https://www.facebook.com/okovacsszilveszter.opera/
Virágvasárnap délelőtt újraindítottuk az életet az operás kollégákkal,
teljes szépségében szól a Don Giovanni. A mi keresztutunk most nem a nagyhéten
zajlott, de mindegyikünk számára létkérdés volt, hogy az igazi Nagyhétre véget
érjen a lázas állapot: holnaptól már a jövő évad bérletújítása zajlik.
Megvannak a tanulságai, de most hadd legyen legfelül az öröm: profi műszak
dolgozik a csodálatos zenekar, énekkar és a legjobb magyar énekesek körül. A
nézők mögé lopódzva, a magasból látszik leginkább, hol vagyunk, mi az értelme
ennek az egésznek. A magyar közönség szolgálata - és ez mától újra valóság.
Köszönöm minden kollégámnak.
Gratulálok a MÁO dolgozóinak ös a közönségnek.
Ókovács Szilveszter: be kellett látnom, hogy már egy hete áll a színház, és a károk nagyok
INFOSTART/INFORÁDIÓ – Rozgonyi Ádám
- 2024. március 25. 12:51
Mint elmondta, a két követelés, a béremelés és a kollektív szerződés megalkotása között kellett összhangot találni, és a bérben végül megállapodtak, míg a kollektív szerződés megtárgyalására április 30-ig adtak időt. Eddig a határidőig függesztették fel a sztrájkot, de vége csak akkor lesz, ha a felek alá is írják a szerződést.
Ókovács Szilveszter elmondása szerint a gyors megállapodásra azért is szükség volt, mert most kezdődik a bérletmegújítás időszaka, és ez fontos időszaka az Operának üzleti szempontból is. "Az nem lehetséges, hogy egy életjeleket nem produkáló házba rengeteg bérletest tudjunk csábítani, úgyhogy szükség volt a bérmegállapodásra és arra is, hogy időnk maradjon, hogy a kollektív szerződéses példányt is végül is megegyezéssel zárjuk le. És akkor lesz a sztrájknak véglegesen vége" – mondta a főigazgató."A magyar kultúrának a húzó lovai vagyunk, és időnként, habár mindig
azt a lovat ütik, amelyik húz, meg is kell etetni ezt a lovat.
Az is feladat, hogy
az ember fölismerje azt, amikor ez így nincs tovább, és muszáj növelni a
béreken. Most ez történt"
– ismerte
el a főigazgató.
Bárány Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy csak felfüggesztették a munka
beszüntetést április 30-ig, a kollektív szerződés megkötéséig, amelybe a mostani bérrendezés is bekerül majd.
A szakszervezeti elnök szerint sikert értek el a sztrájkkal, és szerinte a társulat egységes kiállása kellett ehhez. "A munkatársak egymást
támogatva, szolidárisan viselkedve, kitartva folytatták a sztrájkot, nem hátráltak meg, nem dőltek be a munkáltató szavainak, hanem kötötték az
ebet a karóhoz, ahhoz, hogy bizony legyen megállapodás, és azért az hellyel-közzel meg is született, és látják a folytatást is" – mondta Bárány
Péter.
Be kell fejezni az esztelen és felesleges pénzköltést! Elég a fenn az ernyő, nincsen kas műsorpolitikából. Befejezni hangtalan, már sehol nem kellő énekesek meghívását (Curától Petibonig), a bár értékes énekesek negyed házat se megtöltő dalestjeit, közepes vagy még annál is gyérebb karmesterek szerződését, méregdrága undorító külföldi rendezések átvételét, és mindjárt lesz sok pénz. Nem kellett volna tízmilliárdokat elszórni a játszásra alkalmatlan Eiffel Házra, nem beszélve az Opera eredeti budgetjét háromszor meghaladó összegről. Az egész elmúlt 12 év összes problémáját kell felülvizsgálni — kellene. Ettől a vezetéstől ez nem várható, szándéka sincs rá. Ezért mindenkit óvnék a korai örömködéstől. Majd meglátjuk… a vak is azt mondta. Április 30-án okosabb lesz mindenki.
Feltenném a logikusan adódó kérdést: az ünneplő tömeg szerint miből fognak 30 % béremelést kifizetni? Miközben teljesen világos, hogy a jelen kondíciókkal nincs rá keret. Elég egyszerű a feladat. Sima osztás.
Tegnap a Don Giovanni előtt a zenekari bevonulást (az árokba) álló tapssal fogadta a közönség. Ez pontosan mutatja, hogy a publikum ebben a méltatlan vitában kinek a pártján áll...
Tizenévig írtam itt erről, sok látszatja nem lett. Továbbra is a kollektív szerződést illetően vagyok legszkeptikusabb. Az ugyanis alapból tenné lehetetlenné az eddigi munkadiktatúrát. Nem fog belemenni Ókovács. És akkor? Megy tovább minden, mint eddig, vagy??? Újabb sztrájk? Ismét a szerződésért? Újabb részmegállapodás ígéretekkel, be nem tartva? Huzavona a végtelenségig? Ki fog jegyet venni így?
Azt kell megérteni mindenkinek (közönségnek és illetékeseknek egyaránt), hogy lehet a számok bűvöletében élni, ugyanannyi emberrel hihetetlen előadásszámokat produkálni, csak végül a közönség issza meg a levét. Mert fáradt (leharcolt, kiégett) művészekkel találja magát szembe.
És esetleg azt hiszi, hogy tönkrementek, alkalmatlanok, esetleg rossz a produkció, vagy rossz a színház… És nem fogja élvezni, vagy elmegy a kedve az egésztől.
Bármilyen hihetetlen, a művész is ember. Vérnyomása, pulzusa, idegrendszere van. Levegőt vesz. A gyereket viszi iskolába, óvodába, ápolja a beteg édesanyját.
A különbség annyi, hogy esténként az a dolga, hogy elvarázsolja a közönséget. Ahhoz pedig olyan fizikai és lelki állapotban kell lenni, hogy az ember varázsolni tudjon.
Nem véletlen, hogy a verseny és parádés lovakat sosem látjuk a lovaskocsi előtt, cementet húzni. Pedig mennyi szabad idejük van két parádézás meg derbi között, ugye, amikor végre valami hasznos munkát is végezhetnének…
De a bölcs lótulajdonos nem keveri össze a fuvarozást a lóversennyel.
Hát még a bölcs operaigazgató. Aki pontosan tudja, hogy ha letörli a művészek arcáról a mosolyt, akkor a közönség arcáról is letörli egyben. És az nem jó a Színházának. Nem jó a Műfajnak, nem jó Puccininek és Mozartnak... nem jó a közönségnek.
Ezért is érdemes Operába, az összművészetek fellegvárába járni. Csoda egy hely!
Én sem vennék mérget rá.
Ez a közlemény, az éjszakai ODFSZ tájékoztatóval szemben már 30%-os anyagi juttatásról + cafeteriáról és Kollektív Szerződés megkötéséről ír.
Ilyen módon a Szakszervezetek minden korábbi követelése bekerült a megállapodásba. (Mondhatni az Opera minden kérdésben meggondolta magát.)
No, itt a közös közlemény:
Az Opera honlapján ebben a változatban olvasható.
Nem vennék én mérget erre a megállapodásra, és a sztrájkolókat óvatosságra ill. éberségre inteném. Nem lepődnék meg, ha április 30-ig kitalálna valamit Ókovács, hogyan hátráljon ki belőle. Van egy fogadásom rá, hogy már ezen törik a fejüket, és ha valamit alá is ír majd, lesznek "ötletei" bosszúállásra, betartásra. Hogy a sztrájk idejére megszakította a benne résztvevők tb jogviszonyát, sok jót nem sejtet.
Az ODFSz honlapján elérhető a megállapodás szövege. Része a kollektív szerződés megkötése is, ami ellen eddig Ókovács foggal-körömmel tiltakozott, minthogy az "rabszíj", ami "ellehetetleníti a vezetőséget".
Ezek szerint ha a sztrájkolók bevallott/bevallatlan céljai közt Ókovács megbuktatása is szerepelt, ez a törekvésük ezúttal sem jött/jöhetett össze. Gyengék voltak, nem tartottak ki, nem voltak karakánok, sem következetesek, hagyták magukat könyöradománnyal "megvezettetni"... Az akciójuknak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Eredmények: Hírértékhez jutottak. Némi morzsa. A szemben álló felekről kiderült egy s más, egyesekről provokatívan lehullott a lepel...
Ami a fő változás az egy héttel ezelőtti (a sztrájk előtti) állapothoz képest, hogy az Opera vállalta, hogy április 30-ig Kollektív Szerződést köt. (Ettől korábban mereven elzárkóztak.)
A pénz előnyére változott valamit, (nem akarok itt a részletekbe belemenni), de látszik, hogy a fenntartó jelenleg ebben nem hagy sok mozgásteret a Háznak.
No, megállapodtak. Elvileg vasárnap már mennek az előadások.
Igen, ezt szintén hiteles forrásból meg tudom erősíteni, illetőleg emlékeim szerint mindezt 'jelképes fellépti díjért'.. Illetőleg a műv.ig. (vagy beosztott munkatársa) által jegyzett lev. szerint most értette meg a kollégák által, akik a sztrájk alatt is színpadra léptek, hogy mi a műfaj iránti igazi elkötelezettség.. Meglehetősen faramuci kijelentés attól, akinek szintén nagy része van a jelen kialakult helyzetben, az Opera és a színvonal züllesztésben és az énekesek (sokszor megkérdőjelezhető) kiválasztásában és szoros függésben tartásában... Mondjuk az elkötelezettséget a műfaj mellett számomra épp a bátor kollégák kiállása jelenti, de bizonyára, mindannyian kicsit más oldalról nézzük a valóságot...
Egy magát megnevezni nem kívánó, de hiteles forrásból tudom,
hogy az Opera vezetése szolidaritás-koncertre toboroz a magánénekesek közül,
vasárnapra, a Don Giovanni helyett-mellett. A téma: „szolidaritás az opera műfaja iránt”.
Azt írják: „Jó
lenne egy kis örömünnepet megvalósítani, ahol letesszük a voksunkat a műfaj
mellett.”
Csakhogy jelenleg senki nem veszélyezteti az opera műfaját,
legalább is a sztrájkolók közül, max. az Opera vezetői ártanak neki így-úgy már
jó ideje.
https://www.youtube.com/playlist?list=OLAK5uy_ndcQiwByitncUkozWyLJ6qxn_j53UUWXo
Reméljük, a sztrájkolók kivívják, amiért sztrájkolnak!
Nem áll a dolog. Minden nap tárgyalnak. Ma is.
Jövő héten szerdán, pénteken, vasárnap a Parsifal
következne. (Húsvét) Mi lesz?...
Mázli, hogy ma már nincsenek ilyen vezetők.
Tehát jól tettem, hogy a jegyem visszaváltása mellett döntöttem. Közben Szilveszter kivan, hogy ez már politika! Hát oda ne rohanjak: azt hiszem, ha volt egyértelműen és színtisztán politikai kinevezettje a Háznak, mint főigazgató, akkor ő az! Szakmailag kb. semmi se indokolja, hogy még mindig ott pöffeszkedik, hiába védik itt egyesek. Ez tény! Mutogatni meg kár, hogy mi volt itt anno, mert ki a büdös francot érdekel, mikor Döbrögi Szilveszter írogatja már 14 éve a leveleit a Tatjana néniéjének a sok hülyeségről, fogalmaz dagályos idiótaságokat, művel ámokfutást a szereposztásokkal, a műsorpolitikával, és egy csilliódolláros felújítás után még a büfében lévő freskó is egyre rosszabb állapotban van! Ami amúgy tudom, hogy senkit nem érdekel, hogy kb. levált már a falról, de nem baj. Örülök, hogy végre látványosan kibukott, hogy koránt sincs minden rendben az intézményben, hiába elégedettek a Döbrögivel egyesek. Végre. Ettől függetlenül remélem, hogy mielőbb rendeződnek a dolgok. Ókovács egyértelműen egy autokratikus vezető, de ez narancsos vonás, a demokráciát nem szeretik, a szólászszabadságot is csak addig, amíg ők gyakorolhatják.
Csalódás volt a mai "Hunyadi".
Ahhoz képest, hogy azzal kecsegtettek (a Facebookon, meg Ókovács is az este elején), hogy majd a teljes előadás lemegy koncertszerűen, valójában a 2 nappal ezelőtti műsornak is csak egy részét kaptuk meg, egy jó, ha egyórás blokkban, és persze zongorakísérettel (merthogy, ha jól értettem Ókovács bejelentéseit, jóval az este kezdete után ugyan aláírták a megállapodást a zenekarral, de a zenekar valami szavazást tartott, és mégse jött játszani, mert szolidarított az énekkarral, akik ezek szerint nem írtak alá megállapodást).
Az összezsugorodott programban nem volt Erzsébet belépőária, nem volt László-Mária kettős, és nem volt finálé sem. A végén alig volt taps, a nézők csalódottan távoztak.
A legdrágább helyre váltottam jegyet, nem váltottam vissza, és, tessék, ezt kaptam.
Csak azért nem volt totálkáros az este, mert a La Grange ária olyan volt, amilyen szok' lenni.
De a jövőben tízszer is meggondolom, hogy mikor veszek drága jegyet.
Úgy látom, ezek a nézői hűséget semmibeveszik. A jövőben szerezhető hűségpontok is a felét fogják érni a korábbiaknak.
Az én nézői hűségemet nehéz lesz visszaszerezni, és aligha vagyok egyedül.
„…a Magyar Állami Operaház Művészeti Tárainak* dolgozói
szolidaritásukat fejezték ki a március 19. óta kitartóan sztrájkoló operaházi
csoportokkal.
„Mi, a Magyar Állami Operaház Művészeti
Tárainak dolgozói szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni a március 19. óta
kitartóan sztrájkoló szakmai csoportokkal. Úgy véljük, hogy a Zenekar 9 pontban
megfogalmazott követelései, a műszaki dolgozók munkabeszüntetése, az Énekkar tagjainak
csatlakozása a sztrájkhoz élesen és pontosan jelzik az Operaház működésének
rendezetlenségeit, az elmúlt évadok során folyamatosan növekvő, minden
munkaterületet sújtó terhek és elvárások teljesíthetőségének határait, a
legmagasabb szakmai színvonal elérésének és biztosításának elégtelen
feltételeit - valamint az egyeztetés és a kommunikáció szükségességét. […]
A kollektív szerződés korszerű, az Operaház XXI. századi működési igényeit,
művészeti és társadalmi küldetését kiszolgáló formájának megalkotása, valamint
az elmúlt évek inflációját is kompenzáló bérrendezés ügye mindannyiunkat
érintő, tovább nem odázható feladat. […]”
(index)
(A második bekezdés nem olvasható az indexen, de az is a levélből van.)
* A "Művészeti Tárak", a nem színpadra lépő, de a színpadi munkát segítő munkatársak: játékmesterek, súgók, ügyelők stb.
Én is egyetértek az előttem szólókkal. Okos és bölcs megoldásokat kell találni, megvitatni, kompromisszumra kell törekednie a feleknek, csak akarás, figyelmesség, jóindulat kérdése s persze az érdekek mentén az ésszerűség határai között, indulatmentesen kezelni a bér- s egyéb feszültségekből fakadt, régóta fennálló és kezeletlen/kezelhetetlen (?) problémakört. Ebben bízhatunk. Hiszen mindannyian várjuk, vágyunk visszakapni a teljes értékű előadásokat. Egy biztos: a fenyegetés (lebegtetése) egyik oldalról sem viszi közelebb a célhoz az érdekelt feleket. Józanul mérlegeljék a lehetséges kivezető utakat, a meglévő patthelyzet mielőbbi feloldását de megalkuvás mentesen, közös megelégedésükre. A gyors megállapodás mindenkinek érdeke.
Abszolút ez volna az útja! A minden körülmények között megtartott előadás nem különös és kiemelt érték, mint azt sugallni próbálják..
De ehhez is le kellene szállni a magas lóról, vállalni a felelősséget a kialakult helyzetért ( nem pedig, idézem a legújabb, ma esti előadással kapcs. kommünikéből az Operaház facebook oldalán: "rajtunk kívül álló okok miatt..."), és törekedni arra, hogy belátható időn belül megegyezés születhessen (ahhoz tárgyalni is kellene), és újra teljes értékű előadásokban találkozhassanak a művészek és a közönség.
A korrekt eljárás - szerintem - az lenne, ha az Operaház a jelenlegi helyzetben, minden reggel a honlapján hírül adná, hogy az esti előadást meg tudják-e tartani, vagy sem. Ha pedig reggelre nem dőlt el, hogy az esti előadás hiánytalanul megtartható (zenekarral, énekesekkel, énekkarral, díszletesekkel és egyéb kiszolgáló személyzettel), akkor lemondanák az előadást, és szó nélkül mindenkinek visszafizetnék a jegyeket. Ez az egyetlen korrekt eljárás, így a néző nem károsul, nem megy föl esetleg vidékről potyára azért, hogy egy megkurított, semmilyen előadást lásson, és nem kényszerítik arra sem, hogy az előadás estéjén kilométer hosszú sorba állva váltsa vissza a jegyét. Szerintem ez az eljárás, amit most a vezetés csinál, elfogadhatatlan, és tarthatatlan. Ha nem lesz két hétig előadás, akkor nem lesz, legyen akkor, amikor így vagy úgy véget ér a sztrájk, és normális előadások tarthatóak.
Nagyon egyetértek eszmefuttatásoddal. És -- ez elég ritka eset -- de azzal is, amit Momo írt utolsó bejegyzésében, mely nagyon értékes információkat is tartalmazott.
Az Operaház egy nemzetstratégiailag kiemelt intézmény. Nem fenyegeti a bezárás veszélye. Az ilyen költői kérdésekkel pedig véleményem szerint épp a lényeget takarjuk el, és gyengítjük a jogos kiállásukat. Békés eszközökkel nem értek el semmit, évek óta tart a belső amortizáció. Jól lehet így sem fogják elérni, hisz tudjuk milyen a jelen vezetőség hozzáállása. De ha valakinek is be kellene látni valamit, azok nem sztrájkolók volnának. És nekik sem érdekük, hogy ne játsszanak a közönségnek, hisz ez a szakmájuk. Épp azért küzdenek, hogy a közönség is olyan minőségben kapja meg, amiért fizet, amilyet képes lenne és lehetne ez a Ház nyújtani. Mindenbe bele kellene nyugodniuk, csak mert az egy idő után kényelmetlen pl.: a közönségnek? Éppen elégszer apelláltak már erre, és sokszor meg is lehet ezzel az aspektussal fogni őket, hiszen ez nekik is fontos. Sőt. De most épp arra próbálják felhívni a figyelmet, nem csak szakmai, de tágabb körökben, hogy ami ott folyik, az nem a "normális" mód, és hosszú távon ez nem érdeke sem a művészeknek, sem a közönségnek.
Az Opera nem zár be, maximum megoldás helyett eltávolítják aki szót mert emelni a helyzet ellen és a minőség mellett. De mindig lesz a helyére valaki más, aki mindennek ellenére beül és vállalja. Csak arról nem vagyok meggyőződve, hogy ez utóbbi e az operaszerető közönség valódi érdeke..
Drukkolhatunk mindnyájan a sztrájkolóknak, hogy
eredményt érjenek el, de a közönségnek mégiscsak az az érdeke (lenne) hogy napi
szinten legyen opera, daljáték, balett, koncert az OPERÁ-ban; hogy hozzájussunk
a megszokott „normális módon” és a saját „önzésünket” kielégítve, a zene-színház-tánc
közös, kulturális élményünkhöz, aminek élvezetét senki ne vonja, vonassa, vonhassa
meg tőlünk. Ugyanis a közönség igénye előrébb való és sorolandó bármilyen más, belső
vehemens, „harc” melletti kiállásnál.
Ha a
sztrájkolók a végsőkig kitartanak, a közönség nagyon dühös lesz rájuk – és nem
az OPERA vezetésére és nem a felettes szervekre. Zenélni, énekelni, táncolni a
tüntetők nem fognak, nem tudnak, a művészek helyett, és egy idő után mindenki
megelégeli ezt az állapotot, előbb-utóbb azokon csattan az ostor, akik
akadályozzák a HÁZ-ban az operajátszást.
Be kell ezt látniuk, mert az eszkalációjuk sehová nem vezet, céljaikat
erőszakos úton soha nem fogják elérni. Lázító harcuk kétélű fegyver, s van ami
visszafelé sül(het) el. A közönség lehet szolidáris egy darabig, türelmes is, a
sztrájkolók is kivárhatnak, azonban mindennek és mindenkinek van határa. Ha bezár az Operaház, az kinek jó? A közönségnek
biztosan nem. Szerintem a művészeknek sem.
Ha mindenki szolidáris mindenkivel, a szakszervezet pedig mindenkin „élősködne” meg zsarolhat: vezetés/irányítás, műszak, zenészek, énekesek, kórus, balett, közönség - abból a káoszon kívül a nagy semmi marad. Kell ez nekünk - nekik?
Nem hinném, hogy most repesnek az örömtől Odafent Mozart, Erkel, Wagner, Muszorgszkij és társaik, akik lepillantva meghökkenve konstatálhatják, hogy őket is ennyire "semmibe veszik-vehetik" a kicsinyhitűek....
Nagyon szurkolok a sztrájkolóknak!!! Végre. Jó látni a zenészkollégák, BDZ és a közönség nagyarányú szolidaritását is.
Csak azt nem tudom, hogy azon zongorista kollégák, akik beülnek az árokba és ilyen helyzetben büszkén adnak hírt a beugrásukról és a produkció megmentéséről, azok vajon mit értettek meg az éppen (...évek óta...) zajló helyzetből??
Van egy olyan érzésem, hogy a sztrájk igazi célja - természetesen a jogos bérkövetelés mellett - ÓKSz megbuktatása oly módon, hogy vagy lemond, vagy átvitt értelemben megőrül, erre leváltják.
Maazel már összeállított egy "The Ring Without Words" c. zenekari Ring-zanzát. Ennek mintájára el lehetne készíteni a "The Ring Without Orchestra and Chorus" c. alkotást, esetleg "The Ring With Soloists and Piano" címmel. Előadható lenne jelen körülmények között is.
Mint tanár (is), tökéletesen egyetértek a sztrájkolókkal, és drukkolok!
Valami hasonlót akartam írni, mint a doktor úr.
"A 10+5 százalékos béremelés pedig az emelés vége..."
Ez sokkal jobban néz ki, mint a valóban elhangzott összegek.
Az Opera ajánlata, amit nem fogadtak el a szakszervezetek így hangzott:
Fél évre(!) átlagos* 10%-os béremelés, és 2 alkalommal SZÉP-kártya juttatás.
Ez éves szinten olyan átlag 5+4 %-ra jön ki.**
(De ugye egyrészt a cafeteria nem számít bele sem a bérbe (nem emeli meg az alapot), sem a táppénzbe, sem a nyugdíjba. Másrészt bármikor megvonható.)
Tavaly valami bruttó 6% emelés volt. Közben száguld az infláció.
* Tehát nem egységes.
** Ugye az Operában is átlagfizetés körüli bérekről van szó.
----
De, mint mondtam, a gond szerintem nem elsősorban a kevesebb pénz. Évtizedekig dolgoztunk az Operaházban néha kínosan alacsony összegekért, de cserében színházi munkarendben folyt a munka. A színházi munka, és az azzal járó – értelmes mennyiségű – terhelés úgy viselhető.
(Persze, a Bécsi Staatsoperben is tartják a színházi munkarendet. És nyáron az ottani kollégák a bécsi fizetésüket tovább kapva, ha akarnak, elmehetnek Salzburgba, és 6 hét alatt megkeresnek mellé forintban 4-5 milliót. A pesti kolléga meg évad végén dolgozik tovább a nyári előadásokban a havi fixért. Amikor épp nincs neki munkája, akkor megkapja a szabadságát.)
Csak hogy érezzük a feltételek közti különbséget.
(Nem panasz, csak, hogy képben legyen, akit érdekel, hogy kb. mitől lehetnek ilyen elszántak a sztrájkolók.)
Ha én elkezdenék az Operaházban intézkedni, mit szólna a szerkesztő úr?
– tért ki a miniszter az Operaházat átszövő botrányokra.
A főigazgató megegyezett 10 százalék béremelésben plusz cafetériában, ez pedig, mint a miniszter hangsúlyozta, a minimálbér és a garantált bérminimum szerinti megegyezés. Így véleménye szerint, amit a nemzetgazdaságban a termelő ágazatokban kialkudtak a szakszervezetek, azt mind megkapták.
Évi 18-20 milliárd forintot szánt a kormány arra, hogy biztosabbá tegye a zenészek helyzetét, úgy, hogy alkalmazásban vannak, az alkalmi szerződések helyett. Olyan kitétel sincs, hogy ne tudnának máshol játszani. A 10+5 százalékos béremelés pedig az emelés vége
– szögezte le Csák János.
Forrás: https://index.hu/kultur/2024/03/21/csak-janos-kultura-atalakitas-kozpontositas/
Sztrájktörőket fogadott volna fel Ókovács Szilveszter, de a zenészek nemet mondtak neki
„Az
Index birtokába jutott információ szerint a Budafoki Dohnányi Zenekart kérték
fel, hogy játszanak a vasárnapi Don Giovanni-előadáson, mivel az Operaház
zenekara sztrájkol. A budafoki művészek azonban kiálltak az Operaház zenészei
mellett, és visszautasították a fellépés lehetőségét. Mindeközben Ókovács
Szilveszter megtartotta a Magyar Állami Operaház évadismertető
sajtótájékoztatóját – mindezt úgy, mintha nem is volna sztrájk a Magyar Állami
Operaházban.”
Gyurkovics Mária 1950-ben énekelte utoljára MÁO-ban Az éj királynőjét. 37 éves volt akkor.. Forrás: Digitar.
Hát már eddig is a nézők fizették a drága jegyeket, jövőre már 50 000 lesz előre egy jegy?