Csak belehallgattam a mai Trisztánba. Az illúziórombolás netovábbjának gondolom, hogy az operairodalom legerotikusabb(nak tartott) zenedrámájának címszerepét két, egyenként cca. 150 kilós hegyomlásra osztották ki. Úgy látszik, olykor még a MET-ben is áthágnak minden ésszerű kor- és/vagy súlyhatárt. Ma talán valamivel jobb a helyzet, ez a felvétel bő 20 éves.
Egyetértek, elég volt az utramodern/fantaszta rendezésekből. Éppen tegnap szörnyűlködtünk a modernizált Tosca pisztoly-párbajos jelenetén! Ami a báli jelenetet és a cipő ileti, enyhítő körülmény, hogy női szemmel néztem.
Pedig az itthoni előadás sem volt kutya.
Karinthy Vasalógyárosa jutott eszembe, ahol fél méter (?) távolságból ágyúval lőnek egymásra. A báli jelenetre nem figyeltem, én már annak örülök, ha nem egy falanszterbe/elmegyógyintézetbe helyezik át a cselekményt.
A szemüveget én az értelmiségi lét jelképeként értelmeztem.
700
Még jó, hogy észrevettem :)
Sose felejtem el Carsen STOP-os Dei Frau ohne Schatten-rendezését, Wolfgang Bankl haverom meghívására nagyon jó földszinti helyen ültem. Az egyetlen alkalom, hogy ezt a darabot "élőben" láttam. Mellbe vágott úgy a rendezés, mint a zene.
Kedves ED! Ha meghallgatja Lenszkij áriáját, abban egyértelműen benne van, hogy nem akar élni! Mélységesen csalódott élete első szerelmében, - Anyegin az opera végén 26 (!) éves, Lenszkij is abban a korban lehet. Az opera cselekményének idején sem az ifjak, sem a leényok nem rendelkeztek - hogy is mondjam - olyan életviteli tapasztalatokkal, mely az imádott egyén vélt hűtlenségét tolerálni tudta volna! (Werther is belehal abba, hogy az imádott nő nem őt választja!) Csalódott a szeretett nőben, csalódott abban, akit barátjának vélt, ennyi!
Valószínűleg a rendező ötlete, "ilyen még úgysem volt" alapon. De a 3. felvonás báli jelenetében Anyeginre adhattak volna egy lakkcipőt, mert a frakkhoz ugye az való. Ettől eltekintve, remek előadás volt, nagyon jó énekesekkel.
off. Lehet, hogy Gergijev nagy karmester, de én nem szeretnék a zenekarában játszani!
off Fájdalom, én se vezettem naplót vagy effélét kulturális, utazási és más eseményekről sem. Ami van, az szinte mind fejben/fejből. Néha sajnálom, mert nem káptalan az ember feje.
on G. Taddeinek is csak az Erkeles fellépéseit rögzíti az egyébként hasznos és mellesleg szórakoztató Digitár. Ő élete és hosszú pályafutása három különböző szakaszában is járt itt: 1948-1964-1985 és ezek szerint a Szigeten is valamikor.
Lenszkij pedig szemuveget huzott ... es nem talalt. Vagy mintha nem is lott volna. Nem akart volna elni? En is csak a slagereket neztem meg, mind a harom foszereplo remekelt es a Gremin-aria is jol szolt.
Tegnap este kimerülten csak végigfutottam az Anyeginen, amely végre tetszett is. Az általam látottak alapján egyetlen kérdésem maradt: Miért puskával párbajozott a címszereplő Lenszkijjel?
Aztán peren kívül megegyeztek egy nyilvánosságra nem került összegben. Kérdés, fizet-e a MET Levine-nak a felvételei jelenlegi sugárzásáért.
általában az emlékeimből idézek.,fogalmam sincs mi van vagy nincs a digitárban
ELENA SULIOTIS a Nabucco női főszerepében mutatkozott be kétszer nálunk:
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 1973. augusztus 3. és 6-án, a Teatro di San Carlo társulatának tagjaként lépett fel Verdi operájában
Már nem tudom, hogy az első vagy a második előadás, félbeszakadt:
„Va pensiero suli ’ali dorate” kezdetű híres kórus után, amelyet a dübörgő tapsvihar megismételtetett, eleredt a zápor, dörgött, villámlott, mire a karmester, Previtali leintette a zenekart és a színpadiakat. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség a művészi élmény hatására mit sem törődve a viharral, lelkesen ünnepelte a közreműködőket. A taps csak akkor maradt abba, amikor a háttérben leszakadt a díszlet. Szerencsére senki sem sérült meg. (Olvastam egy az előadásról írt beszámolóban.)
Suliotis egy évvel korábban mutatkozott be a pesti közönségnek Abigaille szerepében az Erkel Színházban (1972. június 5.)
A MUZSIKÁ-ban (1972. Augusztus) Kertész Iván a következő kritikát írta Elena Suliotis első pesti operafellépéséről
Vendégénekes: Elena Suliotis
Az énekesnő görög származású — akárcsak Maria Callas, karrierjének indulásakor kritikusai ezért is emlegették nagy honfitársának utódjaként, no meg persze azért, mert Callashoz hasonlóan a nagy olasz drámai-szoprán szerepekben aratta legnagyobb sikereit. Kitűnő lemezfelvételek készültek közreműködésével — többek között éppen a Nabuccóé is. Majd később olyan híreket lehetett olvasni, hogy a nehéz szerepekbe — Abigélbe, Lady Macbethbe — rövid idő alatt belerokkant a hangja, és most már csak árnyéka önmagának.
Nos, első budapesti fellépése után megállapíthatjuk, hogy egyik szélsőséges vélemény sem bizonyult igaznak. Suliotis Callas utódjának nem nevezhető ugyan, de kitűnő képességű, nagyformátumú énekesnő, aki méltán lett állandó szereplője a világ nagy operaházainak. És az sem igaz, hogy elvesztette volna a hangját, bár orgánumában és énektechnikájában kétségtelenül felfedezhetők bizonyos furcsaságok. A hangja cseppet sem kiegyenlített, három réteg hallható ki belőle: az altszerű tömör mély regiszter fölött lényegesen gyengébb, halványabb középfekvés, a magas régiókban pedig egy sokkal világosabb színű, de igen erőteljes felső tartomány. A drámai effektusok megoldására nagyon alkalmas ez a hang, mert szélső értékei a legkifejezőbbek. Kitűnően győzte a szólam nehézségeit, mind a magasban, mind a mélyben, sőt a két fekvést összekötő egy-egy nagy ugrás technikai bravúrjában is. A kantilénák birodalma viszont a középfekvés, amely vendégünknél eléggé színtelen. Ezért a lírai dallamok megformálása tekintetében Suliotis produkciója meg sem közelíti Callasét.
A szerepet a görög énekesnő zeneileg kitűnően tudja. Éneklésének pontos ritmikájával kiemelkedett hazai partnerei közül. Elena Suliotis igen rokonszenves egyéniség, kicsit még túlságosan szimpatikus is ahhoz a gonosz nőszemélyhez képest, akinek megszemélyesítésére hangjának különleges sajátságai kijelölték.
Digitarban nincs Suliotis, de nekem is remlik, hogy enekelt az Erkelben. Van mas kulfoldi enekes is, aki nincs a Digitarban, pedig 100% fellepett MAO-ban.
Suiliotis csodás énekesnő volt többször énekelt Bp-en is az Erkel Színházban és Szigeten egy olasz társulattal a Nabucco AbigailjátTaddei partnereként.Sajnos felénél elmosta az eső.Kedvenc regénye Maugham Whisky szódával azonban rövid karriert és életet biztosított neki.Hatalmas hangú drámai szoprán volt.az összes lemezfelvétele megvan sokat hallgatom is
Nagyszerű énekesnő volt.
Hát lehet hogy őt sem sokan, de vele azért a nagy szerepeiből készültek lemezfelvételek. Pl. Macbeth és Nabucco Gardellivel, de van vele Norma és Boleyn Anna is, illetve Santuzzát is lemezre énekelte.
És ki ismeri Elena Souliotis muvészetét ?....
Én is egyetértek "david28"-cal, Gencer valóban a meglehetősen alulértékelt drámai szopránok közé tartozik. Jómagam a Mario Del Monaco főszereplésvel készült 1958-as Trubadúr-filmben láttam és hallottam először, és bizony azóta sem sok felvétele került a kezembe, az is mind élő, kalózlemez volt. Szemben pl. Callasszal, Tebaldival, Milanovval vagy Stellával, de még Tuccit is ide sorolhatnám, akiknek a művészete nagyságrendekkel jobban van dokumentálva - hogy tízes- vagy százas szorzóval, az most mellékes is. Gencer nem volt alábbvaló a fent felsoroltaknál (sőt én a többségüknél még többre is tartom a néhány ismert felvétele alapján!), csak hát nincs akkora nimbusza megközelítőleg se, nálunk manapság szerintem legfeljebb pár tucat operalemezgyűjtő ismerheti a nevét. Nem készültek vele etalonnak, refernciaértékűnek számító stúdiófelvételek a népszerű operákból, pedig valóban világjáró énekes volt, sokfelé fellépett, szép karriert mondhatott magáénak. És mégis, alig-alig ismerik a nevét.
Köszönöm, azokat is megtaláltam. Neked azért ajánlottam az audiot, mert az komplett, de a video részletek is nagyon jók! Kár, hogy a MET most ebben a sorozatban nem adja le!
Klárika, nagyon szépen koszonom. Tudod, én nagyon szeretem Robert Carsen rendezéseit. Részletek vannak a Tubuson, MET, 2007, Onegin - Hvorosztovskij,Flemming. Szíves figyelmedbe ajánlom.
Csak audio, de Hovorostovsky-val
https://www.youtube.com/watch?v=M-5ZKpGJeEw
Anyegin - jo eloadás, kár hogy a címszerepet nem Hvorostovskij énekelte.
Ugyan hol van alulertekelve? MET kivetelevel a vilagon mindenhol mindent elenekelt. Halala utan pedig csaknem minden enekes (es mas eloadomuveszek) bekerul/nek a "forgotten singers" kategoriaba ... akkor is, ha felveteleiket itt-ott jatsszak vagy par gyujto gyujti. Szamomra teljesen ertheto, hogy -maradva a temanal- ha mar az opera mint mufaj folott megallt (n e m eljart!!) az ido, akkor legalabb az operaenekles, -jatszas, -rendezes idorol-idore megujul. Vannak rendezes-kisiklasok, igaz. Nem minden mai enekes jo. Nem minden tegnapi enekes sem volt olyan jo mint ahogy az emlekezet orzi. De a holtakat nem lehet feltamasztani es ha netan megis feltamadnanak,egeszen maskeppen enekelnek ugyanazokat a szerepeket, amiket 40-60-100 evvel ezelott enekeltek. Es masfele rendezesben. Es sokan karcsubban is ..
Kozlok ur alattam mar megirta, amit tegnap akartam, de nem tettem. Inkabb csak annyit kerdezek: i t t meg nem buntetik a pedofiliat? Vagy (egyes) diplomataknak mindent szabad?
Levine-t nem itélték el, sot a maestro beperelte a Metropolitant, hogy nem jogosan bocsájtották el.
Gencer alul van ertekelve, en is nagyon szeretem.
Ott még nem büntetik a pedofíliát? Vagy a művésznek minden szabad?
Hogy egy hang valakinek tetszik vagy nem az szubjectiv kategória!A MET Callas idejében böviben volt nagyszerű hangoknak, valóban jobb volt,mint bármelyik operaház.Bing nem esett hasra Callas előtt, hiszen több kíváló drámai szoprán állt a rendelkezésére.Abban az időben a Scala volt a csúcs.Gondolom ismeri azt a történetet,amikor a nagy Serafin Antonietta Stellával felvette a Travíatát lemezre,hogy Callas mit rendezett.Vagy a nagy Tebaldira tett megjegyzései és vetélkedése.Gencer,aki számomra legalább olyan drámai,mint Callas csak akkor bontakozhatott ki igazán amikor már Callas csillaga ,lemenőben volt.Tény a hanglemezgyárak rengeteg formában jelentették meg lemezeit főként halála után nem kellett jogdíjat fizetni.Így viszonylag olcsón lehetett megvásárolni.Rengeteg emberhez eljutott.Korszakváltó énekesnő mint már többször jeleztem,de ez nem a hangjára,hanem az előadásmódjára igaz..Utánzói voltak egy páran,akik pedig rövid karrier után befejezték a pályájukat
és meglehetősen unalmasnak!
Z.Mehta és A.Pereira szerzodtették J.LEVINE-t a jovo évi Maggio Musica Fiorentino-i fesztiválra. Berlioz Faust elkárhozását fogja dirigálni,
élőben még nem hallottam, de felvételről a spinto jelző kapcsán nem vagyok meggyőzve :) sokszor erőlködésnek tűnik, amit csinál (nekem)...
Hááát ... Callasnak (sajnos) rövid ideje volt arra, hogy "sok pályatársnő karrierjét nem engedte kibontakozni". Legkevésbé MET-ben -ha egyáltalán volt ilyen szándéka- hiszen, részben saját illetve akkori férje hibájából, csak 21 előadáson énekelt ott. És hát az a bizonyos hangszín: mi, akik csak felvételekről hallhatjuk őt, pont azért a bizonyos, senki máséval össze nem téveszthető és páratlan hatású hangszín(e) miatt szeretjük őt ... már ha szeretjük. (Én igen.)
Kedves Klára, köszönöm! Nem a MET-ben láttam, de (ezért is) érdekel.
Kedves ED! Július 15.-én a MET előadás sorozat keretében ismét megnézheti!
Igen arra, koszonom a választ.
, A kifejezés területén hatalmas jelrntősége van Callas müvészetének!
Gioconda (első),Norma, Tosca szerepében kedvelem.igazából .A hengszine nem jön be.Jelentőségét nem vitatom,bár ,ahogy Netrebko manapság anno Callas sok pályatársnő karrierjét nem engedte kibontakozni
Gondolom a Karajan dirigálta stúdióra gondolsz!?Nekem A Stella és l Gendcer jobban bejön Leonóraként
A londoni Normát Netrebko helyett énekelte,mert a nagy díva nem érezte elég közelinek Norma alakját magához.Münchenben a remdező miatt mondta le a Manon Lescaut.Igen ezek nagy érzelmi töltetet kívánö művek ,amiben a művésznő nem nagyon jeleskedik
Wagner Heroina. Lehett hogy jon a Császárné vagy a TURANDOT, majd rmeglátjuk, azt szoktátok mondani, hogy = Végén csattan az ostor= .
Marton nekem nem Leonora volt, hanem valamilyen
Kedves Otello, ép hogy lírai spinto, Londonban nagyon jo Norma volt, ezért írtam, hogy jo Leonora lenne.
Yoncheva kommentek kapcsán: szerintem neki a barokk / lirico szerepek lennének az igaziak (pl. salzburgi Poppea), de sajnos ráállt a drámaibb szerepekre...mint Tosca vagy Manon nekem ő off. (hangja már néha erősen lebeg is)
Igen, akadnak! De már a két nappal ezelőtti Bohémélet kapcsán is világossá vált, hogy ott sem minden tejfel.
Egy kérdés: nálam néha akadozik az adás. Másnál is, vagy az én készülékemben van a hiba?
A MET-ben én meg vagyok lepve, ha az utóbbi 15 évből valami jó előadást fogok ki a mostani közvetítések alapján. Amivel meg voltam elégedve az szinte mind kortárs darab: nagyszerű volt a Marnie, a Nixon in China, az Öldöklő angyal és az Akhnaten. A Stemme-Skelton-Gubanova féle Trisztán jó volt még, de pl. a Ring is elkeserítő élmény volt. Az olasz operák nagy részéről nem is beszélve.
Nekem is tetszik az a Turandot, abban még Caballé is tetszik, pedig egyébként őt nem szeretem (tudom, hülye vagyok, de akkor sem).
Nézi valaki a Cosit? Vannak gondok bőven....
