1950 smaragd 2016-05-23 12:44:17
Franz Schmidt: [url]https://youtu.be/3ioRL68qCO4;Toccata in C-Dur (1924)[/url]
Franz Schmidt: [url]https://youtu.be/3ioRL68qCO4;Toccata in C-Dur (1924)[/url]
1949 smaragd 2016-05-23 12:42:24 [Válasz erre: 1947 Ardelao 2016-05-23 11:02:14]
Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 in A-Dur (1927-1929) (A videón tételenként, de folyamatosan hallható az egy egészként komponált szimfónia.) [url]https://youtu.be/-BqRY5V0oRI;Neeme Järvi vezényel[/url]
Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 in A-Dur (1927-1929) (A videón tételenként, de folyamatosan hallható az egy egészként komponált szimfónia.) [url]https://youtu.be/-BqRY5V0oRI;Neeme Järvi vezényel[/url]
1948 smaragd 2016-05-23 12:36:56 [Válasz erre: 1946 Ardelao 2016-05-23 10:36:50]
Korábban említettük, Carl Nemeth érdeme, hogy Franz Schmidt kéziratban fennmaradt önéletírása könyvében nyomtatásban megjelent. Ezt a könyvet én is szeretném elolvasni, talán egyszer sikerül megkapni. [url]http://www.franzschmidtgesellschaft.at/studien.html;Franz Schmidt-Studien[/url]
Korábban említettük, Carl Nemeth érdeme, hogy Franz Schmidt kéziratban fennmaradt önéletírása könyvében nyomtatásban megjelent. Ezt a könyvet én is szeretném elolvasni, talán egyszer sikerül megkapni. [url]http://www.franzschmidtgesellschaft.at/studien.html;Franz Schmidt-Studien[/url]
1947 Ardelao 2016-05-23 11:02:14 [Válasz erre: 1944 Ardelao 2016-05-23 04:15:47]
[url] http://www.cinemusic.de/2008-3395-kleine-klassikwanderung-40-franz-schmidt/; 40. Kiruccanás a klasszikus zene világába [/url] - Csupán „egy mester Brahms és Bruckner után“? Michael Boldhaus írása, 2008.03.04. 3.rész Franz Schmidt CD-n — Válogatás A négy szimfónia Még a Negyediknél a legnagyobb annak a valószínűsége, hogy egyszer, egy előadás keretében meghallgathassuk, de a másik három szimfónia is megérdemli a meghallgatást. Habár első szimfonikus műve még nem teljesen érett mű. Mégis, annak ellenére, hogy egyes részeknél különösen érezhető Brahms és Bruckner közelsége, olyan műről van szó, amely a szimfónia műfajában a Schmidtre jellemző hangzást félreismerhetetlenül hordozó, fölöttébb figyelemre méltó alkotás. A háromtételes Második szimfónia ellenben meglehetősen szokatlan szerkezetet mutat. Egyfajta prelúdium (1. tétel „Élénken“) és egy kóda (3. tétel „Finálé: Lassan“) keretez egy terjedelmes központi variációs ciklust („Allegro con variazioni“). A három tétel egymásba folyik, és emellett egymással szoros kapcsolatban áll, már az elején bemutatott tematikai összefüggés révén. A harmadik szimfónia a Columbia Gramaphone Company (New York) által, ….. kiírt pályázat keretében került benyújtásra, és második díjat kapott – az elsőt egyébként Hatodik szimfóniájával a svéd Kurt Atterberg nyerte el. A Harmadik szimfónia Schmidt legbensőségesebb szerzeményeinek egyike, és minden bizonnyal a leglíraibb szimfóniájává vált. A Negyedik szimfóniát a zeneszerző korán elhunyt leányának, Emmának az emlékére írt zenekari rekviem képezi, ……… A gyász és a fájdalom kifejezéseként az adagio tétel közepén gyászindulót hallunk. Az egészében véve melankolikus és a világtól való eltávolodást kifejező fináléhoz a zeneszerző „az élet virágában történő eltávozást társította, miközben ismét lepereg az egész élet.” A érdeklődő e szimfóniaciklusnak jelenleg két teljes felvételéhez juthat hozzá ….. könnyen. Egyszer ahhoz, amely 1989 és 1996 között a Chicagói, valamint a Detroiti Szimfonikus Zenekarral, Neeme Järvi vezénylete alatt készült (Chandos), valamint a „Querstand” márkanéven megjelent, jelenleg a legfrissebbnek számító, 2004 és 2005 között keletkezett felvételhez, amelyen Fabio Luisi karmester vezénylete alatt az MDR Szimfonikus Zenekara játszik. Fabio Luisi, a híres genovai (sz. 1959-ben), általános zeneigazgatóként a 2007./2008. évad óta a Száz Állami Opera és a Drezdai Állami Zenekar vezetője. Az 1937-ben, a kis Észtországban született Neeme Järvi a hangfelvételeken gyakran megtalálható, nagy karmester-személyiségek közé tartozik. …..…... Mindkét felvétel - mind a felvétel, mind az interpretáció technikáját tekintve - tökéletesen sikerült. A két USA-beli zenekar a fúvós tételeket talán kissé hatásosabban adja elő, mint a kollégák a kétségtelenül hasonlóan értékes MDR-ben. …. Neeme Järvi egészében véve kissé tempósabban és energikusabban kezeli a dolgot, mint Fabio Luisi valamivel introvertáltabb interpretációi. A lényeg azonban az, hogy mindkét előadás hasonlóan magas színvonalú. (Folyt. köv.)
[url] http://www.cinemusic.de/2008-3395-kleine-klassikwanderung-40-franz-schmidt/; 40. Kiruccanás a klasszikus zene világába [/url] - Csupán „egy mester Brahms és Bruckner után“? Michael Boldhaus írása, 2008.03.04. 3.rész Franz Schmidt CD-n — Válogatás A négy szimfónia Még a Negyediknél a legnagyobb annak a valószínűsége, hogy egyszer, egy előadás keretében meghallgathassuk, de a másik három szimfónia is megérdemli a meghallgatást. Habár első szimfonikus műve még nem teljesen érett mű. Mégis, annak ellenére, hogy egyes részeknél különösen érezhető Brahms és Bruckner közelsége, olyan műről van szó, amely a szimfónia műfajában a Schmidtre jellemző hangzást félreismerhetetlenül hordozó, fölöttébb figyelemre méltó alkotás. A háromtételes Második szimfónia ellenben meglehetősen szokatlan szerkezetet mutat. Egyfajta prelúdium (1. tétel „Élénken“) és egy kóda (3. tétel „Finálé: Lassan“) keretez egy terjedelmes központi variációs ciklust („Allegro con variazioni“). A három tétel egymásba folyik, és emellett egymással szoros kapcsolatban áll, már az elején bemutatott tematikai összefüggés révén. A harmadik szimfónia a Columbia Gramaphone Company (New York) által, ….. kiírt pályázat keretében került benyújtásra, és második díjat kapott – az elsőt egyébként Hatodik szimfóniájával a svéd Kurt Atterberg nyerte el. A Harmadik szimfónia Schmidt legbensőségesebb szerzeményeinek egyike, és minden bizonnyal a leglíraibb szimfóniájává vált. A Negyedik szimfóniát a zeneszerző korán elhunyt leányának, Emmának az emlékére írt zenekari rekviem képezi, ……… A gyász és a fájdalom kifejezéseként az adagio tétel közepén gyászindulót hallunk. Az egészében véve melankolikus és a világtól való eltávolodást kifejező fináléhoz a zeneszerző „az élet virágában történő eltávozást társította, miközben ismét lepereg az egész élet.” A érdeklődő e szimfóniaciklusnak jelenleg két teljes felvételéhez juthat hozzá ….. könnyen. Egyszer ahhoz, amely 1989 és 1996 között a Chicagói, valamint a Detroiti Szimfonikus Zenekarral, Neeme Järvi vezénylete alatt készült (Chandos), valamint a „Querstand” márkanéven megjelent, jelenleg a legfrissebbnek számító, 2004 és 2005 között keletkezett felvételhez, amelyen Fabio Luisi karmester vezénylete alatt az MDR Szimfonikus Zenekara játszik. Fabio Luisi, a híres genovai (sz. 1959-ben), általános zeneigazgatóként a 2007./2008. évad óta a Száz Állami Opera és a Drezdai Állami Zenekar vezetője. Az 1937-ben, a kis Észtországban született Neeme Järvi a hangfelvételeken gyakran megtalálható, nagy karmester-személyiségek közé tartozik. …..…... Mindkét felvétel - mind a felvétel, mind az interpretáció technikáját tekintve - tökéletesen sikerült. A két USA-beli zenekar a fúvós tételeket talán kissé hatásosabban adja elő, mint a kollégák a kétségtelenül hasonlóan értékes MDR-ben. …. Neeme Järvi egészében véve kissé tempósabban és energikusabban kezeli a dolgot, mint Fabio Luisi valamivel introvertáltabb interpretációi. A lényeg azonban az, hogy mindkét előadás hasonlóan magas színvonalú. (Folyt. köv.)
1946 Ardelao 2016-05-23 10:36:50 [Válasz erre: 1945 smaragd 2016-05-23 07:06:29]
Ez az összefoglaló – sajnos – nem tünteti fel az információk alapját képző források jegyzékét, csupán Carl Nemethre hivatkozik. Ám valójában Norbert Tschulik ír a legrészletesebben Schmidt életéről és munkásságáról. Jó lenne, ha egy műfordító felfigyelne erre a könyvre, és megszerezné a magyarul megjelentetés jogát. E könyv mellé – természetesen érdemes beszerezni a Franz Schmidt Társaságtól a Schmidttel kapcsolatos összes megjelent tanulmányt, hiszen náluk értőbben és lelkesebben senki sem foglalkozik e zeneszerző életművével.
Ez az összefoglaló – sajnos – nem tünteti fel az információk alapját képző források jegyzékét, csupán Carl Nemethre hivatkozik. Ám valójában Norbert Tschulik ír a legrészletesebben Schmidt életéről és munkásságáról. Jó lenne, ha egy műfordító felfigyelne erre a könyvre, és megszerezné a magyarul megjelentetés jogát. E könyv mellé – természetesen érdemes beszerezni a Franz Schmidt Társaságtól a Schmidttel kapcsolatos összes megjelent tanulmányt, hiszen náluk értőbben és lelkesebben senki sem foglalkozik e zeneszerző életművével.
1945 smaragd 2016-05-23 07:06:29 [Válasz erre: 1944 Ardelao 2016-05-23 04:15:47]
Talán a következő részben a szerző megemlíti Norbert Tschulik: "Franz Schmidt" című könyvét is (Elisabeth Lafite, Wien 1972), amelynek első fejezete ezt a címet viseli: "Spätromantiker, aber nicht Epigone" Franz Schmidt 1925-től 1927-ig a bécsi Zeneakadémia (Hochschule für Musik und darstellende Kunst in Wien) igazgatója volt, amivel igen jelentős szerepet töltött be a zenei életben. A rektori pozíció ezt követte, a főiskolai átszervezés következménye volt, erről a Rajter Lajossal készített riportban,fórumunk korábbi bejegyzéseiben részletesen olvashatunk. [url]http://www.boosey.com/shop/prod/Gruber-Gerold-W-Franz-Schmidt-als-Rektor/2133197;Franz Schmidt als Rektor[/url]
Talán a következő részben a szerző megemlíti Norbert Tschulik: "Franz Schmidt" című könyvét is (Elisabeth Lafite, Wien 1972), amelynek első fejezete ezt a címet viseli: "Spätromantiker, aber nicht Epigone" Franz Schmidt 1925-től 1927-ig a bécsi Zeneakadémia (Hochschule für Musik und darstellende Kunst in Wien) igazgatója volt, amivel igen jelentős szerepet töltött be a zenei életben. A rektori pozíció ezt követte, a főiskolai átszervezés következménye volt, erről a Rajter Lajossal készített riportban,fórumunk korábbi bejegyzéseiben részletesen olvashatunk. [url]http://www.boosey.com/shop/prod/Gruber-Gerold-W-Franz-Schmidt-als-Rektor/2133197;Franz Schmidt als Rektor[/url]
1944 Ardelao 2016-05-23 04:15:47 [Válasz erre: 1941 Ardelao 2016-05-22 06:35:11]
[url] http://www.cinemusic.de/2008-3395-kleine-klassikwanderung-40-franz-schmidt/; 40. Kiruccanás a klasszikus zene világába [/url] - Csupán „egy mester Brahms és Bruckner után“? Michael Boldhaus írása, 2008.03.04. 2.rész Az 1920-as években vette kezdetét a zeneszerző alkotói munkássága elismerésének és méltatásának az időszaka. Schmidt ezzel kapcsolatban végzett jelentős, átfogó oktatói tevékenységét a következő adatok csak sejtetni engedik. A „Notre Dame” ősbemutatójának az évében az Állami Zeneakadémia (Konzervatórium)Zongora Szakán professzori állást vállalt, ahol 1920-tól zeneelméletet oktatott. 1927-ben lett a Bécsi Zeneművészeti Főiskola rektora, 1928-ban a Zenebarátok Társagának a tiszteletbeli tagja. A húszas évek végén azonban már jelentkeztek sok tekintetben megmutatkozó, alattomos betegségének az első jelei, amelynek a lefolyását leányának a váratlan halála (ld.! 1. rész) kedvezőtlenül befolyásolta. A krónikus szívbetegség indokolttá tette a halálfélelmet, és ezzel kapcsolatban az állandó nyugtalanságot amiatt, hogy valamelyik művét már nem tudja befejezni. Mindenesetre meg kell még említeni a Jelenések könyvéből vett szövegek alapján írt oratóriumot, „A hétpecsétes könyvet”. Az apokalipszis víziójának ez a megzenésítése 1936 és 1937-ben történt. E nagyszabású, színpadi kórusmű kétségtelenül a zeneszerző legértékesebb művei közé tartozik. Különös figyelmet érdemel a rendkívül komplex módon kivitelezett, széles ívű kórusrészek mellett a zenekari hangzástól teljesen elkülönülő, szuverén orgonarész. E mű megírásakor Schmidt már halálos beteg volt, akinél erősen megmutatkoztak a fizikai hanyatlás és a szellemi teljesítőképesség gyengülésének a jelei. Ezért az, hogy ő, akinek a politikai naivitását hiteles forrás igazolja, életének e végső szakaszában még hagyta magát rábeszélni egy befejezetlenül maradt himnusz, a „Német feltámadás” c. kantáta megkomponálására ..., alig nyom többet a latba, mint egy széljegyzet. Franz Schmidt 1939. február 11-én hunyt el, szívrohamban. A zeneszerzőnek és műveinek eddigi legátfogóbb portréját Carl Nemeth készítette el, 1957-ben. Hat rá a nemzetközileg ismert Schmidt-képet sokáig hátrányosan befolyásoló, szerencsétlen módon az epigonok jellemzőivel interpretált tipizálás, miszerint a zeneszerző csak egy „mester Brahms és Bruckner után”. Ám e nézet …… lassan revízió tárgyává válik. Míg e zeneszerző emlékét az osztrák zenei életben igen intenzíven ápolták, műveit az osztrák anyaországon kívül sokáig .... a feledés veszélyeztette. Összességében véve úgy tűnik, a zeneszerző alapos újraértékelése megkezdődött, hacsak nem folyik máris teljes lendülettel. Lehetséges, hogy Schmidt …… reneszánszának a csíramagját az utóbbi évek repertoárjain egyre gyakrabban megjelenő oratórium, „A hétpecsétes könyv” képezi. Jóllehet, Franz Schmidt zenéjében erősen érzékelhető az új német vonal és ezzel Wagner hatása, ……. műveit ….. elsősorban a kifejezetten lírai hangvétel jellemzi. …… zenei nyelvezete, amely kifejezőeszközeiben mind Franz Schuberthez, mind Johannes Brahmshoz szorosan kötődik, semmiképpen sem tekinthető egyszerű utánzásnak, …… részleteiben teljesen önálló, (tovább)fejlesztett. …………………. Különösen feltűnő a majdnem mindenütt jelen lévő ellenpontos rafinéria. Emellett a hagyományos formák alkalmazása semmiképpen sem zárja ki a disszonanciákat, valamint az egészében véve merész, mérsékelten modern hangalkotást. Schmidt alkotói munkásságát …… érdemes felfedezni, és ezzel megóvni attól, hogy feledésbe merüljön. ….. Örvendetes módon művei, amelyek katalógusa nem túl terjedelmes, hangfelvételeken nagyrészt rendelkezésre állnak. Természetesen csak remélni lehet, hogy a Schmidt iránti érdeklődés a hangversenyprogramokban a jövőben is egyre inkább megmutatkozik. (Folyt. köv.)
[url] http://www.cinemusic.de/2008-3395-kleine-klassikwanderung-40-franz-schmidt/; 40. Kiruccanás a klasszikus zene világába [/url] - Csupán „egy mester Brahms és Bruckner után“? Michael Boldhaus írása, 2008.03.04. 2.rész Az 1920-as években vette kezdetét a zeneszerző alkotói munkássága elismerésének és méltatásának az időszaka. Schmidt ezzel kapcsolatban végzett jelentős, átfogó oktatói tevékenységét a következő adatok csak sejtetni engedik. A „Notre Dame” ősbemutatójának az évében az Állami Zeneakadémia (Konzervatórium)Zongora Szakán professzori állást vállalt, ahol 1920-tól zeneelméletet oktatott. 1927-ben lett a Bécsi Zeneművészeti Főiskola rektora, 1928-ban a Zenebarátok Társagának a tiszteletbeli tagja. A húszas évek végén azonban már jelentkeztek sok tekintetben megmutatkozó, alattomos betegségének az első jelei, amelynek a lefolyását leányának a váratlan halála (ld.! 1. rész) kedvezőtlenül befolyásolta. A krónikus szívbetegség indokolttá tette a halálfélelmet, és ezzel kapcsolatban az állandó nyugtalanságot amiatt, hogy valamelyik művét már nem tudja befejezni. Mindenesetre meg kell még említeni a Jelenések könyvéből vett szövegek alapján írt oratóriumot, „A hétpecsétes könyvet”. Az apokalipszis víziójának ez a megzenésítése 1936 és 1937-ben történt. E nagyszabású, színpadi kórusmű kétségtelenül a zeneszerző legértékesebb művei közé tartozik. Különös figyelmet érdemel a rendkívül komplex módon kivitelezett, széles ívű kórusrészek mellett a zenekari hangzástól teljesen elkülönülő, szuverén orgonarész. E mű megírásakor Schmidt már halálos beteg volt, akinél erősen megmutatkoztak a fizikai hanyatlás és a szellemi teljesítőképesség gyengülésének a jelei. Ezért az, hogy ő, akinek a politikai naivitását hiteles forrás igazolja, életének e végső szakaszában még hagyta magát rábeszélni egy befejezetlenül maradt himnusz, a „Német feltámadás” c. kantáta megkomponálására ..., alig nyom többet a latba, mint egy széljegyzet. Franz Schmidt 1939. február 11-én hunyt el, szívrohamban. A zeneszerzőnek és műveinek eddigi legátfogóbb portréját Carl Nemeth készítette el, 1957-ben. Hat rá a nemzetközileg ismert Schmidt-képet sokáig hátrányosan befolyásoló, szerencsétlen módon az epigonok jellemzőivel interpretált tipizálás, miszerint a zeneszerző csak egy „mester Brahms és Bruckner után”. Ám e nézet …… lassan revízió tárgyává válik. Míg e zeneszerző emlékét az osztrák zenei életben igen intenzíven ápolták, műveit az osztrák anyaországon kívül sokáig .... a feledés veszélyeztette. Összességében véve úgy tűnik, a zeneszerző alapos újraértékelése megkezdődött, hacsak nem folyik máris teljes lendülettel. Lehetséges, hogy Schmidt …… reneszánszának a csíramagját az utóbbi évek repertoárjain egyre gyakrabban megjelenő oratórium, „A hétpecsétes könyv” képezi. Jóllehet, Franz Schmidt zenéjében erősen érzékelhető az új német vonal és ezzel Wagner hatása, ……. műveit ….. elsősorban a kifejezetten lírai hangvétel jellemzi. …… zenei nyelvezete, amely kifejezőeszközeiben mind Franz Schuberthez, mind Johannes Brahmshoz szorosan kötődik, semmiképpen sem tekinthető egyszerű utánzásnak, …… részleteiben teljesen önálló, (tovább)fejlesztett. …………………. Különösen feltűnő a majdnem mindenütt jelen lévő ellenpontos rafinéria. Emellett a hagyományos formák alkalmazása semmiképpen sem zárja ki a disszonanciákat, valamint az egészében véve merész, mérsékelten modern hangalkotást. Schmidt alkotói munkásságát …… érdemes felfedezni, és ezzel megóvni attól, hogy feledésbe merüljön. ….. Örvendetes módon művei, amelyek katalógusa nem túl terjedelmes, hangfelvételeken nagyrészt rendelkezésre állnak. Természetesen csak remélni lehet, hogy a Schmidt iránti érdeklődés a hangversenyprogramokban a jövőben is egyre inkább megmutatkozik. (Folyt. köv.)
1943 smaragd 2016-05-22 19:55:29 [Válasz erre: 1942 smaragd 2016-05-22 14:32:59]
Josef Krips karmesteri pályáját ismertette az alábbi oldal, születésének 100. évfordulója alkalmából: [url]https://www.wienerphilharmoniker.at/orchestra/philharmonic-journal/year/2002/month/4/blogitemid/348;Das Philharmonische Tagebuch[/url]
Josef Krips karmesteri pályáját ismertette az alábbi oldal, születésének 100. évfordulója alkalmából: [url]https://www.wienerphilharmoniker.at/orchestra/philharmonic-journal/year/2002/month/4/blogitemid/348;Das Philharmonische Tagebuch[/url]
1942 smaragd 2016-05-22 14:32:59 [Válasz erre: 1934 smaragd 2016-05-20 21:13:46]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011968;20. Oktober 1968[/url]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011968;20. Oktober 1968[/url]
1941 Ardelao 2016-05-22 06:35:11
Az alábbi írás (kivonatos fordításban) nagyjából tartalmazza mindazon információk lényegét, amelyek a Franz Schmidt életéről és munkásságáról szóló, eddig megjelent könyvekben és írásokban - továbbá e fórumon is – közzétételre kerültek. [url] http://www.cinemusic.de/2008-3395-kleine-klassikwanderung-40-franz-schmidt/; 40. Kiruccanás a klasszikus zene világába [/url] - Csupán „egy mester Brahms és Bruckner után“? Michael Boldhaus írása, 2008.03.04. 1.rész Jóllehet, néhány olvasó arra a híres kérdésre, hogy „Ön ismeri őt?“, Franz Schmidt zeneszerző vonatkozásában feltehetően „igennel” válaszolna, megnevezni azonban bizonyára csak egyetlen darabot tudna: nevezetesen a hangokban tobzódó Intermezzót az egyébként nem túlzottan ismert, „Notre Dame” c. operából, amely Victor Hugo azonos című regénye nyomán készült. Franz Schmidt (1874-1939) ugyanabban az évben született, mint Arnold Schönberg, a mai Szlovákiában, Bratislavában, amelyet akkor, az Osztrák-Magyar Monarchia részeként még Pozsonynak neveztek. A szülői ház ….. zenei környezetében felnőve, életét a régióra jellemző német-magyar-szlovák népességkeveredés tartósan meghatározta. 1888-ban, miután apja csődbe jutott, a 14 éves fiú Bécsbe költözött, ahol egy nagyon jól szituált családnál házitanítóként helyezkedett el. ..… az egészen fiatal Schmidt már 1890-ben megkezdte tanulmányait a Konzervatóriumban, miközben 1892-től megszülettek első szerzeményei. E korai éveket kiemelkedően jellemezték azok a rendkívüli kvalitások, amelyek a tanulmányok súlypontját képző cselló- és zongorajátékában is megmutatkoztak. 1896 februárjában a fiatalember egy iskolai hangverseny keretében még az idős Johannes Brahms figyelmét is felkeltette. Ugyanezen év októberében a tekintélyes konkurencia ellenére a legjobbnak bizonyult a kettős monarchiabeli Bécsi Udvari Opera Zenekarában megüresedett csellista állásáért folytatott versenyben, és azonnal szerződtették. A következő évtizedet azonban a Gustav Mahler korszaka alatt az Udvari Operánál felmerült konfliktusok tartósan beárnyékolták. A két zenész kezdeti jó viszonya, úgy tűnik, különösen a sokféle intrika miatt „jéghideggé” változott. Schmidt (1896 és 1899 között komponált) első szimfóniájának az ősbemutatója után – feltehetően egy újsághír hatására - Mahler is nemkívánatos konkurenst kezdett látni benne. A helyzet egészét semmiképpen sem enyhítette Schmidt temperamentumos magatartása, valamint diplomáciai ügyetlensége és túlérzékenysége. Az 1904-ben elkészült első opera, a „Notre Dame” ősbemutatójának a körülményeit is a Mahlerrel kialakult konfliktus árnyékolta be. Noha Mahler e művet lejátszatta magának, de nem vállalta annak első alkalommal történő bemutatását. Végül az operát Franz Schalkkal csak 1914. április 1-jén tartották keresztvíz alá. Csak feltételezhetjük, hogy a zeneszerző ezt követő alkotói szünete, legalább is részben, erre vezethető vissza. Azt, hogy a következő hét év kihagyás a zeneszerző alkotói munkásságában legalább részben e tényre vezethető-e vissza, csak találgatni lehet. 1911-ben Schmidt kilépett a Bécsi Filharmonikusok Szövetségéből, de még tagja maradt a Bécsi Udvari Opera Zenekarának, amelyet véglegesen csak 1914-ben hagyott ott. Az egyesületként megszervezett Bécsi Filharmonikusok és a Bécsi Udvari Zenekar – ma a Bécsi Állami Opera Zenekara – mellesleg egy és ugyanaz; mindkét zenetestületben ugyanazok a zenészek játszanak. Időrendben a ……. Második szimfónia következett, amelynek ősbemutatója 1913-ban volt. Időben ugyancsak tisztes távolságban keletkezett a két további szimfónia, a Harmadik (ősbemutatója 1928. december 28-án volt), valamint a Negyedik és e műfajban az utolsó (amely első alkalommal 1934-ben került bemutatásra). …… 1932-ben meghalt a zeneszerző leánya, Emma, röviddel gyermekének a megszületése után. Schmidt az ő emlékének szentelte a Negyedik szimfóniát, „Rekviem a leányomért“ címmel. Schmidt 1916-ban kezdett el dolgozni „Fredigundis” című, második operáján, amelyet 1921. augusztus 21-én fejezett be. Az 1922. december 22-i, berlini ősbemutató balsiker volt, amelynek az árnyékából e műnek a mai napig nem sikerült kilépnie. A bécsi ősbemutatóra 1924. március 8-án került sor. Sajnos, az említett „Fredigundis” eddig csak töredékesen és ráadásul meglehetősen gyenge minőségű felvételeken található meg; emellett nehezen elérhető. A darabbal kapcsolatos problémák egyrészt – Berg körülbelül azonos időben keletkezett „Wozzeck”-jével összehasonlítva – valószínűleg a „meglehetős időszerűtlenségből” adódnak. Másrészt a nyilvánvalóan zavaros és logikai hibáktól hemzsegő cselekmény jellemezte librettó sem könnyíti meg a helyzetet. Az opera inkább giccsesnek és véresnek tűnő cselekménye Felix Dahn historizáló regényén alapul: a „13 kisregény a népvándorlás korából” (13 kleine Romane aus der Völkerwanderungszeit) ötödik kötetén. A Meroving királynéról szóló történet mellesleg Dahn „Harc Rómáért” (Ein Kampf um Rom) c. sikeres regényének a folytatása. Így marad hát a „Fredigundis” az operákat tartalmazó könyvek többségében említés nélkül, és került teljes egészében a süllyesztőbe. (Folyt. köv.)
Az alábbi írás (kivonatos fordításban) nagyjából tartalmazza mindazon információk lényegét, amelyek a Franz Schmidt életéről és munkásságáról szóló, eddig megjelent könyvekben és írásokban - továbbá e fórumon is – közzétételre kerültek. [url] http://www.cinemusic.de/2008-3395-kleine-klassikwanderung-40-franz-schmidt/; 40. Kiruccanás a klasszikus zene világába [/url] - Csupán „egy mester Brahms és Bruckner után“? Michael Boldhaus írása, 2008.03.04. 1.rész Jóllehet, néhány olvasó arra a híres kérdésre, hogy „Ön ismeri őt?“, Franz Schmidt zeneszerző vonatkozásában feltehetően „igennel” válaszolna, megnevezni azonban bizonyára csak egyetlen darabot tudna: nevezetesen a hangokban tobzódó Intermezzót az egyébként nem túlzottan ismert, „Notre Dame” c. operából, amely Victor Hugo azonos című regénye nyomán készült. Franz Schmidt (1874-1939) ugyanabban az évben született, mint Arnold Schönberg, a mai Szlovákiában, Bratislavában, amelyet akkor, az Osztrák-Magyar Monarchia részeként még Pozsonynak neveztek. A szülői ház ….. zenei környezetében felnőve, életét a régióra jellemző német-magyar-szlovák népességkeveredés tartósan meghatározta. 1888-ban, miután apja csődbe jutott, a 14 éves fiú Bécsbe költözött, ahol egy nagyon jól szituált családnál házitanítóként helyezkedett el. ..… az egészen fiatal Schmidt már 1890-ben megkezdte tanulmányait a Konzervatóriumban, miközben 1892-től megszülettek első szerzeményei. E korai éveket kiemelkedően jellemezték azok a rendkívüli kvalitások, amelyek a tanulmányok súlypontját képző cselló- és zongorajátékában is megmutatkoztak. 1896 februárjában a fiatalember egy iskolai hangverseny keretében még az idős Johannes Brahms figyelmét is felkeltette. Ugyanezen év októberében a tekintélyes konkurencia ellenére a legjobbnak bizonyult a kettős monarchiabeli Bécsi Udvari Opera Zenekarában megüresedett csellista állásáért folytatott versenyben, és azonnal szerződtették. A következő évtizedet azonban a Gustav Mahler korszaka alatt az Udvari Operánál felmerült konfliktusok tartósan beárnyékolták. A két zenész kezdeti jó viszonya, úgy tűnik, különösen a sokféle intrika miatt „jéghideggé” változott. Schmidt (1896 és 1899 között komponált) első szimfóniájának az ősbemutatója után – feltehetően egy újsághír hatására - Mahler is nemkívánatos konkurenst kezdett látni benne. A helyzet egészét semmiképpen sem enyhítette Schmidt temperamentumos magatartása, valamint diplomáciai ügyetlensége és túlérzékenysége. Az 1904-ben elkészült első opera, a „Notre Dame” ősbemutatójának a körülményeit is a Mahlerrel kialakult konfliktus árnyékolta be. Noha Mahler e művet lejátszatta magának, de nem vállalta annak első alkalommal történő bemutatását. Végül az operát Franz Schalkkal csak 1914. április 1-jén tartották keresztvíz alá. Csak feltételezhetjük, hogy a zeneszerző ezt követő alkotói szünete, legalább is részben, erre vezethető vissza. Azt, hogy a következő hét év kihagyás a zeneszerző alkotói munkásságában legalább részben e tényre vezethető-e vissza, csak találgatni lehet. 1911-ben Schmidt kilépett a Bécsi Filharmonikusok Szövetségéből, de még tagja maradt a Bécsi Udvari Opera Zenekarának, amelyet véglegesen csak 1914-ben hagyott ott. Az egyesületként megszervezett Bécsi Filharmonikusok és a Bécsi Udvari Zenekar – ma a Bécsi Állami Opera Zenekara – mellesleg egy és ugyanaz; mindkét zenetestületben ugyanazok a zenészek játszanak. Időrendben a ……. Második szimfónia következett, amelynek ősbemutatója 1913-ban volt. Időben ugyancsak tisztes távolságban keletkezett a két további szimfónia, a Harmadik (ősbemutatója 1928. december 28-án volt), valamint a Negyedik és e műfajban az utolsó (amely első alkalommal 1934-ben került bemutatásra). …… 1932-ben meghalt a zeneszerző leánya, Emma, röviddel gyermekének a megszületése után. Schmidt az ő emlékének szentelte a Negyedik szimfóniát, „Rekviem a leányomért“ címmel. Schmidt 1916-ban kezdett el dolgozni „Fredigundis” című, második operáján, amelyet 1921. augusztus 21-én fejezett be. Az 1922. december 22-i, berlini ősbemutató balsiker volt, amelynek az árnyékából e műnek a mai napig nem sikerült kilépnie. A bécsi ősbemutatóra 1924. március 8-án került sor. Sajnos, az említett „Fredigundis” eddig csak töredékesen és ráadásul meglehetősen gyenge minőségű felvételeken található meg; emellett nehezen elérhető. A darabbal kapcsolatos problémák egyrészt – Berg körülbelül azonos időben keletkezett „Wozzeck”-jével összehasonlítva – valószínűleg a „meglehetős időszerűtlenségből” adódnak. Másrészt a nyilvánvalóan zavaros és logikai hibáktól hemzsegő cselekmény jellemezte librettó sem könnyíti meg a helyzetet. Az opera inkább giccsesnek és véresnek tűnő cselekménye Felix Dahn historizáló regényén alapul: a „13 kisregény a népvándorlás korából” (13 kleine Romane aus der Völkerwanderungszeit) ötödik kötetén. A Meroving királynéról szóló történet mellesleg Dahn „Harc Rómáért” (Ein Kampf um Rom) c. sikeres regényének a folytatása. Így marad hát a „Fredigundis” az operákat tartalmazó könyvek többségében említés nélkül, és került teljes egészében a süllyesztőbe. (Folyt. köv.)
1940 smaragd 2016-05-21 19:18:11
1939... [url]https://commons.m.wikimedia.org/wiki/File:Franz_Schmidt_-_Grab.JPG;Franz Schmidt síremléke[/url]
1939... [url]https://commons.m.wikimedia.org/wiki/File:Franz_Schmidt_-_Grab.JPG;Franz Schmidt síremléke[/url]
1939 Ardelao 2016-05-21 17:42:16 [Válasz erre: 1938 Ardelao 2016-05-21 17:40:56]
[url] http://www.swr.de/-/id=13300778/property=download/nid=11888474/1i6kg4f/index.pdf; SWR2 DAS WERKGESPRÄCH - Burkhard Egdorf beszélgetést folytat Stefan Blunier karmesterrel/Franz Schmidt: Második (Esz-Dúr) szimfóniája, Chicago Symphony Orchestra, vezényel: Neeme Järvi [/url] 2016. június 29., szerda, 20:03 h [url] http://www.swr.de/swr2/-/id=7576/did=1586900/nid=7576/pv=mplayer/sdpgid=1253796/webRadioOrWebTV=true/10c4w9g/index.html; Webradio an! [/url]
[url] http://www.swr.de/-/id=13300778/property=download/nid=11888474/1i6kg4f/index.pdf; SWR2 DAS WERKGESPRÄCH - Burkhard Egdorf beszélgetést folytat Stefan Blunier karmesterrel/Franz Schmidt: Második (Esz-Dúr) szimfóniája, Chicago Symphony Orchestra, vezényel: Neeme Järvi [/url] 2016. június 29., szerda, 20:03 h [url] http://www.swr.de/swr2/-/id=7576/did=1586900/nid=7576/pv=mplayer/sdpgid=1253796/webRadioOrWebTV=true/10c4w9g/index.html; Webradio an! [/url]
1938 Ardelao 2016-05-21 17:40:56
[url] http://www.beethoven-orchester.de/2015-16/konzerte/freitagskonzerte/7-freitagskonzert/; 7. Freitagskonzert , am 13. Mai 2016, in der Beethovenhalle, Bonn [/url] Beethoven Orchester Bonn Stefan Blunier Dirigent „Erre a koncertre … Stefan Blunier olyan műveket válaszott, amelyek többnyire a kottaarchívumokban szunnyadnak. ……………………… A műsor befejezését egy gyöngyszem képezi, amely megérdelmi, hogy ismét felfedezzék: Franz Schmidtnek, az osztrák késő romantika utolsó képviselőjének az 1911 és 1913 között keletkezett második szimfóniája. Az ősbemutató után egy kritikus így áradozott róla: „Ez az újdonság szenzációként hatott, mint a művészetben megmutatkozó, céltudatos haladás új kinyilatkoztatása.“ A szimfonikus kozmosz káprázatba ejt a tematikus utalások zseniálisan elrejtett hálójával – monumentális mű, amelyet bátran hasonlítható Brahmshoz, Mahlerhoz vagy Richard Strausshoz. ……“
[url] http://www.beethoven-orchester.de/2015-16/konzerte/freitagskonzerte/7-freitagskonzert/; 7. Freitagskonzert , am 13. Mai 2016, in der Beethovenhalle, Bonn [/url] Beethoven Orchester Bonn Stefan Blunier Dirigent „Erre a koncertre … Stefan Blunier olyan műveket válaszott, amelyek többnyire a kottaarchívumokban szunnyadnak. ……………………… A műsor befejezését egy gyöngyszem képezi, amely megérdelmi, hogy ismét felfedezzék: Franz Schmidtnek, az osztrák késő romantika utolsó képviselőjének az 1911 és 1913 között keletkezett második szimfóniája. Az ősbemutató után egy kritikus így áradozott róla: „Ez az újdonság szenzációként hatott, mint a művészetben megmutatkozó, céltudatos haladás új kinyilatkoztatása.“ A szimfonikus kozmosz káprázatba ejt a tematikus utalások zseniálisan elrejtett hálójával – monumentális mű, amelyet bátran hasonlítható Brahmshoz, Mahlerhoz vagy Richard Strausshoz. ……“
1937 Ardelao 2016-05-21 16:29:02 [Válasz erre: 1936 Ardelao 2016-05-21 15:24:38]
Az előző bejegyzésben szereplő felvételbe itt lehet belehallgatni: [url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-Streichquartette-in-A-G/hnum/7635407; F. Schmidt: Streichquartett A-Dur + Streichquartett G-Dur [/url]
Az előző bejegyzésben szereplő felvételbe itt lehet belehallgatni: [url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-Streichquartette-in-A-G/hnum/7635407; F. Schmidt: Streichquartett A-Dur + Streichquartett G-Dur [/url]
1936 Ardelao 2016-05-21 15:24:38
Franz Schmidt: Die Streichquartette A-Dur (Komponiert: 1925): Urauff: 1925. Wien G-Dur (Komponiert: 1929): Urauff: 1930. Wien Franz Schubert Quartett Wien (Florian Zwiauer, Vincent Stadlmair, Hartmut Pascher, Helge Rosenkranz) NIMBUS/CD
Franz Schmidt: Die Streichquartette A-Dur (Komponiert: 1925): Urauff: 1925. Wien G-Dur (Komponiert: 1929): Urauff: 1930. Wien Franz Schubert Quartett Wien (Florian Zwiauer, Vincent Stadlmair, Hartmut Pascher, Helge Rosenkranz) NIMBUS/CD
1935 Ardelao 2016-05-20 23:01:43 [Válasz erre: 65 Ardelao 2015-05-21 17:46:27]
[url] http://www.popsike.com/Westminster-WL-5158-SCHMIDT-BARYLLI-QUARTETQuintet-for-Piano-and-Strings/261379467881.html; Aukción Franz Schmidt: G-Dúr kvintett zongorára és vonósnégyesre c. művének LP-felvétele [/url] A szálak összeérnek ….. Hajtott a kíváncsiság, vajon igaz-e az az állítás, hogy Franz Schmidtet elfeledték, azaz, hogy Ausztrián kívül műveit alig játszották/játsszák. Érdekelt, mi volt évtizedekkel ezelőtt, ismerték-e ezt az egykor híres, később igazságtalanul hírhedtté tett zeneszerzőt a tengerentúlon is. Meg kell vallanom, fájó szégyent érzek, amikor hazánk fiataljait hallom pokolian hamisan énekelni, amikor falsul hangzik el szent himnuszunk, mert az iskolai énekoktatást Magyarországon háttérbe szorították. Ugyanakkor Japánban előszeretettel alkalmazzák Kodály módszerét, és mindent elkövetnek azért, hogy az ifjúságba beleneveljék az ének és a zene szeretetét. Nos, ezért szerettem volna tudni, ismerik/ismerték-e a mi háttérbe szorított Schmidtünket tőlünk távoli országokban, ahol nem bánnak olyan mostohán a kincsekkel, ahogyan mi a sajátjainkkal. Sajnos, a számítógépem nem dobott ki sok eredményt, viszont találtam egy hirdetést 2014-ből, ahol Franz Schmidt bakelit lemeze képezi egy USA-beli aukció tárgyát. E lemez története a hirdetés szerint a következő: Franz Schmidt G-Dúr kvintett zongorára és vonósnégyesre c. művének LP-felvétele „Dr. és Mrs. Victor Ruby (Atlantic City, N. J.) nagy gyűjteményéből származik: Victor Ruby az 1950-es, 1960-as években hetente tartott rádióelőadást, ahol érdekes klasszikus felvételeket játszott be, és gyakran készített interjút művészekkel, karmesterekkel vagy zeneszerzőkkel. Sok művész, köztük Michael Rubin, Ida Haendel, Artur Rubinstein szállt meg Ruby Atlantic Cityben (N. J.) lévő házában, egy tömbnyire a tengerparti sétánytól, az Atlanti óceántól. A vendégek ennek az alkalomnak az emlékére gyakran adtak Rubynak dedikált fotót vagy hanglemezt.“ Hát így került a rádiós Ruby gyűjteményébe a múlt század közepén Franz Schmidt e műve is, és minden bizonnyal a rádióban is lejátszatta azt. Találtam továbbá egy fotót a korabeli, angol nyelvű ismertetőről, amely e szerzemény részletes elemzését tartalmazza. Ezt, sajnos, nem sikerült olvashatóra kinagyítanom, de bizonyítékul [url] http://www.ebay.com/itm/WESTMINSTER-JAPAN-LP-FRANZ-SCHMIDT-QUINTET-FOR-PIANO-AND-STRINGS-JOERG-DEMUS-/290839408867;itt [/url] megtekinthető. Tovább böngészve a neten, az alábbi cikket olvasom: [url] https://www.wienerphilharmoniker.at/orchester/philharmonisches-tagebuch/year/2004/blogitemid/810/cid/2; A Barylli Kvartettel készült történelmi felvétel CD-n jelent meg újra [/url] 2004.05.15. “A Preiser Records cég új CD-lemezén nemrégen jelent meg két történelmi hangfelvétel, – a (Westminster cég) egykori felvételei, Antonín Dvořák A-Dúr zongora kvintettje, op. 81, valamint Franz Schmidt G-Dúr zongora kvintettje a Barylli Kvartett előadásában - amely iránt nemcsak a kamarazene kedvelői mutatnak igen nagy érdeklődést. …..” Nos, így kerekedik ki a történet. Ugyan e nyomozás nem ér fel egy Poirot-epizóddal, de a jelen fórumon megnyitott Schmidt-krónikát mégis csak gyarapítja. A G-Dúr kvintett zongorára és vonósnégyesre c. mű 1. tételét a 65. sz. bejegyzésbe korábban már beillesztettem. Álljon itt most mind a 4 tétel, egyben: Quintet for piano & string quartet in G Major by Franz Schmidt Jörg Demus, piano Barylli-Quartet [url] https://www.youtube.com/watch?v=BV16af8dlPI; 1. tétel: „Élénken, de nem túl gyorsan” [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=KIvmZD_2B2I; 2. tétel: „Adagio” [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=MnYmBNRdYvk; 3. tétel: „Nagyon nyugodtan” és 4. tétel: „Nagyon élénken [/url]
[url] http://www.popsike.com/Westminster-WL-5158-SCHMIDT-BARYLLI-QUARTETQuintet-for-Piano-and-Strings/261379467881.html; Aukción Franz Schmidt: G-Dúr kvintett zongorára és vonósnégyesre c. művének LP-felvétele [/url] A szálak összeérnek ….. Hajtott a kíváncsiság, vajon igaz-e az az állítás, hogy Franz Schmidtet elfeledték, azaz, hogy Ausztrián kívül műveit alig játszották/játsszák. Érdekelt, mi volt évtizedekkel ezelőtt, ismerték-e ezt az egykor híres, később igazságtalanul hírhedtté tett zeneszerzőt a tengerentúlon is. Meg kell vallanom, fájó szégyent érzek, amikor hazánk fiataljait hallom pokolian hamisan énekelni, amikor falsul hangzik el szent himnuszunk, mert az iskolai énekoktatást Magyarországon háttérbe szorították. Ugyanakkor Japánban előszeretettel alkalmazzák Kodály módszerét, és mindent elkövetnek azért, hogy az ifjúságba beleneveljék az ének és a zene szeretetét. Nos, ezért szerettem volna tudni, ismerik/ismerték-e a mi háttérbe szorított Schmidtünket tőlünk távoli országokban, ahol nem bánnak olyan mostohán a kincsekkel, ahogyan mi a sajátjainkkal. Sajnos, a számítógépem nem dobott ki sok eredményt, viszont találtam egy hirdetést 2014-ből, ahol Franz Schmidt bakelit lemeze képezi egy USA-beli aukció tárgyát. E lemez története a hirdetés szerint a következő: Franz Schmidt G-Dúr kvintett zongorára és vonósnégyesre c. művének LP-felvétele „Dr. és Mrs. Victor Ruby (Atlantic City, N. J.) nagy gyűjteményéből származik: Victor Ruby az 1950-es, 1960-as években hetente tartott rádióelőadást, ahol érdekes klasszikus felvételeket játszott be, és gyakran készített interjút művészekkel, karmesterekkel vagy zeneszerzőkkel. Sok művész, köztük Michael Rubin, Ida Haendel, Artur Rubinstein szállt meg Ruby Atlantic Cityben (N. J.) lévő házában, egy tömbnyire a tengerparti sétánytól, az Atlanti óceántól. A vendégek ennek az alkalomnak az emlékére gyakran adtak Rubynak dedikált fotót vagy hanglemezt.“ Hát így került a rádiós Ruby gyűjteményébe a múlt század közepén Franz Schmidt e műve is, és minden bizonnyal a rádióban is lejátszatta azt. Találtam továbbá egy fotót a korabeli, angol nyelvű ismertetőről, amely e szerzemény részletes elemzését tartalmazza. Ezt, sajnos, nem sikerült olvashatóra kinagyítanom, de bizonyítékul [url] http://www.ebay.com/itm/WESTMINSTER-JAPAN-LP-FRANZ-SCHMIDT-QUINTET-FOR-PIANO-AND-STRINGS-JOERG-DEMUS-/290839408867;itt [/url] megtekinthető. Tovább böngészve a neten, az alábbi cikket olvasom: [url] https://www.wienerphilharmoniker.at/orchester/philharmonisches-tagebuch/year/2004/blogitemid/810/cid/2; A Barylli Kvartettel készült történelmi felvétel CD-n jelent meg újra [/url] 2004.05.15. “A Preiser Records cég új CD-lemezén nemrégen jelent meg két történelmi hangfelvétel, – a (Westminster cég) egykori felvételei, Antonín Dvořák A-Dúr zongora kvintettje, op. 81, valamint Franz Schmidt G-Dúr zongora kvintettje a Barylli Kvartett előadásában - amely iránt nemcsak a kamarazene kedvelői mutatnak igen nagy érdeklődést. …..” Nos, így kerekedik ki a történet. Ugyan e nyomozás nem ér fel egy Poirot-epizóddal, de a jelen fórumon megnyitott Schmidt-krónikát mégis csak gyarapítja. A G-Dúr kvintett zongorára és vonósnégyesre c. mű 1. tételét a 65. sz. bejegyzésbe korábban már beillesztettem. Álljon itt most mind a 4 tétel, egyben: Quintet for piano & string quartet in G Major by Franz Schmidt Jörg Demus, piano Barylli-Quartet [url] https://www.youtube.com/watch?v=BV16af8dlPI; 1. tétel: „Élénken, de nem túl gyorsan” [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=KIvmZD_2B2I; 2. tétel: „Adagio” [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=MnYmBNRdYvk; 3. tétel: „Nagyon nyugodtan” és 4. tétel: „Nagyon élénken [/url]
1934 smaragd 2016-05-20 21:13:46 [Válasz erre: 1930 smaragd 2016-05-19 14:55:06]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011962;19. Oktober 1968[/url]
Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011962;19. Oktober 1968[/url]
1933 smaragd 2016-05-20 14:01:16 [Válasz erre: 1931 Ardelao 2016-05-20 09:42:47]
Fórumunk indulása óta és fennállásának egy éve alatt Franz Schmidt zeneszerző wikipedia oldalát is szépen gyarapították szorgos és zeneszerető emberek, részletes adatokkal, képekkel. Ez nagyon örvendetes, egyelőre hiányzik a magyar fordítása, talán az is meglesz nemsokára.
Fórumunk indulása óta és fennállásának egy éve alatt Franz Schmidt zeneszerző wikipedia oldalát is szépen gyarapították szorgos és zeneszerető emberek, részletes adatokkal, képekkel. Ez nagyon örvendetes, egyelőre hiányzik a magyar fordítása, talán az is meglesz nemsokára.
1932 Ardelao 2016-05-20 10:32:07 [Válasz erre: 1931 Ardelao 2016-05-20 09:42:47]
[url] http://www.stadtkirche.at/kirchenmusik_3.php; Laudes Organi - Konzertreihe in der Lutherischen Stadtkirche [/url]
[url] http://www.stadtkirche.at/kirchenmusik_3.php; Laudes Organi - Konzertreihe in der Lutherischen Stadtkirche [/url]
1931 Ardelao 2016-05-20 09:42:47
[url] https://www.wien.info/media/files/auf-den-spuren-beruehmter-musiker-der-spaziergang-zum-kennenlernen.pdf;Híres muzsikusok nyomában …. [/url] A Franz Schmidtről szóló korabeli és mai írások kutatása közben érdekfeszítő anyagra bukkantam, amely talán nemcsak e téma olvasói számára lehetnek hasznosak. Tita Büttner - Bécsben élő, szabadfoglalkozású újságíró - korábban a turizmusban dolgozott. Ennek kapcsán összeállított egy idegenvezetők számára hasznos anyagot az osztrák főváros azon helyeiről, amelyek korábban kapcsolatban álltak valamely zeneszerzővel. A „sétavezető” beszámolójában olyan nevek szerepelnek, mint: Ludwig van Beethoven, Alban Berg, Johannes Brahms, Anton Bruckner, Gottfried von Einem, Christoph Willibald Gluck, Joseph Haydn, Emmerich Kálmán, Anton Karas, Erich Wolfgang Korngold, Joseph Lanner, Franz Lehár, Franz Liszt, Gustav Mahler, Wolfgang Amadeus Mozart, Otto Nicolai, Antonio Salieri, Arnold Schönberg, Franz Schubert, Max Steiner, Robert Stolz, Oscar Straus, Johann Strauss Vater und Sohn, Richard Strauss, Antonio Vivaldi, Carl Maria von Weber, Hugo Wolf, Carl Michael Ziehrer. Éppen ezért, az, aki Bécsben jár, és nemcsak a zene, hanem a zenetörténet, ill. a zeneszerzők élete iránt is érdeklődik, nagy segítséget kap azzal, ha kinyomtatja magának ezt a kis útmutatót. Ennek alapján izgalmas, múltat idéző sétát tehet a zene városában. Franz Schmidtnek jó néhány [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist);lakhelye [/url] volt Bécsben. De az idegenvezető beszámolója róla csupán a következő információt tartalmazza: „….. a (1010 Wien, Dorotheergasse) 18. sz. alatt található [url] http://www.stadtkirche.at/kirchenmusik1.php?t=3&s=Franz+Schmidt; Evangélikus templom [/url] (Lutherische Stadtkirche) krónikájába bejegyezték Johann Strauss fiának és Johannes Brahmsnak a konfirmálását, Arnold Schönberg és Alexander Zemlinsky házasságkötését és Franz Schmidt konfirmálását.” Feltételeztem, hogy ha a templom krónikája említést tesz Franz Schmidtről, az ott rendszeresen megrendezett koncertek keretében bizonyára az ő műveit is bemutatták. E koncertek nyilvántartásában a következőket találtam: 2012. január 23., hétfő 19.00 h NYITÓ HANGVERSENY ………. Johann Sebastian Bach, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Franz Schmidt, Petr Eben művei 2015. június 8., hétfő, 19.00 h Angelo Pollak, tenor Fiona Pollak, orgona G. F. Händel, J. S. Bach, W. A. Mozart, J. Haydn, F. Mendelssohn-Bartholdy, F.Schmidt, H. Wolf /M. Reger, A. F. Kropfreiter művei
[url] https://www.wien.info/media/files/auf-den-spuren-beruehmter-musiker-der-spaziergang-zum-kennenlernen.pdf;Híres muzsikusok nyomában …. [/url] A Franz Schmidtről szóló korabeli és mai írások kutatása közben érdekfeszítő anyagra bukkantam, amely talán nemcsak e téma olvasói számára lehetnek hasznosak. Tita Büttner - Bécsben élő, szabadfoglalkozású újságíró - korábban a turizmusban dolgozott. Ennek kapcsán összeállított egy idegenvezetők számára hasznos anyagot az osztrák főváros azon helyeiről, amelyek korábban kapcsolatban álltak valamely zeneszerzővel. A „sétavezető” beszámolójában olyan nevek szerepelnek, mint: Ludwig van Beethoven, Alban Berg, Johannes Brahms, Anton Bruckner, Gottfried von Einem, Christoph Willibald Gluck, Joseph Haydn, Emmerich Kálmán, Anton Karas, Erich Wolfgang Korngold, Joseph Lanner, Franz Lehár, Franz Liszt, Gustav Mahler, Wolfgang Amadeus Mozart, Otto Nicolai, Antonio Salieri, Arnold Schönberg, Franz Schubert, Max Steiner, Robert Stolz, Oscar Straus, Johann Strauss Vater und Sohn, Richard Strauss, Antonio Vivaldi, Carl Maria von Weber, Hugo Wolf, Carl Michael Ziehrer. Éppen ezért, az, aki Bécsben jár, és nemcsak a zene, hanem a zenetörténet, ill. a zeneszerzők élete iránt is érdeklődik, nagy segítséget kap azzal, ha kinyomtatja magának ezt a kis útmutatót. Ennek alapján izgalmas, múltat idéző sétát tehet a zene városában. Franz Schmidtnek jó néhány [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist);lakhelye [/url] volt Bécsben. De az idegenvezető beszámolója róla csupán a következő információt tartalmazza: „….. a (1010 Wien, Dorotheergasse) 18. sz. alatt található [url] http://www.stadtkirche.at/kirchenmusik1.php?t=3&s=Franz+Schmidt; Evangélikus templom [/url] (Lutherische Stadtkirche) krónikájába bejegyezték Johann Strauss fiának és Johannes Brahmsnak a konfirmálását, Arnold Schönberg és Alexander Zemlinsky házasságkötését és Franz Schmidt konfirmálását.” Feltételeztem, hogy ha a templom krónikája említést tesz Franz Schmidtről, az ott rendszeresen megrendezett koncertek keretében bizonyára az ő műveit is bemutatták. E koncertek nyilvántartásában a következőket találtam: 2012. január 23., hétfő 19.00 h NYITÓ HANGVERSENY ………. Johann Sebastian Bach, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Franz Schmidt, Petr Eben művei 2015. június 8., hétfő, 19.00 h Angelo Pollak, tenor Fiona Pollak, orgona G. F. Händel, J. S. Bach, W. A. Mozart, J. Haydn, F. Mendelssohn-Bartholdy, F.Schmidt, H. Wolf /M. Reger, A. F. Kropfreiter művei
1930 smaragd 2016-05-19 14:55:06 [Válasz erre: 1925 smaragd 2016-05-18 07:07:12]
Most érünk el ahhoz a hangversenyhez, amelyet Josef Krips könyvében is említ, fórumunk 1878 számú bejegyzésében olvasható: Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011960;18.Oktober 1968[/url]
Most érünk el ahhoz a hangversenyhez, amelyet Josef Krips könyvében is említ, fórumunk 1878 számú bejegyzésében olvasható: Wiener Symphoniker Josef Krips Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011960;18.Oktober 1968[/url]
1929 Ardelao 2016-05-19 07:40:23
[url] http://www.jstor.org/stable/41467011?seq=1#page_scan_tab_contents; Briefe und Kompositionen Franz Schmidts im Privatbesitz [/url] Dr. Heinz-Georg Kamler közreműködésével és kézirat-gyűjteményének a felhasználásával Dr. Carmen Ottner kiadványt tett közzé Franz Schmidt levelezéséből. E kiadvány előszavából idézek: „1.1. Levelek, képeslapok Bécs közkönyvtáraiban Oswald Kabasta karmesternek és „Schmidt-tanítványnak” csupán egy levele található meg. Ezért kell különös figyelmet fordítanunk Dr. Heinz-Georg Kamler Schmidt-gyűjteményére: igen terjedelmes anyagot tartalmaz a zeneszerző és barátja között folyt levelezésből. 15 levél Franz Schmidt kezétől származik, 25 írást Kabasta fogalmazott meg 1932 és 1937 között. Ezek állnak a jelen értekezés középpontjában. Kabasta két levelének a címzettje azonban nem a mester, hanem a Leuckart Kiadó, és Margarethe, Schmidt második felesége. E gyűjteményt kiegészíti még a zeneszerző „N.N.”-nek szóló levele és egy képeslapja Dr. Kamler egyik nagynénje, Marianne Laude számára. Oswald Kabasta karmester 1896-ban, az alsó-ausztriai Mistelbachban született, és életét 1946-ban, öngyilkossággal fejezte be. Már akkor igen nagy érdeklődést mutatott Schmidt munkássága iránt, amikor Grácban főzeneigazgatóként tevékenykedett (1926-1931). Amikor aztán 1933-tól Bécsben a Zenebarátok Társaságának a koncertigazgatója, a Rádió vezetője és a mai Zene- és Előadóművészeti Főiskola vezetője volt, Schmidt orgonaműveit rendszeresen előadatta. Oswald Kabastának a romantikus szimfonikus zene iránt érzett különös szeretete - elsősorban Brucknernek volt kiváló interpretárora – közrejátszott abban, hogy különösképpen kötődött ahhoz a szférához, amelyet Franz Schmidt zenéje kifejezett.”
[url] http://www.jstor.org/stable/41467011?seq=1#page_scan_tab_contents; Briefe und Kompositionen Franz Schmidts im Privatbesitz [/url] Dr. Heinz-Georg Kamler közreműködésével és kézirat-gyűjteményének a felhasználásával Dr. Carmen Ottner kiadványt tett közzé Franz Schmidt levelezéséből. E kiadvány előszavából idézek: „1.1. Levelek, képeslapok Bécs közkönyvtáraiban Oswald Kabasta karmesternek és „Schmidt-tanítványnak” csupán egy levele található meg. Ezért kell különös figyelmet fordítanunk Dr. Heinz-Georg Kamler Schmidt-gyűjteményére: igen terjedelmes anyagot tartalmaz a zeneszerző és barátja között folyt levelezésből. 15 levél Franz Schmidt kezétől származik, 25 írást Kabasta fogalmazott meg 1932 és 1937 között. Ezek állnak a jelen értekezés középpontjában. Kabasta két levelének a címzettje azonban nem a mester, hanem a Leuckart Kiadó, és Margarethe, Schmidt második felesége. E gyűjteményt kiegészíti még a zeneszerző „N.N.”-nek szóló levele és egy képeslapja Dr. Kamler egyik nagynénje, Marianne Laude számára. Oswald Kabasta karmester 1896-ban, az alsó-ausztriai Mistelbachban született, és életét 1946-ban, öngyilkossággal fejezte be. Már akkor igen nagy érdeklődést mutatott Schmidt munkássága iránt, amikor Grácban főzeneigazgatóként tevékenykedett (1926-1931). Amikor aztán 1933-tól Bécsben a Zenebarátok Társaságának a koncertigazgatója, a Rádió vezetője és a mai Zene- és Előadóművészeti Főiskola vezetője volt, Schmidt orgonaműveit rendszeresen előadatta. Oswald Kabastának a romantikus szimfonikus zene iránt érzett különös szeretete - elsősorban Brucknernek volt kiváló interpretárora – közrejátszott abban, hogy különösképpen kötődött ahhoz a szférához, amelyet Franz Schmidt zenéje kifejezett.”
1928 smaragd 2016-05-18 22:25:12 [Válasz erre: 1927 smaragd 2016-05-18 20:49:46]
[url]http://koelner-dommusik.de/index.php/de/domorgeln/domorganisten/boenig;Prof.Dr. Winfried Bönig, Domorgonist[/url]
[url]http://koelner-dommusik.de/index.php/de/domorgeln/domorganisten/boenig;Prof.Dr. Winfried Bönig, Domorgonist[/url]
1927 smaragd 2016-05-18 20:49:46 [Válasz erre: 1924 Ardelao 2016-05-18 01:00:43]
Ezt a Schmidt művet 2016.április 1-én a Kölni Dóm orgonistája, Winfried Bönig ismét játszotta, a régebbi videó felvételen hallgathatjuk meg: [url]https://youtu.be/63BMUoMN2V8;Franz Schmidt:Präludium und Fuge D-dur(Halleluja)[/url]
Ezt a Schmidt művet 2016.április 1-én a Kölni Dóm orgonistája, Winfried Bönig ismét játszotta, a régebbi videó felvételen hallgathatjuk meg: [url]https://youtu.be/63BMUoMN2V8;Franz Schmidt:Präludium und Fuge D-dur(Halleluja)[/url]
1926 Ardelao 2016-05-18 07:28:25
[url] http://www3.musikrat.de/index.php?id=2700&tx_mnmevents_pi2%5Beventid%5D=17890&tx_mnmevents_pi2%5Bback%5D=2658&cHash=756635e5396806712a15546f03fe88b6; Dortmundban 2016.11.12-én, 19:30 h-kor bemutatják Franz Schmidt oratóriumát, a „A hétpecsétes könyv”-et. [/url] HELYSZÍN: St. Reinoldikirche, Ostenhellweg 2, 44135 Dortmund Koncert Luca Martin, Martina Schilling, Maria Hilmes, Markus Francke, Philipp Meierhöfer , Dortmunder Bachchor an St. Reinoldi, Neue Philharmonie Westfalen, Klaus Eldert Müller „ …… a kórus ebben a hatalmas hangzású oratóriumban kiemelkedő szerepet játszik: kétségtelenül óriási feladat a dortmundi St. Reinoldiban működő Bach Kórus számára, amelynek a karmestere, [url] http://www.orgel-information.de/Kirchenmusiker/k-o/mueller_klaus_eldert.html#.Vztp003Uhjo;Klaus Eldert Müller [/url], újra és újra kiváló előadásokkal hívja fel magára a figyelmet.“
[url] http://www3.musikrat.de/index.php?id=2700&tx_mnmevents_pi2%5Beventid%5D=17890&tx_mnmevents_pi2%5Bback%5D=2658&cHash=756635e5396806712a15546f03fe88b6; Dortmundban 2016.11.12-én, 19:30 h-kor bemutatják Franz Schmidt oratóriumát, a „A hétpecsétes könyv”-et. [/url] HELYSZÍN: St. Reinoldikirche, Ostenhellweg 2, 44135 Dortmund Koncert Luca Martin, Martina Schilling, Maria Hilmes, Markus Francke, Philipp Meierhöfer , Dortmunder Bachchor an St. Reinoldi, Neue Philharmonie Westfalen, Klaus Eldert Müller „ …… a kórus ebben a hatalmas hangzású oratóriumban kiemelkedő szerepet játszik: kétségtelenül óriási feladat a dortmundi St. Reinoldiban működő Bach Kórus számára, amelynek a karmestere, [url] http://www.orgel-information.de/Kirchenmusiker/k-o/mueller_klaus_eldert.html#.Vztp003Uhjo;Klaus Eldert Müller [/url], újra és újra kiváló előadásokkal hívja fel magára a figyelmet.“
1925 smaragd 2016-05-18 07:07:12 [Válasz erre: 1923 smaragd 2016-05-17 18:24:34]
Edouard Remoortel Dirigent
Edouard Remoortel Dirigent
1924 Ardelao 2016-05-18 01:00:43
[url] https://www.youtube.com/watch?v=pXFpM5olRH0&feature=youtu.be; Franz Schmidt: Präludium und Fuge D D-dúr [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=pXFpM5olRH0&feature=youtu.be; Franz Schmidt: Präludium und Fuge D D-dúr [/url]
1923 smaragd 2016-05-17 18:24:34 [Válasz erre: 1916 smaragd 2016-05-15 14:46:32]
Wiener Symphoniker Edourd van Remoortel Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000117c0;14. Mai 1966[/url]
Wiener Symphoniker Edourd van Remoortel Dirigent Friedrich Wührer Klavier Franz Schmidt: Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester in einer Bearbeitung von Friedrich Wührer [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000117c0;14. Mai 1966[/url]
1922 Ardelao 2016-05-17 09:45:18
[url] http://cfa.gmu.edu/docs/MSO_10-14-15_playbill.pdf; Ünnepi hangverseny Virginiában [/url] A Németország egyesítésének 25. évfordulója alkalmából 2015. október 14.-én megrendezett koncerten a MASON SYMPHONY ORCHESTRA (USA, Virginia, Fairfax) [url] http://music.gmu.edu/staff/dr-dennis-layendecker/;Dr. Dennis M. Layendecker [/url] vezényletével – többek között - bemutatta Schmidt „Notre Dame” c. operjának az Intermezzóját is. A program röviden ismerteti az egyes művekkel kapcsolatos tudnivalókat. Részlet a Notre Dame Intermezzójáról szóló kommentárból: „Schmidt magyar érzékenységének a hatása megmutatkozott Esmeraldának, a Notre Dame cigányleányának a zeneileg ábrázolásában, és ez nyilvánul meg az intermezzó szépen kiterjesztett fordulataiban és elsöprő erejű rubátóiban. Goldmark Károly, magyar zeneszerző és zonoraművész az intermezzót „a legszebb magyar cigányzeneként” jellemezte. A Notre Dame első felvonásából vett Intermezzó jogosan találja meg a helyét a világ koncerttermeiben, az állandó repertoár részeként.”
[url] http://cfa.gmu.edu/docs/MSO_10-14-15_playbill.pdf; Ünnepi hangverseny Virginiában [/url] A Németország egyesítésének 25. évfordulója alkalmából 2015. október 14.-én megrendezett koncerten a MASON SYMPHONY ORCHESTRA (USA, Virginia, Fairfax) [url] http://music.gmu.edu/staff/dr-dennis-layendecker/;Dr. Dennis M. Layendecker [/url] vezényletével – többek között - bemutatta Schmidt „Notre Dame” c. operjának az Intermezzóját is. A program röviden ismerteti az egyes művekkel kapcsolatos tudnivalókat. Részlet a Notre Dame Intermezzójáról szóló kommentárból: „Schmidt magyar érzékenységének a hatása megmutatkozott Esmeraldának, a Notre Dame cigányleányának a zeneileg ábrázolásában, és ez nyilvánul meg az intermezzó szépen kiterjesztett fordulataiban és elsöprő erejű rubátóiban. Goldmark Károly, magyar zeneszerző és zonoraművész az intermezzót „a legszebb magyar cigányzeneként” jellemezte. A Notre Dame első felvonásából vett Intermezzó jogosan találja meg a helyét a világ koncerttermeiben, az állandó repertoár részeként.”
1921 Ardelao 2016-05-17 01:07:51
[url] https://www.youtube.com/watch?v=3ioRL68qCO4; Franz Schmidt Toccata in C [/url] Közzététel: 2016. ápr. 13. Played on the Willis organ at St. Mary's Ewell, Epsom, Surrey by the church organist Jonathan Holmes. See www.stmarysewell.com for details of our recital series and information about the choirs and organ of the church.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=3ioRL68qCO4; Franz Schmidt Toccata in C [/url] Közzététel: 2016. ápr. 13. Played on the Willis organ at St. Mary's Ewell, Epsom, Surrey by the church organist Jonathan Holmes. See www.stmarysewell.com for details of our recital series and information about the choirs and organ of the church.
1920 Ardelao 2016-05-16 11:23:59
[url] https://books.google.hu/books?id=dNIHAQAAMAAJ&q=Franz+Schmidts+Villa+in+Perchtoldsdorf&dq=Franz+Schmidts+Villa+in+Perchtoldsdorf&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjDic2Xmt3MAhXMIJoKHVSTCFoQ6AEIIjAB; Franz Schmidt keze [/url] (Studien zu Franz Schmidt - 8. kötet) „Mellérendelt” gondolat …… A Franz Schmidtről szóló tanulmányok VIII. kötetében Reiner Schuhenn Franz Schmidt oratóriumi műveiről ír. E tanulmány 114. oldalának a lábjegyzetében a szerző megjegyzi, hogy Franz Schmidt perchtoldsdorfi villájában egyszer volt alkalma megtekinteni a zeneszerző kezének a lenyomatát. Schmidt ujjai soványak voltak, szinte azonos hosszúságúnak tűntek, ebből a szempontból különösen a hüvelykujja volt feltűnő. A karcsú, sovány ujjak azért is érdekesek, mert Schmidt külsejét illetően tanítványa, Leo Wurmser, megjegyzi, hogy mestere testességre hajlamosnak tűnt (er „neigte … zur Korpulenz”), Alfred Jirasek pedig azt állítja, hogy a zeneszerző középmagas, kissé zömök és telt alkatú volt (Mann „von mittlerer Größe, … ein wenig gedrungen und füllig in der Figur”). (Ld. Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvét, 38. old.). Schmidt tehát – színvaksága és nem éppen adoniszi alkata kompenzálásául – abszolút hallást és igazi cselló-, ill. és zongoraművész kezeket kapott a Teremtőtől. (Habár ez utóbbi talán mégsem fedi teljesen az igazságot, hiszen Cziffra György a kényszermunka-táborban a kőtömb-hordástól tönkrement és viszonylag rövid ujjaival is káprázatosan zongorázott.) Mindenesetre nem kell ahhoz a chiromantia professzorának lennünk, hogy levonjuk a következtetést: Schmidt erőteljes hüvelykujja erős akaratra, makacsságra, agilitásra, bizonyos fokú öntörvényűségre vall. A látszólagos bécsi kedélyesség mögött igen erős, befolyásolhatatlan személyiség állhatott, ezért – immár fiziológiailag is igazolva látszik, miért mondta Schmidt mély meggyőződéssel, megkérdőjelezhetetlenül: „Mindig magam mondok ellent önmagamnak, és ezért igazam van!” (Ld.: 1273. sz. jegyzés). : ))
[url] https://books.google.hu/books?id=dNIHAQAAMAAJ&q=Franz+Schmidts+Villa+in+Perchtoldsdorf&dq=Franz+Schmidts+Villa+in+Perchtoldsdorf&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjDic2Xmt3MAhXMIJoKHVSTCFoQ6AEIIjAB; Franz Schmidt keze [/url] (Studien zu Franz Schmidt - 8. kötet) „Mellérendelt” gondolat …… A Franz Schmidtről szóló tanulmányok VIII. kötetében Reiner Schuhenn Franz Schmidt oratóriumi műveiről ír. E tanulmány 114. oldalának a lábjegyzetében a szerző megjegyzi, hogy Franz Schmidt perchtoldsdorfi villájában egyszer volt alkalma megtekinteni a zeneszerző kezének a lenyomatát. Schmidt ujjai soványak voltak, szinte azonos hosszúságúnak tűntek, ebből a szempontból különösen a hüvelykujja volt feltűnő. A karcsú, sovány ujjak azért is érdekesek, mert Schmidt külsejét illetően tanítványa, Leo Wurmser, megjegyzi, hogy mestere testességre hajlamosnak tűnt (er „neigte … zur Korpulenz”), Alfred Jirasek pedig azt állítja, hogy a zeneszerző középmagas, kissé zömök és telt alkatú volt (Mann „von mittlerer Größe, … ein wenig gedrungen und füllig in der Figur”). (Ld. Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvét, 38. old.). Schmidt tehát – színvaksága és nem éppen adoniszi alkata kompenzálásául – abszolút hallást és igazi cselló-, ill. és zongoraművész kezeket kapott a Teremtőtől. (Habár ez utóbbi talán mégsem fedi teljesen az igazságot, hiszen Cziffra György a kényszermunka-táborban a kőtömb-hordástól tönkrement és viszonylag rövid ujjaival is káprázatosan zongorázott.) Mindenesetre nem kell ahhoz a chiromantia professzorának lennünk, hogy levonjuk a következtetést: Schmidt erőteljes hüvelykujja erős akaratra, makacsságra, agilitásra, bizonyos fokú öntörvényűségre vall. A látszólagos bécsi kedélyesség mögött igen erős, befolyásolhatatlan személyiség állhatott, ezért – immár fiziológiailag is igazolva látszik, miért mondta Schmidt mély meggyőződéssel, megkérdőjelezhetetlenül: „Mindig magam mondok ellent önmagamnak, és ezért igazam van!” (Ld.: 1273. sz. jegyzés). : ))
1919 smaragd 2016-05-16 08:46:53 [Válasz erre: 1916 smaragd 2016-05-15 14:46:32]
Az 1965-ös előadások emlékére ismét bejegyzem, Wolfgang Sawallisch Franz Schmidt egyik legismertebb művét vezényli: [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Intermezzo[/url]
Az 1965-ös előadások emlékére ismét bejegyzem, Wolfgang Sawallisch Franz Schmidt egyik legismertebb művét vezényli: [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Intermezzo[/url]
1918 smaragd 2016-05-16 08:43:34 [Válasz erre: 1917 Ardelao 2016-05-16 07:59:47]
A mai Pünkösdhétfőhöz illő, szép zenei témák.
A mai Pünkösdhétfőhöz illő, szép zenei témák.
1917 Ardelao 2016-05-16 07:59:47 [Válasz erre: 1888 Ardelao 2016-05-10 07:18:43]
[url] http://www.sbk-bs.de/images/cache/Programm%20Kaiserdom%202.%20Halbjahr%202011.pdf;Elisabeth Ulmann [/url], a neves osztrák orgonaművész, számos előkelő zenei díj birtokosának a neve e topik keretében már több alkalommal (751., 752., 753. sz. bejegyzés) szóba került. Nevezett 2011. augusztus 8-án, Németországban, a [url] http://www.koenigslutter-kaiserdom.de/;Königslutteri Császári Székesegyházban (Kaiserdom Königslutter) [/url] adta elő Franz Schmidt "Esz-dúr prelúdium és fúga", valamint "Négy kis korálelőjáték" című művét. A Négy kis korálelőjáték Elisabeth Ulmann tolmácsolásában az alábbi felvételen érhető el: [url] http://www.mdg.de/titel/0343.htm; Elisabeth Ulmann [/url] CD: MDG 319 0343-2 Johann Jakob Froberger, Toccata XVIII Ferdinand Tobias Richter, Suite in d Johann Pachelbel, Ciacona in d Fantasia in g + ”Werde munter mein Gemüte” Gottlieb Muffat, Toccata VI Franz Schubert, Fuge in G major / g-Moll + Fuge in D minor / d-Moll Johann Georg Albrechtsberger, Pastorale Ignaz Aßmeyer, Pastoral-Preludium Johannes Brahms, Choralvorspiel Anton Bruckner, Fuge d-Moll Franz Schmidt, Vier kleine Choralvorspiele Anton Heiller, ”In Festo corporis Christi” E felvétel szűkszavú kritikája: „Elisabeth Ullman imponáló módon, biztos stílusérzékkel és virtuóz fölénnyel birkózik meg a különféle feladatokkal. Nagyszerű kiadás.”
[url] http://www.sbk-bs.de/images/cache/Programm%20Kaiserdom%202.%20Halbjahr%202011.pdf;Elisabeth Ulmann [/url], a neves osztrák orgonaművész, számos előkelő zenei díj birtokosának a neve e topik keretében már több alkalommal (751., 752., 753. sz. bejegyzés) szóba került. Nevezett 2011. augusztus 8-án, Németországban, a [url] http://www.koenigslutter-kaiserdom.de/;Königslutteri Császári Székesegyházban (Kaiserdom Königslutter) [/url] adta elő Franz Schmidt "Esz-dúr prelúdium és fúga", valamint "Négy kis korálelőjáték" című művét. A Négy kis korálelőjáték Elisabeth Ulmann tolmácsolásában az alábbi felvételen érhető el: [url] http://www.mdg.de/titel/0343.htm; Elisabeth Ulmann [/url] CD: MDG 319 0343-2 Johann Jakob Froberger, Toccata XVIII Ferdinand Tobias Richter, Suite in d Johann Pachelbel, Ciacona in d Fantasia in g + ”Werde munter mein Gemüte” Gottlieb Muffat, Toccata VI Franz Schubert, Fuge in G major / g-Moll + Fuge in D minor / d-Moll Johann Georg Albrechtsberger, Pastorale Ignaz Aßmeyer, Pastoral-Preludium Johannes Brahms, Choralvorspiel Anton Bruckner, Fuge d-Moll Franz Schmidt, Vier kleine Choralvorspiele Anton Heiller, ”In Festo corporis Christi” E felvétel szűkszavú kritikája: „Elisabeth Ullman imponáló módon, biztos stílusérzékkel és virtuóz fölénnyel birkózik meg a különféle feladatokkal. Nagyszerű kiadás.”
1916 smaragd 2016-05-15 14:46:32 [Válasz erre: 1911 smaragd 2016-05-14 13:04:38]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001173c;3. Oktober 1965[/url]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001173c;3. Oktober 1965[/url]
1915 Ardelao 2016-05-15 00:38:37 [Válasz erre: 1905 smaragd 2016-05-13 10:59:34]
[url] http://www.perchtoldsdorf.at/museen.html; Franz Schmidt emlékszoba [/url] Knappenhof, Wienergasse 17, 2380 Perchtoldsdorf Tel.: +43/(0)1/865 43 77 Fax.: +43/(0)1/865 43 77 www.ms-perchtoldsdorf.at „Az ismert orgona zeneszerzőről elnevezett zeneiskola bemutatótermeiben olyan tárgyakat láthatunk, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak Franz Schmidt zeneszerzői munkásságával, vagy szignifikáns módon dokumentálják azt a miliőt, amelyben élt és alkotott.” Itt látható a zeneszerző Bösendorfere, heverője, íróasztala, a teljes „kínai szoba“, számos személyes emléktárgya (mandzsetták, zsebkések, cigarettaszipkák). E tárgyak az (1994 óta magántulajdonban lévő) Schmidt villából kerültek ide. Az egész gyűjtemény műemlékvédelem alatt áll. Az Emmáról, Schmidt leányáról készült festmény is ide illene, de az - mint már korábban említettem (1755. sz. bejegyzés) - a Bécsi Filharmonikusoknak a Zeneegyletben lévő irodájában található.
[url] http://www.perchtoldsdorf.at/museen.html; Franz Schmidt emlékszoba [/url] Knappenhof, Wienergasse 17, 2380 Perchtoldsdorf Tel.: +43/(0)1/865 43 77 Fax.: +43/(0)1/865 43 77 www.ms-perchtoldsdorf.at „Az ismert orgona zeneszerzőről elnevezett zeneiskola bemutatótermeiben olyan tárgyakat láthatunk, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak Franz Schmidt zeneszerzői munkásságával, vagy szignifikáns módon dokumentálják azt a miliőt, amelyben élt és alkotott.” Itt látható a zeneszerző Bösendorfere, heverője, íróasztala, a teljes „kínai szoba“, számos személyes emléktárgya (mandzsetták, zsebkések, cigarettaszipkák). E tárgyak az (1994 óta magántulajdonban lévő) Schmidt villából kerültek ide. Az egész gyűjtemény műemlékvédelem alatt áll. Az Emmáról, Schmidt leányáról készült festmény is ide illene, de az - mint már korábban említettem (1755. sz. bejegyzés) - a Bécsi Filharmonikusoknak a Zeneegyletben lévő irodájában található.
1914 smaragd 2016-05-14 22:35:32
Franz Schmidt: Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello (1926) [url]https://youtu.be/BV16af8dlPI;Jörg Demus,Barylli-Quartett[/url]
Franz Schmidt: Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello (1926) [url]https://youtu.be/BV16af8dlPI;Jörg Demus,Barylli-Quartett[/url]
1913 smaragd 2016-05-14 18:48:50 [Válasz erre: 1912 smaragd 2016-05-14 17:44:08]
...a kotta alatt, balra..
...a kotta alatt, balra..
1912 smaragd 2016-05-14 17:44:08
Német nyelvű rádióadás emlékezik Franz Schmidt 2.Szimfóniája bécsi és német fogadtatására. (A linkre kattintva, a kotta alatt jobbra lehet indítani a műsort, sajnos a link egy kicsit szeszélyes, sem a szöveg, sem a műsor nem jön be mindig azonnal, de próbálgatás után végig lehet hallgatni.) [url]http://detektor.fm/musik/saitenwechsel-franz-schmidts-2-sinfonie-ein-werk-und-seine-geschichte;Gewandhaus zu Leipzig[/url]
Német nyelvű rádióadás emlékezik Franz Schmidt 2.Szimfóniája bécsi és német fogadtatására. (A linkre kattintva, a kotta alatt jobbra lehet indítani a műsort, sajnos a link egy kicsit szeszélyes, sem a szöveg, sem a műsor nem jön be mindig azonnal, de próbálgatás után végig lehet hallgatni.) [url]http://detektor.fm/musik/saitenwechsel-franz-schmidts-2-sinfonie-ein-werk-und-seine-geschichte;Gewandhaus zu Leipzig[/url]
1911 smaragd 2016-05-14 13:04:38 [Válasz erre: 1908 smaragd 2016-05-13 19:59:52]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011742;2. Oktober 1965[/url]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011742;2. Oktober 1965[/url]
1910 Ardelao 2016-05-14 08:56:29 [Válasz erre: 1909 Ardelao 2016-05-14 08:04:44]
[url] http://vkjk.de/artikeldetails/kategorie/orchesterwerke-cds/artikel/mdr-edition-16-concertante-variationen-konzert-es-dur.html; MDR Edition 16: Concertante Variationen, Konzert Es-Dur [/url]
[url] http://vkjk.de/artikeldetails/kategorie/orchesterwerke-cds/artikel/mdr-edition-16-concertante-variationen-konzert-es-dur.html; MDR Edition 16: Concertante Variationen, Konzert Es-Dur [/url]
1909 Ardelao 2016-05-14 08:04:44 [Válasz erre: 1760 Ardelao 2016-04-29 00:07:25]
[url] http://www.rondomagazin.de/artikel.php?artikel_id=1101; Klavier für die linke Hand Und das mit Links [/url] (Részlet) „Paul Wittgenstein zongoraművész, a filozófus Ludwig Wittgenstein fivére, az első világháborúban elveszítette a jobb kezét. Számára azonban ez egyáltalán nem jelentette pályafutásának a végét. Sok híres zeneszerzőt vett rá arra, hogy számos darabot írjon neki ………….. „Paul Wittgenstein nehéz ügyfél volt. Mindig talált valami kifogásolnivalót az elkészült darabban. Wittgenstein először a család barátait szólította meg – azokat a zeneszerzőket, akikkel kisfiúként a zongorán négykezest játszhatott. Richard Strausst (a kedvencét), Franz Schmidtet és Erich Wolfgang Korngoldot. Aztán következett a többi fényesség: Prokofjev, Ravel, Hindemith, Benjamin Britten. Emellett Paul Wittgenstein nehéz ügyfél volt. Mindig talált valami kifogásolnivalót az elkészült darabban: Ravelnél nem szerette a dzsesszt, Brittennél nem volt ínyére a hangszerelés, és Prokofjev negyedik zongoraversenyét egyáltalán nem játszotta le: „Sajnálom, nem értem.” - volt a szűkszavú kommentár. De aztán – a Prokofjevvel történt eset kivételével - „mégis beletörődött“ a dolgokba, ráadásul egy ilyen ellentmondást nem tűrő emberhez mérten szinte önkritikus mondattal: „De persze annyi minden van még azon kívül, amit az ember megtanult.“ Richard Strauss Paul Wittgenstein számára megírta a „Pán athéni menetet“ (Panathenäenzug), „Szimfonikus etűdök passacaglia formájában“ alcímmel, amelyet egy felvételen Rudolf Serkin csodálatosan adott elő (CBS). Erich Wolfgang Korngold két hegedűre, csellóra és zongorára, bal kézre írt Szvitjét (op. 23) nemrégiben vette fel a Parnassus Trió és Matthias Wollong (MDG). Ugyanúgy, mint Schmidttől a „Concertante Variationen über ein Thema von Beethoven“ c. kompozíciót, valamint egy Esz-dúr koncertet Garlo Grantéval, az MDR Szimfonikus Zenekarával és Fabio Luisival (MDR kiadás). …………………“
[url] http://www.rondomagazin.de/artikel.php?artikel_id=1101; Klavier für die linke Hand Und das mit Links [/url] (Részlet) „Paul Wittgenstein zongoraművész, a filozófus Ludwig Wittgenstein fivére, az első világháborúban elveszítette a jobb kezét. Számára azonban ez egyáltalán nem jelentette pályafutásának a végét. Sok híres zeneszerzőt vett rá arra, hogy számos darabot írjon neki ………….. „Paul Wittgenstein nehéz ügyfél volt. Mindig talált valami kifogásolnivalót az elkészült darabban. Wittgenstein először a család barátait szólította meg – azokat a zeneszerzőket, akikkel kisfiúként a zongorán négykezest játszhatott. Richard Strausst (a kedvencét), Franz Schmidtet és Erich Wolfgang Korngoldot. Aztán következett a többi fényesség: Prokofjev, Ravel, Hindemith, Benjamin Britten. Emellett Paul Wittgenstein nehéz ügyfél volt. Mindig talált valami kifogásolnivalót az elkészült darabban: Ravelnél nem szerette a dzsesszt, Brittennél nem volt ínyére a hangszerelés, és Prokofjev negyedik zongoraversenyét egyáltalán nem játszotta le: „Sajnálom, nem értem.” - volt a szűkszavú kommentár. De aztán – a Prokofjevvel történt eset kivételével - „mégis beletörődött“ a dolgokba, ráadásul egy ilyen ellentmondást nem tűrő emberhez mérten szinte önkritikus mondattal: „De persze annyi minden van még azon kívül, amit az ember megtanult.“ Richard Strauss Paul Wittgenstein számára megírta a „Pán athéni menetet“ (Panathenäenzug), „Szimfonikus etűdök passacaglia formájában“ alcímmel, amelyet egy felvételen Rudolf Serkin csodálatosan adott elő (CBS). Erich Wolfgang Korngold két hegedűre, csellóra és zongorára, bal kézre írt Szvitjét (op. 23) nemrégiben vette fel a Parnassus Trió és Matthias Wollong (MDG). Ugyanúgy, mint Schmidttől a „Concertante Variationen über ein Thema von Beethoven“ c. kompozíciót, valamint egy Esz-dúr koncertet Garlo Grantéval, az MDR Szimfonikus Zenekarával és Fabio Luisival (MDR kiadás). …………………“
1908 smaragd 2016-05-13 19:59:52 [Válasz erre: 1904 smaragd 2016-05-13 04:39:06]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001173b;1. Oktober 1965[/url]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001173b;1. Oktober 1965[/url]
1907 Ardelao 2016-05-13 17:52:58
[url] http://www.francemusique.fr/personne/franz-schmidt; A Radio France műsorából: [/url] „Esti koncert A Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara Pärtet, Sosztakovicsot és Schmidtet játszik 2014. február 28., péntek A Frankfurti Régi Operaház nagyterméből Paavo Järvi vezényletével Alexander Toradze zongoraművész és a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara interpretálja élő közvetítésben Arvo Pärt, Dimitri Sosztakovics és Franz Schmidt műveit." Jó lenne időnként hasonló műsorinformációt olvasni valamelyik magyar rádiócsatornán is. [url] http://www.allmusic.com/artist/paavo-j%C3%A4rvi-mn0000017107; Paavo Järvi [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=KlDOAx5wGc0; F. Schmidt - Symphony No.3 [/url]
[url] http://www.francemusique.fr/personne/franz-schmidt; A Radio France műsorából: [/url] „Esti koncert A Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara Pärtet, Sosztakovicsot és Schmidtet játszik 2014. február 28., péntek A Frankfurti Régi Operaház nagyterméből Paavo Järvi vezényletével Alexander Toradze zongoraművész és a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara interpretálja élő közvetítésben Arvo Pärt, Dimitri Sosztakovics és Franz Schmidt műveit." Jó lenne időnként hasonló műsorinformációt olvasni valamelyik magyar rádiócsatornán is. [url] http://www.allmusic.com/artist/paavo-j%C3%A4rvi-mn0000017107; Paavo Järvi [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=KlDOAx5wGc0; F. Schmidt - Symphony No.3 [/url]
1906 Ardelao 2016-05-13 17:13:16
Az alábbi írás – álláspontom szerint – azok közé tartozik, amelyek nem viszik előbbre a világot, de jól illeszkedik azokhoz a kvázi „tanulmányokhoz”, amelyek elkészítése békeidőben egy jobban sikerült érettségi dolgozat tárgyát képezhetik. Mindenesetre, mivel e topik célja többek között az, hogy lehetőség szerint összegyűjtsük a Franz Schmidttel kapcsolatban megjelent írások nagy részét, úgy érzem, ez is elfér a többi között: [url] http://7-siegel.blogspot.hu/p/faustus.html; Waren das "Buch mit sieben Siegeln" und der reale Komponist Franz Schmidt für Thomas Mann Vorbilder für die in seinem Roman "Dr. Faustus" beschriebene Komposition "Apocalipsis cum figuris" und deren fiktiven Komponisten Adrian Leverkühn? [/url] Az alábbi szövegben Franz Schmidt és a regényhős, Adrian Leverkühn élete és művei közötti megdöbbentő párhuzamokról és arról olvashatunk, vajon Thomas Mannt a „Dr. Faustus megírásakor befolyásolhatta-e Franz Schmidt és annak „A hétpecsétes könyv” c. oratóriuma. „Néhány mondat az interneten elég volt ahhoz, hogy felkeltse a gyanút, amely egy intenzív, izgalmas, ’bizonyítékok alapján lefolytatott eljárást’ vont maga után. Az ilyen krimik szerelmeseinek vázoljuk fel – teljesen tudománytalanul – a megismerés útját, egészen az „esetet” lezáró „ítéletig”. A következő háttér-információk bizonyára megkönnyítik néhány „bizonyíték” megértését: • Adrian Leverkühn, a „Dr. Faustus” c. regény főhőse, képzeletbeli zeneszerző, akit az író néhány más személy kiválasztott tulajdonságaiból „montírozott össze”. E személyek közé tartozik Nietsche és Thomas Mann mellett Arnold Schönberg zeneszerző is. • Bécsben, a két világháború között két zenei áramlat érvényesült: Schönberg, Webern és Berg megszüntette a tonalitást, míg Schmidt, Pfitzner és Reger az új zenei nyelvek ellenére megtartotta a tonális rendszert. Schönberg tizenkét hangú technikája Leverkühn fiktív zeneszerzési stílusának fontos inspirációs forrása. De most térjünk rá a „bizonyítékokra”: Első pillantásra megdöbbentőek a párhuzamok Franz Schmidt és Leverkühn, a regényhős között, mind életrajzuk, mind a két mű, „A hétpecsétes könyv” és az „Apocalipsis cum figuris” tekintetében: • Noha Mann idejében nem Schmidt volt az első, de bizonyára ő volt a legismertebb zeneszerző, aki megzenésítette a Jelenések könyvének átfogó változatát. • „Apokalipszisában” Schmidt és Leverkühn egyesíti a régi és az új zeneszerzés-technikákat ("újdonságokkal teli visszalépés" / "a múlt és a jövő kétarcúsága"). A hagyományos zene mindkettőjüknél az a nyersanyag, amelyből új hangobjektumok épülnek fel. • A regényben és Schmidt fúga-kompozíciójában megtaláljuk a nagy tenor szerepet, az egyházi hangnemek, a gregoriánok és a puzonok „hidegségét”. • Leverkühn kiadóként a bécsi Universal Editiont választja – kifejezetten mást, mint a többi műve számára. Schmidt oratóriumát ugyancsak a Universal Edition adja ki. • A bécsi zenei magazin, a "Hajnal", Schmidtről és egyes műveiről 1920-ban, 1924-ben és két alkalommal 1934-ben cikket tett közzé. Leverkühn művéről is a „Hajnal”-ban jelent meg egy képzeletbeli cikk, az „Apocalipsis cum figuris” befejezése előtt. • Pozsony város fontos szerepet játszik Schmidt (születési hely) és Leverkühn (második, döntő találkozás Esmaraldával) életében. • Schmidt és Leverkühn koruk politikai áramlatai ellen nem léptek fel aktívan. Mindkettőjük életével kapcsolatban feltehető „az esztéticizmus és a barbárság” közötti összefüggésekre vonatkozó kérdés, továbbá az, hogy milyen veszéllyel és következménnyel jár, ha az ember zeneszerzőként a művészetét rossz kezekbe adja. • Leányának halálát Schmidt zeneileg a 4. Szimfóniájában dolgozta fel. Leverkühn alkotói tevékenysége szempontjából is egy gyermek halála játszik fontos szerepet. • A két zeneszerző utolsó műveinek a sorrendje a következő volt: 1.) a kinyilatkoztatásról szóló oratórium 2.) egy ismerős kívánságára írt vegyes szerzemények és kamarazene, valamint 3.) egy kantáta, az életmű utolsó darabja. • Schmidt és Leverkühn (akárcsak Thomas Mann) súlyos beteg volt, amikor az apokaliptikus gondolatokkal foglalkozott. A „detektív” tovább nyomoz, és érdekes kapcsolódásokat fedez fel az érintett személyek között: • Franz Schmidt ismerte Schönberget. Ő vette át a cselló-részt a „Verklärte Nacht” ősbemutatóján, egy olyan műén, amelyet Thomas Mann ismert. • Schmidt 1927 és 1931 között a Bécsi Zeneakadémia rektora volt, Ausztriában ismert zenei nagyság. • Közel azonos időben, 1928-tól 1931-ig volt Adorno a fent említett zenei folyóirat, a „Hajnal” vezető szerkesztője. Csodálta Schönberget, és tanácsokkal látta el Thomas Mannt a „Dr. Faustus” zenei részeinek a megfogalmazásánál. Mann Adorno fejtegetéseinek egy részét szó szerint átvette. • Thomas Mann és az egykori zongoraművész, Paul Wittgenstein, aki számára Schmidt a két megrendelt szerzemény megírását utolsó kantátájának a befejezése elé helyezte, az amerikai száműzetésben találkozott – tehát, „A hétpecsétes könyv” ősbemutatója előtt –, egy tengerparti séta alkalmával. Az internet és a Központi Könyvtárban található Mann művek azonban hosszabb „kihallgatások” keretében „mentő tanúkat” is megszólaltatnak: • A szakirodalomban nincs nyoma annak, hogy Thomas Mann figyelembe vette volna Schmidtet. • Adorno viszonyulása a két bécsi zenei irányzathoz azt sugallja, hogy ő Schmidtről Mann-nak nem tett említést. • Leverkühn szerzeményének a címe kifejezetten Dürer fametszet-sorozatára vonatkozik. (Dürerre a Faustusban több összefüggésben is találunk utalást.) Mann, tehát „Leverkühn kollázsához” nem csupán a cím miatt utalt Schmidtre. • Ekkor Leverkühn további lehetséges modelljeként olyan zeneszerzőt kerestek, aki ugyancsak komponált műveket, amelyekben egyidejűleg lelhetők fel a „progresszív és a regresszív” jegyek. E kritériumnak Schmidt mellett Hans Pfitzner, az első ízben 1917-ben bemutatott, „Palestrina” c. opera zeneszerzője is eleget tesz. Pfitzner szerepelt a „Hajnal”-ban az új zenéről folytatott vita miatt, amely a zeneszerzőnek „A zenei impotencia új esztétikája: A bomlás tünete?”címmel, 1920-ban megjelent vitairatát eredményezte, amely sokkal inkább benne volt a köztudatban, mint Schmidt. Pfitzner 1925-ben vendégként jelen volt Mann 50. születésnapján, azonban később aláírta a müncheni tiltakozást annak Wagnerről szóló előadása ellen, és így hozzájárult Mann száműzetésbe meneküléséhez. Ez a Pfitzner és Mann közötti, politikai nézetkülönbség megmagyarázná a 25. fejezetet is, mint Mann „Palestrina” c. esszéjének a kiegészítését: Az ördöggel való beszélgetés színhelye annak a témának a „rejtett szimbóluma“, amely Mannt 1917-ben írt esszéjétől kezdve alkotó élete végéig elkísérte: a művészettől és a világtól való elszakadás. Mann alteregója a Dr. Faustusban radikális megoldás mellett dönt. • A regényben szereplő fiktív szerzemény keletkezésének a dátuma (1919) és „A hétpecsétes könyvé” (1935-1937) – különös tekintettel a 2. világháború időbeni közelségére - nem illik egymáshoz. • Schmidt a jó és a rossz közötti ellentétet zenésíti meg a diatonika és a kromatika célzott felhasználásával, míg Leverkühn – paradox módon – disszonanciákat alkalmaz minden emelkedett, komoly, vallási és szellemi dologra, a harmonikus és a tonális hangzást pedig a pokolnak, a banalitásnak és a közhelyszerű igazságoknak tartja fenn. • Schmidt erősen tartja magát a bibliai szöveghez, azonban kihagy olyan részeket, amelyeket Leverkühn megzenésít. Leverkühn figyelembe vesz néhány más bibliai részt (apokrif iratokat, Ezékielt, Jeremiást) és más irodalmat (pl. Dante művét) is. • E művek alapvető irányultsága (üdvbizonyosság Schmidtnél, a világ végétől való félelem nélkül – amelyet a legvilágosabban az „Allelujában” hallhatunk/ a világ pusztulása Mann-nál/Leverkühnnél azzal az igénnyel, hogy levonja a következtetést az összes véget hirdető nyilatkozatból) igen eltérő. Végkövetkeztetés: Az „elmarasztaláshoz” e „bizonyítékok” nem elegendőek. Tettesként még a korszellem is szóba jön. A „detektív” számára nem marad más hátra, mint hogy kitartóan lelkesedjék a világirodalom egy polifonikus műve iránt, amelyben a szavak elvont zenévé nemesednek: Az "Apocalipsis cum figuris" leírása A-B-A formában történik, a sok vezérmotívum (hidegség, nevetés, elpirulás, szemszínek, frizurák, …) és annak változatai úgy jelennek meg a könyvben, mint egy Wagner operában, asszociációkat teremtenek a múltra és a jövőre vonatkozóan. A könyv első elolvasásakor nyert felismerések néhány év múlva a második alkalmat már az első oldaltól kezdve élménnyé varázsolják!”
Az alábbi írás – álláspontom szerint – azok közé tartozik, amelyek nem viszik előbbre a világot, de jól illeszkedik azokhoz a kvázi „tanulmányokhoz”, amelyek elkészítése békeidőben egy jobban sikerült érettségi dolgozat tárgyát képezhetik. Mindenesetre, mivel e topik célja többek között az, hogy lehetőség szerint összegyűjtsük a Franz Schmidttel kapcsolatban megjelent írások nagy részét, úgy érzem, ez is elfér a többi között: [url] http://7-siegel.blogspot.hu/p/faustus.html; Waren das "Buch mit sieben Siegeln" und der reale Komponist Franz Schmidt für Thomas Mann Vorbilder für die in seinem Roman "Dr. Faustus" beschriebene Komposition "Apocalipsis cum figuris" und deren fiktiven Komponisten Adrian Leverkühn? [/url] Az alábbi szövegben Franz Schmidt és a regényhős, Adrian Leverkühn élete és művei közötti megdöbbentő párhuzamokról és arról olvashatunk, vajon Thomas Mannt a „Dr. Faustus megírásakor befolyásolhatta-e Franz Schmidt és annak „A hétpecsétes könyv” c. oratóriuma. „Néhány mondat az interneten elég volt ahhoz, hogy felkeltse a gyanút, amely egy intenzív, izgalmas, ’bizonyítékok alapján lefolytatott eljárást’ vont maga után. Az ilyen krimik szerelmeseinek vázoljuk fel – teljesen tudománytalanul – a megismerés útját, egészen az „esetet” lezáró „ítéletig”. A következő háttér-információk bizonyára megkönnyítik néhány „bizonyíték” megértését: • Adrian Leverkühn, a „Dr. Faustus” c. regény főhőse, képzeletbeli zeneszerző, akit az író néhány más személy kiválasztott tulajdonságaiból „montírozott össze”. E személyek közé tartozik Nietsche és Thomas Mann mellett Arnold Schönberg zeneszerző is. • Bécsben, a két világháború között két zenei áramlat érvényesült: Schönberg, Webern és Berg megszüntette a tonalitást, míg Schmidt, Pfitzner és Reger az új zenei nyelvek ellenére megtartotta a tonális rendszert. Schönberg tizenkét hangú technikája Leverkühn fiktív zeneszerzési stílusának fontos inspirációs forrása. De most térjünk rá a „bizonyítékokra”: Első pillantásra megdöbbentőek a párhuzamok Franz Schmidt és Leverkühn, a regényhős között, mind életrajzuk, mind a két mű, „A hétpecsétes könyv” és az „Apocalipsis cum figuris” tekintetében: • Noha Mann idejében nem Schmidt volt az első, de bizonyára ő volt a legismertebb zeneszerző, aki megzenésítette a Jelenések könyvének átfogó változatát. • „Apokalipszisában” Schmidt és Leverkühn egyesíti a régi és az új zeneszerzés-technikákat ("újdonságokkal teli visszalépés" / "a múlt és a jövő kétarcúsága"). A hagyományos zene mindkettőjüknél az a nyersanyag, amelyből új hangobjektumok épülnek fel. • A regényben és Schmidt fúga-kompozíciójában megtaláljuk a nagy tenor szerepet, az egyházi hangnemek, a gregoriánok és a puzonok „hidegségét”. • Leverkühn kiadóként a bécsi Universal Editiont választja – kifejezetten mást, mint a többi műve számára. Schmidt oratóriumát ugyancsak a Universal Edition adja ki. • A bécsi zenei magazin, a "Hajnal", Schmidtről és egyes műveiről 1920-ban, 1924-ben és két alkalommal 1934-ben cikket tett közzé. Leverkühn művéről is a „Hajnal”-ban jelent meg egy képzeletbeli cikk, az „Apocalipsis cum figuris” befejezése előtt. • Pozsony város fontos szerepet játszik Schmidt (születési hely) és Leverkühn (második, döntő találkozás Esmaraldával) életében. • Schmidt és Leverkühn koruk politikai áramlatai ellen nem léptek fel aktívan. Mindkettőjük életével kapcsolatban feltehető „az esztéticizmus és a barbárság” közötti összefüggésekre vonatkozó kérdés, továbbá az, hogy milyen veszéllyel és következménnyel jár, ha az ember zeneszerzőként a művészetét rossz kezekbe adja. • Leányának halálát Schmidt zeneileg a 4. Szimfóniájában dolgozta fel. Leverkühn alkotói tevékenysége szempontjából is egy gyermek halála játszik fontos szerepet. • A két zeneszerző utolsó műveinek a sorrendje a következő volt: 1.) a kinyilatkoztatásról szóló oratórium 2.) egy ismerős kívánságára írt vegyes szerzemények és kamarazene, valamint 3.) egy kantáta, az életmű utolsó darabja. • Schmidt és Leverkühn (akárcsak Thomas Mann) súlyos beteg volt, amikor az apokaliptikus gondolatokkal foglalkozott. A „detektív” tovább nyomoz, és érdekes kapcsolódásokat fedez fel az érintett személyek között: • Franz Schmidt ismerte Schönberget. Ő vette át a cselló-részt a „Verklärte Nacht” ősbemutatóján, egy olyan műén, amelyet Thomas Mann ismert. • Schmidt 1927 és 1931 között a Bécsi Zeneakadémia rektora volt, Ausztriában ismert zenei nagyság. • Közel azonos időben, 1928-tól 1931-ig volt Adorno a fent említett zenei folyóirat, a „Hajnal” vezető szerkesztője. Csodálta Schönberget, és tanácsokkal látta el Thomas Mannt a „Dr. Faustus” zenei részeinek a megfogalmazásánál. Mann Adorno fejtegetéseinek egy részét szó szerint átvette. • Thomas Mann és az egykori zongoraművész, Paul Wittgenstein, aki számára Schmidt a két megrendelt szerzemény megírását utolsó kantátájának a befejezése elé helyezte, az amerikai száműzetésben találkozott – tehát, „A hétpecsétes könyv” ősbemutatója előtt –, egy tengerparti séta alkalmával. Az internet és a Központi Könyvtárban található Mann művek azonban hosszabb „kihallgatások” keretében „mentő tanúkat” is megszólaltatnak: • A szakirodalomban nincs nyoma annak, hogy Thomas Mann figyelembe vette volna Schmidtet. • Adorno viszonyulása a két bécsi zenei irányzathoz azt sugallja, hogy ő Schmidtről Mann-nak nem tett említést. • Leverkühn szerzeményének a címe kifejezetten Dürer fametszet-sorozatára vonatkozik. (Dürerre a Faustusban több összefüggésben is találunk utalást.) Mann, tehát „Leverkühn kollázsához” nem csupán a cím miatt utalt Schmidtre. • Ekkor Leverkühn további lehetséges modelljeként olyan zeneszerzőt kerestek, aki ugyancsak komponált műveket, amelyekben egyidejűleg lelhetők fel a „progresszív és a regresszív” jegyek. E kritériumnak Schmidt mellett Hans Pfitzner, az első ízben 1917-ben bemutatott, „Palestrina” c. opera zeneszerzője is eleget tesz. Pfitzner szerepelt a „Hajnal”-ban az új zenéről folytatott vita miatt, amely a zeneszerzőnek „A zenei impotencia új esztétikája: A bomlás tünete?”címmel, 1920-ban megjelent vitairatát eredményezte, amely sokkal inkább benne volt a köztudatban, mint Schmidt. Pfitzner 1925-ben vendégként jelen volt Mann 50. születésnapján, azonban később aláírta a müncheni tiltakozást annak Wagnerről szóló előadása ellen, és így hozzájárult Mann száműzetésbe meneküléséhez. Ez a Pfitzner és Mann közötti, politikai nézetkülönbség megmagyarázná a 25. fejezetet is, mint Mann „Palestrina” c. esszéjének a kiegészítését: Az ördöggel való beszélgetés színhelye annak a témának a „rejtett szimbóluma“, amely Mannt 1917-ben írt esszéjétől kezdve alkotó élete végéig elkísérte: a művészettől és a világtól való elszakadás. Mann alteregója a Dr. Faustusban radikális megoldás mellett dönt. • A regényben szereplő fiktív szerzemény keletkezésének a dátuma (1919) és „A hétpecsétes könyvé” (1935-1937) – különös tekintettel a 2. világháború időbeni közelségére - nem illik egymáshoz. • Schmidt a jó és a rossz közötti ellentétet zenésíti meg a diatonika és a kromatika célzott felhasználásával, míg Leverkühn – paradox módon – disszonanciákat alkalmaz minden emelkedett, komoly, vallási és szellemi dologra, a harmonikus és a tonális hangzást pedig a pokolnak, a banalitásnak és a közhelyszerű igazságoknak tartja fenn. • Schmidt erősen tartja magát a bibliai szöveghez, azonban kihagy olyan részeket, amelyeket Leverkühn megzenésít. Leverkühn figyelembe vesz néhány más bibliai részt (apokrif iratokat, Ezékielt, Jeremiást) és más irodalmat (pl. Dante művét) is. • E művek alapvető irányultsága (üdvbizonyosság Schmidtnél, a világ végétől való félelem nélkül – amelyet a legvilágosabban az „Allelujában” hallhatunk/ a világ pusztulása Mann-nál/Leverkühnnél azzal az igénnyel, hogy levonja a következtetést az összes véget hirdető nyilatkozatból) igen eltérő. Végkövetkeztetés: Az „elmarasztaláshoz” e „bizonyítékok” nem elegendőek. Tettesként még a korszellem is szóba jön. A „detektív” számára nem marad más hátra, mint hogy kitartóan lelkesedjék a világirodalom egy polifonikus műve iránt, amelyben a szavak elvont zenévé nemesednek: Az "Apocalipsis cum figuris" leírása A-B-A formában történik, a sok vezérmotívum (hidegség, nevetés, elpirulás, szemszínek, frizurák, …) és annak változatai úgy jelennek meg a könyvben, mint egy Wagner operában, asszociációkat teremtenek a múltra és a jövőre vonatkozóan. A könyv első elolvasásakor nyert felismerések néhány év múlva a második alkalmat már az első oldaltól kezdve élménnyé varázsolják!”
1905 smaragd 2016-05-13 10:59:34
Franz Schmidt Gedenkstätte, Perchtoldsdorf A képeken a zeneszerző egykori villájának megmaradt szobarészletei láthatók. A kiállítás megtekintése bejelentkezés útján lehetséges, perchtoldsdorf.at [url]http://webmuseen.de/franz-schmidt-gedenkstaette-perchtoldsdorf.html;webmuseen[/url]
Franz Schmidt Gedenkstätte, Perchtoldsdorf A képeken a zeneszerző egykori villájának megmaradt szobarészletei láthatók. A kiállítás megtekintése bejelentkezés útján lehetséges, perchtoldsdorf.at [url]http://webmuseen.de/franz-schmidt-gedenkstaette-perchtoldsdorf.html;webmuseen[/url]
1904 smaragd 2016-05-13 04:39:06 [Válasz erre: 1903 smaragd 2016-05-12 21:28:23]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001173a;30.September 1965[/url]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied für Orchester [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001173a;30.September 1965[/url]
1903 smaragd 2016-05-12 21:28:23 [Válasz erre: 1902 smaragd 2016-05-12 21:19:22]
Az előző bejegyzésekkel együtt látjuk, hogy Wolfgang Sawallisch karmester 1965-ben 4 egymást követő estén dirigálta a 4. Szimfóniát, amelynek budapesti ősbemutatója 2014-ben volt. Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011719;21.Juni 1965[/url] [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011718;22. Juni 1965[/url]
Az előző bejegyzésekkel együtt látjuk, hogy Wolfgang Sawallisch karmester 1965-ben 4 egymást követő estén dirigálta a 4. Szimfóniát, amelynek budapesti ősbemutatója 2014-ben volt. Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011719;21.Juni 1965[/url] [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011718;22. Juni 1965[/url]
1902 smaragd 2016-05-12 21:19:22 [Válasz erre: 1896 smaragd 2016-05-11 10:35:56]
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011719;21.Juni 1965[/url
Wiener Symphoniker Wolfgang Sawallisch Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011719;21.Juni 1965[/url
1901 smaragd 2016-05-12 12:48:41
Bonnban holnap Franz Schmidt 2. Szimfóniáját játszák, Beethoven Orchester Bonn Stefan Blunier Dirigent [url]http://www.beethoven-orchester.de/2015-16/konzerte/freitagskonzerte/7-freitagskonzert/ ;Beethovenhalle, Bonn[/url]
Bonnban holnap Franz Schmidt 2. Szimfóniáját játszák, Beethoven Orchester Bonn Stefan Blunier Dirigent [url]http://www.beethoven-orchester.de/2015-16/konzerte/freitagskonzerte/7-freitagskonzert/ ;Beethovenhalle, Bonn[/url]
