Bejelentkezés Regisztráció

Antonín Dvořák


242 Hangyászsün 2024-04-18 10:20:33 [Válasz erre: 236 Héterő 2024-04-17 18:51:55]
Az angol cím - The Spectre's Bride - egyértelmű birtokos szerkezet. A német Die Geisterbraut anyanyelvűben is azt a tévképzetet keltheti, hogy a menyasszony bizony halottként ünnepli a nászát. Ha Die Braut des Gespenstes lenne a fordítás, mindjárt más lenne a kis menyasszonyka (copyright by Mr. F. Z.) * fekvése. Mivel az átlagos magyar koncertlátogató, így szerény személyem is csak a MüPában tartott maraton https://m.mupa.hu/program/komolyzene-opera-szinhaz/dvo-ak-maraton-2009-02-28_10-30-bbnh alkalmával értesült a mű létezéséről. 15 év távlatából nincs már meg a műsorfüzet, amelyben simán el lehetett volna kerülni a cím okozta félreértést, ha A kísértet menyasszonya szerepel benne.  Érdekes, hogy a menyasszonynak szokás szerint mindkét fél számára nyilván szép színes, virágmintás inget kell fonnia/szőnie/hímeznie, amit a kísértet számon is kér tőle, miközben felszólítja, dobja el a magával vitt 3 kegyszert (imakönyv, rózsafüzér, a néhai anyjától örökölt keresztes nyaklánc), aminek hatására mindannyiszor egyre nagyobb távolságot tesznek meg egyetlen pillanat alatt.
*Amúgy nagyon nem komolyzene-rajongó exkollégám kedves kifejezése.

241 Hangyászsün 2024-04-18 10:03:41 [Válasz erre: 234 Héterő 2024-04-16 23:42:17]
Ha már rémtörténet, kézenfekvő Erben balladájának a jó egy évszázaddal korábbi, iskolát teremtő Lenoréval (Gottfried August Bürger költeménye) való összehasonlítása. Mindkettőben közös a menyasszonyáért eljövő halott vőlegény, "aki" viszont Lenore*/a névtelen cseh parasztlány istenkáromlása miatt jelenik meg késő éjjel a falusi háznál. Már az elején eltérés mutatkozik, ami a vőlegény eltűnését illeti, Lenore életben lévő anyjáról nem is szólva.  Innen aztán még inkább különbözik a 2 költemény, különös tekintettel a végkifejletre. Hogy a célközönségként szolgáló gyermekek számára mennyire szelídítik meg a népmeséket, az eredeti történetek véres brutalitását radikálisan letompítva, arra éppen Dvořák egy másik műcsoportja, a 4 szimfonikus költemény igencsak ékes példa. (A Hősi ének is késői mű, de nincs cselekménye, és nem Erben írásán alapul.)
*Liszt remek melodrámáját érdemes meghallgatni.

240 Hangyászsün 2024-04-18 09:50:57 [Válasz erre: 234 Héterő 2024-04-16 23:42:17]
A kísértetmenyasszonyt Mo.-on először a 2008-as Dvořák-maratonon adta elő a Rádiózenekar+ -kórus cseh karmesterrel és szólistákkal, ez a koncert volt a napindító. Én magam is hallottam, sőt ma este is megyek. :O))) Sör a Mester dicsőségére a hűtőbe bekészítve.

239 takatsa 2024-04-18 09:21:03 [Válasz erre: 237 Edmond Dantes 2024-04-17 21:03:10]
Látszik, hogy nem olvasol szakirodalmat (Lidl, Spar, Aldi, stb relkámújságok), de az is lehet, hogy az említett szakkifejezést túl gyorsan olvastad. Mert ha szótagolnád: pác - só, akkor azonnal megvilágosodna minden. Példamondat: Vidámabb lesz az életed, ha pácsóval ízesíted a kenyered. :)

238 Héterő 2024-04-18 00:41:18 [Válasz erre: 237 Edmond Dantes 2024-04-17 21:03:10]
Ha nem érted, akkor bizony benne vagy a pácban.
Én a bajazzo  magyar (?) szót nem értettem soha, pedig gyakorta emlegetik egy olasz kisopera kapcsán. Ám az olasz szótár nem ismeri, a német szótár viszont igen. Így lett az olasz pagliaccio-csizmából magyar talp alá való. Igen, eléggé alávaló.
A nászing pedig inkább a to nasz angol ige present continuous alakja.

237 Edmond Dantes 2024-04-17 21:03:10 [Válasz erre: 235 takatsa 2024-04-17 13:39:03]
Dehogynem jöttèl volna rà, csak fonetikusan ìrtàk: "nothing". Ìgy màr èrthető/bb? ;-) ... de mi az a "pàcsò"?

236 Héterő 2024-04-17 18:51:55 [Válasz erre: 235 takatsa 2024-04-17 13:39:03]
Ráadásul egy batyunyi van a darabban. A cseh folklór sajátos jelensége, hogy a menyasszony nászinget készít.
Szakértők szerint ez a szerző legkiválóbb műve, még a közkedvelt Rusalka sem versenyezhet ezzel a grandiózus alkotással.
A cím pedig a magyar címbakik sajnálatosan számos halmazát bővíti: nem a menyasszony "van kísértetből", ő hús-vér-ara. Az is csak addig, amíg rá nem jön a turpisságra.

235 takatsa 2024-04-17 13:39:03 [Válasz erre: 234 Héterő 2024-04-16 23:42:17]
Ez a "nászing" baromi jó. Itt a szövegkörnyezetből kiderül, hogy mit jelent, de úgy önmagában állva, nem biztos, hogy rájöttem volna az értelmére. 
Így jártam a reklámújságokban gyakran előforduló "pácsó" kifejezéssel, évekbe telt, amíg rájöttem a jelentésére. A "munkászokni" értelmezése ezek után már nem okozott nehézséget.

234 Héterő 2024-04-16 23:42:17
A Pesti Vigadóban kerül színre 2024. április "18.," csütörtökön 19:30-tól "várhatóan" 21:00-ig
                ANTONÍN DVOŘÁK: "A kísértetmenyasszony" című darabja.
Pavla Vykopalová mutasson szép mintát Antonín Dvořák grandiózus remekművéből:
               Maria Panno, při mně stůj
A szoprán neve nem -ova, mint az NFZ-tájékoztatóban, a zeneszerző keresztneve pedig nem ANTONIN.

Érdekesség, hogy a darab igazi, cseh címe Svatební košile, azaz Nászing, az angol cím pedig The Spectre's Bride.
A tájékoztató azt írja, hogy a mű "egy menyasszony és meghalt (sic) vőlegénye túlvilági nászáról szól".
Kissé aggódom, hogy az az ígéret, miszerint a stáb "mind nyelvi, mind stiláris értelemben szavatol a tolmácsolás hitelességéért", vajon sikeresen teljesülhet-e.


233 Búbánat 2024-02-05 11:42:18

Még mielőtt külföldi operatársulatok elhozták volna Magyarországra a Ruszalkát, már készült belőle magyar nyelvű rádiófelvétel: keresztmetszet-féle.  

A Magyar Rádió évtizedeken keresztül sugározta az opera részleteit erről a stúdiófelvételről (is):

1955. szeptember 19., Kossuth Rádió, 19.02 – 20.00

„Bemutatjuk új operafelvételünket”

„Részletek Dvorzsák A sellő (Ruszalka) című operájából”

Közreműködik a Magyar Rádió ének- és zenekara.

Vezényel: Váradi László

Szereposztás:

Ruszalka – Mátyás Mária

A herceg – Ilosfalvy Róbert

A vízirém – Jámbor László

A hercegasszony – Takács Paula

3 tündér – Szecsődi Irén, Fábry Edit, Koltay Valéria


232 Beatrice 2024-02-04 19:28:14 [Válasz erre: 231 Beatrice 2024-02-01 23:17:43]
A mai, február 4-i délelőtti előadáson a földszinten ültem. A mai előadás jobban tetszett, elsősorban azért, mert az énekesek - benyomásom szerint - kevésbé kiabáltak, kevésbé erőltették a hangjukat, jobban érvényesült a természetes hangszínük. Nyári Zoltán nem annyira volt formában ma, főleg az elején, de a többiek jobban tetszettek ma, mint a múltkor. A zenekar is árnyaltabbnak, dvořákosabbnak hangzott, bár itt szerintem még mindig van tere a fejlődésnek. Nyárin és Brassói-Jőrösön szemmel láthatólag mikroport volt, de sejtésem szerint ez nem helyszíni erősítés céljára szolgált, hanem arra, hogy felvegyék az előadást (erre utalt a színpad előtt elhelyezett számos mikrofon). Brassói-Jőrösről változatlanul nem gondolom, hogy hangszíne ideális lenne Ruszalkához, de szépen helytállt. Színészi játéka sokat segít az összhatás elérésében.

231 Beatrice 2024-02-01 23:17:43
Szubjektív, fanyalgástól sem mentes, laikus beszámolóm a január 31-i Ruszalkáról:
Meglehet, túlságosan nagy várakozással mentem el az előadásra, ezért csalódtam.
Első Ruszalka-élményem Prágában volt, és, bár abban az előadásban se a szoprán, se a tenor nem volt a helyzet magaslatán, engem abszolúte lenyűgözött ez az opera, a történet is, meg különösen a varázslatos zenekari hangzás. (Amerikai vendégkarmester vezényelt, de a prágai operazenekarok talán még karmester nélkül is remekül eljátsszák a Ruszalkát.) Mikor megtudtam, hogy Halász Péter fogja vezényelni a pesti előadást, örültem a hírnek, hiszen nevezett maestro korábbi benyomásaim szerint igencsak otthon van annak a korszaknak a zenéjében. Sajnos korai volt az örömöm, mert a jelek szerint ez az affinitás a cseh zenére már nem feltétlenül terjed ki. Dvořák nem Richard Strauss. A megvalósított zenei kíséret legfeljebb nyomokban tartalmazta a szláv lírát, a szláv melankóliát, aminek az egészet át kellene hatnia, és ami annyira ott van a népzenéjükben is. A zenekari teljesítmény egyébként se tetszett, hallottam pontatlan, elkent belépéseket (jó, jó, más előadásban is előfordul ilyesmi), valamint nem egyszer kihallottam egyes hangszereket, holott a III. emelet közepén elég integrált szokott lenni a hangzás.
A főszereplők közül egyedül Nyári Zoltán keltett bennem olyan benyomást, hogy ő akár cseh énekes is lehetne. (Tudható, külföldön is énekli a Herceg szerepét, míg a többiek valószínűleg most debütáltak szerepükben.) Brassói-Jőrös Andreáról az a benyomásom, hogy nemcsak a (hangi) kamatokból énekelt, hanem a tőkéhez is hozzányúlt időnként. Meglehet, ennek az az oka, hogy a karmester - mint az egy online interjúból kiviláglik - megköveteli a megfelelő volument. Ez az énekesnőt valószínűleg erején felüli erőfeszítésre kényszeríti. A magas hangjai az én fülemben nem hangzanak szépnek, lehet, hogy ennek is a túlzott igénybevétel az oka.
Rálik Szilvia végigrikácsolta a szerepét, lerontva a kedvező benyomást, amit a nyáron szereztem róla a margitszigeti Attilában. A Vízimanó szerepe basszust kíván, Szemerédy Károly pedig tudtommal bariton. Megtette amit lehetett, de maradt némi hiányérzet bennem. Gál Erika mély hangjai sem voltak igazán meggyőzőek. Meglehetősen blazírt boszorkány, de lehet, hogy ez rendezői koncepció: a nő belefásult, hogy szerelembe esett vízitündérek folyton könyörögnek neki, hogy változtassa őket emberré, ő megteszi, aztán a történet rosszul végződik.
A mellékszerepeket jól osztották ki. Kiemelkedik közülük Topolánszky Laura a Kukta szerepében, igazolva a tételt, hogy valójában nincsenek kis szerepek.
A rendezés elfogadható, a jelmezek látványosak. Nagy szerep jut a koreográfiának, a víz hullámzását textilek mozgatásával sűrűn imitáló táncosok karizmai alaposan igénybe lehetnek véve. Jó ötlet a Boszorkány fekete macskájának megjelenítése egy jelmezbe bújt mozgásművész által.
Összességében az előadás zeneileg számomra nemcsak a prágai előadás színvonalát nem érte el, de a nem olyan rég a Müpában látott, rövidített verzióét sem (ott volt egy igazán adekvát címszereplő, Bakonyi Anikó, meg egy valódi basszus Vízimanó, Kiss András).
Úgy vélem, az operaházi előadás a tegnap hallott állapotában nem igazán alkalmas arra, hogy ezt a - szerintem - csodálatos operát a pesti operaközönséggel megszerettesse. A csoda elmaradt. Még talán javíthatnak. (Meg fogom nézni még kétszer.)

230 Hangyászsün 2024-02-01 22:08:44 [Válasz erre: 229 Edmond Dantes 2024-02-01 10:21:03]
Annyiban szerencsésebb vagyok, hogy lassan 20 éve zenehallgatós alapon ismerem a Rusalkát, és itt van a Fleming-/Mackerras-felvétel CD-n, a kísérő füzetben az eredeti szöveggel és angol/német/(francia) fordítással. Baráti társaságban visítoztunk a röhögéstől, főleg az 1. felvonás Vízimanó-nimfa, ill. Ježibaba-jeleneteinek szövegein. Nem tehetek róla, jókat derülök egyes cseh szavakon, mint pl. chlapec, hočička, a mássalhangzó-torlódásokról (zmrzlina, prst) nem is szólva.

229 Edmond Dantes 2024-02-01 10:21:03 [Válasz erre: 228 takatsa 2024-02-01 09:58:52]
Èrtem, ebben is sok igazsàg van ès te/ti vagy/tok ebben jàrtasak. Azt mondanàm, modus vivendi-nek, hogy (köz)ismert operàknàl talàn tènyleg ès inkàbb előtèrbe kerülhet a mű(vèszi/bb)fordìtàs. Ebben az esetben (Rus/z/alka) viszont egyfajta "nyers"  ismeretterjesztès is a szõveg ill. annak olvasàsa. Szàmomra biztosan. Làttam a MET Fleminges produkciòjàt, az volt elsõ Ruszalkàm, meglepően megfogott a zene, de ott ugye (?) nem volt magyar felirat ès hiàba tudtam kb. h. miről szòl a mese, pontos szövegismeret hìjàn kisebb volt az èlvezeti hatàs.

228 takatsa 2024-02-01 09:58:52 [Válasz erre: 227 Edmond Dantes 2024-02-01 08:54:56]
Azt hiszem, hogy ez ennél egy picit bonyolultabb. Ha leemelsz egy nem magyar író által írt könyvet a könyvespolcodról, és beleolvasol, akkor nem a nyers, szó szerinti szöveget olvasod, hanem műfordítást. Minden egyes műnél - így a librettónál is - a tartalom és a forma egységet képez. És a jó műfordításnak ezt az egységet kell egy másik nyelvre konvertálnia. A tartalom nem egyenlő a szószerintiséggel, a szavak összességével, hiszen nagyon gyakori az, hogy az egyes nyelvek ugyanazt a gondolatot más szavakkal fejezik ki. Én a fordítási eljrást úgy képzelem el, hogy a szavak halmaza egy gondolatot fejez ki, tehát a szavakból el kell jutni a szavak által kifejezett gondolatig, és ezt a gondolatot kell átültetni a másik nyelvre, úgy, hogy az eredeti forma is - amennyire lehetséges - megmaradjon. Ebben a kontextusban a nyers fordítás csak egy közbeeső állapot. A régebbi opera-fordítások legnagyobb problematikája az volt, hogy az eredeti formát kellett teljes mértékig leképezniük, azért, hogy a lefordított szöveg az eredetihez hasonló módon, prozódiailag is megfelelő legyen, énekelhető legyen. Ez a tartalom szemszögéből időnként szinte vállalhatatlan kompromisszumokat eredményezett. Manapság már egyszerűbb a helyzet, hiszen a lefordított szöveget nem kell énekelni, így a szöveghűséget sokkal jobban meg lehet valósítani. Ettől függetlenül, mint minden más irodalmi alkotásnál, úgy ebben az esetben is, a forma változatlanul lényeges, a lefordított szövegnek nemcsak a szavak jelentését, hanem az eredeti libretto szavakon túli szépségét is át kell adnia. 

227 Edmond Dantes 2024-02-01 08:54:56 [Válasz erre: 225 Héterő 2024-01-30 15:00:56]
Màr ìrtam, mennyire fontosnak tartom a szövegek magyar nyelvre fordìtàsàt, olvasàsàt előadàs közben. Tegnap este is vègig fèl szemmel a Rus(z)alka szövegèt olvastam. Megejtően kifejező ès vàlasztèkos szöveg. A fordìtàs rìmek nèlkül is èlvezetes. Ùgy vèlem, egy itt ennyire ismeretlen darab követèsèhez legfontosabb a szöveghű (nyers?) fordìtàs. A rìmes műfordìtàs valszeg a pontossàg rovàsàra menne. Aki meg nem olvassa a szöveget, mèg kevèsbè, ùgyis mindegy.

226 Hangyászsün 2024-01-31 16:14:44
Ha már Dvořák és a szellemvilág: Április 18-án a Pesti Vigadóban adják elő(NFZ /kórus) tudtommal másodszor idehaza a halhatatlan szerző igencsak kiváló A kísértetmenyasszony c. kantátáját. Jó kis rémtörténet, először a MüPa 2009-es, sorrendben 2. maratonján szólaltatták meg.

225 Héterő 2024-01-30 15:00:56
A Rusalka-libretto cseh nyelven versben van - és gyönyörű! Magyarul is lehet verses.
          Rusalka I
https://www.youtube.com/watch?v=DHOlkqEODSU
          Rusalka II
https://www.youtube.com/watch?v=lmGcfW_0IEg
          Rusalka finale
https://www.youtube.com/watch?v=gcNXSfCQ2A4
          A legismertebb: Měsíčku na nebi hlubokém
https://www.youtube.com/watch?v=tikBiZwCnW8

224 Búbánat 2024-01-29 14:34:04

Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”

Dvořák-premier az Operában: Ruszalka

A műsorban tudósítás hangzik el a  Magyar állami Operaház premierje előtti egyik próbáról, az Opera Café-tól kölcsönzött felvételéről, amelyben a „felkészülés koncentrált pillanatai” között megszólal a rendező, Szikora János, a címszereplő Brassói-Jőrös Andrea, a Herceget alakító Nyári Zoltán és a házigazda-műsorvezető, Gyüdi Melitta.

 Szerkesztő: Magyar Kornél

Elhangzott: 2024.01.28. 20:04

Visszahallgatható: itt


223 Búbánat 2024-01-29 14:26:44 [Válasz erre: 222 Norna3in1 2024-01-29 11:57:43]
Köszönöm! Tényleg, ez igen mesebeli, szép Ruszalka-operafilm!

222 Norna3in1 2024-01-29 11:57:43
Nem éppen MÁO, de Ruszalka.... gyönyörű operafilmet találtam itt: https://www.youtube.com/watch?v=WIElTGa_wyI

221 Búbánat 2024-01-28 14:04:49
Jelenségek hálójában - Szikora János a Ruszalkáról és az élet szépségeiről

/Új Ember 2023. december 24–31-i ünnepi szám, a Mértékadó kulturális melléklete/

„Színész, színházi, opera- és filmrendező, színigazgató. Szikora János több mint negyven éve van jelen hivatásaival a hazai kulturális életben. 1989-ben dolgozott először az Operaházban, a Salomét követően többek között a Carment, a NormátA bolygó hollandit és a Werthert is megrendezte. Egyik legjelentősebb, zenei léptékében mindenképpen legnagyobb „olvasatvállalása” Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című zenedrámájának magyarországi bemutatója volt 2014- ben.

Tíz év elteltével most ismét egy olyan, alaprepertoárba kívánkozó remekművet visz színre, amely saját produkcióként először kerül a Magyar Állami Operaház műsorrendjébe.”

 /Pallós Tamás/ - (2-3. oldalon)

[...] „[Nádasdy Kálmánnak] volt egy nagyon fontos, lényegében az egész rendezői pályámat beragyogó elve: Ne a jelentést ábrázold, hanem a jelenséget! Arra utalt, hogy operák színpadra állításakor a jelenség maga a zene, a szöveg, illetve a librettó keletkezésének ideje és közege. A jelentés megmutatása eredményezi a didaktikus rendezői belemagyarázásokat. Kétségtelen, hogy e jelentős előadások között is akadnak nagyon hatásosak, de ezeket kevésbé szeretem; nem ez a fajta rendezőalkat vagyok. Sokkal inkább abba az irányba mozdulok el, hogy a jelenséget járjam körbe, a jelentés megfejtését, az interpretációt pedig a nézők fantáziájára bízom." [...] 


220 Búbánat 2024-01-27 14:23:32 [Válasz erre: 219 -zéta- 2024-01-27 10:56:57]

Kedves Zéta!

Az Élet és Irodalom 2009. március 6-i (10.) számában Koltai Tamás Az elsüllyedt hableány című operakritikájában a Debreceni Csokonai Színház saját Ruszalka produkciójáról úgy fogalmaz, hogy magyarországi bemutató.

Ugyancsak Koltai Tamás, a Színház című lapban megjelent operakritikájában (2009. május 1.) írja le:

„A debreceni előadás jócskán megkésett magyarországi, magyar nyelvű bemutató. (Eddig egy 1956-os pozsonyi és egy 2008-as kassai vendégjátékon láthatta a hazai közönség Budapesten, illetve Miskolcon.)”

Koltai nem említi, de mi már tudhatunk az 1956-os Erkel Színház-béli pozsonyi színház vendégjátékát húsz évvel követő Prágai 

Nemzeti Színház vendégjátékáról is az Operaházban.  Kérdés inkább azon lehet, hogy saját produkciót vagy vendégjátékot 

tekintsünk magyarországi bemutatónak?


219 -zéta- 2024-01-27 10:56:57 [Válasz erre: 218 Búbánat 2024-01-26 21:58:07]
Kedves Búbánat,
A Ruszalka magyarországi bemutatója nem 2009-ben volt Debrecenben, hiszen - vendégjáték keretében - az Operaházban 1976-ban, az Erkel Színházban 1956-ban is adták már, lásd DigiTár...

218 Búbánat 2024-01-26 21:58:07 [Válasz erre: 124 Búbánat 2014-02-02 00:28:42]

Az OPERA holnap először tűzi műsorra - saját produkcióban - Dvořák Ruszalka című operáját. „A hangját szerelméért feláldozó hableány történetére, ami a cseh operairodalom egyik legikonikusabb darabja”, meg Szikora János rendezésére kíváncsian, már a hivatalos bemutató-előadás előtti főpróbára zsúfolásig megtelt tegnap az Operaház nézőtere.

Számomra élőben ez volt a negyedik Ruszalkám: 1989. február 8., Pozsony, Slovenské Narodné Divadlo (Szlovák Nemzeti Színház); 2009 februárja, Debreceni Csokonai Színház – az opera magyarországi bemutatója; 2014 februárja, Bécs, Állami Opera. Tehát a legutolsó Ruszalka-élményem csaknem napra pontosan tíz évvel ezelőtt a STOP-hoz kötődik, ahol kiemelkedő énekes nagyságoknak tapsolhattam, de a rendezés horrorisztikus elemei is igencsak hatottak...(erről részletesen beszámoltam a Dvořák -topikban, a 124-es sorszám alatt. lásd itt.)

Halász Péter karmester mindkét szünet utáni felvonás kezdete előtt, elnézést kért a közönségtől, türelmünket kérve, mert még „csiszolgatta” az első felvonásból a zenekari részek néhány ütemét, amelyeket újra eljátszatott.

 Nem kívánok szólni, milyen erős benyomások értek minket Dvořák operáját nézve-hallgatva, legyen meglepetés, de azért annyit mégis elmondhatok az új produkció rendezését, a látványvilágát, az énekesi és zenei oldalát is tekintve, hogy a közönség igen magas hőfokon nyilvánított pozitív tetszést az előadás végén, mindenki sugárzott az örömtől – fenn a színpadon előadók is!  

Az OPERA vélhetően egyik munkatársa a tapsrend alatt, kezében egy szép virágcsokorral, belépett a színpadra, odalépett Rálik Szilviához, akinek átadta a bokrétát, majd kivonult. Szeretném tudni, vajon e tiszteletmegnyilvánulás mögött mi állhatott, és hogy a nyílt színpadon, egyedüliként Rálik kapott tőle ilyen kedves elismerést.


217 Búbánat 2023-05-27 11:12:18

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése (19.00 – 21.50):

Antonín Dvořák: Ruszalka

Háromfelvonásos opera

Szövegét Jaroslav Kvapil írta

Vez.: Szemjon Bicskov

Ea.: Prágai Filharmónia Énekkara (karig.: Lukáš Vasilek),

Cseh Filharmonikus Zenekar

Szereposztás:

Ruszalka - Asmik Grigorian (szoprán)

Herceg - Dmytro Popov (tenor)

Az idegen hercegnő - Jana Kurucová (szoprán)

Boszorkány - Jamie Barton (mezzoszoprán)

Vízimanó - Jan Martiník (basszus)

Kukta - Štěpánka Pučálková (szoprán)

Erdőőr - Boris Prýgl (tenor)

Erdei tündérek - Markéta Klaudová (szoprán), Markéta Cukrová (szoprán), Monika Jägerová (mezzoszoprán)

Vadász - Jiří Brückler (bariton)

(Prága, Rudolfinum, Dvořák-terem, 2022. szeptember 19.) 


216 Heiner Lajos 2021-02-19 21:45:12

Van itt valaki, akinek mond valamit az a név, hogy Josef Kuchinka?


215 Corvette 2021-02-19 13:14:05

A bombasztikus előadások kedvelőinek ez egy jó opció. Három éve dobták piacra. Van pár magyar is a zenekarban.

Symphony No. 9 in E Minor, Op. 95, B. 178, "from the New World": III. Molto vivace · Malaysian Philharmonic Orchestra · Claus Peter Flor


214 Corvette 2021-02-19 12:52:56 [Válasz erre: 213 ladislav kozlok 2021-02-19 10:08:20]

- Képzeld Julikám, tegnap az én drága Lajosommal voltunk egy komolyzenei koncerten! Dvorak IX. szimfóniáját hallgattuk meg. Hogy milyen volt? Hangos! Nagyon hangos!

Hát igen. Ezt a művet előszeretettel szokták hangosan játszani. A zenészek mentségére legyen mondva, a kotta tálcán kínálja ezt az opciót. Egy Bösendorfernek sem lehet ellent állni. Aki egy ilyet megpillant, már ugrik is neki, és miközben izomból veri a legalsó billentyűt, valósággal rázkódik a gyönyörűségtől, mert ilyen csodálatos alvilági mélyeket még a Sonus Fabere sem képes otthon kiokádani magából, pedig az többe volt, mint ez a két tonnás izé.

Aztán jön ez a szlovák karmester, ez a Lenárd, aki fordít a dolgon és azt mondja, hogy kérem, ez a szimfónia se nem dráma, se nem epika, hanem líra. Noseda ugyenezt csinálta Csajkovszkij 4. szimfóniájával. Az eredmény? Egy új Csajkovszkij mű. Ezt tényleg lehet? Ilyen egyszerűen kilépni a jól megszokott előadói kánonból? Lehet. Persze. Zenei fantázia és merészség kérdése az egész. Mondjuk, aki a mai napig abban a hitben él, hogy a játékban folyton ott kell lobognia a tűznek, a kifejezés olthatatlan vágyának, annak hiába is magyaráznám ennek a végletekig letisztult és őszinte érzelmekkel teli szlovák előadásnak a nagyszerűségét. Az ilyen megérdemli, hogy Dvorák apropóján folyton leszőnyegbombázza egy zenekar.


213 ladislav kozlok 2021-02-19 10:08:20 [Válasz erre: 211 Corvette 2021-02-18 22:26:43]

Meg van bocsájtva, koszonom  azt a sok szép felvételt  amelyeket szlovák muvészek tolmácsoltak.   


212 daunerni 2021-02-18 22:57:35 [Válasz erre: 210 Heiner Lajos 2021-02-18 22:19:50]

Az biztos, hogy én ittam! :-)


211 Corvette 2021-02-18 22:26:43 [Válasz erre: 210 Heiner Lajos 2021-02-18 22:19:50]

?


210 Heiner Lajos 2021-02-18 22:19:50 [Válasz erre: 209 Corvette 2021-02-18 21:25:43]

Te ittál a hozzászólásod előtt? Vagy viccnek szántad?


209 Corvette 2021-02-18 21:25:43

Most, hogy végre fellebbent a fátyol a tegnapi borzasztóan nehéz feladványról, megmutatnám a létező legjobb felvételt és kiadványt ebből a szimfóniából. Tessék:

III. Molto vivace

Label: Gold Fidelity – GF 550094
Released:1988

 


208 Búbánat 2021-02-17 17:27:20 [Válasz erre: 205 Búbánat 2021-02-07 17:22:09]

Bartók Rádió sugározza ma este, 20:25 – 22.00  

Antonín Dvořák: Stabat Mater

A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye 

Vezényel: Csaba Péter

Kertesi Ingrid (szoprán),

Megyesi Schwartz Lúcia (alt),

Fekete Attila ének (tenor),

Kovács István (basszus)

és a Debreceni Kodály Kórus (karig.: Szabó Sipos Máté)

 (Zeneakadémia, Nagyterem, 2019. április 4.)

(Ism. március 8., 13.25)


207 perempe 2021-02-08 21:43:45 [Válasz erre: 206 Klára 2021-02-07 20:02:38]

off:

Ha gyermekek elvesztése, akkor a Ken Russell-féle, 1974-es Mahler film kötelező.


206 Klára 2021-02-07 20:02:38 [Válasz erre: 205 Búbánat 2021-02-07 17:22:09]

A három gyermek elvesztése, annak fájdalma és az ezek által kiváltott Stabat Mater számomra teljesen érthető volt. Erről beszélt is a filmben!


205 Búbánat 2021-02-07 17:22:09 [Válasz erre: 203 ladislav kozlok 2021-02-07 12:08:27]

Nem tudom, hogy mennyire jött át a filmből a Stabat Mater komponálásának időszaka; korábban saját koncertélményemnek adtam hangot itt, amikor ezt írtam: 

Rövid időn belül családi gyászok sokasága - felesége és három gyermeke (két leány, egy fiú) halála - kiváltotta fájdalom inspirálta ezt a hatalmas, katartikus kisugárzású kantátáját, ami véleményem szerint zenei szövetével túltesz a többi jelentős szerző ismert, értékes Stabat Mater-feldolgozásain. Az 1877-ben zenekarra, vegyeskarra, orgonára és négy szóló hangra komponált nagylélegzetű kompozíciója lélegzetelállító, torokszorító, csodálatos alkotás!


204 Klára 2021-02-07 13:33:06 [Válasz erre: 203 ladislav kozlok 2021-02-07 12:08:27]

Köszönöm! Érdekes volt. Egy apróság felkeltette az érdeklődésemet és  utána néztem a wiki-n: a kissé egzaltált "kottamásoló" és hegedűs fiatalember, aki a tinédzser leánykát imádta, Jozef Suk, a későbbi nagy hegedűművész, zeneszerző,  a Prágai Konzervatórium tanára, majd rektora, ami valóban Dvoŕak leányát vette feleségül.


203 ladislav kozlok 2021-02-07 12:08:27 [Válasz erre: 201 Búbánat 2021-02-05 21:31:07]

Kedves Búbánat,  nagy koszonet.


202 perempe 2021-02-07 12:02:35 [Válasz erre: 201 Búbánat 2021-02-05 21:31:07]

Egyszer nézős.


201 Búbánat 2021-02-05 21:31:07

Amerikai levelek

DUNA TV

Február 5-én, 22:25-től a Dunán!

A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a Médiaklikken!

Antonín Dvořák világhírű cseh zeneszerzőről készült életrajzi film. Dvořák 53 éves korára világszerte elismert zeneszerző, a Károly Egyetem és a Cambridge-i Egyetem díszdoktora. Bécsi és londoni sikerei után New York és a híres Carnegia Hall is a lábai előtt hever. Boldog családja, felesége és számtalan gyermeke, békésnek hitt családi élete mögött azonban Dvořák mélyen őrzött egy titkot. Szerelembe esett Josefina Kounicová zongoraművésznővel, aki élete végéig a Múzsája, s nem mellesleg felesége testvére. Látványos, kosztümös film, sok-sok klasszikus zenével és melodramatikus szerelemmel. 115 éve, májusban hunyt el Antonín Dvořák, új életrajzi filmjével a nagy zeneszerzőre emlékezünk. Díjak: 2015 - 23. Cseh Oroszlán Díj - a" Legjobb televíziós film- és miniszéria" kategóriában 2015 - 10. Szöul Nemzetközi Televíziós Fesztivál - Zsűri különdíja filmdráma kategóriában

15 éve, májusban hunyt el Antonín Dvořák, új életrajzi filmjével a nagy zeneszerzőre emlékezünk.

Cseh romantikus dráma, 2015

A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott!

Feliratozva a teletext 333. oldalán.

Forgatókönyvíró: Petr Zikmund

Zene: Antonín Dvořák, Jan Jirásek, Josef Suk, Joseph Haydn, Václav Vondráček

Operatőr: Tomáš Sysel

Rendezte: Jaroslav Brabec

Szereplők:
Hynek Čermák (Antonín Dvořák)
Petra Spalková (Anna Dvořáková)
Soňa Norisová (Josefína Kounicová)
Igor Bareš (Václav Robert Kounic)
Sabina Rojková (Otilka Dvořáková)
Marie Spurná (Hodíková)
Vladimír Javorský (Josef Václav Sládek)
Petr Šmíd (Josef Suk)
Tomáš Havlínek (Oskar Nedbal)
Oldřich Vlach (orvos)
Jan Novotný (lelkész)
Zuzana Onufráková (komorna)
Milan Simácek (Hodík)

Díjak:
2015 – 23. Cseh Oroszlán Díj – a” Legjobb televíziós film- és miniszéria” kategóriában
2015 – 10. Szöul Nemzetközi Televíziós Fesztivál – Zsűri különdíja filmdráma kategóriában


200 macskás 2020-09-03 18:44:16

200


199 Búbánat 2020-09-03 10:53:52

2020.09.03  12:35 - 13:23  Bartók Rádió

Koncert dél - Hangversenykülönlegességek

 

A Bostoni Szimfonikus Zenekar hangversenye Antonín Dvořák műveiből

Vezényel: Seiji Ozawa

Km.: Frederica von Stade (ének), Itzhak Perlman (hegedű), Yo-Yo Ma (gordonka),

 Prágai Filharmónia Énekkara

1. Karnevál nyitány,

2. f-moll románc op. 11 (Perlman),

3. Az erdő csendje op. 68/5 (Ma),

4. Gesz-dúr humoreszk op. 101/7 (Perlman, Ma),

5. Ruszalka - Dal a Holdhoz (Stade),

 6. X. szláv tánc (Perlman, Ma),

7. XV. szláv tánc

(Prága, Smetana-terem, 1993. december 16. - részletek) 


198 Búbánat 2020-07-12 20:05:38

Dvořák - Rusalka

Classica TV Heute, 21:00 - 23:33 Uhr

D 2016

153 Minuten 

"Ádám Fischer dirigiert das Orchester und den Chor von La Monnaie bei einer Darbietung von Antonín Dvoráks (1841-1904) Rusalka, einer Märchenoper in drei Akten.

 Rusalka ist die neunte Oper des Komponisten und gehört auch heute noch zum Standardrepertoire tschechischer Opernhäuser.

Die Hauptrollen übernehmen Myrtò Papatanasiu , Pavel Cernoch , Annalena Persson , Willard White (Vodník, der Wassermann) und Renée Morloc (Jezibaba, die Hexe).

Eine Rusalka ist ein weiblicher Wassergeist aus der slawischen Mythologie, der in einem See oder Fluss lebt. Rusalka, eine Wassernymphe, möchte zum Menschen werden, um von einem Prinzen geliebt zu werden. Damit ihr Wunsch in Erfüllung gehen kann, muss Rusalka ihre Stimme aufgeben und sich der ewigen Verdammnis stellen, falls ihre Liebe scheitert.

Regisseur Stefan Herheim zeigt dieses lyrische Märchen, das 2016 in der Brüsseler La Monnaie aufgezeichnet wurde, auf meisterhafte Art. In dieser allseits gefeierten Interpretation nehmen die Märchenelemente manchmal erschreckend realistische Züge an, sodass man diese zauberhafte Produktion als psychoanalytische Studie männlicher Fantasien und weiblicher Archetypen verstehen könnte."


197 Búbánat 2020-07-11 10:33:12

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése

19:00 – 21.48 Antonín Dvořák: Király és szénégető 

Háromfelvonásos vígopera

Szövegét Bernard J. Lobeský írta

Vez.: Tomáš Brauner

Km.: Prágai Rádió Szimfonikus Zenekara,

Prágai Filharmonikus Énekkar

(karig.: Lukáš Vasilek)

Szereposztás:

Mátyás király - Roman Hoza (bariton),
Matěj, szénégető a Křivoklát erdőben - Jozef Benci (basszus),
Liduška, a lánya - Kateřina Kněžíková (szoprán),
Anna, Matěj felesége - Lucie Hilscherová (kontraalt),
Jeník, ifjú szénégető - Richard Samek (tenor),
Jindřich - Josef Moravec (tenor),
Királynő - Dana Burešová (szoprán),
Eva, udvarhölgy - Jana Sibera (szoprán),
Sekáček - Jan Šťáva (basszus),
Első vadász - Ondrej Koplík (tenor),
Második vadász - Michal Onufer (basszus)

(Prága, Dvořák-terem, 2019. szeptember 19.)


196 Búbánat 2019-11-06 20:45:22 [Válasz erre: 187 Búbánat 2017-11-01 10:34:45]

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza:

2019. november 6. szerda 21:50 - 23:20

MüpArt Classic

Dvořák: Stabat Mater

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

(A 2017. november 1-i hangverseny felvétele)

(90')

A középkori himnusz,- mely a keresztfa tövében fia kínhalálát sirató Fájdalmas Anya szenvedését idézi fel-, Dvořákot egy személyes tragédia, a gyermekének elvesztése felett érzett gyász inspirálta a tíz tételes mű megkomponálására. A szerzőre jellemző dallami invencióval, érzelemgazdagsággal megírt egyházzenei műve az oratórium irodalom egyik legérzékenyebb, legihletettebb alkotása, mely a bel canto stílus avatott tolmácsolójának: Riccardo Frizza olasz dirigensnek mesteri tolmácsolásában hangzik el.

Anastasia Shchegoleva (szoprán)

Vörös Szilvia (mezzoszoprán)

Paolo Fanale (tenor)

Liang Li (basszus)

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Vezényel: Riccardo Frizza


195 Búbánat 2019-11-06 20:43:29

194 Búbánat 2019-05-28 19:27:31

Mindjárt kezdődik a Bartók Rádióban:

19:35 - 22.11  Antonin Dvorák: Ruszalka (A sellő)

Háromfelvonásos opera

Szövegét Jaroslav Kvapil írta

Vez.: Charles Mackerras

Km.: Kühn Vegyeskar (karig.: Pavel Kühn), Cseh Filharmonikus Zenekar

Szereposztás:

Ruszalka – Renée Fleming (szoprán),
Herceg – Ben Heppner (tenor),
Vízimanó – Franz Hawlata (basszus),
Boszorkány – Dolora Zajick (alt),
Erdőőr – Ivan Kusnjer (bariton),
Az idegen hercegnő – Eva Urbanová (szoprán),
Kukta – Zdena Kloubová (tenor),
Erdei tündérek – Lívia Ághová, Dana Buresová (szoprán), Hana Minutillo (alt),
Vadász – Ivan Kusnjer (tenor).


193 Búbánat 2018-11-13 15:15:37 [Válasz erre: 192 Búbánat 2018-11-13 14:01:31]

Pardon, az előbbi beírásomat nem ebbe a topicba akartam tenni; a Bartók Rádióéban viszont már jó helye lesz az operafelvétel sugárzásáról való közlésemnek.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.