Bejelentkezés Regisztráció

Antonín Dvořák


58 Hangyász 2005-10-04 21:32:16
Azért szégyen, hogy mit lopnak össze a film- és szórakoztató zeneszerzők! Nekem senki se mondja, hogy Harold Arlen, az Óz, a nagy varázsló c. film \"Over the rainbow\" betétdalának szerzője nem ismerte a Rusalkát.

57 Hangyász 2005-10-01 18:42:19 [Válasz erre: 31 tagliavini 2004-09-16 11:36:55]
Nem is a szereplők kiválogatásával avagy a kívülálló számára oly mókás cseh nyelvvel :O))) volna gond, hanem a színpadgépezettel, ui. hogy süllyesztenék le derékig a vízimanót? Persze modern rendezésben tó és nádas sem kell, esetleg egy rozsdás autóbusz karosszériája a város szélén, ahol hippik tanyáznak, ide jön \"csajozni\" a herceg, aki persze luxusautóval furikázó újgazdag hüjegyerek stb.

56 Hangyász 2005-10-01 18:18:30
Dvořák nem esett bele a Mendelssohn (és az utóbbitól a rajnai sellők motívumát khmmm.. kölcsönző Wagner) állította csapdába, amikor éjszakai (vízi)tündérzenét ír. Legalábbis a Rusalka 1. felvonásában igencsak tenyeres-talpas tündérek ropják. :O))) Folytatás holnap, mára fáradt vagyok eddig ismeretlen zenét hallgatni.

55 Búbánat 2005-06-29 09:52:48 [Válasz erre: 54 frushena 2005-06-29 07:40:26]
Áldom a szerencsémet, hogy annak idején Morvaországban, Brünnben (Brno) megnézhettem a Rusalkát. Fantasztikus élmény volt! Újfent megbizonyosodtam arról, hogy nem adja vissza semmilyen CD, videó-felvétel az élő zene -ének varázslatos hangulatát, a helyszínen megélt atmoszférát. A sok hárfáról jut eszembe, a másik ilyen nagy élmény Csajkovszkij Jolantája a minszki társulat előadásában tavaly Miskolcon, a fesztiválon és még a Bolsoj vendégjátéka korábbról, amikor Pesten az Operában eszményi előadást produkáltak. Eszméletlenül szép és hatásos a hárfák primer szerepe a zenekarban. Egyébként is minden operában értékelem a komponistáktól, ha a hangszereléskor a hárfára is gondoltak; favorizálom a hárfák szerepeltetését. Ilyen csoda a Lammermoori Lucia szépséges hárfaszólója is, vagy éppen a nemrég látott Tell Vilmos egyes jeleneteiben is felfigyelhettünk e gyönyörűséges hangszer csodálatos hangzásvilágára.

54 frushena 2005-06-29 07:40:26
Gyönyörű zenét írt a Rusalaka-hoz! Fentartással voltam iránta, de meg vagyok győzve. Olyan nagyon \"vizes zene.\" A sok hárfa ... :)

53 Búbánat 2004-11-07 09:33:59
Akinek kedve van hozzá, menjen el ma este 7-kor a ciszterci Szent Imre-templomba (Bp. Villányi út 25.), ahol előadásra kerül egy ugyancsak ritkán hallható szép Dvorak-mű, a D-dúr mise. A szólisták mellett előadják a ciszteri Szent Imre és az Óbudai Szent Péter és Pál templom kórusa, valamint az Albert Schweitzer Kamarazenekar. Vezényel: Csányi Tamás.

52 Búbánat 2004-11-05 09:15:47 [Válasz erre: 50 ... 2004-11-05 01:39:31]
Köszönöm.

51 ... 2004-11-05 01:42:55 [Válasz erre: 48 janomano 2004-11-04 21:04:44]
A Német Requiem a sok gyönyörű közt is nekem a legszebb! A szoprán szóló búcsúzó hangjai hallatán elhiszem, hogy van, vagy lesz \"Wiedersehen\".

50 ... 2004-11-05 01:39:31 [Válasz erre: 47 Búbánat 2004-11-04 20:32:12]
SOUKUPOVÁ

49 Búbánat 2004-11-04 21:22:48 [Válasz erre: 48 janomano 2004-11-04 21:04:44]
Teli találat. Az oratóriumokat, mindegyiket, először élőben, koncerttermekben hallottam, s akkor szerelmesedtem beléjük, ott kaptak meg. S ha megtehettem többször elmentem és máig elmegyek az engem vonzó, elsősorban romantikus szerzők darabjainak koncertelőadásaira, ott is a különlegességekre felajzva. Ezzel párhuzamosan aztán amit lehetett felhajtottam és begyűjtöttem: rádión, audiókazettán, CD-n és videókazettán. Lásd alább a 43. számnál a Dvorak-gyűjteményemet. Ez most szaporodni fog a Szent Ludmilla oratóriummal. (És annyi fórom van, hogy belülről is látom az egyes művek mibenlétét, tekintve, hogy a kórusban, ahol énekelek, szívesen gyakoroljuk ezt a műfajt is. Lásd pld.: Mozart Requiem, vagy a Liszteket)

48 janomano 2004-11-04 21:04:44 [Válasz erre: 47 Búbánat 2004-11-04 20:32:12]
És mi a véleményed a Requiemről? Én - megmondom őszintén - a magamét a Psalmus miatt vettem meg. Kertész István vezényli a London Symphony Orch.-t mindkét alkalommal. Ezek nekem, mármint a Requiemek, nehéz zenék (az egy kivétel Mozart). Talán ezekre a hosszú oratorikus művekre fokozottabban igaz az, hogy élőben szabad először, másodszor hallgatni. Még a Brahms Német Requiem van nagy hatással rám vokális szépsége miatt...

47 Búbánat 2004-11-04 20:32:12
Kezdődnek a Magyar Rádióban a Dvorak-hetek. Pontosabban a Bartók Rádió három héten keresztül szombat éjszakánként műsorra tűzi Hangfelvételi ritkaságok sorozatában Dvoraknak egy különleges szépségű és ritkán hallható művét, a Szent Ludmilla-oratóriumot három részben. Az első rész sugárzására most szombaton, november 13-án 22.33 órai kezdettel kerül sor (67 perc). Előadja a Cseh Filharmónia Énekkara (karigazgató: Josef Veselka), a Prágai Filharmonikus Zenekar Vezényel: Václav Smetacek Szent Ludmilla - Eva Zikmundová Svatova, kísérője - Vera Sankupová Borivoj - Beno Blachut Férj - Vlamir Krejcik Szent Iván - Richard Novák A 2. részt november 13-án 22.33 órakor (46 perc), a 3. részt november 20-án 22.28 órakor ( ? perc) közvetíti a Bartók Rádió. Szent Ludmilláról annyit lehet tudni, hogy Csehország védőszentje, Borivoj első keresztény cseh herceg neje, szül. 860 körül, megh. 921 szept 15-én. Unokájára, Szt. Vencelre való nagy befolyása miatt ennek anyja, Drahomira, Ludmillát özvegyi lakóhelyén, Tetinban megfojttatta.

46 Búbánat 2004-11-04 16:37:17
Dvorak ritkán játszott operája a Dimitrij. 1882-ben mutatta be a cseh zeneszerző ezt az operáját, nyolc évvel Muszorgszkij operájának színre vitele után. Érdekessége, hogy a történet a Borisz Godunov című opera folytatásának tekinthető. Amíg Muszorgszkij és Puskin drámájában Dimitrij mellékszereplő, addig Dvorak operájának ő a központi alakja. Az orosz történelemből ismert, hogy IV. (Rettegett) Ivánt (1533-1584) fia, a vallási fanatizmusban szenvedő Fjodor követi a trónon (1584-1598), de valójában a tehetséges bojár, Borisz Godunov uralkodik. 1591-ben Fjodor öccsét Dimitrij cárevicset Borisz meggyilkoltatta, így Fjodor halála után az ő fejére került a korona. Azonban nem sokáig uralkodott (1598- 1605), mert egy ál trónkövetelő kerítette hatalmába a trónt. A mű cselekménye ott kezdődik, ahol az előbbié véget ért. Borisz Godunov halála után a nép nem tudja, kinek adjon hitelt. Borisz gyermekeinek, Xéniának és Fjodornak – őket azonban a valóságban kivégezték -, Marijának IV. (Rettegett) Iván özvegyének, avagy Dimitrijnek, aki azt állítja magáról, hogy ő a jogos cárevics. , és a lengyel udvar segítségével már Moszkva előtt áll. A nép hisz neki, különösen, amikor az özvegy cárné hajlandó őt fiának elismerni, mint ilyet, át is öleli, és ezzel megnyílnak előtte a Kreml kapui. Dimitrij megkoronázása előtt kéri feleségét, Marinát, hogy alkalmazkodjon az orosz szokásokhoz, de, de ő, mint lengyel nemesi származék nem hajlandó erre, sőt a bojárokkal is összeütközésbe keveredik. Ezután Dimitrij, aki ugyan cár lett, de nem élvezi a bojárok bizalmát, Borisz Godunov kriptájában elmélkedik sorsáról. Ide menekül Xenia is, akit két lengyel nemes üldöz. A találkozásból vonzalom lesz. Ugyancsak a kriptában gyülekezik Sujszkij a bojárokkal, lázadást terveznek Dimitrij ellen, aki azonban mindezt kihallgatja, és Sujszkijt, mint pártütőt börtönbe vetteti. Dimitrij aztán Xenia kérésére megkegyelmez a pártütő Bojárnak, de kiutasítja az országból a lengyel fegyvereseket. Ekkor döbben rá Marina, hogy Dimitrij Xeniát szereti, és bosszúból a nyilvánosság előtt leleplezi férjét, aki nem más, mint az egyszerű származású Grigorij szerzetes. A féltékeny Marina még attól sem riad vissza, hogy meggyilkoltassa Xeniát. A nép és a bojárok hite Marina vallomása alapján megrendül Dimitrijben, újra elővezetik Mariját, az özvegy cárnét, akit a pátriárka felszólít, hogy a keresztre esküdjön meg, de erre már nincs ereje, és ekkor jön el a döntő pillanat Sujszkij számára, hogy felfedje, Dimitrij csalással került a cári trónra, és fegyverével végez a trónbitorlóval.

45 B. Kurtag 2004-09-19 17:26:01
Köszönöm Nektek az infót!

44 tagliavini 2004-09-19 17:16:02 [Válasz erre: 42 B. Kurtag 2004-09-18 20:15:53]
Az említett szimfonikus költeményeket Harnoncourt nemrég felvette a Concertgebouw zenekarával. Meg 7.-8.-9. szimfóniát is. Ezeket merem ajánlani, mert mindegyik igen szép felvétel (Warner). A 8.-9. szimfóniából Fischer Iván lemeze is gyönyörű, mindenképpen megéri beszerezni, se persze vele érdemes a Legendákat is hallgatni (Philips). A szláv táncokból számtalan jó felvétel van, megkozkáztatom, ezeknél a műveknél nincs is nagy különbség az egyes lemezek között. A Cseh szvitnek (op. 39) én csak egy régi Erato-s felvételét ismerem, Lausanne-i Kamarazeneka/Jordan. Az Amerikai szvitből, hát nem is tudom... A Stabat Materből van egy Sinopoli, de még nem hallottam (DG). Az említett nyitánysorozatból (A természetben, Othello, Karnevál) én Masur (Teldec) és Jansons (EMI) felvételeit ismerem, jobbat nem tudok.

43 Búbánat 2004-09-19 14:46:40 [Válasz erre: 42 B. Kurtag 2004-09-18 20:15:53]
Szerencsére mindent archiválok, és így nem volt nehéz utánanéznem a két kedvencem darabomra vonatkozó „saját” diszkográfiának: Stabat Mater Audió kazettámról: Wofgang Sawallisch – Gabriela Benacková, Ortrun Wenkel, Peter Dvorsky, Jan-Hendrik Rootering, a Cseh Filharmonikus Zenekar és Énekkar Videó kazettámról: Lübeck, St. Marien Hauptkirche, 1990 Km.: Hellen Kwon, Ning Lian, Joseph Protschka, Harald Stamm, az NDR Kórus, a Hamburgi Operaház Kórusa, az NDR Szimfonikus Zenekar Vezényel: Gerd Albrecht De több nagy személyes élményem is volt, így: a Zeneakadémián, 2002. január 10-én: MATÁV Szimfonikus zenekar, a Nemzeti Énekkar és Szabóki Tünde, Verebics Ibolya, Keith Lewis, Jacques-Greg Belobo közreműködésével, Fürst János vezényletével meghallgatni a művet. Vagy: Zeneakadémia, 1999. november 24.: Miskolci Szimfonikusok, a Nemzeti Énekkar, Sümegi Eszter, Takács Tamara, Bándi János, Fried Péter. Kovács László vezényelt. Vagy: Bakáts-téri templom, 1998. június 7.: Sinfonietta Hungarica Zenekar, a Budapest Kórus, Vez.: Tóth Armand, Km.: Pászthy Júlia, Mészöly Katalin, Rozsos István, Kenessey Gábor Vagy: Budapesti Kongresszusi Központ, 1988. augusztus 11. Állami Hangversenyzenekar, az Állami Énekkar, Vezényel. Jerzy Belohlavec, Km.: Temesi Mária, Takács Tamara, Korondy György, Csurja Tamás Requiem Audió kazettámról: Budapest Kongresszusi Központ, 1987. december 8. Joó Árpád – Pászthy Júlia, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor, a MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara Videó kazettámról: Frankfurt, Alte Oper, 1993 Km.: Lucia Popp, Eva Randova, Peter Mikulas, Joseph Protschka, a Prágai Szimfonikus Zenekar és Énekkar Vezényel: Petr Altrichter Személyes élmények: Zeneakadémia, 2003. március 30. MÁV Szimfonikus Zenekar, a Magyar Rádió Énekkara, Vez.: Ács János, Km.: Pitti Katalin, Németh Judit, Daróczi Tamás, Kálmándi Mihály Vagy: Zeneakadémia, 1996. február 29. Állami Hangversenyzenekar, az Állami Énekkar, Vezényel: Kobajasi Ken Icsiro, Km.: Szilfay Márta, Ulbrich Andrea, Gulyás Dénes, Bátor Tamás Vagy: Budapesti Kongresszusi Központ, 1986. december 23. Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Állami Énekkar Lamberto Gardelli – Kincses Veronika, Takács Tamara, Ilosfalvy Róbert, Gregor József Gondolhatod, ennyi látott és hangzó élmény közül kiválasztani a legjobbat lehetetlen. Mindegyikben volt valami olyan rendkívüli szépség, amely hallgatásuk közben azokat a pillanatokat felejthetetlenné tette a számomra.

42 B. Kurtag 2004-09-18 20:15:53 [Válasz erre: 41 tagliavni 2004-09-18 11:41:50]
tagliavini és Búbánat: Tudnátok az általatok említett darabok közül olyan felvételt, amit elsőként javasolnátok? Köszönettel.

41 tagliavni 2004-09-18 11:41:50
Naná, meg két szvit (Amerikai szvit, Cseh szvit), és Szerenádok, vonósokra fúvósokra. Szimfónikus költemények, a Vadgalamb, Aranyrokka, Vizimanó. Nyitányok, Othello, Karnevál. Ezek mind-mind jó darabok, érdemes hallgatni őket.

40 Búbánat 2004-09-18 09:44:10 [Válasz erre: 39 Kaliber 2004-09-17 23:56:33]
A Stabat Mater és a Requiem után nálam is az következik, s csak ezkután a Rusalka, a szimfóniák és a többi...

39 Kaliber 2004-09-17 23:56:33
Ismeritek Dvorák : Te Deum -át, Szoprán, basszus, kórus zkr. Izgalmas, különleges és gyönyörü!

38 Kaliber 2004-09-17 23:52:24 [Válasz erre: 18 mélymagyar 2004-09-12 14:12:55]
Dvoráknak nem kell érv. Te pedig az eszedet is JÓ MÉLYEN és HÁTUL HORDOD?

37 Kaliber 2004-09-17 23:48:42 [Válasz erre: 12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39]
Hát ne hallgasd.!

36 Orfeusz 2004-09-17 19:10:02
Frankónak sztem nem való ez a szerep, Bátorinak talán, de számomra Fleming az etalon, tényleg őt miért nem hívják hozzánk..:)

35 Szilgyo 2004-09-17 10:01:01
Dvorák 8. a ZAK-on szeptemberben kétszer is: 21. Danubia 29-30. Matáv-zenekar!!!

34 B. Kurtag 2004-09-17 09:43:37
Dvorák-meglepetés fórumozóknak: [url]http://afischer.try.hu;afischer.try.hu[/url]

33 Búbánat 2004-09-16 13:35:52
Mégis teszek kivételt: esetleg Bátori és talán még Frankó eltudnák játszani a vizisellőt, elénekelni, az ideáimhoz hasonlóan szép megformálásban, már nem olyan biztos. De megpróbálhatják...

32 Búbánat 2004-09-16 12:07:41 [Válasz erre: 31 tagliavini 2004-09-16 11:36:55]
Nekem a mérce Pilar Lorengar felvétele; itthonról a jelenlegi élvonalból senkit nem tartok erre alkalmasnak. Hiányzik belőlük az a színkavalkád, ami ezt a sejtelmes lányt beragyogná. De Kolonitsot el tudnám képzelni, mert formálódó hangi kvalitásai erre idővel alkalmassá tehetnék.

31 tagliavini 2004-09-16 11:36:55
Az Operaház akár műsorra is tűzhetné a Ruszalkát, így nem sokkal a Jenufa után, ahogy figyelem a szavazás állását, a Jenufa mély nyomot hagyott a közönségben és ez nagyon bíztató. Mégis, ki énekelhetné?

30 Orfeusz 2004-09-15 22:50:15
A Ruszalka gyönyörű opera! Főleg ha Fleming énekli a címszerepet!:)

29 B. Kurtag 2004-09-15 21:44:45 [Válasz erre: 28 tagliavini 2004-09-15 13:49:11]
Még egy: [url]http://afischer.try.hu;afischer.try.hu[/url]

28 tagliavini 2004-09-15 13:49:11
[url]http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/modern/ujvilag4.mid;kedvcsinálónak[/url]

27 Sipi 2004-09-14 19:58:59
Hogy a gondolatomat tovább fűzzem: én mégis látok valamiféle fejlődést, mégpedig abban, hogy egyre több lesz a tapasztalat és a felhasználható eszköztár. Minden újabb korszak hasznosíthatja a korábbiak eredményeit és tapasztalatait. Egy 20. századi szerző írhat akár barokk akár klasszicista akár romantikus stílusban, sőt egy műben keveredhetnek is ezek. Ez pedig szerintem azért előrefelé haladás.

26 Búbánat 2004-09-13 22:13:53 [Válasz erre: 17 tagliavini 2004-09-12 13:02:34]
Off: Metz Katalin (Magyar Nemzet, 2004. 09. 13.) ezúttal a Kismartonból tudósítja olvasóit. Többek között beszámol a szeptember 9. és 19. között zajló Haydn-napokról és kapcsolódó egyéb zenei eseményekről. Így, az Esterházy-palota első emeleti Haydn-termében felcsendült „a Rosztropovics-tanítvány, Mischa Maisky, a rigai származású csellóművész, aki 1973 óta a szabad világ s az öt kontinens gordonkafenoménjeként járja a koncerttermeket. A zenevilág legnagyobbjai közt ünneplik. Boccherini népszerű D-dúr csellókoncertjét adja elő a Luzerni Fesztiválvonósok kíséretében, akiket szólója közben expresszív fejmozdulatokkal vezényel. Vonója nyomán hol szárnyaló, hol pilleröptű dallam száll, játéka természetes, mintha a nádat lengetné a szél. Aztán Haydn C-dúr csellóversenyében mély ívelések követik a lepkekönnyedséget – mintha leheletnyi fájdalom búgna fel Maisky Montagnana mestercsellóján. Az Adagiót követően vibrálóan csillogó, féktelen allegro zárja a mágikus hangulatú hangversenyt. Az amúgy tartózkodó – jobbára – bécsi közönség tombolva ünnepel. Mischa Maisky viseletével is a nonkomformista művészt sugallja – de hát nem voltak –e nonkomformisták a legnagyobbak is, Mozart, Beethoven és mások? -, rövid ujjú, napsárga selyemzakójában, fekete ingének nyakkivágásában csillogó ékszerrel lezserül köszöni meg a tapsot. Szuverenitása nem tűri a konvenciókat, szuverenitását, pedig világszerte elismert előadó-művészete igazolja. A terem hirtelen elcsöndesül, ráadásként Bach Sarabande-ja következik; a művész 2000-ben nyolcvan koncertből álló Bach-maratont játszott végig az öt földrészen. Jó hír. Hogy Mischa Maisky Bach-szólóestet tart itt, a kismartoni Esterházy-kastélyban, és ősszel Budapesten is fellép.\"

25 tagliavini 2004-09-12 20:44:29
Így van vagy sem, nem véletlen, hogy Dvorák az első négy szimfóniáját egyszerűen száműzte opuszai közül.

24 alberich 2004-09-12 20:24:39 [Válasz erre: 23 tagliavini 2004-09-12 20:13:15]
Gondolom, a Bartók pályáján BELÜLI fejlődésről van szó. Ott kétségtelenül van emelkedés. Dvorák meg mintha egy helyben topogott volna, ezt vélem kihallani a kolléga állításából. Nem erről van szó? De nem akarok más helyett érvelni természetesen.

23 tagliavini 2004-09-12 20:13:15
Minden művészetben problémás a fejlődésfogalom. Bartók fejlettebb, mint Bach? A Concerto fejlettebb darab, mint 200 évvel korábbi elődei? A Sikoly fejlettebb, mint a Mona Lisa? Ez így nagyon gyanúsan hangzik valóban. De ahogyan haladunk a jelen felé, egyre kisebb - elvileg - a meg-nem-értés esélye, s minél távolabbra kerülünk egy korszaktól, annál nehezebb nyomozni annak elvárásrendszerét. Ha a zenét nem önmagában, hanem a saját korába ágyazva vizsgáljuk, és az adott korszak elvárásaihoz igazítjuk saját ítéletünk - jóllehet ez illuzórikus -, könnyebb a dolgunk. Ezért méltánytalan dolog kijátszani egymás ellen különböző korok termékeit. Noha nem szerencsés amúgy homogén műalkotásokat csupán művelődéstörténeti korszak termékeinek tekinteni, de ahhoz hogy leválasszuk a darabokat történeti kontextusukról olyan műalkotásfogalomra lenne szükség, amelyet már csak kevesen hajlandók elfogadni és követni. A ciklikusség egy, a formalizmusban népszerű elmélet volt, elsősorban a műfajok el- és feltűnése motiválta. Ma már vállalhatatlan koncepció.

22 Sipi 2004-09-12 19:32:26
Ki minél mikor hol tartott... A miskolci Operafesztiválon az egyik előadáson Kovács Sándor azt találta mondani a zene fejlődésével kapcsolatban, hogy ez mint olyan nem létezik, csak körbeforgás van (bár ezzel én tudnék vitatkozni, de van benne valamni), mert hát akkor bármelyik mai magyar zeneszerző fejlettebb lenne mint mondjuk Bach???

21 tagliavini 2004-09-12 17:43:31 [Válasz erre: 18 mélymagyar 2004-09-12 14:12:55]
Nézd, bármelyik utóromantikus zeneszerzőről elmondható az, amit Dvorákról írsz. Summás ítéleteidet ha mondjuk Elgar mellett látnám, nem is szólnék egy szót sem. De miért érdektelen, hogy Dvorák még a Pelléas és Mélisande-ot sem hallhatta? Mi magyarok legfeljebb Goldmarkkal dicsekedhetünk a korszakból. Megértem, ha egy jobb zeneszerzőt többre értékelünk, de miért nem tudjuk megbecsülni a melodikus invenciót, a romantikus hangzásideált. És amikor Bartók a Kékszakállút és a Mandarint írta, már a tizes éveket írtuk, túl voltunk Debussy-n, ismertük Szkrjabint, sőt Schönberg és Sztravinszkij műveit is. Nem fogok mentegetőzni, mert szeretem Dvorák zenéjét, de figyelmedbe ajánlom, hogy kettejük között volt egy paradigmaváltás. Nem kérhetsz rajta számon olyasmit, amit még akkor el sem mondtak. Lehet, hogy az érveim súlytalanok, de legalább vannak érveim...

20 B. Kurtag 2004-09-12 15:50:58 [Válasz erre: 17 tagliavini 2004-09-12 13:02:34]
Köszönöm a gyors infót!

19 janomano 2004-09-12 14:24:44 [Válasz erre: 12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39]
De csak hallgattad a [url]http://kep.tar.hu/janomano/index.phtml?aid=27661258&pid=5625593&beginnum=12;papát[/url], ha ilyen következtetést vontál le egyszerű zenéjéből...? :-)

18 mélymagyar 2004-09-12 14:12:55 [Válasz erre: 15 tagliavini 2004-09-12 09:53:44]
Érveid súlytalanok. Hogy Bartók hol tartott 04-ben, érdektelen, mert hamarosan a Kékszakállú Wagner úrnál, meg a Csudésznij Mandarinnál tartott. Dvorák visont megmaradt a nyúlós folklórisztikus nyafogásnál.

17 tagliavini 2004-09-12 13:02:34 [Válasz erre: 16 B. Kurtag 2004-09-12 11:59:30]
Szeptember 26-án a Zeneakadámián, se győződj meg róla te is [url]http://fidelio.hu/images/adsfiles/Csillagok_randevuja_berlet_ajanlo.pdf;itt[/url].

16 B. Kurtag 2004-09-12 11:59:30 [Válasz erre: 11 tagliavini 2004-09-11 15:49:26]
tagliavini: Meg tudnád mondani, mikor és hol?

15 tagliavini 2004-09-12 09:53:44 [Válasz erre: 12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39]
Jó, ne hallgasd. Nincs ezzel baj. Nekünk itt a XXI. században az a szerencsénk, hogy zenei ízlésünket Bartók és Kurtág formálhatta. De Dvorák 1904-ben meghalt, legfeljebb Mahler vagy Richard Strauss műveit hallgathatta (volna). Szerintem Brahms anakronisztikusabb zeneszerző nála (talána arra gondoltál, Dvorák Brahms-epigon?) Van ebben valami (a fiatal Dohnányi is az volt) - a mi számunkra, de száz éve ez egyáltalán nem így jött le. Az utóromantikus repertoár megítélése mindig nehéz, de szerintem Dvorák művei, mondjuk a szláv táncok és a Legendák igenis szépek és szórakoztatóak. Naná, hogy meg sem közelítik Bartókot, persze, hogy ő nagyságrendekkel jobb zeneszerző Dvoráknál, de ne feledd 1904-ben Bartók is csak a Kossuth-szimfóniánál tartott. Dvorákot romantikusként a cseh néplélek érdekelte, imádta a szimfonikus költeményt és a hagyományos formákat (szimfónia, versenymű, nyitány, zongoranégyes, vonósnégyes, zongoraötös, requiem, Stabat Mater stb.) - és talán valóban kevésbé volt progresszív, mint Csajkovszkij.

14 B. Kurtag 2004-09-11 22:58:32 [Válasz erre: 12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39]
Ha jártál már Csehországban, megláthatod, milyen szép hangulatokat írt le zenéjében Dvorák, és attól függetlenül, hogy Bartókhoz képest \"slágergyáros\" volt, mesterien bánt a nagyzenekarokkal.

13 wurm 2004-09-11 19:23:26 [Válasz erre: 0 tagliavini 2004-09-10 16:08:13]
Hát nincs topikja Bartóknak sem. Pedig ő is értett a kottaíráshoz. Ha zongorázni tudnám a különbséget...

12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39 [Válasz erre: 11 tagliavini 2004-09-11 15:49:26]
De, feledkezzünk meg! Dvorák még annyit sem ér, mint a papíros, melyet \"zeneköltésre\" használt... Százszor lejárt epigon. Nem akarom hallgatni!

11 tagliavini 2004-09-11 15:49:26
Ne feledkezzünk meg a Legendákról, a szláv táncokról, vagy a versenyművekről sem. Nemsokára Mischa Maisky játssza Budapesten a Gordonkaversenyt, nem lesz akármilyen élmény.

10 B. Kurtag 2004-09-11 09:47:28 [Válasz erre: 9 Búbánat 2004-09-11 08:45:47]
Hm. Nem semmi..

9 Búbánat 2004-09-11 08:45:47
Egy operakülönlegesség: Az ördög és a Kata, 3 felvonásban. 1899-ben volt a bemutatója. Ebben a művében a népi tánc és dal elemei wagneri vezérmotívumos szerkesztéssel társulnak. Különösen jól sikerült a pokolbeli táncmulatság rajza. A zene csupa lüktetés, csupí szín; magával ragadó lendületét páratlan dinamikai hatások fokozzák. Mindezek fényében féltve őrzöm az opera videófelvételét, amely a Wexfordi Fesztiválon készült 1988-ban. A Radio Telefis Etreaun Szimfonikus Zenekar és Kórust Albert Rosen vezényelte. A szereplők: Peter Lightfoot, Anne Marie Owens, Joseph Evans, Kristine Ciesinski, Marko Putkonen, Joan Davies, Kathleen Tynon voltak. Különleges vizuális hatásokkal operált a rendező. Mindössze 112 perc az egész, tömör és szuggesztív hallgatni és látnivaló.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.