László Margit a mai képen nem Musetta, hanem Norina szerepében látható.
Richard Bonynge karmester, zongoraművész – Joan Sutherland özvegye - szeptember
29-én töltötte be a 94. életévét.
Failoni Nelly (majdnem?) mindenkit kisfiùnak-kislànynak titulàlt. Negyven-ötveneseket is.
Állítólag von Dohnanyit Blomsted csak kisöcsémnek hívja.
Érdekesség lehet összevetni az operaénekesek testmagasságát is. Lista
például az övékét:
Lily Pons – 152 cm
Joan Sutherland – 175 cm
Maria Callas –173 cm
Raina Kabaivanska – 173 cm
Renata Tebaldi – 178 cm
June Anderson – 178 cm
Anna Netrebko –171 cm
Renée Fleming – 168 cm
Kiri Te Kanawa – 168 cm
Leontyne Price – 163 cm
Rosalind Plowright 179 cm
Mario Lanza – 172 cm
Roberto Alagna – 173 cm
Mario Del Monaco – 174 cm
Enrico Caruso – 175 cm
Luciano Pavarotti – 180 cm
Jonas Kaufmann – 180 cm
Plácido Domingo – 181 cm
Franco Corelli – 188 cm
Cesare Siepi – 188 cm
Lauritz Melchior – 188 cm
George London – 188 cm
Ezio Pinza – 182 cm
Robert Merrill – 183 cm
Dmitri Hvorostovsky – 193 cm
Bryan Terfel – 193 cm
Michele Pertusi – 193 cm
Andrea Bocelli – 187 cm
Cser Krisztián – 190 cm
Ha jól emlékszem tegnap volt Sutherland és Pavarotti közös fotója, amiről La stupenda kb. 1/3-a-1/4-e nem fért rá lemaradt. Szóvá is akartam tenni, hogy így = ezen a fotón a díva már majdnem csak teltkarcsúnak látszott..
A maira nem is reagáltál...;-)
Sok köszönet a mai Nap képéért!
Esetleg a Vizizene?
Parancsoljatok!
Vagy a Zàlruhàs kertèszlàny. Schönberg zenèt szerzett, a locsolàs meg a kertèszlàny dolga.
Holnap nem lehetne esetleg a Nap képe egy részlet egy La donna del lago előadásból? Hogy - a magyarországi - melegben ne csak urak hűsöljenek? Köszönet!
Egész jól néz ki Respighi 17 évvel a halála után! )))
Egészen elképedtem ezen a fiatalkori Eötvös képen. Az ember csak így, utólag veszi észre, hogy mennyire változott meg minden. Amikre emlékszem, még régebbiek. Eötvös a hetvenes évek végén gyakorlatilag az összes késői nagyobb Stravinsky darabot előadta. Canticum Sacrum, Requiem Canticles. Emlékszem a Les Noces-re is (a rádió 6-os stúdiójában) Ezekben én mindben énekeltem a kórusban.
Köszönöm az egyik infòt ès sajnàlom a màsikat. Ezùton üzenem neki: hiànyzik! Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Aki hallja, adja àt! Örülnèk, ha visszatèrne ... vagy legalàbb egy privàtnak :-)
Tudomásom szerint Tiramisu jó egészségnek örvend. Nem ambicionálja ide a visszajövetelét.
A mai nap kèpe làttàn, nem először, de ismèt le kell ìrnom, hogy annak idejèn alighanem "euròpai" szìnvonalù volt a pesti Ernani, a Kincses-B. Nagy-Miller-Kovàts Kolos kvartett remekelt, Gardelliről màr nem is beszèlve. Nagy èlmèny volt. (Hol vagy, Tiramisu?)
Manapság azzal énekel, amit akkor megspórolt....;-)
A mai fotó a CG Otello-előadásának kapcsán készülhetett. Hála Soltinak, megnézhettem a főpróbát - sajnos, Domingo markírozott.
Nyilván ez az, bár nem tudok sem csehül sem flamandul/hollandul:
- Bouře, Op. 42 (de storm), voor solisten, koor en orkest, 1908-10
- Van hozzá szöveged?
Nekem megvan tőle a roppant érdekes A vihar c. kantátája. Nem a Shakespeare-darabon alapul, hanem egy cseh szimbolista költő versén.
Bevallom, fogalmam sem volt róla, ki (volt) az a "Novak" (sic!) a mai Nap képén, megkerestem, megosztom: Vítězslav Augustín Rudolf Novák, részletek itt.
A mai nap képén egy Verdi-Requiem ideálisnak tartott szólókvartettje és karmestere látható egy 1978-as Scala-beli előadáson. Pár év múlva mi is gyönyörködhettünk Obrazcova és Ghiaurov énekében, Shirley Verrett és Kelen Péter társaságában, azt a nem felejthető előadást is Abbado vezényelte.
Szerencsés vagyok, hogy A nap képén látható, ma 100 éve született Victoria de los Angelest még elcsíptem egy zeneakadémiai áriaesten. Közel járt a hetvenhez, nyomokban sem emlékeztet(het)ett a fotón látható, nádszál karcsúságú szépségre, de áriákkal, hazája nèpdalaival olyan forró hangulatot keltett a zsúfolásig megtelt nagyteremben, amit azóta sem felejtettem el.
Csatlakozom, én is köszöntöm Kolonits Klárát születésnapján. A messinai csodás Normája után várom vele a közelgő "élő" találkozást az Operaházban: november 4-én és 8-án Verdi: Requiem szoprán szólóját énekli.
A You tube-on hallgatható volt a messinai Norma, tán még mindig elérhetőek a legfontosabb részletek legalábbis. Kolonits Klára nemcsak gyönyörű, de legalább olyan szépen énekli a címszerepet. Isten éltesse sokáig a Művésznőt, és énekeljen is a mi örömünkre! Akár Normát is itthon!
És még merje valaki állítani, hogy a klasszikus zene már senkit nem érdekel ...
Ez egy nagyszerű előadás, a darab talán legjobb felvétele, a húzások ellenére is...
Köszönet a felvételért! Ez valóban káprázatos.
Köszönöm. Kiábràndult nem vagyok, a Scala talán nem is ilyen merészségekről ismerszik meg egy Verdi-produkcióban :-) ... de ez a három énekes "korhű" ruhákban is kàpràzatos lehetett.
Ki kell ábrándítsalak, a próbák első részét már akkor is civil ruhában tartották. Az is igazolja, hogy a kislány szerepe szerint amúgy kisfiú...;-)
Beszédes és tanulsàgos a mai Nap képe. Már bő 60 évvel ezelőtt és a Scalában sem számított szentségtörésnek egy 12. szd.-ban játszódó klasszikus operát nem "korhű" jelmezben játszani.
Ha már személyes emlékek Vaszy Viktorról, én is megemlítek párat:
Ugy tizenhat eves lehettem. Akkor Szegeden a TIT-ben volt egy zenebarat klub, mar a nevere sem emlekszem, neha tartottam ott elöadasokat.
A mai nap képén kicsit szemérmesen elfordulva, de ott van a ma születésnapos Medveczky Ádám is...
Alicia de Larrocha zongoraművészre
emlékezik a Muzsikuslegendák című rádiós portréműsorában Némethy Attila,
szerkesztő-műsorvezető.
Adás: Bartók Rádió, ma 18 és 19 óra között.
Pár hete Bécsben láttam (Opernglas) a ma 60 éves A nap képe-Nina Stemmét Ortrud szerepében. Ahogy ott írtam, ellopta a show-t, Beczala mellett ő kapta a legnagyobb ovációt. Nagy gratula!
Örülök "A nap képe" fotónak! Kétszeresen.
Kónya Sándor a Lammermoori Luciában az 1964-es Operaházbeli
vendégfelléptét követően nyolc évvel, újra elénekelte nálunk – kétszer is - Edgardót,
ezúttal az Erkel Színházban (1972. június 6-án és december 20-án). Kónya mellett mindhárom alkalommal Ágai Karola énekelte Lúciát.
Megjegyzem, Kónyának a decemberi előadása volt számomra óriási élmény, már csak azért is, mert a vásárolt jegy mellé kapott bonusz-belépővel lehettem jelen 1973 februárjában a zuglói Zichy-kastély dísztermében, ahol „élő”
tévé-műsort forgattak Kónya Sándorral Nagyapám
20 éves volt... címmel: egy operett-portrét készítettek vele, amiben Zeller
A madarász és Millöcker Dubarry grófnő c. operettek jeleneteiben láthattuk Házy Erzsébet és Kalmár Magda
oldalán..
De volt már erről szó más topikokban...
Sándor Kónya – Da Capo – Interview with August Everding 1992
Nem gondoltam, hogy ilyen jóképű fiatalember volt Furtwangler egykor. Én csak a kopasz, madárfejű képét ismertem.
Innen van..., de sajnos tényleg Monteverdi...:-(
A jelmez alapján lehetne Traviata, de a díszlet alapján nem. Otello egyik alapján sem.
Van, aki szerint Traviata...
Szerintem a mai képen Pilar Lorengar nem az Otellóban, hanem valószínűleg a Falstaffban látható.
Ez a kép pont ott készült...
Gyerekkoromban MdM Rollsát láttam a Royal szállónál (nem túl messze laktunk), már felnőttként pedig őt, a Bajazzókban.
Ágai Karola és Karizs Béla közös, előadásjelenet képéhez:
1969. év nyara: A mosoly országa margitszigeti előadását Horváth Zoltán rendezte, Bródy Tamás vezényelte. A főszereplők:
Lichtenfels gróf - Kishegyi Árpád; Liza - Ágai Karola ,Hadfaludy Feri - Lőte Attila; Szu-Csong - Karizs Béla; Mi - Szabó Rózsa; Csang - Bilicsi Tivadar; Főajtónálló - Alfonzó. A fiatal lányok közül Francit Pongor Ildikó, Valit Schuszter Dóra alakította - az előbbi később prímabalerina lett, az utóbbi balerina ma - mint Bán Teodóra - Margitszigeti Szabadtéri Színház vezetője. Ebben az előadásban táncolt szólót Lakatos Gabriella és Markó Iván.
1970-ben is ment Lehár operettje a Szigeten, de akkor Karizs Béla mellett Németh Marika alakította - Ágai helyett - Lizát.
Megjegyzem: 1969 nyarán eredetileg Gafni Miklós lépett volna fel Szu-Csong szerepében, de az utolsó pillanatban viisszamondta.
