376 Norma 2006-01-06 19:54:15 [Válasz erre: 371 Cavaradossi 2006-01-06 09:48:19]
Bocs, ezek szerint igazad volt. De a humorom tényleg jó.:-)
Bocs, ezek szerint igazad volt. De a humorom tényleg jó.:-)
375 Norma 2006-01-06 19:53:16 [Válasz erre: 373 telramund 2006-01-06 10:45:11]
A mesterrel nem konzultáltam, parti túrám nincs. Sajnos csak arra az öt operakaluzra támaszkodhatom, amit beszereztem az évek során: mindegyik kétfelvonásosként jegyzi. De köszönöm, most tanultam valamit. Bellini akarata nem számít?
A mesterrel nem konzultáltam, parti túrám nincs. Sajnos csak arra az öt operakaluzra támaszkodhatom, amit beszereztem az évek során: mindegyik kétfelvonásosként jegyzi. De köszönöm, most tanultam valamit. Bellini akarata nem számít?
373 telramund 2006-01-06 10:45:11 [Válasz erre: 372 Búbánat 2006-01-06 09:58:03]
és a dolog pikantériája,hogy a mű mármint a Norma 4 felvonásos,legalább is Bellini szerint
és a dolog pikantériája,hogy a mű mármint a Norma 4 felvonásos,legalább is Bellini szerint
372 Búbánat 2006-01-06 09:58:03 [Válasz erre: 369 Norma 2006-01-05 21:25:17]
Az első felvonás két képe között, mikor függöny volt, többen felálltak mondván szünet van. Előttem is ült egy középkorú pár, akik annak rendje és módja szerint szedelőzködni kezdtek, felálltak és elindultak kifelé. Utánuk kiáltottam, hogy álljon meg a menet, mindjárt folytatódik az előadás; nem akarták elhinni, hogy most nincs szünet, és hihetetlenül csóválták a fejüket, mikor közöltem velük, rögtön következik az első felvonás második jelenete. Csak sokadszori kísérletemre sikerült meggyőzni őkelméket, igaz, közben már újra elsötétedett a nézőtér. Ekkor már gyorsan, kissé megszégyenülve visszasompolyogtak helyükre. Utólag már bántam a dolgot, de azért szerintem magukban megköszönték, hogy rájuk szóltam, és még időben visszaértek és újból helyet foglaltak még mielőtt az első hangok felcsendültek volna a zenekari árokban. Hozzáteszem, hogy aki életében először hallja/ látja a Normát - ha csak előzetesen nem nézett utána - annak nem köteles tudnia, hány felvonásos az opera; illetve, hogy mennyi jelenet van egy felvonásban. De még ez sem biztosíték semmire. A rendezők fantáziájától, az alkalmazott technológiától és a műszaki megoldásoktól (díszletmozgatás) is függ, milyen gyorsan megy végbe a színpadon a jelenetváltozás. Sok esetben nyílt színen forgószínpaddal vagy liftezéssel történik mindez. Akik előttem ültek, akár okkal is hihették, hogy most szünetnek kellene következnie: az első felvonás így is közel egy és háromnegyedóráig tartott… Tehát, aki „véletlenül” három felvonást mond, annak is igazat adok…
Az első felvonás két képe között, mikor függöny volt, többen felálltak mondván szünet van. Előttem is ült egy középkorú pár, akik annak rendje és módja szerint szedelőzködni kezdtek, felálltak és elindultak kifelé. Utánuk kiáltottam, hogy álljon meg a menet, mindjárt folytatódik az előadás; nem akarták elhinni, hogy most nincs szünet, és hihetetlenül csóválták a fejüket, mikor közöltem velük, rögtön következik az első felvonás második jelenete. Csak sokadszori kísérletemre sikerült meggyőzni őkelméket, igaz, közben már újra elsötétedett a nézőtér. Ekkor már gyorsan, kissé megszégyenülve visszasompolyogtak helyükre. Utólag már bántam a dolgot, de azért szerintem magukban megköszönték, hogy rájuk szóltam, és még időben visszaértek és újból helyet foglaltak még mielőtt az első hangok felcsendültek volna a zenekari árokban. Hozzáteszem, hogy aki életében először hallja/ látja a Normát - ha csak előzetesen nem nézett utána - annak nem köteles tudnia, hány felvonásos az opera; illetve, hogy mennyi jelenet van egy felvonásban. De még ez sem biztosíték semmire. A rendezők fantáziájától, az alkalmazott technológiától és a műszaki megoldásoktól (díszletmozgatás) is függ, milyen gyorsan megy végbe a színpadon a jelenetváltozás. Sok esetben nyílt színen forgószínpaddal vagy liftezéssel történik mindez. Akik előttem ültek, akár okkal is hihették, hogy most szünetnek kellene következnie: az első felvonás így is közel egy és háromnegyedóráig tartott… Tehát, aki „véletlenül” három felvonást mond, annak is igazat adok…
371 Cavaradossi 2006-01-06 09:48:19
Normának jó a humora, értékelem :-)! OK, legyen így: a 2. felvonás 1. részét függönnyel lezáró rész vége. Így rendben?
Normának jó a humora, értékelem :-)! OK, legyen így: a 2. felvonás 1. részét függönnyel lezáró rész vége. Így rendben?
370 janomano 2006-01-05 22:02:35 [Válasz erre: 369 Norma 2006-01-05 21:25:17]
A barna hangba már bele sem merek gondolni! Van itt minden... :-)
A barna hangba már bele sem merek gondolni! Van itt minden... :-)
369 Norma 2006-01-05 21:25:17 [Válasz erre: 364 Cavaradossi 2006-01-05 12:53:32]
3. felvonás? Úristen, én mindig eljöttem a második után! Lehet, hogy a legszebb részek kimaradtak?:-)
3. felvonás? Úristen, én mindig eljöttem a második után! Lehet, hogy a legszebb részek kimaradtak?:-)
368 Cavaradossi 2006-01-05 17:11:12
A nyári miskolci Normát én is láttam. Bár nem láttam, csak hallottam volna!!! Emlékeztek arra a katasztrófális, XXIII. századbeli űrállomásra emlékeztető díszletre, a gall harcosoknak a Csillagok háborúját idéző\'lézerkardjaira\'. Úristen, komolyan mondom, szörnyű volt. Szegény rendező úrra rájött a heveny önmegvalósítási kényszer vagy a feltűnési viszketegség - vagy mindkettő együtt. De feledjük a látványt. Ulbrich ott is, akkor is gyönyörű Adalgisát adott ajándékba a közönségnek, és boldog vagyok, hogy - ha a szemeimet csukva is kellett tartanom, mert en plus, egy gigantikus erejű reflektorral a közönség szemébe is világítottak, hogy teljes legyen a képi terror - ott lehettem.
A nyári miskolci Normát én is láttam. Bár nem láttam, csak hallottam volna!!! Emlékeztek arra a katasztrófális, XXIII. századbeli űrállomásra emlékeztető díszletre, a gall harcosoknak a Csillagok háborúját idéző\'lézerkardjaira\'. Úristen, komolyan mondom, szörnyű volt. Szegény rendező úrra rájött a heveny önmegvalósítási kényszer vagy a feltűnési viszketegség - vagy mindkettő együtt. De feledjük a látványt. Ulbrich ott is, akkor is gyönyörű Adalgisát adott ajándékba a közönségnek, és boldog vagyok, hogy - ha a szemeimet csukva is kellett tartanom, mert en plus, egy gigantikus erejű reflektorral a közönség szemébe is világítottak, hogy teljes legyen a képi terror - ott lehettem.
367 Búbánat 2006-01-05 14:42:05 [Válasz erre: 364 Cavaradossi 2006-01-05 12:53:32]
Ehhez kiegészítésül csak annyit, hogy Ulbrich biztos pontja volt a \"nemzetközi\" Norma -produkciónak is tavaly nyáron Miskolcon. Egyértelmű, hogy Adalgisája mára teljesen beérett.
Ehhez kiegészítésül csak annyit, hogy Ulbrich biztos pontja volt a \"nemzetközi\" Norma -produkciónak is tavaly nyáron Miskolcon. Egyértelmű, hogy Adalgisája mára teljesen beérett.
366 Búbánat 2006-01-05 13:37:22 [Válasz erre: 365 Szilgyo 2006-01-05 13:02:12]
Tudom, mire gondolsz. Egyébként elismerem, előszeretettel alkalmazom a képzavarokra utaló szókapcsolatokat, de számomra ez így \"jön le\", amikor érzelmileg – még mindig – felfokozott állapotban vagyok. Mellesleg, ha itt tartunk, én is jól szoktam derülni egyes \"ítészek\" bornírtságain, hetet-havat összehordó, nem feltétlenül képzavarra, de mégis valami zavarra utaló mondatszerkesztésein. De szerintem, itt köztünk ez még így elmegy. Nem mindenki képes hideg fejjel, megfontoltan, minden szót százszor is megrágva leírni a gondolatait. Minden elismerésem azoké, akiknek ez nem jelent gondot. Én már régen úgy vagyok vele, hogy az ismétlések elkerülése érdekében halmozom a képzavarokra utaló kifejezéseket. Szerintem remekek, egészen jól sikerültek. Mindegyik önmagában egy kis gyöngyszem. Ja, és ötleteddel egyetértek. Valami hasonlóra már szilveszterkor, a bakik közreadásával sort kerített a T. Szerkesztőség, amelyeket elolvasva remekül szórakoztam.
Tudom, mire gondolsz. Egyébként elismerem, előszeretettel alkalmazom a képzavarokra utaló szókapcsolatokat, de számomra ez így \"jön le\", amikor érzelmileg – még mindig – felfokozott állapotban vagyok. Mellesleg, ha itt tartunk, én is jól szoktam derülni egyes \"ítészek\" bornírtságain, hetet-havat összehordó, nem feltétlenül képzavarra, de mégis valami zavarra utaló mondatszerkesztésein. De szerintem, itt köztünk ez még így elmegy. Nem mindenki képes hideg fejjel, megfontoltan, minden szót százszor is megrágva leírni a gondolatait. Minden elismerésem azoké, akiknek ez nem jelent gondot. Én már régen úgy vagyok vele, hogy az ismétlések elkerülése érdekében halmozom a képzavarokra utaló kifejezéseket. Szerintem remekek, egészen jól sikerültek. Mindegyik önmagában egy kis gyöngyszem. Ja, és ötleteddel egyetértek. Valami hasonlóra már szilveszterkor, a bakik közreadásával sort kerített a T. Szerkesztőség, amelyeket elolvasva remekül szórakoztam.
365 Szilgyo 2006-01-05 13:02:12
Ezennel meghirdetem a legnagyobb képzavar díját! Sõt, mindjárt külön topicot is nyitok! Ha megengeded, kedves Búbánat, rögvest be is nevezlek!
Ezennel meghirdetem a legnagyobb képzavar díját! Sõt, mindjárt külön topicot is nyitok! Ha megengeded, kedves Búbánat, rögvest be is nevezlek!
364 Cavaradossi 2006-01-05 12:53:32
Nagyrészt egyetértek Búbánat Norma-kritikájával, ám én egy kevésbé hallottam kidolgozatlannak Rálik művésznő Normáját. A Casta divától ezúttal nem lettem libabőrös, valami, nehezen megfogalmazható plusz ezúttal hiányzott belőle, de Norma-Adalgisa 3. felvonást lezáró duettje gyönyörűen sikerült, a két művésznő oly szépen énekelt, hogy az ember szinte úgy érezte: lelkeik összeérnek. Egyezik a véleményünk Ulbrich Andrea teljesítményét illetően is. Andrea barna, csodálatosan kifejező tónusú hangja mindig lenyűgöz - és így volt ez tegnap is. Nem is véletlen, hogy legalább ugyanannyi bravót kapott, mint Szilvia. Direkt figyeltem Kesselyák urat az igazgatói páholyban (azt hiszem, jól láttam, ő volt ott, mit mutat a testbeszéde. Nem sokat, udvariasan tapsolt. Az istenadta operarajongó nép azonban - bár túlzásokba nem bocsátkozott - meglehetősen tapsolt és nem félt kimutatni érzelmeit. Ami tehát engem illet, szép és emlékezetes előadás volt és - bár sajnálom, hogy Lukács művésznőt ezúttal nélkülöznünk kellett - a Rálik-Ulbrich kettős is beezüstözte az estémet. Én már ennyivel is boldog tudok lenni.
Nagyrészt egyetértek Búbánat Norma-kritikájával, ám én egy kevésbé hallottam kidolgozatlannak Rálik művésznő Normáját. A Casta divától ezúttal nem lettem libabőrös, valami, nehezen megfogalmazható plusz ezúttal hiányzott belőle, de Norma-Adalgisa 3. felvonást lezáró duettje gyönyörűen sikerült, a két művésznő oly szépen énekelt, hogy az ember szinte úgy érezte: lelkeik összeérnek. Egyezik a véleményünk Ulbrich Andrea teljesítményét illetően is. Andrea barna, csodálatosan kifejező tónusú hangja mindig lenyűgöz - és így volt ez tegnap is. Nem is véletlen, hogy legalább ugyanannyi bravót kapott, mint Szilvia. Direkt figyeltem Kesselyák urat az igazgatói páholyban (azt hiszem, jól láttam, ő volt ott, mit mutat a testbeszéde. Nem sokat, udvariasan tapsolt. Az istenadta operarajongó nép azonban - bár túlzásokba nem bocsátkozott - meglehetősen tapsolt és nem félt kimutatni érzelmeit. Ami tehát engem illet, szép és emlékezetes előadás volt és - bár sajnálom, hogy Lukács művésznőt ezúttal nélkülöznünk kellett - a Rálik-Ulbrich kettős is beezüstözte az estémet. Én már ennyivel is boldog tudok lenni.
363 Búbánat 2006-01-05 11:44:59 [Válasz erre: 362 Búbánat 2006-01-05 11:42:34]
\"akinek tanácsait\" - javítottam.
\"akinek tanácsait\" - javítottam.
362 Búbánat 2006-01-05 11:42:34
Tegnap este az Erkel Színházban látott Normától sajnos – a mindig hatásos második finálét leszámítva - nem igazán voltam elragadtatva. Az egy dolog, hogy sokak számára csalódást jelentett a címszerepben történt változás; így is sokan és kíváncsian várva-vártuk, hogy a rendkívüli énektechnikát igénylő címszerepet hogyan győzi a még mindig eléggé fiatal művésznő, Rálik Szilvia. Lukács Gyöngyi helyett fellépett szopránunk a január 18-i előadásra volt legkorábban kiírva, de mivel énekelte már korábban Normát, azt reméltem, hogy a szerep felfrissítése és abszolválása különösebb gondot nem fog okozni számára. Sajnos, a hallott produktuma ugyancsak felemásra sikeredett. Azt már tavaly megállapítottam Normájáról, hogy - bár ura a terjedelmes és igen nehéz szólamnak - a szerep felépítése, a megvalósítás mikéntje, az előadásmód és a hangképzés több problémát vet fel (intonáció, vibráció, frazeálás, legátó stb.) Ez most sem volt másként. És ami különösen zavaró, hogy a magasságok most sincsenek meg, nem nyílik ki a hang a magasabb régiókban. Ez különösen az első felvonás két jelenetében volt szembeötlő: az első felvonásban a „Casta diva….” kezdetű ária második gyors szakaszában és a felvonást lezáró tercett-finálé végén. A hiányosságok ellenére a bravúros beugrás és az összességében – főleg a második felvonás nagy Adalgisa - Norma kettősében már érezhetően jobban kontrollálta önmagát, és így a realizált teljesítmény összességében pozitív eredményt mutat. A fiatal művésznő impulzív lobbanékonysága erőteljes, biztos lábakon áll, s biztos vagyok benne – a feltételek és körülmények figyelembevételével – idővel egyre érettebb lesz alakítása. Persze, az idő rohamosan fogy, és nem ártana egy józan szembenézés önmagával, hogy kell-e, szükséges-e a hangját kitenni olyan szélsőséges helyzeteknek, mint Varázsfuvola, Tosca, Vérnász, Kékszakállú, Norma az egyik oldalon, s Csárdáskirálynő és Nabucco a másik oldalon. Ahhoz, hogy a mérleg serpenyőjébe mi kerüljön be, vagy mi maradjon el, nem ártana egy jó szemű és jó fülű korrepetitor-menedzserre szert tennie, akinek a tanácsaira még nem lenne késő megszívlelni. A saját jövője érdekében. Az igen ingadozó színvonalú előadás többi komponenséről és közreműködőjéről nincs igazán mit mondanom: Kiss B. Attiláról már én is egyre inkább úgy látom, ez a bel canto éneklésmód, stílus nem az ő világa, és hát a hang egykor volt szépsége, magassága és ércessége is bizony egyre kopottabb és erőtlenebb – minden jóakarat és igyekezett ellenére. Kováts Kolos az utóbbi évek megszokott slampossága és a jó értelemben vett rutin keretei között hozza szerepét, de egyébként semmi említésre méltó. A zenekar és a kórus teljesítménye átlagos nívón mozgott A zenekar időnkénti „harsogása” (lásd: nyitány) feledhető, akárcsak a kórus esetenkénti belépési „pongyolasága”, mert összességében a dinamikai árnyalatok „megküzdése” és más bosszantó apróságok ellenére remekül szóltak Török Géza értő irányítása alatt. A végére hagytam Ulbrich Andreát, aki szerintem erőssége volt a tegnap látott Normának, rajta semmi nem múlt, igazi tartós pillérnek bizonyult, aki mindvégig erős és biztos pontja volt a Bellini- remekműnek. Konklúzió: Lukács Gyöngyi fájó hiánya meglátszott az előadáson, de a közreműködő művészek minden tőlük telhetőt megtettek, hogy mégse keserű szájízzel, csalódottan kelljen az előadás végén felállni helyünkről. A zúgó vastaps mindenesetre ezt bizonyította. És ez végső soron a bel canto további létjogosultságát is jelenti!
Tegnap este az Erkel Színházban látott Normától sajnos – a mindig hatásos második finálét leszámítva - nem igazán voltam elragadtatva. Az egy dolog, hogy sokak számára csalódást jelentett a címszerepben történt változás; így is sokan és kíváncsian várva-vártuk, hogy a rendkívüli énektechnikát igénylő címszerepet hogyan győzi a még mindig eléggé fiatal művésznő, Rálik Szilvia. Lukács Gyöngyi helyett fellépett szopránunk a január 18-i előadásra volt legkorábban kiírva, de mivel énekelte már korábban Normát, azt reméltem, hogy a szerep felfrissítése és abszolválása különösebb gondot nem fog okozni számára. Sajnos, a hallott produktuma ugyancsak felemásra sikeredett. Azt már tavaly megállapítottam Normájáról, hogy - bár ura a terjedelmes és igen nehéz szólamnak - a szerep felépítése, a megvalósítás mikéntje, az előadásmód és a hangképzés több problémát vet fel (intonáció, vibráció, frazeálás, legátó stb.) Ez most sem volt másként. És ami különösen zavaró, hogy a magasságok most sincsenek meg, nem nyílik ki a hang a magasabb régiókban. Ez különösen az első felvonás két jelenetében volt szembeötlő: az első felvonásban a „Casta diva….” kezdetű ária második gyors szakaszában és a felvonást lezáró tercett-finálé végén. A hiányosságok ellenére a bravúros beugrás és az összességében – főleg a második felvonás nagy Adalgisa - Norma kettősében már érezhetően jobban kontrollálta önmagát, és így a realizált teljesítmény összességében pozitív eredményt mutat. A fiatal művésznő impulzív lobbanékonysága erőteljes, biztos lábakon áll, s biztos vagyok benne – a feltételek és körülmények figyelembevételével – idővel egyre érettebb lesz alakítása. Persze, az idő rohamosan fogy, és nem ártana egy józan szembenézés önmagával, hogy kell-e, szükséges-e a hangját kitenni olyan szélsőséges helyzeteknek, mint Varázsfuvola, Tosca, Vérnász, Kékszakállú, Norma az egyik oldalon, s Csárdáskirálynő és Nabucco a másik oldalon. Ahhoz, hogy a mérleg serpenyőjébe mi kerüljön be, vagy mi maradjon el, nem ártana egy jó szemű és jó fülű korrepetitor-menedzserre szert tennie, akinek a tanácsaira még nem lenne késő megszívlelni. A saját jövője érdekében. Az igen ingadozó színvonalú előadás többi komponenséről és közreműködőjéről nincs igazán mit mondanom: Kiss B. Attiláról már én is egyre inkább úgy látom, ez a bel canto éneklésmód, stílus nem az ő világa, és hát a hang egykor volt szépsége, magassága és ércessége is bizony egyre kopottabb és erőtlenebb – minden jóakarat és igyekezett ellenére. Kováts Kolos az utóbbi évek megszokott slampossága és a jó értelemben vett rutin keretei között hozza szerepét, de egyébként semmi említésre méltó. A zenekar és a kórus teljesítménye átlagos nívón mozgott A zenekar időnkénti „harsogása” (lásd: nyitány) feledhető, akárcsak a kórus esetenkénti belépési „pongyolasága”, mert összességében a dinamikai árnyalatok „megküzdése” és más bosszantó apróságok ellenére remekül szóltak Török Géza értő irányítása alatt. A végére hagytam Ulbrich Andreát, aki szerintem erőssége volt a tegnap látott Normának, rajta semmi nem múlt, igazi tartós pillérnek bizonyult, aki mindvégig erős és biztos pontja volt a Bellini- remekműnek. Konklúzió: Lukács Gyöngyi fájó hiánya meglátszott az előadáson, de a közreműködő művészek minden tőlük telhetőt megtettek, hogy mégse keserű szájízzel, csalódottan kelljen az előadás végén felállni helyünkről. A zúgó vastaps mindenesetre ezt bizonyította. És ez végső soron a bel canto további létjogosultságát is jelenti!
361 Búbánat 2005-12-15 12:55:05 [Válasz erre: 360 Búbánat 2005-12-15 08:44:19]
Az Operaház szervezésén úgy tudják, hogy végleg elmaradt. Az Opera Historica Alapítvány a „Bel Canto Itáliája” című, három részre tervezett „sorozatát” a november végi előadással letudta és „befejezettnek nyilvánította”. Ehhez nem kívánok kommentárt fűzni.
Az Operaház szervezésén úgy tudják, hogy végleg elmaradt. Az Opera Historica Alapítvány a „Bel Canto Itáliája” című, három részre tervezett „sorozatát” a november végi előadással letudta és „befejezettnek nyilvánította”. Ehhez nem kívánok kommentárt fűzni.
360 Búbánat 2005-12-15 08:44:19 [Válasz erre: 358 Búbánat 2005-12-13 17:09:12]
Bekövetkezett az, ami az előzőek ismeretében benne volt a pakliban: betegségre hivatkozva elmaradt a tegnap estére meghirdetett program.
Bekövetkezett az, ami az előzőek ismeretében benne volt a pakliban: betegségre hivatkozva elmaradt a tegnap estére meghirdetett program.
359 Bungalow Bill 2005-12-13 17:15:55
mmmmmmmmmoooooooo
mmmmmmmmmoooooooo
358 Búbánat 2005-12-13 17:09:12
El ne felejtkezzünk róla, holnap este az Olasz Kultúrintézetben következik a harmadik -befejező- belcanto koncert: a zongorakíséretes A puritánok és Az alvajáró keresztmetszetek. Remélem, az előzetes kiírás szerint alakul a program, és a fellépő művészek között ott lesz, ezúttal jó formában, Szűcs Márta is.
El ne felejtkezzünk róla, holnap este az Olasz Kultúrintézetben következik a harmadik -befejező- belcanto koncert: a zongorakíséretes A puritánok és Az alvajáró keresztmetszetek. Remélem, az előzetes kiírás szerint alakul a program, és a fellépő művészek között ott lesz, ezúttal jó formában, Szűcs Márta is.
357 cleofide 2005-12-01 11:32:51 [Válasz erre: 356 Gremin 2005-12-01 09:33:32]
Termeszetesen elfogadom a tagabb ertelmezest. Jo, hagyjuk az \"enekesi tuzijatek\"-hoz (a kortars ertelmezes) valo ragaszkodast. Tolem lehet a romantikus opera is belcanto \"perfect thrill\" nelkul.
Termeszetesen elfogadom a tagabb ertelmezest. Jo, hagyjuk az \"enekesi tuzijatek\"-hoz (a kortars ertelmezes) valo ragaszkodast. Tolem lehet a romantikus opera is belcanto \"perfect thrill\" nelkul.
356 Gremin 2005-12-01 09:33:32 [Válasz erre: 354 cleofide 2005-11-30 16:18:38]
Szó szerint bizonyára igazad van. De: a bel cantót azért lehet szélesebben is értelmezni, s szerintem kell is. S ilyen formán pl. a korai Verdik talán éneklési szempontból sokkal közelebb állnak, mondjuk Bellinihez és Donizettihez, mint Mascagnihoz. Persze a verismo, Wagner más, talán. De azt hiszem, hogy azért sok minden OTT is félreértelmezésen alapul. Üvölteni, differenciálatlanul énekelni kevés, legalábbis nekem. Bellini szinte mindent erős középlagéra írt, persze erős fiorítúrákkal, koloratúrákkal, tehát valójában nem kanárimadaraknak. S ő már azért megpróbált a szöveghez alkalmazkodó dallamokat is produkálni...A bel canto számomra, túl a zenetörténeti besoroláson egyszerűen kulturált, kontrollált, SZÉP éneklést jelent. Nem szépelgést, persze. Ilyen értelemben Mozart is bel canto, de Puccini is lehet az. Tudom, persze, hogy ez laikus hozzáállás. Egyszer Gruberova azt mondta: Wagner is lehet bel canto, ha azt ÚGY éneklik...
Szó szerint bizonyára igazad van. De: a bel cantót azért lehet szélesebben is értelmezni, s szerintem kell is. S ilyen formán pl. a korai Verdik talán éneklési szempontból sokkal közelebb állnak, mondjuk Bellinihez és Donizettihez, mint Mascagnihoz. Persze a verismo, Wagner más, talán. De azt hiszem, hogy azért sok minden OTT is félreértelmezésen alapul. Üvölteni, differenciálatlanul énekelni kevés, legalábbis nekem. Bellini szinte mindent erős középlagéra írt, persze erős fiorítúrákkal, koloratúrákkal, tehát valójában nem kanárimadaraknak. S ő már azért megpróbált a szöveghez alkalmazkodó dallamokat is produkálni...A bel canto számomra, túl a zenetörténeti besoroláson egyszerűen kulturált, kontrollált, SZÉP éneklést jelent. Nem szépelgést, persze. Ilyen értelemben Mozart is bel canto, de Puccini is lehet az. Tudom, persze, hogy ez laikus hozzáállás. Egyszer Gruberova azt mondta: Wagner is lehet bel canto, ha azt ÚGY éneklik...
355 Seymour 2005-12-01 09:23:59 [Válasz erre: 352 Búbánat 2005-11-30 12:17:52]
Köszönet a beszámolóért, kedves Búbánat!
Köszönet a beszámolóért, kedves Búbánat!
354 cleofide 2005-11-30 16:18:38 [Válasz erre: 352 Búbánat 2005-11-30 12:17:52]
Teljesen egyetertek. Egy adalek. Az emlitett szerzok munkassaga a \"bel canto\" vege. A belcanto ugyanis a XVIII. szazad eneklesi sajatossagaira (\"prima la musica poi le parole\")utal. A kasztraltak \"remuralmat\" jelenti. Rossini lezarultnak tekintette visszavonulasakor. Sajnos ez a teny a koztudatban nem el es akar verista operak enekesi teljesitmenyet (mely gyakran semmilyen agilitast vagy diszitest nem igenyel) kepesek \"bel canto\"-nak hivni. Bellini es Donizetti meg a \"bel cantoban\" gyokerezik de kiserletuk ezen enekesi es (reszben)szerzoi szemleletnek a romantika \"oszintebb\" dramaturgiajaba valo atmentesere hamvaba holt.
Teljesen egyetertek. Egy adalek. Az emlitett szerzok munkassaga a \"bel canto\" vege. A belcanto ugyanis a XVIII. szazad eneklesi sajatossagaira (\"prima la musica poi le parole\")utal. A kasztraltak \"remuralmat\" jelenti. Rossini lezarultnak tekintette visszavonulasakor. Sajnos ez a teny a koztudatban nem el es akar verista operak enekesi teljesitmenyet (mely gyakran semmilyen agilitast vagy diszitest nem igenyel) kepesek \"bel canto\"-nak hivni. Bellini es Donizetti meg a \"bel cantoban\" gyokerezik de kiserletuk ezen enekesi es (reszben)szerzoi szemleletnek a romantika \"oszintebb\" dramaturgiajaba valo atmentesere hamvaba holt.
353 Koca 2005-11-30 14:34:47 [Válasz erre: 352 Búbánat 2005-11-30 12:17:52]
RÖFF Sajnos Szűcs Márta az elmúlt 10 évben fellépéseinek legalább 90%-át lemondta. Reméljük,nem csak azért vállal mégis fellépéseket,hogy szerepeljen a neve a plakátokon. RÖFF
RÖFF Sajnos Szűcs Márta az elmúlt 10 évben fellépéseinek legalább 90%-át lemondta. Reméljük,nem csak azért vállal mégis fellépéseket,hogy szerepeljen a neve a plakátokon. RÖFF
352 Búbánat 2005-11-30 12:17:52
A tegnap esti belcanto-koncertről néhány gondolat. Könnyű dolgom van, mert alig akad említésre méltó mozzanat. Pedig csupa gyönyörű operarészleteket hallottunk a belcanto mestereitől, de hát, ide hangok kellenének, egyéniségek, sziporkázó hangtünemények, akik nélkül mit sem ér az egész; előre el lehet könyvelni a sikertelenséget, az érdektelenséget. A középszerűség senkit nem „dob fel”, hiszen elmarad az élmény, elmarad a varázs, minden olyan sápadttá válik, a figyelem lanyhul, a fogadtatás mértéktartó lesz, a józanság felülkerekedik az emelkedettségen. Pedig az igazi operabarát lelkesedni szeretne, tapsolni, brávózni, tombolni gyönyörűségében. Hiába, tegnap este újból bebizonyosodott, idősödő, megfáradt, kikopott, hangjukat vesztő énekesek nem tudják felvillanyozni az igényes közönséget, még akkor sem, ha az olasz kora romantika jeles képviselőinek (Rossini, Bellini, Donizetti) csodálatos, melódia-gazdag dalműveiből adnak elő válogatott szépségű részleteket. Belcanto esetében különösen szigorúan ítélkezik a publikum. Mint említettem, Szűcs Márta nem jött el (megint beteg lett?...), talán - mondhatják néhányan - szerencsére? Én szívesen vettem volna ha újra itt van, mert még a jelenlegi hangi állapotában is szerintem többre lett volna képes, mint Ardó Mária, akitől szemmel láthatóan és füllel hallhatóan teljesen idegen ez a műfaj. Elvira áriája a Puritánokból, tolmácsolásában minden volt, csak nem belcanto. Norma kavatínája (csak a lassú részt énekelte) egy fokkal jobban sikerült, de így is messze távol az ideálistól. Szenvedett a Lammermori Lucia szerelmi kettősében (kottából énekelt szinte mindent) Csák József oldalán. A tenor is bizony elmaradt a várakozásoktól (vagy úgy is fogalmazhatok: a nem túlzott várakozásoknak megfelelt), igaz, nem tápláltam illúziókat. Hangja színét vesztett, a magasságokkal küszködik, szinte kifullad, mire felér a G, A, H hangokhoz, és megtartani már képtelen. A kezdő Edgar-ária és Nemorino románca bűn rosszak voltak. Utóbbiban teljesen hamisan énekelt. Az említett Lucia -szerelmi kettőse úgy-ahogy elfogadható volt, s érdekes módon, talán a koncert végére érve énekelt a legszebben, amikor a záró számként előadott Boleyn Anna tercettjében (Anna: Ardó, VIII. Henrik: Clementis Tamás) régi sikeres szerepét, Sir Percyt énekelte. Itt már felcsillantott valamit a hangja régi fényéből, szinte eggyé vált a figurával, érezhetően lubickolt benne, s igen szépen formálta meg a többszakaszos jelenetben mind a drámai, mind a lírai részeket. Egyértelműen ő volt a nyerő Ardó és Clementis triójából. Clementis Tamás basszusa se a régi, pedig hajdan nagy ígéretnek indult, de mostanában, nem először állapítom meg róla, hogy a kitűnő képességekkel rendelkező művész valahogy nem ura már hangjának, kontrollálatlan a matéria, és olyan fakó, bágyadt, erejét vesztett az egész. Pedig most is szépen formálta, építette fel az egyes áriákat és jeleneteket, amelyekben fellépett (így a VIII. Henrik szólamát is), de pl. A puritánokban Sir Giorgio bőrébe bújva közel sem hozta azokat a mélységeket, mint tette kétszer is a tíz év távlatában az Operában bemutatott emlékezetes koncertszerű előadásokon. Ez különösen akkor vált számomra nyilvánvalóvá, mikor az első rész végén Fokanov Anatolijjal (Riccardo) elénekelték a második felvonást záró nevezetes „férfi-kettőst”: a szerep karakterét is erőtlennek, halványnak találtam. Ugyanez a vélekedésem az egyébként örömmel fogadott - koncerttermekben is ritkán felcsendülő - Don Alfonzó áriájáról a Lucrezia Borgia első felvonásából. Fokanovval különösebb gondom nincs, szokott, jó formájában énekelt – ő is kottából, mint Ardó, de micsoda különbség! Csak A puritánokból énekelt, Riccardo áriáját és az említett kettősben. Méltán kapott nagy tapsokat. Clementis-szel ellentétben Fokanov előadása során nem éreztem, hogy az operaházi hajdani előadásokhoz képest nála gyengébben sikerült volna ez a két jelenet, sőt, mondhatnám, inkább beérett ez a szerep. Jellemet kölcsönzött Riccardónak; a jól felépített éneklésén túl határozott karaktert formált meg a szerepben. Végére hagytam Pánczél Évát, pedig vele kellett volna kezdenem. Szerintem ő volt az egyetlen a fellépett öt művész közül, aki ezen az estén számomra minden szempontból kifogástalan élményt nyújtott. Hangjának sötét színe, telítettsége jól érvényesült énekelni valóiban. Ha kellett, negédességével, humorával, ábrándosságával (Rozina kavatínája A sevillai borbélyból), vagy éppen sistergő, diadalittas drámai koloratúráival (Leonóra áriája A kegyencnőből) be-és megmutatta nekünk: altjának mélysége és magassága, fénye és ereje még ma is – pedig felette is lassacskán eljár az idő – a helyén vannak, és elismerésre adnak okot. Szennai Kálmán a zongoránál ezúttal is korrektül ellátta a helyét. Nagyon bízom benne, hogy a decemberi harmadik, egyben utolsó Belcanto-estről nem marad távol Szűcs Márta (keresztmetszetét kapjuk Az alvajárónak és a Puritánoknak – ha hihetünk az előzetesnek); ha beteg, meggyógyul, hangját rendbe teszi és ráhangolja magát a produkcióra. Fontosnak tartom, hogy személyes jelenlétével biztosítsa a nevével fémjelzett alapítvány céljainak megvalósítása jegyében kitűzött (a belcanto ismert és kevésbé ismert műveinek újrafelfedezése, bemutatása, népszerűsítése) koncertje(i)nek - mindnyájunk számára örömteli –realizálását. A hűséges, kitartó közönsége ezt megérdemelné.
A tegnap esti belcanto-koncertről néhány gondolat. Könnyű dolgom van, mert alig akad említésre méltó mozzanat. Pedig csupa gyönyörű operarészleteket hallottunk a belcanto mestereitől, de hát, ide hangok kellenének, egyéniségek, sziporkázó hangtünemények, akik nélkül mit sem ér az egész; előre el lehet könyvelni a sikertelenséget, az érdektelenséget. A középszerűség senkit nem „dob fel”, hiszen elmarad az élmény, elmarad a varázs, minden olyan sápadttá válik, a figyelem lanyhul, a fogadtatás mértéktartó lesz, a józanság felülkerekedik az emelkedettségen. Pedig az igazi operabarát lelkesedni szeretne, tapsolni, brávózni, tombolni gyönyörűségében. Hiába, tegnap este újból bebizonyosodott, idősödő, megfáradt, kikopott, hangjukat vesztő énekesek nem tudják felvillanyozni az igényes közönséget, még akkor sem, ha az olasz kora romantika jeles képviselőinek (Rossini, Bellini, Donizetti) csodálatos, melódia-gazdag dalműveiből adnak elő válogatott szépségű részleteket. Belcanto esetében különösen szigorúan ítélkezik a publikum. Mint említettem, Szűcs Márta nem jött el (megint beteg lett?...), talán - mondhatják néhányan - szerencsére? Én szívesen vettem volna ha újra itt van, mert még a jelenlegi hangi állapotában is szerintem többre lett volna képes, mint Ardó Mária, akitől szemmel láthatóan és füllel hallhatóan teljesen idegen ez a műfaj. Elvira áriája a Puritánokból, tolmácsolásában minden volt, csak nem belcanto. Norma kavatínája (csak a lassú részt énekelte) egy fokkal jobban sikerült, de így is messze távol az ideálistól. Szenvedett a Lammermori Lucia szerelmi kettősében (kottából énekelt szinte mindent) Csák József oldalán. A tenor is bizony elmaradt a várakozásoktól (vagy úgy is fogalmazhatok: a nem túlzott várakozásoknak megfelelt), igaz, nem tápláltam illúziókat. Hangja színét vesztett, a magasságokkal küszködik, szinte kifullad, mire felér a G, A, H hangokhoz, és megtartani már képtelen. A kezdő Edgar-ária és Nemorino románca bűn rosszak voltak. Utóbbiban teljesen hamisan énekelt. Az említett Lucia -szerelmi kettőse úgy-ahogy elfogadható volt, s érdekes módon, talán a koncert végére érve énekelt a legszebben, amikor a záró számként előadott Boleyn Anna tercettjében (Anna: Ardó, VIII. Henrik: Clementis Tamás) régi sikeres szerepét, Sir Percyt énekelte. Itt már felcsillantott valamit a hangja régi fényéből, szinte eggyé vált a figurával, érezhetően lubickolt benne, s igen szépen formálta meg a többszakaszos jelenetben mind a drámai, mind a lírai részeket. Egyértelműen ő volt a nyerő Ardó és Clementis triójából. Clementis Tamás basszusa se a régi, pedig hajdan nagy ígéretnek indult, de mostanában, nem először állapítom meg róla, hogy a kitűnő képességekkel rendelkező művész valahogy nem ura már hangjának, kontrollálatlan a matéria, és olyan fakó, bágyadt, erejét vesztett az egész. Pedig most is szépen formálta, építette fel az egyes áriákat és jeleneteket, amelyekben fellépett (így a VIII. Henrik szólamát is), de pl. A puritánokban Sir Giorgio bőrébe bújva közel sem hozta azokat a mélységeket, mint tette kétszer is a tíz év távlatában az Operában bemutatott emlékezetes koncertszerű előadásokon. Ez különösen akkor vált számomra nyilvánvalóvá, mikor az első rész végén Fokanov Anatolijjal (Riccardo) elénekelték a második felvonást záró nevezetes „férfi-kettőst”: a szerep karakterét is erőtlennek, halványnak találtam. Ugyanez a vélekedésem az egyébként örömmel fogadott - koncerttermekben is ritkán felcsendülő - Don Alfonzó áriájáról a Lucrezia Borgia első felvonásából. Fokanovval különösebb gondom nincs, szokott, jó formájában énekelt – ő is kottából, mint Ardó, de micsoda különbség! Csak A puritánokból énekelt, Riccardo áriáját és az említett kettősben. Méltán kapott nagy tapsokat. Clementis-szel ellentétben Fokanov előadása során nem éreztem, hogy az operaházi hajdani előadásokhoz képest nála gyengébben sikerült volna ez a két jelenet, sőt, mondhatnám, inkább beérett ez a szerep. Jellemet kölcsönzött Riccardónak; a jól felépített éneklésén túl határozott karaktert formált meg a szerepben. Végére hagytam Pánczél Évát, pedig vele kellett volna kezdenem. Szerintem ő volt az egyetlen a fellépett öt művész közül, aki ezen az estén számomra minden szempontból kifogástalan élményt nyújtott. Hangjának sötét színe, telítettsége jól érvényesült énekelni valóiban. Ha kellett, negédességével, humorával, ábrándosságával (Rozina kavatínája A sevillai borbélyból), vagy éppen sistergő, diadalittas drámai koloratúráival (Leonóra áriája A kegyencnőből) be-és megmutatta nekünk: altjának mélysége és magassága, fénye és ereje még ma is – pedig felette is lassacskán eljár az idő – a helyén vannak, és elismerésre adnak okot. Szennai Kálmán a zongoránál ezúttal is korrektül ellátta a helyét. Nagyon bízom benne, hogy a decemberi harmadik, egyben utolsó Belcanto-estről nem marad távol Szűcs Márta (keresztmetszetét kapjuk Az alvajárónak és a Puritánoknak – ha hihetünk az előzetesnek); ha beteg, meggyógyul, hangját rendbe teszi és ráhangolja magát a produkcióra. Fontosnak tartom, hogy személyes jelenlétével biztosítsa a nevével fémjelzett alapítvány céljainak megvalósítása jegyében kitűzött (a belcanto ismert és kevésbé ismert műveinek újrafelfedezése, bemutatása, népszerűsítése) koncertje(i)nek - mindnyájunk számára örömteli –realizálását. A hűséges, kitartó közönsége ezt megérdemelné.
350 Gremin 2005-11-30 10:24:49 [Válasz erre: 348 Búbánat 2005-11-29 21:52:23]
Kéremim jelentették: nagyon is ott volt! Csak nem énekelt! MOST éppen beteg volt (sic!)... Én éreztem valamit...nem is mentem el...
Kéremim jelentették: nagyon is ott volt! Csak nem énekelt! MOST éppen beteg volt (sic!)... Én éreztem valamit...nem is mentem el...
349 Escamillo 2005-11-29 22:15:54 [Válasz erre: 341 Búbánat 2005-10-28 10:19:27]
Köszi a beszámolóért! Egy kérdés: mennyire belcanto az Otello? Én már az Álarcosbálnál is kétkedek a műfaji besorolásban, de ha tévedek, javítsatok ki!
Köszi a beszámolóért! Egy kérdés: mennyire belcanto az Otello? Én már az Álarcosbálnál is kétkedek a műfaji besorolásban, de ha tévedek, javítsatok ki!
348 Búbánat 2005-11-29 21:52:23
Szűcs Márta nem volt ott a belcanto-gálán! Kaptuk helyette Ardó Máriát. Ezzel mindent elmondtam, nem is ragozom tovább... Majd holnap, tiszta fejjel. Ha lesz hozzá kedvem...
Szűcs Márta nem volt ott a belcanto-gálán! Kaptuk helyette Ardó Máriát. Ezzel mindent elmondtam, nem is ragozom tovább... Majd holnap, tiszta fejjel. Ha lesz hozzá kedvem...
347 Búbánat 2005-11-29 11:04:38
Ma este kerül sor az Olasz Kultúrintézetben Szűcs Márta három részre tervezett belcanto- műsorsorozatának második előadására. A Belcanto bűvöletében címmel sorra kerülő programban az előzetes információk szerint Rossini, Bellini, Donizetti műveiből csendülnek fel – Szennai Kálmán zongorakíséretével – operarészletek, s a partnerek között lesz - ha minden igaz - Fokanov Anatolij, Clementis Tamás és Csák József. Nagyon bízom benne, hogy Szűcs Mártában most több örömöm telik majd, mint amelyet az egy hónappal ezelőtt abszolvált felemás koncertjén átéltem!
Ma este kerül sor az Olasz Kultúrintézetben Szűcs Márta három részre tervezett belcanto- műsorsorozatának második előadására. A Belcanto bűvöletében címmel sorra kerülő programban az előzetes információk szerint Rossini, Bellini, Donizetti műveiből csendülnek fel – Szennai Kálmán zongorakíséretével – operarészletek, s a partnerek között lesz - ha minden igaz - Fokanov Anatolij, Clementis Tamás és Csák József. Nagyon bízom benne, hogy Szűcs Mártában most több örömöm telik majd, mint amelyet az egy hónappal ezelőtt abszolvált felemás koncertjén átéltem!
346 telramund 2005-11-12 11:05:06 [Válasz erre: 345 Búbánat 2005-11-11 14:05:14]
Jó lenne ha énekelne inkább,mert hiába a millió elékpézelés ,ha lemondása miatt semmi sem lesz belőle.
Jó lenne ha énekelne inkább,mert hiába a millió elékpézelés ,ha lemondása miatt semmi sem lesz belőle.
345 Búbánat 2005-11-11 14:05:14
Szűcs Márta beszél az Opera Historica terveirôl a Bartók Ródióban, a ma 18:05 órakor sugárzásra kerülő Operamagazinban. Szerkesztő Kertész Iván, műsorvezető Boros Attila.
Szűcs Márta beszél az Opera Historica terveirôl a Bartók Ródióban, a ma 18:05 órakor sugárzásra kerülő Operamagazinban. Szerkesztő Kertész Iván, műsorvezető Boros Attila.
344 Beatrice 2005-10-28 13:24:44 [Válasz erre: 341 Búbánat 2005-10-28 10:19:27]
Én is remélem, hogy Szűcs művésznő a hosszú kihagyás után ismét formába lendül majd. Az volt a benyomásom, hogy az est során is egyre jobb lett, és remélem, ez a tendencia folytatódni fog. A Méregária pedig tényleg valósággal izzott! Pánczél Éva minden dicséretet megérdemel.
Én is remélem, hogy Szűcs művésznő a hosszú kihagyás után ismét formába lendül majd. Az volt a benyomásom, hogy az est során is egyre jobb lett, és remélem, ez a tendencia folytatódni fog. A Méregária pedig tényleg valósággal izzott! Pánczél Éva minden dicséretet megérdemel.
343 Seymour 2005-10-28 12:29:52 [Válasz erre: 341 Búbánat 2005-10-28 10:19:27]
Köszönet a részletes beszámolóért, kedves Búbánat. Azért kár, hogy magam nem lehettem jelen. Pánczél \"Méregáriáját\" főleg sajnálom, hogy elszalasztottam.
Köszönet a részletes beszámolóért, kedves Búbánat. Azért kár, hogy magam nem lehettem jelen. Pánczél \"Méregáriáját\" főleg sajnálom, hogy elszalasztottam.
342 Búbánat 2005-10-28 10:21:43 [Válasz erre: 341 Búbánat 2005-10-28 10:19:27]
Elírás: Eboli áriája a 3. felvonásból, természetesen.
Elírás: Eboli áriája a 3. felvonásból, természetesen.
341 Búbánat 2005-10-28 10:19:27
Nagy várakozással mentem el tegnap az Olasz Kultúrintézetbe az Opera Historica Alapítvány „Bel Canto Itáliája” című – három részből álló – koncertsorozatának nyitó estjére. Aztán, ahogy mondani szokták, csőstül következtek a nem várt fordulatok. Hadd szögezzem le, Szűcs Márta ezúttal ott volt. Kezdődött azzal, hogy a kezdés előtt nem sokkal a hangosbemondó műsorváltozást jelentett be. Clementis Tamás megbetegedett, ezért a basszus helyett egy tenort, Csák Józsefet fogadjuk szeretettel, és így változik a program is: elmarad A puritánok két részlete (Giorgio és Elvira duettje az I. felvonásból és Giorgio áriája a II. felvonásból), továbbá a második részben jelzett Gioconda- részlet (Laura és Alvise kettőse) és a Macbethből a Banquo áriája. Csák József előadásában a népszerű Vasco da Gama-áriáját hallhattuk Az afrikai nőből. A hallottak nem különösebben dobták fel a publikumot, ami annak is tulajdonítható, hogy az elsőként felcsendült Erzsébet-ária a Roberto Devereux-elsőfelvonásából Szűcs Márta tolmácsolásában bizony nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket – a hang színe szép, még a régi, de a magasságokkal, a technikával, a kolorittal és a koloratúrákkal már adós maradt, akárcsak a drámaisággal. Nem tudott maga köré egy aurát teremteni, és a lerövidített áriából teljességgel hiányzott a szenvedély, meg a tragikai megformálás, szóval, nem ezt vártuk és kissé becsapottnak éreztük magunkat. A mérsékelt, udvarias taps bizonyára elgondolkoztatta, amint kissé pózolva kifelé lejtett a pódiumról. A fagyos hangulatot kissé oldotta az említett „paradiso”-ária, de igazán tűzbe hozni bennünket Perencz Béla tudott, aki az Otellóból a Credót énekelte magas hőfokon, csodálatosan zengő baritonjával. Következett Pánczél Éva, ki Eboli áriáját énekelte a Don Carlos 2. felvonásából. Rá sem panaszkodhatom, rutinosan adta elő a jól ismert számot, hangja mit sem vesztett fényéből, erejéből. Az első rész zárásaként az elmaradt Puritánok- kettős pótlásaként a Traviatából Violetta és Germont közötti nagy jelenetet hallhattuk. Ebben Szűcs Márta már felvillantott valamit a korábbi nagyszerűségéből, de ez még mindig kevés, Perencz továbbra is abszolút biztos pont volt. A Jago hősi hangja után megszólalt lírai baritonja is minden várakozáson felül múlóan szólalt meg. Szünet után Pánczéltól kaptunk egy pompás „Méregáriát” a Giocondából, Csáktól pedig egy igazán szép Federico-románcot az Arles-i lányból. Ez a Cilea-ária mindig levesz a lábamról, ezúttal magyarul hallhattuk tőle, nagy tapsot kapott érte. Szűcs Márta megpróbálta a lehetetlent: Júlia áriájával próbálkozott Bellini Rómeó és Júliájának első felvonásából. A középmagasságokkal nem is volt semmi baj, de annál feljebb már érezhetően szenvedett, és a gyönyörű Bellini-dallamokat az énekhang helyett csak a zongorakíséret által élvezhettük. A közönség tehát csalódott benne, amit a maga módján úgy kontrolált le, hogy a Perencz Béla ragyogó Renato-ária (Álarcosbál III. felvonás) után – az előzőleg felkonferált- Boleyn Anna és Jane Seymore kettősét nem vállalta el. Az újabb nem várt fordulat úgy oldódott meg, hogy a valószínűleg tartalékként számításba vett Eboli-Carlos kettős (Don Carlos II. felvonás álarcos-kerti-kép középső szakasza) zárta az estet. Tehát, felemásra sikeredett ez az első Belcanto-gála. Remélem és bízom benne, hogy a következő november 29-i estre Szűcs Márta lényegesen feljavul. Vagy ez csak hiú remény? Meg kell még említenem a zongoránál nagyszerűen helytállt Szennai Kálmánt, aki tőle minden telhetőt megtett, hogy játékával egyenrangú partnere legyen a fellépett művészeknek. Azt hiszem, ez teljes mértékben sikerült is neki.
Nagy várakozással mentem el tegnap az Olasz Kultúrintézetbe az Opera Historica Alapítvány „Bel Canto Itáliája” című – három részből álló – koncertsorozatának nyitó estjére. Aztán, ahogy mondani szokták, csőstül következtek a nem várt fordulatok. Hadd szögezzem le, Szűcs Márta ezúttal ott volt. Kezdődött azzal, hogy a kezdés előtt nem sokkal a hangosbemondó műsorváltozást jelentett be. Clementis Tamás megbetegedett, ezért a basszus helyett egy tenort, Csák Józsefet fogadjuk szeretettel, és így változik a program is: elmarad A puritánok két részlete (Giorgio és Elvira duettje az I. felvonásból és Giorgio áriája a II. felvonásból), továbbá a második részben jelzett Gioconda- részlet (Laura és Alvise kettőse) és a Macbethből a Banquo áriája. Csák József előadásában a népszerű Vasco da Gama-áriáját hallhattuk Az afrikai nőből. A hallottak nem különösebben dobták fel a publikumot, ami annak is tulajdonítható, hogy az elsőként felcsendült Erzsébet-ária a Roberto Devereux-elsőfelvonásából Szűcs Márta tolmácsolásában bizony nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket – a hang színe szép, még a régi, de a magasságokkal, a technikával, a kolorittal és a koloratúrákkal már adós maradt, akárcsak a drámaisággal. Nem tudott maga köré egy aurát teremteni, és a lerövidített áriából teljességgel hiányzott a szenvedély, meg a tragikai megformálás, szóval, nem ezt vártuk és kissé becsapottnak éreztük magunkat. A mérsékelt, udvarias taps bizonyára elgondolkoztatta, amint kissé pózolva kifelé lejtett a pódiumról. A fagyos hangulatot kissé oldotta az említett „paradiso”-ária, de igazán tűzbe hozni bennünket Perencz Béla tudott, aki az Otellóból a Credót énekelte magas hőfokon, csodálatosan zengő baritonjával. Következett Pánczél Éva, ki Eboli áriáját énekelte a Don Carlos 2. felvonásából. Rá sem panaszkodhatom, rutinosan adta elő a jól ismert számot, hangja mit sem vesztett fényéből, erejéből. Az első rész zárásaként az elmaradt Puritánok- kettős pótlásaként a Traviatából Violetta és Germont közötti nagy jelenetet hallhattuk. Ebben Szűcs Márta már felvillantott valamit a korábbi nagyszerűségéből, de ez még mindig kevés, Perencz továbbra is abszolút biztos pont volt. A Jago hősi hangja után megszólalt lírai baritonja is minden várakozáson felül múlóan szólalt meg. Szünet után Pánczéltól kaptunk egy pompás „Méregáriát” a Giocondából, Csáktól pedig egy igazán szép Federico-románcot az Arles-i lányból. Ez a Cilea-ária mindig levesz a lábamról, ezúttal magyarul hallhattuk tőle, nagy tapsot kapott érte. Szűcs Márta megpróbálta a lehetetlent: Júlia áriájával próbálkozott Bellini Rómeó és Júliájának első felvonásából. A középmagasságokkal nem is volt semmi baj, de annál feljebb már érezhetően szenvedett, és a gyönyörű Bellini-dallamokat az énekhang helyett csak a zongorakíséret által élvezhettük. A közönség tehát csalódott benne, amit a maga módján úgy kontrolált le, hogy a Perencz Béla ragyogó Renato-ária (Álarcosbál III. felvonás) után – az előzőleg felkonferált- Boleyn Anna és Jane Seymore kettősét nem vállalta el. Az újabb nem várt fordulat úgy oldódott meg, hogy a valószínűleg tartalékként számításba vett Eboli-Carlos kettős (Don Carlos II. felvonás álarcos-kerti-kép középső szakasza) zárta az estet. Tehát, felemásra sikeredett ez az első Belcanto-gála. Remélem és bízom benne, hogy a következő november 29-i estre Szűcs Márta lényegesen feljavul. Vagy ez csak hiú remény? Meg kell még említenem a zongoránál nagyszerűen helytállt Szennai Kálmánt, aki tőle minden telhetőt megtett, hogy játékával egyenrangú partnere legyen a fellépett művészeknek. Azt hiszem, ez teljes mértékben sikerült is neki.
340 Búbánat 2005-10-19 15:19:38 [Válasz erre: 338 Gremin 2005-10-19 09:21:43]
Ha jól emlékszem, ugye ezt a Teldec- lemezt sugározta néhány hete a rádió. Próbáltam egybevetni a Patanés (Sills, Baker) felvétellel, és valóban, nem sokkal maradt el mögötte. Gruberováé nekem sem tetszik, de ahogy mondod, sok múlik a hangmérnökökön is. Pl. szinte beleborzongok, akárhányszor meghallgatom a Roberto Devereux börtönjelenetét a Mackerras- féle felvézelen. Nagyszerű ötletnek tartom, hogy a zenébe \"kopírozták\" a kivégző menet -a fogolyért a börtönbe érkező pribékek, katonák- a várfolyosón közeledő és egyre erősödó,visszhangzó, döngő lépteit. És aztán halljuk Roberto (Ilosfalvyval) csodálatos kavatínáját!
Ha jól emlékszem, ugye ezt a Teldec- lemezt sugározta néhány hete a rádió. Próbáltam egybevetni a Patanés (Sills, Baker) felvétellel, és valóban, nem sokkal maradt el mögötte. Gruberováé nekem sem tetszik, de ahogy mondod, sok múlik a hangmérnökökön is. Pl. szinte beleborzongok, akárhányszor meghallgatom a Roberto Devereux börtönjelenetét a Mackerras- féle felvézelen. Nagyszerű ötletnek tartom, hogy a zenébe \"kopírozták\" a kivégző menet -a fogolyért a börtönbe érkező pribékek, katonák- a várfolyosón közeledő és egyre erősödó,visszhangzó, döngő lépteit. És aztán halljuk Roberto (Ilosfalvyval) csodálatos kavatínáját!
339 Gremin 2005-10-19 11:51:24 [Válasz erre: 338 Gremin 2005-10-19 09:21:43]
Bocs, gyanítom, nem nagyítom...
Bocs, gyanítom, nem nagyítom...
338 Gremin 2005-10-19 09:21:43 [Válasz erre: 337 Sesto 2005-10-18 20:40:54]
A Bellini Rómeóban viszonylag, de nagyon viszonlag jó a Larmore/Runnicles (Teldec) lemez is. A Gruberova/Baltsa EMI lemez élőfelvétel, ahol -főleg Gruberovával -ölég mostohán bántak az EMI hagnmérnökei, de azért az egy jó előadás volt. S a fiatalabb Muti is jó volt. Emma Kirkbyt nem szabad bántani, ő nem egy csoportban van a többivel a régizenés natúrhangjával. Hála Istennek nem akar Toscát énekelni. Jo és Orgonasova más tészta. AZ utóbbinak tényleg szeretem a hangját, lemezen elég jól is szól, na de élőben igencsak kell fülelni. De így történt ez a minap a MüPában is, ahol Soile Isokoski énekelte e Négy utsó éneket, itt ott hal(l)hatatlanul. Mivel többek így hallották, nagyítom, hogy nem csak a PüPa akusztikája tehetett róla. Pedig tudom, hogy Bécsben is mindent énekel, pl. Feldmarschallint...Ez az NHK zenekar lesöpörte itt-ott a pályáról...
A Bellini Rómeóban viszonylag, de nagyon viszonlag jó a Larmore/Runnicles (Teldec) lemez is. A Gruberova/Baltsa EMI lemez élőfelvétel, ahol -főleg Gruberovával -ölég mostohán bántak az EMI hagnmérnökei, de azért az egy jó előadás volt. S a fiatalabb Muti is jó volt. Emma Kirkbyt nem szabad bántani, ő nem egy csoportban van a többivel a régizenés natúrhangjával. Hála Istennek nem akar Toscát énekelni. Jo és Orgonasova más tészta. AZ utóbbinak tényleg szeretem a hangját, lemezen elég jól is szól, na de élőben igencsak kell fülelni. De így történt ez a minap a MüPában is, ahol Soile Isokoski énekelte e Négy utsó éneket, itt ott hal(l)hatatlanul. Mivel többek így hallották, nagyítom, hogy nem csak a PüPa akusztikája tehetett róla. Pedig tudom, hogy Bécsben is mindent énekel, pl. Feldmarschallint...Ez az NHK zenekar lesöpörte itt-ott a pályáról...
337 Sesto 2005-10-18 20:40:54 [Válasz erre: 336 Gremin 2005-10-18 09:02:40]
...akkor még nagyon finoman fogalmaztál,...mert általában Eva hangját \"Mückenfuuurz\"-jelzövel is szokták jellemezni,...most erre mit mondjak???!-emberként nagyon szimpatikus,...csak ne lenne annyira futtatva, mert valóban nagyobb a füstje mint a lángja!... A Capuleti-röl ne is beszéljünk, mert nevetséges, van attól sokkal jobb alternativa is: Sills-Baker(=EMI) Sills-TROYANOS!(=Live-VAI) vagy Gruberova-Baltsa ha Neked Edita jobban megy etc. Ugyanez a kategória a Minniemouse-hangocska avagy éljen a jó hangmérnök: Sumi Jo, Emma Kirkby, sajna Orgonasova is(=pedig milyen nemes matéria lenne!)& Co.
...akkor még nagyon finoman fogalmaztál,...mert általában Eva hangját \"Mückenfuuurz\"-jelzövel is szokták jellemezni,...most erre mit mondjak???!-emberként nagyon szimpatikus,...csak ne lenne annyira futtatva, mert valóban nagyobb a füstje mint a lángja!... A Capuleti-röl ne is beszéljünk, mert nevetséges, van attól sokkal jobb alternativa is: Sills-Baker(=EMI) Sills-TROYANOS!(=Live-VAI) vagy Gruberova-Baltsa ha Neked Edita jobban megy etc. Ugyanez a kategória a Minniemouse-hangocska avagy éljen a jó hangmérnök: Sumi Jo, Emma Kirkby, sajna Orgonasova is(=pedig milyen nemes matéria lenne!)& Co.
336 Gremin 2005-10-18 09:02:40 [Válasz erre: 331 Sesto 2005-10-17 18:58:59]
Csak csatlakozni szeretnék hozzád. Lemezen, DVD-n jó, de hát élőben a \"hallhatatlan\" művésznők közé tartozik. Egyszer valaki azt mondta hangjáról (talán jól írom) Mückenstimme. Talán jó megfogalmazás. De pl. a Kasarovával énekelt Bellini I Capuletiben nem szerettem. De hát ez a szép az operavilágban. Értek már más csalódások is ha a cd-k alapján ítéltem. Pl. Nancy Argenta vagy pl. Calleja...Egy jó hangmérnök és egy zenei rendező csodákra képesek!
Csak csatlakozni szeretnék hozzád. Lemezen, DVD-n jó, de hát élőben a \"hallhatatlan\" művésznők közé tartozik. Egyszer valaki azt mondta hangjáról (talán jól írom) Mückenstimme. Talán jó megfogalmazás. De pl. a Kasarovával énekelt Bellini I Capuletiben nem szerettem. De hát ez a szép az operavilágban. Értek már más csalódások is ha a cd-k alapján ítéltem. Pl. Nancy Argenta vagy pl. Calleja...Egy jó hangmérnök és egy zenei rendező csodákra képesek!
335 Búbánat 2005-10-18 08:57:34 [Válasz erre: 332 Sesto 2005-10-17 20:41:58]
A MoOzart darab nem az esetem. Általában úgy vagyok vele, a kedvenceimet csak a kedvenc operáimban nézem-hallgatom meg. Köszönöm a jelzett programot, drukkolok, hogy Mei sikeresen megoldja ezt a szerepét is...
A MoOzart darab nem az esetem. Általában úgy vagyok vele, a kedvenceimet csak a kedvenc operáimban nézem-hallgatom meg. Köszönöm a jelzett programot, drukkolok, hogy Mei sikeresen megoldja ezt a szerepét is...
334 Búbánat 2005-10-18 08:42:58 [Válasz erre: 331 Sesto 2005-10-17 18:58:59]
Igen, minden klappolt, szerintem ez a rendezés érdeme is. Ja, ezúttal egész elfogadható volt Giacomo Prestia, basszusa szépen szólt Rudolf gróf szerepében. Egyébként a felvétel tanúsága szerint tombolt a publikum a lelkesedéstől. Nem csodálom!
Igen, minden klappolt, szerintem ez a rendezés érdeme is. Ja, ezúttal egész elfogadható volt Giacomo Prestia, basszusa szépen szólt Rudolf gróf szerepében. Egyébként a felvétel tanúsága szerint tombolt a publikum a lelkesedéstől. Nem csodálom!
333 Momo 2005-10-17 21:16:44
333.
333.
332 Sesto 2005-10-17 20:41:58 [Válasz erre: 330 Búbánat 2005-10-17 17:17:40]
...most jut eszembe Búbánat, hogy Eva Mei 15.-én a Musiverein-ban Harnoncourt vezényletével Mme. Herz-et énekelt (=\"Der Schauspieldirektor\")-s Frushena-nak üzenem külön, hogy Mlle. Silberklang pedig nem más, mint PATRICIA PETIBON volt!... :-)))
...most jut eszembe Búbánat, hogy Eva Mei 15.-én a Musiverein-ban Harnoncourt vezényletével Mme. Herz-et énekelt (=\"Der Schauspieldirektor\")-s Frushena-nak üzenem külön, hogy Mlle. Silberklang pedig nem más, mint PATRICIA PETIBON volt!... :-)))
331 Sesto 2005-10-17 18:58:59 [Válasz erre: 330 Búbánat 2005-10-17 17:17:40]
:-))) Semmi gond Búbánat, akár hiszed, akár nem: örülök, hogy Eva tetszik Neked!(=egyébként nekem is, mint ember vagy akár mint Hölgy, mert roppant mutatós a szinpadon!)-és amig \"csak\" hanghordozón énekel, addig nincs is baj: addig nem olyan csipösen, hegyes, keskeny és szintelen-na jó fehér(!) a voce!... :-))) PS: az emlitett DVD-t nem ismerem, de gondolom Mei szinészi kvalitásával is elégedett vagy, mert abban nincs semmi kivetnivaló! :-)
:-))) Semmi gond Búbánat, akár hiszed, akár nem: örülök, hogy Eva tetszik Neked!(=egyébként nekem is, mint ember vagy akár mint Hölgy, mert roppant mutatós a szinpadon!)-és amig \"csak\" hanghordozón énekel, addig nincs is baj: addig nem olyan csipösen, hegyes, keskeny és szintelen-na jó fehér(!) a voce!... :-))) PS: az emlitett DVD-t nem ismerem, de gondolom Mei szinészi kvalitásával is elégedett vagy, mert abban nincs semmi kivetnivaló! :-)
330 Búbánat 2005-10-17 17:17:40
Egész el vagyok ragadtatva Eva Meitől! Tudom, Sesto nem kedveli, de mint belcanto technikájú énekesnőt, egyre jobban kedvelem. Már a 2002-es Thaisa megragadott, de most a Bellini La sonnambula (Az alvajáró) tavalyi firenzei előadásáról készült új DVD-je (TDK kiadásban) egészen lenyűgözött. Mei alakítása, hangja végérvényesen meghódított. Egyébként is kitűnő produkció. Merem bátran ajánlani, hogy mindenki maga győződjön meg a nagyszerűségéről.
Egész el vagyok ragadtatva Eva Meitől! Tudom, Sesto nem kedveli, de mint belcanto technikájú énekesnőt, egyre jobban kedvelem. Már a 2002-es Thaisa megragadott, de most a Bellini La sonnambula (Az alvajáró) tavalyi firenzei előadásáról készült új DVD-je (TDK kiadásban) egészen lenyűgözött. Mei alakítása, hangja végérvényesen meghódított. Egyébként is kitűnő produkció. Merem bátran ajánlani, hogy mindenki maga győződjön meg a nagyszerűségéről.
329 Gremin 2005-10-17 13:52:27 [Válasz erre: 328 Sesto 2005-10-14 10:59:37]
Csak mert precíz szoktál lenni: Adrianne a hivatalos írásmódja nevének, de NEM franciásan, hanem angolosan ejti...A lényeg jön, és ott leszünk!!!A barcelonai DVD már majdnem kijött a TDK-nál, de visszaszívták...pedig ő és Gruberova lettek akkor az év énekesei az Ariadnéban jatszott szerepeik okán.
Csak mert precíz szoktál lenni: Adrianne a hivatalos írásmódja nevének, de NEM franciásan, hanem angolosan ejti...A lényeg jön, és ott leszünk!!!A barcelonai DVD már majdnem kijött a TDK-nál, de visszaszívták...pedig ő és Gruberova lettek akkor az év énekesei az Ariadnéban jatszott szerepeik okán.
328 Sesto 2005-10-14 10:59:37 [Válasz erre: 327 Gremin 2005-10-14 10:40:10]
...látod, ez teljesen elkerülte a figyelmemet, hogy Adriene jön Ariadne-zni, na ennek roppan örülök! Kösz´ a tippet! ;-) (...a dolog magyar vonatkozása, hogy KESZEI BORI lesz Echo!!!) :-)))
...látod, ez teljesen elkerülte a figyelmemet, hogy Adriene jön Ariadne-zni, na ennek roppan örülök! Kösz´ a tippet! ;-) (...a dolog magyar vonatkozása, hogy KESZEI BORI lesz Echo!!!) :-)))
327 Gremin 2005-10-14 10:40:10 [Válasz erre: 326 Sesto 2005-10-13 16:08:17]
Most novemberben és dec.ben lenne rá alkalmad, 3* fogja énekelni Bécsben, mint bizonyára tudod, Gruberovával, mint Zerbinettával az oldalán (a Liceuban már csinálták együtt, állítólag nagyon jó volt. Már nagyon várjuk!
Most novemberben és dec.ben lenne rá alkalmad, 3* fogja énekelni Bécsben, mint bizonyára tudod, Gruberovával, mint Zerbinettával az oldalán (a Liceuban már csinálták együtt, állítólag nagyon jó volt. Már nagyon várjuk!
