Opolais mint Carmen?? Röhej.
A Bartók Rádió ma esti
operaközvetítése (19.00 - 21.38)
Georges Bizet: Carmen
Négyfelvonásos opera
Szövegét - Prosper Mérimée
azonos c. regénye alapján - Henri Meilhac és Ludovic Halévy írta
Vezényel: Anja Bihlmaier
Ea.: Glyndebourne Fesztivál Kórusa (karig. Aidan Oliver),
Londoni
Filharmonikus Zenekar
Szereposztás:
Carmen, cigánylány - Rihab Chaieb (mezzoszoprán)
Don José, tizedes - Evan LeRoy Johnson (tenor)
Escamillo, torreádor - Łukasz Goliński (basszbariton)
Micaëla, parasztlány - Janai Brugger (szoprán)
Zuniga, hadnagy - Dingle Yandell (basszus)
Morales, szakaszvezető - Thomas Mole (bariton)
Frasquita, cigánylány - Elisabeth Boudreault (szoprán)
Mercédes, cigánylány - Kezia Bienek (mezzoszoprán)
Dancaire, csempész - Loic Felix (bariton)
Remendado, csempész - François Piolino (tenor)
(London, Royal Albert Hall, 2024. augusztus 29.)
Georges Bizet Carmen című darabja kerül színpadra 2023-ban a Szentmargitbányai Kőfejtőben
esterhazy.at/hu
Új időpont: Carmen 15.7. - 24.8.2023
„A 2023-as operaszezonban a világ egyik legkedveltebb operájának, George Bizet Carmenjének köszönhetően lesz a világ zenekedvelőinek találkozóhelye a Szentmargitbányai Kőfejtő. Minden bizonnyal nagy izgalom előzi majd meg az operavilág egyik legkeresettebb művésznőjének, Kristīne Opolais szopránnak debütálását Carmen szerepében a kőfejtő színpadán. Arnaud Bernard rendezésében a darab premierje 2023. július 12-én lesz.”
A Bartók Rádió mai operaközvetítése:
19.00 - Prológ – Georges Bizet: Carmen
A mikrofonnál: László Ferenc
19.35 –22.00 - Georges Bizet: Carmen
Négyfelvonásos opera
Szövegét – Prosper Mérimée azonos című novellája nyomán – Henri Meilhac és Ludovic Halévy írta
Vezényel: Thomas Beecham
Km. Versailles-i Gyermekkar, Francia Rádió Gyermekkara, Francia Rádió Kórusa (karig. René Alix), Francia Rádió Nemzeti Zenekara
Szereposztás:
Carmen, cigánylány - Victoria de los Ángeles (szoprán)
Don José, tizedes - Nicolai Gedda (tenor)
Escamillo, bikaviador - Ernest Blanc (bariton)
Micaëla, parasztlány - Janine Micheau (szoprán)
Frasquita, cigánylány - Denise Monteil (szoprán)
Mercédès, cigánylány - Marcelle Croisier (mezzoszoprán)
Zuniga, hadnagy - Xavier Depraz (basszus)
Morales, szakaszvezető - Bernard Blantey (bariton)
Dancairo, csempész - Jean-Christophe Benoït (bariton)
Remendado, csempész - Michel Hamel (tenor)
(EMI - 1960)
Ez a levél annyiban tér el a Mikes Kelemen-i mintát követő többitől, hogy Szilveszter itt egy valós személy hozzá intézett dörgedelmére reagál.
Tisztelt „Búbánat”! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet Főigazgató Úr 201.levelére. A levelet igyekeztem teljes egészében elolvasni. Töredelmesen bevallom, hogy az eddig 200-at, valamint Főigazgató Úr megszámlálhatatlan írott és hangzó interjúját nem mindig tanulmányoztam a maguk teljességében. Főigazgató Úr ezzel a kommunikációjával valószínűleg világelső az operaigazgatók között.
Biztos van Magyarországon olyan ember, aki Főigazgató Úr ezirányú munkásságát alaposan ismeri. Talán tudna egy, azaz egyetlen olyan bekezdést, mondattöredéket idézni ebből, ahol Főigazgató Úr elismeri, hogy rajta kívül másnak is lehet valamennyi igazsága?
Véleményem szerint ez a megfellebbezhetetlen igazságra törekvés miatt váltogatták/váltogatják egymást a különböző főrendezők, főzeneigazgatók, neves és kevésbé neves külföldi karmesterek a Magyar Állami Operaházban.
Talán emiatt nagyon időszerűek egy másik – Nemzeti Hangversenyterem 5144.számú hozzászólás – fórumtársunk sorai, mely szerint nincsenek meg a feltételek, hogy a budapesti Operaház újra…
Jövő évben, az országgyűlési választások előtt, lesz egy minden szempontból gyönyörű épületünk és….
Kár-e a Carmenért, avagy operai kategória-e a fenségesség?
ÓKOVÁCS SZILVESZTER
2021.10.31. 12:32 - Origo.hu
201. levél
„Édes Néném,
lekötelez, hogy megnézte a velem készült – talán riasztóan is hosszú – beszélgetést, amelyet Szilléry Éva vett fel az Eiffel Műhelyházban. Igen, tényleg többször szóba kerül ott is a Carmen, és nemcsak a (valóban) világhírű rendező, hanem az utóbbi idők legmegosztóbb operaelőadása címet is kivívó produkció miatt is érdemes közelebbről megvizsgálnunk a történteket. Hogy megosztó lett ez az előadás, nem csodálkozom, ha visszanézi, számos helyen jeleztem is, hogy így lesz, ezért is jó, hogy az Eiffelben mutatjuk be. Rendkívül meglepett viszont az Ön levele ugyanezen Carmen kapcsán.”
[...]
Ma esti operaközvetítés a Bartók Rádióban
19:00 - Prológ
Georges Bizet: Dzsamile
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerk.: Bánkövi Gyula
19:30 - Hírek
Hírműsor
19:35 – 20-44 Georges Bizet: Dzsamile
Egyfelvonásos opera
Szövegét Louis Gallet írta
Vez.: Lamberto Gardelli
Km.: Bajor Rádió Énekkara (karig.: Gordon Kember) és a Müncheni Rádió Zenekara
Szereposztás:
Dzsamile - Lucia Popp (szoprán),
Harun – Franco Bonisolli (tenor),
Splendiano – Jean-Philippe Lafont (bariton),
Rabszolgakereskedő – Jacques Pineau (próza)
2020.09.24 21:00 - 23:35 M5 (HD)
|
Georges Bizet: Carmen |
|
olasz operafilm,1984 Rendezte: Francesco Rosi
|
Ma esti operaközvetítés!
2020.09.15 19:00 - 19:30 Bartók Rádió
|
Prológ Georges Bizet: A gyöngyhalászok A mikrofonnál: László Ferenc |
2020.09.15 19:35 - 21:23 Bartók Rádió
Georges Bizet: A gyöngyhalászok
Háromfelvonásos opera
Szövegét Eugene Cormon és Michel Carré írta
Vezényel: Pierre Dervaux
Km.: Párizsi Opera Comique Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Szereposztás:
Leila - Janine Micheau (szoprán),
Nadir - Nicolai Gedda (tenor),
Zurga - Ernest Blanc (bariton),
Nourabad - Jacques Mars (basszus).
Itt egy másik cikk: Vélemény
2018. JANUÁR 11. CSÜTÖRTÖK 10:40
POLITIKAILAG KORREKT CARMEN
AZ OPERA VILÁGÁT IS ELÉRTE A MINDENT ÁTÍRÓ ÉS MEGHAMISÍTÓ FÉRFIELLENES HECCKAMPÁNY
Magyar Idők - Pál József
A két nappal korábbi nyilvános főpróba után január 7-én este mutatták be Georges Bizet Carmen című komikus operáját Firenzében. A városi operában a Teatro Maggio Musicale Fiorentino produkciója máris vihart kavart az olasz sajtóban. Az előadás – nem kis joggal – azonnal politikai viták tárgya lett.
Mivel az interneten csak rövid részlet látható, ezért az opera egészéről felelőtlenség lenne nyilatkozni, de néhány biztosan ismerhető körülményről érdemes említést tenni. A fellelhető források, interjúk szerint Leo Muscato rendezőnek az intendáns Cristiano Chiarot azt javasolta, hogy változtassa meg a darab végét, vagyis Don José, a féltékeny szerelmes mégse ölje meg Carment, a szép és laza erkölcsű cigány lányt, mert a manapság világszerte zaklatásnak kitett nőkkel szemben durva sértés lenne, ha a végén a közönség egy féltékenységi dühroham női áldozatának holtteste fölött bravózna.
Sőt az aktualizálás nemcsak ebben öltött testet, hanem abban is, hogy az 1875-ös mű Sevillába helyezett színtere is megváltozott, s átkerült egy Firenze környéki migráns- vagy cigánytelepre. Fontos tudni, hogy a toszkán főváros a korábbi baloldali miniszterelnök, Matteo Renzi sasfészke, s polgármester utódja, Dario Nardella kőkemény Renzi-hívő.
A sindaco mint a Maggio Musicale elnöke megvédte a finálé átalakítását, az új változat szerinte „a nők elleni, Olaszországban egyre gyakoribb erőszakot elítélő kulturális, társadalmi és etikai üzenetet tartalmaz”. A rábeszélt rendező viszont azzal védekezett, hogy egy hangot, egy szót sem változtattak meg Bizet zenéjén vagy Mérimée–Meilhac–Halévy szövegén.
Ez bizonyára így van, de az interneten látható részletből kiderül, hogy kihagytak részeket, például José utolsó szavait, amelyekkel feladja magát, valamint végső szerelmi vallomását az imádott nőhöz („ma Carmen adorée”). A színház egyik alkalmazottja a változtatást a főszereplőnő személyiségével próbálta igazolni: Don José, mondta, összekeveri a birtoklást a szerelemmel.
Carmen szabad akar maradni, senkinek sem akar a birtokába kerülni, ez tettének lélektanilag igazolható mozgatórugója. Carmenra jellemzőbbnek érezzük saját vallomását a híres Habanera két sorában: „A szerelem cigány gyerek (eredetiben enfant de bohéme), / sohasem ismert törvényt (il n’a jamais connu lois)”. Persze lázadó madár is. (A kórus a többször elismételt „vigyázz”-zal felhívta a figyelmet e „filozófia” életben való alkalmazásának a veszélyeire és előkészítette szomorú végkifejletet.)
A napilapok egy része – La Nazione, Il Giornale, Secolo d’Italia – természetesen a műalkotásba való abszurd beavatkozással vádolta a Maggio Musicalét. Giorgia Meloni, a Fratelli d’Italia elnöke párhuzamként felhozta: ugyanannyira indokolatlan ez a lépés, mint ha hasonló okokból egy rendező életben hagyná Ophéliát, Júliát, s nem vetné a vonatkerekek alá Anna Kareninát, vagy mint ha Piroska enné meg a nagymamát, mivel a farkas védett állat. A baloldali politikusoknak, a jobboldaliak szerint, inkább a nők helyzetének valóságos javításán kellene fáradozniuk, nem pedig esztétikai vitába bonyolódniuk.
A vita kapcsán egy érdekes nyelvészeti kérdés is felmerült. Az olasznak van egy régies, latin eredetű összetett szava a feleséggyilkosságra. Az uxoricidio (ussoricidio) a „feleség” és a „gyilkosság” elemekből tevődik össze. Az eléggé avíttnak számító „házastárs megölése” jelentésű kifejezést azonban az olasz femministák feltehetően mára már nem érezték eléggé pontosnak és erősnek, s angol-amerikai példa nyomán neologizmust vezettek be.
A femicide, a nők nemiségével összefüggő kriminológiai terminust XIX. századi irodalmi előzmények után Diana Russel vezette be 1990-ben. Olaszul azonban nem az idegenül hangzó femicidio vált általánosan használttá, hanem a femminicidio.
Az operával kapcsolatban is következetesen ezt a kifejezést használják. Az első tag, a termékenységgel közös gyökből fakadó femmina, nőt, nőstényt jelent, pejoratív értelemben is. A femminicidio az olasz Wikipédia szerint: a nők elleni erőszak bármely formája, alárendeltségük fenntartása, identitásuk megsemmisítése fizikai és lelki alávetettségük révén egészen a szolgaságba kényszerítésükig vagy megölésükig.
A gyilkosság nem feltétlenül a fizikaira utal, hanem a női nembeliség bármely formájának az erőszakos megsemmisítésére. A meghatározás direkt módon nem tér ki a férfi-nő kapcsolatra, a szerelemre, illetve a szerelemféltésre. Pedig az eredeti változat szerint ez Don José tetteinek fő mozgatórugója.
A fenti megszorítással elfogadva a rendező állítását, miszerint hű maradt a librettóhoz, érdemes végiggondolni a két főszereplő jellemének alakulását, döntéseiknek okát és értékét mindkét változat szerint. Kezdjük az eredetivel. Carmen kikezdett Don Joséval (világos utalásként ruhájából kivett rózsát dobott elé), aki egyébként egy másik nőbe volt szerelmes, s édesanyja kérésére feleségül is akarta őt venni.
Katona felettese a tizedesre bízta a lány letartóztatását, aki kisebb bűncselekményt követett el. De Carmen, szerelmet sejtetve ígérő énekével, táncával (seguidilla) eléri, hogy a férfi levegye a kezéről a bilincset, majd földre lökve megalázza Josét, akit vétkéért elbocsátanak a katonaságtól. Szintén a lány hatására csempészek közé áll, egykori felettesével párbajozik, majd (újabb megalázás) párbajban legyőzi őt vetélytársa, a torreádor. Az utolsó jelenetben a megalázott, férfi mivoltában megsemmisített Don José egy késsel (nem pisztollyal) megöli Carment.
A lány a nőiség minden fortélyát, nemiségének minden vonzerejét kihasználva „birtokba veszi” és porig alázza Don Josét mint férfit. Úgy játszott vele, Arany János szavaival, „mint macska szokott az egérrel”. Elvette szerelmét, társadalmi becsületét.
A féltékenységből elkövetett tragikus tettet a szerzők szövegben és zeneileg (a kórus a győztes torreádort en garde, a sikeres vetélytársat biztatja) egyaránt tökéletesen előkészítették, ez a mű művészi jelentőségének és nagy hatásának egyik titka. Carmen itt nemcsak áldozat, hanem felelős is azért, ami történt.
A mű belső koherenciáját nézve semmi sem igazolja a megfordított finálét. Az árnyalt lelkiség, bonyolult jellemrajz, sőt az opera egészének dinamikája művészileg indokolatlan action gratuite-be torkollik.
Don José így hófehér jellem lett, igazi áldozattá, a szerelem mártírjává vált: elcsábítva, elhagyatva fekszik élettelenül a színen. Carmen, a femme fatale viszont csak fekete: nem volt elegendő számára, hogy saját kénye-kedve szerint orránál fogva vezette a mindenét neki feláldozó férfit, de a végén még meg is ölte, mert ösztöneivel jobban vonzódott a bikaölőhöz, akivel – jegyezzük meg halkan – akkor is boldogan élhetett volna, ha életben hagyja Don Josét.
A firenzei előadás végén a beszámolók szerint komikus jelenet történt. Az énekesnő kezében valamilyen probléma adódott a Don Joséra irányított fegyverrel, és a közönség egy része kuncogva azt hitte, már a fegyver is lázad az innovatív verzió ellen.
/A szerző egyetemi tanár/
Pompás, ezeket a híreket mindenki átveszi... https://index.hu/kultur/2018/01/03/a_nok_elleni_eroszak_miatt_atirjak_a_carmen_veget/
Már lelki füleim előtt hallom, amint a Parasztbecsületben a Bordal után berontó Alfio Turriddu szíves invitálásra leül, megkóstolja az új bort, majd az Intermezzo hangjai alatt kedélyesen elcsevegnek a tavalyi szüretről...:-(
Megint el vannak maradva Pragatol. Vagy husz eve lattam olyan rendezest, talan meg mindig fut, ahol Jose a darab vegen vizbe fojtja Carment.
Nők elleni erőszak – Megváltoztatták a Carmen végét
http://nepszava.hu/cikk/1149370-nok-elleni-eroszak---megvaltoztattak-a-carmen-veget
European Center of Music Launches Campaign to Save Home of Georges Bizet
Visite de la maison de Georges Bizet à Bougival, un monument à sauver
Sauvons la Maison de Georges Bizet et créons ensemble l’espace Carmen
Bartók Rádió sugározza este ezt az operaritkaságot: 19.00 - 19.30 Prológ Bizet: Rettegett Iván A mikrofonnál: László Ferenc Szerkesztő: Katona Márta 19.35 - 22.02: [url] https://opera-balett.blogspot.hu/2014/07/bizet-iv-ivan-ivan-iv.html; Bizet: Rettegett Iván (Ivan IV.) [/url] Opera öt felvonásban Szövegét Arthur Leroy és Henri Trianon írta. Bizet vázlatai alapján (1865) a partitúrát Henri Busser fejezte be. Bemutatták: 1951. október 12-én Bordeaux-ban. Km. a Francia Rádió énekkara (karig.: Philip White) és zenekara- Vezényel: Michael Schønwandt Hegedűszóló - Luc Hery (Radio France, 28 March 2002, Theatre des Champs-Elysees, Paris) Szereposztás: Marie - Inva Mula (szoprán) Igor, Marie fivére - Julian Gavin (tenor) IV. (Rettegett) Iván, orosz cár - Ludovic Tezier (bariton) Temrouk, Marie apja-Paul Gay (basszus) Jorlov, bojár - Alexandre Vassiliev (basszus) Bolgár fiú, a cár kegyence - Henriette Bonde-Hansen (szoprán) Tiszt - Franck Bard (tenor) Olga, a cár nővére - Sonia Nigoghossian (mezzoszoprán) Őrszem - Richard Tronc (basszus) Cserkesz harcos - Mario Castagnetti (tenor) Hírnök - Pascal Aubert (tenor) Más forrásból: Az operatöredéket több mint hetven évvel Bizet halála után, 1946-ban mutatták be. 1952-ben már egy kiegészített, rekonstruált változatban játszották Bordeaux-ban, majd 1970-ben Howard Williams kezdett el írni egy Bizet stílusához közelebb álló új változatot, melyet végül 1987-ben mutattak be Londonban. Utóbbiból készített felvételt a Francia Rádió Zenekara Michael Schønwandt vezényletével. A romantikus történet az orosz cár és egy bolgár lány, Marie szerelmét festi meg. A darab az uralkodót nem kíméletlennek, hanem labilis, érzékeny, ugyanakkor bölcs és igazságos államférfinek mutatja.
Bartók Rádió ma este sugározza 19.35-22.28 Bizet: Carmen Opera négy felvonásban Szövegét - Prosper Merimée novellája nyomán - Henri Meilhac és Ludovic Halévy írta Vezényel: Herbert von Karajan Km. a Bécsi Állami Opera Énekkara (karig.: Wilhelm Pitz), a Wiener Sängerknaben (karig.: Helmut Froschauer) és a Bécsi Filharmonikus Zenekar Szereposztás: Carmen - Leontyne Price (szoprán) Don José - Franco Corelli (tenor) Escamillo - Robert Merill (bariton) Micaela - Mirella Freni (szoprán) Frasquita - Monique Linval (szoprán) Mercedes - Genevieve Macaux (mezzoszoprán) Dancairo - Jean-Christophe Benoit (bariton) Remendado - Maurice Besancon (tenor) Zuniga - Frank Schooten (basszus) Morales - Bernard Demigny (bariton)
Bartók Rádió sugározza ma este 19.00 – 20.55 Bizet: Gyöngyhalászok Opera három felvonásban Szövegét Eugene Cormon és Michel Carré írta Vezényel: Pierre Dervaux Km. a Páriszi Opera Comique Ének- és Zenekara Szereposztás: Leila - Janine Micheau (szoprán Nadir - Nicolai Gedda (tenor) Zurga - Ernest Blanc (bariton) Nourabad - Jacques Mars (basszus)
Most kezdődik az operaközvetítés a Classica csatornán: BIZET: CARMEN Duration: 02:41:52 Conductor: Herbert von Karajan Stage Director: Herbert von Karajan Stage Design: Teo Otto Costumes:Georges Wakhevitch Soloist: Grace Bumbry (Carmen) Jon Vickers (Don José) Justino Diaz (Escamillo) Mirella Freni (Micaëla) Milen Paunov (Le Remendado) Julia Hamari (Mercédès) Olivera Miljakovic (Frasquita) Robert Kerns (Moralès) Kurt Equiluz (Dancairo) Anton Diakov (Zuniga) Ballet de España Chor der Wiener Staatsoper Wiener Philharmoniker Video Director: Herbert von Karajan Country, year of production: CH, 1967
+ ZDF Kultur HD Ld. [url]http://en.kingofsat.net/pos-19.2E-fta.php;KingofSat[/url]
Festival Chorégies d' Orange 2015 [url]http://www.zdf.de/ZDF/zdfportal/programdata/dcb09010-2729-4c96-8520-565a475f3e4c/2179b044-2e5c-4b08-a29d-24f5f31dccbf?doDispatch=1;Bizet: Carmen[/url] 02.06.2016 | 20:15 - 23:05 Uhr | ZDF Kultur | Astra 19.2°E (kódolatlan) Carmen - Kate Aldrich Don José - Jonas Kaufmann Micaëla - Inva Mula Frasquita - Hélène Guilmette Mercédès - Marie Karall Escamillo - Kyle Ketelsen Zuniga - Jean Teitgen Le Dancaïre - Olivier Grand Le Remendado - Florian Laconi Moralès - Armando Noguera Dirigent: Mikko Franck
Ismét láthatjuk a Classica csatornán, este és éjjel is: BIZET: LES PÊCHEURS DE PERLES Aus dem Teatro di San Carlo, Neapel 27.05.2016 18:00 LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:57:38 DIRIGENT: Gabriele Ferro INSZENIERUNG: Fabio Sparvoli BÜHNENBILD: Giorgio Richelli KOSTÜME: Alessandra Torella SOLIST GESANG: Patrizia Ciofi (Léïla) Dmitry Korchak (Nadir) Dario Solari (Zurga) Roberto Tagliavini (Nourabad) Chor des Teatro di San Carlo Orchester des Teatro di San Carlo I, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 28.05., 01:00 28.05., 08:00
[url]http://iveszpremlap.hu/belfold/kozos-produkcioban-mutatjak-bizet-carmen-cimu-operajat-veszpremben/;Terjed a szemét[/url]
Szívesen venném, ha a televízió (mondjuk az M3 csatorna) egyszer újból leadná: Bizet: Gyöngyhalászok – közvetítés a Budai Parkszínpadról, 1994 Háromfelvonásos opera Magyar szöveg: Baranyi Ferenc Az 1993. augusztus 17-ki előadás televíziós felvétele Km.: a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara, a Fővárosi Művelődési Ház tánckara Vezényel: Jármai Gyula Rendező: Iván Pál Szereposztás: Leila - Hegyes Gabriella Nadir, vadász - Éliás Tibor Zurga, a gyöngyhalászok – Miller Lajos Nurabad, hajós, a falu véne – Marczis Demeter
Bartók Rádió 19 órakor élőben kapcsolja a New York-i Metropolitan Operaházat Bizet: A gyöngyhalászok Háromfelvonásos opera Szövegét Michel Carré és Eugéne Cormon írta Vezényel: Gianandrea Noseda Km. a Metropolita Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Leila - Diana Damrau (szoprán) Nadir - Matthew Polenzani (tenor) Zurga - Mariusz Kwiecien (baritone) Nourabade - Nicolas Testé (basszus) Ezúttal nem a rádiót hallgatom az este, hanem elmegyek a MET-moziba élőben megtekinteni az előadást.
Ez A gyöngyhalászok nekem DVD-n megvan. Pár éve a Dynamic kiadó hozta ki. A másik produkciót fogom látni a MET-mozi élő közvetítésében.
Ugyanez (A gyöngyhalászok) a MET-ben, szilveszteri premierrel+januárban, MüPa vetíti, nyilván lesz rádióközv. is: Noseda/Damrau/Polenzani/Kwiecień/Testé
A Classica csatornám ma két Bizet-operát láthatunk: I. Les pêcheurs de perles (A gyöngyhalászok) 10.00 – 12.00 DIRIGENT: Gabriele Ferro INSZENIERUNG: Fabio Sparvoli BÜHNENBILD: Giorgio Richelli KOSTÜME: Alessandra Torella SOLIST GESANG: Patrizia Ciofi (Léïla) Dmitry Korchak (Nadir) Dario Solari (Zurga) Roberto Tagliavini (Nourabad) Chor des Teatro di San Carlo Orchester des Teatro di San Carlo I, 2012 II. Carmen 27.11.2015 16:15 LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:41:52 DIRIGENT: Herbert von Karajan INSZENIERUNG: Herbert von Karajan BÜHNENBILD: Teo Otto KOSTÜME: Georges Wakhevitch SOLIST GESANG: Grace Bumbry (Carmen) Jon Vickers (Don José) Justino Diaz (Escamillo) Mirella Freni (Micaëla) Milen Paunov (Le Remendado) Julia Hamari (Mercédès) Olivera Miljakovic (Frasquita) Robert Kerns (Moralès) Kurt Equiluz (Dancairo) Anton Diakov (Zuniga) Ballet de España Chor der Wiener Staatsoper Wiener Philharmoniker BILDREGIE: Herbert von Karajan CH, 1967 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 28.11., 00:15 28.11., 07:15
Véletlenül akadtam egy eszményien szép felvételre. Sajnos csak egy részlet, amelyet [url]https://www.youtube.com/watch?v=y44U7uT2DaU;Kincses Veronika, Molnár András és Pál Tamás[/url] művészete fémjelez. Csodálja mindenki!
[url]http://www.amazon.de/Georges-Bizet-Gesamtaufnahme-Angela-Gheorghiu/dp/B000083GOD/ref=sr_1_6?ie=UTF8&qid=1437281180&sr=8-6&keywords=carmen+gheorghiu;比才：卡門[/url] 19.07.2015 | 8:00 | [url]http://programme.rthk.org.hk/channel/radio/player_popup.php?type=live&player=hq&rid=175#;RTHK Radio 4[/url] → HQ (Hong Kong) 比才：卡門 卡門：基柯基沃（女高音） 荷西：亞蘭尼亞（男高音） 艾斯卡米羅：漢普遜（男中音） 米 迦拉：慕娜（女高音） 盧扎特兒童合唱團、 元素合唱團 土魯斯市政大廈國家樂團 / 比拉遜 Bizet: Carmen 比才：卡門 Carmen: Angela Gheorghiu (s) Don José: Roberto Alagna (t) Escamillo: Thomas Hampson (br) Micaëla: Inva Mula (s) La Lauzeta, Les Eléments Nat. Orch. of the Capitole of Toulouse / Michel Plasson
Az M3 csatornán láthatjuk ma délután: 2015. június 17. szerda 14:20 - 15:10 Lemezalbum: Carmen Carmen, én örökké imádlak! - kiáltja Don José az opera végén Carmennek, a szenvedélyes dohánygyári munkáslánynak. És Komlóssy Erzsébet Carmenjét látva ezt el is lehet hinni. Jellemábrázolásában, szenvedélyes és érzéki nőiességében, és az utánozhatatlan hangon megszólaló francia remekmű, az operairodalom sarokkövét és fordulópontját jelentő Carmen keresztmetszete nagyszerű szereposztásban elevenedik meg előttünk, legendás karmesterünk, Ferencsik János vezényletével. Képzeljük magunkat 1967-ben az Erkel Színház nézőterére, és bizonyosodjunk meg magunk arról, miért is volt, miért lehetett Komlóssy és Ferencsik Carmenje generációk kedvence. Szereplők: • Komlóssy Erzsébet (Carmen) • Szőnyi Ferenc (Don José) • Jámbor László (Escamillo) • László Margit (Micaela) • Ágai Karola (Frasquita) • Kishegyi Árpád (Remandado) • Koltay Valéria (Frasquita) • Kovács Eszter (Mercedes) • Palcsó Sándor (Dancairo) • Ferencsik János (vezényel) • Magyar Állami Operaház Énekkara • Zenekara és Balettkara Rendezte: • Mikó András Időtartam: 50 perc
Ennyi kiváló énekes a Carmenben???? Nekem a premieren nem voltak kiválók. Gál Erika végig a világsztárt akarta eljátszani, öncélú énekléssel, hidegen és mereven. Létay Kiss elsüvítette Micaelát egy piano nélkül. Nyári nyitott üvöltése nem igazán volt megnyerö, Kálmándi hangja a felére csökkent, ha az 1989-es Láng premierre visszagondolok. A karmesternek kihült a szive, a koreográfia röhejes.
Az az áldatlan állapot állt elő, amikor a rendező, (oh, régi szép idők, amikor még voltak operarendezők!), tehát, a rendező nem hisz a zene erejében, mondanivalójában és hatalmában. Nem tiszteli és becsüli a zeneszerzőt, hanem öntörvényűen felrúgja a zene által támasztott sorompókat, és végül kisebbíti az (jó)éneklés fontosságát! Ez történt a Carmenben, és sajnálatos módon asszisztál hozzá a karmester, aki nem mondhatja, hogy ezzel a tenorral ezért és ezért nem!, asszisztálnak a tanácsadók, főtanácsadók, akiknek úgy látszik mindegy, hogy mi kerül az asztalra, akarom mondani a színpadra!
A válasz, kedves prospero, egyszerű: sehogy. Nem mondhat ilyet.
"Ennyi kiváló énekes, s mégis ily sok pontatlanság, hamis hang és ügyetlenkedés? Ilyesmire számítottam, mikor a rendező Oberfrank mintegy mentegetőzve elárulta: azt kérte énekeseitől, hogy inkább áldozzák fel a lemezfelvétel szintű éneklést, de haljanak bele szerepükbe. Szerencsére végül sem ők, sem a közönség nem halt bele egyik áriába sem, mindenesetre egy efféle kijelentés óriási felelősség, és kizárólag briliáns ötletek szüntelen sora mellett engedhető meg." - részlet az Operavilág kritikájából. Nagyon nem értem, hogy egy operarendező hogy mondhat ilyet?
Kritika az új Carmen-produkcióról MAGYAR NARANCS 2014.11.06. A Carmen persze még kevésbé hiányozhat a repertoárról, elvégre egyike az operairodalom törzsdarabjainak. Bizet műve a C az ABC operák sorában (Aida, Bohémélet, Carmen)mely művek szerint köztudomásúan lehetetlen népszerű operaházat csinálni. Szinetár Miklós turistacsoportos és plüssmacis rendezése után most Oberfrank Pál nagytükrös, pomponlányos, bevásárlókocsis rendezése foglalta el helyét az Erkel Színház műsorán. Nyáron a Margitszigeten már megismerhettük ezt a rendezést, amely sajnos kőszínházba betelepülve sem cáfol rá az akkori első benyomásra: Oberfrank Pálnak semmi, de semmi, de semmi nem jut eszébe a Carmenről, s éppígy semmit, de semmit, de semmit nem látszik tudni az operarendezés feladatáról és értelméről. Alapszinten megoldhatatlan jelenetek sorjáznak a trendinek áhított színpadon, erősen megszórva olyan pillanatokkal, amikor a jobb érzésű jegytulajdonos számára mindössze a félrenézés lehetősége marad. Csupán egyetlen "apróságot" megemlítve a feledendő szériából: utolsó jeleneteiben, így meggyilkoltatásakor is, Carmen egy tökéletesen funkció nélküli, ámde nagymamás retikült szorongat a bal kezében, amelynél szemzavaróbb operai kelléket tán még sose láttam. Persze leszámítva ezt a produkciót, mert itt a vízadagoló automata vagy a Torreádordal elnökségi asztala éppily zavarónak mutatkozott. S ha már a szemzavaró jelző felmerült a Cigánydal videóklipp-koreográfiájára rákapcsolják a stroboszkópot, amit szerencsés lenne hamar elhagyni, mielőtt a nézőtéren valaki rohamot kap tőle, legyen itt szó düh- vagy epileptikus rohamról. Színészvezetés híján a szereplők színészi játéka a szerény operai-operaházi elvárásokhoz képest is csalódást keltő. Nyári Zoltán például az valahol az operett és a népszínmű határvonalán billeg játékával, s a tehetséges művész dalizó tempója még akkor is bántaná a szemet, ha a tenor vokálisan kikezdhetetlen Don Josénak bizonyulna - de erről szó sincs. Mi több, egy-egy ponton felmerült: Nyáry ebben a formában el tud-e egyáltalán jutni az előadás végéig? A címszereplő Gál Erikával kapcsolatban ilyen aggodalom nem merülhetett fel, hiszen ő végig rokonszenvesen teljesítette szólamát. Ha a Carmen csupán egy lenne az operaszerepek közül, s ha a Carmen meghatározó tulajdonsága a rokonszenvesség lenne, nem is igen érhetné Gál Erika teljesítményét kifogás. Csakhogy mit ér a közönség egy olyan Carmen-alakítással, amiből szinte minden hiányzik, ami miatt Carmen fontos és érdekes számunkra? Ahogy a nyáron, úgy most is a Micaela szólamát éneklő Létay Kiss Gabriella bizonyult a legjobbnak: lényének és hangjának líraisága még ebben a környezetben is érvényesült. S akárcsak a nyáron, úgy most is azt érezhettük, hogy Kálmándi Mihály számára inkább csak papíron ideális Escamillo szerepe és szólama, vagy legalábbis ebben a rendezésben a kiváló énekes nem érzi magát elég komfortosan ahhoz, hogy legjobb formáját nyújtsa. A bemutatót vezénylő Dénes István igen tempósan hajtotta végig az előadást, s ezzel olykor komoly hálára késztette a nézőtéren és a színpadon szenvedőket. (László Ferenc)
Őszinte bámulatom! Nekem sajnos nem jutott volna eszembe...
Kezdem jól érezni magam Magyarországon: szerencsére mi még nem jutottunk el a hülyeség eme a fokára: [url]http://szinhaz.hu/opera/57951-dohanyzas-miatt-tiltotta-le-a-carment-a-perthi-opera;Dohányzás miatt tiltotta le a Carment a perthi opera[/url] A hisztérikus ausztrál perthiek legalább a szerző által megörökített szép perthi lányra való tekintettel lennének méltányosak, még ha ő európai volt is!
Igen, szeretem az "ütközéseket" és értelmét találom az ütköztetéseknek is - ezekből nemcsak "leépülni", de épülni is lehet...
Köszönöm, azt is elolvastam, valóban. Csupán a feltűnően ellenkező értékeléseket akartam megjegyezni.
[url] http://operavilag.net/kiemelt/orsegvaltas-a-tukorarenaban/; Őrségváltás a Tükörarénában [/url] Operavilag.net, 2014. július 11. Carmen-előbemutató a Margitszigeten: a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház közös produkciója, 2014. július 6. FÜLÖP KÁROLY írása
Véletlenül kétszer entereztem...
E kettő mellett Galamb Zoltán írása is (www.ekultura.hu)figyelemreméltó.
E kettő mellett Galamb Zoltán írása is (www.ekultura.hu)figyelemreméltó.
Kiss Eszter Veronika kritikáiban ugyan nem bízom (ízlése és ítélete persze neki is lehet, de fájdalom, a hiteles kritikaírásnak az írni tudás is feltétele), mégis érdemes volt végigmennem rajta, mert azután olvasva a Bóta Gáborét (akihez több a bizalmam), hangosan nevettem. A rendező munkájáról írt véleményük ellentéte sem érdektelen, legfeljebb ahhoz képest, ahogy Rinat Shaham alakításának hatását értékelik. Ha őszinte akarok lenni: profán megnyilvánulása egy nőnek és egy férfinak.
Ugyanezt akartam kérdezni én is. Bóta Gábor nagyon jó színházi kritikus, de ezek szerint az opera műfajában kevéssé járatos.
Az MNO.hu és az ekultura.hu Kálmándi Mihály Escamillo-alakításáról ír. A Népszava Kálmán Pétert nevesíti e szerepben. A második előadáson (július 6-án) ő énekelt volna?… A fotón torreádorként Kálmándira ismernék...
[url] http://ekultura.hu/latnivalo/egyeb/cikk/2014-07-08+15%3A00%3A00/beszamolo-georges-bizet-carmen-margitszigeti-szabadteri-szinpad-2014-julius-6; Beszámoló: Georges Bizet: Carmen – Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2014. július 6. [/url] Forrás: www.ekultura.hu Itt van két további Carmen- beszámoló [url] http://nepszava.hu/cikk/1026483-gyilkos-szenvedelyek; Gyilkos szenvedélyek [/url] Népszava|2014. júl 09. 05:45
