[url]http://www.contraclassics.com/browser/composer:231;Franz Schmidt:"Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Natinalmelodien"(1892)[/url]
[url]https://youtu.be/Me34TagK8B8;Franz Schmidt:"Fuga solemnis für Orgel 16 Bläser und Pauken"(1937)[/url]
Franz Schmidt műveit a Wiener Philharmoniker - Musikverein, Großer Saal - előadásában a 185. bejegyzéstől kezdtem el felsorolni, abban a reményben, hogy később a fórumba bejegyezhetünk majd a hangversenyekkel kapcsolatos korabeli emlékeket, eseményeket, tudnivalókat. Most az Előzmény 228 - ban visszahozom ide a koncert-bejegyzésemet, a "Variationen über ein Husarenlied" 1931. március 15-i ősbemutatóját. (Valószínűleg a bemutató naptári napja sem a véletlen műve.) Ezt a koncertet említi a 2440. bejegyzés. Hozzáfűztem a 2442-ben Hans Knappertbusch vezényletével a videón elérhető művet, amely az 1957. október 20- i hangverseny felvétele, erről a Wiener Philharmoniker archív-koncert sorozatban az 588. bejegyzésben írtam.
Franz Schmidt:"Konzert für Klavier in Es-Dur"(1934) Franz Schmidt:"Chaconne"(1931) rövid részletek a CD-ről: [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-piano-concerto-for-the-left-hand-chaconne-mw0001552599;Karl-Andreas Kolly[/url]
Walter Berry (Wien, 8.4.1929 - Wien,27.Oktober 2000) szerepeiről, alakításairól mint Franz Schmidt művei egyik kiváló előadójáról a tavalyi évfordulón is megemlékeztem. (Most látom, hogy a linkek egy része már nem nyílik meg.) Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" oratórium, 1938 Az alábbi linken közvetlenül a google keresőn a CD rövid részletei is meghallgathatók, linkelve sajnos már nem jön át a zene: [url]https://www.amazon.de/Franz-Schmidt-sieben-Salzburger-Festspiele/dp/B0000262IM;"Das Buch mit sieben Siegeln", Walter Berry[/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=KwJd6cdm5-o;Franz Schmidt, Symphony No.4 [/url] BBC National Orchestra of Wales/[url] http://www.thierryfischer.com/; Thierry Fischer [/url] „Far better known within Austria than outside it, Franz Schmidt (December 22, 1874 - February 11, 1939) has long been regarded by his countrymen as Bruckner's natural successor. Hungarian was his family's first language, and his music is marked by traces of Hungarian music, particularly as filtered through Liszt and Brahms. A prodigiously musical child, he became adept on piano, cello, and later organ. He first established himself as a cellist in the Vienna Philharmonic. He was considered a great chamber musician and played with the leading ensembles of his day. As a composer, he studied with nobody special, although Bruckner was his counterpoint teacher, and his own composition pedagogy landed no remarkable students. Naturally gifted to an astonishing extent, he achieved a personal synthesis of the Austro-Germanic symphonic tradition. Vienna honored him accordingly.”
[url] https://books.google.hu/books?id=9pWtDbd_7woC&pg=PA47&lpg=PA47&dq=Franz+Schmidt+%2B+Budapest&source=bl&ots=qeOJ3gfqEU&sig=uFRw_xGyXEMB8dyNCzglo2dvMwM&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjy5O24lPjPAhVCDSwKHWHXCFA4FBDoAQgZMAA#v=onepage&q=Franz%20Schmidt%20%2B%20Budapest&f=false; Perspectives on Ernst von Dohnányi – Szerkesztette: James A. Grymes (2005). [/url] E kiadványban, a 45.-58. oldalon Laki Péter „Franz Schmidt and Ernst von Dohnányi: A Study in Austro-Hungarian Alternatives” címmel írt tanulmányát olvashatjuk, angol nyelven. E tanulmány az 51., 57. és 58. oldal kivételével online is elolvasható.
Helyesen: /Ludovit Rajter/
Ahogy a dolgok összefüggenek: A 2439. és a 2440. sz. bejegyzésemben leírtam, hogy Franz Schmdit a Variationen über ein Husarenlied für Orchester c. művét Clemens Krauss karmesternek ajánlotta. Rajter Lajos /Lodowit Rajter/ (Bazin, Pozsony vm., 1906. júl. 30.) karnagy és zeneszerző, akiről e fórum keretében több alkalommal is szó esett (, és aki egy interjú keretében beszámolt arról, miként folyt egykor az oktatás a bécsi Zene- és Előadóművészeti Főiskolán, a zeneszerzést Franz Schmidtől és Josef Marxtól, később Dohnányi Ernőtől tanulta. A karmesterséget viszont Clemens Kraussnál és Alexander Wundernél sajátította el. Az 1929./1930. évi, salzburgi karmesteri mestertanfolyamon Rajter Lajos volt Clemens Krauss tanársegédje. Ld.: [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_ki_kicsoda_kassatol_pragaig/?pg=256&layout=s&query=Clemens%20Krauss; Ki kicsoda Kassától Prágáig, 255.-256. oldal [/url]
Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" (1930-1931)
Franz Schmidt:"Variationen über ein Huserenlied" (1930-1931) 1.Einleitung 2.Thema und Variationen 3.Lento 4.Variationen [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Hans Knappertsbusch[/url]
Franz Schmidt: "Chaconne in cis" (1925) [url]https://youtu.be/M4VOHJ0XT04;Robert Kovács[/url]
„Egy virtuóz a zenekari billentyűzetnél Franz Schmidt zenekari művei 3. rész E kiváló karmester a címzettje a Chaconne hangszerelésének az évében zenekarra komponált, Változatok egy huszárdalra c. darab - Variationen über ein Husarenlied für Orchester - ajánlásának is. Ez nem csupán egyetlen témára írt 15 változat és kóda egymásutánisága, hanem – miként a Chaonne – négy nagyobb szakaszra oszlik, egy szimfonikus elvet követve, mely által e darabon belül megfelelő kontraszthatás keletkezik, a szimfóniatételekhez hasonló módon. Bizonyára az is különlegességnek számít, hogy a derűs, magyarnak tartott Esz-dúr főtéma bemutatását egy terjedelmes, kereken öt perces, sötét c-moll színekben vastag hangszőnyegként, megkomponált előjáték előzi meg, amely által a vidámabb dallam felhangzása végül még nagyobb hatást vált ki. A Huszárdal-variációkat is a Bécsi Filharmonikusok tartották keresztvíz alá, Clemens Kraus vezényletével: az ősbemutóra Bécsben került sor, 1931. március 15-én, e mű még ugyanezen év nyarán, ugyanezekkel az előadókkal a Salzburgi Ünnepi Játékok alkalmával is elhangzott, és azt - már 1932-ben - az USÁ-ban először a New Yorki Filharmonikusok is bemutatták, Bruno Walterral az élen. Christian Heindl
„Egy virtuóz a zenekari billentyűzetnél Franz Schmidt zenekari művei 2. rész A rövid polgárháborúval tetőzött belső viszályok és az osztrák fasiszta rendszer létrejötte által meggyengített Első Osztrák Köztársaság 1938-ban említésre méltó ellenállás nélkül, sőt, inkább eufórikusan csatlakozott a nemzeti szocialisták által uralt Német Birodalomhoz. Az árnyék, amely ezzel kapcsolatban a zeneszerző életrajzára vetődik, mind a mai napig vitákra ad okot. Hány híresség vallotta, hogy Schmidt a népszavazás alkalmával „igent” mondott a csatlakozásra, de egy másik vokális szimfonikus művön is dolgozni kezdett, amely szövegénél fogva (Oscar Dietrich) aligha más, mint egy rossz propagandisztikus fércmunkaként jellemezhető kantáta, a „Német feltámadás”. Elkészültét a zeneszerző 1939. február 11-én bekövetkezett halála akadályozta meg; ezután Robert Wagner fejezte be e művet, úgy, hogy 1940-ben annak ősbemutatójra a Bécsi Zeneegyletben sor kerülhetett. Schmidt ebben az időszakban tanúsított magatartását ma általánosan a zeneszerző életének közelgő végével, továbbá alapvető politikai naivitásával magyarázzák. Mindenesetre e magatartás ellentétben áll a szerző korábbi autonóm személyiségével és katolikus hitével. Ráadásul azt is megállapíthatjuk, hogy életének egyetlen szakaszában sem viselkedett antiszemitaként, sőt, ellenkezőleg, sok zsidó kollégájával baráti kapcsolatot ápolt. A kantátával ellentétben a zeneszerző hagyatékának jóval kevésbé problematikus darabját képezi a feltehetően 1899-ből származó, zongorára és zenekarra írt, B-dúr fantáziadarab - Phantasiestück für Klavier und Orchester B-Dur -, amelyben Schmidt előre merít a „Notre Dame” c. sikeroperájának (1902-1904) az anyagából, főként a közjátékból és a karneváli zenéből. Még akkor is, ha ma úgy tűnik, vége annak az időnek, amikor éppen az Intermezzó - mint kívánságkoncerteken elhangzó, az egész világon népszerű, fülbemászó dallam - minden zenebarát számára ismert volt, az továbbra is magában hordozza mindazon értékeket, amelyek spontán rabul ejtik a hallgatót, és érzékeltetik egy kissé az operának – motivisztikusan a női főszereplőhöz, Esmeraldához kötődő - atmoszféráját is. Az egy ideig elveszettnek tartott fantáziadarab ősbemutatójára csak a mű keletkezése után több, mint egy évszázad elteltével került sor, 2013. november 8-án, a Bécsi Zeneegyletben. Formai szempontból a variációs művek Schmidtet mindig is különösen vonzották, mind a tematikus feldolgozások tekintetében, mind pedig nagy terjedelmű Chaconne -jának a formájában. Ez az 1931-ből származó zenekari változat az 1925 nyarán befejezett, orgonára írt cisz-moll Chaconne átirata. Ez az átirat az eredeti művel szemben csak csekély, zenekartechnikai szempontból szükséges változtatásokat tartalmaz, ráadásul Schmidt a könnyebb játszhatóság végett ehhez a d-moll hangnemet választotta, ahol a négy fő szakaszban az egyházi hangnemeknek is különleges szerep jut. Mindkét változatban lenyűgöző, hogy milyen hatalmas kolosszust képes a zeneszerző erre az egyszerű, csupán öt taktusból álló basszus témára építeni. Nem tévedünk, ha ebben spirituális elkötelezettséget látunk, amelyben egyrészt Schmidt vallásos magatartása, másrészt a természettel kapcsolatos felfogása fejeződik ki, amelyre az újra és újra felhangzó pasztorális elemek utalnak. A Chaconne ősbemutatójára Clemens Krauss vezényletével a Bécsi Filharmonikusok egyik bérletes előadásának a keretében került sor, 1933. január 29-én. (Folyt. köv.)
A Franz Schmidt műveiből készült, 2016 augusztusában megjelent új CD-felvétel, amelyről már korábban írtam, egy viszonylag részletes ismertetővel együtt került kiadásra. Így azok, akik eddig nem ismerték volna e zeneszerzőt, képet kaphatnak annak életútjáról és munkásságáról. Az alábbiakban fordításban közlöm az ismertetőben leírtakat: „Egy virtuóz a zenekari billentyűzetnél Franz Schmidt zenekari művei Franz Schmidt életét és alkotói tevékenységét tanulmányozva, hamar láthatóvá válik, hogy ez a 19. századi hagyományok által befolyásolt művész milyen mértékben állt számos politikai és zenei korszakváltás határán. A Habsburg Birodalomnak, de egyúttal a romantika jellemezte zenei korszaknak a bukása, az első világháború az azt követő, széles néprétegeket érintő nyomorral együtt, a hangzások újonnan kitaposott ösvényei, mint amilyenek például olyan személyiségektől eredtek, mint Arnold Schönberg vagy Igor Sztravinszkij, az 1920-as évekbeli polgári erkölcsről alkotott fogalmak széleskörű semmibevétele és végezetül a fasiszta rezsim formájában Európa sok országát egyre inkább fenyegető katasztrófa, amely elvezetett a nemzeti szocialisták erőszakuralmának a kezdetéig – mindez csupán irányjelző tényező, amely meghatározza a zeneszerző életrajzának az ívét. 1874. december 22-én, Pressburgban (magyarul: Pozsony, ma Bratislava), az akkori Magyar Királysághoz tartozó Szlovákia kicsiny, kulturális tekintetben fölöttébb élénk életet élő fővárosában született, kora gyermekkorában szolíd polgári neveltetésben volt része, első kézből kapott kiváló zenei képzéssel egyetemben, nem utolsó sorban pedig a Theodor Leschetitzky zongoraművésztől alkalmanként Bécsben vett magánórák révén. 1888-ban a fiatalember egy jómódú családhoz, a birodalmi főváros közeli kicsiny Perchtolsdorfba költözött, úgy, hogy 1890-től lehetővé vált számára a bécsi konzervatórium látogatása. Itt elsősorban Robert Fuchs (zeneszerzés) és Ferdinand Hellmesberger (cselló), de Anton Bruckner (összhangzattan és ellenpont) is tanította. Még tanulmányai befejezésének az évében csatlakozott a Bécsi Filharmonikusokhoz, akiknek 1911-ig tagja maradt. 1914-ben befejezte szóló csellistaként végzett tevékenységét a Bécsi Udvari Operánál, hogy attól kezdve magát teljesen a tanításnak és a zeneszerzésnek szentelhesse. Az ország egyik leghíresebb zongoraművészeként zongoraoktatói állást kapott a Bécsi Zeneakadémián, amelynek később - rektorként - az élére került. A zongoraszakos hallgatók mellett sok, később híressé vált cselló és zeneelmélet szakos tanítványa is volt – ezek közül meg kell említeni Friedrich Wührer, Walter Panhofer, Josef Dichler, Alfred Rosé, Theodor Berger, Marcel Rubin és Alfred Uhl nevét. 1937-ben Schmidt súlyosbodó egészségi problémái miatt nyugdíjba vonult, hogy azt követően kizárólag az alkotói tevékenységének szentelhesse magát. Ha ma Schmidt fő műveiről beszélünk, bizonyára mindenekelőtt az e téren az osztrák hagyomány például szolgáló mérföldköveinek számító orgonaműveit és „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumot (1935-37) hozzuk szóba. Csak másodsorban gondolunk a négy szimfóniára, a Notre Dame és a Fredigundis c. operára, avagy a kamarazenére. Amennyiben Schmidt „A hétpecsétes könyv” befejezésével elérte alkotói munkásságának a tetőpontját, úgy annak a következő szakasza egyrészt egészségi állapotának említett drasztikus romlásával, másrészt a hatalmas külső változásokkal járt együtt. (Folyt. köv.)
[url] http://new2.classicalm.com/en/collection/891/Great-European-Organs-26-Keith-John-Gloucester-Cathedral; Great European Organs 26. Gloucester Cathedral [/url] [url] http://willowhaynerecords.com/KeithJohn; Keith John [/url] e lemezen (1991. évi felvétel) – többek között – Schmidt művet játszik (Chaconne in C- sharp minor).
[url] http://www.klangvokal-dortmund.de/programm/veranstaltungen/veranstaltungen/Veranstaltung/Details/franz-schmidt-das-buch-mit-sieben-siegeln.html; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln - Sonderkonzert | Chor ORATORIUM NACH DER OFFENBARUNG DES JOHANNES am 12. November 2016 [/url] „ Eine geradezu mythische Aura umgibt „Das Buch mit sieben Siegeln“, die Vertonung der Offenbarung des Johannes. Franz Schmidts monumentales Oratorium, 1938 in Wien uraufgeführt, führt die spätromantische Tradition zu einem letzten Höhepunkt. Mit seinem riesigen Aufgebot von Chor, Orchester und Solisten beweist es seine atemberaubende Wirkung: apokalyptische Endzeitstimmungen, aber auch lichtvolle Lobpreisungen von überirdischer Schönheit. Der Chor spielt in diesem klanggewaltigen Oratorium eine herausragende Rolle: zweifellos eine großartige Aufgabe für den renommierten Dortmunder Bachchor an St. Reinoldi, der unter seinem Dirigenten Klaus Eldert Müller immer wieder mit exzellenten Aufführungen auf sich aufmerksam macht. Veranstalter: Dortmunder Bachchor an St. Reinoldi In Zusammenarbeit mit dem Klangvokal Musikfestival Dortmund Zeit: Sa, 12.11.2016 / 19:30 Uhr Ort:St. Reinoldikirche Preis 16/20/27/33 EURO KEINE ERMÄSSIGUNG Tickets über Klangvokal Tickets über Eventim Künstler: Luca Martin EVANGELIST Martina Schilling SOPRAN Maria Hilmes ALT Markus Francke TENOR Philipp Meierhöfer BASS Dortmunder Bachchor an St. Reinoldi Neue Philharmonie Westfalen Klaus Eldert Müller DIRIGENT ”
Franz Schmidt életművét a Franz Schmidt Gesellschaft tanulmánykötetei által is gondozza. Ezek a kiadványok a kutatómunkához is biztos, pontos és igen sokrétű kiindulópontot adnak: [url]http://www.franzschmidtgesellschaft.at/studien.html;Studien zu Franz Schmidt[/url]
Ez az, amit remélek, remélünk, hogy a 20. századi magyar zenekutatásban is feldolgozásra kerülnek Franz Schmidt, a múlt században még Schmidt Ferencként is ismert zeneszerző magyar motívumokat is rejtő zeneművei, illetve annak cáfolata, amennyiben a kutatások eredményéből az következne.
[url] https://books.google.hu/books?id=QDr_CwAAQBAJ&pg=PA42&lpg=PA42&dq=Franz+Schmidt+%2B+Sopron&source=bl&ots=XmlEBlz7O0&sig=AWnPHTbnmHWlzBRpPMBK-DZXrwM&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjhwICl_eTPAhXkApoKHU-mDJ0Q6AEIRzAI#v=onepage&q=Franz%20Schmidt%20%20%20Sopron&f=false; Hungarian Country Study Guide – Volume 1 - Strategic Information and Developments, International Business Publications, USA, Washington [/url] E Magyarországról szóló, évente aktualizált kiadvány 42.-43. oldalán a magyar zeneszerzőkről és a magyar zene sajátosságairól is szó esik. Örvendetes módon a kiemelkedő magyar zeneszerzők („prominent Hungarian composers”) neveinek a felsorolásában Liszt Ferenc neve után Schmidt Ferencét olvashatjuk. Azt hiszem, Schmidt Ferencről még a Magyarországon kiadott országismertetőkben sem gyakran tesznek említést.
Elnézést kérek, elütöttem az évszámot, javítom: "...„… Franz Schmidt …. Notre Dame-jának a premierjére Budapesten 1916 decemberében került sor, ...."
És akikről a Színházi Életben megjelent, alább idézett cikkben szó esett: [url] http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/adleraelet.htm; Adler Adelina [/url]; [url] http://www.wikiwand.com/hu/Marschalk%C3%B3_R%C3%B3zsi; Marschalkó Rózsi és férje, [/url] [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelyhidy_Ferenc; Székelyhidy Ferenc [/url]; [url] http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/hu/gabor-jozsef; Gábor József [/url]; [url] http://www.mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/207.html; Venczell Béla [/url]; [url] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13186.htm; Rózsa Lajos [/url] [url] http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1018690.htm; Burián Károly [/url] [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kern_Aur%C3%A9l; Kern Aurél [/url]
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00099/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_10.pdf; Színházi Élet 1916. március 5-től március 12-ig, 16. oldal [/url] Idézet, eredeti helyesírással és szedési hibával: „ Notre dame. Sok érdekes repriz, eseményekban gazdag előadás után az Operaház igazi, komoly bemutatóra készül: a jövő hónapban előadja Schmidt Ferenc , Hugo Viktor hires regénye után készült operáját a Notre Dame-ot, melynek egyik szép részét, a körzenét a napokban játszotta el először Budapesten a bécsi Kozertverein zenekara. Ezen a hangversenyen nagy meglepetés érte a Vigadó közönségét. A zenekarból izzó magyar melódia szállt fel széles ivelésben és az emberek azt hitték, tévednek. „Ugy látszik, müsorváltozás van” – gondolták és tünődve forgatták a müsort, mely a Notre Dame közzenéjét hirdette, később aztán kiderült, hogy nincs musorváltozás, valóban a nagy érdeklődéssel várt opera egyik szép része került előadásra. Néhányan, akik már Bécsben látták Schmidt dalmüvét, magyarázattal is szolgáltak. Az operában szerepel egy cigányleány, a szép Esmeralda, annak jellemzésére használ a zeneszerző magyar cigányos melódiákat. De hogyan kerülnek magyar motivumok ilyentökéletesen, ennyi tudatos biztozsággal a bécsi komponista partiturájába? A felelet nagyon egyszerü: Schmidt Ferenc magyar ember. A Csallóközről származik, egész ifjuságát Magyarországon töltötte és mint kész zenész került Bécsbe, a Hofoper zenekarába, ahol éveken át gondonkázott. Három évvel ezelőtt mutatták be a legelőkelőbb bécsi szinházban rendkivül nagy sikerrel az operáját, mely azóta állandó müsordarabja a Hofopernek és több nagy német operának. Schmidt azóta Schönbrunnban él, onnan jár be a bécsi állami zeneakadámiába, ahol gordonkát és zongorát tanít. Egyformán kitünően játszik mind a két hangszeren. Hogy mennyire magyar Schmidt Ferenc, ezt legjobban jellemzi, hogy még ma sem tanult meg jól németül. A bécsi konzervatórium rokonszenves tanára bizony nagyon töri a kemény német szót. [u] A magyar bemutatónak külön szenzációja lesz a második felvonás uj finaleja, melyet egyenesen a budapesti előadás számára irt Schmidt Kern Aurél fölkérésére. [/u] A szerepeket már kiosztották. Hugo Viktor ismert regényének főalakját az Operaház legkitünőbb müvészei fogják énekelni. Esmeraldát Adler Adelina és Marschalkó Rózsi, Luasimodot Venczell és Rózsa tanulják. Gringoiret [u] Burián énekli majd magyar szöveggel [/url], Poebus Székelyhidy lesz, az archidiakorust pedig Szemere fogja játszani. Az Operaház mühelyeiben pedig szorgalmasan készülnek, hogy az érdekes ujdonság a szereposztáshoz méltó kiállitásban is kerüljön bemutatóra.” A fenti cikkel kapcsolatosan egészen véletlenül a következő további információt találtam a neten, angol nyelven: [url] http://zti.hu/mza/docs/Munkatarsak_docs/SzaboFJ_-_Karel%20Burian%20-%20the%20guest%20of%20Budapest,%20Czech%20and%20Slovak%20Journal%202-2015-3.100-109.pdf; Ferenc János Szabó, Institute of Musicology, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences, Budapest - Karel Burian – the Guest of Budapest (1913–1924) [/url] „… Franz Schmidt …. Notre Dame-jának a premierjére Budapesten 2016 decemberében került sor, Gringoire szerepében Gábor Józseffel. Gringoire szerepét azonban még a premier előtt egy hónappal is Buriánnal hirdették meg. A Notre Dame-ot öt alkalommal mutatták be ugyanezzel a szereposztással, noha a sajtó közölte, hogy a szerepet Burián betanulta.” Kérdések: Ha Kern Aurél kérésére Schmidt Ferenc a Notre Dame-nak új finálét írt, vajon melyik változat szerepel a Notre Dame lemezfelvételein? Ha Burián Károly Gringoire szerepét magyar nyelven adta volna elő, ki fordította le e szerep szövegét, és vajon Gábor József is magyar nyelven énekelt? Avagy az egész opera szövegét lefordították magyarra?
Amikor nálunk Franz Schmidt még Schmidt Ferenc volt …. [url] http://www.zti.hu/mza-dohnanyi/docs/evkonyv/Savoly_2007.pdf; Sávoly Tamás – Magyar Rádió Archívum [/url] Dohnányi Ernő működése a Magyar Rádióban a Rádióélet című hetilap alapján. IV. rész: 1934-1936 „... Az adatok sorrendje: Sávoly-szám, az újság dátuma, kötet-, füzet- és lapszám, majd a rádióadó neve után az adás időpontja. …” „ 1148. 1934.01.26. VI./5./24. Adás: Budapest I. 1934.01.31. 21.30. Pozsonyi Est. Közreműködik a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar Dohnányi dr. vezényletével. Pozsony mint zeneváros címmel előadást mond Kumlik Emil dr. 1. Schmidt Ferenc: Közzene a Notre Dame című operából. 2. Dohnányi: Három tétel a Ruralia Hungaricából [op. 32b]. 3. Bartók: Parasztdalok (első előadás). 4. Albrecht Sándor: Szonatina zenekarra. 5. Rajter Lajos: Szimfonikus szvit. 6. Kováts Ferenc: Változatok eredeti témára.”
A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE Szerkesztette: MOLNÁR IMRE Dr. Budapest, 1936 Magyar hangszeres zene Írta: Siklós Albert "Mielőtt rátérnénk a jelen század instrumentális komponistáinak felsorolására, azokról a mesterekről is meg kell emlékeznünk, kik részint külföldről kerültek mint pedagógusok hozzánk, megismertetvén a tanuló ifjúságot a német romantika kelléktárával, részint azokról, akik csak ifjúságukat töltötték hazánkban, szülőföldjükön, de korán kivándorolva külföldön telepedtek le. " .... "Míg a pozsonyi születésű Hummel és a pesti születésű Heller István korán elszakadván a hazai rögtől, külföldi tartózkodásuk alatt sohasem találtak kapcsolatot a magyar zenei mozgalmakkal, addig Mannheimer Gyula, Poldini Ede, Schmidt Ferenc, Szántó Tivadar és Zádor Jenő ismételten tanuságot tettek színpadi és hangszeres műveikben arról, hogy a gyermekkorukban hallott magyar szó és magyar nóta kikerülhetetlen benyomást hagyott lelkükben. ....Schmidt Ferenc zenekari variációi.....külföldön is sokszor méltatott kompozíciók; szellemi névjegyek, mikkel alkotójuk magyar hazájukhoz való tartozásukat dokumentálják."
A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE Szerkesztette: Molnár Imre Dr. 1936 Kereszty István: A magyar királyi Operaház története (1884-1935) c. fejezetben: "...Az évad 116. előadással záródott, 16 zeneszerző jutott szóhoz. Viszontagságosabb volt az 1916-1917-iki évad. Október 21-én meghalt agg uralkodónk. Túlélte korát. A Ferenc József-kor az ország és a főváros fellendülésének kora volt.Az Operaház egyébiránt királyunknak köszönhette lételét, az évi deficitet is ő tüntette el magánpénztárak adományából. Halála után minden színház és szórakozóhely két hétre bezárult. Nem hinné az ember, hogy ebben a szorongatott, csapásokkal teljes évadban 4 magyar újdonságot kaptunk. A pozsonyi születésű Schmidt Ferenc "Notre Dame"-ja 15 évi késedelemmel jött el hozzánk Bécsből (december).Tavasszal Gajáry István vidám "Makrancos herceg"-e és Bartók Béla szintén egyfelvonásos táncjátéka "A fából faragott királyfi" jött, majd Sztojanovics Jenő egyfelvonásosa: "Othello mesél", ez méltatlan kritikát kapott."
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RHi4NZIdJnQ; Franz Schmidt: Präludium D-dur ( "Hallelujah") [/url] A váci Ferences templom orgonáján [url] http://www.prestant.hu/HU/munkatarsak.html;Diósi Tamás [/url] játszik.
A Prof. Adolf Holler tiszteletére, 2016. október 9-én, Perchtolsdorfban megrendezett emlékhangversenyen Franz Schmidttől a 2424. sz. bejegyzésben szereplő darabon kívül még az alábbi művek hangzottak el: [url] https://www.youtube.com/watch?v=sQtnN4Wc5P0; Franz Schmidt Intermezzo aus der Oper Notre Dame für Orgel bearbeitet von Hans Völgyfy [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=ftgRttNQrNY; Robert Kovács - F. Schmidt, Präludium und Fuge D-Dur: Präludium [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=JNMoEYvt53U; Robert Kovács - F. Schmidt, Präludium und Fuge D-Dur: Fuge [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=bd3sIYNBwkk; Franz Schmidt: Nun danket alle Gott - Andreas Fauß an der Ladegast/Eule-Orgel der Schlosskirche Wittenberg [/url] (A yt-n, sajnos, nem mindegyiket sikerült Kovács Róbert előadásában megtalálni.)
[url]https://youtu.be/BocjoI3Z7ZA;Franz Schmidt: "Oh wie selig seid ihr doch..."[/url]
"FRANZ SCHMIDT TAGE 30 Jahre (1986-2016) HERBST 2016" A rendezvénysorozat - amely évről évre egyre több előadást kínál-, orgonaesttel folytatódik: 15.10.2016 19.30 Uhr Pfarrkirche St. Augustin, Perchtoldsdorf, N.Ö. Orgelabend Johannes Wenk Angela Amodio, Anthony Jenner
[url]https://youtu.be/OajJDjFsml8;Perchtoldsdorfer Heide[/url] [url]https://youtu.be/3mFREuq0r1Q;Glocken der Pfarrkirche Perchtoldsdorf[/url]
Perchtoldsdorfi emlék
Hirtelen hajtva vasárnap reggel megszabadulva fórumos nicknevemtől várt engem Ragedundi fórumtárs. Néhány órát dédelgetett Bécs különböző hét pontján, mielőtt a város mellett, attól délre húzódó, hívogató kis településre vitt. Ezután ellátogattunk 13 parkba, ahol a kertemből hozott csokorral tisztelegtem előtte - és mintha alig észrevehetően rámmosolygott volna... Tovább utazva már messziről megcsodáltam a varázsát, szépségét. A régi elbűvölő hangulat még mindig érezhető, megismerhettem a sokszor romantikusan ifjonti hévvel. Olvasóinknak már többször megmutattam. A friss, finom illatát éreztük és együtt nevettünk. Este hívogatóan bensőséget sugárzó Prof. Adolf Holler trombitaművész volt a jól látogatott emlékkoncert kezdeményezője. Majd újabb nicknév álarca hullt le, amikor Carillon fórumtárs meglepetéssel fogadott minket. A koncert fesztelen elegáns, amit a kiváló Franz Schmidt orgonán felhangzó darabok között szokatlan trombitahang foszlánya is elszáll az éterbe. A koncert után a templom előtt, az enyén csípős fórumtárs Ragedundi társaságával bővültünk, aki azon emlékeim közé került, amelyek gazdagítják az életet.
[url]https://m.yelp.at/biz_photos/franz-schmidt-park-wien?select=K5FTs13VTpbb0nEKE55edw;Franz-Schmidt-Park, Wien,13[/url]
Kedves Ardelao! :-)
Kovács Róbert küldött haza, a koncert utáni beszélgetésünk után. Nagyszerű muzsikával gyönyörű előadásban. Személy szerint én ezért utaztam Perchtoldsdorfba, hogy Kovács Róbertet halljam és ezen az estén együtt voltunk.
Franz Schmidt:"Vier kleine Choralvorspiele"(1926) Franz Schmidt:"Vier kleine Präludien und Fugen"(1928) D-dúr prelúdium és fuga, [url]https://youtu.be/JNMoEYvt53U;orgonán előadja: Kovács Róbert[/url]
Nagy szeretettel várjuk az esti műsort, bízom benne!
Kedves Carillon! Köszönjük szíves tájékoztatásodat. Azt hiszem, a neten ez jelenleg az egyetlen autentikus információ! A mai perchtoldsdorfi orgona-hangversenyeden két fórumtársunk is jelen lesz. Én – legnagyobb sajnálatomra – gyenge egészségi állapotom miatt nem lehetek részese ennek a szép élménynek, de lélekben mindenképpen ott leszek! Sok sikert kívánok! Üdvözlettel: Ardelao
Kedves Fórumtársak! Nem feledkeztem el a Franz-Schmidt-Orgonaversenyre tett ígéretemről, csak a megírásához szükséges időm hiányzik. A következő napokban pótolom ezt a "lemaradást". Most csak röviden a tisztelt Érdeklődőkkel megosztanám, hogy a ma esti perchtoldsdorfi hangversenyen orgonaátiratban Schmidt Közjátékát (Intermezzo), 2 korálelőjátékát (O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen; Nun danket alle Gott), valamint a D-dúr prelúdium és fúgát adom elő. Emellett Vivaldi, Bach, Franceschini, valamint Anonymous és Remo Giazotto egy-egy virtuóz trombita-műve hangzik el Otto Sauter és Franz Wagnermeyer tolmácsolásában. A hangverseny 19.30 órakor kezdődik, a belépés díjtalan. Cím: Kirche St. Augustin, Marktplatz, Perchtoldsdorf (Alsó-Ausztria)
A képeken megtekinthetjük az egykori Franz Schmidtet Pozsonyban egy padon ülve, miközben 4. szimfóniáján elmélkedik frissen borotválva, elegánsan énekelgetve a könnyű dallamokat.
Csodálatos kedves smaragd, nagyon sokadjára sem unom meg, és remélem még nagyon sokszor be fogod linkelni. Köszönöm!
Franz Schmidt mindmáig gyakori közjátéka, amely többnyire szerepel a műsorokon. Most az egyik legszebb felvételt adom sokadjára közre, emlékezve Franz Schmidt sikerére, amelyet főleg új olvasóinknak írom, és amelyet a "régi" olvasók már "unalomig" ismerhetnek.
https://youtu.be/VypqTvhqC-w
Növekszik azoknak a zeneértőknek a száma, akik Franz Schmidtet megismerték.
Kedves Radegundis! Örülök, hogy jelen leszel az október 09-i hangversenyen. Bárcsak készülne róla CD-felvétel! Kérlek, ha módodban áll, gratulálj a nevemben is személyesen Kovács Róbertnek, mert méltán lehetünk büszkék rá. Sajnos, a neten csak az alábbi műsorismertetőt találtam, mindenesetre beillesztem: [url] http://www.perchtoldsdorf.at/pdf/kulturkalender/kulturkalender.php; Gedenkkonzert für Prof. Adolf Holler [/url] Otto Sauter, Franz Wagnermeyer Trompeten, Robert Kovács Orgel. Werke von Johann Sebastian Bach, Georg Phillipp Telemann, Tomaso Albinoni, Antonio Vivaldi, Franz Schmidt . Eintritt frei, Spenden erbeten. Veranstalter: Orgelverein Pro Organo Datum: So, 9.10.2016 um 19:30 Ort: Pfarrkirche Perchtoldsdorf, Perchtoldsdorf. [url] https://www.wienerphilharmoniker.at/orchestra/philharmonic-journal/year/2012/month/5/blogitemid/77/page/1/pagesize/20; Das Philharmonische Tagebuch - Prof. Adolf Holler [/url]
[url] https://www.pfarre-suedstadt.at/liturgie-gebet/; Pfarrzentrum Südstadt [/url]
Kedves Ragedundis, örömmel olvastam hogy újra velünk vagy! A vasárnapi koncert előtt megtudjuk, hogy te élen jársz köztünk Franz Schmidt orgonája ügyében!
Mindenekelött meg kell köszönnöm kedves Carillonnak a Fórum gazdagítását személyes megjelenésével, amellyel egyben nagyfokú gátlásaimtól megszabadítva engem is újra szerény tudásom megosztására ösztönöz. Remélem ez most így is marad egy ideig... Már preambulumomban hangsúlyoztam, mennyire gyülölöm a személytelenségre kényszeritettséget, amelynek sajátságos eredményétöl több "demokratikus", szabad "véleményt" megosztó on-line diskurzuson(?) is megborzadhatunk. Elöadásaim során hosszú évekig többszáz egyetemi hallgató elött állva sem éreztem soha azt az érzést, amit az ilyen álarcosbálon érzek, én nem vagyok képes könnyen megbirkózni az anonymitás kényszerével. Erre mutatott most nekem Carillon egy követhetö példát. Köszönöm! S ha már a maskarabálba tévedtünk, neved alapján, kedves Carillon, akár Schumann Carneval-jában is helyet kaphattál volna, esetleg egy, a maskarabált köszöntö éjféli carillon portraitjával. Nekem kézzelfogható kép - pardon! - füllel érzékelhetö dallam tolakodik elö - mondjuk - a 'Commedia dell’arte' fontoskodó vén kalmára Pantaleone és az életvidám, cserfes Colombine között elsuttogott hamis vallomás után, mielött kitörne a "Bündlerek"-nek a filiszteusokat elsöprö éjfélt köszöntö harcitánca. Ide illeszteném be azt a "Carillon"-t, amelyet Pécsi Sebestyén játszott a Zeneakadémia új - ma már túl régi :-) - orgonájának avató koncertjén, valamikor a '60-as évek közepén, talán harmadik ráadásként. Még ma is a fülembe cseng, ahogy bekonferálta Jedike (sic) Harangjátékát. Már gyerekkoromban megtanultam, mi az a "Zimbelstern", de ilyen igazi orgonás harangjátékot addig nem hallottam. Hosszú ideig kutattunk a koncert után a kottája után, mert senki sem tudta, mit is hallottunk igazában... Nos, kedves Carillon, nekem neved olvasván rögtön ez a hires Carillon vált zenei anagrammáddá. Ugyanilyen kiváncsisággal várom a Perchtoldsdorfi St. Augustin templomban vasárnap, okt. 9-én 19.30 h-kor kezdödö, a hires trombitamüvész, Prof. Adolf Holler emlékének ajánlott koncertet, amelyen Kovács Róbert müködik közre orgonán, s amelyen Franz Schmidt müve is elhangzik. A belépés ingyenes, kilépésnél a perselybe szoktuk lehetöségeinkhez mért köszönetünket kifejezni. Ha valaki akár véletlenül erre jár és érdekli a koncert, nagyon tudom ajánlani, mert a P'dorf vádötornya és vára közötti St. Augustin hangulata csodás, noch dazu! - ha egy ilyen kíváló orgonamüvész járul még hozzá ehhez ihletett játékával! A koncertröl be fogok számolni, kiegészítve Franz Schmidt orgonájáról való hiradásommal. Nem tudom, elhangzott-e már itt, hogy a korábban már hivatkozott, Schmidt maga tervezte pozsonyi hangszer végülis ide, P'dorftól nem messze, a Maria Enzersdorfi Plébániatemplomba került, ma már csak méltatlan módon "porfogói" szerepkörben húzódik meg a háttérben nagyon szerényen, ahogyan a Plébánia közösségének egyes képein, szinte csak nagyítóval felfedezhetö, pl:... https://www.pfarre-suedstadt.at/liturgie-gebet/ Sajnálom, hogy a Schmidt-orgonáról készült saját fotóimat nem tudom ide befüzni, mert ennél ez a nemes hangszer jóval nagyobb tiszteletet érdemelne! Fáj is érte a szívem, hisz' magam is egy kissé "orgonás" családból származom: még az "átkosban" is büszkén vihettük éppen csak iskolás gyermekeinket a hires pécsi orgonaépítö család legifjabbjaival együtt a Szent István Bazilikába a kreativ öseinket megörökítö táblát megmutatni, amelyen ez állt "Az orgona Angster József, az orgonaszekrény Thék Endre müve". A megújulás óta ez a tábla már nem látható, az a rendszer, amelyik büszkén hivatkozik a dicsö múlt emlékeinek gondozására, ilyeneket már nem tart feladatának. Sic transit gloria mundi...
[url] http://www.klassik-heute.de/4daction/www_medien_einzeln?id=16243; A. Bruckner • F. Schmidt – Decca 476 2455, 1 CD • 77min • 1974 [/url] A. Bruckner: Streichquintett F-Dur WAB 112 F. Schmidt: Quintett Nr. 1 G-Dur für 2 Violinen, Viola, Violoncello und Klavier Vienna Philharmonia Quintet „[…] ….. Szinte álomba illő szépérzékkel lesz úrrá az együttes Franz Schmidt G-dúr Zongorakvintettjének négy nagyszerű tételén is. Eduard Mrazek zongoraművész egyenrangú küzdőtársnak bizonyul a koncerten közreműködő zenészek között, semmiképpen sem kell előtérbe erőszakolnia magát ahhoz, hogy markáns billentyűkezelésével és hallatlanul plasztikus előadásával mégis mindvégig szólistaként legyen jelen – még azokban a csodálatosan zavarba ejtő pillanatokban sem, amikor a bécsi vonósok (és a hálás hallgatók) tobzódnak a szép hangzásokban.” Wolfgang Stähr [2005.09.05.]
Franz Schmidt gyakran mondta azt is: és nincs hang, amikor piano játszanak.