111

Ma éjjel a Bartók Rádió műsorán, 22:00 - 23.00

Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje

Lehel György vezényel

Km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

1. Balassa Sándor: Írisz op. 22 (1971),

2. Seiber Mátyás: Fantázia concertante (1943-44) (km.: Ney Tibor – hegedű),

3. Bozay Attila: Pezzo concertato no. 3 op. 24 (1975) (km.: szerző – citera),

4. Szőllősy András: Sonoritá (1974)

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula

2021.01.22  22:00 - 23:00  Bartók Rádió

- a XX-XXI. század zenéje

1. Bozay Attila: I. vonósnégyes op. 9 (1964) Bartók Vonósnégyes),

2. Durkó Zsolt: Son et lumiere (1980) (Körmendi Klára - zongora),

3. Kocsár Miklós: Az éjszaka képei - oratórium Juhász Ferenc verssoraira (1987)

(Csurja Tamás - bariton, Pászthy Júlia - szoprán, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Ligeti András)

Szerkesztő- műsorvezető: Bánkövi Gyula 

2021.01.16  22:00 - 23:00  Bartók Rádió

2021.01.08  22:00 - 23:00  Bartók Rádió

2020.10.15  22:00 - 23:00  Bartók Rádió

„Ars nova”

Huszár Lajos műveiből

1. 69. zsoltár (Ments meg engemet, ó Isten) (Keönch Boldizsár - tenor, szerző - zongora),

2. Kamarakoncert (Sin Katalin - gordonka, Weiner Leó Kamarazenekar, vezényel: Weninger Richárd),

3. Szonáta (1979-85) (Horváth Anikó - csembaló),

4. Ave Maria (1983) (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Debreceni Tagozatának Kamarakórusa, vezényel: Kövics Zoltán),

5. Csomorkány (1974) (Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Pál Tamás)

A mikrofonnál: Varga János

Szerkesztő: Bánkövi Gyula 

Bartók Rádió mai műsora

22:00 – 23.00 Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje

Ránki György műveiből

1. A hétfejű sárkány szerenádja – a) Hét fej – egy lélek, b) Tipegő, c) Vonaglós, d) Tűzokádó tánc (Modern Rézfúvós Együttes),

2. Két bors ökröcske – zenés mese (mesélő: Hűvösvölgyi Ildikó, km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarából alakult kamaraegyüttes, vez.: Ligeti András),

3. Pomádé király új ruhája – I. szvit - a) Bevezetés, b) Őrjárat, c) Királyi ruhaparádé, d) Skót tánc, e) Arab tánc, f) Kínai tánc, g) Munkában a szemfényvesztők, h) Rozika dala, i) Díszfelvonulás az új ruhában (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás)

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula

Bartók Rádió mai műsora

22:00 – 23.00 Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje

Bozay Attila műveiből

1. VII. zongoradarab op. 30/1 (Körmendi Klára),

2. Pezzo sinfonico no. 1 op. 13 (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Ferencsik János),

3. Papírszeletek – dalciklus Radnóti Miklós verseire op. 5 (Sziklai Erika – szoprán, Dittrich Tibor – klarinét, Mező László – gordonka),

4. Tükör – zene citerára és cimbalomra op. 28 (szerző – citera, Fábián Márta – cimbalom),

5. Trapéz és korlát – Pilinszky János verseire op. 12 (Szőkefalvi-Nagy Katalin – szoprán, Bándi János – tenor, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György)

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula

Bartók Rádió ma éjszakai másora

22:00 – 23.00 Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje

Durkó Zsolt műveiből

1. Zongoraverseny (Körmendi Klára, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez.: Lionel Friend),

2. Széchenyi oratórium (Fülöp Attila – tenor, Köves Péter – basszus, Magyar Rádió Énekkara /karig.: Sapszon Ferenc/, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György)

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula

Bartók Rádió ma éjszakai műsora

22:00 – 23.00 Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje

Vántus István műveiből

1. Rézfúvós kvintett (Anonymus Kvintett),

2. Ekloga (Liszt Ferenc Kamarazenekar, vez.: Gazda Péter),

3. Hangcsoportok (Magyar Rádió Gyermekkara, vez.: Thész Gabriella),

4. Gemma (Szegedi Weiner Kamarazenekar, vez.: Weninger Richárd),

5. Aranykoporsó – I. felvonás, 2. kép (Takács Tamara - mezzoszoprán, Sinkó György – basszus, Gregor József – basszus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás),

6. Meditáció (Gyöngyössy Zoltán – fuvola, Fábián Márta, Szakály Ágnes – cimbalom),

7. Harangszó – in memoriam Maros Rudolf (Szőkefalvi-Nagy Katalin – szoprán, Magyar Rádió Énekkara /karig.: Sapszon Ferenc/, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Ligeti András)
 

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula

nana! :)

100

Martin Fondse

Low End Hifi - Brandt Attema

Low End Hifi - Nederlands Blazers Ensemble

Low End Hifi - Nationaal Jeugd Jazz Orkest

Chaconne After Bach's Partita for Violin Solo No. 2 in D Minor, BWV 1004 (Transcribed for Piano by Rudolf Lutz) · Edna Stern

Marjan Mozetich - El Dorado

John Adams (b. 1947) - Guide to Strange Places

Ezek a jelzők még soha nem jutottak az eszembe az opera kapcsán. A humánus az inkább.

Multkori MET-streamben pont a finalet neztem meg. Hatasos es hatasvadasz.

Batter my heart

Ez pedig az utolsó jelenet.

Oppie

Lord, these affairs are hard on the heart.

All personnel, including the scientists and the military, take cover. The bomb detonates.

Voice of a Japanese Woman

Please give me some water. The children are asking for water. Tanimoto-san, please help me. I cannot find my husband. Please, give me some water. Please, give me some water.

Music for Mallet Instruments, Voices and Organ

Uri Rom b. 1969

Concerto 'L' Olimpiade [ Quasi-Pasticcio after Vivaldi & Tessarini ]

Album címe: Concerto, Venice: The Golden Age

Előadók: Xenia Löffler - Baroque Oboe Georg Kallweit - Violin & concertmaster Akademie für Alte Musik Berlin Harmonia Mundi

" The programme begins with a concerto composed by Rom [b. 1969] in 2013 to a commission from the Akademie für Alte Musik and dedicated to Xenia Löffler, one of today’s leading oboists. 'Concerto L’Olimpiade' is a sort of pasticcio based on works by Antonio Vivaldi and Carlo Tessarini. The first movement is based on the aria ‘Siam navi all’onde algenti’ from the opera' L’Olimpiade'. The second movement reflects the reception of the Italian style by J. S. Bach. The finale takes as its models a movement from a violin concerto by Vivaldi (RV 172) and a movement from a violin concerto by Tessarini. The solo part and the formal layout of the movement are new ".

New World Jazz – Michael Tylson Thomas, New World Symphony

Kiadó: RCA Victor Red Seal (1998)

A lemezen a jazz és a klasszikus zene találkozik 8 ikonikus darabban, egy tehetséges és fiatal zenekar előadásában. A hangminőség elsőrangú. RCA Red Seal...:)

Anno emiatt a John Adams darabért szereztem be a kiadványt:

Lollapalooza

A New World Symphony Orchestrát Michael Tylson Thomas alapította 1987-ben azzal a céllal, hogy a húszas éveiben járó ifjú zenészeknek lehetőséget biztosítson a profi zenekari munkára való felkészülésre. Az ösztöndíjas tanulmányi idő három szemeszterből áll. Ez idő alatt az ifjú titánok megismerkedhetnek a zeneirodalom alapvető műveivel, a hazai és külföldi koncerteken megcsillogtathatják tudásukat, plusz a karrierépítéshez elengedhetetlen financiális és management ismeretekre is szert tehetnek.

Bevallom, először meg sem néztem kik az előadók, alapból azt hittem, hogy a San Franciscó-i Szimfónikusok. Csak akkor kezdtem el gyanakodni amikor az oboa, a Milhaud műben, egyszer csak nem volt a helyzet magaslatán. Félreértés ne essék, egyáltalán nem fúj rosszul a szólista, de azért hallani, hogy erősen küzd a 3 vonalas hangok kötéseivel. Mondjuk ember legyen a talpán aki ezt a kellemetlen állást hibátlanul eljátsza. 12:20-tól meg lehet hallgatni.

La Creation du Monde

A társaság nagyon hajtós. Lehengerlő a zenekari hangzás, itt 100%-on ég és dolgozik mindenki. Ezt a csapatot bármikor meghallgatnám és ha lehetne pont ezzel a szettel szeretném. Én és a jazz nem vagyunk kibékíthetetlen ellentétek, de ha választani kellene akkor ezerszer inkább a komolyzene. :)

Viszont ez az album most nagyon felkeltette a  figyelmemet eme kevésbé kötött műfaj iránt. Ez elsősorban a zeneszerzőknek köszönhető, akik fantasztikusan ötletesen, ízlésesen és nem kevés humoral borzolták össze a zenei határokat, másodsorban a karmesternek, aki kitalálta ezt a projektet és lehetővé tette, hogy ilyen virtuóz formában hallgathassam vissza a darabokat. Sok értelmét nem látom, hogy végigvegyem minden egyes mű legszebb pillanatát, tessenek inkább otthon lejátszani őket! Minél hangosabban. A high-end nem tűri a pianot. :)

Leonard Bernstein - Prelude, Fugue and Riffs
George Antheil - A Jazz Symphony

John Adams - On the Transmigration of Souls (2002)

Info angolul itt és itt.

Ide kattintva a teljes mű meghallgatható.

Hétköznaponként 22.00 és 23.00 óra között „kortárs” zene hallgatható a Bartók Rádióban, pontosabban ’Ars Nova' – a XX –XXI. század zenéje-

A mai adásban hallhattuk illetve még hallhatjuk:

22:00 – 23- Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje
Tribune Internationale des Compositeurs 1955 – 2019

A díjazott magyar művek (VIII/4. rész)

1. Balassa Sándor: Legenda – Dsida Jenő Hammelni legenda nyomán c. versére – javasolt mű: 1968 (Magyar Rádió Énekkara, vez.: Sapszon Ferenc – 1968. március – 6-os stúdió),

2. Mártha István: Karácsony napja – javasolt mű: 1982 (180-as Csoport, vez.: Soós András – 6-os stúdió, 1981. július 3.),

3. Kurtág György: A megboldogult R. V. Truszova üzenetei – kiválasztott mű: 1983 (Csengery Adrienne – szoprán, Budapesti Kamaraegyüttes, vez.: Mihály András – 6-os stúdió, 1981. december – 1982. január

Mindkettőt sajnálom.

Nem. Akkor tanultam újra járni.

Voltál a Müpában, mikor Pahud játszotta? 2014. március 4.

Hacsaturján: d-moll hegedűverseny fuvola átiratban
https://www.prestomusic.com/classical/p ... achaturian

A darab nagyon mutatós, valóságos jutalomjáték annak aki el bírja játszani. Hogy egy hegedűn mennyi vért kell izzadni a sikerhez azt nem tudom, de azt igen, hogy a fuvolisták igencsak megszenvednek rajta. Láttam, hallottam élőben őket eleget, tudom miről beszélek. Aki kellő erőt érez magában, hogy nekifusson a darabnak az két dologra mindenképpen készüljön fel: egyrészt folyamatosan át kell tudnia fújni egy nagyzenekart, másrészt el kell tudnia játszani a kottában leírtakat.

Egyik sem könnyű feladat. A fuvola nem egy hangos hangszer. Bár nagy dinamikai távlatokra képes ( sokkal nagyobbra mint pl. egy oboa ), de hol van a fuvola hangnyomása egy trombitához képest? A fasorban. Se. Aki nem hiszi, menjen el egy zeneiskolába, üljön be egy fuvolaórára és láss csodát, simán ki fog bírni 45 percet és még a füle sem fog zúgni utána. Trombitaóra után tutira borítékolt a halláskárosodás és akkor a kis nebuló még bele sem fújt egy egészségeset a csőbe.

A világon sokan tudnak kottát olvasni, viszont ez még nem jelenti azt, hogy a leírtakat a delikvens el is tudja játszani a hangszerén. Ehhez szükség van egy speciális motorikus képességre is, amelyet csak hosszú évek gyakorlásával lehet kialakítani. Vagy még akkor sem.

És az még a szerencsésebbik eset, amikor a fuvolán egy fuvolára komponált darabot kell eljátszani, mert ilyenkor nagy valószínűséggel figyelembe vették a hangszer sajátosságait, megszólaltatásának mikéntjét, a levegővételek helyeit, a futamok és kötések kijátszhatóságának lehetőségeit. Zeneszerzőknél ez jelenti a hangszerismeretet. Azt, hogy tudják mit komponálhatnak egy hangszerre és mit nem. Ha pedig elakadnak, akkor rendre kikérik egy ismert művész véleményét. Persze volt már olyan, hogy egy előadó azt mondta, hogy azt úgy leírva képtelenség eljátszani...azóta is őt röhögi a szakma.

Miért akar bárki is eljátszani egy hegedűversenyt fuvolán, amikor az nagyjából lehetetlen? Ezt én sem értem mert a fuvolának aztán tényleg semmi köze egy négyhúros vonóshoz, de páran mégis megtették és ráadásul nagy sikerrel. Nem ez az egyedi próbálkozás valami nagy horderejű hegedűverseny fuvolán történő eljátszására. Ott van példának okáért Mendelssohn e-moll koncertje, amelyet ha jól emlékszem előszőr Adorján András fújt fel lemezre, de meghallgatható a darab Bálint Jánostól is.

Hacsaturján fuvolaversenyének két átirata is van, az egyik Rampal, a másik Galwayhoz nevéhez köthető. Rampal Jean Martinonnal vette fel. Ez az a karmester aki anno ki akarta rakni a chicagóiaktól a nagy Ray Stillt. De nem sikerült neki, így maradt még 40 évet. :)
https://www.youtube.com/watch?v=jSAPrWxLGpA

Rampal átiratának fuvolaszólama, fekvését tekintve, sokkal közelebb áll az eredeti műhöz, viszont ez nagy nehézség az előadóknak mert rengetegszer kell egyvonalas hangon hangosan játszaniuk. Sajnos a forszírozott levegő befújástól rendszerint torzul a hang. Ha pedig valakinek aranyból van a hangszere, mint pl Bezalynak vagy Pahudnak, az duplán kellemetlen mert az aranyfuvola amúgy is puha hangú, amely tovább fokozza a zenekarba való hangi beolvadást. Szerintem egy ezüst hangszer sokkal célravezetőbb és ahogy hallom Galway ilyet használ a felvételén. Meg egy oktávval magasabban is játszik amely a magasabb frekvenciák miatt ugyancsak kedvez a fuvola jobb kihallhatóságának. Egy youtuber találóan meg is jegyzi, hogy Galway fuvolaversenyt csinált a hegedűversenyből, miközben Rampal megmaradt az eredeti fekvésnél, amitől az megmarad hegedűszerűnek. Szerintem Galway jól tette amit tett és számomra ezzel egyértelműen élvezhetőbbé vált a darab. Amúgy meg nem könnyebb magasabban játszani. Ellenkezőleg. Nem is csinálja utána senki. Egy meghallgatás bőven elég ahhoz, hogy a fuvolisták gyorsan elvessék ezt a lehetőséget.

Galway, Bezaly és Pahud interpretációinak összehasonlítása felesleges munka, mert Galwayt csak Galwayhoz lehet mérni, ahogyan a hattori hanzot is csak egy másik hattori hanzohoz. Nekem mindhárom előadás megvan, szeretem is őket, de legtöbbre Galway verzióját tartom. Nem pusztán a fuvolaszerűség, hanem a szólisztikusság miatt is. Bezaly fantasztikusan szép hangon fúj és a játéka gyönyörűen beleolvad a zenekari hangképbe. Külön érdekesség nála a körkörös lélegzés állandó jelenléte amellyel Galway egyáltalán nem él. Na, nem azért mert nem tudja, hanem mert nem látja szükségét. :) És itt válik nagyon látványossá a két művész közötti tudásbeli különbség. Mert itt Galway végzi a nehezebb munkát és nem Bezaly. Pahud is hatalmas fuvolás tehetség és felvételének külön értéket ad, hogy esetében élő előadásról van szó. Nem semmi. Különösen úgy, hogy koncertkörülmények között mennyi mindent képes megvalósítani a színpadon. Talán többet is mint Galway, csak nekem most a kevesebb a több mert egyvalamit sem Bezaly sem Pahud nem csinál: NEM HÚZZÁK MAGUKKAL A ZENEKART.

Galwayt nagyon nehéz tartani. Kérlelhetetlenül diktálja a tempót, még a legnehezebb harmadik tételben is, és egy pillanatra sem kétséges, hogy itt most ki a főnök. Ő. Ezért tartják őt sokan a fuvola királyának. Hozzá képest a másik két versenyző most csupán tehetséges növendék.

Galway előadása egy abszolút kuriózum. Ilyen technikával és hangon csak ő képes játszani. Elképesztő az ember. Fenomenális.

Itt meghallgatható a versenymű 3. tétele.

Short Ride in a Fast Machine · John Adams · Michael Tilson Thomas · San Francisco Symphony

A felvétel erről az albumról való: Adams: Harmonielehre - Short Ride in a Fast Machine ℗ 2011 San Francisco Symphony Released on: 2012-03-13

A cím kétértelmű. A short ride jelenthet egy gyors utazást és egy gyors numerát is. :)

Ennél jobb előadást egyelőre nem találtam  de nem is szükséges. A tempó pont tökéletes és az ütős sem veri szét a darab első felét ahogyan az pl. Rattle felvételén hallható. 

Megértem. Viszont a hivatkozott lemez nagyon jó. Sajnos nincs fent a Youtube-on az egész mert ha így lett volna, akkor a Harpsichord Concerto, Op. 14: IV. 13 Variations on Samuel Schiedts, "Ei du feiner Reiter" · c. tételt linkeltem volna be. Az kifejezetten emészthető.

Természetesen van belőle elérhető anyag de azt nem Haselböck játsza. Sajnos meg lettem fertőzve az audiofíliával és már csak olyan előadásokra szeretek hivatkozni amelyeket hallottam, ismerek és hifis szempontok alapján is vállalhatónak tartok. De ezt sztem nem kell különösebben magyaráznom. :)

Valamikor a 82 környékén (krisztus után) Hannoverben volt alkalmam egy csupa Distler művekből álló koncertet meghallgatnom. Egyszerre annyi nem esett jól belőle...

Hugo Distler (1908 - 1942 )

Azért nem mindenkinek jött be az élet.
https://en.wikipedia.org/wiki/Hugo_Distler
A róla készült fotók alapján ki hinné hogy ez a barázdált arcú öregember mindössze 34 évet élt? Rossz korba és legfőképp rossz országba született. Korán értésére adták, hogy ha nem lép be az NSDAP-ba akkor be fog zárulni előtte minden kapu és bár ellenkezett a dolog a nézeteivel mégis belépett a pártba. Ez is lett a veszte. Bár karrierje rohamos tempóban ívelt felfelé, a lelkiismeretével az isten iránti odaadása okán már nem tudott elszámolni, a feszültség túlnőtt rajta, hamarosan meghasonlott és végül öngyilkos lett.

Martin Haselböck és az általa alapított zenekar 1999-ben kiadta ezt a lemezt tőle:
https://www.allmusic.com/album/hugo-dis ... 0001366815

Rém izgalmas a zenei anyag. Az első versenymű a harmadik tétel impozáns méretei dacára is csupán kistestvérnek számít mert az igazi nagyágyú itt az op.14-es koncert amely nem három hanem négy (!) tételes. A csembaló nem tipikusan 20. századi hangszer, akár anakronisztikusnak is vélhetnénk a hozzá való visszanyúlást viszont olyan jól áll neki a modern összhangzattan mint Irinának ez a fehér ruha.
https://www.youtube.com/watch?v=83gCU0GD-bo

De hogy ne csak a szemünk legeltessük jöjjön egy részlet az albumról:

youtu.be/mxsWesZdSfY

Nem egyszerű muzsika. Párszor talán neki kell futni de aki kitartó annak hamar a fülébe fognak mászni a dallamok és egyszerre csak Bartókot és Lutoslawskyt fogja felfedezni a zenei sorok között. Ez egy nagyon jó lemez és hifis szempontból is jóra sikeredett. Best buy. Remélem, hogy Haselböck és a Wiener Akademie ( a világ egyik legjobb régizene együttese ) elég lesz az érdeklődés felkeltésére.

A MET-ben egy kortárs darabnál ez a mód járja. :)

A karmester maga a szerző. Hmmm. Most egy kicsit irígykedem.

Nekem a 2011-es MET felvétel van meg.

Igen, tetszik. Nagyon is. Szerintem egy klassz opera és amennyire hallom a közönség is veszi a lapot és jókat derül rajta. Nekem ezzel a gárdával van meg:

Richard Nixon: Robert Orth
Pat Nixon: Maria Kanyova
Henry Kissinger: Thomas Hammons
Mao Tse-tung: Marc Heller
Madame Mao (Chiang Ch’ing): Tracy Dahl
Chou En-lai: Chen-Ye Yuan
1st Secretary (Nancy T’ang): Melissa Malde
2nd Secretary: Julie Simson
3rd Secretary: Jennifer DeDominici
Opera Colorado Chorus
Douglas Kinney Frost, Chorus Master
Colorado Symphony Orchestra
Marin Alsop

Élő előadásról van szó. Idén már meghallgattam párszor mert nagyon tetszett a The Chairman Dances és a Fearfull Symmetries. Ezeknek a zenei anyaga köszön vissza az operába is ha valaki nem értené az utalásom.

A feliratozáshoz sok sikert és kitartást, én biztos, hogy nem fogom elvenni a "kenyered". :)

Bocs, hogy belerondítok a monológodba, de meg szeretném kérdezni, hogy tetszik-e neked a Nixon kínában. Mert szerintem egy nagyon vicces mű. Annyira tetszik, hogy talán készítek hozzá magyar feliratot. :)

Luciano Berio: Sequenza VII.

1990-ben hallottam először ezt a művet, élőben. Fagottos osztálytársammal a szó szoros értelmében végigröhögtük az egészet mert addig ilyet még nem hallottunk és azt hittük, hogy ez csak egy vicc amelyet nem is szabad komolyan venni és különben sem lesz vele soha dolgunk mert ez csak Bouleznek és körének az agymenéséről szól, ez az egész soha nem fog begyűrűzni Magyarországra, egyszer majd kifullad és vége lesz, pont. Mit sejtettünk mi akkoriban az európai modern zenei műhelyekről és az ott folyó szakmai munkáról...Ezekről tényleg csak pár zenésznek volt tudomása, főként olyanoknak akik kijuthattak fél évre, egy évre Boulezhez és intézetébe új dolgokat tanulni.

A szkepticizmusunkban azért volt valami mert ezt a darabot 1990-ben Párizsban is csak két ember tudta eljátszani. Az egyik Hadady László volt a másik pedig egy kollégája akivel egyazon zenei általános (!) iskolában tanított. Mára ez a közel 8 perces szólódarab a nemzetközi fafúvós versenyek első vagy második fordulójában kötelező darab, ergo megkerülhetetlen. Akadémiánkon is ott van az MA tananyagban mint opcionálisan elsajátítható előadási darab, de én azért nem tenném oda az ujjamat, hogy ma Magyarországon bárki el tudná játszani nemhogy betanítani. :)

A Sequenza VII leghitelesebb előadása Hadady László nevéhez fűződik, a felvételnél maga a bohém életű szerző is jelen volt aki kitörő örömmel konstatálta, hogy a szólista a 2*3 órányi stúdió időből csak hármat vett igénybe ( mert neki ennyi is elég volt a darab feljátszására ) és ahelyett, hogy ott kéne tölteni a drága idejét inkább elmehetnek egy jót enni.

Ennek a Sequenza VII-nek van egy zenekarra átültetett verziója is amelyet ugyancsak Hadadyval vettek fel.
https://www.youtube.com/watch?v=Z1DIj-dGzYM  

Muzsikusunknak van mire büszkének lenni:
https://www.loree-paris.com/musiciens/l ... 3/?lang=en
Ezt azért külön kiemelném: " ...he was Principal Oboist of the New York Philharmonic Orchestra during the summer of 2006."

Pár hónapja sikerült rátalálnom ennek a Sequenzanak egy kottával illusztrált változatára és gondoltam hátha segít egy kicsit jobban eligazodni ebben a darabban. A kotta kb akkora mint két A/3-as lap egymás mellé rakva, az egyik oldalán található a mű, a hátoldalon pedig az előadói instrukciók és a jelölésekhez valamint az akkord hangokhoz tartozó fogástáblázat. Youtube-ról önerőből a mű elsajátítása totál reménytelen, ehhez tanári segítség kell. A darab kottaképe nem egy tipikus notáció, az olvasása speciális tudást és különösen nagy gyakorlatot igényel, de aki alapszinten el tud tájékozódni egy kétszólamú invencióban az ezt úgyis egyből le fogja venni.

Íme a hivatkozott előadás.

Mennyire beteg zene már ez, nem? Én odáig vagyok érte és vissza, bármikor meg tudom hallgatni és veszteségmentesen is van belőle három verzióm. Ez a pali is nagyon jól játszik és látható-hallható, hogy nem kamuzik, minden egyes hangot ami oda van írva pontosan kijátszik.

A tempójelzések betartsa életbevágóan fontos ti. minden ütemre vonatkozóan meg van adva, hogy hány másodperc hosszúnak kell lennie, ergo van az a zeneszerzői akarat amely a legkisebb mozgásteret sem engedi meg az előadónak hanem csak egy, kizárólag egy interpretáció felé tereli a bátor próbálkozót. Hogy mennyire komolyan veszik ezt az időbeli kiosztást a zsűrizésnél azt az is mutatja, hogy stopperral mérik az időt. És, hogy ez mennyire nem kamu azt ez a videó is bizonyítja amely hangok nélkül mutatja a másodpercek múlását.

De van akinek stopper sem kell mert fejből játsza. Őt Didier Pateaunak hívják. Az előadása megtekinthető itt.

De Tijd (Time) · Louis Andriessen.

Ez a mű 1980-81-es keltezésű de ha ma adnák ki akkor is jócskán megelőzné a korát.

A felvétel 1993-as és 12 énekessel kiegészített 45 fős szimfónikus zenekar adja elő. Az egész mű csupán egy gigantikus tétel, hossza 42:56. Morton Feldman szokott ilyen méretekben komponálni de ennek a zenének semmi köze az ő művészetéhez szóval no para. ( Én amúgy szeretem Morton Feldmant ). Sőt, nem hogy az ő művészetéhez nincs köze hanem magához az emberiséghez sem. A kompozíció lenyűgözően lebilincselő olyannyira, hogy kétszer hallgattam meg egymás után. Egyszerűen nem akartam elhinni hogy valami ennyire jó tudjon lenni annak ellenére hogy még egy aprócska dallamfoszlány sincs benne. Igen, ez a mű totálisan nélkülözi a dallamot. Aki meghallgatja az tutira nem fogja másnap önfeledten fütyörészni a buszon sem pedig szórakozottan a ritmusát dobolni a konyhaasztal lapján miközben jólesően kortyolgatja az instant kávéját. Ez egy elvetemült számolós darab. Ízzadva számol a zenekar, ízzadva számol a karmester. Szív itt mindenki de legjobban a nyájas közönség mert soha nem tudhatja hogy éppen milyen lüktetésben van írva az aktuális ütem. 2/4, 3/4, 4/4, 6/8 5/4? Egy partitúra nagy segítség volna, enélkül sajna úgy bolyongunk a hangok erdejében mint vak Pista Brassóban. A zeneszerzői koncepció látszólag rém egyszerű. Végy egy zenekart, szóljon mindvégig valamilyen kitartott hang szerű nehezen beazonosítható akkord diszkrét vokállal megtámogatva, időnként szúrj be egy két éles akkordot hogy megtörd a monotonitást majd ahogy telik az idő egyre több hangszert szerepeltess de ennek ellenére maradjon minden statikus és tömegéből adódóan kimozdíthatatlan. És az akkordok jönnek is szépen látszólag minden logikát nélkülözve ugyanakkor bár elsőre toálisan disszonánsnak hatnak az alapmorajláshoz viszonyítva összességében konszonáns érzetet keltenek.

Az idő. Csak hát ez nem az ember által ismert és megélt idő hanem az emberen kívüli, az ősi, a világegyetem keletkezésével egyidős idő. A darab a kozmikus léptéket igyekszik megragadni ezért nem is siet sehová. Nincs dolga, nincs feladata. Még csak nem is halad. Az idő itt Casa sui mondhatnánk. Ha van is történés a tételen belül az nagyon rövid ideig tart és jelentéktelennek tűnik a darab időtartamának és kisugárzásának egészéhez képest. Csak az utolsó 5 másodpercben hallani a másodperc imitációját két ritmusfa összeütögetésének eredményeként. Fantasztikus zene fantasztikus előadásban.
A mű meghallgatható itt.

John Adams Violin Concerto. Előadó: Leila Josefowicz és aSt. Louis Symphony. Karmester: David Robertson.

Erről a felvételről van szó.

A harmadik tétel meghallgatható itt.

John Adams - Absolute Jest

Aki érti és veszi is a zenei poénokat az jól fog rajta szórakozni. Beethoven a kulcsszó.

Itt meghallgatható a teljes mű.

Két együttes egy eset. Róluk van szó:

Louis Andriessen - De Staat: Nederlands Blazers Ensemble, Lucas Vis

Andriessen: De Staat / De Leeuw, Schoenberg Ensemble

John Adams - Doctor Atomic Symphony

Ezt a szimfóniát hamarabb ismertem meg mint az operát és meglepve tapasztaltam, hogy a szimfónia zenei anyaga mennyivel másabb jelentéssel bír ebben a három tételben mint az operában. Valójában két teljesen eltérő történettel állunk szemben még akkor is ha a dallamok önmagukbank nagyon is ismerősek. Már akinek persze. :) Klassz zene.

Itt meghallgatható

„Az élet megy tovább”

2020. március 19. Operavilag.net

Vajda Gergely: Fuharosok – opera-ősbemutató az UMZE Kamaraegyüttessel a BMC-ben.

KONDOR KATA írása a március 13-i koncertről

„Koherens elemzés helyett a cikk inkább kérdésekkel, végigjárandó gondolatmenetek kezdőpontjaival szolgálhatott. Egy opera-ősbemutató esetében azonban nagyon nehéz elsőre ennél többet tenni, különösen, ha olyan izgalmas és összetett műről van szó, mint Vajda Gergely Fuharosok című alkotása. Reméljük, lesz még lehetőségünk megtekinteni a darabot, gazdagítani és elmélyíteni a róla szerzett benyomásainkat.”

Ma éjjel a Bartók Rádió műsorán

22:00 - 23.00  Ars Nova - a XX-XXI. század zenéje

1. Kocsár Miklós: Missa in A (Cantemus Gyermekkar, Pro Musica Leánykar, vez.: Szabó Dénes, szólót énekel: Földesi Ildikó, Drabik Zsuzsanna és Roma Sarolta),

2. Durkó Zsolt: Széchenyi oratórium (Fülöp Attila – tenor, Köves Péter – basszus, Magyar Rádió Ének- és Zenekara, vez.: Lehel György)

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula

https://revizoronline.com/hu/cikk/7764/a-magyar-radio-szimfonikus-zenekaranak-koncertje/

"SERESS REZSŐ DARABOLVA" - Revizor - a kritikai portál

Utólag is jó szívvel ajánlom. Vajda Gergő Gergely jó kis koncertet csinált és a műsor is érdekes. Beírtam róla ld. Nemzeti Hangversenyterem.../4215.

Magyar Televízió – M5 csatorna mai műsorán

2019. augusztus 18. vasárnap 15:05 - 16:00

MR Szimfonikusok koncertje  - Vajda Gergely ősbemutató

2019. február 11. - Zeneakadémia

 (55')

„A klasszikusként tisztelt legnagyobb mesterek, Bachtól, Haydnon és Mozarton át Stravinskyig, mindenféle aggály nélkül használtak fel olyan népszerű, sokak által ismert dallamokat, motívumokat, melyeknek önmagukban csekély művészi, de annál nagyobb használati értéke volt: például fütyülni lehetett vagy táncra ingerelt.

Astor Piazzolla a tangóban találta meg a maga zenei nyersanyagát, Stravinsky a Petruskában orosz nótákat, verklizenét éppúgy idézett, mint hamisítatlan bécsi keringőt, John Adams híres-hírhedt operájának táncbetéteiben pedig egy foxtrottra ismerhetünk rá.

Vajda Gergely legújabb művét egy globális sláger inspirálja, Seress Rezső 1930-as években írt dala, melyet a világban csak Gloomy Sunday címen emlegetnek.”

Műsor:

Vajda Gergely: Szomorú vasárnap – variációk (ősbemutató)

Piazzolla: Bandoneónverseny („Aconcagua”);

Stravinsky: Petruska;

John Adams: Nixon Kínában – Az elnök táncai;

Demeniv Mihály (harmonika);

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Vajda Gergely

Vajda Gergely lett az Eötvös Péter Alapítvány programigazgatója – Interjú

Ur Máté, Papageno.hu, 2019. április 12.

"A  karmester-zeneszerzővel legutóbb annak kapcsán beszélgettünk, hogy 2018 decemberétől átvette az UMZE Kamaraegyüttes művészeti vezetését, most pedig újabb kihívás elé néz, hiszen hivatalosan is ő látja majd el az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány programigazgatói feladatait. Vajda Gergelyt az új feladatokról és az alapítvány munkájáról kérdeztük."

Bartók Rádió sugározza ma: 22:00 – 23.00  órakor

Ars Nova

- a XX-XXI. század zenéje

Sziklay Erika énekel

1. Kocsár Miklós: Magányos ének – József Attila verseire – a) Magány, b) Bánat, c) Nyári, könnyű szellők, d) Epilógus (km.: Budapesti Kamaraegyüttes, vez.: Mihály András),

2. Bozay Attila: Kínai szelence – kantáta Illyés Gyula verseire - a) Virágok és holdfény tavaszi folyón, b) Tavasz, c) Tavaszi éjszaka, d) Távolba nézve, e) Őszi bogár ciripelését hallgatva, f) Epilógus (1961)  (km.: Magyar Rádió Énekkara, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György),

3. Láng István: Töredékek (km.: Budapesti Kamaraegyüttes, vez.: Mihály András),

4. Balassa Sándor: Antinomia – a) Áss szelíden és gondosan, b) Mélyre ások Op. 14. (1968)  (km.: Kovács Béla – klarinét, Szász Árpád – gordonka),

5. Székely Endre: Nénia – a meghalt társak emlékére – A Szentírás és Weöres Sándor soraira (1967-69)  (km.: Ütő Endre – basszus, Magyar Rádió Énekkara, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Mihály András)
 

Szerkesztő-műsoevezető: Bánkövi Gyula

Nemrég ünnepelte a hazai zenevilág ​​​​​​a  Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőt,  érdemes művészt, Kocsár Miklóst,   85. születésnapja alkalmából.

Találtam egy régi újságcikket - benne olvashatunk Kocsár Miklóstól is, aki akkortájt a Rádió Zenei Főosztályán dolgozott és a műsorra kerülő ún. kortárs zene szegmenséért is felelt:

Magyar Ifjúság, 1984. szeptember 28. (39. szám)

„A zene mecénásai – A magyar  Rádió műhelytitkai”

„Az opera ára”

„- A rádió mecénási szerepe, azt hiszem, teljesen nyilvánvaló és közismert, legalábbis az érdekeltek körében, hiszen minden évben számos megbízást adunk a komponistáknak a zene majd’ minden műfajában — tájékoztat Kocsár Miklós, a hozzávetőlegesen száz munkatárssal dolgozó zenei főosztály helyettes vezetője. - A komoly zenét illetően a kórusművektől vagy a kamaraegyütteseknek szánt daraboktól kezdve az operáig, a daljátékig terjed a megrendelt szerzemények skálája. Húsz-harminc ilyen szerződést kötünk évente. Ez azt jelenti, hogy ennyi zeneszerzővel állunk az esztendő tizenkét hónapja alatt kapcsolatban. Ha utánaszámolunk, hogy hány olyan egyéniség van hazánkban, aki a komolyzene terén értéket képvisel és aktívan komponál, akkor csakhamar kiderül: azok vannak többen, akiknek mi megbízást adunk… Hogy kit kérünk föl, az bizalom dolga. Természetesen elsősorban az élvonalbeliek számára kínálunk fel ilyen lehetőséget, akik már korábban bizonyították rátermettségüket a zene különböző területein. Lektorainknak olykor mégis el kell utasítaniuk egy-egy benyújtott anyagot, mert bármily hihetetlenül hangzik is, Magyarországon manapság igen sokan foglalkoznak komoly zenével és kéretlenül is számos alkotás érkezik hozzánk. Csakhogy e váratlanul kapott művek nem mindig érik el azt a színvonalat; amelyet a művészi munkában joggal megkövetelünk…”

A mondottak szomorkás kicsengését úgy igyekszik feledtetni a főosztályvezető-helyettes, hogy vidámabb, a rádió segítőkészségét érintő témára tér:

„- Még az ifjú művészeket érdeklő zenei kísérletekhez is tudunk támogatást adni - mondja. - Nálunk működik ugyanis az ország egyetlen elektronikus zenei stúdiója, amely szinte egy percre sem marad kihasználatlanul. Sorban állnak a jelentkezők, közülük a legtöbben itt próbálhatják ki, valósíthatják meg először újszerű elképzeléseiket.
De nemcsak az alkotókat, hanem az előadókat, az együtteseket, sőt, a zenetudósokat is patronálja a rádió. Részint azzal, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújt nekik, részint pedig azáltal, hogy óriási nyilvánosságot teremt számukra. Amikor a statisztikai felmérések arról számolnak be, hogy alig néhányan hallgattak egy adott időpontban rádiót, akkor a műsoroknak húsz-harminc ezres közönségük volt.
/
Mégis mindenekelőtt viszonylag jó anyagi lehetőségei azok, amelyek a rádiót hazánkban a zeneművészet fontos támogatójává teszik. Ez a tömegkommunikációs „nagyüzem” meglehetősen sokat költ arra, hogy új zeneművek, friss felvételek megszületését elősegítse, s mivel nem vállalkozás, hanem állami költségvetésből gazdálkodó intézmény, mindezt az ellenszolgáltatás, a nyereség reménye nélkül teszi. A hanglemezgyártó vállalat kiadásában napvilágot látó lemezek borítóján például elég gyakran olvasható, hogy a több tízezer példányban sokszorosított felvétel eredetije a Magyar Rádió stúdiójában készült.
A szép summa mögött, amelyet az egyébként szóbeliségre kárhoztatott tömegkommunikációs intézmény a zeneművészet felvirágoztatására fordít, személyes  - szerkesztői és alkotói - gondok lappanganak.

Kocsár Miklós, zeneszerzői mivoltát meg nem hazudtolva, e téma kapcsán a komponisták díjazásáról beszél:

„-  Egy opera ára nálunk legfeljebb huszonötezer forint - panaszolja.  Első hallásra ez talán elég szép pénznek tűnik, csakhogy az opera megkomponálása két-három évébe kerül az alkotónak. Ezt már a zeneművész szövetségben is fölvetettük, de mindeddig nem sikerült emelni a tarifát. A ,,-tól-ig” határt minisztériumi rendeletek írják elő…”

Szerettem volna megtudni még azt is, hogy a rádió zenei műsoraiban milyen a komoly és a könnyű műfaj aránya, de erre vonatkozóan egyértelmű választ senkiből sem sikerült kicsikarnom. Persze, annyi válfaja van a muzsikának, a sanzontól a daljátékig és a slágerré lett komoly zenei dallamokig, hogy szinte meg sem lehet határozni, mi melyik kategóriába tartozik.

Bartók Rádió ma 22.00 – 23.00 óra:

Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Soproni József: V. vonósnégyes (1988) (Kodály Vonósnégyes)

2. Fekete Győr István: Kék hegyek hidege - dalciklus Nagy László verseire –

a) Dél, b) Szerelem, c) Én és a fájdalom, d) Cinober fényben, e) Kívül süt a nap, f) Kék hegyek hidege (1970-71) (Andor Éva - szoprán, Fellegi Ádám - zongora)

3. Láng István: IV. szimfónia (1983) (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Lehel György)

A mikrofonnál: Varga János

Szerkesztő: Bánkövi Gyula

Why music should be beautiful...

Elbphilharmonie, Hamburg | 10 Oct 2017
Peter Eötvös: »Multiversum«

Royal Concertgebouw Orchestra Amsterdam
Iveta Apkalna organ
László Fassang Hammondorgel
conductor Peter Eötvös

 »I translate everything I see or experience into music. I am particularly fascinated by the theory of parallel worlds.«
Peter Eötvös

Video: Do We Live in a Multiverse?

A Bartók Rádió mai műsorán szerepel

22.00 – 23.00 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Petrovics Emil: Concerto grosso (Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, hangversenymester: Somogyi Péter)

2. Soproni József: Mindenszentek litániája (Iván Ildikó - szoprán, Farkas Éva - alt, Fülöp Attila - tenor, Tóth János - basszus, Magyar Rádió Énekkara és a LFZE Budapesti Tanárképző Intézetének Zenekara, vezényel: Sazbó Tibor)

A mikrofonnál: Varga János

Szerkesztő: Bánkövi Gyula
 

55

Bartók rádió mai műsorából

22.00 – 23.00 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéjéből

Soproni József műveiből

 1. II. kamarakoncert (Kollár Zsuzsa - zongora, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Kamaraegyüttese, vez. Serei Zsolt)

2. Magnificat (Temesi Mária - szoprán, Farkas Éva - alt, Mukk József - tenor, Kenessey Gábor - basszus, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gál Tamás)

A mikrofonnál: Varga János

Szerkesztő: Bánkövi Gyula