Bartók Rádió tegnap esti koncertközvetítése volt (20:31 - 22:00)
Újra meghallgatható a MédiaKlikk.hu oldalon: itt.
Giuseppe Verdi: Requiem
Ea.: Shirley Verrett (szoprán), Lucia Valentini Terrani (alt), Gulyás Dénes (tenor), Paul Plishka (basszus),
Milánói Scala Ének- és Zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
(Erkel Színház, 1981. június 15.)
Ism. október 22., 13.31-től
A Bartók Rádió sugározza ma 18.30 és 19.30 óra között:
Muzsikuslegendák - Claudio Abbado karmester
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila
(A 2021. október 3-i adás ism.)
Erre az emlékező cikkre most találtam:
„Édesanyja börtönbe került, amiért egy zsidógyereket bújtatott, ő maga Mahler egyik legnagyobb karmestere volt, aki jórészt az Izraeli Filharmonikusok későbbi vezetőjének, Zubin Mehtának köszönhette a karrierjét. Szenvedélyes volt, szerény, fáradhatatlan és még gyönyörű is, nem sok nála jelentősebb karmestert hordott a föld a hátán.”
„A magas művelődés utolsó sztárjai egyike, népi hőse volt, aki igyekezett oda is elvinni a zenét, ahol a szegénység útját állta, mert azt gondolta, hogy mindenkihez szól. Igaza volt.”
2020.05.07 13:35 - 15:00 Bartók Rádió
Hangversenykülönlegességek
A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye
Vezényel: Claudio Abbado
Km.: Anne Sofie von Otter, Véronique Gens, Stella Doufexis, Roberto Alagna, Bryn Terfel (ének),
Gil Shaham (hegedű),
Mihail Pletnyov (zongora),
Orfeón Donostiarra Kórus,
Dél-Tiroli Gyermekkórus
1. Georges Bizet: Carmen - részletek
a) Előjáték,
b) Habanera (von Otter, kórus),
c) Torreádor dal (Terfel, von Otter, Gens, Doufexis, kórus),
d) Cigánydal (von Otter),
e) Virágária (Alagna),
f) Induló (kórus, gyerekkórus),
2. Maurice Ravel: Spanyol rapszódia
3. Pablo de Sarasate: Carmen-fantázia (Shaham)
4. Szergej Rahmanyinov: Rapszódia egy Paganini-témára (Pletnyov)
ráadás: Johannes Brahms: V. magyar tánc
(Berlini Filharmónia, 1997. december 31.)
1933-ban ezen a napon született Claudio Abbado.
Ma éjjel ismét láthatjuk a televízió képernyőjén - M3 csatorna, 23.10 -
Verdi: Requiem
A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
Műsorvezető: Sediánszky János
Rendezte: Apró Attila
Ma öt éve hunyt el a karmester-legenda: Claudio Abbado
Rá emlékezve idemásolom azt a cikket, melyben budapesti ittléte alatt interjúvolta meg Abbadót Kiskalmár Éva
- Film Színház Muzsika, 1981. július 11.
BESZÉLGETÉS CLAUDIO ABBADÓVAL - ZENÉRŐL, KÖZÖNSÉGRŐL
„Vezényeltem a New York-i Metropolitanben, a londoni Covent Gardenben, vezényeltem Párizsban és Münchenben — s valahányszor csak visszatértem a Scalába, úgy éreztem, hogy — különösen Verdi, Puccini és Rossini zenéjéhez — ez a kórus és zenekar a legjobb a világon” — szakadt ki a vallomás a milánói Scala főzeneigazgatójából, legutóbbi budapesti vendégszereplésekor.
A Claudio Abbado vezette együttes nagy sikerrel szerepelt néhány héttel ezelőtt az Erkel Színházban: Verdi Requiemjét hallhattuk két egymást követő estén — s a második előadást (mint ismeretes) a Magyar Televízió is közvetítette.
Az élmény tehát — egy ország élménye lehetett.
A világhírű olasz karmester huzamos ittléte teremtett alkalmat e hosszabb lélegzetű beszélgetésre.
— Muzsikuscsaládba születtem, körülöttem mindenki zenélt — kezdte „curriculum vitae”-jét Claudio Abbado —: apám hegedült, anyám és a bátyám zongorázott.
Mi volt első karmesterélménye?
— Arra emlékszem, amikor hétéves koromban a szüleim elvittek a Scalába; Antonio Guarnieri vezényelt, és nagyon megragadott az, hogy e kiváló karmester egész apró mozdulatokkal milyen csodálatosan dirigálta Debussy Nocturne-jét. Még aznap este beírtam a naplómba: én is szeretném vezényelni ezt a darabot, én is karmester akarok lenni.
Sikerült — ez a vágya teljesült.
— A családunkban szerencsére mindenki azt csinálja, amit szeret — tehát a hobbinkból élünk meg, a hobbink a munkánk. Az öcsém szintén hat-hét éves korában határozta el, hogy építész lesz; a bátyám karmester a milánói konzervatóriumban, a nővérem pedig a Ricordi Kiadó igazgatója.
Hogyan kezdődött az ön karmesteri pályafutása?
— Amikor befejeztem Bécsben a karmesterképzőt Swarowskynál az Akadémián, Sienába mentem tanulni Zubin Mehtával együtt, majd a Kusszevicki- díj után Triesztben vezényeltem az első hangversenyeket, operákat. 1963-ban pedig megnyertem New Yorkban a Mitropoulos- versenyt, és ezután már minden sokkal könnyebben ment: a legnagyobb zenekarokat vezényelhettem.
Azóta sok országot bejárt, megismerte a világot — s a világ is megismerte önt.
— Két állandó zenekarom van: a Londoni Szimfonikusok és a Scala. Ezenkívül a Bécsi Filharmonikusokat szoktam vezényelni — általában a Bécsi Fesztivál nyitóhangversenyén, vagy Salzburgban, vagy lemezfelvételeket készítek velük. S éppen most ajánlották föl a Chicagói zenekar zenei igazgatói tisztét; nagyon örülök neki, de nem tudom, lesz-e elég időm rá.
Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, mennyire szívügyének tekinti az Európai Közösség Ifjúzenekarát. Hogyan, és mikor jött létre ez a fiatal nemzetközi zenekar?
— Kamarazenét, kamarazenélést tanítottam a fiataloknak a pármai konzervatóriumban — mindenekelőtt azt, hogyan kell együtt játszani. Sokat dolgoztam fiatalokkal Chicagóban, Philadelphiában is — aztán meghívtak a Nemzetközi Fiatal Zenekarok Fesztiváljára. Akkor jutott eszembe, hogy alakítani kellene egy együttest az európai fiatalokból; az Európai Közösség parlamentje támogatta a javaslatomat — így született meg négy évvel ezelőtt ez a fiatal zenekar; s most arra gondolok, milyen jó volna kiszélesíteni például magyar fiatalokkal is.
Ön szerint ki a jó muzsikus?
— Aki arra törekszik, hogy minél mélyebben megismerje a partitúrát, s ezáltal mindig föl tud fedezni benne valami újat; szerintem egy partitúra megismerésének nincs határa.
És ki a jó karmester?
— A jó karmesternek tudnia kell legalább egy hangszeren játszani, lehetőség szerint zongorán, hogy jól és könnyen igazodjék el a partitúrában; de ismernie kell egy kissé valamennyi hangszert, technikai okokból, ugyancsak a partitúrában való tájékozódás miatt. Ez a legfontosabb: a partitúra mély és átfogó ismerete; s akkor már az sem lényeges, hogy a karmester emelgeti-e a fejét vagy sem, hogy kis vagy nagy mozdulatokkal dirigál-e, hanem hogy megértesse a zenekarral (végül is a közönséggel), mi a kívánsága, milyen a zenei felfogása.
Önnek nagyon jó a kapcsolata a munkatársaival, elképzelhetetlen, hogy veszekszik vagy kiabál.
— Valóban nagyon ritkán, de azért előfordul. Például ha túl kell kiabálnom az együttest, mert sokan vannak együtt — zenekar, kórus, szólisták —, s nekem egységet kell teremtenem. Általában nagyon jó a kapcsolatom mindenkivel, és sokukkal igazi jó barátok vagyunk, nemcsak munkatársak.
Egy-egy operára való felkészüléskor világhírű rendezőkkel dolgozik együtt; bizonyára vannak vitáik is olykor-olykor...
— Viták mindig vannak, természetesen, de ezek a zenét szolgálják; a jobb előadás érdekében vitatkozunk, semmiből sem csinálunk presztízskérdést. A rendezőkkel (Strehler, Ronconi, Ljubimov) már sokszor hónapokkal, esetleg évekkel a bemutató előtt elkezdjük a közös munkát.
Min szokott a karmester vitatkozni a rendezőkkel?
— Verdi Simon Boccanegra című operáját Strehlerrel állítottuk színpadra, s akkor sokat vitatkoztunk; ő az első változatot szerette volna előadni, én pedig ragaszkodtam a másodikhoz, azzal a mély meggyőződéssel, hogy ez az igazi. Verdi levelei is ezt igazolják. A nagy zeneköltő, gyakran több változatban készítette el operáit, addig csiszolt, simított rajtuk, míg megesett, hogy csak a negyedikkel volt megelégedve (például a Don Carlos) — s ezek lettek végül is a remekművek. Tehát egyrészt azon vitatkoztunk, hogy melyik változat menjen; aztán ott, ahol Gebriele és Amelia találkozik, a kottában szerepel egy korona; Strehler azért óriási jelenetet tervezett ide, hosszú ölelést, míg végül sikerült meggyőznöm arról, hogy itt ennyit nem időzhetünk, az a korona csak a zenei hangzásra vonatkozik, és nem a jelenetre. De megtörténik az ellenkezője is, vagyis hogy én mondok le az elképzelésemről a rendező javára, illetve, mint már említettem, az előadás javára. Strehler az opera végén, Simon halálakor nagy mozgásokat szervezett: ahogy Simon búcsúzik a nemesektől, elindul, és a szegényeknél fejezi be a búcsút, majd a hajóra megy meghalni. Mindez igen gyönyörű volt és szuggesztív, és nagyon is indokolt. Tehát megkerestem az ehhez megfelelő tempót, hogy Cappuccilli, az opera címszereplője elvégezhesse mindezeket a mozgásokat.
Mitől függ a karmesterek saját stílusa?
— Minden emberre, így a karmesterekre is nagyon jellemző a személyiségük. Ez a személyiség rányomja a bélyegét minden cselekedetünkre; természetesen a vezénylési stílusunkat is meghatározza, Furtwängler például mindenki mástól elkülöníthetően, csakis rá jellemző módon vezényelte a romantikusokat. Az ő zenei mondatainak hatalmas feszültségük volt, és mindig indokoltan, értelemszerűen. Még akkor is, ha sokan felrótták neki, hogy túl lassú; pedig nem volt lassú, csak hihetetlenül mély értelmet adott a zenének. Toscaninival pedig olyan előadásokat
hallhatunk, amelyekben a zenekar csodálatosan együtt van, érezni lehet a nagy karmester hatalmas meggyőző erejét, hogy úgy alakítja a zenekart, ahogy senki más. Talán a legnagyobb karmester volt a világon.
Tehát nem a tempó és a metronóm határozza meg a zenei előadás értékét.
— A tempónak csak relatív értéke van, mint Furtwänglerrel kapcsolatban említettem. Van olyan Trisztán-előadás, amely egy félórával tovább tart, és van olyan is, amely ugyanennyivel előbb fejeződik be — s mindkettőt elfogadhatom. Ha van értelme, jelentése a gyorsabb illetve lassúbb tempónak, akkor jószerivel mindegy, mennyire tér el a megszokott gyakorlattól: nem lehet és nem szabad stopperral mérni a zene szépségét és értékét.
Ön szerint melyek a jó zenekar kritériumai?
— Nagyszerű, kiváló muzsikusok a tagjai; az erős, jó fegyelem és a repertoár kitűnő ismerete jellemzi a világ legjobb zenekarait.
Hogyan alakítja a közönség jelenléte egy-egy hangverseny, illetve operaelőadás légkörét, sikerét?
— Nagyon-nagyon fontos, sokat segít a közönség. Ha érzi az ember, hogy a hallgatóság figyel, olyan elektromos feszültség, forróság árad szét, amely inspirál, s amelytől másképp játszunk aznap, mint egész addigi muzsikusi életünkben.
Mit tapasztalt a világ különböző pontjain: a közönség megnyugvást vagy izgalmakat vár a zenétől?
— Mostanában szinte mindenütt nagy Mahler-divat van, elsősorban a fiatalok körében. Azt hiszem, ez jól tükrözi azt a kínzó szorongást, amely korunkra oly igen jellemző. A halál fokozott érzete s az élet örömeinek tisztelete: ez az a kettősség, amelyet a mai ember Mahler zenéjéből a saját tapasztalataira kivetít, s amellyel azonosul.
Ön milyen zenét szeret?
— A szép és jó zenét; amelynek értelme, jelentése van; amely ad és mond nekem valamit, bármely korból való.
Mit üzen a fiatal karmestereknek?
— Tanuljanak sokat; törekedjenek arra, hogy minél többet megismerjenek a világból. Az alapos tudással előbb-utóbb minden zenekart meg lehet nyerni.
Sohasem próbált zenét írni?
— De igen: tíz évig tanultam zeneszerzést, írtam is különböző dolgokat; de rádöbbentem, hogy döntenem kell, mert csak egyvalamire tudok megbízhatóan összpontosítani. Van, aki képes, egyszerre többfélére is, én viszont inkább csak egy mellett maradok: mégpedig első szenvedélyem, a karmesteri pálca mellett.
Nem bánja néha, hogy nem lett zeneszerző?
— De igen, időnként. Ám amíg szenvedéllyel csinálhatom azt, amit szeretek, érdemes élnem.
/Kiskalmár Éva/
2018.12.11 19:35 - 22:05 Bartók Rádió
Franz Schubert: Fierrabbas
Háromfelvonásos opera
Szövegét Josef Kupelwieser írta
Vez.: Claudio Abbado
Km.: Arnold Schönberg Kórus és az Európa Kamarazenekar
Szereposztás:
Károly király - Robert Holl (basszbariton),
Emma, Károly király lánya - Karita Mattila (szoprán),
Roland - Thomas Hampson (bariton),
Ogier - Peter Svesnsson (tenor),
Boland, mór herceg - Polgár László (basszus),
Fierrabras, Boland fia - Josef Protschka (tenor),
Florinda, Boland lánya - Cheryl Studer (szoprán),
Maragond - Brigitte Balleys (mezzoszoprán),
Brutamonte - Hartmut Welker (basszbariton),
Olivier - Jörg Schluckebier (próza),
Burgundi Gui - Rainer Brandstetter (bariton),
Normandiai Richárd - Claus Kühbacher (próza)
,Gérard von Mondidur - Michael Weber (próza),
Eginhard lovag - Robert Gambill (tenor),
Fiatalasszony Emma kíséretéből - Brigitte Pinter (mezzoszoprán)
Kapcs. 143. sorszám.
Verdi: Requiem - Claudio Abbado, Budapest Erkel Színház 1981.
Shirley Verrett, Jelena Obrazcova, Kelen Péter, Nicolai Ghiaurov, km. a Milánói Scala Ének- és Zenekara
Közzététel: 2018. nov. 4. Youtube
A Bartók Rádió mai műsorán szerepel
12:36 - 14.05 Hangversenykülönlegességek
Claudio Abbado 85
VIII/5. rész
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Johannes Brahms-hangversenye
Vezényel: Claudio Abbado
Km.: Dino Ciani (zongora)
1. d-moll zongoraverseny,
2. I. szimfónia
(Zeneakadémia Nagyterem, 1968. március 23.)
(Köv. rész: jövő csütörtök, 13.54)
A Bartók Rádió mai műsorán, 12:36 - 13.55:
Claudio Abbado 85
VIII/4. rész
A Gustav Mahler Ifjúsági Szimfonikus Zenekar hangversenye
Vez.: Claudio Abbado
1. Bartók Béla: A csodálatos mandarin - szvit,
2. Gustav Mahler: I. szimfónia,
ráadás Johannes Brahms: VI. magyar tánc,
(Budapest Kongreszusi Központ, 1987. május 5.)
Bartók Rádió, ma 12:36 – 14:19
Claudio Abbado vezényel- VIII/1. rész
A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye
Km.: Sass Sylvia (szoprán)
1. Gustav Mahler: IV. szimfónia (km.: Sass)
2. Pjotr Csajkovszkij: V. szimfónia
(Zeneakadémia Nagyterem, 1977. május 11.)
(Köv. rész: július 12., 12.36)
(A kép forrása: Café Momus - "A nap képe" rovat)
Áthoztam ide Ardelao fórumtársunk által bemásolt cikket - A nap képe topicból - itt is jó helyen van!
CLAUDIO ABBADO
(1933. június 26. – 2014. január 20.)
E m l é k é r e :
Nem mindennapi zenei élményben volt részük azoknak, akik ott lehettek az Európai Ifjúsági Zenekar bratislavai hangversenyén, melyet korunk egyik élenjáró karmestere Claudio Abbado vezényelt. A műsoron egyetlen mű: Gustav Mahler utolsó befejezett alkotása, a IX. szimfónia szerepelt. Napjaink Mahler-reneszánsza ellenére ez a hangulatilag rendkívül összetett és formabontó szimfónia aránylag ritkán hangzik el a koncerteken. A mű alapgondolata a sötét halálsejtelem, búcsúzás a világtól, melyet közben nyers humor és keserű irónia vált fel.
A Mahler-mű nehéz feladat elé állítja a zenekarokat s ezért szinte hihetetlen az a technikai tökéletesség, az a hangszín- és kifejezésbeli árnyaló-készség, amit a 14—23 éves fiatalokból álló, nagy-létszámú zenekar bemutatott. Nem kétséges: abban hogy a muzsikusok a szakmai tudás ilyen fokáig jutottak el és közben nem vesztették el a játék spontán örömét — nagy része van Claudio Abbado rendkívüli egyéniségének. Abbado mindenekelőtt a hangzáskép áttetsző tisztaságára, az egyes hangulati elemek érzékletességére törekedett. Sokáig tartó élményt jelent a közönség számára például a záró-rész csöndes átszellemültsége, mely a zenekar és Abbado tolmácsolásában megrázóbban hatott bármiféle érzelmi kitörésnél.
A 140 tagú Európai Ifjúsági Zenekar 1976 óta szerepel és Abbado kezdettől a művészeti vezetője. A tagság természetesen cserélődik s az újakat évente pályázat alapján választják ki az európai országok tehetséges muzsikusaiból, konzervatóriumi vagy zenei főiskolai hallgatókból. A mostani zenekarban öt csehszlovákiai fiatal is játszik. Nem hirtelen összeboronált együttesről van tehát szó — az egyes zenei produkciókat hosszú és szigorú próbák előzik meg. Abbado ugyanis nagyon igényes, ám a dicsérettel sem fukarkodik. Szinte csodálatos, hogy sokoldalú elfoglaltsága mellett — a milánói La Scala művészeti vezetője, a Londoni Szimfonikusok vezető karmestere volt, állandó vendég karmestere a Chicagói Szimfonikus Zenekarnak és most szeptembertől átveszi Lorin Maazel örökét: a Bécsi Állami Opera művészeti vezetője lesz — időt tudott szakítani a fiatal zenészekkel való intenzív foglalkozásra.
Az eredmény: az Európai Ifjúsági Zenekar játéka, a hangversenyeken aratott óriási közönségsiker — teljes mértékben igazolja Claudio Abbado szándékának helyességét, azt, hogy a szakmai fejlődés mellett egy ilyen összetételű zenekar a nemzetek közötti megértést is szolgálja.
Delmár Gábor
A HÉT, 1986.VIII.29.
Claudio Abbado emlékére, felvételeivel folytatódik a Classica csatorna tematikus programja a mai napon:
21.01.2018 | 12:00
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 1 IN C MAJOR, OP. 21
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
Conductor:
Claudio Abbado
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
21.01.2018 | 12:35
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 2 IN D MAJOR, OP. 36
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 13:15
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 3 IN E FLAT MAJOR, OP. 55 "EROICA"
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 14:10
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 4 IN B FLAT MAJOR, OP. 60
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 14:50
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 5 IN C MINOR, OP. 67
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 15:35
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 6 IN F MAJOR, OP. 68 "PASTORAL"
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 16:20
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 7 IN A MAJOR, OP. 92
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 17:05
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 8 (ABBADO)
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 17:40
EUROPEAN CONCERT FROM STOCKHOLM, 1998
Wagner - Tchaikovsky - Debussy – Verdi
- Wagner: Overture to "The Flying Dutchman" - Tchaikovsky: The Tempest, Symphonic Fantasia after Shakespeare, Op. 18 - Debussy: Trois Nocturnes
- Verdi: Quattro pezzi sacri.
Conductor:
Claudio Abbado
Chorus:
Schwedischer Rundfunkchor
Eric Ericson Chamber Choir
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
21.01.2018 | 19:30
BACH, BRANDENBURG CONCERTO NO. 5 IN D MAJOR, BWV 1050
From the Teatro Municipale Valli, Reggio Emilia, 2007
Duration:
00:21:09
Conductor:
Claudio Abbado
Orchestra Mozart
Ismátlések 20.00 órától a Classica csatornán.
Ma négy éve hunyt el Claudio Abbado (Milánó, 1933. június 26. – Bologna, 2014. január 20.) olasz karmester, zongoraművész.
Berliner Philharmoniker - 1989
Claudio Abbado emlékére a Classica csatorna tematikus programmal jelentkezik:
20.01.2018 | 11:15
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 6 IN F MAJOR, OP. 68 "PASTORAL"
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome (2001)
Duration:
00:43:55
Conductor:Claudio Abbado
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
20.01.2018 | 12:00
ism.: 20.01.2018 | 20:00
GALA FROM BERLIN - SONGS OF LOVE AND DESIRE
From the Berliner Philharmonie (1998)
Conductor: Claudio Abbado
Soloist:
Mirella Freni (Sopran)
Christine Schäfer (Sopran)
Marcelo Álvarez (Tenor)
Simon Keenlyside (Bariton)
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
20.01.2018 | 13:30
ism.: 20.01.2018 | 21:30
CLAUDIO ABBADO CONDUCTS MAHLER AND SCHÖNBERG
From the Vienna Musikverein (2006)
Conductor: Claudio Abbado
Soloist:
Juliane Banse (Sopran)
Orchestra:
Gustav Mahler Youth Orchestra
20.01.2018 | 15:15
ism.: 20.01.2018 | 23:15
VERDI GALA FROM BERLIN
Recording of the 2000 New Year's Eve Concert at the Philharmonie in Berlin.
Celebrating the 100th anniversary of Giuseppe Verdi's death, the Berliner Philharmoniker under the direction of maestro Claudio Abbado perform highlights from "Un Ballo in Maschera", "Don Carlos", "Rigoletto", "La Traviata" and "Falstaff".
Duration:
01:25:21
Conductor:Claudio Abbado
Soloist:
Elizabeth Futral (Sopran)
Carmela Remigio (Sopran)
Andrea Rost (Sopran)
Stella Doufexis (Sopran)
Larissa Diadkowa (Mezzosopran)
Enrico Facini (Tenor)
Massimo Giordano (Tenor)
Anthony Mee (Tenor)
Ramón Vargas (Tenor)
Lucio Gallo (Bariton)
Anatoli Kotscherga (Bass)
Alan Titus (Bass)
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
(2000)
20.01.2018 | 16:45
CLAUDIO ABBADO CONDUCTS STRAUSS AND WAGNER
Four Last Songs - Tristan and Isolde, Act II
Richard Strauss: Vier letzte Lieder (Four Last Songs); Renée Fleming, soprano.
Richard Wagner: Tristan und Isolde, Act II;
The Opening Concert of the 2004 Lucerne Festival was acclaimed as one the greatest performances of Act II of "Tristan".
Duration:
01:51:03
Conductor:Claudio Abbado
Soloist:
Renée Fleming (Sopran)
Violeta Urmana (Isolde)
John Treleaven (Tristan)
Mihoko Fujimura (Brangäne)
René Pape (König Marke)
Peter Brechbuehler (Kurwenal)
Ralf Lukas (Melot)
Orchestra:
Lucerne Festival Orchestra
(2004)
20.01.2018 | 18:40
BRAHMS: A GERMAN REQUIEM
Duration:
01:19:46
Conductor: Claudio Abbado
Soloist:
Bryn Terfel (Bariton)
Barbara Bonney (Sopran)
Chorus:
Eric Ericson Chamber Choir
Schwedischer Rundfunkchor
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
(1997)
A Bartók Rádió sugározza ma kora délután
12.36 – 14.10
A Londoni Szimfonikus Zenekar hangversenye az Erkel Színházban - az 1977. május 13-i koncert hangfelvétele
Vezényel: Claudio Abbado
1. Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára
2. Sztravinszkij: Tűzmadár – szvit
3. Beethoven: VII. szimfónia
ráadások:
a) Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Előjáték
b) Prokofjev: Rómeó és Júlia – balettszvit
Ma éjjel az M3 csatorna sugározza:
2017. november 2. csütörtök 23:20 - 01:10
Verdi: Requiem
A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
(90 perc)
Rendezte: Apró Attila
vagy én értelmezem félre, amit a szerző "modern zene " alatt ért...
Nem hinném, hogy Abbado Mehtának köszönhette a karrierjét. De tény, hogy mindketten Bécsben tanultak és Hans Swarowsky osztályában életre szóló barátságot kötöttek. Karajan nem a Bécsi Szimfonikusok, hanem a Filharmonikusok vezénylésére hívhatta meg esetleg, bár inkább maguk a Filharmonikusok szokták meghívni, kivel szeretnének dolgozni. Alapvető tévedés, hogy a modern zenéért nem lelkesedett. Gondoljunk csak a bécsi igazgatósága alatt bemutatott Wozzeck és Lulu produkciókra, valamint a Wien Modern lemezre, amelyen Ligeti, Nono, Boulez, Rihm műveit vezényli a Bécsi Filharmonikusok élén. Saját bevallása szerint is fontosnak tartotta a XX. századi alkotásokat. Lehet vitatkozni arról is, vajon Karajan tényleg a nácik leghűségesebb karmestere volt - e....
Hát ilyen megközelítésű cikket - adatokkal szolgáló életrajzot - eddig még nem olvastam Abbadóról… [url] http://www.mazsihisz.hu/2017/06/26/mai-szuletesnapos--claudio-abbado,-egy-utolerhetetlen-zsidoberenc-zseni-10677.html; Mai születésnapos: Claudio Abbado, egy utolérhetetlen zsidóbérenc zseni [/url] www.mazsihisz.hu, 2017-06-26 21:25:40
Bartók Rádió mai műsorán szerepel 22.00 – 23.00 Ars nova - a XX-XXI. század zenéje Claudio Abbado vezényel 1. Anton Webern: Passacaglia Op. 1. (1908) (Bécsi Filharmonikus Zenekar) 2. Ligeti György: Kettősverseny (1972) (Jacques Zoon - fuvola, Douglas Boyd - oboa, Európa Kamarazenekar) 3. Salvatore Sciarrino: Önarckép (1982) (Európa Kamarazenekar) 4. Karlheinz Stockhausen: Gruppen (1955-1957) (Berlini Filharmonikus Zenekar, vez. Friedrich Goldman, Marcus Creed) A mikrofonnál: Varga János Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Miklósa Erika Abbadóról: [url] http://faymiklos.blog.hu/2017/01/08/maganyos_farkasno; Beszélgetés Miklósa Erikával [/url] Forrás: faymiklos.blog.hu/2017/1/ * Egy énekes mit tud tanulni egy karmestertől? * Rengeteget. Nézzük akkor Abbadót. A legfontosabb az alázat. Előtte volt tapasztalatom Riccardo Mutival, aki úgy hatszáz méterről odaintett, hogy „ungherese, vieni”. Azt hittem nem jegyezte meg a nevemet, de most nyáron találkoztam vele Ravennában, mondtam neki, hogy biztos nem emlékszik rám, ő meg azt mondta, hogy Erika. Szóval tudta. De sose szólított Erikának. * Ez egy módszer, frászban tartani az énekeseket. Abbado nem ilyen volt, gondolom. * Addig is meglehetősen jó karmesterekkel dolgozhattam, de ő teljesen más dimenzió volt. Folytak ki az ujjai közül a hangjegyek, a zene, a tudás, a műveltség. * Hogy tudod ezt tovább vinni? * Ezt sehogy. Talán úgy, hogy bennem van. Én már a betegsége után találkoztam vele, és ez biztos sokat változtatott rajta. Nem volt érinthetetlen, mégis éreztük, hogy hol a határ, amit nem szabad átlépnünk. Közben velünk ebédelt, vacsorázott, sétált, bohóckodott. Emberien tudott viselkedni, és észre sem vetted, hogy közben átadta a tudását. Megcsináltad rögtön amit kért, mert úgy kérte. Vagy mondott egy koloratúra megoldást, ami addig eszembe sem jutott. Azt gondoltam róla, hogy egy isten, aztán rájöttem, hogy nem isten, de pont az a jó benne.
A Classica csatornán láthatjuk ma délután és este is: ROSSINI: IL BARBIERE DI SIVIGLIA Die schönsten Opernfilme 23.05.2016 13:00 LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:21:08 DIRIGENT: Claudio Abbado INSZENIERUNG: Jean-Pierre Ponnelle BÜHNENBILD: Jean-Pierre Ponnelle KOSTÜME: Jean-Pierre Ponnelle SOLIST GESANG: Hermann Prey (Figaro) Teresa Berganza (Rosina) Luigi Alva (Graf Almaviva) Enzo Dara (Doktor Bartolo) Paolo Montarsolo (Basilio) Stefania Malagu (Berta) Karl Schaidler (Ein Notar) Luigi Roni (Offizier) Hans Kraemmer (Ambrogio) Renato Cesari (Fiorello) Chor des Teatro alla Scala Orchester des Teatro alla Scala D, 1972 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 23.05., 20:00 24.05., 03:00
Délután 13 és este 20 órától láthatjuk a Classica csatornán Rossini remekművének operafilmre adaptálását: ROSSINI: LA CENERENTOLA (HAMUPIPŐKE) Die schönsten Opernfilme 09.05.2016 13:00 LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:30:51 DIRIGENT: Claudio Abbado INSZENIERUNG: Jean-Pierre Ponnelle BÜHNENBILD: Jean-Pierre Ponnelle KOSTÜME: Jean-Pierre Ponnelle SOLIST GESANG: Frederica von Stade (Cenerentola) Francisco Araiza (Don Ramiro) Margherita Guglielmi (Clorinda) Laura Zannini (Tisbe) Claudio Desderi (Dandini) Paolo Montarsolo (Don Magnifico) Paul Plishka (Alidoro) Chor des Teatro alla Scala Orchester des Teatro alla Scala BILDREGIE: Jean-Pierre Ponnelle D, 1981 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 09.05., 20:00 10.05., 03:00
Mennyivel jobb volt, mint a 31-én sugárzott Rattle gála!
A Classica csatorna sugározza délután: GALA AUS BERLIN - SONGS OF LOVE AND DESIRE Aus der Berliner Philharmonie 02.01.2016 13:15 Länge des Programms: 01:29:10 Dirigent: Claudio Abbado Solist Gesang: Mirella Freni (Sopran) Christine Schäfer (Sopran) Marcelo Álvarez (Tenor) Simon Keenlyside (Bariton) Orchester: Berliner Philharmoniker D, 1998 Nächste Ausstrahlungen: 02.01., 21:15 03.01., 04:15 Liebe und Sehnsucht lautete das Motto des traditionellen Silvesterkonzerts der Berliner Philharmoniker 1998: Wolfgang Amadeus Mozart, Le nozze di Figaro: Ouvertüre; "Deh vieni, non tardar, o gioia bella" (Christine Schäfer) - Don Giovanni: "Deh, vieni alla finestra" (Simon Keenlyside) - Die Zauberflöte: "Bei Männern, welche Liebe fühlen" (Christine Schäfer, Simon Keenlyside) - Don Giovanni: "Fin ch’han dal vino" (Simon Keenlyside); "Là ci darem la mano" (Christine Schäfer, Simon Keenlyside). Georges Bizet, L'Arlésienne-Suite: Carillon - Farandole Gioachino Rossini, La gazza ladra: Ouvertüre Giuseppe Verdi, Rigoletto: "È il sol dell’anima ... Force mio padre ... Addio" (Christine Schäfer, Marcelo Álvarez) - "Caro nome che il mio cor" (Christine Schäfer) - "La donna è mobile" (Marcelo Álvarez) - Un ballo in maschera: Eri tu che macchiavi quell'anima (Simon Keenlyside) Hector Berlioz, Le Carnaval romain Peter Tschaikowsky, Eugen Onegin: Polonaise - Briefszene der Tatjana (Mirella Freni) Giuseppe Verdi, La Traviata: "Libiamo ne' lieti calici".
Ma újból meghallgathatjuk a Bartók Rádióban: 13.38 – 14.30 Mozart: Requiem
Valami ilyesmit éreztem mindig én is, ha láttam, hallgattam.
Abbado számomra mindíg a szép EMBER volt. ( Kicsit hezitáltam, hogy a szépet szedjem-e nagy betűvel. Az is, úgy is igaz lenne. ) Halálfejnek is szépnek láttam, úgyis szerettem! Mindegy volt, csak muzsikáljon!
A Bartók Rádió esti műsorán szerepel 21.08-22.00 Mozart: Requiem Salzburgi Dóm, 1999. júliu Karita Mattila - szoprán Sara Mingardo - mezzoszoprán Michael Schade - tenor Bryn Terfel – basszus A Svéd Rádió Énekkara, A Berlini Filharmonikus Zenekar Vezényel: Claudio Abbado (Ism.: szeptember 5., 13.38)
Nincs szó, csak zene...
Megrendítő látni ezt a szenvedő arcot, aki ilyen csodára képes.
Ardelao fórumtársam A nap képe topicba belinkelte, de legyen itt is meg: [url] https://www.youtube.com/watch?v=H1AdDw_wRR4; In memoriam Claudio Abbado (1933-2014) [/url] In remembrance of Claudio Abbado, the "Lacrimosa" from Wolfgang Amadeus Mozart's "Requiem" as it was performed by the Lucerne Festival Orchestra under his baton at the Lucerne Festival in 2012.
Abbado halálának évfordulóján a Classica tv az egész következő hétvégét a maestro felvételeinek szenteli, sőt, már hét közben is gyakrabban szerepel.
Bartók Rádióban ma déltől hallgatható: 12.05 Hangversenykülönlegességek 12.05 – 13.10 Claudio Abbado utolsó hangversenye Bruckner: IX. szimfónia Km. a Luzerni Fesztivál Zenekara Luzerni Concert Hall, 2013. augusztus 26.
Ma délben a Bartók Rádióban 12.05 Hangversenykülönlegességek 12.05 – 13.34 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből - V. (befejező) rész Verdi: Requiem Shirley Verrett Lucia Valentini Ferrari Gulyás Dénes Paul Plishka - ének, Milánói Scala Ének- és Zenekara Vezényel: Claudio Abbado (Erkel Színház, 1981. június 15.)
Ma délben a Bartók Rádióban 12.05 Hangversenykülönlegességek 12.05 – 13.29 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből V/4. rész Mahler: IX. szimfónia Európai Ifjúsági Szimfonikus Zenekar Vezényel: Claudio Abbado Budapest Kongresszusi Központ, 1986. július 30. Hangmérnök: Mosó Endre Zenei rendező: Bárány Gusztáv Szerkesztő: Veisz Gábor Befejező rész: jövő csütörtök, 12.05
Úgy tudom, díszdobozban jelentek meg Verdi-operák Abbadóval.
Ma délben a Bartók Rádióban 12.05 Hangversenykülönlegességek 12.05 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből V/3. rész A Londoni Szimfonikus Zenekar játszik Vezényel Claudio Abbado 1. Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára 2. Sztravinszkij: A tűzmadár – szvit 3. Beethoven: VII. szimfónia Ráadás: a) Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Előjáték b) Prokofjev: Rómeó és Júlia - balett – részletek Erkel Színház, 1977. május 13. (V/4. rész: jövő csütörtök, 12.05)
Holnap délben a Bartók Rádióban 12.05 Hangversenykülönlegességek 12.05 – 13.39 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből -V/2. rész A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye Vezényel Claudio Abbado 1. Berg: Három zenekari darab Op. 6, 2. Wagner: Trisztán és Izolda - Előjáték és Izolda szerelmi halála, 3. Beethoven: III. (Eroica) szimfónia (Erkel Színház, 1969. szeptember 30.) (V/3. rész: jövő csütörtök, 12.05)
A Bartók Rádió ma déltől sugározza 12.05 Hangversenykülönlegességek 12.05 – 13.35 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből (V/1.rész) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Brahms-hangversenye Vezényel: Claudio Abbado Km. Dino Ciani - zongora 1. d-moll zongoraverseny (Ciani) 2. I. szimfónia (Zeneakadémia Nagyterem, 1968. március 23.) (V/2. rész: jövő csütörtök, 12.05)
El ne felejtsük! Az M1 csatornán éjjel 0.20 - 1.55 óra között Verdi Requiemjének közvetítését láthatjuk az Erkel Színházból - Abbadóval az élen! (1981) Km. a Milánói Scala énekkara és zenekara, a szólista-kvartett: Verrett, Obrazcova, Kelen, Ghiaurov.
A Mezzo csatornán ma 13.30-tól Abbado Mahler II. szimfóniáját dirigálja Mahler - Symphony No. 2 "Resurrection" / Claudio Abbado, Eteri Gvazava, Anna Larsson, Orfeon Donostiarra, Lucerne Festival Orchestra (2005)
Hurráá!!! Ha mindig így történne, akkor igazán sok szép zenei felvétel menne a magyar tv-ben.
Szuper! Érdemes volt! Talán máskor is sikerrel járhatunk emlékezetes előadások felidézésével, csak ne haláleset miatt...
A közös óhaj meghallgatást nyert: a televízió M1 csatornája 2014. február 22-én éjjel, pontosabban már 23-án, 0.20 - 1.55 óra között leadja Abbadó és a Milanói Scala együttesének Erkel Színházbeli Verdi-Requiem koncertje televíziós felvételét!!! Claudio Abbado 1933 - 2014 Verdi: Requiem Erkel Színház, 1981. június 16. Shirley Verrett Jelena Obrazcova Kelen Péter Nicolai Ghiaurov Milánói Scala ének- és zenekara Vezényel: Claudio Abbadó (90 perc)
A www.medici.tv ma és holnap még ingyenesen biztosítja Abbado luzerni Mahler Kilencedikjének megtekintését.
Fotógaléria Abbado búcsúztatásáról (jobbra fönt lehet lapozni).... [url]http://milano.repubblica.it/cronaca/2014/01/27/foto/_marcia_funebre_per_abbado_la_folla_in_piazza_scala-77070745/#1;ITT[/url]