236 Orfeusz 2005-06-22 18:22:12 [Válasz erre: 229 telramund 2005-06-22 14:44:51]
Ha ő az a tenor, aki tavaly az Operafesten énekelt Miklósa oldalán, akkor a Tv-n keresztül nem volt egy nagy szám, de remélem jobb lesz pénteken.
Ha ő az a tenor, aki tavaly az Operafesten énekelt Miklósa oldalán, akkor a Tv-n keresztül nem volt egy nagy szám, de remélem jobb lesz pénteken.
235 Búbánat 2005-06-22 18:01:14
A miskolciak figyelmébe, bár ők már úgyis tudják: Az Ory grófja a fórum Mai ajánlatában foglaltakkal ellentétben nem ötkor kezdődött el a Kamaraszínházban, hanem este kilenckor kezdődik a Nyári Színházban.
A miskolciak figyelmébe, bár ők már úgyis tudják: Az Ory grófja a fórum Mai ajánlatában foglaltakkal ellentétben nem ötkor kezdődött el a Kamaraszínházban, hanem este kilenckor kezdődik a Nyári Színházban.
234 Búbánat 2005-06-22 17:39:22
A mai napom délelőtt egy kis kirándulással telt el, Tardonára utaztam. Régi vágyam teljesült, hogy végre eljutottam a Bükk rengetege mélyén megbúvó kis falucskába, amely Jókai Mórnak közel egy évig otthonául szolgált a levert szabadságharcunk utáni bújdosásában. A ma látható szép kis tornácos három részből álló földszintes kertes, gazdasági udvarral bővített házban sok-sok ereklye, ami nagyrészt a Miskolci Hermann Múzeum adománya. Van a közelben, ugyanabban az utcácskában egy másik kis házikó, a jólértesültek azt állítják, hogy az az igazai Jókai-lakás. De a tulajdonosok az elmúlt időkben nem voltak hajlandók onnan kiköltözni, így az ötvenes években ezt a ma múzeumként funkcionáló házat mutogatják az idelátogatóknak... Hát nem lennénk Magyarországon magyarok, ha kiderülne, tényleg ez a rideg valóság...
A mai napom délelőtt egy kis kirándulással telt el, Tardonára utaztam. Régi vágyam teljesült, hogy végre eljutottam a Bükk rengetege mélyén megbúvó kis falucskába, amely Jókai Mórnak közel egy évig otthonául szolgált a levert szabadságharcunk utáni bújdosásában. A ma látható szép kis tornácos három részből álló földszintes kertes, gazdasági udvarral bővített házban sok-sok ereklye, ami nagyrészt a Miskolci Hermann Múzeum adománya. Van a közelben, ugyanabban az utcácskában egy másik kis házikó, a jólértesültek azt állítják, hogy az az igazai Jókai-lakás. De a tulajdonosok az elmúlt időkben nem voltak hajlandók onnan kiköltözni, így az ötvenes években ezt a ma múzeumként funkcionáló házat mutogatják az idelátogatóknak... Hát nem lennénk Magyarországon magyarok, ha kiderülne, tényleg ez a rideg valóság...
233 Búbánat 2005-06-22 17:37:16
Kalahari, figyelem! Tegnap késő délután Kertesi Ingriddel volt \"randevúm\" Miskolcon az Európa-házban. Természetesen csak átvitt értelemben mondom ezt, hiszen egy forró sikerű belcantó-hangverseny közreműködője volt ő, amin én mint hallgató-néző voltam jelen a zsúfolásig megtelt Almássy-kúria legfelső emeleti tágas dísztermében. Hálátlanság a részemről, hogy csak Kertesit neveztem meg, hiszen a program szerint Bellini-Donizetti \"duettest\" volt műsoron, s ehhez kell ugye még egy partner. Nos, őt egy nem kevésbé ismert művészegyéniség, mint Meláth Andrea személyében kaptuk meg, így adott volt egy \"álom-koncert\" lehetősége. Zongorán Váradi Katalin működött közre. Mivel 18 órakor kezdődött a hangverseny, tudatosan a legutolsó sor szélén, közvetlenül a baloldali ajtó közelében foglaltam helyet, hogy 10 perccel hét előtt angolosan távozhassam, hiszen nekem nem sokkal később \"jelenésem\" volt a Hamupipőkében. Láttam, hogy hasonló módon cselekedett Marton Éva is, aki a jobb oldali utolsó sor szélén ült, de ő már félkor távozott. Előttem Kirkósa Orsolya ült, de a budapesti zenei körökből más prominens ismert személyiségeket is láttam a közönség sorai között. Maga a program összeállítása számomra szívet-lelket melengető volt: az ötven perc alatt, amíg belefeledkezhettem a szép énekhangok mennyei zuhatagába, egymást követték a szebbnél szebb Bellini-, Donizetti-, Rossini- és Verdi duettek, dalok. Kertesi Ingrid és Meláth Andrea mintegy tizenöt két-három perces darabbal örvendeztette meg hallgatóságát a zsúfolásig megtelt teremben (ahol sok japán, de lehet, hogy más nemzetiségű, ám az biztos, hogy kelet - dél-keletázsiai hölgyek is a tiszteletüket tették). Bizony, nem sajnáltuk tőlük a \"vastapsot\", minden egyes felhangzó dal, ária, duett után felcsattant a tetszésnek, a sikernek, a kitörő spontaneitásnak és a köszönetnek ez az egyértelmű jele. Bízisten, reggelig elhallgattam volna őket... Ennél szebb \"előjáték\"-ban nem is lehetett volna részem az esti Rossini-opera belcanto mámora bevezetéseként...
Kalahari, figyelem! Tegnap késő délután Kertesi Ingriddel volt \"randevúm\" Miskolcon az Európa-házban. Természetesen csak átvitt értelemben mondom ezt, hiszen egy forró sikerű belcantó-hangverseny közreműködője volt ő, amin én mint hallgató-néző voltam jelen a zsúfolásig megtelt Almássy-kúria legfelső emeleti tágas dísztermében. Hálátlanság a részemről, hogy csak Kertesit neveztem meg, hiszen a program szerint Bellini-Donizetti \"duettest\" volt műsoron, s ehhez kell ugye még egy partner. Nos, őt egy nem kevésbé ismert művészegyéniség, mint Meláth Andrea személyében kaptuk meg, így adott volt egy \"álom-koncert\" lehetősége. Zongorán Váradi Katalin működött közre. Mivel 18 órakor kezdődött a hangverseny, tudatosan a legutolsó sor szélén, közvetlenül a baloldali ajtó közelében foglaltam helyet, hogy 10 perccel hét előtt angolosan távozhassam, hiszen nekem nem sokkal később \"jelenésem\" volt a Hamupipőkében. Láttam, hogy hasonló módon cselekedett Marton Éva is, aki a jobb oldali utolsó sor szélén ült, de ő már félkor távozott. Előttem Kirkósa Orsolya ült, de a budapesti zenei körökből más prominens ismert személyiségeket is láttam a közönség sorai között. Maga a program összeállítása számomra szívet-lelket melengető volt: az ötven perc alatt, amíg belefeledkezhettem a szép énekhangok mennyei zuhatagába, egymást követték a szebbnél szebb Bellini-, Donizetti-, Rossini- és Verdi duettek, dalok. Kertesi Ingrid és Meláth Andrea mintegy tizenöt két-három perces darabbal örvendeztette meg hallgatóságát a zsúfolásig megtelt teremben (ahol sok japán, de lehet, hogy más nemzetiségű, ám az biztos, hogy kelet - dél-keletázsiai hölgyek is a tiszteletüket tették). Bizony, nem sajnáltuk tőlük a \"vastapsot\", minden egyes felhangzó dal, ária, duett után felcsattant a tetszésnek, a sikernek, a kitörő spontaneitásnak és a köszönetnek ez az egyértelmű jele. Bízisten, reggelig elhallgattam volna őket... Ennél szebb \"előjáték\"-ban nem is lehetett volna részem az esti Rossini-opera belcanto mámora bevezetéseként...
232 Búbánat 2005-06-22 17:31:22
Tegnapelőtt délután, még Az ezred lánya előtt egy egészen másfajta műélvezetnek lehettem részese. Ezúttal a Zsinagóga volt a helyszíne annak hangversenynek, amelyen a Budapesti Liszt Ferenc Zenemuvészeti Egyetem és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének növendékei adtak közös hangversenyt. A konferálást Kovács Sándor zenetörténész vállalta magára, és közben jóízű anekdotákkal szórakoztatta az egybegyűlteket. Csak az volt a baj, hogy nem kapott mikrofont, így az egyébként kiváló akusztikai hangzással rendelkező teremben hátul helyet foglalók alig hallhatták a csekély hangerővel rendelkező Kovácsot, aki nem győzött sűrűn elnézést kérni azoktól, akik íly módon lemaradtak a sziporkáiról... Mellesleg az épület kívülről csodálatosan szépen fel van újítva. Remélhetőleg a belső tatarozása, az egykor csodaszép színes freskók restaurációja sem soká várat magára, és rövidesen teljes szépségében láthatjuk majd ezt a pompás, Miskolcon, de szerintem az egész országban egyedülállóan szép zsinagóga-épületet. A közel másfélórás műsorban Bartók I. rapszódiája zongora-csellóra, Bartók fúvósötöse, Kodály Magyar népdalok gyűjteményéből hét dal zongorára és énekhangra, Handelltől a Sába királynőjének a bevonulási indulója 12 rézfúvósra és timpanire, Kodály-dalok (A csitári hegyek... stb) a kitűnő Polyák Valéria mélyen átélt előadásában, egy favúvos női kvartett által egy román zeneszerző \"Kvartett\"-je, egy Weiner Leó zongora darab (passaglia) Tóth Nicolette szép tolmácsolásában hangzott el. A program zárásaként pedig két részlet csendült fel Handel Tűzijátékából ismér a \"rezesek\" által. Szépséges dolgokat hallhattunk, tehát, a fiatal végzős hangszeres és énekes növendékektől, akik bizonyára még sokra vihetik a művészetükkel, akikkel még találkozni fogunk itt és ott. Egy kedves színfoltja is volt az eseménynek. Marton Éva is ott ült az egyik padban, észrevette, hogy Polyák Valéria első Kodály-dala alatt a zongora fedőlapja csukva maradt. Mielőtt Polyák belefogott volna a következő dalba, Marton felállt, kilépett a padsorból felment a pódiumra és sajátkezűleg felnyitotta majd kitámasztotta a fedőt; sűrű bocsánatkérések közepette sietett vissza ülőhelyére. Igaza volt, utána sokkal jobban szólalt meg a hangszer. Alig néhány másodpercig tartott az egész, néma csendben figyeltük Marton ténykedését, de ez a kis közjáték szerencsére nem zavarta meg a fiatalokat, folytatták a koncertet és talán a program legnagyobb sikerét aratták.
Tegnapelőtt délután, még Az ezred lánya előtt egy egészen másfajta műélvezetnek lehettem részese. Ezúttal a Zsinagóga volt a helyszíne annak hangversenynek, amelyen a Budapesti Liszt Ferenc Zenemuvészeti Egyetem és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének növendékei adtak közös hangversenyt. A konferálást Kovács Sándor zenetörténész vállalta magára, és közben jóízű anekdotákkal szórakoztatta az egybegyűlteket. Csak az volt a baj, hogy nem kapott mikrofont, így az egyébként kiváló akusztikai hangzással rendelkező teremben hátul helyet foglalók alig hallhatták a csekély hangerővel rendelkező Kovácsot, aki nem győzött sűrűn elnézést kérni azoktól, akik íly módon lemaradtak a sziporkáiról... Mellesleg az épület kívülről csodálatosan szépen fel van újítva. Remélhetőleg a belső tatarozása, az egykor csodaszép színes freskók restaurációja sem soká várat magára, és rövidesen teljes szépségében láthatjuk majd ezt a pompás, Miskolcon, de szerintem az egész országban egyedülállóan szép zsinagóga-épületet. A közel másfélórás műsorban Bartók I. rapszódiája zongora-csellóra, Bartók fúvósötöse, Kodály Magyar népdalok gyűjteményéből hét dal zongorára és énekhangra, Handelltől a Sába királynőjének a bevonulási indulója 12 rézfúvósra és timpanire, Kodály-dalok (A csitári hegyek... stb) a kitűnő Polyák Valéria mélyen átélt előadásában, egy favúvos női kvartett által egy román zeneszerző \"Kvartett\"-je, egy Weiner Leó zongora darab (passaglia) Tóth Nicolette szép tolmácsolásában hangzott el. A program zárásaként pedig két részlet csendült fel Handel Tűzijátékából ismér a \"rezesek\" által. Szépséges dolgokat hallhattunk, tehát, a fiatal végzős hangszeres és énekes növendékektől, akik bizonyára még sokra vihetik a művészetükkel, akikkel még találkozni fogunk itt és ott. Egy kedves színfoltja is volt az eseménynek. Marton Éva is ott ült az egyik padban, észrevette, hogy Polyák Valéria első Kodály-dala alatt a zongora fedőlapja csukva maradt. Mielőtt Polyák belefogott volna a következő dalba, Marton felállt, kilépett a padsorból felment a pódiumra és sajátkezűleg felnyitotta majd kitámasztotta a fedőt; sűrű bocsánatkérések közepette sietett vissza ülőhelyére. Igaza volt, utána sokkal jobban szólalt meg a hangszer. Alig néhány másodpercig tartott az egész, néma csendben figyeltük Marton ténykedését, de ez a kis közjáték szerencsére nem zavarta meg a fiatalokat, folytatták a koncertet és talán a program legnagyobb sikerét aratták.
231 Búbánat 2005-06-22 17:30:46
Tegnapelőtt délután, még Az ezred lánya előtt egy egészen másfajta műélvezetnek lehettem részese. Ezúttal a Zsinagóga volt a helyszíne annak hangversenynek, amelyen a Budapesti Liszt Ferenc Zenemuvészeti Egyetem és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének növendékei adtak közös hangversenyt. A konferálást Kovács Sándor zenetörténész vállalta magára, és közben jóízű anekdotákkal szórakoztatta az egybegyűlteket. Csak az volt a baj, hogy nem kapott mikrofont, így az egyébként kiváló akusztikai hangzással rendelkező teremben hátul helyet foglalók alig hallhatták a csekély hangerővel rendelkező Kovácsot, aki nem győzött sűrűn elnézést kérni azoktól, akik íly módon lemaradtak a sziporkáiról... Mellesleg az épület kívülről csodálatosan szépen fel van újítva. Remélhetőleg a belső tatarozása, az egykor csodaszép színes freskók restaurációja sem soká várat magára, és rövidesen teljes szépségében láthatjuk majd ezt a pompás, Miskolcon, de szerintem az egész országban egyedülállóan szép zsinagóga-épületet. A közel másfélórás műsorban Bartók I. rapszódiája zongora-csellóra, Bartók fúvósötöse, Kodály Magyar népdalok gyűjteményéből hét dal zongorára és énekhangra, Handelltől a Sába királynőjének a bevonulási indulója 12 rézfúvósra és timpanire, Kodály-dalok (A csitári hegyek... stb) a kitűnő Polyák Valéria mélyen átélt előadásában, egy favúvos női kvartett által egy román zeneszerző \"Kvartett\"-je, egy Weiner Leó zongora darab (passaglia) Tóth Nicolette szép tolmácsolásában hangzott el. A program zárásaként pedig két részlet csendült fel Handel Tűzijátékából ismér a \"rezesek\" által. Szépséges dolgokat hallhattunk, tehát, a fiatal végzős hangszeres és énekes növendékektől, akik bizonyára még sokra vihetik a művészetükkel, akikkel még találkozni fogunk itt és ott. Egy kedves színfoltja is volt az eseménynek. Marton Éva is ott ült az egyik padban, észrevette, hogy Polyák Valéria első Kodály-dala alatt a zongora fedőlapja csukva maradt. Mielőtt Polyák belefogott volna a következő dalba, Marton felállt, kilépett a padsorból felment a pódiumra és sajátkezűleg felnyitotta majd kitámasztotta a fedőt; sűrű bocsánatkérések közepette sietett vissza ülőhelyére. Igaza volt, utána sokkal jobban szólalt meg a hangszer. Alig néhány másodpercig tartott az egész, néma csendben figyeltük Marton ténykedését, de ez a kis közjáték szerencsére nem zavarta meg a fiatalokat, folytatták a koncertet és talán a program legnagyobb sikerét aratták.
Tegnapelőtt délután, még Az ezred lánya előtt egy egészen másfajta műélvezetnek lehettem részese. Ezúttal a Zsinagóga volt a helyszíne annak hangversenynek, amelyen a Budapesti Liszt Ferenc Zenemuvészeti Egyetem és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének növendékei adtak közös hangversenyt. A konferálást Kovács Sándor zenetörténész vállalta magára, és közben jóízű anekdotákkal szórakoztatta az egybegyűlteket. Csak az volt a baj, hogy nem kapott mikrofont, így az egyébként kiváló akusztikai hangzással rendelkező teremben hátul helyet foglalók alig hallhatták a csekély hangerővel rendelkező Kovácsot, aki nem győzött sűrűn elnézést kérni azoktól, akik íly módon lemaradtak a sziporkáiról... Mellesleg az épület kívülről csodálatosan szépen fel van újítva. Remélhetőleg a belső tatarozása, az egykor csodaszép színes freskók restaurációja sem soká várat magára, és rövidesen teljes szépségében láthatjuk majd ezt a pompás, Miskolcon, de szerintem az egész országban egyedülállóan szép zsinagóga-épületet. A közel másfélórás műsorban Bartók I. rapszódiája zongora-csellóra, Bartók fúvósötöse, Kodály Magyar népdalok gyűjteményéből hét dal zongorára és énekhangra, Handelltől a Sába királynőjének a bevonulási indulója 12 rézfúvósra és timpanire, Kodály-dalok (A csitári hegyek... stb) a kitűnő Polyák Valéria mélyen átélt előadásában, egy favúvos női kvartett által egy román zeneszerző \"Kvartett\"-je, egy Weiner Leó zongora darab (passaglia) Tóth Nicolette szép tolmácsolásában hangzott el. A program zárásaként pedig két részlet csendült fel Handel Tűzijátékából ismér a \"rezesek\" által. Szépséges dolgokat hallhattunk, tehát, a fiatal végzős hangszeres és énekes növendékektől, akik bizonyára még sokra vihetik a művészetükkel, akikkel még találkozni fogunk itt és ott. Egy kedves színfoltja is volt az eseménynek. Marton Éva is ott ült az egyik padban, észrevette, hogy Polyák Valéria első Kodály-dala alatt a zongora fedőlapja csukva maradt. Mielőtt Polyák belefogott volna a következő dalba, Marton felállt, kilépett a padsorból felment a pódiumra és sajátkezűleg felnyitotta majd kitámasztotta a fedőt; sűrű bocsánatkérések közepette sietett vissza ülőhelyére. Igaza volt, utána sokkal jobban szólalt meg a hangszer. Alig néhány másodpercig tartott az egész, néma csendben figyeltük Marton ténykedését, de ez a kis közjáték szerencsére nem zavarta meg a fiatalokat, folytatták a koncertet és talán a program legnagyobb sikerét aratták.
230 muzsika 2005-06-22 14:58:57 [Válasz erre: 229 telramund 2005-06-22 14:44:51]
Szia telramund, én hallottam a tenort Rigolettoban, nagyon jó, érdemes meghallgatni.
Szia telramund, én hallottam a tenort Rigolettoban, nagyon jó, érdemes meghallgatni.
229 telramund 2005-06-22 14:44:51 [Válasz erre: 226 Ametiszt 2005-06-22 12:00:00]
Nem tom hallottad a tenort a Rigolettoban?
Nem tom hallottad a tenort a Rigolettoban?
228 telramund 2005-06-22 14:44:09 [Válasz erre: 224 Búbánat 2005-06-21 22:13:03]
Arutjun Kotchinian-t most hallottam Berlinben Giorgio/Puritánok/ szerepében és nem rossz szálfatermetü örmény basszus. Ez a tenort leszámitva egész jónak igérkezik de azért Őt se minősitsük előre,hiszem Bécsben is meg tudom számolni hány jó tenort hallottam Edgárként Gruberova Luciája mellett/ a legnagyobb csalódás Shicoff volt,....
Arutjun Kotchinian-t most hallottam Berlinben Giorgio/Puritánok/ szerepében és nem rossz szálfatermetü örmény basszus. Ez a tenort leszámitva egész jónak igérkezik de azért Őt se minősitsük előre,hiszem Bécsben is meg tudom számolni hány jó tenort hallottam Edgárként Gruberova Luciája mellett/ a legnagyobb csalódás Shicoff volt,....
227 Orfeusz 2005-06-22 12:00:43 [Válasz erre: 226 Ametiszt 2005-06-22 12:00:00]
Most már biztos, Mosuc énekel, ott a helyem.
Most már biztos, Mosuc énekel, ott a helyem.
226 Ametiszt 2005-06-22 12:00:00 [Válasz erre: 224 Búbánat 2005-06-21 22:13:03]
Gyerekek! Ezért az Edgardoért érdemes megnézni,még akkoris, ha Lucia változik!!!
Gyerekek! Ezért az Edgardoért érdemes megnézni,még akkoris, ha Lucia változik!!!
225 Orfeusz 2005-06-21 22:51:50 [Válasz erre: 224 Búbánat 2005-06-21 22:13:03]
azért jó lenne tudni ki lesz Lucia, ezen áll vagy bukik az egész..
azért jó lenne tudni ki lesz Lucia, ezen áll vagy bukik az egész..
224 Búbánat 2005-06-21 22:13:03
A helyzet a következő Miskolcon: A szentpétervári színház társulata nem jön, nem tudtak megállapodni az itteni szervezőkkel nem részletezett okok miatt. Mégis lesz Lammermoori Lucia, de csak koncertszerűen. Előadják a Nagyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Ondrej Lenárd Lucia - Elena Mosuc (de ez még változhat) Edgardo: Felipe Rojas Alisa: KOvács Annmária Arturo: Xavier Rivadeneira Normanno: Kecskés Sándor Enrico (Lord Ashton): Roberto Servile Raimondo: Arutjun Kotchinian
A helyzet a következő Miskolcon: A szentpétervári színház társulata nem jön, nem tudtak megállapodni az itteni szervezőkkel nem részletezett okok miatt. Mégis lesz Lammermoori Lucia, de csak koncertszerűen. Előadják a Nagyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Ondrej Lenárd Lucia - Elena Mosuc (de ez még változhat) Edgardo: Felipe Rojas Alisa: KOvács Annmária Arturo: Xavier Rivadeneira Normanno: Kecskés Sándor Enrico (Lord Ashton): Roberto Servile Raimondo: Arutjun Kotchinian
223 Beatrice 2005-06-21 19:37:09 [Válasz erre: 218 Sesto 2005-06-19 21:55:13]
\"szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...\" Elég rossz megfigyelő vagy: valójában a decrescendo az, amely a crescendo után következik, és az egész alakzatot úgy hívják, hogy \"messa di voce\". Egy pianóban kezdett hangon crescendo után egy ugyanolyan egyenletes, és ugyanakkora ideig tartó decrescendót kell produkálni. Azt hiszem, a XIX. században a belcanto virágkorában nem nevezhette magát énekesnek az, akinek nem volt messa di vocéja. Manapság már elég ritka. Nagyon kidolgozott légzéstechnika kell hozzá. Vargicova akkor nőtt meg a szememben, amikor a pesti Luciájában produkált egy messa di vocét. Lehet, hogy Te unod Gruberova messa di vocéit - én viszont minden egyes előadásban nagy várakozással tekintek eléjük.
\"szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...\" Elég rossz megfigyelő vagy: valójában a decrescendo az, amely a crescendo után következik, és az egész alakzatot úgy hívják, hogy \"messa di voce\". Egy pianóban kezdett hangon crescendo után egy ugyanolyan egyenletes, és ugyanakkora ideig tartó decrescendót kell produkálni. Azt hiszem, a XIX. században a belcanto virágkorában nem nevezhette magát énekesnek az, akinek nem volt messa di vocéja. Manapság már elég ritka. Nagyon kidolgozott légzéstechnika kell hozzá. Vargicova akkor nőtt meg a szememben, amikor a pesti Luciájában produkált egy messa di vocét. Lehet, hogy Te unod Gruberova messa di vocéit - én viszont minden egyes előadásban nagy várakozással tekintek eléjük.
221 Búbánat 2005-06-19 22:41:09
Orfeusz! Segítséged bejött: ismerősöm Pozsonyban már elintézte a szeptember 14-i Roberto Devereux-foglalást, szállás is megoldva. Úgyhogy 10-én Gruberovától nem zavartatva elmegyek az esküvőre és a lakodalomba. Pedig a négynappal későbbi repetájára talán böjtölnöm kéne...
Orfeusz! Segítséged bejött: ismerősöm Pozsonyban már elintézte a szeptember 14-i Roberto Devereux-foglalást, szállás is megoldva. Úgyhogy 10-én Gruberovától nem zavartatva elmegyek az esküvőre és a lakodalomba. Pedig a négynappal későbbi repetájára talán böjtölnöm kéne...
220 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-19 22:08:09 [Válasz erre: 219 telramund 2005-06-19 21:58:46]
Szerintem a nagy eszed ellenére sem értetted a kérdésemet. Sestonak ha igaza is van, az idézett szöveget illik pontosan megadni, ha meg nem pontos, nem idézőjelbe tenni. Aki olyan sok szakdolgozatot ír, annak ez alap követelmény.
Szerintem a nagy eszed ellenére sem értetted a kérdésemet. Sestonak ha igaza is van, az idézett szöveget illik pontosan megadni, ha meg nem pontos, nem idézőjelbe tenni. Aki olyan sok szakdolgozatot ír, annak ez alap követelmény.
219 telramund 2005-06-19 21:58:46 [Válasz erre: 217 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-19 20:47:58]
hallgasd meg a Puritánok első felvonás fináléját vagy a Roberto zárójelentét és akkor nem fogsz ilyeneket kérdezni..feltéve,ha van füled és érzelmi hurjaid-ezek hiányában viszont megértem kérdésed...
hallgasd meg a Puritánok első felvonás fináléját vagy a Roberto zárójelentét és akkor nem fogsz ilyeneket kérdezni..feltéve,ha van füled és érzelmi hurjaid-ezek hiányában viszont megértem kérdésed...
218 Sesto 2005-06-19 21:55:13 [Válasz erre: 216 parampampuli 2005-06-19 20:27:06]
...ezek szerint mindenki-legyen az zenész, szinházi szakember, újságiró netán nézö stb-stb.-akit Gruberova ezért-vagy azért \"nem érint meg\"-akkor az illetö személy \"nem ért az énekléshez, netán operához?!\"(=és megnyugtatlak: Gruberova igen is polarizál, tehát a feltétel nélküli imádat ellenkezöjét is lehet személyével kapcs. megélni,...és nem \"puszta irigységröl, szakmai féltésröl elnne szó\"!)-ezért talán túlontúl sarkalatos meglátás-ám legyen, ez a Te véleményed!... \"Casta\"-nyilván nem \"biológiai\" értelemben irtam,...ezért ne is ragadjunk le itt! Viszont azt meg kell jegyeznem, Gruberova-t, úgy a ´90-es évek elsö feléig-amig leginkább Mozart-énekesnöként votl elkönyvelve(=Lucia, Zerbinetta vagy Massenet-Manon ellenére is!) végképp´nem birtam elviselni,...utána jött a ´90-es évek elsö fele, vagyis a nagy és végleges lépés a Belcanto-territóriumban-ott és akkor bevallom nagyon TETSZETT(!)(=tegyük hozzá, nem is igen volt más a \"nemzetközi porondon\", aki ezen repertoárt vitte volna!...) viszont az utóbbi-mondjuk 3-4 évben egyszerüen unom-mindennemü technika perfekció ellenére!-amit csinál,...mert mindig ugyanaz jön töle; szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...és persze az acuti-k,...ráadásul-akár tetszik, akár nem, de a Hölgy újabban igen is nagyon modoros,...és ezt nem kellene!... Az objektivitásról pedig dióhéjban a következöket-csupán 2 példát emlitenék: 1., Sills-ezt ist többször leirtam, hogy a \"matéria\" minösége, olyan amilyen-de szerintem semmi esetre nem lehet klasszikus értelemben \"szépnek\" nevezni, de amit csinál, vagy ahogyan csinálja az hátborzongató-porig ég, és hiteles stb. 2., Mosuc-közel 15 évig az Éj királynöje volt úgymond a zenei \"névjegykártyája\",...mégis azonnal aláirom, ha pl. vki,. azt mondja: \"Na ja,...a Mozart-CD-n mint Éj királynöje ezért v. azért nem tetszik: mert vlaóban igy van, Elena szinpadon volt zseniális Éj királynöje, a \"konzerv\" nem ragad anyirya meg, mint live stb. ...és még egy utolsó kitételedre reflektálva: sosem hasonlitok énekesnöket alapvetöen össze(=ki kire hasonlit, ki kinek az utódja stb.)-önamagáert legyen vki. jó-ergo nekem pl. egy Elena Mosuc nem az \"új\" vagy a 2. Gruberova,...mig Gruberova-ban sem a 2. Sutherland-et kerestem stb. Ha vki. tetszik akkor pusztán azért amit saját maga nyújt és nem pedig azért mert \"úgy szól, mintha...\" Summa sumarum, kivánok Neked továbbra is kellemes operai élményeket Gruberova-val! ;-)
...ezek szerint mindenki-legyen az zenész, szinházi szakember, újságiró netán nézö stb-stb.-akit Gruberova ezért-vagy azért \"nem érint meg\"-akkor az illetö személy \"nem ért az énekléshez, netán operához?!\"(=és megnyugtatlak: Gruberova igen is polarizál, tehát a feltétel nélküli imádat ellenkezöjét is lehet személyével kapcs. megélni,...és nem \"puszta irigységröl, szakmai féltésröl elnne szó\"!)-ezért talán túlontúl sarkalatos meglátás-ám legyen, ez a Te véleményed!... \"Casta\"-nyilván nem \"biológiai\" értelemben irtam,...ezért ne is ragadjunk le itt! Viszont azt meg kell jegyeznem, Gruberova-t, úgy a ´90-es évek elsö feléig-amig leginkább Mozart-énekesnöként votl elkönyvelve(=Lucia, Zerbinetta vagy Massenet-Manon ellenére is!) végképp´nem birtam elviselni,...utána jött a ´90-es évek elsö fele, vagyis a nagy és végleges lépés a Belcanto-territóriumban-ott és akkor bevallom nagyon TETSZETT(!)(=tegyük hozzá, nem is igen volt más a \"nemzetközi porondon\", aki ezen repertoárt vitte volna!...) viszont az utóbbi-mondjuk 3-4 évben egyszerüen unom-mindennemü technika perfekció ellenére!-amit csinál,...mert mindig ugyanaz jön töle; szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...és persze az acuti-k,...ráadásul-akár tetszik, akár nem, de a Hölgy újabban igen is nagyon modoros,...és ezt nem kellene!... Az objektivitásról pedig dióhéjban a következöket-csupán 2 példát emlitenék: 1., Sills-ezt ist többször leirtam, hogy a \"matéria\" minösége, olyan amilyen-de szerintem semmi esetre nem lehet klasszikus értelemben \"szépnek\" nevezni, de amit csinál, vagy ahogyan csinálja az hátborzongató-porig ég, és hiteles stb. 2., Mosuc-közel 15 évig az Éj királynöje volt úgymond a zenei \"névjegykártyája\",...mégis azonnal aláirom, ha pl. vki,. azt mondja: \"Na ja,...a Mozart-CD-n mint Éj királynöje ezért v. azért nem tetszik: mert vlaóban igy van, Elena szinpadon volt zseniális Éj királynöje, a \"konzerv\" nem ragad anyirya meg, mint live stb. ...és még egy utolsó kitételedre reflektálva: sosem hasonlitok énekesnöket alapvetöen össze(=ki kire hasonlit, ki kinek az utódja stb.)-önamagáert legyen vki. jó-ergo nekem pl. egy Elena Mosuc nem az \"új\" vagy a 2. Gruberova,...mig Gruberova-ban sem a 2. Sutherland-et kerestem stb. Ha vki. tetszik akkor pusztán azért amit saját maga nyújt és nem pedig azért mert \"úgy szól, mintha...\" Summa sumarum, kivánok Neked továbbra is kellemes operai élményeket Gruberova-val! ;-)
217 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-19 20:47:58 [Válasz erre: 216 parampampuli 2005-06-19 20:27:06]
Mégis, milyen érzelmi hatással volt rád Gruberova?
Mégis, milyen érzelmi hatással volt rád Gruberova?
216 parampampuli 2005-06-19 20:27:06 [Válasz erre: 213 Sesto 2005-06-19 18:38:41]
Aki hallotta már Gruberovát élöben, az a legnagyobb objektivitás mellett is csak a legnagyobb elragadtatás hangján írhat róla. Már ha ért valamit az operához, és legföképp az ÉNEKLÉSHEZ. Mert amit Edita Diva(és nem Casta Edita, kedves Sesto, mert nem szüz a hölgy, két házasság és két leánygyermek után nehéz is lenne, ugyebár...) az éneklésröl tud és tesz, azt nyugodtan lehet az éneklés mint müvészet csúcsának nevezni; és amelyet az opera történetében szerintem senki nem ért még el. Lehet más énekesnöt jobban szeretni,összességében nagyobbnak tartani, de ami a dolog szakmai részét illeti, abban Edita okvetlenül felülmúlhatatlan. Amit egy hete a berlini Puritánokban és három hete a müncheni Roberto Devereux-ban produkált, arról minden egyéb mellett sem mondható más: az ÉNEKLÉS DIADALA !!! És kérek mindenkit, hogy ne vegye szavaimat üres ömlengésnek vagy esztelen rajongásnak: amit írtam, az a rám tett hatás legegyszerübb és leglecsupaszítottabb kifejezése volt, mert ha nekiállnék taglalni, milyen érzelmi hatással volt rám úgy általában, ahhoz egyszerre lenne kevés az értelmezö kéziszótár és Arany János nyelvi kifejezökészsége. Nem is taglalom. Mert nem lehet. Mert leírhatatlan. Csoda. Csoda, na, és kész!!!! Aki nem látta, nem hallotta, az nem tudja, nem tudhatja. Zárszóként pedig csak annyit Sesto, hogy te, aki fékezetlen habzással tudsz írni kedvec Mosucodról -- akit viszont én nem ismerek, de nagyon érdekel, mert másoktól is sok jót hallottam róla, tehát okvetlenül meg fogom hallgatni, amint alkalmam adódik rá -- szeretsz meglehetösen kritikusan (ja, persze, objektíven...!) írni másokról. Mosuc lehet egy nagyszerü énekesnö, kitünö, csodás stb, de olyan énekesnö, mint Edita Gruberova, csak nagyon kevesen voltak az éneklés történetében. SZERINTEM NEM IS VOLT -- de ez már az én privát véleményem, amellyel nem kötelezö egyetérteni.
Aki hallotta már Gruberovát élöben, az a legnagyobb objektivitás mellett is csak a legnagyobb elragadtatás hangján írhat róla. Már ha ért valamit az operához, és legföképp az ÉNEKLÉSHEZ. Mert amit Edita Diva(és nem Casta Edita, kedves Sesto, mert nem szüz a hölgy, két házasság és két leánygyermek után nehéz is lenne, ugyebár...) az éneklésröl tud és tesz, azt nyugodtan lehet az éneklés mint müvészet csúcsának nevezni; és amelyet az opera történetében szerintem senki nem ért még el. Lehet más énekesnöt jobban szeretni,összességében nagyobbnak tartani, de ami a dolog szakmai részét illeti, abban Edita okvetlenül felülmúlhatatlan. Amit egy hete a berlini Puritánokban és három hete a müncheni Roberto Devereux-ban produkált, arról minden egyéb mellett sem mondható más: az ÉNEKLÉS DIADALA !!! És kérek mindenkit, hogy ne vegye szavaimat üres ömlengésnek vagy esztelen rajongásnak: amit írtam, az a rám tett hatás legegyszerübb és leglecsupaszítottabb kifejezése volt, mert ha nekiállnék taglalni, milyen érzelmi hatással volt rám úgy általában, ahhoz egyszerre lenne kevés az értelmezö kéziszótár és Arany János nyelvi kifejezökészsége. Nem is taglalom. Mert nem lehet. Mert leírhatatlan. Csoda. Csoda, na, és kész!!!! Aki nem látta, nem hallotta, az nem tudja, nem tudhatja. Zárszóként pedig csak annyit Sesto, hogy te, aki fékezetlen habzással tudsz írni kedvec Mosucodról -- akit viszont én nem ismerek, de nagyon érdekel, mert másoktól is sok jót hallottam róla, tehát okvetlenül meg fogom hallgatni, amint alkalmam adódik rá -- szeretsz meglehetösen kritikusan (ja, persze, objektíven...!) írni másokról. Mosuc lehet egy nagyszerü énekesnö, kitünö, csodás stb, de olyan énekesnö, mint Edita Gruberova, csak nagyon kevesen voltak az éneklés történetében. SZERINTEM NEM IS VOLT -- de ez már az én privát véleményem, amellyel nem kötelezö egyetérteni.
215 Beatrice 2005-06-19 19:17:46 [Válasz erre: 213 Sesto 2005-06-19 18:38:41]
Ha az idézet ennyire megmaradt, akkor kérem szépen ide most leírni, az eredeti nyelven. Ellenkező esetben sajnos azt kell gondolnom, hogy a saját véleményedet idézőjelek közé tetted, és úgy állítottad be, mintha ez egy fordítás lenne, melynek eredetije az Opernglasban jelent meg. Telramund szerint az eredeti nem felel meg a \"fordításodnak\".
Ha az idézet ennyire megmaradt, akkor kérem szépen ide most leírni, az eredeti nyelven. Ellenkező esetben sajnos azt kell gondolnom, hogy a saját véleményedet idézőjelek közé tetted, és úgy állítottad be, mintha ez egy fordítás lenne, melynek eredetije az Opernglasban jelent meg. Telramund szerint az eredeti nem felel meg a \"fordításodnak\".
214 Sesto 2005-06-19 18:40:34
\"kiolvasott\" példányok...
\"kiolvasott\" példányok...
213 Sesto 2005-06-19 18:38:41 [Válasz erre: 212 Beatrice 2005-06-18 22:04:49]
...ha már egy \"kedves\" fórumtársunk szerint \"elhajtottalak\" stb., nos csak annyit füznék hozzá: nem volt elöttem a füzet(=ha kezembe kerül, megveszem stb., nem szoktam sokáig megtartani-általában a kilvasott példányok Magyarországra \"vándorolnak\" tölem),...de az idézet megmaradt, még akkor is, ha mások ezt \"finomabban\" állitják be-a lényeg, ne legyen már ekkora \"szentségtörés\", ha \"Casta Editáról\" esetleg KRITIKUSABB hangok(=aminek alapja is van!) is megjelennek!... ;-) Igen, ahogy irtam is korábban, szeretem pl. Sills müvészetét is, mégis próbálok vele is objektivebb maradni!
...ha már egy \"kedves\" fórumtársunk szerint \"elhajtottalak\" stb., nos csak annyit füznék hozzá: nem volt elöttem a füzet(=ha kezembe kerül, megveszem stb., nem szoktam sokáig megtartani-általában a kilvasott példányok Magyarországra \"vándorolnak\" tölem),...de az idézet megmaradt, még akkor is, ha mások ezt \"finomabban\" állitják be-a lényeg, ne legyen már ekkora \"szentségtörés\", ha \"Casta Editáról\" esetleg KRITIKUSABB hangok(=aminek alapja is van!) is megjelennek!... ;-) Igen, ahogy irtam is korábban, szeretem pl. Sills müvészetét is, mégis próbálok vele is objektivebb maradni!
212 Beatrice 2005-06-18 22:04:49 [Válasz erre: 210 telramund 2005-06-17 20:38:52]
Kedves Telramund, köszönöm a segítséget. Őszintén szólva meglepett volna, ha kiderül, hogy a nemzetközileg elismert Opernglas újságban tényleg megjelent az \"idézett\" mondat.
Kedves Telramund, köszönöm a segítséget. Őszintén szólva meglepett volna, ha kiderül, hogy a nemzetközileg elismert Opernglas újságban tényleg megjelent az \"idézett\" mondat.
211 telramund 2005-06-17 20:41:37 [Válasz erre: 209 Beatrice 2005-06-17 12:47:34]
Szia kedves Beatrice.Sesto által pöffeszkedve idézett nevek a Callas,meg a Gruberova az Opern Glass 1999 májusi számában szerepel....
Szia kedves Beatrice.Sesto által pöffeszkedve idézett nevek a Callas,meg a Gruberova az Opern Glass 1999 májusi számában szerepel....
210 telramund 2005-06-17 20:38:52 [Válasz erre: 208 Sesto 2005-06-17 11:29:26]
Kedves Sesto a tippek helyett konkrétumot kellene adnod.Te aki Mosuc ügyben mindig perfect vagy-persze-füldugóval nem kéne ilyen nagyvonalúan elhajtani ,ha valaki kiváncsi egy idézett mondat eredetiéjére. A memóriád viszont kitünő::))).a mocskolódásra emlékszel-pedig igen régen volt ez a cikk az idézett újságban. Én azért most leirom 1999 májusi szám.Ebben van egy nagy interjú Sillssel majd a lemezeiről külön egy elemzés.Ebben tényleg szerepel Callas is Gruberova is meg egy Caballe nevü nő és Sutherland de kicsit másként mint emlékezel.Most már értem kedvenc koloraturádtól miért vagy úgy elájulva-hamar felejtesz. Egyébként holnap lesz egy hete hogy La Gruberova fantasztikus Elvirát énekelt Berlinben és a közénség szétszedte a szinházat .
Kedves Sesto a tippek helyett konkrétumot kellene adnod.Te aki Mosuc ügyben mindig perfect vagy-persze-füldugóval nem kéne ilyen nagyvonalúan elhajtani ,ha valaki kiváncsi egy idézett mondat eredetiéjére. A memóriád viszont kitünő::))).a mocskolódásra emlékszel-pedig igen régen volt ez a cikk az idézett újságban. Én azért most leirom 1999 májusi szám.Ebben van egy nagy interjú Sillssel majd a lemezeiről külön egy elemzés.Ebben tényleg szerepel Callas is Gruberova is meg egy Caballe nevü nő és Sutherland de kicsit másként mint emlékezel.Most már értem kedvenc koloraturádtól miért vagy úgy elájulva-hamar felejtesz. Egyébként holnap lesz egy hete hogy La Gruberova fantasztikus Elvirát énekelt Berlinben és a közénség szétszedte a szinházat .
209 Beatrice 2005-06-17 12:47:34 [Válasz erre: 206 Sesto 2005-06-17 11:24:12]
Sajnos nem tudok utánanézni, Opernglasból csak nagyon kevés szám van meg nekem, nem fizetem elő, és nem emlékszem, hogy Sills-számot vettem volna (bár amúgy kedvelem Sillset). Így mégis megkérlek, hogy másold ide annak az egy mondatnak az eredetijét, a szerző megjelölésével. Nyilván ott van előtted (vagy a fejedben), ha egyszer lefordítottad.
Sajnos nem tudok utánanézni, Opernglasból csak nagyon kevés szám van meg nekem, nem fizetem elő, és nem emlékszem, hogy Sills-számot vettem volna (bár amúgy kedvelem Sillset). Így mégis megkérlek, hogy másold ide annak az egy mondatnak az eredetijét, a szerző megjelölésével. Nyilván ott van előtted (vagy a fejedben), ha egyszer lefordítottad.
208 Sesto 2005-06-17 11:29:26 [Válasz erre: 205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53]
PS.\".: Még egy tipp, hogy szüksitsük a kört-az emlitett idézetet ha nem a \"születésnapi köszöntöben\" lenne, akkor megtalálod egy nem sokkal korábbi füzetben,...ahol Sills méltatására kerül sor, amikor \"végérvényesen nyugdijba vonult\"!... (Nem lesz nehéz dolgod a keresgélésben, mivel nem sokszor fordult elö, hogy az \"Opernglas\" kétszer egymás után nem sokkal egy \"nyugdijas\" primadonnáról irjon!) ;-)
PS.\".: Még egy tipp, hogy szüksitsük a kört-az emlitett idézetet ha nem a \"születésnapi köszöntöben\" lenne, akkor megtalálod egy nem sokkal korábbi füzetben,...ahol Sills méltatására kerül sor, amikor \"végérvényesen nyugdijba vonult\"!... (Nem lesz nehéz dolgod a keresgélésben, mivel nem sokszor fordult elö, hogy az \"Opernglas\" kétszer egymás után nem sokkal egy \"nyugdijas\" primadonnáról irjon!) ;-)
207 Sesto 2005-06-17 11:25:30 [Válasz erre: 205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53]
PS.: azért ne haragudj rám nagyon mert mindezt lemertem irni \"Casta Edita-ról\",...jó?!... (Tudod, kinek pap kinek a papné!...) ;-)
PS.: azért ne haragudj rám nagyon mert mindezt lemertem irni \"Casta Edita-ról\",...jó?!... (Tudod, kinek pap kinek a papné!...) ;-)
206 Sesto 2005-06-17 11:24:12 [Válasz erre: 205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53]
...Te is utána nézhetsz: arról a számról van szó, ahol Sills \"kerek születésnapján\" lett köszöntve! ;-)
...Te is utána nézhetsz: arról a számról van szó, ahol Sills \"kerek születésnapján\" lett köszöntve! ;-)
205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53 [Válasz erre: 204 Sesto 2005-06-17 10:27:30]
Kedves Sesto, megtennéd, hogy az Opernglas-idézet német eredetijét idemásolod? Meg hogy az Opernglas melyik számában jelent meg, és ki a szerző. Előre is köszönöm.
Kedves Sesto, megtennéd, hogy az Opernglas-idézet német eredetijét idemásolod? Meg hogy az Opernglas melyik számában jelent meg, és ki a szerző. Előre is köszönöm.
204 Sesto 2005-06-17 10:27:30 [Válasz erre: 203 Búbánat 2005-06-17 10:13:37]
...ha már Sills, nem olyan régen egy bécsi antikváriumban megtaláltam a \"fiatal Sills\" egyik ária-CD-jét(=illetve egykoron LP, most már CD-verzió), amit évek óta nem lehetett megtalálni a szaküzletek polcain-a program magáért beszél: * Linda di Chamounix * Giulietta (\"Capuletti e i Montecchi\") * Lucia * Elisabetta (\"Roberto Devereux\") * Amina * Rosmonda ...erre a felvételre is igaz, amit már évekkel korábban az Opernglas is leirt: \"Sills ott és akkor, azon szerepekben, interpretációkban a legjobb, ahol Callas neki sem ment a szerepnek, Sutherland csak tompán, kifejezéstelenül de halálbiztosan vokalizált és Gruberova esetében marad a meleg levegö és a modorosság!...\" Pedig Sills hangja közel sem \"szép\"(=sosem volt az a klaszikus értelemben!)-DE mégis, mi a titka???!!!-talán az, hogy lélekkel, szivvel énekel, vagy a legfontosabb, amit csak a legnagyobbaknál lehet tapasztalni-teljes technikai tudással, tapasztalattal és egyedi matériával felruházva: ÉLVEZI AMIT CSINÁL!!!-kell ettöl meggyözöbb érv?!... Nem hiszem! Sills (talán ezért is) minden áron hiteles tud lenni! BRAVA!
...ha már Sills, nem olyan régen egy bécsi antikváriumban megtaláltam a \"fiatal Sills\" egyik ária-CD-jét(=illetve egykoron LP, most már CD-verzió), amit évek óta nem lehetett megtalálni a szaküzletek polcain-a program magáért beszél: * Linda di Chamounix * Giulietta (\"Capuletti e i Montecchi\") * Lucia * Elisabetta (\"Roberto Devereux\") * Amina * Rosmonda ...erre a felvételre is igaz, amit már évekkel korábban az Opernglas is leirt: \"Sills ott és akkor, azon szerepekben, interpretációkban a legjobb, ahol Callas neki sem ment a szerepnek, Sutherland csak tompán, kifejezéstelenül de halálbiztosan vokalizált és Gruberova esetében marad a meleg levegö és a modorosság!...\" Pedig Sills hangja közel sem \"szép\"(=sosem volt az a klaszikus értelemben!)-DE mégis, mi a titka???!!!-talán az, hogy lélekkel, szivvel énekel, vagy a legfontosabb, amit csak a legnagyobbaknál lehet tapasztalni-teljes technikai tudással, tapasztalattal és egyedi matériával felruházva: ÉLVEZI AMIT CSINÁL!!!-kell ettöl meggyözöbb érv?!... Nem hiszem! Sills (talán ezért is) minden áron hiteles tud lenni! BRAVA!
203 Búbánat 2005-06-17 10:13:37
Visszatérek egy gondolat erejéig Szilgyo Stuart Mária DVD ismertetőjére. Olvasom, hogy a Sir Charles Mackerras karmester a Wagner művei mellett (Mesterdalnokok) elhivatott tolmácsolója a belcanto szerzők alkotásainak is (Lúcia - Rost) Ez így van, Mackerras egyik legelső nagy belcanto-lemezfelvétele volt az a Roberto Devereux -felvétel(Royal Filharmonikusok, Ambrosian Operakórus, 1969), amelyen Beverly Sills, Beverly Wolf, Peter Glossop és Kenneth MacDonald mellett a mi Ilosfalvy Róbertünk énekelte a címszerepet. Olyan átütő erővel, hogy utóbb Mackerras azt nyilatkozta róla elismerően, hogy ilyen szép, csengő, bársonyos, érzelemgazdagsággal telített tenorhanggal korábban még nem találkozott. Büszkéknek kell lennünk arra is, hogy ezek szerint Mackerras szívesen társul(t) a magyar énekművészeinkkel egy-egy lemezfelvétel elkészítésére vagy éppen egy opera-produkció színrevitelére.
Visszatérek egy gondolat erejéig Szilgyo Stuart Mária DVD ismertetőjére. Olvasom, hogy a Sir Charles Mackerras karmester a Wagner művei mellett (Mesterdalnokok) elhivatott tolmácsolója a belcanto szerzők alkotásainak is (Lúcia - Rost) Ez így van, Mackerras egyik legelső nagy belcanto-lemezfelvétele volt az a Roberto Devereux -felvétel(Royal Filharmonikusok, Ambrosian Operakórus, 1969), amelyen Beverly Sills, Beverly Wolf, Peter Glossop és Kenneth MacDonald mellett a mi Ilosfalvy Róbertünk énekelte a címszerepet. Olyan átütő erővel, hogy utóbb Mackerras azt nyilatkozta róla elismerően, hogy ilyen szép, csengő, bársonyos, érzelemgazdagsággal telített tenorhanggal korábban még nem találkozott. Büszkéknek kell lennünk arra is, hogy ezek szerint Mackerras szívesen társul(t) a magyar énekművészeinkkel egy-egy lemezfelvétel elkészítésére vagy éppen egy opera-produkció színrevitelére.
202 Búbánat 2005-06-17 09:06:54 [Válasz erre: 201 rokarege 2005-06-17 08:01:27]
Hétfőn megyek ismét Miskolcra, az egész héten ott leszek.
Hétfőn megyek ismét Miskolcra, az egész héten ott leszek.
201 rokarege 2005-06-17 08:01:27 [Válasz erre: 200 Búbánat 2005-06-16 08:39:40]
Köszönöm az infót. Nekem a koreai tenor tetszett messze a legjobban. A Don Pasquale előadás is kimaradt?
Köszönöm az infót. Nekem a koreai tenor tetszett messze a legjobban. A Don Pasquale előadás is kimaradt?
200 Búbánat 2005-06-16 08:39:40 [Válasz erre: 199 rokarege 2005-06-16 08:29:15]
Ezen nem voltam. Egyébként olvasható a tenor-gáláról beszámoló a www.operafesztival.hu oldalon a Fesztiválnapló rovatában.
Ezen nem voltam. Egyébként olvasható a tenor-gáláról beszámoló a www.operafesztival.hu oldalon a Fesztiválnapló rovatában.
199 rokarege 2005-06-16 08:29:15
Üdvözlet! Volt valalki 14-én a Három tenor gálán Miskolcon?
Üdvözlet! Volt valalki 14-én a Három tenor gálán Miskolcon?
198 Beatrice 2005-06-14 15:25:25 [Válasz erre: 197 Orfeusz 2005-06-14 14:36:32]
Jujjuj, tényleg ne fesd az ördögöt a falra! Mondjuk Vargicova helyett Kohutkovát még elviselném...
Jujjuj, tényleg ne fesd az ördögöt a falra! Mondjuk Vargicova helyett Kohutkovát még elviselném...
197 Orfeusz 2005-06-14 14:36:32 [Válasz erre: 196 Beatrice 2005-06-14 10:04:51]
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de jó ha megkérdezed biztosan Vargicova énekel-e..
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de jó ha megkérdezed biztosan Vargicova énekel-e..
196 Beatrice 2005-06-14 10:04:51 [Válasz erre: 186 Orfeusz 2005-06-11 18:03:42]
20-án Miskolcra megyek Az ezred lányát megnézni. Még egy fölösleges jegyem is van, ha valaki át akarja venni, szóljon. Már előre örülök Vargicovának, de persze a többiekre meg a rendezésre is kíváncsi vagyok!
20-án Miskolcra megyek Az ezred lányát megnézni. Még egy fölösleges jegyem is van, ha valaki át akarja venni, szóljon. Már előre örülök Vargicovának, de persze a többiekre meg a rendezésre is kíváncsi vagyok!
194 Sesto 2005-06-13 16:50:34 [Válasz erre: 192 muzsika 2005-06-13 16:26:43]
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
193 Sesto 2005-06-13 16:50:20 [Válasz erre: 192 muzsika 2005-06-13 16:26:43]
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
192 muzsika 2005-06-13 16:26:43 [Válasz erre: 4 karnagy 2003-04-04 17:28:46]
Sziasztok, most hogy így olvasom a hozzászólásokat, jut eszembe, Klein Ottokár idén debütált a Bécsi Staatsoperben. Vagy elkéstem ezzel a felismeréssel?
Sziasztok, most hogy így olvasom a hozzászólásokat, jut eszembe, Klein Ottokár idén debütált a Bécsi Staatsoperben. Vagy elkéstem ezzel a felismeréssel?
191 Orfeusz 2005-06-13 15:00:25 [Válasz erre: 190 Búbánat 2005-06-13 12:45:34]
Kedves Búbánat, akkor örülök, hogy végül mégicsak szerencsével jártál és két szép koncertet láttál.
Kedves Búbánat, akkor örülök, hogy végül mégicsak szerencsével jártál és két szép koncertet láttál.
190 Búbánat 2005-06-13 12:45:34 [Válasz erre: 188 Búbánat 2005-06-12 15:43:10]
Megérte, hogy ott lehettem Miskolcon a Rossini – Kodály hangversenyen. José Cura elbűvölte az összesereglett mintegy ezer embert charme-jával, hódító eleganciájával, mosolygásával, udvariasságával, kedvességével. És - nem utolsósorban fölényes tudásról és technikáról árulkodó karmesteri tudományával. A második részben előadott Kodály Budavári Te Deuma nem egy könnyű darab, mégis szuper volt, amit művelt a MRT Zenekara és Énekkara élén. Mégis, Rossini Stabat Matere volt a délután fő attrakciója. Mondhatom, a koncert végén tombolt a közönség. A meghirdetett szólóénekesek \"kivételesen\" egytől egyig jelen voltak, és a legjobb oldalukat mutatták be. Az a Felipe Rojas, akit nemrég láttunk a Rigolettó premierje Hercegeként, itt megcsillogtatta a szárnyaló tenorjának fölényes magasságait. Ismert, hogy a 2. tételnek a Cujus animam kezdetű tenor-ária végén van az a minden tenor számára igazi kihívást jelentő magas Desz. Elállt a lélegzetünk, amikor egész könnyedén feljutott ide a csúcsig. Egy oratóriumban nem szokás, az ária végén kitört a spontán tapsvihar, maga Cura is elégedetten biccentett kollégája felé. És ezután általánossá vált: minden tételt tapssal honorált a publikum. A szóló kvartett + karmesterrel együtt a kvintett összetétele földrajzi megosztás alapul véve érdekesen alakult, ugyanis hárman a dél-amerikai kontinenst képviselték: Cura argentin, a tenor chilei, a basszus Victor Garcia Sierra Venezuelából érkezett. Eddig még nem volt szerencsém az olasz szopránhoz, Giuseppina Trottahoz, aki szépen, kifejezően, lírai erősségeit csillogtatva emelte a produkció értékét. Az örmény Karine Babajanyant már láttam két a Mozart-fesztiválon, a Don Giovanni koncertszerű előadásában Bruson és mások mellett tündökölni. Most sem keltett csalódást, és egyenrangú énekes-partnere volt a többieknek. A zenekar és a kórus ezúttal is hozta a formáját, méltán volt elégedett vele is Cura. Miután a Stabat Mater utolsó hangja is lecsengett, felhangzott az ütemes tapsvihar, Cura nem tehetett egyebet, felvette a partitúrát, megcsókolta, egyik kezével a magasra emelte és előre - hátra lobogtatva jelezte, hogy a nagy olasz mesteré a dicsőség: ő és munkatársai csak a géniusz halhatatlan alkotásának apró szolgái csupán. Nyugodt szívvel kijelenthetem, ez túlzott szerénység volt a részéről. Még annyit, hogy az ünnepi hangversenyt Bátor Tamás köszöntő szavai nyitották meg, amelyhez csatlakozott az Egyetem rektora is, kifejezve örömét, hogy ezzel a koncerttel az intézmény is csatlakozni kívánt a Bartók +...fesztivál színhelyei közé. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az aula még sok szép koncert színhelye lesz, és nemcsak Bartók, hanem a másik nagy magyar zeneszerző, muzsikus, tanár, Kodály Zoltán munkásságából, daljátékaiból is \"becsempésznek\" majd a következő évek programjának kialakításakor. Végül Bátor Tamás köszöntötte a közönség soraiban helyet foglaló Marton Évát, a Fesztivál művészeti vezetőjét virágcsokorral kedveskedve neki.
Megérte, hogy ott lehettem Miskolcon a Rossini – Kodály hangversenyen. José Cura elbűvölte az összesereglett mintegy ezer embert charme-jával, hódító eleganciájával, mosolygásával, udvariasságával, kedvességével. És - nem utolsósorban fölényes tudásról és technikáról árulkodó karmesteri tudományával. A második részben előadott Kodály Budavári Te Deuma nem egy könnyű darab, mégis szuper volt, amit művelt a MRT Zenekara és Énekkara élén. Mégis, Rossini Stabat Matere volt a délután fő attrakciója. Mondhatom, a koncert végén tombolt a közönség. A meghirdetett szólóénekesek \"kivételesen\" egytől egyig jelen voltak, és a legjobb oldalukat mutatták be. Az a Felipe Rojas, akit nemrég láttunk a Rigolettó premierje Hercegeként, itt megcsillogtatta a szárnyaló tenorjának fölényes magasságait. Ismert, hogy a 2. tételnek a Cujus animam kezdetű tenor-ária végén van az a minden tenor számára igazi kihívást jelentő magas Desz. Elállt a lélegzetünk, amikor egész könnyedén feljutott ide a csúcsig. Egy oratóriumban nem szokás, az ária végén kitört a spontán tapsvihar, maga Cura is elégedetten biccentett kollégája felé. És ezután általánossá vált: minden tételt tapssal honorált a publikum. A szóló kvartett + karmesterrel együtt a kvintett összetétele földrajzi megosztás alapul véve érdekesen alakult, ugyanis hárman a dél-amerikai kontinenst képviselték: Cura argentin, a tenor chilei, a basszus Victor Garcia Sierra Venezuelából érkezett. Eddig még nem volt szerencsém az olasz szopránhoz, Giuseppina Trottahoz, aki szépen, kifejezően, lírai erősségeit csillogtatva emelte a produkció értékét. Az örmény Karine Babajanyant már láttam két a Mozart-fesztiválon, a Don Giovanni koncertszerű előadásában Bruson és mások mellett tündökölni. Most sem keltett csalódást, és egyenrangú énekes-partnere volt a többieknek. A zenekar és a kórus ezúttal is hozta a formáját, méltán volt elégedett vele is Cura. Miután a Stabat Mater utolsó hangja is lecsengett, felhangzott az ütemes tapsvihar, Cura nem tehetett egyebet, felvette a partitúrát, megcsókolta, egyik kezével a magasra emelte és előre - hátra lobogtatva jelezte, hogy a nagy olasz mesteré a dicsőség: ő és munkatársai csak a géniusz halhatatlan alkotásának apró szolgái csupán. Nyugodt szívvel kijelenthetem, ez túlzott szerénység volt a részéről. Még annyit, hogy az ünnepi hangversenyt Bátor Tamás köszöntő szavai nyitották meg, amelyhez csatlakozott az Egyetem rektora is, kifejezve örömét, hogy ezzel a koncerttel az intézmény is csatlakozni kívánt a Bartók +...fesztivál színhelyei közé. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az aula még sok szép koncert színhelye lesz, és nemcsak Bartók, hanem a másik nagy magyar zeneszerző, muzsikus, tanár, Kodály Zoltán munkásságából, daljátékaiból is \"becsempésznek\" majd a következő évek programjának kialakításakor. Végül Bátor Tamás köszöntötte a közönség soraiban helyet foglaló Marton Évát, a Fesztivál művészeti vezetőjét virágcsokorral kedveskedve neki.
189 Orfeusz 2005-06-12 16:05:45 [Válasz erre: 188 Búbánat 2005-06-12 15:43:10]
Te szegény!! Én szerencsére még itthon megtudtam, és nem utaztam el..rosszat sejtve indulás előtt feljöttem a momusra..és tessék.
Te szegény!! Én szerencsére még itthon megtudtam, és nem utaztam el..rosszat sejtve indulás előtt feljöttem a momusra..és tessék.
188 Búbánat 2005-06-12 15:43:10
Itt vagyik Miskolcon és nagy bosszúságomra most kellett megtudnom, hogy sem Lukács Gyöngyi, sem Giuseppe Giacomini nem énekel a ma esti Normában. Felháborító! Mindenesetre terven kívül most rohanok az Egyetem aulájába, ahol Cura vezényli Rossini Stabat materét és Kodály Budavári Te Deumát. Bizakodom, hogy az öt órakor kezdődő koncert közreműködőiben nem lesz változás.
Itt vagyik Miskolcon és nagy bosszúságomra most kellett megtudnom, hogy sem Lukács Gyöngyi, sem Giuseppe Giacomini nem énekel a ma esti Normában. Felháborító! Mindenesetre terven kívül most rohanok az Egyetem aulájába, ahol Cura vezényli Rossini Stabat materét és Kodály Budavári Te Deumát. Bizakodom, hogy az öt órakor kezdődő koncert közreműködőiben nem lesz változás.
187 frushena 2005-06-12 00:33:46 [Válasz erre: 183 Búbánat 2005-06-10 10:05:39]
Azt jól is teszed! És készülőben egy új fórum is ... :) Ha csak valaki meg nem előz! :-)
Azt jól is teszed! És készülőben egy új fórum is ... :) Ha csak valaki meg nem előz! :-)
