Bejelentkezés Regisztráció

Csajkovszkij, Pjotr Iljics


207 Búbánat 2022-11-29 12:47:46

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése

19.00 – 19.30 Prológ

A mikrofonnál: László Ferenc

Szerkesztő: Bánkövi Gyula

19.35 – 21.09 Pjotr Csajkovszkij: Jolanta

Egyfelvonásos opera

Szövegét - Henrik Hertz drámája nyomán - Mogyeszt Csajkovszkij írta

Vezényel: Mark Emler

Km. a Moszkvai Nagyszínház Ének
- (karig.: Alekszandr Ribnov és Igor Agafonnyikov) és Zenekara

Szereposztás:

Jolanta, René király leánya – Tamara Szorokina (szoprán)

Robert, Burgundia hercege – Jurij Mazurok (bariton)
Vaudemont gróf, burgundiai lovag – Vlagyimir Atlantov (tenor)
René, Provence királya – Jevgenyij Nyesztyerenko (basszus)
Bertrand, kapus – Valerij Jaroszlavcev (basszus)
Ibn-Hakia, mór orvos – Vlagyimir Valajtisz (bariton)
Almeric, a király testőre – Szergej Arhipov (basszus)

Márta, Bertrand felesége, Jolanta dajkája – Nina Grigorjeva (mezzoszoprán)
Brigitta, Jolanta barátnője – Klara Kagyinszkaja (szoprán)
Laura, Jolanta barátnője – Larisza Nyikityina (mezzoszoprán)


206 Búbánat 2021-11-13 14:52:58

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése

19:00 -21.42  EBU Opera - Pjotr Csajkovszkij: Anyegin 

Háromfelvonásos opera

Szövegét Alekszandr Puskin nyomán Konsztantyin Silovszkij írta

Vez.: Emil Csakarov

Km.: Szófiai Fesztivál Zenekara, Szófiai Nemzeti Opera kórusa

Szereposztás:

Tatjana – Anna Tomowa-Sintow (szoprán),
Olga – Rossitza Troeva-Mircheva (mezzoszoprán),
Anyegin – Jurij Mazurok (bariton),
Lenszkij – Nicolai Gedda (tenor),
Gremin herceg – Nikola Gjuzelev (basszus),
Larina – Stefka Popangelova (mezzoszoprán),
Filipjevna – Margarita Lilova (alt),
Kapitány – Sztoil Georgijev (bariton),
Zareckij – Dimiter Sztancsev (basszus),
Triquet, tanár – Michel Lecocq (tenor)

(Szófia, Nemzeti Kultúrpalota, 1988. január 15-18.)


205 perempe 2020-06-26 10:50:48 [Válasz erre: 204 Corvette 2020-06-26 09:07:02]

2-3 napon belül vették le, nem számítottam rá.


204 Corvette 2020-06-26 09:07:02 [Válasz erre: 203 perempe 2020-06-26 07:52:11]

A 3. tétel még elérhető.

Karajan 1972-es EMI felvételével jobban járnál. Van belőle 24/96-os remastered verzió is. A lejátszása neked nem lehet gond.

 

 

 

 


203 perempe 2020-06-26 07:52:11

sajnos levette a YouTube-ról a Bostoni Szimfonikus Zenekar Leinsdorf ötödikjét, ami tempóra biztosan világcsúcs lehetett. (a felvétel valószínűleg 1969 áprilisában készült.) látta más esetleg rajtam kívül? ha igen, megoszthatná itt a véleményét.


202 Búbánat 2020-06-06 18:24:34

2020.06.06  19:00 - 21:33  Bartók Rádió

Pjotr Csajkovszkij: Anyegin

Háromfelvonásos opera

Szövegét Alekszandr Puskin nyomán a zeneszerző és Konsztantyin Silovszkij írta

Vez.: James Conlon

Km.: a Római Operaház Ének- (karig.: Roberto Gabbianic) és Zenekara

Rendező: Robert Carsen

Szereposztás:

Larina - Irida Dragoti (mezzoszoprán),

Tatjana - Maria Bajankina (szoprán),

Olga - Julia Matocskina (mezzoszoprán),

Filipjevna - Anna Viktorova (kontraalt),

Anyegin - Markus Werba (bariton),

Lenszkij - Saimir Pirgu (tenor),

Gremin herceg - John Relyea (basszus),

Kapitány - Arturo Espinosa (basszus),

Zareckij - Andrii Ganchuk (basszus),

Triquet, tanár - Andrea Giovannini (tenor)

 

(Róma, Teatro dell'Opera, február 18.)


201 Búbánat 2018-11-06 10:45:06

"Csajkovszkij különös élete"

  • Népszava, 1940. december 21.

Valóban különös élet ennek a még mindig körülvitatott, de számos tekintetben kétségtelenül igen jelentős orosz zeneszerzőnek az élete, sőt még sokallta különösebb, mint ahogy ez Falk GézaRózsavölgyi és Társa kiadásában most megjelent — életrajzból kitűnik.

Életrajzírónak, ha vállalja az életút megrajzolását, vállalnia kell az életút tekervényes vonala mentén felbukkant problémák taglalását is, de kiváltképpen nem hallgathatja el a főproblémákat. Ha vállalja hőse arcképének megrajzolását, vállalja egészen és ne csak félig, ne csak feltételesen. Mit is kezdhetünk olyan arcképpel, amelyből hiányzik a szem vagy az orr?
Márpedig olyan élettörténet, amely holmi tévesen értelmezett erkölcsiség vagy hipokrita szemérem címén elhallgatja Csajkovszkij rendellenes nemi tulajdonságait, férfiakhoz való vonzalmát, eleve lemond feladatának céljáról és e cél elérésének lehetőségéről, mert pontos és megbízható módon már nem tárhatja fel a történés szálait. Lényeges tényezők szándékos elhomályosítása mindig megbosszulja magát, mert az így keletkezett lélektani hézagok át nem hidalhatok, ki nem tölthetők és az olvasóban ösztönös elégedetlenséget hagynak hátra; hiszen a „különös élet" épp oly érthetetlen maradt számára, amilyen azelőtt is volt és semmivel sem tisztázódott — csupán részletesebb adalékokkal szaporodott — a könyv elolvasása közben.

Ilyen körülmények között vajmi keveset mond nekünk és csakis furcsán hat az az egyébként, tehát a titok kulcsának birtokában megdöbbentő „szerelmi történet", amely Csajkovszkij életét 1875 decemberétől — vagyis 36 éves korától —1890 októberéig — vagyis majdnem élete végéig — betöltötte. (Csajkovszkij három évre rá 1893. november 4-én halt meg kolerában; járvány idején szándékosan ürített ki egy pohár nem fertőtlenített vizet.) Tizennégy esztendő alatt egyszer sem beszélt személyesen Nadezsda von Meck-kel, aki évi 6000 rubellel biztosította anyagi függetlenségét; csak akkor látogatta meg dúsgazdag mecénását, tizenkét gyermek özvegy anyját, ha biztosan tudta, hogy senki sincs otthon... főművét, a Patétikus szimfóniát viszont Wladimir Davidow- nak ajánlotta, feltűnően szép unokaöccsének (nővére fiának), akit számtalan levéllel halmozott el...  

Bárczy Gusztáv hangulatos előszóval és egy balett-fejezettel gyarapította Falk Géza könyvét, amelyből legalábbis a történelmi adatok hű sorát kapja meg a zenebarát.

Falk Géza: Csajkovszkij különös élete

ELŐSZÓ

Ez évben ünnepli az egész világ Csajkovszkij születésének 100 éves évfordulóját. Itt az ideje, hogy végre egy Csajkovszkij-biografia - ha szerény méretekben is - magyar nyelven megjelenjen.
Az első magyar Csajkovszkij-életrajz nem tudományos munka. Célja, hogy a nagyközönség előtt érzékeltesse a nagy zeneköltő misztikus életét, hatalmas alkotásait, jelemének erényeit és hibát. Csajkovszkijról sem életében, sem a halála utáni években alig jelent meg biografia; ő az életrajzírókat egyelőre nem érdekelte. negyven évvel ezelőtt a nagy zeneszerző öccse - Modeszt - kinyomtatta közel másfélezer oldalnyi hatalmas művét: "Péer Iljics (csajkovszkij) élete". Modeszt még bátyja  életében minden részletet a legnagyobb gondossággal jegyzett fel, ezért műve - bár irodalmi értéke kevés - megbecsülhetetlen forrásmunka. 1935-ben az orosz szovjetkormány kinyomtatta Csajkovszkij összes leveleit, s így olyanok is napvilágot láttak, amelyeket Modeszt kényes tartalmuk miatt bátyja érdekében elhallgatott.

 


200 Ardelao 2018-11-06 01:05:13

120 éve hunyt el Pjotr Iljics CSAJKOVSZKIJ orosz zeneszerző, a zeneirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.

Rá emlékezve Horusitzky Zoltán írásából idézek:

"CSAJKOVSZKIJ LEVELE A «NOVÁTOROK»-RÓL

[…] Csajkovszkij kiadatlan levelei közül, melyeket Nagyezsda von Meck (1831-1894) asszonyhoz intézett, közlünk egy részletet. Ebben az 1877-ben kelt levélben az új orosz iskolát bírálja s mondja meg mindegyik komponistáról legközvetlenebbül a véleményét. Főértéke a levélnek az, hogy Csajkovszkij mindannyinak elismeri tehetségét, s ezért bírálatát nem tekinthetjük elfogultnak. Az utókor mindenben nem igazolta őt, különösen Muszorgszkijra vonatkozó véleményét illetően nem, akit ő Meck asszonnyal együtt «elintézett»-nek mond. Mindazonáltal érdekes a kort megvilágítani egy nagy kortárs nézőpontjából is.

«A legfiatalabb pétervári komponisták mindegyike igen tehetséges, mégis mindnyájan a csontjukig fertőzöttek egy egész elképesztő fölfuvalkodottságtól és attól a dilettáns meggyőződéstől, hogy ők magasan felette állnak a világ összes muzsikusainak. Kivételt képez az utóbbi időben Rimszkij-Korszakov. Ő épp olyan autodidakta, mint a többi, de benne erős átalakulás ment végbe. Természete igen komoly, nagyon becsületes és lelkiismeretes. Még, mint egész ifjú, azoknak az embereknek a társaságába jutott, akik először is meg akarták őt győzni arról, hogy ő lángész, másodszor azt mondták neki, hogy nincs szüksége tanulásra, hogy az iskola megöli az ihletet, művészi alkotó- képessége beszáradna stb. Első munkái nagy tehetségről tanúskodnak, amely mindamellett nélkülözi az elméleti kiképzést, az iskolázottságot. Abban a körben melyhez ő tartozott mindenki szerelmes volt önmagába és mindnyájan egymásba. Mindegyike közülük arra törekedett, hogy egyik vagy másik művet, amely ebből a körből származott, és amelyet ők, mint valami kiemelkedőt tekintettek, utánozzon. Ennek következtében az egész kör csakhamar az írásmód egyoldalúságába, egyéniségtelenségbe és mesterkéltségbe jutott.

Korszakov az egyetlen közülük, aki öt évvel ezelőtt belátta, hogy a «kör»-ben prédikált ideák lényegében nincsenek megalapozva, hogy az ő megvetésük mellyel az iskola, a klasszikus zene iránt viseltetnek, a tekintélyek, a mesterművek tagadása nem más, mint tudatlanság. Nekem is van egy levél tőle ebből a korszakból, mely nagyon megfogott és megrázott. A leghevesebb kétségbeesésbe került midőn észrevette, hogy oly sok év telt el minden haszon nélkül és hogy olyan ösvényre tévedt, amely sehova sem vezet. Azt kérdezte akkor, hogy mitévő legyen. Természetesen tanulnia kellett. És ő elkezdett tanulni olyan buzgalommal, hogy az iskolatechnika csakhamar nélkülözhetetlen életelemévé vált. Egy nyár alatt írt 64 fúgát, melyek közül tízet elküldött nekem átnézés végett. A fúgák, a maguk módja szerint kifogástalanok voltak, de már akkor észrevettem, hogy a reakció benne túlerős áttörést okozott. Az iskola megvetésétől a zenei technika kultuszához fordult. Nem sokkal erre megjelent a szimfóniája és a kvartettje. Mindkét mű túlontúl teli van művészi furfangokkal, de amint Maga (Meck asszony) nagyon helyesen észrevette száraz pedantizmussal végrehajtva. Nyilvánvalóan egy krízist él most át, hogy fog végződni, nehéz előre megmondani! Vagy nagymesterré dolgozza ki magát, vagy elsüllyed a kontrapunktikus furfangosban. [Szerencsére, az előbbi következett be!, megj. A.]

Cui tehetséges dilettáns. Zenéje nélkülözi az egyéniséget, de elegáns, csinos. Túl kokett, mondhatnánk: túl lenyalt, ezért tetszik előszörre, később azonban unalmas lesz. Ez azért van, mert Cui specialitása szerint nem muzsikus, hanem az erődítéstan professzora, s mint ilyennek, számtalan előadást kell tartania Pétervár csaknem valamennyi katonaiskolájában. Saját gyónásában beismerte előttem, hogy másképp nem tud komponálni, mint zongora előtt ülve és akkordokkal kísért dallamocskákat keresve. Találjon aztán egy csinos ötletecskét, akkor elkezd bajlódni vele, kidíszíti, felcicomázza, kikeni és mindezt oly hosszú ideig, hogy pl. a «Ratcliff» című operáján tíz teljes esztendeig dolgozott. De ismétlem, mindezek dacára tehetség; legalább ízlése és bizonyos szimatja van.

Borodin 50 éves professzora a kémiának a mildreinovi akadémián. Ismét egy tehetség, még pedig igen nagy, de tönkrejutott hiányos tudása miatt és hogy a vak végzet az eleven zenei tevékenység helyett a katedrához vezette. Nincs annyi ízlése, mint Cui-nak, és technikája is oly gyenge, hogy egyetlen taktust sem tud idegen segítség nélkül leírni.

Muszorgszkijt joggal nevezi (Meck asszony) «elintézett»-nek. Tehetségét tekintve talán mindegyik közül a legjelentősebb, csak egy korlátolt természet, amelyben nincs kívánása a tökéletesnek. Egy tehetség, aki vak a «kör» abszurd teóriái miatt, és saját zsenialitásában hisz. Ezenkívül közönséges természet, aki minden durvát, csiszolatlant, otrombát szeret. Egyenes ellentéte barátjának Cuinak, aki sekélyesen úszik, amellett azonban mindig illedelmes és elegáns. Muszorgszkij kacérkodik a műveletlenségével, büszke a tudatlanságára, azt firkálja, ami éppen eszébe jut, miközben lángeszének csalhatatlanságában hisz. Valóban gyakran felvillan benne egy erősen egyéni tehetség.

A legjelentősebb személyisége a «kör»-nek Balakirev. Ő azonban elnémult anélkül, hogy sokat teljesített volna. Rendkívüli tehetsége van, mely mindamellett elveszett bizonyos végzetes körülmények miatt, melyek belőle egy szenteskedőt csináltak, miután azelőtt sokáig kérkedett a hitetlenségével. Most a templomban ül, böjtöl, mindenféle ereklyékhez imádkozik, és azon-kívül nem tesz semmit. Dacára óriási rátermettségének sok rosszat tett. Például a fiatal Korszakovot az elpusztulás felé irányította, mikor bebeszélte neki, hogy tanulni ártalmas. Általában ő a kitalálója a különös «kör» összes elméletének, amelyben annyi kihasználatlan, a tönkre jutás irányában kormányzott vagy idő előtt elsorvadt erő van egyesítve.

Itt adtam a nyílt véleményemet ezekről az urakról. Milyen tragikus jelenség! ...» […]"

(A ZENE, 1938.16. szám)


199 Búbánat 2018-05-07 13:03:49 [Válasz erre: 198 Ardelao 2018-05-07 11:24:45]

Peter Iljics Csajkovszkij

1840-1893

 

Új Szó, 1950. május 7.


Lelkem egész erejével kívánom, hogy muzsikám széles körben terjedjen el s egyre szaporodjék azok száma, akik szeretik, akik örömet, támaszt találnak benne. Munkámnak ez a legkomolyabb célja" írta egyik levelében 1880-ban az akkor negyvenéves Csajkovszkij, akinek ma ünnepeljük születése 110-ik évfordulóját.

Mégis a századforduló reakciós zeneesztétikája kimondta róla, hogy a „főúri szalonok muzsikusa" volt, zenéjét „az orosz nemesség életéről, számukra komponálta."

Aki azonban elmélyül zenéjének gazdag világában, meg kell, hogy hallja a nagy orosz komponista élettől duzzadó optimizmusát, mérhetetlen szabadságvágyát. Éppen azért művészete ma előbb, mint valaha, muzsikája széles körben elterjedt, szélesebben, mint ahogy Csajkovszkij valaha is álmodta. Nemcsak hazájában, a Szovjetunióban szeretik rendkívül a zenéjét, ápolják mint a klasszikus hagyomány legjavát, — népszerűsége nőttön nő szerte a világonÍrja róla Lózsy János, életművének kitűnő magyar ismerője.
Csajkovszkij, ellentétben a világ számos más zenészével, nem volt csodagyermek. Mindamellett tagadhatatlanul kedvező hatással voltak rá azok a zeneórák, amelyeket anyja adott neki. Csajkovszkij imádta édesanyját és saját szavai szerint anyja „egy keveset tudott zongorázni és nagyon kedvesen énekelt".

Az első kísérletek után az apa megkérdezte Kündinger akkori kiváló zenepedagógust, tehetségesnek tartja-e fiát? A válasz leverő volt. Kündinger tehetségtelennek tartotta tanítványát. A húszéves Csajkovszkij, aki közben befejezte jogi tanulmányait és a minisztériumban kapott állást, még messze volt attól, hogy hivatásszerűen foglalkozzék a zenével. Csak 1862-ben lesz a pétervári zeneakadémia hallgatója és ekkor végleg elhatározza, hogy a zenének szenteli életét.

A világ zenetörténelmében kevés lángész van, akinek tehetsége úgyszólván a zenei alkotás minden formájában egyforma erővel megnyilvánul. Közéjük tartozik Csajkovszkij is. „Csajkovszkij alkotása nagyon sokoldalú, épp olyan egyetemes és mindent magábaölelő, mint Mozart és Beethoven alkotása. Állandóan változtatja jellegét, egyszer lírikus, másszor epikus és dramatikus, művei tartalma szerint", mondja róla R. Glinka, a múlt század nagy orosz zenetudósa.

Meghatva állunk a nagy művész hagyatéka előtt. Milyen óriási fejlődés, a művészi érdeklődések mily bősége! Megvan itt minden — az orosz népdaloktól („A réten egy nyírfa állt") a IV. szimfóniáig, az ezer tűztől ragyogó „Nápolyi dalig", az „Olasz capriccio"-ig
s a tragikus románcig, amelyet Szirokowli versére írt.

Csajkovszkij több mint száz dal zseniális szerzője. Lermontov, A. K. Tolstoj, Tjutcsev, Polonszky, Majkov, Plescsejev és más orosz költök szavaira írt dalai és románcai az orosz zene igazgyöngyei.
Csajkovszkij egyformán nagy a szimfonikus és kamarazenében s egyúttal zseniális operaszerző is. Igazi alkotó művész volt, aki örökké lázasan kereste a művészi előbbrejutást, akit szüntelenül hajtott az a belső kényszer, hogy új és újabb, tökéletesnél tökéletesebb műveket alkosson. Művészetének főforrása az orosz népdalok végtelen óceánja. A nemzeti szellem és színezet teljessége csak olyan művész számára hozzáférhető, aki a népi alkotás minden eszközét uralja, aki mintegy magában összpontosítja annak a nemzetnek minden tipikus vonását, amelyhez tartozik. Csajkovszkij e tulajdonságainál fogva igazi népi költő, a szó legnemesebb értelmében.

Legzseniálisabb három operáját, az Eugen Onyegint, a Pique Damet és a Mazeppát a legnagyobb orosz költőnek, Puskinnak szövegeire írta. Puskin az egykorú orosz irodalmi nyelv atyja s  megalapítója volt  s az orosz emberek egész nemzedékének vezetője és tanítója. A legnagyobb nemzeti költő. Az ő költészetében zseniális teljességgel nyilatkoztak meg az orosz nyelv sajátosságai, belső zeneisége, amelyek Csajkovszkijban halhatatlan zenei interpretálóra találtak.

Csajkovszkij mindenkinél jobban elő tudta varázsolni ezt a zenét Puskin verseiből és költői gondolataiból. Csajkovszkij szavai szerintPuskin a zseniális tehetség erejével gyakran a zene végtelen birodalmába tér. Magában a verssorban, az ő hangsoraiban van valami, ami a lélek legmélyéig hat. S ez a valami éppen a zene."

Csajkovszkij az operát tartotta a zenei alkotás legfontosabb fajtájának. „Az opera, éppen az opera írtaközelebb hoz a néphez s megközelíthetővé teszi a zenét a nyilvánosság számára s nemcsak szűk körök birtokává, hanem — kedvező körülmények között — az egész nemzet kincsévé."

Más helyütt Csajkovszkij ezt mondja: „Az operának az az előnye, hogy lehetővé teszi, hogy zenei nyelven szóljanak széles rétegekhez."  Ezek a kijelentések bizonyítják Csajkovszkij törekvését, amely a művészet demokratizálására irányul.
S ebben rejlik annak a hatalmas befolyásnak oka, amellyel Csajkovszkij hatott és hat a szovjet szerzőkre. A kedvező körülmények, amelyekről Csajkovszkij ír s amelyek a zenét az egész nép tulajdonává teszik, megvannak a Szovjetúnióban. Csajkovszkij a 200 milliós szovjet nemzetek egyik legkedvesebb szerzője és zenéje nemcsak a hangversenyek és színházi műsorok jelentős részét képezi, hanem a szovjet emberek otthoni életében is szerepet játszik.

Ahogy ma egy operaház műsora Verdi halhatatlan daljátékai nélkül elképzelhetetlen, úgy hiányos volna a műsor Csajkovszkij operái s balettjei, a Hattyúk tava, a Rómeó és Júlia, az Aurora násza vagy legcsodásabb balettje, a Diótörő nélkül.

Nemzetközi jelentőségének „titka" abban rejlik, hogy nemzeti géniusz volt, hogy zenéjében az orosz nemzet hatalmas hangja zeng. S éppen ez a „titka" az olyan nemzetközi géniuszoknak is, mint amilyenek Chopin vagy Liszt voltak, ezek a valóban nagy művészek, akik az emberiségnek nemzetük örömét, bánatát, fájdalmát s lelkességét tolmácsolják, s akiket ezért hallgatnak és értenek meg ma is, s akik ezért váltak halhatatlanná.

Csajkovszkij gyakran járt külföldön s mihelyt elhagyta szülőföldjét, mindig a honvágy marcangolta. Svájcban ezt jegyezte fel útinaplójába:
Oh, szeretett hazám, százszorta szebb és kiesebb vagy ezeknél a hegyóriásoknál, amelyek voltaképpen csak a földkéreg megkövesedett vonaglásai!"

S New Yorkban 1891 áprilisában, két esztendővel halála előtt, szállodai szobájában rögzíti le az imént távozott orosz vendégével folytatott beszélgetéséből ezt a próféciának beillő mondatot:

„Oroszországot csupán a despotizmus gátolja abban, hogy az emberiség élére álljon."

Ez a mondás mélyen jellemzi Csajkovszkijt, a nemzeti irányú, ma már klasszikussá vált zeneköltészet legkiemelkedőbb alakját.


198 Ardelao 2018-05-07 11:24:45

Képtalálat a következőre: „Csajkovszkij”

178 évvel ezelőtt született, ezen a napon Pjotr Iljics Csajkovszkij, a nagy romantikus orosz zeneszerző.

(1840.május 7. – 1893. november 6.)

Rá emlékezve idézem az alábbiakat:

"Kitűnően sikerült a Filharmonikusok Csajkovszkij-emlékhangversenye

Pécs, 1940. február 26.

— A nagy orosz zenei mesemondó születésének 100 éves jubileumát ülte meg hétfőn este a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete igen választékos műsor keretében, előkelő közönség jelenlétében a pécsi Nemzeti Színházban.

A hangversenyt megtisztelte megjelenésével József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony. A közönség soraiban ott láttuk Blaskovich Iván dr., és Nikolits Mihály főispánokat, Vinkler János dr. egyetemi rektort, vitéz Horvát István dr. alispánt, Esztergár Lajos dr., b. polgármestert és másokat. Az ünnepi hangulatot még fokozta az a tény, hogy a hangverseny jövedelmét a Pécsett felállítandó Vöröskereszt kórház javára ajánlották fel. Íme, így kapcsolódik a zene — a magasabb-rendű ember zenei tápláléka — az emberiség testi fájdalmainak enyhítésére, felüdít testet-lelket.

A hangverseny műsora tényleg felüdítette a hangversenyre egybesereglett szépszámú közönséget és a kitűnő együttes felejthetetlen órákat szerzett. Tökéletes képet kaptunk Csajkovszkijról Gálos László dr. teológiai tanár lebilincselő előadásában. Emelkedett szellemű megemlékezése, kedvesen finom hasonlatai elérték céljukat, mindenki szívesen emlékezett vissza Csajkovszkij Péterre, a legoroszabb zeneszerzőre.

A zenekar az „1812”-vel kezdte, melyet a nagy orosz, «Ünnepi nyitány»- nak nevezett. Napoleon orosz hadjáratát festi benne, s az orosz nép győzelmét. Az elejétől végéig ragyogó pátoszú nyitány életteli előadásban hangzott el a zenekarból, Várhalmi Oszkár* nagyszerű értelmezését dicsérve. Megkapóan szépen hangzott a mély vonósok ájtatos témája; Largóban, teljes egészében bontakozott ki a mű az Allegro giustóban ahol a francia és az orosz téma küzdött a diadalért és mámoros lendületű volt a befejezés.

Csajkovszkij szelleme és realitása az elmúlt száz év alatt meghódította az egész világot: Az orosz Beethoven nyugatias rafinériája és keleties színpompája nemcsak a zenehallgatók kedvence lett, hanem olyaz új irányú zenetitánokra is lenyűgözően hatott, mint amilyen pl. Stravinsky, aki világhírű Divertimentóját ezzel az alcímmel adta ki: „Csajkovszkij muzsikájától ihletve.”

Csajkovszkij legnépszerűbb műveinek egyike, két koncertje: a b-moll zongoraverseny — melyet évekkel ezelőtt szintén hallhattunk — és a mai műsoron szereplő d-dúr hegedűverseny. A koncert hegedűszólamát Zöldy Sándor,* az igen tehetséges és nagy jövőjű fiatal hegedűművész játszotta mesterien. Az egykori kritika többek között „leküzdhetetlen nehézségűnek” jelezte a művet, amit Zöldy hegedűművész játszi könnyedséggel győzött. A derűs első tétel után bensőségesen szép volt a Canzonetta és magával ragadó a szilaj a záró tétel.

A kitűnő hegedűművész elragadóan szép tónusa, meleg hangszínei (Canzonetta) és nem utolsó sorban technikai fölénye — az épen gyöngyöző kadenciák — kecsesen könnyed vonókezelése tökéletes zenei élménnyé tette a hegedűversenyt. A zenekar igen finoman és alkalmazkodva kísért. Várhalmi karnagy biztos kézben tartotta az együttest.

A műsor utolsó száma az V. szimfónia (e-moll), az esztétikusok szerint Csajkovszkij legjobb szimfóniája. A bevezetésben fellépő téma átvonul mind a négy tételen, de minden alkalommal másként lép fel: komoran, vidáman, diadalmasan. Úgy, hogy hajlanunk kell azon fel-fogás felé, mely szerint az e-moll szimfónia tulajdonképpen a nagy orosz mester zenei portréja.

Várhalmi karnagy széles skálájú zenei intelligenciája megkapó színekkel hozta ki a partitúra elrejtett szépségeit.

A hangverseny — Csajkovszkij csillogó, színpompás muzsikáját adva — méltán sorakozik a Zenekedvelők Egyesületének legsikerültebb hangversenyei közé. Ma este a zenekar oly tökéletesen és szépen szólt, hogy őszinte elismerés illeti a Zenekedvelők Egyesületét, de különösen a mai diadalmas hangverseny névtelen hőseit, a Magyar királyi Béla király 8. honvéd gyalogezred zenekarának tagjait.  

A hangversenyt Várhalmi Oszkár hadtest-karnagy állította össze és vezényelte gondos kidolgozásban. Amit még ezen-felül is adott az egyéni karmesteri tehetségének válik dicséretére. Tempói mindig indokoltak és magával ragadóak. Dinamikája egészséges. Felfogása szerencsés. Az egész hangverseny sikere az ő zenei marsallbotjának köszönhető.

A. L.

DUNÁNTÚL, 1940. február 25. (30. Évfolyam, 46. szám)

 

*Várhalmi (Weigele) Oszkár (1890-1974), karmester, zeneszerző

*Zöldy Sándor (1919 vagy 1920 – 2001), hegedűművész, a Végh Sándor vonósnégyes egykori tagja.

[Megj. A.]


197 Búbánat 2017-05-20 13:49:33
Bartók Rádió ma délután 17.00 – 18.12 között sugározza a „Rádióhangversenyek” égisze alatt: „Világjáró művészeink” Sümegi Eszter, Wiedemann Bernadett, Fokanov Anatolij és Pataki Bence énekel Zongorán közreműködik: Virág Emese [b] Csajkovszkij dalai és duettjei [/b] (A Magyar Rádió Márványtermében, 2017. május 9-én megtartott koncert hangfelvétele)

196 Búbánat 2017-02-21 13:46:31
A délelőtt sugárzott operafelvételt ma este 20.00 és 20.50 között ismét láthatjuk a Classica csatornán: [url] http://www.classica.de/en/schedule/schedule-detail.html?tx_m01tvguide_tvguide%5Buid%5D=4234477&tx_m01tvguide_tvguide%5Blang%5D=1&tx_m01tvguide_tvguide%5Bplang%5D=E; Tchaikovsky: Iolanta [/url] From the Teatro Real de Madrid Duration: 01:46:01 Conductor:Teodor Currentzis Stage Director:Peter Sellars Stage Design: George Tsypin Costumes: Martin Pakledinaz, Helene Siebrits Soloist: Ekaterina Scherbachenko (Iolanta) Pavel Cernoch (Vaudémont) Dmitry Ulianov (King René) Willard White (Ibn-Hakia) Alexey Markov (Robert) Pavel Kudinov (Bertrand) Vasily Efimov (Alméric) Ekaterina Semenchuk (Marta) Irina Churilova (Brigitta) Letitia Singleton (Laura) Cor del Teatro Real de Madrid Young Singers of the JORCAM Orquesta del Teatro Real de Madrid Country, year of production: D, 2012

195 Búbánat 2017-02-04 11:19:02
Bartók Rádió sugározza ma este 19.00 – 21.36 Közvetítés a Londoni Covent Garden Operaházból a 2015. december 30-i előadás hangfelvétele Csajkovszkij: Anyegin Háromfelvonásos opera Szövegét - Puskin nyomán - a zeneszerző és Konsztantyin Silovszkij írta Vezényel: Szemjon Bicskov Km. a Covent Garden Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Larina - Diana Montague (mezzoszoprán) Tatjana - Nicole Car (szoprán) Olga - Oksana Volkova (kontralt) Filipjevna - Catherine Wyn-Rogers (mezzoszoprán) Anyegin - Dmitrij Hvorosztovszkij (bariton) Lenszkij - Michael Fabiano (tenor) Gremin herceg - Ferruccio Furlanetto (basszus) Kapitány - David Shipley (basszus) Zareckij - James Platt (basszus) Triquet, tanár - Jean-Paul Fouchécourt (tenor) Rendezte: Kasper Holten (2015. december 30.)

194 Búbánat 2017-02-01 09:19:47
A Classica csatorna mai műsorán szerepel: 12.00 - 14.00; 20.00 - 22.00 TCHAIKOVSKY: EUGENE ONEGIN [i] Opera Film [/i] Duration: 01:58:00 Conductor: Georg Solti Soloist: Bernd Weikl (Eugen Onegin) Michal Docolomansky (Eugen Onegin) Soloist: Teresa Kubiak (Tatyana) Magdaléna Vásáryová (Tatyana) Soloist: Stuart Burrows (Vladimir Lensky) Emil Horwarth (Vladimir Lensky) Soloist: Julia Hamari (Olga) Kamila Magálová (Olga) Soloist: Anna Reynolds (Madame Larina) Antonie Hergerlikova (Madame Larina) Soloist: Nicolai Ghiaurov (Gremin) Premysl Koci (Gremin) John Alldis Choir Orchester des Royal Opera House Covent Garden Country, year of production: D, 1988

193 parampampoli 2016-11-01 06:48:14 [Válasz erre: 192 IVA 2016-11-01 04:10:13]
Bizony... -:((((

192 IVA 2016-11-01 04:10:13 [Válasz erre: 145 IVA 2010-10-31 21:39:03]
Már megint az udvaron áll, és mi hat évet öregedtünk.

191 Búbánat 2015-12-11 09:48:37
Ma este a Mezzo csatorna sugározza 20:30 - 22:00 Csajkovszkij: Csipkerózsika – balett 3 felvonásban „La Belle” - Jean-Christophe Maillot koreográfiája Monte-Carlo Ballet Kirov Orchestra, Valery Gergiev. Dancers: Bernice Coppieters (La Belle) Chris Roelandt (Le Prince) Nicolas Kahn (Le Roi) Carole Pastorel (La Reine) Paola Cantalupo (La Fée) Lilas Gaëtan Morlotti (La Reine Mère Carabosse) Costumes: Philippe Guillotel. Settings: Ernest Pignon-Ernest.

190 Búbánat 2015-09-28 23:31:27 [Válasz erre: 188 Búbánat 2015-09-28 20:47:09]
A Bartók Rádió holnap közvetíti a dalestet 19.35 – 21.30 Csajkovszkij 175 Kapcsoljuk a Müpa Fesztivál Színházat Karine Babajanyan, Wiedemann Bernadett, Vladimir Bajkov énekel Zongorán közreműködik Virág Emese Műsorvezető: Kovács Sándor 1. Könnyek Op. 46. No. 3., 2. Vidd el a szívemet, 3. Semmit se mondok neked Op. 60. No. 2., 4. A sárga búzaföld Op. 57. No. 2., 5. Miért? Op. 6. No. 5., 6. Nem tudom száműzni a bánatot, 7. Feledve máris, 8. Ha ismertem volna, ha tudtam volna Op. 47. No. 1., 9. Zemfira dala, 10. Hajnal Op. 46. No. 6., 11. A kertben, Op. 46. No. 4., 12. Egy szót sem barátom Op. 6. No. 2., 13. Voltam fűszál Op. 47.,No.7.,14. Ó, ha tudnád Op. 38. No. 4., 15. Őrült éjszakák Op. 60. No. 6., 16. Don Juan szerenádja Op. 38. No. 1., 17. A cigánylány dala Op. 60. No. 7., 18. Kora tavasszal történt Op. 38. No. 2., 19. Fény árad szét Op. 47. No. 6., 20. Elmúlt a szenvedély Op. 46. No. 5.

189 Búbánat 2015-09-28 20:48:35 [Válasz erre: 188 Búbánat 2015-09-28 20:47:09]
Lemaradt a vége: szegletébe. A dalok között Kovács Sándor zenetörténész kalauzol.

188 Búbánat 2015-09-28 20:47:09
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/2015/09/21/az_ismeretlen_csajkovszkij/; Az ismeretlen Csajkovszkij [/url] Fidelio.hu 2015. 09.21. 10:53 A Müpa szeptember 29-i dalestje az orosz zeneszerző egy kevésbé ismert oldalát mutatja be, kiváló szólisták közreműködésével. Csajkovszkij az egyik legkedveltebb orosz zeneszerző, leghíresebb dallamai közkincsszámba mennek. Alkotásai rendszeresen hallhatók hangversenyeken, ám dalművészete alig ismert, noha bőségesen gazdag termést ölel át: több mint száz kompozíciója maradt fenn az utókor számára. Születése 175. évfordulója nagyszerű alkalom az ismerkedésre: a Müpa szeptember 29-i dalestjén kiváló szólisták – Karine Babajanyan, Vladimir Bajkov és Wiedemann Bernadett – vezetnek be a szerző életművének jobbára ismeretlen

187 Búbánat 2015-09-14 10:10:40
"Csajkovszkij 175" - II. rész Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia Bartók Rádió, ma 19.00 - 19.30 óra

186 Búbánat 2015-06-02 15:08:30
A Bartók Rádióban, az este hallgathatjuk: 19.35 – 21.06 Csajkovszkij: Jolánta Egyfelvonásos opera Szövegét - Henrik Hertz drámája nyomán - Mogyeszt Csajkovszkij írta Vezényel: Emmanuel Villaume Km. Szlovén Kamarakórus, Szlovén Filharmónia Zenekara Szereposztás: Jolánta, a király lánya - Anna Netrebko (szoprán) Vaudéont, gróf, Burgundia hercege - Alekszej Markov (tenor) René király, Provence királya - Vitalij Kovaljov (basszus) Bertrand, kapus - Debevec Luka Mayer (basszus) Ibn-Hakia, mór orvos - Meachem Lucas (bariton) Almerich, a király fegyverhordozója - JunHo You (tenor) Márta, Bertrand felesége, Jolánta dajkája - Monika Bohinec (mezzoszoprán) Brigitta, Jolánta barátnője - Theresa Plut (szoprán) Laura - Nuska Rojko (mezzoszoprán)

185 Búbánat 2015-05-10 13:26:21 [Válasz erre: 182 Búbánat 2015-05-09 16:47:32]
A tegnapi adásnap után ma folytatódott/folytatódik a Csajkovszkij 175 „maraton” a Classica TV csatornán: 06:45 Tchaikovsky, Serenade for Strings in C major, Op. 48 Hallmarks of this chamber ensemble are its youthful liveliness and enthusiastic commitment to expressing the composer´s intentions as vividly as possible wrote the leading German daily Frankfurter Allgemeine Zeitung about the Bayerische Kammerphilharmonie. Under the distinguished American conductor Philip Greenberg, the ensemble performs Tchaikovsky´s Serenade for Strings Op. 48 in a concert recorded at the Mozarteum Salzburg in 2000. 07:20 Tchaikovsky, Eugene Onegin From the Salzburg Festival: Eugene Onegin by Peter Tchaikovsky, conducted by Daniel Barenboim, directed by Andrea Breth. With Peter Mattei (Eugene Onegin), Anna Samuil (Tatyana), Ekaterina Gubanova (Olga), Joseph Kaiser (Lensky), Ferruccio Furlanetto (Prince Gremin), Chorus and Orchestra of the Vienna State Opera. 13:00 Tchaikovsky, Piano Trio in A minor, Op. 50 Pyotr Ilyich Tchaikovsky (1840-1893): Piano Trio in A minor, Op. 50. Yehudi Menuhin (violin), Viktoria Postnikova (piano), Marc Coppey (cello). From the Great Hall of the Tchaikovsky Conservatory, Moscow. 13:55 Waldbühne Berlin - Tchaikovsky The Waldbühne in Berlin, one of the most appealing outdoor amphitheatres on the European continent, is the home of the Berliner Philharmoniker´s summer concerts. With over 20,000 attendances, these are some of the most popular classical music concerts in the world. Under the baton of Latvian conductor Andris Nelsons, the Berliner Philharmoniker play works by Peter Tchaikovsky (soloist: Daishin Kashimoto, violin): Symphony No. 5 in E minor, Op. 64 - Sérénade mélancolique, Op. 26 - Valse-Scherzo, Op. 34 - Souvenir d´un lieu cher, Op. 42/3: Mélodie - Ouverture solennelle 1812, Op. 49. 15:35 Tchaikovsky, The Nutcracker From the Vienna State Opera: The Nutcracker. Music by Peter Tchaikovsky, choreography by Rudolf Nureyev; conductor: Paul Connelly. With Liudmila Konovalova (Marie) and Vladimir Shishov (Drosselmeier/Prince). Nureyev created his choreography of this classic 1985 for the Paris Opera Ballet which he led at that time as director. He was referring more to E.T.A. Hoffmann´s story The Nutcracker and the Mouse King than the first performance in 1892 in St. Petersburg. The young girl Clara who dreams at Christmas from the transformation of the Nutcracker into a man is in Nureyev´s choreography almost all the time on stage. She is developing from a child to a teenager and a woman. Nureyev´s choreography deftly alternates between dream and reality. It has a lot of classic elegance, but also humorous scenes. 17:20 Tchaikovsky, Piano Concerto No. 1 in B flat minor, Op. 23 18:05 Tschaikowsky Schwanensee From the Vienna State Opera: The Nutcracker. Music by Peter Tchaikovsky, choreography by Rudolf Nureyev; conductor: Paul Connelly. With Liudmila Konovalova (Marie) and Vladimir Shishov (Drosselmeier/Prince). Nureyev created his choreography of this classic 1985 for the Paris Opera Ballet which he led at that time as director. He was referring more to E.T.A. Hoffmann´s story The Nutcracker and the Mouse King than the first performance in 1892 in St. Petersburg. The young girl Clara who dreams at Christmas from the transformation of the Nutcracker into a man is in Nureyev´s choreography almost all the time on stage. She is developing from a child to a teenager and a woman. Nureyev´s choreography deftly alternates between dream and reality. It has a lot of classic elegance, but also humorous scenes. 20:00 Tschaikowsky: Klaviertrio a-Moll op. 50 20:55 Waldbühne Berlin - Tchaikovsky 22:35 Tschaikowsky, Der Nussknacker 01:20 Schwanensee • Classica | Mo 11.05. | 01:20-03:15 • Ballett | D 1966

184 Búbánat 2015-05-09 20:41:12 [Válasz erre: 183 Ardelao 2015-05-09 20:29:14]
Pedig holnap folytatódik a Csajkovszkij 175 műsor-sorozat a csatornán! Nagyszerű darabok! Kár, hogy lemaradsz ezekről!

183 Ardelao 2015-05-09 20:29:14 [Válasz erre: 182 Búbánat 2015-05-09 16:47:32]
Sajnos nincs "Classica" csatornám !

182 Búbánat 2015-05-09 16:47:32
Ma délutántól holnap reggelig „Csajkoszkij 175” jegyében az alábbi darabokat láthatjuk-hallhatjuk a Classica TV csatornán: 13:00 - Tchaikovsky, Mazeppa Marinszkij Színház Nyikolaj Putyilin, Szergej Alekszaskin, Larisza Diadkova, Irina Loszkutova, Viktor Luciuk Vezényel: Valerij Gergiev 15:55 - Tchaikovsky, Symphony No. 6 in B minor, Op. 74 "Pathétique" TSCHAIKOWSKY, SYMPHONIE NR. 6 H-MOLL OP. 74 "PATHÉTIQUE" Aus der Berliner Philharmonie Peter Tschaikowsky 175 DIRIGENT: Herbert von Karajan ORCHESTER: Berliner Philharmoniker BILDREGIE: Herbert von Karajan D, 1973 16:45 - Tchaikovsky, Serenade for Strings in C major, Op. 48 Aus dem Mozarteum Salzburg Peter Tschaikowsky 175 DIRIGENT: Philip Greenberg ORCHESTER: Bayerische Kammerphilharmonie BILDREGIE: Horant H. Hohlfeld D, 2000 17:20 - Tchaikovsky, Eugene Onegin Von den Salzburger Festspielen Peter Tschaikowsky 175 Peter Mattei, Anna Samuil, Km. a bécsi Staatsoper zenekara és kórusa. Vezényel: Daniel Barenboim 20:00 - Tchaikovsky, Mazeppa 22:55 - Tchaikovsky, Symphony No. 6 in B minor, Op. 74 "Pathétique" 23:45 - Tchaikovsky, Serenade for Strings in C major, Op. 48 00:20 - Tchaikovsky, Eugene Onegin 03:00 - Tchaikovsky, Mazeppa 05:55 - Tchaikovsky, Symphony No. 6 in B minor, Op. 74 "Pathétique"

181 Ardelao 2015-05-07 17:42:37
Pjotr Iljics Csajkovszkij 1840. május 7-én született. Tekintélyes, de a zene iránt kevéssé fogékony mérnök-hivatalnok családból származott, s igen gondos neveltetésben részesült. Zongorázni négyévesen kezdett, s hamar túlhaladta tanára képességeit, de érzékeny idegzete és egy betegség miatt fel kellett hagynia a zenével. Szülei kívánságára tisztviselő lett, de erre a pályára teljesen alkalmatlannak bizonyult. Zenével csak 23 évesen kezdett ismét foglalkozni, de már három évi tanulás után összhangzattan tanárnak hívták meg a moszkvai konzervatóriumba. Egy sikertelen románca után idegösszeomlást kapott, majd hisztérikus munkalázban megkomponálta - rosszul fogadott - első szimfóniáját és első operáját. Az 1870-es évek elejétől aztán egyre jobban méltányolták, 1875-ben mutatták be b-moll zongoraversenyét és a Hattyúk tava című balettjét, s belefogott nagy operájába, az Anyeginbe. A homoszexualitását titkolni kénytelen, magányos zeneszerző 1877-ben botor módon elvette egy fiatal rajongóját, de az alig néhány hónapig tartó házasság mindkettejük számára végzetesnek bizonyult. Felesége elzüllött és végül elmegyógyintézetbe került, a titkának kiderülésétől rettegő Csajkovszkij pedig öngyilkosságot kísérelt meg, majd az italba és a komponálásba menekült. Élete mégis rendeződött: egy Nagyezsda von Meck nevű özvegy vette pártfogásába, akivel személyesen soha nem találkoztak, csak írásban érintkeztek. Az anyagi támogatás lehetővé tette, hogy teljesen a zenének szentelje magát, ekkor írta D-dúr hegedűversenyét, a műfaj egyik legnépszerűbb és legnehezebb darabját, Vonósszerenádját, az Olasz capricciót és az 1812 nyitányt. Anyegin című operája a moszkvai bemutatón csak mérsékelt sikert aratott, de a szentpétervári előadás elnyerte III. Sándor cár tetszését, így természetesen roppant népszerű lett. Csajkovszkij néhány évig nyughatatlanul utazgatott, majd a Moszkva környéki Majdanovóban telepedett le. 1888-ban sikeres európai hangversenykörutat tett, amelyen maga vezényelte műveit, megírta Pikk dáma című operáját, a Csipkerózsika és a Diótörő baletteket. Hiába ünnepelték 1891-es hangversenykörútján világszerte a legnagyobb élő zeneszerzőként, hiába élvezte a cári udvar kegyeit, élete utolsó éveit feszültség és depresszió jellemezte, idegállapota tovább súlyosbodott, amikor Meck asszony magyarázat nélkül megvonta tőle támogatását. Utolsó művét, a 6. h-moll (Patetikus) szimfóniát 1893 októberében vezényelte el, néhány nappal később, 1893. november 6-án meghalt. Halálát máig homály veszi körül, hivatalosan kolerában hunyt el, újabb feltételezések szerint lehetséges, hogy homoszexuális kapcsolatainak kiderülésétől tartva öngyilkosságot követett el, de az is lehet, hogy egy becsületbíróság kényszerítette méreg ivására. Csajkovszkij nem volt újító - a közönség szerette, a kritikusok viszont sokszor kétségbe vonték zenei értékét. Népszerűségét az érzések hol elbűvölő, hol külsőséges, de mindig hatásos kifejezésének, kifogyhatatlan dallambőségének köszönheti, sok műve már első hallásra ismerősnek tűnik.

180 Ardelao 2015-05-07 14:19:25
[url] http://zene.hu/cikkek/cikk.php?id=15487; Csajkovszkij, a tragikus sorsú zseni - megdöbbentő titkok a kiváló zeneszerzőrő [/url]

179 Ardelao 2015-05-07 01:59:20
Csajkovszkij a két Rubinstein tanítványa és az azok által hirdetett művészi elvek továbbápolója. Zseniális tehetsége mind a nyugati zene nyelvezetében, mind az orosz zenei gondolkodásban teljesen otthonos. Témagazdagsága következtében az orosz népdal használatát háttérbe szorítja. Eredeti népi motívummal csak ott él, ahol feltétlenül indokoltnak érzi. Harmónia és formavilága a nyugati romantikus zenéből nő ki. Ahogy Csajkovszkij zenéje ismertté vált Európában, a zeneköltő egyre többet utazott, bejárta egész Európát és Amerikába is eljutott, hangverseny útjain gyakran vezényelte saját műveit.

178 Búbánat 2013-09-20 12:19:44
[url] http://magyarhirlap.hu/atirna-csajkovszkij-tortenetet-az-orosz-kulturpolitika; Átírná Csajkovszkij történetét az orosz kultúrpolitika [/url] A A A MHO/MTI - 2013. szeptember 19., csütörtök Visszaadták a film alkotói az állami támogatást, mert Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter feltételei nem voltak elfogadhatóak Visszautasítottak minden állami támogatást a Pjotr Iljics Csajkovszkijról, a nagy orosz zeneszerzőről tervezett életrajzi film alkotói, miután a kultúrpolitika jelezte, nem szeretné, ha a nagyszabású történelmi eposzban szó esne a zeneszerző homoszexualitásáról.

177 macskás 2013-09-01 13:52:01 [Válasz erre: 164 Futott Még 2013-03-21 22:17:21]
Itt vagy? Manfrédozhatunk egy jót!

176 Búbánat 2013-09-01 11:44:22
Holnap éjjel, az m1 csatornán.2013. szeptember 2. hétfő 01:25 - 03:04 MüpArt koncertek "Csajkovszkij két arca" „Hiperérzékenység és grandiozitás egyaránt jellemzőek voltak a 19. századi orosz zene legnagyobb alakjára, Csajkovszkijra. A zeneszerző két arcát egy-egy mű képviseli: - az itáliai személyes élményeket feldolgozó végtelenül kifinomult vonósszerenád a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában, illetve - a Byron nyomán írott nagyromantikus Manfréd-szimfónia, amit a Kocsis Zoltán vezette Concerto Budapest szólaltat meg.” (2012. március 6. , Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)

175 Búbánat 2013-06-04 10:58:21
Ma a Bartók Rádióban 19.35 – 22.15 Közvetítés a londoni Royal Operaházból Csajkovszkij: Anyegin Háromfelvonásos opera Szövegét Alekszandr Puskin nyomán Pjotr Csajkovszkij és Konsztantyin Silovszkij írta Vezényel: Robin Ticciati Km. a Royal Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Larina - Diana Montague (mezzoszoprán) Tatjána - Krassimira Stoyanova (szoprán) Olga - Elena Maximova (kontraalt) Filipjevna - Kathleen Wilkinson (mezzoszoprán) Anyegin - Simon Keenlyside (bariton) Lenszkij - Pavol Breslik (tenor) Gremin herceg - Peter Rose (basszus) Kapitány - Michel de Souza (basszus) Zareckij - Jihoon Kim (basszus) Triquet, tanár - Christophe Mortagne (tenor) (2013. február 16.)

174 Búbánat 2013-03-22 00:26:01 [Válasz erre: 172 macskás 2013-03-22 00:00:02]
Késve kapcsoltam át a televíziós közvetítésre, az elejéről lemaradtam. Érdekelne, mi ment akkor az V. szimfónia előtt... az is másik darab volt a jelzetthez képest?

173 macskás 2013-03-22 00:06:18 [Válasz erre: 172 macskás 2013-03-22 00:00:02]
Szóval átállítottam:)

172 macskás 2013-03-22 00:00:02 [Válasz erre: 171 Búbánat 2013-03-21 23:53:47]
Nem hiszem. elrontottam a bet\ket

171 Búbánat 2013-03-21 23:53:47 [Válasz erre: 170 macskás 2013-03-21 23:50:42]
Kiegészítésképpen: 2011. március 5-i koncert, Keller András vezényel. Hátha, az V. után kerül adásba a Manfréd? A 0:40 órig még 55 perc hátra van.

170 macskás 2013-03-21 23:50:42 [Válasz erre: 169 Búbánat 2013-03-21 23:45:32]
Nagyon szeretem a Manfréd-szimfóniát, különleges. Persze, az V. sem rossz.

169 Búbánat 2013-03-21 23:45:32 [Válasz erre: 168 macskás 2013-03-21 23:36:45]
Ennyire lehet hinni a műsorújságokban előzetesen megadott programoknak...

168 macskás 2013-03-21 23:36:45 [Válasz erre: 166 Futott Még 2013-03-21 22:57:18]
Asszem, ez ki fog maradni. Az V. szimfóniát tolják, KA vezényel.

167 macskás 2013-03-21 22:58:46 [Válasz erre: 166 Futott Még 2013-03-21 22:57:18]
OK. Értekezzünk! A Capriccióval úgyis adós vagy:)

166 Futott Még 2013-03-21 22:57:18 [Válasz erre: 165 macskás 2013-03-21 22:48:25]
Na, nézd meg. Aztán értekezünk.

165 macskás 2013-03-21 22:48:25 [Válasz erre: 164 Futott Még 2013-03-21 22:17:21]
Bocs, de rég volt a koncert, és azóta rengetegen voltam (nem csak CBP-n). Ami bennem megmaradt, az az egészre vonatkozik, biztos voltak nem kielégítő állások a tétel (II.)elején, meg a fák sem jók, pontatlanság, ilyenek, de összeségében nagyon tetszett. A koncepció - ahogy Kocsisnál általában - kirájság volt. A zenekar pedig lelkes, mit tagadjuk. De biztos utána lehet keresni.

164 Futott Még 2013-03-21 22:17:21 [Válasz erre: 163 macskás 2013-03-21 20:33:13]
Hát "szédületes" nem volt. II. tétel, fuvolák, klarinétok? Lehet, hogy a koncepció OK, de a megvalósítás?

163 macskás 2013-03-21 20:33:13 [Válasz erre: 162 Búbánat 2013-03-21 14:46:44]
Fel tudja valaki venni a Kocsis-féle Manfrédot? Szédületes koncert volt!

162 Búbánat 2013-03-21 14:46:44
Ma éjjel a Duna TV-ben: 22.45 MüpArt classic „Csajkovszkij két arca” (110 perc)) Elhangzik: - Csajkovszkij: Firenzei emlék (2011. április 16.) - Manfréd-szimfónia, op. 58 (2012. március 6.) Közreműködik: Rolla János, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Kocsis Zoltán, Concerto Budapest. „Hiperérzékenység és grandiozitás egyaránt jellemzőek voltak a 19. századi orosz zene legnagyobb alakjára, Csajkovszkijra. A zeneszerző két "arcát" egy-egy mű képviseli: az itáliai személyes élményeket feldolgozó végtelenül kifinomult vonósszerenád a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában (Művészeti vezető: Rolla János), illetve a Byron nyomán írott nagyromantikus Manfréd-szimfónia, amit a Kocsis Zoltán vezette Concerto Budapest szólaltat meg.”

161 Haandel 2012-09-02 09:00:26
[url]http://www.amazon.de/Eugen-Onegin-B-Khaikin/dp/B007DCI0G4/ref=sr_1_10?ie=UTF8&qid=1346568868&sr=8-10;Tshaikovski: Jevgeni Onegin[/url] 2.9.2012 | 18:00 | [url]http://www.listenlive.eu/finland.html;YLE Ylen Klassinen[/url] (Web/Thor 0.8°W / Astra 4.8°E) Galina Vishnevskaja, sopraano, Valentina Petrova, sopraano, Larisa Avdejeva, altto, Jevgenija Verbitskaja, mezzosopraano, Jevgeni Belov, baritoni, Sergei Lemeshev, tenori, ja Ivan Petrov, basso ym. sekä sekä Bolshoi-teatterin kuoro ja ork./ Boris Khaikin (1955) [url]http://www.amazon.de/Tchaikovsky-Eugene-Classic-Picture-Bolshoi/dp/B001DXLB92/ref=sr_1_42?s=dvd&ie=UTF8&qid=1346566966&sr=1-42;DVD[/url]

160 pszí 2010-12-23 17:54:06
[b]Pjotr Iljics CSAJKOVSZKIJ[/b] (1840 - 1893) [i][b]III. szimfónia, D-dúr, Op. 29[/b][/i] (1875. VI. - VIII.) 1. [i]Introduzione e Allegro. Moderato assai (Tempo di marcia funebre)[/i] (d-moll) — [i]Allegro brillante[/i] (D-dúr) 2. [i]Alla tedesca. Allegro moderato e semplice[/i] (B-dúr) 3. [i]Andante. Andante elegiaco[/i] (d-moll) 4. [i]Scherzo. Allegro vivo[/i] (h-moll) 5. [i]Finale. Allegro con fuoco (Tempo di polacca)[/i] (D-dúr) [i]London Symphony Orchestra, Doráti Antal[/i] [b]Mercury CD | ADD Stereo | Rec.: 1965. VII. 26-30 | Studio[/b] Csodálatos alkotás, lehengerlő előadásban, és a hangminőség is kiváló.

159 pszí 2010-11-22 22:12:03
[b]Pjotr Iljics CSAJKOVSZKIJ[/b] (1840 - 1893) [i][b]hegedűverseny, D-dúr, Op. 35[/b][/i] (1878. III.) 1. [i]Allegro moderato - Moderato assai[/i] (D-dúr) 2. [i]Canzonetta. Andante[/i] (g-moll) 3. [i]Finale. Allegro vivacissimo[/i] (D-dúr) [i]Hilary Hahn, Royal Liverpool Philharmonic Orchestra, Vasily Petrenko[/i] [b]DG CD | DDD Stereo | Rec.: 2008. XI. | Studio[/b] Hilary Hahn Sibelius lemezét nagyon szeretem, nagyon eltalálja a versenymű hideg és rideggé fagyott- ugyanakkor rendkívül bensőséges és mély érzéseket közvetítő hegedűszólamának arányait. Esa-Pekka Salonen pedig lenyűgözően, elemien és könyörtelenül, bensőségesen és felkavaróan kíséri a szólóhangszert a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekarának élén, fantasztikus lemez, kedvenc felvételem e remekműből. Ezért nagy reményekkel tettem fel a fiatal hölgy Csajkovszkij lemezét. Sajnos csalódnom kellett. Az nem is lenne baj, hogy nem olyan szenvedélyes és feszes a hegedűszólam, ahogyan azt megszoktuk, inkább melankolikusra és vallomásszerű, de rendkívül langyos és számított, unott és jellegtelen. Az sem lenne baj, hogy a zenekar sem olyan szenvedélyesen zengő, nem olyan temperamentumos, nem olyan bensőséges, nem olyan magával ragadó és nem olyan fényes, ahogyan megszoktuk. Bár nem Esa-Pekka Salonen vezényel, de meglepő, mintha szólista nélkül, egymás után sorban felennének véve a kíséret részletei. Kiábrándító.

158 sphynx 2010-11-01 09:30:44
Küldd el.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.