apróhirdetés feladása:

|
Fórum - Barenboim (Benno, 2003-05-08 17:06:51) |
|
|
|
|
68 Búbánat |
| 2017-10-22 10:57:00 |
Bartók Rádió, ma éjjel: 22.00 – 23.36
Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje
Lemezbemutató
Elgar: Gerontius álma - oratórium (1900)
Szövegét John Henry Newman írta
Vezényel: Daniel Barenboim
Km. a Berlini Rádió Kamarakórusa,
Berlini Állami Ének- és Zenekar
Szereposztás:
Angyal - Catherine Wyn-Rogers (mezzoszoprán)
Gerontius - Andrew Staples (tenor)
Pap és a Haláltusa angyala - Thomas Hampson (bariton)
(2016. szeptember)
A mikrofonnál: Varga János
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
|
66 Janus |
| 2014-01-10 13:50:06 |
Elővettem a Beethoven zongoraszonátákat Barenboim előadásában és ezek a felvételek tényleg kiválóak! |
65 köz(be)szóló |
| 2014-01-10 12:19:47 |
kezet fogni, azt tud, meg bambán vigyorogni. |
64 tiramisu • előzmény63 |
| 2014-01-08 19:46:10 |
Hát igen, hát előre nem tudhatta ...
Borzasztó élmény lehetett... amely szintén magánügy.
Bonyolult. |
63 joska141 • előzmény62 |
| 2014-01-08 19:35:34 |
Tisztelt "Tiramisu"!
Úgy veszem észre, ezen és az ehhez hasonló fórumokon a hozzászólók valamilyen közösségi eseményből fakadó, ahhoz kapcsolódó magánügyeiket osztják meg egymással.
Egyébként köszönöm tanácsát. Sajnos nem tudtam megfogadni, egyrészt elkésettsége miatt, másrészt - ez szintén magánügy - mert több személlyel együtt néztem-hallgattam, akik rossz néven vették volna, ha hangverseny közben eltávozok.
Ilyen bonyolult. |
62 tiramisu • előzmény59 |
| 2014-01-08 18:53:53 |
Ha unatkozik, ki kell kapcsolni a televíziót!
Ilyen egyszerű. Ráadásul ez magánügy. :-)
|
61 Janus • előzmény58 |
| 2014-01-08 18:13:36 |
A Wagner-felvételei tényleg nem rosszak: az előző megjegyzésemben a Lohengrint emeltem ki, mert nekem az tetszett a legjobban, de a többi Wagner-felvétele se rossz. Csak azt akartam jelezni, hogy a legnagyobbakhoz nem jöhet szerintem. De tény, hogy a maik között az élmezőnyben van és ha ötven évvel korábban lennénk akkor is egy jó, ha nem is magasan kiemelkedő karmester lenne. Persze tudom, hogy az ilyen hasonlítgatásoknak nem sok értelme van. Meg ez csak az én véleményem, aki tanult zenélni anno, de távolról se szakmabeli. |
60 -zéta- |
| 2014-01-08 17:49:25 |
Ugyanezen koncert kapcsán két hozzászólást idemásolok a MÁO-topikból:
49073 • Janus
Én csak a cd felvételeit ismerem, élőben még nem hallottam Barenboimt és azok azért vegyesek voltak szerintem. Legalábbis számomra: voltak, amik tetszettek és voltak amik nem igazán, sőt, Beethoven 6. szimfóniáját szerintem borzasztóan lassú tempóval és csöpögősen interpretálta. De pl. a Lohengrin cd-jét szeretem. Mindenesetre nem egy Karajan, Abbado vagy Klemperer - legalábbis szerintem.
49072 • törpekirály
Kiváló zenész,karmester,zongoraművész!Nem kell ezért utálni.A koncert meg nagyon jó volt! |
59 joska141 • előzmény58 |
| 2014-01-08 16:41:00 |
Tisztelt "Licht Alberich"! Nagyon jó a kérdése.
Én azért írtam Barenboim ruházatáról, kézfogásairól, stb., mert mint karmesterként megvalósított zenei tevékenységéről nem tudtam mit írni.
Unatkoztam a koncert alatt, egyáltalán nem éreztem azt az egyedi, ehhez a koncerthez tartozó, bécsi hangulatot, amit például még Boskovsky, Kleiber, Prétre, Karajan, sbt. (tetszőleges sorrend) alatt ezeken a koncerteken éreztem.
De, hogy mi hiányzott Barenboim zeneileg biztosan pontos irányításából azt én - ehhez abszolút laikus lévén - nem tudom pontosan megfogalmazni. |
58 Licht Alberich |
| 2014-01-08 00:28:03 |
Ugyan a MÁO topikban vetődött fel, de ott elég off téma, ezért itt kérdezem meg: Mi a probléma Barenboimmal? Tényleg olyan gáz volt szerintetek az idei Neujahrskonzert??? Tényleg érdekelnének szakmai vélemények, érvek, mert én csak a Wagner-felvételeit ismerem és azok bár valóban nem eget rengető mesterművek, de egyáltalán nem rosszak. Ha Barenboimhoz viszonyítom a ma aktív mezőnyt (szigorúan a Wagner-repertoár tekintetében), akkor szerintem több nála rosszabb karmester van, mint a jobb... |
57 Búbánat |
| 2013-10-30 13:03:03 |
Előbb int búcsút a Scalának Barenboim
Forrás: MTI | 2013. október 28. hétfő 19:11 |
A tervezettnél két évvel korábban, 2014 év végén távozik a milánói Scalából Daniel Barenboim, a világhírű operaház zeneigazgatója.
Barenboim 2006-ban kezdett a Scalában dolgozni első vendégkarmesterként. 2011. december 1-je óta tölti be a zeneigazgató pozícióját, szerződése eredetileg 2016. december 31-én járt volna le. Távozásának hírét Stéphane Lissner intendáns jelentette be hétfőn, aki maga is elhagyja Milánót a párizsi Opéra kedvéért. Lissner Barenboim leköszönését a BBC News értesülései szerint egy korszak végének nevezte.. Daniel Barenboim idő előtti távozása a "levegőben lógott" egy ideje a Scala szakszervezetei szerint.
A karnagy-zongoraművész búcsúszereplése valószínűleg 2014. december 7-én, az operaház 2014-2015-ös szezonjának évadnyitóján lesz: a Fideliót fogja vezényelni.
A Scala következő zeneigazgatója minden bizonnyal a milánói operában jelenleg karmesterként dolgozó Riccardo Chailly lesz, aki várhatóan szorosan együttműködik majd a házat 2014. október 1. után vezető Alexander Pereira intendánssal.
|
56 Búbánat |
| 2009-09-12 22:34:21 |
Egy barátság évfordulójára
Salzburgi beszélgetés Daniel Barenboimmal
/Új Ember, 2009. szeptember 6./
Zongoraművészként és karmesterként egyformán ismeri és elismeri a világ az 1942-ben, Buenos Airesben született Daniel Barenboimot. Szülei zongoratanárok voltak, képzése így a „családban maradt". Csodagyereknek tartották; hatéves korában debütált egy Beethoven- és Prokofjevkoncerttel. 1953-ban megnyerte az Amerikai-Izraeli Kulturális Alapítvány nagydíját, amelynek párizsi tanulmányait köszönhette. Izraelbe települt, majd Amerikában tanult. Találkozott Furtwänglerrel, aki a még gyermek művészt fel akarta léptetni a Berlini Filharmonikusokkal; Barenboim papa azonban nem kívánta kitenni fiát gyors sikernek. Eleinte zongoraművészként hallatott magáról, majd 1967-ben a Londoni Filharmonikusok élén mutatkozott be először a karmesteri pulpituson. Azóta volt az Orchestre de Paris, a Chicagói Szimfonikus Zenekar vezetője, a berlini Opera főzeneigazgatója, dolgozott Edinburghban és Bayreuthban; jelenleg a milánói Scala irányítója. 2005-ben arab-izraeli zenekarával különleges koncertet adott Ramallahban; Salzburgban 2007 óta vendégeskednek. Barenboim elkötelezett humanista, számos békedíj kitüntetettje; szerény és rendkívüli ember. Szerepe Salzburgban összetett: az intendáns partnere a fesztivál zenei kérdéseinek megvitatásában, Anna Netrebko zongorakísérője orosz dalokból álló koncertjén, az izraeli és arab művészekből alapított West-Eastern Divan nevű zenekarral pedig feje tetejére állítja Beethoven Fideliójának eddig ismert világát... Koncerteket ad és mesterkurzust vezet. Mégis hogy bírja mindezt idővel, energiával?
- Elkötelezettnek kell lenni egy ügy iránt, amit jelen esetben muzsikának hívnak. Nagyszerű érzés, magabiztosságot ad és energiát. Akikkel együtt dolgozom, fiatalok és sokféle országból jönnek, aktivitásuk rám is visszahat. Egyetlen témánk van, az éltető zene. Zongorázni legalább úgy szeretek, mint tanítani és vezényelni. Mivel a fesztiválvezetés úgy látta, túl sok volt néhány énekes sztárolása, amit a média fel is fújt, most sallangmentes formában bizonyíthat Netrebko is hazánk dalirodalmának bemutatásával. Számomra öröm, hogy kísérhetem.
Önnel beszélgetve elkerülhetetlen a világ egyik legtartósabb konfliktusának érintése. Nem restelli a politikailag kényelmetlen dolgok kimondását és a kompromisszum nélküli állásfoglalást a palesztin ügy mellett?
- Sosem tagadtam, hogy Argentínába kivándorolt orosz zsidó értelmiségi családból származom. Izraelbe települtünk, így fiatalemberként találkoztam a közel-keleti konfliktussal, és személyesen is érintett a holokauszt. Közelről láthattam, hogy a népek között a politikusok okozzák a problémát, akik soha nem fogják megoldani a bajokat. Csak az egyes ember tevékenykedhet megoldásukon.
Zubin Mehtával történelmet írtak a kultúra világában: a zene közvetítésével megvalósították a toleranciát és békét a népek között. De más segítőtársa is volt ebben...
- Jó barátom, Edward Said keresztény palesztin zene- és irodalomtudós, szociológus, aki 2003-ban halt meg. Fiatalkorában Kairóban élt, majd sokat dolgozott Amerikában. Ismeretségünk első pillanatában tudtuk: mély tartalom, közös művészi projektek lesznek a barátságunk mögött. Nem kell mondanom, hogy mind palesztin, mind izraeli részről nemcsak dicséret, de sok kritika is ért bennünket.
Éppen tíz éve alapították arab- izraeli zenekarukat.
- Amikor 1999-ben Weimar Európa kulturális fővárosa volt, meghirdettünk egy kamarazenei szemináriumot fiatal arab és izraeli zenészek számára. Óriási sikere volt, hatalmas érdeklődés, igény mutatkozott a folytatásra. Ekkor jött az együttes alapításának ötlete, hogy folyamatossá tehessük a munkát. Goethe versgyűjteményéből származik a zenekar neve: West-Eastern Divan. Tagjai Egyiptomból, Szíriából, Libanonból, Jordániából, Tunéziából, Izraelből és Andalúziából származnak. Évente egy alkalommal találkozunk tanulás és koncertekre készülés céljával. Két weimari tréning után Andalúziába helyeztük székhelyünket. Két éve Salzburgban tartottunk szemináriumot, ma pedig már fesztiválvendégek vagyunk.
Hangsúlyozza, hogy az együttesnek a zene és nem a politika a célja.
- Munkánk alapgondolata a humanizmus. A politika csak gátolja az együttes tevékenységét. Én lennék a legboldogabb, ha a 14-25 év közötti fiatalok országaiban koncertezhetnénk. Meggyőződésünk, hogy megtanuljuk egymás gondolatait, szemléletét, logikáját megérteni és elfogadni. Közösségünkben - hadd nevezzem West-Eastern független köztársaságnak - olyanok a törvények és a szokások, amilyennel sajnos nem találkozunk a művészek országaiban; a szólásszabadság és a tolerancia nálunk természetes.
Ön Wagnert játszott Izraelben, és két éve Ramallahban adott koncertet, ami világszenzáció lett.
- Sajnos egyedi és kivételes eseménynek bizonyult. Az izraeli Kneszet akkor persona non gratának akart kikiáltani, de nem szavazták meg. Szerencsére voltak, akik megértették célkitűzésünket. A gázai háború idején több meghirdetett koncertünket le kellett mondani arab országokban, mert a rendezvényszervező nem merte garantálni a zenekar negyven izraeli tagjának biztonságát. De egyetlen zenésznek sem jutott eszébe, hogy kilépjen e közösségből. Ha valakinek az a feladata, hogy elsőhegedűs vagy oboista nálunk, nem arra gondol, hogy odahaza a Szíriai Nemzeti Filharmóniában játszik vagy a Kairói Szimfonikusoknál, hanem teljes szívvel-tudással támogatja zenei párbeszédünket: a MUZSIKÁT - nagybetűkkel írva! Saiddal könyvet is írtunk Párhuzamok és ellentétek, gondolatok zenéről és társadalomról címmel.
Most Fideliójuk, Beethoven szabadságot hirdető operájának híre járja be a világot. Miért egészítették ki szöveggel, rossz volt az eredeti dialógus? Leonora ugyanis énekes szerepe mellett narrátorként magyarázza az eseményeket...
- Rá akarunk mutatni, hogy az öröm csak pillanatnyi, hisz a szabadságra nincs garancia. Florestan szabadulásával nem szűnik meg az igazságtalanság és gonoszság a világban. Beethoven is erre gondolhatott 1815-ben, a napóleoni hódítás idején. Minden operaházat rábeszélnék, hogy a Said szellemében írt szöveges változatot játssza. Néhány évvel ezelőtt Chicagóban vezényeltem egy Fideliót, ehhez írta Said az összekötő szöveget. Ezt meséli Watraud Meier (Leonora) Simon O`Neill (Florestan) oldalán. Az eseményeket saját szemszögéből idézi fel, mintegy a pszichoanalitikus díványán, amikor érzéseiről szól: mi lett volna, ha másképp alakul az életük. Számára Florestan szabadulása illanó öröm. Egyébként pedig ismerjük az opera kulturális hátterét: Beethoven és Goya, Beethoven és Goethe világát, „viszonyát". Biztos, hogy a daljátéknak induló, stilisztikailag túlságosan összetett opera e szövegekkel egységesebb lett, nem töri meg a zenét.
Barenboim energikusan, telve vitalitással, gyakran kotta nélkül vezényel. A koncepciójába illő Liszt-Wagner-Berlioz koncertprogram is bizonyítja: e zenekar és humanista alapgondolata a szívügye. Érthető módon - hiszen keveset játszanak együtt - a fiatalok teljesítménye itt-ott kívánnivalót hagy maga után, de mindenki érzi: nem ez a lényeg. Óriási közönségsiker, negyvenöt perces standing ovation zárja a hangversenyt.
Reviczky Katalin
|
54 Szilgyo • előzmény52 |
| 2009-04-18 20:53:21 |
Mozart? Hagggyá mán, egy éve csak Philip Glass-t hallgatok. |
53 zuniga |
| 2009-04-17 18:56:30 |
Nem mindennapi ez a hapi:
http://www.spiegel.de/kultur/musik/0,1518,619632,00.html
|
52 sphynx |
| 2007-03-17 19:28:48 |
Miért nem találok semmi élvezetet Barenboim első Mozart zv-ciklusában (EMI)? Nincs ezzel más is így? És a második Teldec-eset ismeri valaki? Szilgyo? |
51 Hangyász • előzmény50 |
| 2007-02-20 10:43:05 |
Előző este Beethoven C-dúr zgv.-t és a VII. szimfóniát adták elő. Erre nem kaptam jegyet. Egy kamaraegyüttes pedig a Zeneakadémián tartott valamelyik délután koncertet. (Erre érdeklődés hiányában nem mentem el.) |
50 miketyson • előzmény49 |
| 2007-02-20 08:12:44 |
Én emlékszem. Viszont egy egész normális Beethoven zongoraverseny volt előtte. |
49 Hangyász |
| 2007-02-20 07:15:49 |
Hölgyek/Urak!
Van még rajtam kívül olyan fórumozó, aki emlékszik rá, hogy ment szét a Berlini Filharmonikus Zenekar 1991-ben az Erkelben Bruckner V. szimfóniájával? (Ugyancsak fórumunk tárgya vezényelt, de ettől még nagyon szeretem és tisztelem.) |
48 Hangyász • előzmény47 |
| 2007-02-20 07:14:19 |
És nem a roppant gyenge Previnnel, mint ama \"titkos\" koncerten. |
47 Alvaro |
| 2007-02-17 20:16:27 |
Szerintem örüljünk, hogy eljön a Bécsi Filharmonikus Zenekar! |
46 Estelle • előzmény45 |
| 2007-02-15 18:31:23 |
Ezzel tartozik is a budapesti közönségnek, mert tavaly lemondta a Bach-zongoraestjét, és amit helyette kaptunk ....:-( |
45 zsoly |
| 2007-02-15 16:07:02 |
Félre ne értse senki: az nagyon klassz, hogy Pestre azért eljön! |
44 zsoly |
| 2007-02-15 16:03:50 |
Na, a Musikverein honlapja meg azt írja, hogy Barenboim helyett Pierre Boulez ugrik be.
Az elfogult tájékoztatáshoz ez már nyilván nem tartozik hozzá :), szegény bécsiek koncert meg Lang Lang nélkül maradnak, még az is lehetne a benyomásunk. Boulez egyébként biztos kevésbé keresett karmester :)) |
43 zsoly |
| 2007-02-15 15:59:37 |
Na, ez mindenesetre érdekes. Kíváncsi vagyok, hogy fő spekulánsaink mivel magyaráznák az alábbiakat :)))
A Híradó portálja írja:
Exkluzív fellépő a Művészetek Palotájában - csak a magyar közönségnek vezényel Daniel Barenboim
A karmester családi okokra hivatkozva váratlanul lemondta hétvégi bécsi hangversenyeit, Magyarországi fellépését azonban nagyon fontosnak tartva Budapesten a publikum elé áll
Európa zenei központja lesz február 19-én a Művészetek Palotája.
A Bartók-művekkel és német romantikus alkotásokkal turnézó Bécsi Filharmonikusokat dirigáló Daniel Barenboim családi okokra hivatkozva váratlanul lemondta hétvégi bécsi hangversenyeit. Magyarországi fellépését azonban nagyon fontosnak tartva Budapesten a publikum elé áll. Így kizárólag a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben hallható az egyik legkeresettebb karmesterrel koncertező, páratlan szimfonikus hangzásáról híres zenekar.
A műsor módosult, ám a koncepció megmaradt: az első részben változatlanul Bartók II. zongoraversenyét tűzték ki Lang-Lang szólójával. A szünet után a Táncszvit és Schumann IV. szimfóniája helyett Bruckner Lipcsében bemutatott VII. szimfóniája hangzik el. Az előadásra egyébként már minden jegy elkelt. |
42 Búbánat |
| 2005-11-10 11:49:57 |
Tegnap este keresgéltem a TV csatornák között és épp akkor értem a Mezzora, amikor egy régi fekete-fehér dokumentumfilm vetítését kezdte el, amely Jacqueline du Pré emléke előtt hódolt. Milyen gyönyörű nő volt! Milyen vidám, közvetlen, temperamentumos teremtés volt! Mennyire művelt és sokoldalútudású! És milyen született zenei-tehetség! Itt még makkegészségesnek látjuk, szinte fel sem fogható, hogy milyen fájdalmasan fiatalon kellett itt hagynia bennünket a hirtelen jött súlyos kór következtében. Elragadó, tüneményes, ahogy a csellóján játszott, de zongorázni is fantasztikusan tudott; a privát- és koncertfelvételeken férje, a fiatal és jóképű, fekete hajú, lezseren öltözködő és viselkedő hitvese, a zongoraművész - karmester, Daniel Barenboim is feltűnik más nagyszerű művészek társaságában – du Pré muzsikus partnereként, de baráti összejöveteleken is. Van egy egészen jópofa jelenet, amikor du Prés egy házimuzsikáláson baráti körben valami Mozartot zongorázik, ujjai peregnek a billentyűkön, s az oldalt álló Barenboim pajkosan egy-egy pillanatra megfogja a magasba röppenő balkezet, de azonmód gyorsan el is engedi, bogy a feleség folytathassa a játékot a következő ütemmel; ő pedig folytatta is, ki nem esve a ritmusból, közben pajkosan felkacsintva rá.… Elragadó jelenet!
A 25 perces filmet ma 13:45-től ismétli a Mezzo. |
41 alberich • előzmény40 |
| 2004-11-14 21:40:28 |
Egyetértek az itteni szavakkal. Egyébként most jelent meg Barenboim egyik könyve, (Európa kiadó), melyben Edward W. Saiddal, a nagy tudóssal beszélget, többek közt ezekről a kérdésekről. |
40 FOLLÓ • előzmény39 |
| 2004-11-14 20:20:33 |
E vélemény előtt mélyen meghajlok és oly mértékű tisztelet ébredt bennem ti-is iránt, amit nehéz szavakkal kifejezni.
Ezt a Barenboim iránt érzett tiszteletemmel mérhetem csak.
S milyen mély a megvetésem, képzelhetitek, azok iránt, akik kivonultak a Wagner-koncertről!!! |
39 ti-is |
| 2004-10-02 22:13:35 |
Barenboim...
Mindenki, aki ebbe a fórumba akár csak néhány szót is írt eddig, megkérem, gondolkodjon el a következön:
Van-e \"halálos\" ellensége? Családban, lakóhelyen, munkahelyen stb. Igen arra gondolok, mikor a kapcsolat annyira megromlott, hogy már szóba se áll az illetövel, és a helyzet csak nem akar javulni. Most tessék elképzelni, hogy ezzel az illetövel - a \"hálálos\" ellenséggel - le tetszenek ülni sakkozni. Vagy kártyázni, vagy csak egy pohár italt meginni. Ugye, elképzelhetetlen?
Tudom, hogy a két dolog nem összehasonlítható, de valami ilyest tett Baremboim. Egy zenekarban muzsikáltatta a palesztin és az izrali zenészeket. Ès ott a halálos kifejezés nincs idézöjelben...
Milyen lenne a világ, ha MINDENKI ilyen cselekedeteken törné a fejét?
Számomra ö testesíti meg az EMBERT. Ìgy, nagy bötükkel....
(Ès az is megérdemelne egy kis gondolkozást, hogy ö volt az, aki az Izraelben tabunak számító Wagner zenéjét megpróbálta újjáéleszteni...) |
37 janomano • előzmény36 |
| 2004-10-02 20:44:19 |
Ha mindenki ilyen penge, tarthatnánk a következő Sabbathot együtt is..! :-) |
36 alberich • előzmény35 |
| 2004-10-02 19:35:25 |
Olvastam a Singer testvért. A másik testvér jobb. Ez egy kicsit lapos. Túl hosszú, egy idő után leül, nincs már benne spiritusz. De azért oké, hogy megjelent. |
35 mélymagyar • előzmény34 |
| 2004-10-01 21:12:29 |
A könyvet \"természetesen\" olvastam. Jó munka. van most magyarul egy jó zsidó-témájú regény, Singer: Az Askenázy testvérek. |
33 cserokí |
| 2004-10-01 12:25:01 |
Ne zsidózzunk!! |
32 mélymagyar • előzmény31 |
| 2004-10-01 10:13:58 |
Hát persze, hogy más. Ott nem volt holocaust, ugye. Ami azért nagy különbség.
És hát minden zsidónak vannak európai gyökerei, ez nem érv. Itt is, ott is. Itt eez nem nagy szám, hiszen Európában vvagyunk, ott meg a folyamatos üldöztetés miatt, hiszen aki tehette, oda menekült. |
31 janomano • előzmény28 |
| 2004-09-30 20:10:14 |
Annyira más? :-)
Az amerikai zsidók európai gyökereivel
kapcsolatban (is, meg egyébként is): Saul Below: Herzog. |
30 sidespin |
| 2004-09-30 10:54:44 |
Kevés felvételét hallottam eddig Baremboimnak, közöttük a chikagói Brucknereket, a berlinieket sajna nem. 1-2 Scumannt és beethovent, köztük az 5iket és a 9iket.
A magam részéről eleddig kicsit Karajan utánzós kategóriába helyeztem, nem szabadon zenél mint karmester, hanem amolyan megkoreografált, kiszámított pátosz effektust használ, ami néha surolja a vulgaritás határát.
Én nem szeretem, de néha érdekesnek találom. |
29 wurm |
| 2004-09-27 15:17:50 |
Most látom, Barenboim új lemezéről van cikk a momuson. |
28 mélymagyar • előzmény27 |
| 2004-09-26 12:12:24 |
Urak, más dolog New York-ban egy irónikus megjegyzés elejteni és más Budapesten. Más ott, ahol maguk a résztvevők se mennek a szomszédba egy kis öniróniáért. |
27 janomano • előzmény24 |
| 2004-09-26 08:07:25 |
Hát, ecsém, ha ez nem zsidózás...
Ugyanis megint csak a jó-öreg, idióta összeesküvés-elméletről szól ez a terminus. Ha érted, érted, ha nem akarod, nem.
Akik lusták utánnajárni:kóser-nostra.
>Nem vagyok klíma...
Ez jó! Felírom! :-DDD |
26 mélymagyar • előzmény24 |
| 2004-09-25 20:45:30 |
Olvasta valaki Fáy Miklós Lebrecht-riportját az ÉS-ben? Vélemény? |
25 gabor |
| 2003-06-11 14:23:17 |
Nem vagyok klíma, csak addig szóltam, míg még nem hangzott el olyasmi, ami bánncsa a fülünket, mert ha esetleg elhangzott volna, akkor már késö lett volna szólni. Úgyhogy mondd!
Más kérdés, hogy attól, hogy valamit Lebrechttöl (vagy akárkitöl) idézel, még nem válik elfogadhatóvá - akár elfogadható, akár nem. |
24 Benno |
| 2003-06-10 22:45:25 |
nanemá gábor, egy Lebrecht-terminus idézete (!) már zsidózás? ugye csak viccelsz?
pedig még el akartam mondani a berlini \"Thielemann vs. Barenboim\" szembeállítást kisérö közbeszéd bizonyos mellékízét is, de ilyen emelt mutatóujjas klimaban?? |
23 Szilgyo |
| 2003-06-10 10:33:50 |
A Lebrecht könyvet azt hiszem senki sem tekinti szentírásnak, csakhát nem valami nagy ilyen témájú könyvből a választék...Lebrechtből amúgy süt a politikai inkorrektség, de azért ír érdekeseket is, nem? |
22 gabor |
| 2003-06-10 10:07:09 |
Nem ismerem, mint karmestert, de nem is szándékozom megismerni az alapján, amit egyszer-kétszer a tévében láttam belöle. Ugyanakkor zongoristaként kedvenc szerzöim egyik legjobb elöadójának tartom (Schiffet is ezért szeretem).
Más.
Benno (és mindenki):
Ugye nem zsidózunk?!
Mindenki:
A Lebrecht-könyveket nem volna fontos szentírásnak tekinteni. |
21 Bulvár Kund |
| 2003-06-06 23:01:29 |
Kedves Szilgyo: a berlini Filharmonikusok önmagában is fantasztikusan szól. Olyan tehetségtelen karmester már nem állhat eléjük, aki érdemben rontani tudna a produkciójukon. |
20 Szilgyo |
| 2003-06-06 07:24:44 |
Azért az kicsit tényleg gyanús, ha valaki minden műfajhoz ért...Puccini-t még nem nagyon vezényelt, az mikor jön vajon? |
19 Szilgyo |
| 2003-06-06 07:23:25 |
Sajnos már megrendeltem őket, ha kicsit előbb szólsz... |
18 Benno |
| 2003-06-06 03:03:36 |
csak az nem valo neki amit ö annak itél :)
jövöre amugy Mahler mellett Bachot (!) is fog, meg Schönberget, meg Csajkovszkijt!
nem akarod megvenni tölem a Bruckner 1&2-t ebböl a BB/BPO sorozatbol ami annyira teccett? |
17 Szilgyo |
| 2003-06-05 19:31:52 |
Én még sose hallottam Mahler-t tőle, lehet, nem is neki való... |
16 Benno |
| 2003-06-05 00:29:48 |
novemberben megint Mahlert fog vezényelni, ha megérem, meghallgatom |
15 Szilgyo |
| 2003-06-02 16:20:11 |
Igaz, hogy én a magam részéről nem vagyok nagy rajongója Barenboim-nak :))), mégis azt kell mondjam, lenyűgözött a Bruckner 7., amit a Berlini Filharmonikusok élén vezényel...Ilyen szépnek még talán sohasem találtam egyetlen CD lemez hangzását sem, ami mondjuk nem döntő szempont, mégis sokat nyom a latba...Az előadás végig hömpölyög, nagy élmény. |
14 Búbánat |
| 2003-05-12 10:01:12 |
Most láttam a Mezzon a Figarót, egy 2002-es berlini felvételről.Nem is hittem volna, hogy a Wagnerek mellett Mozartot is milyen remekül érzi. Kár, hogy kevés olasz művelt dirigál (Otello, Traviata). |
13 geza |
| 2003-05-11 00:31:36 |
Azert par eve amit csinalt Izraelben Wagner zenejenek ugyeben, az nekem szimpatikus volt. |
12 Benno |
| 2003-05-10 19:04:22 |
természetesen nem felejtjük el mint kiváló zongoristát (bár a Mozart összfelvételét az index-en senki sem ajánlotta). a sztárkultusz meg a \"mindent nekem\", ami esetleg csipi egyesek szemét itt |
11 zizi |
| 2003-05-10 17:26:06 |
Ne felejtsük el Barenboimot, a zongoristát! l. pl. a Gábor által említett Mozart versenyek szerintem nagyszerűek. |
10 Búbánat |
| 2003-05-09 09:05:09 |
Nem ide tartozik, de ha már Gergiev neve is szóba került, nem tudom megállni, hogy el ne mondjam: a Bartókon vasárnap reggelenként megy egy Domingo –összeállítás Verdi szerepeiből. A különlegessége abban van, hogy elhangzanak az alternatív vagy elhagyott, ritkán hallható tenor áriák is. Ezeket 2000-ben vették fel a szentpétervári zenekarral, Gergiev vezényletével. |
9 Benno |
| 2003-05-08 17:48:49 |
azt persze nem tudom, a pétervári közönség ezt hogyan látja |
8 Szilgyo |
| 2003-05-08 17:40:31 |
Gergiev Levine jobbkeze a Met-ben is, vezényelt egy rakás előadást ott is. Sőt ő még hozzánk is eljutott... |
7 Benno |
| 2003-05-08 17:33:06 |
igazad van. de mig Muti,Levine miután ugyanugy felvette a maga repertoárját, most ott van a csapattal, addig B az oceán felett repked ide oda.
Gergiev nem tudom mennyit vezényel Leningrádban, neki ott van Rotetrdam is ami persze nembaj (és nincs közte óceán) |
6 Szilgyo |
| 2003-05-08 17:29:44 |
Barenboim igazából nem kötődik úgy sehova, mint Levine, Muti vagy Gergiev, hogy csak az operásokról beszéljünk...A Teldec-es szerződés tényleg egy aranybánya lehet, kétség nem fér hozzá. |
5 Szilgyo |
| 2003-05-08 17:26:15 |
A sztárolás és a tehetség sokszor nincs egyenes arányban, de azért a kettő összefügg (közhely, de igaz). Nálam a legjobb ötben benne van, a Wagner-felvételei közük a Ring szerintem egész ügyes, a Lohengrin is szép, a Verdi-Requiem is jól sikerült, a problémásabb Tannhauser-t nem hallottam. A Mesterdalnokok is van CD-n tőle, ami jó előadás, de nekem mind a Solti-s, mind a Jochum-os közelebb áll a szívemhez. Egy tuti, nagyon jól el tudja magát adni... |
4 Benno |
| 2003-05-08 17:25:44 |
\"Berlin sikeres zeneigazgatoja\"
Barenboim gyakorlatilag vendég Berlinben. a saját házában szeptember elején van 5 elöadása, majd ujévkor 2 koncert, majd elviszi az egész Staatskapellét 5-6 hétre (! igen, ezalatt nincs normális operai müködés, helyette régizene fesztivál vendégzenekarral) majd jönnek az Ünnepi Napok áprilisban, itt csak emelt áras elöadások vannak, ezt levezényli. Ha vezényel ispremiert, az csak 1-2szer megy, szintén különáras kategoriában (mint most az uj Traviata).
egy igazi házigazda ott van a csapattal, premiereket vezényel, koncerteket (nemcsak az ujévit), uram bocsá repertoárból is valamit. nem vendégként viselkedik. jövöre megprobal ezen valtoztatni, lesz premieren kivüli vezénylése is (jé..)
persze a Staatsopernek megéri,mert ebben a nehéz anyagi helyzetben ami ma van (külön cikk lehetne) B. kamerák elé ül, elsirja magát: \"ha kell..én el is mehetek!!!\" és ha nem is döl a pénz, de meglazitják az övet. |
3 Benno |
| 2003-05-08 17:20:29 |
egyik érv: sok a felvétele = kiváló karmester
(ilyen még \"van neki Ringje\", vagy \"kinek van ma saját Ringje\")
egyszerüen sikeres szövetséget kötött a Teldec-kel. nem azért van neki Ringje/Wagner összese, mert a 90es években csak ö tudta megcsinálni, hanem mert a Teldec felépitette (majd most dobálja ki) komolyzenei katalogusát, és ebben Barenboim (Harnoncourt) az egyik oszlop, és azt csinál amit akar, lsd SOny/Bernstein, szintén Lebrechtnél
létrejöhetett volna-e 90es évek Ringje mástól?
persze. Dohnyányi, Decca. lestoppolták Walkür után, az idei katalogusban már az sincs.
a stuttgarti Opera elöadásai? sose tudjuk meg, mekkora siker lett volna CDn. stb.
de Barenboim ott van egyedüli Wagner-felelösként a Teldecnél, nem nyomasztja a katalogust egy örök Solti egy Karajan stbstb, tahat az csinal amit akar. ugyanez vonatkozik a Brahms, Beethoven, Brcukner stbstb ciklusokra. a DGGnál ezt csak egy BPO-tol bucsuzo Abbado tehette meg! |
2 Benno |
| 2003-05-08 17:13:22 |
és most néhány szempont a sztárkultuszhoz:
csodagyerek indulás
nagysikerü ifju - EMI felvételek sokasága
\"koser nostra\" (Lebrecht) mint zeneszociologiai jelenség
\"I want to take it all\" mentalitás,
opera ÉS szimfonikus zenekar vezetése, Europa és Amerika
vö. Lebrecht, Párizs sikertelen ostroma |
1 Benno |
| 2003-05-08 17:08:59 |
mindenek elött: nem tagadom hogy jo karmester. de az hogy kiváló...
néhány kivételesen (számomra) vacak felvétel:
korai Wagner (!) nyitányok Teldec-en is
teldec válogatás, pl a Bolero, amit szerintem el se lehet rontani |
0 Benno |
| 2003-05-08 17:07:04 |
eddigiek:
agyament 2003-05-08 16:57:41
Ami azt illeti elég jó sajtója van. Ez sok mindent megmagyaráz. Persze attól még nem feltétlenül áll a nagy füst - kis láng. Mindenesetre akinek \"nagy a szája\", azzal többet foglalkoznak, és ha jól el tudja adni magát, miért ne lehetne sztárkarmester?
Ami a zenei részét illeti, talán a felső középosztályba sorolnám. Bár nálam igazából nincs is felső osztály, szóval jó a helyezés.
Szilgyo 2003-05-08 16:40:10
Térjünk vissza a Barenboim-kultuszra: rengeteg, na jó, sok kiváló karmester van, tud-e szerintetek az öreg Daniel olyat, amiért ekkora sztár? Állítólag(Lebrecht) egyszer egy partitúrát egy csésze tea felett tanult meg, de remélem ez azért nem a Trisztán volt... |
| | | |
|
| Mai ajánlat: | Nincs mai ajánlat |
|
A mai nap |
született: 1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829) 1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898) elhunyt: 1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671) 1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)
|
|
|