1730 Búbánat 2009-12-30 19:11:36 [Válasz erre: 1728 sphynx 2009-12-30 18:56:03]
Nehéz szavakat találni... Nem is keresek.
Nehéz szavakat találni... Nem is keresek.
1729 sphynx 2009-12-30 19:06:18
Csak azt nem csinál meg fönt a hangjával, amit nem akar.
Csak azt nem csinál meg fönt a hangjával, amit nem akar.
1728 sphynx 2009-12-30 18:56:03
[url]http://www.youtube.com/watch?v=JxdIt69aHuU&feature=related;Ez[/url] nem piskóta.
[url]http://www.youtube.com/watch?v=JxdIt69aHuU&feature=related;Ez[/url] nem piskóta.
1727 frushena 2009-12-21 23:04:22 [Válasz erre: 1724 parampampoli 2009-12-21 22:50:36]
meglehetősen mélyenszántóra sikerült, valóban jó!
meglehetősen mélyenszántóra sikerült, valóban jó!
1726 Spangel Péter 2009-12-21 22:54:07 [Válasz erre: 1724 parampampoli 2009-12-21 22:50:36]
Éljen Gruberova! Momo kedvéért ötvenszer!
Éljen Gruberova! Momo kedvéért ötvenszer!
1725 -zéta- 2009-12-21 22:53:18 [Válasz erre: 1724 parampampoli 2009-12-21 22:50:36]
Tényleg. Gratula... innen is...:-)
Tényleg. Gratula... innen is...:-)
1724 parampampoli 2009-12-21 22:50:36
Eszméletlen jó interjú, az egyik legjobb, amit valaha olvastam Gruberovával. Akárki írta: őszinte köszönetem és gratulációm!
Eszméletlen jó interjú, az egyik legjobb, amit valaha olvastam Gruberovával. Akárki írta: őszinte köszönetem és gratulációm!
1723 frushena 2009-12-21 19:21:30
Interjú [url]http://www.fidelio.hu/opera/interju/edita_gruberova_interju_0912.aspx;A földre szállt díva[/url]
Interjú [url]http://www.fidelio.hu/opera/interju/edita_gruberova_interju_0912.aspx;A földre szállt díva[/url]
1722 parampampoli 2009-12-21 18:54:27
....illet...
....illet...
1721 telramund 2009-12-20 13:46:03
Jéééééééééééééééééé!é s semmi kulináris élvezet és pont Párizsban?Csak ennyi,hogy csoda?AZ!!!!!!!!!!!!!
Jéééééééééééééééééé!é s semmi kulináris élvezet és pont Párizsban?Csak ennyi,hogy csoda?AZ!!!!!!!!!!!!!
1720 parampampoli 2009-12-20 13:30:28
http://www.classiquenews.com/applaudir/lire_article.aspx?article=3411&identifiant=20091219OQM5QAVV817EGEHUHBUNQ0R6I Egy kritika a legutóbbi párizsi koncertről. Akik nem tudnak franciául, alább olvashatja villámfordításban magyarul is. Különösen ajánlott, sőt kötelező olvasmány azoknak, akik vették a bátorságot publikálni véleményüket nyilvános honlapokon, hogy tudják, értsék, lássák: hogyan kell szólni, írni Edita Gruberováról! (Akit a dolog illett, ráadásul még tud is franciául...) "Prima donna assoluta Az egész világon bálványozott, rendkívül változatos repertoárral és már legendássá vált hangi élettartammal rendelkező Prima donna assoluta, a szlovák Edita Gruberova – paradox módon – csak keveset énekelt Franciaországban. Micsoda buzgalommal várta hetek, sőt hónapok óta ezt a párizsi szólóestet száz és száz rajongó és zenekedvelő. És ez a buzgalom minden remélt mértéken túlmenően elnyerte jutalmát, amikor – a tökéletesség ezen fokára emelt – művészetnek sikerül kiállnia az idő próbáját, és megállítania annak előrehaladását. Mert az, amit Gruberova ezen az estén kínált - minden emberi fölé emelkedett, lehetővé téve számára, hogy felemelkedhessen az istenségek ritka sorába; díva, teljes ragyogásában – a díva kifejezés itt semmi egyebet nem jelent, mint istennőt – és, talán, jelenleg az egyetlen – vagy csaknem az egyetlen – olyan énekesnő, aki teljes joggal tarthat igényt erre a címre. Amint belép, az énekesnő azonnal hat erejével, természetes nemességével és királynői viselkedésével. A közönség - amely láthatóan boldog, hogy ilyen hosszú távollét után ismét láthatja - ünnepli még mielőtt egyetlen hangot énekelt is volna. A szörnyű Konstanza ária első szótaga után nyilvánvaló a tény: az énekesnő kivételes hangi formában van, és az est szép lesz, nagyon szép. Ez a mind között rettegett ária, a parancsoló drámaisággal ötvözött bravúrszám, számára csak arra szolgál, hogy hangszerét bemelegítse. És micsoda bemelegítés : bőséges, széles, páratlan rezonanciális gazdagsággal bíró hang, amely elmegy egészen a terem legtávolabbi pontjáit. A hang fiatalsága még mindig megvan, úgy tűnik, a hangszer több mint tíz éve nem változott. A Lammermoori Lucia őrülési jelenetében a díva kibontja a színek azon végtelenségét, amelyet a színfestők legügyesebb és az ötvösök legraffináltabb módján tud használni, a legerőteljesebb forte zavarba ejtő könnyedségével, a legáttetszőbb és legfinomabb, leggyémántkeménységűbb pianisszimóig, alkalmanként szinte a hallhatóság határán, a lélegzetvétel uralásával a vékony hangokban, amelyek a varázslat határán vannak, a közönség lélegzetét szinte a megfulladásig visszatartja, gyakran már azt sem tudva, honnan jön a hang, sem pedig azt, hogy hogyan készül, és milyen kohó milyen fúvószerkezete táplálja. A legato egy magasrangú zenészasszony legatoja, csaknem gyöngysor, amelyen minden egyes hang az előzőből születik, és a következőben hal meg, mintha soha nem kellene levegőt vennie. Dialógusa a fuvolával szó szerint két fúvóshangszer párbeszédévé válik, és mindegyik azon van, hogy merítsen a másik világosságából és tisztaságából. A hang mozgékonysága elképesztő, tökéletesen a levegő kilégzését követi, szabályos, összefonott, akárcsak valamely szalag, amely lebomlik és újra felgöngyölödik, saját magára, ritka pontosággal, és a trillák, amelyek a tökéletességet súrolják. És az éles, metsző hangok - amelyeknél attól lehetett tartani, hogy a kor tönkretette őket - kibomlanak és kitörnek, diadalmasan, erőteljesen, olyan gazdagsággal, amelyhez csak kevés énekesnő mérhető. A terem - amelyben a feszültség olyan volt, mint valamely ív, amely kész arra, hogy széttörjön - csüggve « dívája » ajkain és hangján, felrobban, ujjong, ünnepel, dobog, övült örömében és boldogságában. A fogadás megnyerve. Az énekesnő – azonosulva Bellini Kalózának Imogene-jével - énekesnő folyamatosan mutatja belcanto-technikai palettája színskálájának teljességét. Igen, ez a jelenet olyan mély hangokat követel tőle, amelyek soha nem tartoztak hangjának legjobb részei közé, olyan hangokat, amelyeket soha nem támaszt, de amelyeket egyetlen lélegzetvétellel énekel – kétségtelenül magas hangjai még mindig kirobbanó egészségének egyik titkaként, és a regiszterek közötti váltás - amely szenvedélyesebb drámai invesztícióval párosul mint Luciáé, mind amikor visszatartja magát, mind amikor édes őrületbe esik - néha hallható, da hangjának bősége és az énekvonal finomsága magával ragad. A Roberto Devereux Erzsébetjével Gruberova visszatért egyik legkiteljesedettebb szerepéhez. A személyiség megjelenítése nagyon finom, mind vokálisan, mint pszichológiailag, mindig « belakott », soha nem túljátszott, és érződik rajta a színpadi tapasztalat. Minden egyes szó megélt, minden egyes hang lemért, jól adagolt, kifaragott, a legmélyebb csüggedéstől a legfeketébb haragig. Ami a teljesen bécsi iskolából származó stílust illeti, néha úgy tűnik, hogy helytelenül alkalmazott ebben a par excellence olasz esztétikában, azonban ez is bölcsen kiművelt, mint az énekesnő egyik, ebben a repertoárban ezer közül is felismerhető védjegye. Három fiatal énekes van mellette, akik azért jöttek, hogy a végszavazzanak neki. Ő hagyja eltűnni az énekesnőt a sértett királynő mögött, egészen a legvégső záró, kirobbanó és magabiztos hangig, amely delíriumba taszítja a közönséget, aki boldog és örül, hogy hallhatja a bel cantot teljes kiteljesedésében. Az éljenzések vég nélkülieknek tűnnek, az ünneplés mértéktelen. Engedve a delíriumban lévő terem követelésének, az énekesnő ínyenc örömmel veti bele magát a Denevér Adéljának áriájába « Spiel ich die Unschuld vom Lande », amely valódi nyalánkság, zenei cukorfalat, amelyet ugyanannyi elragadtatással élvez az előadó, mint közönsége, tipikusan bécsi stílusa itt csodát tesz. Ebben a számban mer bohóckodni, a kislányos mesterkedésektől a mennydörgő kacagásokig, sőt odáig megy, hogy saját magát csúfolja ki ezüstös glissandókban, a közönségre átragadó jó kedvvel. A közönség elalél, néhány néző már második ráadást javasolt : « Zerbinetta » kiabálja valaki, « Zerbinetta » holnap, válaszol jókedvűen a diva. Néhányan közvetlenül mondanak köszönetet idoljuknak, élénk hangon : « Ezer köszönet », mondja valaki. Azonban elkezdődik a második ráadás, mint egy egészségügyi séta, Donizetti Linda di Chamonix-jának áriája, amellyel egyszűen és természetességgel játszik, a nehézségek és a partitúrát teletűzdelő csapdák számára olyan könnyűek és nyilvánvalóak, mint valamely egyszerű kiszámoló versike, és mindez olyan könnyedséggel, hogy az ember megrökönyödik. És hogy ilyen könnyed hangja legyen az est végének, az énekesnő ismét elénekli Adél áriáját, ugyanazzal az örömmel mindenki számára, mielőtt visszavonul, láthatóan csordultig telt szívvel, bravózások esőjében. Friedrich Haider, férje, aki társa, támasza és partnere, szó szerint hordozza, valódi zenekari szőnyeget szőve hangszerének hangjegyei alá, a keze között tartva a szép Oviedoi Filharmonikus zenekart,ezt a fiatal spanyol sereget, amelynek kinevezett karmestere. A zenekar hangja meleg és símogató, pontos, és egyébként szép, kevéssé ismert eredetiségű, ritkaságokból összeállított programmal rendelkezik, Wolf-Ferraritól Chapiig, mely darabokat ízléssel és raffinériával, és elektrizáló lelkesedéssel ad elő. Felejthetetlen este, amelynek során korunk legabszolútabb prima donnája lehetővé tette nekünk, hogy – csaknem elmondhatatlan kieterjedésű művészetén keresztül – belekóstoljunk az örökkévalóság egy pillanatába. Paris. Théâtre des Champs-Elysées, 17 décembre 2009. Wolfgang Amadeus Mozart : Der Schauspieldirektor, Ouverture ; Die Entführung aus dem Serail, "Martern aller Arten". Ermanno Wolf-Ferrari : I Quattro Rusteghi, Vorspiel et intermezzo ; Il Segreto di Susanna, Ouverture. Gaetano Donizetti : Lucia di Lammermoor, "Il dolce suono", "Spargi d’amaro pianto". Ruperto Chapi : Preludio de la Revoltosa. Vincenzo Bellini : Il Pirata, "Oh, s’io potessi", "Col sorriso", "O sole, ti vela". Gaetano Donizetti : Roberto Devereux, Ouverture, "E sara, in questi orribili", "Vivi, ingrato", "Quel sangue". Edita Gruberova, soprano. Orchestre Philharmonique d’Oviedo. Friedrich Haider, direction"
http://www.classiquenews.com/applaudir/lire_article.aspx?article=3411&identifiant=20091219OQM5QAVV817EGEHUHBUNQ0R6I Egy kritika a legutóbbi párizsi koncertről. Akik nem tudnak franciául, alább olvashatja villámfordításban magyarul is. Különösen ajánlott, sőt kötelező olvasmány azoknak, akik vették a bátorságot publikálni véleményüket nyilvános honlapokon, hogy tudják, értsék, lássák: hogyan kell szólni, írni Edita Gruberováról! (Akit a dolog illett, ráadásul még tud is franciául...) "Prima donna assoluta Az egész világon bálványozott, rendkívül változatos repertoárral és már legendássá vált hangi élettartammal rendelkező Prima donna assoluta, a szlovák Edita Gruberova – paradox módon – csak keveset énekelt Franciaországban. Micsoda buzgalommal várta hetek, sőt hónapok óta ezt a párizsi szólóestet száz és száz rajongó és zenekedvelő. És ez a buzgalom minden remélt mértéken túlmenően elnyerte jutalmát, amikor – a tökéletesség ezen fokára emelt – művészetnek sikerül kiállnia az idő próbáját, és megállítania annak előrehaladását. Mert az, amit Gruberova ezen az estén kínált - minden emberi fölé emelkedett, lehetővé téve számára, hogy felemelkedhessen az istenségek ritka sorába; díva, teljes ragyogásában – a díva kifejezés itt semmi egyebet nem jelent, mint istennőt – és, talán, jelenleg az egyetlen – vagy csaknem az egyetlen – olyan énekesnő, aki teljes joggal tarthat igényt erre a címre. Amint belép, az énekesnő azonnal hat erejével, természetes nemességével és királynői viselkedésével. A közönség - amely láthatóan boldog, hogy ilyen hosszú távollét után ismét láthatja - ünnepli még mielőtt egyetlen hangot énekelt is volna. A szörnyű Konstanza ária első szótaga után nyilvánvaló a tény: az énekesnő kivételes hangi formában van, és az est szép lesz, nagyon szép. Ez a mind között rettegett ária, a parancsoló drámaisággal ötvözött bravúrszám, számára csak arra szolgál, hogy hangszerét bemelegítse. És micsoda bemelegítés : bőséges, széles, páratlan rezonanciális gazdagsággal bíró hang, amely elmegy egészen a terem legtávolabbi pontjáit. A hang fiatalsága még mindig megvan, úgy tűnik, a hangszer több mint tíz éve nem változott. A Lammermoori Lucia őrülési jelenetében a díva kibontja a színek azon végtelenségét, amelyet a színfestők legügyesebb és az ötvösök legraffináltabb módján tud használni, a legerőteljesebb forte zavarba ejtő könnyedségével, a legáttetszőbb és legfinomabb, leggyémántkeménységűbb pianisszimóig, alkalmanként szinte a hallhatóság határán, a lélegzetvétel uralásával a vékony hangokban, amelyek a varázslat határán vannak, a közönség lélegzetét szinte a megfulladásig visszatartja, gyakran már azt sem tudva, honnan jön a hang, sem pedig azt, hogy hogyan készül, és milyen kohó milyen fúvószerkezete táplálja. A legato egy magasrangú zenészasszony legatoja, csaknem gyöngysor, amelyen minden egyes hang az előzőből születik, és a következőben hal meg, mintha soha nem kellene levegőt vennie. Dialógusa a fuvolával szó szerint két fúvóshangszer párbeszédévé válik, és mindegyik azon van, hogy merítsen a másik világosságából és tisztaságából. A hang mozgékonysága elképesztő, tökéletesen a levegő kilégzését követi, szabályos, összefonott, akárcsak valamely szalag, amely lebomlik és újra felgöngyölödik, saját magára, ritka pontosággal, és a trillák, amelyek a tökéletességet súrolják. És az éles, metsző hangok - amelyeknél attól lehetett tartani, hogy a kor tönkretette őket - kibomlanak és kitörnek, diadalmasan, erőteljesen, olyan gazdagsággal, amelyhez csak kevés énekesnő mérhető. A terem - amelyben a feszültség olyan volt, mint valamely ív, amely kész arra, hogy széttörjön - csüggve « dívája » ajkain és hangján, felrobban, ujjong, ünnepel, dobog, övült örömében és boldogságában. A fogadás megnyerve. Az énekesnő – azonosulva Bellini Kalózának Imogene-jével - énekesnő folyamatosan mutatja belcanto-technikai palettája színskálájának teljességét. Igen, ez a jelenet olyan mély hangokat követel tőle, amelyek soha nem tartoztak hangjának legjobb részei közé, olyan hangokat, amelyeket soha nem támaszt, de amelyeket egyetlen lélegzetvétellel énekel – kétségtelenül magas hangjai még mindig kirobbanó egészségének egyik titkaként, és a regiszterek közötti váltás - amely szenvedélyesebb drámai invesztícióval párosul mint Luciáé, mind amikor visszatartja magát, mind amikor édes őrületbe esik - néha hallható, da hangjának bősége és az énekvonal finomsága magával ragad. A Roberto Devereux Erzsébetjével Gruberova visszatért egyik legkiteljesedettebb szerepéhez. A személyiség megjelenítése nagyon finom, mind vokálisan, mint pszichológiailag, mindig « belakott », soha nem túljátszott, és érződik rajta a színpadi tapasztalat. Minden egyes szó megélt, minden egyes hang lemért, jól adagolt, kifaragott, a legmélyebb csüggedéstől a legfeketébb haragig. Ami a teljesen bécsi iskolából származó stílust illeti, néha úgy tűnik, hogy helytelenül alkalmazott ebben a par excellence olasz esztétikában, azonban ez is bölcsen kiművelt, mint az énekesnő egyik, ebben a repertoárban ezer közül is felismerhető védjegye. Három fiatal énekes van mellette, akik azért jöttek, hogy a végszavazzanak neki. Ő hagyja eltűnni az énekesnőt a sértett királynő mögött, egészen a legvégső záró, kirobbanó és magabiztos hangig, amely delíriumba taszítja a közönséget, aki boldog és örül, hogy hallhatja a bel cantot teljes kiteljesedésében. Az éljenzések vég nélkülieknek tűnnek, az ünneplés mértéktelen. Engedve a delíriumban lévő terem követelésének, az énekesnő ínyenc örömmel veti bele magát a Denevér Adéljának áriájába « Spiel ich die Unschuld vom Lande », amely valódi nyalánkság, zenei cukorfalat, amelyet ugyanannyi elragadtatással élvez az előadó, mint közönsége, tipikusan bécsi stílusa itt csodát tesz. Ebben a számban mer bohóckodni, a kislányos mesterkedésektől a mennydörgő kacagásokig, sőt odáig megy, hogy saját magát csúfolja ki ezüstös glissandókban, a közönségre átragadó jó kedvvel. A közönség elalél, néhány néző már második ráadást javasolt : « Zerbinetta » kiabálja valaki, « Zerbinetta » holnap, válaszol jókedvűen a diva. Néhányan közvetlenül mondanak köszönetet idoljuknak, élénk hangon : « Ezer köszönet », mondja valaki. Azonban elkezdődik a második ráadás, mint egy egészségügyi séta, Donizetti Linda di Chamonix-jának áriája, amellyel egyszűen és természetességgel játszik, a nehézségek és a partitúrát teletűzdelő csapdák számára olyan könnyűek és nyilvánvalóak, mint valamely egyszerű kiszámoló versike, és mindez olyan könnyedséggel, hogy az ember megrökönyödik. És hogy ilyen könnyed hangja legyen az est végének, az énekesnő ismét elénekli Adél áriáját, ugyanazzal az örömmel mindenki számára, mielőtt visszavonul, láthatóan csordultig telt szívvel, bravózások esőjében. Friedrich Haider, férje, aki társa, támasza és partnere, szó szerint hordozza, valódi zenekari szőnyeget szőve hangszerének hangjegyei alá, a keze között tartva a szép Oviedoi Filharmonikus zenekart,ezt a fiatal spanyol sereget, amelynek kinevezett karmestere. A zenekar hangja meleg és símogató, pontos, és egyébként szép, kevéssé ismert eredetiségű, ritkaságokból összeállított programmal rendelkezik, Wolf-Ferraritól Chapiig, mely darabokat ízléssel és raffinériával, és elektrizáló lelkesedéssel ad elő. Felejthetetlen este, amelynek során korunk legabszolútabb prima donnája lehetővé tette nekünk, hogy – csaknem elmondhatatlan kieterjedésű művészetén keresztül – belekóstoljunk az örökkévalóság egy pillanatába. Paris. Théâtre des Champs-Elysées, 17 décembre 2009. Wolfgang Amadeus Mozart : Der Schauspieldirektor, Ouverture ; Die Entführung aus dem Serail, "Martern aller Arten". Ermanno Wolf-Ferrari : I Quattro Rusteghi, Vorspiel et intermezzo ; Il Segreto di Susanna, Ouverture. Gaetano Donizetti : Lucia di Lammermoor, "Il dolce suono", "Spargi d’amaro pianto". Ruperto Chapi : Preludio de la Revoltosa. Vincenzo Bellini : Il Pirata, "Oh, s’io potessi", "Col sorriso", "O sole, ti vela". Gaetano Donizetti : Roberto Devereux, Ouverture, "E sara, in questi orribili", "Vivi, ingrato", "Quel sangue". Edita Gruberova, soprano. Orchestre Philharmonique d’Oviedo. Friedrich Haider, direction"
1719 parampampoli 2009-11-25 22:49:23 [Válasz erre: 1715 telramund 2009-11-25 10:11:09]
Bizony, a Myto Lucia felvétele remek! Az igaz, hogy még nem Gruberova érett, kiforrott Luciáinak egyike, de hangilag egyszerűen csodálatos, pazar partnerekkel, és mivel rádiófelvétel, nagyon jó hangminőségben. Bécsben a felvétel, sajnos, nem kapható, de Németországban igen. Lucia di Lammermoor - Wiener Staatsoper, 1978.04.19 Matteo Manuguerra (Enrico), Edita Gruberova(Lucia), Peter Dvorsky (Edgardo), Thomas Moser(Arturo), Siegfried Vogel (Raimondo) - vezényel: Giuseppe Patané
Bizony, a Myto Lucia felvétele remek! Az igaz, hogy még nem Gruberova érett, kiforrott Luciáinak egyike, de hangilag egyszerűen csodálatos, pazar partnerekkel, és mivel rádiófelvétel, nagyon jó hangminőségben. Bécsben a felvétel, sajnos, nem kapható, de Németországban igen. Lucia di Lammermoor - Wiener Staatsoper, 1978.04.19 Matteo Manuguerra (Enrico), Edita Gruberova(Lucia), Peter Dvorsky (Edgardo), Thomas Moser(Arturo), Siegfried Vogel (Raimondo) - vezényel: Giuseppe Patané
1718 Gremin 2009-11-25 21:49:29
A Luciákat illetően egyetértek Telramunddal: az EMI felvétel karmestere már messze van jó formájától, bár a szereplők kitűnőek. A Teldec felvételen Shicoff pedig minden csak nem bel canto. A Nightingale felvételen talán csak Tichy gyengébb egy kicsit. Annak idején javasoltam a Rádiónak, hogy csináljanak egy műsort ahol a három felvétel összehasonlítják, sőt, 1998-ban a MÁO-ban is készült egy Lucia őrülési jelenet, ami újabb összehasonlítási alap lehetett volna. Senkit sem érdekelt az ötlet...
A Luciákat illetően egyetértek Telramunddal: az EMI felvétel karmestere már messze van jó formájától, bár a szereplők kitűnőek. A Teldec felvételen Shicoff pedig minden csak nem bel canto. A Nightingale felvételen talán csak Tichy gyengébb egy kicsit. Annak idején javasoltam a Rádiónak, hogy csináljanak egy műsort ahol a három felvétel összehasonlítják, sőt, 1998-ban a MÁO-ban is készült egy Lucia őrülési jelenet, ami újabb összehasonlítási alap lehetett volna. Senkit sem érdekelt az ötlet...
1717 telramund 2009-11-25 14:22:16 [Válasz erre: 1716 Spangel Péter 2009-11-25 10:37:25]
Valóban a magyar sajtóban Gruberova első budapesti fellépésénél K Tünde irta a HH-ban,de akkor én szóltam Neki,hogy ez nem igy van.De úgy tünik mindenkiben ez maradt meg. Igen Haider remek karmester elmélyült Richard Strauss kutató is egyben.
Valóban a magyar sajtóban Gruberova első budapesti fellépésénél K Tünde irta a HH-ban,de akkor én szóltam Neki,hogy ez nem igy van.De úgy tünik mindenkiben ez maradt meg. Igen Haider remek karmester elmélyült Richard Strauss kutató is egyben.
1716 Spangel Péter 2009-11-25 10:37:25 [Válasz erre: 1715 telramund 2009-11-25 10:11:09]
No ez utóbbit több helyütt olvastam, ennyit a bulvársajtó hitelességéről. Haider szerintem remek karmester, a zenének rendel alá mindent.
No ez utóbbit több helyütt olvastam, ennyit a bulvársajtó hitelességéről. Haider szerintem remek karmester, a zenének rendel alá mindent.
1715 telramund 2009-11-25 10:11:09 [Válasz erre: 1714 Spangel Péter 2009-11-25 08:44:09]
Sajnos a 3 stúdió Lucia közül még a legjobb a harmadik ,amit Haider vezényelt ott Jose Brost Edgardo./Nichtingale/ Sajnos az EMI felvétel6ez az első/ a karmester tempói miatt ,a második Teldec Shicoff nem épp legjobb formában énekeltEdgarja miatt szorul háttérben bár mindkettőn Edita nagyszerű. Haider egyébként sosem volt férje Gruberovának,de kétségtelen,hogy zenei együttmüködésük nagyszerű,főként ami a dalesteket illette.Erre számtalan élő illetve stúdiofelvétel a bizonyiték. Mytonál is vannak jó bécsi life-k Luciaból....
Sajnos a 3 stúdió Lucia közül még a legjobb a harmadik ,amit Haider vezényelt ott Jose Brost Edgardo./Nichtingale/ Sajnos az EMI felvétel6ez az első/ a karmester tempói miatt ,a második Teldec Shicoff nem épp legjobb formában énekeltEdgarja miatt szorul háttérben bár mindkettőn Edita nagyszerű. Haider egyébként sosem volt férje Gruberovának,de kétségtelen,hogy zenei együttmüködésük nagyszerű,főként ami a dalesteket illette.Erre számtalan élő illetve stúdiofelvétel a bizonyiték. Mytonál is vannak jó bécsi life-k Luciaból....
1714 Spangel Péter 2009-11-25 08:44:09 [Válasz erre: 1713 Licht Alberich 2009-11-24 22:05:35]
No, kérem, ezt a két felvételt nagyon meghallgatnám!!! Donizetti: Lucia di Lammermoor 2 CDs 71:34 76:23 DDD EMI Classics 7 64622 2 P1984 C1992 Recorded 05. 1983., No.1 Studio, Abbey Road, London Royal Philharmonic Orchestra, Ambrosian Opera Chorus, Nicola Rescigno (cond.) Edita Gruberova (Lucia), Alfredo Kraus (Edgardo), Renato Bruson (Enrico), Robert Lloyd (Raimondo), Kathleen Kuhlmann (Alisa), Bruno Lazzaretti (Normanno), Bonaventura Bottone (Arturo) Score of the opera + Donizetti: Lucia di Lammermoor 2 CDs 68:07 75:03 DDD Teldec 9031-72306-2 P1992 C1992 Recorded 09. 1991., St. Augustine's Church, London London Symphony Orchestra, The Ambrosian Singers, Richard Bonynge (cond.) Alexandru Agache (Enrico), Edita Gruberova (Lucia), Neil Shicoff (Edgardo), Bernard Lombardo (Arturo), Alastair Miles (Raimondo), Diana Montague (Alisa), Francesco Piccoli (Normanno) Score of the opera
No, kérem, ezt a két felvételt nagyon meghallgatnám!!! Donizetti: Lucia di Lammermoor 2 CDs 71:34 76:23 DDD EMI Classics 7 64622 2 P1984 C1992 Recorded 05. 1983., No.1 Studio, Abbey Road, London Royal Philharmonic Orchestra, Ambrosian Opera Chorus, Nicola Rescigno (cond.) Edita Gruberova (Lucia), Alfredo Kraus (Edgardo), Renato Bruson (Enrico), Robert Lloyd (Raimondo), Kathleen Kuhlmann (Alisa), Bruno Lazzaretti (Normanno), Bonaventura Bottone (Arturo) Score of the opera + Donizetti: Lucia di Lammermoor 2 CDs 68:07 75:03 DDD Teldec 9031-72306-2 P1992 C1992 Recorded 09. 1991., St. Augustine's Church, London London Symphony Orchestra, The Ambrosian Singers, Richard Bonynge (cond.) Alexandru Agache (Enrico), Edita Gruberova (Lucia), Neil Shicoff (Edgardo), Bernard Lombardo (Arturo), Alastair Miles (Raimondo), Diana Montague (Alisa), Francesco Piccoli (Normanno) Score of the opera
1713 Licht Alberich 2009-11-24 22:05:35 [Válasz erre: 1709 Spangel Péter 2009-11-24 21:54:54]
Micsoda kérdés!!! Ajánlom figyelmedbe [url]http://www.gruberova.com;ezt[/url] a honlapot. Kigyűjtöd, és leírod 50X Gruberova összes Lucia előadásának időpontját (szereposztással). :-)
Micsoda kérdés!!! Ajánlom figyelmedbe [url]http://www.gruberova.com;ezt[/url] a honlapot. Kigyűjtöd, és leírod 50X Gruberova összes Lucia előadásának időpontját (szereposztással). :-)
1712 Momo von Hofmannsthal 2009-11-24 21:57:31 [Válasz erre: 1711 Spangel Péter 2009-11-24 21:56:57]
:-)))))
:-)))))
1711 Spangel Péter 2009-11-24 21:56:57 [Válasz erre: 1710 Momo von Hofmannsthal 2009-11-24 21:55:10]
Megtisztelő! Gruberova hangfenomén hangfenség 50X!
Megtisztelő! Gruberova hangfenomén hangfenség 50X!
1710 Momo von Hofmannsthal 2009-11-24 21:55:10 [Válasz erre: 1708 Spangel Péter 2009-11-24 21:51:59]
á... ilyenkor szólíts nyugodtan Bélának. :-)
á... ilyenkor szólíts nyugodtan Bélának. :-)
1709 Spangel Péter 2009-11-24 21:54:54 [Válasz erre: 1708 Spangel Péter 2009-11-24 21:51:59]
Gruberovával csak a Norma van meg, milyen Bellini-felvételei vannak és és nem tudom, énekelt-e valaha Luciát.
Gruberovával csak a Norma van meg, milyen Bellini-felvételei vannak és és nem tudom, énekelt-e valaha Luciát.
1708 Spangel Péter 2009-11-24 21:51:59 [Válasz erre: 1707 Momo von Hofmannsthal 2009-11-24 21:49:06]
Hangfenség jó lesz?
Hangfenség jó lesz?
1707 Momo von Hofmannsthal 2009-11-24 21:49:06 [Válasz erre: 1706 Spangel Péter 2009-11-24 21:46:33]
de az én topicomba le ne írd 50x, hogy Istennő... :-)))
de az én topicomba le ne írd 50x, hogy Istennő... :-)))
1706 Spangel Péter 2009-11-24 21:46:33 [Válasz erre: 1703 Spangel Péter 2009-11-24 21:36:20]
Momoval... -:))) Gruberova meg tolmácsolt volna. Pozsonyi magyarról MÜPA-magyarra...
Momoval... -:))) Gruberova meg tolmácsolt volna. Pozsonyi magyarról MÜPA-magyarra...
1705 Spangel Péter 2009-11-24 21:44:57 [Válasz erre: 1701 Pancoletti 2009-11-24 21:28:30]
Sajnos a buksim már ködösödik és enyhén tarosodik, ez utóbbit a feleségem természetes dolognak tartja... Az isteni Gruberovának viszont mennyei hajkoronája és fejedelmi tartása van. És ahogy vonul, azt meg tanítani kéne. Amennyben a férje, Haider dirigált volna, akkor a végén még kettejük egymás iránti érzelemgazdagságát is megtapasztalhatta volna a közönség.
Sajnos a buksim már ködösödik és enyhén tarosodik, ez utóbbit a feleségem természetes dolognak tartja... Az isteni Gruberovának viszont mennyei hajkoronája és fejedelmi tartása van. És ahogy vonul, azt meg tanítani kéne. Amennyben a férje, Haider dirigált volna, akkor a végén még kettejük egymás iránti érzelemgazdagságát is megtapasztalhatta volna a közönség.
1703 Spangel Péter 2009-11-24 21:36:20 [Válasz erre: 1702 macskás 2009-11-24 21:31:33]
Utólag elárulom, hog kivel szerettem volna... -:))) Semmi baj, Macsek!
Utólag elárulom, hog kivel szerettem volna... -:))) Semmi baj, Macsek!
1702 macskás 2009-11-24 21:31:33 [Válasz erre: 1701 Pancoletti 2009-11-24 21:28:30]
HAH, honnan tudnánk akkor, kivel akar interjút csinálni, kritikát írni, sajnálatosan nem tudni elmenni a koncertre???? :))) (bocs, Péter:))))
HAH, honnan tudnánk akkor, kivel akar interjút csinálni, kritikát írni, sajnálatosan nem tudni elmenni a koncertre???? :))) (bocs, Péter:))))
1701 Pancoletti 2009-11-24 21:28:30 [Válasz erre: 1700 Spangel Péter 2009-11-24 20:46:13]
nem kopizod be ötvenszer? :D nagyon bírnám, ha a szép, fekete buksidat kitiltanák miatta két hétre... ;) :D:D:D Jó éjt!
nem kopizod be ötvenszer? :D nagyon bírnám, ha a szép, fekete buksidat kitiltanák miatta két hétre... ;) :D:D:D Jó éjt!
1700 Spangel Péter 2009-11-24 20:46:13
Momo pentenciája: Gruberova ISTENNŐ (50x)!!!
Momo pentenciája: Gruberova ISTENNŐ (50x)!!!
1699 Gremin 2009-11-24 15:49:56
Ad Beatrice: mea maxima culpa! A karmestert illetően tévedtem, s mikor feladtam hozzászólásomat, már rájöttem, de késő volt. Sajnálom azt is, hogy nem fogalmaztam pontosan a "fachokat" illetően sem: arra akartam utalni, de hiszen mindannyian értjük, hogy mire is: a tipikus és szokásos koloraturszoprán szerepeken - Éj királynője, Konstanze, Olympia, stb.,de akár a Lammermoori Lucia - rég "túl van" Edita Gruberova. Még akkor is, ha ezeket vagy egy részüket mármikor énekelhetné, s énekli is, mint a Luciát vagy egyes Mozart áriákat. Az Anna Bolena, a Roberto Devereux, a Norma pedig, valljuk be, ritkán szerepel a korábbiakat éneklő művésznők repertoárján. Ha meg Sills-szerű énekesnők odáig merészkednek ,hogy ez utóbbiakat énekeljék, ismerjük az eredményeket. Marad az egy kézen megszámolható "Ausnahmekünstlerin", akik képesek erre. Pusztán erre kívántam utalni, elfogadom, sután. Jómagam -Gruberova rajongóként is - megmaradok a kereskedelmi forgalomban kapható felvételeknél, s ezekre kívántam utalni. Persze tudom én is, hogy miféle anyagok keringenek "világszerte", s örülök, hogy Beatrice segített az olvasóknak ebben, de attól azok még a széles értelemben vett nagyközönség számára nem hozzáférhetők, s ez nagy kár. Ezért örültem a nem ideális körülmények között felvett Lucreziának is. Ma már nem sok esélyt látok arra, hogy egy kereskedelmi fogalomba kerülő Lucia felvételre kerüljön, pedig a cd-k mellett, sőt, sokszor helyett, éppen ezek adhatnának teljesebb képet Edita művészetéről. Ha megszólalok legközelebb, amit egyébként én is ritkán teszek, igyekszem majd precízen fogalmazni.
Ad Beatrice: mea maxima culpa! A karmestert illetően tévedtem, s mikor feladtam hozzászólásomat, már rájöttem, de késő volt. Sajnálom azt is, hogy nem fogalmaztam pontosan a "fachokat" illetően sem: arra akartam utalni, de hiszen mindannyian értjük, hogy mire is: a tipikus és szokásos koloraturszoprán szerepeken - Éj királynője, Konstanze, Olympia, stb.,de akár a Lammermoori Lucia - rég "túl van" Edita Gruberova. Még akkor is, ha ezeket vagy egy részüket mármikor énekelhetné, s énekli is, mint a Luciát vagy egyes Mozart áriákat. Az Anna Bolena, a Roberto Devereux, a Norma pedig, valljuk be, ritkán szerepel a korábbiakat éneklő művésznők repertoárján. Ha meg Sills-szerű énekesnők odáig merészkednek ,hogy ez utóbbiakat énekeljék, ismerjük az eredményeket. Marad az egy kézen megszámolható "Ausnahmekünstlerin", akik képesek erre. Pusztán erre kívántam utalni, elfogadom, sután. Jómagam -Gruberova rajongóként is - megmaradok a kereskedelmi forgalomban kapható felvételeknél, s ezekre kívántam utalni. Persze tudom én is, hogy miféle anyagok keringenek "világszerte", s örülök, hogy Beatrice segített az olvasóknak ebben, de attól azok még a széles értelemben vett nagyközönség számára nem hozzáférhetők, s ez nagy kár. Ezért örültem a nem ideális körülmények között felvett Lucreziának is. Ma már nem sok esélyt látok arra, hogy egy kereskedelmi fogalomba kerülő Lucia felvételre kerüljön, pedig a cd-k mellett, sőt, sokszor helyett, éppen ezek adhatnának teljesebb képet Edita művészetéről. Ha megszólalok legközelebb, amit egyébként én is ritkán teszek, igyekszem majd precízen fogalmazni.
1698 parampampoli 2009-11-24 14:35:55
Még egy kritika a 16-i koncertről: http://www.operaportal.hu/index.php?id=1631&cid=38918
Még egy kritika a 16-i koncertről: http://www.operaportal.hu/index.php?id=1631&cid=38918
1697 parampampoli 2009-11-24 13:51:55 [Válasz erre: 1696 Beatrice 2009-11-24 13:07:33]
Beatrice értékes pontosításaiért őszinte köszönet. Még csak annyit tennék hozzá, hogy Zerbinetta áriájából elképesztően jó koncertfelvételek is forognak a gyűjtők között, kiemelném a következőket: 1993. Tokió, 1997. München (a legzseniálisabb mind közül!!), 2000. Madrid., továbbá létezik egy 2001-es madridi Lucia-felvétel is, bár valóban nem került kereskedelmi forgalomba. És hála az égnek az ős-Aridnét még Karl Böhm pálcája alatt, az eredeti casttal őrzi a filmszalag, és nemrég került forgalomba dvd-n.
Beatrice értékes pontosításaiért őszinte köszönet. Még csak annyit tennék hozzá, hogy Zerbinetta áriájából elképesztően jó koncertfelvételek is forognak a gyűjtők között, kiemelném a következőket: 1993. Tokió, 1997. München (a legzseniálisabb mind közül!!), 2000. Madrid., továbbá létezik egy 2001-es madridi Lucia-felvétel is, bár valóban nem került kereskedelmi forgalomba. És hála az égnek az ős-Aridnét még Karl Böhm pálcája alatt, az eredeti casttal őrzi a filmszalag, és nemrég került forgalomba dvd-n.
1696 Beatrice 2009-11-24 13:07:33 [Válasz erre: 1692 Gremin 2009-11-24 08:51:18]
Ritkán szólalok meg itt, de Gremin némely sületlenségét kiigazítanám, nehogy tévtanként továbbterjedjenek: Nem igaz, hogy a DVD-n kiadott Lucreziában új karmester van, és az eredeti lemondott. A felvett júliusi előadás karmestere megegyezik a premier és az első széria karmesterével: Bertrand de Billy. (Azt kell mondjam, hogy sajnos: a későbbi őszi széria - valóban beugró - karmestere, Paolo Arrivabeni, sokkal magasabb színvonalat produkált, mint de Billy. Ez személyes tapasztalat: négyszer láttam az előadást de Billy vezénylete alatt, és egyszer Arrivabenivel.) Nem igaz az sem, hogy sose vettek fel videóra élő Zerbinettát Gruberovával. Én három ilyen felvételről tudok, két barcelonairól (1990 és 2002) és egy bécsiről (1996). Az más kérdés, hogy egyiket se adták ki hivatalosan. A két barcelonai felvétel kalózfelvételként kering, a bécsiből csak a nagyáriát ismerem. Luciából is létezik teljes élő videófelvétel (Tokió, 1996), meg létezik még egy korai Puritani videó is (Bregenz, 1985). Hivatalosan azonban mindezidáig nem adták ki őket. Gremin azon kijelentését, hogy Gruberova "minden fachban otthonos", nem tudom értelmezni. Ha csak a szoprán-fachokat tekintjük is, Gruberova akkor se ment a közelébe egyetlen drámai szoprán szerepnek sem, és lírai szoprán szerepet is csak nagyon keveset énekelt. Ha valaki, Ő aztán nagyon jól ismeri a hangja adottságait. Annyiban egyetértek Greminnel, hogy a most kiadott Lucrezia DVD gyakorlatilag egyetlen előadás dokumentuma, és így kell tekinteni. (A második felvett előadáson, ami vagy egy az egyben, vagy nagyrészt került a DVD-re, ott voltam.) Az élő előadások ilyenek: egyik rész az egyikben sikerül jobban, másik a másikban. A szóban forgó előadás is ilyen volt: a finálé volt már (kicsit) jobb is más előadásokban, de - legalábbis számomra - a Lucrezia-Alfonso duett ebben a júliusi előadásban volt a csúcs (mondom az általam megtekintett 5 előadás alapján). A záró Esz tekintetében pedig maximálisan egyetértek Parampampolival.
Ritkán szólalok meg itt, de Gremin némely sületlenségét kiigazítanám, nehogy tévtanként továbbterjedjenek: Nem igaz, hogy a DVD-n kiadott Lucreziában új karmester van, és az eredeti lemondott. A felvett júliusi előadás karmestere megegyezik a premier és az első széria karmesterével: Bertrand de Billy. (Azt kell mondjam, hogy sajnos: a későbbi őszi széria - valóban beugró - karmestere, Paolo Arrivabeni, sokkal magasabb színvonalat produkált, mint de Billy. Ez személyes tapasztalat: négyszer láttam az előadást de Billy vezénylete alatt, és egyszer Arrivabenivel.) Nem igaz az sem, hogy sose vettek fel videóra élő Zerbinettát Gruberovával. Én három ilyen felvételről tudok, két barcelonairól (1990 és 2002) és egy bécsiről (1996). Az más kérdés, hogy egyiket se adták ki hivatalosan. A két barcelonai felvétel kalózfelvételként kering, a bécsiből csak a nagyáriát ismerem. Luciából is létezik teljes élő videófelvétel (Tokió, 1996), meg létezik még egy korai Puritani videó is (Bregenz, 1985). Hivatalosan azonban mindezidáig nem adták ki őket. Gremin azon kijelentését, hogy Gruberova "minden fachban otthonos", nem tudom értelmezni. Ha csak a szoprán-fachokat tekintjük is, Gruberova akkor se ment a közelébe egyetlen drámai szoprán szerepnek sem, és lírai szoprán szerepet is csak nagyon keveset énekelt. Ha valaki, Ő aztán nagyon jól ismeri a hangja adottságait. Annyiban egyetértek Greminnel, hogy a most kiadott Lucrezia DVD gyakorlatilag egyetlen előadás dokumentuma, és így kell tekinteni. (A második felvett előadáson, ami vagy egy az egyben, vagy nagyrészt került a DVD-re, ott voltam.) Az élő előadások ilyenek: egyik rész az egyikben sikerül jobban, másik a másikban. A szóban forgó előadás is ilyen volt: a finálé volt már (kicsit) jobb is más előadásokban, de - legalábbis számomra - a Lucrezia-Alfonso duett ebben a júliusi előadásban volt a csúcs (mondom az általam megtekintett 5 előadás alapján). A záró Esz tekintetében pedig maximálisan egyetértek Parampampolival.
1695 pancsova 2009-11-24 12:26:21 [Válasz erre: 1693 Robesz 2009-11-24 10:35:17]
mindenben egyetértek robesszel. de a dupla helyár nem áll, mert a mao földszinti helyára kb. egyezik a mupa azonos kategóriájával, és a 3. emelet se különbözik nagyon (3500-3900 ft). párszáz forintos, nemlátó jegyek tényleg nem kaphatók.
mindenben egyetértek robesszel. de a dupla helyár nem áll, mert a mao földszinti helyára kb. egyezik a mupa azonos kategóriájával, és a 3. emelet se különbözik nagyon (3500-3900 ft). párszáz forintos, nemlátó jegyek tényleg nem kaphatók.
1693 Robesz 2009-11-24 10:35:17
Bevallom, nekem a Müpá-s volt az első koncertszerű előadás, amin eddig voltam. Nagyon pozitív élményeket szereztem, először is olyan kellemesen szólt minden, mintha cd-t hallgattam volna. Másodsorban EG olyan kifejezéstechnikával bír, hogy az ő jelenetei gyakorlatilag meg voltak rendezve saját maga által. Mindemellett gyönyörűen énekelt. Kristálytiszta, csilingelő hangok, hatalmas élmény volt hallgatni. Meg is lepett hogy ennyire tiszta, az említett Lucrezia után számítottam arra, hogy leszenek majd kevésbé tiszta hangok, de semmi, az idő vasfoga semmit nem fog rajta! Legalábbis ezen az estén nem volt érezhető. Oprisanu kedves, szerény, és hálás személyiség, s ha egy kicsit jobban kinyílna és bátrabb volna még nagyobb élményeket tudna okozni, s akkor a kettős is fel tudott volna emelkedni. Összességében véve nagy élmény volt a várva várt koncert, s ha belegondolok, hogy egy operaházi jegy duplájáért mit kaptunk, hát lehetnének gyakrabban ilyen esték...!
Bevallom, nekem a Müpá-s volt az első koncertszerű előadás, amin eddig voltam. Nagyon pozitív élményeket szereztem, először is olyan kellemesen szólt minden, mintha cd-t hallgattam volna. Másodsorban EG olyan kifejezéstechnikával bír, hogy az ő jelenetei gyakorlatilag meg voltak rendezve saját maga által. Mindemellett gyönyörűen énekelt. Kristálytiszta, csilingelő hangok, hatalmas élmény volt hallgatni. Meg is lepett hogy ennyire tiszta, az említett Lucrezia után számítottam arra, hogy leszenek majd kevésbé tiszta hangok, de semmi, az idő vasfoga semmit nem fog rajta! Legalábbis ezen az estén nem volt érezhető. Oprisanu kedves, szerény, és hálás személyiség, s ha egy kicsit jobban kinyílna és bátrabb volna még nagyobb élményeket tudna okozni, s akkor a kettős is fel tudott volna emelkedni. Összességében véve nagy élmény volt a várva várt koncert, s ha belegondolok, hogy egy operaházi jegy duplájáért mit kaptunk, hát lehetnének gyakrabban ilyen esték...!
1692 Gremin 2009-11-24 08:51:18
Kedves Barátaim! Edita Gruberova bizonyos szempontból túl van már fachbeli besorolásokon, már ami a játszott, énekelt szerepeit illeti. Egyébként is, hol hallunk ma már olyat, hogy lírai szoprán koloratur készséggel (Rost A. anno decenbál...). Eltüntek a fachok, bár ő mindig nagyon tudatosan építette pályályát. Őt ma már prima donna assolutának nevezik, aki minden fachban otthonos. Persze a ő Brünnhildéje az Anna Bolena. Lucrezia: sajnálom, de örülök is, hogy ez a DVD megjelent.Képzeljetek el egy szituációt. Müncheni Festspiele, 2 előadás, zenekari próba nincs, csak egy "felújító, bejáró" próba az üzemházban, az eredeti karmester lemond és más ugrik be. A darab tél óta nem volt színpadon, és kitalálják hogy filmre kell venni. Amit láttok, ennek a két előadásnak a terméke. Az első előadáson szinte nem készült használható snitt, mert mindenki a helyét (esetleg a hangját) kereste -öt hónap igen hosszú idő-, a felvétel szinte csak egy előadásra korlátozódott. Ennek maximálisan dokumentum-értéke van, s annak pedig nagyon jó, mert legalább felvették! Egy előadás alatt a kitűnő Brian Large sem tud csodákat művelni. S persze a szereplők sem. A pillanatnyi diszpozíció dönt. Kár, hogy a dvd-n a körülményeket nem tüntetik föl, majd pedig a főszereplőn elverik a port. Láttam már olyan cd-t,Carlos Kleiberrel, aminek a hátulján felírták, hogy a hangminőség nem felel meg a mai sztenderdeknek, de fontosnak ítélik, hogy megjelenjen, az interpretáció miatt...Azért örülök, hogy felvették, mert Gruberova parádés szerepeit, a Luciát, a A Puritánokat (leszámítva egy igen rossz minődési barcelónait) vagy egy élő Zerbinettát nem méltóztatott felvenni senki sem idejében. Mindig voltak, akik fontosabbak voltak nála. Sajnos, vagy hál'Istennek, ő sohasem volt a nagy cégek marketingkreatúrája a la Netrebko, Bartoli. Mindegy is, mi így szeretjük. S kérem, csinálja bárki utána csak azt, amit múlt hétfőn a MüPában láthattunk. Már annyi Gruberova-utódnak kikiáltott énekesnő tűnt el a süllyeesztőben, miközben ő vigan énekel, nem is akárhogy.
Kedves Barátaim! Edita Gruberova bizonyos szempontból túl van már fachbeli besorolásokon, már ami a játszott, énekelt szerepeit illeti. Egyébként is, hol hallunk ma már olyat, hogy lírai szoprán koloratur készséggel (Rost A. anno decenbál...). Eltüntek a fachok, bár ő mindig nagyon tudatosan építette pályályát. Őt ma már prima donna assolutának nevezik, aki minden fachban otthonos. Persze a ő Brünnhildéje az Anna Bolena. Lucrezia: sajnálom, de örülök is, hogy ez a DVD megjelent.Képzeljetek el egy szituációt. Müncheni Festspiele, 2 előadás, zenekari próba nincs, csak egy "felújító, bejáró" próba az üzemházban, az eredeti karmester lemond és más ugrik be. A darab tél óta nem volt színpadon, és kitalálják hogy filmre kell venni. Amit láttok, ennek a két előadásnak a terméke. Az első előadáson szinte nem készült használható snitt, mert mindenki a helyét (esetleg a hangját) kereste -öt hónap igen hosszú idő-, a felvétel szinte csak egy előadásra korlátozódott. Ennek maximálisan dokumentum-értéke van, s annak pedig nagyon jó, mert legalább felvették! Egy előadás alatt a kitűnő Brian Large sem tud csodákat művelni. S persze a szereplők sem. A pillanatnyi diszpozíció dönt. Kár, hogy a dvd-n a körülményeket nem tüntetik föl, majd pedig a főszereplőn elverik a port. Láttam már olyan cd-t,Carlos Kleiberrel, aminek a hátulján felírták, hogy a hangminőség nem felel meg a mai sztenderdeknek, de fontosnak ítélik, hogy megjelenjen, az interpretáció miatt...Azért örülök, hogy felvették, mert Gruberova parádés szerepeit, a Luciát, a A Puritánokat (leszámítva egy igen rossz minődési barcelónait) vagy egy élő Zerbinettát nem méltóztatott felvenni senki sem idejében. Mindig voltak, akik fontosabbak voltak nála. Sajnos, vagy hál'Istennek, ő sohasem volt a nagy cégek marketingkreatúrája a la Netrebko, Bartoli. Mindegy is, mi így szeretjük. S kérem, csinálja bárki utána csak azt, amit múlt hétfőn a MüPában láthattunk. Már annyi Gruberova-utódnak kikiáltott énekesnő tűnt el a süllyeesztőben, miközben ő vigan énekel, nem is akárhogy.
1691 parampampoli 2009-11-23 22:29:13
Akkor hát Lucrezia?? Legyen. A záróhang kétségtelenül nem Gruberova legszebb Esz-jei közül való, ami a hang színét illeti. Szerintem pont azért, mert előtte a mély hangokat jobban kinyitotta, mint máskor szokta, nyilván az erőteljesebb hatás kedvéért, magyarán tett egy kompromisszumot, nem a saját hangján énekelte őket, és emiatt az Eszt nem tudta a megfelelő pozícióba helyezni. Elismerem, hogy nem gyönyörű az az egy hang, viszont tagadom, hogy alacsony lenne, zongorán is ellenőriztem, és -- szerintem -- állatian expresszív, mert fantasztikusan közvetíti Lucrezia teljes kétségbeesését. Röviden: lehet, hogy nem szép, de igaz!! (Ugyanez volt mindig is a véleményem pl. Callas második stúdió-Luciája Őrülési jelenetében a záró Esz-ről is.) Óvnék azonban mindenkit attól, hogy egy alakítást egyetlen este egyetlen hangja alapján ítéljen meg!! Egyrészt, mert Gruberova a Lucrezia müncheni premierjén és második előadásán -- mindkettőről felvételem van döbbenetes záró Esz-t énekelt, fantasztikus fénnyel, színnel és erővel, továbbá a dvd-n látható előadásban is a záróhangot leszámítva csodálatosan énekelt végig, akinek nincs meg a dvd-n, meghallgathatja a tubuson is: az együttesekben, a kettősökben, és az első felvonás áriájában is az a belcanto csoda, aki mindig is volt. Aki pedig kételkedik Gruberova Lucréziájában, nézze meg a barcelonai debütálás két részletét: http://www.youtube.com/watch?v=N5-wEP67ZV0 http://www.youtube.com/watch?v=fFOEISUIXeM&feature=PlayList&p=CCA4EEAC62E0E37E&playnext=1&playnext_from=PL&index=55
Akkor hát Lucrezia?? Legyen. A záróhang kétségtelenül nem Gruberova legszebb Esz-jei közül való, ami a hang színét illeti. Szerintem pont azért, mert előtte a mély hangokat jobban kinyitotta, mint máskor szokta, nyilván az erőteljesebb hatás kedvéért, magyarán tett egy kompromisszumot, nem a saját hangján énekelte őket, és emiatt az Eszt nem tudta a megfelelő pozícióba helyezni. Elismerem, hogy nem gyönyörű az az egy hang, viszont tagadom, hogy alacsony lenne, zongorán is ellenőriztem, és -- szerintem -- állatian expresszív, mert fantasztikusan közvetíti Lucrezia teljes kétségbeesését. Röviden: lehet, hogy nem szép, de igaz!! (Ugyanez volt mindig is a véleményem pl. Callas második stúdió-Luciája Őrülési jelenetében a záró Esz-ről is.) Óvnék azonban mindenkit attól, hogy egy alakítást egyetlen este egyetlen hangja alapján ítéljen meg!! Egyrészt, mert Gruberova a Lucrezia müncheni premierjén és második előadásán -- mindkettőről felvételem van döbbenetes záró Esz-t énekelt, fantasztikus fénnyel, színnel és erővel, továbbá a dvd-n látható előadásban is a záróhangot leszámítva csodálatosan énekelt végig, akinek nincs meg a dvd-n, meghallgathatja a tubuson is: az együttesekben, a kettősökben, és az első felvonás áriájában is az a belcanto csoda, aki mindig is volt. Aki pedig kételkedik Gruberova Lucréziájában, nézze meg a barcelonai debütálás két részletét: http://www.youtube.com/watch?v=N5-wEP67ZV0 http://www.youtube.com/watch?v=fFOEISUIXeM&feature=PlayList&p=CCA4EEAC62E0E37E&playnext=1&playnext_from=PL&index=55
1690 zsoly 2009-11-23 20:39:33 [Válasz erre: 1688 telramund 2009-11-23 20:35:58]
Bocs, Telramund! Most Parampapoli említett a Lucreziát, összekevertelek, sorry! A jelen idő sem a fachra vontakozik. Orfeusz nem relativizálta fachra a többször ismételt kijelentését.
Bocs, Telramund! Most Parampapoli említett a Lucreziát, összekevertelek, sorry! A jelen idő sem a fachra vontakozik. Orfeusz nem relativizálta fachra a többször ismételt kijelentését.
1689 zsoly 2009-11-23 20:36:22 [Válasz erre: 1687 bermuda 2009-11-23 20:33:55]
Igen, igen. Én sem akartam itt hosszan ecsetelni ezt a dolgot, meg elemezgetni a Lucreziát, csak... A rajongói túlzásoknak is vannak azért határai.
Igen, igen. Én sem akartam itt hosszan ecsetelni ezt a dolgot, meg elemezgetni a Lucreziát, csak... A rajongói túlzásoknak is vannak azért határai.
1688 telramund 2009-11-23 20:35:58 [Válasz erre: 1684 zsoly 2009-11-23 20:29:29]
A mély hangokat illetően igazságod van,de Lukréciáról én nem nagyon irtam, illetve akkor amikor élőben hallottam télen. Jelen időről beszélsz.Ne tartsd vissza magad.Ki jobb nála ebben a fachban?
A mély hangokat illetően igazságod van,de Lukréciáról én nem nagyon irtam, illetve akkor amikor élőben hallottam télen. Jelen időről beszélsz.Ne tartsd vissza magad.Ki jobb nála ebben a fachban?
1687 bermuda 2009-11-23 20:33:55 [Válasz erre: 1684 zsoly 2009-11-23 20:29:29]
Ez a Lucrezia valóban nem igazán sikeres, ennek alapján sajnos-nekem is nagy csalódás, bár én nem vagyok Gruberova-fan.
Ez a Lucrezia valóban nem igazán sikeres, ennek alapján sajnos-nekem is nagy csalódás, bár én nem vagyok Gruberova-fan.
1686 telramund 2009-11-23 20:31:52
Igen Corelli után Ő jöhetett volna,de sajnos lett belőle egy nagy mache.Kár.Nagyon kár. Egyébként igazán nem szállok itt vitába,mert a tenor hang számomra nem nem jön be Ilosfalvyt és Corellit,bizonyos szerepekben di Stefanot és Pavarottit leszámitva.
Igen Corelli után Ő jöhetett volna,de sajnos lett belőle egy nagy mache.Kár.Nagyon kár. Egyébként igazán nem szállok itt vitába,mert a tenor hang számomra nem nem jön be Ilosfalvyt és Corellit,bizonyos szerepekben di Stefanot és Pavarottit leszámitva.
1685 bermuda 2009-11-23 20:30:38
Megpróbálhatunk esetleg a topik tárgyánál maradni?
Megpróbálhatunk esetleg a topik tárgyánál maradni?
1684 zsoly 2009-11-23 20:29:29 [Válasz erre: 1681 Orfeusz 2009-11-23 20:18:49]
Nem akartam megszólalni, de most már nem bírtam magamban tartani. Nizajemon és Telramund is említette a Lucreziát, hát igen. Felraktam a Lucreziát, mert igencsak nem hittem a fülemnek. És elgondolkodtam azon, amit a Papíruszos kritikus a Normáról írt. Csöppet sem nevezném elmebetegnek. Azt már inkább tartom cikinek (sorry!), hogy valaki JELEN IDŐBEN Gruberovát tartsa a legnagyobb énekesnőnek. Meg lehet hallgatni: a Lucrezia-záróhang alig negyed hanggal van alatta, és ettől eltekintve is jóindulattal visításnak nevezném. Igen kérem, lehet festeni is, és lehet nyugodtan drámainak nevezni. Hangnak már kevésbé nevezném. De amin a legjobban elképedtem az nem is a tophang (mindenkinek elsülhet rosszul), hanem a középfekvés hörgései, meleg levegői és huhogásai. Meg lehet hallgatni. Ja, biztos ez is drámai effektus. Nem láttam a Normát, nem is arról írok, hanem a Lucreziáról, amit mindenki meghallgathat. És eszem ágában sincs Gruberova nagyságát és életművét megkérdőjelezni! Sőt! Csak nagyon zavar, hogy egyesek elmebetegnek titulálnak kritikusokat, maguk pedig JELEN IDŐBEN írkálnak olyan dolgokat, amik igencsak "peinlich",ahogy a német mondaná. Gruberova a legnagyobb operaénekesek közé tartozott fénykorában. Ez vitathatatlan. De nem 'folyamatos jelenidőben' már, ha kérhetem.
Nem akartam megszólalni, de most már nem bírtam magamban tartani. Nizajemon és Telramund is említette a Lucreziát, hát igen. Felraktam a Lucreziát, mert igencsak nem hittem a fülemnek. És elgondolkodtam azon, amit a Papíruszos kritikus a Normáról írt. Csöppet sem nevezném elmebetegnek. Azt már inkább tartom cikinek (sorry!), hogy valaki JELEN IDŐBEN Gruberovát tartsa a legnagyobb énekesnőnek. Meg lehet hallgatni: a Lucrezia-záróhang alig negyed hanggal van alatta, és ettől eltekintve is jóindulattal visításnak nevezném. Igen kérem, lehet festeni is, és lehet nyugodtan drámainak nevezni. Hangnak már kevésbé nevezném. De amin a legjobban elképedtem az nem is a tophang (mindenkinek elsülhet rosszul), hanem a középfekvés hörgései, meleg levegői és huhogásai. Meg lehet hallgatni. Ja, biztos ez is drámai effektus. Nem láttam a Normát, nem is arról írok, hanem a Lucreziáról, amit mindenki meghallgathat. És eszem ágában sincs Gruberova nagyságát és életművét megkérdőjelezni! Sőt! Csak nagyon zavar, hogy egyesek elmebetegnek titulálnak kritikusokat, maguk pedig JELEN IDŐBEN írkálnak olyan dolgokat, amik igencsak "peinlich",ahogy a német mondaná. Gruberova a legnagyobb operaénekesek közé tartozott fénykorában. Ez vitathatatlan. De nem 'folyamatos jelenidőben' már, ha kérhetem.
1683 WiseGentleman 2009-11-23 20:26:55 [Válasz erre: 1679 Amarilla 2009-11-23 20:17:58]
Háááát, Cura nekem is nagy reménység volt, amíg nem láttam színpadon élőben...
Háááát, Cura nekem is nagy reménység volt, amíg nem láttam színpadon élőben...
1682 bermuda 2009-11-23 20:20:28 [Válasz erre: 1674 WiseGentleman 2009-11-23 19:59:51]
Nekem EZ a kedvenc Manonom:-)))cd-n.(természetesen Massenet)
Nekem EZ a kedvenc Manonom:-)))cd-n.(természetesen Massenet)
1681 Orfeusz 2009-11-23 20:18:49 [Válasz erre: 1678 bermuda 2009-11-23 20:11:57]
Gruberova véleményem szerint már drámai koloratúr. És egyébként meglátásom szerint nem attól lesz vki a jelenkor legnagyobb énekesnője, hogyha Salomét, vagy Brünhildét énekel (noha ezen operák számomra a kedvencek), hanem attól ahogy a Normát úgy énekli ahogy történt a müpában nemrégiben..
Gruberova véleményem szerint már drámai koloratúr. És egyébként meglátásom szerint nem attól lesz vki a jelenkor legnagyobb énekesnője, hogyha Salomét, vagy Brünhildét énekel (noha ezen operák számomra a kedvencek), hanem attól ahogy a Normát úgy énekli ahogy történt a müpában nemrégiben..
