Szerencsés vagyok, hogy A nap képén látható, ma 100 éve született Victoria de los Angelest még elcsíptem egy zeneakadémiai áriaesten. Közel járt a hetvenhez, nyomokban sem emlékeztet(het)ett a fotón látható, nádszál karcsúságú szépségre, de áriákkal, hazája nèpdalaival olyan forró hangulatot keltett a zsúfolásig megtelt nagyteremben, amit azóta sem felejtettem el.
Csatlakozom, én is köszöntöm Kolonits Klárát születésnapján. A messinai csodás Normája után várom vele a közelgő "élő" találkozást az Operaházban: november 4-én és 8-án Verdi: Requiem szoprán szólóját énekli.
A You tube-on hallgatható volt a messinai Norma, tán még mindig elérhetőek a legfontosabb részletek legalábbis. Kolonits Klára nemcsak gyönyörű, de legalább olyan szépen énekli a címszerepet. Isten éltesse sokáig a Művésznőt, és énekeljen is a mi örömünkre! Akár Normát is itthon!
És még merje valaki állítani, hogy a klasszikus zene már senkit nem érdekel ...
Ez egy nagyszerű előadás, a darab talán legjobb felvétele, a húzások ellenére is...
Köszönet a felvételért! Ez valóban káprázatos.
Köszönöm. Kiábràndult nem vagyok, a Scala talán nem is ilyen merészségekről ismerszik meg egy Verdi-produkcióban :-) ... de ez a három énekes "korhű" ruhákban is kàpràzatos lehetett.
Ki kell ábrándítsalak, a próbák első részét már akkor is civil ruhában tartották. Az is igazolja, hogy a kislány szerepe szerint amúgy kisfiú...;-)
Beszédes és tanulsàgos a mai Nap képe. Már bő 60 évvel ezelőtt és a Scalában sem számított szentségtörésnek egy 12. szd.-ban játszódó klasszikus operát nem "korhű" jelmezben játszani.
Ha már személyes emlékek Vaszy Viktorról, én is megemlítek párat:
Ugy tizenhat eves lehettem. Akkor Szegeden a TIT-ben volt egy zenebarat klub, mar a nevere sem emlekszem, neha tartottam ott elöadasokat.
A mai nap képén kicsit szemérmesen elfordulva, de ott van a ma születésnapos Medveczky Ádám is...
Alicia de Larrocha zongoraművészre
emlékezik a Muzsikuslegendák című rádiós portréműsorában Némethy Attila,
szerkesztő-műsorvezető.
Adás: Bartók Rádió, ma 18 és 19 óra között.
Pár hete Bécsben láttam (Opernglas) a ma 60 éves A nap képe-Nina Stemmét Ortrud szerepében. Ahogy ott írtam, ellopta a show-t, Beczala mellett ő kapta a legnagyobb ovációt. Nagy gratula!
Örülök "A nap képe" fotónak! Kétszeresen.
Kónya Sándor a Lammermoori Luciában az 1964-es Operaházbeli
vendégfelléptét követően nyolc évvel, újra elénekelte nálunk – kétszer is - Edgardót,
ezúttal az Erkel Színházban (1972. június 6-án és december 20-án). Kónya mellett mindhárom alkalommal Ágai Karola énekelte Lúciát.
Megjegyzem, Kónyának a decemberi előadása volt számomra óriási élmény, már csak azért is, mert a vásárolt jegy mellé kapott bonusz-belépővel lehettem jelen 1973 februárjában a zuglói Zichy-kastély dísztermében, ahol „élő”
tévé-műsort forgattak Kónya Sándorral Nagyapám
20 éves volt... címmel: egy operett-portrét készítettek vele, amiben Zeller
A madarász és Millöcker Dubarry grófnő c. operettek jeleneteiben láthattuk Házy Erzsébet és Kalmár Magda
oldalán..
De volt már erről szó más topikokban...
Sándor Kónya – Da Capo – Interview with August Everding 1992
Nem gondoltam, hogy ilyen jóképű fiatalember volt Furtwangler egykor. Én csak a kopasz, madárfejű képét ismertem.
Innen van..., de sajnos tényleg Monteverdi...:-(
A jelmez alapján lehetne Traviata, de a díszlet alapján nem. Otello egyik alapján sem.
Van, aki szerint Traviata...
Szerintem a mai képen Pilar Lorengar nem az Otellóban, hanem valószínűleg a Falstaffban látható.
Ez a kép pont ott készült...
Gyerekkoromban MdM Rollsát láttam a Royal szállónál (nem túl messze laktunk), már felnőttként pedig őt, a Bajazzókban.
Ágai Karola és Karizs Béla közös, előadásjelenet képéhez:
1969. év nyara: A mosoly országa margitszigeti előadását Horváth Zoltán rendezte, Bródy Tamás vezényelte. A főszereplők:
Lichtenfels gróf - Kishegyi Árpád; Liza - Ágai Karola ,Hadfaludy Feri - Lőte Attila; Szu-Csong - Karizs Béla; Mi - Szabó Rózsa; Csang - Bilicsi Tivadar; Főajtónálló - Alfonzó. A fiatal lányok közül Francit Pongor Ildikó, Valit Schuszter Dóra alakította - az előbbi később prímabalerina lett, az utóbbi balerina ma - mint Bán Teodóra - Margitszigeti Szabadtéri Színház vezetője. Ebben az előadásban táncolt szólót Lakatos Gabriella és Markó Iván.
1970-ben is ment Lehár operettje a Szigeten, de akkor Karizs Béla mellett Németh Marika alakította - Ágai helyett - Lizát.
Megjegyzem: 1969 nyarán eredetileg Gafni Miklós lépett volna fel Szu-Csong szerepében, de az utolsó pillanatban viisszamondta.
Gertrude Grob-Prandl - Opera Lounge
Bocs...
Marton Éva, of course. (Nekünk biztosan.)
De Te nem hiszem, hogy tudod, ki volt a múlt század legszebb Turandotja.
Sosem hallottam David Del Tredici nevét, ez a fotó Final Alice c. műve felvételének előkészületei közben készülhetett, ami YT-on itt meghallgatható.
Huh, de rút Turandot-maszk! Márkus László követhette el, pedig Walter Rózsi az életben szebb, sőt talán szép is volt:
Ezen a Bohéméleten a főszerepeket Lucrezia Bori (Mimi), Nannette Guilford (Musetta), Beniamino Gigli (Rodolfo),Giuseppe de Luca (Marcello), Millo Picco (Schaunard) és Ezio Pinza (Colline) énekelte,Vincenzo Bellezza vezényelt.
Ha minden igaz, Tebaldi a mai képen Erzsébet jelmezében látható ... éspedig -olaszul!- a Tannhäuser Erzsébetjét énekli (San Carlo, 1950). A felvétel YT-on meghallgatható, ide kattintva.
A kocsi alatt pedig Alexandru Agachét vélem felismerni, aki Toniót énekelte.
A kép felirata téves: "Richard Strauss síremléke".
A síremlékről fénykép többek között: https://opera-inside.com/travel-tips-for-opera-lovers-garmisch-partenkirchen-and-richard-strauss/
A nap képe ma a hollywoodi Walk of Fame (Hírességek sétánya) mintájára létrehozott bécsi Walk of Fame Richard Strauss-emlékkövét mutatja. A bécsi sétány zeneszerzők, karmesterek, hangszeres művészek és énekesek emlékét örökíti meg egyformán 100 x 100 cm-es kockákba vésett nevekkel. További érdekességek nevekkel és a sétány útvonaltérképével ide kattintva olvashatók.
Talán szét kellett volna szednem két mondatba őket azaz amit írtam :-) amúgy Vratogna sem volt rossz.
1965-ben láttam a Carmen felúításán Ilosfalvyt akkor kapott KOSSUTH DÍJAT..is.
Azt hiszem Cappuccillit és Vratognát egy mondatban említeni szinte szentségtörés.
Ilosfalvy Róbert itthon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon is alakította Don Josét a Carmenben (1980 nyarán) - "vendégként".
Rendezte: Szinetár Miklós.
Díszlet: Varga Mátyás.
Jelmez: Márk Tivadar.
Koreográfus: Barkóczy Sándor.
Karigazgató: Molnár László.
Vezényel: Pál Tamás.
Szereplők: Ilosfalvy Róbert, Ivan Ponomarenko, Mészöly Katalin, Zempléni Mária, Réti Csaba, Gyimesi Kálmán, Gregor József, Kenessey Gábor, Vámossy Éva, Seregélly Katalin
Ilosfalvy Róbert már 20 éve énekelte Don Josét, amikor ez a mai fotó készült. Sajnos sosem láttam vele a Carment (sem).
Rigolettón kívül a Boccanegrát is láttam Cappuccillivel (először!), a felsorolt remek magyarok társaságában, legközelebb csak nemrég, Marco Vratognával. Többször Cappuccillit sem és a Boccanegrát sem.
Cappuccilli az örök kedvenc marad! Az „Operamúzeum” topikba anno elkezdtem bejegyezni az általam látott operákat (is), ami eszemben volt és leírtam a múltból – persze sok minden kimaradt (a feljegyzéseim elég hézagosak voltak...) és felejtettem is. Abba is hagytam...
Cappuccillivel látott operaelőadás élmények - 1982., 1983. évekből – emlékezetesek és kihagyhatatlanok, a listámon is szerepeltek (191. és 192. sorszámok alatt írtam be, némi pontatlanságokkal a szereposztásból):
Verdi: Rigoletto
Lukács Ervin – Piero Cappuccilli, Szűcs Márta, Sebastian Gonzalez, Póka Eszter
Verdi: A végzet hatalma
Medveczky Ádám - Piero Cappuccilli, Rohonyi Anikó, Molnár András, Kováts Kolos, Bende Zsolt, Mészöly Katalin, Fülöp Attila
Verdi: A trubadúr
Medveczky Ádám - Piero Cappuccilli, Tokody Ilona, B. Nagy János, Takács Tamara
Verdi: Simone Boccanegra
Medveczky Ádám – Piero Cappuccilli, Kincses Veronika, B. Nagy János, Begányi Ferenc
A nap képe ma: 1973, Erkel Színház, A trubadúr. (Pár nappal korábban a Rigolettóban láttam Cappuccillit.)
Kedves -z-, tényleg nem értem. Nem vitatom, hogy Ferencsik jó kapcsolatot ápolt Bogár Istvánnal, mivel nem is tudtam róla. Abban azt hiszem, megállapodhatunk, hogy nem két karmester jó kapcsolata volt. Talán még nem is vezényelt Ferencsik életében. Bogár, mint olvastam, az ÁHZ művészeti titkára volt, később máshol is kiváló szervező lehetett. Így jött létre az "ő" Strauss Zenekara, ami itthon szinte ismeretlen volt. Ezért írtam, hogy "vitatott színvonalú": megengedem, nem maga a bizonyára kiváló muzsikusokból álló zenekar, hanem a produkció. Franciaországban (és olykor pár helyen máshol) egy sajátos "piaci rést" tölthetett ki vagy be az ő zenés-táncos Strauss-programja, ez kétségtelen. Díszpolgári címéről nem hallottam, de ha te írod, biztosan úgy van.
Ugyan mi az, ami ebből nem igaz vagy fitymálás? Annyit talán helyesbíthetek, hogy nem a zenekar, hanem a zenés-táncos program színvonala volt vitatható.
Itt:
"akinek neve mint a vitatott színvonalú Strauss Zenekar karmestere lett ismert ... itthon kevésbé..."
Kedves ED,
Szerintem is ez egy átgondolatlan beírás volt. Ferencsik nagyon jó kapcsolatot ápolt Bogárral, még művét is vezényelte. Bogár amúgy Párizs díszpolgára, az ottani zenekari sikerei nyomán, amit kevés magyar muzsikus ért el...
Kedves macskás, hol itt a fityma? Ugye nem gondolod komolyan, hogy "karmesterek egymás közt"-típusú fotót látunk?
