226 Ametiszt 2005-06-22 12:00:00 [Válasz erre: 224 Búbánat 2005-06-21 22:13:03]
Gyerekek! Ezért az Edgardoért érdemes megnézni,még akkoris, ha Lucia változik!!!
Gyerekek! Ezért az Edgardoért érdemes megnézni,még akkoris, ha Lucia változik!!!
225 Orfeusz 2005-06-21 22:51:50 [Válasz erre: 224 Búbánat 2005-06-21 22:13:03]
azért jó lenne tudni ki lesz Lucia, ezen áll vagy bukik az egész..
azért jó lenne tudni ki lesz Lucia, ezen áll vagy bukik az egész..
224 Búbánat 2005-06-21 22:13:03
A helyzet a következő Miskolcon: A szentpétervári színház társulata nem jön, nem tudtak megállapodni az itteni szervezőkkel nem részletezett okok miatt. Mégis lesz Lammermoori Lucia, de csak koncertszerűen. Előadják a Nagyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Ondrej Lenárd Lucia - Elena Mosuc (de ez még változhat) Edgardo: Felipe Rojas Alisa: KOvács Annmária Arturo: Xavier Rivadeneira Normanno: Kecskés Sándor Enrico (Lord Ashton): Roberto Servile Raimondo: Arutjun Kotchinian
A helyzet a következő Miskolcon: A szentpétervári színház társulata nem jön, nem tudtak megállapodni az itteni szervezőkkel nem részletezett okok miatt. Mégis lesz Lammermoori Lucia, de csak koncertszerűen. Előadják a Nagyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Ondrej Lenárd Lucia - Elena Mosuc (de ez még változhat) Edgardo: Felipe Rojas Alisa: KOvács Annmária Arturo: Xavier Rivadeneira Normanno: Kecskés Sándor Enrico (Lord Ashton): Roberto Servile Raimondo: Arutjun Kotchinian
223 Beatrice 2005-06-21 19:37:09 [Válasz erre: 218 Sesto 2005-06-19 21:55:13]
\"szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...\" Elég rossz megfigyelő vagy: valójában a decrescendo az, amely a crescendo után következik, és az egész alakzatot úgy hívják, hogy \"messa di voce\". Egy pianóban kezdett hangon crescendo után egy ugyanolyan egyenletes, és ugyanakkora ideig tartó decrescendót kell produkálni. Azt hiszem, a XIX. században a belcanto virágkorában nem nevezhette magát énekesnek az, akinek nem volt messa di vocéja. Manapság már elég ritka. Nagyon kidolgozott légzéstechnika kell hozzá. Vargicova akkor nőtt meg a szememben, amikor a pesti Luciájában produkált egy messa di vocét. Lehet, hogy Te unod Gruberova messa di vocéit - én viszont minden egyes előadásban nagy várakozással tekintek eléjük.
\"szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...\" Elég rossz megfigyelő vagy: valójában a decrescendo az, amely a crescendo után következik, és az egész alakzatot úgy hívják, hogy \"messa di voce\". Egy pianóban kezdett hangon crescendo után egy ugyanolyan egyenletes, és ugyanakkora ideig tartó decrescendót kell produkálni. Azt hiszem, a XIX. században a belcanto virágkorában nem nevezhette magát énekesnek az, akinek nem volt messa di vocéja. Manapság már elég ritka. Nagyon kidolgozott légzéstechnika kell hozzá. Vargicova akkor nőtt meg a szememben, amikor a pesti Luciájában produkált egy messa di vocét. Lehet, hogy Te unod Gruberova messa di vocéit - én viszont minden egyes előadásban nagy várakozással tekintek eléjük.
221 Búbánat 2005-06-19 22:41:09
Orfeusz! Segítséged bejött: ismerősöm Pozsonyban már elintézte a szeptember 14-i Roberto Devereux-foglalást, szállás is megoldva. Úgyhogy 10-én Gruberovától nem zavartatva elmegyek az esküvőre és a lakodalomba. Pedig a négynappal későbbi repetájára talán böjtölnöm kéne...
Orfeusz! Segítséged bejött: ismerősöm Pozsonyban már elintézte a szeptember 14-i Roberto Devereux-foglalást, szállás is megoldva. Úgyhogy 10-én Gruberovától nem zavartatva elmegyek az esküvőre és a lakodalomba. Pedig a négynappal későbbi repetájára talán böjtölnöm kéne...
220 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-19 22:08:09 [Válasz erre: 219 telramund 2005-06-19 21:58:46]
Szerintem a nagy eszed ellenére sem értetted a kérdésemet. Sestonak ha igaza is van, az idézett szöveget illik pontosan megadni, ha meg nem pontos, nem idézőjelbe tenni. Aki olyan sok szakdolgozatot ír, annak ez alap követelmény.
Szerintem a nagy eszed ellenére sem értetted a kérdésemet. Sestonak ha igaza is van, az idézett szöveget illik pontosan megadni, ha meg nem pontos, nem idézőjelbe tenni. Aki olyan sok szakdolgozatot ír, annak ez alap követelmény.
219 telramund 2005-06-19 21:58:46 [Válasz erre: 217 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-19 20:47:58]
hallgasd meg a Puritánok első felvonás fináléját vagy a Roberto zárójelentét és akkor nem fogsz ilyeneket kérdezni..feltéve,ha van füled és érzelmi hurjaid-ezek hiányában viszont megértem kérdésed...
hallgasd meg a Puritánok első felvonás fináléját vagy a Roberto zárójelentét és akkor nem fogsz ilyeneket kérdezni..feltéve,ha van füled és érzelmi hurjaid-ezek hiányában viszont megértem kérdésed...
218 Sesto 2005-06-19 21:55:13 [Válasz erre: 216 parampampuli 2005-06-19 20:27:06]
...ezek szerint mindenki-legyen az zenész, szinházi szakember, újságiró netán nézö stb-stb.-akit Gruberova ezért-vagy azért \"nem érint meg\"-akkor az illetö személy \"nem ért az énekléshez, netán operához?!\"(=és megnyugtatlak: Gruberova igen is polarizál, tehát a feltétel nélküli imádat ellenkezöjét is lehet személyével kapcs. megélni,...és nem \"puszta irigységröl, szakmai féltésröl elnne szó\"!)-ezért talán túlontúl sarkalatos meglátás-ám legyen, ez a Te véleményed!... \"Casta\"-nyilván nem \"biológiai\" értelemben irtam,...ezért ne is ragadjunk le itt! Viszont azt meg kell jegyeznem, Gruberova-t, úgy a ´90-es évek elsö feléig-amig leginkább Mozart-énekesnöként votl elkönyvelve(=Lucia, Zerbinetta vagy Massenet-Manon ellenére is!) végképp´nem birtam elviselni,...utána jött a ´90-es évek elsö fele, vagyis a nagy és végleges lépés a Belcanto-territóriumban-ott és akkor bevallom nagyon TETSZETT(!)(=tegyük hozzá, nem is igen volt más a \"nemzetközi porondon\", aki ezen repertoárt vitte volna!...) viszont az utóbbi-mondjuk 3-4 évben egyszerüen unom-mindennemü technika perfekció ellenére!-amit csinál,...mert mindig ugyanaz jön töle; szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...és persze az acuti-k,...ráadásul-akár tetszik, akár nem, de a Hölgy újabban igen is nagyon modoros,...és ezt nem kellene!... Az objektivitásról pedig dióhéjban a következöket-csupán 2 példát emlitenék: 1., Sills-ezt ist többször leirtam, hogy a \"matéria\" minösége, olyan amilyen-de szerintem semmi esetre nem lehet klasszikus értelemben \"szépnek\" nevezni, de amit csinál, vagy ahogyan csinálja az hátborzongató-porig ég, és hiteles stb. 2., Mosuc-közel 15 évig az Éj királynöje volt úgymond a zenei \"névjegykártyája\",...mégis azonnal aláirom, ha pl. vki,. azt mondja: \"Na ja,...a Mozart-CD-n mint Éj királynöje ezért v. azért nem tetszik: mert vlaóban igy van, Elena szinpadon volt zseniális Éj királynöje, a \"konzerv\" nem ragad anyirya meg, mint live stb. ...és még egy utolsó kitételedre reflektálva: sosem hasonlitok énekesnöket alapvetöen össze(=ki kire hasonlit, ki kinek az utódja stb.)-önamagáert legyen vki. jó-ergo nekem pl. egy Elena Mosuc nem az \"új\" vagy a 2. Gruberova,...mig Gruberova-ban sem a 2. Sutherland-et kerestem stb. Ha vki. tetszik akkor pusztán azért amit saját maga nyújt és nem pedig azért mert \"úgy szól, mintha...\" Summa sumarum, kivánok Neked továbbra is kellemes operai élményeket Gruberova-val! ;-)
...ezek szerint mindenki-legyen az zenész, szinházi szakember, újságiró netán nézö stb-stb.-akit Gruberova ezért-vagy azért \"nem érint meg\"-akkor az illetö személy \"nem ért az énekléshez, netán operához?!\"(=és megnyugtatlak: Gruberova igen is polarizál, tehát a feltétel nélküli imádat ellenkezöjét is lehet személyével kapcs. megélni,...és nem \"puszta irigységröl, szakmai féltésröl elnne szó\"!)-ezért talán túlontúl sarkalatos meglátás-ám legyen, ez a Te véleményed!... \"Casta\"-nyilván nem \"biológiai\" értelemben irtam,...ezért ne is ragadjunk le itt! Viszont azt meg kell jegyeznem, Gruberova-t, úgy a ´90-es évek elsö feléig-amig leginkább Mozart-énekesnöként votl elkönyvelve(=Lucia, Zerbinetta vagy Massenet-Manon ellenére is!) végképp´nem birtam elviselni,...utána jött a ´90-es évek elsö fele, vagyis a nagy és végleges lépés a Belcanto-territóriumban-ott és akkor bevallom nagyon TETSZETT(!)(=tegyük hozzá, nem is igen volt más a \"nemzetközi porondon\", aki ezen repertoárt vitte volna!...) viszont az utóbbi-mondjuk 3-4 évben egyszerüen unom-mindennemü technika perfekció ellenére!-amit csinál,...mert mindig ugyanaz jön töle; szinte ütemröl-ütemre elöre várható mikor mi következik az adott kadenciában: portamento, \"sóhaj\"-mély levegö-vétel\"-aztán egy decrescendo és ebböl egy crescendo,...és persze az acuti-k,...ráadásul-akár tetszik, akár nem, de a Hölgy újabban igen is nagyon modoros,...és ezt nem kellene!... Az objektivitásról pedig dióhéjban a következöket-csupán 2 példát emlitenék: 1., Sills-ezt ist többször leirtam, hogy a \"matéria\" minösége, olyan amilyen-de szerintem semmi esetre nem lehet klasszikus értelemben \"szépnek\" nevezni, de amit csinál, vagy ahogyan csinálja az hátborzongató-porig ég, és hiteles stb. 2., Mosuc-közel 15 évig az Éj királynöje volt úgymond a zenei \"névjegykártyája\",...mégis azonnal aláirom, ha pl. vki,. azt mondja: \"Na ja,...a Mozart-CD-n mint Éj királynöje ezért v. azért nem tetszik: mert vlaóban igy van, Elena szinpadon volt zseniális Éj királynöje, a \"konzerv\" nem ragad anyirya meg, mint live stb. ...és még egy utolsó kitételedre reflektálva: sosem hasonlitok énekesnöket alapvetöen össze(=ki kire hasonlit, ki kinek az utódja stb.)-önamagáert legyen vki. jó-ergo nekem pl. egy Elena Mosuc nem az \"új\" vagy a 2. Gruberova,...mig Gruberova-ban sem a 2. Sutherland-et kerestem stb. Ha vki. tetszik akkor pusztán azért amit saját maga nyújt és nem pedig azért mert \"úgy szól, mintha...\" Summa sumarum, kivánok Neked továbbra is kellemes operai élményeket Gruberova-val! ;-)
217 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-19 20:47:58 [Válasz erre: 216 parampampuli 2005-06-19 20:27:06]
Mégis, milyen érzelmi hatással volt rád Gruberova?
Mégis, milyen érzelmi hatással volt rád Gruberova?
216 parampampuli 2005-06-19 20:27:06 [Válasz erre: 213 Sesto 2005-06-19 18:38:41]
Aki hallotta már Gruberovát élöben, az a legnagyobb objektivitás mellett is csak a legnagyobb elragadtatás hangján írhat róla. Már ha ért valamit az operához, és legföképp az ÉNEKLÉSHEZ. Mert amit Edita Diva(és nem Casta Edita, kedves Sesto, mert nem szüz a hölgy, két házasság és két leánygyermek után nehéz is lenne, ugyebár...) az éneklésröl tud és tesz, azt nyugodtan lehet az éneklés mint müvészet csúcsának nevezni; és amelyet az opera történetében szerintem senki nem ért még el. Lehet más énekesnöt jobban szeretni,összességében nagyobbnak tartani, de ami a dolog szakmai részét illeti, abban Edita okvetlenül felülmúlhatatlan. Amit egy hete a berlini Puritánokban és három hete a müncheni Roberto Devereux-ban produkált, arról minden egyéb mellett sem mondható más: az ÉNEKLÉS DIADALA !!! És kérek mindenkit, hogy ne vegye szavaimat üres ömlengésnek vagy esztelen rajongásnak: amit írtam, az a rám tett hatás legegyszerübb és leglecsupaszítottabb kifejezése volt, mert ha nekiállnék taglalni, milyen érzelmi hatással volt rám úgy általában, ahhoz egyszerre lenne kevés az értelmezö kéziszótár és Arany János nyelvi kifejezökészsége. Nem is taglalom. Mert nem lehet. Mert leírhatatlan. Csoda. Csoda, na, és kész!!!! Aki nem látta, nem hallotta, az nem tudja, nem tudhatja. Zárszóként pedig csak annyit Sesto, hogy te, aki fékezetlen habzással tudsz írni kedvec Mosucodról -- akit viszont én nem ismerek, de nagyon érdekel, mert másoktól is sok jót hallottam róla, tehát okvetlenül meg fogom hallgatni, amint alkalmam adódik rá -- szeretsz meglehetösen kritikusan (ja, persze, objektíven...!) írni másokról. Mosuc lehet egy nagyszerü énekesnö, kitünö, csodás stb, de olyan énekesnö, mint Edita Gruberova, csak nagyon kevesen voltak az éneklés történetében. SZERINTEM NEM IS VOLT -- de ez már az én privát véleményem, amellyel nem kötelezö egyetérteni.
Aki hallotta már Gruberovát élöben, az a legnagyobb objektivitás mellett is csak a legnagyobb elragadtatás hangján írhat róla. Már ha ért valamit az operához, és legföképp az ÉNEKLÉSHEZ. Mert amit Edita Diva(és nem Casta Edita, kedves Sesto, mert nem szüz a hölgy, két házasság és két leánygyermek után nehéz is lenne, ugyebár...) az éneklésröl tud és tesz, azt nyugodtan lehet az éneklés mint müvészet csúcsának nevezni; és amelyet az opera történetében szerintem senki nem ért még el. Lehet más énekesnöt jobban szeretni,összességében nagyobbnak tartani, de ami a dolog szakmai részét illeti, abban Edita okvetlenül felülmúlhatatlan. Amit egy hete a berlini Puritánokban és három hete a müncheni Roberto Devereux-ban produkált, arról minden egyéb mellett sem mondható más: az ÉNEKLÉS DIADALA !!! És kérek mindenkit, hogy ne vegye szavaimat üres ömlengésnek vagy esztelen rajongásnak: amit írtam, az a rám tett hatás legegyszerübb és leglecsupaszítottabb kifejezése volt, mert ha nekiállnék taglalni, milyen érzelmi hatással volt rám úgy általában, ahhoz egyszerre lenne kevés az értelmezö kéziszótár és Arany János nyelvi kifejezökészsége. Nem is taglalom. Mert nem lehet. Mert leírhatatlan. Csoda. Csoda, na, és kész!!!! Aki nem látta, nem hallotta, az nem tudja, nem tudhatja. Zárszóként pedig csak annyit Sesto, hogy te, aki fékezetlen habzással tudsz írni kedvec Mosucodról -- akit viszont én nem ismerek, de nagyon érdekel, mert másoktól is sok jót hallottam róla, tehát okvetlenül meg fogom hallgatni, amint alkalmam adódik rá -- szeretsz meglehetösen kritikusan (ja, persze, objektíven...!) írni másokról. Mosuc lehet egy nagyszerü énekesnö, kitünö, csodás stb, de olyan énekesnö, mint Edita Gruberova, csak nagyon kevesen voltak az éneklés történetében. SZERINTEM NEM IS VOLT -- de ez már az én privát véleményem, amellyel nem kötelezö egyetérteni.
215 Beatrice 2005-06-19 19:17:46 [Válasz erre: 213 Sesto 2005-06-19 18:38:41]
Ha az idézet ennyire megmaradt, akkor kérem szépen ide most leírni, az eredeti nyelven. Ellenkező esetben sajnos azt kell gondolnom, hogy a saját véleményedet idézőjelek közé tetted, és úgy állítottad be, mintha ez egy fordítás lenne, melynek eredetije az Opernglasban jelent meg. Telramund szerint az eredeti nem felel meg a \"fordításodnak\".
Ha az idézet ennyire megmaradt, akkor kérem szépen ide most leírni, az eredeti nyelven. Ellenkező esetben sajnos azt kell gondolnom, hogy a saját véleményedet idézőjelek közé tetted, és úgy állítottad be, mintha ez egy fordítás lenne, melynek eredetije az Opernglasban jelent meg. Telramund szerint az eredeti nem felel meg a \"fordításodnak\".
214 Sesto 2005-06-19 18:40:34
\"kiolvasott\" példányok...
\"kiolvasott\" példányok...
213 Sesto 2005-06-19 18:38:41 [Válasz erre: 212 Beatrice 2005-06-18 22:04:49]
...ha már egy \"kedves\" fórumtársunk szerint \"elhajtottalak\" stb., nos csak annyit füznék hozzá: nem volt elöttem a füzet(=ha kezembe kerül, megveszem stb., nem szoktam sokáig megtartani-általában a kilvasott példányok Magyarországra \"vándorolnak\" tölem),...de az idézet megmaradt, még akkor is, ha mások ezt \"finomabban\" állitják be-a lényeg, ne legyen már ekkora \"szentségtörés\", ha \"Casta Editáról\" esetleg KRITIKUSABB hangok(=aminek alapja is van!) is megjelennek!... ;-) Igen, ahogy irtam is korábban, szeretem pl. Sills müvészetét is, mégis próbálok vele is objektivebb maradni!
...ha már egy \"kedves\" fórumtársunk szerint \"elhajtottalak\" stb., nos csak annyit füznék hozzá: nem volt elöttem a füzet(=ha kezembe kerül, megveszem stb., nem szoktam sokáig megtartani-általában a kilvasott példányok Magyarországra \"vándorolnak\" tölem),...de az idézet megmaradt, még akkor is, ha mások ezt \"finomabban\" állitják be-a lényeg, ne legyen már ekkora \"szentségtörés\", ha \"Casta Editáról\" esetleg KRITIKUSABB hangok(=aminek alapja is van!) is megjelennek!... ;-) Igen, ahogy irtam is korábban, szeretem pl. Sills müvészetét is, mégis próbálok vele is objektivebb maradni!
212 Beatrice 2005-06-18 22:04:49 [Válasz erre: 210 telramund 2005-06-17 20:38:52]
Kedves Telramund, köszönöm a segítséget. Őszintén szólva meglepett volna, ha kiderül, hogy a nemzetközileg elismert Opernglas újságban tényleg megjelent az \"idézett\" mondat.
Kedves Telramund, köszönöm a segítséget. Őszintén szólva meglepett volna, ha kiderül, hogy a nemzetközileg elismert Opernglas újságban tényleg megjelent az \"idézett\" mondat.
211 telramund 2005-06-17 20:41:37 [Válasz erre: 209 Beatrice 2005-06-17 12:47:34]
Szia kedves Beatrice.Sesto által pöffeszkedve idézett nevek a Callas,meg a Gruberova az Opern Glass 1999 májusi számában szerepel....
Szia kedves Beatrice.Sesto által pöffeszkedve idézett nevek a Callas,meg a Gruberova az Opern Glass 1999 májusi számában szerepel....
210 telramund 2005-06-17 20:38:52 [Válasz erre: 208 Sesto 2005-06-17 11:29:26]
Kedves Sesto a tippek helyett konkrétumot kellene adnod.Te aki Mosuc ügyben mindig perfect vagy-persze-füldugóval nem kéne ilyen nagyvonalúan elhajtani ,ha valaki kiváncsi egy idézett mondat eredetiéjére. A memóriád viszont kitünő::))).a mocskolódásra emlékszel-pedig igen régen volt ez a cikk az idézett újságban. Én azért most leirom 1999 májusi szám.Ebben van egy nagy interjú Sillssel majd a lemezeiről külön egy elemzés.Ebben tényleg szerepel Callas is Gruberova is meg egy Caballe nevü nő és Sutherland de kicsit másként mint emlékezel.Most már értem kedvenc koloraturádtól miért vagy úgy elájulva-hamar felejtesz. Egyébként holnap lesz egy hete hogy La Gruberova fantasztikus Elvirát énekelt Berlinben és a közénség szétszedte a szinházat .
Kedves Sesto a tippek helyett konkrétumot kellene adnod.Te aki Mosuc ügyben mindig perfect vagy-persze-füldugóval nem kéne ilyen nagyvonalúan elhajtani ,ha valaki kiváncsi egy idézett mondat eredetiéjére. A memóriád viszont kitünő::))).a mocskolódásra emlékszel-pedig igen régen volt ez a cikk az idézett újságban. Én azért most leirom 1999 májusi szám.Ebben van egy nagy interjú Sillssel majd a lemezeiről külön egy elemzés.Ebben tényleg szerepel Callas is Gruberova is meg egy Caballe nevü nő és Sutherland de kicsit másként mint emlékezel.Most már értem kedvenc koloraturádtól miért vagy úgy elájulva-hamar felejtesz. Egyébként holnap lesz egy hete hogy La Gruberova fantasztikus Elvirát énekelt Berlinben és a közénség szétszedte a szinházat .
209 Beatrice 2005-06-17 12:47:34 [Válasz erre: 206 Sesto 2005-06-17 11:24:12]
Sajnos nem tudok utánanézni, Opernglasból csak nagyon kevés szám van meg nekem, nem fizetem elő, és nem emlékszem, hogy Sills-számot vettem volna (bár amúgy kedvelem Sillset). Így mégis megkérlek, hogy másold ide annak az egy mondatnak az eredetijét, a szerző megjelölésével. Nyilván ott van előtted (vagy a fejedben), ha egyszer lefordítottad.
Sajnos nem tudok utánanézni, Opernglasból csak nagyon kevés szám van meg nekem, nem fizetem elő, és nem emlékszem, hogy Sills-számot vettem volna (bár amúgy kedvelem Sillset). Így mégis megkérlek, hogy másold ide annak az egy mondatnak az eredetijét, a szerző megjelölésével. Nyilván ott van előtted (vagy a fejedben), ha egyszer lefordítottad.
208 Sesto 2005-06-17 11:29:26 [Válasz erre: 205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53]
PS.\".: Még egy tipp, hogy szüksitsük a kört-az emlitett idézetet ha nem a \"születésnapi köszöntöben\" lenne, akkor megtalálod egy nem sokkal korábbi füzetben,...ahol Sills méltatására kerül sor, amikor \"végérvényesen nyugdijba vonult\"!... (Nem lesz nehéz dolgod a keresgélésben, mivel nem sokszor fordult elö, hogy az \"Opernglas\" kétszer egymás után nem sokkal egy \"nyugdijas\" primadonnáról irjon!) ;-)
PS.\".: Még egy tipp, hogy szüksitsük a kört-az emlitett idézetet ha nem a \"születésnapi köszöntöben\" lenne, akkor megtalálod egy nem sokkal korábbi füzetben,...ahol Sills méltatására kerül sor, amikor \"végérvényesen nyugdijba vonult\"!... (Nem lesz nehéz dolgod a keresgélésben, mivel nem sokszor fordult elö, hogy az \"Opernglas\" kétszer egymás után nem sokkal egy \"nyugdijas\" primadonnáról irjon!) ;-)
207 Sesto 2005-06-17 11:25:30 [Válasz erre: 205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53]
PS.: azért ne haragudj rám nagyon mert mindezt lemertem irni \"Casta Edita-ról\",...jó?!... (Tudod, kinek pap kinek a papné!...) ;-)
PS.: azért ne haragudj rám nagyon mert mindezt lemertem irni \"Casta Edita-ról\",...jó?!... (Tudod, kinek pap kinek a papné!...) ;-)
206 Sesto 2005-06-17 11:24:12 [Válasz erre: 205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53]
...Te is utána nézhetsz: arról a számról van szó, ahol Sills \"kerek születésnapján\" lett köszöntve! ;-)
...Te is utána nézhetsz: arról a számról van szó, ahol Sills \"kerek születésnapján\" lett köszöntve! ;-)
205 Beatrice 2005-06-17 11:15:53 [Válasz erre: 204 Sesto 2005-06-17 10:27:30]
Kedves Sesto, megtennéd, hogy az Opernglas-idézet német eredetijét idemásolod? Meg hogy az Opernglas melyik számában jelent meg, és ki a szerző. Előre is köszönöm.
Kedves Sesto, megtennéd, hogy az Opernglas-idézet német eredetijét idemásolod? Meg hogy az Opernglas melyik számában jelent meg, és ki a szerző. Előre is köszönöm.
204 Sesto 2005-06-17 10:27:30 [Válasz erre: 203 Búbánat 2005-06-17 10:13:37]
...ha már Sills, nem olyan régen egy bécsi antikváriumban megtaláltam a \"fiatal Sills\" egyik ária-CD-jét(=illetve egykoron LP, most már CD-verzió), amit évek óta nem lehetett megtalálni a szaküzletek polcain-a program magáért beszél: * Linda di Chamounix * Giulietta (\"Capuletti e i Montecchi\") * Lucia * Elisabetta (\"Roberto Devereux\") * Amina * Rosmonda ...erre a felvételre is igaz, amit már évekkel korábban az Opernglas is leirt: \"Sills ott és akkor, azon szerepekben, interpretációkban a legjobb, ahol Callas neki sem ment a szerepnek, Sutherland csak tompán, kifejezéstelenül de halálbiztosan vokalizált és Gruberova esetében marad a meleg levegö és a modorosság!...\" Pedig Sills hangja közel sem \"szép\"(=sosem volt az a klaszikus értelemben!)-DE mégis, mi a titka???!!!-talán az, hogy lélekkel, szivvel énekel, vagy a legfontosabb, amit csak a legnagyobbaknál lehet tapasztalni-teljes technikai tudással, tapasztalattal és egyedi matériával felruházva: ÉLVEZI AMIT CSINÁL!!!-kell ettöl meggyözöbb érv?!... Nem hiszem! Sills (talán ezért is) minden áron hiteles tud lenni! BRAVA!
...ha már Sills, nem olyan régen egy bécsi antikváriumban megtaláltam a \"fiatal Sills\" egyik ária-CD-jét(=illetve egykoron LP, most már CD-verzió), amit évek óta nem lehetett megtalálni a szaküzletek polcain-a program magáért beszél: * Linda di Chamounix * Giulietta (\"Capuletti e i Montecchi\") * Lucia * Elisabetta (\"Roberto Devereux\") * Amina * Rosmonda ...erre a felvételre is igaz, amit már évekkel korábban az Opernglas is leirt: \"Sills ott és akkor, azon szerepekben, interpretációkban a legjobb, ahol Callas neki sem ment a szerepnek, Sutherland csak tompán, kifejezéstelenül de halálbiztosan vokalizált és Gruberova esetében marad a meleg levegö és a modorosság!...\" Pedig Sills hangja közel sem \"szép\"(=sosem volt az a klaszikus értelemben!)-DE mégis, mi a titka???!!!-talán az, hogy lélekkel, szivvel énekel, vagy a legfontosabb, amit csak a legnagyobbaknál lehet tapasztalni-teljes technikai tudással, tapasztalattal és egyedi matériával felruházva: ÉLVEZI AMIT CSINÁL!!!-kell ettöl meggyözöbb érv?!... Nem hiszem! Sills (talán ezért is) minden áron hiteles tud lenni! BRAVA!
203 Búbánat 2005-06-17 10:13:37
Visszatérek egy gondolat erejéig Szilgyo Stuart Mária DVD ismertetőjére. Olvasom, hogy a Sir Charles Mackerras karmester a Wagner művei mellett (Mesterdalnokok) elhivatott tolmácsolója a belcanto szerzők alkotásainak is (Lúcia - Rost) Ez így van, Mackerras egyik legelső nagy belcanto-lemezfelvétele volt az a Roberto Devereux -felvétel(Royal Filharmonikusok, Ambrosian Operakórus, 1969), amelyen Beverly Sills, Beverly Wolf, Peter Glossop és Kenneth MacDonald mellett a mi Ilosfalvy Róbertünk énekelte a címszerepet. Olyan átütő erővel, hogy utóbb Mackerras azt nyilatkozta róla elismerően, hogy ilyen szép, csengő, bársonyos, érzelemgazdagsággal telített tenorhanggal korábban még nem találkozott. Büszkéknek kell lennünk arra is, hogy ezek szerint Mackerras szívesen társul(t) a magyar énekművészeinkkel egy-egy lemezfelvétel elkészítésére vagy éppen egy opera-produkció színrevitelére.
Visszatérek egy gondolat erejéig Szilgyo Stuart Mária DVD ismertetőjére. Olvasom, hogy a Sir Charles Mackerras karmester a Wagner művei mellett (Mesterdalnokok) elhivatott tolmácsolója a belcanto szerzők alkotásainak is (Lúcia - Rost) Ez így van, Mackerras egyik legelső nagy belcanto-lemezfelvétele volt az a Roberto Devereux -felvétel(Royal Filharmonikusok, Ambrosian Operakórus, 1969), amelyen Beverly Sills, Beverly Wolf, Peter Glossop és Kenneth MacDonald mellett a mi Ilosfalvy Róbertünk énekelte a címszerepet. Olyan átütő erővel, hogy utóbb Mackerras azt nyilatkozta róla elismerően, hogy ilyen szép, csengő, bársonyos, érzelemgazdagsággal telített tenorhanggal korábban még nem találkozott. Büszkéknek kell lennünk arra is, hogy ezek szerint Mackerras szívesen társul(t) a magyar énekművészeinkkel egy-egy lemezfelvétel elkészítésére vagy éppen egy opera-produkció színrevitelére.
202 Búbánat 2005-06-17 09:06:54 [Válasz erre: 201 rokarege 2005-06-17 08:01:27]
Hétfőn megyek ismét Miskolcra, az egész héten ott leszek.
Hétfőn megyek ismét Miskolcra, az egész héten ott leszek.
201 rokarege 2005-06-17 08:01:27 [Válasz erre: 200 Búbánat 2005-06-16 08:39:40]
Köszönöm az infót. Nekem a koreai tenor tetszett messze a legjobban. A Don Pasquale előadás is kimaradt?
Köszönöm az infót. Nekem a koreai tenor tetszett messze a legjobban. A Don Pasquale előadás is kimaradt?
200 Búbánat 2005-06-16 08:39:40 [Válasz erre: 199 rokarege 2005-06-16 08:29:15]
Ezen nem voltam. Egyébként olvasható a tenor-gáláról beszámoló a www.operafesztival.hu oldalon a Fesztiválnapló rovatában.
Ezen nem voltam. Egyébként olvasható a tenor-gáláról beszámoló a www.operafesztival.hu oldalon a Fesztiválnapló rovatában.
199 rokarege 2005-06-16 08:29:15
Üdvözlet! Volt valalki 14-én a Három tenor gálán Miskolcon?
Üdvözlet! Volt valalki 14-én a Három tenor gálán Miskolcon?
198 Beatrice 2005-06-14 15:25:25 [Válasz erre: 197 Orfeusz 2005-06-14 14:36:32]
Jujjuj, tényleg ne fesd az ördögöt a falra! Mondjuk Vargicova helyett Kohutkovát még elviselném...
Jujjuj, tényleg ne fesd az ördögöt a falra! Mondjuk Vargicova helyett Kohutkovát még elviselném...
197 Orfeusz 2005-06-14 14:36:32 [Válasz erre: 196 Beatrice 2005-06-14 10:04:51]
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de jó ha megkérdezed biztosan Vargicova énekel-e..
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de jó ha megkérdezed biztosan Vargicova énekel-e..
196 Beatrice 2005-06-14 10:04:51 [Válasz erre: 186 Orfeusz 2005-06-11 18:03:42]
20-án Miskolcra megyek Az ezred lányát megnézni. Még egy fölösleges jegyem is van, ha valaki át akarja venni, szóljon. Már előre örülök Vargicovának, de persze a többiekre meg a rendezésre is kíváncsi vagyok!
20-án Miskolcra megyek Az ezred lányát megnézni. Még egy fölösleges jegyem is van, ha valaki át akarja venni, szóljon. Már előre örülök Vargicovának, de persze a többiekre meg a rendezésre is kíváncsi vagyok!
194 Sesto 2005-06-13 16:50:34 [Válasz erre: 192 muzsika 2005-06-13 16:26:43]
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
193 Sesto 2005-06-13 16:50:20 [Válasz erre: 192 muzsika 2005-06-13 16:26:43]
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
...igen, Almaviava-ként debütált,...sajnos elég \"langyos\" sikerrel-remélem lesz még alkalma máskor bizoyitani, és ha nem tévedek, énekelt a közelmúltban a VOP-ben is(?)...
192 muzsika 2005-06-13 16:26:43 [Válasz erre: 4 karnagy 2003-04-04 17:28:46]
Sziasztok, most hogy így olvasom a hozzászólásokat, jut eszembe, Klein Ottokár idén debütált a Bécsi Staatsoperben. Vagy elkéstem ezzel a felismeréssel?
Sziasztok, most hogy így olvasom a hozzászólásokat, jut eszembe, Klein Ottokár idén debütált a Bécsi Staatsoperben. Vagy elkéstem ezzel a felismeréssel?
191 Orfeusz 2005-06-13 15:00:25 [Válasz erre: 190 Búbánat 2005-06-13 12:45:34]
Kedves Búbánat, akkor örülök, hogy végül mégicsak szerencsével jártál és két szép koncertet láttál.
Kedves Búbánat, akkor örülök, hogy végül mégicsak szerencsével jártál és két szép koncertet láttál.
190 Búbánat 2005-06-13 12:45:34 [Válasz erre: 188 Búbánat 2005-06-12 15:43:10]
Megérte, hogy ott lehettem Miskolcon a Rossini – Kodály hangversenyen. José Cura elbűvölte az összesereglett mintegy ezer embert charme-jával, hódító eleganciájával, mosolygásával, udvariasságával, kedvességével. És - nem utolsósorban fölényes tudásról és technikáról árulkodó karmesteri tudományával. A második részben előadott Kodály Budavári Te Deuma nem egy könnyű darab, mégis szuper volt, amit művelt a MRT Zenekara és Énekkara élén. Mégis, Rossini Stabat Matere volt a délután fő attrakciója. Mondhatom, a koncert végén tombolt a közönség. A meghirdetett szólóénekesek \"kivételesen\" egytől egyig jelen voltak, és a legjobb oldalukat mutatták be. Az a Felipe Rojas, akit nemrég láttunk a Rigolettó premierje Hercegeként, itt megcsillogtatta a szárnyaló tenorjának fölényes magasságait. Ismert, hogy a 2. tételnek a Cujus animam kezdetű tenor-ária végén van az a minden tenor számára igazi kihívást jelentő magas Desz. Elállt a lélegzetünk, amikor egész könnyedén feljutott ide a csúcsig. Egy oratóriumban nem szokás, az ária végén kitört a spontán tapsvihar, maga Cura is elégedetten biccentett kollégája felé. És ezután általánossá vált: minden tételt tapssal honorált a publikum. A szóló kvartett + karmesterrel együtt a kvintett összetétele földrajzi megosztás alapul véve érdekesen alakult, ugyanis hárman a dél-amerikai kontinenst képviselték: Cura argentin, a tenor chilei, a basszus Victor Garcia Sierra Venezuelából érkezett. Eddig még nem volt szerencsém az olasz szopránhoz, Giuseppina Trottahoz, aki szépen, kifejezően, lírai erősségeit csillogtatva emelte a produkció értékét. Az örmény Karine Babajanyant már láttam két a Mozart-fesztiválon, a Don Giovanni koncertszerű előadásában Bruson és mások mellett tündökölni. Most sem keltett csalódást, és egyenrangú énekes-partnere volt a többieknek. A zenekar és a kórus ezúttal is hozta a formáját, méltán volt elégedett vele is Cura. Miután a Stabat Mater utolsó hangja is lecsengett, felhangzott az ütemes tapsvihar, Cura nem tehetett egyebet, felvette a partitúrát, megcsókolta, egyik kezével a magasra emelte és előre - hátra lobogtatva jelezte, hogy a nagy olasz mesteré a dicsőség: ő és munkatársai csak a géniusz halhatatlan alkotásának apró szolgái csupán. Nyugodt szívvel kijelenthetem, ez túlzott szerénység volt a részéről. Még annyit, hogy az ünnepi hangversenyt Bátor Tamás köszöntő szavai nyitották meg, amelyhez csatlakozott az Egyetem rektora is, kifejezve örömét, hogy ezzel a koncerttel az intézmény is csatlakozni kívánt a Bartók +...fesztivál színhelyei közé. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az aula még sok szép koncert színhelye lesz, és nemcsak Bartók, hanem a másik nagy magyar zeneszerző, muzsikus, tanár, Kodály Zoltán munkásságából, daljátékaiból is \"becsempésznek\" majd a következő évek programjának kialakításakor. Végül Bátor Tamás köszöntötte a közönség soraiban helyet foglaló Marton Évát, a Fesztivál művészeti vezetőjét virágcsokorral kedveskedve neki.
Megérte, hogy ott lehettem Miskolcon a Rossini – Kodály hangversenyen. José Cura elbűvölte az összesereglett mintegy ezer embert charme-jával, hódító eleganciájával, mosolygásával, udvariasságával, kedvességével. És - nem utolsósorban fölényes tudásról és technikáról árulkodó karmesteri tudományával. A második részben előadott Kodály Budavári Te Deuma nem egy könnyű darab, mégis szuper volt, amit művelt a MRT Zenekara és Énekkara élén. Mégis, Rossini Stabat Matere volt a délután fő attrakciója. Mondhatom, a koncert végén tombolt a közönség. A meghirdetett szólóénekesek \"kivételesen\" egytől egyig jelen voltak, és a legjobb oldalukat mutatták be. Az a Felipe Rojas, akit nemrég láttunk a Rigolettó premierje Hercegeként, itt megcsillogtatta a szárnyaló tenorjának fölényes magasságait. Ismert, hogy a 2. tételnek a Cujus animam kezdetű tenor-ária végén van az a minden tenor számára igazi kihívást jelentő magas Desz. Elállt a lélegzetünk, amikor egész könnyedén feljutott ide a csúcsig. Egy oratóriumban nem szokás, az ária végén kitört a spontán tapsvihar, maga Cura is elégedetten biccentett kollégája felé. És ezután általánossá vált: minden tételt tapssal honorált a publikum. A szóló kvartett + karmesterrel együtt a kvintett összetétele földrajzi megosztás alapul véve érdekesen alakult, ugyanis hárman a dél-amerikai kontinenst képviselték: Cura argentin, a tenor chilei, a basszus Victor Garcia Sierra Venezuelából érkezett. Eddig még nem volt szerencsém az olasz szopránhoz, Giuseppina Trottahoz, aki szépen, kifejezően, lírai erősségeit csillogtatva emelte a produkció értékét. Az örmény Karine Babajanyant már láttam két a Mozart-fesztiválon, a Don Giovanni koncertszerű előadásában Bruson és mások mellett tündökölni. Most sem keltett csalódást, és egyenrangú énekes-partnere volt a többieknek. A zenekar és a kórus ezúttal is hozta a formáját, méltán volt elégedett vele is Cura. Miután a Stabat Mater utolsó hangja is lecsengett, felhangzott az ütemes tapsvihar, Cura nem tehetett egyebet, felvette a partitúrát, megcsókolta, egyik kezével a magasra emelte és előre - hátra lobogtatva jelezte, hogy a nagy olasz mesteré a dicsőség: ő és munkatársai csak a géniusz halhatatlan alkotásának apró szolgái csupán. Nyugodt szívvel kijelenthetem, ez túlzott szerénység volt a részéről. Még annyit, hogy az ünnepi hangversenyt Bátor Tamás köszöntő szavai nyitották meg, amelyhez csatlakozott az Egyetem rektora is, kifejezve örömét, hogy ezzel a koncerttel az intézmény is csatlakozni kívánt a Bartók +...fesztivál színhelyei közé. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az aula még sok szép koncert színhelye lesz, és nemcsak Bartók, hanem a másik nagy magyar zeneszerző, muzsikus, tanár, Kodály Zoltán munkásságából, daljátékaiból is \"becsempésznek\" majd a következő évek programjának kialakításakor. Végül Bátor Tamás köszöntötte a közönség soraiban helyet foglaló Marton Évát, a Fesztivál művészeti vezetőjét virágcsokorral kedveskedve neki.
189 Orfeusz 2005-06-12 16:05:45 [Válasz erre: 188 Búbánat 2005-06-12 15:43:10]
Te szegény!! Én szerencsére még itthon megtudtam, és nem utaztam el..rosszat sejtve indulás előtt feljöttem a momusra..és tessék.
Te szegény!! Én szerencsére még itthon megtudtam, és nem utaztam el..rosszat sejtve indulás előtt feljöttem a momusra..és tessék.
188 Búbánat 2005-06-12 15:43:10
Itt vagyik Miskolcon és nagy bosszúságomra most kellett megtudnom, hogy sem Lukács Gyöngyi, sem Giuseppe Giacomini nem énekel a ma esti Normában. Felháborító! Mindenesetre terven kívül most rohanok az Egyetem aulájába, ahol Cura vezényli Rossini Stabat materét és Kodály Budavári Te Deumát. Bizakodom, hogy az öt órakor kezdődő koncert közreműködőiben nem lesz változás.
Itt vagyik Miskolcon és nagy bosszúságomra most kellett megtudnom, hogy sem Lukács Gyöngyi, sem Giuseppe Giacomini nem énekel a ma esti Normában. Felháborító! Mindenesetre terven kívül most rohanok az Egyetem aulájába, ahol Cura vezényli Rossini Stabat materét és Kodály Budavári Te Deumát. Bizakodom, hogy az öt órakor kezdődő koncert közreműködőiben nem lesz változás.
187 frushena 2005-06-12 00:33:46 [Válasz erre: 183 Búbánat 2005-06-10 10:05:39]
Azt jól is teszed! És készülőben egy új fórum is ... :) Ha csak valaki meg nem előz! :-)
Azt jól is teszed! És készülőben egy új fórum is ... :) Ha csak valaki meg nem előz! :-)
186 Orfeusz 2005-06-11 18:03:42 [Válasz erre: 185 Búbánat 2005-06-11 17:56:12]
Ha tudom előre, hogy Vargicová is jön, elmentem volna az Ezred lányára..így már késő..:(
Ha tudom előre, hogy Vargicová is jön, elmentem volna az Ezred lányára..így már késő..:(
185 Búbánat 2005-06-11 17:56:12 [Válasz erre: 184 Búbánat 2005-06-11 11:34:24]
Várhatóan Mádl Ferenc köztársasági elnök is megtiszteli jelenlétével a ma esti nyitó hangversenyt. A honlapon már fenn vannak a szereposztások is. A Tell Vilmosé is, ezt a Rádió élőben közvetíti 23-án 19.05 és kb. 23.40 között. Az olasz nő Algírban rendezője Giorgio Pressburger. A Pozsonyi Opera sztárja Jolana Fogasova, a tavalyi nagysikerú Orleans-i szűz után ezúttal Angelina (Hamupipőke) és Rosina (A sevillai borbély) szerepében mutatkozik be újra nekünk. Vargicova pedig Marie-t énekli Az ezred lányában (augusztusban pedig Violettaként köszönthetjük ismét az Operaházban a Budapesti Operafesztiválon). Érdekesség, hogy Kertesi Ingrid és Meláth Andrea Donizetti és Bellini duett-estjén a zongorakíséretet Ulbrich Andrea látja el. A Boleyn Anna zenei részleteiben Ardó Mária, Gál Erika, Clementis Tamás énekelnek. Továbbá, Lord Percy-szerepében újra hallhatjhuk és láthatjuk Csák Józsefet, aki a nyolcvanas években már nagy sikerrel énekelte ezt az Operaház színpadán. Harazdy Miklós látja el a zongora kíséretet. A ma esti belcanto-gálán Kocsis Zoltán vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséretével Rost Andrea négy számot énekel majd: Rosina 2. felv. áriája A sevillai borbélyból, Adina 2. felv. áriája a Szerelmi bájitalból. Amina recitativója és áriája Az alvajárók 2. felvonásából, valamint Bellini: I Capuletti ed I Montecchi - Julia áriája (a 2. felvonásból. Lesz még nyitány a Normából.
Várhatóan Mádl Ferenc köztársasági elnök is megtiszteli jelenlétével a ma esti nyitó hangversenyt. A honlapon már fenn vannak a szereposztások is. A Tell Vilmosé is, ezt a Rádió élőben közvetíti 23-án 19.05 és kb. 23.40 között. Az olasz nő Algírban rendezője Giorgio Pressburger. A Pozsonyi Opera sztárja Jolana Fogasova, a tavalyi nagysikerú Orleans-i szűz után ezúttal Angelina (Hamupipőke) és Rosina (A sevillai borbély) szerepében mutatkozik be újra nekünk. Vargicova pedig Marie-t énekli Az ezred lányában (augusztusban pedig Violettaként köszönthetjük ismét az Operaházban a Budapesti Operafesztiválon). Érdekesség, hogy Kertesi Ingrid és Meláth Andrea Donizetti és Bellini duett-estjén a zongorakíséretet Ulbrich Andrea látja el. A Boleyn Anna zenei részleteiben Ardó Mária, Gál Erika, Clementis Tamás énekelnek. Továbbá, Lord Percy-szerepében újra hallhatjhuk és láthatjuk Csák Józsefet, aki a nyolcvanas években már nagy sikerrel énekelte ezt az Operaház színpadán. Harazdy Miklós látja el a zongora kíséretet. A ma esti belcanto-gálán Kocsis Zoltán vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséretével Rost Andrea négy számot énekel majd: Rosina 2. felv. áriája A sevillai borbélyból, Adina 2. felv. áriája a Szerelmi bájitalból. Amina recitativója és áriája Az alvajárók 2. felvonásából, valamint Bellini: I Capuletti ed I Montecchi - Julia áriája (a 2. felvonásból. Lesz még nyitány a Normából.
184 Búbánat 2005-06-11 11:34:24
Népszabadság • Romhányi Tamás • 2005. június 11. Az ötödik nemzetközi operafesztivál kezdődik ma este Miskolcon. Bartók művei mellett XIX. századi olasz operák közül válogattak a szervezők, a programot egyházi zene, népi énekek és gitárkoncert is színesítik. Szombat este kilenckor a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével Bartók A csodálatos mandarinját játssza, majd Rost Andrea bel canto operarészleteket énekel, és ezzel megkezdődik az ötödik Miskolci Operafesztivál. A szervezők több tízezer látogatóra számítanak, annyi máris biztos, hogy a borsodi megyeszékhelyen hetek óta nem lehet szállodai szobát kapni a program tizenöt napjára. Tizenegy opera és több mint negyven koncert alkotja a fesztivál műsorát, az előadások egy részét már nem is Miskolcon tartják, koncertek lesznek az Aggteleki-cseppkőbarlangban, az edelényi Coburg-kastélyban és Sátoraljaújhelyen is. A programban fellépők névsora igen rangos: fellép - többek között - Lukács Gyöngyi, Polgár László, Sebestyén Márta és Vásáry Tamás, de Miskolcra látogat Renato Bruson, Giuseppe Giacomini, Roberto Scandiuzzi, Robert Frontali, José Cura, Al di Meola és a King Singers. Az előadók névsorából már látható, hogy az operafesztivál programja nemcsak térben, hanem a zenei irányzatok tekintetében is terjeszkedik. A sevillai borbély című operát például négy különböző feldolgozásában mutatják be a mostani fesztiválon. Miskolcon fellépnek a Moszkvai Helikon Színház, a szentpétervári Mariinszkij Színház, a spoletói Teatro Lirico Sperimentale és a kassai Állami Színház társulatai is. A fesztivál hangulata a városban is érezhető lesz, a sétálóutcát operadíszletekkel ékesítik, a nagyobb koncertek előtt járatokat sűrít a helyi közlekedési vállalat, az előadások előtt pedig a hét végén városnéző kisvonat közlekedik Miskolc utcáin. Az idei programot csak az utolsó pillanatokban sikerült véglegesíteni, így A Sevillai borbély egyik előadását nem krakkói, hanem lipcsei művészek tolmácsolásában, de egy másik időpontban láthatja a közönség, a Rómeó és Júlia történetét feldolgozó, a Horvát Nemzeti Kamaraszínház által játszott I Capuleti ei Montecchi című Bellini-opera helyett pedig az Auris Társulat játssza majd az Ory grófja című Rossini-darabot. A korábban megváltott jegyek az új előadásokra érvényesek. Bartók + A nemzetközi operafesztiválon minden évben új feldolgozásban szerepelnek Bartók Béla művei. A magyar művész mellé mindig más zeneszerzőt állítottak a szervezők: 2001-ben Verdi, 2002-ben Puccini, 2003-ban Mozart, tavaly Csajkovszkij volt a társa. Az idei program a Bartók + Bel Canto nevet viseli, a Bartók-műveken kívül a közönség ezúttal a XIX. század első felének olasz mesterei közül Rossini, Donizetti és Bellini darabjait hallgathatja meg. A bel canto kifejezés szép éneket jelent, azt a korszakot idézi, amikor a virtuóz tudású énekesek mellett még a zeneszerzők is alárendelt szerepet játszottak. Az irányzat olyannyira az éneklést állította az opera középpontjába, hogy nemcsak a drámai elemek szorulhattak háttérbe, de még az is megtörténhetett a korszak nagyjainak improvizáló előadásai alatt, hogy a zeneszerzők nem ismertek rá tulajdon műveikre.
Népszabadság • Romhányi Tamás • 2005. június 11. Az ötödik nemzetközi operafesztivál kezdődik ma este Miskolcon. Bartók művei mellett XIX. századi olasz operák közül válogattak a szervezők, a programot egyházi zene, népi énekek és gitárkoncert is színesítik. Szombat este kilenckor a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével Bartók A csodálatos mandarinját játssza, majd Rost Andrea bel canto operarészleteket énekel, és ezzel megkezdődik az ötödik Miskolci Operafesztivál. A szervezők több tízezer látogatóra számítanak, annyi máris biztos, hogy a borsodi megyeszékhelyen hetek óta nem lehet szállodai szobát kapni a program tizenöt napjára. Tizenegy opera és több mint negyven koncert alkotja a fesztivál műsorát, az előadások egy részét már nem is Miskolcon tartják, koncertek lesznek az Aggteleki-cseppkőbarlangban, az edelényi Coburg-kastélyban és Sátoraljaújhelyen is. A programban fellépők névsora igen rangos: fellép - többek között - Lukács Gyöngyi, Polgár László, Sebestyén Márta és Vásáry Tamás, de Miskolcra látogat Renato Bruson, Giuseppe Giacomini, Roberto Scandiuzzi, Robert Frontali, José Cura, Al di Meola és a King Singers. Az előadók névsorából már látható, hogy az operafesztivál programja nemcsak térben, hanem a zenei irányzatok tekintetében is terjeszkedik. A sevillai borbély című operát például négy különböző feldolgozásában mutatják be a mostani fesztiválon. Miskolcon fellépnek a Moszkvai Helikon Színház, a szentpétervári Mariinszkij Színház, a spoletói Teatro Lirico Sperimentale és a kassai Állami Színház társulatai is. A fesztivál hangulata a városban is érezhető lesz, a sétálóutcát operadíszletekkel ékesítik, a nagyobb koncertek előtt járatokat sűrít a helyi közlekedési vállalat, az előadások előtt pedig a hét végén városnéző kisvonat közlekedik Miskolc utcáin. Az idei programot csak az utolsó pillanatokban sikerült véglegesíteni, így A Sevillai borbély egyik előadását nem krakkói, hanem lipcsei művészek tolmácsolásában, de egy másik időpontban láthatja a közönség, a Rómeó és Júlia történetét feldolgozó, a Horvát Nemzeti Kamaraszínház által játszott I Capuleti ei Montecchi című Bellini-opera helyett pedig az Auris Társulat játssza majd az Ory grófja című Rossini-darabot. A korábban megváltott jegyek az új előadásokra érvényesek. Bartók + A nemzetközi operafesztiválon minden évben új feldolgozásban szerepelnek Bartók Béla művei. A magyar művész mellé mindig más zeneszerzőt állítottak a szervezők: 2001-ben Verdi, 2002-ben Puccini, 2003-ban Mozart, tavaly Csajkovszkij volt a társa. Az idei program a Bartók + Bel Canto nevet viseli, a Bartók-műveken kívül a közönség ezúttal a XIX. század első felének olasz mesterei közül Rossini, Donizetti és Bellini darabjait hallgathatja meg. A bel canto kifejezés szép éneket jelent, azt a korszakot idézi, amikor a virtuóz tudású énekesek mellett még a zeneszerzők is alárendelt szerepet játszottak. Az irányzat olyannyira az éneklést állította az opera középpontjába, hogy nemcsak a drámai elemek szorulhattak háttérbe, de még az is megtörténhetett a korszak nagyjainak improvizáló előadásai alatt, hogy a zeneszerzők nem ismertek rá tulajdon műveikre.
183 Búbánat 2005-06-10 10:05:39 [Válasz erre: 181 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-09 22:33:49]
Ha már van nyílt egy Rossini fórum, ott folytatom.
Ha már van nyílt egy Rossini fórum, ott folytatom.
182 frushena 2005-06-09 23:24:24
Rossini egy érdekes szerző. Én nagyon kedvelem, de vannak tőle olyan művek amelyeket nem igazán szeretek. Ilyen pl. a már itt említett Tó asszonya (bocs Búbánat) a Sevillai borbély. Viszont amit az egekig magasztalok az Aureliano in Palmira (már maga a nyitány egy csoda!) Ez valami egészen fantasztikus. Továbbá az Otello, Mózes, A reimsi utazás, Tell Vilmos. Ésatöbbi! Amit Búbánat ír a stílusáról az való igaz. Ha meghallod egyből érezni, hogy Rossini. Remek érzék a drámához és a mókához egyaránt. Épp ezért nagyon sokoldalú. Hallgathatsz tőle vígoperát és drámai művet is. Hangszerelése pedig szerintem kiemeli az összes zeneszerző közül. Igazán egyedi! Néhol könnyed Mozart, néhol pedig közel áll Verdihez. Egy szóval leírva : Rossini JÓ! :O)
Rossini egy érdekes szerző. Én nagyon kedvelem, de vannak tőle olyan művek amelyeket nem igazán szeretek. Ilyen pl. a már itt említett Tó asszonya (bocs Búbánat) a Sevillai borbély. Viszont amit az egekig magasztalok az Aureliano in Palmira (már maga a nyitány egy csoda!) Ez valami egészen fantasztikus. Továbbá az Otello, Mózes, A reimsi utazás, Tell Vilmos. Ésatöbbi! Amit Búbánat ír a stílusáról az való igaz. Ha meghallod egyből érezni, hogy Rossini. Remek érzék a drámához és a mókához egyaránt. Épp ezért nagyon sokoldalú. Hallgathatsz tőle vígoperát és drámai művet is. Hangszerelése pedig szerintem kiemeli az összes zeneszerző közül. Igazán egyedi! Néhol könnyed Mozart, néhol pedig közel áll Verdihez. Egy szóval leírva : Rossini JÓ! :O)
181 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-06-09 22:33:49 [Válasz erre: 179 Búbánat 2005-06-09 21:16:50]
Kedves fórumtársam! Egy korábbi \"szóváltásunk\" folyományának is tekinthető a beírásod, s mint ilyenbe, teljes jószándékkal, egy kicsit belepiszkálnék. Zárójelesen mondanám, hogy az általad említett Rossini operák közül jónéhányat nem kell azért újrafelfedezni, másrészt, nekem Rossini valóban kicsit egysíkú. Sikerszerző, aki pontosan tudja a siker receptjét, és a paneleket (hadarós ária, fokozás, stb.) \"gátlástalanul\" alkalmazza is. Ezeket az ember az ismerősség érzésével üdvözli, hiszen Rossini olyan, mint egy jóbarát, akinek a történeteit már töviről-hegyire ismerjük, de nem ez a lényeg, hanem hogy mindig jókedvre derít. De ezt csak mellékesen, ez magánvélemény. Az alapkérdés ugyebár az, hogy az általunk ismert zenetörténet valóban olyan művekből von-e le általános következtetéseket 1) amelyek nem a legjobb művek 2) figyelmen kívül hagy olyanokat, amelyek alapvetően megváltoztatnák az összképet 3) vagy csak a többi mű ismerete árnyalná az eddig elnagyolt tendenciákat? Tettél egy olyan kijelentést korábban, hogy (nem fogom tudni pontosan idézni) eddig sajnos hozzá nem értők döntötték el, mi érdemes a figyelemre, és mi nem. Ez szerintem kicsit sommás megjegyzés, mert egyrészt előttünk is éltek - hozzánk hasonlóan - értelmes emberek, másrészt valószínűleg az előadói gyakorlatban is érvényesült egyfajta \"természetes szelekció\", és ez döntötte el, hogy mi marad a felszínen, és mi nem. Úgy gondolom, hosszú távon a zseniális műveket nem lehet elhallgatni, és a gyengéket napirenden tartani. Nem hiszem, hogy Donizetti Luciája helyett egy másikat kellene főműnek tekinteni, vagy Rossini Sevillai borbélyát kiszoríthatná egy eddig keveset játszott operája. Vagyis, én a 3) véleményen vagyok, ez így is lenne rendjén. Az olyan nagyműveltéségű, rendkívül sokoldalú és nagytudású emberek, mint Te, kedves Búbánat, ismerjék meg a kép legárnyaltabb változatát is, de a köznép elég (sőt jó), ha csak a Luciát vagy a Sevillait ismeri. Hozzátennék még valamit, ami számomra sokkal problematikusabb ennél. Tapasztalatból tudom, hogy egy jó felvétel még egy gyengébb művet is \"el tud adni\", ahogy egy rossz előadás agyoncsaphat egy remekművet is. Az a gyanúm, hogy egyre kevesebb jó előadás fog születni, és ez megnehezítheti az \"újrafelfedezéseket\" is, mert az egy-egy előadásra vagy felvételre összeálló sztár-csapatok az operajátszásból a lényeget ölik ki. Professzionálisak, de lélektelenek. Ezért beszél Sesto is folyton egyéni teljesítményekről, tökéletes technikáról, és hogy az egyik szereplő \"falra énekli a többit\", de valahogy a hangulat elvész. Nincs csapatmunka, szerintem Callas-t ma Sesto kifütyülné, mert nem nincs minden hangja a helyén. Vagyis mi kell nekünk? Még több mű? Jobb előadások? Nagy sztárok? Kis értő közönség? Nagy sportcsarnokos tenorimádó sznobok? Vagy Gardiner, aki korhű hangszereken felveszi a Rossini-összest?
Kedves fórumtársam! Egy korábbi \"szóváltásunk\" folyományának is tekinthető a beírásod, s mint ilyenbe, teljes jószándékkal, egy kicsit belepiszkálnék. Zárójelesen mondanám, hogy az általad említett Rossini operák közül jónéhányat nem kell azért újrafelfedezni, másrészt, nekem Rossini valóban kicsit egysíkú. Sikerszerző, aki pontosan tudja a siker receptjét, és a paneleket (hadarós ária, fokozás, stb.) \"gátlástalanul\" alkalmazza is. Ezeket az ember az ismerősség érzésével üdvözli, hiszen Rossini olyan, mint egy jóbarát, akinek a történeteit már töviről-hegyire ismerjük, de nem ez a lényeg, hanem hogy mindig jókedvre derít. De ezt csak mellékesen, ez magánvélemény. Az alapkérdés ugyebár az, hogy az általunk ismert zenetörténet valóban olyan művekből von-e le általános következtetéseket 1) amelyek nem a legjobb művek 2) figyelmen kívül hagy olyanokat, amelyek alapvetően megváltoztatnák az összképet 3) vagy csak a többi mű ismerete árnyalná az eddig elnagyolt tendenciákat? Tettél egy olyan kijelentést korábban, hogy (nem fogom tudni pontosan idézni) eddig sajnos hozzá nem értők döntötték el, mi érdemes a figyelemre, és mi nem. Ez szerintem kicsit sommás megjegyzés, mert egyrészt előttünk is éltek - hozzánk hasonlóan - értelmes emberek, másrészt valószínűleg az előadói gyakorlatban is érvényesült egyfajta \"természetes szelekció\", és ez döntötte el, hogy mi marad a felszínen, és mi nem. Úgy gondolom, hosszú távon a zseniális műveket nem lehet elhallgatni, és a gyengéket napirenden tartani. Nem hiszem, hogy Donizetti Luciája helyett egy másikat kellene főműnek tekinteni, vagy Rossini Sevillai borbélyát kiszoríthatná egy eddig keveset játszott operája. Vagyis, én a 3) véleményen vagyok, ez így is lenne rendjén. Az olyan nagyműveltéségű, rendkívül sokoldalú és nagytudású emberek, mint Te, kedves Búbánat, ismerjék meg a kép legárnyaltabb változatát is, de a köznép elég (sőt jó), ha csak a Luciát vagy a Sevillait ismeri. Hozzátennék még valamit, ami számomra sokkal problematikusabb ennél. Tapasztalatból tudom, hogy egy jó felvétel még egy gyengébb művet is \"el tud adni\", ahogy egy rossz előadás agyoncsaphat egy remekművet is. Az a gyanúm, hogy egyre kevesebb jó előadás fog születni, és ez megnehezítheti az \"újrafelfedezéseket\" is, mert az egy-egy előadásra vagy felvételre összeálló sztár-csapatok az operajátszásból a lényeget ölik ki. Professzionálisak, de lélektelenek. Ezért beszél Sesto is folyton egyéni teljesítményekről, tökéletes technikáról, és hogy az egyik szereplő \"falra énekli a többit\", de valahogy a hangulat elvész. Nincs csapatmunka, szerintem Callas-t ma Sesto kifütyülné, mert nem nincs minden hangja a helyén. Vagyis mi kell nekünk? Még több mű? Jobb előadások? Nagy sztárok? Kis értő közönség? Nagy sportcsarnokos tenorimádó sznobok? Vagy Gardiner, aki korhű hangszereken felveszi a Rossini-összest?
180 Franca 2005-06-09 22:11:10 [Válasz erre: 179 Búbánat 2005-06-09 21:16:50]
Teljesen egyetértek. Mostanában fedeztem fel magamnak Rossini néhány ritkábban játszott \"komoly\" operáját: Semiramide, Tancredi, A tó asszonya, Zelmira, Otello és a nem annyira komoly, de ugyancsak ritkábban játszott Utazás Reimsbe,Ory grófja, Alkalom szüli a tolvajt című operákat. Megdöbbentően szép dallamok, harmóniák, változatosság és ha jól adják elő, csodálatos technikai bravúrok, egy zseni művei. Gyűjteni kezdtem ritka felvételeket és megrendeltem én is Davidtől a Mathilde di Shabrant, felbuzdulva a Búbánat által leírtakon. Remélem, hogy a miskolci bel canto operafesztiválon láthatunk néhány jó előadást.
Teljesen egyetértek. Mostanában fedeztem fel magamnak Rossini néhány ritkábban játszott \"komoly\" operáját: Semiramide, Tancredi, A tó asszonya, Zelmira, Otello és a nem annyira komoly, de ugyancsak ritkábban játszott Utazás Reimsbe,Ory grófja, Alkalom szüli a tolvajt című operákat. Megdöbbentően szép dallamok, harmóniák, változatosság és ha jól adják elő, csodálatos technikai bravúrok, egy zseni művei. Gyűjteni kezdtem ritka felvételeket és megrendeltem én is Davidtől a Mathilde di Shabrant, felbuzdulva a Búbánat által leírtakon. Remélem, hogy a miskolci bel canto operafesztiválon láthatunk néhány jó előadást.
179 Búbánat 2005-06-09 21:16:50
Egy másik fórumban olvastam kedves fórumtársunknak Rossini Otelloja egyik CD-felvételéről azt a sommás véleményt, hogy szép szép, de neki mégis inkább a „vicces” operái állnak közel a szívéhez, azokra vevő. Szíve joga van erre a véleményre. Én is szeretem ezeket. , de én már úgy vagyok ezzel, hogy nekem ez kevés. Nem mondom azt, hogy már unom hallgatni a „vicces” remekműveit, amelyek leporolására és felfrissítésére időszakonként szükséget kell fordítaniuk az operatársulatok mindenkori vezetésének meg a hanglemezgyártóknak. De szükségét érzem, hogy az agyoncsépelt darabjai után végre hallgathassak és nézhessek tőle valami egyebet, „komolyabbat” is. Mert vannak ilyenek is, nem is kevés, csak utánuk kell nézni, meg kell keresni, és be kell mutatni azokat. Hiszen, mintegy negyven operát írt, amelynek többsége nem vígopera. Eddig kényelemből, előítéletekre alapozva, piaci kutatások hiányában és persze anyagi források hiányában nem sokat tettek és tettünk annak érdekében, hogy az évszázados megrekedt, elkönyvelt, begyepesedett sztereotípiákon túltegyük magunkat. Ma már egyre inkább megtehetjük és jómagam is egyre inkább kíváncsi, és érdeklődő vagyok a fejlődő lemezkiadás jóvoltából már egyre kevésbé ismeretlennek számító és sok kincset magába foglaló komoly vagy fél-komoly, eddig ritkán látott és hallott operáira. Nagy örömmel tölt el, hogy ébredeznek tetszhalott állapotukból az olyan remekművek, mint pld. a Tankréd, Angliai Erzsébet, Ermione, A tó asszonya, A tolvaj szarka, az Otello, Matilde di Shabran, Mózes, II. Mohamed, Zelmira, Semiramis, A Korinthosz ostroma, A reimsi utazás, Ory grófja, Tell Vilmos. Ezek nem csak mennyiségben, de a fejlődést tekintve minőségben is felveszik a versenyt az egyébként méltán világhírűvé vált könnyedebb alkotásaival. Részben az iskolai zenei oktatásnak a bűne, hogy Rossini máig egyoldalúan csak vígoperaszerzőként van elkönyvelve. Mint említettem, végre mostanság kezdetét vette egy általános reneszánsz, felfedezik, bemutatják, hanglemezen kihozzák, operában, koncertszerűen előadják ezeket az eddig „elzárt”, méltatlanul feledésre írtélt csodás alkotásokat, amelyekben töméntelen zenei szépség rejlik. Minden remény meg van arra, -ha állandó repertoár darabbá nem is válnak-, hogy befogadásra lelnek – nemcsak az ínyenceknél. Ehhez nem kell vájt fülűeknek lenni. Hiszen, csupán arról van szó, hogy a meglévő partitúrákba foglalt hangjegyek értékeinek interpretálását eddig számos körülmény nehezítette. Hiányoztak a vállalkozó kedvű kiadók, producerek és az alkalmas énekesek. Ma már ismét egyre több kiművelt, szép hangú és kiváló énektechnikai tudással rendelkező énekművész tűnik fel világszerte a láthatáron, akik nagy előszeretettel veszik elő ezeket az úgymond „elfeledett” remekműveket. A közös összefogás csodás eredményeket produkálhat. Be lehet, és be kell pótolni e téren is azt a hiányt, amire a hatvanas-hetvenes évekig hiába vágyódtunk. Az elmúlt két évtizedben varázslatos módon beindult valami egészséges felfedező, újrafelfedező, kutatómunka, amelynek az eredményeként valóságos Rossini-láz vette kezdetét a világban, igaz, mi itt bezárkózva kicsiny hazánkban ennek csak mostanság, az utóbbi pár évben vettük szelét. Én a magam részéről nagyon örülök annak, hogy megértem: Rossini eddig szinte ismeretlennek számított művei a világban és remélhetőleg majd idehaza is egyre inkább beérnek, és talán ugyanúgy az általános műveltségünk részévé válnak, elfoglalva méltó helyüket az egyetemes operaművészeti palettán, mint mondjuk A sevillai borbély - rádöbbentve az értő fülű és érző szívű, az operára és Rossinira fogékony hallgatót, hogy mennyire félreismerték - önhibájukon kívül – a művészetét.
Egy másik fórumban olvastam kedves fórumtársunknak Rossini Otelloja egyik CD-felvételéről azt a sommás véleményt, hogy szép szép, de neki mégis inkább a „vicces” operái állnak közel a szívéhez, azokra vevő. Szíve joga van erre a véleményre. Én is szeretem ezeket. , de én már úgy vagyok ezzel, hogy nekem ez kevés. Nem mondom azt, hogy már unom hallgatni a „vicces” remekműveit, amelyek leporolására és felfrissítésére időszakonként szükséget kell fordítaniuk az operatársulatok mindenkori vezetésének meg a hanglemezgyártóknak. De szükségét érzem, hogy az agyoncsépelt darabjai után végre hallgathassak és nézhessek tőle valami egyebet, „komolyabbat” is. Mert vannak ilyenek is, nem is kevés, csak utánuk kell nézni, meg kell keresni, és be kell mutatni azokat. Hiszen, mintegy negyven operát írt, amelynek többsége nem vígopera. Eddig kényelemből, előítéletekre alapozva, piaci kutatások hiányában és persze anyagi források hiányában nem sokat tettek és tettünk annak érdekében, hogy az évszázados megrekedt, elkönyvelt, begyepesedett sztereotípiákon túltegyük magunkat. Ma már egyre inkább megtehetjük és jómagam is egyre inkább kíváncsi, és érdeklődő vagyok a fejlődő lemezkiadás jóvoltából már egyre kevésbé ismeretlennek számító és sok kincset magába foglaló komoly vagy fél-komoly, eddig ritkán látott és hallott operáira. Nagy örömmel tölt el, hogy ébredeznek tetszhalott állapotukból az olyan remekművek, mint pld. a Tankréd, Angliai Erzsébet, Ermione, A tó asszonya, A tolvaj szarka, az Otello, Matilde di Shabran, Mózes, II. Mohamed, Zelmira, Semiramis, A Korinthosz ostroma, A reimsi utazás, Ory grófja, Tell Vilmos. Ezek nem csak mennyiségben, de a fejlődést tekintve minőségben is felveszik a versenyt az egyébként méltán világhírűvé vált könnyedebb alkotásaival. Részben az iskolai zenei oktatásnak a bűne, hogy Rossini máig egyoldalúan csak vígoperaszerzőként van elkönyvelve. Mint említettem, végre mostanság kezdetét vette egy általános reneszánsz, felfedezik, bemutatják, hanglemezen kihozzák, operában, koncertszerűen előadják ezeket az eddig „elzárt”, méltatlanul feledésre írtélt csodás alkotásokat, amelyekben töméntelen zenei szépség rejlik. Minden remény meg van arra, -ha állandó repertoár darabbá nem is válnak-, hogy befogadásra lelnek – nemcsak az ínyenceknél. Ehhez nem kell vájt fülűeknek lenni. Hiszen, csupán arról van szó, hogy a meglévő partitúrákba foglalt hangjegyek értékeinek interpretálását eddig számos körülmény nehezítette. Hiányoztak a vállalkozó kedvű kiadók, producerek és az alkalmas énekesek. Ma már ismét egyre több kiművelt, szép hangú és kiváló énektechnikai tudással rendelkező énekművész tűnik fel világszerte a láthatáron, akik nagy előszeretettel veszik elő ezeket az úgymond „elfeledett” remekműveket. A közös összefogás csodás eredményeket produkálhat. Be lehet, és be kell pótolni e téren is azt a hiányt, amire a hatvanas-hetvenes évekig hiába vágyódtunk. Az elmúlt két évtizedben varázslatos módon beindult valami egészséges felfedező, újrafelfedező, kutatómunka, amelynek az eredményeként valóságos Rossini-láz vette kezdetét a világban, igaz, mi itt bezárkózva kicsiny hazánkban ennek csak mostanság, az utóbbi pár évben vettük szelét. Én a magam részéről nagyon örülök annak, hogy megértem: Rossini eddig szinte ismeretlennek számított művei a világban és remélhetőleg majd idehaza is egyre inkább beérnek, és talán ugyanúgy az általános műveltségünk részévé válnak, elfoglalva méltó helyüket az egyetemes operaművészeti palettán, mint mondjuk A sevillai borbély - rádöbbentve az értő fülű és érző szívű, az operára és Rossinira fogékony hallgatót, hogy mennyire félreismerték - önhibájukon kívül – a művészetét.
178 Búbánat 2005-05-28 22:55:55
Délután a Rádió Márványtermében hangversennyel egybekötött diskurzus zajlott négytől hatig a közelgő miskolci belcanto operafesztiválról Magyar Kornél műsorvezetésével. A műsorban közreműködött Ardó Mária, Kertesi Ingrid, Ulbrich Andrea, Tréfás György, Bátor Tamás. A beszélgetős műsorban az énekművészek azért énekeltek is, őket Harazdy Miklós kísérte zongorán. Tréfás énekelte Gremin áriáját az Anyeginből és a Rágalomáriát A sevillai borbélyból, Kertesi két Bellini ariettát és Amina -áriájának részletét az Alvajáróból. Ulbrich Andrea előadásában hallhattunk egy részletet a jövő évi Bartók+ veristák programban bemutatandó Cilea-operából, az Adriana Lecouvreur-ből (egyébként lesz Giordano-, Leoncavallo és más művek is. Ardó Mária a Boleyn Annából énekelt nekünk meg A puritánokból (Elvira 2. felv. áriája). Megtudhattuk a koncert számai közötti beszélgetésekből tbk., hogy: Tréfás György énekli a Tell Vilmos koncertszerű előadásában Melchtal szerepét. Az operát a rádió élő egyenes adásban közvetíti. Az ezred lánya a miskolci bemutatót követően (amit szintén sugároz a rádió - nem élőben), még az ősszel, Pesten is előadásra kerül. Ulbrich Andrea énekli Gruberova mellett Sarah szerepét szeptember 10-én a NH-ban a Roberto Devereuxban. A Kékszakállú herceg vára Polgár László és Wiedemann Bernadett közreműködésével (Kovalik rendezése) bemutatásra kerül az Erkel Színházban június 25-én (ha jól értettem). Még sok érdekes információt kaptunk a Miskolci Bartók+ Belcanto Operafesztivál eseményeit beharangozóan.
Délután a Rádió Márványtermében hangversennyel egybekötött diskurzus zajlott négytől hatig a közelgő miskolci belcanto operafesztiválról Magyar Kornél műsorvezetésével. A műsorban közreműködött Ardó Mária, Kertesi Ingrid, Ulbrich Andrea, Tréfás György, Bátor Tamás. A beszélgetős műsorban az énekművészek azért énekeltek is, őket Harazdy Miklós kísérte zongorán. Tréfás énekelte Gremin áriáját az Anyeginből és a Rágalomáriát A sevillai borbélyból, Kertesi két Bellini ariettát és Amina -áriájának részletét az Alvajáróból. Ulbrich Andrea előadásában hallhattunk egy részletet a jövő évi Bartók+ veristák programban bemutatandó Cilea-operából, az Adriana Lecouvreur-ből (egyébként lesz Giordano-, Leoncavallo és más művek is. Ardó Mária a Boleyn Annából énekelt nekünk meg A puritánokból (Elvira 2. felv. áriája). Megtudhattuk a koncert számai közötti beszélgetésekből tbk., hogy: Tréfás György énekli a Tell Vilmos koncertszerű előadásában Melchtal szerepét. Az operát a rádió élő egyenes adásban közvetíti. Az ezred lánya a miskolci bemutatót követően (amit szintén sugároz a rádió - nem élőben), még az ősszel, Pesten is előadásra kerül. Ulbrich Andrea énekli Gruberova mellett Sarah szerepét szeptember 10-én a NH-ban a Roberto Devereuxban. A Kékszakállú herceg vára Polgár László és Wiedemann Bernadett közreműködésével (Kovalik rendezése) bemutatásra kerül az Erkel Színházban június 25-én (ha jól értettem). Még sok érdekes információt kaptunk a Miskolci Bartók+ Belcanto Operafesztivál eseményeit beharangozóan.
