vissza a cimoldalra
2022-08-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Opernglas, avagy operai távcső... (21477)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5619)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2404)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63566)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7708)
Társművészetek (2569)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
A díjakról általában (1168)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5390)
film és zene (213)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5210)
Edita Gruberova (3174)
Pantheon (3121)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (902)
Ilosfalvy Róbert (1003)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (318)
Verdi-felvételek (634)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (115)
Miklósa Erika (1273)
Rost Andrea (2126)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Radnai György művészete (67)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Gaetano Donizetti (Búbánat, 2005-08-18 21:34:44)

 
907   vigkrisz • előzmény906 2017-01-11 14:34:47
Azt elfelejtettem, hogy az Operaházban.
906   vigkrisz 2017-01-11 14:32:37
A 2017.06.24 Verdi - A trubadúr előadás helyett Donizetti - Roberto Devereaux előadás lesz Edita Gruberovával.
905   Búbánat • előzmény902 2017-01-09 22:06:29
Időközben az Opera honlapján javították a kezdés időpontját 19:40-re.
904   Búbánat • előzmény903 2017-01-09 22:05:18
Kiderült: a 2016. decemberi Lammermoori Lucia-előadás felvételét sugározta a televízió az Erkel Színházból - Miklósa Erikával a címszerepben.
903   ebera • előzmény901 2017-01-09 11:40:40
Köszönöm, megtaláltam! Valóban este fog kiderülni az igazság, mert időpontbeli eltérések is vannak az információk között.
902   Búbánat • előzmény901 2017-01-09 11:40:32
Ráadásul az operaközvetítés kezdetének más időpontot jelöl meg az Opera honlapja: 21:40 - miközben a rádióújságban 19:40-es kezdés szerepel, a vége pedig 21:35.
901   Búbánat • előzmény899 2017-01-09 11:36:09

Ha az Operaház honlapján megjelent közlemény az igaz, akkor erre van ma este kilátásunk a tévé képernyője előtt:

A közelmúltban az Erkel Színházban bemutatott Lammermoori Lucia c. opera 2017. január 9-én 21:40 perctől látható az M5 műsorán.

Vezényel: Kocsár Balázs
Szereplők: Kálmándy Mihály, Miklósa Erika, Balczó Péter, Megyesi Zoltán, Kovács István, Kun Ágnes Anna, Ujvári Gergely

Rendező: Szabó Máté
Jelmeztervező: Tihanyi Ildi
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Dramaturg: Orbán Eszter
Karigazgató: Strausz Kálmán

Ezen az internetes műsoroldalon olvasható az a szereposztás, amit előzőleg ide beírtam.

Mivel korábban már leadta a televízió ezt a régi operaközvetítést, így szívesen veszem, ha most az új rendezésben bemutatott alkotást is láthatjuk.
Este kiderül, melyik felvételt sugározza az M5 csatorna.
900   ebera • előzmény899 2017-01-09 11:35:52
Bocsánat, "ismét" törölve!
899   ebera • előzmény898 2017-01-09 10:47:29
Az Operaház honlapján írják, hogy a nemrég bemutatott Lammermoori lesz ma az M5-ön, Miklósa, Kálmándy, Balczó...Nem találok sehol semmi részletes infót a tv műsorok közt.Remélem, hogy nem ezt adják le ismét!
898   Búbánat 2017-01-08 13:50:33
Holnap este a 2003-as, Erkel Színházból közvetített Lammermoori Lucia televíziós felvételét láthatjuk majd az M5 csatornán:

Bartal László - Asako Tamura,Ramón Vargas, Ötvös Csaba, Albert Tamás, Albert Tamás, Kenesey Gábor
Jász Klári, Kecskés Sándor.
Hárfaszóló - Simon Bea


897   Búbánat 2016-11-29 23:35:24
A tébolyult Donizetti fotója

A már elborult elméjű Gaetano Donizetti képmása 1847 augusztusából, amely alig több mint fél évvel a zeneszerző halála előtt készült. A láthatóan erősen leépült, s ekkor már egy tébolydát is megjárt mester balján unokaöccsét, a bácsijára vigyázó Andrea Donizettit láthatjuk.

http://mimi.blog.hu/2016/11/04/a_tebolyult_donizetti_fotoja
896   Nagy Katalin • előzmény894 2016-11-29 12:47:27
A feltöltött képekhez képest annyiban változott a helyzet, hogy a színház előtt utat lezárták a forgalom elől. Korzóvá alakították át, ahol rendszeresen tartanak kirakodóvásárokat, rendezvényeket. Donizetti emlékétől függetlenül is mindenkit csak biztatnék, hogy Olaszországban járva szánjon időt Bergamóra is. A magyarok általában nem ismerik, pedig igen szép "kisváros" (kb. 120.000 lakos).
895   Búbánat • előzmény894 2016-11-29 10:41:30
Donizetti-emlékmű

Santa Maria Maggiore-bazilika - ahol Donizetti egykoron orgonált, most pedig ott alussza örök álmát.
894   Búbánat 2016-11-29 10:35:37
GAETANO DONIZETTI
(Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 8.)

„A születésem titkos volt, föld alatt hozott világra édesanyám a bergamói Borgo Canale egyik viskójában. Pincelejárat vezetett le oda, hová még a fények árnyéka sem hatolt. S én bagolyként kezdtem repülni, magammal hordozván hol szomorú, hol boldog előérzetemet.”
Ez az idézet Donizetti leveléből való, melyet 1843-ban, alig öt évvel halála előtt írt hajdani mesterének, az olasszá vált német Giovanni Simone Mayrnak.
Csupán egy röpke idézet ez, de benne foglaltatik egy alig öt évtizedre méretezett életút minden tündöklése és az elmebaj tragikus előérzete.
Első színpadérett művét Velence mutatta be, bár nem a La Fenice, csak a másodrendű Teatro San Luca, mégis itt vált népszerűvé, s tartották már számon az operisták között. Ettől kezdve jöttek a megrendelések és a meghívások Bergamótól kezdve Rómán és Milánón át Nápolyig. Szinte futószalagon írt műveinek összessége meghaladja a hatszázat, s ebben a láncolatban mintegy hetven opera címe szerepel.
Első tényleges diadalát az Anna Bolena jelenti, mely Milánóban szólalt meg, majd következett a Szerelmi bájital, a Lucrezia Borgia, a Lammermoori Lucia, mely máig is legnépszerűbb tragikus műve. A cenzúrával is meggyűlt a baja, s így a Tudor-trilógia második darabját, a Maria Stuarda- t más címmel más környezetbe kellett áthelyezni. 1837-ben, családi tragédiák árnyékában, keletkezett a Tudor- trilógia befejező darabja, a Roberto Devereux. Közben dolgozott Bécs számára is, s itt a Linda di Chamounix olyan sikert ért el, hogy a császár udvari zeneszerzőnek és karmesternek nevezte ki. Mint hazájából kor- és pályatársai, Rossini és Bellini, Donizetti is a francia fővárosban telepszik le. Az [i] Ezred lányát már Párizsnak írja, éppúgy, mint a La Favoritát – nálunk A kegyencnő címen ismeretes. Ugyancsak Párizshoz fűződik az elbűvölő Don Pasquale is. Utolsó műve a ciprusi királynő, Catarina Cornaro históriáját megéneklő opera. De mikor gondolatai Cipruson bolyonganak, már erősen hatalmába kerítette betegsége, melynek végállomása az elmegyógyintézet lett.
Donizetti, lázas alkotásai közepette csak egyszer volt igazán szerelmes. Hirtelen fellángolása az előkelő római Virginia Vaselli iránt házasságban torkollik. A már sorozatosan jelentkező fejfájások és hallucinációs tünetek leendő sógorában felkeltik a gyanút, de Gaetano nem hajlandó az orvosi segítséget igénybe venni. Így a szárnyaló boldogság rövidesen tragédiába csap át, mert egymás után született három gyermekük mindegyike alig pár órát élő torzszülött volt, és rövidesen Virginia is távozott az élők sorából. Donizetti – micsoda tragikus hasonlóság az egykorú Schuberttel – fiatalon fertőződött még meg, s a lassan, de biztosan hódító betegség, a „morbus gallicus” – akkoriban így hívták a venereás betegséget – könyörtelenül felőrölte egész szervezetét.
Először egy Párizs melletti intézetben kezelték, majd barátai és rokonai hazavitték Bergamóba, ahol hosszú hónapokat élt még teljes önkívületi állapotban, míg végre jött a megváltó halál.


2007-ben, Bergamóban járva megnéztem a Donizetti Színházat,

a Donizetti-emlékművet

és betértem a Santa Maria Maggiore-bazilikába is, ahol Donizetti egykoron orgonált, most pedig ott alussza örök álmát.
893   Búbánat 2016-11-18 10:26:34
Lammermmori Lucia – mix - Kolonits Klára - video

Kolonits Klára Facebook oldaláról a link
892   Heiner Lajos • előzmény891 2016-11-18 06:40:38
Kajtánt, őt szeretjük.
891   Csiki Gábor • előzmény883 2016-11-17 22:33:45
Láttam ma a második szereposztás főpróbáját. Elejétől végéig.

Ha a kedves fórumozók elfogadják szerény ajánlásomat: vegyenek rá jegyet, és nézzék meg. Nem fogják megbánni.

890   IVA • előzmény883 2016-11-17 02:32:51
Én az előadás plakátját láttam. A molinót az Erkel Színház homlokzatán, és persze a számítógépen is. Messziről egy óriási sárgarépát látsz: a mezőgazdasági kiállításról. Közelebbről egy narancsszín bőrű (nem narancsbőrű) nő szép hátdekoltázsa. Lucia di Lammermoor.
889   Cilike • előzmény888 2016-11-16 23:21:42
Nem mondod. :-)
888   macskás 2016-11-16 22:38:42
888
887   Cilike 2016-11-16 18:46:56
Az énekesek tetszettek, kivéve Fried Pétert, aki biztos tetszeni fog ha énekel, de beteg. Kicsit még úgy éreztem, nem állt össze tökéletesen zeneileg. A rendezés nem bántó, van, ami tetszik, vsan ami nem. Főpróbáról nem ítélnék.
886   telramund • előzmény883 2016-11-16 18:41:09
Ez a rövid mondat nem túl biztató!
885   Robesz • előzmény883 2016-11-16 16:15:42
Én is :)
884   Petyus • előzmény883 2016-11-16 15:57:06
No és...? Első benyomás? Kolonits nem lehet gond?
Horváth István és Fried Péter sem. És Szegedi?
883   Cilike • előzmény882 2016-11-16 15:17:26
Láttam ma az első szereposztás főpróbáját.
882   Búbánat 2016-11-16 11:08:29
Drámai bemutató az Erkelben – Lammermoori Lucia

Opera.hu

Tizenhárom év szünet után az Opera produkciójában újra színpadon Donizetti leghatásosabb drámai alkotása, a Lammermoori Lucia. Szabó Máté rendezésében Kolonits Klára és Miklósa Erika látható a címszerepben. A nyolc előadásos sorozatot az Erkel Színházban játsszák, bemutató: 2016. november 18-án.

Donizetti lenyűgöző művét a Magyar Állami Operaházban 1885-ben mutatták be, majd 2003 novemberéig 456 alkalommal játszották. Két éve egyetlen különleges alkalommal, Edita Gruberová világhírű koloratúrszoprán közreműködésével koncertszerű előadásban láthatta az Erkel Színház közönsége, de az utolsó színpadi verzió huszonegy éve készült. A Lammermoori Lucia most Szabó Máté színrevitelében kel új életre.

A 2016-os bemutató zenei vezetője és dirigense Kocsár Balázs főzeneigazgató döntésének nyomán a darabot most először eredeti változatban ismerheti meg a közönség.

Kevéssé köztudott, hogy a Lammermoori Lucia leggyakrabban előadott verziója több helyen eltér a Donizetti által eredetileg lejegyzett anyagtól, amely esetenként magasabb hangokat és még nagyobb drámaiságot hordoz. A ma általánosan ismert változat az évtizedek során újabb és újabb dívák módosításain keresztül lett a hagyomány részévé.

A címszerepben, amit az operairodalom egyik legnehezebb koloratúr szólamaként tartanak számon, Kolonits Klára és Miklósa Erika lép színpadra. A főbb szerepekben Szegedi Csaba és Kálmándy Mihály, valamint Horváth István és Balczó Péter látható.

Maga a mű a kor olasz divatjának igazi mintapéldánya: tökéletes megtestesítője a Verdit megelőző korszaknak, a dallamos vonalvezetésű, szentimentális olasz bel canto stíusnak.

Donizetti 73 operát számláló életművében talán a legfontosabb helyet foglalja el: a vígoperáiról ismert nagy nevettető ebbe az operába sűrítette bele drámai tudásának legjavát. Zenéje remekül adja vissza azt a szenvedélyt és misztikus hangulatot, amely az opera alapjául szolgáló Walter Scott-regény, A lammermoori nász sajátja. Két család ősi viszálya mozgatja a tragikus szerelmi történetet, mely megírása óta az operaházak állandó repertoárdarabja.

A Lammermoori Lucia meditatívabb szellemű zenemű, mint amit a kortársak addig megszokhattak Donizettitől, akit Bellini halála annyira megrázott, hogy rejtélyes rosszullétek és migrénrohamok törtek rá. A Lammermoorikomponálása közben furcsa lázak gyötrik – ott lappang benne a betegség, amely felerősíti kedélyvesztettségét, és ezek az érzések végül Lucia megszólalásaiban találnak kifejezésre. A mű az ő figurája köré épül, akinek nőiségét melankolikus zenei frázisokba burkolja. Ahogy Lucia a fájdalomból az őrületbe menekül, a világ operairodalmának egyik legmeghatóbb emberábrázolása.

Szabó Máté, a rendező kiemeli:

„Lucia három irányból is beszorítva érzi magát. Ott a vallás, a testvéri szeretet és családi kötődés, valamint a szerelem – és ezzel három férfi, aki az életét irányítja, amelyről mégis ő szeretne dönteni. Képes komoly kompromisszumot kötni – hogy nem fogja Edgardót látni egy ideig –, mert hisz a szerelmében. Önálló gondolkodóként feltétel nélkül elveszti magát egy másik ember szerelméért, amelyről kiderül, hogy nincs. Legalábbis ezt hitetik el vele, és ezzel Lucia elveszti a talajt a lába alól.” Az alkotó a mű színrevitelében igyekszik érzékletesen megjeleníteni a mélyebb pszichológiai tartalmat, koncepciója kialakítása közben a pszichózis és az őrület közti különbség is foglalkoztatta. „A pszichózis, úgy tudom, tud ideiglenesen tartani, azaz még vissza lehet térni belőle a valóságba, de mivel ebben a történetben konstanssá válik az őrület, ez azt sejteti, hogy egy folyamatot látunk: a neurózistól hogyan jutunk el a patológiás állapotig” – tette hozzá.
881   Búbánat 2016-10-31 12:25:56
„A kegyencnő” nagyszerű balettzenéje (II. felv.) egy bergamói operaelőadásból, a YouTube-ról


La Favorite/G. Donizetti-Act II-"Ballet". exc. 8

Orchestra, Mailand RAI,

Conductor, Donato Renzetti

Bergamo, 1991
880   Búbánat • előzmény859 2016-10-08 13:46:38
A Classica csatornán ismét láthatjuk:
holnap délután (15.40-től) és éjjel (22.40-től) is:

Donizetti: Lucrezia Borgia

San Francisco Opera, 2011

Conductor: Riccardo Frizza
Stage Director: John Pascoe

Renée Fleming (Lucrezia Borgia)
Vitalij Kowaljow (Alfonso d'Este)
Michael Fabiano (Gennaro)
Elizabeth DeShong (Maffio Orsini)

879   Búbánat • előzmény878 2016-07-15 10:00:17
A happy end elmarad

Operavilag.net, 2016. július 14.

Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – előadás a Szentmargitbányai kőfejtőben, 2016. július 6. KONDOR KATA írása

„A rendező, Philipp Himmelmann jelentősen átértelmezte a Szerelmi bájitalt, ám az utalások olyan visszafogottak, hogy aki hagyományos előadást szeretne, az sem fog különösebben csalódni. Dominálnak a látványelemek: a színpad egy óriási wurlitzer, a szereplők pedig már az előadás kezdete előtt az óriási bakelitlemezen táncolnak – ami időnként körbe is fordul. Azt hihetnénk, az amerikai filmek utolsó éves osztálybulijába csöppentünk, hiszen a jól ismert karaktereket láthatjuk: a legszebb és legnépszerűbb lányt, aki egy menő sráccal csókolózik, a kiközösített fiút, akiből legszívesebben az egész társaság bolondot csinálna, és ott van a csúnya, de okos lány is, aki természetesen reménytelenül szerelmes – az utóbbi fiúba, miközben az természetesen a bálkirálynőért epekedik. A helyszín és a cselekmény idejének áthelyezése jól működik, el tudjuk képzelni, hogy az iskolából frissen kikerült fiatalok ekkor találkoznak először olyan problémákkal, mint a megélhetés vagy a párkapcsolati elköteleződés, és aztán az előadáson látott stratégiákkal próbálják ezeket megoldani.”

878   Búbánat 2016-07-05 08:46:45
Kőfejtő és Szerelmi bájital

FIDELIO.HU, 2016.06.30. 15:03

A Fertő-tó ausztriai oldalán, Soprontól mindössze tizenöt percre található Szentmargitbányai Kőfejtőben a július 6-i premierrel indul a szezon.
Philipp Himmelmann rendezésében Gaetano Donizetti romantikus komédiáját, a Szerelmi bájitalt mutatják be a Ruffini színpadon. A Szerelmi bájital díszletét egy az ötvenes évekre emlékeztető óriási wurlitzer képében álmodta meg a neves díszlettervező, Raimund Bauer, amit a „vágyakozás jelképe“-ként emleget. Az alkotók a kezdetektől fogva egyetértettek abban, hogy a kőfejtő varázslatos atmoszférájához különleges színpadkép illik.

877   Búbánat • előzmény876 2016-06-21 11:04:29
Lammermoori Lucia - sokak szerint a hangszerelés Verdi Don Carlosának érett, komor színvilágát vetíti előre. Egy New York-i előadás nyomán írta a kritika: "Az aulában egy rendőr azt hitte. valamiféle zavargás tört ki a nézőtéren. Gumibotját megragadva rontott be be a lengőajtón, de nem látott mást, mint a tombolva üvöltő nézők zajos seregét."
876   Búbánat 2016-06-21 10:56:45
A Bartók Rádió esti műsorán szerepel:

19.35 -22.00 Donizetti: Lammermoori Lucia

Opera három felvonásban

Szövegét - Walter Scott nyomán - Salvatore Cammarano írta.

Vez. Charles Mackerras

Km. a Londoni Voices és a Hanover Band.

Szereposztás:
Lord Henry Ashton - Anthony Michaels-Moore (bariton)
Lucia, a húga – ROST ANDREA (szoprán)
Sir Edgar Ravenswood - Bruce Ford (tenor)
Lord Arthur Bucklaw - Paul Charles Clarke (tenor)
Raimondo, Lucia nevelője - Alastair Miles (basszus)
Alisa, Lucia komornája - Louise Winter (mezzoszoprán)
Normann, őrségparancsnok - Ryland Davies (tenor).

875   Búbánat 2016-05-12 10:35:51
A Classica csatornán láthatjuk ma 15 és 22 órától:

DONIZETTI: MARIA STUARDA

Aus dem Teatro La Fenice di Venezia

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:15:04

DIRIGENT: Fabrizio Maria Carminati

INSZENIERUNG: Denis Krief
BÜHNENBILD: Denis Krief
KOSTÜME: Denis Krief

SOLIST GESANG:
Fiorenza Cedolins (Maria Stuarda)
Sonia Ganassi (Elisabetta)
José Bros (Roberto Conte di Leicester)
Mirco Palazzi (Giorgio Talbot)
Marco Caria (Lord Guglielmo Cecil)
Pervin Chakar (Anna Kennedy)

Chor des Teatro La Fenice
Orchester des Teatro La Fenice

I, 2009

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:
12.05., 22:00
13.05., 05:00


874   Búbánat • előzmény873 2016-04-20 22:49:11
Így már értem, a Pesti Vigadó élő ROH-mozi közvetítése miért kapott piros 18-as karika-besorolást a nézőközönség számára.
873   Búbánat 2016-04-20 21:08:27
MAGYARIDOK.HU, 2016. ÁPRILIS 20. SZERDA 11:33
Pál Dániel Levente


BOTRÁNY AZ OPERÁBAN

„TUDHATÓ VOLT ELŐRE, HOGY KATIE MITCHELL RENDEZÉSE NEM FINOMKODIK.

Igazi vadromantikus ámokfutás ez, annak minden elhagyhatatlan kellékével – és az operairodalomban talán először színre vitt őrülettel és tébollyal.

[…] Katie Mitch¬ell rendezőnő a londoni Royal Opera House színpadára álmodta a Lammermoori Luciát. Az eredeti – és a fellelhető szakirodalom tanulsága szerint unásig elhasznált – vadromantikus álközépkori várkastély és ködös erdő kombinációt lecserélte az 1840-es évek világára, és a fókuszpontot áthelyezte a tragikus szerelem ábrázolásáról a címszereplő megtébolyodásának bemutatására – nála nem egy szerelmespárt látunk, hanem egy erős és intelligens nőt, akit megvezetnek, kihasználnak és becsapnak, majd összeomlik idegileg és véres bosszút áll.
Túl véreset – írja a BBC, amikor arról számolt be, hogy a premier estélyén a közönség kifütyülte a darabot. Pedig tudható volt előre, hogy Katie Mitchell rendezése nem finomkodik, nyílt színen és kendőzetlenül fogja ábrázolni a szexualitást is és az erőszakot is. Durván, hogy zsigerig hasson. Kegyetlenül, hogy sokkoljon. Úgy, hogy még két extra jelenet beiktatását is fontosnak látta a rendezőnő: egy nyers szexjelenetet és azt, amikor a főhősnő elvetél – úgy, ahogy valaki ténylegesen elvetélhet, és úgy, ahogy ezt a színpadról bele lehet égetni a nézők retinájába. Ilyen ritkán fordul elő operaszínpadon, ilyet ritkán láthat az operát szerető úri közönség.” […]
872   Búbánat • előzmény867 2016-04-18 11:48:47
Olvashatjuk: a nagyszerű amerikai szoprán, Sondra Radvanovsky egyetlen évad leforgása alatt – 2015/16. január-március hó – sorra vette, alakította a főszereplő Tudor-királynőket (Boleyn Anna, Stuart Mária, I. Erzsébet): erre az egyedülálló teljesítményre több mint négy évtizede, a legendás Beverly Sills óta senki sem vállalkozott New Yorkban. Pedig már I. Erzsébet-szerepének eléneklése is előadóművészi bravúr - a Roberto Devereux zárójelenete az egyik leghatásosabb és legnehezebb a bel canto operák között.

Talán kedvet és lehetőséget kap egyszer a skót rendező, Sir David McVicar, hogy a MET-ben megrendezett három Donizetti-mű után (Anna Bolena, Maria Stuarda, Roberto Devereux) a negyedik,Tudor-korban játszódó operát is színpadra állítsa – noha az Elisabetta il castello di Kenilworth kevésbé ismert darab, pedig a zenéjét ismerve ez is kitűnő alkotása a zeneszerzőnek! Nekem megvan CD-n az opera, Erzsébetet Mariella Devia énekli. Km. a Milánói Olasz Rádió -RAI- ének- és zenekara, Jan Latham-König vezényel – Bergamo (Donizetti szülővárosa), Teatro Donizetti, 1989. október, élő előadás hangfelvétele a „Donizetti és kora” fesztiválon.

Winkler Gábor írja a Barangolás az opera világában című könyvében erről a Donizetti-operáról:

A zene a „bel canto” művek minden szépségét magán hordozza. A legnehezebb szólam a női főszereplőé – futamokkal és magasan kitartott hangokkal zsúfolt -, de Leicester és Warney szólama is díszítésekkel teli. Az Erzsébet érkezését kísérő kórussal később – kissé játékosabb hangszerelésben – a Szerelmi bájitalban, a Dulcamara megjelenésekor felhangzó kórusként, a Warney-Amelia kettős egyes részleteivel a Lammermoori Lucia Ashton-Lucia kettősében, néhány további dallamrészlettel a Roberto Devereux-ben találkozhatunk.

A háromfelvonásos mű néhány figyelemre méltó részlete:

- Leicester cavatinája és cabalettája, I. felv.
- Warney és Amelia kettőse, I. felv.
- Erzsébet koloratúraáriája és az I. fel. fináléja
- Erzsébet és Leicester kettőse, II. felv.
- Warney cavatinája, II. felv.
- Erzsébet és Amelia kettőse, II. felv.
- Erzsébet, Amelia, Leicester és Warney négyese, II. felv.
871   nizajemon • előzmény869 2016-04-18 10:16:37
Remek volt!! Radvanovskynak ez való,nem Trubadúr Leonora,amelyben kb 10 éve Párizsban,az üveget elvágta az éles hangja.
870   Búbánat • előzmény869 2016-04-18 10:15:43
Egyetértek. Radvanovsky zseniálisan énekelt, de játszotta is Erzsébetet, ahogy a többiek is ragyogó alakításban hozták szerepüket, és az egész produkció - korhű, színházi látvánnyal járult hozzá az óriási élményhez, a MET-moziban. A díszletegyüttes úgy volt megtervezve, mintha I. Erzsébet korában járnánk, kvázi a Globe Színház emeleti karzatairól tekintik meg az udvaroncok, a "kórus", a szemük előtt lejátszódó tragédiát. (Csak nem kör-, hanem négyszög alakban felépített díszletet látunk, mely egyszerre volt a Tower, valamint a Nottingham-kastély, illetve azok belső termei)
869   telramund • előzmény866 2016-04-18 09:45:36
Ez egy kitűnő előadás volt.Radvanovsky valóban parádésan énekelte szerepét,de a többiek is a legmagasabb fokon szóltak!!!
868   Búbánat • előzmény867 2016-04-18 01:25:22
Én a trilógiát úgy pontosítom: az I. Erzsébet angol királynő szereplőt foglalkoztató Donizetti-operák.
867   Búbánat 2016-04-18 01:16:40

Szokták úgy emlegetni a Boleyn Annát (1830), a Stuart Máriát (1834) és a Roberto Devereux-t, mint Donizettinek a Tudor-korban játszódó három operája (trilógia) – általában nem említik (vagy kifelejtik) a negyedik „Tudor”-operát, az 1829. július 6-án, Nápolyban, a Teatro San Carlo-ban bemutatott Elisabetta il castello di Kenilworth (Erzsébet Kenilworth várában) , amely Walter Scott híres regénye - „The castle of Kenilworth” - nyomán készült, Andrea Leone Tottola szövegkönyvére.
A történés helye Kenilworth kastélya (Anglia), I. Erzsébet uralkodásának ideje (1558-1603) első éveiben. Különös jelentőséggel bír az olasz zeneköltő életművében, mert ez volt az angol királynékkal foglalkozó operái közül az első darab, amit komponált.

Tehát, ha trilógiára hivatkozunk, akkor Erzsébet Kenilworth várában (1829), Stuart Mária (1834) és a Roberto Devereux (1837) operákról legyen szó, míg ha „Tudor-operákat” mondunk, akkor nem három, hanem négy Donizetti-operát kell alatta értenünk: Erzsébet Kenilworth várában (1829), Boleyn Anna (1830), Stuart Mária (1834) és Roberto Devereux (1837).

Megemlítem azt is, hogy az Erzsébet Kenilworth várában történetét előzőleg már Rossini feldolgozta Elisabetta, Regina d’Inglitherra című operájában (1815).
866   Búbánat 2016-04-16 10:00:10
Ma este élő rádióközvetítés (és a MET-moziban is!!!)

Donizetti: Roberto Devereux

Háromfelvonásos opera

Szövegét - François Ancelot Elisabeth d' Angleterre című tragédiája nyomán - Salvatore Cammarano írta.

Vezényel: Maurizio Benini
Közreműködik: a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara.

Szereposztás:

Erzsébet királynő - Sondra Radvanovsky (szoprán),
Nottingham hercege - Mariusz Kwiecien (bariton),
Sara, Nottingham hercegnője - Elina Garanča (mezzoszoprán),
Roberto Devereux, Essex grófja - Matthew Polenzani (tenor),
Lord Cecil - Brian Downen (tenor),
Sir Walter Raleigh - Christopher Job (basszus),
Apród - Yohan Yi (kontraalt),
Szolga - Paul Corona (basszus)

Rendezte: David McVicar

Bartók Rádió - Április 16., szombat, 19:00
865   Diva Plavalaguna 2016-04-10 23:48:24
A londoni Royal Opera House a héten mutatta be a Lammermoori Luciát Katie Mitchell rendezésében. A rendezőnő egy erősen feminista változatot szándékozott színpadra vinni és több ponton radikálisan megváltoztatta Donizetti történetét. A nézők az előadás előtt emailt kaptak azzal a figyelmeztetéssel, hogy az opera nyugalom megzavarására alkalmas szex és erőszakos részeket tartalmaz. A beszámolók ezt meg is erősítették pl. Lucia várandós majd elvetél és a színpadon véres jelenetben mészárolja le Arturot stb… A bemutatón a művészeket elismerően megtapsolták, a rendezőt többen kibúzták, a kritikusok java része felháborodásának adott hangot.
Elgondolkoztam azon, milyen jó nekem, hogy annak idején a szüleim egy teljesen „hagyományos” rendezésre vittek el és nem a Katie Mitchell-féle változatban találkoztam először Donizetti remekművével.


Vajon milyen lesz novemberben a MÁO Luciája?
864   Kaliban 2016-03-09 11:35:29
Érdekes ez az eredeti Lucia is, amit bemutatnak végre as MÁO-ban is. De mit is kell eredetiség alatt érteni? Ezt én már a legutóbbi, nyolc évvel ezelőtti debreceni Lucia bemutató kapcsán se igazán értetettem. AZtán elolvastam Tallián Tibor Muzsikában megjelent cikkét az előadásról. Az elejét bemásolom ide:

"Írott ígéret szerint a Debreceni Csokonai Színház új Lucia di Lammermoor- produkciójában a „közönség eredeti formájában élvezheti a darabot". Eredeti forma? Nem kívánok az ördög ügyvédjének szerepében tetszelegni, de kétségeimet sem hallgatom el. Nem azért, mert karnagy barátom őszinte pillanatában beavatott a házi titokba: az őrülési jelenet eredeti üvegharmonika-szólamát az előadáson bizony szintetizátorral játszatják. Idevágó tapasztalataim csekély volta a premieren sajnos erősen akadályozott annak megítélésében, vajon hitelesen szintetizálták-e az eredeti hangzást, no meg utánanézvén az is megvilágosodott előttem, hogy az eredetinek több fajtáját alkalmazták a hangszer korai, érett és kései korszakában, a mutatványosok által ma is használt vízzel hangolt pohárkészlettől a vízszintes tengelyen forgó, kézzel dörzsölt hangolt üvegtál-soron át a billentyűvel megszólaltatott apparátusokig. Philip Gossett vagy William Ashbrook a megmondhatói, melyik változat állott rendelkezésre 1835-ben a nápolyi San Carlóban. Minden tudás egyetemén, a világhálón a Lucia ambiciózus felújításainak hangtárában három megoldást találtam. 1970-ben Beverly Sills harmonikás partnere vízzel töltött poharak szélét simogatta, néhány éve a Metropolitan Natalie Dessay hangjához a Franklin Benjámin által feltalált rotációs hangszert társította. Végül felvételen láttam, hogy Christiane Boesiger 2007-ben Mannheimben billentyűkkel megszólaltatott, dobozba rejtett instrumentummal diskurált a nyílt színen.

Ennyit a hangszer eredetiségéről. Ami az eredeti zeneszerzői formát illeti: úgy tudni, nem az ahistorikus szemléletű utókor bízta a Lucia elborult elméjében visszhangzó armonia celeste, mennyei harmónia megidézését üverharmonika (olasz nevén armonia di vetro) helyett végül is a fuvolára, hanem maga a komponista, méghozzá még a bemutató előtt. Az első forma felidézése tehát éppenséggel nem dokumentálja a korabeli előadási gyakorlathoz való hűséget. De hát ha a közönség nem is, hallotta a szférikus hangokat a szerző, miközben a szólamot papírra vetette! Igen -azután megváltoztatta koncepcióját; kérdezhetjük, van-e joga visszatérni a modern előadónak a szerző utolsó gondolatától az utolsó előttihez, jobban tudni, mit is akart valójában? Mindenesetre nagyon eredeti, romantikus gondolat volt az őrülési jelenet hangzásképének elidegenítése a jóformán emberi közreműködés nélkül megszólaló instrumentum (a legendás eolhárfa kevésbé legendás párja) alkalmazásával. Miért állott el tőle mégis Donizetti? Talán megtapasztalta, hogy a színház óriás auditóriumában elvész a szférikus hang? Korabeli anekdota szerint a cserét nem akusztikus, hanem emberi tényezőre való tekintettel kellett foganatosítani. A próbák során a San Carlo üvegharmonikása összeférhetetlennek bizonyult, a színházban armonia celeste helyett disarmonia umana uralkodott. A maestro félt, hogy botrány tör ki a premieren, és a domesztikálhatatlan üvegharmonikás helyett a kezes fuvolásra bízta a szólamot. Hinni kell az ember morális fejlődésében: mára az üvegharmonika-játékosok is megszelídültek. De a körülmények ma is őrzik ominózus hatalmukat. A mannheimi videófelvételen látott harmonika, melyen a nyilvánvalóan legösszeférhetőbb természetű hölgy játszott dekoratív mozdulatokkal, a megszólalásig emlékeztetett valami historikus szintetizátorra, mely feltételezésnek csak a hangjának erősítésére a szekrény elé állított mikrofon mondott ellent. Ellentmondott egyszersmind a historikus hűség ideáljának is: halványan úgy emlékszem, Franklin Benjámin az üvegharmonikán kívül a villámhárítót is feltalálta, de az elektromos hangerősítést nem. Az eredetihez való hűség királyi útját tehát tovább kell keresni.

Lucia őrülési jelenetének másik ahistorikus botránykövét a fuvolával duettben énekelt késő 19. századi cadenza képezi a primo tempo végén. Mármost fuvola-szoprán-variációk és -kadenciák bőven termettek a 19. század első felében. Erkel 1847-ben írt egyet Hollósy Kornéliának, aki akkor mutatkozott be Gara Mária szerepében; Adolphe Adam pedig 1849-ben komponálta minden idők legvirtuózabb fuvola-szoprán-kettősét a Hull a pelyhes fehér hó kezdetű kedvelt francia népdalra. Hogy az első Lucia, a huszonhárom éves, pályáján éppen csak elindult Fanny Tacchinardi megelégedett volna szerényebb, fuvolátlan, és mindenképp „eredeti" cadenzával? Kérem: Fannyt apja, a kiváló tenor Nicola Tacchinardi kisgyermekkorától énekesnek nevelte, és ha azt nem sikerült is elérnie, hogy leányáé legyen a kor legszebb énekhangja (ezt senki sem állította), abban a tanúk maradéktalanul egyeznek, hogy a Pasta utáni nagy primadonnakorszakban ő énekelt a legtökéletesebben, a legjobb technikával, a legkáprázatosabb virtuozitással. Tudvalévő, hogy épp a technika csillogtatása szempontjából nem is volt teljesen elégedett a Lucia-szólammal, olyannyira, hogy a címszereplő Verdit előlegező gyönyörű sortitáját (Regnava nel silenzio) későbbi előadásokon az egy évvel korábban ugyancsak az ő számára írott szerep, a Rosmonda d'Inghilterra belépő áriájával helyettesítette, mert azt tecnikája csillogtatására (okkal) alkalmasabbnak találta (Perchè non ho del vento). Fanny abban is a legtökéletesebb énekesnője volt korának, hogy szuverén módon ismerte a szabad ékesítés minden csínját-bínját, de ha nem így lett volna is: 1830 óta felesége volt a neves operaszerzőnek, Giuseppe Persianinak, aki cadenzái kidolgozásában segítségére lehetett. Miért is bajlódott volna Donizetti saját cadenza komponálásával? Tapasztalt színházi ember lévén mind pozitív, mind negatív értelemben tudta, mire számíthat, ha a lassú ária végének lezárását Fannyra bízza: virtuóz ékítésre egyfelől, saját esetleges javaslatai felülbírálására másfelől. Hagyta hát a primadonnát saját feje után menni az ékítés útján. Ha meghallgatjuk a Rosmonda-áriát Gruberovával, valamelyes fogalmat alkothatunk magunknak, milyen nyaktörő magasságokba emelkedett ez az út. A szárnyalást kissé már elnehezedett hangú magyar énekesnők tisztes tempójú, de Höhenangstot éppenséggel ki nem váltó kirándulásával helyettesíteni lankás dallami tájakon, s kijelenteni, ez az eredeti? Hölgyeim és uraim..." - A teljes cikk itt érhető el.

Valamit lehet még az eredeti Luciáról tudni?
863   Búbánat 2016-03-04 02:16:10

Az Opera Shopban már megvásárolható az Opera Trezor legújabb lemezkiadványa:

Donizetti: Anna Bolena

Opera két felvonásban

A felvétel a Magyar Állami Operaház 1987. június 7-i előadásán készült.

2 CD + ismertetőfüzet (előadásfotó-illusztrációkkal)

Rendező: Békés András

Vezényel: Erdélyi Miklós

Olasz nyelvű előadás

Szűcs Márta – Boleyn Anna / Anna Bolena
Komlósi Ildikó – Jane Seymour /Giovanna di Seymour
Smeaton – Sánta Jolán
Kováts Kolos – VIII. Henrik / Enrico VIII
Gulyás Dénes – Lord Riccardo Percy
Mészáros Sándor - Lord Rochefort
Bartha Alfonz – Sir Harvey

Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
(karigazgató: Szalay Miklós)

Játékidő: 152’56”

A kiadvány ára: 4.900 Ft.

2016
862   parampampoli • előzmény861 2016-02-09 12:40:12
A nyitány indítása olyan gyors, hogy még a dallamot se lehet kihámozni belőle, azt hittem első hallásra, hogy gyorsítva megy... egyszer meghallgattam... aztán eladtam. (Még LP-n.)
861   Heiner Lajos • előzmény860 2016-02-09 12:34:31
A Toscanini-dirigálta nyitányban több humor és derű van, mint ebben a teljes felvételben.
860   Búbánat 2016-02-09 10:43:01
Este a Bartók Rádió sugározza a Don Pasquale stúdiófelvételét:

Riccardo Muti - Sesto Bruscantini, Leo Nucci, Mirella Freni, Gösta Winbergh, Guidi Fabbris

Km. az Ambrosian Operakórus (karig. John McCarthy) és a Philharmonia Zenekar

19.35 - 21.47
859   Búbánat 2016-02-06 09:44:21
Hamarosan kezdődik az Classica csatornán:

DONIZETTI: LUCREZIA BORGIA
Aus der San Francisco Opera

09.50 – 12.00

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:07:02

DIRIGENT: Riccardo Frizza

INSZENIERUNG: John Pascoe
BÜHNENBILD: John Pascoe
KOSTÜME: John Pascoe

SOLIST GESANG:
Renée Fleming (Lucrezia Borgia)
Vitalij Kowaljow (Alfonso d'Este)
Michael Fabiano (Gennaro)
Elizabeth DeShong (Maffio Orsini)
Christopher Jackson (Jeppo Liverotto)
Austin Kness (Don Apostolo Gazella)
Ao Li (Ascanio Petrucci)
Brian Jagde (Oloferno Vitellozzo)
Igor Vieira (Gubetta)
Daniel Montenegro (Rustighello)
Ryan Kuster (Astolfo)

San Francisco Opera Chorus
San Francisco Opera Orchestra

D, 2011

858   Búbánat 2015-12-24 14:19:47
A CLASSICA CSATORNA PROGRAMJÁN SZEREPEL

DONIZETTI: L'ELISIR D'AMORE
Aus dem Festspielhaus Baden-Baden

ECHO Klassik 2015 - "Musik-DVD-Produktion des Jahres"

24.12.2015 23:55

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:15:15

DIRIGENT: Pablo Heras-Casado

INSZENIERUNG: Rolando Villazón

BÜHNENBILD: Johannes Leiacker
KOSTÜME: Thibault Vancraenenbroeck

SOLIST GESANG:
Miah Persson (Adina)
Rolando Villazón (Nemorino)
Roman Trekel (Belcore)
Ildebrando D'Arcangelo (Dulcamara)
Regula Mühlemann (Giannetta)

CHOR: Balthasar-Neumann-Chor
ORCHESTER: Balthasar-Neumann-Ensemble

PRODUZENT: EUROARTS
D, 2012

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

25.12., 06:55
857   Búbánat 2015-09-24 16:17:38

Felszabadító szertelenség

Operavilag.net, 2015. szeptember 23.

Donizetti Bolondokháza című vígoperájának magyarországi bemutatója az Operaház Szfinx-teraszán. A 2015. szeptember 19-i premierről MERÉNYI PÉTER írt kritikát

„Az Operaház északi Szfinx-teraszán az Autómentes Nap keretében mutatták be Gaetano Donizetti egyfelvonásos opera buffáját, a Bolondokházát. Az előző két évben is egy-egy rövid szabadtéri előadást láthatott a közönség a Mobilitási Héten, Donizetti A csengő című művét és Menotti opuszát, A telefont. Mostanra már hagyománnyá vált, hogy a színrevitelt a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem egy-egy hallgatójára bízzák. A két sokat játszott mű után idén viszont egy kevésbé ismert darabra esett a választás: Donizetti Bolondokháza című operáját most láthatta először a magyar közönség. A bel canto igen termékeny mesterének egyfelvonásosát különben sem sorolhatjuk a sokat játszott művek közé: az 1830-as nápolyi bemutató után száznegyvenhét évig, 1977-ig nem állították színpadra.”

„A játékteret a Szfinx-szobor mögötti és előtti körcikk alakú teraszon alakították ki, emellett állt a zenekar sátra. A karmester, Köteles Géza nehezen láthatta egyszerre a színpadot és a zenekart. Talán ennek tudható be, hogy az énekesek és a hangszeregyüttes a beintést követően nem mindig volt együtt. A hangosítás hiányosságai nem tették lehetővé a zenei teljesítmény pontos megítélését. Az elsőhegedű szólamát aránytalanul túlhangosították, így az időnkénti alacsony intonáció különösen feltűnő volt, a közép- és basszusszólamok a távolba vesztek. Elektromos zongorával kísérték a secco recitativókat: több helyen mintha lanthangszínnel szólalt volna meg a hangszer, ez megmosolyogtatóan dilettáns hatást keltett.”

„Domenico Gilardoni szövegkönyvét Csákovics Lajos fordításban hallhattuk. A magyar librettó mondatai, rímei helyenként régiesnek tűntek, csak egy-két friss, kortárs fordulat tette gördülékenyebbé a jeleneteket.
A rendezést és az előadás látványvilágát eklektikus utalások és önironikus historizálás jellemezték (rendező: Szilágyi Bálint, látványtervező: Fógel Adrienn, dramaturg: Kenesey Judit). Leginkább a„posztmodern” címkével utalhatunk a színrevitel stílusára. Az önmagát parodizáló, történelmi stílusokat felvonultató giccs az opera seria-paródiának tekinthető jelenetekben vált különösen látványossá.”

„A sokat emlegetett eklektikus, önironikus giccsparádé a zárójelenetben érte el csúcspontját. Míg a szövegkönyv a harmónia, a racionalitás, a hűség helyreállását hirdette, ezt ellensúlyozva szertelen, sokszínűségével felelőtlenül, mégis felszabadítóan kérkedő látványparádé kápráztatott el minket.”
856   Búbánat • előzmény855 2015-09-01 14:35:51
Igen, ez így van. Mi csak a saját nézőpontunkból indul(ha)tunk ki...
855   Kaliban • előzmény854 2015-09-01 14:08:57
Szemeztem már ezzel a lemezzel, de még nem szereztem be. Egyébként állítólag Donizetti idejében is kihúzták a premiert követően a harmadik felvonást. Csakhogy ez esetben szerintem a rendezői koncepcióba nem fért bele a happy end. A rendező ugyanis nem erről szeretett volna "mesélni", hanem a háború pusztításairól, nyomoráról.
854   Búbánat • előzmény852 2015-08-31 09:29:44
Opera Rara lemeze
853   Búbánat • előzmény852 2015-08-31 09:28:15
- amit Te és én hiányoltunk, a III. felvonást is tartalmazza a lemez.
852   Búbánat • előzmény851 2015-08-31 09:25:15

Ajánlom figyelmedbe ezt a CD-t: - amit Te és én hiányoltunk: a III. felvonást is tartalmazza a lemez.
851   Kaliban 2015-08-30 14:29:01
A harmadik felvonás elszabotálása azért is meglepő volt, mert eredetileg III. Edward király lett volna a versenyszerep. Még az előadás napján is ez az infó volt az Armel honlapján. Sajnos a rendezés ötlettelensége sokat elvett a teljes színházi élményből, ahogy a Thália Színház rossz akusztikája is. Nem vártam világszínvonalat, csak egy tisztességes előadást - félig-meddig kaptuk meg. Sajnos az énekesek közül senkiről se éreztem úgy, hogy járatosabb lenne a bel cantó operák világában. A nézőtér elég foghíjas volt. Örültem, hogy láthattam ezt az operát is Donizettitől élőben, de számomra elmaradt az ideális - nem világszínvonalat vártam hangsúlyozom - előadástól. Hangfelvételem egyébként ebből nincs: ekkor hallottam életemben először a darabot.
850   Búbánat • előzmény849 2015-08-30 11:12:00
Az élő előadást (hangfelvételét is) - annak minden esetlegességével együtt többre becsülöm "a konzervnél". Anno a hetvenes-nyolcvanas évektől, a rádió rendszeresen közvetített operát a külföldi operaházakból - élőben vagy felvételről. Kedvenc darabjaimat sok esetben kazettára felvettem, amiket ma már nagyobb becsben tartom ugyanazok stúdiófelvételeinél.
Az olasz belcanto-triász (Rossini, Bellini, Donizetti), de Spontini, Mercadante, Pacini, Mayr és persze Verdi korai operái, vagy a francia és a német kora romantika szerzőinek alkotásai is, különösen közel állnak hozzám. A rádió sok operakülönlegességet a műsorára tűzött, élő kapcsolásos operaközvetítéseivel sok örömet szerzett hallgatóinak, hiszen csaknem havi-heti rendszerességgel kapcsolta élőben valamelyik nagy operaházat. Számomra mindig a ritka, kevéssé ismert operák közvetítései jelentették a felfedezés örömét és izgalmát, rácsodálkozva, mennyi szépséges opera keletkezett, ami közel áll hozzám. Köztük olyanok, melyekről talán addig nem is hallottam vagy nem ismertem még, nem beszélve arról, a közvetítések által a kor legnagyobb operacsillagait is "élőben" hallgathattam, és interpretációjukban gyönyörködve jutottak el hozzám ezek a szépséges művek.
849   smaragd • előzmény848 2015-08-30 05:00:54
Szerencse, hogy itt kiönthetted a szíved. Átérzem bánatodat, az ilyen -zenei - hiányérzetek nagyon tudnak fájni.
Némi vigasz a már hallott régi zenemű és az otthoni lemez újrahallgatása, de a zeneszerető, felkészült hallgató igényességének az élő előadásnak is eleget kell tennie. Az az igazi.
848   Búbánat • előzmény846 2015-08-29 22:28:08
III. Edward, angol király végül megkegyelmezett a lázadó francia polgároknak - ezt a "happyend-es" III. felvonást elhagyta az Armel Operafesztiválon bemutatott új produkció. Tulajdonképpen már Donizetti visszavonta, mert a cenzúra belekötött. Később átdolgozta operáját, és új harmadik felvonásba mentette az előző változat értékeit, de így sem kellett a korabeli „ítészeknek”. Úgyhogy már a komponista életében szokássá vált, hogy csak a két felvonást játsszák. Tudni kell, hogy az opera cselekménye Calais 1347. évi ostroma idején játszódik, amikor az angolok felajánlják, hogy megkegyelmeznek a városnak, ha hat nemesi származású polgár vállalja a vértanúságot. A II. felvonást záró hatalmas finálé itt csúcsosodik ki: egészen drámai kép bontakozik ki, a feszültség egyre nő, mert hiába minden lebeszélés, az önként jelentkezett hat polgár a városa érdekében mindenre elszánt: hajlandók feláldozni az életüket is, és miután szeretteiktől végső búcsút vettek, a küldöttség elindul az angol sereg táborába, hol hitük szerint csak a halál fog várni rájuk. A két felvonás tényleg zseniális, a zene bámulatra ragadó, igazi „donizettis”belcanto muzsika. Tudjuk, a következő évben keletkezik majd a Roberto Devereux…

Én azért mégiscsak hiányoltam a harmadik felvonást (nekem megvan CD-n a teljes, csonkítatlan opera, így jól ismerem a zenéjét is.), mely aztán feloldja a drámát: III. Edward diadalmámorban úszik. Mégis behódoltak neki a franciák, sikerül példát statuálnia az ellene szegülő városoknak. Megérkezik a királyné is. Isabella megismervén a hat polgár önként vállalt áldozatát és meghallva utánuk jövő szeretteik könyörgését, megindítja őt a franciák bátorsága, s maga is kegyelmet kér a számukra. A királyt is meghatja ellenfelei bátorsága, és valamennyiüknek megkegyelmez.

De való igaz, az opera II. felvonást záró, hősi hozzáállást tanúsító calais-i polgárok hazafias döntése, mely a zenében valami magasztos pátoszt nyer kifejezést, egy csodálatos, gyönyörű és egyben megrendítő fináléba torkollik. Ugyanakkor sajnálom az elmaradt felvonás zenéjét is, mert abban is találni nagyszerű részeket, így két szép balettzenét is, de a kóruskíséretes záró rondó, amit az eredeti verzióban Eleonóra énekel és az átdolgozás során a királynéé lett, ugyancsak nagyon hatásos. Úgyhogy most meghallgatva a Thália Színházban bemutatott előadás hangfelvételét, beteszem a CD-met a lejátszóba, és felelevenítem a régen hallott opera harmadik felvonását. Számomra így, ezzel lesz teljes Donizetti remek operája – ami amúgy először hangzott el Magyarországon, 2015. június 30-án, a Thália Színházban, a londoni English Touring Operatársulatának kiváló előadásában.
847   Búbánat • előzmény846 2015-08-29 21:23:18
Érdemes tudni, hogy a Donizetti-opera cselekménye (Salvatore Cammarano szövegkönyve) valós történelmi eseményen alapul; és hogy Auguste Rodin világhírű szobra, a "Calais-i polgárok" egyik változata ma Londonban, a Parlament közelében áll! (Amikor tavaly Londonban voltam, egész véletlenül, arra felé sétálva- "botlottam" bele...
846   Búbánat 2015-08-29 11:37:18
Ma este 7 órától a Bartók Rádió közvetíti

Donizetti: Calais ostroma

Háromfelvonásos opera, két részben

A londoni English Touring Operatársulatának előadása

(ARMEL Operafesztivál - Thália Színház, 2015. június 30.)

Szöveg: Salvadore Cammarano

Vezényel: Jeremy Silver

Közreműködik: a Pannon Filharmonikusok

Rendezte: James Conway

Szereposztás:

Edoardo - Nicholas Merryweather (bariton)
Eustachio de Saint-Pierre, Calais polgármestere - Craig Smith (bariton)
Aurelio, a fia - Catherine Carby (mezzoszoprán)
Eleonora, Aurelio felesége - Paula Sides (szoprán)
Pietro de Wisants - Matthew Stiff (bariton)
Giacomo de Wisants - Matt R. J. Ward (tenor)
Giovanni d´Aire - Andrew Glover (tenor)
Edmondo, az angol seregek vezére - Ronan Busfield (tenor)
Armando - Jan Capinski (basszus)
A kém - Peter Brathwaite (basszus)
845   Búbánat • előzmény844 2015-07-17 15:41:08
Teljes mértékben csatlakozom az elmondottakhoz!

Beteszem én is a linket, talán így sikerül:

Defending Donizetti
844   Diva Plavalaguna 2015-07-17 14:33:12
[url]http://www.wqxr.org/#!/story/defending-donizetti/;Defending Donizetti [url]

Jó írás az utólérhetetlenül csodálatos zeneszerzőről.

Még, még és még Donizettit, mert sajnos nagyon kis dózisokban juthatunk csak hozzá!!
Az Armelen egy kevésbé ismert művével a Calais ostromával találkozhattunk és jön a következő szezonban a Bolondokháza, amit szintén nagyon várok.

Igazából a MET nagydobására vagyok leginkább kíváncsi a következő évadban - Radvanovsky "Három Királynőjére".

843   Búbánat • előzmény842 2015-03-26 14:48:20
Les Martyrs Act II Finale – részlet

Az Opera Rara ezt az élő felvételt hozza ki CD-n.

Donizetti's Les Martyrs - Act II Finale - from the concert performance with Joyce El-Khoury, Michael Spyres, David Kempster, Brindley Sherratt, Clive Bayley and Wynne Evans with the Orchestra of the Age of Enlightenment and Opera Rara Chorus conducted by Sir Mark Elder. BBC Radio 3 broadcast, Saturday 15th November 2014 at 6.15pm (GMT). Opera Rara studio recording released April 2015. Available to pre-order from www.opera-rara.com
842   Ardelao 2015-03-26 14:44:38

Les Martyrs


Gaetano Donizetti

A tragic tale of Christian martyrdom, Les Martyrs began its life as Poliuto, Donizetti's Italian opera which - due to its religious content - was banned before its Naples premiere. Greatly angered by the Italian censors' decision, Donizetti moved to Paris in the hope of conquering the Opéra de Paris and securing his status as a composer of international repute. His dream largely came true when, in 1838, he signed an agreement to revise Poliuto for the Paris opera. Working together with Eugène Scribe - the grand opera librettist of the time - Donizetti went to great pains to adapt his Italian opera for Parisian audiences. Not only did he add an obligatory ballet score, but he also composed an elaborate new overture, new solos for the lead tenor and several innovative ensemble scenes. Yet, despite the opera's successful premiere, Les Martyrs soon disappeared from the Paris opera's repertory and since has only received sporadic performances, often in an Italian version. Opera Rara's revival is based on a new critical edition by Dr Flora Willson of King's College, Cambridge, which restores the opera's original French text and reinstates numerous musical passages that have note been heard since its first performance.

Hilary Finch in her five star Times review said: 'The martyred pair — the Christian Polyeucte and his Roman wife and eventual convert Pauline — were cast from strength. Joyce El-Khoury’s soprano flamed fearlessly, but could also taper off into an exquisitely vulnerable half-voice. And the platinum tenor of Michael Spyres focused fanatical love and loyalty: his stratospheric cry within the aria Dieu m’inspire! had both orchestra and audience reeling in thrilled admiration. Two outstanding basses, Brindley Sherratt as Félix and Clive Bayley as Callisthènes, revealed shifting shades of obduracy, while David Kempster’s Sévère painted a stalwart and conflicted portrait.'

Opera Rara's studio recording is available to pre-order now and will be in stock April 2015 for release in May 2015. Please note that all orders placed online will be charged at time of ordering.

View the Act II finale from our concert performance of Les Martyrs at the Royal Festival Hall on 4th November 2014.
841   Ardelao 2015-03-26 14:35:14
Les Martyrs
Gaetano Donizetti
Pre-OrderCD£37.50
Availability: Release date - May 2015

Opera Rara legújabb felvétele.
840   Búbánat • előzmény839 2015-03-19 16:31:50
Mégpedig az eredeti, francia verzióban. Viszont a 20 perces, nagyszabású balettképet ez a produkció sem tartalmazza, amit nagyon sajnálok!

DVD-n is hamarosan kijön.
839   Ardelao • előzmény838 2015-03-19 16:21:22
Ismét egy "Bel canto" csoda !
838   Búbánat 2015-03-19 10:44:25
A Classica csatorna ma délben és este először tűzi műsorára Donizetti remekét:

Donizetti: La Favorite - Aus dem Théâtre du Capitole de Toulouse – 2014 - A kegyencnő

First Performance - Erstmals auf CLASSICA

19.03.2015 - 12:00 UND 20:00

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:32:12
DIRIGENT: Antonello Allemandi
INSZENIERUNG: Vincent Boussard
BÜHNENBILD: Vincent Lemaire
KOSTÜME: Christian Lacroix

SOLIST GESANG:

Kate Aldrich (Léonor de Guzman)
Yijie Shi (Fernand)
Ludovic Tézier (Alphonse XI)
Giovanni Furlanetto (Balthazar)
Marie-Bénédicte Souquet (Inès)
Alain Gabriel (Don Gaspar)

CHOR: Choeur du Capitole de Toulouse
ORCHESTER: Orchestre National du Capitole de Toulouse

F, 2014

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

19.03., 20:00
20.03., 03:00
07.05., 10:25
837   Búbánat 2015-02-24 14:51:55
Egy Donizetti-ritkaságot hallhatunk ma este a Bartók Rádióban

19.35 – 22.00 Donizetti: Alina, Golconda királynője

Kétfelvonásos opera buffa

Szövegét Felice Romani írta

Vezényel: Antonello Allemandi

Km. a Pármai Teatro Regio Énekkara (karig. Adolfo Tanzi) és az Arturo Toscanini Szimfonikus Zenekar

Szereposztás:

Alina, pásztorlány, Golconda királynéja - Daniela Dessí (szoprán)

Fiorina - Adelisa Tabiadon (mezzoszoprán)
Seide - Rockwell Blake (tenor)
Volmar - Paolo Coni (bariton)
Belfiore - Andrea Martin (basszus)
Assan - Sergio Bertocchi (tenor)
836   Búbánat • előzmény834 2014-12-10 14:38:44
Köszönöm, eddig a felvételéig,semmit nem tudtam felőle. Mindenesetre, kíváncsian várom, hogy a későbbiekben milyen szerepekben, mit nyújt. Lehet, hogy elvetem, lehet, hogy megtartom...
835   telramund • előzmény834 2014-12-09 23:37:34
:):):)
834   parampampoli • előzmény832 2014-12-09 23:24:00
Nincs az az Isten, se az a pénz, hogy végighallgassam ezzel a nővel.
833   Búbánat 2014-12-09 22:35:16
Gianni di Parigi

A 2010-es Festival della Valle d'Itria (Palazzo Ducale – Martina Franca) tűzte műsorára ezt az igen dallamos, sodró - lendületes énekszámokkal teli vígopera-ritkaságot. (2010-ben egy külföldi rádiócsatorna élőben közvetítette az előadást - Haandel fórumtársunk ezt belinkelte.) A premier-előadás DVD-n kijött, amihez most hozzájutottam, és elmondhatom: pompás Donizetti-operát ismertem meg a lemezről. (A youtube-on rá lehet keresni az opera több hangfelvételére.)
Az énekesek között felfigyeltem a Navarra hercegnő szerepében bemutatkozó fiatal, vonzó külsejű, orosz koloratúrszoprán énekesnőre, Ekaterina Lekhinára, akiről eddig semmit nem tudtam. Ezen a négy évvel ezelőtti előadáson Lekhinának szép, „csilingelő” szopránját halljuk, mely nemcsak „szimpla” koloratúra-képességekkel bír, de az erősen lírai hangi-tartományokban is kifejezés telit nyújt. Hatalmas sikere volt. Alakítása nemcsak a bravúráriákra korlátozódott, nekem nagyon „bejött” - különösen az opera fináléjának szerelmi kettősében – a színészi vénáját is kiemelő természetes játékkultúrája.
Az utóbbi években több kiváló orosz szoprán énekesnő tűnt fel a nemzetközi operavilágban, akikről lelkendező kritikákat olvasni, köztük például Olga Peretyatko-ról. Úgy látszik, további tehetségek bukkannak fel és jönnek, nemzetközi hírnévre törekednek.

A produkcióban a „Slovacco di Bratislava” néven szereplő kórus működött közre, vezényelt Pavol Prochazka. Róluk, gondolom, „ ladislav kozlok” fórumtársunk tudna többet mondani!
832   telramund 2014-12-09 19:42:03
Aki ezt a nőt kibírja minden tiszteletem az övé.Csak nagyon mazohistáknak a többieknek elég a finálé a 10 évvel korábbi halálért!Nevet nem írok,aki bemásolja a keresőbe megtudja!

https://www.youtube.com/watch?v=iRaOAHk36xo&feature=youtu.be
831   Búbánat 2014-12-06 14:06:11
Ők a 2015-ös Armel Operafesztivál fellépői

• 2014. december 3. -
• (sze) -
• Fidelio/MTI -

A londoni English Touring Opera Donizetti Calais ostroma című művét hozza el Budapestre!!!
830   Búbánat • előzmény828 2014-11-30 22:03:29
Talán felkerülhetne ez a produkció Budapestre is!
829   Csákovics 2014-11-30 21:05:52
Te rutinosabb vagy a linkelésben... Köszönöm. Természetesen csak magyarországi bemutató, nem ős... :-)
828   -zéta- • előzmény827 2014-11-30 20:29:58
...még egyszer...:-)
827   -zéta- • előzmény826 2014-11-30 20:24:14
Ezt nem lehet megnyitni...:-(
826   Csákovics 2014-11-30 18:39:34
Donizetti-ősbemutató a Szegedi Kisszínházban: Il giovedi grasso/Farsangi kalamajka
825   Búbánat 2014-10-18 13:26:47
ANNA BOLENA: DOMINGO- SOULIOTIS- HORNE- BAKER

Director: Henry Lewis

1966, New York – ÉLŐ FELVÉTEL

(4 CD)

Interpretes:

Placido Domingo (Percy)
Marilyn Horne (Giovanna)
Janet Baker (Smeton)
Elena Souliotis (Anna Bolena)
Raymond Gibbs (Rochefort)

Közzététel a Youtube-on 2013. máj. 25.

(2:46:40 )
824   Búbánat 2014-09-16 21:33:09
Két éve számoltam be itt a 644. sorszám alatt a Duna Palotában bemutatott Donizetti-vígoperáról, és most arról adhatok hírt, hogy ugyanez a produkció újra előadásra kerül, két alkalommal is: szeptember 18-án, másnap 19-én pedig a Belvárosi Művészeti Napok keretében!

Duna Palota - Színházterem, 19 óra

A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar bemutatja

Donizetti: Szerelmi bájital

vígopera két részben, magyar nyelven

Szereplők:

Adina - Szakács Ildikó
Nemorino - Balczó Péter
Belcore - Gaál Csaba
Dulcamara - Jekl László
Gianetta - Staszny Zsófia

valamint a Bel Canto Kamarakórus

Rendező:Fehér András

Közreműködik a Duna Szimfonikus Zenekar

Karmester: Deák András
823   Búbánat 2014-07-30 14:14:41
Aki a végén nevet

Operavilág.net, 2014. július 29.

Donizetti A csengő és Cimarosa A titkos házasság című operája a Budapesti Nyári Fesztiválon, 2014. július 25. KONDOR KATA írása

„Medveczky Ádámról hajlamos vagyok azt hinni, hogy még csodát is képes volna tenni, olyan örvendetes javuláson tudnak keresztül menni a pálcája alá kerülő együttesek. A Művész Szimfonikus Zenekarról információ hiányában persze igazságtalan lenne azt feltételezni, hogy nem mindig játszanak ilyen jól, ezúttal a szépen kidolgozott játékmód mindenképpen dicséretet érdemel. Emellett a karmester szinte emberfeletti munkával még azt is meg tudta oldani, hogy az őt rendesen szinte sose látó énekeseket is összefogja.
Mérlegre téve az előadásokat, a rossz összbenyomás ellenére sem mondhatjuk azt, hogy nem akadtak bennük értékek. Nem túl szerencsés ugyanakkor, ha a produkció saját maga ellen dolgozik, és némi rosszul sikerült bohóckodással vonja el a figyelmünket az értékesebb művészi tényezőkről, vagy csak elveszi a kedvünket attól, hogy egyáltalán tovább nézzük az előadást. Így a végére már nem sok kedvünk maradt nevetni.”
822   Búbánat • előzmény820 2014-07-30 14:13:26
Ez a Szerelmi bájital ma is műsoron szerepel a Mezzón, 17:45-től.
821   Búbánat • előzmény820 2014-07-20 13:25:58
Lásd még 773. és 779. sorszámoknál is.
820   Búbánat 2014-07-20 13:23:49
Ma délután a Mezzo csatorna műsorán először: Olga Peretyatko a Szerelmi bájitalban!

Donizetti's L'elisir d'amore at the Opéra de Lausanne

Orchestre de Chambre de Lausanne, Choeur de l'Opéra de Lausanne,

Jesús López Cobos (conductor)

Olga Peretyatko (Adina)
Stefan Pop (Nemorino)
George Petean (Belcore)
Lorenzo Regazzo (Dulcamara)
Eva Fiechter (Giannetta)

Adriano Sinivia (Stage Director)

Recorded at the Opéra de Lausanne in October 2012

Directed by Stéphane Metge
819   Búbánat • előzmény818 2014-07-20 13:22:59
Nem csak utólag, a személyes tapasztalatok birtokában, hanem már előtte is okosabb lehetünk, ha kellően vagyunk informálva és levonhatjuk a következtetéseket.
818   Janus • előzmény817 2014-07-17 13:14:12
Ilyenkor mindig elgondolkozik az ember, hogy akkor ennek mi értelme van? Miért nem választottak két Donizetti egyfelvonásost? Redukált, kamarahangszereléssel. Több értelme lett volna.
817   Búbánat • előzmény816 2014-07-17 09:57:45
Valószínűleg a kis színpad mérete is meghatározza ezt: nincs zenekari árok, a színpad jobb oldalán van egy kis sarok, oda szorítanak be néhány hangszerest. Legalábbis a korábbi évek nyári operettbemutatói alkalmával ezt tapasztaltam. A partitúra komoly (át)hangszerelésének lehettem fültanúja is. Biztosan lesznek húzások a Cimarosa-operában, és Donizetti Csengőjében is, bár ez utóbbi önmagában is elég rövid, egyfelvonásos - utóbbiból végképp nem szabadna semmit kihagyni.
816   Janus • előzmény814 2014-07-16 18:18:58
A Cimarosa opera milyen mértékben lesz zanzásítva? Tudja valaki? Majdnem elmentem rá, de mikor megláttam az előre jelzett játékidőt elment tőle a kedvem. Zanzára nem vagyok kíváncsi mióta hallottam rémhíreket róla, hogy mit műveltek az operával pár éve Gödöllőn. Igaz, itt lesz zenekar. Mondjuk a magyar opera kedvelők kb. 95, hanem 99% úgyse mozdulna rá Cimarosára - pedig A titkos házasság egy remek darab! Kár, hogy már nem megy az Operában.
815   svaler • előzmény733 2014-07-15 18:58:40
Hiánypótlás (letörölt videók helyett):
Betly Magyarországon
814   Búbánat 2014-07-14 15:31:38
Érdemes lesz kimenni a Városmajorba július 25-én, pénteken: a (fedett) szabadtéri színpadon két vígopera kerül bemutatásra:

Budapest Nyári Fesztivál-2014

1.) Donizetti: A csengő

Don Annibale - Ürmössy Imre
Enrico - Egyházi Géza
Serafina - Geszthy Veronika
Rosa asszony - Szolnoki Apollónia

2.) Cimarosa: A titkos házasság

Geronimo - Ürmössy Imre
Robinson gróf – Egyházi Géza
Paolino - Kiss Tivadar
Carolina - Geszthy Veronika
Lisetta - Csonka Zsuzsanna/Herczenik Anna
Fidalma – Szolnoki Apollónia


Közreműködik a Művész Szimfonikus Zenekar

Karmester: Medveczky Ádám

Díszlet: Szolga István, Erdei Gábor
Jelmez: Csonka Zsuzsanna

Rendező: Tóth János

(Azt nem értem, miért van a Cimarosa darabnál Lisetta szerepében két énekművész megjelölve, mikor a nyári fesztivál-naptárban csak egy előadás szerepel belőle Különben egyes internetes portálokon Szolnoki Apollónia helyett Pánczél Éva van feltüntetve mindkét operában, Robinson grófként Busa Tamás neve szerepel, vagy Paolino neve mellé is két énekest tüntetnek fel: Kiss Tivadart és Balczó Pétert. Azt hiszem, csak a helyszínen fog kiderülni, mi a valós szereposztás.)
813   Heiner Lajos 2014-06-30 21:37:45
http://www.prestoclassical.co.uk/favourites/1063/Gaetano-Donizetti

A Presto mai számából. Én ugyan a felével sem értek egyet.
812   Búbánat 2014-04-20 16:36:51
Ma éjjel az Unitel Classica csatornán láthatjuk:

22.00 – 00.10 Gaetano Donizetti: Lucrezia Borgia

Lucrezia Borgia: Renée Fleming
Gennaro: Michael Fabiano
Maffio Orsini: Elizabeth DeShong
Duke Alfonso: Vitalij Kowaljow

San Francisco Opera Orchestra, Chorus and Dance Corps
Conductor: Riccardo Frizz
Director: John Pascoe
811   Búbánat • előzmény810 2014-03-03 13:37:24
Szerintem az olasz nyelven bemutatott Szerelmi bájital magyar feliratozása Blum Tamás magyar fordításán alapulhat. De ha máskor nem, majd áprilisban megtudhatjuk ezt, mikor a pécsi társulat az Erkel Színházban vendégszerepel a vígoperával.
810   IVA • előzmény809 2014-03-02 04:33:18
Fordította Blum Tamás – Vajon ez úgy értelmezendő, hogy a magyar feliratozás nem nyers-, hanem a műfordításból készült?
809   Búbánat 2014-02-28 13:17:11
Ma este a Pécsi Nemzeti Színházban Donizetti-bemutatót tartanak:

Szerelmi bájital - vígopera két felvonásban olasz nyelven feliratozással

Az előadás április 26-án Budapesten is megtekinthető lesz az Erkel Színház Primavera-sorozatában.
808   Búbánat 2014-01-31 13:35:32
Világpremier! Egy ritka Donizetti-opera - lemezújdonság a Dynamic kiadótól, az eredeti francia verzió nyomán:

GAETANO DONIZETTI (1797 -1848):
LE DUC D’ALBE - négyfelvonásos opera

- a zeneszerző a Párizsi Opera számára kezdte el 1838-ban komponálni művét, de befejezetlen maradt az opera, így annak tervezett - 1840. évi - bemutatójára már nem kerülhetett sor. Negyvennégy évvel később az operát a szerző vázlatai alapján tanítványa, Matteo Salvi kiegészítette és befejezte. Az opera szövege franciából olaszra lett fordítva. Ezt a változatot (Il duca d’Alba) a Teatro Apollo mutatta be1882-ben. Ez a verzió volt az eddigi előadások, felvételek, lemezkiadások alapja is.
- viszont tavaly újra rekonstruálták Donizetti operáját, mégpedig az eredeti, a francia színpadra írt koncepció szellemében. Ebbe erősen beledolgozott Giorgio Battistelli olasz zenetudós. Ezt a régi- új, francia nyelvű változatot hozta ki 2012-ben a Dynamic kiadó – a világon elsőként!

Symfonisch Orkest van de Vlaamse Oepra
Koor van de Vlaamse Opera

Conductor: Paolo Carignani

Vlaamse Opera Gent

Cast

Georges Petean (Le Duc D’Albe)
Ismael Jordi (Henri de Bruges)
Rachel Harnisch (Hélène d’Egmont)
Vladimir Baykov (Sandoval)
Igor Bakan (Daniel)
Gijs Van der Linden (Carlos/Balbuena)
Stephan Adriaens ( Un tavernier)

Code / (No. of supports)
CDS7665/ (2 CD)
Barcode: 8007144076658
Category: Opera
Audio Format: DDD

Recorded in/on: Antwerp - May, 2012

Duration: CD1: 75’50 CD2: 66’18

Notes: English, Italian

Packaging: Jewel box

Price: Double CD full price

STRONG POINTS:

World Première!

According to the original French
version !
Libretto available online
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Budai vár (Szentháromság tér - Nagyszínpad)

Szokolay Dongó Balázs és a Corpus Harsonaquartett lemezbemutató
17:00 : Tolcsva
Oremus-szalon

Balázs János (zongora)
"Zempléni Fesztivál"

18:00 : Füzérradvány
Károlyi-kastély

Trüffel Quartet és barátai
Gabora Gyula (hegedű), Lázár Gyula (nagybőgő)
"Zempléni Fesztivál"
Mozart: D-dúr templomi szonáta K.124.
Massenet-Thais: Meditation
Pachelbel: Kánon
Vivaldi: A négy évszak

19:00 : Tokaj
Paulay Ede Színház

Liszt Ferenc Kamarazenekar
Várdai István (művészeti vezető), Tfirst Péter (koncertmester)
"Zempléni Fesztivál"
Grieg: Holberg-szvit, op. 40
Pavel Fischer: 3. vonósnégyes „Mad Piper” – vonószenekari előadásban
Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48
Jörg Widmann: 180 Beats per Minute
A mai nap
született:
1937 • Bogár István, zeneszerző, karmester († 2006)
1974 • Maxim Vengerov, hegedűs
elhunyt:
1611 • Tomás Luis de Victoria, zeneszerző (sz. 1548)
2016 • Daniela Dessi, operaénekesnő (sz. 1957)