vissza a cimoldalra
2021-01-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11567)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (5853)
musical (199)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (104)
Média, zene, ízlés (117)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4928)
Társművészetek (2210)
Lehár Ferenc (740)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (185)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4340)
Kimernya? (3919)
Momus-játék (5985)
A MET felvételei (1351)
TOP 10 - Kedvenc énekesek (293)
Kocsis Zoltán (675)
Kedvenc magyar operaelőadók (1197)
Pantheon (2807)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
4617   Búbánat 2021-01-12 20:08:41
  • Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)

A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa

"A magyar világsikerek útján"

A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.

Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.
A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.
Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.
Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.

A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig

Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).
A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.

A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.

A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.
Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.

Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:

1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.
2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.
3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.
5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:
a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;
b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;
c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”
6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.

Életrajzi regény — életrajzi operettek
Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .
A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.
Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.

[...]

4616   Búbánat 2021-01-12 11:14:02
  • Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám

„Utódok és örökösök”

„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?

Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?

Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.

A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.
Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt  - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!

Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.

A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”

[...]
/Baróti Géza/

Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően  Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel. 

4615   zenebaratmonika 2021-01-11 17:56:14

Ha már Jacobi Viktor szóba került, találtam róla még érdekes dolgokat. 

  • Hajdú-Bihari Napló, 1983. október  22 / 250. szám

A LEÁNYVÁSÁR SZERZŐJE

Napjainkban a rock, a musical színházi világában sokszor parentálták el az operettet mint divatjamúlt színpadi műfajt De amikor méltó szereposztásban kitűzik a Leányvásárt vagy a Sybillt, a közönség megrohanja jegyekért a pénztárakat, hogy a szép régi melódiák hallgatásakor elábrándozzék. Így történik ez minden esetben, amikor Jacobi Viktor operettjeit játsszák. A zeneszerzőnek most van a centenáriuma: 1883. október 22-én
született Budapesten. Mindössze harmincnyolc éves volt, midőn távol a hazától, New Yorkban elhunyt.

A Markó utcai főreáliskolában tanult, ahol 1901-ben érettségizett. Akkor már jól beszélt angolul és franciául, s ügyesen zongorázott. Szülei azt akarták, hogy a gazdasági életben helyezkedjék el, ezért beiratkozott a Keleti Akadémiára. Az intézet nem volt ínyére, otthagyta az iskolát, s jelentkezett felvételre a Zeneakadémián. A zeneszerzői szakon Koessler János volt akkor a professzor, aki felismerte Jacobiban a tehetséget, és szívesen vállalta tanítványának. Növendéktársai közüli Kálmán Imre és Szirmai Albert lettek legjobb barátai. Alig múlt húszéves, amikor megírta első színpadi művét, a Rá- tartós királykisasszonyt, s benyújtotta a Népszínháznak. Ebből az időből származik róla és mesteréről egy anekdota. Megkérdezték Koesslert, hogy három, a könnyebb műfaj felé orientálódó növendéke közül melyiktől várja a legtöbbet? Válasza így hangzott :
— Legtöbbet tud Szirmai Albert, legtöbbre viszi Kálmán Imre, legzseniálisabb Jacobi Viktor.
Jacobi egyik életrajzírója, Koch Lajos színháztörténész szerény, sovány embernek jellemzi Jacobit. Olyan volt, mintha arcát sohasem érte volna nap. Hajlékony, simulékony, tapintatosan alkalmazkodó. A század elejének pesti színházi világában egészen különös jelenség. Említett első darabjának témája Holger Drachmann dán mesejátékából született, de nem lett volna siker Heltai Jenő alapos átdolgozása nélkül. Jacobi néhány közepes librettó után végre megtalálta az igazit. 1911. november 14- én mutatta be a Király Színház a Leányvásárt. Fedák Sári, Király Ernő, Petráss Sári és Rátkay Márton vitték sikerre a mindmáig népszerű munkát. Aztán elkövetkezett az első világháború kitörésének éve, 1914. Február 27-én játszották először a Sybillt. amely nemzetközi tekintélyt szerzett a zeneszerző Jacobinak. A külföldi kiadók versengtek a darab jogaiért. Jacobi júliusban Angliába utazott, hogy részt vegyen operettjének londoni próbáin. Ott érte a világháború kitörése, a hadüzenet napja. A Sybill próbái azonnal megszakadtak. Rövidesen tudomására hozták, ha nem hagyja el Angliát, internáló táborba kerül. Jacobinak az utolsó órában sikerült az Olympic nevű óceánjárón Amerikába áthajóznia. New Yorkba is eljutott már a Leányvásár és a Sybill híre. Szívesen fogadták a zeneszerzőt. Komponált. sok pénzt szerzett, de gyötörte a honvágy. Ám hazáját nem tudta viszontlátni többé. 1920 végén ugyan átjött Európába a Sybill megkésett londoni bemutatójára. s Bécsben meg is látogatta barátját, Kálmán Imrét, aki meghökkenve tapasztalta, milyen vézna, beteg ember lett Jacobiból. Könyörgött neki. maradjon Ausztriában, hiszen Amerika nem való ilyen megrongált egészségű alkotónak.
Jacobi gazdag zenei vénájából még számos darabra futotta. Ilyen volt Molnár Ferenc Farkas című vígjátékának zenés változata, valamint az Almavirág, amelyet Fritz Kreislerrel együtt komponált. Akkor már halálos beteg volt, az orvosok fehérvérűséget állapítottak meg nála. A New York-i Wood- lawn temetőben egy sír márványkövére egyetlen szót véstek: Jacobi.
Kristóf Károly

4614   zenebaratmonika 2021-01-11 17:45:10
  • Film Színház Muzsika, 1977-07-02 / 27. szám

Bál a Savoyban

Revüoperett - félórában

Válságban az operett?

Már 1930-ban is ezt kérdezték a kritikusok. Ám jött Ábrahám Pál, a fiatal magyar komponista és Szirmai Albert, Jacobi Viktor. Kálmán Imre, Lehár Ferenc nemzetközi sikerei után indián dobok, dobverő seprű, egzotikusan csörömpölő-csörgő, kereplő segítségével — a klasszikus operettzenét megújítva — megteremtette a jazz-operettet.
A „My golden Baby”, a "Nem történt semmi, csak elválunk csendben” nemcsak az operettszínpadok slágere volt Európa-szerte, de az akkoriban éppen hogy megszületett magyar hangosfilmgyártás is kapva kapott a biztos sikeren.

A Sál a Savoybant 1934- ben fiImesít ették meg először Budapesten. A német nvelvű filmet Székely István rendezte. Alpár Gitta, Bársony Rózsi és Hans Járati főszereplésével. Sok év után most ismét film készül belőle, ezúttal a Magyar Televízió számára.
A tüzesvérű. szép Tangolitát Tiboldy Mária, a Fővárosi Operettszínház primadonnája alakítja.
— A televízióban meghonosodott szokáshoz híven félórába sűrítették Ábra- hám Pál operettjének történetét — mondja —, a hangsúly most is a muzsikáé. Minden ismert, népszerű dal és kettős elhangzik benne. Korábban már játszottam, színpadon a Bál a Savoyban, vendégként Münchenben, akkor Madeleine szerepét énekeltem.
A Bál a Savoyban című revüoperetlet Rátonyi Róbert dolgozta át képernyőre. A színes televíziós kisfilmet Bednai Nándor rendezte, operatőrje Márk Iván. A többi szereplő: Berkes János. Felföldi Anikó, Bodrogi Gyula. Zsadon Andrea Némethy Ferenc. Sugár István és Löté Attila.
P. J.

Megjegyzem: jó lenne, ha a nava is feltöltené végre és láthatnánk pl. M3-on, Duna tévén.

4613   zenebaratmonika 2021-01-11 17:20:13

Találtam egy érdekes cikket Jacobi Viktorról és Szép Ernő íróról, akik állítólag nagyon hasonlítottak. Mondjuk szerintem nem, de lehet hogy fiatalon igen.

Szinházi Élet 1912. 9. szám

Szép Ernő mint Jacobi Viktor.
A Leányvásár századik előadása ismét különösen aktuálissá teszi a szerzőket: Bródi Miksát, Martos Ferencet, Jacobi Viktort. A róluk keringő számos történet közül álljon itt a következő :
Makay Margit, a Vígszínház üdvöskéje, a századik előadás előtt egy este benéz a színházba. A portásszoba előtt egy borotvált arcú, alacsony termetű, elegáns fiatalember köszönt neki : kezét csókolom, Margit. Mire Makay Margit nyájasan válaszolta, hogy jó estét, jó estét, Jacobi.
Egy negyedóra múlva Makay Margit benézett egy öltözőbe. Ott is találta, akiket keresett : Varsányi Irént és Mészáros Gizát. Sőt ott találta az iménti Jacobit is. Elkezdtek diskurálni.
— Drukkol a századik Leányvásár előtt? — mondta Varsányi Irén.
— Na, ugy. Csak egytől félek. Csak ott ne legyen az az utálatos Szép Ernő. Tehetséges fiu, de nagyon kellemetlen.
— Az már igaz — mondja Varsányi.
— Bizony, nagyon kiállhatatlan ember — mondja Mészáros Giza is.
És elkezdik mindahárman közakarattal szidni Szép Ernőt. Hogy milyen kiállhatatlan, kellemetlen, ellenszenves ember. A végén Makay Margitot is megkérdezték a nők :
— Hát neked mi a véleményed róla ?
— Én bizony nem tehetek róla, de nekem nagyon ' tetszik. Nagyon kellemes, kedves, rokonszenves fiu.
Erre Jacobi Viktor fülig pirult. Makay Margit fejében pedig hirtelen egy gyanú villant fel :
— Jesszus Mária, most látom, hogy maga a Szép Ernő. Az arcukat mindig
összetévesztem ... De amit az imént mondtam, azt fenntartom . . .
Tudniillik az alacsony, borotvált arcú fiatalember csakugyan Szép Ernő volt, nem Jacobi. Makay Margit állandóan összetéveszti őket. Ezt az esetet a diamalmas Leányvásár komponistájának is elmondták, aki nagyon jól mulatott rajta — aznap este, mint többnyire minden este, a Királyszinházban volt — és megjegyezte :
— Amit komponáltam, azt szinészek sokszor eljátszották. De hogy engem játsszon el egy iró a Vigben, erre igazán ez az első eset.

 

4612   Edmond Dantes • előzmény4610 2021-01-11 11:27:19

off Es bizony ezert az atlageletkor joval alacsonyabb, a csecsemo- es gyermekhalandosag meg joval magasabb volt.

4611   Edmond Dantes • előzmény4607 2021-01-11 11:25:10

Orommel varom :-) ...es valaszhoz keritek majd alkalmasabb kutyut. Amin most irok, bonyolult elohivni ekezetes betuket :-/

4610   zenebaratmonika • előzmény4604 2021-01-11 11:16:07

Akkor meg volt más betegség, pl. TBC, spanyolnátha, diftéria.

4609   zenebaratmonika • előzmény4603 2021-01-11 11:13:43

Ez igazán illusztris névsor, pláne élőben látni őket.

4608   Búbánat 2021-01-11 09:26:29

Múltidéző

A Magyar Állami Operaház vendégjátéka a Pécsi Szabadtéri Színpadon 1956. július 11-én

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/677534/default/doc_url/janosvitezatrubadurvendegjatek1956.pdf

3 felvonásos daljáték

Karmester: Kulka János

Rendező: Mikó András

Koreográfia: Harangozó Gyula

Jelmez: Márk Tivadar

Szereplők:

Kukorica Jancsi - Melis György

Iluska -  Vámos Ágnes

Bagó - Palló Imre

A francia király -  Fekete Pál

A francia királykisasszony – Páka Jolán

Iluska mostohája – Lőrincz Zsuzsa

Strázsamester – Szomolányi János

4607   smaragd • előzmény4606 2021-01-11 09:24:05

A kedvedert ekezet nelkul irok, szenvedj meg te is :-) vele, szerintem mar ez is sablon, ami az operettrol irtakat illeti. Majd maskor, ekezettel bovebben.

4606   Edmond Dantes • előzmény4605 2021-01-11 08:56:35

Kedvelem az operettet, ha nem is vagyok olyan szakertoje, mint pl. Bubanat forumtarsunk ... talan  megkockaztathatom a kerdest: az operett(ek) a termeszetes eletvitelrol szol(nak)? ("Felre": mi is az?) Az operettek szerzoi egy andalito alomvilagot ohajtottak teremteni muveik cselekmenyevel es zenejevel. Termeszetes eletvitel a valo vilagban zajlott, zajlik, ha nem is mindig a "normalitas" menten. A valo vilagban, amirol az operettek (is) inkabb vagy nagyreszt elterelni igyekeztek a valo vilag zajaban, megprobaltatasaiban megfaradt, kikapcsolodni vagyo kozonseget es figyelmet.

4605   smaragd • előzmény4604 2021-01-11 08:24:49

Ez a jól sikerült régebbi felvétel a szép, emberi, színpadi és művészeti jövő víziója is számomra. Visszatérés a normalitásba -,ha van ilyen szó :-) - a természetes életvitelbe.

4604   Búbánat • előzmény4601 2021-01-11 07:31:49

Akkor még rophatták,  produkciójuk idején ismeretlen fogalom volt a COVID :-)

4603   Búbánat 2021-01-10 23:09:01

Újság, 1934. április

Budapesten találkoznak a divatos operettszerzők

Érdekes találkozója lesz a napokban Budapesten a modern operett nagyjainak. Csütörtökön Budapestre érkezik Lehár Ferenc, aki a Giuditta bemutatóján vesz részt és néhány napig itt is marad.

Pénteken meglátogatja a Király Színházat Oscar Straus, akinek Legénybúcsú című operettjét most újították fel s aki Hollywoodból nemrégen tért vissza Bécsbe.

Szombaton, vagy legkésőbb hétfőn magával hozza az Ördöglovas új zeneszámait Kálmán Imre, aki több hétre Budapestre teszi át a lakhelyét.

Itt lesz Ábrahám Pál is: s ezzel úgyszólván teljes lesz a világ legnépszerűbb zeneszerzőinek véletlen budapesti találkozója.

 

Búbánat: ehhez a névsorhoz hozzáteszem Huszka Jenő zeneszerzőét is, a magyar "klasszikus" operett "atyját"  - aki eleve Budapesten élt és alkotott...

4602   Edmond Dantes 2021-01-10 21:20:56

Operett. Operett! Operett!! Részlet a wikipédia vonatkozó szócikkéből: "A Viktória Ábrahám Pál operettje, háromfelvonásos mű + előjáték. Köszönöm, nincs több kérdésem észrevételem, Good night :-))

4601   smaragd • előzmény4599 2021-01-10 19:42:55

- :-) 

- egymás hegyén-hátán, szorosan... távolságtartás nélkül ropták :-)

4600   Edmond Dantes • előzmény4598 2021-01-10 19:10:34

Kedves joska141, köszönöm, hogy szólt. Bevallom, nem vettem észre, hogy már belinkelte a cikket. Higgye el, ha látom, nem veszem a fáradságot ilyesmire. A kultúra és a politika kapcsolatát szükségtelen nekem összehangolni (nem is tettem), mert ez már jól érzékelhetően megtörtént, az Operettszínházban és máshol. Szétválasztani pedig, amit mint írja, ön megpróbált: lehetetlen. Üdv. ED

4599   Héterő 2021-01-10 18:58:12

A mai világban óvatlanság egyszerűen megmaradni az adott témánál, jelen esetben az "Operett, mint színpadi műfaj" kérdéskörénél, ezért tisztelettel kijelentem, hogy a beírásom végén belinkelt pazar kis operettrészlet kizárólag a témaindító kedves Búbánat és a láthatóan elhivatott operett-rajongó kedves zenebaratmonika örömére kíván szolgálni.

Kijelentem továbbá,
- hogy a választott operarészlet címével (Vik... etc.) jelen esetben nem kívánok állást foglalni egyik párt vagy politikai szereplő mellett avagy szemben;
- örömmel látom, hogy a férfiak és nők aránya az operettrészletben 50 - 50 %, ami nagyon helyes, bár a karmester nemét is figyelembe véve a kívánatos állapot felborul, és ez akár aggályos is lehet;
- sajnálatos látni, hogy a párok csupán az egyetlen avítt gender-elvet képviselik, ami eléggé különös, főleg szokatlan mai modern korunkban;
- felháborító, hogy csak white person -szereplőket látunk, pedig black artists matter, az akkori Budapesten pedig bizonyára élt néhány african-american man and woman (remélem, óvatos fogalmazásommal nem hagytam ki a férfitársadalom által sárbatiport lelkületű asszonyságokat);
- a szerző nevével (Ábr... etc.) nem kívánok állást foglalni a Bibliát vagy a Koránt illető vallási szempontok mellett avagy ellenében;
- a szövegben előforduló "sárga" -szót csak a villamosokra értelmezem, a "veszedelem"-kifejezést idegennek tartanám a mű szellemétől;
- a turulmadár szó hallatán semmi fasisztoid vagy extra-magyaroid képzet nem támad föl elmémben;
- az 1:07 -kor feltűnő lábemelésnél a fehérnemű megjelenítését (noha amúgy szemre egészen OK) szexistának és megengedhetetlennek tartom, ezért mélységes felháborodásomban vagy húszszor ellenőriztem, hogy vajon jól láttam-e (jól, szerencsére...).

Kérem az operettrészlet megtekintőitől, hogy nézzék el nekem, ha valami további lényeges szempont kimaradt volna felsorolásomból, ami az alábbi részlet polkorrekt értelmezéséhez feltétlenül szükséges lett volna:

                Ahol az ember fölmászik a fára, ...ott van Budapest!

4598   joska141 • előzmény4597 2021-01-10 17:17:22

Tisztelt „Edmond Dantes”! Megtisztelő számomra, hogy ezen Fórum 4594.számú hozzászólásomban részletezett, elérési helyre mutató, Apáti Bence interjú ismertetésemhez új szempontokat vetett fel.

Ön sokkal jobban tudja összehangolni a kultúra és politika kapcsolatát, amit én legalábbi megpróbáltam szétválasztani.

4597   Edmond Dantes 2021-01-10 14:32:11

Figyelem, a főcím és a "lead" senkit ne tévesszen meg: az alábbi interjú Apáti Bencével, mint a Budapesti Operettszínház balettigazgatójával készült. Az interjúba épített -esetleges- politikai tartalom is a portál "kultúra" rovatának részét képezi..

"Apáti Bence: A baloldali összefogás hamvába holt ötlet

SZILLÉRY ÉVA

2021.01.08. 19:29

Ha 99,9 százalékban liberális gyerekek lépnek ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapuin, akkor arra következtetünk, hogy az intézmény ilyen gondolkodást vár el a tanulóktól. Nincs ezzel semmi gond, csak nem kellene letagadni, és úgy tenni, mintha nem létezne ilyen agymosás a Színművészetin - állítja Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója. A balettművész, aki pár éve publicistaként is dolgozik, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatos vitákról is beszél, és arról, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás eleve hamvába holt ötlet. (Apáti Bence mától egyébként az Origónak fog publicisztikákat írni, rendszeresen. Első írását már olvashatják is.)"

A teljes beszélgetés itt olvasható: https://www.origo.hu/kultura/20210106-apati-bence-szerint-az-szfeugy-nem-lesz-hatassal-a-valasztasokra.html

 

4596   zenebaratmonika 2021-01-09 19:44:29

ONLINE SZÍNHÁZ :: Fedák Sári Színház (fedakszinhaz.hu)

Egy nagyon remek hír!

A soroksári Fedák Sári Színház is csatlakozott az online előadások sorához. Megtekinthető náluk Ábrahám Pál Viktória és Bál a Savoyban c. operettje, valalamint egy operettgála 1790 Ft--ért, ami bankkártyával fizethető a neten, tehát egész kedvező áron. 48 órán keresztül lehet megtekinteni az előadásokat.

 

4595   Búbánat • előzmény4593 2021-01-08 23:43:17

A Bartók Rádió ma 21.10 és 22.00 óra között sugározta:

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

Az adás visszahallgatható a rádió hangtárából az alábbi linken:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-08_21-10-00&enddate=2021-01-08_22-09-00&ch=mr3

Időskálán: 21:11:20 - 21:59:55  

 

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),

2. Giuditta - Octavio belépője „Freunde, das Leben ist lebenswert” (Domingo),

3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. „Hor' ich Zymbalklange” (Lind),

4. A víg özvegy - Vilja-dal „Vilja, o Vilja” (Rost),

5. Paganini - Paganini dala, II. felv. „Gern hab' ich die Frau'n gekusst” (Domingo),

6. A víg özvegy - Danilo belépője „Dann geh' ich zu Maxim” (Hampson),

7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. „Meine Lipen” (Rost)

8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)

 - „Von Apfelbluten einen Kranz” (A mosoly országa)

 - „Niemand liebt dich so wie ich” (Paganini )

 - „Komm in den Kleinmen Pavillon” (A víg özvegy

 - „Liebe, du Himmel auf Erden” (Paganini )

 - „Immer nur Lächeln” (A mosoly országa

 - „Du bist meine Sonne” (Giuditta )

 - „Ja, das Studium der Weiber ist schwer” (A víg özvegy)

4594   joska141 2021-01-08 21:17:43

Apáti Bence az Operettszínház balettigazgatója új internetes helyen – Origo – fogja a jövőben megjelentetni a publicisztikai írásait. Ebből az alkalomból készült vele az alábbi interjú:

https://www.origo.hu/kultura/20210106-apati-bence-szerint-az-szfeugy-nem-lesz-hatassal-a-valasztasokra.html?utm_source=hirkereso&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator

Az első Origo-interjú és publicisztika első részében Apáti Bence nagyon elismerően ír az Operettszínház pandémia alatti, sikeres működéséről. Arról, hogy ilyen nehézségek között is sikerült a balettigazgatói poszthoz fűződő előzetes elvárásait maradéktalanul megvalósítani, a színház működését Kiss B. Attila főigazgatóval együtt, egy új pályára állítani, amit természetesen a társulat már nagyon várt és örömmel fogadott.

Az interjúban keverednek a szakmai és politikai megnyilvánulások, amit Apáti Bence természetesen megengedhet magának. Én próbálom tartani magam a Fórum politikamentes voltához, ezért nem minősítem az interjú egyik részét sem.

Mindenkinek figyelmébe ajánlom, a megfelelő tanulságok levonására.

4593   Búbánat 2021-01-08 12:36:17

2021.01.08  21:10 - 22:00  Bartók Rádió

 

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

 

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 

(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

 

1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),

2. Giuditta - Octavio belépője (Domingo),

3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. (Lind),

4. A víg özvegy - Vilja-dal (Rost),

5. Paganini - Paganini dala, II. felv. (Domingo),

6. A víg özvegy - Danilo belépője (Hampson),

7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. (Rost),

8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)

4592   Búbánat 2021-01-07 10:44:01

Az Operettszínház honlapjáról hírek: 

A lezárásokkal az Operettszínház előzetesen meghirdetett évada is megváltozott:

-          A Mosoly országa 2021. január 29-re kitűzött bemutatóját a színház novemberre halasztja.

-          A jelenlegi állás szerint a 2021. március 29-i Nine musical-bemutató változatlan időpontban kerül színpadra,

-          2021. második felében még egy bemutatóval készül a Budapesti Operettszínház: A hegedűs a háztetőn várhatóan egy májusi előbemutató után nyáron lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri színpadon, és ezt követően ősztől kerül repertoárra az Operettszínházban.

 

4591   Búbánat 2021-01-06 09:48:49

Magyar kincsek - Operettek világa 

- ELMARAD

2021. január 9.szombat 19:30 Pesti Vigadó

LEHÁR: A bálványférj – nyitány
LEHÁR: A víg özvegy – szvit
LEHÁR: A mosoly országa – Vadrózsák keringő
LEHÁR: Concertino hegedűre és zenekarra
-szünet-
KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – nyitány
KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – Heia, in den Bergen
KÁLMÁN: A Montmartre-i ibolya – Du Veilchen von Montmartre
LEHÁR: Giuditta – keringő
LEHÁR: Giuditta – Meine Lippen, die küssen so heiss
LEHÁR: Arany és ezüst keringő, op. 79
KÁLMÁN: A chicagói hercegnő – Medley

Közreműködik: Miranda Liu hegedű, Miklósa Erika ének
Concerto Budapest

Vezényel: Farkas Róbert

4590   zenebaratmonika 2021-01-01 20:41:44

2021. január 1-én 22.17-től az M3-on (online érhető el) az 1995-ös Interoperettgálát lehet megtekinteni. Előtte, épp most, amikor írok, az Osztrigás Mirci című Fényes Szabolcs operett megy. Utólag elvileg visszanézhetők a műsorok egy darabig.

MTVA Archívum

 

4589   Búbánat 2020-12-31 12:13:10

2020.12.31  19:30 - 20:43  Bartók Rádió

A BBC Koncertzenekarának hangversenye

Km.: Sophie Bevan (szoprán), Robert Murray (tenor)

1. Lehár Ferenc - Phil Park (1907-1978) - Ronald Hanmer: A víg özvegy - Nyitány,

2. Oscar Straus (1870-1954) - Ronald Hanmer: Csokoládékatona - részlet,

3. Lehár Ferenc - Hans Schneider: Giuditta - Giuditta dala,

4. Kálmán Imre - Max Schönherr (1903-1984): Marica grófnő - Tasziló dala I. felv.,

5. Johann Strauss: A denevér - Nyitány,

6. Lehár Ferenc - Harry Dexter: Paganini - Előzene no. 1,

7. Richard Heuberger (1850-1914): Az operabál - Hortense dala,

8. Lehár Ferenc:

a) Arany és ezüst - keringő op. 79,

b) - Ronald Hanmer - Phil Park (1907-1978): A víg özvegy - Vilja dal II. felv.,

c) A mosoly országa - Szu-csong dala II. felv.,

9. Johann Strauss:

 a) Pizzicato Polka,

b) A denevér - Rosalinda és Eisenstein kettőse (Órakettős) II. felv.

 

(London, Royal Albert Hall, 2020. augusztus 31.) 

4588   zenebaratmonika 2020-12-20 09:32:01

Eduard Künekke német operettszerző legismerebb operettje vasárnap estig ingyen megtekinthető, ez az előadás nézők nélkül lett felvéve nemrég. München Gaertnerplatztheater előadása.

Livestream DER VETTER AUS DINGSDA / Gärtnerplatztheater / 17. Dezember 2020 - YouTube  

A DINGSDA KÖVETE a címe magyarul

4587   Búbánat • előzmény2360 2020-12-14 21:23:34

Kritika - MUZSIKA

Szerző: Bozó Péter
Lapszám: 2015 április

 

VV Orfeusz feleséget keres

Offenbach: Orfeusz az alvilágban

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - 2015. február 21.

Orfeusz                László Boldizsár

Euridiké               Bucsi Annamária

Jupiter                  Szegedi Csaba

Közvélemény       Wiedemann Bernadett

Plutó                    Horváth István

Styx Jankó            Gábor Géza

Diana                   Miksch Adrienn

Vénusz                 Szakács Ildikó

Cupido                 Csereklyei Andrea

Merkúr                 Kálmán László

Műsorvezető: Bakos-Kiss Gábor

Budafoki Dohnányi Zenekar

Karmester: Hollerung Gábor

Nemzeti Énekkar (Karigazgató: Antal Mátyás)

a Venekei Művek táncosai (koreográfia: Venekei Mariann)

díszlet: Szendrényi Éva

jelmez: Németh Anikó

rendező: Káel Csaba

4586   Búbánat 2020-12-09 11:45:15

Múltidéző

1985. október 10.,  MTV 1. 20.00 – 21.00

Huszka-est.

„Az operett kedvelői ebben az esztendőben emlékeznek meg a műfaj egyik legkiválóbb magyar komponistája, Huszka Jenő születésének 110. évfordulójáról. Gondolt az évfordulóra a Magyar Televízió is. Csaknem egyórás emlékműsort készítettek Szellő szárnyán címmel. „

László Zsuzsa szerkesztette, Apró Attila rendezte a műsort

Az MRT Szimfonikus Zenekarát Hidas Frigyes vezényli.

A műsorban a Televízió tánckara is közreműködik, koreográfus: Bán Teodóra és Keveházi Gábor.

Műsorvezető: Bács Ferenc.

A nagyszabású gálaműsort a Magyar Televízió IV. számú stúdiójában készítették.

Mária főhadnagy:

 1. „Szabad-e remélnem?” (Pászthy Júlia, B. Nagy János),

2. Antónia dala (Tiboldi Mária),

3. „Én mától kezdve”  (Pászthy Júlia, B. Nagy János),

4. Palotás (MTV tánckara).

Bob herceg:

1. Bob belépője (Berkes János, Bende Zsolt),

2. A királynő dala (Lehoczky Éva),

3. A holló legendája (Bende Zsolt),

4. Annie és Bob kettőse (Oszvald Marika, Berkes János),

5. Gárdainduló (Pal csó Sándor és MRT férfikara, MTV tánckara).

Gül Baba:

1. Leila dala (Zsadon Andrea és MRT női kara, MTV tánckara),

2. „Daru madár fenn az égen” (Ötvös Csaba),

3. Leila és Gábor diák kettőse (Zsadon Andrea, Jankovits József).

Lili bárónő:

1. „Szellő szárnyán” (Sass Sylvia, Horváth Bálint),

2. „Gyere, csókolj meg” (Kovács Zsuzsa, Németh Sándor),

3. „Egy férfi képe” (Sass Sylvia),

4. „Tündérkirálynő légy a párom” (Sass Sylvia, Horváth Bálint és MTV tánckara).

4585   Búbánat • előzmény4581 2020-12-08 11:12:14

Charles Lecocq: La Fille de Madame Angot  (1872)

(„Angot asszony lánya”/

A YouTube-on találtam további kitűnő felvételeket, itt  az Opéra Royal de Wallonie-Liège előadásának részleteit linkelem be:

https://www.youtube.com/watch?v=-ghFwvcXDe0

https://www.youtube.com/watch?v=gcUR3PKE_qA

https://www.youtube.com/watch?v=DE-bEco5XFk

https://www.youtube.com/watch?v=o0zuL86Bhok

https://www.youtube.com/watch?v=JPxbBL5sHws

https://www.youtube.com/watch?v=dDu2TFBQZF4

4584   Búbánat 2020-12-08 11:03:56

Talán a korábbi bejegyzéseimből kitűnik, nem rajongok a "Csárdáskirálynő" operettért; egyébként is Kálmán Imre művei és azok zenéje sem hoznak tűzbe. Az én zenevilágomat jobban tükrözik a műfajnál maradva Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Nádor Mihály és a nagy klasszikus szerzők alkotásai, amelyek többségét Magyarországon egyáltalán nem játsszák: Offenbach, Lecocq, Hervé,  Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, Zeller, Millöcker, Fall, Oscar Straus. Szerencsére a rádióban alkalmanként megszólalnak ezek a muzsikák is! Nem beszélve a YouTube videomegosztó elérhetőségekről is... De kedvelem a szovjet operettek dallamos zenéit is: Dunajevszkij: Szabad szél; Miljutyin: Nyugtalan boldogság. A hazai komponisták ún. rádióoperettjeit- daljátékait is szívesen hallgatom meg (Vincze Ottó, Kemény Egon, Kerekes János, Farkas Ferenc, műveire gondolok elsősorban).  Ábrahám Pál zenéi közül nem a dzsesszes stílusú hangvételűekre, hanem  inkább az érzelmes, behízelgő melódiáira vagyok "vevő".  De mint írtam, mindenekelőtt: Lehár és a francia, angol, valamint a "bécsi" operett klasszikus, vígoperai nívójú darabjai vonzanak, azokat hallgatom és állnak hozzám közel.

4583   joska141 2020-12-08 07:42:25

Mai cikk az internetről, a magyar operettet megújító Vidnyánszky rendezésű Csárdáskirálynő újabb diadalmenetéről:

https://www.origo.hu/itthon/20201207-hatalmas-siker-volt-az-operett-online-elso-adasa-szombaton-megismetlik-a-csardaskiralynot.html?utm_source=hirkereso&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator

Ahogy a cikk írja:

„Nincsenek szavak! Vastaps!" - írták a nézők Brassótól New Yorkig, Kanadától Németországig. December 5-én tartotta meg a Budapesti Operettszínház A Csárdáskirálynő online premierjét. A közvetítés után özönlöttek a hálás, örömteli üzenetek.

Különösen figyelemre méltó, szívmelengető, hogy – szintén a cikk szerint – „a Budapesti Operettszínház kollégái egész hétvégén az érdeklődő levelekre válaszoltak.”

Ezek után nem is lehet mást tenni: December 12-én az egész produkciót megismétlik, remélhetőleg még hatalmasabb sikerrel, ha ezt egyáltalán lehet még fokozni.

4582   Búbánat 2020-12-06 17:28:10

Múltidéző

Magyar Fórum, 2013. június 20.

Jankovits József operetténekes:  „Ragaszkodom a műfaj szabályaihoz”

„Azt a modernizálást sem bírom elviselni, mikor a bonviván részegen legurul a lépcsőn, vagy amikor a szerelmi kettős alatt pofozkodnak”

Augusztus 6-án a Szentesi Nyári Szabadtéri Színházban mutatják be az ön rendezésében Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. revüoperettjét.

Miként került kapcsolatba a Pesti Magyar Operett Színpaddal?

- Kalocsán működött egy kis színház, amiben először a Csárdáskirálynő Feri bácsi szerepét alakítottam. Majd a János vitéz daljátékban Bagó szerepét énekeltem. így nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom az ottani társulattal és a színház vezetőjével, Szabó Árpáddal. így felvetették: jó lenne, ha rendezőként is bemutatkoznék Kalocsán. Ezt örömmel elvállaltam, mert már gondolkoztam azon, hogy egy operettet szívesen megrendeznék. Tudom, mára divat lett, hogy boldog boldogtalan rendezni szeretne, de úgy éreztem, hogy ha már ez a trend, akkor én, aki meglehetős színpadi rutinnal rendelkezem, és jól ismerem az operett műfaját, kipróbálom magamat rendezőként. A színház vezetése 2011-re a Bál a Savoyban operettet választotta, így adta magát, hogy én rendezzem meg ezt az előadást. Tehát ez az előadás eredetileg a Kalocsai Színház produkciója volt. Jó szereplőgárdát sikerült összehozni, és az előadás sikeréhez nagyban hozzájárult Arany Tamás remek koreográfiája. Revüoperettről van szó, aminek megvannak a maga szabályai: a nagy tánckar, a pompázatos kosztüm, a fényhatások. Mindezt szerény körülmények között varázsoltuk oda a színpadra. Mindig voltak hiányérzeteim, de a leleményes koreográfia sok mindenre gyógyírt adott. Sok helyen léptünk fel ezzel a darabbal, és mindenhol nagy sikerrel. Jelenleg a Pesti Magyar Operett Színpadé a produkció, és ez az intézmény szervezi a további előadásokat.

Vámos László Wagner-énekest akart belőlem nevelni az Operaházban

Pályafutása alatt számtalan rendezővel dolgozott, kik voltak önre nagy hatással? Kiknek a módszereit viszi tovább?

- Ha ezt kérdezi, akkor szólnom kell közben pályám alakulásáról is, hiszen abban a hihetetlen szerencsében volt részem, hogy amikor 1979-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz kerültem, akkor Angyal Máriával dolgozhattam együtt. Nagyon sokoldalú rendező volt, egyaránt otthonosan mozgott a prózai és a zenés műfajok világában. Szegeden főleg operákat és operetteket rendezett. Sokat tanulhattam tőle. Amikor bonvivánnak hívtak a Budapesti Operettszínházhoz - ahol korábban 3 évig énekkaros voltam -, akkor két olyan nagy volumenű rendező egyéniség vett szárnyai alá, mint Vámos László és Seregi László. Ők rendezték az ottani előadások meghatározó részét. Először Seregivel kerültem szinte apa-gyerek viszonyba, mondhatni fogadott gyereke voltam. Pályám tipikus karriertörténet volt; egy éve voltam Szegeden, mikor a Margitszigeten a Víg özvegyet vitték színpadra, és mivel Leblanc Győző eltörte a lábát engem hívtak meg Rosillon szerepére. Akkoriban nagyon sok fellépési lehetőség volt, és az összes számításba jövő jónevű tenor már máshová ígérkezett el. Énektanárnőm, Raskó Magda jól ismerte a színház művészeti titkárát, és beajánlott engem, hallgassanak meg. Megfeleltem, és én énekelhettem el a premiert. A szereposztás ma már legendás: Pitti Katalin volt a primadonna, Bende Zsolt Danilo, Ötvös Csilla Valencienne, Agárdy Gábor Nyegus, Zenthe Ferenc pedig Zéta szerepét alakította. A kisebb szerepeket is az Operaház remek művészei énekelték. Nagyon jól esett, hogy ők mind segítettek nekem, barátságok szövődtek; Agárdy Gáborral a haláláig nagyon jó viszonyban voltam. A próbaéneklést követően Seregi azonnal felhívta az Operettszínház igazgatóságát azzal, hogy azonnal le kéne szerződtetniük. Mivel a következő évadra már aláírtam Szegedre a szerződésemet, így vendégként hívtak meg a Leányvásár c. operettre. Ám nem ez volt az első szerepem az Operettszínházban, mert be kellett ugranom a Csárdáskirálynőbe. Tiboldi Máriával énekeltem az első előadást szólistaként a Nagymező utcában. Seregi mindig is odafigyelt rám, s mikor a debreceni színház igazgatója lett, meghívott, hogy énekeljem el a Hunyadi Lászlót és a Carmenból a Don Jósét. Vámos Lászlónak nem lettem máris a kedvence, hanem idővel alakult ki köztünk jó munkakapcsolat, és ő is megbecsült engem. A Denevérben nála először Alfrédot játszottam, majd Eisensteint, s azt követte a Cirkuszhercegnő és a Cigányszerelem. Akkoriban Virágh Józseffel voltunk fiatal bonvivánok. Minden nagyképűség nélkül kijelenthetem, hogy 10-15 éven át nem volt olyan zenés színház Európában, amelyiknek két olyan bonvivánja lett volna, mint Virágh József és én. Mert a Jóisten mindent megadott számunkra ehhez a szerepkörhöz: hangot, kiállást, külsőt, színészi készséget. Mindez nem mellékes, mert az operett az illúziók műfaja, amit megnyerő, szép embereknek kell játszaniuk, és nem tűri az erőszakot. Vámosra visszatérve: az volt a célja, hogy belőlem, mert sötétebb a tónusom, Wagner-énekest neveljen az Operaházban. Ebben korai halála gátolta meg... Tehát Angyal Máriától, Vámostól és Seregitől vettem át sok mindent. Ez tudat alatt is munkált bennem, mikor megrendeztem a Bál a Savoybant. Tanulni senkitől sem szégyen, hiszen képtelenség ugyanazt a rendezést megcsinálni. A művész megtanul valamit, amit később a saját személyére alakít. Amikor kezdőként Szegedre kerültem, a legtöbbet egy nagyszerű bonvivántól, Csizmadia Lászlótól tanultam. Ő mindent tudott a pályáról, és valószínűleg néhány dolgot a gesztusrendszeréből is átvettem, miközben néztem az előadásait. De amiket átvettem tőle, az már bizonyos idő után nem Csizmadiás, hanem Jankovitsos volt. Tehát nem plagizálásról van szó. Az operett műfajának megvannak a nemes hagyományai. Meg kell tanulni, hogy bizonyos szituációkban miként viselkedjünk a színpadon. Az operettek túlnyomó többsége arisztokratikus környezetben játszódik, és azt a fajta viselkedésmódot senki sem hozza magával otthonról. Ennek a viselkedésmódnak az elsajátítására sajnos egyre kevesebb gondot fordítanak. Erre mondok most egy példát. Nem a Bál a Savoyban volt az első rendezésem, mert még régebben Mikolay László felkért, hogy rendezzem meg az egyik vizsgaelőadást, A mosoly országa keresztmetszetét, az Operettszínház Stúdiójában. Ezt örömmel elvállaltam, ám meglepve tapasztaltam, hogy az első foglalkozásnál a szereplők utcai ruhában, tornacipőben, rövid nadrágban jöttek próbálni. Elmondtam nekik, hogy a következő próbára a hölgyek hosszú szoknyában és körömcipőben, az urak meg hosszú nadrágban és rendes cipőben jöjjenek. Ezután azt tanítottam meg nekik, miként kell a lépcsőn hosszú ruhában lejönni, vagy miként kell frakkban leülni. Ezek szerint mindezt addig nem tanították nekik. Én pedig ragaszkodom a műfaj szabályaihoz.

Tehát önhöz a hagyományos operettrendezés áll közel?
- Mindenhol elmondom azt, hogy az operett egy felnőtteknek szóló mese. Ahogy a gyerekeknek, úgy a felnőtteknek is szükségük van, főleg ebben az agyonmechanizált világban, a szép mesére. A mesét viszont csak hitelesen lehet elmondani és eljátszani. Az operett műfajjal természetesen olyan értelemben vannak problémák, hogy a szövegkönyveket általában a XX. század elején írták, és eredeti verziójuk - akkor a Csárdáskirálynő több mint 4 órán át tartott - a mai néző számára befogadhatatlanok. Ezért azzal egyetértek, hogy szükséges a változtatás. De nem mindegy, hogy milyen. A szerintem pozitív dramatizálásra mondok kettő példát. Seregi László azt vette fejébe, hogy átíratja a Marica grófnő és a Boccaccio szövegét Kardos G. Györggyel, aki bár irodalmár volt, mégis nagyon szerette az operettet. így aztán leporolták a szöveget, de úgy, hogy az nem lett a zene kárára. Úgy dolgozták át a darabot, hogy nem forgatták ki önmagából.

Lehár Giudittájának remek a zenéje, de maga a darab eredeti verzióban játszhatatlan. Ezért Bad Ischlben úgy rendezték meg, hogy zeneileg átírták, meghúzták, a szöveget aktualizálták, és siker lett belőle. Régi színházi mondás, miszerint minden húzás a darab javára válik, hiszen a szerzők igencsak terjengősek voltak. Sőt vannak úgynevezett színészekhez kötött szövegek is. így Rátkay Márton, Rátonyi Róbert több oldalnyi szöveget toldott be magának. Azokat is el kell hagyni, mert ők az éppen aktuális poénokra építettek. Aminek meg végképp nem vagyok híve, az a ripacskodás.

 Azt a modernizálást sem bírom elviselni, mikor a bonviván részegen legurul a lépcsőn, vagy amikor a szerelmi kettős alatt pofozkodnak.

 Él egy olyan színházi metódus Magyarországon, hogy rámutatnak a színészre, és azt mondják neki: holnaptól te operettet játszol. Holott a dolog nem ilyen egyszerű, mert ennek a műfajnak is megvannak a maga szabályai. Ez a tendencia annak idején a Mohácsi-féle Csárdáskirálynővel vette kezdetétNem vagyok ellensége az ilyen előadásnak sem, de akkor nem azt kell kiírni, hogy Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Hanem, hogy a Csárdáskirálynő alapján írták, vagy állították színpadra. Az öncélú csúnya beszéd is idegen ettől a műfajtól. Amit pedig kikérek magamnak, hogy átírják, és ráadásul az éneklés rovására, az operettek magyar szövegeit. Ezek mögött bizonyára ott van a szerzői jog kérdése is. Az igaz, hogy a klasszikus magyar operettek szövege először német nyelven íródott. Nem tudni miért, nálunk nem műfordítások születtek, hanem új magyar szövegeket írtak a dalokra. Amik nagyon jól sikerültek. így azok átírása olyan, mintha valaki a „Hazám, hazámhoz” akarna hozzányúlni.

Szerepel is a Bál a Savoyban előadásban. Jó-e ha a rendező játszik a saját darabjában?
- Nem véletlen, hogy nagyon kis, untermann szerepet választottam magamnak. Ez nem jelent nehézséget, mert színpadi jelenlétemmel segítettem rendezői munkámat. Tehát már élesben is tudtam javítani a jeleneteken.

Zenekarral megy a darab?
- Sajnos a szerény anyagi körülmények miatt zenei alapot használunk, amit nem szeretek. Eredetileg kisegyüttes kísért volna minket, de arra sem volt elég forrás. Az alap biztonságot jelent, de ez nem pótolja az élő zene varázsát. A zenei alap ráadásul mindig ugyanarra a zenei megoldásra készteti az előadót.

4581   Búbánat 2020-12-06 11:56:33

A vígoperai nívójú klasszikus francia nagyoperett  - "Angot asszony lánya"  -  teljes színházi produkciójának felvétele a youtube-ról megtekinthető itt:

https://www.resmusica.com/2010/12/29/benedicte-tauran-formidable-fille-de-mme-angot/

Egy előadás-kritika ezen a linken található:

https://www.forumopera.com/spectacle/anemone-a-rate-ses-scenes

https://www.youtube.com/watch?v=GvyZVTTcyoU

LA FILLE DE MADAME ANGOT ACTE I

https://www.youtube.com/watch?v=GZOBvbXquxo

LA FILLE DE MADAME ANGOT ACTE II et III

Lausanne. Métropole. 26-XII-2010. 

Charles Lecocq (1832-1918) : La Fille de Mme Angot,

opéra comique en trois actes sur un livret de ClairvillePaul Siraudin et Victor Koning.

Mise en scène : Anémone.

Décors : Jean Haas.

Costumes : Dominique Borg.

 Eclairages : Patrick Méuüs.

Chorégraphie : Gianni Santucci.

Avec 

Bénédicte Tauran, Clairette ; 

Emiliano Gonzalez Toro, Pomponnet ; 

Jean-Sébastien Bou, Ange Pitou ; 

Maryline Fallot,  Mlle Lange ; 

Alain Vernhes, Larivaudière ;

Michèle Lagrange, Amaranthe ; 

Frédéric Longbois, Trénitz ;

Philippe Cantor, Louchard.

Chœur de l’Opéra de Lausanne (Direction : Véronique Carrot). 

Sinfonietta de Lausanne.

Direction musicale : Nicolas Chalvin

4580   Búbánat • előzmény4579 2020-12-02 22:43:37

Múltidéző

Párizsi vendég

/Színház és Mozi, 1954. november 12./

Harminc-ötven esztendővel ezelőtt egy-egy operettbemutató lázba hozta egész Budapestet. Ez a láz az utóbbi években nem volt olyan nagy. Nem azért, mintha az emberek már nem szeretnék a könnyű muzsikával ízesített vidámságot, hanem azért, mert az Operettszínház a klasszikus operettek felújításán kívül nem tudott igazán kiválót nyújtani.
A »Párizsi vendég« előadásán, a nyitányt hallgatva, a régi, forró operettsikerek jutottak eszembe és kellemes reménység támadt bennem: hátha most találták meg az elveszett magyar operettet! Reményeimben nem is csalatkoztam. A Blaha Lujza Színház megnyitó előadásán több meglepetés ért. De tartsak sort.
Az első kellemes meglepetést a zene szerezte, végre igazi operettzenét hallottam. Vincze Ottó muzsikája fülbemászó és hangulatos. Kerül minden hatásvadászatot, lármás hangszerelést és jól szabott ruhaként simul a darabhoz. Az előadást fülelő zeneszerzők ugyan hol Mozartot, hol Kodályt emlegették forrásként, de ha így is lenne — a forrás nem rossz. Az első felvonás triója, a bajusz-eskü, a maga enyhén komikus, enyhén szatirikus jellegében, kitűnő.
A darab alapja Szigligeti Ede »Bajusz« című vígjátéka. Az alap tehát megbízható, és jó munkát végzett az átdolgozással Tabi László. Végre olyan operettet láttam, amelynek épkézláb meséje, műfajához illő konfliktusa van és ráadásul még mulatságos is, sőt időnként harsány nevetést fakaszt. És ez nagy szó, különösen ebben a műfajban, ahol az elavult, vagy már születése percében gyenge szöveget csak a zene tartja életben. A kellemes meglepetések közé tartoznak Erdődy János szellemesen, gondosan megírt versei. Sikerült neki egy makacs babonát eloszlatnia. A dalverseknek — most már nyilvánvaló — nem feltétlen tartozéka a bárgyúság.
A meglepetések közé tartozik Versényi Ida rendezése is. Meglehetősen kalandos színházi múlt után most megtalálta munkaterületét. Az előadás sikerében nagy része van. Humorával, ötletességével sok derűs percet szerzett. Babett páncélba öltöztetése a legsavanyúbb embert is harsány nevetésre ingerelte — kivéve a körülöttem ülő szakmabelieket, ők nyilván »hivatalból« nem nevettek, nyilván nem elég magasrendű számukra a helyzetkomikum.
A színészek között sok a fiatal. Feladatukat nagyon jól oldották meg, és ezért a »nagyoktól« elnézést kérek, ha először róluk szólok néhány szót. Basilides Zoltán komor alispánja mindenkinek tetszett. Bajusza és családi boldogsága érdekében képességeinek javát adta. Beszterczei Pálból (Bandi) és partneréből, Zentai Annából (Babett) mint bővizű forrósból ömlik a humor. Bán Klári (Erzsi), Horváth Pál (Várközi gróf) egyszerű játéka, szép hangja kapott sok, megérdemelt tapsot. Thusnelda grófnő szerepében Mezey Mária ragadta magával a közönséget. Valahányszor megjelent a színpadon, szinte érezni lehetett annak az áramkörnek a záródását közönség és színész között, amely a sikerhez szükséges. És természetesen sok tapsot kapott Petress Zsuzsa (Adelaide) meg Dénes György (Hugolini gróf) is.
Ne tévesszen meg senkit, hogy a színlapon műfaji meghatározásként zenés vígjáték áll és én állandóan operettről beszélek. A »Párizsi vendég« operett a javából, ha kis színpadon játsszák is, ha hiányoznak is a szokásos látványosságok, a tánckar és az énekkar.

 /Vitányi János/

4579   Búbánat • előzmény4578 2020-12-02 22:27:31

Múltidéző

Párizsi vendég

A Blaha Lujza Színház bemutatója

/Magyar Nemzet, 1954. december 7../

A párizsi vendég egy tisztes bécsi házba toppan be és mindent felborít. Cselre cselt sző, megbűvöli a hiszékenyeket, a szépelgőket, mígnem a jókedvű józanok tréfás tőrbe ejtik, csúffá teszik. A történet és hősei Szigligetitől, a feldolgozás Tabi Lászlótól való. Az előadás maga pedig, ahogyan látjuk, s végig mulatjuk, a Fővárosi Operettszínház leányának, a friss Blaha Lujza Színháznak összefogott, együttes munkálkodását és dramaturgiai, rendezői, tervezői, színészi leleményét dicséri.
Érdeme ennek az előadásnak az is, hogy virtuóz módon dolgozik a különböző művészeti stílusokkal; a darab mondanivalójának szolgálatában ügyesen vonultatja fel egymás ellen a rátarti magyar barokkot és a frivol francia rokokót.
Ezt a „konfliktust" érzékelteti már a nyitány is. Az operett zenéjét Vincze Ottó szerezte, s már nyitányában a darab ellentétes erőinek zenei jelképeként menüett és verbunkos témák kergetőznek.
A nyitány után felgördülő függöny annak a bizonyos bécsi háznak fogadószobáját nyitja ki a közönség előtt. A Bercsényi Tibor komponálta színpadkép korhűségével szinte szantál vagy levendula illatot lehel.
De már kezdődik is a játék: Bandi, a német neje jókedvéért Bécsben időző Koltay alispán huszárja, nyugodalmasan takarít. Ez egyébként a nyugodalom utolsó pillanata a Koltay-házban, mert betoppan Babett, a Párizsból érkező Tusnelda grófnő komamája, hogy szállást csináljon úrnőjének, s — mint az egy zenés vígjátékban történni szokott — mindjárt lángot is gyújtson a Bandi huszár szívében.
Történetünk egyébként arról szól, hogy ez a Tusnelda grófnő (Mezey Mária), akinek kifizetetlen tartozások, s főleg egyebek dolgában kínos múlt sötétlik a háta mögött, Párizsból Bécsbe szökik. Bécsben való vendégeskedése a tekintélyes Koltay-vagyonnal kapcsolatos; azzal vannak tervei.
A második felvonásban kitör a harc — a bajusz körül. Ez a bajusz a Koltay alispán férfiúi dísze, de egyben akadálya az udvari körök estélyein való megjelenésnek, hiszen ott rizsporos paróka a divat. A bajusz-háború bonyodalmai rendkívül mulatságosak. A bajusz-front egy ideig nyílt és elkeseredett csatában csap össze az etikett-fronttal, de a két egymásra talált fiatal, Bandi és Babett ügyessége végül is leleplezi a nemszeretem párizsi vendég csalafinta terveit.
Az előadás erénye, hogy a humor eszközeivel helyére teszi a csupán bajuszkultuszban megnyilatkozó „nemzeti öntudatot”, s megbocsátóan bár, de leszedi a keresztvizet a derék, de pipogya Koltayról. Általában a magyarság és nemzetietlenség problémáját minden operettszerűsége mellett igen politikusan kezeli a darab. Különösen ötletes például a komikus- párnak az a duettje, melyben a tiroli származású párizsi komorna magyar népdalt, a Bandi huszár pedig tiroli jódlert énekel, s egymás táncát járják: a huszár ceppedlit, a habossütemény- Babett pedig rezgőset. Minden külön »átpolitizált« szöveg helyett ebben az ének- és táncduettben tökéletesen kifejeződik a nép gyermekeinek egymásra talált barátkozása, amelytől távol áll minden sovinizmus, mégis mélyen hazafias. (Ezt a közönség is érezte, mert az általunk látott előadáson itt tört fel először viharos taps.)
A rendező, Versényi Ida, támogatva a művészetük javát latba vető színészek lelkesedésétől, dicséretes munkát végzett. A darab szereplőinek jellemrajza határozott körvonalú. Talán csak az egy Erzsi alakját kellett volna mind szöveg, mind rendezés dolgában több élettel telíteni. Vannak | az előadásnak sziporkázó negyedórái, mint például az az ellenállhatatlanul mulatságos jelenetsor a szobadísznek szolgáló páncélt magára öltő Babettel. A harmadik felvonás vége felé, amikor kialszanak a színpadi fények és Tusnelda, meg Hugolimi gróf egymás felé tapogatódznak, a színpad a XVIII. században annyira divatos sziluett-képeket eleveníti meg; ez az ötlet rendkívül stílusosan tette hatásossá az operett befejezését.

Mezey Mária nevét legalább háromszor kellene leírni: elhitető erejű, pompás játékáért, ragyogóan megoldott sanzonjaiért, s végül egész alakításáért, annak minden szikrányi ötletéért. Méltó partnere Zentay Anna, aki tud kedvesen pórias és tenyérviszkettetően finomkodó lenni, nagyszerűen énekel és táncol. Petress Zsuzsa kellemes, nemesanyagú hangja szépen kibontakozik énekszámaiban, s játéka — amikor erre alkalom van — megnyerő és őszinte. Vannak még pillanatai, amikor belső színpadi aktivitása, kisugárzása alábbhagy. Bán Klári nemesen egyszerű játéka, muzikalitása és a magasabb regiszterekben különösen szépen szárnyaló hangja gazdagította az előadást. A Bandi huszárt alakító Besztercei Pál véleményünk szerint legjobb fiatal táncos-énekes színészeink sorába lépett. Huszáros is volt, esetlen is, nyíltszívű is, furfangos is — és főként: az operett-komédiázásban is egyéni, friss és emberi. Basilides Zoltán operettszínészi fellépése is igen jól sikerült. Értékes baritonján tisztán, egészségesen szóltak az énekszámok, s különösen a harmadik felvonásban ragyogó karakteralakítást nyújtott. Dénes György a tőle megszokott csiszoltsággal és kultúrával játszotta a kényeskedő intrikust, bár nem elég szatírával. Megnyerő férfit varázsolt színpadra az ifjú gróf szerepében Horváth Pál. Alakítását abban az irányban kellene fejlesztenie, hogy egy kicsit — „grófabb” legyen, anélkül, hogy elvesztené a szerepnek felvilágosult hazafiúi jellemvonásait.
Külön kell szólni Nagyajtai Teréz alapos tanulmányról tanúskodó ötletes jelmezeiről, elsősorban Mezey Mária kosztümjeiről. Az ötletes, fordulatos táncokat Roboz Ágnes tervezte.

Az előadás zenei szempontból is értékesen szórakoztat. A dalok kitűnő illeszkedéssel, korhű verettel zengő verseit Erdődy János írta. Az együttest biztos kézzel vezeti a vezénylő Váradi László. Vincze Ottó muzsikájának sok színe, s főleg a ritmikája elevenebben hatna, ha a zenekar nem lenne oly hiányos összetételű. A zongora — bármily muzikálisan áll is helyt mellette Scheller Erzsébet — nem egészen pótolja az ütőhangszereket; hiányzik a zenekarból a trombita és a harsona is.

A Párizsi vendég, mint mulatságos, ízléses, stílusos és tehetséges produkció, gazdagította színházaink műsorkincsét.

Csobádi Péter

4578   Búbánat 2020-12-01 22:21:39

Vincze Ottó: Párizsi vendég - Kettős - Bokor Jutta, Bándi János

/YouTube/

Vincze Ottó - Szigligeti Ede Bajusz című népszínműve nyomán - Erdődy János : Párizsi vendég

Babett és Bandi kettőse: „- Mi a szerelem? Mosolygó napsugár; csupa ölelés, a szív a szívre vár. Dalold vidáman a szerelem énekét! Ez a szerelem, rózsám, de szép!”  

4577   Búbánat 2020-11-29 13:44:20

2020. november 29-én, 14:20-tól a Duna TV-ben látható

Gül baba

Magyar zenés film, 1940

Forgatókönyvíró: Matolay Géza
Zene: Huszka Jenő
Operatőr: Makay Árpád
Rendezte: Nádasdy Kálmán

"Gábor diák Mujkó cigánnyal kincsek után kutatva belopózik a budai Gül baba rózsakertjébe és beleszeret az ott fürdőző Leilába, Gül baba lányába, akit Ali basa 33. feleségének szántak. Az őrség elfogja a diákot, halál vár reá és társaira.
Huszka Jenő híres operettjéből készült filmben a kor nagy sztárjait láthatjuk."

Főszereplők:
Kőmíves Sándor (Gül Baba)
Szeleczky Zita (Leila)
Jávor Pál (Gábor diák)
Makláry Zoltán (Mujkó cigány)
Ladomerszky Margit (Mujkó felesége)
 

4576   Búbánat 2020-11-17 11:51:55

2020.11.17  13:35 - 15:20  M5 (HD)

Csárdáskirálynő

NSZK-magyar-osztrák operettfilm, 101 perc, 1971

Rendezte: Szinetár Miklós

Főszereplők: Anna Moffo, Dagmar Koller,  René Kollo, Németh Sándor, Psota Irén, Karl Schönbock, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Huszti Péter

4575   smaragd • előzmény4574 2020-11-06 17:17:51

Nagyon helyes, úgysem tudtam még eldönteni, hogy mit vegyek fel… :-).

Mertem remélni, hogy hagyományos és méltó színházi körülmények között láthatjuk majd a gálaműsorokat!

4574   Búbánat • előzmény4573 2020-11-06 13:38:03

A Budapesti Operettszínház tájékoztatása a rendkívüli helyzettel kapcsolatban

„A Magyar Közlöny 237. számában (2020. november 3.) megjelent 478/2020 (XI.3.) és 479/2020 (XI.3.) kormányrendeletek előírásainak megfelelően átalakításra került a nézőtéri ültetés. Ennek értelmében előadásonként kb. 300 fő fogadására van lehetőség úgy, hogy minden 3. széken ülhet néző, a páholyokban pedig összesen 3 fő páholyonként. Ez azt is jelenti, hogy nincs lehetőség figyelembe venni az egy háztartásban élőket, illetve a családi kapcsolatokat az ültetés tekintetében.

Az előadásainkra visszavonásig ezért előzetes regisztráció szükséges azon nézőink körében, akik már megvették jegyüket. A regisztráció a következő űrlap kitöltésével lehetséges az előadást megelőző nap 15.00-ig. A feldolgozás a beérkezési sorrend alapján történik.”

[...] 

„A megváltott jegyeket be lehet cserélni másik előadásra vagy utalványra, mely 2021. december 31-ig érvényes és bármely előadásunkra cserélhető.

A 2020. november 10-i Huszka gálát és a 2020. november 11-i Lehár gálát későbbi időpontra halasztjuk. A megváltott jegyek a továbbiakban kihirdetett időpontra lesznek érvényesek.”

[...] 

 

4573   Búbánat 2020-11-06 13:35:39

Az általam (is) nagyon várt két gálaműsort az Operettszínház  - a koronajárvány védekezésében hozott kormányintézkedésekre tekintettel - elhalasztotta: 

Huszka gála - november 10.

Huszka Jenő az egyik legismertebb magyar operettszerző, nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg, a Lili bárónő vagy épp a Mária főhadnagy. A komponista születésének száznegyvenötödik, halálának hatvanadik évfordulója előtt tisztelegve fergeteges gálaműsort állítunk színpadra november 10-én. Az est során népszerű operettslágerekkel szórakoztatja közönségünket Bordás Barbara, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Laki Péter, Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Széles Flóra és Vadász Zsolt. A gála rendezőjeként Homonnay Zsolt debütál. Vezényel Pfeiffer Gyula.

 

Lehár gála november 11.

Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra.

4572   Edmond Dantes • előzmény4571 2020-11-03 19:37:05

Nem tudom, illik-e, szokás-e kritikust, kritikát kritizálni, úgyhogy inkább tartózkodnék ilyesmitől ... annyit szerényen megjegyeznék: a más vonalon bizonyára jeles(kedő) "recenzensnek" úgy tűnik, van még mit tanulnia. Operettből is és színházból, érdemi színházi kritikából is. Az utolsó előtti mondatot: "A tényleg csodálatos előadás egyetlen hibája, hogy a befejezés kissé elsietett..." valaki talán elmulasztotta kihúzni bizonyára véletlenül felejtette az írásban. Az kritika.

4571   Búbánat 2020-11-03 17:16:31

Mesevilággal átszőtt valóság a Marica grófnőben

MNO.HU - 2020. NOVEMBER 2. HÉTFŐ 07:20 2020. 11. 02. 14:51

Petrovics Gabriella

4570   telramund • előzmény4569 2020-10-29 10:09:06

Állítólag  Marica premierjét online közvetítették,DE valami maszek stream csatornán.Mondanom sem kell,hogy nem sikerült megnéznem.Aztán al ink is eltűnt Foschl Mónika fesabokk oldaláról. És csak a sajtótájékoztatót nyomták fel a Yuiu tubra.

4569   Búbánat 2020-10-28 19:57:02

Úgy emlékszem mintha az M5 csatorna illetékesei egy korábbi nyilatkozatukban körvonalaztak volna egy lehetséges együttműködést a Budapesti Operettszínházzal, miszerint felveszik és közvetítik a színház premier- és repertoárelőadásait. (A Magyar Állami Operaház opera- és balettelőadásainak televíziós közvetítése mintájára.)  Kíváncsi vagyok, a tervezett elképzelést valóra váltják-e a felek, a televízióban láthatjuk-e majd például a most bemutatott "Marica grófnő" valamelyik előadása felvételét?... 

4568   zenebaratmonika • előzmény4567 2020-10-28 12:17:07

Persze mert az időseket érdekelné, de ők félnek a Covidtól.

4567   joska141 • előzmény4566 2020-10-27 22:35:57

Megdöbbentő, az elmúlt évek során ilyet még nem láttam.

A Marica grófnő, holnapi, október 28-i, szerda esti előadására a jegyek mintegy csak 30 azaz Harminc százaléka kelt el eddig. (Forrás: Ma este szinház).

Koronavírus ide, koronavírus oda, azért ez valamilyen jelzés...

Méghozzá nem is pozitív jelzés

4566   zenebaratmonika • előzmény4565 2020-10-26 08:56:44

Volt valaki a Marica grófnőn vagy az Egy csók sé más semmin a Tháliában?

4565   Búbánat 2020-10-23 12:39:23

https://mediaklikk.hu/video/libretto-2020-10-22-i-adas/

M5 csatorna – "Libretto" – 2020. október 22.

A témák között: 

Operettszínház: Kiss B.-Atilla főigazgatóval beszélgetés a Magyar Operett Napja  és a   "Marica grófnő" bemutatója kapcsán

időskálán: 18:46 – 29.50 perc

4564   Búbánat 2020-10-22 14:16:23

Betekintés a Tündérkertbe

Operettszinhaz.hu - 2020-10-20

Online tartottuk meg a Marica grófnő sajtótájékoztatóját

Október 23-án mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre egyik legkedveltebb operettjét, a Marica grófnőt. A jelenlegi vírushelyzetre való tekintettel, a premier előtti sajtótájékoztatót rendhagyó módon online tartottuk meg október 19-én.

4563   Búbánat • előzmény4562 2020-10-22 14:15:34

Mindig örülök az olyan híreknek, ha egy magyar operettszerző művét nemcsak idehaza, hanem világszerte műsorra tűzik, azt napjainkban  bemutatják és játsszák.  Köszönet az infókért. 

4562   zenebaratmonika 2020-10-21 10:48:41

Ábrahám Pál zenéje napjainkban is él, Magyarország mellett több országban is. A miskolci Bál a Savoyban mellett Ausztriában Salzburgban is műsorra került az egyik leghíresebb Ábrahám operett a Hawaii rózsája, és úgy nézem egész jó a jegyeladás a jelenlegi vírushelyzethez képest. Emellett Hamburgban és Drezdában, Meiningerben a Mese a Grand Hotelbent játszák ebben az évben, sőt még lesznek további Ábrahám bemutatók is a szezonban, többek között a Komisch Oper Berlinben (koncert) és Hagenben is lesz még idén Hawaii rózsája. Sőt az olaszországi Monzában is játszották szeptemberben az operettfesztiválon a Bál a Savoybant.

https://www.youtube.com/watch?v=V9NXmaUoP-I

4561   Búbánat 2020-10-10 16:04:59

Aki szerint az operett a legszemtelenebb műfaj – Béres Attila a Kult50-ben

/Fidelio.hu/ - 2020. 10.05.

„Mindig azt mondták Béres Attilának, túl prózásan közelít a zenei műfajhoz. Prózánál meg azt, hogy túl zeneien gondolkodik. Pedig őt elsősorban a történet érdekli. A zenés műfajnál az, mit mond a zene. A muzsika pedig néhol segít neki, máskor meg csak ellenkezik…”

„A Budapesti Operettszínházban komoly gyakorlatra tett szert a nagy létszámú szereplőgárdák mozgatásában, a látványos, zenés produkciók világának megvalósításában. Mint mondja, megtanult hatvan embert behozni a színpadra, vagy kivinni őket onnan. És rendszerint megpróbálta mindenkinek egyenként is elmondani, miért jön be, honnan jött, mit gondol. Mert a gondolatnak súlya, jelenléte van.”

„megnézte Kaposváron a legendás, Mohácsi János rendezte Csárdáskirálynőt, és az végérvényesen megváltoztatta a műfajról való gondolkodását. Úgy gondolja, hihetetlen sok lehetőség van az operettben, ami bármire alkalmas, sőt, ez a legszemtelenebb műfaj.

Mert az operett nem kopott meg, csak másként kell megközelíteni.

Feladatának érzi, hogy megmutassa, bár az operettet könnyebb műfajnak hívják, jól csinálni mégis borzasztóan nehéz. Hiszen egyszerre kell énekelni, beszélni, táncolni – és közben hitelesen fogalmazni.”

4560   Búbánat 2020-10-09 14:33:13

Bibliográfiai információk

 

Cím

"Egy élet dallama": Kálmán Imre emlékezete születésének centenáriumán

Szerző

/ Cenner Mihály ; [szerk. és ford. Cenner Mihály] 

Kiadó

Siófoki Városi Tanács V.B. kiadása, 1982

Eredeti forrása

a Kaliforniai Egyetem

Digitalizálva:

2008. okt. 9.

Terjedelem

39 oldal

Magyar és német nyelvű kiadvány
Bibliogr. a jegyzetekben: p. 19.

 

 

Megtaláltam a könyvtáramban ezt a kiadványt, amiben a szöveg mellett sok-sok fekete-fehér ritka fotó is található (a magyar mellett németre fordított szöveg aláírattal):

  1. Kálmán Imre szülőháza siófokon
  2. Kálmán Imre 1908-ban
  3. „Tatárjárás” , Vígszínház, 1908 – Keleti Juliska, Hegedűs Gyula
  4. „Tatárjárás” , Vígszínház, 1908 – Keleti Juliska, Vendrei Ferenc
  5. A régi Vígszínház, Kálmán első sikereinek színháza
  6. „A cigányprímás” – Király Színház, 1913 – Nyáray Antal
  7. „A cigányprímás” – Király Színház, 1913 – Fedák Sári
  8. „A cigányprímás” – Király Színház, 1913 – Rátkai Márton, Fedák Sári
  9. „A cigányprímás” – Kaposvár, Csiky Gergely Színház, 1971 – Farkas Anni, Csorba István
  10. „A kis király” – Népopera, 1914 – Gózon Gyula, Szoyer Ilonka
  11. „A kis király” – Népopera, 1914 – Gózon Gyula, Bihar Sándor
  12. „Zsuzsi kisasszony” – Vígszinház, 1915  - Csortos Gyula, mint Falsetti
  13. „Zsuzsi kisasszony” – Vígszinház, 1915  - Sarkadi Aladár, Haraszthy Hermin, Vendrei Ferenc
  14. „A csárdádkirálynő” – Király Színház, 1916 – Kosáry Emmi, Király Ernő
  15. „A csárdádkirálynő” – Király Színház, 1916 – Kosáry Emmi
  16. „A csárdádkirálynő” – Király Színház, 1916 – Színpadkép
  17. A Király Színház (1903 – 1936)
  18. Honthy Hanna mint Cecília a Csárdáskirálynőben, 1973
  19. „A bajadér”  - Király Színház, 1922 – Csoportkép. Balról jobbra: Fedák Sári, Sziklai József, Rátkai Márton, Honthy Hanna; elől: Tihanyi Vilmos rendező, Kálmán Imre, Nagypál Béla karnagy
  20. „Marica grófnő” – Király Színház, 1924 – Kosáry Emmi
  21. „A hollandi menyecske – Király Színház, 1921 – Péchy Erzsi
  22. „Marica grófnő” – Király Színház, 1924 – Kiss Ferenc, Lábass Juci
  23. „Marica grófnő” – Fővárosi Operettszínház, 1947 – Sárdy János, Csikós Rózsi
  24. „A cirkuszhercegnő” – Kolozsvári Magyar Színház, 1940 -  Pálffy Olly
  25. „A cirkuszhercegnő” – Kolozsvári Magyar Színház, 1940 – Balajthy Andor
  26. Kálmán Imre, Tábor János rajza, Hamburg, 1928
  27. „Az ördöglovas” – Szeged, Városi Színház, 1934 – Patkós Irma, Márkus Lajos
  28. „Az ördöglovas” – Szeged, Városi Színház, 1934 – Rátkai Márton, Paál Erzsi
  29. „Az ördöglovas” – Szeged, Városi Színház, 1934 – színpadkép
  30. Patkós Irma és Kálmán Imre Az ördöglovas szegedi bemutatóján, a függöny előtt, 1934
  31. „A montmartre-i ibolya”, Király Színház, 1935 – Patkós Irma, Szűcs László
  32. „A montmartre-i ibolya” díszletpróbája a Király Színházban, 1935 – Balról jobbra: Sziklai Jenő igazgató-rendező, Kálmán Imre, Török Emil karmester
  33. „A montmartre-i ibolya”, Fővárosi Operettszínház, 1977 – színpadi jelenet az előadásból
  34. „Josephine császárné”  - Városi Színház, 1937 – Berend Iván, Németh Mária kamaraénekesnő
  35. „Josephine császárné”  - Városi Színház, 1937 – Fehér Pál, Németh Mária kamaraénekesnő
  36. Kálmán Imre levele Harsányi Zsolt íróhoz, fordítójához, a Vígszínház igazgatójává történt kinevezése alkalmából. Párizs, 1938. IX. 29. (Kézirat-részlete)
  37. Kálmán Imre átveszi a francia Becsületrend kitüntetését. Balról jobbra: Revillon miniszter, Vera Kálmán, Kálmán Imre, Kálmán Lily. Párizs, 1953. IV. 11.
  38. Kálmán Imre Lehár Ferenc sírjánál, Bad Ischl, 1949. VIII.
  39. Magyar Királyi Zeneakadémia Növendékhangversenyének programja, amelyben Kálmán Imre és Bartók Béla saját szerzeményeiket adták elő. Budapest, 1903. (a műsorlapon olvasható a koncert teljes programja)
  40. Zeneakadémiai növendékek kirándulása Bayreuthba, közöttük a képen Kodály Zoltán és Kálmán Imre. 1904. VIII.
  41. Kálmán Imréné (Vera Kálmán) és Latabár Kálmán az Operettszínház Kálmán-emlékkiállításán
  42. A Kálmán Imre Emlékház felavatása Siófokon, 1970.  A kép balszélén Barnáná Kálmán Rózsi, mellette (hajadonfővel) Kálmán Imréné
  43. Barnáné Kálmán Rózsi és Kálmán Imréné megkoszorúzzák Kálmán Imre szobrát Siófokon. 1970.

 

4559   Búbánat 2020-10-04 19:45:13

A   Csokonai Színház idei évadtervében operett is szerepel:

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (rendező: Vági Bence) – nagyoperett. A Recirquel Újcirkusz Társulat és a Csokonai Színház közös produkciója

Időpontja egyelőre nem ismeretes.

4558   zenebaratmonika 2020-10-04 13:01:56

Találtam néhány felvételt Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. 1934-es operettjéből, közte archív német anyagot is.

1. https://www.youtube.com/watch?v=j1Q6HJP4V9M

Die schönste Rose, tangó

2, Träum' heute Nacht von der Liebe, Slowfox

https://www.youtube.com/watch?v=lYu997QNSoE

3, https://www.youtube.com/watch?v=4wYORUENKz8 

Mon ami, engl. Waltz

4, https://www.youtube.com/watch?v=en5lNe_vcAg 

Ich geh' so gern spazieren foxtrot

4557   Búbánat 2020-09-30 11:46:20

http://www.operett.hu/hirek/mixitol-miskaig-/389/24

"Mixitől Miskáig"

Operettszinhaz.hu - 2020-09-29

A legtöbb Mágnás Miska története minden bizonnyal Peller Károlynak van. Részese volt a bemutató előadásnak, és az azóta eltelt 18 évben 3 szerep is megtalálta őt a népszerű operettben. A legszebb és legmeghatóbb emlékeit osztotta meg velünk.

 

4556   zenebaratmonika 2020-09-28 13:41:26

Részlet eddig csak a hamburgi Mese a Grand Hotelben előadásból van

https://www.youtube.com/watch?v=vXRXG6eBT8g&t=4s

4555   zenebaratmonika 2020-09-28 13:35:25
Martin Summer Sam Makintosh szerepében a "Märchen im Grand-Hotel" operettben a hamburgi Állami Operaház színpadán.  © Hamburg State Opera Fotó: Brinkhoff / Mögenburg
 
Martin Summer-nek Sam Makintosh a szerepe. Ő is műanyag színű parókát visel - Christoph Fischer sok remek jelmezötletének egyike.

A "mese a nagy szállodában" egy viharos szerelmi történet egy elszegényedett emigráns hercegnőről, egy halhatatlanul 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4554   zenebaratmonika 2020-09-28 13:34:31
Narea Son Infanta Isabella szerepében a "Märchen im Grand-Hotel" operettben a hamburgi Állami Operaház színpadán.  © Hamburg State Opera Fotó: Brinkhoff / Mögenburg
 
Narea Son Infanta Isabellát testesíti meg az operettben - szopránja minden felett ragyog.

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

4553   zenebaratmonika 2020-09-28 13:29:38

Színes, de béna: "Mesék a Grand Hotelben" Hamburgban

írta Daniel Kaiser

A hamburgi Állami Operaházban nem látni olyan gyakran operettet. A Corona-program most Paul Abraham (1892-1960) "Märchen im Grand-Hotel" című darabját hozta színpadra. Az egész természetesen - a Corona miatt - kevesebb közönséggel, kevesebb zenésszel - de kevesebb a tempó is.

Narea Son Infanta Isabellát testesíti meg az operettben - szopránja minden felett ragyog.

Ez a zene csak öröm. Paul Abraham szinte akkordban komponált ellenállhatatlan fülbemászó dallamokat és csodálatos szívfájdalmat: magyaros ízű valszi, jazz, foxtrot és tangó villanás. Természetesen mindenki távolról énekel. Még pofonokat is adnak a levegőben. Csak egy zongorista (Georgiy Dubko) kíséri az énekeseket a színpadon. Egy állandóan vigyorgó fodrászüzlet kvartettje rózsaszín vagy lila színben (Hiroshi Amako, Seungwoo Simon Yang, David Minseok Kann és Hubert Kowalczyk) felváltja a zenekart - remek ötlet!

Pár szikra

Martin Summer-nek Sam Makintosh a szerepe. Ő is műanyag színű parókát visel - Christoph Fischer sok remek jelmezötletének egyike.

A "mese a nagy szállodában" egy viharos szerelmi történet egy elszegényedett emigráns hercegnőről, egy halhatatlanul szerelmes főpincérről, egy hamis gyöngy nyakláncról és egy állítólag belőle kirajzolódó hollywoodi filmről. Tűzijáték lehetett. Néhány szikrát valóban lehetett látni. Christoph Fischer fantáziadús, furcsa jelmezei hatalommal bírnak: egy hajcsavaró piramis hercegnős kalapként szolgál, a férfiak műanyag színű parókákat viselnek, például Barbie's Ken-et, a nagymama vastag, zsinóros nappali függönye pedig árokkabátot jelent a szálloda vezetőjének. Tehát a szaggatott estének az összetevői, amelyeken a száműzetésben lévő királyi család találkozik egy filmcsapattal, megfelelőek.

Két órás szabad sebesség zóna

Sascha Alexander-Todtner produkciója lassítja, majd lassítja a valóban élénk darabot. Az énekesek közötti utolsó taps közbeni kis öklendeknek több esze van és két perc alatt vezetnek, mint az azt megelőző két órás tempómentes zóna. Az énekes kvartett négy embere az egyetlen, aki egy kis impulzust ad a színpadon "ba-bamm-ba-bamm" -jával. Míg a zenészeket a végén ujjongják, a rendező a végén számos buzit keres.

Átadott témák

Sascha Alexander-Todtner produkciója lassítja a valóban élénk darabot a lassított felvételig.

A csaknem 90 éves darab tele van friss, aktuális témákkal, ha akarod: Egy fiatal nő be akarja bizonyítani filmfőnök apjának, hogy producer lehet, és a valós életet - forgatókönyvű valóságot - akarja forgatni. A nők azt éneklik, hogy inkább fiúk lennének, és valójában sokkal jobban tudnak kormányozni. Legalább a hangok örömet okoznak: Narea Son ragyog, amikor az elkényeztetett Infanta Isabella szopránjával olyan fényes, mint egy harang. A bariton Nicholas Mogg titokban, kifejezően és viccesen alakítja Albertet, a teljesen összetört főpincért, és giccs nélküli csodálatos hangszínnel énekli szerelmes dalait.

Abraham az USA-ba menekült és 1960-ban halt meg Hamburgban

A "Märchen im Grand-Hotel" bemutatóját Bécsben 1934-ben mutatták be, amikor Paul Abraham zsidó műveit már régen megszüntették Németországban. Ábrahám a nácik elől az USA-ba menekült, megbetegedett a szifiliszben, a háború után Németországba érkezett, mentálisan összezavarodva halt meg 1960-ban Hamburgban. Állítólag a végéig úgy vélte, hogy még mindig New Yorkban van, és új áttörés előtt áll a Broadway-n. Ijesztő életrajz! Milyen jó, hogy legalább Ábrahám dallamait 60 év után sem felejtik el, és továbbra is szólnak.

 
 
4552   Búbánat 2020-09-28 11:38:00

Az OPERA 2020. ŐSZ  magazinból

A Jonas Kaufmann-nal készített interjúból is tudhatjuk: szereti az operettet. Külön lemezt szentelt az operett műfajának. A Wien című albumból januárban  Budapesten is énekelt egy estet. Nagymamájától „örökölte” a műfaj szeretetét, és mindig mosolyt csal az arcára egy-egy operettdallam.

"- Gondolt már arra, hogy egyszer végleg lecseréli Siegmundot Eisenstein báróra?

- Miért is cserélném le Siegmundot Eisensteinre, ha lehetőségem van mindkét szerepet énekelni? Már megformáltam Eisensteint Drezdában egy szilveszteri koncertszerű előadáson 2018-ban, de természetesen nagyon szeretném színpadi produkcióban is eljátszani. Egyébként A denevér egy másik tenor szerepét, Alfrédot már játszottam sok évvel ezelőtt Bécsben. Az Egy éj Velencében Caramellóját is énekeltem egy 1993/94es produkcióban Regensburgban. Ez volt az első professzionális színpadi előadás, amiben még diákként vettem részt. Szeretem az operettet, a bécsi dalokat, nemcsak hallgatni, hanem előadni is."

4551   zenebaratmonika 2020-09-28 11:02:48

A Drezdai Operettszínház (ilyen is van)  szintén Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. operettjét válaszotta be repertoárjában, 2020. szeptember 26-án volt a bemutató: (automatikus fordítással)

Kreatív rúgás: Ábrahám „Mesék a Grand Hotelben” a drezdai állami operettben

Mesék a drezdai Állami Operett Grand Hoteljében.  Fotó: Pawel Sosnowski.

(nmz) - 

Taps szökőkutak minden táncszám után és hangos ovációk a végén. A bemutató közönségének tetszett Paul Abraham „Märchen im Grand-Hotel” vígoperettjének félig teljes színpadra állított díszlete, amelyhez a drezdai állami operetten a Komische Oper Berlin változatát használták: A koronás nagyböjt a Kraftwerk Mitte-nél a szemnek és a fülnek is kellemesen zárult. Az est figyelemre méltó formátumú volt a tánc és a zenekar szempontjából. Gero Wendorff, Andreas Stephan osztrák hercegként mindent felülmúl a személyiség és képesség azon kombinációjával, amely a kortárs operettek DNS-je része.

Infanta Isabella pénztárában késő ősz van, de ez az ősz a nehézségek és nehézségek ellenére is csak enyhe színekben van. A cannes-i Grand Hotel buja zöldbe öltözött kiszolgáló csapata úgy lebeg a kivándorolt ​​királyság körül, mint a levelek szabad esésben. A tankönyv szerint forró nyár van, ami csábító a fejedelmi párosításra. De az úgynevezett „érzelmi szenzáció” által okozott túlmelegedés aligha rezeg a nézőtéren, amely semmiképpen sem tűnik üresnek. A „távolság” az idők szava. A Broadway és Côte d'Azur közötti járatokon az arcmaszk és a légzésvédelem a felszerelés része. Legalább a hercegi lakosztály Damsat-járól hollywoodi vaskemény csillag-kifutókra való áttérés zúzódások nélkül történik.

Ha Paul Abraham nem tett kompozíciós különbséget a társadalmi szférák között, akkor sem kell visszhang a helyszínen - gondolta Cornelia Poppe játékigazgató. Éppen ezért keveset látunk a hattyúdalból egy olyan korszak számára, amelyet Paul Abraham, Albert Grünwald és Fritz Löhner-Beda 1934-ben - vagyis a hatalom megragadása után - Bécsben és Bécsért habosítottak fel, a nemesség, az üzlet és a divat önbecsülõen eltúlzott keverékének.

Ennek a keserű háttérnek az elhanyagolása élénk műsorgá válik az Állami Operett optimálisan kihasznált terében. A hatalmas színpadon tánc, foltvarrás (tökéletesen Alexei C. Bernard felügyelete), párbeszéd és pezsgő van. A serlegből való ivás azonban tabu a hercegnő és a feltételezett pincér számára, nem az osztálykülönbségek, hanem a higiénés előírások miatt. A nagyszínpadon a zenekar trónusra kerül a bejárati csarnok előtt, amelyet különös figyelmet fordítottak a részletekre - pazar személyzetű szállodai kápolnaként tapssal, kattanásokkal és sóhajokkal még látványosan is kihívást jelent. Az ilyen poénok jobban passzolnak, mint a prológus és a két fő felvonás epilógusának elmosódott kontrasztja. A motorikus akcentus eltolódik Sam Makintosh filmmágnás (Bryan Rothfuss), aki versenykényszer nyomása alatt áll, és a Grand Hotel között, ahol a modern idők motoros készségei szünetelnek, csak perifériák. Ábrahám dallamaival és Amerikát kedvelő hangjaival ismét mindent megünnepelnek, amit a késő Weimari Köztársaságban szerettek és 1945-ig a sötét években betiltottak. A „Märchen im Grand-Hotel” az óra operettfelfedezése szoros produkcióban (legutóbb Meiningen, Hannover, Hamburg), mert régi privilégiumok és társadalmi felgyorsulások halálát mutatja, mint egy égő tükörben, pikáns poénnal: Minden olyan, mint ma, csak közösségi média nélkül. Ábrahám ritmikus hodgodge úgy viselkedik, mint a könnyű lábú,

A „távolság” marad az est fogalma mindaddig, amíg a spanyol Infanta Isabella és Andreas Stephan osztrák herceg el nem törik az eljegyzésüket, egy játékfilmben játszanak, hogy megtisztítsák számláikat, és más boldogságot találjanak a pénzügyileg erős üzleti nemesség új partnerei oldalán. Ennek a próbának a hátránya, hogy Laila Salome Fischer mint Marylou ötletgazda, aki többször viseli a (gazdasági) Szabadság-szobor csillag-diadémáját, úgy tűnik, megfagy a motoros fenség mellett. Ezenkívül Marcus Günzel, mint több hercegnő-megértő archetípusa, a normatív kvótaművészetet gyakorolja.

Egyébként: nők, koktélok, flört! A herceg nőiesen hömpölyög, aki nappal törékeny és éjszaka hajlandó, minden osztályspecifikus fenntartás nélkül. A finom, jellegzetes tenor és a tehetséges tánc ritka kombinációjával Gero Wendorff megkapja azt a szenvedélyt és könnyedséget, amely révén csak Ábrahám dalai válnak iróniává. A szálloda örököse központi szerepében Andreas Sauerzapf, aki inkognitóban pincérként működik, állítólag megszerzi a vezetői kompetencia ösztönzését, amikor az Infanta Isabella körül ás, csíramentes, ezért ideális esetben Corona-kompatibilis. Mellette Beate Korntner mutatja be a magas nemesi képzés sikeresen személytelenített eredményét. Szomnambulisztikus finomsággal úszik végig a drezdai Grand Hotel érzelmi aszályán. Ahol kevés a szikrák erotikus ropogása, ott nincs szenvedélyes összecsapás! A játék rendezője, Cornelia Poppe megállapodott Mandy Garbrecht koreográfussal és Esther Dandani outfitterrel, hogy hunyjon szemet minden nemi klisén, amelyek Abraham, Grünwald és Löhner-Beda irónia és megerősítés között voltak. A gazdasági és érzelmi mechanika fennmaradó zökkenőmentességében a zene a fő eszköz a happy end mellett, bármi áron. Ezúttal a zenekar és a helyi balett mindig képes az „egyenes” és a „furcsa” közötti finom árnyalatokra. A vokális négyes (Friedemann Condé, Georg Güldner, Michael Kuhn, Andreas Pester) aszeptikusabb zeneiségnek kedvez, mint száraz poénnak. Mindazonáltal Peter Christian Feigel megmossa, fűrészeli, fúrja és megcsapolja Ábrahám sok fülbevalóját az összes hallójáratba az általa jól ismert hangtesttel.

  • A jelenlegi tervek szerint sok előadás december közepéig.
4550   zenebaratmonika 2020-09-20 18:09:19

A Hamburgi Állami Operaház műsorára tűzte Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. 1934-es operettjét, az előadás 2 zongora kiséretével tartott és úgy nézem a szereplőkis tarották a 1.5 m-es távolságot, akár a közönség.

https://www.staatsoper-hamburg.de/en/schedule/event.php?AuffNr=192528

 

4549   Búbánat 2020-09-19 17:35:02

2020.09.19  21:05 - 22:45  M5 (HD)

Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára

magyar zenei műsor, 2013

„A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsorral idézte fel a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait. A műsorban a színház legnagyobb sztárjai mellett fellépett Mario Zeffiri a Grammy-díjas operaénekes, Johannes Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby.”

Közreműködött: Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Johaness Von Duisburg, Faragó András, Frankó Tünde, Gabriele Jacoby, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Károly, Heiko Reissig, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Mario Zeffiri

Színházi rendező: Kerényi Miklós Gábor

Rendezte: Lukin Ágnes

4548   zenebaratmonika 2020-09-16 11:06:43

Polyák Lilla is elkapta a koronvírust.

4547   Edmond Dantes • előzmény4546 2020-09-15 15:30:42

Tessék érteni a jelzők árnyalásából! Óriási siker origo.hu-ul = Vidnyánszky Attila-rendezés: pl. ez, ez, ez és ez. Nagy siker: Zsámbéki  Ascher  Máté Gábor  Schilling  Kovalik  Bodó  Mohácsi  Bagossy  Alföldi  Székely Kriszta  Mundruczó Vincze Balázs-rendezés--->még fejlődhet.

4546   joska141 2020-09-15 15:10:54

A félretájékoztatás tipikus példája a következő cikk:

https://www.origo.hu/kultura/20200915-la-mancha-lovagja-budapesti-operettszinhazban.html?utm_source=hirkereso

Az idézett cikk nagy betűkkel, vastagítottan kiemelt címe:

„Nagy siker volt a La Mancha lovagja premierje az Operettszínházban”

A cikkben mindenről írnak, úgy mint:

  • a musical keletkezéstörténetéről,
  • a musical tartalmáról,
  • a rendező koncepciójáról,
  • a karmester műelemzéséről,
  • a jelmezés díszlettervező elképzeléséről.

Egyről viszont egyetlen szó sem olvasható: hogyan fogadta a musical bemutatóját a közönség???!!!

4545   macskás 2020-09-09 19:12:47

4545

4544   Búbánat 2020-09-09 13:14:16

Bozó Péter AZ OPERETT „CSILLAGOS ÓRÁI”

* Heltai Gyöngyi: Az operett metamorfózisai, 1945–1956 A „kapitalista giccs”- től a haladó „mimusjáték”- ig Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012

 

„Könyvismertetőmet olvasva persze felmerülhet a kérdés, miért recenzeálom Heltai Gyöngyi alapvetően színház- , társadalom- és kultúrtörténeti, illetve antropológiai vonatkozású munkáját egy zenetudományi folyóiratban. Túl azon, hogy az operett zenés műfaj, két okból is különösen figyelemre méltónak és érdekesnek találom ezt a könyvet. Az egyik ok személyes jellegű: különösképpen foglalkoztat Offenbach opéra- bouffe- jainak magyarországi fogadtatása, s az 1950- es évtized ebből a szempontból is igen izgalmas időszak. Másfelől a 20. század zenetörténetét vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a – valóban nem feltétlenül vonzó – jelenségeket sem, mint amilyen például a szocreál operett. Annál kevésbé, mivel az 1950- es évek magyar zeneéletében a komoly és „szórakoztató” műfajok különös egybemosódása figyelhető meg.”

4543   zenebaratmonika 2020-09-08 17:54:00

Klaus Waller Ábrahám Pál életrajzírója feltöltötte a tegnapi napon Ábrahám Pál 1935-ben a Theater Wien-ben bemutatott  Dschainah. Das Mädchen aus dem Tanzhaus (Magyarul Dzsajna, lány a táncházból) c. operettjének felújított verzióját. Az operettet 2019. decemberében újította fel a Komischen Oper Berlin: (a szereplők között megtalálhatjuk a magyar Foki Dánielt, aki a Virtuózok tehetségkutatóban is szerepelt)

https://www.youtube.com/watch?v=815E_2A5zzA

Hera Hyesang Park – Dschainah Johannes Dunz – Pierre Claudel Zazie de Paris – Madame Hortense Cliquot Mirka Wagner – ihre Tochter Dániel Foki – Baron Begumil Berczewsky Talya Liebermann – Musotte Klaus Christian Schreiber – Erzähler Chorsolisten der Komischen Oper Berlin Orchester der Komischen Oper Berlin Das Leitungsteam: Hendrik Vestmann - Musikalische Leitung Katrin Kath – Kostüme David Cavelius – Chöre Musik: Paul Abraham Libretto: Alfred Grünwals und Fritz Löhner-Beda

4542   Búbánat 2020-09-02 14:47:04

https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala

Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00

Lehár gála

"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."

4541   smaragd 2020-08-31 16:05:35

Forrás: https://mandadb.hu/mandadb/webimage/3/8/8/1/2/9/pre_wimage/17839.jpg

Kemény Egon – Tabi László ­–  Erdődy János: „Valahol Délen”, a 3 felvonásos nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra.

Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató.

Főbb szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.

Rendezte: Csongrádi Mária.

Karmester: Patay Kató.

Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa.

Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.

Koreográfus: Rimóczy Viola.

„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában." Film-Színház-Muzsika

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon#Bemutat%C3%B3k_az_%C3%81llami_D%C3%A9ryn%C3%A9_Sz%C3%ADnh%C3%A1zban

* A Fővárosi Operettszínház bemutatója után a kamaraváltozat is országos sikert aratott. (Akik nem tudták Budapesten megnézni, a Déryné Színház országjáró előadásain tekinthették meg a darabot.)

A fenti plakátot most találtam meg az interneten. Archívumokban megmaradtak a szereplőkről és az előadásokról készült, a korabeli lapokban megjelent, fotókkal bőven illusztrált ismertetők és kritikák.

4540   Búbánat 2020-08-25 17:39:27

Ma este, Bartók Rádió, 19.00 -19.30 – Prológ

Sullivan: A mikádó

A mikrofonnál: László Ferenc

Arthur Sullivan: A Mikádó (1885)

Augusztus 25-én, 19:35-től – 21.11-ig a Bartók Rádióban!

Kétfelvonásos operett

Szövegét William Schwenck Gilbert írta

Vez.: Malcolm Sargent

Km.: Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa (karig.: Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar

A szereposztás:

Mikádó – Owen Brannigan (basszus),
Nanki-Poo – Richard Lewis (tenor),
Ko-Ko – Geraint Evans (bariton),
Poo-Bah – Ian Wallace (basszus),
Pish-Tush – John Cameron (bariton),
Yum-Yum – Elsie Morison (szoprán),
Pitti-Sing – Marjorie Thomas (kontraalt),
Peep-Bo – Jeanette Sinclair (szoprán),
Katisha – Monica Sinclair (kontraalt)

4539   Búbánat • előzmény4423 2020-08-20 15:08:05

Budavári Palotakoncert 2020 II/1- 2. rész

2020.08.20  19:55-től,  Duna TV (HD)

A Budavári Palotakoncert idén már nyolcadik alkalommal Találkozások címmel került műsorra, a megszokott helyszínről, az Oroszlános udvar impozáns környezetéből. Az idén Huszka Jenő és Lehár Ferenc életműve előtt tisztelegtek a fellépő művészek.

4538   Búbánat • előzmény4537 2020-08-18 20:46:52

Kedves "joska141"!  Köszönöm a kedvcsináló linket. Ezen a spoton látottak vagy "átjönnek" a hazai színpadunkra is - vagy nem; annyiban megnyugtató, hogy nem mai köntösbe öltöztetett és egy sivár irodakomplexumban játszódó víziót rendezett Stephen Medcalf.  Meglátjuk, hogy ugyanezt a változatot kapjuk-e mi is. Ezzel az inkább hagyományosnak tűnő látványvilággal kiegyeznék.

4537   joska141 • előzmény4536 2020-08-18 20:25:12

Tisztelt Búbánat! Köszönöm a tájékoztatást. Kedvcsinálónak egy spot Stephen Medcalf korábbi - 2019/2020 évi - Mosoly országa rendezéséből a Landestheater Niederbayern (Landshut, Passau, Straubing) színészeinek előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=DdVbnbcc7B8

4536   Búbánat 2020-08-18 19:51:43

Erre az eseményre még a Palotakoncertet megelőzően került sor (augusztus 7.)

Budapesti Operettszínház - Társulati évadnyitó 2020/21

"Lehár Ferenc születésének 150. évéhez kapcsolódva új bemutatóként színre kerül A mosoly országa című operett, a világhírű Stephen Medcalf rendezésében. Az előadásban Pfeiffer Gyula főzeneigazgató mellett Sándor Szabolcs, Olaszországban végzett karmester, a Zeneakadémia tanára fog bemutatkozni karmesterként."

4535   zenebaratmonika 2020-08-18 14:45:13

Korábban felsoroltom már a jövő évi operettbemutatók egy részét

most találtam még

Szolnoki Szigligeti Színház

- Eisemann Mihály- Halász Imre – Békeffi István: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI

zenés vígjáték  Rendező: Molnár László

Egy régen játszott magyar musical is előkerült:

- Szörényi Levente – Bródy János – Sarkadi Imre – Ivánka Csaba: KŐMŰVES KELEMEN

rockballada  Rendező: Radó Denise

És ezek szerint ugyancsak az Eisemann: Egy csók és más semmi fog menni a Veszprémi Petőfi Színházban

4534   Búbánat 2020-08-18 14:00:56

Primadonnák és bonvivánok kertben és színházban

2020. AUGUSZTUS 17. HÉTFŐ 18:41 MNO.HU

HARMADSZOR RENDEZIK MEG A RÁTONYI RÓBERT OPERETTFESZTIVÁLT VESZPRÉMBEN

/Temesi László/

Az operett ünnepe lesz augusztus 19–20-án a Veszprémi Petőfi Színházban és kertjében. A teátrum vezetése a III. Rátonyi Róbert Operettfesztivállal is igyekszik népszerűsíteni ezt a hungarikum rangjára emelkedett vidám műfajt.

„A nyitó nap estéjén két operett is jut az érdeklődőknek: a színházteremben a Marica grófnő Eperjesi Erika címszereplésével, és a szabadban Egy csók és más semmi, a házigazda színház művészeivel. Ez utóbbi ízelítő az októberi bemutatóból.

Csütörtök délben Jó ebédhez szól az operett, helyi művészekkel, 17 órakor Pécsi operettvarázs címmel, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, élükön Gulyás Dénes Kossuth-díjas operaénekessel „varázsolnak”,

majd 20 órakor tartják az operettgálát, többek között Frankó Tündével, Peller Károllyal és Buch Tiborral. Zongorán közreműködik Oberfrank Péter Liszt-díjas érdemes művész.”

Az előadások nagy része ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

 

4533   Búbánat • előzmény4532 2020-08-16 14:19:01

Erre rímel a következő hír:

Keszthely – Zenés nyári estek a Festetics-kastély belsőudvarában

Balról: Pálinkás Róbert, Szabó László, Szendy Szilvi és Kiss B. Atilla. Fotó © Csodálatos Balaton

„A Helikon Kastélymúzeum nem maradhat nyári színházi előadások nélkül – mondta Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója a 2020. augusztus 14-én, Keszthelyen tartott sajtótájékoztatón, melyen részt vett még Kiss B. Atilla, a Fővárosi Operettszínház főigazgatója, Szendy Szilvi, a Fővárosi Operettszínház szubrettje és Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára.”

„Augusztus 23-án a "Szabadság, szerelem" – festői operettest a Festetics kastélykertben címmel a Budapesti Operettszínház ad gálaműsort.

 A legismertebb operettszerzők – Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Jacques Offenbach – műveit Fischl Mónika, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Kiss Diána, Lévai Enikő, Vadász Zsolt, Laki Péter és Ninh Duc Hoang Long előadásában hallhatja a közönség.

Az Operettszínház Balettkara táncprodukciókkal színesíti az estét Lénárt Gábor koreográfiájában.

A gála rendezője Angyal Márta, a karmester Pfeiffer Gyula főzeneigazgató.

Az előadás  21 órakor kezdődik a park belső udvarában.”

 

Megjegyzem: a "Szabadság, szerelem"  Huszka Jenő regényes daljátékának címére utal, a nyolcvan felé járó zeneszerző utolsó, zenés színpadra írt kompozíciója,  a Fővárosi Operettszínház  mutatta be 1955 áprilisában. 

Még abban az évben elkészült a Rádióban a daljáték keresztmetszete is:

  • Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem (Keresztmetszet, 1955. június 25, Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00) – vezényel: Várady László – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Radnay György, Csákányi László, km- a Földényi-férfikórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. (Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.)
4532   joska141 • előzmény4526 2020-08-16 12:06:11

Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet a Dolhai Attila interjúra. Elolvastam, mint ahogy az előadássorozat többi, beharangozó írását is, Kiss B. Attila főigazgató úrral kezdődően. Tényleg a műfaj megújítása, hogy néhány énekes, szabad téren kiáll és néhány dalt énekel a színház műsoron levő darabjaiból.

És így – Dolhai Attila szavai szerint – érezni lehet a közönség szeretetét. Hasonlóan, mint Búbánat fórumtársunk által 4507.számon beillesztett 1953.évi kritikához, (idézem): „mutatja közönségünk szeretetteljes érdeklődését”

Ahogy a Prédikátorok Könyve tartalmazza: „Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt

4531   Búbánat • előzmény4530 2020-08-16 10:49:35

-:)

4530   joska141 • előzmény4524 2020-08-16 08:29:03

Tisztelt Búbánat! Köszönöm, hogy irigylésre méltó tájékozottságát megosztotta az Operettszínház(ak) és a román operett kapcsolatát illetően. Érdekes, hogy ugyanazt az előadást mennyire másként értékeli egy akkori kritikus és az akkori színigazgató. A kritikus „minden jegy elkelt” táblákról ír, a színigazgató pedig: „nem lesz nagy siker. Így is történt”. Már abban az időben is…Még egyszer köszönöm.

4529   Búbánat 2020-08-14 20:00:13

KIRÁLY SZÍNHÁZ  - OPERETT 2020

„Műsorunkban a legnépszerűbb bécsi és budapesti operettszerzők legismertebb műveinek melódiái csendülnek fel, melyet az ország legkitűnőbb ének- és színművészei tolmácsolnak Önöknek. Előadásunk különlegessége az áriák közötti, úgynevezett „interaktív-narráció”, melynek segítségével megismerkedhetnek az operett, mint műfaj kialakulásának történetével, múltjával, jelenével, jövőjével. Megtudhatják, hogy mit mondott Puccini Lehár Ferencnek, amikor először látta a Mosoly országát, vagy mi volt az eredeti címe a leghíresebb Kálmán Imre operettnek, a Csárdáskirálynőnek. A tánc szerelmeseit sem hagyjuk élmények nélkül, hiszen műsorunkban a zeneszámok kiegészítéseként, illetve szólisztikusan, önálló betétként is láthatnak táncprodukciókat, melyeket színházunk kiemelkedő tehetségű táncművészei adnak elő.”

4528   smaragd • előzmény4527 2020-08-14 16:55:49

Tetszett a "csattanó", el is nevettem magam, csak az a baj, hogy könnyen lehet, ezt is hallani fogjuk még ... 

*

Aki teheti és tud, szépen és helyesen beszéljen magyarul!

4527   Héterő • előzmény4525 2020-08-14 15:49:00

"...két művész ...beszéltek." Orig(o)inális magyar szóhasználat.
A nevében "KLUB" -elemmel bíró TV és rádió szokásos nyelvezete.
További változat lesz: " ...kettő művészek beszéltek."

4526   Edmond Dantes • előzmény4488 2020-08-14 14:40:29

Kedves joska141, felhivom figyelmet, hogy a Varmegyehaz udvaran lathato sikerdarabokrol, sikersorozatrol az ez alatti Dolhai-interjuban lehet ismet olvasni.

4525   Búbánat 2020-08-14 11:41:46

Dolhai Attila: Kicsit érettebbek lettünk, és bátrabban merünk éretlenebbnek lenni

ORIGO2020.08.13. 13:35

Különleges találkozásokkal folytatódik augusztusban a Budapesti Operettszínház szabadtéri sikersorozata a belvárosi Vármegyeházán. A fényfestéssel megelevenedő sikerdarabokról két művész, Széles Flóra és Dolhai Attila beszéltek. 

4524   Búbánat • előzmény4523 2020-08-13 23:33:57

Kapcs.: 4523. sorszám

  • Béke és Szabadság, 1953. január 25.

„Egy dal születik” – írta: Asztalos Sándor

— Éppen ma kaptam meg az »Ana Lugojana« teljes zenei anyagát. Küldöm is azonnal haza.
Bukaresti követségünk fiatal kultúrattaséja fogadott bennünket ezzel a hírrel a Román Népköztársaságba való érkezésünk másnapján. Halvány fogalmunk sem volt róla, mi is az az »Ana Lugojana« —pontosabban; ki is az az »Ana Lugojana«, akinek teljes zenekari anyaga van. Azt azonban sejtettük, mert a kultúrattasé lelkesedése nyilvánvalóvá tette, hogy »Ana Lugojanának« illik örülnünk.
De nem lehetett túlságosan meggyőző tetszésnyilvánításunk; az attasé gyanút fogott:
— Ismerik az elvtársak az »Ana Lugojanát«?
— Nem.
— Ó, az más! Okvetlenül nézzék meg! Ez a legnagyobb sikerű új operett: már túl van a háromszázadik előadáson, s a közönség nem engedi levenni a műsorról.
— Háromszázadik?
— Igen, bármilyen hihetetlen is. Ennek az anyagát küldöm most haza Budapestre. Ha operettszínházaink meg tudnak birkózni vele; egész biztos, hogy otthon is igen nagy sikere lesz.
— Annyira nehéz?
— Nem, nem a nehézség fokával van baj, hanem valami másról van itt szó... Nem vágok elé a dolgoknak: nézzék meg, majd aztán beszélgetünk róla.
Még aznap este megnéztük. Ma sem tudom, hogyan, de valahogyan a Román írószövetségnek sikerült elérnie a lehetetlent: kaptunk jegyet.

Ana Lugojana — Lugosi Anna
Az operett a századforduló tájékán játszódik, valahol Lúgos környékén. Ebből kitűnik az is, hogy »Ana Lugojana« (ejtsd »Lugozsana«), magyarul annyit jelent, hogy Lugosi Anna. Egy kedves és szép bánáti parasztlány szerelmének s főként egy népdal megszületésének történetét eleveníti meg két és fél-három óra alatt a színészek, énekesek, táncosok és muzsikusok játéka.
Sandu Boldurean együtt nő fel Annával, s a gyermekkori jópajtási viszony benne észrevétlenül forró, de szemérmes szerelemmé változik. Együtt vannak jóban- rosszban, együtt járnak dolgozni a főispán - a színlap szerint: »Contele Wertherhaszy, obergespan de Torontál - (azaz Wertherházy gróf, torontáli főispán) « szőlőjébe és együtt dalolnak-táncolnak a vigadozó fiatalokkal.
Sandu boldogságát több irányból is veszedelem fenyegeti: szemet vet Annára Tony úrfi, Adolf Pfizner urasági ispán teljesen »ütődött« fia, majd egy május 1-i ünnepély alkalmával - Tony úrfi és a hozzá hasonló elemek mesterkedése következtében - Sandu összetűz a rendőrséggel is. Csak Szabó Sándornak, a nyomdász szakszervezet egyik vezetőjének, a román munkásoknak és egy keménykötésű bánáti legénynek köszönheti, hogy a dolgok jóra fordulnak.
A legnagyobb veszedelem azonban mégis ennek a bánáti legénynek: Nica Jancu Janovicinek megjelenése. Jancu messze földön híres nótafa, nagyszerű énekes és hegedűs, ő is meglátja Annát: így kezd megszületni a közönség füle hallatára az a szép dal, amelyet szájról szájra adnak, faluról falura, vidékről vidékre küldenek tovább, mígnem mindenki megismeri. Ez az a dal, amelynek a neve: Ana Lugojana.

A nép művésze végül egymáshoz, igazítja a két szerelmes: Sandu és Ana útját, maga pedig más vidékre indul, más emberek közé, hogy azoknak is dalokba foglalja kimondhatatlan örömét-bánatát.
Ennyi a történet, az »Ana Lugojana« meséjének lényege.

Új operettstílus

A Bukaresti Állami Operettszínház művészeinek előadásában láttuk. Kitűnő előadás volt. Hivatásos színészektől — operettszínészektől úgy népdalt énekelni, s színházi táncosoktól úgy népi táncot táncolni, sohasem hallottam, sohasem láttam. Ha pedig valami nem könnyű feladat, akkor bizony a román népdalok melizmatikus, árnyalatos dallamvonalát megrajzolni nem könnyű. S különösen úgy nagyon nehéz, hogy ez az éneklés ne hasson néprajzi különlegességnek, vagy hamis népieskedésnek, hanem élő, eleven muzsika legyen. Olyan népművészet, amelyik észrevétlenül hajlik át a műzene formáiba.
Úgy nagyon nehéz, ahogyan a bukaresti operettszínház művészei csinálták.
Két felvonás között beszélgettem a színház igazgatójával, a darab rendezőjével, Franz Auerbach elvtárssal. Őszintén gratuláltam neki a kitűnő előadáshoz. Aztán megkérdeztem: hogy tudnak a színház művészei a népművészet előadásának erre a rendkívül magas fokára eljutni? Válaszából azt vettem ki, hogy az eredménnyel még egyáltalán nincsenek megelégedve. És azt, hogy a színház művészeinek nagy része kezdetben teljesen idegenül állott a népdallal, a népi tánccal, főként ennek az operettnek levegőjével szemben.
Azzal váltunk el, hogy ő őszinte elismeréssel adózott a mi klasszikus operett-hagyományainknak, új operett művészetünk eddigi eredményeinek, kiváló színészeinknek: Latabár Kálmánnak, Feleki Kamillnak, a Budapesti Állami Operettszínház szép munkájának és sok sikert kívánt az »Ana Lugojana« budapesti bemutatójához.
Én pedig azon gondolkodtam, hogy vajjon miért nincs még nekünk egy ilyen »Ana Lugojanánk«? És azon, hogy nagyon jó lesz ez a pesti bemutató: hátha hozzásegít bennünket egy ilyesfajta operett világra hozásához.

A siker titka

Ezzel azonban még nem oldódott meg az, hogy miért nem engedi a közönség levenni a műsorról az »Ana Lugojana«-t, még a háromszázadik előadás után sem.
A Folklór Mézeiben jöttem rá erre. Már előbb is, rádióhallgatás közben is, éttermi zenekarokat hallgatva is pedzettem valamit - talán egyetlen rádióállomás sem sugároz annyi népzenét, mint a bukaresti! - a megoldást azonban a »40.000 dallam birodalmában«, a román kulturális forradalom egyik büszkeségében találtam meg. A Folklór Intézet a román népzene kincsestára. Fonográf hengerei valóban 40.000 dallamot őriznek; nyilvántartása 12.000 népi tánc- és énekegyüttest tart számon. [..]

Néhány nappal a Román Népköztársaságból való hazaérkezésem után, az Állami Díj (a mi Kossuth-díjunk megfelelője) legmagasabb fokozatával kitüntetettek között megtaláltam az »Ana Lugojana« zeneszerzőjének: Filaret Barbu-nak a nevét is.
Filaret Barbu ebből a szinte napról napra gazdagodó, színesedő és az épülő szocializmussal együtt növekvő kincsestárból merített.
Ez pedig a Román Népköztársaságban annyira milliók közös ügye, hogy egy olyan operettnek a sikerén, háromszázadik előadásán, amely egy népdal születéséről szól, igazán nincs mit csodálkozni.
Az »Ana Lugojana« dalt különben még aznap, november 6-án este viszonthallottam a román Athenaeum-ban rendezett ünnepség második részében. A bukaresti rádió énekkara énekelte. Hatalmas sikere volt itt is. Gheorge Gheorghiu-Dej elvtárs, a minisztertanács elnöke, a román testvérnép szeretett vezére felállt, mosolygott és a páholyból kihajolva tapsolt.

4523   Búbánat • előzmény4519 2020-08-13 23:29:50

Kedves "joska141"!  Utánanéztem, mit lehet tudni az "Ana Lugojana"  operettről és zenéjének szerzőjéről. 

Elöljáróban: ismereteim szerint Magyarország határain belül nem mutatták be a művet.

Filaret BARBU

Születési hely: Lugos (Ausztria-Magyarország)

 Születési év: 1903. április 16.

Tevékenységi terület: zeneművészet

Halálozási hely: Temesvár (Románia)

Halálozási idő: 1984. május 31. (81 éves korában)

Szakma/beosztás: zeneszerző, zenetanár, zenekritikus

Iskolák – helységek: Lugos, Karánsebes, Bécs

 Iskolák – intézmények: általános iskola Lugos, líceum Karánsebes, zenei tanulmányok (hegedű és ellenpont) a bécsi Új Konzervatóriumban

Helység(ek) – ahol alkotott: Lugos, Temesvár, Bukarest

Életútleírás: Bécsből hazatérve 1926-ban létrehozta a Bánsági Román Kórusok és Rézfúvós Zenekarok Egyesületét, amely 160 kórust és 40 zenekart egyesített, plusz 14-et Bánság szerbiai oldaláról. Ekkora zenei mozgalom szakmai támogatására szaklapot indított (Revista corurilor și fanfarelor din Banat), illetve egy sor kulturális lapnak volt a munkatársa. Karvezetőként lugosi (a román dalegylet kórusa, a német dalegylet kórusa), majd temesvári (a vasutasok Lyra kórusa) dalárdákat vezetett. A 40-es évek végén Bukarestbe került a minisztériumba zenei előadónak, és itt az 1. Sz. Zenelíceumnak volt közben a tanára.

Zeneszerzőként kórusműveket, operettet, népoperát komponált.

Fő művei: operettek (Ana Lugojana, 1950; Plutașul de pe Bistrița, 1955; Târgul de fete, 1964; Ciocârlia, 1966), szimfonikus művek, kórusművek.

 

Filaret Barbu: Ana Lugojana (3 felvonásos operett), 1950

A youtube-ról:

https://www.facebook.com/operanationalaromanatimisoara/videos/942032516256198/

Opera Nationala Romana Timisoara 

Ana Lugojana de Filaret Barbu
Moment coral
Maestru de cor - Laura Mare
La pian - Angela Balici

Más felvételek: 

https://www.youtube.com/watch?v=TMvdiX0CpOE

https://www.youtube.com/watch?v=KuXwv7eiXgU

 

4522   Búbánat • előzmény4519 2020-08-13 22:18:53

Előbb erre az idézett mondatrészre reagálok: "két operettszínházunk valamelyike"

A Blaha Lujza Színház (Dohány u. 42-44.): 1954-60 között a Fővárosi Operettszínház kamaraszínháza.

Erre a két operettszínházra történt az utalás. (4507. sorszám)

4521   Búbánat • előzmény4507 2020-08-13 18:02:25

Augusztus - szinhaz.net

F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z  1 9 4 9 - 1 956

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL

"VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"

Itt volt például az a román darabunk, a Hegyen-völgyön lakodalom. Az harmincszor ment, de nem is szántuk hosszabbra a szériát. Azért mutattuk be, mert egyrészt idő kellett a következő bemutató előkészítéséhez, másrészt muszáj volt már egy népi demokratikus darabot is bemutatni, és azok sajnos mind lehetetlenül pocsékak voltak; ennek legalább a zenéje szép volt. Előre tudtuk, hogy nincs sok benne, nem lesz nagy siker. Így is történt, de meglepetés, az nem ért.

 
4520   zenebaratmonika • előzmény4519 2020-08-13 16:43:26

Nézd meg a színházi adatbázisban, ott rá lehet keresni.

4519   joska141 • előzmény4507 2020-08-13 16:27:50

Tisztelt "Búbánat"! Köszönöm, hogy idézte e Hegyen-völgyön lakodalom kritikáját, érdekes kordokumentum. Nincs ismerete arról, hogy "a közönség szeretteljes érdeklődése" kielégítésére a "két operettszínházunk valamelyike" bemutatta-e a cikkben említett "Ana Lugojana" című operettet?

4518   zenebaratmonika • előzmény4517 2020-08-13 15:58:16

Ok

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1728 • Niccolo Piccinni, zeneszerző († 1800)
1928 • Pilar Lorengar, énekes († 1996)
1934 • Marilyn Horne, énekes
1946 • Katia Ricciarelli, énekes
elhunyt:
1886 • Amilcare Ponchielli, zeneszerző (sz. 1834)
1891 • Léo Delibes, zeneszerző (sz. 1836)
1957 • Arturo Toscanini, karmester (sz. 1867)