Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit HANS HADAMOWSKY
1.
Worauf hat Schmidt im Unterricht am meisten Wert gelegt?
Man kann es mit einem einzigen Wort sagen, mit dem Ihnen wahrscheinlich nicht viel geholfen sein wird: auf das Ohr. Ihm war sehr wichtig: der Klang. Und auch die geistige Beziehung in der Musik, die Klangverwandschaft hat ihn sehr interessiert. Darüber hätte er eigentlich stundenlang reden können, aber er hat keinen Gesprächspartner gehabt, er war einfach zu anspruchsvoll für seine Umgebung.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-9502959-1481701191-2038.jpeg.jpg)
A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA
alkalmából hozom át fórumunkra:
Magyar Pozsony 2020. 04. 5. https://pozsonyikifli.sk/koncsol-laszlo-budapest-es-pozsony-meg-mindig-bizalmatlanul-meregeti-egymast/
PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN
Schmidt - Piano quintet in G - Barylli SQ Demus
YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=xe494ejokQ0
Az egyik hozzászólás: Dávid Rehák 1 éve
Franz Schmidt:G-dúr Zongoraötös
1.Vivace, ma non veloce 00:00
2.Adagio 13:29
3.Molto tranquillo 24:01
4.Molto vivace 30:52
Barylli Vonósnégyes, Jörg Demus - zongora
https://repertoire-explorer.musikmph.de/wp-content/uploads/vorworte_prefaces/2048.html
8. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB 2020
11. - 19. SEPTEMBER 2020 Wien
Az új weboldalon minden szükséges tájékoztatás megjelent már: https://www.orgelwettbewerb.at/2020/03/22/neue-fso-website/
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
22.
Der Unterricht verlief immer so, daß alle Schüler anwesend waren, mesit sechzehn bis zwanzig. Einer hat dann sein neues Stück vorgetragen, und Schmidt hat dann darüber gesprochen. Es war auch nie so wie bei Marx, der immer wollte, daß man so wie er schreibt. Der Schmidt konnte alles, nur keine Atonalität unterrichten. Und wenn es die Umstände erlaubten, hat man das neue Stück auch gleich in die Tat umgesetzt: „Holen wir uns gleich ein Chello, eine Bratsche usw. …”
A Franz Schmidt-Gesellschaft Studien zu Franz Schmidt kiadványsorozatának kiadója: http://www.doblinger-musikverlag.at/Verlag/index.php?sp=2&kat=1
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
21.
Der Klavierunterricht war meist Einzelunterricht, aber es wurde uns anempfohlen, daß man auch andere Klavierstunden besucht, da man ja auch von Kollegen lernt, man kann selber ja nicht alles spielen.
Franz Schmidt Pozsonyban született, 1874. december 22-én. Pozsony híres épületei, terei vették körül, itt nevelkedett, gimnáziumi barátja volt Dohnányi Ernő és Bartók Béla. Zenei indulása is a városhoz köti, majd 1888-ban Bécsbe költözött át családjával.
Pozsony nevezetes épületeit Rudolf Alt és Jakob Alt több képén is megörökítette (Forrás: https://pozsonyikifli.sk/a-pozsonyi-ferenciek-tere-ahogy-mi-latjuk/):
Rudolf Alt: A pozsonyi Fő tér és a Ferenciek tere, webumenia.sk
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-13072948-1547570136-6233.jpeg.jpg)
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
20.
Der Wiener ist sehr konservativ. Man hat den Berg, Schönberg, oder Webern im Konzert tumultiert oder auch die Philharmoniker, die sich geweigert hatten, neue Musik aufzuführen oder auch bis heute keine Frau in ihre Reihen ließen: Warum, wenn sie besser ist?
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
19.
Gibt es bei Schmidt etwas typisch Ungarisches oder auch Österreichisches in seiner Musik?
Ist Brahms denn besonders ungarisch oder österreichisch oder Beethoven? Ich finde, daß es international ist. Da ist Schubert doch noch mehr österreichisch als Beethoven. Ich bin selber Österreicher und ich finde es ganz richtig, daß man sagt, Österreich ist das Land der Musik. Ich könnte mir den Schmidt nirgendwo anders vorstellen.
Susanne Rohn
Das Dirigierrepertoire der Künstlerin umfasst die verschiedensten Epochen und Stilistiken und enthält auch Werke, die über das Standard-Repertoire hinausgehen (z.B. Edward Elgar „The Dream of Gerontius“, Franz Schmidt „Das Buch mit sieben Siegeln“, Michael Tippett „A Child of Our Time“, Oskar Gottlieb Blarr „Osteroratorium“, Ralph Vaughan Williams „Five Mystical Songs“, Vaclav Trojan „Märchen“ für Akkordeon und Orchester oder Max Reger „Der 100. Psalm&ldquo.) https://www.volksbank-hochrhein-stiftung.de/1990.html
https://de.wikipedia.org/wiki/Susanne_Rohn
https://www.rondeau.de/infocenter.php?cms=1&item=161
Tegnap fedeztem fel a videofelvételeket, amelyeken Susanne Rohn játszik gyülekezete templomának orgonáján. Kedvesen vezet be minket a frissen felújított hangszer titkaiba és Bach születésnapján két kisebb darabját adta elő.
Régóta készülök őt személyesen bemutatni, így a világhálón megismerhetik olvasóink sokoldalú tehetségét és elragadó személyét.
https://www.youtube.com/watch?v=i1o0tNCruzI
Orgelpodcast 21.3.20 aus der Erlöserkirche, S. Rohn: J.S. Bach „Herzlich tut mich verlangen“ BWV 727
Max Reger mai születésnapi évfordulójára:
https://www.youtube.com/watch?v=_Bf7G0yIuCE
Orgelpodcast 3. 4. 20 Susanne Rohn spielt von Max Reger: „Ein feste Burg ist unser Gott” op.67, Nr.6
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
18.
Wie mag es zu einem Werk wie der „Deutschen Auferstehung” gekommen sein?
Da könnte eventuell der Schütz beteiligt gewesen sein, der ja in der Partei war. Der Schmidt auf jeden Fall war völlig unpolitisch. Er hatte in seinem großen Freundenkreis ja sehr viele Juden. Vielleicht war der Schmidt sogar ein bißchen Opportunist in diesem Zusammenhang, so ähnlich wie eben Wittgenstein gesagt hat, ich zahle Ihnen eine Villa in Perchtoldsdorf, wenn Sie mir schöne Musik machen. Aber das ist ja auch nicht Schlechtes, das war völlig unpolitisch; der Richard Strauss hat ja auch nichts gegen Geld gehabt. Der Wiener denkt immer so, daß nur der ein Genie sei, der verhungert! „Der Schubert, das war ein Genie, der arme Teufel”; und wenn einer Geld bekommt – so wie Strauss für den Rosenkavalier nicht wenig bekommen hat – dann ist das schon verdächtig.
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
17.
Gibt es in Schmidts Kompositionen so etwas wie eine Entwicklung?
Entwicklung wie bei Beethoven z. B.? Wenn man es so versteht, dann muß ich sagen, sie ist nicht so stark. Denn wenn man immer von modern oder kompliziert spricht, so ist die Vierte weniger kompliziert als die Zweite. Beim Streichquartett gibt es diese Entwicklung noch eher, das erste Quartett ist noch sehr in der Romantik des 19. Jahrhunderts, das zweite ist davon schon viel weiter entfernt.
Forrás és részletek az előző bejegyzéshez:
https://www.prestomusic.com/classical/products/8306218--karajan-the-berliner-philharmoniker
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021
Oct 07, 08
2020
Konserthuset Stockholm: Stora Salen, Stockholm
Mozart, Piano Concerto no. 16 in D, K451
Schmidt, Symphony no. 2 in E flat major
Royal Stockholm Philharmonic Orchestra
Simone Young, Conductor
Lise de la Salle, Piano
Zubin Mehta születésnapi évfordulóján
YouTube:
Franz Schmidt "Symphony No 4" Zubin Mehta
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
16.
Gibt es heute noch jemanden, der den Schmidtischen Stil weitergetragen hat?
Am ehesten vielleicht noch Alfred Uhl, obwohl es nicht nach Schmidt klingt, so ist er doch in der Tonalität in seinen Bahnen. Er geht auf der Schmidtischen Linie eben weiter; der Uhl ist ja auch ein unerhört begabter Mensch. Weißensteiners Musik hat dagegen mit Schmidt weniger zu tun.
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
15.
Warum wird die Schmidtische Musik heute so wenig gespielt, ist sie zu schwer?
Nein, das glaube ich nicht. Es ist eine Art Snobismus. Schmidt steht etwas zwischen den Fronten: Für den atonalen Komponisten war er zu „rückschrittlich” und für das normale Publikum war und ist er doch wiederum zu modern, zu schwer verständlich. Ich glaube, das wird sich ändern.
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
14.
Hatte Schmidt musikalische Vorbilder?
Ich weiß nicht genau, einen epigonalen Stil hatte er jedenfalls nie. Wie ich Ihnen schon sagte, man erkennt den Schmidtischen Stil sofort, auch wenn man nicht sagen kann, warum es so ist.
Wie würden Sie Schmidt charakterisieren?
Er war sehr ruhig, freundlich, konnte aber schon auch zynisch werden. Sofort beeindruckte eben auch seine unglaublich rasche Auffassungsgabe.
Ismét kiváló lemezhallgatási lehetőség a YouTube-on, Franz Schmidt egyik legismertebb és legkedveltebb műve:
Franz Schmidt : Variationen über ein Husarenlied for orchestra (1930-31)
- Introduction (Adagio)
- Theme (Vivace alla marcia)
- Variations I to XV
- IV. Coda.
Performed by the New Philharmonia Orchestra conducted by Hans Bauer.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-13441747-1554285818-9531.jpeg.jpg)
YouTube:
Franz Schmidt : Conzertante Variationen über ein thema von Beethoven for piano (LH) and orch. (1923)
Rodders 7,34 E feliratkozó The theme is from the third movement, Scherzo of Beethoven's Violin Sonata No. 5 in F major Op. 24 'Frühlingssonate'
I. Langsam
II. Thema
III. Ruhig fliessend
IV. Lebhaft, Doch nicht zu schnell
V. Langsam - Sehr lebhaft
VI. Sehr ruhig
VII. Mässig bewegt - Sehr lebhaft.
Performed by Karl-Andreas Kolly (piano) and Musikkollegium Winterthur conducted by Werner Andreas Albert.
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021
itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=G4ysRz0TLu0
Dallas Symphony Orchestra
Learn more about Schmidt's magnum opus, The Book with Seven Seals. Luisi, a champion of the work, will present its Dallas premiere from April 3 to 5, 2020.
FABIO LUISI conducts
HERBERT LIPPERT tenor (St. John the Divine)
MIKA KARES bass (The Voice of the Lord)
MEGHAN KASANDERS soprano
KELLEY O'CONNOR mezzo-soprano
MATTHEW PEARCE tenor
HADLEIGH ADAMS bass
MICHAEL SCHÖNHEIT organ
DALLAS SYMPHONY
CHORUS: JOSHUA HABERMANN director
* Legnagyobb örömömre Fabio Luisi, Franz Schmidt műveinek avatott karmestere elmondja a leglényegesebb tudnivalókat; szinte szóról szóra a szavakkal, amelyekkel én őt kisgyermekkoromban családi körben megismertem… majd évekkel ezelőtt a kolozális művész, zenepedagógus ezen rendkívüli értékeinek továbbadása céljával nyitottam meg Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) fórumát.
Ezt követően Fabio Luisi a "nagy oratórium"-ot –, ahogyan Schmidt említette és amelyet életműve csúcspontjának (Norbert Tschulik könyve) tekintett – nagy vonalakban ismerteti, saját véleményével, meglátásaival együtt; zenei élményben is részünk lehet – az alig három perces video révén.
Érdekes, Franz Schmidt rövid bemutatása különösen, örülök, hogy megtaláltad!
"PÁRBESZÉD AZ ALKOTÓVAL
Trózner József
Napjainkban, amikor a zeneszerzők kísérletező kedve sok vívódással, sok érdekességgel, de talán kevesebb azonnal értékelhető zenei telitalálattal jár együtt, sokkal inkább, mint bármikor, szükségünk van a tapasztalt, évtizedes távlatokkal rendelkező muzsikusok véleményére. Hogyan látja tanár úr világviszonylatban, hazai viszonylatban és marosvásárhelyi viszonylatban hagyomány és újítás, az elődök mintájához kötöttség és modernség kérdését?
— Mindhárom viszonylatban, így vásárhelyiben is, nagyon szép hagyományok örökösei vagyunk. De le kell szögezzem, hogy amivel a mai fiatalság napjainkban kísérletezik, azzal nem értek mindenben egyet. Bizonyosfajta zenei bruitizmust, a zörejek kultuszát művelik sokan. Természetesen az eredményeket nem én, hanem a jövő fogja tisztázni. így aztán kérdésére nem érdemes kimerítő választ adnom. Mikor a kísérletezés a zene rovására megy, akkor öregnek és maradinak, igen, igen, írja csak szó szerint, öregnek és maradinak tartom magam. S mikor mindezt mondom, tudom, hogy én vagyok a hibás, én vagyok a meg nem értő, a jövő a fiatalságé, nem az enyém.
Másik központi kérdése a mai alkotónak a népzenéhez való viszony. Hogyan vélekedik tanár úr a népzene szerepéről napjainkban és e szerep jövőjéről, természetesen a műzenére gyakorolt hatás szemszögéből?
— A népzene mindig aktuális, nemcsak napjainkban. A népzenének múltja, jelene és jövője van, nagyon sokáig fog még világítani az útját kereső zeneszerző számára. Hogy ez a befolyás az egyes zeneszerzőknél mennyire intenzív, azt már az illető belső világa, beállítottsága szabja meg. Kivonni magad a népzene hatása alól? Ez véleményem szerint lehetetlenség. ...
Az idei vásárhelyi fesztivál egyik hangversenyén a tanár úr kórusműve is szerepelt. Milyen időszakból származó alkotás ez, és milyen helyet foglal el a zenekari művek, kamaraművek, dalok között? Milyen műfaj területén közelítette meg tanár úr leginkább zenei eszményeit?
— Előadott kórusművem 1953-ban született. Kriza „Vadrózsái-ból” vettem szövegét, címe: „Leterítem keszkenyőmet.” Rövidesen megjelenik a Művelődés-ben. Egyébként elég kevés kórusművet írtam, kedvenc műfajom a dal marad. Barabás Kásler Magda tavaly és a télen több dalomat énekelte, s őszire is tervbe vettünk egy újabb közös szerzői estet. Zenekari műveimet nem tartom olyan jónak, mint dalaimat. ...
Milyen költők verseire írt dalokat legszívesebben, mikortól kezdve, és mi jelent meg nyomtatásban a tudomásom szerint gazdag daltermésből?
— Előszeretettel írtam dalokat erdélyi költők verseire és ezek közül Berde Máriát és Dsida Jenőt említeném meg. További kedvenc költőim, akiknek a verseire dalokat írtam: Balassi Bálint, Juhász Gyula, Shakespeare, Michelangelo, Hugó, Baudelaire, Verlaine, Charles d’Orléans és sokan mások. Legelőször a 40-es években írtam dalokat és jelenleg is írok. Dalaim nincsenek kiadva. Szó van róla, hogy kiadnak belőlük, igen, szó van róla. ...
Fiatalabb muzsikusok, akik a tanár úr növendékei voltak, büszkén szoktak mesélni Önről, mint a bécsi zeneakadémia és zeneszerző mesteriskola egykori ösztöndíjasáról. ...
— Igen, Bécsben ragyogó tanáraim voltak, olyanok, mint dr. Richard Stöhr, vagy Franz Schmidt. Ez utóbbi, aki Bruckner tanítványa volt, különösen emlékezetes maradt számomra. Univerzális zenei zseni volt, valóságos megszállott. Képzeljen el valakit, aki a Bécsi Filharmonikusok cselló koncertmestere, de ugyanakkor zongora-mesteriskola tanár az akadémián, és ugyanott zeneszerzés-mesteriskolát is vezet. Művei most jönnek divatba; nemrég olvastam valahol, hogy Lorin Maazel vezényli őket. Rengeteg történetet, anekdotát hallottam tőle Bruckner, Brahms, Hanslick korából. Gondolom, én vagyok az egyik utolsó tanú, aki ezeket még egyenes, forrásból közvetíthetné. … Jó lenne mindezt egyszer lejegyezni és közölni. ...
Állok rendelkezésére, amikor kedve tartja. ...
— Szóval, Bécs után hazatértem Vásárhelyre, és itt a helyi, konzervatórium, népi művészeti iskola, zenei líceum, majd a pedagógiai főiskola tanára lettem. Most nyugdíjas, vagyok. Sok ezer tanítványom, volt, ha összeszámítjuk a csoportos összhangzattan, ellenponttan és formatan-óráim növendékeit. Olyan növendékeimmel büszkélkedhetek, mint Szabó Csaba, Csíky Boldizsár, Terényi Ede, Orbán György. Mint kuriózumot, azt is elmondhatom, hogy van egy olyan család, ahol a nagyapát, apát és unokát egyaránt tanítottam az évtizedek során....
Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az igényes zene még sokkal inkább a tömegek közkincsévé váljék?
— Úgy képzelem, hogy az, igény fokozódni fog. Példa volt erre a marosvásárhelyi zenei fesztivál. Csupa telt ház, nem lehetett jegyet kapni. Ez bizonyítja, hogy a jó zene mindig talál magának közönséget. Nem tudom elképzelni, hogy a zene hatása valaha is csökkenne. Az ember nem vonhatja ki magát a zene hatása alól. Még a legbotfülübb, ember is, ösztönösen, énekel vagy fütyül, olyan hamisan, hogy az embernek kinyílik a bicska a zsebében, de igenis énekel. Minden házban van, rádió vagy tévé, mindenhová, behatol a zene.
No, igen, de vajon a rádió, és tévé eleget tesz-e feladatának, hogy hozzájáruljon a jó zenei ízlés kialakulásához? Gondolok a könnyűzene-dömpingre, gondolok az ál-népzenék, özönére stb.
— Nem hallgatok rádiót, nem nézek tévét, mert nem szeretem a gépi zenét. Gondolom, hogy ha valóban úgy van, ahogy mondja, akkor jó, lenne javítani a dolgon. A komolyzene megközelíthető, fajtáját kéne felkarolni, azt, ami vonz, és nem elriaszt. Ma, már egy Mozart-, vagy Beethoven-mű nem probléma,, mindenki megértheti őket. A rádió és tévé valóban elkényelmesít, leszoktat az élő, zene hallgatásáról, műveléséről, de mindezt nem látom komoly veszélynek, és maradéktalanul optimista vagyok a zene jövőjét illetően."
Simon Dezső
UTUNK, 1973.IX.7. (28. Évfolyam, 36. szám)
Schmidt, F: Toccata
Christian Brembeck (organ)
https://www.prestomusic.com/classical/products/8006350--freu-dich-sehr-o-meine-seele
Jonathan Berman
BBC National Orchestra of Wales
THE FRANZ SCHMIDT PROJECT
The BBC National Orchestra of Wales and Jonathan Berman will record all 4 symphonies of Franz Schmidt, exploring and promoting his music leading to his 150th birthday in 2024!
Az alábbi (3572) idézethez tartozó lábjegyzet:
Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
13.
„Das Honorar für die Beethoven-Variationen rückte die Verwirklichung eines langgehegten Wunsches in reale Nähe: ein eigenes Haus auf dem Lande zu haben….Die Wittgensteinische Summe hätte dafür ausgereicht …” (Alfred Jirasek: „Erinnerungen an Franz Schmidt”, Graz 1975)
Anmerkung von Frau Dorothea Schmidt-Jirasek: In einem Brief klagt die Witwe Margarete Schmidt über die lange Abzahlung der Schulden aus dem Hauskauf; das Wittgenstein-Honorar reichte also bei weiterem nicht zur Finanzierung.
Áldott Húsvétot kívánok kedves olvasóinknak és kedves fórumtársaimnak!
Koszonom szépen ezt az interjút. Ludovít Rajter/Lajos bácsi/ nagy alakja volt a szlovák zenei életnek, errol már beszégettunk.
FRANZ SCHMIDT tanítvány, a fiatal Rajter Lajos
Diszkózenéből a barokkba?
A Budavári Zeneművészeti Alapítvány negyedszer rendezte meg az egyházzenei fesztivált. A koncertsorozatot az idén Mosonyi Mihály emlékének ajánlották a zeneszerző születésének 180. évfordulóján Budapest/Budavár—Pozsony/Bratislava helyszíneken. A Mátyás-templomban, az osztrák—szlovák—magyar esten Schubert G-dúr miséjét követően Mosonyi F-dúr miséjét László Váradi Gyula, a hangversenysorozat művészeti vezető-rendezője gondozásában dirigálta Rajter Lajos (Ludovit Rajter) szlovákiai karnagy, zeneszerző. A két művész a koncertet megelőző főpróbán beszélgetett a 89 éves karnagy pályájáról, a század végi, ezred végi zenei folyamatokról.
— Karnagy úr pályája is — mint Mosonyi Mihályé — elválaszthatatlan a szlovák—osztrák—magyar zeneművészettől. Milyen hatással volt művészi tevékenységére a hármas kultúra?
— A bécsi klasszikusok, a „második bécsi iskola”, Schönberg, Berg, Webern, Budapesten Kodály és Bartók óriási hatással voltak rám. Alapos pozsonyi zenei előkészületek után kerültem a bécsi Zeneművészeti Főiskolára. Mesterem zeneszerzésben az ugyancsak pozsonyi születésű Franz Schmidt volt. 1924-ben gazdag zenei élet folyt Bécsben, és az ott megforduló zeneművészekkel később személyes kapcsolatba is kerültem. Ezután Bartók Béla ajánlatára Budapestre kerültem Dohnányi Ernő mesteriskolájába. Itt ismertem meg Bartók és Kodály műveit. Nincs olyan Bartók-mű, melyet ne dirigáltam volna.
— A Budapesten eltöltött időszak nemcsak professzor úr pályáján, hanem a Magyar Rádió történetében is jelentős. ...
— Két évig a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán tanítottam, utána kerültem Budapestre, s a Magyar Rádiónak lettem a karmestere. Mint fiatal dirigensnek ez óriási feladat volt, hiszen akkor még nem volt rádiózenekar, hanem az operaházi és a mai Magyar Állami Hangversenyzenekar elődje létezett. Mindkettő nagyszerű együttes volt. A legtöbb művet kívülről játszották. A legnagyobb feladatom az volt, hogy a partitúrát kitűnően ismerjem. A próbára már teljes kép volt bennem a művekről.
— Hogyan látja karnagy úr a század végi—ezred végi zenei folyamatok alakulását?
— A zeneszerzésben a zenei túlzások kezdenek eltűnni a műsorokból. A kollégáim is visszatérnek a szolidabb zeneszerzési formákhoz, kisebb együttesekre írnak. A fiatalság egyre jobban érdeklődik a barokk zene iránt. Mintha menekülni akarnának a sokdecibeles diszkózene förgetegéből. ... Idővel a túlzott „modernizmus” megszűnik, s egy egészségesebb, érthető stílusnak ad majd helyet. Erősen hiszek a zeneszerzés jövőjében. A megbékélés jegyében.
Lejegyezte: Török Judit
MAGYARORSZÁG, 1995.X.13. (32. Évfolyam, 41. szám)
Nagyon szívesen meghallgattam most is a legjobb felvételt, sokak szerint Rudolf Moralt vezényletével. Tételenként hallhatjuk ezek szerint a most felbukkant 2018-as YT-videón, holott Franz Schmidt egybehangzó előadásra komponálta. Mégis remek így is, jobban, hosszabban elmélyedhetünk a zenében és gondolatainkban, amelyeket hetek óta átsző a rejtett félelem, szeretteink iránti aggodalmunk.
Franz Schmidt lyánya halála utáni fájdalmában komponálta.
Sosem fogom elfelejteni azt az elementáris élményt, amit 2014-ben a budapesti Operában átéltem a közönségben sok fehér hajú, szépkorú, és számos fiatal, Franz Schmidt zenéjét ismerő vagy iránta érdeklődő hallgatóval együtt, a IV. Szimfónia bemutatóján.
Franz Schmidt: Symphony No. 4 (Moralt) 1955 - I. Allegro molto moderato - Passionato
Vienna Symphony Orchestra
Rudolf Moralt (conductor)
Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
12.
Ist das Verhältnis Schmidt – Schütz vergleichbar mit Reger – Straube?
Das weiß ich nicht genau. Aber der Schmidt hat ja nicht ungern geschrieben, um einen Auftrag auszuführen. Denken Sie nur an die ganze Literatur für den Wittgenstein. Das war ja alles bestellt. Schmidt hat dies natürlich auch nicht ohne einen Seitenblick auf Geld getan, das ist ja nichts Schlimmes. Das hat der Richard Strauss ja auch getan.
Schmidt, F: Notre Dame
Berliner Philharmoniker Herbert von Karajan
Recorded: 1967-09-22
Recording Venue: Jesus-Christus-Kirche, Berlin
Intermezzo 4:42
|
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021 |
Meyerson Symphony Center
Dallas, Texas, 75201, United States
2021 April 01, 02, 03 at 19:30
PROGRAMME
- Brahms, Johannes (1833-1897) Piano Concerto no. 2 in B flat major, Op.83
- Schmidt, Franz (1874-1939) Symphony no. 4 in C major
PERFORMERS
Rudolf Buchbinder Piano
Fabio Luisi Conductor
Dallas Symphony Orchestra
Schmidt, F: Praeludium und Fuge - Hallelujah
- Andrew Canning (organ)
Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
11.
Im „Buch mit sieben Siegeln” kommen sehr umfangreiche Orgelzwischenspiele vor. Glauben Sie, daß Franz Schütz dafür ausschlaggebend war?
Das ist gut möglich. Schmidt hat sich für Orgel sehr interessiert, hat selbst sehr gut gespielt und hat auch sehr viele Werke für Orgel und für Schütz geschrieben.
*https://www.youtube.com/watch?v=O-h5j_OhQ70&list=UUGHMiBOIHzhLcLJny1RPCEg&index=5&t=0s
Franz Schmidt: „Das Buch mit sieben Siegeln” - Ausschnitt (Orgel) aus einem Konzert im Großen Saal des Musikvereins Wien am 20. 12. 2009 mit den Wiener Philharmonikern und dem Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde.
Dirigent: Nicolaus Harnoncourt, Organist: Robert Kovács an der RODGERS Orgel.
Schmidt, F: Notre Dame
Budapest Symphony Orchestra Michael Halász
Notre Dame: Interlude 4:28
Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990
Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke
Gespräch mit Josef DICHLER
10.
Zu einem der möglichen „Initiatoren” zum „Buch mit sieben Siegeln” wird Raimund Weißensteiner gezählt, er behauptet dies zumindest in seiner eigenen Biographie. Würden Sie noch andere Anregungen zu diesem Oratorium für möglich halten?
Es ist doch irgendwie so, da sich jeder Komponist denkt, ich möchte Symphonien schreiben, ein Violinkonzert oder ein Klavierkonzert, ich möchte ein Oratorium schreiben, usw. Das gehört sozusagen dazu. Das haben alle großen Komponisten getan, und es hat den Schmidt eben gereizt, für diese große Besetzung ein Werk zu schreiben. Aber ich glaube nicht, da die Idee nur auf Weißensteiner zurückgeht.
Erről a felvételről eddig nem tudtam! :-)
*
Bartók: Piano Concerto No. 3, BB 127, Sz. 119
Rachmaninov: Piano Concerto No. 2 in C minor, Op. 18
Ravel: Piano Concerto in G major
Respighi: Concerto in modo misolidio
Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra
Conductors
Boreyko, Andrey
Kuchar, Theodore
Groups & Artists
Hamburg Symphony Orchestra
Janáček Philharmonic Orchestra
National Symphony Orchestra of Ukraine
Schirmer, Ragna
Würtz, Klára
Label
Berlin Classics
Meghallgatható részletek: https://www.prestomusic.com/classical/products/8035545--great-piano-concertos
Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra 29:52
Ragna Schirmer (piano)
- Hamburg Symphony Orchestra
- Andrey Boreyko
- Recorded: May 2004
- Recording Venue: Friedrich-Ebert-Halle, Hamburg, Germany
I. Langsam 4:07
II. Thema: Scherzo, allegro vivace 4:33
III. Ruhig fliessend 2:18
