünk van egy külföldön elismert, Franz Schmidt nevű zeneszerzőnk, akinek az édesanyja magyar, és az anyanyelve is az volt. Büszkék lehetnénk rá, és teljes erőbevetéssel törekedhetnénk arra, hogy minél inkább ismertté tegyük őt. De mit tesz a többség? Lehetőleg igyekszik nem tudomást venni róla, vagy elvitatni az érdemeit. Kérdezem, van-e annak a népnek jövője, amely nem tiszteli a múltat, ahol még a szellemi elitben is ennyire elkorcsosult a haza, a haza értékei és a hazából elszármazottak iránti szeretet? A béke napján szívből kívánom, hogy az, aki e kérdésben érintettnek érzi magát, gondolkodjon el rajta.
Igen, a béke nagyon fontos. Kár, hogy csak világnapja és nem világéve van! Mivel távol áll tőlem a szándék, hogy személyemet bárki zenei „szakértőként” „tisztelje” (ld. Kemény Egon, 643. sz. bejegyzés), megpróbálok még egy példával és nem zenei szempontból "érvelni": Denverben járva, a számomra félelmetesebbnél félelmetesebbnk tűnő felhőkarcolók között, amerikai barátom nagy lelkesedéssel hívta fel a figyelmemet egy „rendkívüli, igen régi” épületre, amely az ottaniak számára igencsak nevezetességnek számít. A nevezetesség pedig egy klinker téglás, ronda, gyárszerű épület volt, de erre az ottaniak olyan büszkék voltak, mint amilyen büszkék mi a Parlamentünkre lehetnénk, ha lennénk rá annyira büszkék. Purbachba csak bedugta orrát a török (nem időzött ott 150 évet), de az osztrákok akkora idegenforgalmat építettek erre a tényre, amelyből a helyiek egészen jól megélnek. Nekünk van egy külföldön elismert, Franz Schmidt nevű zeneszerzőnk, akinek az édesanyja magyar, és az anyanyelve is az volt. Büszkék lehetnénk rá, és teljes erőbevetéssel törekedhetnénk arra, hogy minél inkább ismertté tegyük őt. De mit tesz a többség? Lehetőleg igyekszik nem tudomást venni róla, vagy elvitatni az érdemeit. Kérdezem, van-e annak a népnek jövője, amely nem tiszteli a múltat, ahol még a szellemi elitben is ennyire elkorcsosult a haza, a haza értékei és a hazából elszármazottak iránti szeretet? A béke napján szívből kívánom, hogy az, aki e kérdésben érintettnek érzi magát, gondolkodjon el rajta.
2573 smaragd 2017-01-01 11:08:15 [Válasz erre: 2572 Ardelao 2017-01-01 10:28:17]
Válogatásodat nagyszerű újraolvasni! Ma van a béke világnapja is:-),ezért én a választ holnapra halasztottam... Rózsika (?) általánosító, semmitmondó bejegyzése itt marad, ő maga előmerészkedik-e zenei érveivel? Nem hiszem.
Válogatásodat nagyszerű újraolvasni! Ma van a béke világnapja is:-),ezért én a választ holnapra halasztottam... Rózsika (?) általánosító, semmitmondó bejegyzése itt marad, ő maga előmerészkedik-e zenei érveivel? Nem hiszem.
2572 Ardelao 2017-01-01 10:28:17 [Válasz erre: 2567 Rózsika 2016-12-30 07:53:15]
Nem szeretném Rózsika fórumtársat degradálni azzal, hogy szakértői véleményét rangján aluli szaktekintélyek álláspontjával állítsam szembe. Mindazonáltal - a teljesség igénye nélkül – bátorkodom felidézni azokat a korábbi bejegyzéseimben szereplő mondatokat, amelyek Rózsika állítását - ha nem is írják felül, de - talán revízió alá rendelik. „Elhatároztam, hogy az elkövetkező napokban behatóan foglalkozom Schmidt szimfonikus műveivel: 4 szimfóniája felülmúlja Mahler munkásságának a felét és Straussénak az egészét!” (Walter Heggendorn svájci teológus és zenész - 2252.) „Az osztrákok tudják, hogy Franz Schmidt negyedik szimfóniája óriási, talán az utolsó nagy szimfónia, olyan munka, amely a Haydntől kezdődően Mahleren keresztül megőrzött osztrák szimfonikus örökség betetőzése, olyan mű, amely a Webertől Wagnerig terjedő romantikus zenei hagyomány csúcsa ….” (James Leonard, zenész, zeneesztéta, USA - 2480.) „ …………… A jelenkorban örvendetesen gyakran lehet hallani Mahler műveit. Irodalmárként némi veszélyt sejtek abban, hogy kortársai közül viszonylag kevésnek az alkotásait játsszák rendszeresen. Magyar vonatkozásban Reger, Delius vagy Franz Schmidt, de Pfitzner életművére is utalhatnék. ……………….” (Szegedi Maszák Mihály, zenei téren is képzett, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - 2459.) „Magyarország zenéjét főként a hagyományos magyar népzene és olyan kiemelkedő zeneszerzők művei alkotják, mint Liszt, Franz Schmidt, Dohnányi, Bartók, Kodály …..” (Hungary Country Study Guide Volume 1 Strategic Information and Developments, IBP USA – 2433.) „....Schmidt Ferenc zenekari variációi.....külföldön is sokszor méltatott kompozíciók; …….” (Siklós Albert zenetudós, zeneszerző – 2428.) „…az Intermezzo „a legszebb cigányzene”. A Notre Dame első felvonásából vett Intermezzo méltán része a világ hangversenytermei sztenderd repertoárjainak.” (Goldmark Károly, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus – 2396.) „Jelentős mértékben Schmidt volt az, aki Mahlerral együtt a szimfóniát ténylegesen áthozta a 20. századba. Első szimfóniájával (1899) tonális ragyogást árasztva és a formát még a fúgában is rugalmasan kezelve jóval meghaladta azt a szintet, amelyen Strauss felhagyott korai próbálkozásaival.” (James R. Oestreich, a The New York Times zenekritikusa – 2338.) „Jelenleg a tantestülethez olyan, magas szinten elismert művészi hírnévnek örvendő művészek és pedagógusok tartoznak, mint: Emil Sauer, Joseph Marx, Franz Schmidt, ……” (Dr. Karl Kobald, zenekritikus, az osztrák Zene- és Előadóművészeti Akadémia elnöke - 2335.) „ …. Schmidt hallása a szín és a harmónia érzékeltetése tekintetében oly magasan fejlett volt, hogy e zenét nem szeretni szinte lehetetlen ….” (Lynn René Bayley, zenekritikus, USA – 2325.) A 4 kis korálelőjátékáról és a 4 kis prelúdium és fúgáról: „Ami a "kis" jelzőket illeti, azok …. inkább idézőjelesek, mintsemhogy valóban kis művekről lenne szó... Mind a 8 mű magas művészi színvonalat képvisel …” (Kovács Róbert orgonaművész - 2272.) „A Fuga solemnis Schmidts utolsó monumentális, orgonára írt fúga műve, amely - megjelenése alkalmának megfelelően - 16 rézfúvós, üstdobok és tam-tam dob … bevonásával válik kolosszális hangzásúvá.” (Rudolf Scholz, osztrák orgonaművész és zenetudós - 2004.) „Schmidtnél az x-szeres ellenpont is csupa eufónia, mint minden, amit írt; az egész ember néha azt a benyomást keltette, mintha csordultig telve lenne zenével, ….. áthatva az alkotó mély komolyságával, aki állandóan tudatában van magasabb rendű művészi elhivatottságának és a felelősségnek, amely arra kötelezi, hogy eleget tegyen az igazi mesterségbeli tudás támasztotta igényeknek. Előadásról előadásra egyre inkább fel fogják fedezni, és meg fogják szeretni műveit, mindaddig, amíg világossá nem válik – amit mi már régen tudunk -, hogy ő egy nagy kor utolsó késő klasszikusa, és utoljára egyesítette magában a belső gazdagság mindazon csodálatos erőit, amelyek dicsőséget teremtenek Bécsnek, a zene városának.” (Joseph Marx, osztrák zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és zenekritikus - 2268.) " Zeneszerzőként, karmesterként, zongoravirtuózként, kamarazenélésben zongoristaként és vonósnégyesek csellistájaként Franz Schmidt volt a legtökéletesebb zenész, akivel életemben találkoztam.” (Hans Keller, Ausztriában született brit zenész, zenetudós, zenekritikus - 2257.)
Nem szeretném Rózsika fórumtársat degradálni azzal, hogy szakértői véleményét rangján aluli szaktekintélyek álláspontjával állítsam szembe. Mindazonáltal - a teljesség igénye nélkül – bátorkodom felidézni azokat a korábbi bejegyzéseimben szereplő mondatokat, amelyek Rózsika állítását - ha nem is írják felül, de - talán revízió alá rendelik. „Elhatároztam, hogy az elkövetkező napokban behatóan foglalkozom Schmidt szimfonikus műveivel: 4 szimfóniája felülmúlja Mahler munkásságának a felét és Straussénak az egészét!” (Walter Heggendorn svájci teológus és zenész - 2252.) „Az osztrákok tudják, hogy Franz Schmidt negyedik szimfóniája óriási, talán az utolsó nagy szimfónia, olyan munka, amely a Haydntől kezdődően Mahleren keresztül megőrzött osztrák szimfonikus örökség betetőzése, olyan mű, amely a Webertől Wagnerig terjedő romantikus zenei hagyomány csúcsa ….” (James Leonard, zenész, zeneesztéta, USA - 2480.) „ …………… A jelenkorban örvendetesen gyakran lehet hallani Mahler műveit. Irodalmárként némi veszélyt sejtek abban, hogy kortársai közül viszonylag kevésnek az alkotásait játsszák rendszeresen. Magyar vonatkozásban Reger, Delius vagy Franz Schmidt, de Pfitzner életművére is utalhatnék. ……………….” (Szegedi Maszák Mihály, zenei téren is képzett, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - 2459.) „Magyarország zenéjét főként a hagyományos magyar népzene és olyan kiemelkedő zeneszerzők művei alkotják, mint Liszt, Franz Schmidt, Dohnányi, Bartók, Kodály …..” (Hungary Country Study Guide Volume 1 Strategic Information and Developments, IBP USA – 2433.) „....Schmidt Ferenc zenekari variációi.....külföldön is sokszor méltatott kompozíciók; …….” (Siklós Albert zenetudós, zeneszerző – 2428.) „…az Intermezzo „a legszebb cigányzene”. A Notre Dame első felvonásából vett Intermezzo méltán része a világ hangversenytermei sztenderd repertoárjainak.” (Goldmark Károly, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus – 2396.) „Jelentős mértékben Schmidt volt az, aki Mahlerral együtt a szimfóniát ténylegesen áthozta a 20. századba. Első szimfóniájával (1899) tonális ragyogást árasztva és a formát még a fúgában is rugalmasan kezelve jóval meghaladta azt a szintet, amelyen Strauss felhagyott korai próbálkozásaival.” (James R. Oestreich, a The New York Times zenekritikusa – 2338.) „Jelenleg a tantestülethez olyan, magas szinten elismert művészi hírnévnek örvendő művészek és pedagógusok tartoznak, mint: Emil Sauer, Joseph Marx, Franz Schmidt, ……” (Dr. Karl Kobald, zenekritikus, az osztrák Zene- és Előadóművészeti Akadémia elnöke - 2335.) „ …. Schmidt hallása a szín és a harmónia érzékeltetése tekintetében oly magasan fejlett volt, hogy e zenét nem szeretni szinte lehetetlen ….” (Lynn René Bayley, zenekritikus, USA – 2325.) A 4 kis korálelőjátékáról és a 4 kis prelúdium és fúgáról: „Ami a "kis" jelzőket illeti, azok …. inkább idézőjelesek, mintsemhogy valóban kis művekről lenne szó... Mind a 8 mű magas művészi színvonalat képvisel …” (Kovács Róbert orgonaművész - 2272.) „A Fuga solemnis Schmidts utolsó monumentális, orgonára írt fúga műve, amely - megjelenése alkalmának megfelelően - 16 rézfúvós, üstdobok és tam-tam dob … bevonásával válik kolosszális hangzásúvá.” (Rudolf Scholz, osztrák orgonaművész és zenetudós - 2004.) „Schmidtnél az x-szeres ellenpont is csupa eufónia, mint minden, amit írt; az egész ember néha azt a benyomást keltette, mintha csordultig telve lenne zenével, ….. áthatva az alkotó mély komolyságával, aki állandóan tudatában van magasabb rendű művészi elhivatottságának és a felelősségnek, amely arra kötelezi, hogy eleget tegyen az igazi mesterségbeli tudás támasztotta igényeknek. Előadásról előadásra egyre inkább fel fogják fedezni, és meg fogják szeretni műveit, mindaddig, amíg világossá nem válik – amit mi már régen tudunk -, hogy ő egy nagy kor utolsó késő klasszikusa, és utoljára egyesítette magában a belső gazdagság mindazon csodálatos erőit, amelyek dicsőséget teremtenek Bécsnek, a zene városának.” (Joseph Marx, osztrák zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és zenekritikus - 2268.) " Zeneszerzőként, karmesterként, zongoravirtuózként, kamarazenélésben zongoristaként és vonósnégyesek csellistájaként Franz Schmidt volt a legtökéletesebb zenész, akivel életemben találkoztam.” (Hans Keller, Ausztriában született brit zenész, zenetudós, zenekritikus - 2257.)
2571 smaragd 2017-01-01 06:30:47
Békés, boldog új esztendőt kívánok a fórum olvasóinak!
Békés, boldog új esztendőt kívánok a fórum olvasóinak!
2570 smaragd 2016-12-31 15:39:39 [Válasz erre: 106 Búbánat 2015-05-26 10:44:33]
A "Franz Schmidt" fórumon 2016 végén emlékezhetünk Pozsonyra, Bécsre és Budapestre is, a névadó életében ezek a városok fontosak voltak, ne feledkezzünk meg Perchtoldsdorfról sem. A 2526 számú bejegyzésben magyarul is olvasható, idén az a megtiszteltetés ért minket Ardelaoval, hogy a "Franz Schmidt-Gesellschaft" levélben méltatta eredményeinket, ezekhez fórumtársaink kutatásai és bejegyzései is hozzájárultak. A kutatás nyilvánvalóan nem tudományos munka, hanem keresgélés volt, felkutattuk az interneten és könyvekben található, elérhető legkülönfélébb emlékeket, koncerteket, előadásokat. Úgy érzem, hogy a 2017 tavaszától megrendezésre kerülő bécsi pódium-estek - hasonlóan a 2015 évi Manfred Honeck karmester úr és Dr. Wilhelm Sinkovicz zenekritikus úr beszélgetéséhez - bizonyos zenei intimitást fognak nyújtani, amelyeket zeneértő hallgatóság fog látogatni, ahol Franz Schmidt életművéről és zenéjéről olyan magas minőségben lehet gondolatokat cserélni, tudást átadni, ahogyan az ő egykori közkedvelt mégis szerény természetéhez, szellemi világító lényéhez illik. Köszönetet mondok Ardelaonak fáradhatatlan kutatómunkájáért és kiváló fordításaiért, amivel anyanyelvünkön hozta közelebb a külföldön megjelent írásokat. Visszatekintve az eddigiekre ismét kiemelem Helena bejegyzéseit a "Hétpecsétes könyv" előadásaival kapcsolatosan, Radegundis fórumtársunk átfogó tartalmú, különlegesen érdekes írásait - valamint kedves "idegenvezetését", amellyel engem segített Franz Schmidt bécsi és perchtoldsdorfi élete, emlékei felidézésekor -, és az ottani koncerten személyesen is megismert Carillon fórumtársunk Franz Schmidt orgonaműveihez írt megjegyzéseit, elismert zenei munkásságát. Búbánat fórumtársunk Franz Schmidtről Magyarországon megjelent cikkekkel bővítette ismereteinket. Dr. Carmen Ottner főtitkár asszony levelében részletesen emlékezett Franz Schmidt született magyarságára is, külön öröm volt, hogy az életműben megjelenő magyar idiómára is kitért. A "Franz Schmidt-Gesellschaft" Elnökségének sorai a "Franz Schmidt" fórumot - az egyetlen magyar nyelvű gyűjtemény a témakörben - a megérdemelt rangra emelték. Végezetül utalok a centenáriumra: 100 évvel ezelőtt, 1916 decemberében mutatta be Budapesten a Királyi Opera Franz Schmidt "Notre Dame" című operáját. A operai bemutató korabeli kritikáját - Színházi Élet - a Előzmény106 számú bejegyzésben olvashatjuk.
A "Franz Schmidt" fórumon 2016 végén emlékezhetünk Pozsonyra, Bécsre és Budapestre is, a névadó életében ezek a városok fontosak voltak, ne feledkezzünk meg Perchtoldsdorfról sem. A 2526 számú bejegyzésben magyarul is olvasható, idén az a megtiszteltetés ért minket Ardelaoval, hogy a "Franz Schmidt-Gesellschaft" levélben méltatta eredményeinket, ezekhez fórumtársaink kutatásai és bejegyzései is hozzájárultak. A kutatás nyilvánvalóan nem tudományos munka, hanem keresgélés volt, felkutattuk az interneten és könyvekben található, elérhető legkülönfélébb emlékeket, koncerteket, előadásokat. Úgy érzem, hogy a 2017 tavaszától megrendezésre kerülő bécsi pódium-estek - hasonlóan a 2015 évi Manfred Honeck karmester úr és Dr. Wilhelm Sinkovicz zenekritikus úr beszélgetéséhez - bizonyos zenei intimitást fognak nyújtani, amelyeket zeneértő hallgatóság fog látogatni, ahol Franz Schmidt életművéről és zenéjéről olyan magas minőségben lehet gondolatokat cserélni, tudást átadni, ahogyan az ő egykori közkedvelt mégis szerény természetéhez, szellemi világító lényéhez illik. Köszönetet mondok Ardelaonak fáradhatatlan kutatómunkájáért és kiváló fordításaiért, amivel anyanyelvünkön hozta közelebb a külföldön megjelent írásokat. Visszatekintve az eddigiekre ismét kiemelem Helena bejegyzéseit a "Hétpecsétes könyv" előadásaival kapcsolatosan, Radegundis fórumtársunk átfogó tartalmú, különlegesen érdekes írásait - valamint kedves "idegenvezetését", amellyel engem segített Franz Schmidt bécsi és perchtoldsdorfi élete, emlékei felidézésekor -, és az ottani koncerten személyesen is megismert Carillon fórumtársunk Franz Schmidt orgonaműveihez írt megjegyzéseit, elismert zenei munkásságát. Búbánat fórumtársunk Franz Schmidtről Magyarországon megjelent cikkekkel bővítette ismereteinket. Dr. Carmen Ottner főtitkár asszony levelében részletesen emlékezett Franz Schmidt született magyarságára is, külön öröm volt, hogy az életműben megjelenő magyar idiómára is kitért. A "Franz Schmidt-Gesellschaft" Elnökségének sorai a "Franz Schmidt" fórumot - az egyetlen magyar nyelvű gyűjtemény a témakörben - a megérdemelt rangra emelték. Végezetül utalok a centenáriumra: 100 évvel ezelőtt, 1916 decemberében mutatta be Budapesten a Királyi Opera Franz Schmidt "Notre Dame" című operáját. A operai bemutató korabeli kritikáját - Színházi Élet - a Előzmény106 számú bejegyzésben olvashatjuk.
2569 smaragd 2016-12-30 20:36:52 [Válasz erre: 2563 Ardelao 2016-12-28 23:59:11]
Franz Schmidt: "Fuga solemnis für Orgel, 16 Bläser und Pauken" (1937) Vassily Sinaisky vezényel Anders Johnnson, orgona [url]https://youtu.be/JU-WO-4QSf8;Malmo Symphonie Orchestra[/url]
Franz Schmidt: "Fuga solemnis für Orgel, 16 Bläser und Pauken" (1937) Vassily Sinaisky vezényel Anders Johnnson, orgona [url]https://youtu.be/JU-WO-4QSf8;Malmo Symphonie Orchestra[/url]
2568 smaragd 2016-12-30 08:48:48 [Válasz erre: 2567 Rózsika 2016-12-30 07:53:15]
Személyes véleményedet köszönöm szépen!
Személyes véleményedet köszönöm szépen!
2567 Rózsika 2016-12-30 07:53:15 [Válasz erre: 2526 Ardelao 2016-12-07 16:29:44]
Franz Schmidt biztosan kiváló pedagógus és jó ember volt, ezt sokfelé olvasni, de mint zeneszerző-nagyságot nem nagyon dicsérik. „Nem volt könnyű meghoznunk ezt a döntést, mégis fel kell ismernünk „az idő jelét”: Azok a fontos személyiségek, akik a támogatásokért az elmúlt 20-30 évben felelősséggel viseltettek, most nyugdíjba vonultak. Utódaik számunkra ismeretlenek, és kétséges, hogy ezek a hölgyek és urak támogatni fognak minket.” Személyes véleményem az, hogy Franz Schmidt középszerű zeneszerző volt, és ez a társaság csak azért jöhetett létre és működhetett pont addig, ameddig ezek az idős hölgyek és urak támogatni tudták, mert elsősorban Franz Schmidtnek, mint személy és pedagógus szólt, nem pedig a zeneszerző-nagyságnak. Ha tényleg nagy zeneszerző lett volna, akkor sokfelé játszanák rendszeresen a műveit, és sok „Franz Schmidt Társaság” működne világszerte. Bocs, nem bántásból mondom, de nem értem miért kell ennyire sulykolni a fórum minden posztjában, hogy Franz Schmidt mekkora zeneszerző volt? Elhiszem, hogy nektek fontos a zenéje, meg sokat kaptok tőle, és teleírhattok 100 fórumot is nyugodtan, nincs semmi gond vele, de aránytévesztés „kolosszális” (és társai) jelzőt aggatni erre a jó mesteremberre.
Franz Schmidt biztosan kiváló pedagógus és jó ember volt, ezt sokfelé olvasni, de mint zeneszerző-nagyságot nem nagyon dicsérik. „Nem volt könnyű meghoznunk ezt a döntést, mégis fel kell ismernünk „az idő jelét”: Azok a fontos személyiségek, akik a támogatásokért az elmúlt 20-30 évben felelősséggel viseltettek, most nyugdíjba vonultak. Utódaik számunkra ismeretlenek, és kétséges, hogy ezek a hölgyek és urak támogatni fognak minket.” Személyes véleményem az, hogy Franz Schmidt középszerű zeneszerző volt, és ez a társaság csak azért jöhetett létre és működhetett pont addig, ameddig ezek az idős hölgyek és urak támogatni tudták, mert elsősorban Franz Schmidtnek, mint személy és pedagógus szólt, nem pedig a zeneszerző-nagyságnak. Ha tényleg nagy zeneszerző lett volna, akkor sokfelé játszanák rendszeresen a műveit, és sok „Franz Schmidt Társaság” működne világszerte. Bocs, nem bántásból mondom, de nem értem miért kell ennyire sulykolni a fórum minden posztjában, hogy Franz Schmidt mekkora zeneszerző volt? Elhiszem, hogy nektek fontos a zenéje, meg sokat kaptok tőle, és teleírhattok 100 fórumot is nyugodtan, nincs semmi gond vele, de aránytévesztés „kolosszális” (és társai) jelzőt aggatni erre a jó mesteremberre.
2566 smaragd 2016-12-30 04:58:43 [Válasz erre: 2526 Ardelao 2016-12-07 16:29:44]
Köszönettel (!) végigolvastam a 2565 számú bejegyzésben megnyitható tételeket, amelyekben 20 oldalon keresztül szinte kizárólag fórumunk névadója szerepel. ( Miután nem ritka név, más azonos nevű szerző műadatai is megtekinthetők.) Láthatjuk, hogy a 2525, 2526 bejegyzésünkben szereplő 2017-től induló új helyszínnek is vannak előzményei, a "Franz Schmidt-Gesellschaft" "Szimpózium" sorozatának korábban is otthont adott már, pl. 2007-ben, a "Das Klavierkonzert in Österreich und in Deutschland" programismertető lapján minden részlet megtalálható. Letölthetőek a fenti szimpóziumok nyomán megjelent "Studien zu Franz Schmidt" tudományos kiadványok tartalomjegyzékei, érdeklődés esetén megrendelhetőek. Természetesen egyéni, hogy kit melyik téma vonz, - 1 számú bejegyzésem tartalma szerint - én örülnék, ha mielőbb elolvashatnám az alábbi tételeket: "Kontrapunkt" Ludovit Rajter ( Rajter Lajos) feljegyzései Franz Schmidt előadásairól Erich Schenk: "Der Ehrendoktor Franz Schmidt" "Franz Schmidt aus der Sicht seiner Schüler" Carl Nemeth: "Franz Schmidt in Perchtoldsdorf" A jegyzékben szereplő tételek nagy része Franz Schmidt műveinek zenei bemutatásával foglalkozik.
Köszönettel (!) végigolvastam a 2565 számú bejegyzésben megnyitható tételeket, amelyekben 20 oldalon keresztül szinte kizárólag fórumunk névadója szerepel. ( Miután nem ritka név, más azonos nevű szerző műadatai is megtekinthetők.) Láthatjuk, hogy a 2525, 2526 bejegyzésünkben szereplő 2017-től induló új helyszínnek is vannak előzményei, a "Franz Schmidt-Gesellschaft" "Szimpózium" sorozatának korábban is otthont adott már, pl. 2007-ben, a "Das Klavierkonzert in Österreich und in Deutschland" programismertető lapján minden részlet megtalálható. Letölthetőek a fenti szimpóziumok nyomán megjelent "Studien zu Franz Schmidt" tudományos kiadványok tartalomjegyzékei, érdeklődés esetén megrendelhetőek. Természetesen egyéni, hogy kit melyik téma vonz, - 1 számú bejegyzésem tartalma szerint - én örülnék, ha mielőbb elolvashatnám az alábbi tételeket: "Kontrapunkt" Ludovit Rajter ( Rajter Lajos) feljegyzései Franz Schmidt előadásairól Erich Schenk: "Der Ehrendoktor Franz Schmidt" "Franz Schmidt aus der Sicht seiner Schüler" Carl Nemeth: "Franz Schmidt in Perchtoldsdorf" A jegyzékben szereplő tételek nagy része Franz Schmidt műveinek zenei bemutatásával foglalkozik.
2565 Ardelao 2016-12-29 08:06:58 [Válasz erre: 2154 Ardelao 2016-07-17 08:21:07]
[url] http://search.obvsg.at/primo_library/libweb/action/search.do?fn=search&ct=search&initialSearch=true&mode=Basic&tab=default_tab&indx=1&dum=true&srt=rank&vid=ACC&frbg=&tb=t&vl%28freeText0%29=Franz+Schmidt&scp.scps=scope%3A%28ACC_aleph%29; Österreichischer Bibliothekenverbund – A Franz Schmidt témájában nyilvántartott szakirodalom jegyzéke [/url]
[url] http://search.obvsg.at/primo_library/libweb/action/search.do?fn=search&ct=search&initialSearch=true&mode=Basic&tab=default_tab&indx=1&dum=true&srt=rank&vid=ACC&frbg=&tb=t&vl%28freeText0%29=Franz+Schmidt&scp.scps=scope%3A%28ACC_aleph%29; Österreichischer Bibliothekenverbund – A Franz Schmidt témájában nyilvántartott szakirodalom jegyzéke [/url]
2564 smaragd 2016-12-29 07:06:58 [Válasz erre: 2563 Ardelao 2016-12-28 23:59:11]
Csak most vettem észre, hogy bloggal is bővítették ezt az oldalt, haladnak a korral... [url]http://www.universaledition.com/blog-de;universaledition weboldal, Blog[/url]
Csak most vettem észre, hogy bloggal is bővítették ezt az oldalt, haladnak a korral... [url]http://www.universaledition.com/blog-de;universaledition weboldal, Blog[/url]
2563 Ardelao 2016-12-28 23:59:11
[url] http://www.universaledition.com/auffuehrungen-und-kalender#composer=647; Soron következő előadások Franz Schmidt műveiből (3) [/url] 31.12.2016 DAS BUCH MIT 7 SIEGELN | ORATORIUM Ort: Concert Hall, Bratislava (SK) New Year's Eve Concert Instrumentierung: für Soli, gemischten Chor, Orgel und Orchester | 110′ Orchester: Slovak Philharmonic Orchestra Dirigent: Leoš Svárovský Chor: Slovak Philharmonic Choir Bemerkungen: Jozef Chabron, choirmaster 01.01.2017 DAS BUCH MIT 7 SIEGELN | ORATORIUM Ort: Concert Hall, Bratislava (SK) New Year's Concert Instrumentierung: für Soli, gemischten Chor, Orgel und Orchester | 110′ Orchester: Slovak Philharmonic Orchestra Dirigent: Leoš Svárovský Chor: Slovak Philharmonic Choir Bemerkungen: Jozef Chabron, choirmaster 25.02.2017 FUGA SOLEMNIS Ort: Christ Church , Northampton (GB) Instrumentierung: für Orgel, Blechbläser, Pauken und Tam-Tam | 15′ Orchester: Northampton SO Dirigent: John Gibbons
[url] http://www.universaledition.com/auffuehrungen-und-kalender#composer=647; Soron következő előadások Franz Schmidt műveiből (3) [/url] 31.12.2016 DAS BUCH MIT 7 SIEGELN | ORATORIUM Ort: Concert Hall, Bratislava (SK) New Year's Eve Concert Instrumentierung: für Soli, gemischten Chor, Orgel und Orchester | 110′ Orchester: Slovak Philharmonic Orchestra Dirigent: Leoš Svárovský Chor: Slovak Philharmonic Choir Bemerkungen: Jozef Chabron, choirmaster 01.01.2017 DAS BUCH MIT 7 SIEGELN | ORATORIUM Ort: Concert Hall, Bratislava (SK) New Year's Concert Instrumentierung: für Soli, gemischten Chor, Orgel und Orchester | 110′ Orchester: Slovak Philharmonic Orchestra Dirigent: Leoš Svárovský Chor: Slovak Philharmonic Choir Bemerkungen: Jozef Chabron, choirmaster 25.02.2017 FUGA SOLEMNIS Ort: Christ Church , Northampton (GB) Instrumentierung: für Orgel, Blechbläser, Pauken und Tam-Tam | 15′ Orchester: Northampton SO Dirigent: John Gibbons
2562 Ardelao 2016-12-28 22:09:47 [Válasz erre: 1334 Búbánat 2016-02-01 14:32:03]
A hivatkozott bejegyzésbe bemásolt szöveg eredetije az alábbi linken tekinthető meg: [url] http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.pdf; Magyar Színművészeti Lexikon – Schmidt Ferenc [/url]
A hivatkozott bejegyzésbe bemásolt szöveg eredetije az alábbi linken tekinthető meg: [url] http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.pdf; Magyar Színművészeti Lexikon – Schmidt Ferenc [/url]
2561 smaragd 2016-12-28 13:30:16 [Válasz erre: 2556 smaragd 2016-12-23 18:09:20]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da4;12. März 1950[/url]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da4;12. März 1950[/url]
2560 Ardelao 2016-12-27 09:15:58 [Válasz erre: 2559 Ardelao 2016-12-27 09:05:02]
Az utolső bekezdés helyesen: Franz Schmidt bal kézre komponált A-dúr kvintettje az alábbi, 2016. 08. 23-án megjelent CD-n [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/diskographie/die-neuheit-franz-schmidt/; ld. itt [/url] hallható, a Linos Ensemble tagjaként fellépő zongoraművésznő, [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/biographie-2/;Konstanze Eickhorst [/url] interpretálásában.
Az utolső bekezdés helyesen: Franz Schmidt bal kézre komponált A-dúr kvintettje az alábbi, 2016. 08. 23-án megjelent CD-n [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/diskographie/die-neuheit-franz-schmidt/; ld. itt [/url] hallható, a Linos Ensemble tagjaként fellépő zongoraművésznő, [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/biographie-2/;Konstanze Eickhorst [/url] interpretálásában.
2559 Ardelao 2016-12-27 09:05:02 [Válasz erre: 2486 smaragd 2016-11-16 20:04:03]
„Franz Schmidt: A-dúr kvintett bal kézre, klarinétra és vonóshármasra Ilyen névvel - tudatta a Theodor Leschetitzky, a „széles körben ismert“ zongoraművész és zongoratanár a soknyelvű Pozsonyból (Preßburg, Bratislava) származó, 13 éves Franz Schmidttel - ne legyen az ember művész. És lerázta magáról a fiút. Akár a neve, olyan jelentéktelennek tűnik a szerző 1938-ban, Paul Wittgenstein, az egykarú zongoraművész számára komponált harmadik, egyben utolsó kvintettje is. Schmidt hosszú lélegzetű zeneszerző, aki „tűnődve és megfontoltan“, ily módon egyáltalán nem sietősen alkot ... - írta kollégájáról Joseph Marx 1934-ben. A közel 40 éve fennálló, legendás Linos Együttes ideális zenekar ehhez a rendkívül választékosan szőtt, kifinomult, ugyanakkor melegséget árasztó és alaposabb odafigyeléskor szenvedélyről is tanúskodó zenéhez. E mű, mint kortól elrugaszkodott zene, Konstanze Eickhorst zongoraművésznő „bal kezének“, aki – kissé átfogalmazva Franz Schmidt mondását – „zenész és nem zongorista“, Rainer Müller van Recum klarinétosnak és a vonóshármasnak „szólójáték tekintetében“ sorra „hálás szerepet“ kínál, egyidejűleg azonban megköveteli a zenekarnak történő alárendelődést is. Időt kellene szakítani nemcsak az 1939-ben, Bécsben elhunyt Franz Schmidt több, mint 60 percig tartó, utolsó nagy kamarazenei művére, hanem Eckhardt van den Hoogen informatív és szellemes CD-mellékletére is. A nap ezen CD-je meghallgatásra és elolvasásra érdemes produktum.“ Franz Schmidt bal kézre komponált A-dúr kvintettje ezen a 2016. 08. 23-án megjelent [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/diskographie/die-neuheit-franz-schmidt/; CD-n [/url] hallható, a Linos Ensemble tagjaként fellépő zongoraművésznő, [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/biographie-2/;Konstanze Eickhorst [/url] interpretálásában
„Franz Schmidt: A-dúr kvintett bal kézre, klarinétra és vonóshármasra Ilyen névvel - tudatta a Theodor Leschetitzky, a „széles körben ismert“ zongoraművész és zongoratanár a soknyelvű Pozsonyból (Preßburg, Bratislava) származó, 13 éves Franz Schmidttel - ne legyen az ember művész. És lerázta magáról a fiút. Akár a neve, olyan jelentéktelennek tűnik a szerző 1938-ban, Paul Wittgenstein, az egykarú zongoraművész számára komponált harmadik, egyben utolsó kvintettje is. Schmidt hosszú lélegzetű zeneszerző, aki „tűnődve és megfontoltan“, ily módon egyáltalán nem sietősen alkot ... - írta kollégájáról Joseph Marx 1934-ben. A közel 40 éve fennálló, legendás Linos Együttes ideális zenekar ehhez a rendkívül választékosan szőtt, kifinomult, ugyanakkor melegséget árasztó és alaposabb odafigyeléskor szenvedélyről is tanúskodó zenéhez. E mű, mint kortól elrugaszkodott zene, Konstanze Eickhorst zongoraművésznő „bal kezének“, aki – kissé átfogalmazva Franz Schmidt mondását – „zenész és nem zongorista“, Rainer Müller van Recum klarinétosnak és a vonóshármasnak „szólójáték tekintetében“ sorra „hálás szerepet“ kínál, egyidejűleg azonban megköveteli a zenekarnak történő alárendelődést is. Időt kellene szakítani nemcsak az 1939-ben, Bécsben elhunyt Franz Schmidt több, mint 60 percig tartó, utolsó nagy kamarazenei művére, hanem Eckhardt van den Hoogen informatív és szellemes CD-mellékletére is. A nap ezen CD-je meghallgatásra és elolvasásra érdemes produktum.“ Franz Schmidt bal kézre komponált A-dúr kvintettje ezen a 2016. 08. 23-án megjelent [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/diskographie/die-neuheit-franz-schmidt/; CD-n [/url] hallható, a Linos Ensemble tagjaként fellépő zongoraművésznő, [url] http://www.konstanze-eickhorst.de/en/biographie-2/;Konstanze Eickhorst [/url] interpretálásában
2558 Ardelao 2016-12-25 00:23:09
Karácsony éjjelére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=bd3sIYNBwkk; Franz Schmidt, Nun danket alle Gott [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=F6lJhfBcdDM; Franz Schmidt, "O Ewigkeit, du Donnerwort" [/url]
Karácsony éjjelére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=bd3sIYNBwkk; Franz Schmidt, Nun danket alle Gott [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=F6lJhfBcdDM; Franz Schmidt, "O Ewigkeit, du Donnerwort" [/url]
2557 smaragd 2016-12-24 15:06:37
Áldott Karácsonyt kívánok a fórum olvasóinak!
Áldott Karácsonyt kívánok a fórum olvasóinak!
2556 smaragd 2016-12-23 18:09:20 [Válasz erre: 2543 smaragd 2016-12-16 09:35:26]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da2;11.März 1950[/url]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010da2;11.März 1950[/url]
2555 smaragd 2016-12-22 09:12:13
A "Fórum - Franz Schmidt" indulása óta ez a második évforduló, amelyen megemlékezhetünk Franz Schmidt születése napjáról. Tavaly ilyenkor szülővárosa, Pozsony köré gyűjtöttük azokat az írásokat, amelyek életműve kezdetéhez és a városhoz kapcsolódtak. A fórum indításakor érzett reményem valóra vált, ezért mindegyik értékes bejegyzés gyűjtőjének köszönöm részvételét és szorgalmát. Amint nemrég fórumunkon olvashattuk, a bécsi kulturális élet anyagi támogatása éppúgy változik, mint mint minden, itt is fordulat állt be. A pillanatnyi megtorpanás után Franz Schmidt életművének tisztelői változatlan lelkesedéssel és hozzáértéssel igyekeznek majd a nagy osztrák szimfonikusként is ismert zenepedagógus és zeneszerző munkáit közismertté tenni valamint szellemiségében tovább folytatódik a "Franz Schmidt-Gemeinde" és a "Franz Schmidt-Gesellschaft" sok évtizedes gyűjtő-, rendszerező- és publikáló, zenetudományi feldolgozó tevékenysége, a szükséges mértékben. Óriási eredményeket értek el ugyanis az elmúlt, hosszú időszakban! Fórumunk is halad tovább, a mai évfordulón jó szívvel ajánlhatom bejegyzéseinket mindazoknak, akik "tudásbázisunk" réven, magyar nyelven, interneten át most ismerkednek Franz Schmidt zenei munkásságával és tájékozódnak a koncertprogramokról. [url]http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-12-22;Franz Schmidt - "A nap képe",2015.12.22.[/url]
A "Fórum - Franz Schmidt" indulása óta ez a második évforduló, amelyen megemlékezhetünk Franz Schmidt születése napjáról. Tavaly ilyenkor szülővárosa, Pozsony köré gyűjtöttük azokat az írásokat, amelyek életműve kezdetéhez és a városhoz kapcsolódtak. A fórum indításakor érzett reményem valóra vált, ezért mindegyik értékes bejegyzés gyűjtőjének köszönöm részvételét és szorgalmát. Amint nemrég fórumunkon olvashattuk, a bécsi kulturális élet anyagi támogatása éppúgy változik, mint mint minden, itt is fordulat állt be. A pillanatnyi megtorpanás után Franz Schmidt életművének tisztelői változatlan lelkesedéssel és hozzáértéssel igyekeznek majd a nagy osztrák szimfonikusként is ismert zenepedagógus és zeneszerző munkáit közismertté tenni valamint szellemiségében tovább folytatódik a "Franz Schmidt-Gemeinde" és a "Franz Schmidt-Gesellschaft" sok évtizedes gyűjtő-, rendszerező- és publikáló, zenetudományi feldolgozó tevékenysége, a szükséges mértékben. Óriási eredményeket értek el ugyanis az elmúlt, hosszú időszakban! Fórumunk is halad tovább, a mai évfordulón jó szívvel ajánlhatom bejegyzéseinket mindazoknak, akik "tudásbázisunk" réven, magyar nyelven, interneten át most ismerkednek Franz Schmidt zenei munkásságával és tájékozódnak a koncertprogramokról. [url]http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-12-22;Franz Schmidt - "A nap képe",2015.12.22.[/url]
2554 Ardelao 2016-12-21 15:01:07
[url] https://www.youtube.com/watch?v=GBfizdB1pss; Franz Schmidt Symphony No 3 [/url] November 22-én feltett Malmői Szimfonikusokkal/vez. V.Sinaisky
[url] https://www.youtube.com/watch?v=GBfizdB1pss; Franz Schmidt Symphony No 3 [/url] November 22-én feltett Malmői Szimfonikusokkal/vez. V.Sinaisky
2553 Ardelao 2016-12-19 18:43:19 [Válasz erre: 2549 Ardelao 2016-12-18 18:52:23]
Budapest Symphony Orchestra/M. Halasz: [url] https://www.youtube.com/watch?v=Z3KLeAKFy38; Franz Schmidt(1874-1939):Symphony Nº1 in E Major(1896/99) [/url]
Budapest Symphony Orchestra/M. Halasz: [url] https://www.youtube.com/watch?v=Z3KLeAKFy38; Franz Schmidt(1874-1939):Symphony Nº1 in E Major(1896/99) [/url]
