Igen, kedves Diósjenő. Az első linken eléneklik azt, ami le van írva a kottába. Ez sem kevés, de a zene mindig több, mint a kotta, sőt, a zene a kottán túl kezdődik. Corvettet itt ne keresd, ő eltünt örökre, hogy önszántából, vagy külső segítséggel, az kérdéses. Chord az elmúlt évben egyszer fordult elő, koratavasszal, a Müpa topikban.
Egyrészről az előadásban képtelen vagyok hibát találni, másrészről mégsem bűvöl el. A művet ismerem, elbűvölő ( is lehetne ) . Tehát mégis az előadás hagy hidegen. De miért vajon ???
Ez a pillanat is elérkezett! Én is elhagyom a pokol kocsmáját. Ezen a csehón már nem lehet segíteni. Mindhármunk nevében (Chord, Diósjenő és én) köszönjük a megtisztelő figyelmet és a ritkaságszámba menő, értelmes hozzászólásokat. Én a kopasz pasas vagyok. :)
Dauerni és zéta indoklás nélkül két hétre letiltotta takatsa fórumtársunkat. Amíg vissza nem tér közénk, én sem írok a momusba. Lehet, hogy ez akár két hétnél is több időt fog jelenteni.
Ha kapcsolódik bármihez is, akkor biztosan belefér, de Corvette-t kérdezd, ő itt a góré. Én amúgy Illyés Gyulát nemigen szeretem, rá is megvan a jó történetem.
Megfontolandó a szerkesztésre vonatkozó javaslata!
Habár az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy azért foglal nagyobb helyet az a hozzászólás, mert nem áll szándékomban senkit "földig alázni" (ahogy ön írja), nemhogy több, mint egy tucat embert/asszonyt. :D
Ellenben készségesen elhiszem, hogy önnek ez jobban menne.
Van itt relevanciája? (Csak költői volt a kérdés.)
És még ha tudná, a gimnáziumi tablóképem mi mindent árul el rólam. :D :D
Tényleg idáig süllyedt ez a topik?
( Vannak visszajelzések, melyek szerint az egy nagyon is pozitív dolog. :D :D :D Való igaz, azok a visszajelzések nem egy amerikai hűtőgépmárka rajongói csoportjának tagjaitól jöttek. :D :D :D)
Mindenesetre, biztos, ami biztos, csókpuszi mind a két kezére, lábára! :D :D :D
Kicsikét bocsánat!. Nem egyetemen, zeneművészeti laboratóriumban. 5 perc, 10 per, 15 perc...A lényeg, hogy nem vette túlságosan komolyan a feladatát az ön által testileg alultitráltnak ítélt ifjú zongorista hölgy. De szívesen kisegítem egy szépséges oboamuzsikával, amelyre egészen biztosan odatette magát mind a szólista, mind a zenekar. Hallgassa egészsséggel!
Nálam nem zárja ki a kettő egymást, de nem kívánok ebben a témában további discurzust folytatni.
Mivel ön az egyetemen tanult zongorázni, szerénységem pedig csak magánórák keretén belül, így biztos vagyok benne, helytálló az "öt perc készülés" megállapítása, és tévedés részemről, amikor ennél többet feltételezek.
Általában véve, szexuális orientációtól függetlenül nem tartom szerencsésnek az előadók testének mohó gusztálását és osztályozását. Nem castingot tartunk. Zenét hallgatunk.
Ez a pianinóra átültetett Vivaldi számomra egy kicsit fura, és az ifjú hölgy zabolátlan zongorajátéka sem emeli az átirat fényét. Remélem, legközelebb öt percnél egy kicsivel többet fog készülni a produkciójára. De ezt a Spark előadására is elmondhatnám. Ők is erősen kínozzák a hangszereiket. A zongorahangolónak sok dolga lehetett utánuk.
Oké, a piainot felismertem, de a hátteret nem láttam teljesen tisztán. Egyébként sem vagyok kandalló specialista, bár azt tudom, hogy az ember csak egy kis melegségre vágyik.
Megértem azokat, akiknek a saját nemük tagjaival kapcsolatban is vannak szexuális jellegű gondolataik, de jómagam nem tartozom ezek közé. Ebből következően férfiakról nem adhatok ilyen "szexista jellemzést", bármennyire is szeretnék eleget tenni a kérésének. (Ezt meghagyom annak, akinek ilyen jellegű gondolatok egyáltalán megfordulnak a fejében.)
Off: A Porta Pro egyszer volt a fejemen. A hangjára nem emlékszem, arra ellenben igen, hogy nagyon kényelmes volt. (Nem valószínű, hogy valah is lesz ilyenem, mert jelenleg több, mint 30 fejhallgatóm van, miközben nem hallgatok fejhallgatón zenét.)
Nekem is ez az egyik kedvenc felvételem. Egyszer számba lehetne venni, hogy a harmincas években - szerte a világon - milyen zseniális művek születtek. Persze Sosztakovics önmagában is megér egy misét.
Sajna nem látom rendesen a képet.Tudja, a szemem. Bárcsak nagyobb méretben is ki tudná rakni! Ön olyan cizelláltan és diszkréten fogalmaz a hölgy külső megjelenésével kapcsolatban, hogy azt tanítani lehetne. Azt is írhatta volna, hogy olyan szép, mint egy új traktor, de nem tette. Remélem, hogy a jövőben a hímnemű zenészekkel kapcsolatban is ilyen kíméletlenül kritikus lesz, és róluk is adni fog egy szexista jellemzést.
Apropó! Koss Porta Pro-t próbált már? Szerintem fantasztikusan jó vétel.
Imádom ezt a nőt, pedi az ég adta világon semmi köze a régizenéhez, és nem is a bájaival bűvöl el, mert egyrészt nem mutogatja, másrészt meg, ha mutogatni akarná akkor sem lenne mit.
Csinos kis hangszer. A fogólap mögött az az öt rezonátorhúr (melyekkel akár apró dallamokat is lehet játszani) nagyon érdekes megoldás. Még a szerzeménynek is van egy sajátos bája. De ez a reszelés...OK. A hangszerről volt szó. Ne esztétikázzunk! :)
Ez a spinét előadás elég maratoni,
a végén még spinét-mérgezést fogsz kapni.
Megjegyzem Verdi is egy spinéten kezdte,
azután csak nézd meg, hogy mi lett belőle.
Youtube-on semmi sincs róla. Pech. Nektek. Mert pl a Concerto En Ré Mineur RV 541 az valami fantasztikus. Ami a csavart adja, az a tenor de violon szerepeltetése a hegedű helyett.
És Cocset akkorát játszik, amelyet soha nem várnánk tőle! 10/10 Többet sajna nem adhatok rájuk. :(
Én azt hittem, hogy a versenyzőnk jóval idősebb. 52 évesen nagyon nem szeretnék ilyen leharcoltan kinézni. Viszont ügyesen énekli ezt a cikornyás szöveget. Nehéz lehetett. És nagyon jó a kíséret. Egy ilyen előadásra bármikor beülnék.
De, hogy legyen valami hangi alternatíva Monteverdi kapcsán...
Baritonnak az 52 év a legszebb férfikor! Nekem tetszett, bár a többi előadott áriához képest kicsit hosszúra sikerült. Bocs:) De a záró Schubert dal is tetszett!
52 év azért egy baritonnál még nem számít matuzsálemi kornak. És számára a régizene sohasem volt idegen, mert Mozart, Schubert, Wagner, Mahler mellett folyamatosan énekelt barokk műveket, sok közös munkája volt Helmuth Rillinggel , Nikolaus Harnoncourttal , Neville Marrinerrel , Philippe Herreweghe -vel , és Trevor Pinnock-kal.
Hú, majdnem eltünt a topik a legfrissebb fórumok boxából, ezt nem lehet hagyni. Pénteken volt egy gálaműsor a Bajor Operában. Volt egy részlet Monteverdi Orfeo-jából:
Claudio Monteverdi L’Orfeo
Arie des Orfeo aus dem 3. Akt: „Possente spirto“
Christian Gerhaher
Musikalische Leitung Ivor Bolton
Ez a lemez van olyan jó, mint Carmignola Late Violin Concertos albumai. Ez nagy szó! Ezt a rusztikus Decca hangzást egy kicsit szokni kell, de pár perc és beáll rá a fül. Ízelítőként a Geminiani varióciókat ajánlom. Döbbenetesen jó.
Serenissima: A Musical Portrait of Venice Around 1726 (2021)
Antonio Vivaldi (1678–1741) Concerto for Oboe, Strings and B.C. in D minor, RV 454 (Il Cimento dell’Armonia e dell’Inventione, Op. VIII No.
Antonio Vivaldi Cantata All’ombra di sospetto for Soprano, Traverso and B.C., RV 687
Antonio Vivaldi Sonata for Violin and B.C. in A major, RV 75
Domenico Scarlatti (1685–1757) Sonata for Harpsichord in E major, K. 162
Nicola Porpora (1686–1768) (from the opera Arianna e Teseo) Aria Pietoso Ciel difendimi for Soprano, Oboe, Strings and B.C.
Nicola Porpora Cantata Questo è il platano frondoso for Soprano and B.C
Giuseppe Sammartini (1695–1750) Sonata for Oboe and B.C. in C major, GSM 1323b
Antonio Vivaldi Cantata Che giova il sospirar, povero core for Soprano, Strings and B.C., RV 679
Jónak ígérkezik a műsor. És az is! Mindegyik mestermű a maga nemében, amihez csak hozzáad a kitűnő előadás és a fantaszitkusan jó hangzásminőség. Az album nagy eséllyel indul az év lemeze címért. Kicsit gondban vagyok, hogy mit emeljek ki róla, mert bármihez nyúlok, csodát találok. Benoit Laurent neve ismerősnek kell csengenie számunkra, hiszen már több alkalommal hivatkoztam rá. Ezen a kiadványon nem csak szólistaként működik közre, de egyben a művészi vezetői feladatokat is ellátja. Ergo ez az ő munkája. Hibátlan. egyszerűen hibátlan. Kevés az olyan kiadvány, amelyen ne lehetne pár hangjegyet egy kicsit arréb tenni vagy egy-két zenei megoldást megkérdőjelezni. Hát itt nincs mibe belekötni. Szinte hihetetlen. 10/10! Le a kalappa! Lenyűgöző a teljesítményük és a kor iránti elkötelezettségük.
Köszönöm a sok linket, mindegyiket meghallgattam, és a végén arra jutottam, hogy bárki bármit is mond, egészen jó zeneszerző ez a Scuhamann. Volt egy rokon gyerek, aki oboázott, és én mindig megdöbbentem azon, hogy testközelből micsoda óriási hangja van ennek a hangszernek, ami nem tűnik fel akkor, amikor az oboa belesimul a zenekari hangzásba.
A sok operettajánló után lassan elkezdhetnénk végre rendes zenét is hallgatni. Pár napja szembejött velem Celine Moinet egyik Schumann felvétele, a három románcból a második, és egy kicsit elszomorodtam.
Elszomorodtam, mert többet vártam. Moinet nagy tehetség. A technikai oldalt nézve minden adott számára, hogy nagy nemzetközi karriert fusson be, mondanivalója is van, mégsincs benne a zenei köztudatban. A hazaiban semmiképp. Közületek hallott már róla valaki? Ismeri a vele készült kiadványokat? Legutóbbi J.S. Bach lemeze megvan? A ti fületeket is bántotta a sok furcsa, barokkal nehezen összhangba hozható harmónia? Jó, ezek a művek átiratok, egészen pontosan visszairatok, és ahányan nekifutottak, annyiféleképpen rekonsruálták az oboaversenyeket. Moinet Bruce Haynes verzióját vette át. Lelke rajta. Nekem nem tetszik.
Szóval itt van ez a tehetséges hölgy, és úgy játssza ezt a románcot, ahogyan mindenki. Ha ez az interpretáció pezsgő volna, akkor az állna a cimkéjén, hogy methode classique, ami nem rossz amúgy. De én a methode traditionelle-t szeretem. A teljesen egyedit, a meglepőt, a váratlant, a nehezen reprodukálhatót. Igaz, hogy sokkal drágább és van benne rizikó rendesen, de gyáva népnek nincs hazája.
Moinet előadása egy jó középátlag. A hang pazar, kiegyenlített, rajzolatos, a kötések könnyedek, a hangszerrel való kemény munkának nyoma sincs. Na, nem a videóból kell kiindulni, mert az tátika show. Playback. Az eredeti felvétel stúdióban készült, és valami azt súgja, hogy Moinet nem csalt és egyben vette fel a darabokat. Szóval szép ez a 2. tétel, bátran ki lehet állni vele a színpadra és pénzt kérni érte. Kár, hogy nem bevállalós. Kifejezetten langyos és unalmas.
De most hallgassuk meg, hogy milyen az, amikor Albrecht Mayer fut neki ennek a darabnak!
Egy másik világ. Mayer esetén már pontosan érteni, hogy a részek hogyan kapcsolódnak szervesen egymáshoz, mert sokkal értelmesebben központoz. Bátran gyorsít, bátran lassít, ha kell megáll és elgondolkozik. Nagyon érzi ezt a stílust. Esetében kialakul egy egészséges lüktetés, amely hasonlatos az emberi légzés tempójához, és ami a legfontosabb: elmesél egy történetet, nem pedig elhadarja. Ettől valahogy pofája lesz a tételnek. Lesz eleje, közepe és vége. Látszólag egyszerűnek tűnik a dolog, de higgyétek el, hogy nem az.
A szívemhez a legközelebb a histórikusok állnak. Az egyik nagy kedvencem Paul Dombrecht. Érdemes belehallgatni a felvételébe.
A fene gondolta volna, hogy ez a tétel ennyire lassú tempóval is működik. Soha nem próbáltam. Ma már csak így csinálnám. Perfekt!
És van itt még egy versenyző, Leo Duarte. Érdemes rákeresni a neten. Ő is histórikusan tolja. Élmény nézni, ahogy azon a csotrogány mezitlábas hangszeren játszik.
Hirtelen olyan déja vu érzésem támadt. Azt hittem, hogy megint le akar állítani. Örülök, hogy látja bennünk a fantáziát és időnként benéz hozzánk. És ha elfogad egy jó tanácsot egy ilyen 47 éves taknyostól, ne a temetésen járjon az esze, hanem a Spendor vagy Harbeth monitorokon! Hogy melyiket vegye meg karácsonyra.
Már 2011-ben, azaz, több, mint tíz éve is írogattam ebbe a topikba, de legyen antré.
Azt gondoltam -az uborkaszezonra való tekintettel- ennyi csipkelődés régi ismerősök között belefér, de ha impertinenciának érzi, és megbántottam volna, akkor megkövetem. Elnézést kérek!
Lehet, elszaladtak velem a lovak.
Hogy újraélesztene, az nagyon kedves öntől, de egy ilyen rozzant vénembernek már inkább megváltás a halál, és a szférák zenéjéhez nem kell Ether C sem, tehát ne kockáztassa miattam az egészségét.
Egyébiránt pedig örülök, ha vasárnap újraindul itt az élet, és továbbra is szívesen olvasgatom önöket.
Azért ez így nagyon félelemkeltő antré volt! Erősen elgondolkodtatott. A legnagyobb tisztelettel érdeklődöm, hogy továbbra is marad a magázódó üzemmód, vagy átválthatunk tiszteletteljes tegeződőbe? Jó, csak vicceltem. Magázódunk. Hát persze. A vér nem válik vízzé. Vegye úgy, hogy meg sem kérdeztem! :)
Nézze, egy kicsit elszabadultak az események, zene meg nyista. Gondoltam, miért ne lehetne már augusztusban indulatokat szítani? De ha úgy érzi, hogy ez helytelen és csak zavart keltenék vele az erőben, akkor én tudok várni szeptemberig. Feltéve, ha megtisztel minket becses társaságával.
Hogy az én szavam mennyit ér, azon inkább ne lovagoljon! Viszont, ha hirtelen szívleállás érné, én Covid ide, Covid oda, bizisten nekiállnék magát újraélszteni. Sőt! Még rá sem gyújtanék előtte! Mikor pedig végeztem, megkérdezném, hogy nem akarja-e tőlem megvenni a használt Ether C-ét új árában. :)
Én azt gondoltam, hogy ez a zenefelismerő játék arról szól, hogy kb félpercnyi bejátszás alatt fel kell ismerni az adott zeneművet. Ez vagy sikerül, vagy nem. Akinek sikerül, beírja a megfejtést és elküldi. Most értettem meg, hogy erről szó sincs. Ennek az ismeretnek a fényében a havi ranglista sajna semmi megbízhatót nem árul el a játékosok valódi zenei felkészültségéről.
Emlékszem, egyszer egy foglalkozását tekintve kárpitos idős bácsi úgy adta meg három operarészlet megoldását a rádióban, hogy megmondta a szerző nevét, a mű címét, a keletkezés évét, a felvonás és a jelenet számát, a zenekar és az énekesek neveit, és tán még a lemez megjelenésének dátumát is.
Szóval valahogy így volna becsületes. Elnézve a gyatra eredményeket, a többség tutira betartja a játékszabályt. Talán mert így korrekt.
Nem tudom, hol kellett volna lesnem, én megnéztem a MET stream-ben ezt az operát. Nem könnyű műfaj és elég jellegzetes figurák, ahhoz hogy az ember fejében megmaradjon
Nem gondoltam, hogy ilyen kevesen fejtik meg a hétvégi Bartók-zongorás kvintettet. Az eleje annyira magyarosch, hogy a fal adja a másikat és a műfaj is elég könnyen behatárolható: zongorás kamarazene X db.vonóshangszerrel. Esetünkben X=4.
Azt írtad, hogy "akkor egy év múlva". Abban igazad van, hogy másfél hónap. De viszont a mász, az ikes ige (Help me 1151), ha ezt észreveszik a nyelvvédők, akkor dzsihádot indítanak ellened. Mindenesetre én figyelmeztettelek. :)
Mondtam valaha olyat, hogy egy évig nem fogok ide írni? Nem. Viszont lesz olyan, akivel valszeg csak egy év múlva fogunk találkozni. Remélem meggondolja magát és nem csak a női fenekekkel lesz elfoglalva. És már csak másfél hónap van szeptemberig.
Hála istennek, gyorsan telik nálad az év. Pedig attól tartottam, hogy tényleg elhúztál a Prof. Dr. Franzba. Akkor már csak két és fél hónap? Addig hallgatom a Dankó rádiót, ismerkedem Kemény Egon művészetével, Smaragd fórumtársunk jóvoltából.
Erről egy Pilinszky vers jut az eszembe: Magam talán középre állok
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Az ilyen rövid verseket szeretem. Nemcsak azért, mert könnyű megjegyezni, hanem azért is, mert sokszor többet mondanak, mint egy regény.
Hát nem... hosszú és hányatott életem arra tanított, hogy a logika nemcsak a legbiztosabb, hanem általában a legvalószínűbb is. Ja, számtalan leírás található, sok nagyon szar is, biztos. Csakhogy Ez így jó, ez a darab, tehát így van. Mert csak a jó marad fenn, mint mű. ( Rosszat nem őrizgetünk, mert az unalmas, képtelenek vagyunk rá.. )
Tetszetős érvelés, valóban. Egy szép racionális hit a minőség evolúciójára.
Csak nem veszi figyelembe magát az életet, a történelmet, a háborúkat, az elégett irattárakat, a rémisztő selejtezéseket, a szintén rémisztő összegyűjtünk-mindent-eket, a buzgó és ízlésdeficites zeneműtárosokat, a vakoskodó-hazudozó másolókat, meg az ezernyi-tengernyi fatális véletlent, amely megfosztott attól, hogy egy másik, egy sokkal-sokkal jobb verziót élvezhessünk e helyett, ami, lehetséges, hogy egy sírnivalóan gyenge erőlködés ahhoz a lejegyzéshez képest, amely 1716-ban, a ...-i templom leégésekor por és hamu lett.:)
" De mire is példa ez?, hogy ez az anonim lejegyzés számtalan verzióban futott szerte a Nyugati Féltekén, valószínűsíthetően úgy is, hogy alig ismernénk rá, vagy nem? "
Hát nem... hosszú és hányatott életem arra tanított, hogy a logika nemcsak a legbiztosabb, hanem általában a legvalószínűbb is. Ja, számtalan leírás található, sok nagyon szar is, biztos. Csakhogy Ez így jó, ez a darab, tehát így van. Mert csak a jó marad fenn, mint mű. ( Rosszat nem őrizgetünk, mert az unalmas, képtelenek vagyunk rá.. )
De mire is példa ez?, hogy ez az anonim lejegyzés számtalan verzióban futott szerte a Nyugati Féltekén, valószínűsíthetően úgy is, hogy alig ismernénk rá, vagy nem?
A megőrzésre érdemes ( és szükséges ! ) zene az Machaut óta: MŰ. A mű nem " történik "... hanem van. Kezdődik, és vége van. Közben elhangzik a MEGHATÁROZOTT ( szerző által ! ) tartalma. Mű. Az, ami. ( Persze Machaut előtt is így volt...csak ő jelentette ki először. )
Jó a többi zene is, nincs ezzel semmi baj. Nade fenntartani, megőrizni...erre törekedni.. az más tészta. Csak a művek . Nem én találtam ki. Ez a világunk így működik a zene kérdésében.
ÁÁ, nem. Az összes többi nem light, amit leírtál, csak Pluhar. Elég pontosan leírtam pár bejegyzéssel elébb, hogy szerintem miért. Nem vagy pontos, az a baj. Azzal vitatkozol, ami az akadémista felfogásról van a fejedben, és nem azzal, amit leírtam.
Mikor írtam, hogy ami egyszerű az lájtos ?? Több tiszteletet kérek ! :))) Nem vok hülye.
A hangszerelés is lehet eredeti...az adaptáció is...de hisz oda is írtam...Csak Pluhar-é nem annyira eredeti, mint a Buena Vista.
Lehet, hogy az eredetiért meg is kell szenvedni ??
Mindegy, magaddal vitatkozol megint, de meg tudlak érteni továbbra is. Nem folytatok ellenkampányt Pluhar ellen. Kellemes, igényesen jó könnyűzene, időnként komolyzenei beütésekkel. Miért bántanám ? Sokkal jobb, mint az Ákos... ( Tényleg, ki a fene az az Ákos ?)
Pluhart sokan szeretik, jó fejek is...időnként ezért felülvizsgálatot tartok ..már ami a viszonyultságomat illeti.. és mindig arra jutok, hogy idegen nekem, amit csinál. Nem az én zeném. Ennyi.
Tipikus akadémista gondolkodás... :)
Amely szerint az a komoly, ami bonyolult. Ami nem 'light'.
Közben, a helyzet jóval komplikáltabb. Mert a 'light'-nek beállított, egyszerű dolgok olykor óriási mélységbe vezethetnek; a 'komoly' dolgok meg olykor csak a strukturális mivoltuk miatt komolyak, ha leveszed a műfaji/szerkezeti jelenségeiket, akkor marad a nagy semmi. A fordított helyzetekre is sok a példa, persze, tudom.
A Buena Vista meg mitől is eredeti?, hajszálra azt csinálták, mint Pluhar-ék, vagyis, a kubai folk/utcai zenekincset beemelték a repertoárjukba, saját hangszereléssel, igényes és egyéni megformálással.
Nincs kímélet: itt a beszame múcsó... aki azt mondja, hogy ez nagyon 'ligt', az szerintem téved. Vagy pedig az összes népzene 'light'. Meg az összes Négy Évszak. Meg az összes Passacaglia, az összes átdolgozónál. Meg az összes nagyopera összes nagyáriája. Meg az összes reneszánsz és barokk zene, amely tánctételt merészel tartalmazni...
11:00 : Budapest Magyar Állami Operaház John Cranko / Pjotr Iljics Csajkovszkij / Kurt-Heinz Stolze: Anyegin
18:00 : Budapest MTA Zenetudományi Intézet - Zenetörténeti Múzeum "Múzeumok Éjszakája"
Tárlatvezetések, hangversenyek
19:00 : Budapest Magyar Állami Operaház Giacomo Puccini: A Nyugat lánya
19:30 : Budapest Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Virágh András Gábor, Fekete Károly (orgona)
Kárpát-medencei Egyesített Református Kórus
Vezényel:
Arany János
Berkesi Boglárka
Berkesi Sándor
Erdélyi Dániel
Süll Kinga "Református énekek XIX."
21:00 : Budapest FUGA Trio Kegelstatt:
Juliette Leroux (hegedű), Horia Dumitrache (klarinét), Villányi Dániel (zongora) Bartók Béla: Kontrasztok
Clara Schumann: Hegedű-zongora szonáta
Alban Berg: Négy darab klarinétra és zongorára, op .5
Darius Milhaud: Szvit hegedűre, klarinétra, zongorára, op. 157b
A mai nap
elhunyt: 1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681) 1977 • Szervánszky Endre zeneszerző (sz.: 1911)
