Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc
Így látja ezt egy gyerekorvos az amatőr lelkesedésével átitatva, már bocsáss meg.
Magyarországon még most is általában a tehetségtelenek mentsvára a régizene, jó ez a megfogalmazás. Most persze már szinte mindenkit felvesznek a Zeneakadémiára, egyrészt azért, mert a főiskolai képzés megszűnt, másrészt pedig a fejpénz nagyon számít, de régebben, amikor a felvételinél az évi 1-3 zongorista helyre nagy volt a tülekedés, akkor a pórul járt zongoristát tárt karokkal várták a csembaló szakon. De a világ szerencsésebbik részében a régizene már egészen mást jelent, fantasztikus zenekarokkal és énekesekkel, és egy kimeríthetetlen, igencsak változatos repertoárral. Én mindenkinek bátran ajánlom a komolyzenei mindenevést, mert aki elzárkózik a klasszikus előtti és romantika utáni kortól, az a saját fülétől vonja meg a legjobb zenei falatokat. Bátran, és előítélet nélkül kell kinyitni a szemünket-fülünket, nemcsak az ismert tájakban gyönyörködve, hanem az ismeretlent is fürkészve.
Itt összement minden hozzászólás, mint valami bugyuta hollywoodi film hőse? A 2 passiót szeretem, a h-moll misénél sokkal jobban Haydn késői kompozícióit, Beethoven Missa Solemniséről nem is szólva. Jó néhány kantátát is kedvelek, bár itt a Mester kénytelen volt sorozatgyártásra, vagy inkább korábbi darabok felhasználására is berendezkedni. A billentyűs kompozíciókat próbálom megkedvelni, egyelőre eredménytelenül. Kivételek a Goldberg-variációk, az Olasz Koncert és a Kromatikus fantázia & fúga. Mostanra talán a régizene megszűnt a tehetségtelenek mentsvára vagy alibije lenni, hogyaszongya a 16.-18. században is ilyen hamisan szóltak a hangszerek. Máig áldom magamat, amiért a 90-es évek elején nem mentem el arra a hírhedt zeneakadémiai koncertre, amelyet egy bizonyos Ensemble Baroque de Nice produkált a francia kulturális minisztérium/nagykövetség égisze alatt, "a magyaroknak ez is megfelel" mottóval.
Nem akarok vitatkozni veled, de a régizene már elég régóta nem cincogás, hanem valami egészen más. Itt van pl. egy nagyon szép operaelőadás. Csak tekerj bele néhány helyre, és remélem téged is megérint ez a nagyszerű, korhű előadás.
| Kedvelem sommás hozzászólásaidat, elvégre ez egy fórum, nem kell köntörfalazni! Azonban szinte kötelességemnek érzem, hogy árnyaljam legutóbbi sommás kijelentésedet. Haydn előtt élt egy bizonyos J. S. Bach. Nem hiszem, hogy egy H-moll mise, vagy egy Máté passió (és a többi egyenszilárdságú ezer+) téged hidegen hagyna. Ami a korhű hangszerek cincogását illeti, alapvetően együttérzek veled, Bach is sokkal élvezhetőbb, ha nem kötik az előadást korhű gúzsba. |
Megijedtem. Ugy jött ki a tördeles, hogy hozzaszolo
Csak távirati stílusban: Elsősorban Beethoven és Wagner (+Bruckner) rajongója vagyok, a Haydn előtti tucatszerzők rekonstruált cincogása nem nagyon vonz. A nagy barokk és még korábbi szerzőkhöz bizonyára nem nőttem fel, de koromnál fogva nem is fogok. Bizonyára kár, pedig próbálkozom. A BFZ remekel ezen a téren is, periferikusan tetszenek Savall produkciói, valamint a Giardino Armonico vagy az Europa Galante produkciói. A magyar klasszikus zenekaroknak rosszabbak a hangszerei, mint a neves nyugatiaknak. Hegedűst még az 1. Orbán-kormány alatt leírtam, amikor megpróbálkozott valamilyen operaházi állami ünnepségen Bartók 3. zongoraversenyével. Elviselhetetlennek tartom, ahogyan a koncertjei előtt vagy közben előadja a nyálas vallásos hálaadásait, hogy mennyit köszönhet a Jóistenkének. Felmerül a kérdés: HA NEKED TEHETSÉGET ADOTT A ZONGORÁZÁSHOZ, AKKOR KOCSIS ZOLTÁNNAK KI ÉS MIT/MENNYIT ADOTT CSAK EZEN A TÉREN, HEGEDŰS TARTUFFE??? Lackfival kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, mert a mai "magyar irodalmi élet" egy kávéskanálban zajló fekáliasárdobálásai végleg nem érdekelnek. Kb. annyira, mint a tenisz vagy a forma-1.
Kedves Macskás, a Régizene topikba küldtem neked egy kis ajándékot bizonyságul, hogy nemcsak a levegőbe beszélek. Szegény régizene topik úgyis nagyon elárvult, ideje, hogy egy új bejegyzéssel exhumáljuk.
Ja, volt még Capella Savaria, és abban az időben az az együttes közel volt a világszínvonalhoz, csodás felvételei születtek. Persze azóta nagyot változott a világ, csak mi maradtunk (még ott sem) ahol voltunk. De majd küldök nektek egy kis igazi régizenét. :)
Bizony-bizony hallottam és láttam, és szenvedtem. Az Operában is (olyan unalmas Cosit sohasem láttam, mint amit ő produkált) és a Müpában is. Ennek alapján állítom, hogy Vashegyi egy tehetségtelen, középszerű és unalmas "karmester". De, mint írtam, ez csak az én véleményem, és lehet, hogy tévedek, és lehet, hogy véleményemmel ellentétben Vashegyi a világ egyik legjobb régizene karmestere, és csak én hallok mást a Müpában, ha Pluhar játszik, vagy valami hasonló külföldi és nem a mi Vashegyink. A Cosiról jut az eszembe, hogy aztán láttam ugyanabban a rendezésben, ugyanazokkal az énekesekkel, csak más karmesterrel. Hát, ég és föld volt. Persze az a karmester is már csak egyre ritkább vendég nálunk, kell a hely a jobbaknak, akik tudják, hogy mitől döglik a légy, az Árnyéknélküli, meg a Parsifal... Nem tudom, hogy melyik "régebbi fórumtárs"-ra gondolsz, aki megvezetett, de tudod, engem nem kell megvezetni, én teljesen önjáró döhöngő vagyok itt ebben a kis bolondokházában.
Vashegyi vagy húsz évig nulla támogatásból csinált régizenét. Az, hogy tíz éve van pénze, az azért van, mert nem adta fel. Rendszeresen járt nem állami pénzen külföldre, a legjobb helyekre hívták, olyan partnerek mellé, mint Gardiner, Herreweghe. Külföldi lemezcégek vesznek fel vele, együtteseivel produkciókat. Amikor elindult, volt még Capella Savaria (kicsit most is van), de teljesen eltűnt Dinyés Soma, Klembala Géza. Tenyleg megétettek veled valamit.
Kedves takatsa,
Ha Vashegyi nem vóna, akkor a magyar régizene is más vóna, mert akkor Vashegyi nem gyűrte volna maga alá a régizenét, és nem egyfajta kontraszelekció érvényesülne a régizenében, amely riaszt minden valamirevaló tehetséges zenészt. Nézd meg, hogy micsoda elképesztő reneszánsza van a régizenének nyugaton, és milyen csúcsmuzsikusok művelik. Ebből azért hellyel-közzel mi is láthatunk valamit a Müpában. Ha összehasonlítod a nyugati klasszikus-modern nyugati zenekarokat a magyarokkal, akkor korántsincs akkora minőségi különbség közöttük, mint a régizene területén. Ami országunkban a régizenét jellemzi, az a fejétől bűzlik a hal típusos esete. Sajnos nem ő az egyetlen abszolút tehetségtelen kurzuslovag, itt van pl. Hegedűs Endre "zongorista" vagy a versfarigcsáló Lackfi és sorolhatnám tovább...
A hazai régizene Vashegyi nélkül is a futottak még kategóriába tartozna.
Azért nem hasonlítanám Kellert Vashegyihez. Keller egy muzsikus. Vashegyivel kapcsolatban talán érdemes az Index cikkét a független színházak lenullázásáról idézni. "Ha jobban megnézzük a döntési listákat, három dolog lehet szembetűnő: egyrészt az, hogy a zeneművészeti szervezetek jól lobbiztak, százmilliós nagyságrendű támogatás landolt egy-egy szimfonikus zenekar számláján – talán nem függetlenül attól, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács élén egy karmester áll Vashegyi György személyében. Az Óbudai Danubia Zenekar például 363,7 millió, a Szent István Filharmonikusok 525,3 millió, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar 760,5 millió forintot kapott." Szóval az NKT élén ő a pénzosztó (üzletember).
Azért van gyerekcipőben, mert rátelepedett. De persze még mindig jobb ott, ahol van, mintha - teszem azt - ő lenne majd az Operaház új főzeneigazgatója.
Mivel idehaza a régizene ma is eléggé gyerekcipőben jár, szerintem nem nagyon volt mit elrontania. Persze annyi esze van, hogy Bartókkal nem próbálkozik.
Vashegyi a zenei élet egyik szégyene. Amit művelt a régizenével, azt a magyar régizene évtizedekig nem fogja kiheverni.De most már egy lépcsővel magasabbra lépett, így kártékony tevékenységét egyre szélesebb körben tudja kifejteni. Persze ez csak az én véleményem, és lehet, hogy nagyot tévedek, és pontosan az ellenkezője igaz annak, amit állítok. :)
Keller jóval sokoldalúbb és tehetségesebb Vashegyinél. Utóbbi vezetése alatt jól szerepel az NFZ, hiszen a zeneigazgató közel áll a húsos fazékhoz.
Vashegyi nem sokmindent ural. Az MMA elnökének Marton Éva ellenében választották az akadémikusok, és az idén le is jár az a funkció.
Ahhoz dinamit kéne, nem muzsikus-szövetség. :)
Vagy egy halvány kísérlet a minden pozíciót uraló Vashegyi ellensúlyozására...
Még egy gittegylet, vagy a különféle kérészéletű politikai mozgalmak sorsa vár rá? https://www.concertobudapest.hu/v/megalakult-a-magyar-muzsikusok-szovetsege/
Szerencsére a térdízületével vannak bajok. Ha a jelenlétében adnák elő, a szöveget úgysem értené, ráadásul képzelem, mivel fogadták a nagyvilágban utazó pápákat VI. Pál óta.
Hát ha így találnám el a lottószámokat!
A "Mo. halszagú" kivételével ezeket a sz@arakoztatóipari állítólag könnyűzenei termékeket nem hallottam, de nagyon köszönöm. Lassan rehabilitálnom kell. sz. hüje jó József Ferenc főherceget és irodalmi munkásságát, különös tekintettel Amerika felfedezésére (NB: Tudok a vikingek ez irányú, bár feledésbe merült érdemeiről!). Lévay Szilveszter vajdasági származása pedig újabb pozitívum előjog e musicalgiccs-gyártó hivatalos értékelésénél, noha nem vetekedhet az erdélyi, ezen belül székelyföldi születés nyújtotta futtatással/támogatással nemesi kutyabőrrel. Itt jegyzem meg, hogy számomra a "Nélküled" sem több popipari tucatterméknél.
Elképesztő kincsestár, egyben látlelet: https://dicsoitosziget.hu/index.php/2023/04/18/magyar-fohasz-2023-krisztus-a-jovonk/?fbclid=IwAR2uSoTexJjQ7qhIlgElOVCLm8z1rgVFn1rGB9nwsrv48WSJYJptFiobaHw&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202304 . Rétvári vajon a "hivatalos dal" megbízójának ellenfele, akit így akar hátba támadni?
Ebben a giccses tákolmányban én semmi jazzeset nem vettem észre - nyilván botfülű vagyok. Tóth Gabi hiánya feltűnő ugyan, de a felvételen KERESZTES ILDIKÓ nyafog - idősebb ugyan, mint a másik, de kb. ugyanannyira tehetségtelen, viszont ERDÉLYI SZÜLETÉSŰ!!! Ez kb. olyan behozhatatlan előnyt/előjogokat jelent neki és pl. Demeter Sziszi/OJD stb. számára, mint az ancien régime-ben, ha valaki őse Martell Károly oldalán küzdött a szaracénok ellen, de legkésőbb Szent Lajos seregében, netán ha az illető - na jó, az apja - személyesen ismerte Lenint, de legalábbis látta '17-ben a páncélautóról szónokolni a Pityerbe visszatért Iljicset.
Na de kérlek: volt már Barackfa-Az összetartozás dala, Összefogás dala, Egy szabad országért-dal (közismert címén: Magyarország halszagú halld szavunk!) és még sokan mások. Egyik sikeresebb volt-van, mint a másik. Lassan összegyűlik egy CD-re való. Akkor most pont ez nem tetszik? Különben a zeneszerző "elkötelezett híve a jazz, ezen belül is a smooth jazz zenei műfajnak", forrás itt. A jazz rangos zenének számít ... igen, ez az új dal valóban kis kirándulás másfelé. Igaz, Tóth Gabi nagyon hiányzik belőle.
Újabb "gyöngyszem": https://www.youtube.com/watch?v=e_5qBUmPi_g És még hány ilyet izzad ki magából a tehetségtelenség népnemzeti-erdélyi maffia?
Látlelet sok mindenről. :O(((
Sokadszor ismétlem önmagamat: Ez József Ferenc Kolumbusz-drámájának színrevitelével ér fel.
Van Egyházi zene című topik - de ez A dal ott (is) "kilógna" a sorból...
Könnyűzene: A Strauß család, Offenbach legtöbb műve, Gershwin, francia sanzonok. A jelen esetben popszemét/prolitáp.
Karafitáh Orsolya a HVG-n szépen összefoglalta, hogy számára miért is problémás az ötlet. Nem a zenei nevelés, hanem "egyéb" szempontok alapján gondolta végig, de neki is igaza van. Nem mellesleg: a könnyűzenében is létezik minőség - ám jellemzően azok pont nem az intézményesített burkokban jöttek/jönnek létre, hanem ellenükre.
Először azt hittem, hogy a Hírcsárda cikke...
Nesze sánta, itt egy púp! A popszar fogyasztói pedig egyelőre - politikai okokból - hallgatnak.
Demeter Szilárdot és bandáját sajnos nem lehet leállítani: https://kultura.hu/megalakult-a-petofi-zenei-tanacs/
Politikával nem foglalkozom, a könnyűzenében pedig kb. a 70-es évek közepefelé (Beatles és tsai, itthon Illésék) megálltam, ellenben Kovács Ákosnak láttam a tévében pár éve egy Arany János-műsorát, ami szerintem remek volt.
Én látatlanban nem nyilatkozom róla, bár a műfajjal és legtöbb művelőjével szembeni méla utálatom dacára megnézem. Ahogy nem sokkal a megnyitás után, majd az elmúlt hetekben bementem oda, igencsak hosszú, tömött sorban jött a közönség.
Sajnos ilyen zenére van igénye a magyar lakosság plakátokon hírül trombitált 97%-ának: Mága, Ákos stb. A Momus játékaiban pedig még 3% sem, hanem csak 10-20 ember vesz részt. Ide jutottunk sajnos.
A cikket olvasva ez a kiállítás olyannak tűnik, mint a Terror Háza könnyűzenei lerakata, élén a nagy rendszerváltó Kovács Ákos fotójával. Az "első év 800.000 látogatójával" dicsekvés pedig enyhén szólva erős csúsztatás lehet. Én pl. legalább 5-6 alkalommal "látogattam" oda = városligeti séta közben be-benéztem. Engem a MZH által rendezett programokra "látogatók" száma érdekelne, vagyis a (fizetős) közönségadatok.
Felőlem nyekeregjen, amíg ki nem esik kezéből a vonó, de ne tegyék meg világhírűnek és a klasszikus zene előadójának. (Tudom, milyen kis naiv vagyok!)
