vissza a cimoldalra
2021-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11567)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (5876)
Verdi-felvételek (596)
A MET felvételei (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62488)
Eiffel Műhelyház (519)
Társművészetek (2224)
A nap képe (2262)
Franz Schmidt (3764)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4344)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (632)
Lisztről emelkedetten (1032)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1470)
Balett-, és Táncművészet (6051)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2138)
Pantheon (2809)
És te mit láttál a youtube-on? (430)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

 
4517   smaragd • előzmény4516 2020-08-13 15:53:13

4516 számú bejgyzésre:

Ebben maradunk :-). Mára nekem is pont elegem lett mindebből.

4516   zenebaratmonika • előzmény4515 2020-08-13 15:32:52

Te persze mindent tudsz... Hagyjuk. De inkább ne személyeskedjünk itt. Én megpróbálok utánajárni ennek is majd, de ez idő és lehetőségek függvénye.

4515   smaragd • előzmény4514 2020-08-13 15:29:38

4514 számú bejegyzéshez:

Te nem tudod. Magadról állíthatod, vagy konkrétan valamiről, amiről biztos tudásod van :-).

4514   zenebaratmonika • előzmény4513 2020-08-13 15:22:50

Bármi történhetett az idő folyamán ezekkel. Nem tudjuk.

4513   smaragd • előzmény4512 2020-08-13 15:07:59

4512 számú bejegyzéshez:

Igen? Akkor a stílust is talán megtalálod majd mindehhez.

A neten kottakéziratok nincsenek.

4512   zenebaratmonika • előzmény4511 2020-08-13 14:45:47

Én csak próbálok a neten utánajárni, amennyire lehetséges.

4511   smaragd • előzmény4508 2020-08-13 14:43:54

4508 számú bejegyzéshez:

:-) te csak tudod :-)...

Kálmán Imre Kemény Egon atyai jóbarátja volt - röviden, ennyi most elég itt.

Közben véletlenül előjött Kemény Egon - Gaál Zsuzsa sanzonja YT-on: "Ha visszanézek", Mezei Mária énekel, ezen a szép nyári napon is sokatmondó: " sok gyötrődésem feledem..." "nem látok mást, csak szépet..., ha visszanézek" :-) https://youtu.be/OemuZotrP4k

4510   zenebaratmonika • előzmény4509 2020-08-13 14:35:26

Ja ebből is az következik, hogy az operett egy nemzetközi műfaj. Olasz operettszerző is van pár, ezeknek is értemes utána járni. 

4509   Edmond Dantes 2020-08-13 14:13:44

Ha már egészen a román operettig eljutottunk, akkor bátorkodom a béketábor további jeles operett- (és egyéb zenék) szerzőjét, V.P. Szolovjov-Szedojt is idecitálni. Nem néztem utána, játszották-e valamelyik művét nálunk, de itt van egy korabeli műsorújság, ami szerint a Kossuth Rádióban játszották egy dalát a Hű barát c. operettből. Közvetlenül utána történetesen Kemény Egon Talán a csillagok c. rádióoperettjéből játszottak egy dalt. Szolovjov-Szedoj nálunk (és máshol)  legismertebb műve minden bizonnyal a Moszkva-parti esték. A belinkelt előadó sokak szívét megdobogtatta.. A dal eredeti címe „Leningrádi esték” volt, de a szovjet kulturális minisztérium kérésére „Moszkvai estékre” változtatták és a szövegét is ehhez igazították. (forrás: wiki)

4508   zenebaratmonika • előzmény4506 2020-08-13 14:03:54

Miért, én Kálmán Imre után is csak nyomtatott partitúrát találtam. Gondolom ő se körmölt. Ennyi.

Különben ennek talán utána lehet járni, hogy maradt e utánuk kézzel irt partitúra, hangszerelés. Kálmán Imrének is volt hangszerelője, mellesleg Kemény Egon is jelentkezett a posztra.

Az Ábrahám német wikipédia oldala szerint Henning Hagedorn és Matthias Grimminger  úr az Ábrahám operettek  un. szinpadi rekonstrukcióját a megmaradt eredeti partitúrák alapján végezték és együtt dolgoztak Josef Weinberger  és Musik und Bühne kiadókkal. Tehát ők az eredeti hangzást próbálták rekonstruálni, amennyire ez lehetséges, szemben a magyar operett feldolgozásokkal (ld. Maya, Chicagoi hercegnő, Én és a kisöcsém), amelyekben sajnos jelentősen módosították az eredeti operett hangzását és zenéjét. 

 

4507   Búbánat • előzmény4505 2020-08-13 13:46:09

Magyar Nemzet, 1953. június 27.

HEGYEN-VÖLGYÖN LAKODALOM

Román operett a Fővárosi Operettszínházban

Amennyire örvendetes, hogy a magyar irodalmi, prózai-színházi, film- és képzőművészeti életben -  ha még nem is megfelelő - , de komoly helyet foglalnak el a testvéri népi demokratikus országok művészeti alkotásai, annyira helytelen, hogy hangversenyéletünkben és zenés színpadainkon a népi demokratikus országok alkotásai elenyészően kis mértékben, vagy egyáltalában nem szerepelnek. Ezért helyes a Fővárosi Operettszínháznak az a hiányt pótló, követésre váró kezdeményezése, hogy román operettet tűzött műsorára. A Hegyen-völgyön lakodalom”-nak nagy közönségvisszhangja, az estéről estére a színház bejáratánál függő „Minden jegy elkelt”-tábla híven mutatja közönségünk szeretetteljes érdeklődését a népi demokratikus országok életének művészi ábrázolása iránt.
A Hegyen-völgyön lakodalom érdeme, hogy egy kis román falu fejlődésén keresztül a mai élet ábrázolását kísérli meg az operett műfajban. Másik fontos sajátossága a paraszti környezet, mert így lehetővé vált, hogy a zeneszerző, operettje muzsikáját a gyönyörű román népzene szellemében komponálhatta meg - ami zenéjének legnagyobb érdeme - és zenéjének ez a friss, paraszti hangvétele így drámailag teljesen indokolt.
Kirculescu muzsikája nagy mesterségbeli tudással megírt, tehetséges munka. Kitűnően alkalmazza a nálunk is annyira népszerű hórák és szirbák élettől duzzadó elemeit a színpadon a szimfonikus közjátékokban. Nem teljesen a zeneszerzőn múlt, hogy az operett zenedrámai követelményeihez képest, zenéje a kelleténél visszavonultabb, szerényebb.
A finom fordulatokkal bővelkedő kedves mese csak kevés lehetőséget adott együttesek, finálék, általában nagyobb zenei formák megkomponálására, így a zene részvétele a cselekményben háttérbe szorul. A szöveg (szövegírók: Nicolaide és Negrin) bizonyos szvitszerűsége következtében az érzelmi összecsapások, a hősök fejlődése - ami pedig a zenei emberábrázolás fontos feltétele - nem a színpadon történik. Az 1945-ben játszódó első felvonás parasztjai, akiket a kulák úgy csavar az ujja köré, ahogy csak akarja, a néhány évvel később lejátszódó második felvonásban már öntudatos, szocializmust építő emberek. A színpadi cselekmény (ennek kapcsán természetesen a zene is) azt a drámailag izgalmas momentumot hagyja ki, hogy a darab hősei hogyan változtak meg. Ez már csak azért is kár, mert az elnyomott és a felszabadult emberek ábrázolása önmagában nagyon jól sikerült. Mint kedves ismerősökre emlékszik rájuk vissza a néző. Jól sikerült a „mindent rendbe hozó” bábos (Latabár Kálmán szerepe) kedves, sokszínű figurájának megrajzolása is. A cselekmény, a dramaturgiai szerkezet nem ad lehetőséget az írónak arra, hogy jellemábrázoló készségét a jellemek fejlődésének ábrázolásában is megmutassa.
Az operett előadásának sikeréből természetesen a kitűnő Latabár Kálmán és főként Váradi László karmester, Roboz Ágnes koreográfus, Petress Zsuzsa és Keleti László vették ki részüket. Mikó András sokhelyütt ötletes rendezése inkább a burleszklehetőségeknek - eszközökben nem mindig válogatós -  kihasználására (második felvonás immáron hagyományos kísértet-jelenete), mintsem a gördülékeny előadásra törekedett.
Reméljük, hogy a Hegyen-völgyön lakodalom bemutatásán a magyar közönség az eddiginél több, népi demokratikus országban született alkotással ismerkedhet meg a zenei műfajok területein is. Ugyanakkor reméljük azt is, hogy két operettszínházunk valamelyike bemutatja az új román operett- irodalom másik kiváló alkotását, a román Állami Díj első fokozatával nem véletlenül kitüntetett »Ana Lugojanát«.

/S. T./

4506   smaragd • előzmény4503 2020-08-13 13:19:38

4503 számú bejegyzéshez:

Jól van, ha ez a stílusod itt, akkor ez a stílusod, te tudod, miért.

Olvasóink nyilván így is már régen megértették a lényeget.

4505   Búbánat • előzmény4502 2020-08-13 12:40:03

A Fővárosi Operettszínház bemutatója: 1953. május 1., további előadások májusban, júniusban:

HEGYEN-VÖLGYÖN  LAKODALOM

Operett 3 felvonásban, 5 képben

Zenéjét szerezte: NICOLAE KiRCULESCU

Szövegét írta: H.NICOLAIDE és H.NEGRIN

Fordította: Semsei Jenő és Török Sándor

Versek: Tóth Eszter

Díszlet: Bercsényi Tibor

Jelmez: Márk Tivadar

Koreográfia: Roboz Ágnes

Bábokat tervezte: Gábor Éva

Karigazgató: Virányi László

Rendezte: Mikó András

Vezényel: Várady László és Gyulai Gaál Ferenc
 

Szereposztás:

Nika Jonika, parasztlegény - Juhász Pál

Pacsirta, cigánymuzsikus - Agárdy Gábor

Margyoala, parasztlány - Petress Zsuzsa

Ileana, sofőr - Harmath Éva

Mitu Szpanu, nagygazda - Keleti László

Veta, a felesége - Garamszegi Mária

Kloncu, bíró - Balázs István

Csubota bácsi, varga – Bagyinszky János

Dinicu - Hadics László

Floarea – Kiss Ilona

Bábos bácsi – Latabár Kálmán

Mitika, bohóc – Antalffy József

Szolgálók Szpanunál:

Tinka –Saághy Erzsi

Linka – Hódossy Judit

Nikifor – Suka Sándor

Zamfira – Vándory Margit

Toader apó – Gárday Lajos

Anyóka – Hont Erzsi

Kocsmáros – Nádori István


Történik egy román faluban, az I. felvonás 1945-ben, a II. felv.: 1948-ban, a IlI. felv. 1949-ben.

Táncjelenetek:  Rímóczy Viola, Farkas Edit, Nikola Pál, Garai Nándor és a tánckar

 A háború után egy kis román faluban él Nika Jonika. a fiatal parasztlegény. Látástól vakulásig dolgozik Szpanunál, a gazdag kuláknál, aki egy meghamisított adósságlevéllel szinte rabszolgasorban tartja a legényt. A faluba érkező vándorcirkusz öreg bábosa megsajnálja Nikét, leleplezi a kulákot s a vele összejátszó bírót. Nika jogos felháborodásában leüti a kulákgazdát s ezért csendőrkézre kerül. Az öreg bábos a falu népe előtt lerántja a leplet a gazságról s a nép kiszabadítja a legényt a börtönből. Nika megbecsült munkása lesz a román népi demokrácia egyik hatalmas erőmű építkezésének s beleszeret Ileanába, a sofőrlányba, aki a városban szeretne élni. Nika rábeszéli őt, térjenek haza a faluba, hogy ott együtt harcoljanak a kulák népbolondítása, gazságai ellen. Harcuk győztes lett, a falu Nikáék s az öreg bábos segítségével megszabadul a múlt árnyaitól s szabadon indul a szövetkezeti gazdálkodás útján. Nika s barátja,  Pacsirta szerelmesükkel boldog lakodalmat ülve ünneplik meg győzelmüket, amely egyben a nép győzelmét is jelenti.

4504   zenebaratmonika 2020-08-13 12:25:16

Utánanéztem. Henning Hagedor az Ábrahám operettek rekonstrukcióját végezte el Matthias Grimminger úrral. Többek között a 3:1 a szerelem javára c. darabét, amit korábban csak Bécsben és Magyarországon.  Emellett a Viktóriát és a Bál a Savoybant is rekonstruálták. 

A Mese a Grand Hotelben- ezt is ők restaurálták, de alul írják is. 

ROXY UND IHR WUNDERTEAM  (ez az operett német címe) Genre: Operette Autoren: Operette von Paul Abraham Libretto von Alfred Grünwald und Hans Weigel Bühnenpraktische Rekonstruktion von Matthias Grimminger und Henning Hagedorn

https://www.musikundbuehne.de/fileadmin/media/Downloads/Infos_allgemein/Musik_und_Buehne_PAUL_ABRAHAM.pdf

4503   zenebaratmonika • előzmény4500 2020-08-13 11:03:38

Igen, mert Ábrahám vele iratta le az anyagot, mert szép volt a kézírása és ő volt a titkára, ott dolgozott mellette Ábrahám utasításai alapján. Valószínűleg zongorán játszotta Ábrahám az anyagot és ezt valaki írta. Így gyorsabb volt.

http://operetta-research-center.org/interview-mit-henning-hagedorn-uber-die-rekonstruktion-von-abraham-partituren/

Itt látható egy Ábrahám partitúra, ezt valami bértollnok (passz ki) írhatta, mert nagyon szép a külalakja.  Az nem derül ki, melyik operett. 

 

4502   Búbánat • előzmény4499 2020-08-13 10:30:55

Dendrino mellett szintén román nemzetiségű operettszerző: Nicolae Kirculescu (Nicolae Chirculeşcu)

A Magyar Rádiónak tőle is  van magyar nyelvű operettfelvétele: 

"Hegyen-völgyön lakodalom" - részletek

Bemutató: 1953. december 17., Petőfi Rádió 17.45 – 18.10

Km.: Petress Zsuzsa, Szecsődy Irén, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara

Vezényel: Várady László

4501   Búbánat • előzmény4498 2020-08-13 10:24:39

Dr. Celler Tibor Ábrahám Pál – a legkalandosabb életű magyar zeneszerző

Ez a cikk - lehet, hogy már linkjét beírtuk - talán újabb adalékokkal is szolgál a zeneszerző életéből.

4500   smaragd • előzmény4498 2020-08-13 10:24:18

4498 számú bejegyzéshez:

A "Die Blume von Hawaii" partiturája Kemény Egon kottakézirata. Egy másik megmaradt és megtalált Ábrahám operett-partitura is az övé, igen kis részben egy harmadik zeneszerzőé.

A téma kutatója Henning Hagedorn úr, akit érdekel, az interneten megtalálja. Klaus Waller úr Paul Abraham monográfiája sok pontos részletet tár fel, olvasóink megkereshetik.

4499   zenebaratmonika • előzmény4496 2020-08-13 09:20:25

Román operettről nem hallottam még, de görögről igen. 

Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens)

Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens)

Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens)

Az athéni operában szokták is játszani a pár ismertebb görög operettet. Különben a Denevért és a Víg özvegyet ott is játszák, meg Sullivan Mikado-ját és természetesen Offenbach neve is ismert (ld. operabase) 

https://www.youtube.com/watch?v=_khT2K5aFPo

Ez azért egész jó. 

https://www.youtube.com/watch?v=FWigVLX3pIY

https://www.youtube.com/watch?v=zO4Fvn4n4-s

4498   zenebaratmonika • előzmény4497 2020-08-13 09:02:22

Az ADT lapon régi újságok cikkeit szoktam közölni, de most nincs szabadnap. Nemrég volt egy szabad hónap, akkor mentettem le magamnak pár cikket, de csak pár került fel ide ebből. Más szerzőket is érdemes ott keresni, mivel a korabeli újságok az egyik legjobb forrás. 

http://docplayer.hu/2688197-Nem-tortent-semmi-csak-elvalunk-csendben-50-eve-halt-meg-abraham-pal.html

Érdemes elolvasni a nemrég elhunyt Kőniger Miklós cikkét, itt említi, hogy Ábrahám nagyon elfoglalt volt és kb. 4-5 óra alvásra maradt ideje, látszott is rajta, mert mindig kialvatlan volt a szeme. Kávékkal és rengeteg cigivel tartotta ébren magát. A berlini villában fogadta a librettistákat, énekeseket, meg mindenkit. Kemény Egon valóban a titkára volt.

A kottakéziratok jelentős része a berlini lakásban maradt, mivel nem vitte magával ezeket, de ott megsemmisítették a nácik, illetve eladta a sofőrje a kiadatlan anyagokat. Annak idején nyomtatott formában jelentek meg a dalok az újságokban is.

4497   smaragd • előzmény4492 2020-08-13 07:09:18

4492 számú bejegyzéshez:

"Úgy tudom..." írtad, amire csak annyit mondhatok - és itt utalok Héterő 4464 számú bejegyzésére is -, hogy elfogultságodban sok mindent, ezt a témát is, felületesen kezelsz Ábrahám Pál életművében a momus.hu fórumain, annak ellenére, hogy magad is kutatod az életét és hiteles dokumentumokat is igyekszel fellelni. Ez a beállítódásod dezinformációnak is tűnhet. Így nagyon helyes lenne, ha a fórumokon is pontosan fogalmaznál és a már megjelent, fórumainkon olvasható eredeti dokumentumokat is figyelembe vennéd, azaz szubjektív ködösítésedet objektív látásmódra és közlésre váltanád.

Két megjegyzésedre válaszolok:

meglátásodat furcsának tartom az írógép korszakában... nem kellett akkor már kézzel írni...

Bejegyzésemben, 4490, a szerzői kézirat természetesen a kottakéziratra vonatkozott, ami nem maradt fent Ábrahám Pál kézírásával, egy-két rövid skicc létezik.

*

Titkári teendőket Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon zeneszerző látott el mellette, aki tizenegy évvel volt fiatalabb nála. Kezdetben 23-25 évesen, segítségképpen 1928-1930, majd szerződéssel a berlini évek alatt, 1930-1933 között, ekkor a fiatal zeneszerző 25-28 éves volt. Zenei karrierjük egyszerre indult Budapesten, karmesterként és zeneszerzőként egyaránt, a Fővárosi Operettszínházban.

A másik visszatérő téma, amit említeni szoktál: Ábrahám Pálnak nem volt ideje... Klaus Waller úr megírja, hogy Ábrahám Pálnak mi mindenre jutott ideje.

Fentieket az Ábrahám-Kemény művészbarátság jegyében említettem meg, tiszteletben tartva kettőjük emberi és zenei együttműködését.

4496   Búbánat • előzmény4493 2020-08-12 23:00:34

A 4493. sz. bejegyzésem kiegészítéséül:

A román zeneszerző emlíített operettjét Magyarországon is többször, több helyen előadták,  de a Magyar Rádió sem akart kimaradni a sorból: a románok állami ünnepéhez  igazodva - deklaráltan Románia  "felszabadításának"  évfordulója idejére időzítve - készítette el és mutatta be a darab keresztmetszetének stúdiófelvételét:

Gherase Dendrino - Pintér Lajos - Diez Imre - Gréda József: Szálljon a dal (keresztmetszet, 1959. augusztus 26., Petőfi Rádió 21.30 – 22.00)  

A rádiófelvételen Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Vincze Ottó. Semsey Jenő összekötőszövegét Romváry Gertrúd olvassa fel.

4495   Búbánat • előzmény4494 2020-08-12 22:44:34

Azért bosszankodom, mert a Lili bárónő anno az Operettszínházban nem  a nagyszínpadra "rendeződött", csak a kis, 100 fős Raktárszínházban játsszák már hosszú évek óta, egy szál zongorakísérettel. Ezt méltatlannak tartom Huszkához - az egyik leghíresebb és legszebb zenéjű alkotása - eredeti partitúrája nyomán -  "zenekaros" előadásának bemutatója és repertoárra kerülése még mindig várat magára. 

Egyszer tettek kivételt: 2018. május 31-én ünnepelték a Raktárszínpadon a Lili bárónő 300. előadását. A teátrum egy lelkes nézője megkereste az akkori főigazgatót, Lőrinczy Györgyöt, hogy nem lehetne -e a nagyszínpadra “adaptálni” a produkciót.  Az ötletet nagyszerűnek találták, így született meg a Lili bárónő 300+1, amelyet június 6-án, 19.00 órától láthattak a nagyszínpadon, ezúttal nagyzenekari kísérettel. 

Tehát ha sikerült, lehetett egy darab előadásra megvalósítani, akkor miért nem követte - követi - ezt további hasonló nagyszínpadi, zenekaros előadás, hiszen, sok fizető nézőt vonzana be a Színházba - Huszka évfordulóra is tekintettel. 

4494   zenebaratmonika 2020-08-12 22:09:49

2020/21. operettbemutatók

Budapesti Operettszínház

Kálmán Imre: Marica grófnő Lehár Mosoly országa, visszatérő Ábrahám Viktória, továbbjátszák Szirmai Mágnás Miska, Huszka Lili bárónő, Lajtai: Régi nyár. Kacsóh: János vitéz

Debrecen

Bemutató Kálmán: Cirkuszhercegnő

Győr

Zerkovitz Csókos asszony

Pécs

Zerkovitz Csókos asszony

Miskolc

Ábrahám Bál a Savoyban

Szeged

itt nincs bemutató, hanem Szirmai Mágnás Miskája fut még egy évadot

Békéscsaba

Ábrahám Pál: Viktória (Trianon 100 Nemzeti Összetartozás jegyében) és emellet műsoron marad Huszka Bob hercege is

Kaposvár

itt még nincs műsor hirdetve

Nyíregyháza

itt nem lesz operett, de legy Cy Coleman: Sweet charity musicalje, ami hát nem sűrűn kerül elő itthon

Turay Ida Színház

itt se látok operettet

Budapesti Thália Színház

itt Eisemann Egy csók és más semmi továbbjátszása (emellet jellemző, hogy 3 Feydeau komédia is megy, persze hát mert már nincs rá jogdíj:

4493   Búbánat 2020-08-12 14:45:01

"Újra műsoron Gherase Dendrino Szálljon a dal című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában"

/erdon.ro/  

2019. 02. 14. 12:25

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera újra műsorra tűzte Gherase Dendrino Lăsați-mă să cânt című operettjét. Szövegkönyvét Erastia Sever, Liliana Delescu és Viorel Cosma írta.

Gherase Dendrino (1901-1973) a román zeneirodalom jelentős személyisége, zeneszerző, karmester a „Lăsați- mă să cânt” operettjét 1954-ben mutatta be a Bukaresti Állami Operettszínház. Majd 1958-ban a Kolozsvári Nemzeti Opera Anghel Ionescu Arbore rendezésében vitte színre. A produkciót Drezda, Olmütz, Odessza, Jászvásár, Nagyvárad színházában is játszották.

A darab cselekménye Brassóban játszódik le, főszereplői Ciprian Porumbescu zeneszerző és Berta Gorgan, Ciprian szerelme. A zeneszerző életének momentumait eleveníti fel. 1882-ben a zeneszerző legújabb darabját, a Vasile Alecsandri versei alapján alkotott, Crai nou című, két felvonásos operettjét akarta bemutatni. (Az első román operettnek tekintik.) Azonban a bécsi udvar hivatalos képviselői ellenezték a darab bemutatását, igyekeztek elfojtani minden nemzeti érzést. Végül, köszönhetően az értelmiség és a vidékén élő emberek lelkes és kitartó támogatásának a Crai nou című alkotást a brassói Román Gimnázium (ma Andrei Șaguna Kollégium) dísztermében vitték színre (1882. március 11). Ciprian Porumbescu 1881-1883 között a gimnázium zenetanára volt. A gyermekeket arra tanította, hogy „a művész mindenkor a néptől tanulja azt, amit tud”. (Szegő Júlia)

Az élet érdekessége, hogy hatvan év múlva a neves rendező, Anghel Ionescu Arbore fia, Cătălin Ionescu Arbore rendezésében, 2018-ban, Dendrino operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában került bemutatásra. Cătălin Ionescu Arbore elmondta, hogy számára a mostani rendezés nagy élményt, egyben kihívást is jelentett. Hiszen a kolozsvári opera színtere gyermekkori élményeit juttatja eszébe, amikor a darab rendezője az édesapja volt, az édesanyja a Suzănica szerepét alakította. Az operett dallamvilága, humora megérinti a közönséget. A neves áriák, mint Martha áriája, Berta-Ciprian duettje, Berta áriája, a II. felvonásban, Ciprian áriája az első felvonásban valósággal meghatja a közönséget. Az operettben sajátosan ötvöződik a szöveg, a tánc és a zene. Különböző műfajú zenék -induló, hora, keringő- kapcsolódnak össze. A rendezésben nehézséget a nagyszámú szereplő – 38-jelentette. Közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Opera zene-, ének- és a balettkara. Az előadás sikerességéhez hozzájárult a Kolozsvári Nemzeti Színházzal és a Transilvania Állami Filharmóniával való együttműködés is.

Ciprian Porumbescu (1853-1883) neves román zeneszerző. Tanulmányait a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen végezte. A modern román zene megalapítójának tekintik. Alkotó tehetség, maradandó műveket hagyott az utókorra: Ballada hegedűre és zongorára, Román Rapszódia, A trikolor éneke, az Egyesülés himnusza, a Crai nou- operett, és még lehetne sorolni. Dr. Valeriu Braniște szerint „A nemzet összes öröme befolyásolta a nagy művészi lelket, a fájdalmak pedig a legrejtettebb zúgáig hatottak.”

Gherase Dendrino (1901-1973) román zeneszerző, karmester. Filmzenei, könnyűzenei alkotásai ismertek. A Lăsați-ma să cânt és a Lysistrata című operettek dúsítják a zeneszerzői munkáját.

A rendező alkotótársai

Díszlettervező: Adriana Urmuzescu, Koreográfia: Felicia Serbănescu. Vezényel: Adrian Morar. Kórusvezető: Corneliu Felecan. Színpadvezető: Dan Lupea. A VIP gyermekkórus karmestere: Anca Mona Mariaș. Főbb szerepekben felléptek: Cristian Mogoșan (Ciprian Porumbescu), Lorena Puican (Berta Gorgon), Florin Sâmpălean, Oana Trămbițaș, Liliana Neciu, Iulia Merca, Bogdan Nistor, Sorin Lupu, Petre Băcioiu, Cristian Bogdan, Petre Burcă.

Az 1989 előtti politikai hatalom a Dendrino- operettjét, akárcsak más korabeli alkotást, a saját ideológiájának népszerűsítése érdekében próbálta felhasználni. Amint Cătălin Arbore hangsúlyozta, az operett nem ideológiai jellegű, jól kidolgozott cselekménnyel rendelkezik. A produkcióban a humor, a dallam, a ritmus, a jó hangulat, a romantika sajátosan ötvöződik egymásba, egyensúlyt teremtve.

A Dendrino-operettjének szövegkönyvét Pintér Lajos fordította magyarra

Amint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, Pintér Lajos újságíró a zenei tárgyú cikkeit, interjúit a hazai magyar lapokban közölte. Zenekritikai rovatot vezetett a Román Rádió bukaresti magyar adásában. Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjének szövegkönyvét „Szálljon a dal” címmel fordította magyarra. A Dendrino- operettjét a Nagyváradi Szigligeti Társulat 1958. február 22-én mutatta be, főszereplők Belényi Ferenc (Ciprian Porumbescu) és Dukász Anna (Berta Gorgon). Magyar színre alkalmazta és rendezte: Gróf László. Díszlettervező: Kudelász Károly. Vezényelt Matolcsy Zoltán.

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera nagy sikerrel mutatta be Dendrino -operettjét. A produkció közönségvonzó erejét a zenéje, a híres áriák, a kórus, a koreográfia, a zenekar, a táncosok művészi teljesítménye eredményezte.

Csomafáy Ferenc

4492   zenebaratmonika • előzmény4490 2020-08-12 14:05:29

Úgytudom bértollnokokat alkalmazott, ezeknek diktált, mert csúnya volt a kézírása. De a nácik sok mindent megsemmisítettek. Ennek azért utána kéne járni, hátha mégiscsak maradt utána valami. 

https://www.stretta-music.com/abraham-paul-abraham-melodien-nr-124817.html

Itt nyomtatott formában van meg 4 dal kottája.

https://www.stretta-music.com/en/abraham-foeldes-gruenwald-loehner-beda-die-blume-von-hawaii-nr-124874.html#:~:text=Die%20Blume%20von%20Hawaii

Itt is csak nyomtatott formában van meg, de gondolom így lett kiadva. 

https://www.antikvarium.hu/konyv/sebestyen-gyorgy-paul-abraham-665132

Viszont ennek a könyvnek az elején ott van a kézírása. Rajta az aláírás is középen.

4491   Edmond Dantes • előzmény4488 2020-08-12 10:18:20

A nagy botrány(kilátás)ra való tekintettel viszont gyorsan és sikeresen, határidő-hosszabbítás nélkül lezárták az operettszínházi zaklatási vizsgálatot.

4490   smaragd • előzmény4489 2020-08-12 10:05:38

4489 számú bejegyzéshez:

A német színpadokon jelenleg játszott Ábrahám-operettek u.n. "Ábrahám-hű" egyszerűsített zenei változatok, amelyeket az eredeti partitura alapján nagyrészt Henning Hagedorn úr készített. 

Ez a mondatod nem tetszik, nem mondtam ezt: "Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt."

Tény, hogy Ábrahám Pál után sem szerzői kézirat, sem ezen belül saját hangszerelésű kotta nem maradt fent. Kutatható, hogy mi miatt.

Ezzel egy időre szeretném lezárni ezt a témát.

4489   zenebaratmonika • előzmény4487 2020-08-12 09:27:07

Jövő évadban Litvániában lesz Bál a Savoyban, ill. Pforzheimben, Darmstat-ban Németországban, ill. úgy néz ki Miskolcon és a Fertőrákosi Barlangszínházban is adják. Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt. Siklós Alberttől tanulta a Zeneakadémián, jeles ill. kitűnő eredménnyel. https://www.paul-abraham-bio.de/archiv%202.htm   A Winkler Gábor féle Magyar operett könyv nekem is megvan és tegnap belenéztem, ott azt írja, hogy 1919-ben kapta meg a zeneakadémiai diplomáját, bár az abszolutóriumot 1916-ban szerezte meg, mint a bizonyítványai mutatják. Különben az I. világháború alatt nem diplomázott senki, tehát Ábrahám osztálytársai (Kósa György, Hartmann Elemér, Krasznai-Krausz Mihály sem), emiatt csúszhatott az időpont.

Hawaii rózsája is lesz Hagen-ban, Salzburgban és a Komisch Oper Berlinben, ugye azt is hangszerelte Kemény Egon. 

Viktória lesz ugye a Budapeti Operettszínházban, valamikor Békéscsabán ill. Neustrelitz-ben, és München-ben is (utóbbi még nincs kiírva)

A Mese a Grand Hotelben pedig Hamburgban, Dresdában és Meiningenben fog menni. Most ez is elővették a 2017-es felújítás után. 

https://www.operabase.com/hu

 

4488   joska141 2020-08-12 08:08:53

Mindig csodálkozva olvastam/olvasom azt a szófordulatot, hogy „a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítjuk…”

Ilyen volt például most a nemzeti konzultáció, melynek beadási határidejét „a nagy sikerre való tekintettel” meghosszabbították.

Ilyen ma az Operettszínház hírlevele, melyben arról értesítenek, hogy „a nagy sikerre való tekintettel” kedvezményes jegyeket kínálnak az augusztus 15-16-i budapesti Vármegye Udvar előadásokra.

Eddig úgy hittem, „a nagy siker” azt jelenti, hogy már a meghirdetés első napjaiban minden jegy elkel, minden konzultációs ívet visszaküldenek és így tovább.

Úgy látszik, ma már ez a szófordulat – mint sok más szófordulat is – mást jelent, mint évtizedekkel ezelőtt.

4487   smaragd • előzmény4466 2020-08-12 06:26:09

Korábban Kemény Egon zeneszerző fórumán  korabeli újságcikkel idézte fórumtársunk, talán éppen te voltál, hogy Kemény Egon Brodszky Miklósnak is hangszerelt (zenekari hangszerelés), ez már 1933 után volt Budapesten.

1934-től kezdődött a magyar rádióval hosszú évtizedeken át tartó "háziszerzői" kapcsolata. Ennek keretében rádióoperetteket és rádiódaljátékokat is komponált, amelyeknek színpadi változata is készült. A "Krisztina kisasszony" című rádióoperett színpadi változata daljáték, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be. 

Kemény Egon művei színpadi előadásának egyik fő feltétele az operaénekesi kvalitás: a rádióban Házy Erzsébet, László Margit, Gyurkovics Mária,  Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kövecses Béla énekelte a főszerepeket illetve Petress Zsuzsa, akit Simándy József beszélt le az operai karrierről.

4486   smaragd • előzmény4485 2020-08-12 05:51:16

Ennek örülök és kíváncsi vagyok, hogy Kemény Egon zenekari hangszerelésében adják-e elő! Talán még az "eredeti partiturából" játszanak, akkor csodálatos lehet, talán náluk megmaradt és el is tudják játszani...  A "Bál a Savoyban" az 1930-1933 közötti berlini Ábrahám-Kemény zenei munkatársi kapcsolat ("Viktoria und ihr Husar", "Die Blume von Hawaii", "Ball im Savoy") utolsó operettje volt.

4485   zenebaratmonika • előzmény4471 2020-08-11 21:03:06

Különben a Bál a Savoyban még napjainkban is szokott menni Oroszországban, Észtországban, Litvániában az Operbase oldalon meg lehet nézni.. 

4484   Búbánat • előzmény4472 2020-08-11 20:24:55

A televízióban anno  örömmel követtem hét héten át a népszerű Verne-regény, „A Grant kapitány gyermekei” nyomán készült szovjet-bolgár filmsorozat (1985)  epizódjait.

Dunajevszkij zenéje nagyban hozzájárult a film sikeréhez:

A film eredeti címe:  Дети капитана Гранта

 

4483   Búbánat • előzmény4481 2020-08-11 20:07:30

A szocializmusban, a Szovjetúnió alatt, ott eleve mindenki "szovjet" volt...

4482   smaragd • előzmény4477 2020-08-11 20:02:10

4477 számú bejegyzéshez:

Ami késik nem múlik, feltételezem, hogy kedves kérdéseddel a "nevek" alatt zeneszerzőket értesz.

Kemény Egon fórumában Ábrahám Pál mellett Erdélyi Mihály műveiről is szó esett már, és másokról is, a 2019-es Kemény Egon emlékműsorban - "Túl az Óperencián", Dankó Rádió - Buday Dénes "Csárdás" című operettjéről, ezekről te is tudsz, olvashattad.

A többieket majd máskor, részletesen összegyűjtve közlöm. Mára most már tényleg búcsúzom!

4481   zenebaratmonika • előzmény4469 2020-08-11 19:55:32

Most nézem "Sztálin-díjat" kapott a Szabad szélért ... maradjon inkább szovjet operettszerző ezek után.

4480   smaragd • előzmény4479 2020-08-11 19:54:39

:-)

4479   Búbánat • előzmény4477 2020-08-11 19:51:40

Gondolom, kérésed nem nekem címezted...

4478   zenebaratmonika • előzmény4476 2020-08-11 19:51:29

Én a Pál utcai fiúkat musicalt néztem meg Balatonfüreden, ott is telház, és kb. 3 emberen volt maszk.

4477   zenebaratmonika • előzmény4474 2020-08-11 19:50:24

Jó akkor sorolj neveket, akiknek Kemény Egon hangszerelt.

4476   Búbánat • előzmény4457 2020-08-11 19:45:46

A Budavári Palotakoncerten bezzeg nem féltek az emberek a koronavírustól: szorosan egymás mellett ülve, dugig tele volt a nézőtér. Megszámoltam: mindössze három emberen láttam arcmaszkot...  A margitszigeti Sevillai-n sem láttam ennél sokkal több "maszkosat"...

4475   Edmond Dantes • előzmény4473 2020-08-11 19:39:16

???

4474   Búbánat • előzmény4471 2020-08-11 19:22:36

Nevesítsük: Winkler Gábor a szerzője a "legújabb operettkönyvnek" 

"A magyar operett" - Holnap kiadó, Budapest, 2018

Benne a

Kemény Egon-szócikk a 164 - 166. oldalakon olvasható.

Ábrahám Pál-szócikk: 119 - 125. oldalakon található.

4473   smaragd • előzmény4470 2020-08-11 19:19:58

És még sokan mások...

Ki ismeri például a "Körözött liptói"  című darabot... és zeneszerzőjét? Szintén Kemény Egon hangszerelésében került színre. Már a címe is sokat ígér, ami a humoros szórakoztatást illeti :-).

És vajon mi a jelentős jelentése...? (ld. 4460).

4472   Héterő • előzmény4468 2020-08-11 19:19:14

                                             Dunya

                          Ицхак-Бер бен Бецалель-Йосеф Дунаевский
                                       (Kodály-tanítványként: Deutsch)

Az biztos, hogy nincs olyan dal, amit ennél gyakrabban énekeltek - és mély áhítattal.
                                          Широка страна моя родная,
                                          Много в ней лесов, полей и рек.
                                          Я другой такой страны не знаю,
                                          Где так вольно дышит человек!

4471   smaragd • előzmény4465 2020-08-11 19:07:47

"VALAHOL DÉLEN"

Nem szeretem a csúsztatást, azaz

  • 4460-ban jelentős magyar zeneszerzőkről írtál,
  • erre válaszoltam 4462-ben,
  • és egyszercsak a nemzetközi sikerekhez jutottál 4465-ben...

Kemény Egon hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenekari hangszerelője, tehát Ábrahám első sikerétől a berlini évek alatt keletkezett három világhírű operettje ideje alatt, amint ezt jól tudod.

Lesz még alkalom a Kemény-Ábrahám művészbarátságot elemezni, most nincs szándékomban.

Érdemes lenne összegyűjteni Kemény Egon hangszereléseit Ábrahámtól Ábrahámig (Pesti mese, 1937, Hotel Kikelet, 1937 filmek), illetve időrendben a legutolsó zeneszerző kollégájáig...

Ennél még fontosabb, amit Héterő fórumtárs is említett, Kemény Egon életműve. És hozzáteszem, annak rangja. Negyven esztendő alatt első jazz-slágereitől (1927) a daljátékig "A messzetűnt kedves" (1965, Fazekas Mihály élete) átívelő karrierje sokrétű - nem könnyű, és nem is volt könnyű műveit sem szám szerint sem műfaj szerint áttekinteni. 

Ez teljesen független attól, hogy melyik lexikonból miért maradt ki... elég érthetetlen. Mai példa: vajon hogy lehet az, hogy a legújabb operettkönyvben a "Kikelet utca 3." című nagyoperettje 1929 helyett tíz évvel későbbi bemutatóval jelent meg...? Ez mégiscsak különös lektorált operettkönyvben. 

Nem volt szándékomban most ezekbe a részletekbe belekapni, mára azzal búcsúzom, hogy az orosz nyelvű színpadokon, nagyszínházakban követhetelenül nagy előadásszámban játszott "Valahol Délen" zenei körökben már Dankó Pista idejében is nagyobb siker volt, mint a nyugat-európai... 

4470   Edmond Dantes • előzmény4463 2020-08-11 19:01:23

Lemaradt még az ismertebbek közül pl. De Fries Károly, Gyöngy Pál és Buday Dénes, ők még Fényes Szabolcs előtt születtek, de ismert nevek. Kerekes János, az Állami Áruház szerzője pedig egy évvel Fényes Szabolcs után (1913) született.

4469   Edmond Dantes • előzmény4468 2020-08-11 18:57:44

Magyar wikipédia szerint "zsidó származású ukrán zeneszerző". Angol és orosz wikipédia szerint  "szovjet zeneszerző".

4468   zenebaratmonika • előzmény4467 2020-08-11 18:50:00

Ő most milyen nemzetiségűnek számít?

4467   Edmond Dantes • előzmény4463 2020-08-11 18:46:05

És volt Dunajevszkij..

4466   zenebaratmonika 2020-08-11 18:45:28

Vehetjük még Brodszky Mikóst is, de ő Ábrahámmal és Eisemannal egy időben futott. Mára teljesen el lett felejtve, pedig annak idején hasonló népszerüségnek örvendett, és ő nemzetközileg is futott. 

Ott van még Erdélyi Mihály is... de neki is inkább csak pár dala él 

4465   zenebaratmonika • előzmény4464 2020-08-11 18:41:41

Én nem mondtam, hogy Kemény Egon ne lett volna jó zeneszerző, de ő nemzetközileg kevésbé ismert, és hát sokat hangszerelt Ábrahámnak kb. 1934-ig. Pl. a Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operettnél is közreműködött? Ezt nem tudom. Különben a Kemény Egon dalok elég különleges, egyedi stílusúak, mindenesetre mostanában egy operettje se fut, de a Valahol délben az nagyon szép.

4464   Héterő • előzmény4463 2020-08-11 18:33:15

"...utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912)."

Ábrahám Pál életét bizonyára kevesen ismerik annyira részletesen, mint te, így valóban meglepő az idézett mondatod, hiszen Kemény Egon szerepét már azért is méltathatnád jelentősnek, mert kedvenc operettszerződ sikerében oroszlánrésze volt.

A K. E. -topikban a szerző egyéb tevékenységéről, operettjeiről bőven lehet olvasni; a felsorolt művek ismertetése kétségkívül alapos kutatást takar, ezért - engedelmeddel - kicsit sértőnek hangzik a fenti mondat.

4463   zenebaratmonika • előzmény4462 2020-08-11 18:31:00

Ezt nem magamtól szedtem. Találtam egy operettlexicont (most rá kell keresni), az azt állította,hogy Ábrahám Pál volt az utolsó jelentős operettszerző, de ez nemzetközileg. Szóval róla azt írták, hogy az operettirodalom Richard Strauss-a és Stravinsky-je. Természetesen voltak még operettszerzők, de most itt a legismerebbekre utalunk. Szóval volt pl. még Kerekes János is, meg mások akik írtak operettet, de ők már nemzetközileg nem jelentős szerzők. A németeknél Ábrahám után volt talán Nico Dostal vagy Fred Raymond, de ezek szerint már őket se tartják annyira jelentősnek. Werner Richard Heymann (1896-1961), na ő is alkotott egy nagy sikert, Die Drei von der Gasstelle címmel, 1930.ban. Aztán voltak még NDK-s szerzők is.

4462   smaragd • előzmény4460 2020-08-11 16:52:15

4460 számú bejegyzéshez:

Ez az állításod nem igaz, árnyaltabban fogalmazva, nagyon szubjektív: "Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). "

Természetesen Kemény Egon zeneszerző (1905 -1969) nevét sem lehet kihagyni a jelentős magyar operettszerzők közül! Számos műfajban komponált, nem csak operettszerző volt.

Az lehet, hogy nem ismered a munkásságát, de könnyen  elolvashatod a Wikipédiaoldalát weboldalán is: https://kemenyegon.hu/ és fórumán is éppen elég korabeli tudósításból bárki tájékozódhat. Nem csak színpadi szerző volt 1929-től, hanem a rádióoperett műfaját is ő indította el. Nemzeti színházak is bemutatták operettjeit Kassán, Miskolcon és külföldön.

Rajta kívül még számos, a maga korában jelentős  magyar operettszerző aratott sikert, azaz életükben jelentősek voltak, az utókor nem játsza műveiket, gyakran azért sem, mert nincs meg a partitura és a szövegkönyv! Műveik részletei megmaradtak azokban a Rózsavölgyi és Bárd kiadásokban, amelyeket Kemény Egon hangszerelt nekik... röviden most ennyit szeretnék a "jelentős" jelzőhöz fűzni.

4461   Búbánat • előzmény4460 2020-08-11 16:33:52

A névsort folytatva, említhetjük továbbá akár őket is:

Kacsóh Pongrác (született: 1873)

Nádor Mihály (született: 1882)

Farkas Ferenc (született: 1905)

Vincze Ottó (született: 1906)

Polgár Tibor (született: 1907)

4460   zenebaratmonika 2020-08-11 15:41:39

Ezen a kípen a híres Hans Koessler osztály látható, közte Jacobi, Szirmai, Kodály, Weiner Leó. Kálmán Imre és Bartók Béla vajon miért hiányoznak? Ők más évfolyamra jártak? http://www.bacstudastar.hu/kz-koessler

Az is érdekes, hogy pl. Szirmai 1880-ban született, míg Weiner Leó 1885-ben, Jacobi 1883-ban és Kodály 1982-ben, tehát nagy volt a korbeli szórás. Kálmán 1883-as születésű volt, míg Bartók 1881-es.

Az 1875-ös születésű Huszka Jenő, Hubay-Koesler tanítvány volt szintén.

További operettszerzők is ebben az időszakban születtek, bár nem jártak a Zeneakadámiára Zerkovitz 1881, Márkus Alfréd 1883-ban.

Egy évtizeddel később születtek a jazzoperettszerzők: Ábrahám Pál (1892) (Ő Herzfeld Viktor tanítványa volt az akadémián) és Eisemann Mihály (1898) (Ő Kodály tanítvány volt az akadémián, de eltanácsolták úgy tudom), Lajtai Lajos (1900). Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). 

4459   zenebaratmonika • előzmény4456 2020-08-11 13:28:58

Azt hogy lehet megnézni, hogy hány helyet adtak el? Ha jól nézem 811 jegy vár még eladásra a Mosoly országánál. De passz mennyi az összlétszám.

4458   zenebaratmonika • előzmény4457 2020-08-11 13:27:54

Az idősebbek a nézőközönség és hát azok félnek a Covid-tól, szóval jobb lenne valahogy szétültetni a közönséget. Pl. Erkelben simán meg lehet tenni.

4457   joska141 • előzmény4456 2020-08-11 12:27:20

Nem erre a fórumra tartozik, de jegyeladás. Eiffel nyitó gála: a 2020 helyből még 537 szabad!!! Pedig Jonas Kaufmann is és egységesen 5.000 Ft. Félnek az emberek a szabadtéri elhelyezkedésektől. (A 2 Sevillai borbély látogatottságát ne is említsük)

4456   zenebaratmonika 2020-08-11 11:34:31

Na ez nagyon gáz: Lehár Mosoly országa lesz hétvégén az egri szabadtérin, de alig van jegyeladás, https://www.jegy.hu/program/a-mosoly-orszaga-114322/643716 Ez olyan 1/5-öd ház.

4455   zenebaratmonika • előzmény4448 2020-08-11 09:00:12

Boncsér felesége, Bordás Barbara az operettes maradt. Ő ott volt? Úgy tudom lesz a miskolci Bál a Savoyban előadásban szeptemberben.

4454   Búbánat • előzmény4429 2020-08-10 16:14:04

Budavári Palotakoncert – 2020 – képgaléria a szombat esti koncertről és azutáni fogadásról

A „lánykérés” és eljegyzés pillanatkockái

(Visszafelé is, és előre görgetni is...)

4453   Búbánat • előzmény4421 2020-08-10 16:01:00

„Karantén levelek" Üzenet a zenés színházból - Vadász Zsolt és Lukács Anita válaszolt

/Zene.hu/

A Budapesti Operettszínház művészházaspárja válaszolt a levelemre. Vadász Zsolt 2008-ban volt az Év Operett Színésze. Bonviván szerepben láthatták a műfaj kedvelői, többek között Jacques Offenbach Párizsi élet, Kálmán Imre Marica grófnő, Szirmai Albert Mágnás Miska, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Csárdáskirálynő operettjében. Kedves felesége, Lukács Anita primadonnaként áll színpadon, 2018-ban díjazták az Év Operett Színészeként. A fenti operetteken kívül, Huszka Jenő Lili bárónő, Lehár Ferenc Luxemburg grófja, Kacsóh Pongrác János vitéz előadásokban látható. A két művész az opera műfajában is gyakran lép a publikum elé. Művészetükkel az egész világon hirdetik a magyar zenés színházi kultúrát. Levelemben arról kérdeztem őket, miként élik meg a „karantén” napokat.

4452   Búbánat • előzmény4430 2020-08-10 15:51:36

Kedves "joska141"

Köszönöm az ismételt "útmutatót" - így már értem a hozzászólásából a hova eljutó "poén"-ját...

Valóban, ez nem semmi.

4451   Búbánat • előzmény4449 2020-08-10 15:36:18

Ott voltam nyolc évvel ezelőtt a Budavári legelső Palotakoncerten - a próbán: 

KERO úgy meggyötörte szegény Frankó Tündét, hogy szinte már csak "szédelgett"; semmi nem volt jó neki: éneklése, szövegkiejtése, hanglejtése, mozgása - és mindezt közönséges, ordibáló módon a nézőtérről ülve hangszóron süvöltötte fel a színpadra neki, nem törődve a körülötte lévőkkel, érdeklődő nézőkkel sem,  a szopránunk  legalább négyszer fogott neki a Cigányszerelem Messze a nagy erdő kezdetű Lehár-slágernek, míg elfogadhatónak tartotta azt.  (Más kérdés, hogy a végeredmény nyilván KERO-t igazolta, mert a  TV-közvetítést nézve, Frankó Tünde nagyon szépen, kulturáltan adta elő ezt a híres, lassú-gyors szakaszokból felépülő csodálatos dalt.)

Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük - ami rendjén való.

Érdekes módon, más szopránokkal ezen a próbán nem került "összetűzésbe"... (végigültem a több mint kétórás próbát)

4450   Búbánat • előzmény4449 2020-08-10 15:24:10

Emlékszem, Ókovács Szilveszter egy finom intésére, mikor Boncsér Gergely kitüntetése alkalmából őt méltató mondatainak a végére bigyesztette, valami ilyesmit: szeretné ha  a jövőben elsősorban az Operához  kötődne és itt teljesedjen ki énekművészetével.

4449   Edmond Dantes • előzmény4448 2020-08-10 15:14:33

A kis Kero biztosan hiányzott, Laki Péter -legalábbis amit eddig vele/tőle láttam- a nyomába sem ér (szerintem). Nem tudom, exe hová lett. Aishát nem ismerem, de látom, most éppen ő mosolyog kis Kero oldalán. Nyilván nem nagyon lepődtél meg azon, hogy Frankó Tünde nem lépett fel ... ahogyan Kero idejében az lett volna meglepő, ha nem lép fel (mindenhol). Ha Boncsér Gergely netán teljesen átáll/t az operá(k)ra, az nem baj, persze nem Enzo(k)ra és hasonló súlyúakra, amit már több menetben és egyetértőn kitárgyalt a fórum. 

4448   Búbánat • előzmény4423 2020-08-10 15:03:12

Különös, hogy a korábbi évek Palotakoncertjein rendszeresen fellépett művészek közül most hiányoztak például:

Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha,  Boncsér Gergely, Frankó Tünde, Peller Károly, Kállay Bori

4447   Búbánat • előzmény4446 2020-08-10 14:47:23

Nálunk a magyar rádiófelvételt sokat sugározta a rádió, mostanság a Dankó Rádióban is időnként felhangzik az Évá-ból ez a vidám kettős:

„A válás ma már úgy divatba jön, mint régen a házasodás. Ma már az a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk!  Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnék mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy... Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb hogyha válunk?....

Elválunk, ha kell, ez az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? … Elválunk, ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás és nagy diadal, mert elválni külön varázs. Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /

4446   zenebaratmonika • előzmény4445 2020-08-10 14:23:57

Köszi. Mondjuk ezt az operettet nem sokan ismerik, de talán Ausztriában néha műsorra tűzik napjainkban is. Mindjárt megnézem.

Összesen 2-szer ment 2004-2019 között az Éva, egyszer Bad Ischl-ben és egyszer Németországban Mainz-ban. 2021. júliusában tervezik bemutatni az ausztriai Bádenben.

4445   Búbánat • előzmény4438 2020-08-10 14:20:39

Lehár Ferenc Éva című operettjéből ismert duett is a válásról szól - persze a végén egymáséi lesznek...

  • Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. (Németh Marika és Bende Zsolt)

Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, volt de nincs...”

4444   zenebaratmonika • előzmény4442 2020-08-10 14:17:41

Tényleg az...pedig láttam is az Operettszínházban. Kis Petrovom.. így kezdődik.

Különben annak idején Ábrahámot Jacobi utódának tartották, pontosabban "új Jacobi"-ként, aki már akkor sajnos nem élt, amikor Ábrahám operettet kezdett el írni. Emiatt örültek, hogy van egy hozzá hasonló zenei stílusú operettszerző. Ti láttok hasonlóságot?

4443   zenebaratmonika • előzmény4440 2020-08-10 14:15:59

Talán Bajadér?

4442   Búbánat • előzmény4440 2020-08-10 14:15:44

Jacobi Viktor: Sybill - Sybill levele 

"Petrovom, ne féljen"

4441   zenebaratmonika • előzmény4440 2020-08-10 14:13:59

Bevallom ezzel megfogtál, pedig rengeteg operettet ismerek, nem csak magyart, hanem külföldit is. Passz. Elárulod?

4440   Edmond Dantes • előzmény4438 2020-08-10 13:41:48

Nono, te jobb vagy operettben mint én, de azért tudok másik válósat is :-) legyen találós kérdés: kitakartam a nevet, hogy ne legyen olyan könnyű ... miből is van ez?

Kövesse példám,
Szép vidáman éljen,
A sors nekünk
A válást rendelé!
Ha fáj is kissé,
******om, ne féljen,
Azért a szívem
Nem szakad belé!

És: "...a házasságok több mit fele válással végződik..." de nem az operett(ek)ben! Legfeljebb az Operettben...és a való életben.

4439   zenebaratmonika • előzmény4437 2020-08-10 10:29:44

https://www.youtube.com/watch?v=tXSoqYaztxo

De ez is aktuális, szintén Viktóriában van...

4438   zenebaratmonika • előzmény4437 2020-08-10 10:25:48

Az a vicc, hogy csak ez az egyetlen operettsláger, ami válásról szól, legalábbis én nem tudok többről? Pedig tényleg, a házasságok több mit fele válással végződik...

4437   Edmond Dantes • előzmény4436 2020-08-10 09:55:25

Nem gondolnám, hogy túl ízléses lett volna, bár a közönség talán lájkolta volna. A sok látványos operettszínházas lánykérés közepette se szeri, se száma a válásoknak ... ugyanott. 

4436   zenebaratmonika • előzmény4435 2020-08-10 09:35:37

Sajnos, de akkor a két érintettnek kellett volna énekelni a dalt, épp aktuális lett volna.

4435   Edmond Dantes • előzmény4434 2020-08-10 09:33:58

https://femina.hu/hazai_sztar/fischl-monika-valik/

4434   zenebaratmonika • előzmény4432 2020-08-10 09:25:50

Ezzel mire célzol? Ki akar válni?

4433   Edmond Dantes • előzmény4429 2020-08-10 09:08:19

Nono, kedves Búbánat, az a nagy sürgés-forgás, ami  a szomszédos Széchényi Könyvtár felől volt tapasztalható, lehetett valami más is, házon = OSZK-n belül. Részletek itt és itt.

4432   Edmond Dantes 2020-08-10 09:00:15

Ha már a Palotakoncert-programból kimaradt Ábrahám Pál, az egyik producer legalább a Viktória-slágert elénekelhette volna: "Nem történt semmi, csak elválunk csendben"..

https://www.youtube.com/watch?v=aBKUucjTeqc

4431   Edmond Dantes 2020-08-10 08:47:04

Határozottan keveslem a hír ilyetén tálalását. Ha már lúd siker, legyen kövér óriási mindenhol, így: Laki Péter az első, óriási sikerű bemutató főszereplője volt, Bóni grófot játszotta a Csárdáskirálynőben. Az előadást az  óriási sikerű, itthon 4-5 előadást megért Rocco és fivéreit is jegyző Vidnyánszky Attila rendezte, a Színház és Filmművészeti Egyetem óriási sikerű einstandolása átalakítása után az egyetemi kuratórium máris óriási sikerű elnöke.

4430   joska141 • előzmény4429 2020-08-10 07:20:28

Tisztelt „Búbánat”! Sajnálom, hogy nem jutott be a koncert utáni fogadásra és így csak ezen a fórumon keresztül küldi szerencsekívánatait az ifjú párnak. Természetesen én is minden jót és szépet kívánok számukra a közös életük során.

Szintén sajnálom, hogy nem tudtam jól kifejezni magam előző hozzászólásomban. Igazából azt a bravúros újságírói teljesítményt szerettem volna érzékeltetni, amivel egy ünnepi, abszolút magánjellegű társasági eseménytől el lehet jutni Vidnyánszky Attiláig…

Ahogy mondani szokták: azért, ez nem semmi.

4429   Búbánat • előzmény4428 2020-08-09 23:39:33

Csodálkoztam is, hogy a táncos-komikus Laki Péter a Friderikából énekli a tőle szokatlan bonviván-slágeráriát: "Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!..." Ez már szeget üthetett volna a fejembe, hogy itt készül valami...

Innen kívánok sok boldogságot az ifjú jegyespárnak!

Kár, hogy a  palotavári koncert utáni fogadásra már nem jutottam be, a VIP-esekkel együtt...  helyszínül talán a szomszédos Széchényi Könyvtár valamelyik díszterme szolgálhatott; nagy sürgés-forgás volt tapasztalható arrafelé...

(Mellesleg Dénes Viktor nem a színpadról, hanem az épület első emeletének az Oroszlános Udvarra néző kiugró teraszán énekelte el Huszka Jenő Szabadság, szerelem c. daljátékából Melchior nevezetes dalát: "Társtalanul járogat az orvos..../Doktor úr, a maga szíve sose fáj?...")

4428   joska141 2020-08-09 23:00:06

Mindenütt előfordulnak ilyen romantikus lánykérések, mint amilyen a Budavári Palotakoncert alatt történt. Laki Péter kérte meg – megfelelő előkészületek szervezése után – kedvese kezét. Az eseményről az Origo.hu részletesen beszámolt az alábbi cikkben:

https://www.origo.hu/kultura/20200809-lanykeres-volt-a-budavari-palotakoncerten.html?utm_source=hirkereso

Azért, hogy az idevágó információ teljes legyen, szó szerint idézem a cikk utolsó mondatait:

Mint többször megírtuk: a színház minden tekintetben megújult, amikor tavaly Kiss-B. Atilla főigazgató, Apáti Bence balettigazgató és Pfeiffer Gyula főzeneigazgató átvette az Operettszínház vezetését. Laki Péter az első, óriási sikerű bemutató főszereplője volt, Bóni grófot játszotta a Csárdáskirálynőben. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a koreográfus pedig Bozsik Yvette volt.”

4427   zenebaratmonika 2020-08-09 18:36:38

2020/21Nagyszínpad1. Lehár: Giuditta2. Strauss: Cigánybáró3. Elton John: Aida4. pályázatnyertes magyar musical bemutatója

na ebből semmi se lett, Lehár Mosoly országa lesz, a többi is elmaradt. Valami új musical az lesz, ha jól tudm. Egy Huszka bemutatót is terveztek, de az is elmaradt, viszont Huszkától 19 dal énekeltek a Palotakoncerten, gondolom ez volt helyette.

Teátrum Legrand: Yentl (megjelenés a zsidó fesztiválon)

RaktárszínházHuszka: Bob herceg

Ezek is elmaradtak

 

 
4426   zenebaratmonika • előzmény4425 2020-08-09 18:30:08

A Kiss B Attila pályázat szerint 2022-ben lesz a Kálmán születésének 140 és Ábrahám születésének 130 évfordulója, tehát ez alapján az akkori Palotakoncerten fognak a két zeneszerzőről megemlékezni. 2021. elvileg Jacobi év, de ez is a halálára emlékszik. Szerintem jobb lenne inkább 2023. Jacobi évnek, mert jobb a szültésre megemlékezni mindig,de 2023-at az Kacsóh évnek szánják.  De szerintem ezek a tematikák változhatnak. Talán célszerűbb lenne akkor a 2 zeneszerzőt egyszerre ünnepelni. Kacsóh: Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) , tehát neki egyszerre van a születési és a halálozási évfordulója, érdekes szinte ugyanazon a napon, 50 évesn és 1 naposan halt meg.

Jacobi Viktor magyar zeneszerző. Wikipédia
Születési dátum: 1883. október 22., Budapest
4425   Búbánat • előzmény4424 2020-08-09 17:22:20

Pontosan!

4424   zenebaratmonika • előzmény4423 2020-08-09 17:18:12

Ez fura. Ábrahám Pál miért maradt ki, ő is 60 éve halt meg? Szerintem leginkább Lehárt illett volna játszani, mert neki volt a legkerekebb a 150. születésnap? Meg ő a legnagyobb név az operettben Johann Strauss után. Különben Ábrahám is nagyobb név az operett világában, mint Huszka, annak ellenére, hogy neki akadályozva volt a munkája a politikai okok miatt (tehát Németországot ott kellett hagynia Hitler hatalomrajutása miatt, ahol a legjáttszottabb új operettet, a Hawaii rózsáját ő írta.)

4423   Búbánat 2020-08-09 16:38:31

BUDAVÁRI PALOTAKONCERT – 2020. augusztus 8. – „Találkozások”

A Budapesti Operettszínház Huszka és Lehár Gálaműsora

Az egy szünettel előadott operett-gála műsora a következő hangzatos című blokkokra oszlott:

"Szerelmi arisztokrácia"; „Egy, kettő, hárem”; „Magyar lélek”; „Borral, szerelemmel”; „A kortársak üdvözlete”; „Találkozások”

A kétrészes műsorban nemcsak Huszka- és Lehár-melódiák hangzottak el. A programban helyett kapott két Kálmán-operett egy-egy részlete, ahogy Stolz, Offenbach, Kodály Zoltán, Aldobolyi Nagy György művéből is kaptunk egy-egy dalt, valamint Pablo de Sarasate, Johanna Doderer  és Rimszkij-Korszakov hangszeres zenéje is színesítette a műsor-összeállítást.

  Ideírom kitől mit hallottunk ezen a gálán - nem elhangzási sorrendben, hanem szerzők szerint csoportosítva:

I. Huszka Jenő

1. Bob herceg - „Londonban, hej…” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt)

2. Gül baba

a.) Gábor diák dala: „Ott, túl a rácson…” (Vadász Zsolt, balettkar)

b.) Leila belépője: „Valahol messze, nem tudom, hol…” (Bordás Barbara, Énekkar, Balettkar)

c.) Mujkó dala: „Darumadár fenn az égen…” (Fülöp Márton)

d.) Bordal: „A kulacsom kotyogós” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Laki Péter, Fülöp Márton, Énekkar, Balettkar)

3. Lili bárónő

a.) Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak?” (Kalocsai Zsuzsa, Hary Judit, Énekkar, Balettkar)

b.) Szerelmi kettős: „Szellő szárnyán” (Lévai Enikő, Dolhai Attila)

c.) Vidám kettős: „Gyere, csókolj meg, ha szeretsz…” (Szendy Szilvi, Laki Péter)

d.) Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’…” (Fischl Mónika)

4. Erzsébet

a.) Ida belépője:  „Rózsám, viruló kis rózsám” (Kalocsai Zsuzsa)

b.) „Délibábos Hortobágyon” (Szendy Szilvi, Laki Péter és az összes szereplő, Balettkar, Énekkar)

5. Mária főhadnagy

a.) Palotás (Balettkar)

b.) Szerelmi kettős: „Én mától kezdve…” (Kiss Diána, Vadász Zsolt)

c.) Csata-induló „Vértől pirosló ősi kard” (Fischl Mónika, Énekkar, Balettkar)

d.) Vidám hármas: „Ladilom” (Bojtos Luca, Laki Péter, Dénes Viktor)

e.) Jurátus induló (Dolhai Attila, az összes női szólista, Énekkar, Balettkar)

f.) Szerelmi kettős: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál…” (Hary Judit, Fülöp Márton)

6. Szabadság, szerelem

a.) Magyar táncok/Palotás (Balettkar)

b.) Melchior belépője: „Doktor úr” (Dénes Viktor)

 

II. Lehár Ferenc

1. A víg özvegy Danilo belépője: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám…” (Homonnay Zsolt)

2. Luxemburg grófja – Vidám kettős: „Gyerünk, tubicám…” (Bojtos Luca, Laki Péter)

3. A pacsirta – Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog…” (Lukács Anita)

4. Három grácia – Gigolette (Apacsdal): „Ha megversz is imádlak én” (Oszvald Marika, Homonnay Zsolt, Balettkar, Énekkar)

5. A cárevics – Mása és Iván vidám kettőse: „Elmennék én hozzád, babám…” (Szendy Szilvi, Dénes Viktor)

6. Friderika – A költő dala: „Ó lányka, ó lánykám” (Laki Péter)

7. A mosoly országa

a.) Liza belépője: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá” (Kiss Diána, Énekkar)

b.) Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Ninh Dúc Hoang Long)

8. Giuditta – Octavio belépője: „Barátaim, élni jó…”/”O signora, signorina”  (Ninh Dúc Hoang Long – német nyelven; Énekkar)

 

III. Robert Stolz: Vénusz selyemben – „Játssz a hegedűn!” (Lévai Enikő, Balettkar)

IV. Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban –„Légy-duett: „De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll…” (Lukács Anita, Vadász Zsolt)

V. Kálmán Imre

1. A montmartre-i ibolya  - „Carambolina” (Hary Judit, Énekkar, Balettkar)

2. Marica grófnő „Szép város Kolozsvár” (Bordás Barbara, Lévai Enikő, Dénes Viktor, Hary Judit, Fülöp Márton)

VI. Kodály Zoltán: Háry János „Hej, két tikom tavali” (Bordás Barbara)

VII. Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban  - „Stefi” (Oszvald Marika, Balettkar)

VIII. Johanna Doderer – Lehár Ballsirenen keringője nyomán: „Lehár Jubilee” - hegedűre, csellóra és nagy zenekarra (Jávorkai Brothers, Zenekar)

IX. Pablo de Sarazate: Zigeunerweisen - Cigánymelódiák  (Jávorkai Brothers – hegedűn és gordonkán)

Ráadás: Rimszkij-Korszakov: Dongó (Jávorkai Brothers – hegedűn és gordonkán)

 

A televízió felvette a gálaműsort, aminek szerkesztett felvételét a Duna Televízió augusztus 20-án, az ünnepnap estéjén fogja sugározni (I. és II. rész együtt), 19.55 – 21.45 óra között.

Kis statisztika:

19 db Huszka-szám

9 db Lehár-szám

2 db Kálmán-szám

a többi hét szerzőtől 1-1 db szám

Számomra érthetetlen, hogy Huszkához mérten ennyire kevés Lehár-részlet került be a Palotakoncert műsorába – amelyet elvileg a két magyar komponista emlékének szenteltek a producerek (Dr. Vadász Dániel művészeti vezető, Nacsa Olivér, Pindroch Ferenc, Pindroch Szilárd).

 Szintén Huszka Jenőt és Lehár Ferencet  méltatta - születésük és haláluk kerek évfordulójára is utalva - az ünnepi koncert kezdete előtti köszöntőjében Kiss B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója és Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budavári Palotakoncert fővédnöke.

 Meg aztán hogy-hogy nem ügyeltek a szerkesztés során arra, hogy Huszka születésének 145. és halálának 60. meg Lehár születésének 150. évfordulója mellett 2020-ban Ábrahám Pálról is megemlékezzenek - aki hatvan esztendeje hunyt el 1960-ban - legalább egy dal erejéig.

Egyébként a zsúfolt nézőtéren a közönség szinte minden számot lelkesen megtapsolt,  a helyszínen, a Várpalota Oroszlános Udvarában a siker kódolva volt. Magam is ezt tapasztaltam.   

A gálán közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara (karigazgató: Szabó Mónika), Zenekara (karmester: Pfeiffer Gyula), Balettkara (koreográfusok: Lénárt Gábor, Lőcsei Jenő, Bodor Johanna). Rendező: Bori Tamás

4422   zenebaratmonika 2020-08-09 12:05:43

Volt valaki a palotakoncerten? Én a musicalgálán voltam, de ott csak Lévai Szilveszter (Rebecca, Mozart, Elizabet) és Frank Wildhorn ( Rudolf és Jekyll ands Hyde) dalokat énekeltek, kb. 3 dal volt mindegyikből. Volt még a Macskák (Webber) Éfjél, Szent Ivánéji állom (Szakcsi Lakatos Béla) és az Abigél (Kocsák) és My fair lady (Loewe) és a Fame (Steve Maargoshes)1-1 dala is. Különben nem volt rossz a gála, de a székek irtó kényelmetlenek voltak és a dalok felét cseréltem voltan ismertebb musical dalokra pl. W

 

4421   Búbánat 2020-08-08 17:52:03

"Karantén levelek" - Üzenet a zenés színházból - dr. Vadász Dániel válaszolt

/Zene.hu/

„Zenés levelezésünkkel a Coopera projekt vezetőjét dr. Vadász Dánielt kerestük meg. Arról érdeklődtünk, társulatukat hogyan érintette a világjárvány, mi történik a külföldi és hazai fellépésekkel, mire számíthatnak a Budavári Palotakoncert szerelmesei, miként indul újra az élet a Cooperával.”

 

4420   joska141 • előzmény4419 2020-08-08 17:19:36

Még van 12 db jegy (Ma este színház) 10.000-18.750 Ft közötti féláron.

4419   zenebaratmonika 2020-08-07 21:34:26

Megy valaki a szombati palotakoncertre? Jó lenne szerezni egy dallistát.

4418   Búbánat • előzmény4417 2020-08-05 11:43:09

Beszélgetés a Palotakoncertek kapcsán Hary Judittal és Fülöp Mártonnal, a Kolozsvári Magyar Opera művészeivel

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

2020.08.05. 09:05 Fidelio.hu

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.

„Operaénekesként milyen a kapcsolatotok az operett műfajjal?

HJ: Mi a Kolozsvári Magyar Operában abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ugyanazok a művészek énekelnek operát és operettet. Szeretem, mert emberközeli, szívhez szóló és vérpezsdítő. Az operettben rengeteg szín van: a drámától a komédiáig minden megtalálható benne. Énekeltem már szubrett és primadonna szerepeket is, így a sors megadta, hogy a műfaj minden árnyalatát meg tudjam tapasztalni és ki tudjam élvezni. Egészen másképp veszi igénybe a hangot, mint az opera, mert ha ott mondod a szöveget, ahol énekelsz, abból nagyon furcsa beszédhang lesz, és egyáltalán nem leszel hiteles. Folyamatosan váltogatni kell a kettőt. Emellett játszani, táncolni is kell tudni, miközben gyakran énektechnikailag is annyira igényes, mint az opera.

FM: Én magyar nótákat is énekeltem gyerekként, könnyen közel kerültem az operett műfajhoz is. Bár főleg operákban léptem színpadra, párhuzamosan immár tíz bonviván szerepet is eljátszottam. A mi közönségünk nagyon igényli az operetteket is. A legfontosabb, hogy ezeket a gyönyörű duetteket és szóló dalokat teljes lélekből kell előadni.”

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)