vissza a cimoldalra
2021-04-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11582)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (6945)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4562)
Pantheon (2871)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (651)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4960)
Opernglas, avagy operai távcső... (20796)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2183)
Milyen zenét hallgatsz most? (25075)
Lehár Ferenc (747)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5121)
Gaetano Donizetti (986)
Franco Corelli (112)
Kelemen Zoltán, operaénekes (116)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (879)
Franz Schmidt (3811)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (117)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

 
3711   smaragd • előzmény3696 2020-10-28 18:13:02

Franz Schmidt: Toccata C-dur (1924)

YouTube:

Armley Schulze set: Franz Schmidt, Toccata in C

Another week of lockdown, more from the music office Hauptwerk. The Schulze at Armley is one take on a German romantic organ, perhaps with slightly more English chorus reeds than usual, and quite a classical chorus. Here is the Toccata in C by Franz Schmidt, which I think suits it well. Schmidt certainly preferred the sound of more classical organs to the later instruments being built in his lifetime - he might well have enjoyed this one. The Toccata is an absolutely crystal clear sonata form - deceptively conventional tonality in the exposition begins to disintegrate in the development, and the coda is simply wild

3710   smaragd • előzmény3708 2020-10-25 19:17:19

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

10.

... Seine Musik ist zu gut. Ich galube aber auch, daß sich seine Musik durchsetzen wird, daß man seine Sprache verstehen wird. Es gibt auch große Dirigenten, die sich inzwischen für ihn einsetzen, z.B. Zubin Mehta oder auch Erich Leinsdorf. Interessanterweise war der Karajan ja auch Schmidt-Schüler; und der Schmidt hat damals gefunden, der Karajan sei unmusikalisch! Das verzeiht ihm der Karajan nie! (Karajan war bei Schmidt schon in Theorie.) Vielleicht ist das auch ein Grund, warum er nie Schmidt aufführt; außerdem ist er viel zu viel „Geschäftsmann” als daß er sich nach dem Schmidt richten würde.

3709   smaragd • előzmény3669 2020-10-23 12:19:55

3708   smaragd • előzmény3707 2020-10-21 19:12:27

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

9/2.

Und als ich ihn gefragt habe, was denn für einen Pianisten das schwerste auf dem Podium sei, entgegnete er mir: „Die Generalpausen”. Ich habe damals geglaubt, er macht einen Scherz, aber inzwischen habe ich gemerkt, daß da eigentlich etwas dahintersteckt. Mir fällt da z. B. immer die neunte Symphonie von Beethoven ein, wo im letzten Satz vor diesem Marcato-Akkord eine Pause ist; ich habe es von vielen guten Dirigenten gehört, aber so wie Furtwängler diese Pause dirigierte, so spannungsgeladen, habe ich es auch nie mehr gehört. Das war selbst körperlich so ergreifend, daß man nicht atmen konnte. Es ist etwas Wahres dran an dem, was Schmidt sagte.

3707   smaragd • előzmény3705 2020-10-19 15:41:38

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

9/1.

Sie haben nun Schmidt als Pianisten beschrieben. Welche Qulitäten räumen Sie ihm denn als Cellisten ein:

Ich habe ihn ein einziges Mal gehört, und zwar bei der Aufführung des Quintetts von Schubert mit dem Rosé - Quartett. Solistisch habe ich ihn nie Cello spielen gehört, aber ich weiß von älteren Kollegen, die mit ihm privat Kammermusik gespielt haben, daß er auch hier faszinierend gewesen ist. Er hat ja deshalb Cello spielen gelernt, weil dies an der Akademie damals das einzige Freiplatz war. Und das Cello hat er nach dem Unterricht immer beim Porier eingestellt – und nie geübt.

3706   smaragd 2020-10-17 16:57:48

Franz Schmidt.

Fotografiert von Hermann Clemens Kosel.

Forrás: Franz Schmidt Komponist

3705   smaragd • előzmény3702 2020-10-15 09:39:19

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

8.

Und so bin ich auch nach Schmidts Aussschneiden als Lehrer zu keinem anderen gegangen, denn – im Konzert ging es mir auch so – ich hatte alles grandios im Ohr, wieso sollte ich mir das wegnehmen lassen. Schmidt hat auch eine Verehrung in Wien genossen, die sagenhaft war.

*az általam kiemelt mondat tartalmát számos Franz Schmidtre emlékező írásban megtaláljuk.

3704   smaragd 2020-10-13 15:28:39

115 évvel ezelőtt született Franz Schmidt egyik magyar tanítványa:

                                      

                                                          Kemény Egon

                           kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja

                         (Forrás: Kemény Egon zeneszerző Archívuma)

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulóján

Sokáig tartott, amíg édesapámról Kemény Egon zeneszerzőként tudtam beszélni. Gyengéden szigorú apai szeretete, emberi nagysága, zenei elismertsége és tekintélye egész életemben bennem él – jogutódként meg kellett tanulnom kívülről tekinteni életművére és zenei hagyatékára. 

A mai évfordulón néhány gondolattal idézem fel emlékét.

Bécsben látta meg a napvilágot. A császárvárosban családi környezete magas erkölcsi elvárásokkal, magyar hittel vette körül. Innen indult a német és az osztrák zene iránti fogékonysága, amelynek hagyományait műveiben a magyar zenei örökséggel együtt ápolta.

Atyja elismert sebész főorvos volt Bécsben, szabadidejében szívesen zongorázott. Hamar felfedezte fia abszolút hallását és támogatta sokoldalú zenei tanulmányait.

Kemény Egon precíz ember volt, ahogy régebben mondták. Kottaképe csodaszép, mintha nyomtatva lenne. Gondosan elrakta zenei pályaíve dokumentumait. Kilencéves volt, amikor első darabját atyjának ajánlva lekottázta. Fekete bőrkötésben korai műveivel együtt archívuma őrzi. Ekkor már Kassán élt szüleivel és bátyjával, Fő utcai házukból pár perces sétával ért a híres Kassai Zeneiskolába majd a Főgimnáziumba. Valahányszor a házból kitekintek és az egykori Kassai Nemzeti Színház épületét látom, mély érzések vesznek erőt rajtam. Ismerve a történelem kegyetlen eseményeit érzem a drámai hangulatot, a szörnyűségeket ablaknál állva láthatta a kisfiú. Az Óváros szépsége is karnyújtásnyira volt, az elegáns park és mellette a Szent Erzsébet fő-székesegyház, a kassai dóm. Hosszú évtizedek után most már gyakran visszajárok ide, helyette is… Nagyszüleim és nagybátyám sírját csendes szeretettel gondozom a kassai temetőben és mindig viszek virágot távoli rokonaink sírjára csakúgy, mint a régi Kassa nagyjaiéra, akik a Kemény-családot áldozatos életvitelük miatt tisztelték.

Kemény Egon emlékét biográfiákban, monográfiákban, a Magyar Rádióban kortársai, rádiós kollégái és művészek elevenítették fel: Ruitner Sándor, Tamássy Zdenkó, Petress Zsuzsa és mások. Műsoraikat az MTVA Zenei Archívuma őrzi.

2013-ban a Dankó Rádióban, „Túl az Óperencián”, Nagy Ibolya „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk” című műsorhetén kezdődött el az a folyamat, amelyben a háromszáznál több, sikerrel bemutatott művet tartalmazó életműből alaposan felkészülve személyesen is részt vehettem.

2019-ben édesapám halálának 50. évfordulója jött el. Szívet melengető érzés volt és életre szóló emlék, hogy partnerre találtam az MTVA vezetői és munkatársai személyében: CD-n jelentethettem meg daljátékai közül a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című rádiófelvételeket, majd gyermekeknek komponált műveiből a „Gyermekjátékok” című válogatást. Felejthetetlen élmény számomra a vásárlók öröme, amikor rábukkantak a CD albumokra: elmondták, hogy milyen régóta keresik Kemény Egon műveit.

Életének három éves berlini időszakát a „Hogy volt!” Ábrahám Pálra emlékezünk című műsorban hoztam közel a nézőkhöz.

2019-ben Dombóvári János Lavotta-kutató meghívására a XVII. Lavotta-Napok keretében bemutathattam a Csokonai Vitéz Mihály és Lilla drámai szerelméről szóló daljátékot, így Lavotta János szerepén keresztül a „Komáromi farsang” bekerült a Lavotta-emlékek értékes gyűjteményébe.

2020. október 2-án előadást tartottam Lavotta János halálának bicentenáriuma emlékére rendezett „Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl…” című zenetudományi konferencián. Lavotta János daljátékbeli alakját áttekintve, a magyar Biedermeier stílusjegyei mentén elemeztem a művet. Sátoraljaújhelyen és Tállyán elbűvölően szép, történelmi környezetben előadótársaimmal kiválóan megszervezett, kétnapos programban vettünk részt, amelynek ünnepélyes záró műsora végén Lavotta János síremléke előtt a Himnusz és a Szózat eléneklésével is tisztelegtünk.

                                               

                                              Kemény Anna Mária

               Lavotta János sírjának koszorúzási ünnepsége után, Tállya, 2020. október 3.

                      Fotó: Jánszky Lengyel Jenő. (Kemény Egon zeneszerző Archívuma)

Ebben az esztendőben reményeim szerint még két új projektem valóra válása indul el, amelyek Kemény Egon zeneszerzőt és műveit a mai közönséghez is közel hozzák.

Rádiófelvételeit a Dankó Rádió közvetíti Erdélyi Claudia „Az a szép” című műsorában és január óta ismétlésben Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című programjaiban.

Forrás: kemenyegon.hu

3703   smaragd 2020-10-12 14:36:51

Itt az ősz és közeleg az idei hálaadó szüreti ünnepség. Ausztriában éppen Perchtoldsdorfban, Franz Schmidt szívének oly kedves helyen, él legelevenebben tovább. A 2019-es videófelvétel/Youtube még nem szerepelt fórumunkon, a hangulatos, hagyományőrző rendezvény a világörökség része lett. Számos apró részletét tudhatunk meg a riportokból. A videó végén a Pfarrkirche St. Augustin is látható, orgonáját Franz Schmidtről nevezték el. (Ezekről a témákról már korábban bővebben írtunk.)

*Radegundis fórumtársunk helyszíni ismertetője bejegyzésében.

3702   smaragd • előzmény3697 2020-10-10 21:25:01

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

7.

Und Friedrich Wührer hat mir erzählt, als er dieses Konzert bei Schmidt studiert hätte, habe Schmidt an einer Stelle aufgemerkt und gesagt, dies könne nicht stimmen, das habe er anders im Ohr. Und dann sind sie darufgekommen, daß der Liszt damals irgendeine Mittelstimme mehr oder anders, als es in den Noten stand, bei diesem Konzert herausgehoben hatte. Das Gedächnis war einfach phänomenal.

* kiemeltem Franz Schmidt tanítványai és kortársai által sokszor emlegetett fenomenális emlékező-tehetségét.

**  közvetlen előzmény: 3700

3701   smaragd 2020-10-09 18:13:33

3700   smaragd • előzmény3699 2020-10-07 01:46:33

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

6.

Ich hatte Schmidt doch einmal gefragt ob er Liszt einmal persönlich gehört habe. Und er sagte, er habe als Kind in Preßburg einmal Liszt persönlich gehört. Er sei schon lange vor diesem Konzert aufgeregt gewesen, einmal den berühmten Liszt hören zu dürfen. Und da habe ich ihn dann gefragt, wie es war. „Naja, da kam ein Geistlicher auf die Bühne (Liszt war ja Abbé) und hinter ihm ein junger Mann mit Noten.” Und das war für Schmidt am enttäuschendsten gewesen, daß Liszt sein eigenes Klavierkonzert nicht auswendig spielte, gerade wo Schmidt doch jemand war, der etwas, was er einmal gehört hatte, für Jahre speicherte. Und so viele Leute lernen das Konzert auswendig, und der der es komponiert hat, kommt mit Noten auf die Bühne, er, der berühmte Virtuose. Das sei seine erste Enttäuschung gewesen.

Előzmény

3699   smaragd • előzmény3698 2020-10-07 01:46:15
Kedves Ardelao!
Köszönöm szépen fordításodat.
3698   Ardelao • előzmény3680 2020-10-07 00:19:12

A 3665., 3668., 3671., 3674., 3675., 3678. és a 3680. sz. bejegyzésben idézett szövegrészek magyarul:

 

Reiner Schuhenn:

TANULMÁNYOK FRANZ SCHMIDTRŐL VIII, 1990   

FRANZ SCHMIDT ORATÓRIUMI MŰVEI

BESZÉLGETÉS  ERICH LEINSDORFFAL

 

Hogyan ítéli meg Schmidt zeneműveit a karmester szempontjából?

Schmidt hihetetlenül művelt mester, aki mindenre képes, aki minden zenei tudásnak ura volt, és akinek tulajdonképpen negyven évvel korábban kellett volna élnie.

Milyen helyet töltött be Schmidt a korabeli bécsi zenei életben?

Nem tudom pontosan megmondani, erről nincs világos emlékem. Csak azt tudom, hogy mint roppant sokoldalú zenészt nagyra becsülték, és csodálták. Hiszen csellón is nagyon jól játszott.

Nagyon érdekes elgondolkodni Schmidtnek a zenetörténetben betöltött helyéről. Véleményem szerint a szimfóniának, mint kompozíciós formának a kora a monarchiákkal együtt véget ért. Olyan ez, mintha egy autónak már nem lenne több üzemanyaga.  A szimfóniából kifogyott az üzemanyag.

Schönberg ellenpólusa nemcsak Sztravinszkij, őt Schönberg hívei tették ellenpólussá. De Bartók is ellenpólus. Bartók mindig azt mondta, sőt, még Adornónak is azt mondta, hogy nem akar, és nem tud szakítani a tonalitással. Bartók nem írt szimfóniát, Schoenberg sem, kivéve a kamaraszimfóniákat, amelyek formája nagyon szimfonikus, de ez már valami egészen más. Berg csak egyszer kezdett szimfóniát írni, Weber szimfóniái olyanok, mint a többi műve, intellektuális elképzeléseinek sűrítményei. Azok az emberek, akik a 20. században a forradalmat ténylegesen végrehajtották, tudták, hogy a szimfónia már nem használható. Tehát, ez nem az én ötletem ...

Hallotta Ön valamikor Schmidtet játszani, vagy látta vezénylés közben?

Nem, személyesen sohasem. De ő az én időmben valójában már egy többé-kevésbé legendás figura volt. Sohasem ismertem meg őt személyesen. Műveit azonban sokat tanulmányoztam. (...)

Ön már bemutatta a "Hétpecsétes könyv"-et"?

Nem, eddig még nem. Kórusművekhez nagyon ritkán jut el az ember, ha úgy, mint én, vendégkarmesterként ide-oda utazgat. Azt hiszem, Krips ezt egyszer megpróbálta az Egyesült Államokban, de nem tudom, milyen sikerrel. Nem igazán tudom elképzelni, hogy a mű exportálható lenne ...

Van „kedvenc műve” Schmidtnél?

Igen, a második szimfónia.

Még a negyedik előtt?

Valójában igen. A negyedik talán fontosabb mű; a második szimfónia kompozíció tekintetében oly tökéletességgel bír, hogy az tökéletes mesterről tanúskodik. A partitúrát végignézni tiszta élményt jelent.

3697   smaragd • előzmény3694 2020-10-06 18:49:47

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

5.

Aber als ich bei ihm war, so mit 16 Jahren da hatte ich natürlich eine Freude, so etwas zu spielen, und man hat ja pianistisch viel dabei gelernt. Da habe ich also gefunden, so, jetzt möchte ich zum Abschied meiner „Liszt-Periode” einmal die h-moll-Sonate studieren, es sei jetzt an der Zeit. Und er hat dies so großartig vorgespielt oder auch die Ungarischen Variationen op.21, Nr. 2 von Brahms. Obwohl wir alle seinen Stilgewohnt und von ihm erzogen waren, war es nicht nachzuspielen. Dieses gewisse Ungarische muß man im Blut haben. Wir haben versucht, es nachzuahmen, und haben uns eingebildet, es zu erreichen, aber es war weit gefehlt.

3696   smaragd • előzmény3695 2020-10-04 18:17:44

Újonnan feltöltött videók Franz Schmidt műveiből a YouTube-on: 3695, 3684, 3673, 3671 számú bejegyzések.

3695   smaragd 2020-10-04 17:33:58

Franz Schmidt: Chaconne (1931)

3694   smaragd • előzmény3693 2020-10-01 11:33:24

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

4.

Nochmals zu seinem Unterricht: Er war immer gut aufgelegt, er hat nie geschrieen, er war nie böse oder so etwas. Er konnte einen aber mit einem leisen Wort vernichten, eher etwas zynisch… In seinem Späteren Jahren war Schmidt nicht mehr so sehr von Liszt begeistert.

3693   smaragd • előzmény3692 2020-09-29 19:37:37

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

3.

Gab es zur Reinschrift  des „Buches mit sieben Siegeln” auch Skizzen, von denen er vielleicht abschrieb?

Soviel ich mich erinnern kann, hat er das alles im Kopf gehabt, das kam übrigens auch auf diesem Symposium im vergangenen Jahr zur Sprache. Er hat den Klang, die Musik so in sich getragen, daß er sich nicht erst noch mit Zetteln aufhalten mußte.

3692   smaragd • előzmény3689 2020-09-26 18:42:28

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

2.

*Franz Schmidt zongorajátékáról:

„Ich erinnere mich vor allem besonders daran, daß dieser Mann so Klavier spielen konnte, wie ich es weder vorher noch nachher je gehört habe, und – er hat vor allem überhaupt nicht geübt…Und wenn ich ihn einmal fragte. „Ich habe in dieser oder jener Stelle des Stückes Probleme; wie spielt man das?”, so hat er geantwortet: „So! Schauen Sie her!” und spielte die betreffende Stelle vor. Er kannte gar keine technischen Schwierigkeiten…”

3691   smaragd • előzmény3690 2020-09-24 19:58:17

8. Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb 2020

Képek, részletek a versenyről: https://de-de.facebook.com/orgelwettbewerb

3690   smaragd • előzmény3686 2020-09-22 19:22:27

https://www.orgelwettbewerb.at/2020/09/19/preistraeger-des-8-fso-2020/

Die Preisträger des 8. Franz-Schmidt-Orgelwettbewerbes stehen fest:

1. Preis: Magdalena Moser (Österreich)

2. Preis: Daniele Mecchia (Italien)

3. Preis: Karolina Juodelyte (Litauen)

Wir gratulieren!

*Szűkszavú tényközlést találtam csak a verseny helyezettjeiről… Óriási eredmény maga a tény, hogy nagyszámú fiatal orgonista indult, annak ellenére, hogy most bizonytalan egészségügyi helyzetben mérettettek meg – nem szakadt meg tehát emiatt a kétévente megrendezésre kerülő, Franz Schmidt emlékét őrző zenei rendezvénysorozat folyamata!

3689   smaragd • előzmény3688 2020-09-21 09:11:57

Walter Panhofer (* 3. Jänner 1910; † 23. April 2003 in Wien) war ein österreichischer Pianist und Klavierpädagoge.

Leben und Wirken

Panhofer studierte bei Franz Schmidt, Friedrich Wührer sowie Walter Gieseking. Anschließend trat er als Kammermusiker u. a. mit Willi Boskovsky wiederholt an die Öffentlichkeit, weiters u. a. als Solist der Wiener Philharmoniker und Wiener Sinfoniker sowie bedeutender Orchester Londons...WIKIPEDIA

3688   smaragd • előzmény3680 2020-09-19 19:21:08

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit WALTER  PANHOFER

1.

„… Es ist heute noch so, daß immer, wenn sich zwei Schmidt-Schüler treffen, es nur fünf Sätze lang dauert, bis man über Schmidt spricht, weil er ein Mann war, der uns in einer Weise imponiert hat, und der eine so unglaubliche Musikalität und so etwas Geniales gehabt hat, daß man immer wieder nur sprachlos sein konnte.“

*ezt a bejegyzést kiemeléssel írtam, mert legnagyobb örömömre pontosan az áll benne, amilyen emlékképpel Franz Schmidt fórumát megnyitottam.

3687   smaragd • előzmény3686 2020-09-18 17:04:37

3686   smaragd • előzmény3685 2020-09-15 23:17:18

OrganistInnen aus 12 Ländern

Wir freuen uns, dass sich 25 junge Organistinnen und Organisten aus 12 Ländern für den 8. Internationalen Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb qualifizieren konnten!

*

Deutschland, Italien, Japan, Litauen, Niederlande, Österreich, Polen, Russland, Südkorea, Slowakei, Tschechien, USA (wobei leider inzwischen ein paar wg. Covid19-Problemen absagen mussten).

https://www.orgelwettbewerb.at/2020/07/09/teilnehmerinnen-aus-12-laendern/

3685   smaragd • előzmény3679 2020-09-14 19:10:35

Eröffnung des 8. Franz Schmidt-Orgelwettbewerbes, 2020

Am 11. September 2020 fand die Eröffnung des 8. Franz Schmidt Orgelwettbewerbes in der Kirche St. Ursula statt.

Den Festvortrag hielt Univ.-Prof. Mag. Dr. Peter Hrncirik.

https://www.orgelwettbewerb.at/2020/09/12/eroeffnung-des-8-fso-2020/

3684   smaragd • előzmény3673 2020-09-13 16:58:34

Wayne Marshall plays Franz Schmidt, Prelude / YouTube

3683   smaragd • előzmény3669 2020-09-11 18:15:43

                                               

At a time when many of his contemporaries were exploring more fluid structures, Franz Schmidt while perhaps stretching tonal harmony to its limits, continued to embrace 19th-century form and achieved a highly personal synthesis of the diverse traditions of the Austro-German symphony. His language, rather than being wedded to a narrative of dissolution and tragedy is radiant and belligerently optimistic and reveals this scion of largely Hungarian forebears as the last great exponent of the style hongrois after Schubert, Liszt and Brahms.

His work having fallen from prominence, Paavo Järvi and the Frankfurt Radio Symphony's dazzling live performances of all four of his symphonies, and the famous Notre Dame Intermezzo, shine a new light on this fascinating oeuvre and also on an affable and genial soul, and reminds us of the constant need to reappraise and enrich our account of music during the first half of the 20th century.

* Köszönöm szépen 3681, 3682 számú bejegyzéseteket!

Prima felfedezés (3681), nagyon örülök, hogy megtaláltad és "tudtunkra hoztad". A videón Franz Schmidt IV. Szimfóniájának részletét halljuk. A koncertet "élőben közvetítettem" :-), a linken keresztül részesei voltunk a tomboló sikernek is. Ráadásként az Intermezzo hangzott fel, ováció követte! Biztos vagyok benne, hogy az összkiadás iránt nagy érdeklődés van német nyelvterületen, Franz Schmidt életműve felelevenítésében a Franz Schmidt-Gesellschaftnak múlhatatlan érdeme van, az utóbbi évtizedekben nagyrészt Dr. Carmen Ottner zenetörténész kiemelkedő munkásságának köszönhetően.

** Franz Schmidt: Intermezzo aus der Oper »Notre Dame« ∙ hr-Sinfonieorchester ∙ Paavo Järvi /YouTube

3682   Ardelao • előzmény3681 2020-09-11 07:37:37

:-))

3681   joska141 2020-09-10 21:00:07

Kedvcsinálónak a DG mai napon megjelent Franz Schmidt: Complete Symphonies című CD-jéről:

https://www.isrbx.net/3137821707-frankfurt-radio-symphony-amp-paavo-jarvi-franz-schmidt-complete-symphonies-2020.html

Az ismertető szöveg alatt egy 14 perces Youtube video játszható le.

 

 

3680   smaragd • előzmény3678 2020-09-10 19:08:33

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ERICH LEINSDORF

6.

Haben Sie ein „Lieblingswerk” bei Schmidt?

Ja, die Zweite Symphonie.

Noch vor der vierten?

Eigentlich ja. Die vierte ist vielleicht ein bedeutenderes Werk; die zweite Symphonie hat eine Perfektion in der Komposition, daß sie einen vollkommenen Meister ausweist. Die Partitur anzusehen, ist ein reines Vergnügen.

3679   smaragd • előzmény3677 2020-09-09 12:18:08

8. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB 2020

11. - 19. SEPTEMBER 2020 Wien

Forrás: https://www.orgelwettbewerb.at/en/archive/

Szeretettel és nagyrabecsüléssel várom Carillon fórumtársunk jelentkezését!

Addig is ezen az oldalon tájékozódhatunk:

https://m.facebook.com/orgelwettbewerb/posts/2965071193532884?locale2=zh_CN

3678   smaragd • előzmény3675 2020-09-07 20:32:34

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ERICH LEINSDORF

5.

Haben Sie schon einmal „Buch mit sieben Siegeln” aufgeführt?

Nein, bis jetzt noch nicht. Zu Chorwerken kommt man ja sehr selten, wenn man so wie ich als Gastdirigent herumreist. Ich glaube, der Krips hat es in den Vereinigten Staaten einmal versucht, aber ich weiß nicht, mit welchem Erfolg. Ich kann mir eigentlich nicht vorstellen, daß das Werk exportierbar ist...

3677   smaragd • előzmény3676 2020-09-05 18:30:02

8. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB 2020

11. - 19. SEPTEMBER 2020 Wien

Termine

Eröffnung:
Freitag, 11. September 2020, 17.00 Uhr
Kirche St. Ursula, Johannesgasse 8, 1010 Wien

1. Runde (NICHT ÖFFENTLICH):
Samstag, 12. – Sonntag, 13. September 2020
Kirche St. Ursula, Johannesgasse 8, 1010 Wien

2. Runde:
Dienstag, 15. September 2020, Beginn 12.50 Uhr
Mittwoch, 16. September 2020, Beginn 14.40 Uhr
Jesuitenkirche, Doktor-Ignaz-Seipel-Platz 1, 1010 Wien

Finale:
Freitag, 18. September 2020, Beginn 10.20 Uhr
Schottenkirche, Freyung 6, 1010 Wien

Preisverleihung und PreisträgerInnenkonzert:
Samstag, 19. September 2020, 16.00 Uhr
Schottenkirche, Schottensaal, Freyung 6, 1010 Wien

https://www.orgelwettbewerb.at/termine/

3676   smaragd 2020-09-03 23:37:14

https://www.orgelwettbewerb.at/

OrganistInnen aus 12 Ländern

9. Juli 2020 Clemens Kneringer  Leave a comment

Wir freuen uns, dass sich 25 junge Organistinnen und Organisten aus 12 Ländern für den 8. Internationalen Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb qualifizieren konnten!

https://www.orgelwettbewerb.at/2020/07/09/teilnehmerinnen-aus-12-laendern/

3675   smaragd • előzmény3674 2020-09-02 14:39:01

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ERICH LEINSDORF

4.

Haben Sie Schmidt jemals spielen gehört oder beim Dirigieren gesehen?

Nein, persönlich nie. Aber er war eigentlich zu meiner Zeit schon eine mehr oder minder legendäre Figur. Ich habe ihn persönlich nie kennen gelernt. Aber ich habe sehr seine Werke studiert. (…)

3674   smaragd • előzmény3672 2020-08-31 16:32:07

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990   

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ERICH LEINSDORF

3.

Der Antipode von Schönberg ist nicht nur Strawinskij, er wurde zu einem Antipode gemacht von Schönberg-Anhängern. Aber auch der Bartók ist Antipode. Bartók sagte immer, er sagte es sogar zu Adorno, daß er nicht von der Tonalität weg wolle und weg könne. Bartók hat keine Symphonie geschrieben, Schönberg auch nicht, außer den Kammersymphonien, die zwar eine sehr symphonische Form haben, aber es ist schon etwas ganz anderes. Berg hat nur mal angefangen, eine Symphonie zu schreiben, Webern-Symphonien sind wie seine anderen Dinge, Kondensierungen seiner geistigen Ideen. Diejenige Leute, die eigentlich die Revolution im 20 Jahrhundert gemacht haben, wußten, daß die Symphonie nicht mehr brauchbar ist. So ist es keine eigene Idee von mir…

3673   smaragd • előzmény3671 2020-08-29 19:14:12

Franz Schmidt: Toccata C-dur (1924)

YouTube: wayneorganist

The Toccata in C by Franz Schmidt is one of my favorite organ works! I am playing it here on the organ in the Minoriten Church in Cologne, Germany. (Also my favorite church in Cologne!!)

WAYNE MARSHALL PLAYS TOCCATA IN C BY FRANZ SCHMIDT   *  https://youtu.be/qBeCr8aUz24

3672   smaragd • előzmény3670 2020-08-27 20:28:22

Franz Schmidt: 2. Symphonie in Es-dur (1911-1913)

Wiener Philharmoniker

Erich Leinsdorf

Live recording, Vienna, 29.X.1983

YouTube:     https://youtu.be/RFS32nKj6_A

3671   smaragd 2020-08-25 20:30:48

Újabb felvételeket találtam a YouTube-on, ezek egyike:

Franz Schmidt: Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello (1926)

                               https://youtu.be/6kwBAuU6kCg

Vermeer Quartet

Shmuel Ashkenasi, 1st violin

Pierre Menard, 2nd violin

Richard Young, viola

Marc Johnson, cello

Leon Fleisher, piano

Civic Theatre of the Chicago Lyric Opera February 24, 1986

3670   smaragd • előzmény3668 2020-08-24 10:12:53

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ERICH LEINSDORF

2. A.

Über Schmidts Stellung in der Musikgeschichte nachzudenken, ist sehr interessant. Meiner Meinung nach ist die Symphonie zusammen mit den Monarchien untergegangen, als kompositorische Form. Es ist so, wie wenn ein Automobil keinen Brennstoff mehr hat. Der Brennstoff ist aus der Symphonie ausgegangen.

3669   smaragd • előzmény3664 2020-08-22 20:05:14

Tracks - CD 1

Wolfgang Amadeus Mozart

(aus:) Sinfonie Nr. 40 g-Moll (KV 550)

1. Molto allegro - Claudio Abbado

Ludwig van Beethoven

(aus:) Konzert für Klavier und Orchester Nr. 1 C-Dur (Op.15)

2. Largo - Kurt Sanderling

Johannes Brahms

(aus:) 21 Ungarische Tänze, für Klavier zu 4 Händen (McCorkle WoO 1)

Bearbeitung für Orchester

3. Ungarischer Tanz Nr. 1: Allegro molto - Iván Fischer

Wolfgang Amadeus Mozart

12 Variationen über \"Ah, vous dirai-je, Maman\", für Klavier, C-dur (KV 265 = KV 300e)

4. Ah, vous dirai-ja, Maman - Clara Haskil

Felix Mendelssohn-Bartholdy

Die Hebriden. Ouvertüre h-Moll. Fingalshöhle (MWV P 7 / Op.26)

5. Die Hebriden, Konzert-Ouvertüre - Claudio Abbado

Christoph Willibald Gluck

(aus:) Paride ed Elena. Oper in 5 Akten

6. O del mio dolce ardor bramato oggetto! - Michel Swierczewski

Johann Sebastian Bach

(aus:) Konzert für Violine und Orchester E-Dur (BWV 1042)

7. Allegro - Chamber Orchestra of Europe

Pjotr Iljitsch Tchaikovsky

(aus:) Sinfonie Nr. 6 h-Moll. Pathétique (Op.74)

8. Allegro con grazia - Valery Gergiev

Frédéric Chopin

Nocturne für Klavier b-Moll (Op.9/1)

9. Nocturne - See Siang Wong

Frédéric Chopin

Nocturne für Klavier Es-Dur (Op.9/2)

10. Nocturne - See Siang Wong

Gioachino Rossini

(aus:) Demetrio e Polibio. Opera seria in 2 Akten

11. Ouvertüre - Riccardo Chailly

Tracks - CD 2

Ludwig van Beethoven

(aus:) Sinfonie Nr. 8 F-Dur (Op.93)

1. Tempo di minuetto - Sir Georg Solti   

Ralph Vaughan Williams

Fantasie über "Greensleeves" für Flöte (oder 2 Flöten), Harfe und Streichorchester

2. Fantasia On Greensleeves - Sir Neville Marriner

Antonio Salieri

(aus:) La fiera di Venezia. Opera buffa

3. Sinfonia - Richard Bonynge

Wolfgang Amadeus Mozart

Männer suchen stets zu naschen. Arie für Bass und Orchester (Fragment) (KV 433 = KV 416c)

4. Männer suchen stets zu naschen - Sir Charles Mackerras   

Tomaso Albinoni

(aus:) Concerto a cinque, für Oboe, Streicher und Basso continuo, d-moll (Op.9/2)

5. Allegro e non presto - I Musici di Roma

Felix Mendelssohn-Bartholdy

(aus:) 6 Gesänge für Singstimme und Klavier (Op.34)

Bearbeitung für Violoncello und Klavier

6. Auf Flügeln des Gesanges - Mischa Maisky

Robert Schumann

(aus:) Sinfonie Nr. 1 B-Dur. Frühling (Op.38)

7. Allegro animato e grazioso - Christoph von Dohnányi

Franz Liszt

(aus:) Années de pèlerinage. Première année: Suisse für Klavier (R 10 a / S 160)

8. Au lac de Wallenstadt - Lazar Naumovich Berman

9. Pastorale - Lazar Naumovich Berman

Georg Philipp Telemann

(aus:) Tafelmusik. Teil III. Ouvertüre - Suite, B-dur

10. Bergerie - Reinhard Goebel

11. Postillons - Reinhard Goebel

Gioachino Rossini

(aus:) Mose = Moses. Oper

12. Preghiera - Claudio Scimone

Franz Schmidt

(aus:) Notre Dame. Oper in 2 Akten

13. Intermezzo - Silvio Varviso   

Felix Mendelssohn-Bartholdy

(aus:) Sinfonie Nr. 1 c-Moll (Op.11)

14. Menuetto, Allegro molto - Vladimir Ashkenazy

Antonín Dvorák

Prager Walzer, für Orchester (B 99)

15. Prager Walzer - Iván Fischer

Franz Schubert

Trio für Klavier, Violine und Violoncello, Es-dur. Notturno (D 897 / Op.posth.148)

16. Adagio - Beaux Arts Trio

http://www.radioswissclassic.ch/de/musikdatenbank/titel/4305e9c07a969c818e35021fc0cdf77683d9

3668   smaragd • előzmény3665 2020-08-20 22:19:53

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ERICH LEINSDORF

2.

Wie war Schmidts Stellung im Wiener Musikleben seiner Zeit?

Das kann ich nicht genau sagen, dazu habe ich keine klare Erinnerung. Ich weiß nur, daß er als ein ungeheurer Allround-Musiker sehr bewundert und bestaunt wurde. Er spielte ja auch sehr gut Cello.

3667   smaragd • előzmény3666 2020-08-19 18:22:18

3666   smaragd • előzmény3640 2020-08-18 19:37:27

Még néhány hónap és ismét előadja az Operaház Franz Schmidt első operáját!

Részleteket az Operaház honlapján találunk:

21 OPERÁK 155

Anton Bruckner tanítványának, az Osztrák–Magyar Monarchia Pozsony városában született Franz Schmidtnek operakomponálás közben is kétségkívül inkább szimfonikus volt a gondolkodása, mint operaszínpadi. S ebben rejlik a Notre Dame című operájának ereje, amelyet Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regénye alapján írt. Schmidt mindent tudott arról, hogyan érdemes megírni egy zenei témát, ami aztán különböző színben, formában felbukkanhat később, fejlődhet tovább. Így minden főszereplőjéhez tartozik egy motívum: Esmeralda díszes, kelet-európai zenét kapott; a későbbi elcsábítójához, Phoebus katonához büszke, szökellő motívum kapcsolódik, a főesperes (az Hugo-regényben Frollo) jeleneteiben valódi bruckneri komolyságú korál szól. Az önzetlenül szerelmes Quasimodo az egyetlen, akinek nem változik a témája. Mesteri, ahogyan Schmidt folyamatosan változtatja zenéjét az alá-fölérendeltséget, a boldog szabadságvágyat és az emberi rombolást bemutatva.

Az Opera francia évadában a francia irodalom egyik legemblematikusabb regényéből írott operaritkaság az intézmény felajánlása a napra pontosan két esztendővel korábban leégett párizsi székesegyház plébániája számára.

  • Hangversenyszerű előadás nyilvános lemezfelvétellel
  • német nyelven, magyar és angol felirattal

2021. április 15.   20:00

EIFFEL MŰHELYHÁZ – BÁNFFY TEREM

A Notre Dame főesperese Kelemen Zoltán

Quasimodo Kálmán Péter

Phoebus Kovácsházi István

Gringoire Balczó Péter

Egy katona Rezsnyák Róbert

Esmeralda Rálik Szilvia

Az öreg Falourdel Farkasréti Mária

Karmester Dénes István

Szövegíró Victor Hugo, A párizsi Notre-Dame című regénye nyomán: Franz Schmidt és Leopold Wilk.

* 2021-ben a fórumon vezetett Franz Schmidt koncertek sorozatba is beilllesztem majd ezt a nagyszerű zenei eseményt.

3665   smaragd • előzmény3648 2020-08-17 17:44:25

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ERICH LEINSDORF

1.

Wie beurteilen Sie aus der Sicht des Dirigenten Schmidts Kompositionen?

Schmidt ist ein unwahrscheinlich kultivierter Meister, der alles kann, der alles Musikalische beherrschte, und der eigentlich vierzig Jahre früher hätte leben müssen.
 

3664   smaragd • előzmény3662 2020-08-15 20:46:57

Franz Schmidt (1874 - 1939) 

3663   smaragd • előzmény3662 2020-08-14 18:04:15

Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédia-oldala : https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt

3662   smaragd • előzmény3639 2020-08-14 18:02:21

3661   smaragd • előzmény3660 2020-08-12 18:04:03

April 13, 2020. JoAnn Falletta has led the Buffalo Philharmonic Orchestra for over 20 years. In that time, the orchestra has recorded most of classical music’s greatest hits. Its recent album, Forgotten Treasures, is brimming with music by composers who are not household names, but whose works are like newly discovered riches. And Falletta gives them their due.

First up is Intermezzo from Notre Dame, by composer, cellist, and conductor Franz Schmidt, who was a prodigy of the 19th century.

There is the Hungarian Folk Dance Suite of 20th century Hungarian composer Leo Weiner, a compatriot of Bartok and Kodaly.

https://www.wrti.org/post/classical-album-week-forgotten-treasures

3660   smaragd • előzmény3659 2020-08-10 19:04:09

Fin de siècle

Grazer Philharmoniker, Dirigent: Gabriel Feltz. Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur (aufgenommen am 30. April im Stephaniensaal des Grazer Congress' in Dolby Digital 5.1 Surround Sound). Präsentation: Franz Josef Kerstinger

https://oe1.orf.at/programm/20190526/553732/Fin-de-Siecle

3659   smaragd • előzmény3658 2020-08-09 16:15:02

https://oe1.orf.at/programm/20110716/215595

Apropos Klassik

mit Johannes Leopold Mayer.

Franz Schmidt: Quintett für Klavier, Klarinette, Violine, Viola und Violoncello A-Dur

Dmitrij Schostakowitsch: Suite für zwei Klaviere fis-Moll, op. 6

Leos Janacek: a) Messe Es-Dur (Fragment); b) Exsurge Domine; c) Fidelis servus

Frantisek Drdla: Serenade für Violine und Klavier A-Dur (Wiener Kammermusiker; Margarete Babinsky, Holger Busch; Prager Kammerchor, Roman Valek; Rainer Küchl, Rudolf Buchbinder)

3658   smaragd • előzmény3657 2020-08-07 23:49:46

Ö1 bis zwei

mit Peter Kislinger. Spektakulär unspektakulärer Franz Schmidt

Franz Schmidt: Quintett A-Dur für Klavier linke Hand, Klarinette und Streichtrio

https://oe1.orf.at/programm/20161116/450789

3657   smaragd • előzmény3650 2020-08-06 08:49:18

„Komposition studierte Salmhofer bei Franz Schmidt…”

https://oe1.orf.at/programm/20200120/585977/Theaterprinzipal-Komponist-und-Dirigent

3656   smaragd • előzmény3655 2020-08-04 11:29:46

Oh, de kedves vagy!  Nekem a legnagyobb örömök egyike, hogy fórumunkon felkutattuk és a magyar közönségnek, olvasóinknak is átadhatjuk, a korabeli magyar írásokból és kritikákból részben vissza is adhatjuk Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) életművét.

3655   Ardelao • előzmény3654 2020-08-04 11:09:01

Amikor energiám engedi, nagyon szívesen teszem át magyarra összesítve az általad beírt tanulmány-részeket. A Schmidt Társaság megszűnésével ugyanis egyre kevesebben juthatnak hozzá az ilyen anyagokhoz, amelyek magyarul ráadásul egyáltalán nem érhetők el. A köszönet Téged illet, aki korábban időt és pénzt nem kímélve  beszerezted könyvtáradba e kiadványokat. Nekem is örömet szerez a fordításuk, hiszen Tschulik könyvében – amely ma még mindig a leginformatívabb „dokumentum” F. Schmidt életéről és munkásságáról – az itt meginterjúvolt személyek véleménye, meglátásai – már csak kronológiai okokból sem szerepelnek. Hálásak lehetünk tehát azért, hogy időnként megosztod velünk nem könnyen begyűjtött zeneirodalmi kincseid egy részét.

3654   smaragd • előzmény3653 2020-08-04 07:41:07

Köszönöm szépen készségedet és fáradságodat, örülök, hogy magyarra fordítottad a tanulmánykötet idézett szövegrészleteit!

3653   Ardelao • előzmény3651 2020-08-04 03:54:20

Előzmény:

3415, 3417, 3418, 3419, 3420, 3422, 3423, 3426, 3428, 3430, 3432, 3433, 3436, 3439, 3440, 3442, 3445, 3454, 3519, 3520. 3534, 3539.

Az Anton DERMOTÁVAL  folyatott beszélgetés magyarul – 2. rész

TANULMÁNYOK FRANZ SCHMIDTRŐL, VIII., 1990

REINER SCHUHENN

FRANZ SCHMIDT ORATÓRIUMI MŰVEI

BESZÉLGETÉS ANTON DERMOTÁVAL

[…]

Ésszerűnek tartja, hogy néhány karmester megköveteli, hogy János szerepét hőstenor énekelje?

Nos, az ősbemutatón ez volt a helyzet; az akkoriban általam sem ismert Gerlach, akinek Münchenben volt szerződése, ezzel a szereppel – ahogy később mesélték –majdnem „megfojtotta” magát. Mert sok dolog, nem minden, első pillantásra oly énekelhetetlen, pl. ez a küzdelem a sárkánnyal, ez teljességgel antiénekeseknek íródott.”  

Ebben Ön annak jelét látja, hogy Schmidt mégis inkább instrumentalista, nem pedig vokalista volt?                                 

Lehetséges, azonban mégis értett a hanghoz, mert a lírai részeket, pl. a gyermek születését, ezt a karácsonyi jelenetet olyan szépen írta meg, hogy az ember ritkán tapasztal meg ennél hálásabb és egyúttal mélységesen vallásos dolgot.

De akadnak benne helyek, ahol erős dramatika dominál, és amelyek pontosan „erre termett” tenort igényelnek, esetemben pedig ez sohasem volt így, ilyesmit még sohasem énekeltem. Ha azonban ma meghallgatom a felvételemet, akkor semmit sem lehet észrevenni, minden olyan könnyedén jön az ajkakról. De jó ideig eltartott, amíg ezt „a torkomban” éreztem.

E mű utolsó felvétele Önnel az, amely Alois Hohstrasser gráci karmesterrel készült.

Önnek mégis a Mitropoulosszal készült felvételt kell megszereznie, amellett, hogy Hochstrasser ezt nagyszerűen csinálta, de fiatalságánál fogva másként, mint a már idősebb Mitropoulos úr, aki ’világkarmester’ volt.

„A mű közönség általi fogadtatásáról:

Bizonyára volt ebben egy kis lokálpatriotizmus; Schmidt, egy osztrák, aztán épp egy ilyen mű egy oratóriumokban szegény korszakban. De oly boldog voltam, hogy ott lehettem az ősbemutatón, akkor is, ha - mint már mondottam – először a kis szereppel, amely azonban nekem irdatlan sokat jelentett.”

Ezt aztán később néha, egy-egy esten a nagy szereppel együtt is elénekeltem. Ez volt a helyzet néhányszor a Musikvereinben, ha pl. valaki hirtelen lemondta a fellépést. Akkor az igazgató csak feltette nekem a kérdést: ’Nem tudod átvenni? Te ezt már oly sokszor énekelted, ez számodra végtére is csak egy kis feladat.’ Igen, igen, mondtam akkor, de ezt elénekelni persze kicsit sok, a nagy szereppel már van dolgom elég. De mindig megegyeztünk, és akkor éppen mindkettőt énekeltem.”

Úgy gondolom, e mű történetében ez nem gyakran fordult elő, esetemben azonban éppen ez volt a helyzet. És egyébként - az oratórium által ösztönözve, a Schmidt-művel foglalkozva - a szimfóniákkal, a kamarazenével, az orgonával is.

A kamarazenében ő számomra egyébként rögtön Reger után következik, hiszen van  bizonyos kapcsolat is, noha Reger még disszonánsabb,  Schmidt pedig alapvetően inkább diatonikus volt. Ellenpontozást azonban mindketten azonos mértékben alkalmaznak.

Számomra persze Schmidttel kapcsolatban bizonyos zárókő volt a Schmidt-Társaságon belüli megtiszteltetés. Ahhoz, hogy az ember Schmidtről közelebbit mondhasson, még több hozzá fűződő, privát kapcsolatra lett volna szükség. Franz Schütz volt az egyik azok közül, akik ebben a helyzetben voltak. Ő valóban Schmidt bensőséges kapcsolata, közeli barátja volt. Schütz nem lakott messze az itteni házamtól, és ott Schmidtnek rendszeres ki-bejárása volt. E kerület itt a vidékies környezetével, amelyben magam is immár 37 éve lakom, bizonyára Schmidt jellemére is hatott, a jó levegő, ez a nyugalom, mindazon dolog, amely a városban nem lenne elérhető. És úgy hiszem, egy kicsit beépítette zenéjébe ezt a bécsi erdő előtt elterülő vidéket – vagy valójában már közvetlenül a bécsi erdőt - hiszen ez rögtön, annak közelében kezdődik. “

Ön azt mondja, hogy zenéjében egy „tájjellegű dokumentum”-ra bukkanhatunk? Milyen erősnek látja magyar hazájának képviseletét a zenében?

„A hétpecsétes könyv”-ből a „Halleluja-kórus” pl. származásának a dokumentuma, de ő később valójában mégis mindig osztráknak tekintette és vallotta magát. Jártam néhányszor Pozsonyban, és ott megtekintettem a szülőházát. Paradox módon az ottani rezsim elkötelezett Schmidt iránt, egyszerűen nem tudja megkerülni, mivel ő már mégis csak klasszikussá vált. És ebben az értelemben látnunk kell, hogy világpolgár volt, járt Magyarországon, Németországban, Ausztriában, a szláv országokban stb., a nemzeti szemléletek fölött állt.

Ön tehát nem kötné Schmidtet túlságosan Magyarországhoz?

Egészen biztosan nem; műveiben természetesen van egy pár folklorisztikus rész, a Notre Dame-ban vagy a Huszárdal-variációkban, ott biztosan. De klasszikus zenéjében nemzetek fölött állóan nemzetközi.

Ismeri azokat az okokat, amelyek „A hétpecsétes könyv” c. műhöz vezettek?

Nem, ezt pontosan nem tudom. Világnézetét tekintve hívő ember volt, erről zenéjében, ismerősökkel való beszélgetésekben ismételten bizonyságot tett,. Röviddel „A hétpecsétes könyv” ősbemutatója előtt Hitler Ausztriába jött, és Schmidtet akkor rá akarták beszélni egy Németországra vonatkozó himnuszra, de a mű befejezetlen maradt. Akkor, még a halála után, szemére vetették, hogy hagyta magát behálózni. De sohasem vetették a szemére azt, hogy vallás vagy egyház által hagyta volna magát „behálózni”, ez két ellentét. Schmidt nem érte meg ezt az új korszakot, már előtte „az örök mezőkre” távozott.”

Végezetül rövid idézet a könyv szerzőjének a megjegyzéséből:

1989. februárjában Dermota professzor megküldte nekem a korábban kinyomtatott beszélgetésnek egy – véleménye szerint - javított változatát.  Ebből a korrigált változatból azonban nagyon sok olyan információ hiányzott, amely a beszélgetés első tervezetében szerepelt.

Bécs, 1989. február 7.

Das Buch mit sieben Siegeln – Dirigent: Alois J. Hochstrasser – Lied: „Gnade sei mit euch und Friede von dem, der da ist” mit Anton Dermota

3652   Ardelao • előzmény3651 2020-08-03 23:45:24

Schmidt - Das Buch mit sieben Siegeln - Gnade sei mit euch - Anton Dermota - Mitropoulos (1959)

3651   Ardelao • előzmény3415 2020-08-03 22:41:16

Előzmény:

3415, 3417, 3418, 3419, 3420, 3422, 3423, 3426, 3428, 3430, 3432, 3433, 3436, 3439, 3440, 3442, 3445, 3454, 3519, 3520. 3534, 3539.

Az Anton DERMOTÁVAL  folyatott beszélgetés magyarul – 1. rész

TANULMÁNYOK FRANZ SCHMIDTRŐL, VIII., 1990

REINER SCHUHENN

FRANZ SCHMIDT ORATÓRIUMI MŰVEI

BESZÉLGETÉS ANTON DERMOTÁVAL

„A hétpecsétes könyv”-ről csak annyit tudok elmondani Önnek, hogy a mű – akkor, amikor a helyzet megengedte, hogy az ősbemutatón közreműködőként jelen lehessek - milyen rezonanciát keltett a közönségben, és milyen kritikát kapott.

Természetesen nagyon gyakran énekeltem „A hétpecsétes könyv”-et, különböző karmesterek vezénylete alatt, akik között a csúcspontot bizonyára Mitropoulos jelentette, akinek a mű a  ’kisujjában volt’; még soha életemben nem tapasztaltam olyat, hogy ezt egy karmester ilyen jól és fejből csinálja – páratlan intenzitással és olyan tudással, hogy a próbán ezen felül kívülről tudott minden taktusszámot, anélkül, hogy a partitúrába belenézett volna!

Esetemben a mű érdekében folytatott tevékenység később odáig fokozódott, hogy a Schmidt Társaság tiszteletbeli tagjává váltam, minden bizonnyal azon érdemek elismeréseként, hogy mint volt orgonista, igen intenzíven érdeklődtem a zeneszerző orgonaművei iránt, és azokat orgonámon – amennyire tudtam – magam is lejátszottam. Ily módon Schmidt zenéjével újra és újra kapcsolatba kerültem;…

… másik szenvedélyem az autogramgyűjtés: leveleké, zenei kéziratoké, és sikerült néhányat Schmidtől megszereznem, a „Notre Dame”-ból, egy szimfóniából néhány vázlatot és néhány levelet, a feleségével folytatott levelezést, néhány fotót a nyári környezetéből (Schmidt bőrnadrágban és zergetollal).

Ezek a fotók igencsak ritkák, de megmutatják, hogy erősen „kötődött a földhöz”, a szabadban teljesen természetesen viselkedett, és látjuk, hogy kint, a természetben érezte a legjobban magát.  

Ezt a pódiumon vagy a parketten nem vehettük volna észre ilyen egyértelműen, mivel ő, mint ember, mindig kissé gátlásos is volt. Nem volt kitárulkozó és önmagát – lehetőleg hangos szavakkal – reflektorfénybe helyező ember, inkább csendes és tartózkodó volt.

Arra is emlékszem, hogyan vezették fel a már kétségtelenül súlyos beteg és már hatvanéves embert a pódiumra, hogy köszönetet mondjon „A hétpecsétes könyv” ősbemutatója után, két oldalról támogatva, amire ekkor már rászorult, és ez tulajdonképpen a nyomorúság képe volt. De hatalmas, éljenzéssel kísért sikert aratott! Ő azonban már egy életerejétől megfosztott szerző volt; láttuk rajta, hogy ez már egy hamarosan bekövetkező, örökre szóló búcsú. Ez akkor különösen feltűnő volt.

„A hétpecsétes könyv” próbái előtt még egyszer sem láttam őt. Először tehát csak a próbák révén kerültem kapcsolatba vele. De, mint már említettem, korábban még egyszer sem láttam őt; hiszen sohasem lépett a nyilvánosság elé, kivéve természetesen akkor, ha hangverseny volt, ekkor a közönség soraiban ült, többnyire azonban fent, a Musikverein művészpáholyában. Bennem akkoriban semmi más nem volt, csak óriási tisztelet az ember iránt, aki ilyen művet alkotott.

„Természetesen ezeket az érzéseket, ezt a tiszteletet meg tudtam őrizni a hatalmas szerep tanulmányozása közben, és bár e szerep nem könnyű, eddig számomra ez volt a legnehezebb, úgy, hogy azt gondoltam, remélhetőleg menni fog valahogy, jóllehet ez csak másodlagos szerep* volt. Amikor aztán később átvettem a nagy szerepet**, természetesen még mélyebb betekintést nyertem a mű kvalitásaiba, követelményeibe és nehézségeibe; e szerep tanulmányozásakor aztán napokra bezárult előttem a világ, és gyakran tettem fel magamnak a kérdést, meg kell-e ezt csinálnom, képes vagyok-e megcsinálni.”  

Lírai hangomhoz ez nem volt éppen ideális; azért mondom, mert tudom, hogy ezt időnként hőstenorok énekelték.

*   A szólókvartetten belüli tenorszerepről van szó.
** „János” szerepe

(Folyt. köv.)

3650   smaragd • előzmény3649 2020-08-02 17:55:07

Az elmúlt hetekben más is felhívta a figyelmemet az oe1 rádió zenei programjaira. Néhány elhangzott adás linkjét bejegyzem majd, amelyek Franz Schmidt életművét is érintik.

Talán lesz egy-egy műsor, amit utólag is meg lehet még hallgatni.

https://oe1.orf.at/programm/20200101/583102/Alles-neu

3649   smaragd 2020-07-30 19:16:35

Tisztelt és kedves, Ausztriában élő fórumtársunk jelezte, hogy éppen rádiót hallgatott, amikor Franz Schmidt "Notre Dame" című operájának "Intermezzo" című részlete szólt ebben a műsorban:

https://oe1.orf.at/programm/20200728/605307/Opfer-der-Wende

és fórumunkra gondolt... :-).

3648   smaragd • előzmény3646 2020-07-27 17:31:10

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

14..

Welche Komponisten setzte das musikalische Erbe Schmidts heute noch fort?

Da müßte ich Ihnn eigentlich etwas zeigen. Das geht aber nicht, das wäre zu selbtsgefällig. Es ist ein Brief von Alfred Uhl.

(Anm.: Auf langes Drängen hin holte Dr. Hadamowsky den Biref, in dem Uhl schreibt, daß von allen Schülern Schmidts er, Hadamowsky, eigentlich der einzige sei, der das Schmidtsche Erbe am unverfälschten fortsetze.)

3647   smaragd 2020-07-24 19:32:26

Franz Schmidt: "Notre Dame" Oper (1902-1904)

3646   smaragd • előzmény3644 2020-07-23 17:26:59

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

13..

..Von meinem über alles geliebten Lehrer (Alexander Wunderer) habe ich mich gtrennt, seelisch getrennt, dadurch, daß er Schmidt im Jahre 1939 im Stich gelassen hat, und so etwas kann ich einem Menschen nicht vergessen. Schmidt hat sich am Ende seines Lebens so sehr gesehnt nach einem Schreiben von Wunderer oder einem anderem alten Freund, und der Wunderer hat ihn da total im Stich gelassen! Da mag sicherlich die Kantate eine Rolle gespielt haben. Der Wunderer war so ein netter Kerl und ein sehr guter Lehrer, aber daß er den Schmidt so allein gelassen hat, das hat mich menschlich ungeheuer enttäuscht.

3645   smaragd 2020-07-21 20:15:26

 

                                                       

Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédia oldalán  https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt az „Emlékezete” fejezetben most már meghallgatható a fórumunkon is bejegyzett tartalmas és szép rádióműsor:

2012. november 4. Composer of the Week: Franz Schmidt (1874-1939),

https://www.rnz.co.nz/concert/programmes/composeroftheweek/audio/2537414/franz-schmidt-1874-1939

3644   smaragd • előzmény3641 2020-07-18 18:55:24

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

12.

Wie sehen Sie die Schmidtsche Musik im Vergleich zu der Musik Regers? Bei Reger findet sich ja auch eine ungeheuere Häufung chromatischer Verwendungsmöglichkeiten.

Mir legt da etwas auf der Zunge, was ich mich kaum zu sagen getraue: Ich glaube, daß die Schmidtsche Chromatik um vieles Stärker ist als die Regers, die zwar auch sehr klangprächtig ist; aber der Vorzug der Schmidtsche Chromatik liegt genau darin, daß stärker diatonisch fundiert ist. Die Kraft der Harmoniefortschreitungen muß, wie schon gesagt, in diatonischen Wurzeln liegen; fehlen diese Wurzeln, so ist die Chromatik abgestorben, sie hat dann kein eigenes Leben mehr. (Dazu weitere Aussagen in „Studien zu Franz Schmidt I”.)

3643   smaragd • előzmény3642 2020-07-17 10:09:34

Die Franz Schmidt-Orgel zu St. Augustin in Perchtoldsdorf. (Deutsch) Broschiert – 1. Januar 1985

https://www.amazon.de/Die-Franz-Schmidt-Orgel-Augustin-Perchtoldsdorf/dp/B003WUD79G

Kiváló előadás lehetett! Amint korábban már bejegyeztük, az orgonát Franz Schmidtről neveztél el.

Szeretném újra a helyszínen hallani, Schmidt-mű előadásával is.

3642   Ardelao 2020-07-16 05:13:29

 

FRANZ SCHMIDT RITKASÁGOK:

 

Choralvorspiel zu Joseph Haydns „Gott Erhalte”

in Bearbeitung (1933) für Orgel, 4 Trompeten,

4 Hörner, 3 Posaunen, Basstuba und Pauken

 

Fuga Solemnis (1937) für Orgel, 6 Trompeten,

6 Hörner, 3 Posaunen, Tuba, Pauken, Tamtam

 

„Kőnigsfanfaren” aus der Oper „Fredigundis”

in Bearbeitung (1925) Für Orgel, 6 Trompeten,

4 Hörner, 3 Posaunen, Kontrabasstuba, Pauken

 

Peter PLANYAVSKY (Orgel)

Trompeterchor der Stadt Wien/Ingrun Fussenegger

Livemitschnitt vom 13.10.1989 an der Franz Schmidt

Orgel der Pfarrkirche St.Augustin zu Perchtoldsdorf.

 

Élő adás felvétele.

 

3641   smaragd • előzmény3637 2020-07-14 19:40:18

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

11.

Gibt es etwas was Sie an Schmitschen Musik kritisieren können?

Die Brahmssche Musik ist z. B. durch Generationen vorbereitet worden, Schmidt hatte für seine Klangwelt aber niemanden. Man erwähnt bei Schmidt immer die Chromatik, damit kommen wir aber nicht weiter. Seine Größe ist die starke Diatonik, in der Chromatik. Wirklich stark sind nur die diatonische Fortschreitungen. Und wenn sie natürlich dann dazuhin noch chromatisch blühen können und sich in Klangpracht und Vielfalt ergeben, dann ist das natürlich noch eine Steigerung. Mit der Chromatik allein ist nichts zu machen.

3640   smaragd • előzmény3638 2020-07-12 17:19:47

Az operáról nagyon sok bejegyzésben írtunk, ezúton is köszönöm Ardelao fáradhatatlan, lelkes és főleg eredményes fórumtársi kereső-kutató munkáját és fordításait.

Most találtam meg a "Notre Dame" színlapját, az ősbemutató 1914. április 1-én volt.

Nagyon örülök, hogy nyilvánosságra került a színlap:

Forrás: 

https://www.archivinformationssystem.at/detail.aspx?ID=2694815

3639   smaragd • előzmény3615 2020-07-11 19:49:17

3638   smaragd 2020-07-11 05:26:19

Franz Schmidt: „Notre Dame”      (YouTube felvételen)

Oper (1902 – 1904)

 

Megszületett a döntés:

a Notre Dame főszékesegyház huszártornyát az eredeti tervek szerint állítják helyre.

Előzmény : https://ujember.hu/az-orok-elet-zenei/

3637   smaragd • előzmény3633 2020-07-09 14:25:21

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

10.

Ich selbst habe mit der Neuen Wiener Schule keinen Kontakt gehabt, ich wollte es auch nicht sehr, denn ich war noch zu sehr in die romantischen Bande verstickt, das Neue war mir klanglich immer zu dürftig. Ich mochte lieber das Musikantisch-Blühende.

3636   smaragd • előzmény3635 2020-07-07 20:28:33

Kedves Ardelao, nagyon szépen köszönöm a fordítást!

3635   Ardelao • előzmény3634 2020-07-07 18:00:31

Előzmény:

3544, 3546, 3549, 3556-3557, 3559, 3561-3563, 3565-3567, 3572, 3579, 3587-3589, 3594, 3596, 3598-3599, 3603, 3605

A Josef DICHLERREL folyatott beszélgetés magyarul – 2. rész

TANULMÁNYOK FRANZ SCHMIDTRŐL, VIII., 1990

REINER SCHUHENN

FRANZ SCHMIDT ORATÓRIUMI MŰVEI

BESZÉLGETÉS JOSEF DICHLERREL

[…]

A tizenkét fokú technikát zsákutcának tartja?

Ezt nem tudom megítélni; Schönberg zseniális ember volt, az op. 11 előtti művek is zseniálisak. Különben azonban Schmidttel együtt azt tartom, hogy az atonalitás és a muzikalitás összeegyeztethetetlen. Ez az új technika természetesen hallatlanul praktikus volt, mert, ha már egyszer megvan egy sor és az összes inverzió stb., az ember természetesen egyre tovább komponálhat.

A tanításban más zenészeket is állított példaképül?

Igen, természetesen. Én például megkértem, hogy nevezzen meg egy könyvet a hangszerelést illetően. Ő pedig azt mondta nekem, hogy a legjobb egy bérlet a filharmonikusokhoz, alapos felkészüléssel. Ebben igaza van!

Raimund Weißensteiner a „A hétpecsétes könyv” egyik lehetséges „kezdeményezői” közé számít, legalább is ő ezt állítja saját önéletrajzában. Lehetségesnek tartana ehhez az oratóriumhoz még egyéb ösztönző erőket is?

Hát, ez valahogy így van, mivel minden zeneszerző azt gondolja magában, hogy szeretnék szimfóniákat írni, egy hegedűversenyt vagy zongoraversenyt, szeretnék írni egy oratóriumot, stb. Ez a dologhoz úgymond hozzátartozik. Ezt minden nagy zeneszerző megtette, és éppen ez késztette Schmidtet arra, hogy művet írjon ehhez a nagy szereposztáshoz. De nem hiszem, hogy az ötlet csak Weißensteinertől eredeztethető.

„A hétpecsétes könyvben” igen terjedelmes orgona-közjátékok fordulnak elő. Gondolja, hogy ebben Franz Schütznek mérvadó szerepe volt?

Nagyon is lehetséges. Schmidtet nagyon érdekelte az orgona, maga is nagyon jól játszott rajta, és nagyon sok művet írt orgonára és Schütz számára.

Hasonlítható-e Schmidt és Schütz viszonya a Reger és Straube közöttihez?

Ezt nem tudom pontosan. De hiszen Schmidt nem vonakodott írni, ha megrendelést kellett teljesítenie. Gondoljon csak a Wittgensteinnek készült irodalom egészére. Hiszen minden rendelésre történt. Schmidt sem tette ezt természetesen anélkül, hogy ne vetett volna egy oldalpillantást a pénzre, ebben ugyanis nincs semmi rossz. Hiszen Richard Strauss is ezt tette.

„A Beethoven-variációkért kapott honorárium egy régóta dédelgetett vágy megvalósítását hozta reális közelségbe: egy saját házét vidéken …. A wittgensteini összeg erre elegendő lett volna …” (Alfred Jirasek: „Erinnerungen an Franz Schmidt”, Graz 1975)

Dorothea Schmidt-Jirasek asszony megjegyzése: „Egy levélben az özvegy Margarete Schmidt panaszkodik a házvásárlásból keletkezett adósságok hosszú ideig tartó törlesztésére; a Wittgensteintől származó honorárium tehát a finanszírozáshoz messze nem volt elegendő.”

Voltak Schmidtnek zenei példaképei?

Nem tudom pontosan, mindenesetre stílusa sohasem volt epigonális, Mint ahogyan már mondtam Önnek, az ember azonnal felismeri Schmidt stílusát, akkor is, ha nem tudja megmondani, miért.

Ön hogyan jellemezné Schmidtet?

Nagyon nyugodt, barátságos volt, de egyúttal cinikussá is tudott válni. Hihetetlenül gyors felfogásával is azonnal mély benyomást keltett.

Miért játsszák ma Schmidt zenéjét oly keveset, túlságosan nehéz?

Nem, ezt nem gondolom. Egyfajta sznobizmus van szó. Schmidt némileg két front között áll: Az atonális zeneszerzők számára túl „maradi”, másfelől pedig a normál közönség számára mégis túl modern volt, és ma is az, túl nehezen érthető. Azt hiszem, ez változni fog.

Van még ma valaki, aki továbbvitte Schmidt stílusát?

Leginkább talán még Alfred Uhl, noha nem hangzik úgy, mint Schmidt, de tonalitásban mégis az ő nyomdokain halad. Tovább építi a Schmidti vonalat; hiszen Uhl is hallatlanul tehetséges ember. Weißensteiner zenéjének azonban kevesebb köze van Schmidthez. 

Van Schmidt szerzeményeiben valami fejlődésféle?

Olyan fejlődés, mint pl. Beethovennél? Ha az ember ezt így érti, akkor meg kell mondanom, e fejlődés nem olyan erős. Mert, ha az ember mindig valami modernről vagy komplikáltról beszél, úgy a Negyedik kevésbé komplikált, mint a Második. A vonósnégyesnél ez a fejlődés még inkább megvan, az első kvartett még nagyon a 19. századi romantikában gyökeredzik, a második attól már sokkal távolabb áll.

Hogyan kerülhetett sor olyan műre, mint a „Deutsche Auferstehung” (Német feltámadás)?

Lehetséges, hogy ehhez Schütznek volt köze, hiszen ő a párt tagja volt. Schmidt mindenesetre teljesen apolitikus volt. Széles baráti körében ugyanis nagyon sok zsidó volt. Schmidt e tekintetben talán még kissé megalkuvó is volt, hasonlóan ahhoz, mint amikor Wittgenstein kijelentette, „fizetek Önnek egy villát Perchtoldsdorfban, ha Ön szép zenét csinál nekem”. De hiszen ebben sincs semmi rossz, ez a dolog teljesen politikamentes volt; a pénz Richard Straussnak sem volt ellenére. A bécsi ember mindig úgy gondolja, hogy zseni csak az, aki éhen hal! „Schubert, ő zseni volt, a szegény ördög”; és ha egyikük pénzt kap – úgy, ahogy Strauss kapott nem keveset a Rózsalovagért – akkor az már gyanús.

Van Schmidtnél, a zenéjében valami tipikusan magyar vagy éppen osztrák?

Hát különösen magyaros vagy osztrákos-e Brahms avagy Beethoven? Úgy vélem, ez a dolog nemzetközi. Itt Schubert mégis csak osztrákosabb, mint Beethoven. Én magam osztrák vagyok, és teljesen helytállónak találom, ha azt mondják, „Ausztria a zene országa”. Schmidtet sehol másutt nem tudnám elképzelni.

A bécsi ember nagyon konzervatív. A koncerten Berget, Schönberget vagy Webernt avagy még a Filharmonikusokat szólaltatták meg, akik vonakodtak attól, hogy új zenét adjanak elő, vagy akik maguk közé nőt a mai napig sem engednek be: Miért, ha az jobb?

A zongoratanítás többnyire egyedi oktatás volt, de azt ajánlották nekünk, hogy más zongoraórákat is látogassunk, ugyanis a kollégáktól is tanulunk, hiszen önmagunk nem tudunk mindent lejátszani.

A tanítás mindig úgy zajlott le, hogy minden diák jelen volt, többnyire tizenhatan, húszan. Az egyik aztán előadta az új darabját, majd Schmidt beszélt róla. Ez sem volt soha úgy, mint Marxnál, aki mindig azt akarta, hogy úgy írjunk, ahogyan ő. Schmidt mindent tudott, csak atonalitást oktatni nem. És ha a körülmények megengedték, az új darabot azonnal előadatta: „Hozzunk tüstént egy csellót, egy brácsát, stb. …”

3634   Ardelao • előzmény3605 2020-07-07 17:45:34

Előzmény:

3544, 3546, 3549, 3556-3557, 3559, 3561-3563, 3565-3567, 3572, 3579, 3587-3589, 3594, 3596, 3598-3599, 3603, 3605

A Josef DICHLERREL folyatott beszélgetés magyarul – 1. rész

TANULMÁNYOK FRANZ SCHMIDTRŐL, VIII., 1990

REINER SCHUHENN

FRANZ SCHMIDT ORATÓRIUMI MŰVEI

BESZÉLGETÉS JOSEF DICHLERREL

1936-ban léptem be Schmidtnél a zeneszerzés osztályba; Schmidtnél tehát nem volt részem sem zongora-, sem elméletoktatásban. Elméletet Stohrnál tanultam. Amikor aztán Schmidt megbetegedett, valamennyi tanítványa Josef Marxhoz ment át. Egyébként ő is igen jelentős ember volt. Jóllehet, nem volt olyan, mint Schmidt, de hallatlanul művelt és intelligens volt más területeken is, elsősorban az orvostudomány és a fizika terén. Zongoraoktatásban Kerschbaumernél részesültem.

Mi jellemezte Schmidtet a tanításban?

Az ember azt tehette, amit akart. Csak, ha valaki atonálisan komponált, akkor  közölte, hogy nem érti. Egyszer azt is mondta: „Számomra a két fogalom, az atonalitás és a muzikalitás összeegyeztethetetlen.”

Tanárként szigorú vagy akadékoskodó volt?

Nem, egyáltalán nem, lejátszottuk neki a feladatokat, és ő elmondta, hogy ezt vagy azt még jobban is tudnánk csinálni. De nem szigorúan. “Kérem, ahogyan Ön óhajtja, ha Ön ezt az akkordot szívesen hallja, és ott akarja, akkor írja azt.”

Mert a zeneszerzést az ember tulajdonképpen nem tudja megtanulni. Az óra után távoztunk, és magunkban azt mondtuk, igen, most zenét fogok szerezni. Ennyire lelkesedővé tett minket a zene iránt.

Életemben sohasem ismertem meg nála nagyobb muzsikust. És micsoda felfogóképességgel és emlékezettel rendelkezett! Hiszen gyakran adott zongoraesetet – anélkül, hogy valamit is gyakorolt volna. Azok az emberek, akik a házban, nála laktak, ők mondták, hogy egyáltalán nem  gyakorolt. [1]. És csellón is fantasztikusan játszott.

Schmidtet Ön inkább zongoraművészként vagy csellistaként sorolná be?  

Zeneszerzőként.

Létezik tipikusan Schmidt-stílus?                                             

De még mennyire! Egy pár másodperc elteltével kijelentjük: Ez Schmidt. Az első pillanatban talán nem tudjuk megmondani, miért; nemcsak egyetlen akkord az, amelyen felismerjük, de tudjuk, ez Schmidt, az ő kézírása.

Hogyan látja Ön Schmidt zeneszerzési stílusát Max Regeréhez viszonyítva?

Jóllehet, vannak hasonlóságok, de Reger mégis csak egészen más. Reger sokkal intellektuálisabb, gondoljon csak a sok fúgára. Schmidt egyszer azt mondta: „Ha valakinek semmi sem jut az eszébe, akkor írjon egy fúgát, az mindig sikerül.“

Beszélt Schmidt tanítás közben a saját műveiről?

Nem, soha!

Schmidt a Schönberg korszakban konzerativista?

No, igen, így mondják. De egy ideig úgy volt, hogy azt, aki nem atonálisan komponált, konzervatívnak és retrográdnak minősítették. Nézetem szerint azonban ez nem helyes. Így áll a dolog Schönberggel és Hauerrel is. Schönberg azonban állította, hogy találmányával monopóliuma van. Ez tényszerűen nem igaz. Van Liszttől, az ócsárolt Liszttől egy Bagatell. A pontos címe: „Bagatelle sans Tonalité” [2], amely szó szerint „atonalitás”-t jelent. Nem tudom, ismerte-e Schönberg ezt a darabot, azt hiszem, igen, mert Schönberg szinte mindent ismert. De képzelje el azt az esetet, hogy Armstrong, az első ember a Holdon, megérkezik, és ott talál egy táblát a következő szöveggel és aláírással: „Üdvözlöm! Franz Liszt”. Mit tud csinálni? Vagy jelenti a dolgot, vagy eltűnteti a táblát! Schönberg még a világon sem volt, amikor Liszt ezt a  művét komponálta. Ha tehát létezne egy szabadalom, úgy az Liszté, nem pedig Haueré vagy Schönbergé lenne.

----------------------------------------------

[1] Ezek az állítások arra az időre vonatkoznak, amikor Schmidt még nem Perchtoldsdorfban lakott.

[2] Hangnem nélküli bagatell

(Folyt. köv.)

3633   smaragd • előzmény3628 2020-07-07 14:40:24

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

9.

Wissen Sie wie Schönberg, Berg oder Webern der Schmidtischen Musik gegenüberstanden?

Der Berg hat die Schmidtische Musik ausgesprochen gern gehabt, er war ein regelrecht fanatischer Schmidt-Verehrer. Nach einem Konzert des Kamper-Quartetts, das auch ein Streichquartett von Schmidt gespielt hatte, kam Berg hinterher ins Künstlerzimmer und hat so lange darum gebettelt, das Schmidt-Quartett nochmals zu spielen, und er hat keine Ruhe gelassen, bis man es ihm in einem Nebenraum allein nochmals vorgespielt hat. So narrisch war der Berg auf die Schmidtische Musik! Ich galube, es war das A-Dur-Quartett.

3632   smaragd • előzmény3591 2020-07-05 04:39:09

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

A járványkrízis miatt sajnos egyelőre elmaradt:

2020. március 22.

https://szentendreiteatrum.hu/event/orgonahangverseny/

3631   Ardelao • előzmény3630 2020-07-03 13:19:37

:-) Nagyszerű zene, kiváló előadóval!

3630   smaragd 2020-07-02 19:19:43

Nagy örömmel fedeztem fel Kovács Róbert orgonajátékát a YouTube-on, még inkább szeretném végre eredeti előadásában is hallani!

Franz Schmidt: Toccata C-dur (1924)

3629   smaragd 2020-07-01 14:19:02

PETER PLANYAVSKY

ORGEL UND DAS JAHR 1918.

1918 ORGELWELTKRIEG

Peter Planyavsky beschäftigt sich mit dem Jahr 1918. Dem Ende des Ersten Weltkrieges und seinen weitreichenden Folgen. Er erinnert mit Orgeln von Innsbruck, Brixen und Lienz an die Zerteilung Tirols sowie an den Elsass, wo der Organist Daniel Roth 1942 im Mühlhausen geboren wurde. Für in Wien Ansässige besonders naheliegend, auch ein Blick in den pannonischen Raum mit Bratislava und Franz Schmidt, der im damaligen Pressburg am 22. Dezember 1874 das Licht der Welt erblickte.

(c) Darko Pleli

https://radioklassik.at/orgel-1918/

* Pozsonyról... is szó volt a fentiek szerint... sajnos nem sikerüt meghallgatnom ezt a műsort. 

3628   smaragd • előzmény3626 2020-06-29 09:10:48

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

8.

Welches war der „Hauptanlaß” zur Vertönung der Apokalypse?

Eine Textsuche, über die er schon beinahe unglücklich geworden ist. Aber ich wußte ihm auch nichts Besseres zu raten.

3627   smaragd • előzmény3626 2020-06-26 20:01:53

Franz Schmidt és a Schönberg-előadáshoz hozom fel az 1974-ben, 100. születésnapi évfordulójára írt emlékezést (magyar fordításban Ardelao bejegyezte):

Österreichische Musikzeitschrift 

FRANZ SCHMIDT IM SPIEGEL SEINER ZEIT

Alfred Uhl

3626   smaragd • előzmény3624 2020-06-25 20:20:25

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

7.

Wie stand Schmidt der Neuen Musik gegenüber?

Soweit sie ehrlich war, hat er sie sogar gefördert, aber von Humbug und aufgeblasenen Scheinkunstwerken hat er sich distanziert. Daß er Schönberg aufgeführ hat, spricht ja für seine Einstellung.

3625   smaragd • előzmény3618 2020-06-24 18:06:13

Schmidt, Franz: Notre Dame - Intermezzo

Rudolf Kempe (cantor)

Wiener Philharmoniker

Recorded: 1961-12-01

Recording Venue: 11-17 Dec 1961, Musikvereinssaal, Vienna

https://www.prestomusic.com/classical/products/7990719--100-best-wiener-philharmoniker

  • a 3618 számú bejegyzésbe nemrég beillesztettem a felvétel YouTube linkjét.
3624   smaragd • előzmény3621 2020-06-22 17:00:56

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

6.

Wie verhielt sich denn die öffentliche Kritik zu Zeiten Schmidts?

Da steht das meiste auch in meniem Buch. Die öffentliche Kritik war größtenteilts gelenkt von einem Menschen namens Richard Specht; der hat Schmidt, wo er nur konnte, versucht unmöglich zu machen, er war sein Todfeind. Aber es gab auch andere, so z. B. Max Graf: „Die Schmidtsche Musik ist eine wunderbare Erscheinung, ein reiner Klang in einer zerstörten Welt, eine feste Form in einer qualvoll gebärerenden Zeit…” Aber dieser Specht hat sich selbst ins Unrecht gesetzt und hat sich selbst unmöglich gemacht; bei den kultivierteren, intelligenteren Musikhörern hat er sich selbst mehr geschadet als dem Schmidt.

3623   smaragd • előzmény3575 2020-06-20 13:30:08

Ezt a bejegyzés-sorozatot kerestem, és most már itt is van egy sokatmondó átírás, én nem a lyánya, hanem a lánya, esetleg leánya szót írtam... ez legalább elviselhető utólagos hiba. (Nemrég, egy közmondásban egy másik fórumon viszont  lyányát írtam... )

Nem vagyok hajlandó mindezért a Szerkesztőséghez rohangálni, most már tényleg feltűnő mindez, és nem is fogom elmentegetni a bejegyzéseimet, jó lenne, ha ez az értelmetlen dolog abbamaradna!

Az előzményben Rudolf Moralt karmester vezényelte Franz Schmidt IV. szimfóniájának I. tételét, itt mind a 4 tétel meghallgatható:

Franz Schmidt: IV. Symphonie in C-dur (1932-1933)

I.  https://www.youtube.com/watch?v=XA-rIPVe3Lk&list=RDXA-rIPVe3Lk&index=1

II. https://www.youtube.com/watch?v=vALkJVY7E94

III. https://www.youtube.com/watch?v=tOx6nMn0Y4I&list=RDXA-rIPVe3Lk&index=4

IV. https://www.youtube.com/watch?v=tN-jaT1Dk7Y&list=RDvALkJVY7E94&index=4

3622   smaragd 2020-06-20 13:19:02

Kerestem egy előzményt és most vettem észre, hogy a 3583 bejegyzésben, nem először garázdálkodik ezen a fórumon valaki, át van írva Franz Schmidt neve. 

Ugyanakkor feltehetően a Szerkesztőség már javított egy korábbi, hasonló átírást 3602, köszönöm szépen.

(Majd csak elmúlik ez is... nem értem, hogy mire jó, kinek jó és hogyan lehetséges.)

3621   smaragd • előzmény3620 2020-06-18 19:47:44

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

5.

Hatte Schmidt ein kompositorisches Vorbild?

Sein großes Vorbild war der Brahms; er hat mir gesagt: „Brahms ist ein Gott, ich beuge meine Knie vor ihm”! Er hat alle Komponisten nach Begabung eingeschäzt; und da hat er merkwürdigerweise einen kleinen „Tick” gehabt, er war begeistert von Berlioz, den doch kein Mensch leiden kann. Das war eben der berühmte „Vogel”, den die genialen Menschen haben… Den Dvorák hat er auch sehr gern gehabt, insofern weil er Dvoráks musikalische Gabe sehr geliebt hat, aber er hat ihn in seiner geistigen Potenz auch nicht übermäßig hoch eingeschätzt, weil er an vielen Stellen doch „zu primitiv” war. Die großen klanglichen und geistigen Verwandschaften in der Musik hat der Dvorák doch nur mehr aus seinem Gefühl heraus bewältigt, soweit man einen Klang eben „erwischt”, ein überaus „denkender” Musiker war er ja nicht, aber überaus liebenswert. Ob sich Schmidt und Dvorák gekannt haben, kann ich Ihnen nicht sagen, eher nein.

3620   smaragd • előzmény3619 2020-06-17 17:23:09

Dr. Hans Hadamowsky könyvet írt Franz Schmidtről:

"Meine Erinnerungen an Franz Schmidt" címmel. Először magánkiadásban jelent meg (Untertullnerbach) majd a Franz Schmidt-Gesellschaft első tanulmánykötetébe illesztették:

A könyv tartalma jelenik meg a most olvasható VIII. kötetben, további kérdésekkel és válaszokkal bővült, részleteket idézek innen.

Dr. Hans Hadamowsky Wikipédia-oldala: https://de.wikipedia.org/wiki/Hans_Hadamowsky

3619   smaragd • előzmény3616 2020-06-16 12:43:02

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

4.

Warum hat Schmidt gerade die Apokalypse vertont?

Ich will keine Illusionen zerstören; aber ich glaube, er war einfach auf Textsuche, und da kam ihm dieser Stoff unter. Er hat mir einmal gesagt: ”Wissen S’, lieber Hadamowsky, wenn das einer glauben kann, was da drin steht, dann hat er eh’ schon die Seligkeit auf Erden!” Man hat gesehen, daß er zu den rein dogmatischen glaubenssätzlichen Momenten immer Distanz gehalten hat.

Natürlich hat man ihm vorgeworfen, daß er statt des Oratoriums doch auch hätte drei Symphonien schreiben können; ich treue mich nicht, mich da reinzumischen, aber ich glaube doch, daß seine Instrumentale Begabung weit überragender war wie seine chorische. Aber bitte, das ist meine subjektive Meinung.

3618   smaragd 2020-06-14 19:13:12

Rudolf Kempe karmester mai 110. születésnapi évfordulójára

Franz Schmidt legismertebb műrészletének felvételét kínálom meghallgatásra, hátha van, aki még nem ismeri… baráti körömben ez a legkedvesebb Intermezzo felvételünk. Kempe csárdásként jelölte (lsd. korábbi bejegyzéseink):

Franz Schmidt - Intermezzo (Csárdás) de l'Opéra 'Notre Dame'

https://www.youtube.com/watch?v=Opd-MMFAYd0

3617   smaragd 2020-06-13 14:16:41

3616   smaragd • előzmény3614 2020-06-12 15:21:05

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

3.

Sie würden Schmidt also eher als Pianisten denn als Cellisten bezeichnen?

Ja, sicher, er war Pianist! Am Cello hatte er ja viel weniger die Möglichkeit, das auszudrücken, was er wollte, am Klavier konnte er das viel besser. Er war auch einer der ersten, der in Wien Reger bekannt gemacht hat. Mit dem Cello war er ja nur einer von vielen im Orchester; er hat aber auch überaus gern Kammermusik gespielt. Als Solist ist er mit dem Cello, soviel ich weiß, nur einmal aufgetreten, da hat er das erste Haydn-Konzert gespielt; Brahms war auch anwesend und so begeistert, daß er den Schmidt zu sich in die Loge hat rufen lassen; am eindrucksvollsten war für Brahms die von Schmidt selbst geschriebene Kadenz. Aber am Klavier war er erst recht eine überragende Erscheinung.

3615   smaragd • előzmény3612 2020-06-11 18:07:47

3614   smaragd • előzmény3613 2020-06-09 20:15:45

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWKY

2.

Wie charakterisieren Sie Schmidts Klavierspiel?

Es war kein technisch erlerntes oder durch Fleiß gedrilltes Spiel, sondern er war auf diesem Gebiet eine Naturbegabung von einmaliger Art. Er war ja einige Zeit Schüler von Leschetitzky, hat ihn aber nicht leiden können, weil Leschetitzky so eine militärische Finger- und Unterrichtsmethode hatte. Ich glaube auch, daß das menschliche Verhältnis nicht gut war zwischen den beiden, weil der Leschetitzky sich turmhoch über Schmidt erhaben gefühlt hat, und der Schmidt hat ihn aus tiefster Seele verachtet. Und das verträgt sich nicht gut. Schmidt hat auch später im Unterricht auf Fingerdrill keinen gesteigerten Wert gelegt, die Musik war für ihn die Hauptsache.

3613   smaragd • előzmény3605 2020-06-08 20:31:54

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

1.

Worauf hat Schmidt im Unterricht am meisten Wert gelegt?

Man kann es mit einem einzigen Wort sagen, mit dem Ihnen wahrscheinlich nicht viel geholfen sein wird: auf das Ohr. Ihm war sehr wichtig: der Klang. Und auch die geistige Beziehung in der Musik, die Klangverwandschaft hat ihn sehr interessiert. Darüber hätte er eigentlich stundenlang reden können, aber er hat keinen Gesprächspartner gehabt, er war einfach zu anspruchsvoll für seine Umgebung.

3612   smaragd • előzmény3608 2020-06-06 17:57:36

 
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2021-04-08
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1916 • Alberto Ginastera, zeneszerző († 1983)
1965 • Tóth Péter, zeneszerző