2352 Ardelao 2016-09-11 21:41:07
[url] http://www.westminster-abbey.org/music/concerts/2016/summer-organ-festival-2016-winfried-bonig; 2016. évi, nyári orgonafesztivál a Westminsteri Apátságban – orgonál: Winfried Bönig [/url] Időpont: 2016. július 19., 19:00 h-20:10 h Winfried Bönig a Kölni Dóm orgonaművésze és a Kölni Zenei Főiskola professzora. Bambergben született, 1984-ig, amikor is elfogadta a memmingeni Szent József Városi Plébániatemplom orgonistájává és zeneigazgatójává történt kinevezését, a Müncheni Konzervatóriumban és az Augsburgi Egyetemen tanult. Templomi munkája elismeréseként 1995-ben megkapta a város Kulturális Díját. 2001-ben fogadta el jelenlegi megbízatását a Kölni Dómban, ahol a székesegyház rangos nyári hangversenyeiért is felel. A világ minden táján koncertezik, játéka legutóbb Kínában, Oroszországban és Spanyolországban volt hallható. Sok neki dedikált orgonaművet ő mutatott be először, olyan szerzőktől, mint Enjott Schneider, Jean Guillou, és Colin Mawby, és a vele készített lemezfelvételek széles köre felöleli Dietrich Buxtehude műveit és Bach Goldberg variációinak egy átiratát. Műsor: Johann Caspar Kerll – Bataglia Johann Sebastian Bach – Passacaglia BWV 582 Max Reger – Három darab az Op. 69-ből Franz Schmidt – cisz-moll Chaconne Műsor: Johann Caspar Kerll – Bataglia Johann Sebastian Bach – Passacaglia BWV 582 Max Reger – Három darab az Op. 69-ből Franz Schmidt – cisz-moll Chaconne
[url] http://www.westminster-abbey.org/music/concerts/2016/summer-organ-festival-2016-winfried-bonig; 2016. évi, nyári orgonafesztivál a Westminsteri Apátságban – orgonál: Winfried Bönig [/url] Időpont: 2016. július 19., 19:00 h-20:10 h Winfried Bönig a Kölni Dóm orgonaművésze és a Kölni Zenei Főiskola professzora. Bambergben született, 1984-ig, amikor is elfogadta a memmingeni Szent József Városi Plébániatemplom orgonistájává és zeneigazgatójává történt kinevezését, a Müncheni Konzervatóriumban és az Augsburgi Egyetemen tanult. Templomi munkája elismeréseként 1995-ben megkapta a város Kulturális Díját. 2001-ben fogadta el jelenlegi megbízatását a Kölni Dómban, ahol a székesegyház rangos nyári hangversenyeiért is felel. A világ minden táján koncertezik, játéka legutóbb Kínában, Oroszországban és Spanyolországban volt hallható. Sok neki dedikált orgonaművet ő mutatott be először, olyan szerzőktől, mint Enjott Schneider, Jean Guillou, és Colin Mawby, és a vele készített lemezfelvételek széles köre felöleli Dietrich Buxtehude műveit és Bach Goldberg variációinak egy átiratát. Műsor: Johann Caspar Kerll – Bataglia Johann Sebastian Bach – Passacaglia BWV 582 Max Reger – Három darab az Op. 69-ből Franz Schmidt – cisz-moll Chaconne Műsor: Johann Caspar Kerll – Bataglia Johann Sebastian Bach – Passacaglia BWV 582 Max Reger – Három darab az Op. 69-ből Franz Schmidt – cisz-moll Chaconne
2351 smaragd 2016-09-11 08:28:35 [Válasz erre: 2343 Ardelao 2016-09-07 11:32:57]
A személyes emlékek mindig nagyon érdekesek és fontosak is, mindegyikben található legalább egy kis töredék, amely a zeneszerzőt elénk varázsolhatja. Ebben az esetben megemlítem, hogy a Rajter Lajossal készített interjúban, amelyet fordításban olvasóink a 2015. decemberi bejegyzéseknél találnak, olvashatunk a bécsi Akadémia a szigorú felvételi vizsgájáról, követelményeiről is. Franz Schmidtnek magántanulói is voltak, az idézett emlék ebbe a témába sorolható.
A személyes emlékek mindig nagyon érdekesek és fontosak is, mindegyikben található legalább egy kis töredék, amely a zeneszerzőt elénk varázsolhatja. Ebben az esetben megemlítem, hogy a Rajter Lajossal készített interjúban, amelyet fordításban olvasóink a 2015. decemberi bejegyzéseknél találnak, olvashatunk a bécsi Akadémia a szigorú felvételi vizsgájáról, követelményeiről is. Franz Schmidtnek magántanulói is voltak, az idézett emlék ebbe a témába sorolható.
2350 Ardelao 2016-09-10 14:41:13 [Válasz erre: 2349 Ardelao 2016-09-10 14:04:42]
Megpróbálom a lemez elérhetőségét ismét, helyesen bejegyezni. Itt meghallgatható részleteket is találunk. [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-piano-concerto-for-the-left-hand-chaconne-mw0001552599; Franz Schmidt: Piano Concerto for the left hand, Chaconne [/url]
Megpróbálom a lemez elérhetőségét ismét, helyesen bejegyezni. Itt meghallgatható részleteket is találunk. [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-piano-concerto-for-the-left-hand-chaconne-mw0001552599; Franz Schmidt: Piano Concerto for the left hand, Chaconne [/url]
2349 Ardelao 2016-09-10 14:04:42
Mintha e felvétel még nem szerepelt volna a fórumonkon: [url] https://www.zhdk.ch/?person/detail/popup&id=150784; Prof. Karl-Andreas Kolly [/url] „….Kollys aussergewöhnlich breites Repertoire ist auf über 90 CDs dokumentiert , darunter ein Mendelssohn-Programm (mit D. Ashkenazy),Werke von Alexander Skrjabin (mit dem Basler Sinfonie-Orchester unter Armin Jordan), Raritäten wie die Klavierkonzerte von Busoni, Glasunow, d'Albert oder Franz Schmidt, aber auch zahlreiche Solowerke von Chopin (sämtliche Etüden,Balladen,Polonaisen und Nocturnes),Schumann,Liszt und Bach(Goldbergvariationen,Wohltemperiertes KlavierI+II, Suiten und Partiten). ………“ [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-piano-concerto-for-the-left-hand-chaconne-mw0001552599; Franz Schmidt: Piano Concerto for the left hand; Chaconne [/url] Karl-Andreas Kolly, piano Wiener Jeunesse Orchester Herbert Böck,Dirigent
Mintha e felvétel még nem szerepelt volna a fórumonkon: [url] https://www.zhdk.ch/?person/detail/popup&id=150784; Prof. Karl-Andreas Kolly [/url] „….Kollys aussergewöhnlich breites Repertoire ist auf über 90 CDs dokumentiert , darunter ein Mendelssohn-Programm (mit D. Ashkenazy),Werke von Alexander Skrjabin (mit dem Basler Sinfonie-Orchester unter Armin Jordan), Raritäten wie die Klavierkonzerte von Busoni, Glasunow, d'Albert oder Franz Schmidt, aber auch zahlreiche Solowerke von Chopin (sämtliche Etüden,Balladen,Polonaisen und Nocturnes),Schumann,Liszt und Bach(Goldbergvariationen,Wohltemperiertes KlavierI+II, Suiten und Partiten). ………“ [url] http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-piano-concerto-for-the-left-hand-chaconne-mw0001552599; Franz Schmidt: Piano Concerto for the left hand; Chaconne [/url] Karl-Andreas Kolly, piano Wiener Jeunesse Orchester Herbert Böck,Dirigent
2348 smaragd 2016-09-09 18:24:49 [Válasz erre: 2347 smaragd 2016-09-08 21:13:31]
A döntőre, - amelyen legfeljebb hat résztvevő szerepelhet - szeptember 23-án kerül sor. Az előadandó Franz Schmidt mű címe: "Variationen über ein eigenes Thema in D-Dur" (Königsfanfaren aus der Oper "Fredigundis") [url]https://youtu.be/eBUPGRVvxPQ;Tina Christiansen orgonál[/url] A helyszín: [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Schottenkirche_(Wien);Schottenkirche Wien[/url]
A döntőre, - amelyen legfeljebb hat résztvevő szerepelhet - szeptember 23-án kerül sor. Az előadandó Franz Schmidt mű címe: "Variationen über ein eigenes Thema in D-Dur" (Königsfanfaren aus der Oper "Fredigundis") [url]https://youtu.be/eBUPGRVvxPQ;Tina Christiansen orgonál[/url] A helyszín: [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Schottenkirche_(Wien);Schottenkirche Wien[/url]
2347 smaragd 2016-09-08 21:13:31 [Válasz erre: 2345 smaragd 2016-09-08 05:21:59]
A [url]http://www.orgelwettbewerb.at/Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb/Wettbewerb.html;"6. Internationaler Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb 2016"[/url] A versenykiírásban szereplő Franz Schmidt mű:"Präludium und Fuge D-Dur (Halleluja)": [url]https://youtu.be/63BMUoMN2V8;Winfried Bönig felvétele[/url]
A [url]http://www.orgelwettbewerb.at/Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb/Wettbewerb.html;"6. Internationaler Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb 2016"[/url] A versenykiírásban szereplő Franz Schmidt mű:"Präludium und Fuge D-Dur (Halleluja)": [url]https://youtu.be/63BMUoMN2V8;Winfried Bönig felvétele[/url]
2346 Ardelao 2016-09-08 16:51:57
[url] http://www.carlofelicegenova.it/index.php/concerto-21-ottobre-2016-n-3_ita_PGE585.html; Szimfonikus hangverseny Genovában – 2016.10.21., 20:30 h [/url] Helyszín: Teatro Carlo Felice (Passo Eugenio Montale, 4, 16100 Genova, Tel.: +39 010 53811) Műsor: Dmitrij Sosztakovics: 1., Esz-dúr csellóverseny op. 107 Franz Schmidt: 2., Esz-dúr szimfónia Vezényel: Wayne Marshall Csellón játszik: Rustem Khamidullin Zenekar: Orchestra del Teatro Carlo Felice
[url] http://www.carlofelicegenova.it/index.php/concerto-21-ottobre-2016-n-3_ita_PGE585.html; Szimfonikus hangverseny Genovában – 2016.10.21., 20:30 h [/url] Helyszín: Teatro Carlo Felice (Passo Eugenio Montale, 4, 16100 Genova, Tel.: +39 010 53811) Műsor: Dmitrij Sosztakovics: 1., Esz-dúr csellóverseny op. 107 Franz Schmidt: 2., Esz-dúr szimfónia Vezényel: Wayne Marshall Csellón játszik: Rustem Khamidullin Zenekar: Orchestra del Teatro Carlo Felice
2345 smaragd 2016-09-08 05:21:59
Megjelent a Franz Schmidt-Gesellschaft ezévi programsorozatának ismertetője, a "30.Franz Schmidt Tage Herbst 2016" koncertjeiről. Az első rendezvény a "6. Internationaler Franz Schmidt Orgelwettbewerb" (16.9 - 24.9. 2016 Wien) lesz. A tavalyi zenei események közül most Kovács Róbert orgonakoncertjét idézem fel: [url]http://www.wohintipp.at/2015/orgelkonzert-robert-kovacs-eisenstadt/01-innere-stadt;17. Oktober 2015, Stephansdom, Wien[/url]
Megjelent a Franz Schmidt-Gesellschaft ezévi programsorozatának ismertetője, a "30.Franz Schmidt Tage Herbst 2016" koncertjeiről. Az első rendezvény a "6. Internationaler Franz Schmidt Orgelwettbewerb" (16.9 - 24.9. 2016 Wien) lesz. A tavalyi zenei események közül most Kovács Róbert orgonakoncertjét idézem fel: [url]http://www.wohintipp.at/2015/orgelkonzert-robert-kovacs-eisenstadt/01-innere-stadt;17. Oktober 2015, Stephansdom, Wien[/url]
2344 Ardelao 2016-09-07 12:33:43 [Válasz erre: 2343 Ardelao 2016-09-07 11:32:57]
[url] http://www.tamino-klassikforum.de/index.php?page=Thread&postID=2791; Franz Schmidt - Grenzgänger zwischen den Stilen [/url]
[url] http://www.tamino-klassikforum.de/index.php?page=Thread&postID=2791; Franz Schmidt - Grenzgänger zwischen den Stilen [/url]
2343 Ardelao 2016-09-07 11:32:57
Franz Schmidt a kasszikus zene németországi fórumán is helyet kapott, az alábbi címen: [ur] http://www.tamino-klassikforum.de/index.php?page=Thread&postID=2791; Franz Schmidt - Grenzgänger zwischen den Stilen [/url] Érdemes végigböngészni, hátha akadunk olyan információra, amely a mi fórumunkon még nem szerepel. A német fórumbejegyzések között, a 37. oldalon, első beírásként a következőket olvashatjuk: „Franz Schmidt szerepe szülőházamban Okl. mérnök apám műszaki tanulmányai mellett két évig a zeneakadémián is tanult. Erősen törekedett arra, hogy Franz Schmidt elfogadja őt tanítványának. Franz Schmidt erre nem volt hajlandó. Állítólag valami ilyesmit mondott: Hiszen Ön csak szórakozásból zenél!” Előző beírásainkban már többször esett szó Franz Schmidt karakteréről. Szerette a társaságot, alapvetően kedélyes ember volt. Ám, ha zenéről volt szó, nem ismert tréfát. Élete volt a zene, és másoktól sem várt el kevesebbet. Ez a kis történet is alátámasztja a kortársak róla szóló állításait.
Franz Schmidt a kasszikus zene németországi fórumán is helyet kapott, az alábbi címen: [ur] http://www.tamino-klassikforum.de/index.php?page=Thread&postID=2791; Franz Schmidt - Grenzgänger zwischen den Stilen [/url] Érdemes végigböngészni, hátha akadunk olyan információra, amely a mi fórumunkon még nem szerepel. A német fórumbejegyzések között, a 37. oldalon, első beírásként a következőket olvashatjuk: „Franz Schmidt szerepe szülőházamban Okl. mérnök apám műszaki tanulmányai mellett két évig a zeneakadémián is tanult. Erősen törekedett arra, hogy Franz Schmidt elfogadja őt tanítványának. Franz Schmidt erre nem volt hajlandó. Állítólag valami ilyesmit mondott: Hiszen Ön csak szórakozásból zenél!” Előző beírásainkban már többször esett szó Franz Schmidt karakteréről. Szerette a társaságot, alapvetően kedélyes ember volt. Ám, ha zenéről volt szó, nem ismert tréfát. Élete volt a zene, és másoktól sem várt el kevesebbet. Ez a kis történet is alátámasztja a kortársak róla szóló állításait.
2342 smaragd 2016-09-07 05:47:59 [Válasz erre: 2336 smaragd 2016-09-05 06:54:17]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Jasminka Stancul Klavier Franz Schmidt: Phantasiestück für Klavier mit Begleitung des Orchesters B-Dur (Uraufführung) [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001ace9;9. November 2013[/url]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Jasminka Stancul Klavier Franz Schmidt: Phantasiestück für Klavier mit Begleitung des Orchesters B-Dur (Uraufführung) [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001ace9;9. November 2013[/url]
2341 smaragd 2016-09-06 21:01:39 [Válasz erre: 2332 smaragd 2016-09-03 07:04:48]
Találtam egy oldalt, ahol szép zenei részletek hallhatók - Franz Schmidt oratóriuma is közöttük van - Kovács Róbert felvételeiből: [url]http://falala.co/artists/Robert%20Kov%C3%A1cs;Robert Kovács[/url]
Találtam egy oldalt, ahol szép zenei részletek hallhatók - Franz Schmidt oratóriuma is közöttük van - Kovács Róbert felvételeiből: [url]http://falala.co/artists/Robert%20Kov%C3%A1cs;Robert Kovács[/url]
2340 smaragd 2016-09-05 20:47:51 [Válasz erre: 2338 Ardelao 2016-09-05 16:00:49]
Franz Schmidt egykori perchtoldsdorfi villájának falán emléktábla örökíti meg, hogy itt alkotta a IV. szimfóniát (valamint a "Hétpecsétes könyv" c. oratóriumát,és itt érte a halál). A képsorozaton a relief is látható, amelyen "A nagy szimfónikus, Franz Schmidt " arcéle domborodik. [url]https://commons.m.wikimedia.org/wiki/Category:Franz-Schmidt-Villa,_Perchtoldsdorf?uselang=de#/media/File%3AFranz-Schmidt-Villa_FoNo6.jpg;az egykori Schmidt villa Perchtoldsdorfban[/url]
Franz Schmidt egykori perchtoldsdorfi villájának falán emléktábla örökíti meg, hogy itt alkotta a IV. szimfóniát (valamint a "Hétpecsétes könyv" c. oratóriumát,és itt érte a halál). A képsorozaton a relief is látható, amelyen "A nagy szimfónikus, Franz Schmidt " arcéle domborodik. [url]https://commons.m.wikimedia.org/wiki/Category:Franz-Schmidt-Villa,_Perchtoldsdorf?uselang=de#/media/File%3AFranz-Schmidt-Villa_FoNo6.jpg;az egykori Schmidt villa Perchtoldsdorfban[/url]
2339 Ardelao 2016-09-05 16:22:17 [Válasz erre: 2338 Ardelao 2016-09-05 16:00:49]
[url] http://archives.nyphil.org/index.php/artifact/e63f2a77-15e8-49aa-b601-47fc91a36264; Franz Welser-Möstnek az Avery Fisher Hallban vezényelt, 1993. novemberi előadásainak a hirdetménye [/url
[url] http://archives.nyphil.org/index.php/artifact/e63f2a77-15e8-49aa-b601-47fc91a36264; Franz Welser-Möstnek az Avery Fisher Hallban vezényelt, 1993. novemberi előadásainak a hirdetménye [/url
2338 Ardelao 2016-09-05 16:00:49 [Válasz erre: 2327 Ardelao 2016-09-01 07:46:38]
[url] http://www.nytimes.com/2002/08/09/movies/mahler-and-the-lesser-known-stars-in-his-universe.html?pagewanted=all; Mahler és az univerzumában keringő, kevésbé ismert csillagok - JAMES R. OESTREICH 2002. augusztus 9-én publikált írása [/url] (Kivonat) “......................... Franz Schmidt (1874-1939) Jelentős mértékben Schmidt volt az, aki Mahlerral együtt a szimfóniát ténylegesen áthozta a 20. századba. Első szimfóniájával (1899) jóval meghaladta azt a szintet, amelyen Strauss felhagyott korai próbálkozásaival, tonális ragyogást árasztva, és a formát még a fúgában is rugalmasan kezelve. A három későbbi szimfónia (1913, 1928, 1933) lépést tart saját korával, egyre komplexebbé és elszórtan harmonikussá válva. A négy szimfóniát az 1989 és 1996 között készült, jó felvételeken hallhatjuk, Neeme Järvi és a Chicagói, valamint a Detroiti Szimfonikusok előadásában; a Negyedik szimfónia 1994-ből származó felvétele Franz Welser-Möst és a Londoni Philharmonikusok tolmácsolásában még ezeknél is jobb. ...........................” [url] https://www.amazon.com/Schmidt-Complete-Symphonies-Nos-1-4/dp/B000000B1V/ref=pd_sim_sbs_15_2?ie=UTF8&psc=1&refRID=79ES9BTFV802FJ9AGMZT; A Neeme Järvivel készült felvétel [/url] [url] https://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-Variations-Hussars-Song/dp/B000002RVP/ref=pd_sim_sbs_15_1?ie=UTF8&psc=1&refRID=CSE3ZX4ZW8S435RF1RCA; A Welser-Mösttel készült felvétel [/url] [url] http://www.nytimes.com/2002/08/09/movies/mahler-and-the-lesser-known-stars-in-his-universe.html?pagewanted=all; Franz Welser-Möst 1993. novemberi előadásainak a hirdetménye [/url], amikor is a New York-i [url] http://www.newyorkcitytheatre.com/theaters/averyfisherhall/theater.php; Avery Fisher Hallban [/url] vezényelte Franz Schmidt Negyedik szimfóniáját.
[url] http://www.nytimes.com/2002/08/09/movies/mahler-and-the-lesser-known-stars-in-his-universe.html?pagewanted=all; Mahler és az univerzumában keringő, kevésbé ismert csillagok - JAMES R. OESTREICH 2002. augusztus 9-én publikált írása [/url] (Kivonat) “......................... Franz Schmidt (1874-1939) Jelentős mértékben Schmidt volt az, aki Mahlerral együtt a szimfóniát ténylegesen áthozta a 20. századba. Első szimfóniájával (1899) jóval meghaladta azt a szintet, amelyen Strauss felhagyott korai próbálkozásaival, tonális ragyogást árasztva, és a formát még a fúgában is rugalmasan kezelve. A három későbbi szimfónia (1913, 1928, 1933) lépést tart saját korával, egyre komplexebbé és elszórtan harmonikussá válva. A négy szimfóniát az 1989 és 1996 között készült, jó felvételeken hallhatjuk, Neeme Järvi és a Chicagói, valamint a Detroiti Szimfonikusok előadásában; a Negyedik szimfónia 1994-ből származó felvétele Franz Welser-Möst és a Londoni Philharmonikusok tolmácsolásában még ezeknél is jobb. ...........................” [url] https://www.amazon.com/Schmidt-Complete-Symphonies-Nos-1-4/dp/B000000B1V/ref=pd_sim_sbs_15_2?ie=UTF8&psc=1&refRID=79ES9BTFV802FJ9AGMZT; A Neeme Järvivel készült felvétel [/url] [url] https://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-Variations-Hussars-Song/dp/B000002RVP/ref=pd_sim_sbs_15_1?ie=UTF8&psc=1&refRID=CSE3ZX4ZW8S435RF1RCA; A Welser-Mösttel készült felvétel [/url] [url] http://www.nytimes.com/2002/08/09/movies/mahler-and-the-lesser-known-stars-in-his-universe.html?pagewanted=all; Franz Welser-Möst 1993. novemberi előadásainak a hirdetménye [/url], amikor is a New York-i [url] http://www.newyorkcitytheatre.com/theaters/averyfisherhall/theater.php; Avery Fisher Hallban [/url] vezényelte Franz Schmidt Negyedik szimfóniáját.
2337 smaragd 2016-09-05 14:10:20
Carlo Grante egyik ezévi koncertje alkalmából ismét említésre kerülnek Franz Schmidthez kapcsolódó zenei vonatkozások: hangversenyei Fabio Luisi karmesterrel, a Bösendorfer zongora és egyebek. [url]http://www.conservatorio.pr.it/concerto-del-pianista-carlo-grante-09-04-2016-ore-2100/;Parma, 2016[/url]
Carlo Grante egyik ezévi koncertje alkalmából ismét említésre kerülnek Franz Schmidthez kapcsolódó zenei vonatkozások: hangversenyei Fabio Luisi karmesterrel, a Bösendorfer zongora és egyebek. [url]http://www.conservatorio.pr.it/concerto-del-pianista-carlo-grante-09-04-2016-ore-2100/;Parma, 2016[/url]
2336 smaragd 2016-09-05 06:54:17 [Válasz erre: 2322 smaragd 2016-08-30 15:06:06]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Jasminka Stancul Klavier Franz Schmidt: Phantasiestück für Klavier mit Begleitung des Orchesters B-Dur (Uraufführung) [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001acea;8.November 2013[/url]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Jasminka Stancul Klavier Franz Schmidt: Phantasiestück für Klavier mit Begleitung des Orchesters B-Dur (Uraufführung) [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001acea;8.November 2013[/url]
2335 Ardelao 2016-09-04 19:52:00 [Válasz erre: 2334 Ardelao 2016-09-04 10:39:13]
A BÉCSI ÁLLAMI ZENE- ÉS ELŐADÓ-MŰVÉSZETI AKADÉMIA Dr. Karl Kobald írása (Második, befejező rész) „Jelenleg a tantestülethez olyan, magas szinten elismert művészi hírnévnek örvendő művészek és pedagógusok tartoznak, mint: Emil Sauer, Joseph Marx, Franz Schmidt, Max Springer, Paul Weingarten, Franz Schütz, Helene Wildbrunn, Mark-Neusser, Manowarda, Lierhammer, Duhan, Florizel von Reuter, Mairecker, Buxbaum, Wunderer és sokan mások. Ebben a tanévben e tantestülethez még csatlakozott Cahier kamaraénekes asszony is, a nemzetközi hírű művésznő. Ezenkívül mesterképzés alakult a hegedűoktatás terén, amelynek a vezetésére Bronislaw Hubermann, a híres hegedűművész kapott megbízást. Az ő felkérésével adott a lehetőség arra, hogy az elképzelhető legmagasabb művészi színvonalon folytassuk a bécsi hegedűoktatás nagy hagyományait, amelyeket a régi konzervatórium, majd az Állami Akadémia kiváló tanárai, mint Böhm, Hellmesberger, Grün, Sevcik, Rosé képviselnek, és reménykednünk kell abban, hogy Hubermann nevének az Állami Akadémiához fűződő kapcsolata a kultúra világának egészében újra emlékezetbe vési Ausztria első zenei tanintézetének a nevét is, és emeli annak tekintélyét. Az Állami Akadémián az idei tanévben folyó oktatás újdonsága az, hogy mesterképzés létesült retorika és versmondás oktatására. Először úgy terveztem, hogy e mesterképzés vezetésére elsőként Hedwig Bleibtreu asszonyt kérem fel, aki jelenleg a német színpad talán legkiemelkedőbb előadója. Abbéli próbálkozásom, hogy rábírjam őt ezen oktatói állás elvállalására, sajnos azért fulladt kudarcba, mert Bleibtreu asszony önmagát a tanításhoz már túl idősnek tartja. Számomra erre az oktatói állásra őutána az adott körülmények között alkalmasint Wilhelm Klitsch professzor tűnt különösen alkalmasnak, aki közismerten kitűnő előadó, és mesterképzőjének előadásaival bebizonyította, hogy megvan a pedagógiai tehetsége ahhoz, hogy diákjaival elsajátíttassa a jó beszédtechnikát. Ez a mesterképző nemcsak a színésziskolák és a színész mesterképző diákjai, hanem az operaosztályok növendékei, valamint megfelelő előképzettséggel rendelkező külsősök, pl. már aktív színjátszók, ügyvédek, papok stb. számára is elérhető. Végezetül szeretnék megemlékezni az Állami Akadémia és az állami színházak közötti kapcsolatról. Amikor átvettem az Állami Akadémia vezetését, első gondolataim egyike az volt, hogy szorosabbra fűzöm az Akadémia és az állami színházak közötti kapcsolatot. Ebben a vonatkozásban javaslatomra a minisztérium, miután mérlegelte egy Művészeti Tanácsadó Testület létrehozását az Akadémia számára, engedélyezte, hogy a tantestület képviselői mellett az állami színházak mindkét igazgatóját bevonjuk e Tanácsadó Testületbe. Ez a kapcsolat egyébként is bensőséges. Különösen az Állami Operával kapcsolatban lehet elmondani, hogy most nemcsak igazgatójuk a tagja Tanácsadó Testületünknek, hanem az Állami Opera legjobb muzsikusai és művészei közül sokan egyúttal az Akadémia tanárai, hogy az Állami Opera sok - jelenleg is, vagy korábban ott tevékenykedő - híres énekese és énekesnője, mint Manowarda, Duhan, Wildbrunn, Mark-Neusser, Cahier, az Akadémián ének-, ill. drámaoktatóként közreműködik. Legjobb diákjaink közül sokan az operában dolgoznak, az Akadémiáról került ki az opera zenekarának túlnyomó része és sok énekes, mint Ursuleac, Helletsgruber, Michalsky, Gallos. Ez megfelel e kapcsolatok hagyományának, hiszen korábban a leghíresebb énekesek és énekesnők, mint Mildenburg, Weidt, Kiurina, Wildbrunn, Demuth, Naval, valamint az Állami Opera igazgatói, mint Gustav Mahler, Franz Schreker, Clemens Krauss az Akadémiáról kerültek ki. Hasonló mondható el a Várszínházról is, amelynek ugyancsak évtizedeken át voltak tagjai a konzervatórium, ill. az Akadémia híres tanárai, mint: Baumeister, Mitterwurzer, Römpler, Gregori, Paulsen, Heine, Arndt stb., és ebben az iskolában kapott képzést a Várszínház sok jelentős tagja is, mint Bleibtreu, Medelsky, Pünkösdy, Höbling, Eis stb. E tekintetben is megmaradt az Akadémia és az állami színházak közötti kapcsolatok régi hagyománya, és szívből kívánom, hogy e hagyományt ne csak megtartsuk, hanem lehetőség szerint még bensőségesebbé tegyük.”
A BÉCSI ÁLLAMI ZENE- ÉS ELŐADÓ-MŰVÉSZETI AKADÉMIA Dr. Karl Kobald írása (Második, befejező rész) „Jelenleg a tantestülethez olyan, magas szinten elismert művészi hírnévnek örvendő művészek és pedagógusok tartoznak, mint: Emil Sauer, Joseph Marx, Franz Schmidt, Max Springer, Paul Weingarten, Franz Schütz, Helene Wildbrunn, Mark-Neusser, Manowarda, Lierhammer, Duhan, Florizel von Reuter, Mairecker, Buxbaum, Wunderer és sokan mások. Ebben a tanévben e tantestülethez még csatlakozott Cahier kamaraénekes asszony is, a nemzetközi hírű művésznő. Ezenkívül mesterképzés alakult a hegedűoktatás terén, amelynek a vezetésére Bronislaw Hubermann, a híres hegedűművész kapott megbízást. Az ő felkérésével adott a lehetőség arra, hogy az elképzelhető legmagasabb művészi színvonalon folytassuk a bécsi hegedűoktatás nagy hagyományait, amelyeket a régi konzervatórium, majd az Állami Akadémia kiváló tanárai, mint Böhm, Hellmesberger, Grün, Sevcik, Rosé képviselnek, és reménykednünk kell abban, hogy Hubermann nevének az Állami Akadémiához fűződő kapcsolata a kultúra világának egészében újra emlékezetbe vési Ausztria első zenei tanintézetének a nevét is, és emeli annak tekintélyét. Az Állami Akadémián az idei tanévben folyó oktatás újdonsága az, hogy mesterképzés létesült retorika és versmondás oktatására. Először úgy terveztem, hogy e mesterképzés vezetésére elsőként Hedwig Bleibtreu asszonyt kérem fel, aki jelenleg a német színpad talán legkiemelkedőbb előadója. Abbéli próbálkozásom, hogy rábírjam őt ezen oktatói állás elvállalására, sajnos azért fulladt kudarcba, mert Bleibtreu asszony önmagát a tanításhoz már túl idősnek tartja. Számomra erre az oktatói állásra őutána az adott körülmények között alkalmasint Wilhelm Klitsch professzor tűnt különösen alkalmasnak, aki közismerten kitűnő előadó, és mesterképzőjének előadásaival bebizonyította, hogy megvan a pedagógiai tehetsége ahhoz, hogy diákjaival elsajátíttassa a jó beszédtechnikát. Ez a mesterképző nemcsak a színésziskolák és a színész mesterképző diákjai, hanem az operaosztályok növendékei, valamint megfelelő előképzettséggel rendelkező külsősök, pl. már aktív színjátszók, ügyvédek, papok stb. számára is elérhető. Végezetül szeretnék megemlékezni az Állami Akadémia és az állami színházak közötti kapcsolatról. Amikor átvettem az Állami Akadémia vezetését, első gondolataim egyike az volt, hogy szorosabbra fűzöm az Akadémia és az állami színházak közötti kapcsolatot. Ebben a vonatkozásban javaslatomra a minisztérium, miután mérlegelte egy Művészeti Tanácsadó Testület létrehozását az Akadémia számára, engedélyezte, hogy a tantestület képviselői mellett az állami színházak mindkét igazgatóját bevonjuk e Tanácsadó Testületbe. Ez a kapcsolat egyébként is bensőséges. Különösen az Állami Operával kapcsolatban lehet elmondani, hogy most nemcsak igazgatójuk a tagja Tanácsadó Testületünknek, hanem az Állami Opera legjobb muzsikusai és művészei közül sokan egyúttal az Akadémia tanárai, hogy az Állami Opera sok - jelenleg is, vagy korábban ott tevékenykedő - híres énekese és énekesnője, mint Manowarda, Duhan, Wildbrunn, Mark-Neusser, Cahier, az Akadémián ének-, ill. drámaoktatóként közreműködik. Legjobb diákjaink közül sokan az operában dolgoznak, az Akadémiáról került ki az opera zenekarának túlnyomó része és sok énekes, mint Ursuleac, Helletsgruber, Michalsky, Gallos. Ez megfelel e kapcsolatok hagyományának, hiszen korábban a leghíresebb énekesek és énekesnők, mint Mildenburg, Weidt, Kiurina, Wildbrunn, Demuth, Naval, valamint az Állami Opera igazgatói, mint Gustav Mahler, Franz Schreker, Clemens Krauss az Akadémiáról kerültek ki. Hasonló mondható el a Várszínházról is, amelynek ugyancsak évtizedeken át voltak tagjai a konzervatórium, ill. az Akadémia híres tanárai, mint: Baumeister, Mitterwurzer, Römpler, Gregori, Paulsen, Heine, Arndt stb., és ebben az iskolában kapott képzést a Várszínház sok jelentős tagja is, mint Bleibtreu, Medelsky, Pünkösdy, Höbling, Eis stb. E tekintetben is megmaradt az Akadémia és az állami színházak közötti kapcsolatok régi hagyománya, és szívből kívánom, hogy e hagyományt ne csak megtartsuk, hanem lehetőség szerint még bensőségesebbé tegyük.”
2334 Ardelao 2016-09-04 10:39:13 [Válasz erre: 2318 smaragd 2016-08-29 20:28:44]
A BÉCSI ÁLLAMI ZENE- ÉS ELŐADÓ-MŰVÉSZETI AKADÉMIA Dr. Karl Kobald írása A régi Osztrák-Magyar Monarchiának a világháború következtében történt felbomlása után az újonnan megalakult kis osztrák állam a kulturális, tudományos és művészetekkel kapcsolatos kötelezettségek fölöttébb gazdag hagyatékát vette át. Nagy feladatok hárultak e pénzügyileg rendkívül meggyengült állam kormányára. Tudományos intézményeink és tanintézeteink, világhírű kincseket őrző múzeumaink és galériáink fenntartást és teljes kiépítést igényeltek. Ehhez csatlakozott még az a rendkívül gazdag örökség a zene- és előadó-művészetek terén, ahol a vezető pozíciót a kulturális élet egésze tekintetében - népének különleges tehetsége folytán – Ausztriának kellett megtartania. Hogy államunk e kötelezettségeknek teljes mértékben eleget tett, az a hírnév bizonyítja, amelynek az itt szóba kerülő intézmények, mint az Állami Opera, a Várszínház, az Udvari Zenekar és az Állami Zene- és Előadó-művészeti Akadémia jelenleg is örvendenek. Beszédes bizonyítékot szolgáltatnak erre az osztrák kormány támogatását élvező Salzburgi Ünnepi Játékok, valamint azok a nagyszabású zenei emlékünnepségek, amelyeket Ausztria az elmúlt években megrendezett, mint a Beethoven, a Schubert és a Haydn Centenáriumi Ünnepség, amelyek oly meggyőzően mutatták be, milyen magas szinten áll napjainkban is az osztrák zeneművészet. Nekem, az Állami Zene- és Előadó-művészeti Akadémia jelenlegi tanárának, akinek fontos feladata a művészutódok képzése, kötelességem, hogy mindenekelőtt erről az intézményről beszéljek, amelynek a fenntartása és segítése a szépművészetek támogatása terén az állami gondoskodás fontos fejezetét képezi. Ahhoz, hogy ennek az egyedülálló művészeti intézménynek mind a művészeti, mind a pedagógiai küldetését, Bécs és Ausztria egész zenei élete szempontjából kiemelt jelentőségét teljes körűen méltatni tudjam, szükségesnek látszik az intézmény létrejöttének, fejlődésének az áttekintése, szüntelen külső, belső, valamint adminisztratív kontinuitásának rövid bemutatása. E híres intézmény megalakulása tehát több, mint egy évszázaddal korábbra nyúlik vissza, abba az időbe, amikor Beethoven és Schubert élt, és alkotott, és az újonnan megalakult tanintézet atmoszféráját még közvetlenül e mesterek szelleme hatotta át. 1817. augusztus 1-jén, egy 12 fiú és 12 lány alkotta énekiskolával nyílt meg, Anton Salieri, az udvari zenekar karmesterének a vezetésével. Két évvel később jött létre az első hangszeres zenét - hegedűjátékot - oktató osztály, amelyhez Josef Böhm hegedűvirtuózt nyerték meg, aki, mint ismeretes, a bécsi klasszikus hegedűiskola megalapítója volt. Ehhez lassacskán más hangszeres osztályok is csatlakoztak. Így hamarosan az eredetileg szűk keretek között induló és alárendelt szerepet betöltő oktatás egyre inkább előtérbe került, és egyre nagyobb jelentőségre tett szert; az oktatásba fokozatosan a zene- és előadó-művészet összes tantárgyát bevonták. E tanintézet sorsa sok évtizeden át főként a Zenebarátok Társaságának a híres történetével fonódott össze elválaszthatatlanul. Összekapcsolódott az osztrák zeneművészet legjelentősebb mestereinek a tevékenységével is, így Johannes Brahms sok éves munkásságával, akinek a szelleméből itt nem csupán egy leheletnyi volt érezhető, és Anton Bruckner oktatói és alkotói tevékenységével, akinek ezen intézetnél kifejtett, sokéves munkássága az intézmény történetében mindig nevezetes esemény marad. A tanerők jegyzékében már akkor is olyan nemzetközi jelentőséggel bíró nevek jelennek meg, mint Josef Hellmesberger, aki sok éven át volt a konzervatórium igazgatója, Herbeck, Dessoff, Grün, Fischhof, Mathilde Marchesi, Epstein, Robert Fuchs, Ferdinand Löwe, Bernhard Baumeister, Friedrich Mitterwurzer, Josef Lewinsky és sokan mások. Az intézet tanítványai között is találunk híres neveket. Abból a generációból a következők érdemelnek említést: Josef Joachim, Karl Goldmark, Hans Richter, Arthur Nikisch, Felix Mottl, Hugo Wolf, Gustav Mahler, Franz Schalk, Bertha Ehnn, Anna von Mildenburg, Lucy Weidt, Demuth, Fritz Kreisler, Karl Flesch, Mairecker, Buxbaum, Hedwig Bleibtreu, Medelsky, Paul Weingarten, Emil Jacques Dalcroze, Franz Schmidt, Franz Schrecker, Edmund Eysler, Leo Fall és sokan mások. 1909-ben az állam vette át az intézetet és ezzel egy gazdag hagyatékot is. A híres hagyományt a háborús és a háború utáni idők által okozott veszélyek ellenére megőrizték. Az Akadémia néhány részleggel tovább bővült, így az egyházi zene, a zenepedagógiai szeminárium, és a karmesteriskola számára létesítettekkel, amelyek vezetését egy évtizeden át Franz Schalk igazgatóra bízták, mesterképzők és még egyebek létesítése révén. Az intézetnél most is olyan világhírű tanerők tevékenykedtek, mint: Emil Sauer, Ferruccio Busoni, Leopold Godowsky, Ottokar Sevcik, Rosa Papier-Paumgartner, Franz Schreker, Rosé, Franz Schalk, Philipp Forstén, Albert Heine és mások. Ebben az időszakban az Akadémiáról sok híres diák is kikerült. A kiváló növendékek sokaságából a következők emelendők ki: Clemens Krauß, Marie Ivogün, Ursuleac, Helletsgruber, Erica Morini, Siegmund Feuermann, Schütz, Alban Berg, Elisabeth Bergner, Paula Wessely, Gagny Servaes, Eis, Jaray, Wührer és sokan mások. Az Állami Akadémia jelenleg a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium 1933. május 31-i rendelete szerint szövetségi oktatási intézménynek minősül, amely a meglévő Zene- és Előadó-művészeti Szakfőiskola oktatási feladatainak az átvételével a diákoknak a zene- és az előadó-művészet területein a legmagasabb szintű képzést nyújtja. Az Állami Akadémián zeneelméleti, ének-, zongora-, orgona-, zenekari és egyéb hangszeres képzés, előadó-művészeti, művészi tánc- és testedző oktatás van, ahol a tanítás maximálisan öt évig tart. Továbbá egyes szakok számára az Állami Akadémián mesterképzés is létesült, ahol mestertanárok oktatnak különösen tehetséges tanítványokat, és vannak speciális osztályok is, ahol az oktatás egyes szakok sajátos részterületein folyik. Ezenkívül az Állami Akadémián megtalálható az egyházi és az iskolai ének-zene számára létesített osztály is, az egyházi zene területeinek egészén megvalósuló, különleges oktatás és a zenetanítás számára zeneileg és pedagógiailag kiművelt tanerők képzése érdekében. A drámaiskolák számára saját, minden segédeszközzel ellátott színház áll rendelkezésre. (Folyt. köv.)
A BÉCSI ÁLLAMI ZENE- ÉS ELŐADÓ-MŰVÉSZETI AKADÉMIA Dr. Karl Kobald írása A régi Osztrák-Magyar Monarchiának a világháború következtében történt felbomlása után az újonnan megalakult kis osztrák állam a kulturális, tudományos és művészetekkel kapcsolatos kötelezettségek fölöttébb gazdag hagyatékát vette át. Nagy feladatok hárultak e pénzügyileg rendkívül meggyengült állam kormányára. Tudományos intézményeink és tanintézeteink, világhírű kincseket őrző múzeumaink és galériáink fenntartást és teljes kiépítést igényeltek. Ehhez csatlakozott még az a rendkívül gazdag örökség a zene- és előadó-művészetek terén, ahol a vezető pozíciót a kulturális élet egésze tekintetében - népének különleges tehetsége folytán – Ausztriának kellett megtartania. Hogy államunk e kötelezettségeknek teljes mértékben eleget tett, az a hírnév bizonyítja, amelynek az itt szóba kerülő intézmények, mint az Állami Opera, a Várszínház, az Udvari Zenekar és az Állami Zene- és Előadó-művészeti Akadémia jelenleg is örvendenek. Beszédes bizonyítékot szolgáltatnak erre az osztrák kormány támogatását élvező Salzburgi Ünnepi Játékok, valamint azok a nagyszabású zenei emlékünnepségek, amelyeket Ausztria az elmúlt években megrendezett, mint a Beethoven, a Schubert és a Haydn Centenáriumi Ünnepség, amelyek oly meggyőzően mutatták be, milyen magas szinten áll napjainkban is az osztrák zeneművészet. Nekem, az Állami Zene- és Előadó-művészeti Akadémia jelenlegi tanárának, akinek fontos feladata a művészutódok képzése, kötelességem, hogy mindenekelőtt erről az intézményről beszéljek, amelynek a fenntartása és segítése a szépművészetek támogatása terén az állami gondoskodás fontos fejezetét képezi. Ahhoz, hogy ennek az egyedülálló művészeti intézménynek mind a művészeti, mind a pedagógiai küldetését, Bécs és Ausztria egész zenei élete szempontjából kiemelt jelentőségét teljes körűen méltatni tudjam, szükségesnek látszik az intézmény létrejöttének, fejlődésének az áttekintése, szüntelen külső, belső, valamint adminisztratív kontinuitásának rövid bemutatása. E híres intézmény megalakulása tehát több, mint egy évszázaddal korábbra nyúlik vissza, abba az időbe, amikor Beethoven és Schubert élt, és alkotott, és az újonnan megalakult tanintézet atmoszféráját még közvetlenül e mesterek szelleme hatotta át. 1817. augusztus 1-jén, egy 12 fiú és 12 lány alkotta énekiskolával nyílt meg, Anton Salieri, az udvari zenekar karmesterének a vezetésével. Két évvel később jött létre az első hangszeres zenét - hegedűjátékot - oktató osztály, amelyhez Josef Böhm hegedűvirtuózt nyerték meg, aki, mint ismeretes, a bécsi klasszikus hegedűiskola megalapítója volt. Ehhez lassacskán más hangszeres osztályok is csatlakoztak. Így hamarosan az eredetileg szűk keretek között induló és alárendelt szerepet betöltő oktatás egyre inkább előtérbe került, és egyre nagyobb jelentőségre tett szert; az oktatásba fokozatosan a zene- és előadó-művészet összes tantárgyát bevonták. E tanintézet sorsa sok évtizeden át főként a Zenebarátok Társaságának a híres történetével fonódott össze elválaszthatatlanul. Összekapcsolódott az osztrák zeneművészet legjelentősebb mestereinek a tevékenységével is, így Johannes Brahms sok éves munkásságával, akinek a szelleméből itt nem csupán egy leheletnyi volt érezhető, és Anton Bruckner oktatói és alkotói tevékenységével, akinek ezen intézetnél kifejtett, sokéves munkássága az intézmény történetében mindig nevezetes esemény marad. A tanerők jegyzékében már akkor is olyan nemzetközi jelentőséggel bíró nevek jelennek meg, mint Josef Hellmesberger, aki sok éven át volt a konzervatórium igazgatója, Herbeck, Dessoff, Grün, Fischhof, Mathilde Marchesi, Epstein, Robert Fuchs, Ferdinand Löwe, Bernhard Baumeister, Friedrich Mitterwurzer, Josef Lewinsky és sokan mások. Az intézet tanítványai között is találunk híres neveket. Abból a generációból a következők érdemelnek említést: Josef Joachim, Karl Goldmark, Hans Richter, Arthur Nikisch, Felix Mottl, Hugo Wolf, Gustav Mahler, Franz Schalk, Bertha Ehnn, Anna von Mildenburg, Lucy Weidt, Demuth, Fritz Kreisler, Karl Flesch, Mairecker, Buxbaum, Hedwig Bleibtreu, Medelsky, Paul Weingarten, Emil Jacques Dalcroze, Franz Schmidt, Franz Schrecker, Edmund Eysler, Leo Fall és sokan mások. 1909-ben az állam vette át az intézetet és ezzel egy gazdag hagyatékot is. A híres hagyományt a háborús és a háború utáni idők által okozott veszélyek ellenére megőrizték. Az Akadémia néhány részleggel tovább bővült, így az egyházi zene, a zenepedagógiai szeminárium, és a karmesteriskola számára létesítettekkel, amelyek vezetését egy évtizeden át Franz Schalk igazgatóra bízták, mesterképzők és még egyebek létesítése révén. Az intézetnél most is olyan világhírű tanerők tevékenykedtek, mint: Emil Sauer, Ferruccio Busoni, Leopold Godowsky, Ottokar Sevcik, Rosa Papier-Paumgartner, Franz Schreker, Rosé, Franz Schalk, Philipp Forstén, Albert Heine és mások. Ebben az időszakban az Akadémiáról sok híres diák is kikerült. A kiváló növendékek sokaságából a következők emelendők ki: Clemens Krauß, Marie Ivogün, Ursuleac, Helletsgruber, Erica Morini, Siegmund Feuermann, Schütz, Alban Berg, Elisabeth Bergner, Paula Wessely, Gagny Servaes, Eis, Jaray, Wührer és sokan mások. Az Állami Akadémia jelenleg a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium 1933. május 31-i rendelete szerint szövetségi oktatási intézménynek minősül, amely a meglévő Zene- és Előadó-művészeti Szakfőiskola oktatási feladatainak az átvételével a diákoknak a zene- és az előadó-művészet területein a legmagasabb szintű képzést nyújtja. Az Állami Akadémián zeneelméleti, ének-, zongora-, orgona-, zenekari és egyéb hangszeres képzés, előadó-művészeti, művészi tánc- és testedző oktatás van, ahol a tanítás maximálisan öt évig tart. Továbbá egyes szakok számára az Állami Akadémián mesterképzés is létesült, ahol mestertanárok oktatnak különösen tehetséges tanítványokat, és vannak speciális osztályok is, ahol az oktatás egyes szakok sajátos részterületein folyik. Ezenkívül az Állami Akadémián megtalálható az egyházi és az iskolai ének-zene számára létesített osztály is, az egyházi zene területeinek egészén megvalósuló, különleges oktatás és a zenetanítás számára zeneileg és pedagógiailag kiművelt tanerők képzése érdekében. A drámaiskolák számára saját, minden segédeszközzel ellátott színház áll rendelkezésre. (Folyt. köv.)
2333 smaragd 2016-09-03 22:02:47
Franz Schmidt művei felvételeken, részletek: [url]http://www.bbc.co.uk/music/records/n3cm96;BBC[/url]
Franz Schmidt művei felvételeken, részletek: [url]http://www.bbc.co.uk/music/records/n3cm96;BBC[/url]
2332 smaragd 2016-09-03 07:04:48 [Válasz erre: 2328 smaragd 2016-09-02 06:26:32]
Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" CD Kristjan Järvi Dirigent Robert Kovács Orgel [url]https://open.spotify.com/album/09aVbWznpWriliTvjWNJP6;spotify[/url]
Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" CD Kristjan Järvi Dirigent Robert Kovács Orgel [url]https://open.spotify.com/album/09aVbWznpWriliTvjWNJP6;spotify[/url]
2331 smaragd 2016-09-03 06:59:32
2011. június 2-án sugározta az ORF1 azt a koncertet, amely - Musikverein, Großer Saal - az év május 1-én volt műsoron, Franz Schmidt:" Das Buch mit sieben Siegeln". Erwin Ortner Dirigent Robert Kovács Orgel ORF Radio-Symphoniker Orchester A résztvevő művészek felsorolása a linken: [url]http://oe1.orf.at/programm/276027;ORF1[/url]
2011. június 2-án sugározta az ORF1 azt a koncertet, amely - Musikverein, Großer Saal - az év május 1-én volt műsoron, Franz Schmidt:" Das Buch mit sieben Siegeln". Erwin Ortner Dirigent Robert Kovács Orgel ORF Radio-Symphoniker Orchester A résztvevő művészek felsorolása a linken: [url]http://oe1.orf.at/programm/276027;ORF1[/url]
2330 smaragd 2016-09-02 06:47:37 [Válasz erre: 2329 smaragd 2016-09-02 06:45:52]
Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-das-buch-mit-sieben-siegeln-mw0001832866;Lothar Zagrosek, Peter Schreier[/url]
Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-das-buch-mit-sieben-siegeln-mw0001832866;Lothar Zagrosek, Peter Schreier[/url]
2329 smaragd 2016-09-02 06:45:52 [Válasz erre: 2328 smaragd 2016-09-02 06:26:32]
A műsorhoz színvonalas ismertetőt csatoltak, a vendég Jens Malte Fischer, müncheni színháztörténész és publicista volt. [url]http://www.deutschlandradiokultur.de/das-buch-mit-sieben-siegeln-von-franz-schmidt-apokalypse-im.1275.de.html?dram:article_id=360808;Franz Schmidt,Deutschlandradio[/url]
A műsorhoz színvonalas ismertetőt csatoltak, a vendég Jens Malte Fischer, müncheni színháztörténész és publicista volt. [url]http://www.deutschlandradiokultur.de/das-buch-mit-sieben-siegeln-von-franz-schmidt-apokalypse-im.1275.de.html?dram:article_id=360808;Franz Schmidt,Deutschlandradio[/url]
2328 smaragd 2016-09-02 06:26:32
2016. augusztus 21-én, vasárnap 15:05-17:00 sugározták azt a rádióműsort, amelyben Franz Schmidt oratóriuma, a "Das Buch mit sieben Siegeln" csendült fel a meglevő felvételekről. A részletes művészlistákat megtekinthetjük a linken, a karmesterek: Kristjan Järvi orgona:Robert Kovács, Anton Lippe, Lothar Zagrosek, Franz Walser-Möst, Fabio Luisi, Horst Stein, Simone Young, Dimitri Mitropoulos, Nikolas Harnoncourt. [url]http://www.deutschlandradiokultur.de/playlist-interpretationen.1276.de.html;Deutschlandradio Kultur[/url]
2016. augusztus 21-én, vasárnap 15:05-17:00 sugározták azt a rádióműsort, amelyben Franz Schmidt oratóriuma, a "Das Buch mit sieben Siegeln" csendült fel a meglevő felvételekről. A részletes művészlistákat megtekinthetjük a linken, a karmesterek: Kristjan Järvi orgona:Robert Kovács, Anton Lippe, Lothar Zagrosek, Franz Walser-Möst, Fabio Luisi, Horst Stein, Simone Young, Dimitri Mitropoulos, Nikolas Harnoncourt. [url]http://www.deutschlandradiokultur.de/playlist-interpretationen.1276.de.html;Deutschlandradio Kultur[/url]
2327 Ardelao 2016-09-01 07:46:38 [Válasz erre: 2203 G Csaba 2016-08-06 19:51:40]
[url] http://www.vladimirspivakov.com/npr.htm; NATIONAL PHILHARMONIC OF RUSSIA [/url] Moszkvában az Oroszországi Nemzeti Filharmonikusok mutatták be először Franz Schmidt 4. Szimfóniáját. A 2003. januárjában megalakult zenekar karmestere: [url] http://pages.cs.wisc.edu/~boris/maha/music/spivakovE.html ; Vladimir Spivakov. [/url]
[url] http://www.vladimirspivakov.com/npr.htm; NATIONAL PHILHARMONIC OF RUSSIA [/url] Moszkvában az Oroszországi Nemzeti Filharmonikusok mutatták be először Franz Schmidt 4. Szimfóniáját. A 2003. januárjában megalakult zenekar karmestere: [url] http://pages.cs.wisc.edu/~boris/maha/music/spivakovE.html ; Vladimir Spivakov. [/url]
2326 smaragd 2016-08-31 18:48:35 [Válasz erre: 2243 Ardelao 2016-08-12 04:20:01]
2016. augusztus végén, néhány napja, megjelent még egy új CD, amelyet az Előzményben már jeleztünk és ismertettünk, Ardelao bejegyzése. Részleteket hallgathatunk meg, ha sikerül megnyitni a linken. A google keresőn is hamar megtalálni, ott azonnal élvezhető a zene. Linos Ensemble 2016 Franz Schmidt: Quintett in A-dur für Klavier, Klarinette, Violine, Bratsche und Cello (1938)
2016. augusztus végén, néhány napja, megjelent még egy új CD, amelyet az Előzményben már jeleztünk és ismertettünk, Ardelao bejegyzése. Részleteket hallgathatunk meg, ha sikerül megnyitni a linken. A google keresőn is hamar megtalálni, ott azonnal élvezhető a zene. Linos Ensemble 2016 Franz Schmidt: Quintett in A-dur für Klavier, Klarinette, Violine, Bratsche und Cello (1938)
2325 Ardelao 2016-08-31 10:49:30 [Válasz erre: 2267 smaragd 2016-08-15 20:32:45]
[url] https://artmusiclounge.wordpress.com/2016/08/18/franz-schmidts-surprising-music/; Franz Schmidt’s Surprising Music - 18. 08. 2016 [/url] SCHMIDT: Variations on a Hussar’s Song; Phantasiestück für Klavier und Orchester ; Chaconne für Orchester in d / Jasminca Stančul, pianist; German State Philharmonic of the Rheinland-Pfalz; Alexander Rumpf, conductor / Capriccio C5274 Lynn René Bayley e 2016-ban megjelent CD-ről a következőket írja: “All in all, this is a recording worth exploring, even if late-period German Romantic music is not your thing. Schmidt’s superb ear for color and especially harmonic movement was so highly evolved that it is almost impossible not to like this music—and Alexander Rumpf is a big reason why it works so well.” [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Capriccio/C5274; Meghallgatható részletek a felvételből itt. [/url]
[url] https://artmusiclounge.wordpress.com/2016/08/18/franz-schmidts-surprising-music/; Franz Schmidt’s Surprising Music - 18. 08. 2016 [/url] SCHMIDT: Variations on a Hussar’s Song; Phantasiestück für Klavier und Orchester ; Chaconne für Orchester in d / Jasminca Stančul, pianist; German State Philharmonic of the Rheinland-Pfalz; Alexander Rumpf, conductor / Capriccio C5274 Lynn René Bayley e 2016-ban megjelent CD-ről a következőket írja: “All in all, this is a recording worth exploring, even if late-period German Romantic music is not your thing. Schmidt’s superb ear for color and especially harmonic movement was so highly evolved that it is almost impossible not to like this music—and Alexander Rumpf is a big reason why it works so well.” [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Capriccio/C5274; Meghallgatható részletek a felvételből itt. [/url]
2324 smaragd 2016-08-30 15:31:13
Ma "A nap képe rovatban" Virágh András Gábor zeneszerző, orgonaművész szerepel, aki honlapján feltünteti, hogy 2003-2004 tanévben a Bécsi Zeneakadémia orgona szakos hallgatója volt, Peter Planyavskynál tanult, aki akkor a bécsi Stephansdom orgonistájaként működött. Prof. Peter Planyavszky a Franz Schmidt Gesellschaft alelnöke, a Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb művészeti vezetője. Úgy tudom, hogy Virágh András orgonaművész is szerepeltet műsorában Franz Schmidt műveket. Ezúton kívánok további sok sikert! [url]http://www.andrasgaborviragh.com/eletrajz/;Virágh András Gábor[/url] [url]http://www.orgelwettbewerb.at/Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb/Wettbewerb.html;Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb[/url]
Ma "A nap képe rovatban" Virágh András Gábor zeneszerző, orgonaművész szerepel, aki honlapján feltünteti, hogy 2003-2004 tanévben a Bécsi Zeneakadémia orgona szakos hallgatója volt, Peter Planyavskynál tanult, aki akkor a bécsi Stephansdom orgonistájaként működött. Prof. Peter Planyavszky a Franz Schmidt Gesellschaft alelnöke, a Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb művészeti vezetője. Úgy tudom, hogy Virágh András orgonaművész is szerepeltet műsorában Franz Schmidt műveket. Ezúton kívánok további sok sikert! [url]http://www.andrasgaborviragh.com/eletrajz/;Virágh András Gábor[/url] [url]http://www.orgelwettbewerb.at/Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb/Wettbewerb.html;Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb[/url]
2323 smaragd 2016-08-30 15:09:21 [Válasz erre: 2319 Ardelao 2016-08-30 08:27:06]
Ez a lista nagy segítség, mert sejthető volt, hogy mégis találunk majd magyarországi cikkeket, recenziókat Franz Schmidtről és zenéjéről, de nem tudtuk, hol vannak "elrejtve", most meg várhatjuk, hogy mit rejtenek...de majd ennek is megtaláljuk a nyitját.
Ez a lista nagy segítség, mert sejthető volt, hogy mégis találunk majd magyarországi cikkeket, recenziókat Franz Schmidtről és zenéjéről, de nem tudtuk, hol vannak "elrejtve", most meg várhatjuk, hogy mit rejtenek...de majd ennek is megtaláljuk a nyitját.
2322 smaragd 2016-08-30 15:06:06 [Válasz erre: 2321 smaragd 2016-08-30 15:03:47]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Robert Kovács Orgel Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017fa0;14. Mai 2012[/url]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Robert Kovács Orgel Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017fa0;14. Mai 2012[/url]
2321 smaragd 2016-08-30 15:03:47 [Válasz erre: 2299 smaragd 2016-08-19 22:01:38]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Robert Kovács Orgel Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017f9f;13. Mai 2012[/url]
Wiener Symphoniker Fabio Luisi Dirigent Robert Kovács Orgel Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017f9f;13. Mai 2012[/url]
2320 Ardelao 2016-08-30 08:50:19 [Válasz erre: 2285 Ardelao 2016-08-17 21:48:26]
[url] http://www.tmk-bramberg.at/media/files/Einladung-RB-Bramberg-Ccila2014.pdf; Die Trachtenmusikkapelle Bramberg lädt zum Cäcilia-Konzert am Samstag, dem 22.11.2014 um 20 Uhr im Senningersaal ein. [/url] E fúvóskoncert keretében előadták Franz Schmidt Fredigundis c. operájából a „Királyi fanfárok”-at is, Markus Embacher feldolgozásában. Markus Embacher sokáig kutatott a „Királyi fanfárok” csak fúvós hangszerekre írt változatának a zeneszerző által lejegyzett kottája után. E dokumentumot az Osztrák Nemzeti Könyvtár archívuma sem őrzi. Markus Embacher trombitaművész természetesen nem adta fel a keresést, de az eredeti kotta híján maga készítette el a Királyi fanfárok fúvós hangszerekre írt változatát, saját elmondása szerint „némi művészi szabadsággal”.
[url] http://www.tmk-bramberg.at/media/files/Einladung-RB-Bramberg-Ccila2014.pdf; Die Trachtenmusikkapelle Bramberg lädt zum Cäcilia-Konzert am Samstag, dem 22.11.2014 um 20 Uhr im Senningersaal ein. [/url] E fúvóskoncert keretében előadták Franz Schmidt Fredigundis c. operájából a „Királyi fanfárok”-at is, Markus Embacher feldolgozásában. Markus Embacher sokáig kutatott a „Királyi fanfárok” csak fúvós hangszerekre írt változatának a zeneszerző által lejegyzett kottája után. E dokumentumot az Osztrák Nemzeti Könyvtár archívuma sem őrzi. Markus Embacher trombitaművész természetesen nem adta fel a keresést, de az eredeti kotta híján maga készítette el a Királyi fanfárok fúvós hangszerekre írt változatát, saját elmondása szerint „némi művészi szabadsággal”.
2319 Ardelao 2016-08-30 08:27:06 [Válasz erre: 2318 smaragd 2016-08-29 20:28:44]
További dokumentumok Schmidt kutatók részére: [url] http://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?query=Franz+Schmidt&fCOL=PestiNaplo&simple=1; A Pesti Napló és Franz Schmidt [/url] 1925 és 1937 között a [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_Napl%C3%B3; Pesti Napló [/url] alább feltüntetett számaiban jelentek meg hírek, amelyekben szó esik Franz Schmidtről, mint előadóról vagy zeneszerzőről: 1925. 05. 03. / 99. szám 1928. 11. 16. / 250. szám 1929. 03. 08. / 56. szám 1929. 09. 13. / 207. szám 1933. 04. 28. / 95. szám 1936. 12. 08. / 281. szám 1937. 07. 15. / 158. szám Ezek az írások – előfizetés esetén – online elérhetők.
További dokumentumok Schmidt kutatók részére: [url] http://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?query=Franz+Schmidt&fCOL=PestiNaplo&simple=1; A Pesti Napló és Franz Schmidt [/url] 1925 és 1937 között a [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_Napl%C3%B3; Pesti Napló [/url] alább feltüntetett számaiban jelentek meg hírek, amelyekben szó esik Franz Schmidtről, mint előadóról vagy zeneszerzőről: 1925. 05. 03. / 99. szám 1928. 11. 16. / 250. szám 1929. 03. 08. / 56. szám 1929. 09. 13. / 207. szám 1933. 04. 28. / 95. szám 1936. 12. 08. / 281. szám 1937. 07. 15. / 158. szám Ezek az írások – előfizetés esetén – online elérhetők.
2318 smaragd 2016-08-29 20:28:44
Anbruch Monatszeitschrift für moderne Musik XVI. Jahrgang 1934 Ebben a számban jelent meg "Die Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst in Wien" címmel Prof. Dr. Karl Kobald történeti ismertetője a nagyhírű és elismert "bécsi Akadémiáról", amelynek hallgatója volt Franz Schmidt is, aki 1914-től a zongoratanszék vezetője lett, majd 1925-1931 között igazgatója, az ezt követő átszervezés után 1927-1931 időszakban rektora, amely pozíciójából romló egészsége miatt kénytelen volt visszavonulni. Az 1934-es évnél Prof. Kobald megemlíti, hogy a tantestületet rangos művészi hírnévvel rendelkező művészek és pedagógusok alkotják, a felsorolásban természetesen Franz Schmidt neve is szerepel. A cikk érdekes és igényes munka. [url]https://archive.org/stream/MusikblaetterDesAnbruchJg.161934/MusikblaetterDesAnbruchJg.161934_djvu.txt;Die Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst[/url]
Anbruch Monatszeitschrift für moderne Musik XVI. Jahrgang 1934 Ebben a számban jelent meg "Die Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst in Wien" címmel Prof. Dr. Karl Kobald történeti ismertetője a nagyhírű és elismert "bécsi Akadémiáról", amelynek hallgatója volt Franz Schmidt is, aki 1914-től a zongoratanszék vezetője lett, majd 1925-1931 között igazgatója, az ezt követő átszervezés után 1927-1931 időszakban rektora, amely pozíciójából romló egészsége miatt kénytelen volt visszavonulni. Az 1934-es évnél Prof. Kobald megemlíti, hogy a tantestületet rangos művészi hírnévvel rendelkező művészek és pedagógusok alkotják, a felsorolásban természetesen Franz Schmidt neve is szerepel. A cikk érdekes és igényes munka. [url]https://archive.org/stream/MusikblaetterDesAnbruchJg.161934/MusikblaetterDesAnbruchJg.161934_djvu.txt;Die Staatsakademie für Musik und darstellende Kunst[/url]
2317 Ardelao 2016-08-28 22:22:19 [Válasz erre: 2313 Carillon 2016-08-28 06:33:56]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ftgRttNQrNY; Robert Kovács - F. Schmidt, Präludium und Fuge D-Dur: Präludium [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ftgRttNQrNY; Robert Kovács - F. Schmidt, Präludium und Fuge D-Dur: Präludium [/url]
2316 Ardelao 2016-08-28 11:41:28 [Válasz erre: 2313 Carillon 2016-08-28 06:33:56]
Kedves Carillon! Ezért (is) értékesek az első kézből származó tájékoztatások, mert az interneten megjelent ismertető nem tünteti fel a hivatkozott programban Schmidt „O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen” és a „Nun danket alle Gott” c. művét. Én is köszönöm az információt, és nagyon örülök, hogy időnként ellátogatsz a fórumunkra. [url] http://www.kirchentonart.at/konzerte/orgelsommer.html; Konzertzyklus in der Pfarrkirche Krems-St. Veit – Kovács Róbert - 2016.08.25. [/url]
Kedves Carillon! Ezért (is) értékesek az első kézből származó tájékoztatások, mert az interneten megjelent ismertető nem tünteti fel a hivatkozott programban Schmidt „O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen” és a „Nun danket alle Gott” c. művét. Én is köszönöm az információt, és nagyon örülök, hogy időnként ellátogatsz a fórumunkra. [url] http://www.kirchentonart.at/konzerte/orgelsommer.html; Konzertzyklus in der Pfarrkirche Krems-St. Veit – Kovács Róbert - 2016.08.25. [/url]
2315 Ardelao 2016-08-28 10:51:21 [Válasz erre: 2313 Carillon 2016-08-28 06:33:56]
Remélem, a kedves Fórumtársak közül valakinek volt alkalma annak idején részt venni Kovács Róbert szegedi koncertjén, ahol Schmidt c-moll Prelúdium és fúga c. művét élőben is hallhatta. Bízom abban, hogy nem ez volt Magyarországon az utolsó alkalom! [url] http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_order=&na_start=120&na_step=30&t=9224542; Kovács Róbert orgonaművész koncertje a Szegedi Dómban – 2010. 07. 27. [/url] „2010. július 27-én, kedden este 19 órakor a Szegedi Dómban Kovács Róbert orgonaművész koncertje Műsor: Franz SCHMIDT: c-moll Prelúdium és fúga Johann Sebastian BACH: – E-Dúr Prelúdium és fúga BWV 566 – An Wasserflüssen Babylon BWV 653 Robert SCHUMANN: – Tanulmányok pedálos zongorára c. sorozatból: 4 kánon (E-Dúr, Asz-Dúr, h-moll, H-Dúr), op.56 – Fúga BACH nevére, op.60 Nr.6 César FRANCK: Final, op.21 KOVÁCS Róbert: Improvizáció”
Remélem, a kedves Fórumtársak közül valakinek volt alkalma annak idején részt venni Kovács Róbert szegedi koncertjén, ahol Schmidt c-moll Prelúdium és fúga c. művét élőben is hallhatta. Bízom abban, hogy nem ez volt Magyarországon az utolsó alkalom! [url] http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_order=&na_start=120&na_step=30&t=9224542; Kovács Róbert orgonaművész koncertje a Szegedi Dómban – 2010. 07. 27. [/url] „2010. július 27-én, kedden este 19 órakor a Szegedi Dómban Kovács Róbert orgonaművész koncertje Műsor: Franz SCHMIDT: c-moll Prelúdium és fúga Johann Sebastian BACH: – E-Dúr Prelúdium és fúga BWV 566 – An Wasserflüssen Babylon BWV 653 Robert SCHUMANN: – Tanulmányok pedálos zongorára c. sorozatból: 4 kánon (E-Dúr, Asz-Dúr, h-moll, H-Dúr), op.56 – Fúga BACH nevére, op.60 Nr.6 César FRANCK: Final, op.21 KOVÁCS Róbert: Improvizáció”
2314 smaragd 2016-08-28 07:25:54 [Válasz erre: 2313 Carillon 2016-08-28 06:33:56]
Gratulálunk! Ezt mások nevében is mondhatom, ebben biztos vagyok. Minden bejegyzésednek örülünk, természetes, hogy elmondod nekünk, ha már nem halhattuk, legalább olvasni tudunk róla... A nyitrai koncertről én is érdeklődtem a napokban, az orgona hangja szépen szól?
Gratulálunk! Ezt mások nevében is mondhatom, ebben biztos vagyok. Minden bejegyzésednek örülünk, természetes, hogy elmondod nekünk, ha már nem halhattuk, legalább olvasni tudunk róla... A nyitrai koncertről én is érdeklődtem a napokban, az orgona hangja szépen szól?
2313 Carillon 2016-08-28 06:33:56 [Válasz erre: 2280 G Csaba 2016-08-17 19:47:12]
Kedves Csaba, az említett 8 műből eddig sajnos csak a c-moll és a D-Dúr prelúdium és fúgát vettem fel. A c-moll viszont annak idején lemaradt a CD-ről, amit St. Florianban vettem fel, mert egynéhány perccel hosszabb lett, mint amennyi a CD-re ráfér. A c-moll prelúdium és fúga kb. 10 perces. Ez itt nem a reklám helye, elnézést kérek, csak a teljesség kedvéért: a 3 nappal ezelőtti koncertemen, aug. 25-én műsorom része volt a O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen és a Nun danket alle Gott, Kremsben, a frissen és gyönyörűen restaurált Stadtpfarrkirche-ben. Üdv!
Kedves Csaba, az említett 8 műből eddig sajnos csak a c-moll és a D-Dúr prelúdium és fúgát vettem fel. A c-moll viszont annak idején lemaradt a CD-ről, amit St. Florianban vettem fel, mert egynéhány perccel hosszabb lett, mint amennyi a CD-re ráfér. A c-moll prelúdium és fúga kb. 10 perces. Ez itt nem a reklám helye, elnézést kérek, csak a teljesség kedvéért: a 3 nappal ezelőtti koncertemen, aug. 25-én műsorom része volt a O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen és a Nun danket alle Gott, Kremsben, a frissen és gyönyörűen restaurált Stadtpfarrkirche-ben. Üdv!
2312 Ardelao 2016-08-27 14:19:28 [Válasz erre: 2257 Ardelao 2016-08-14 00:27:49]
Hans Keller zeneszerzőkről írt esszéinek és a zene kapcsán felmerült eredeti gondolatainak a gyűjteményében egy Franz Schmidtről szóló írás is helyet kapott, „Született mester (Franz Schmidt kreatív személyiségéről)” címmel (ld. lent, Part II, 17.). Idézet ennek szövegéből: „Amikor egyszer megkérdezték Schmidtet, hol tanulta az általa alkalmazott, biztos hangszerelést, azt válaszolta: „Ugyanattól a tanártól, akitől a halak úszni tanulnak.” Szép és egyúttal izgalmas feladat lenne ennek a könyvnek a magyarra fordítása is, hiszen a szerző számos különleges, mások által nem vizsgált kérdést vet fel. Érdekességként megemlítem, hogy Keller e könyvében Schmidt mellett egy másik magyarról, a Budapesten, született, Kodály-tanítvány Seiber Mátyásról is ír, akit a britek maguknak sajátítottak ki, és a lexikonokban brit zeneszerzőként és pedagógusként szerepeltetik. Olvashatunk e könyvben értekezést „Zene és pszichopatológia”, továbbá egy írást „Sport és művészet: a kiválóság elmélete” címmel, amelyek a szerző sokirányú, - mai szóhasználattal élve - „holisztikus” érdeklődését bizonyítják. Szerencsére e könyv kivonatos részének az interneten olvasható lapjain a Franz Schmidtről szóló „esszé” angol nyelven teljes egészében megtalálható. Ld. itt: [url] https://books.google.hu/books?id=yD3JyNbZ4dIC&pg=PA78&lpg=PA78&dq=Oskar+Adler+heged%C5%B1+%C3%A9s+Franz+Schmidt+zongora&source=bl&ots=k8JkEroTOI&sig=FsnAD7EwDBUwCaPM3zfqQFD5NEs&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjwiPLbzdrOAhVEWSwKHd7LC4gQ6AEIMzAD#v=onepage&q=Oskar%20Adler%20heged%C5%B1%20%C3%A9s%20Franz%20Schmidt%20zongora&f=false; Hans Keller: Essays on Music [/url] Tartalomjegyzék: „Introduction Part I. Criticism: 1. Problems in writing about music 2. Resistances to Britten's music: their psychology 3. National frontiers in music 4. Sport and art: the concept of mastery 5. Music and psychopathology Part II. Composers and Their Music: 6. Art as departure (Haydn) 7. New Music: Beethoven's Choral Fantasy 8. Schubert: tune and melody 9. Little known greatness (Mendelssohn and Mozart) 10. Schumann was a symphonist 11. Tristan and the realism of adolescence (Wagner) 12. Resistances to Brahms 13. Elgar the progressive 14. The unpopularity of Mahler's popularity 15. The sentimental violin (Glazounov) 16. The 'Lucky' Hand and other errors (Schoenberg) 17. Natural master (On the Creative Personality of Franz Schmidt) 18. Schoenberg: A Survivor from Warsaw 19. Film music: The Harry Lime theme (Karas and Weill) 20. Mátyás Seiber 1905–1960 21. Gloriana as music drama (a reaffirmation) (Britten) 22. Shostakovich's Twelfth Quartet 23. Stravinsky v. Stravinsky 24. The state of the symphony: not only Maxwell Davies's 25. Britten's last masterpiece 26. The Man and the Music (Simpson) Part III. Towards a Theory of Music: 27. Towards a theory of music 28. The musical analysis of music 29. Functional Analysis No. 9A: Mozart's Piano Sonata in A minor, K 310 30. A slip of Mozart's: Its analytical significance (1956/57) 31. Knowing things backwards 32. Mozart's wrong key signature 33. Key characteristics 34. Strict serial technique in classical music 35. Schoenberg: the future of symphonic thought 36. Whose fault is the speaking voice? 37. Why this piece is about Billy Budd 38. Rhythm: Gershwin and Stravinsky 39. Principles of composition Notes Index.”
Hans Keller zeneszerzőkről írt esszéinek és a zene kapcsán felmerült eredeti gondolatainak a gyűjteményében egy Franz Schmidtről szóló írás is helyet kapott, „Született mester (Franz Schmidt kreatív személyiségéről)” címmel (ld. lent, Part II, 17.). Idézet ennek szövegéből: „Amikor egyszer megkérdezték Schmidtet, hol tanulta az általa alkalmazott, biztos hangszerelést, azt válaszolta: „Ugyanattól a tanártól, akitől a halak úszni tanulnak.” Szép és egyúttal izgalmas feladat lenne ennek a könyvnek a magyarra fordítása is, hiszen a szerző számos különleges, mások által nem vizsgált kérdést vet fel. Érdekességként megemlítem, hogy Keller e könyvében Schmidt mellett egy másik magyarról, a Budapesten, született, Kodály-tanítvány Seiber Mátyásról is ír, akit a britek maguknak sajátítottak ki, és a lexikonokban brit zeneszerzőként és pedagógusként szerepeltetik. Olvashatunk e könyvben értekezést „Zene és pszichopatológia”, továbbá egy írást „Sport és művészet: a kiválóság elmélete” címmel, amelyek a szerző sokirányú, - mai szóhasználattal élve - „holisztikus” érdeklődését bizonyítják. Szerencsére e könyv kivonatos részének az interneten olvasható lapjain a Franz Schmidtről szóló „esszé” angol nyelven teljes egészében megtalálható. Ld. itt: [url] https://books.google.hu/books?id=yD3JyNbZ4dIC&pg=PA78&lpg=PA78&dq=Oskar+Adler+heged%C5%B1+%C3%A9s+Franz+Schmidt+zongora&source=bl&ots=k8JkEroTOI&sig=FsnAD7EwDBUwCaPM3zfqQFD5NEs&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjwiPLbzdrOAhVEWSwKHd7LC4gQ6AEIMzAD#v=onepage&q=Oskar%20Adler%20heged%C5%B1%20%C3%A9s%20Franz%20Schmidt%20zongora&f=false; Hans Keller: Essays on Music [/url] Tartalomjegyzék: „Introduction Part I. Criticism: 1. Problems in writing about music 2. Resistances to Britten's music: their psychology 3. National frontiers in music 4. Sport and art: the concept of mastery 5. Music and psychopathology Part II. Composers and Their Music: 6. Art as departure (Haydn) 7. New Music: Beethoven's Choral Fantasy 8. Schubert: tune and melody 9. Little known greatness (Mendelssohn and Mozart) 10. Schumann was a symphonist 11. Tristan and the realism of adolescence (Wagner) 12. Resistances to Brahms 13. Elgar the progressive 14. The unpopularity of Mahler's popularity 15. The sentimental violin (Glazounov) 16. The 'Lucky' Hand and other errors (Schoenberg) 17. Natural master (On the Creative Personality of Franz Schmidt) 18. Schoenberg: A Survivor from Warsaw 19. Film music: The Harry Lime theme (Karas and Weill) 20. Mátyás Seiber 1905–1960 21. Gloriana as music drama (a reaffirmation) (Britten) 22. Shostakovich's Twelfth Quartet 23. Stravinsky v. Stravinsky 24. The state of the symphony: not only Maxwell Davies's 25. Britten's last masterpiece 26. The Man and the Music (Simpson) Part III. Towards a Theory of Music: 27. Towards a theory of music 28. The musical analysis of music 29. Functional Analysis No. 9A: Mozart's Piano Sonata in A minor, K 310 30. A slip of Mozart's: Its analytical significance (1956/57) 31. Knowing things backwards 32. Mozart's wrong key signature 33. Key characteristics 34. Strict serial technique in classical music 35. Schoenberg: the future of symphonic thought 36. Whose fault is the speaking voice? 37. Why this piece is about Billy Budd 38. Rhythm: Gershwin and Stravinsky 39. Principles of composition Notes Index.”
2311 smaragd 2016-08-27 05:37:21 [Válasz erre: 2309 Ardelao 2016-08-26 18:53:33]
Ezt a koncertprogramot előző nap is játszani fogják: 30.10. 2016 17:00 Kunstuniversität Graz Florentinensaal, Palais Meran Leonhardstraße 15
Ezt a koncertprogramot előző nap is játszani fogják: 30.10. 2016 17:00 Kunstuniversität Graz Florentinensaal, Palais Meran Leonhardstraße 15
2310 smaragd 2016-08-26 19:42:14 [Válasz erre: 2309 Ardelao 2016-08-26 18:53:33]
Nemsokára megjelenik a Franz Schmidt-Tage Herbst 2016 kiadvány, szinte valamennyi programját már előzetesben jeleztük itt a fórumon. Ez a koncert is nagyon érdekel, talán sikerül meghallgatnom.(Elnézést a magánjellegű részért.)
Nemsokára megjelenik a Franz Schmidt-Tage Herbst 2016 kiadvány, szinte valamennyi programját már előzetesben jeleztük itt a fórumon. Ez a koncert is nagyon érdekel, talán sikerül meghallgatnom.(Elnézést a magánjellegű részért.)
2309 Ardelao 2016-08-26 18:53:33
[url] http://www.jannapolyzoides.com/en/concerts.php; 2016.10.31-i hangverseny a Bécsi Franz Schmidt Társaság szervezésében [/url] Franz Schmidt-Gesellschaft Vienna, in Vienna Mon, 31.10.2016, 19:30 [url] http://www.palais-eschenbach.at/; Haus der Ingenieure, Eschenbachgasse 9, 1010 Wien [/url] Joseph Haydn: String Trio B flat major Edvard Grieg: Sonata No. 2 G major op. 13 (1867) Franz Schmidt: Piano Quintet G major (1926) Demetrius POLYZOIDES, violin & viola Elisabeth POLYZOIDES-BAICH, violin Gerhard DIERIG, viola Daniel RAABE, violoncello Janna POLYZOIDES, piano Dr. Carmen OTTNER, presentation
[url] http://www.jannapolyzoides.com/en/concerts.php; 2016.10.31-i hangverseny a Bécsi Franz Schmidt Társaság szervezésében [/url] Franz Schmidt-Gesellschaft Vienna, in Vienna Mon, 31.10.2016, 19:30 [url] http://www.palais-eschenbach.at/; Haus der Ingenieure, Eschenbachgasse 9, 1010 Wien [/url] Joseph Haydn: String Trio B flat major Edvard Grieg: Sonata No. 2 G major op. 13 (1867) Franz Schmidt: Piano Quintet G major (1926) Demetrius POLYZOIDES, violin & viola Elisabeth POLYZOIDES-BAICH, violin Gerhard DIERIG, viola Daniel RAABE, violoncello Janna POLYZOIDES, piano Dr. Carmen OTTNER, presentation
2308 Ardelao 2016-08-26 15:28:35 [Válasz erre: 2301 Ardelao 2016-08-20 07:08:12]
Úgy döntöttem, mégis lefordítom a teljes cikket, mert ebből is képet kapunk a 19. század végi, 20. század elejei osztrák kulturális életről: Wittgenstein fivére Paul Wittgenstein, a zongoraművész Wittgenstein fivére: A zongoraművész fivére, avagy a filozófus fivére? Kire gondolunk, ha elhagyjuk a keresztnevet? Nos, erről a szellemtörténet döntött, és az, aki ma még megemlíti „Wittgensteint“, a filozófus Ludwig Wittgensteinről beszél, a nyelv struktúráiról és határairól mélyenszántó gondolatokat megfogalmazó emberről, a "Tractatus logico-philosophicus" megteremtőjéről. Fivére, Paul, kevésbé hagyott nyomot a köztudatban; mindazonáltal a zenetörténet érdekes alakja. Ha Paul Wittgenstein, a zongoraművész, megjelent a pódiumon, biztos lehetett abban, hogy a hallgatóságban egyfajta feszült figyelmet kelt, és némelyek csodálkozó és megdöbbent tekintetével találkozik. Mert ennek a zongoraművésznek csak egy karja volt. Így a hangversenyek világában különleges szerep jutott neki, a hangversenyek „kizárólag bal kezes“ előadójáé. E hangversenyek közül pedig nem kevés az ő kezdeményezésére és megbízására jött létre. A művészet és a kultúra háza Bruno Walter, amikor az évtizedekre való visszatekintéskor a Wittgenstein családról kezdett el beszélni, szavai lelkesedést tükröztek: "Meg kell azonban emlékeznem a zene iránt elkötelezett bécsi patrícius szalonok egyikéről, az Alleegasséban lévő Wittgenstein házról… Olyan zenészek, mint Mahler, mind pedig jelentős szobrászok és a tudomány legkiemelkedőbb képviselői fordultak meg e házban, amely tele volt válogatott képzőművészeti alkotásokkal.“ Valóban úgy tűnik, mintha a Wittgenstein ház vendéglistája a 19. század vége kulturális életének a „Ki kicsoda?“ jegyzéke lenne: Joseph Joachim, a kor egyik legnagyobb hegedűművészének a közvetítésével jött létre személyes ismeretség a család és Johannes Brahms, valamint Clara Schumann között. Általuk teremtődött kapcsolat a kor számos muzsikusával, akárcsak Eduard Hanslickkal és Max Kalbeckkel, a befolyásos kritikusokkal. E ház támogatását élvezte Gustav Mahler és a fiatal, még nem forradalmi szellemű Arnold Schönberg, itt adott koncertet Pablo Casals, a család barátaihoz tartozott Richard Strauss is. E mecenatúrát Bécs egyik legtehetősebb személyisége, Karl Wittgenstein, a háziúr, az osztrák „Vaskirály“, a sikeres iparosnak és több acélmű tulajdonosának a gazdagsága tette lehetővé. Ő maga hegedűn játszott, felesége, Leopoldine, kiváló zongorista volt. Játékuk – a kortársak megítélése szerint – még fiuknak, Paulnak, a később koncerteket adó zongoraművésznek a tudását is felülmúlta. Zeneesztétikai dolgokban természetesen nagyon konzervatívak voltak: E tekintetben, mint ahogyan egyéb művészeti kérdésekben is, az anya volt a hangadó; zenei érdeklődése Brahmson kívül nem terjedt ki arra, ami „modern“. Az értékelés tekintetében ezt a hozzáállást egyébként fia, Ludwig, a filozófus is átvette. Az ő ítélete Mahlerről megsemmisítő volt: "Mert mégis, teljesen nyilvánvalóan egy sor igen ritka tehetség tartozik azokhoz, akik rossz zenét csinálnak.“ Paul, a fivére, igencsak hátat fordított a családi konszenzusnak, amikor – a 20. század első felében – a „mérsékelt modernek“ képviselőinek adott megbízást, mint amilyen Korngold, Strauss, Ravel vagy Schmidt volt. A kéz elvesztése Az első világháború kitörése szétzúzta a műértő ház idilljét. Ekkorra Paul Wittgenstein már sokra vitte a művészet terén. A vak orgonistánál és zeneszerzőnél, Joseph Labornál folytatott tanulmányok és a Theodor Leschetizkytől, Liszt után minden bizonnyal a kor legjelentősebb zongoraoktatójától kapott képzés után koncertjével a Bécsi Zeneegylet “Arany termében”, 1913. június 26-án nagy sikerrel debütált. 1914 nyarán behívták katonának, röviddel ezután megtörtént a katasztrófa. Egy súlyos sérülés a jobb kar kényszerű amputálásához vezetett: A fiatal zongoraművész számára, aki azt hitte, nagy karrier vár rá a koncertezés terén, egy világ dőlt össze. De Wittgenstein nem adta fel. A koncertkarriernek a megmaradt egy kezével, a ballal is lehetővé kellett válnia. Már 1915 végén elhatározta, hogy teljesen az egy karral rendelkező zongoraművész karrierjére összpontosít. "... kizárólag bal kézre " Milyen irodalmat játszik egy zongorista, akinek csak bal keze van? Wittgenstein megfelelő művek után kutatva végigböngészte a könyvtárakat. Néhány rendelkezésre állt: Saint-Saëns, Reger, Szkrjabin és Holländer művei – természetesen alkalmi művek, amelyek a kuriozitás és a technika gyakorlása végett jöttek létre. Wittgenstein elbűvölőnek találta Chopin Etűdjeinek Leopold Godowsky által történt átdolgozását bal kézre. Elhatározta, hogy Josef Labor segítségével, akitől zeneszerzést tanult, maga készít átiratokat. Mindenekelőtt neves kortársaknak kezdett zeneszerzésre szóló megbízásokat adni. Így keletkeztek Maurice Ravel, Szergej Prokofjev, Benjamin Britten, Richard Strauss, Erich Wolfgang Korngold és Franz Schmidt bal kézre írt zongoraversenyei: a „megrendelésre komponáló zeneszerzők“ igazán prominens névsora, azoké, akik hatásos repertoárt hoztak létre ebben az egyedülálló műfajban. A honoráriumok nagyvonalúak voltak; Franz Schmidt a megbízásra komponált, összesen öt darab művének mindegyikéért (köztük a három zongora kvintettért) kb. három- vagy négyezer dollárt kapott. Wittgenstein e művekben való közreműködése messze meghaladta a puszta megbízást. A hangszerelést és a szerkesztést érintő dolgokban vitákat folytatott, az eredményekkel szemben pedig semmiképpen sem tanúsított kritikátlanságot. Gazdag levélváltás dokumentálja a zeneszerzőkkel folytatott interakcióját, és rávilágít annak sajátosságaira. Erich Wolfgang Korngold a nála megrendelt zongoraverseny (op. 17) befejezése után a sikeres zeneszerző öntudatával a következőket írta a zongoraművésznek: "Az Ön tervét, hogy zongoraversenyem (amely azonban az ,Öné‘) az ismert karmesterek előtt előzetesen lejátszásra kerüljön, én is teljes mértékben üdvözlöm, azért, mert örülök, hogy a mű Önnek nyilvánvalóan tetszik, és van kedve azt előadni. Az előzetes lejátszást magát azonban fölöslegesnek tartom. Mert eltekintve attól, hogy Németországban minden karmester automatikusan előadja a tőlem származó összes új darabot, azt is tudjuk, Ön ki, és hogy Ön mit tud." Hindemith ismét tanácsosnak tartotta, hogy Wittgensteint a „Zongorazene zenekarral“ c. műre (op. 29) óvatosan ráhangolja: “… Önt az elején talán kissé sokkolja, de az nem baj …“. Richard Strauss Wittgenstein számára a "Parergon zur Sinfonia domestica" és a "Panathenäenzug" c. műveket írta (mindkettő zongorára és zenekarra komponált szerzemény); az utóbbi rossz sajtókritikájáról szarkasztikusan a következőképpen vélekedett: "Tudom, hogy a Panathenäenzug nem rossz, de annyira jónak azért nem tartottam, hogy abban a megtiszteltetésben részesül majd, hogy egyhangúlag elutasítják. " Művészi hagyaték Paul Wittgenstein 1931-ben az Egyesült Államokba költözött; zongoraművészként és tanárként élete végéig jelen volt a nemzetközi hangversenyek világában. Művészi hagyatéka egy három kötetes mű formájában, „Schule für die linke Hand“ („Iskola bal kézre“) címmel, rendelkezésre áll. Ebben a nagy zongorairodalomból egész sor példaértékű feldolgozást találunk, ahol nemcsak a bal kéz technikájának virtuóz kifejlesztéséről van szó, hanem arról az alapvető kérdésről is, hogy az egykezes játék korlátozott lehetőségei mellett miként lehet zeneileg meggyőzően előadni egy zongoradarabot. A megoldás többnyire a virtuóz ugrás- és arpeggio-technikában rejlik - amellyel a romantikus zongoratétel „teljes kezelhetősége“ természetesen nem érhető el -, egyfajta ésszerűsítésben, amely a műveknek sok esetben egyáltalán nem árt, és így bizonyos mértékig a szükségből erényt kovácsol. Marad a kérdés, hogyan ítélték meg kortársai Wittgenstein játékát. Franz Schmidt, az ugyancsak magas rangú zongoraművész, egy előadás után lelkes dicséretét fejezte ki: „Nagyszerű volt, csodálatos! Különösen azok a helyek, ahol Önt a zenekar nem akadályozta, oly szépek voltak, mint még soha! " Wittgenstein bámulatos zongoratudásának egyik legmeghatóbb bizonyítékát azonban az a levél szolgáltatja, amelyet tanítványa, Erna Otten Altmann írt 1967-ben Fred Flindell Wittgenstein-kutatónak. Visszaemlékezik a zongoraművész egyik hangversenyére, amelyet 12 éves kislányként hallott a Bécsi Zeneegyletben. Apja utána megkérdezte, nem tűnt-e fel neki valami szokatlan dolog. Nem, ő semmit sem vett észre. "Apám aztán elmondta, hogy a zongorista csak a bal kezével játszott. Képtelen voltam elhinni. " Thomas Leibnitz
Úgy döntöttem, mégis lefordítom a teljes cikket, mert ebből is képet kapunk a 19. század végi, 20. század elejei osztrák kulturális életről: Wittgenstein fivére Paul Wittgenstein, a zongoraművész Wittgenstein fivére: A zongoraművész fivére, avagy a filozófus fivére? Kire gondolunk, ha elhagyjuk a keresztnevet? Nos, erről a szellemtörténet döntött, és az, aki ma még megemlíti „Wittgensteint“, a filozófus Ludwig Wittgensteinről beszél, a nyelv struktúráiról és határairól mélyenszántó gondolatokat megfogalmazó emberről, a "Tractatus logico-philosophicus" megteremtőjéről. Fivére, Paul, kevésbé hagyott nyomot a köztudatban; mindazonáltal a zenetörténet érdekes alakja. Ha Paul Wittgenstein, a zongoraművész, megjelent a pódiumon, biztos lehetett abban, hogy a hallgatóságban egyfajta feszült figyelmet kelt, és némelyek csodálkozó és megdöbbent tekintetével találkozik. Mert ennek a zongoraművésznek csak egy karja volt. Így a hangversenyek világában különleges szerep jutott neki, a hangversenyek „kizárólag bal kezes“ előadójáé. E hangversenyek közül pedig nem kevés az ő kezdeményezésére és megbízására jött létre. A művészet és a kultúra háza Bruno Walter, amikor az évtizedekre való visszatekintéskor a Wittgenstein családról kezdett el beszélni, szavai lelkesedést tükröztek: "Meg kell azonban emlékeznem a zene iránt elkötelezett bécsi patrícius szalonok egyikéről, az Alleegasséban lévő Wittgenstein házról… Olyan zenészek, mint Mahler, mind pedig jelentős szobrászok és a tudomány legkiemelkedőbb képviselői fordultak meg e házban, amely tele volt válogatott képzőművészeti alkotásokkal.“ Valóban úgy tűnik, mintha a Wittgenstein ház vendéglistája a 19. század vége kulturális életének a „Ki kicsoda?“ jegyzéke lenne: Joseph Joachim, a kor egyik legnagyobb hegedűművészének a közvetítésével jött létre személyes ismeretség a család és Johannes Brahms, valamint Clara Schumann között. Általuk teremtődött kapcsolat a kor számos muzsikusával, akárcsak Eduard Hanslickkal és Max Kalbeckkel, a befolyásos kritikusokkal. E ház támogatását élvezte Gustav Mahler és a fiatal, még nem forradalmi szellemű Arnold Schönberg, itt adott koncertet Pablo Casals, a család barátaihoz tartozott Richard Strauss is. E mecenatúrát Bécs egyik legtehetősebb személyisége, Karl Wittgenstein, a háziúr, az osztrák „Vaskirály“, a sikeres iparosnak és több acélmű tulajdonosának a gazdagsága tette lehetővé. Ő maga hegedűn játszott, felesége, Leopoldine, kiváló zongorista volt. Játékuk – a kortársak megítélése szerint – még fiuknak, Paulnak, a később koncerteket adó zongoraművésznek a tudását is felülmúlta. Zeneesztétikai dolgokban természetesen nagyon konzervatívak voltak: E tekintetben, mint ahogyan egyéb művészeti kérdésekben is, az anya volt a hangadó; zenei érdeklődése Brahmson kívül nem terjedt ki arra, ami „modern“. Az értékelés tekintetében ezt a hozzáállást egyébként fia, Ludwig, a filozófus is átvette. Az ő ítélete Mahlerről megsemmisítő volt: "Mert mégis, teljesen nyilvánvalóan egy sor igen ritka tehetség tartozik azokhoz, akik rossz zenét csinálnak.“ Paul, a fivére, igencsak hátat fordított a családi konszenzusnak, amikor – a 20. század első felében – a „mérsékelt modernek“ képviselőinek adott megbízást, mint amilyen Korngold, Strauss, Ravel vagy Schmidt volt. A kéz elvesztése Az első világháború kitörése szétzúzta a műértő ház idilljét. Ekkorra Paul Wittgenstein már sokra vitte a művészet terén. A vak orgonistánál és zeneszerzőnél, Joseph Labornál folytatott tanulmányok és a Theodor Leschetizkytől, Liszt után minden bizonnyal a kor legjelentősebb zongoraoktatójától kapott képzés után koncertjével a Bécsi Zeneegylet “Arany termében”, 1913. június 26-án nagy sikerrel debütált. 1914 nyarán behívták katonának, röviddel ezután megtörtént a katasztrófa. Egy súlyos sérülés a jobb kar kényszerű amputálásához vezetett: A fiatal zongoraművész számára, aki azt hitte, nagy karrier vár rá a koncertezés terén, egy világ dőlt össze. De Wittgenstein nem adta fel. A koncertkarriernek a megmaradt egy kezével, a ballal is lehetővé kellett válnia. Már 1915 végén elhatározta, hogy teljesen az egy karral rendelkező zongoraművész karrierjére összpontosít. "... kizárólag bal kézre " Milyen irodalmat játszik egy zongorista, akinek csak bal keze van? Wittgenstein megfelelő művek után kutatva végigböngészte a könyvtárakat. Néhány rendelkezésre állt: Saint-Saëns, Reger, Szkrjabin és Holländer művei – természetesen alkalmi művek, amelyek a kuriozitás és a technika gyakorlása végett jöttek létre. Wittgenstein elbűvölőnek találta Chopin Etűdjeinek Leopold Godowsky által történt átdolgozását bal kézre. Elhatározta, hogy Josef Labor segítségével, akitől zeneszerzést tanult, maga készít átiratokat. Mindenekelőtt neves kortársaknak kezdett zeneszerzésre szóló megbízásokat adni. Így keletkeztek Maurice Ravel, Szergej Prokofjev, Benjamin Britten, Richard Strauss, Erich Wolfgang Korngold és Franz Schmidt bal kézre írt zongoraversenyei: a „megrendelésre komponáló zeneszerzők“ igazán prominens névsora, azoké, akik hatásos repertoárt hoztak létre ebben az egyedülálló műfajban. A honoráriumok nagyvonalúak voltak; Franz Schmidt a megbízásra komponált, összesen öt darab művének mindegyikéért (köztük a három zongora kvintettért) kb. három- vagy négyezer dollárt kapott. Wittgenstein e művekben való közreműködése messze meghaladta a puszta megbízást. A hangszerelést és a szerkesztést érintő dolgokban vitákat folytatott, az eredményekkel szemben pedig semmiképpen sem tanúsított kritikátlanságot. Gazdag levélváltás dokumentálja a zeneszerzőkkel folytatott interakcióját, és rávilágít annak sajátosságaira. Erich Wolfgang Korngold a nála megrendelt zongoraverseny (op. 17) befejezése után a sikeres zeneszerző öntudatával a következőket írta a zongoraművésznek: "Az Ön tervét, hogy zongoraversenyem (amely azonban az ,Öné‘) az ismert karmesterek előtt előzetesen lejátszásra kerüljön, én is teljes mértékben üdvözlöm, azért, mert örülök, hogy a mű Önnek nyilvánvalóan tetszik, és van kedve azt előadni. Az előzetes lejátszást magát azonban fölöslegesnek tartom. Mert eltekintve attól, hogy Németországban minden karmester automatikusan előadja a tőlem származó összes új darabot, azt is tudjuk, Ön ki, és hogy Ön mit tud." Hindemith ismét tanácsosnak tartotta, hogy Wittgensteint a „Zongorazene zenekarral“ c. műre (op. 29) óvatosan ráhangolja: “… Önt az elején talán kissé sokkolja, de az nem baj …“. Richard Strauss Wittgenstein számára a "Parergon zur Sinfonia domestica" és a "Panathenäenzug" c. műveket írta (mindkettő zongorára és zenekarra komponált szerzemény); az utóbbi rossz sajtókritikájáról szarkasztikusan a következőképpen vélekedett: "Tudom, hogy a Panathenäenzug nem rossz, de annyira jónak azért nem tartottam, hogy abban a megtiszteltetésben részesül majd, hogy egyhangúlag elutasítják. " Művészi hagyaték Paul Wittgenstein 1931-ben az Egyesült Államokba költözött; zongoraművészként és tanárként élete végéig jelen volt a nemzetközi hangversenyek világában. Művészi hagyatéka egy három kötetes mű formájában, „Schule für die linke Hand“ („Iskola bal kézre“) címmel, rendelkezésre áll. Ebben a nagy zongorairodalomból egész sor példaértékű feldolgozást találunk, ahol nemcsak a bal kéz technikájának virtuóz kifejlesztéséről van szó, hanem arról az alapvető kérdésről is, hogy az egykezes játék korlátozott lehetőségei mellett miként lehet zeneileg meggyőzően előadni egy zongoradarabot. A megoldás többnyire a virtuóz ugrás- és arpeggio-technikában rejlik - amellyel a romantikus zongoratétel „teljes kezelhetősége“ természetesen nem érhető el -, egyfajta ésszerűsítésben, amely a műveknek sok esetben egyáltalán nem árt, és így bizonyos mértékig a szükségből erényt kovácsol. Marad a kérdés, hogyan ítélték meg kortársai Wittgenstein játékát. Franz Schmidt, az ugyancsak magas rangú zongoraművész, egy előadás után lelkes dicséretét fejezte ki: „Nagyszerű volt, csodálatos! Különösen azok a helyek, ahol Önt a zenekar nem akadályozta, oly szépek voltak, mint még soha! " Wittgenstein bámulatos zongoratudásának egyik legmeghatóbb bizonyítékát azonban az a levél szolgáltatja, amelyet tanítványa, Erna Otten Altmann írt 1967-ben Fred Flindell Wittgenstein-kutatónak. Visszaemlékezik a zongoraművész egyik hangversenyére, amelyet 12 éves kislányként hallott a Bécsi Zeneegyletben. Apja utána megkérdezte, nem tűnt-e fel neki valami szokatlan dolog. Nem, ő semmit sem vett észre. "Apám aztán elmondta, hogy a zongorista csak a bal kezével játszott. Képtelen voltam elhinni. " Thomas Leibnitz
2307 smaragd 2016-08-26 14:35:21
Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" részlet [url]https://youtu.be/Ut5_aP2Uluc;Halleluja[/url]
Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" részlet [url]https://youtu.be/Ut5_aP2Uluc;Halleluja[/url]
2306 smaragd 2016-08-25 12:10:35 [Válasz erre: 2300 smaragd 2016-08-19 22:02:52]
"Quellen zu Franz Schmidt" c. kiadványokból is fogok hamarosan részleteket idézni.
"Quellen zu Franz Schmidt" c. kiadványokból is fogok hamarosan részleteket idézni.
2305 smaragd 2016-08-24 12:50:51
Franz Schmidt orgonaműve is felcsendült 2016. május 1-é a nyitrai koncerten, Kovács Róbert játszotta. Talán kapunk róla emlékező részleteket...nagyon érdekel engem, olvasóink nevében is kérem.
Franz Schmidt orgonaműve is felcsendült 2016. május 1-é a nyitrai koncerten, Kovács Róbert játszotta. Talán kapunk róla emlékező részleteket...nagyon érdekel engem, olvasóink nevében is kérem.
2304 smaragd 2016-08-21 07:58:42 [Válasz erre: 1760 Ardelao 2016-04-29 00:07:25]
.... koncert méltatása és óriási sikere..., 1760 az Előzményben.
.... koncert méltatása és óriási sikere..., 1760 az Előzményben.
2303 smaragd 2016-08-21 07:50:11 [Válasz erre: 2299 smaragd 2016-08-19 22:01:38]
Ehhez a bejegyzéshez kapcsoljuk még az 1760 számút, amelyben a koncert méltatásáról is óriási sikeréről olvashatunk.
Ehhez a bejegyzéshez kapcsoljuk még az 1760 számút, amelyben a koncert méltatásáról is óriási sikeréről olvashatunk.
