Bejelentkezés Regisztráció

A komolyzene jelene és jövője Magyarországon


Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc

125 dorka 2003-05-27 17:19:31
Nekem személy szerint Gesztivel semmi bajom. És szerintem nem rossz próbálkozás valaki \"ismertebb személyiség\" segítségével közelebb hozni a mai fiatalokat (engem is beleértve:)) a komolyzenéhez. Zelinkáról meg csak annyit hogy néha jót lehet rajta röhögni amikor a koncertjeink előtt már fél órája az egyik zeneszerzőről dumál.:)))

124 yeti 2003-05-27 00:39:23
Írtam egy hozzászólást vasárnapi élményemről a kórusos topikba. De egy kicsit ide is tartozik. Csak jelzem.

123 Hangyász 2003-05-26 19:26:33
1. Gesztit magamutogató, nagypofájú ripacsnak tartom. Részemről a hányinger környékez, ha látom. Megítélése inkább politikai vitafórum tárgya. 2. Baranyi, ez a locsifecsi vén hülye kommunista - az Ezredvég c. munkáspárti folyóiratba irogat - azért került be a Zeneszerző Egyesület elnökségébe, mert kellett hogy legyen szövegíró is benne. A Zeneszerző Egyesület a (sláger)szövegírókat is magába foglalja. Pl. Adamis Anna, Szenes Iván, S. Nagy István is tagok, hogy a könnyű műfajból hozzak példát.

122 Sándor cár 2003-05-26 15:04:39
Vagy lehetne támogatni azokat a zenekarokat, amelyeknek a rövidítése nem három betű, mert ők kisebbségben vannak a többiekhez képest.

121 agyament 2003-05-26 13:59:18
Én úgy emléxem, hogy valamelyik tárca már támogatta őket ilyen címen! Mellesleg született egy megállapodás a NKÖM és a művészeti szaxerv között, amiben külön béremelésről egyeztek meg a MÁV zenekart érintően, de talán mintha benne lettek volna a Rádió együttesei is.

120 yeti 2003-05-26 13:45:26
De most már akkor támogassa valaki a MÁV Szimfonikusokat is - az eddigi minták alapján (BFZ, MR) lehetne mondjuk olyan indokkal, hogy a magyar zenekarok közül ennek a társulatnak a nevében van a legtöbb utalás a Magyar Államvasutakra, ezért kell támogatni őket.

119 Sándor cár 2003-05-26 11:33:48
Szilgyo! Egyetértek. Búbánat! Rátapintottál a lényegre, sápadtarcú testvérem! Hókusz-pókusz, próbálnak egy kis vihart kavarni maguk körül, pontosan azért, amit írtál. Nagyon bébán megy ez így. Botrányt csinálni is tudni kell. Baranyi - szerintem - azért van az elnökségben, mert hosszú időn keresztül közvetített zenei műsorokat a rádióban és a tévében. Beszél vagy hat kultúrnyelven, így simán le tudott zavarni egy operaközvetítést \"szinkrontolmácsolással\". Az jutott erről eszembe, hogy ha Fáy nem írhat kritikát, mert nincs zenei diplomája, akkor Batanyi hogy lehet elnökségi tag? Vagy neki van ilyen diplomája?

118 Szilgyo 2003-05-26 11:24:57
Nekem viszont szimpatikus a Geszti, a maga területén - ami igazából behatárolhatatlan- kifejezetten tehetségesnek mondanám. Ott vannak a Dzsungel könyve c. musical dalszövegei, igazán jól sikerültek. Nem ér azért valakit kikezdeni, csak azért, mert a tömegkultúra gyermeke!

117 Búbánat 2003-05-26 11:08:15
Tudja-e valaki, hogy mit keres Baranyi Ferenc költő, elnökségi tag, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete Közgyűlésében a szombati tisztújítást követően? A másik költői kérdésben, hogy bár minden nagyrabecsülésem a most megválasztott vagy újraválasztott kortárs zeneszerzőké, élükön Hollós elnökkel, de miből gondolják, hogy közleményükben megfogalmazott „őszinte” aggódásuk az ének-zenei oktatás színvonalának csökkenése miatt eljut az illetékes döntéshozókhoz? És ha netán eljut, történik majd érdemben valami intézkedés? És egyáltalán mennyire őszinte ez az aggódás? Nem inkább arról van szó, hogy önző módon, inkább a saját szerzeményeiknek a bemutatása, kiadatása miatt aggódnak, ürügyként felhozva a kétségtelenül nehéz gazdálkodási körülmények között tengődő Magyar Rádió zenei együtteseinek siralmas anyagi helyzetét? A komolyzene jelene és jövője iránt érzett aggodalom pedig csupán porhintés? Nem meg(el)késett ez az egész figyelemfelhívás? Vagy talán figyelemelterelés másról…Kicsit belekavarunk a sűrűjébe, amitől még zavarosabb lesz minden. Szememben ez az egész történés olyan hókusz-pókusz.

116 Sándor cár 2003-05-26 11:06:13
Karnagy! Gesztipeti nekem sem nagyon szimpatikus. Viszont évekkel ezelőtt volt egy kimondottan fiataloknak szóló, Miért pont Mozart? című műsora. Szerintem épp a maga idétlenségei miatt ekég közvetlen és szórakoztató formában népszerűsített Mozartot. Az óriásplakát kiállítással mi volt a baj?

115 Benno 2003-05-26 08:58:47
ok, de milyen szubkulturárol beszélsz, karnagy?

114 yeti 2003-05-26 00:30:56
Engem meg idegesítenek.

113 ton chou 2003-05-25 22:07:35
Én ezzel nem azt akartam mondani, hogy szimpatizálok, vagy nem szimpatizálok vele, igazából nem is ismerem (tudom, kéne, és mindenki azt kérdi ilyenkor, hogy \"Hol élsz te?\") Csak megjegyeztem, hogy nem ebben a műfajban tevékenykedik jelentőset.

112 Hangyász 2003-05-25 21:59:03
Zelinka baromságai engem jókedvre derítenek. Persze, ő is egy katasztrófa, de nem lehet Geszetivel egy napon említeni.

111 yeti 2003-05-25 18:37:32
Én ott voltam egy ilyen Geszti-féle műsoron, Monteverdi Combattimento-ja ment, meg Sztravinszkijtól a Pulcinella. Geszti lekötötte a népet, szerintem nagyon rendben volt a dolog. Lehet nem szimpatizálni Gesztivel. De azt hiszem, sokkal hasznosabban csinálja, mint Zelinka Tamás, aki ha kell, ha nem, felbukkan, és mondja a frankót. Sajnos őt is láttam ifjúsági előadáson (is). Tipikus anti-ismeretterjesztés volt, amit csinált.

110 karnagy 2003-05-25 14:16:10
Láttad az @rc (Geszti Péter reklámcége) által rendezett Felvonulás téri óriásplakát-kiállításokat? Gyalázatosak voltak. Rohannom kell, majd folytatom, ha szükséges...

109 Benno 2003-05-25 13:48:29
mármint milyen az erkölcsisége és milyen szubkultúrája?

108 karnagy 2003-05-24 23:22:18
Nem bírom Geszti Petikét, mert az az erkölcsiség és szubkultúra, amit ő képvisel, kizárólag rombol. Nem hiszem, hogy miatta százak fogják megszeretni a klasszikus zenét.

107 ton chou 2003-05-24 20:59:43
Jaja, én is csodálkoztam, hogy vajon Geszti Péter mit keres ott, nem tudom, hogy sikerült pont őt beszervezni a házigazda-szerepre (egy Mézga Aladár-szinkronhangot :))), de egyébként meg szóval nem rossz maga az ötlet. Mert így ez egy lehetséges járható út, egy módszer arra, hogy felkeltsék az ember érdeklődését erre a műfajra.

106 ton chou 2003-05-24 20:54:04
Hát igen, én olvastam tömény életrajzot, azt nagyon fárasztó olvasni, sztem sokan ismerik, 1791 a címe, és mindenki hiper-szuper könyvnek tartja, és tényleg az is, olyan mennyiségű adat van benne, csak egy a baj, ezt nem egy könnyű olvasmánynak szánták. De én elolvastam, illetve beleolvastam, nagyon érdekes dolgok vannak benne. Hihetetlen részletes. Dorka: \"a polipeptidláncok alfa-hélix elrendeződése\" Ti is ezt tanuljátok ? :)) Mi is kb. ugyanitt tartunk :) Egyébként természetesen én is képes lennék az egész kétéves anyagot pár hónap alatt bemagolni, ha muszáj lenne, de akkor ott kellene kezdenem, hogy mi az a kovalens kötés :)) Azóta ugyanis nem tanulntam kémiát :)) yeti: Akkor mi a tanulság a dolgokból? Igyekezz, hogy minél több ember nézzen hülyének, mivel mást úgysem tehetsz :)

105 Hangyász 2003-05-24 20:49:05
Az énekórák számának csökkentése mellett, amivel gyakorlatilag már a gimnazisták is ki vannak rekesztve abból, hogy a szak(közép)iskolások mellett legalább minimális esélyük legyen arra, hogy egy rosszul fizetett, kedvetlen, agyonhajszolt, a pályaválasztása miatt dühében fejét a falba verő, avagy a pedagógusi pályára eleve alkalmatlan tanerőtől, vagy inkább tangyengeségtől esetleg értesüljön arra, hogy valamikor élt egy Bach, Mozart, Beethoven stb. nevű egyén, aki... Hiszen ma ott tartunk, hogy ha valakinek nem komolyzenerajongók a szülei, akkor nem is fogják ebbe az irányba terelni. Sajnos, ami az ifjúsági hangversenyeket illeti: Hiába tart az NFZ és Hamar Zsolt beszélgetésekkel elegy ilyen rendezvényeket, ha ezen egy Geszti Péter-szerű véglény működik közre, akkor én nem viszem el a (nem létező) gyerekemet ilyen koncertre. Jómagam saját, a hozzászólók \"fejlődésregényei\" által igazolva és megerősítve tudom, mekkora küzdelmet jelent egy-egy mű befogadása. Legkésőbb középiskolás korban el kell kezdeni a repertoárral való ismerkedést. Mozart és a princess-félékről: A mester tömören elintézné őket kedvenc mondásával: Nyalják ki...!!!

104 dorka 2003-05-24 12:32:57
Csalatka!Ha hiszed, ha nem tudom hogy nem minden igaz a könyvben (részben ezért is regény) és én örülök is neki hogy így van. Egy tömény önéletrajz nem hiszem hogy ennyire tetszett volna. Ton chou-val meg teljesen egyetértek. Meg lehet halni a kémia órákon! Bizonyára el tudja mindenki képzelni milyen, amikor a tanár azt akarja bebizonyítani, hogy a polipeptidláncok alfa-hélix elrendeződése a világ egyik legzseniálisabb dolga. (és te persze egy kukkot se értesz az egészből...). De ha valaki szereti hát hadd szeresse, az ő dolga. Amúgy a komolyzenét is lehet úgy tanítani, hogy az már kezdjen szörnyűséggé válni...pl. hogy már 6. hete Bartók Kékszakállúját vesézzük...

103 yeti 2003-05-23 20:50:59
tc! Az a vicc, hogy az oszályban (vagy bárhol) hülyének néznek, mert szereted a komolyzenét. Erre elkezdesz beszélgetni itt a Momus fórumokon olyanokkal ,akik szeretik a komolyzenét. És mondjuk az egyik topikban (pl. Operák, amelyeket utálunk) kijelented, hogy nem szeretsz egy művet, amit mások igen, ami népszerű, ami elismert stb. Az eredemény: itt is hülyének néznek :-)

102 Sánor cár 2003-05-23 20:25:57
Mellesleg: a kémiát én sem értettem, nem szerettem, de ma már örülök, hogy legalább annyi ragadt rám, amennyi. Ma már fogadásból egy vagy két hónap alatt meg tudnám tanulni a kétéves anyagot.

101 ton chou 2003-05-23 19:21:12
Ez a mi osztályunk. Fogadok, hogy az egész évfolyamban nincs még két ember. Az egész suliban vagyunk kb. 10-en, max. De úgy, hogy ebból kb. 3-4-en szeretjük igazán. A többi meghallgatja, OKé, nem utálja, meg minden, de ennyi. Bocs, egy kicsit durva hangnemet ütöttem meg, de eljött az évvégi drukk, s ki vagyok kissé készülve, és még nagyon sok van hátra... ígérem, nem leszek ilyen még egyszer.

100 ton chou 2003-05-23 19:17:55
Óóó, én nem tévedtem semmiben! Ha tudnád, miket tanulunk mi kémiából, vagy fizikából, vagy matekból! (ma írtam meg az évfolyamdogát sztem olyan karóra, mint a vihar!) Olyan marhaságokat, amiknek semmi tetejük! Ha akarod írhatok a kémia órai vázlatomból. Nem értem, miért kell ennyire belemenni a kémia rejtelmeibe, ha úgyse fogja senki se azt választani. De nem is ez, aki ezt választja, az menjen el szakközépbe. De mi a jóistennek kell ilyen poliszaharidokat, dezoxi-ribózokat, meg alfa-d-glükózokat tanulni? A másik, OK, ne szeresse, csak pár ember a komolyzenét, de a többi sokaság ne így viszonyuljon ehhez, mint ahogy teszi! Hát nem kell magyarűznom a jelentőségét, múltját, értékét, legalább ismerjék el, hogy igen, ilyen is létezik, rengeteg embernek ez az élete, és ne úgy kezeljék azt a pár embert a környezetükben, mint idiótákat, hülyéket, bolondokat. Csupán ez a bajom.

99 Sándor cár 2003-05-23 18:51:57
Nem értem miben tévedtem.

98 gabor 2003-05-23 17:47:48
És közveszélyes magatártás hallgatólagosan vagy tevőlegesen bárkit erre az elzárkózásra bátorítani.

97 gabor 2003-05-23 17:45:38
Cárom, most butaságot írtál. Valóban nem kell mindenkinek azt szeretni, amit nekünk, de legalább kell, hogy ismerjék azt, amit mi szeretünk. Megismerni - nagy szavakat fogok használni - emberi és honfiúi kötelességük. Aztán majd eldönthetik, hogy szeretik-e, vagy sem. De amíg nem ismerik, addig ön- és közveszélyes magatartás elzárkózniuk előle.

96 Sándor cár 2003-05-23 13:55:55
Ton chou felvetését én sem értem. Ha 35-ből ketten már szeretik a zenét, akkor az azt jelenti, hogy a dolog nem reménytelen. És miért kéne, hogy többen is szeressék? Miért kéne, hogy mindenki azt szeresse, amit mi?

95 Szilgyo 2003-05-23 11:06:54
Karnagy, szerintem az, aki az égvilágon semmiféle művészet oltárán nem áldoz, még lehet, ugyanolyan értékes és jó ember, hatalmas szívvel. Őt úgy hívják, hogy altruista...

94 Sándor cár 2003-05-23 10:52:48
Sipi! Szerintem a Princess-lányoknak igazuk van: Mozarték ebben a stílusban írnának darabokat. Csak nem ilyen szarokat.

93 karnagy 2003-05-23 09:26:37
Kedves Sphynx! Nem az a baj, hogy az emberek nem szeretik a klasszikus zenét. Édesapám pl. \"rocker\", és csak azóta jár komolyzenei hangversenyre, amióta a fia vezényel. De hihetetlen művelt ember, imádja az irodalmat, figyelemmel kíséri a kortárs szerzők pályáját, jártas a képzőművészetben stb. Attól, hogy nem ért a kl.zenéhez, még nem nevezhető tehát műveletlennek. Az a baj, amikor valaki úgy él, hogy semmiféle művészetet nem enged közel magához. Miféle lelke van azoknak, akiket nem érint sem a színház, sem egy jó film egy érdekes kiállítás vagy éppen egy novella?

92 csalatka 2003-05-23 09:11:57
Kedves Dorka! Ki kell, hogy ábrándítsalak! A Bohémek és pillangók sok életrajzi pontot feldolgoz, DE: Amikor olvasható (a könyv eleje), akkor az a szerző fantáziájának szüleménye, amikor már a ténylegesen ismert életutat írja le - dögunalom. Arra jó, hogy kicsit jobban megismerd Puccinit, de nem kell mindenet elhinni, amit életrajzírók leírnak (pláne, ha ők maguk is bevallják.)

91 sphynx 2003-05-22 19:54:39
ton chou, téged is megtévesztettek!! Nem az a hülyeség, amit tanítanak. Mindegyik nagyon érdekes dolog (még a matematika is). De azzal, ha az embernek belenyomják az arcát a csokitorába (bármilyen finom is az) csak elveszik tőle a kedvét. Az iskola nem rólad szól, nem miattad van. Ez a baja.

90 sphynx 2003-05-22 19:49:42
Én csak azt nem értem, hogy miért kellene mindenkivel megszerettetni a komolyzenét? Mi szeretjük, örüljünk neki. De ez a \"hozzátartozik az általános műveltséghez\" duma nagyon avitt. Mindenki csinálja azt a szabadidejében, amit szeret: ha valaki autót szeret szerelni, akkor azt, ha könnyűzenét hallgatni, akkor meg azt. Mindenki máshogy szerez örömet magának, miért jobb az egyik a másiknál?

89 ton chou 2003-05-22 19:37:07
Huhh, de jó hozzászólások vannak itt :)) Előszöris sphynx-el értek egyet. Az iskolákat be kéne zárni! :)) Na jó, ez az első reakcióm. Olyan hülyeségeket tanítanak, aminek az ember soha se fogja hasznát venni. Kevés kivétellel persze. Karnagynak szerencséje van, hogy ilyen jó osztálya volt, és így szerettek énekelni mind, nekem borzasztó osztályom van, és énekelni senki se énekel. Kivéve engem, és egy barátnőmet. Ennyi az össz. (pedig 35-en vagyunk). Igen, másrészt egyetértek azzal az illetővel (már nem emlékszem ki mondta, de így együtt értelmezek kettőt, azt hiszem dorkáét, és Szilgyóét), hogy mindenki cikinek érzi, ha szereti a komolyzenét. Kivétel nélkül mindenki. (na jó, két kivétellel). És utálják is.

88 Sipi 2003-05-22 19:04:53
Hát jó, maradjunk annyiban, hogy a zenehallgatás ízlés kérdése. Talán még egy utolsó hozzáfűznivalóm ehhez: az egyik lakótársammal szoktunk néha vitatkozni a következő dologról: én ugye szeretem fejlesztgetni a hifi-rendszeremet. Neki is elmondom, hogy egy új hangszedő vagy kábel milyen javulást okoz. Erre neki az a válasza, hogy ez nem igaz, ezt nekem csak bebeszélték a különböző magazinok, nincs is ott semmiféle változás. Erre én egyszer megkérdeztem, hogy mikor ült le utoljára zenét hallgatni úgy, hogy csak arra figyelt. Természetesen soha. Nos, úgy nem is lehet észrevenni a különbséget. Még valami: ha már a prinszessz, stb.-nál tartunk. Ezek a nagyszerű előadók, amikor a komolyzenebarátoktól kritikát kapnak, azt válaszolják, hogy ha Mozart, Brahms, stb. ma élne, akkor ilyen stílusban írnák meg a zenéjüket. Nem tudom, hallottatok-e már ilyen nyilatkozatokat, mert én már nem is egyet. Kíváncsi vagyok, erre ki mit reagál.

87 dorka 2003-05-22 18:20:02
köszönöm a megtisztelő címet!:) Ha már könyvről van szó akkor csak annyit, hogy aki még esetleg nem olvasta annak muszáj lesz: Bókay János: Bohémek és Pillangók (azt gondolom nem kell részleteznem miről szól) Az egyik kedvenc könyvem..

86 Sándor cár 2003-05-22 17:15:31
Sipi! Érdekes, hogy felhozod ezt a \"hol lehet komolyzenét hallgatni?\" témát. Erről több helyütt vitáztak a felek, engem is beleértve. Végül is ízlés kérdése. Én azt gondolom, a komolyzene sem tabu, mindenki fogyassza úgy, ahogy akarja. Gondolj arra, hogy a művek keletkezésének idején milyen körülmények között szólaltak meg ezek. Most olvasom Norbert Elias Mozart című tanulmánykötetét. Abból is kiderül, hogy a korabeli nagyérdemű koránt sem Mozartért ült be a koncertre. Ennél azért tisztességesebb, ha valaki Mozart hallgatása közben szeret andalogni a párájával, vagy ettől tud jól autót szerelni. Nem?

85 Sipi 2003-05-22 17:08:30
Még valami: az nem ürügy, hogy a komolyzene drága lenne. A jobb lemezboltok tele vannak olcsó komolyzenei CD-kkel (igaz, ezek sokszor zsákbamacskák), és nem hiszem, hogy havonta ne lehetne 800 forintot szánni egy hangversenyre.

84 Sipi 2003-05-22 16:56:40
A mai helyzetről: a legalapvetőbb gond ott van, hogy az emberek nem tudnak zenét hallgatni (olyan értelemben, ahogy például vannak, akik nem tudnak olvasni). A legtöbben háttérzeneként hallgatják autóban, vasalás közben, uram bocsá\' szeretkezés közben :-), stb. Így szerintem nem lehet zenét hallgatni! Legfeljebb csak Lagzi Lajcsi legújabb felfedezettjét. A zenehallgatáshoz le kell ülni, és csak ezzel kell foglalkozni. Azt is meg kell fontolni, hogy kevés kivétellel a fiatalokat nem érdekli különösebben a zene (10 éves kor alatt). A komolyzenére igazán csak 18-20 éves korban válik fogékonnyá valaki (kivéve a zenei csodagyerekeket). Persze ha addig nem kapta meg az indíttatást, akkor már kicsi az esélye, hogy később zenerajongó lesz belőle, bár vannak kivételek is, például én.

83 Sipi 2003-05-22 16:48:31
Nos, nagyon tartalmas hozzászólásokat olvastam eddig, és úgy tapasztaltam, viszonylag nagy itt az egyetértés. Nagyon sokan tették ezt, így én is összefoglalom pár szóban a komolyzenéhez való \"megtérésem\" történetét. Semmi családi kapcsolatom nincs a zenéhez. Általános iskolában (\'88-\'95) nagyon ment az éneklés, még az énekkarba is bekerültem, de a komolyzene nem érdekelt, azt hallgattam, ami akkoriban a rádióban ment. A középiskolában is az akkor divatos zenékkel foglalkoztam, kevés kivétellel (pl. ABBA, Queen, 70-es, 80-as évek). Viszont van egy dolog, amiben úgy érzem, különböztem a többi velem egykorútól: sohasem volt \"lázadós\" korszakom. Illetve lázadtam, de inkább a korosztályom ellen: lenéztem a nagy bulizásokat (értsd: iszunk-hányunk), a különböző divatirányzatoknak sem láttam sok értelmét, és ezt tudtára is adtam a többieknek. Így kissé különcnek számítottam. A \"fordulat\" az első főiskolai évem elején következtt be, amikor egy HiFi Choice hatására vettem egy használt lemezjátszót (a hifi mindig érdekelt, de korábban az otthoni rossz piaci magnók barkácsolásán túl nem jutottam). Ekkor ellátogattam néhány antikváriumba, és vettem néhány lemezt, valamint a rokonaimtól is kértem. Az antikváriumban vásároltak között volt egy-két Beethoven szimfónia is (talán az 5. és a 7.). Ezeket hallgatgattam néha. Aztán egyre gyakrabban, és a későbbi antikváriumos látogatásaim során egyre többször vettem komolyzenei lemezeket is. Ekkoriban a könnyűzenei ízlésem is \"letisztult\", nagyjából másfél éve pedig szinte már csak a komolyzenével foglalkozom. Az a tapasztalatom, hogy a komolyzene élvezetéhez többnyire meg kell dolgozni. Nagyon sokszor voltam (és vagyok is) úgy, hogy egy mű elsőre nem tetszik. Ekkor nem teszem le, hanem, bár rettentően unom, végighallgatom még egy-kétszer. A legtöbb művel aztán hatmadszorra úgy leszek, hogy már szinte abba sem bírom hagyni, annyira megtetszik. Azon könnyűzenével, amit ma szeretek, szintén ez volt a helyzet: bár az Illés hellyel-közzel tetszett, de a Pink Floyd-ot például nagyon úntam. Néhányszor végighallgattam ezeket mondjuk háttérzeneként, és nagyon megszerettem őket. Ezt a folyamatot én megismerésnek nevezem.

82 Oscar 2003-05-22 16:37:02
na akkor a Momus olvasói díj 2. helyezés az enyém, mert én is elolvastam Búbánat levelét. Dorka maradhat az első. Az énekórák önmagukban már nem elegek, kell mellé az élő koncert élménye, szerintem elsősorban az csigázza fel a kedélyeket és utána már lehet ezerszer is Cd-ről hallgatni azokat. Persze lehetetlen mindent élőben megnézni...hallgatni.

81 Sándor cár 2003-05-22 15:39:50
Dorka! Ha lesz Momus Olvasói díj, szavazni fogok rád, mert végig bírtad olvasni Búbánatot. Amúgy én nem hiszem, hogy egy fiatal lány/fiú \"éretlen\" volna a komolyzenére. Az is csak zene. Az ízlés, persze változik, de ha az oktató amegfelelő műveket választja, simén felcsigázhatja bárki érdeklődését. Én már harminc fölött vagyok, de még most is úgy, hogy bizonyos művek örömet okoznak, bizonyosakkal ki lehet üldözni a világból. Valamikor minhta említetted volna, hogy gimis vagy. Amikor én gimis voltam, én sem utáltam az énekórákat, és ezzel nem voltam egyedül. Sőt igazából ott fordult az érdeklődésem ebbe az irányba. (Ne haragudj, nehogy úgy hidd, hogy most valami öreg szaki okítja a fiatalokat, az egészet csak példaképp említettem.)

80 dorka 2003-05-22 14:40:29
Búbánat!Egy kicsit irigykedve olvastam amiket írtál...nem lehetett rossz. Igazából szerintem nem lenne könnyű egy mai diákkal megértetni hogy miért is jó a komolyzene. Erre példa az összes énekórám. Hallgatunk zenét, de a többséget-főként a fiúkat (bocs a kivételnek)-nem érdekli és végigröhögik. És lehet hogy hiba de én úgy gondolom hogy még nem nőttek fel hozzá és persze nincs meg a megfelelő háttér sem. Sőt, nekik még \"ciki\" is ha valakinek tetszik egy komolyzenei darab. (Én persze mindig hülye vagyok hogy szeretem az énekórákat...) Az állam meg nem adna pénzt mert más \"fontosabb dolgokra\" kell költeni (pl. futball és társaik).

79 Sándor cár 2003-05-22 14:04:32
Karnagy! Igazad van, bocsánat, figyelmetlenül olvastam. Mellesleg - biztoshülyeség - ha én most lennék diák, biztos érdekelne, ha az énektancsim elmagyarázná, Eminem miért nem úgy szól, mint Bach? Hogy melyiknek mi a trükkje? De mondok mást, mert a rap az egy rossz példa. Azt tudjuk, hogy a rockban ma már nem csak a zenei kompozíció számít, hanem az a sok effekt, speciális hangszerelés is, amit hozzátesznek. Komolyan figyelmedbe ajánlom a Linkin Park Meteora című lemezét.Én sem voltam képben, egy tizenkét éves sráctól kaptam kölcsön, és be kellett látnom, hogy jó a gyerek ízlése.

78 Búbánat 2003-05-22 13:40:14
Előre bocsátom, hosszú leszek. Nekem szerencsés gyerekkorom volt, mert otthon apám zongorázott, komponált, improvizált, énekelt, verset is írt, amit megzenésített. Később, egy lakótelepi toronyház első emeletén kaptunk lakást. A zongora gyakorlatilag elfoglalta a nagyobbik szoba felét. Amikor apám leült a zongorához és elkezdett játszani, a szomszédok, ismerősök mesélték, sokszor odaültek a szomszéd fal mellé, vagy a lépcsőházban lelassították a lépteiket és meg-megálltak a bejárati ajtónk előtt, hogy hallhassák a gyönyörű dallamokat, amiket apám keze kicsiholt a hangszerből. Az otthoni személyes élmények inspirációi, meg némi öröklődés-hajlam, egy életre engem is „megfertőzött”, eljegyzett a komolyzenével. Zongorázni tanultam, az általános iskolában az ének-szolfézs órákon (ez utóbbit utáltam) mindig a legelsők között voltam tudásban. Nem vitás, mint minden gyerekre, rám is nagy hatással voltak a hatvanas-hetvenes években a pop-rock, a táncdalfesztiválok, a „szabad Európa rádió”, a Luxi és Komjáthy műsorok hallgatása, a házibulik Tesla magnós időszaka, később a lemezjátszók térhódítása. Mint gyerek zongoráztam, énekórára jártam, hallgattam a divatos könnyűzenét, de ezzel párhuzamosan már hallgattam a rádióban az operát és operettet. Később már módomban állt dalszínházakba is eljutni. Nem volt valami különleges általános- később középiskola, ahová jártam, de az énekórákra mindig nagyon szívesen emlékszem vissza. Szerettük a tárgyat és a tanárokat is. És, ami belefért a heti egy-két órába, az számunkra nem unalom, hanem sok érdekes ismeret volt nagy zeneszerzőkről, életükről, műveikről, magáról a zenéről ,a műfajokról, stílusokról stb. Illusztrációként lemezjátszóról a tanár bejátszott részleteket. Ez jó volt arra, hogy felkeltse figyelmünket a teljes mű meghallgatása iránt. Később már tudatosan „vadásztam” rájuk a rádióban, koncertekre mentem, operett előadásokat tekintettem meg, majd már az opera következett. Aztán elkezdtem olvasni nagy zeneszerzők életéről a regényeket, később vettem a zenetörténeti könyveket, lexikonokat. Végül már gyűjteni kezdtem a lemezeket, később a műsoros kazettákat, majd jött a felvételek rögzítése. Tehát, a komolyzene művelése, hallgatása, később az opera-operett élmények mindinkább primer szerepet kaptak a zenei érdeklődésemben, amihez a legvégén egy invitálás folytán a kóruséneklésben való rendszeres közreműködés is párosult. A politikával nem foglalkoztam. Amit a zenei-kulturális közélettől kaphattam, azokkal éltem. A szemem azért idővel kinyílt, s az első külföldi útjaim is a zenés színpadok, színházak világába vitt. S érzékelni kezdtem a különbséget, ami odakint van, és amivel idehaza addigi életem során tapasztaltam. Felfigyeltem a minőségi különbségekre. De megtanultam, hogy én ide születtem, nekem itthon kell boldogulnom, s bár nem lettem hivatásos muzsikus, a gyerekkorban rögzült, zenével, komoly- és könnyűzenével kapcsolatos, ahhoz fűződő személyes rajongásom, szeretetem, ismereteim, kedvteléseim, később hobbim a mai napig végigkíséri életemet. Tudom, amit eddig elmondtam, az nem tipikus. De egy példa arra, hogy így is lehet. Hozzáteszem, nekem soha semmi összeköttetésem nem volt sehova, preferenciákat nem élveztem, ami bennem a mai napig a zene iránt megmaradt, az az egyéni akaraton, kíváncsiságon, kívánságon és érdeklődésen múlott. Ami mára bizonyos szempontból egy egészséges mániává fajult. A szocializmusban nőttem fel, valóban még élt Kodály, Bárdos, Farkas, Kadosa stb. Magyarország akkor el volt zárva a nyugati „szabadságtól”, aminek volt jó és rossz oldala egyaránt. Otthon adott volt a szülői példa, volt egy konszolidált, állam által úgy-ahogy támogatott közoktatási rendszer, amelyben a megfelelő ideológiai töltetű, kapcsolatokkal, pénzzel bíró szülők tehetséges és szorgalmas gyermekei bekerülhettek a magasabb iskolákba, így a Zeneművészeti Főiskolára is. Ez mindmáig egy nagyon kicsi, szűk réteget jelent. Utánpótlás lenne, csak az a baj, hogy a mai világban egyre inkább a materialista, a fogyasztási szemléletmód gyűrűzik be. És áramlik be a sok bóvli, ócska, szemét is a jó mellett. Az ifjúság pedig kevés kivételtől eltekintve inkább az előbbiekre a vevő. Ez könnyebben megy, és befogadhatóbb számukra, mint kiemelni az értéket, az értékeset a gyomból. Nem véletlen, hogy sokan sokszor visszasírják azt a korszakot. Ugyanis, az minden hátránya mellett kiszámítható volt. És buzgott bennünk a vágy a kitörésre, a falak ledöntésére. Meg akartuk mutatni, hogy mi sem vagyunk alábbvalók az osztrákoknál, németeknél, olaszoknál, franciáknál…, Meg akartuk mutatni, hogy mik vagyunk, milyen értékek rejlenek bennünk. Verdit kortársai valahogy mindig lenézték, mondván, egy kocsmárosnak az ivadéka, egy parasztgyerek. Hogy jön ő ahhoz, hogy a világ legnevesebb komponistái közé törtessen. Sok múlik a környezeten, a körülményeken, barátokon, támogatásokon, ösztöndíjakon. De mindez mit sem ér, ha nincs meg az elhivatottság, a tehetség, amire, akire felfigyelhetünk, amin, vagy amit segíthetünk tovább képezni, kibontakoztatni, támogatni, amíg a saját lábán is már megállhat. Ma az állam nem érdekelt abban, hogy minél több művelt kútfő legyen az országban. Legalábbis nálunk így fest a dolog. Miért nem törekszik arra, hogy különféle kedvezményekkel, anyagi forrásokkal ösztönözze a diákok alap- közép- és felsőfokú tanulmányait? Miért nem támogatja az iskolák fennmaradását? Miért nem ad elegendő pénzt az épületek fenntartására, taneszközök pótlására, a tananyagok, és a módszertanok fejlesztésére? Miért nem támogatja az oktatási intézmények hálózatának bővítését, azok fenntartását, működését? Ehelyett, álracionális érvekre hivatkozva, iskolákat zár be és von össze. Miért nem azon fáradozik, hogy az értékeket propagálja a TV-ben, rádióban, sajtóban? Erkel, Liszt, Bartók és Kodály országa igen megérdemelné azt, hogy megbecsüljük nagyjainkat, és megismertessük velük az ifjúságot. Hogy valami eszményféleséget mutassunk fel nekik, akik, amelyek követésre méltóak és érdemesek. Akkor nem kellene az elmúlt negyven –ötven évet nosztalgiával vegyes szomorúsággal fel(vissza)idéznünk. Tudnánk bízni a jövőben, hinni abban, hogy a komolyzene a gyermekeink számára nem egy elérhetetlen misztikum marad.

77 karnagy 2003-05-22 13:40:04
Kedves Sándor cár, tegnapi hozzászólásomban így írtam: Érdekességképp persze meghallgatjuk mondjuk az EL&P-től az Egy kiállítás képeit - de nekik már az sem \"könnyűzene\" Tehát, a nyitottság megvan bennem (illetve bennünk, énektanárokban), de akkor sem beszélünk egy nyelvet a tanítványainkkal. Számukra ugyanis az igényes könnyűzene is túlontúl komoly.

76 Sándor cár 2003-05-22 12:46:03
Karnagy! Szerintem szélsőségesen fogalmaztál ezzel a Majkával meg a Kozsóval. Bartók és Mozart mellett nyugoftan taníthatsz pl. Emerson, Lake & Palmert, ők ugyanis az európai komolyzenére alapozott rockot csináltak, elszakadva az amrerikai R&B hagyománytól. De említhetem a Varése-en és Sztravinszkijen szocializálódott Frank Zappát is. A hazai termésből felhívnám a figyelmedet Orszáczky Miklósra. És sorolhatnám. Persze, lehet, hogy a mai srácok Emersonékra, Zappára és Jackie-re épp úgy tojnak, mint Bartókra.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.