apróhirdetés feladása:

|
Fórum - Abbado – az ember (Búbánat, 2008-08-07 22:36:55) |
|
|
|
 |
157 Búbánat |
| 2020-06-26 16:25:11 |
Erre az emlékező cikkre most találtam:
https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/mai-szuletesnapos-claudio-abbado-egy-utolerhetetlen-zsidoberenc-zseni
„Édesanyja börtönbe került, amiért egy zsidógyereket bújtatott, ő maga Mahler egyik legnagyobb karmestere volt, aki jórészt az Izraeli Filharmonikusok későbbi vezetőjének, Zubin Mehtának köszönhette a karrierjét. Szenvedélyes volt, szerény, fáradhatatlan és még gyönyörű is, nem sok nála jelentősebb karmestert hordott a föld a hátán.”
„A magas művelődés utolsó sztárjai egyike, népi hőse volt, aki igyekezett oda is elvinni a zenét, ahol a szegénység útját állta, mert azt gondolta, hogy mindenkihez szól. Igaza volt.”
|
156 Búbánat |
| 2020-05-07 12:44:22 |
2020.05.07 13:35 - 15:00 Bartók Rádió
Hangversenykülönlegességek
A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye
Vezényel: Claudio Abbado
Km.: Anne Sofie von Otter, Véronique Gens, Stella Doufexis, Roberto Alagna, Bryn Terfel (ének),
Gil Shaham (hegedű),
Mihail Pletnyov (zongora),
Orfeón Donostiarra Kórus,
Dél-Tiroli Gyermekkórus
1. Georges Bizet: Carmen - részletek
a) Előjáték,
b) Habanera (von Otter, kórus),
c) Torreádor dal (Terfel, von Otter, Gens, Doufexis, kórus),
d) Cigánydal (von Otter),
e) Virágária (Alagna),
f) Induló (kórus, gyerekkórus),
2. Maurice Ravel: Spanyol rapszódia
3. Pablo de Sarasate: Carmen-fantázia (Shaham)
4. Szergej Rahmanyinov: Rapszódia egy Paganini-témára (Pletnyov)
ráadás: Johannes Brahms: V. magyar tánc
(Berlini Filharmónia, 1997. december 31.)
|
154 Búbánat • előzmény143 |
| 2019-04-19 09:56:25 |
Ma éjjel ismét láthatjuk a televízió képernyőjén - M3 csatorna, 23.10 -
Verdi: Requiem
A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
Műsorvezető: Sediánszky János
Rendezte: Apró Attila
|
153 Búbánat |
| 2019-01-20 12:30:03 |
Ma öt éve hunyt el a karmester-legenda: Claudio Abbado
Rá emlékezve idemásolom azt a cikket, melyben budapesti ittléte alatt interjúvolta meg Abbadót Kiskalmár Éva

- Film Színház Muzsika, 1981. július 11.
BESZÉLGETÉS CLAUDIO ABBADÓVAL - ZENÉRŐL, KÖZÖNSÉGRŐL
„Vezényeltem a New York-i Metropolitanben, a londoni Covent Gardenben, vezényeltem Párizsban és Münchenben — s valahányszor csak visszatértem a Scalába, úgy éreztem, hogy — különösen Verdi, Puccini és Rossini zenéjéhez — ez a kórus és zenekar a legjobb a világon” — szakadt ki a vallomás a milánói Scala főzeneigazgatójából, legutóbbi budapesti vendégszereplésekor.
A Claudio Abbado vezette együttes nagy sikerrel szerepelt néhány héttel ezelőtt az Erkel Színházban: Verdi Requiemjét hallhattuk két egymást követő estén — s a második előadást (mint ismeretes) a Magyar Televízió is közvetítette.
Az élmény tehát — egy ország élménye lehetett.
A világhírű olasz karmester huzamos ittléte teremtett alkalmat e hosszabb lélegzetű beszélgetésre.
— Muzsikuscsaládba születtem, körülöttem mindenki zenélt — kezdte „curriculum vitae”-jét Claudio Abbado —: apám hegedült, anyám és a bátyám zongorázott.
Mi volt első karmesterélménye?
— Arra emlékszem, amikor hétéves koromban a szüleim elvittek a Scalába; Antonio Guarnieri vezényelt, és nagyon megragadott az, hogy e kiváló karmester egész apró mozdulatokkal milyen csodálatosan dirigálta Debussy Nocturne-jét. Még aznap este beírtam a naplómba: én is szeretném vezényelni ezt a darabot, én is karmester akarok lenni.
Sikerült — ez a vágya teljesült.
— A családunkban szerencsére mindenki azt csinálja, amit szeret — tehát a hobbinkból élünk meg, a hobbink a munkánk. Az öcsém szintén hat-hét éves korában határozta el, hogy építész lesz; a bátyám karmester a milánói konzervatóriumban, a nővérem pedig a Ricordi Kiadó igazgatója.
Hogyan kezdődött az ön karmesteri pályafutása?
— Amikor befejeztem Bécsben a karmesterképzőt Swarowskynál az Akadémián, Sienába mentem tanulni Zubin Mehtával együtt, majd a Kusszevicki- díj után Triesztben vezényeltem az első hangversenyeket, operákat. 1963-ban pedig megnyertem New Yorkban a Mitropoulos- versenyt, és ezután már minden sokkal könnyebben ment: a legnagyobb zenekarokat vezényelhettem.
Azóta sok országot bejárt, megismerte a világot — s a világ is megismerte önt.
— Két állandó zenekarom van: a Londoni Szimfonikusok és a Scala. Ezenkívül a Bécsi Filharmonikusokat szoktam vezényelni — általában a Bécsi Fesztivál nyitóhangversenyén, vagy Salzburgban, vagy lemezfelvételeket készítek velük. S éppen most ajánlották föl a Chicagói zenekar zenei igazgatói tisztét; nagyon örülök neki, de nem tudom, lesz-e elég időm rá.
Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, mennyire szívügyének tekinti az Európai Közösség Ifjúzenekarát. Hogyan, és mikor jött létre ez a fiatal nemzetközi zenekar?
— Kamarazenét, kamarazenélést tanítottam a fiataloknak a pármai konzervatóriumban — mindenekelőtt azt, hogyan kell együtt játszani. Sokat dolgoztam fiatalokkal Chicagóban, Philadelphiában is — aztán meghívtak a Nemzetközi Fiatal Zenekarok Fesztiváljára. Akkor jutott eszembe, hogy alakítani kellene egy együttest az európai fiatalokból; az Európai Közösség parlamentje támogatta a javaslatomat — így született meg négy évvel ezelőtt ez a fiatal zenekar; s most arra gondolok, milyen jó volna kiszélesíteni például magyar fiatalokkal is.
Ön szerint ki a jó muzsikus?
— Aki arra törekszik, hogy minél mélyebben megismerje a partitúrát, s ezáltal mindig föl tud fedezni benne valami újat; szerintem egy partitúra megismerésének nincs határa.
És ki a jó karmester?
— A jó karmesternek tudnia kell legalább egy hangszeren játszani, lehetőség szerint zongorán, hogy jól és könnyen igazodjék el a partitúrában; de ismernie kell egy kissé valamennyi hangszert, technikai okokból, ugyancsak a partitúrában való tájékozódás miatt. Ez a legfontosabb: a partitúra mély és átfogó ismerete; s akkor már az sem lényeges, hogy a karmester emelgeti-e a fejét vagy sem, hogy kis vagy nagy mozdulatokkal dirigál-e, hanem hogy megértesse a zenekarral (végül is a közönséggel), mi a kívánsága, milyen a zenei felfogása.
Önnek nagyon jó a kapcsolata a munkatársaival, elképzelhetetlen, hogy veszekszik vagy kiabál.
— Valóban nagyon ritkán, de azért előfordul. Például ha túl kell kiabálnom az együttest, mert sokan vannak együtt — zenekar, kórus, szólisták —, s nekem egységet kell teremtenem. Általában nagyon jó a kapcsolatom mindenkivel, és sokukkal igazi jó barátok vagyunk, nemcsak munkatársak.
Egy-egy operára való felkészüléskor világhírű rendezőkkel dolgozik együtt; bizonyára vannak vitáik is olykor-olykor...
— Viták mindig vannak, természetesen, de ezek a zenét szolgálják; a jobb előadás érdekében vitatkozunk, semmiből sem csinálunk presztízskérdést. A rendezőkkel (Strehler, Ronconi, Ljubimov) már sokszor hónapokkal, esetleg évekkel a bemutató előtt elkezdjük a közös munkát.
Min szokott a karmester vitatkozni a rendezőkkel?
— Verdi Simon Boccanegra című operáját Strehlerrel állítottuk színpadra, s akkor sokat vitatkoztunk; ő az első változatot szerette volna előadni, én pedig ragaszkodtam a másodikhoz, azzal a mély meggyőződéssel, hogy ez az igazi. Verdi levelei is ezt igazolják. A nagy zeneköltő, gyakran több változatban készítette el operáit, addig csiszolt, simított rajtuk, míg megesett, hogy csak a negyedikkel volt megelégedve (például a Don Carlos) — s ezek lettek végül is a remekművek. Tehát egyrészt azon vitatkoztunk, hogy melyik változat menjen; aztán ott, ahol Gebriele és Amelia találkozik, a kottában szerepel egy korona; Strehler azért óriási jelenetet tervezett ide, hosszú ölelést, míg végül sikerült meggyőznöm arról, hogy itt ennyit nem időzhetünk, az a korona csak a zenei hangzásra vonatkozik, és nem a jelenetre. De megtörténik az ellenkezője is, vagyis hogy én mondok le az elképzelésemről a rendező javára, illetve, mint már említettem, az előadás javára. Strehler az opera végén, Simon halálakor nagy mozgásokat szervezett: ahogy Simon búcsúzik a nemesektől, elindul, és a szegényeknél fejezi be a búcsút, majd a hajóra megy meghalni. Mindez igen gyönyörű volt és szuggesztív, és nagyon is indokolt. Tehát megkerestem az ehhez megfelelő tempót, hogy Cappuccilli, az opera címszereplője elvégezhesse mindezeket a mozgásokat.
Mitől függ a karmesterek saját stílusa?
— Minden emberre, így a karmesterekre is nagyon jellemző a személyiségük. Ez a személyiség rányomja a bélyegét minden cselekedetünkre; természetesen a vezénylési stílusunkat is meghatározza, Furtwängler például mindenki mástól elkülöníthetően, csakis rá jellemző módon vezényelte a romantikusokat. Az ő zenei mondatainak hatalmas feszültségük volt, és mindig indokoltan, értelemszerűen. Még akkor is, ha sokan felrótták neki, hogy túl lassú; pedig nem volt lassú, csak hihetetlenül mély értelmet adott a zenének. Toscaninival pedig olyan előadásokat
hallhatunk, amelyekben a zenekar csodálatosan együtt van, érezni lehet a nagy karmester hatalmas meggyőző erejét, hogy úgy alakítja a zenekart, ahogy senki más. Talán a legnagyobb karmester volt a világon.
Tehát nem a tempó és a metronóm határozza meg a zenei előadás értékét.
— A tempónak csak relatív értéke van, mint Furtwänglerrel kapcsolatban említettem. Van olyan Trisztán-előadás, amely egy félórával tovább tart, és van olyan is, amely ugyanennyivel előbb fejeződik be — s mindkettőt elfogadhatom. Ha van értelme, jelentése a gyorsabb illetve lassúbb tempónak, akkor jószerivel mindegy, mennyire tér el a megszokott gyakorlattól: nem lehet és nem szabad stopperral mérni a zene szépségét és értékét.
Ön szerint melyek a jó zenekar kritériumai?
— Nagyszerű, kiváló muzsikusok a tagjai; az erős, jó fegyelem és a repertoár kitűnő ismerete jellemzi a világ legjobb zenekarait.
Hogyan alakítja a közönség jelenléte egy-egy hangverseny, illetve operaelőadás légkörét, sikerét?
— Nagyon-nagyon fontos, sokat segít a közönség. Ha érzi az ember, hogy a hallgatóság figyel, olyan elektromos feszültség, forróság árad szét, amely inspirál, s amelytől másképp játszunk aznap, mint egész addigi muzsikusi életünkben.
Mit tapasztalt a világ különböző pontjain: a közönség megnyugvást vagy izgalmakat vár a zenétől?
— Mostanában szinte mindenütt nagy Mahler-divat van, elsősorban a fiatalok körében. Azt hiszem, ez jól tükrözi azt a kínzó szorongást, amely korunkra oly igen jellemző. A halál fokozott érzete s az élet örömeinek tisztelete: ez az a kettősség, amelyet a mai ember Mahler zenéjéből a saját tapasztalataira kivetít, s amellyel azonosul.
Ön milyen zenét szeret?
— A szép és jó zenét; amelynek értelme, jelentése van; amely ad és mond nekem valamit, bármely korból való.
Mit üzen a fiatal karmestereknek?
— Tanuljanak sokat; törekedjenek arra, hogy minél többet megismerjenek a világból. Az alapos tudással előbb-utóbb minden zenekart meg lehet nyerni.
Sohasem próbált zenét írni?
— De igen: tíz évig tanultam zeneszerzést, írtam is különböző dolgokat; de rádöbbentem, hogy döntenem kell, mert csak egyvalamire tudok megbízhatóan összpontosítani. Van, aki képes, egyszerre többfélére is, én viszont inkább csak egy mellett maradok: mégpedig első szenvedélyem, a karmesteri pálca mellett.
Nem bánja néha, hogy nem lett zeneszerző?
— De igen, időnként. Ám amíg szenvedéllyel csinálhatom azt, amit szeretek, érdemes élnem.
/Kiskalmár Éva/
|
152 Búbánat |
| 2018-12-11 11:36:14 |
2018.12.11 19:35 - 22:05 Bartók Rádió
Franz Schubert: Fierrabbas
Háromfelvonásos opera
Szövegét Josef Kupelwieser írta
Vez.: Claudio Abbado
Km.: Arnold Schönberg Kórus és az Európa Kamarazenekar
Szereposztás:
Károly király - Robert Holl (basszbariton),
Emma, Károly király lánya - Karita Mattila (szoprán),
Roland - Thomas Hampson (bariton),
Ogier - Peter Svesnsson (tenor),
Boland, mór herceg - Polgár László (basszus),
Fierrabras, Boland fia - Josef Protschka (tenor),
Florinda, Boland lánya - Cheryl Studer (szoprán),
Maragond - Brigitte Balleys (mezzoszoprán),
Brutamonte - Hartmut Welker (basszbariton),
Olivier - Jörg Schluckebier (próza),
Burgundi Gui - Rainer Brandstetter (bariton),
Normandiai Richárd - Claus Kühbacher (próza)
,Gérard von Mondidur - Michael Weber (próza),
Eginhard lovag - Robert Gambill (tenor),
Fiatalasszony Emma kíséretéből - Brigitte Pinter (mezzoszoprán)
|
150 Búbánat |
| 2018-08-02 10:41:07 |
A Bartók Rádió mai műsorán szerepel
12:36 - 14.05 Hangversenykülönlegességek
Claudio Abbado 85
VIII/5. rész
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Johannes Brahms-hangversenye
Vezényel: Claudio Abbado
Km.: Dino Ciani (zongora)
1. d-moll zongoraverseny,
2. I. szimfónia
(Zeneakadémia Nagyterem, 1968. március 23.)
(Köv. rész: jövő csütörtök, 13.54)
|
149 Búbánat |
| 2018-07-26 11:42:30 |
A Bartók Rádió mai műsorán, 12:36 - 13.55:
Claudio Abbado 85
VIII/4. rész
A Gustav Mahler Ifjúsági Szimfonikus Zenekar hangversenye
Vez.: Claudio Abbado
1. Bartók Béla: A csodálatos mandarin - szvit,
2. Gustav Mahler: I. szimfónia,
ráadás Johannes Brahms: VI. magyar tánc,
(Budapest Kongreszusi Központ, 1987. május 5.)
|
148 Búbánat |
| 2018-06-28 10:55:10 |
Bartók Rádió, ma 12:36 – 14:19
Claudio Abbado vezényel - VIII/1. rész
A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye
Km.: Sass Sylvia (szoprán)
1. Gustav Mahler: IV. szimfónia (km.: Sass)
2. Pjotr Csajkovszkij: V. szimfónia
(Zeneakadémia Nagyterem, 1977. május 11.)
(Köv. rész: július 12., 12.36)
|
147 Búbánat |
| 2018-06-26 11:44:46 |

(A kép forrása: Café Momus - "A nap képe" rovat)
Áthoztam ide Ardelao fórumtársunk által bemásolt cikket - A nap képe topicból - itt is jó helyen van!
CLAUDIO ABBADO
(1933. június 26. – 2014. január 20.)
E m l é k é r e :
Nem mindennapi zenei élményben volt részük azoknak, akik ott lehettek az Európai Ifjúsági Zenekar bratislavai hangversenyén, melyet korunk egyik élenjáró karmestere Claudio Abbado vezényelt. A műsoron egyetlen mű: Gustav Mahler utolsó befejezett alkotása, a IX. szimfónia szerepelt. Napjaink Mahler-reneszánsza ellenére ez a hangulatilag rendkívül összetett és formabontó szimfónia aránylag ritkán hangzik el a koncerteken. A mű alapgondolata a sötét halálsejtelem, búcsúzás a világtól, melyet közben nyers humor és keserű irónia vált fel.
A Mahler-mű nehéz feladat elé állítja a zenekarokat s ezért szinte hihetetlen az a technikai tökéletesség, az a hangszín- és kifejezésbeli árnyaló-készség, amit a 14—23 éves fiatalokból álló, nagy-létszámú zenekar bemutatott. Nem kétséges: abban hogy a muzsikusok a szakmai tudás ilyen fokáig jutottak el és közben nem vesztették el a játék spontán örömét — nagy része van Claudio Abbado rendkívüli egyéniségének. Abbado mindenekelőtt a hangzáskép áttetsző tisztaságára, az egyes hangulati elemek érzékletességére törekedett. Sokáig tartó élményt jelent a közönség számára például a záró-rész csöndes átszellemültsége, mely a zenekar és Abbado tolmácsolásában megrázóbban hatott bármiféle érzelmi kitörésnél.
A 140 tagú Európai Ifjúsági Zenekar 1976 óta szerepel és Abbado kezdettől a művészeti vezetője. A tagság természetesen cserélődik s az újakat évente pályázat alapján választják ki az európai országok tehetséges muzsikusaiból, konzervatóriumi vagy zenei főiskolai hallgatókból. A mostani zenekarban öt csehszlovákiai fiatal is játszik. Nem hirtelen összeboronált együttesről van tehát szó — az egyes zenei produkciókat hosszú és szigorú próbák előzik meg. Abbado ugyanis nagyon igényes, ám a dicsérettel sem fukarkodik. Szinte csodálatos, hogy sokoldalú elfoglaltsága mellett — a milánói La Scala művészeti vezetője, a Londoni Szimfonikusok vezető karmestere volt, állandó vendég karmestere a Chicagói Szimfonikus Zenekarnak és most szeptembertől átveszi Lorin Maazel örökét: a Bécsi Állami Opera művészeti vezetője lesz — időt tudott szakítani a fiatal zenészekkel való intenzív foglalkozásra.
Az eredmény: az Európai Ifjúsági Zenekar játéka, a hangversenyeken aratott óriási közönségsiker — teljes mértékben igazolja Claudio Abbado szándékának helyességét, azt, hogy a szakmai fejlődés mellett egy ilyen összetételű zenekar a nemzetek közötti megértést is szolgálja.
Delmár Gábor
A HÉT, 1986.VIII.29.
|
146 Búbánat • előzmény145 |
| 2018-01-21 10:14:58 |
Claudio Abbado emlékére, felvételeivel folytatódik a Classica csatorna tematikus programja a mai napon:
21.01.2018 | 12:00
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 1 IN C MAJOR, OP. 21
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
Conductor:
Claudio Abbado
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
21.01.2018 | 12:35
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 2 IN D MAJOR, OP. 36
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 13:15
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 3 IN E FLAT MAJOR, OP. 55 "EROICA"
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 14:10
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 4 IN B FLAT MAJOR, OP. 60
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 14:50
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 5 IN C MINOR, OP. 67
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 15:35
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 6 IN F MAJOR, OP. 68 "PASTORAL"
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 16:20
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 7 IN A MAJOR, OP. 92
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 17:05
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 8 (ABBADO)
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome, 2001
21.01.2018 | 17:40
EUROPEAN CONCERT FROM STOCKHOLM, 1998
Wagner - Tchaikovsky - Debussy – Verdi
- Wagner: Overture to "The Flying Dutchman" - Tchaikovsky: The Tempest, Symphonic Fantasia after Shakespeare, Op. 18 - Debussy: Trois Nocturnes
- Verdi: Quattro pezzi sacri.
Conductor:
Claudio Abbado
Chorus:
Schwedischer Rundfunkchor
Eric Ericson Chamber Choir
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
21.01.2018 | 19:30
BACH, BRANDENBURG CONCERTO NO. 5 IN D MAJOR, BWV 1050
From the Teatro Municipale Valli, Reggio Emilia, 2007
Duration:
00:21:09
Conductor:
Claudio Abbado
Orchestra Mozart
Ismátlések 20.00 órától a Classica csatornán.
|
145 Búbánat |
| 2018-01-20 10:30:36 |
Ma négy éve hunyt el Claudio Abbado (Milánó, 1933. június 26. – Bologna, 2014. január 20.) olasz karmester, zongoraművész.

Berliner Philharmoniker - 1989
Claudio Abbado emlékére a Classica csatorna tematikus programmal jelentkezik:
20.01.2018 | 11:15
BEETHOVEN: SYMPHONY NO. 6 IN F MAJOR, OP. 68 "PASTORAL"
From the Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Rome (2001)
Duration:
00:43:55
Conductor:Claudio Abbado
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
20.01.2018 | 12:00
ism.: 20.01.2018 | 20:00
GALA FROM BERLIN - SONGS OF LOVE AND DESIRE
From the Berliner Philharmonie (1998)
Conductor: Claudio Abbado
Soloist:
Mirella Freni (Sopran)
Christine Schäfer (Sopran)
Marcelo Álvarez (Tenor)
Simon Keenlyside (Bariton)
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
20.01.2018 | 13:30
ism.: 20.01.2018 | 21:30
CLAUDIO ABBADO CONDUCTS MAHLER AND SCHÖNBERG
From the Vienna Musikverein (2006)
Conductor: Claudio Abbado
Soloist:
Juliane Banse (Sopran)
Orchestra:
Gustav Mahler Youth Orchestra
20.01.2018 | 15:15
ism.: 20.01.2018 | 23:15
VERDI GALA FROM BERLIN
Recording of the 2000 New Year's Eve Concert at the Philharmonie in Berlin.
Celebrating the 100th anniversary of Giuseppe Verdi's death, the Berliner Philharmoniker under the direction of maestro Claudio Abbado perform highlights from "Un Ballo in Maschera", "Don Carlos", "Rigoletto", "La Traviata" and "Falstaff".
Duration:
01:25:21
Conductor:Claudio Abbado
Soloist:
Elizabeth Futral (Sopran)
Carmela Remigio (Sopran)
Andrea Rost (Sopran)
Stella Doufexis (Sopran)
Larissa Diadkowa (Mezzosopran)
Enrico Facini (Tenor)
Massimo Giordano (Tenor)
Anthony Mee (Tenor)
Ramón Vargas (Tenor)
Lucio Gallo (Bariton)
Anatoli Kotscherga (Bass)
Alan Titus (Bass)
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
(2000)
20.01.2018 | 16:45
CLAUDIO ABBADO CONDUCTS STRAUSS AND WAGNER
Four Last Songs - Tristan and Isolde, Act II
Richard Strauss: Vier letzte Lieder (Four Last Songs); Renée Fleming, soprano.
Richard Wagner: Tristan und Isolde, Act II;
The Opening Concert of the 2004 Lucerne Festival was acclaimed as one the greatest performances of Act II of "Tristan".
Duration:
01:51:03
Conductor:Claudio Abbado
Soloist:
Renée Fleming (Sopran)
Violeta Urmana (Isolde)
John Treleaven (Tristan)
Mihoko Fujimura (Brangäne)
René Pape (König Marke)
Peter Brechbuehler (Kurwenal)
Ralf Lukas (Melot)
Orchestra:
Lucerne Festival Orchestra
(2004)
20.01.2018 | 18:40
BRAHMS: A GERMAN REQUIEM
Duration:
01:19:46
Conductor: Claudio Abbado
Soloist:
Bryn Terfel (Bariton)
Barbara Bonney (Sopran)
Chorus:
Eric Ericson Chamber Choir
Schwedischer Rundfunkchor
Orchestra:
Berliner Philharmoniker
(1997)
|
144 Búbánat |
| 2017-12-01 09:48:58 |
A Bartók Rádió sugározza ma kora délután
12.36 – 14.10
A Londoni Szimfonikus Zenekar hangversenye az Erkel Színházban - az 1977. május 13-i koncert hangfelvétele
Vezényel: Claudio Abbado
1. Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára
2. Sztravinszkij: Tűzmadár – szvit
3. Beethoven: VII. szimfónia
ráadások:
a) Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Előjáték
b) Prokofjev: Rómeó és Júlia – balettszvit
|
143 Búbánat |
| 2017-11-02 12:16:43 |
Ma éjjel az M3 csatorna sugározza:
2017. november 2. csütörtök 23:20 - 01:10
Verdi: Requiem
A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
(90 perc)
Rendezte: Apró Attila
|
141 Alvaro |
| 2017-06-27 09:33:02 |
vagy én értelmezem félre, amit a szerző "modern zene " alatt ért... |
140 Alvaro |
| 2017-06-27 09:29:52 |
Nem hinném, hogy Abbado Mehtának köszönhette a karrierjét. De tény, hogy mindketten Bécsben tanultak és Hans Swarowsky osztályában életre szóló barátságot kötöttek. Karajan nem a Bécsi Szimfonikusok, hanem a Filharmonikusok vezénylésére hívhatta meg esetleg, bár inkább maguk a Filharmonikusok szokták meghívni, kivel szeretnének dolgozni. Alapvető tévedés, hogy a modern zenéért nem lelkesedett. Gondoljunk csak a bécsi igazgatósága alatt bemutatott Wozzeck és Lulu produkciókra, valamint a Wien Modern lemezre, amelyen Ligeti, Nono, Boulez, Rihm műveit vezényli a Bécsi Filharmonikusok élén. Saját bevallása szerint is fontosnak tartotta a XX. századi alkotásokat. Lehet vitatkozni arról is, vajon Karajan tényleg a nácik leghűségesebb karmestere volt - e....
|
138 Búbánat |
| 2017-01-15 10:26:37 |
Bartók Rádió mai műsorán szerepel
22.00 – 23.00 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje
Claudio Abbado vezényel
1. Anton Webern: Passacaglia Op. 1. (1908) (Bécsi Filharmonikus Zenekar)
2. Ligeti György: Kettősverseny (1972) (Jacques Zoon - fuvola, Douglas Boyd - oboa, Európa Kamarazenekar)
3. Salvatore Sciarrino: Önarckép (1982) (Európa Kamarazenekar)
4. Karlheinz Stockhausen: Gruppen (1955-1957) (Berlini Filharmonikus Zenekar, vez. Friedrich Goldman, Marcus Creed)
A mikrofonnál: Varga János
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
|
137 Búbánat |
| 2017-01-12 11:59:29 |
Miklósa Erika Abbadóról:
Beszélgetés Miklósa Erikával
Forrás: faymiklos.blog.hu/2017/1/
* Egy énekes mit tud tanulni egy karmestertől?
* Rengeteget. Nézzük akkor Abbadót. A legfontosabb az alázat. Előtte volt tapasztalatom Riccardo Mutival, aki úgy hatszáz méterről odaintett, hogy „ungherese, vieni”. Azt hittem nem jegyezte meg a nevemet, de most nyáron találkoztam vele Ravennában, mondtam neki, hogy biztos nem emlékszik rám, ő meg azt mondta, hogy Erika. Szóval tudta. De sose szólított Erikának.
* Ez egy módszer, frászban tartani az énekeseket. Abbado nem ilyen volt, gondolom.
* Addig is meglehetősen jó karmesterekkel dolgozhattam, de ő teljesen más dimenzió volt. Folytak ki az ujjai közül a hangjegyek, a zene, a tudás, a műveltség.
* Hogy tudod ezt tovább vinni?
* Ezt sehogy. Talán úgy, hogy bennem van. Én már a betegsége után találkoztam vele, és ez biztos sokat változtatott rajta. Nem volt érinthetetlen, mégis éreztük, hogy hol a határ, amit nem szabad átlépnünk. Közben velünk ebédelt, vacsorázott, sétált, bohóckodott. Emberien tudott viselkedni, és észre sem vetted, hogy közben átadta a tudását. Megcsináltad rögtön amit kért, mert úgy kérte. Vagy mondott egy koloratúra megoldást, ami addig eszembe sem jutott. Azt gondoltam róla, hogy egy isten, aztán rájöttem, hogy nem isten, de pont az a jó benne.
|
136 Búbánat |
| 2016-05-23 10:21:30 |
A Classica csatornán láthatjuk ma délután és este is:
ROSSINI: IL BARBIERE DI SIVIGLIA
Die schönsten Opernfilme
23.05.2016 13:00
LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:21:08
DIRIGENT: Claudio Abbado
INSZENIERUNG: Jean-Pierre Ponnelle
BÜHNENBILD: Jean-Pierre Ponnelle
KOSTÜME: Jean-Pierre Ponnelle
SOLIST GESANG:
Hermann Prey (Figaro)
Teresa Berganza (Rosina)
Luigi Alva (Graf Almaviva)
Enzo Dara (Doktor Bartolo)
Paolo Montarsolo (Basilio)
Stefania Malagu (Berta)
Karl Schaidler (Ein Notar)
Luigi Roni (Offizier)
Hans Kraemmer (Ambrogio)
Renato Cesari (Fiorello)
Chor des Teatro alla Scala
Orchester des Teatro alla Scala
D, 1972
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:
23.05., 20:00
24.05., 03:00
|
135 Búbánat |
| 2016-05-09 11:53:12 |
Délután 13 és este 20 órától láthatjuk a Classica csatornán Rossini remekművének operafilmre adaptálását:
ROSSINI: LA CENERENTOLA (HAMUPIPŐKE)
Die schönsten Opernfilme
09.05.2016 13:00
LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:30:51
DIRIGENT: Claudio Abbado
INSZENIERUNG: Jean-Pierre Ponnelle
BÜHNENBILD: Jean-Pierre Ponnelle
KOSTÜME: Jean-Pierre Ponnelle
SOLIST GESANG:
Frederica von Stade (Cenerentola)
Francisco Araiza (Don Ramiro)
Margherita Guglielmi (Clorinda)
Laura Zannini (Tisbe)
Claudio Desderi (Dandini)
Paolo Montarsolo (Don Magnifico)
Paul Plishka (Alidoro)
Chor des Teatro alla Scala
Orchester des Teatro alla Scala
BILDREGIE: Jean-Pierre Ponnelle
D, 1981
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:
09.05., 20:00
10.05., 03:00
|
134 lujza • előzmény133 |
| 2016-01-03 02:08:03 |
Mennyivel jobb volt, mint a 31-én sugárzott Rattle gála! |
133 Búbánat |
| 2016-01-02 10:58:44 |
A Classica csatorna sugározza délután:
GALA AUS BERLIN - SONGS OF LOVE AND DESIRE
Aus der Berliner Philharmonie
02.01.2016 13:15
Länge des Programms: 01:29:10
Dirigent: Claudio Abbado
Solist Gesang:
Mirella Freni (Sopran)
Christine Schäfer (Sopran)
Marcelo Álvarez (Tenor)
Simon Keenlyside (Bariton)
Orchester:
Berliner Philharmoniker
D, 1998
Nächste Ausstrahlungen:
02.01., 21:15
03.01., 04:15
Liebe und Sehnsucht lautete das Motto des traditionellen Silvesterkonzerts der Berliner Philharmoniker 1998:
Wolfgang Amadeus Mozart, Le nozze di Figaro: Ouvertüre; "Deh vieni, non tardar, o gioia bella" (Christine Schäfer) - Don Giovanni: "Deh, vieni alla finestra" (Simon Keenlyside) - Die Zauberflöte: "Bei Männern, welche Liebe fühlen" (Christine Schäfer, Simon Keenlyside) - Don Giovanni: "Fin ch’han dal vino" (Simon Keenlyside); "Là ci darem la mano" (Christine Schäfer, Simon Keenlyside).
Georges Bizet, L'Arlésienne-Suite: Carillon - Farandole
Gioachino Rossini, La gazza ladra: Ouvertüre
Giuseppe Verdi, Rigoletto: "È il sol dell’anima ... Force mio padre ... Addio" (Christine Schäfer, Marcelo Álvarez) - "Caro nome che il mio cor" (Christine Schäfer) - "La donna è mobile" (Marcelo Álvarez) - Un ballo in maschera: Eri tu che macchiavi quell'anima (Simon Keenlyside)
Hector Berlioz, Le Carnaval romain
Peter Tschaikowsky, Eugen Onegin: Polonaise - Briefszene der Tatjana (Mirella Freni)
Giuseppe Verdi, La Traviata: "Libiamo ne' lieti calici".
|
132 Búbánat • előzmény129 |
| 2015-09-05 11:09:28 |
Ma újból meghallgathatjuk a Bartók Rádióban:
13.38 – 14.30 Mozart: Requiem
|
130 tiberio • előzmény127 |
| 2015-08-25 20:32:15 |
Abbado számomra mindíg a szép EMBER volt. ( Kicsit hezitáltam, hogy a szépet szedjem-e nagy betűvel. Az is, úgy is igaz lenne. ) Halálfejnek is szépnek láttam, úgyis szerettem! Mindegy volt, csak muzsikáljon! |
129 Búbánat |
| 2015-08-24 11:49:26 |
A Bartók Rádió esti műsorán szerepel
21.08-22.00 Mozart: Requiem
Salzburgi Dóm, 1999. júliu
Karita Mattila - szoprán
Sara Mingardo - mezzoszoprán
Michael Schade - tenor
Bryn Terfel – basszus
A Svéd Rádió Énekkara,
A Berlini Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Claudio Abbado
(Ism.: szeptember 5., 13.38)
|
127 lujza • előzmény126 |
| 2015-06-27 02:17:00 |
Megrendítő látni ezt a szenvedő arcot, aki ilyen csodára képes. |
126 Búbánat |
| 2015-06-26 12:18:13 |
Ardelao fórumtársam A nap képe topicba belinkelte, de legyen itt is meg:
In memoriam Claudio Abbado (1933-2014)
In remembrance of Claudio Abbado, the "Lacrimosa" from Wolfgang Amadeus Mozart's "Requiem" as it was performed by the Lucerne Festival Orchestra under his baton at the Lucerne Festival in 2012.
|
125 lujza |
| 2015-01-20 00:49:20 |
Abbado halálának évfordulóján a Classica tv az egész következő hétvégét a maestro felvételeinek szenteli, sőt, már hét közben is gyakrabban szerepel. |
124 Búbánat |
| 2015-01-08 11:55:27 |
Bartók Rádióban ma déltől hallgatható:
12.05 Hangversenykülönlegességek
12.05 – 13.10 Claudio Abbado utolsó hangversenye
Bruckner: IX. szimfónia
Km. a Luzerni Fesztivál Zenekara
Luzerni Concert Hall, 2013. augusztus 26.
|
123 Búbánat |
| 2014-03-27 11:17:29 |
Ma délben a Bartók Rádióban
12.05 Hangversenykülönlegességek
12.05 – 13.34 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből - V. (befejező) rész
Verdi: Requiem
Shirley Verrett
Lucia Valentini Ferrari
Gulyás Dénes
Paul Plishka - ének,
Milánói Scala Ének- és Zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
(Erkel Színház, 1981. június 15.)
|
122 Búbánat |
| 2014-03-20 10:05:41 |
Ma délben a Bartók Rádióban
12.05 Hangversenykülönlegességek
12.05 – 13.29 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből V/4. rész
Mahler: IX. szimfónia
Európai Ifjúsági Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Claudio Abbado
Budapest Kongresszusi Központ, 1986. július 30.
Hangmérnök: Mosó Endre
Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Szerkesztő: Veisz Gábor
Befejező rész: jövő csütörtök, 12.05
|
121 Petyus • előzmény120 |
| 2014-03-13 14:15:51 |
Úgy tudom, díszdobozban jelentek meg Verdi-operák Abbadóval. |
120 Búbánat |
| 2014-03-13 11:19:25 |
Ma délben a Bartók Rádióban
12.05 Hangversenykülönlegességek
12.05 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből V/3. rész
A Londoni Szimfonikus Zenekar játszik
Vezényel Claudio Abbado
1. Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára
2. Sztravinszkij: A tűzmadár – szvit
3. Beethoven: VII. szimfónia
Ráadás:
a) Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Előjáték
b) Prokofjev: Rómeó és Júlia - balett – részletek
Erkel Színház, 1977. május 13.
(V/4. rész: jövő csütörtök, 12.05)
|
119 Búbánat |
| 2014-03-05 21:38:17 |
Holnap délben a Bartók Rádióban
12.05 Hangversenykülönlegességek
12.05 – 13.39 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből -V/2. rész
A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye
Vezényel Claudio Abbado
1. Berg: Három zenekari darab Op. 6,
2. Wagner: Trisztán és Izolda - Előjáték és Izolda szerelmi halála,
3. Beethoven: III. (Eroica) szimfónia
(Erkel Színház, 1969. szeptember 30.)
(V/3. rész: jövő csütörtök, 12.05)
|
118 Búbánat |
| 2014-02-27 12:53:37 |
A Bartók Rádió ma déltől sugározza
12.05 Hangversenykülönlegességek
12.05 – 13.35 Claudio Abbado magyarországi hangversenyeiből (V/1.rész)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Brahms-hangversenye
Vezényel: Claudio Abbado
Km. Dino Ciani - zongora
1. d-moll zongoraverseny (Ciani)
2. I. szimfónia
(Zeneakadémia Nagyterem, 1968. március 23.)
(V/2. rész: jövő csütörtök, 12.05)
|
117 Búbánat • előzmény112 |
| 2014-02-22 16:23:02 |
El ne felejtsük! Az M1 csatornán éjjel 0.20 - 1.55 óra között Verdi Requiemjének közvetítését láthatjuk az Erkel Színházból - Abbadóval az élen! (1981)
Km. a Milánói Scala énekkara és zenekara, a szólista-kvartett: Verrett, Obrazcova, Kelen, Ghiaurov. |
115 Búbánat |
| 2014-02-09 10:17:48 |
A Mezzo csatornán ma 13.30-tól Abbado Mahler II. szimfóniáját dirigálja
Mahler - Symphony No. 2 "Resurrection" / Claudio Abbado, Eteri Gvazava, Anna Larsson, Orfeon Donostiarra, Lucerne Festival Orchestra (2005) |
114 lujza • előzmény112 |
| 2014-02-09 01:12:53 |
Hurráá!!!
Ha mindig így történne, akkor igazán sok szép zenei felvétel menne a magyar tv-ben. |
113 Spangel Péter • előzmény112 |
| 2014-02-08 16:45:49 |
Szuper! Érdemes volt! Talán máskor is sikerrel járhatunk emlékezetes előadások felidézésével, csak ne haláleset miatt... |
112 Búbánat • előzmény81 |
| 2014-02-08 15:03:27 |
A közös óhaj meghallgatást nyert: a televízió M1 csatornája 2014. február 22-én éjjel, pontosabban már 23-án, 0.20 - 1.55 óra között leadja Abbadó és a Milanói Scala együttesének Erkel Színházbeli Verdi-Requiem koncertje televíziós felvételét!!!
Claudio Abbado 1933 - 2014
Verdi: Requiem
Erkel Színház, 1981. június 16.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Vezényel: Claudio Abbadó
(90 perc) |
111 Heiner Lajos |
| 2014-01-30 10:39:27 |
A www.medici.tv ma és holnap még ingyenesen biztosítja Abbado luzerni Mahler Kilencedikjének megtekintését. |
110 -zéta- |
| 2014-01-30 10:30:47 |
Fotógaléria Abbado búcsúztatásáról (jobbra fönt lehet lapozni).... ITT |
108 Búbánat • előzmény107 |
| 2014-01-28 11:24:34 |
Lehel Györgynek valóban óriási érdemei voltak a Rádiózenekar élén eltöltött időszaka alatt! DE az Operaházban is többször dirigált: pld. nevéhez fűződik az 1983-as Pillangókisasszony emlékezetes felújítása. A Denevért is többször dirigálta ott. |
107 lujza |
| 2014-01-28 03:11:42 |
Köszönöm az információkat! Sajnos akkortájt még nem nagyon jártam koncertekre, de azt tudom, hogy a Rádiózenekar Lehel György idejében volt olyan jó, mint az ÁHZ. |
104 -zéta- • előzmény103 |
| 2014-01-27 13:31:02 |
Kobzos Barátunk ott volt...:-)
De Abbado ama bizonyos Verdi Requiemig volt még jó párszor. Mindjárt a bemutatkozó Brahms-est után az ÁHZ-vel két alkalommal egymás után, Mahler II. szimfóniát és egy vegyes estet 1969-ben... (Trisztán-előjáték és Izolda szerelmi halála, Berg: Három zkari darab, Beethoven: III. szimf.) |
102 kugli • előzmény99 |
| 2014-01-27 11:58:36 |
Mivel nem Pesten lakom, nem voltam jelen. Csak most olvastam én is róla... |
101 Búbánat • előzmény100 |
| 2014-01-27 11:48:01 |
Ugyancsak Boros Attila írja könyvében, hogy 1973 nyarán Abbado a Rádiózenekart "vitte" turnézni Olaszországba, Reggio Emiliába, ahol kétszer játszottak. Luigi Nono Zongoraversenye és Beethoven III. szimfóniája volt műsoron. |
100 Búbánat • előzmény98 |
| 2014-01-27 11:43:11 |
Erről, az 1968-as Brahms-koncertről írja a következőket Boros Attila a Muzsika és Mikrofon =a Rádiózenekar négy évtizede _ Zeneműkiadó, 1983) című könyvében:
"Nagy várakozás előzte meg az olasz karmester-generáció legtehetségesebb ifjú képviselőjének, Claudio Abbadónak bemutatkozását a Rádiózenekarral. Súlyos és drámai hatású egyéniséget ismert meg benne a zenekar, olyant, akivel nagyon jó együttmuzsikálni. A koncert közreműködője a később tragikusan elhunyt fiatal Ciani zongoraművész volt. Brahms első szimfóniája és a d-moll zongoraverseny volt műsoron. A próba szünetében a karmester és a zongorista helyet cserélt - mintegy kikapcsolódásként -, Ciani vezényelt, Abbado pedig zongorázott. A zenekar megállapítása szerint mindegyik értette a másik mesterségét is."
A könyvben egy fotón Abbado éppen próbál, vezényel, bajuszosan körszakállasan, hosszú hajjal - fiatalon. |
99 lujza • előzmény98 |
| 2014-01-26 21:54:26 |
Köszönöm! Milyen volt?
Én azt hittem, a Rekviemmel járt először nálunk. |
98 kugli • előzmény97 |
| 2014-01-26 09:31:39 |
Brahms estet dirigált az MRTV zenekar élén ( Tragikus nyitány, d-moll zongoraverseny és I. szimfónia ) |
97 lujza • előzmény95 |
| 2014-01-26 02:08:45 |
Köszi! Jó volt látni fiatalon, kár, hogy nem tudok olaszul! Tényleg: mit csinált 68-ban (szakállasan) Budapesten?
Egyébként vasárnap az Arte-n 17.10-től beszélgetés vele, majd 18.10-től Mozart Requiem. A Mezzo-n pedig 20.30-tól Mahler 2. szimfónia.
Mindig ennyit kellene szerepelnie! |
96 Haandel |
| 2014-01-25 14:51:12 |
In memoriam Claudio Abbado
Claudio Abbado dirigiert Gustav Mahler
26.01.2014 | 10:15-11:55 | 3sat/3sat HD
Programm:
Gustav Mahler: 1. Satz "Adagio" aus der Sinfonie Nr. 10
Gustav Mahler: "Das Lied von der Erde"
Mit Jonas Kaufmann (Tenor) und Anne Sofie von Otter (Mezzosopran)
Orchester: Berliner Philharmoniker
Musikalische Leitung: Claudio Abbado |
94 Búbánat • előzmény92 |
| 2014-01-24 13:21:09 |
Sokan róják le kegyeletüket Abbado ravatalánál
MHO/MTI
- 2014. január 21., kedd
Az olasz kormányfő is fejet hajtott
Százak rótták le kegyeletüket kedden az előző nap 80 éves korában elhunyt Claudio Abbado előtt Bolognában, ahol a világhírű olasz karmester hosszabb ideje élt és dolgozott. A koporsót a karmester lakásából vitték a Piazza Santo Stefanóra, ahol a székesegyház áll. Kísérői között volt Giorgio Napolitano olasz államfő is.
|
93 lujza |
| 2014-01-23 23:35:29 |
A digitális koncerthallban jelenleg ingyen lehet a felvételeit hallgatni! |
92 Búbánat |
| 2014-01-22 23:30:11 |
Így emlékezik Olaszország Abbadóra
MNO, 2014. január 21., kedd 19:24, frissítve: kedd 21:36 , forrás: MTI, szerző: Grund
Az olasz kulturális és politikai élet is megemlékezett a 81. évében elhunyt Claudio Abbado karmesterről.
„Abbadót a bolognai Szent István-bazilikában ravatalozzák fel, tisztelői kedd délután kettőtől egy napon át róhatják le kegyeletüket. Családja bejelentése szerint temetését szűk körben tartják meg. Hamvait talán a szardíniai Algheróban lévő villája kertjében szórják szét.”
„A milanói Scala operaház január 27-én Ludwig van Beethoven Eroica szimfóniájának gyászindulójával búcsúztatja Abbadót. A Scala zenekarát Daniel Barenboim vezényli. „
|
91 Búbánat • előzmény89 |
| 2014-01-22 21:34:49 |
Ezért is jó lenne, ha ezt a második Requiem-előadást hosszú idő után ismét leadná a magyar tévé. Félek, hogy talán már nincs meg, esetleg letörölték... vagy jogdíj-köteles? |
90 kugli |
| 2014-01-22 18:58:38 |
Abbado halálával eggyel csökkent az olyan emberek száma, aki még találkozott Toscaninivel. Illetve ő zongorázott is ( az apja kamarazenekara kísérte ) |
89 takatsa • előzmény74 |
| 2014-01-22 18:08:50 |
Kedves Búbánat! Arra a második előadásra én is emlékszem. Bár csak TV-n láttam, úgy is fantasztikus élmény volt. Akkoriban Obrazcova volt az egyik legkedvesebb operaénekesem, nemcsak a hangjáért, hanem azért a hitért is, ami sugárzott belőle (nem is értem miért utálta őt annyira Richter). Gyaurov is igen meggyőző volt a szerepében - bár ha jól emlékszem egyszer kicsit eltévedt.:) Kelen Péter pedig derekasan helyt állt. És Verrett, az a Libera me, azóta sem hallottam megrendítőbbet. És még egy élmény, amit azt hiszem, csak a TV nézők láthattak: még nem halt el az utolsó akkord, Abbado pálcája a levegőben, látni átszellemült arcát, amikor egy "zeneértő" vadul tapsolni kezdett. Ostorcsapásként suhant át Abbado arcán a fájdalom... |
88 Búbánat • előzmény87 |
| 2014-01-22 10:43:53 |
Lemaradt: a Berg és Schubert dalokat is Fleming énekelte. |
87 Búbánat |
| 2014-01-22 10:41:53 |
Abbado halálának napján, hétfőn este, műsorát megváltoztatta az Unitel Classica TV csatorna és a nagy olasz dirigens 2009-es luzerni koncertjének sugárzásával tisztelgett emléke előtt:
- Alban Berg: Fünf Orchesterlieder nach Ansichtskartentexten von Peter Altenberg op. 4 –
- Franz Schubert: Nacht und Träume D 827 (Orchestrierung: Max Reger), Die Forelle D 550 (Orchestrierung: Benjamin Britten), Gretchen am Spinnrade D 118 (Orchestrierung: Max Reger) –
- Gustav Mahler: Symphonie Nr. 7 e-Moll. Renée Fleming (Sopran), Lucerne Festival Orchestra, Leitung: Claudio Abbado.
Ezt az adást ismét műsorra tűzi a csatorna január 25-én, éjjel 02:00-03:40 óra között.
|
86 lujza • előzmény85 |
| 2014-01-22 00:56:53 |
Mintha megérezte volna, a Mezzo tv múlt hétfőn pont ezt a felvételt adta le. A kamera, eléggé indiszkrét módon, a végsó csend alatt Abbado arcán időzött. Így aztán még megrázóbb volt. |
84 -zéta- • előzmény83 |
| 2014-01-21 21:41:09 |
Az az előadás azóta is kísért. Tavaly Abbado Mahler-lemeze kapcsán is felemlegettem egy cikkben, majd néhány nappal később megkaptam egy ismerősömtől a 2004-es turné római előadásának DVD-jét...
Nem merem gyakran megnézni, nehogy elkopjon... De holnap lesz két üres órám...
|
83 Licht Alberich |
| 2014-01-21 20:13:37 |
Az alábbi sorokat zéta írta két éve egy Dudamel-koncert kritikájában. Számomra is ez a Mahler IX. volt eddig A legfantasztikusabb koncert élmény. Én ezt hallanám szívesen újra a Bartókon. Felvétel biztosan van belőle, már leadták, fel is vettem, de pont az utolsó pár perc pattog valamiért...:-(
"2004. április 4-én a hallgatókkal színültig töltött Zeneakadémián zajlott a Tavaszi Fesztivál zárókoncertje. Műsoron Gustav Mahler utolsó befejezett szimfóniája, a Kilencedik. A mérhetetlenül zsúfolt színpadon a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar, a pulpituson Claudio Abbado állt. Bárki jelenlévővel beszéltem, mindannyian úgy élték meg azt a koncertet, mint én. Mint életünk egyik legfantasztikusabb hangversenyét.
(...)
Az olasz dirigens egészen különleges utolsó tételt vezényelt a fiatalokból álló zenekara élén a Zeneakadémián. A hatalmas hangszeregyüttes egyre csendesebb, visszafogottabb lett, az üveghangokat megszólaltató vonóskar valami ritka, éterien tiszta és transzcendens világot varázsolt elénk, megteremtve a világtól búcsúzó komponista (valós vagy csak általunk képzelt) mítoszát. Az utolsó, nagyon-nagyon halk hangok elhalását azon a hét évvel ezelőtti áprilisi estén csönd követte. Döbbent, elvarázsolt csönd. A zene viszont még mindannyiunkban ott szólt, mintha Mahler még hosszú ütemeket komponált volna a darab végébe. Mintha soha nem akarna vége szakadni. Valaki mérte az időt, két és fél perc telt el így az örökkévalóságból. Évekkel az előadás után értettem csak meg, hogy Mahler nyilván pontosan ilyen előadást képzelt el, de ezt nem merte leírni." |
82 márta |
| 2014-01-21 18:23:59 |
Én az első koncerten voltam, ötszörös helyárért, 50 Ft-ért az utolsó sorban. Azon Verrett, Lucia Valentini-Terrani Gulyás Dénes és Paul Plishka énekelt. A saját tenorjuk Antonio Savastano lett volna, de megbetegedett. Megrázó élmény volt.
Pál Tamás továbbgondolva Abbadót hallgatva az a benyomásom, hogy ott és akkor születik meg bennem ez a zene. Mégiscsak az utolsó NAGY karmester volt.
Jók maradtak, nagyon jók is, de NAGY? |
81 Búbánat • előzmény76 |
| 2014-01-21 13:22:37 |
Kérdésedre nem tudok válaszolni. A televízióban kellene érdeklődni.
Erkel Színház, 1981. június 16.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Claudio Abbadó
Ezen az előadáson magam is ott voltam.
Míg a rádió első koncertet közvetítette, a televízió ezt a másodikat felvette. Jó lenne, ha a TV újra sugározná ezt a felbecsülhetetlen értékű, Verdi- Requiem koncertfelvételét az Erkel Színházból.
Erről a koncertről öt színes kép - köztük Abbadóé is - található Vámos László: A Zene bűvöletében - Fotóalbum a Zene világából (Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1982) A 70.-71. oldalon.
|
80 Búbánat |
| 2014-01-21 13:01:41 |
Olyan szép és megható cikk, hogy átmásolom ide teljes terjedelmében:
Claudio Abbado (1933-2014)
Café Momus - Pál Tamás, 2014-01-21 [ Kommentár ]
Meghalt Abbado.
El kell hinnünk, pedig mostanáig abban hittünk, hogy ez nem történhet meg. Hiszen visszajött egyszer a halálból, s utána jobban dirigált, mint valaha. Mi az, hogy dirigált, mi az, hogy jobban? Ott állt egy csodalény a pulpituson, s folyamatosan elárasztott minket ajándékaival. Ezekben az utolsó években egyszerre volt nagyon öreg – hisz látszottak rajta a küzdés nyomai – és megejtően fiatal, elég volt sovány, mosolygó arcára nézni, s messze szálltak a gondjaink.
Most, hogy nélküle kell folytatni a harcot, nem árt elgondolkozni, hogy is csinálta, bár a végső titkokat úgysem tudjuk megfejteni.
Személyisége példa arra, hogy a dirigálás művészetének első és legfontosabb része a tudás, s a tevékenység csak az után következik. Őt nézve sokat töprengtem azon, hogy műismerete miben különbözik nagy kollégáitól, Toscaninitől, Karajantól, Carlos Kleibertől. Ha a nagy olasz Maestro számára a művek, mint kőkemény gránitsziklák, ha a kistermetű nagyság megharcolt a darabokkal, s mindig győzött, ha a különc filmsztár hihetetlen kalandokba sodort mindnyájunkat, Abbado mintha azt tudta volna: miért írta meg a szerző a művét?
Nemcsak betéve ismerte a partitúra összes jelét, hangokat, dinamikát, az operák rendezői utasításait és még mindent, hanem ezekbe kapaszkodva, no meg zsenialitásának sugallatára eljutott odáig, amire igazán kíváncsi volt: mi lehetett a zeneszerző szándéka, mért fogott tollat, mi az emberi, az igazán fontos ok, amiért a zene születni kezdett?
Azt senki nem tudhatja, hogy interpretációi végül is mennyire közelítették a szerzők akaratát, ám előadásának mély átéltsége szinte őt magát tette alkotóvá. Őt hallgatva-nézve a sokszor hallott, s néha bizony már lekoptatott művek újraszületésének pillanatait éltem megrendülve át. Azt tudtam, hogy az Újvilág-szimfónia jó darab, de hogy lenyűgöző remekmű, azt csak Abbado és a berliniek palermói koncertje óta tudom, s tudom újból és újból, valahányszor csak meghallgatom ezt a remekmívű interpretációt. Lehet, hogy eleddig valójában nem is volt ilyen korszakos zene ez a szimfónia, de mostantól kezdve az, és ezt Abbadónak köszönhetjük. Igen, Abbado nagysága talán abban rejlik, hogy koncertjei, operaelőadásai közben nem őt, hanem a műveket csodáljuk.
No persze őt is, mert azért dirigálni is nagyon tudott. Pedig attitűdjétől mi sem állt távolabb, mint a szokványos karmesteri imperatívusz. Persze, ha végiggondoljuk, a vezénylés gesztusvilága több mint egyszerű, alig áll pár mozdulatból, csak ezeknek nagyon egyértelműeknek kell lenniük. Az önmagukkal harcolva kapálódzó karmestereknek nem a dirigensi technikájával van baj, hanem sokkal inkább az indítékhiánnyal: amiről nincs elképzelésem azt nem is tudom eldirigálni. Meg aztán tétova lélekkel a legegyszerűbb mozdulatokat is nehéz megtenni a sok figyelő szempár sugarában.
A legtöbb karmester a problémahalmazt a gordiuszi csomóhoz hasonlóan, karddal vágja át: a hatalmi pozíció sok mindent megold, én dirigálok, te végrehajtod, nem tudom, pontosan mit akarok, de azt határozott suhintásokkal próbálom értésedre adni. Ha a metrum, a három negyed, meg a négy negyed megszületik, az már fél eredmény: a jó zenekarokban kiváló muzsikusok ülnek, akik a többit hozzáadják a magukéból. Vagy éppen nagyon is tudom a darabot, eldirigálom az össze tempóváltást, dinamikai árnyalatot, hangsúlyt, ésatöbbi és valami mégis hiányzik.
Abbadót nézve, a katarzis pillanataiban az a titok is föltárul előttünk, nem a zenét, a zenészt kell vezényelni. No persze, ezt öröm felismerni és könnyű kimondani, de megvalósulásához olyan sokoldalú zsenire van szükség, mint Ő. Nem elég a szerzővel való mély kapcsolat, a zenekari művészt, a művészembert is ismerni kell kívül-belül, meg kell őt érteni, tudni kell a nyelvükön, mindegyikőjükkel külön-külön kapcsolatot kell teremteni, le kell győzni és meg kell bocsájtani hibáikat, s úgy kell irányítani őket, hogy valamennyien azt érezzék, egyenrangúak vezetőjükkel. Ezt mind megtenni csak a zseni képes, a puszta elhatározás kevés.
Abbado gesztikája csodálatos kommunikáció művésztársaival, szavak nélküli beavatás a titkokba, amit csak ő tud a zenéről, gyakran kérő, szinte alázatos, mi sem áll távolabb tőle, mint a távolságtartó fölényeskedés. Ezért aztán a zenekarok testületileg és egyénenként imádták, s az árván maradt utókor, s jómagam is igyekvő gyalogosként próbáljuk ezentúl nyomdokait.
|
79 Búbánat |
| 2014-01-21 13:00:33 |
Claudio Abbado halálára
MNO, 2014. január 20., hétfő 16:26 , szerző: Kiss Eszter Veronika
„Minden idők egyik legnagyobb hatású és legnépszerűbb karmesterének nevezték Claudio Abbadót a hivatalos gyászközleményben, és ez a titulus egyáltalán nem túlzás. Az olasz karmesterek nagy generációjához tartozó Abbado repertoárja a barokktól a kortárs művekig terjedt, és mindig mindent partitúra nélkül vezényelt, noha számos ritkán játszott darabot mutatott be.
Múlhatatlan érdemeit, amelyet a zenei életért tett, hosszú oldalakon sorolhatnánk. Hosszú évtizedekre meghatározta egy-egy interpretációja néhány jelentős darab zenei értelmezését, a karmesteri attitűdöt, bizonyos műfajok és stílusok eszköztárát. Ugyanakkor a karmester-muzsikus viszonyt is alaposan átalakította: zenészei rajongtak érte, mert miközben szorosra fűzte a kapcsolatot velük, meghagyta a függetlenségüket. Ligeti András karmester, Abbado egykori asszisztense úgy fogalmazott: tanítványai és munkatársai művészetet és emberséget tanulhattak tőle, a zene szeretetét és szakmai alázatot.”
|
78 zalbarna • előzmény77 |
| 2014-01-21 02:17:58 |
A kettó nem függ össze. :) Ferencsik saját bevallása szerint mindig oda volt Mozartért, mégis azt mondta egy emlékezetes riportban: " -... hetven éves koromig egyszerűen nem engedett magához..." |
77 pizzicato • előzmény71 |
| 2014-01-21 02:10:00 |
Érdekes, hogy miközben ez az anekdota híres, közben alig vezényelt Bartókot... Vagy tévednék?
Én csak zongoraversenyeket és Mandarint ismerek Vele. |
76 lujza • előzmény75 |
| 2014-01-21 01:13:14 |
Én is ott voltam mindkét előadáson. A másodikat a tv kamerái is vették. Az előttem lévő páholyban is volt egy kamera, a monitorján közelről láthattam az énekesek arcát. Sosem felejtem el, ahogy éneklés közben folytak Verett könnyei. Vajon mi lett azzal a felvétellel? |
75 Búbánat • előzmény72 |
| 2014-01-20 23:54:31 |
A Milanói Scala együttese Abbado irányításával 1981. június 15-én és 16-án vendégszerepelt az Erkel Színházban Verdi Requiemjével.
A Bartók Rádió 2011. június 3-án, péntek, 12.05-13.35 óra között közvetítette az első estén elhangzott koncert hangfelvételét:
Verdi: Requiem
(Shirley Verrett, Lucia Valentini Ferrari, Gulyás Dénes, Paul Plishka - ének, Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Claudio Abbado - Erkel Színház, 1981. június 15.)
Valóban, itt a szomorú aktualitása, hogy a rádió ismét műsorra tűzze a legendás koncertről készült hangfelvételt. |
74 Búbánat • előzmény73 |
| 2014-01-20 23:42:27 |
Kedves Péter!
Utánanéztem a dátumoknak:
1981. június 15: Gulyás Dénes
1981. június 16. Kelen Péter
A Teatro la Scala - Claudio Abbado- korszak előadásainak adatai megtalálhatók a világhálón. A turnék programja is elolvasható ott. Onnan idemásoltam most ezeket:
15 & 16 giugno 1981
Teatro Erkel, Budapest
Shirley Verrett (Soprano)
Lucia Valentini Terrani (15 giugno) Elena Obraztsova (16 giugno) (Mezzosoprano)
Denes Gulyas (15 giugno) Peter Kelen (16 giugno) (Tenore)
Paul Plishka (15 giugno) Nicolai Ghiaurov (16 giugno) (Basso)
Verdi
Messa di Requiem
Orchestra e Coro della Scala
Romano Gandolfi (Maestro del Coro)
Forrás: http://www.ne.jp/asahi/claudio/abbado/lascala/lascala3.html
A Bartók Rádió 2011. június 3-án, péntek, 12.05-13.35 óra között közvetítette az 1981. június 15-i koncert hangfelvételét:
Verdi: Requiem
(Shirley Verrett, Lucia Valentini Ferrari, Gulyás Dénes, Paul Plishka - ének, Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Claudio Abbado - Erkel Színház, 1981. június 15.)
|
73 Spangel Péter • előzmény72 |
| 2014-01-20 21:49:51 |
Lehet, nem emlékszem pontosan, de arra igen, hogy egyik este Gulyás Dénes, a másikon Kelen Péter énekelte a tenor szólót. Bocsánat, lehet, hogy fordított volt a sorrend. |
72 parampampoli • előzmény69 |
| 2014-01-20 20:39:13 |
Nem 1980-ban voltak? De abban, hogy csodálatosak voltak, és hogy itt a szomorú alkalom újra leadni őket, egyet értek maximálisan. |
71 filemile • előzmény69 |
| 2014-01-20 15:28:36 |
Most olvastam:
Wartime deprivations notwithstanding, Mr. Abbado pursued his musical training. When other children scribbled graffiti promoting their favorite soccer teams, he was inspired to scrawl on a public wall the phrase “Viva Bartok” — for Béla Bartók, the contemporary Hungarian composer, one of his favorite musical figures.
During the war, graffiti was often used in Italy for political expression. The authorities saw the foreign name and assumed Bartók was an anti-Fascist organizer.
“The Gestapo came to the house to ask, ‘Who is the Partisan Bartók?’ ” |
70 Licht Alberich |
| 2014-01-20 15:27:49 |
Requiem aeternam dona eis, Domine, et lux perpetua luceat eis! |
69 Spangel Péter • előzmény68 |
| 2014-01-20 14:31:17 |
1978-ban ott lehettem a zsúfolásig megtelt Erkel Színházban, ahol két Csodálatos Requiemet vezényelt. Úgy tudom, a rádió felvette az egyik előadást. Méltó lenne a rá való emlékezés ezzel a felvétellel. Örülök, hogy akkor ott lehettem a nézőtéren. |
66 Búbánat |
| 2014-01-20 11:22:18 |
Café Momus is megírta a szomorú hír:
"Életének 81. évében hétfőn Bolognában meghalt Claudio Abbado. Tanulmányait a Milánói Konzervatóriumban és a Bécsi Zeneakadémián végezte. 1968–1986-ig a milánói Scala karmestere, 1971-től pedig művészeti igazgatója volt. 1963-ban megnyerte a Dimitri Mitropoulos karmesterversenyt, majd 5 hónapig a New York-i Filharmonikusokkal dolgozzon. Hamarosan elismert zenekarok zeneigazgatójaként tevékenykedett: a London Szimfonikus Zenekarban, az Európai Közösségek Ifjúsági Zenekarában, a bécsi Állami Operában, a Bécsi Filharmonikusoknál, illetve a Berlini Filharmonikus Zenekarban. Rendszeresen fellépett Magyarországon, legutoljára a 2013-as Tavaszi Fesztiválon lépett fel." |
65 Búbánat • előzmény64 |
| 2013-06-27 14:15:10 |
Abbado 80, azaz még egy "objektív" laudáció
Café Momus, -mg-, 2013-06-26 [ Kommentár ]
„Abbado szobájában nincs sem zongora, sem egyéb hangszer. „Nincs szükségem rá”. Csak saját magára, a sok évtizedes tapasztalatra, a betegség éveinek látszólagos passzivitására volt szüksége, melynek során módja volt új részleteket, dimenziókat feltárni a már sokszor eldirigált zeneművekben.
Immár idős mester ő, még ha nem is a tipikus, fehér hajkoronás doyen. Az az érzésem, – és belátom, hogy sokak szemében itt bizonyára túl megyek egy határon –, hogy Abbado immár élete utáni életét éli. Úgy van ő köztünk, hogy sorskönyvében nem ez volt megírva. Az az érzés környékez, hogy Abbado kijátszotta, és mint valami népmesei hős, legyőzte a sorsát. Nem megöregedett ő, ahogy Karajan, vagy Bernstein a maga idejében, hanem itt maradt.Olyan erőt, tudást érzek benne, mintha hatalmában lenne eldönteni, hogy mikor és hogyan távozik majd el.”
|
64 Búbánat |
| 2013-06-26 13:19:37 |
Abbado 80
Café Momus, Balázs Miklós, 2013-06-26 [ Főtéma ]
„Nyolcvan évesen, túl egy súlyos rákbetegségen is töretlen lelkesedéssel dolgozik. A tekintet, mely a korai fotóiból sugárzik ugyanaz, mint ami a mai Abbado tekintetét jellemzi. Tisztán kiolvasható a szemeiből a tűz, a fáradhatatlan elhivatottság, a lelkesedés, a zene és a muzsikálás iránti olthatatlan szeretet. Az ő útja nem a lélektelen perfekcionizmuson, hanem a részvétteljes humánum, az együttérzés parancsán át vezet a kezdő taktustól a zárlatig, az eredettől a végkifejletig. Produkciói elegánsan rugalmasak, sosem túlfeszítettek, alkalmazkodóak, meleg hangúak, emellett bensőségesek és higgadtak, valamiféle puritán belső békét és nyugalmat közvetítenek. A megtett út szépsége, egyszerisége és varázsa kínálja Abbado olvasatainak igazi, elvéthetetlen vonzerejét. És egyfajta gyermeki, szinte kisfiús rácsodálkozás, mely egész művészetét jellemzi, s munkáinak őszinteséget, nemességet és mesterséges pátosztól és öncélú modorosságtól mentes eredetiséget kölcsönöz. Abbadónak alighanem nincsenek igazi titkai. Ha van titok, mindössze annyi, hogy Abbado, az ember és Abbado, a muzsikus nem különböznek, nem válnak szét egymástól. Interpretációiban egy mélyen szociális lény, egy gondolkodó, művelt, de sosem tudálékos elme hangja szólal meg, mely folyvást keresi az ösvényét a felszínre, mely a nagy zeneszerzők, Mozart, Schubert, Verdi vagy Mahler művein keresztül artikulálódik és mutat fel folttalan bizonyosságot egy szebb, emberibb világ felől.”
|
61 lujza • előzmény60 |
| 2013-03-29 01:31:33 |
Ja, és az oboás egy Doráti Antal művet játszott, nem értettem, hogy mit. |
60 lujza • előzmény59 |
| 2013-03-29 01:29:57 |
A Rosamunda volt mindkét részlet, szépen, hosszan, nem elkapkodva a dinamikus IV. szimfónia után. |
59 gl • előzmény58 |
| 2013-03-28 07:33:34 |
Mi volt pontosan a ráadás? Egy ismerősöm azt mesélte, hogy két Schubert szimfónia tételt adtak még elő. |
58 lujza • előzmény57 |
| 2013-03-28 02:27:44 |
A program - szerintem előnyére - megváltozott:
Beethoven: II. Leonóra nyitány, op. 72a
Mozart: C-dúr oboaverseny, K. 314
Beethoven: IV. B-dúr szimfónia, op. 60
Szólista: Lucas Macías Navarro
Hatalmas ováció volt. |
| | |  |
|
| Mai ajánlat: | Nincs mai ajánlat |
|
A mai nap |
született: 1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829) 1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898) elhunyt: 1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671) 1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)
|
|
|