vissza a cimoldalra
2021-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc előadók (2872)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7559)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5121)
Társművészetek (2466)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Kedvenc felvételek (152)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Richard Strauss (767)
Erkel Színház (10934)
Operett, mint színpadi műfaj (4935)
Zenei események (1024)
Eiffel Műhelyház (563)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2282)
Franz Schmidt (4014)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4896)
Kimernya? (4284)
A MET felvételei (1608)
Bartók Rádió (795)
A nap képe (2290)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (892)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)
Pantheon (2952)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2905)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
10933   takatsa • előzmény10932 2021-09-23 16:14:51

??. MIért lett volna Salzburgban rossz? A Salburgiaknak jó volt, 2018-as szereplés után 2019-ben is visszahívták. Ha nekik jó volt, akor nekünk is jó lett volna, ezt írtam. Itthon nem tetszik sokaknak.

10932   Kati • előzmény10930 2021-09-23 15:23:09

Ha ott rossz volt, ebben miért lenne jó?

10931   Hangyász • előzmény10922 2021-09-23 09:43:25

Ez meglep. Igaz, a Billy Eliotra is lasszóval fogdosták a nagyérdeműt.

10930   takatsa • előzmény10929 2021-09-22 15:21:40

Tudom, hogy itt sokaknak nem tetszik Bretz Gábor, de ha Salzburgban megfelelt, akkor talán ebben a produkcióban is helye lett volna.

10929   Fabricius 2021-09-22 15:11:12

Mindenképpen megérte megnézni a Salomét, pedig a tavalyi fiaskó sokak kedvét elvehette tőle. A lényeg, hogy jó hosszú ideje nem volt ilyen kiváló címszereplője a műnek! Hang, színészi játék és szenvedély, Annamarie Kremer alakításában minden együtt volt. 
Heródes megformálója is megfelelő volt, leszámítva pár részt, ahol artikulálatlanul kiabált, de még ez is belefért a produkciójába. Hiteles alakítást nyújtott. 
A Heródiást alakító Lukács Gyöngyi pompás királynői megjelenése, erős egyénisége, és hatalmas hangja nagyszerűen érvényesült az operában. 
Hangilag már kevésbé tetszett Szemerédy Károly mint Johanán.
Mint ahogy az öt zsidó éneklése is sok kívánni valót hagyott maga után! 
 

10928   Edmond Dantes • előzmény10927 2021-09-22 15:05:17

A felsorolását kiterjeszthetjük pl. az alternatív színtársulatokra is? Igen? Akkor jó, köszönöm. Kár, hogy jó pár időközben megszűnt, mert elapadt az állami támogatás. Történetesen olyanoké, amiknek produkciói nemzetközi fesztiválokon (is) szerepeltek sikeresen. Köztük történetesen olyanoké (is?), amik nem nyerték el itthon a pénzosztók tetszését. Egy széria kidobott Salome-pénz megmentette volna őket.

10927   Klára • előzmény10925 2021-09-22 14:46:33

Hálás köszönet az érdekes és értékes beszámolóért!

A többi bejegyzéshez hosszas gondolkodás után csak ennyi: pár éve nagy erőfeszítések árán kiszámolták, és az okosok mindig kiszámolják, hány millió, sőt milliárd forintba kerül egy-egy  népszavazás. A válasz: a DEMOKRÁCIA pénzbe kerül, és mindegy, hányan mennek el szavazni, annyiba kerül.

Nos, a kultúra is pénzbe kerül. Vagy bezárunk minden - hangsúlyozom - minden műintézményt, legyen az kiállítás, múzeum, színház, opera, mozi, (horribile dictu egyetem, SZFE, stb), vagy  költeni kell rá! Ennyi! Ez soha, sehol, egyetlen korban sem működött pénz nélkül, nem hiába nevezik a támogató rendszert Mecenatúrának!

 

10926   takatsa • előzmény10925 2021-09-22 13:30:45

Kedves Búbánat! Köszönöm, hogy megosztottad az élményedet velünk.

10925   Búbánat • előzmény10918 2021-09-22 13:23:53

Szerintem bizonyára "ppp" fórumtárs majd megírja, milyen volt a mostani Salome-előadássorozat; speciel nem vagyok Richard Strauss-fan, nem rajongok a zenéjéért, mégis, az ének-zene mellett Rátóti Zoltán rendezésére és Vörös Győző díszlettervére is kíváncsian, jegyet váltottam az első, szeptemberi 19-i előadásra az Erkel Színházba. Azt kell mondjam, a rendezés, a látvány kevésbé fogott meg, mint maga a dalmű, amit főleg a vendég címszereplő, a holland Annemarie Kremer felkavaró ének-játéka nyomán rám gyakorolt hatása miatt eseményszámba menőként könyvelhettem el, és ami teljesen „letaglózott”. Ugyancsak nagyszerű énekes-színészi teljesítményt produkált a Heródes szerepében fellépett német Gerhard Siegel tenor (úgy tudom, 2018-ban, a Margitszigeten is kiválót alakított.)   Nagyon kedvező benyomást tett rám Szemerédy Károly is, mint Jochanaan. Lukács Gyöngyi énektechnikai kvalitásai megmutatkoztak Heródiás szólamaiban. Kíváncsian vártam a hazai színpadokon régen látott Nyári Zoltán (tenor) bemutatkozását Narraboth szerepében: nincs sok énekelni valója, nem igazán tudom értékelni a hallott/mutatott teljesítményét...Kocsár Balázs főzeneigazgató-karmester rutinosan fogta össze hatalmas zenekarát, ami erőteljesen szólalt meg a zenei irányításával.

A Hétfátyol tánc alatt a fiatal balett-táncos hölgyek csábos, szinte eksztatikus, rángatózó mozdulataihoz képest a királylány szolidabb és „nem vetkőző” tánc-jelenete kontrasztként él bennem:  bár nem élt a nyers erotika „mutatványával”, ám az az abszolvált elsöprő szenvedély, ahogyan a mártír próféta neki ezüst tálcán behozott levágott fejével „játszadozott”,   totálisan vert mindent/mindenkit – operaénekesként kiváló színészi eszköztárával is élt, amint az őrületét bemutató, hatást keltő jelenetsorában láthattuk tőle.  Óriási ünneplésben volt része Kremernek, de az egész előadást nagy tetszésnyilvánítással fogadta az Erkel Színház mintegy háromnegyedrészt megtelt közönsége.

Hogy a további Salome-előadások fogadtatása milyen volt, magam is kíváncsian várom. 

10924   Edmond Dantes • előzmény10918 2021-09-22 11:57:42

Hát nem. Előrebocsátva, hogy nagyon szeretem a darabot:

1) Nem kell mindig repertoáron tartani a Salomét. MÁO-ba való. Ha MÁO zárva, Salome várjon.

2) Fórumtársunk in concreto erről a darabról és ennek a king-kong(ó) házairól írt. Kár idecibálni, hogy akkor mi mindent kellene még bezárni, ha. Nem kell és nem lehet kimaxolni a -mint írod- "merkantilista szemléletet", de speciel a Salome pihentethető és egyáltalán nem való az Erkelbe ... legfeljebb ha Netrebko énekelné ;-)

3) Szintén kár jobb érv híján folyton "komolyzeneifórumozni". A komoly meg a komolytalan zenét és általában a "magos" előadóművészetet itthon bizony közpénzből tartják fenn és nem csupán a minőség számít. Avagy a lé határozza meg a tudatot. 

10923   Edmond Dantes • előzmény10919 2021-09-22 11:40:23

Hírek szerint a Nemzeti Színház "full házai" is az ez alatti beírásomhoz hasonlóan "állnak elő"...

10922   Edmond Dantes • előzmény10921 2021-09-22 11:38:46

Nem. Egyrészt arra sem mennek be, majd kivattázzák diákokkal-katonákkal, másrészt mert (a) Puskásnak köze lehet a focihoz és az mindent felülír. Mint a Pancho Aréna.

10921   Hangyász • előzmény10917 2021-09-22 11:13:30

Ezért nyomják az olyan szemetet, mint a Puskás c. giccsparádé, mert úgy gondolják, arra bejön a plebs?

10920   joska141 • előzmény10918 2021-09-22 10:07:19

Tisztelt „Takatsa”! Biztos, hogy Önnek igaza van, mind az előadói apparátus, mind a szereplők, mind a repertoár vonatkozásában. Azonba a legművészibb produkciót is „el kell adni”. Így volt/van ez az opera kezdetétől a mai napig. (Zárójel: amikor még fiatal voltam és az Andrássy úton ment a Salome, örültem, ha a III.emeletre kaptam jegyet, természetesen telt házak mellett.)

Persze, változott a világ, stb.

De azért azt mégis fel kell vetni, hogy ha valamilyen műsorpolitikai meggondolásból az Erkel Színház nagyszínpadon október végéig nem játszanak operát, akkor pont ez az a mű, amivel az éppen kezdő évadot hónapokra zárni kell?

10919   -zéta- • előzmény10917 2021-09-22 09:33:53

A nézőszám egy érdekes dolog, mert azt szokták erre mondani, hogy ennyi ember a Nemzeti Színházba be se fér, ott tehát full házzal menne...

10918   takatsa • előzmény10917 2021-09-22 09:12:34

És jó volt az előadás? Vagy legalább jobb volt, mint tavaly? Mert én úgy gondolom, hogy ez a lényeges kérdés és a lényeges szempont. Az, hogy mennyibe került, mennyi néző volt, milyen a kalkulált vagy elvi anyagi veszteség, ehhez a kérdéshez képest teljesen lényegtelen. Ha ez a merkantilista szemlélet - amelyet folyton hangoztattok - győzedelmeskedne, akkor be kellene zárni az Erkelt, meg a z Eiffelt, meg az Operaházat se kellene többet kinyitni, meg a Müpa tevékenységét is át kellene profilirozni. Amúgy a Richard Strauss művekhez akkora zenekari apparátus kell, hogy azok előadása csak nagy játszótereken valósítható meg. Ugyanakkor a R. Strauss művek sohasem lesznek annyira népszerűek, hogy megtöltsék az Erkelt. Még egy előadásra sem, pláne többre. Egy előadást pedig - normális színvonalon - csak úgy lehetne tartani, ha importálnánk az előadást (ahogyan a Müpa számos esetben). De akkor - hosszútávon - szélnek kellene ereszteni a társulatot. Tehát le kell nyelni a békát, és közpénzből kell finanszírozni az operajátszást, többek között a Salomét. (Nyilván sok-sok embernek ez fáj, és ezt kidobott pénznek tartja, de azért kicsit furcsa, ha ún. operaszeretők hőbörögnek a közpénzből való finanszírozáson.) Egy dolgot lehetne számonkérni, ha már közpénzből való finanszírozás történik, és ez az előadás minősége. Erre kellene fektetni a hangsúlyt, úgy általában is, egy komolyzenei fórumon pedig pláne. 

Szóval, milyen volt az előadás??

10917   joska141 2021-09-22 08:24:14

Azt gondolom, a közpénz herdálásának tipikus példája az Erkel Színház most futó Salome sorozata. Még három előadás lesz, 22-én, 26-án, 29-én. Valamennyi előadásra a jelenlegi jegytérképek szerint 500-550 jegy kelt el, 1.300 jegy a pénztárban marad, még a félárú értékesítés ellenére is.

1 db el nem kelt jegy átlagos ára 5.200 Ft, így a 3 előadás kieső bevétele kereken 20 millió (!!!) forint. Az előadás költsége a nézőszámtól függetlenül ugyanannyi, tehát ezt a 20 millió forintot természetesen közpénzből kell pótolni a Színház részére.

Magántulajdonú cég esetén ilyen veszteségnél, nem realizált bevételnél már szankciókat alkalmaznak a felelősökkel szemben. Nálunk, konkrétan az Operaháznál további állami juttatást biztosítanak a működéshez.

10912   Búbánat • előzmény10909 2021-09-20 22:25:01

Igen, ilyen-olyan okok miatt a szoprán-koncerten elmaradt a Hunyadiból a Cabaletta (Szemere Zita), a Turandotból Liu halála (Sáfár Orsolya), a Bajazzókból a Madárdal (Rost Andrea).

10910   takatsa • előzmény10909 2021-09-20 22:09:42

Rostnak csak egy baja van, de az gyógyíthatatlan: már nem tud énekelni. (magánvélemény)

10909   Kati 2021-09-20 18:58:36

Rostnak semmi baja, nem akart fellépni, ahogy szokta, lemondta, Sáfár szintén. Beteg lett Szemere Zita, a Cabaletta azért maradt el. 

10908   Búbánat • előzmény10907 2021-09-19 13:03:04

E koncertbeszámolóhoz kiegészítésül:

  • A karitatív célú szoprángála műsorvezetői Gyüdi Melitta, az Operaház protokollfőnöke és Mona Dániel zenetörténész voltak. Konferálásuk részeként mindig felolvasták Ókovács Szilveszter főigazgatónak a fellépő művészekről „kiállított” rövid, találó(?) egymondatos jellemrajzát.
  • Az előzetesen meghirdetett és a műsorlapon is olvasható szopránok közül két művész betegség miatt nem tudott eljönni a gálára: Rost Andrea és Sáfár Orsolya.  A két másorszám kimaradt a programból: Bajazzók - Madárdal; Hunyadi László - Gara Mária cabalettája, III. felv. 
  • Az est végén az Opera korábbi főigazgatója, Szinetár Miklós rendező jelent meg az összes művész előtt a színpadon - a közönség viharos tapsokkal köszöntötte, aki előbb a fellépett szoprán magánénekeseket és énekművészetüket, valamint az őket zongorán kísérő három művész-korrepetitor hölgyet méltatta, szólt a nemes szándékról, felajánlásról, mielőtt a színpadra szólította volna a publikum számára meglepetés-vendéget, aki a karitatív gála „célzott” személye volt: a színpadtól már visszavonult Fekete Veronika drámai-koloratúrszopránt.  A művésznő tiszteletére a színpad hátterében, a magasban 13 darab hatalmas tablón Fekete Veronika operaszerepeiből láthattunk  jelenetképeket.
  •  
  • A koncert alatt végig a színpad hátterében, a  magasban 13 darab hatalmas méretű, megvilágított fényképet láttunk: az Opera egykori, már eltávozott neves, kiváló szopránjai közül kiválasztott művészekét. Balról jobbra elhelyezve öt oszlopban egymás alatt a következő szopránok tekintettek ránk, arcképükről: 

I.oszlopban:

Andor Éva

Berdál Valéria

Déry Gabriella

II. oszlopban:

Gyurkovics Mária

Házy Erzsébet

III. oszlopban:

Lehoczky Éva

Déryné Széppataki Róza

Kukely Júlia

IV. oszlopban:

Sudlik Mária

Moldován Stefánia

V. oszlopban:

Orosz Júlia

Takács Paula

Ágai Karola

A fotókon látható szoprán operaénekesek személyének kiválasztása bizonyára a rendező, Toronykőy Attila koncepciójába illeszkedő döntés.

Minden fénykép alatt a szopránok születési és halálozási évszáma volt olvasható.  Egy malőr történt, amire Lukács Gyöngyi művésznő hívta fel  a figyelmet: Moldován Stefánia fényképe alatt téves évszámok voltak feltüntetve.

Csatlakozva Beatrice fórumtársnak az énekesek produkcióit dicsérő szavaihoz, én még Ádám Zsuzsanna és Farkasréti Mária előadásában is örömet találtam: mindketten Verdi A végzet hatalma című operájából énekeltek:  Leonóra II. illetve IV. felvonásbeli áriáját adták elő, szép, ihletett tolmácsolásban.

10907   Beatrice • előzmény10902 2021-09-19 01:23:04

Pár órája újra vastaps ünnepelte az Erkel Színház színpadán álló Fekete Veronikát. A művésznő kapta ugyanis pályatársnői felajánlását: az este szoprángálájának fellépti díjait neki adományozták. Tudjuk, a művésznő az énekléstől már visszavonult, de most is aktív az előadásokon egy másik területen: ő kezeli a feliratokat. Erről az jut eszembe, hogy ahogy - a mondás szerint - nincsenek kis szerepek, úgy nincsenek kis munkakörök sem. Legalábbis a feliratkezelés nem az: ha a feliratkezelő hibázna, azt igen sokan észrevennék a közönségből.

Furcsálltam viszont a szervezésben, hogy a közönségtől nem kértek anyagi kontribúciót (sőt, még lehetővé se tették azt, legalábbis a személyzet tagjainál hiába érdeklődtem erről), pedig a jótékonyságinak hirdetett koncertre a belépés ingyenes volt. Ilyen esetekben pedig szokás, hogy a közönség tagjai - anyagi lehetőségeik és hajlandóságuk függvényében - hozzájárulást adhatnak. Ezt talán még utólag is meg lehetne tenni.

A gáláról néhány impresszió:

Számomra a legemlékezetesebb két momentum egyike, hogy most sikerült először élőben hallanom Boross Csillát (már többször szerettem volna, de mindig meghiúsult). És bizony szeretném még máskor is hallani...

A másik emlékezetes élmény az volt, hogy Kolonits Klára hangjában "fürödve" döbbentem rá, hogy túléltük a pandémiát (legalábbis eddig), és a művészeink hangja is túlélte, és ez milyen remek dolog, és nem adjuk fel továbbra se, csak azért se. (Ez a koncert korántsem az első, nem is a második volt számomra a pandémia visszaszorulása óta, de valahogy most tolult föl bennem ez a felszabadult érzés. Pedig itt is maszkban voltam.)

Lukács Gyöngyi hatalmas vastapsot kapott igen drámai Aida-interpretációjára.

Jó benyomást tett rám Szabóki Tünde és Kriszta Kinga is. És minden résztvevő köszönetet érdemel.

Az is felemelő volt, hogy a záróképben mindenki megjelent, az A csitári hegyek alattot adták elő, mindenki énekelt szólóban egy-egy kis részt, illetve a végefelé csoportokban is. Ez kihangsúlyozta az est kollektív jellegét.

10906   ladislav kozlok • előzmény10905 2021-09-18 13:16:15

1000 koszonet  kedves  Takatsa, megprobalom.

10905   takatsa • előzmény10904 2021-09-18 13:06:20

Kedves Ladislav. Nagynehezen, a facebookon megtaláltam azt, hogy ez az előadás regisztrációhoz kötött. Az operaház honlapján ennek semmi nyoma nincsen, de a facebookról a következő linken lehet a regisztrációs oldalra jutni:

Remélem, hogy még nem maradtál le róla.

10904   ladislav kozlok • előzmény10902 2021-09-18 12:45:47

Kedves Búbánat,  van esély, hogy bajussak a mai eloadásra. 18 orakkor érkeznék Budapestre.

10903   ladislav kozlok • előzmény10902 2021-09-18 12:45:46

Kedves Búbánat,  van esély, hogy bajussak a mai eloadásra. 18 orakkor érkeznék Budapestre.

10902   Búbánat 2021-09-18 09:57:38

Erkel Színház ma este, 19 órakor

Térj vissza győztesen!

Karitatív gálaest  - szoprán szólístákkal - zongorakísérettel

„Hagyományt teremtünk: a következő öt évben minden esztendőben nagy, kétrészes, zongorás gálaestet rendezünk egy-egy hangfaj operás művészeinek számára – ingyenes belépéssel, érkezés szerinti helyfoglalással. Aida címben olvasható szavaiból világos lehet: szopránjaink kezdik ezt az „ötéves tervet”. Önként jelentkeznek, egyeztetik kedvenc áriáikat, tehát a műsorukat – mindenki egyet énekel félidőnként, ha pedig sokan jelentkeznek, akkor egész este csak egyet. A fellépők a koncert előtt közösen választják ki azt a fachtársukat, akinek számára aznap esti honoráriumukat felajánlják, hisz ez a pálya is tele van veszélyekkel, csapdákkal, magánéleti és/vagy egészségi problémákkal, traumákkal, veszteségekkel. Szóljon ez a nap természetesen nagyszerű zenék kiválóan pallérozott előadóiról, de azokról is, akik e pályának belül szomorú „caniói”, akik szopránként is segítségre szorulnak. (Egy évvel később a basszusok folytatják majd ezt a reményeink szerint sikeres és emlékezetes sorozatot.)

Közreműködnek az Opera karitatív lelkű szopránjai és korrepetitorai.”

Ádám Zsuzsanna, Rost Andrea, Létay Kiss Gabriella, Miksch Adrienn, Váradi Zita, Bátori Éva, Szabóki Tünde, Kriszta Kinga, Szemere Zita, Bakonyi Anikó, Sáfár Orsolya, Rőser Orsolya Hajnalka, Lukács Gyöngyi, Farkasréti Mária, Boross Csilla, Kolonits Klára - ének

Doman Katalin, Hidegkuti Pálma, Jean Klára - zongora

10901   Búbánat 2021-09-16 15:38:27

„Sólyom-Nagy80 +”

SÓLYOM-NAGY SÁNDOR-EMLÉKKONCERT az ERKEL SZÍNHÁZBAN

Előadás: 2021. szeptember 27., 19.30 – 21.30

„A 20. század utolsó évtizedeinek egyik nagy magyar baritonját, az Opera örökös tagját, Kossuth-díjas művészét, Sólyom-Nagy Sándort 79. születésnapja után röviddel érte a halál. A Covid-19 járvány okozta tiltások miatt lehetetlen volt az Operának és a rajongóknak is az elbúcsúzás a művésztől, akinek intenzív éneklése és szerepeinek erős megformálása az országhatárokon túl is ismert volt: Bayreuth kivételes művészgárdájának is évtizedeken át volt állandó tagja – miközben budapesti anyaszínházához szüntelen hű maradt. A nagyszerű énekes, a figyelmes és segítőkész zeneakadémiai mesterre 80. születésnapjának előestéjén emlékezhet az Erkel Színház: a műsort és a fellépőket szeretett felesége, Pogány Imola zongoraművésznő segítségével állítja össze az Opera.”

Közreműködik: 

Várhelyi Éva, Geiger Lajos, Gémes Katalin, Kiss András, Gál Erika, Fried Péter, Kálmándy Mihály, Kertesi Ingrid, Szvétek László, Sümegi Eszter, Bretz Gábor, Káldi Kiss András.

Zongorán közreműködik: Szennai Kálmán

/Az Opera honlapjáról/

10900   Edmond Dantes • előzmény10899 2021-09-16 10:21:56

Kár lett volna lemaradni róla, jó előadás volt ... és nem lehet szünetben bemenni ;-)

10899   -zéta- • előzmény10896 2021-09-15 22:30:34

Off: Legutoljára autóval az Operaházhoz az Elektra premierjére érkeztem, ez 2007-ben volt. Öt kör után tettem be egy méregdrága parkolóházba és - egyéni csúcsot döntve - futva estem be a Házba 7,05-kor. Azóta 5-ből 4-szer a Kőröndön hagyom a kocsit, az ötödik alkalom esetén végig BKV-zom... 

10898   Amalgám • előzmény10896 2021-09-15 17:44:27

Az Eiffel, vagy legalábbis a Bánffy Miklós Színházterem leginkább a Nemzeti Táncszínházzal vagy a Fesztivál Színházzal "csereszabatos", és az akusztikájával kapcsolatos egyes kérdésekre választ adhat, hogy emlékeim szerint az operajátszás szempontjából inkább próbahelynek tervezték, míg játszóhelyként talán inkább a balettvezetés kortárs balettel kapcsolatos elképzeléseit lett volna hivatott kiszolgálni, ugyanis ennek a műsorfajtának az esetében az Erkelben is, de az Operaházban is már végképp kínos nézőszám/férőhely arányok elérésére lehet csak számítani. Szóval a Bánffy Terem főként a kamarabalett otthona lett volna, csak úgy néz ki, hogy megismétlődött az Erkel problémája, és már megint nem sikerült kellően kicsi színházat építeni...

Ami az Eiffel megközelíthetőségét illeti, motoszkál bennem egy déjà vu arról. hogy mögötte talán majd létesül vasúti megállóhely is - nem, ez valószínűleg még nem a magyar vasúti közlekedés tudattalanjából rendszeresen felmerülő, észak és dél, kelet és nyugat összes viszonylatai között utascserét biztosító Központi Átszálló Állomás messianisztikus ötletének a megvalósulása, hanem csak egy amolyan rendes kis megállóhelyé -, amelynek segítségével a közel-távoli vidék és az elővárosok lakossága trendi módon, korszerű elővárosi vasúttal ugorhat majd fel a rehabilitált rozsdaövezetbe, hogy kultúréhségét csillapítsa.  A belső kerületek lakossága pedig a Keleti Pályaudvar felől, ugyanilyen módon teheti majd meg ugyanezt. Nem tudom, hogy ez eldőlt dolog, terv vagy vágyálom csupán, de tény, hogy láttam már leírva valahol a netes források kusza világában, és hát végső soron nem is megalapozatlan a gondolat, mert mindenképpen járnak majd az Eiffelbe emberek szép számmal, ha másért nem is, hát azért, mert ott van a munkahelyük.      

10897   Edmond Dantes • előzmény10886 2021-09-15 15:58:50

Felsorolt operák és még sok olyasmi Erkelbe való. Kivétel: királynők. Hosszabb szériára max. MÁO-nyi igény lehet rájuk (Anna Bolena is ott ment), persze nem 15-20.000+ Ft-os jegyárak mellett. Utóbbiak inkább MüPa-ban adhatók el és elő = (félig?) szcenírozva és 1-2 alkalommal ld. egy negyedik "királynő", Lucrezia Borgia, novemberben játsszák  kétszer és mint látom, egyelőre nem kapkodják rá a jegyeket, pedig ott van PR meg hűségprogram etc. és jó opera.

PS Macskákat 40 éve játsszák feleakkora színházban és több generáció nézte-nézi meg.

10896   Edmond Dantes 2021-09-15 15:42:18

off Kerületi lévén: a Kodály-köröndön napközben (is?) szinte lehetetlen parkolni, mert valami érthetetlen okból ott és az Andrássy út szervízútjain -tudtommal- ingyenes a parkolás. Nem hinném, hogy este jobb a helyzet, de egyszer alaposan meg fogom nézni ;-)

on Voltam az Eiffelben, fenntartom, amit írtam ld. 10885 és 10892. A kulturáltsága akkor még enyhén szólva vitatható volt és parkolóhely is alig volt, BKV-val mentünk ki, nem részletezném, főleg 22,30 után hazafelé ... Azért gondolom "érdekes ötletnek" (így, idézőjelben) a parkolási szempont előre helyezését, mert az eszmecsere, a topiknak megfelelően elsősorban az Erkel Színházról, kihasználtságáról, lehetséges perspektíváiról szól. Namármost, ha a parkolási szempont és így az Eiffel elsőbbséget élvez(ne), akkor tényleg: mit is kezdenénk majd az Erkellel? És mellesleg MÁO-val? Az Erkel a Blaha és a Keleti felől is jól megközelíthető BKV-val + némi sétával + M4. Külső végállomásán úgy tudom, van P+R és máshol is vannak P+R-ek és épülnek újak pl. M3 bevezető szakaszon (kisföldalatti!). A három ház nem csereszabatos egymással, Eiffel pedig semmivel nem csereszabatos. Autós megoldás/MÁO: mélygarázs (lenne) a pesti Broadway-n. Többségi érdek. MÁO környékén több parkolóház is épült. 

10895   takatsa • előzmény10894 2021-09-15 14:35:08

Kösz az infót, kipróbálom. Nekem tényleg mindig óriási probléma az Operaház körüli parkolás, így minden javaslatnak, megoldásnak örülök. És ott általában van üres parkoló? Remélem nemsokára aktuális lesz. :)

10894   -zéta- • előzmény10893 2021-09-15 13:30:16

Peremkerületben lakom, elmegyek kocsival a Kőröndre, este 6-tól (azt hiszem, még) parkolni sem kell és pár megálló a mindig közlekedő földalattival... ugyanez a Zeneakadémiával...

Hát parkolni lehet az Eiffelnél, de az akusztika maximum kielégítő, az esetleges áthallásokról nem is beszélve, merthogy a hangszigetelés kimaradt...

10893   takatsa • előzmény10892 2021-09-15 10:48:34

MIért lenne ez érdekes ötlet? Ha valaki peremkerületben lakik, vagy Budapest vonzáskörzetébe eső településen, akkor az autó az egyetlen lehetősége, hogy eljusson koncertre. És akkor a parkolás már elsőrendű szempont lesz. Nem beszélve arról, hogy a Müpában és az Eiffelben ingyenes a parkolás. Az opera környéklén szörnyen neház parkolni, ráadásul a parkolóként funkciónáló, fizetős üres telkek általában csak 11-ig vannak nyitva, és akkor az ember nézegetheti az óráját és izgulhat, hogy végetér-e időben az előadás. Voltál már koncerten az Eiffelben? Mert ha igen, akkor tapasztalhattad, hogy kulturált hely, jó akusztikájú előadóteremmel, ahol nagyon sok opera nagyszerűen előadható. Pl. a Poppea fantasztikus volt, de több barokk operát láttam már ott, nagyszerű előadásban.

10892   Edmond Dantes • előzmény10889 2021-09-15 08:46:26

Érdekes ötlet, hogy a parkolási lehetőség meghatározó szempont lehet, de talán nem ezt az utat kell járni. Ezen az alapon a legkevésbé látogatott produkciókat kell(ene) az Erkelbe, még inkább MÁO-ba telepíteni: hurrá, az összes (3-5-10) oda tartó autó le tud majd parkolni! Megjegyzem, többször nekifutottak már a Nagymező u.-i mélygarázs építésének, ami a környék csomó színházának, köztük MÁO kínzó parkolási gondjain segített volna (és másokén is), de kisszerű politikai és partikuláris (kisebbségi) lakossági ellenállás rendre megakadályozta a projektet. Részletek itt.

10891   Edmond Dantes • előzmény10890 2021-09-15 08:34:30

Jóhiszemű és optimista vagyok: a Carmen alapmű és vélhetően az egyszer (jövőre?) majd újra játszó MÁO lesz az otthona, ahogy mindig is volt azelőtt. Mellesleg rejtély, miért nem az Erkelben játsszák. Ha valamivel, hát a Carmennel meg lehet tölteni.

10890   lujza • előzmény10880 2021-09-15 01:05:07

Számomra elképzelhetetlen, hogy drága pénzért megvegyenek egy olyan rendezést, ami tudván tudva nem fér el a színpadon! A Carmennél kevés népszerűbb opera van, ezt a Műhelyházban játszani akkora melléfogás, amire csak egy ilyen teljesen alkalmatlan vezetőség képes.

10889   takatsa 2021-09-14 17:00:17

Én azért szólnék néhány jó szót az Eiffel érdekében, meret ez az egyetlen hely (a Müpán kívül), ahol nagyszerűen lehet parkolni, és ez nálam fontos szempont. Ráadásul tavaly, a csonka évadban is láttam 3 élvezetes előadást az Eiffelben, az akusztika is jó. Az Erkel körül egyre nehezebb a parkolás, az Operaháznál pedig szinte lehetetlen, különösen majd a jövőben, ha tényleg igaz, hogy este csak az ott lakók parkolhatnak.

10888   nizajemon • előzmény10887 2021-09-14 15:43:44

És akkor Rigoletto még szóba sem került. Egyszer azt mondták ezen a fórumon,hogy nem lehet mindig ugyanazokat. Másnak lehet macskákat adni 1200-szor??? Azt kell játszani,ami kell a közönségnek,amire jegyet vesz.30-szor Nabuccot??? 30-szor Nabuccot. Donizetti királynői hol vannak????Van 2 nagyszerű szoprán,van rá tenor,játszva nincs....

10887   nizajemon • előzmény10886 2021-09-14 15:34:24

2002/2003 környéke. Egy hétközbeni Trubadúr Sümegi Eszterrel. Abszolút teltház.

10886   nizajemon • előzmény10885 2021-09-14 15:31:23

Kb a Trubadúr premier tájékán kezdett visszatérni a közönség. Kezdődött az Aidával,jött a Trubadúr,majd a Turandot.Remek házakkal.Volt Nabucco,teljesen tele házakkal,de emlékszem Szilfai Márta Turandotjára is,ahol egy szabad hely sem volt.Carmenek szúfolt házakkal.Csak amit láttam,és most eszembe jut.Akkor miről beszélünk.Kitörlik,ha leírom,hogy minek tartom azt,aki kitalálta,hogy mindent újra kell rendezni.

10885   Edmond Dantes 2021-09-14 14:34:24

Se misztifikálni, se visszasírni, hiányolni, remélni nem érdemes a "teltházas" Erkel-előadásokat. Mert nagyon régen volt -ha volt egyáltalán- gyakran tele. Emlékszem, mennyire king-kong volt az Erkel már a 70-es években, nem ritkán. Aki nem hiszi, járjon utána olvasson bele MÁO'100-ba. Azaz 1984 előtt is gyakori volt, hogy "se kiköpni, se lenyelni" nem lehetett az akkor kb. 2.200 férőhelyes hodályt. Az olcsó helyárak, kiterjedt bérletrendszer, a minden bérletbe berakott 1-1, többnyire rangos külföldi vendégművész ellenére a nézőszám folyamatosan csökkent, olykor zuhant, pedig volt vasfüggöny -Erkelben is meg a nyugati határon is- ellenben internet, streaming, szabad utazás és egyéb nyalánkságok nem voltak. Nézetem szerint nagyjából-egészében vissza kellene állítani az akkori játékrendet, munka- (értsd: darab)megosztást a két Ház között: népszerű olaszokat és még néhány mást az Erkelbe, népszerűtlen "kötelezőket", kortársat, magyart és balettet az Operába, utóbbit Sólyomszemen kívül Erkel fszt. X-edik sorától úgysem látják túl sokan jól, de ő ritkán jár operába. A bérletezést ki kell maxolni, felturbózni népszerű vendégművészekkel , esetleg további kedvezményeket-engedményeket biztosítani pl. a fbcs/10880 által már említett hűségprogramot bevezetni. (Én is "hűséges" MüPás vagyok.) Amire zéró tippem van, az a körülrajongott, túlhájpolt Eiffel, a kőbányai Pancho Aréna, zenés-táncos kiadásban. Amiket oda a pusztaságba ki lehet pakolni, azokra -kivétel a szabályt erősíti- még a (bel)városban se menn(én)ek el túl sokan. Tudomásul kell venni, hogy valami, ami alkalmas volt ott vasúti szerelőcsarnoknak és talán (talán!!) alkalmas raktárnak, műhelynek, varrodának, az nem okvetlenül alkalmas ott pl. próbahelyiségnek (érdekelne operaházi művész-fórumtársaim őszinte véleménye) ... és biztosan nem alkalmas állandó közönséget vonzó játszó helynek. (Kaufmann, Netrebko és még pár, de nem túl sok kollégájuk vendégfellépése nélkül.) Ja és ceterum censeo: vissza a befogadó funkciót! Nem mindenki örülne neki (pl. MüPa sem), na und?

10884   joska141 • előzmény10882 2021-09-14 12:08:51

Sajnos a pandémia hatása még most is érződik Európában, ez megmutatkozik az operaházak látogatottságain is.

A STOP, ahol 2 éve örültem, ha állóhelyet tudtam szerezni valamelyik előadásra, most 30%-os kedvezményeket kínál, novemberig bármelyik előadásra, bármelyik árkategóriában tudok jegyet venni. A ROH esetében hasonló a helyzet. A MET hiába hirdette meg az idei évadját, de például a mozis közvetítéseket csak december végéig vállalja, mert ki tudja mi lesz utána.

Prózai színháznál is hasonló a helyzet. a „Ma este színház” féláron kínálja a Kaktuszvirág című vígjátékot a nagyon tehetséges Kovács Patríciával, jó, ha a jegyek 20%-a elkelt a hozzászólásom írásáig.

Más. Most végződött a IV.Marton Éva Énekverseny. Hol vannak az első három verseny győztesei? A 3.versenyen abszolút győztes Galeano Salas ebben az évadban az anyaszínházában (München Staatsoper) Spoletta (!!!) szerepét kapja. A többiről már ne is beszéljünk. Nincs menedzselés, nincs folyamatos építkezés, de ezt már sokan, sokszor megírták ezeken a fórumokon.

Most őszintén: a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi „műsorpolitikával(???)” érdemes az Opera céljára Budapesten 3 (!!!) azaz Három játszóhelyet üzemeltetni?

Más. Szívből remélem, hogy belátható időn belül megnyílik az Operaház és gyönyörű lesz.

A nézőtére pedig nagyon alkalmas lesz ünnepi eseményekre. Például tegnap volt az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Vadászati Világkiállításra készített Kittenberger-film díszbemutatója. Elnézve a készült fényképeket, az ott részt vevő személyeket, ugyanúgy meg lehet tölteni velük az Operaház nézőterét is.

10883   nizajemon • előzmény10882 2021-09-14 11:39:52

Csak egy nagyon apró példa arra,hogy hogyan lehet kinyírni egy Házat. Megszüntették azt a Vasutas-bérletet,ahol pincétől padlásig minden el volt adva. És akkor megy a sértődés,ha kicsúszik az ember száján,hogy dilettánsok.

10882   nizajemon • előzmény10881 2021-09-14 11:23:28

Nincs eldöntve,hogy melyik Ház mit játszon. Kapkodás van,eszetlenül megtervezett évadok, csak a mennyiségre menő szemlélet. Az Erkel nem való mindenre, amire való,arra megvolt a közönsége. Egészen addig,míg a hagyományos rendezéseket le nem cserélték tolószékekre,meg egyéb elmebajokra. Felelt valaki pl a Trúbadúr rémségért?Azt a darabot rendeztették újra,amelyik az egyik legstabilabb közönségvonzó volt. "Természetesen" évek óta nem megy,minek? Van helyette kortárs balett,meg hasonló nem odavaló darabok.Lenne min gondolkozni Ókovácsnak,akár sértődős,akár nem.

10881   -zéta- 2021-09-14 08:01:21

Két éve írtam ezt a cikket, ami ugyanezt a problémát feszegeti.

A fővárosi operajátszás problémájára a megoldás szerintem a verseny... 

10880   fbcs • előzmény10879 2021-09-14 01:37:16

A Carment a mostani rendezésben az Erkelben nem tudják előadni (ott nem elég nagy a színpad, nem férnének el az autók), az Operaház meg zárva, ezért maradt az Eiffel. A közönségszervezéses résszel egyetértek, sokmindennel lehetne embereket bevonzani, pl. egy normális hűségprogrammal akár (Müpa ebben is jobb).

10879   lujza • előzmény10875 2021-09-13 23:32:45

A közönségszervezés nem felesleges, csak érteni kell hozzá. Persze nem arra a régi, gyárakba kijárós változatra gondolok, de pl. engem még egyszer se kerestek meg emailben valamilyen ajánlattal, pedig tudják a címemet, és biztos néha be lehetne ugratni erre-arra. Van néhány munkatárs a Hajós utcában, kedvesek, segítőkészek, de mintha nem kapnának jutalékot, meg se próbálnak rábeszélni semmire.

Én nem háromezres telt házakra gondolok, főleg, mert már nincs is annyi hely az Erkelben, de az mégiscsak furcsa, hogy a Carment a Műhelyházban, maximum 300 fő előtt tudják csak előadni. És az nem lehet kifogás, hogy Bieto modern rendezése, ezt játszották Bécsben is, telt házakkal. Igaz, ott Rachvelisvili, Beczala, Schrott volt a szereposztás, de nálunk már ennyire nincsenek énekesek?

10878   takatsa 2021-09-13 17:12:13

Lehet bármilyen hirdetés, ha kétes a minőség. Jelenleg az a helyzet, hogy a Müpa opera-előadásai garantáltan magas színvonalúak és jó minőségűek, inkább oda mennek azok az emberek, akik ezt a műfajt kedvelik, mint az Erkel-Eiffel iszonyatosan változó színvonalú előadásaira. 

10877   Klára • előzmény10876 2021-09-13 14:36:57

Korunk nagy előnye és nagy betegsége az internet! Egyre többen alkamazzák, használják és egyre többen hiszik azt, hogy mindenkinek a napi betevői közé tartozik az internet és annak böngészése. 10 emeletes házban lakom, és ritkán telik el egy hét anélkül, hogy valamelyik szomszéd segítséget ne kérne. Vagy, mert SMS üzenetet kapott a mobiltelefonjára, hogy ez meg ez, lásd ..... és egy link. Október elsejétől új szolgáltatótól kapjuk az elektromos áramot, akik eddig havonta leolvasták az óraállást, azoknak itt és itt kell az utolsó adatot bejelenteni, stb.

A múlt évben bevezetett digitális oktatás kapcsán tették az illetékesek azt a "hatalmas" felfedezést, hogy vannak lakások, ahova nincs internet bekötve, sőt horribile dictu, vannak települések, ahol nincs internetcsatlakozás, vagy van, de nem megfelelő! Több évtizeden át minden kisiparos, kiskereskedő tudta, hogy a boltot ki kell nyitni, a terméket és szolgáltatást ajánlani kell, aztán lesz vevő. Kár volt ezt elfelejteni.

A MET, ROH, stb rossz hasonlat!

10876   Edmond Dantes • előzmény10874 2021-09-13 09:46:28

Ld. ez alatt: "A közönségszervezés klasszikus formájában halott ...és fölösleges is". A klasszikus hirdetési felületeken pl. utcai hirdetőoszlopokon, molinókon, plakátokon emojis és Merkely Bélás politikai "reklámokat" látunk. Továbbá már nincsenek "minden nagyobb vállalatok", továbbá házaló közönségszervezők sincsenek. Elképzelem a MET, ROH vagy StOP nyugdíjas vagy aktív közönségszervezőit, "akik hozzák a havi műsorterveket és esetenként kis szórólapokat". Hová is? Ugye, milyen képtelenség? Továbbá én 180 fokkal elforgatnám megállapítását, kb. így: De aki még életében nem böngészte az internetet, az nem is fog járni az operában. Így jobb, nemde? Aki a netről nem tájékozódik, annál ugyan hiába házal a szervező. 21. század!

10875   Edmond Dantes • előzmény10873 2021-09-13 09:24:17

A közönségszervezés klasszikus formájában halott ... és fölösleges is. A hajdani Népopera is vegyes profilú játszóhely volt. Nem gondolod, hogy esténként 3.000 embert be lehetett volna vinni, mégoly megfizethető árakkal!? És igen, amikor megtelt a Népopera és megtelik az Erkel, akkor húzó nevekre telt meg és alaposan megemelték a helyárakat és meg is kell emelni. Na de hol vannak a külföldi vendégszereplők? Mármint olyanok, akik tényleg beviszik a közönséget és "megérik a pénzüket"? Max. MüPában, "koncertszerűen". Meg ilyen-olyan gálákon. De a gála az nem operaelőadás. Gálán fellépni nem ugyanaz, mint szerepben. A műsorpolitika viszont valóban felülvizsgálatra szorul. Itt is sok bírálat érte a mennyiségi, "sztahanovista" túltermelést. Részemről egyébként MÁO majdani hosszú távú megtöltését problematikusabbnak gondolom, mint az Erkelét. Mármint valódi megtöltését, nem azt, ami gyakorlattá vált a zárás előtti években ti. azt, hogy 3. emeletre váltott jegyekkel leengedték, sőt: leküldték a nézőket a földszintre és az üres páholyokba. Ez nem jótékonykodás, hanem hűtlen kezelés, főleg, ha rendszerszerű.

10874   Klára • előzmény10873 2021-09-13 09:08:37

Ez a kérdés az utóbbi években már többször felvetődött. Valóban érdemes lenne  nagyhangú kijelentések helyett a műsorpolitikát átgondolni, és valamilyen formában egy  közönségmegszerző, közönségszervező módszer, hálózat kialakításán gondolkodni!  Az Opera megfizethetetlen, és a jelenlegi vezetésnek nem is célja a hazai közönség bevonzása. Annál inkább foglalkozni kellene a jelenlegi nézők megtartásával és újak megnyerésével.

Valamikor minden utcasarkon álltak hirdetőoszlopok, amiken szerepeltek a színházak, mozik  és az Operaház esedékes műsorai. Minden nagyobb vállalatnál megfordultak a nyugdíjas közönségszervezők, akik hozták a havi műsorterveket és esetenként kis szórólapokat az új darabok ismertetőivel. Nem azt sírom vissza, de szükségesnek tartanám a jelenlegi lehetőségek felhasználásával valami hasonlónak a kialakítását. Nem elég, hogy az interneten mindenki mindent megtalál! Aki keresi, az igen. De aki még életében nem járt operában, nem fogja az internetet böngészn! 

10873   lujza • előzmény10868 2021-09-12 23:16:16

Engem megdöbbent, ha valaki egy komolyzenei magazinban arról ír, hogy az operára jelenleg nincs igény, legyen inkább musical. Tudom, ezt nem Te írtad, csak Te vetetted fel ezt a nagyon is elgondolkoztató témát. Lehet, hogy tévedek, de nekem az a gyanúm, hogy a jelenlegi vezetés szeret nagy szavakkal és nagy számokkal dobálózni, de rossz a műsorpolitikája, és nincs megfelelő közönségszervező hálózata se. Igen, az Erkel túl nagy, de az, hogy már egy ideje ahhoz minimum Netrebkonak kellene ott énekelnie, hogy a nézőtér megteljen, szerintem óriási dilettantizmusra utal. Pár éve még rendszeresen vittem oda az unokáimat teltházas előadásokra. Igen, a jegyek olcsók voltak, de gyerek akadt bőven, és nem iskolákat vezényeltek ki. Gyerekek és nagymamák ma is vannak, de szinte nincs mit mutatni a kicsiknek. És nekem furcsa, hogy a bemutatandó Hoffmann meséi előadások nézőterei is meglehetősen foghíjasok. Hát nincs, aki az emberek figyelmét felhívja, kedvet csináljon, stb? A balettről azért nem beszélnék, mert az utóbbi években nekem főleg rossz tapasztalataim voltak technikailag megfelelő, de lélektelen előadásokat láttam csak. És mivel az Opera igencsak drága lesz, oda jámbor magyar földi halandó, aki szereti az operát, csak ritkán teheti majd be a lábát. Mégiscsak fel kéne éleszteni Csipkerózsika álmából azt a hajdani Népoperát, ahol megfizethető árú, de mégis színvonalas előadások voltak, akár külföldi vendégszereplőkkel is. Csak ehhez más műsorpolitika és másik szervezés kéne...

10872   Edmond Dantes • előzmény10871 2021-09-12 19:03:42

MÁO helyeinek jelentős része ún. "nemlátó" vagy kamu alig látó hely: 3. em. jelentős része, összes páholy 2. sora és a pamlag stb. A fentieket leszámítva a "nettó" ülőhelyek számát max. 7-800 nézőre saccolom + többségük drága. Egy, az agglomerációval 2-2,5 milliós és békeidőben turistákkal súlyosbított városban ez semmiképpen nem elég. Az Eiffelnek pedig rossz tájolásán és kis befogadóképességén kívül úgy tudom (innen), további fogyatékossága, hogy  színpadtechnikai okokból nem alkalmas akármilyen produkció kiállítására, sőt. Tehát kell az Erkel, ésszerű mennyiségben és a méretéhez illő (opera-balett)repertoárral.

10871   Amalgám • előzmény10870 2021-09-12 18:20:19

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy az Operaház épülete még mindig túl kicsinek tekinthető. Az elmúlt években a hazai opera- és balettjátszás iránt érezhetően megcsappant a nézői igény, és ez sajnos nem átmeneti visszaesés. Ezek a művészeti ágak, illetve az őket képviselő intézmények vagy társulatok a társadalmi bázisuk jelentős részét veszítették el a közelmúltban. Attól félek, hogy a MÁO tevékenységét az alacsonyabb befogadó-képességű játszóhelyeinek valamelyike már önmagában is képes hosszú távon kiszolgálni. A jegyárat pedig sok tényező befolyásolja, és lehet, hogy az Andrássy útra is lesz majd egészen olcsó jegy, már ha azt akarják, hogy valaki még egyáltalában elmenjen oda. 

10870   Edmond Dantes 2021-09-12 18:00:35

Újból fel kellene találni a meleg vizet, a passzátszelet és a vegyes funkciójú Erkelt. Nem csak első 40 évében volt vegyes funkciójú ház (t.k. mozi, háborús kívánsághangverseny/ek és nyilas pártrendezvény színhelye is volt és sok minden másé), hanem az én fiatal/abb koromban is. Életem legnagyszerűbb koncertjeinek jelentős részét ott hallgattam, zenekariaktól kamarazenéig meg gyengébbeket is. Évekkel ezelőtt írtam már, hogy (rövidítek) "van élet a MüPán kívül is"... és a ZAK-on kívül is. Vezethetné a házat akàr MÁO mindenkori igazgatója vagy egy e célra gründolt Kft. (igazgatója), persze megfelelő forrásokkal kipárnázva + szponzorok a produkciókra, ahogy az MüPa esetében működik.  Mert a MüPa sem önfenntartó. De az operajátszásnak is maradnia   k e ll  ott. Sem a túl kicsi és túl drága MÁO sem a kőbányai remíz nem képes pótolni.

10869   Amalgám • előzmény10868 2021-09-12 16:57:58

Kedves Momo,

dehogy mertem én öszehasonlítani az Operát és a Madáchot, illetve az operát és a musicalt... Hogyan is jönnék én ahhoz? Pusztán arra világítottam rá, hogy a MÁO-nak az Erkelben - illetve lassan minden játszóhelyén - jelentős férőhelytöbblete van, más színházaknak viszont férőhelyhiányuk. Ezért nem megalapozatlan az az igény, hogy a rendelkezésre álló szabad férőhelykapacitás használatát más társulatok számára is lehetővé tegyék az Erkelben. Hogy milyen szervezeti konstrukcióban és kinek az "uralma" alatt történik mindez, részletkérdés a számomra. Nyilván érzékeny témáról van szó, mert a további absztrakció elvezethet annak felismeréséhez, hogy az Opera az Erkelben esetleg úgy tart évadonként 150 előadást - vegyük alapul a cikkben megjelent irányszámot, nem tudom, mennyi ez valójában pontosan -, hogy a valós nézői igény nem több mondjuk 70-nél, és ez meg az Opera egész működési, foglalkoztatási stb, volumenét illető kérdéseket vet fel, de ezek előbb-utóbb tőlünk teljesen függetlenül is felmerülnek majd. A főigazgató úr korunk jelentős, termékeny és tevékeny kommunikátora, szerintem már most felkészülhet arra, hogyan is kell lelkesen, a siker látszatát keltve "lekommunikálni" azt, amikor az Operaház majd kénytelen-kelletlen megosztozik játszóhelyi kapacitásán - illetve az Eiffelben most létrejött háttérkapacitásán - a magyar színházkultúra más szereplőivel. Nem is olyan rég - ha jól emlékszek egy korábbi cikkére - még ő maga sem látta előre a magyar könnyűzene állami és közéleti elismertségének küszöbön álló megemelkedését, de azután megérkezett az illetékes biztos, áldást, elismertséget és milliárdokat osztó, kiterjesztett karjaival, majd pedig az idei Kossuth-díj átadó. Gyorsan változnak az idők.

P.s.: Ez itt egy balettműsor jegytérképe az Eiffelben, jövő szombaton, matinéidőben, 1500 forintos legolcsóbb jegyár mellett. Erre nem magyarázat az Erkel Színház kezelhetetlen csődtömeg jellege.   

10868   Momo 2021-09-12 14:38:34

1. Az Erkel egy kezelhetetlen, hodály méretű csődtömeg. Hatalmas nézőtérrel, lehetetlen kiszolgáló terekkel. Eredetileg több mint 3000, jelenleg is több mint 2000 fős nézőtérrel, (amibe most csak 1800 szék van berakva. Azaz nem a tér lett kisebb, csak kevesebb benne a szék.) Önálló színházként mindig életképtelen volt. Le kellene bontani, és építeni helyette egy praktikus színházépületet. (Ha kell egyáltalán még egy színház.)

2. Az elmúlt 70 évben úgy oldották meg az Erkel fenntartását, hogy integrálták az Opera szervezetébe. Ez stabilan működött. De az, hogy az Erkelt integrálták az Opera szervezetébe, nem azt jelenti, hogy minden gondja megoldódott, és automatikusan tele lett a nézőtere. Csak a fenntartása van így megoldva.
Valóban nem muszáj ennek így lennie. Lehet befogadó színház. Az Operának nem minden produkciója tölt meg 1800 széket.

3. Ami a Madách telt házait illeti: A nézőtere 800 fő. Ez az Erkelben kevesebb, mint fél ház. Madáchos telt házak az Erkelben is rendszeresen vannak, csak ezekről úgy jön ki a néző, hogy „már megint üres volt a nézőtér”. (Nem beszélve arról, amikor az Erkelben is többen vannak.)
De meg lehet próbálni, hogy a Madách az Erkelben játszik ezután, az Opera, meg a Madáchban. Kinek lesz több telt háza. 

(Azt akarom mondani, hogy ez egy lehetetlen összehasonlítás a nézőterek különböző mérete miatt. Plusz alapvetően más műfajról van szó. A musical napjainkban nagyon népszerű, míg az opera egyre inkább visszaszorulóban van. A Madách és az Operett összehasonlítására például sokkal több az alap.)

10867   Amalgám • előzmény10863 2021-09-12 13:49:16

Azt nem tudom, hogy az operajátszás terén lehet-e valós konkurenciája a MÁO-nak, de tény, hogy az intézmény nem tudja megtölteni nézőkkel  az Erkelt. Sőt, nem csak hogy az Erkelt, de talán már az Eiffelt sem, és az újranyitó Operaházzal kapcsolatban is erős kétségeim vannak. Ugyanakkor a Madách Színházban a nagy Webber-musicalekre fél évre előre nem lehet jegyet kapni (a járvány előtti utolsó állapot szerint). Kizárt dolognak tartom, hogy a MÁO valaha is ki tudja használni a rendelkezésére álló három játszóhely teljes kapacitását, inkább a két, alacsonyabb befogadóképességű helyszín (Operaház, Eiffel) egyike tűnik olyannak a számomra, mint amelyet az intézmény a saját műsorkínálatára alapozva még meg tud majd tölteni nézőkkel. Ebben a helyzetben nem ördögtől való elképzelés az, hogy más társulatok is használják az Erkelt. Én alapvetően funkciókban gondolkodok, és nem szervezetekben, ebben az értelemben tehát mindegy, hogy az Erkel szervezetileg az Operaház része-e, vagy önálló befogadó színház, de tény, hogy szükség van az egyéb irányú felhasználására is. Az Operaház nyilván nehezen mond le erről az épületről, és a főigazgató úr néhány valóban logikus érvet is felsorolt arra vonatkozóan, hogy miért is jó, ha ez a játszóhely az intézményhez tartozik, de én azért a cikk utolsó mondatában megfogalmazott azon közlést tartom irányadónak a jövőre nézve, amely szerint  az épület koncertteremként és musicalszínházként is működhetne a szabad hetekben. Hogy hány ilyen "szabad hét" lesz majd egy évben, és hogy ezek a szabad hetek valóban 150 opera- és balettelőadás mellet alakulnak-e ki, vagy - a 40%-os látogatottságú előadások megalázó élményeinek korát lezárva - 30 mellet, az egy másik kérdés, de tény, hogy az Erkel rendelkezésre álló, óriási szabad kapacitásának fel- és kihasználását biztosítani kell a magyar színházi kultúra egésze számára, mert ami most történik, az csak erőforrás-pazarlás. Hogy ennek során az épület az Operaház kezelésében áll-e - amelynek szervezetébe valóban mélyen inregrálódott -, vagy egyéb formában működtetik-e tovább, inkább részletkérdés.

10866   Klára • előzmény10863 2021-09-11 08:27:44

És hol lennének a klasszikus opera előadások? Mert az Operaház egyre inkább megfizethetetlen, és Főzeneigazgató úr  egy korábbi kinyilatkoztatása alapján az idegenforgalmmal karöltve a külföldi nézőkez szolgálná ki. (zárójel, a magyar adófizetők pénzén felújított csodálatos állapotban!) Az Eiffel sem old meg mindent, és minden dicshimnusz ellenére a megközelíthetősége is hagy némi kívánnivalót maga után!

10865   lujza • előzmény10863 2021-09-11 01:53:20

Remélem, ez a cikk csak az uborkaszezonnak köszönhető! :((

10864   -zéta- • előzmény10863 2021-09-10 22:31:40

Avagy mennyire rettegünk a konkurenciától... :-) 

10863   Momo 2021-09-10 21:45:10

Az Opera nélkül csak egy „nagy játszóhely” lenne az Erkel Színház

"Információink szerint komolyan felvetődött a lehetősége annak, hogy önálló intézménnyé váljon az Erkel Színház. Az 1911 óta működő zenés színház, éppúgy, mint a 2020-ban átadott Eiffel Műhelyház a Magyar Állami Operaházhoz tartozik. Amennyiben valóra válna a terv, alapvetően könnyedebb műfajú zenés előadások helye lenne a független Erkel. Az Operaház főigazgatója cáfolja a híreket."

(index)

10862   Búbánat • előzmény10860 2021-08-31 21:26:57

Fülöp Attiláról egy pár évvel ezelőtti kép - a Budapesti Operabarátok Egyesülete Klubdélután-jának szerkesztő-műsorvezetője, az Erkel Színház színpadán.

/A fotó forrása és helye: az elmúlt vasárnapi rendezvényre szóló Meghívón - "KLUBDÉLUTÁN FÜLÖP ATTILA MŰVÉSZ ÚR EMLÉKÉRE"/

10861   Búbánat • előzmény10860 2021-08-30 18:34:23

Karczag Márton, az Opera Főemléktárosa, az Operabarátok Egyesületének tegnapi Klubdélutánján az Erkel Színházban jelezte a megjelenteknek: az Operaház örökös tagjait bemutató könyvsorozatának részeként rövidesen megjelenik Kincses Veronika élet- és pályaútjáról szóló, képekkel illusztrált interjú-kötet, valamint szeretné, hogy Fülöp Attiláról, az Opera posztumusz örökös tagjáról is születne hasonló könyv:  a hagyatékból  (a művész memoárja, önéletrajza), a sajtóban fellelhető és más, hangzó (rádióban készült riportok, interjúk) dokumentumok alapján szerkesztené – állítaná össze. Valamikor október-november tájékán ki is jöhetne ez az új kötet.

10860   Búbánat 2021-08-30 17:47:28

A Budapesti Operabarátok Egyesülete  egy opera-évadban általában két Klubdélutánt tart: ősszel és tavasszal egyet-egyet. Az előző, 2020/21-es színházi időszakban a koronavírusjárványra való tekintettel elmaradtak ezek az összejövetelek, így csak tegnap délután – másfél év kihagyás után – találkozhattak újra egymással az operabarát-egyesületi tagok az Erkel Színházban, hogy részt vegyenek a meghívóban jelzett Klubdélután soron következő, zenés-beszélgető előadásán. 

(Persze előzetesen, a színház épületének bejáratánál a beléptetésnél mindenkinek igazolnia kellett a vírus elleni oltakozásának megtörténtét.)

Fájó belegondolni, hogy a Klubdélutánok eddigi szerkesztő-műsorvezetője, Fülöp Attila, az Opera egykori magánénekese (lírai tenor) majd ügyvezető igazgatója, nincs már köztünka pandémia kiterjedése előtt, az utolsó Klubdélutánt (2020. március 8.) még Ő szerkesztette-vezette, és sajnos, négy hónap múlva (május 9.) már örökre eltávozott közülünk. És ugyancsak szomorúság fog el, mikor visszaidézem azt az „utolsó” összejövetelt, mert ugyancsak ott volt – egyik vendégként - Busa Tamás, az Operaház kiváló baritonistája is, aki idén áprilisban hagyott itt bennünket... (Arról a Klubdélutánról írt beszámolóm visszaolvashatóitt )

Most, a kapott meghívóban a következő állt:

Budapesti Operabarátok Egyesülete

KLUBDÉLUTÁN FÜLÖP ATTILA MŰVÉSZ ÚR EMLÉKÉRE

2021. AUGUSZTUS 29. VASÁRNAP 15.00 -17.00

ERKEL SZÍNHÁZ színpad
 
MŰSOR

1.) SZINETÁR MIKLÓS ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE
2.) KONCERT, BESZÉLGETÉS
 
Fellépő művészek:

FÜLÖP ZSUZSANNA
RŐSER ORSOLYA HAJNALKA
FEKETE ATTILA

KÁLMÁNDY MIHÁLY

BESZÉLGETŐS VENDÉGEK:

FÜLÖP ATTILA CSALÁDJA:
Dr. TÁTRAI ZSUZSANNA, FÜLÖP JUDIT, FÜLÖP ZSUZSANNA,
ifj. FÜLÖP ATTILA,

ÉS KARCZAG MÁRTON, AZ OPERAHÁZ EMLÉKTÁRÁNAK VEZETŐJE

Zongorán közreműködik: BARTAL LÁSZLÓ
 
Szerkesztő, műsorvezető: ACZÉL ANDRÁS rendező
 

Szinetár Miklós az Egyesület elnöke bevezetőjében emlékezett Fülöp Attilára, méltatta elévülhetetlen érdemeit, melyeket közel öt évtizeden át – több pozícióban - a Magyar Állami Operaháznál be- és eltöltött. Ezt követően bemutatta és figyelmünkbe ajánlotta Aczél Andrást (az Operaház rendezője, játékmestere), aki Fülöp Attila utódjaként az örökébe lép mint szerkesztő-műsorvezető.

Aczél András következett, aki magáról beszélt, az Operában eddigi és jelenlegi tevékenységeit ismertette, terveiről szólt. Ő ugyancsak szép szavakkal emlékezett meg már e mostani posztjában elődjéről, Fülöp Attiláról.  Ezekután kezdődött el maga a műsor.

Az első részben Aczél András Fülöp Attila operaénekes özvegyével, dr. Tátrai Zsuzsannával (néprajzkutató), gyermekeikkel:  Fülöp Zsuzsannával (opera-énekesnő),ifj. Fülöp Attilával (evangélikus lelkész) és Fülöp Judittal (közgazdász) beszélgetett, akik megható szeretettel idézték meg a férj és az édesapa emlékét; kis történeteket, adomákat felhozva az összetartó család életének egyes szakaszaiból.

Karczag Márton, az Operaház Emléktárának vezetője pedig Fülöp Attila szerepeiről szólott, kis statisztikákkal alátámasztva mondandóját. 

A második részben adott ének-koncert számai között Aczél András a fellépett énekművészeket egy kis beszélgetésre invitálta, akik azon túl, hogy visszaidézték, hogy anno, milyen út vezetett számukra az Operához, megosztották emléküket Fülöp Attiláról, a vele eltöltött operaházi időszak alatti művész-emberi kapcsolatuk felidézésével.

Bartal László, karmester, vezénylő korrepetitor kísérte az énekművészeket zongorán, a már tőle megszokott magas nívóján.

A fellépett operaénekesek igazán kiváló formában, szép énekhangon, ihletett tolmácsolásban adták elő az alábbi énekszámokat:

Rőser Orsolya Hajnalka és Fülöp Zsuzsanna

  • Offenbach: Hoffmann meséi – barcarola („Belle nuit, ô nuit d’amour”)

Rőser Orsolya Hajnalka

  • Kodály Zoltán: Székelyfonó - „A csitári hegyek alatt”
  • Verdi: Traviata – Violetta áriája, I. felv.- részlet:  „Sempre libera” (Alfréd szerepében km. Fekete Attila)

Rőser Orsolya Hajnalka és Fekete Attila

  • Verdi: Traviata – Alfréd és Violetta kettőse, III. felv(„Parigi, o cara, noi lasceremo)

Fekete Attila

  • Csajkovszkij: Anyegin - Monsieur Triquet francia nyelvű kupléja: „A cette féte convié” (a 2. strófát magyarul, kedves „akcentust” belecsempészve, énekelte el; Fekete Attila a kuplét Fülöp Attilára emlékezve -  akinek egyik legelső de utolsó operaszínpadi szerepe  is Triquet volt  – tanulta meg és adta most elő itt az Erkel Színházban! Igazán szép, kedves pillanatokat szerzett ezzel nekünk!)
  • Mozart: A varázsfuvola - Tamino képáriája, I. felv.  („Dies Bildnis ist bezaubernd schön”)

Fekete Attila és Kálmándy Mihály

  • Verdi: Don Carlos – Posa és Carlos jelenete - Szabadságkettős („Dio. che nell’ alma infondere”)

Kálmándy Mihály

  • Leoncavallo: Zazà – Cascart áriája, II. felv.  (Buona Zazà del mio buon tempo ascolta”)
  • Verdi: Don Carlos – Posa áriája („Per me giunto il di supremo”)

Megható és emlékezetes, tartalmas zenei-beszélgetős műsor-összeállítással szolgált az Operabarátok Egyesületének tegnapi Klubdélutánja, kedveskedett nekünk, operabarátoknak az új opera-évad nyitányaként!

10859   Edmond Dantes • előzmény10858 2021-07-22 09:06:20

jav. ide kattintva..

10858   Edmond Dantes 2021-07-22 07:57:55

Cserfes mese a Hoffmann meséiről, avagy remélt ősz az Operában - Ókovács Szilveszer soros episztolája origo.hu-n ide katintva olvasható

10857   Búbánat 2021-06-16 09:17:40

Ma este az Erkel Színházban:

Kálmán Imre: Josephine császárné

Nagyoperett két felvonásban, német nyelven magyar és angol felirattal

Hangversenyszerű előadás

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekara

Vezényel: Marius Burkert (Ausztria - Graz; Bad Ischl)

Szövegíró: Paul Knepler, Herczeg Géza

Szereposztás:

Napóleon.................................... Szappanos Tibor
Josephine................................... Sümegi Eszter
Juliette........................................ Váradi Zita
Bernard káplár............................ Erdős Attila
Marion........................................ Fürjes Anna Csenge
Therése Tallien........................... Gál Erika
Berthier generális....................... Kiss András
Junot generális........................... Szerekován János
Hippolyte Charles....................... Ujvári Gergely
Escarbot, anyakönyvvezető....... Balczó Péter

Kálmán Imre ritkán játszott operettje Napóleon és szerelme, Josephine Beauharnais történetét dolgozza föl, sok történelmi ténnyel és költői szabadsággal fűszerezve. Paul Knepler és Herczeg Géza a szereplőket egyfajta Hamupipőke-történetben mutatja be, párizsi bálokkal, itáliai hadjárattal és sok szerelemmel, féltékenységgel és hatalmas (katonai) győzelmekkel tarkítva. Kálmán Imre zenéje egyszerre támogatja és kiegészíti ezt a sokszínűséget: zeneileg is sokrétű anyag ez a gavott-tól a katonai indulóig, az operettek elengedhetetlen humoros duettjein át az áradó érzelmekkel telített szerelmes áriákig.

10856   smaragd • előzmény10855 2021-06-14 07:03:10

 A műsor a Franz Schmidt: Notre Dame című operája

       előadásának ismertetésével kezdődik: 1:30-6:30                    https://mediaklikk.hu/video/opera-cafe-2021-06-13-i-adas/

Rövid, de méltó és szép riport volt - örültem, hogy operénekeseink arcán a "rendkívüli" mű előadása iránti lelkesedést láttam! Tőlük a darab szépségeit és nehézségeit is szavahihető forrásból hallhattuk!

10855   smaragd • előzmény10854 2021-06-13 06:31:16

Operaház
Facebook

Ha vasárnap, akkor OperaCafé!
Mivel készülünk?
Falstaff online, Notre Dame élőben, szó lesz a női hangosztályokról és az Opera történetének eddigi legnagyobb és legmodernebb jelmeztárába is hívjuk önöket! Tartsanak velünk vasárnap 11:30-kor az M5 TV műsorán, várja önöket a műsorvezető Melitta Gyüdi!

*

                                    

2021. június 9-én szerdán este Franz Schmidt ritkán játsztott romantikus operáját láthatták koncertszerű előadásként az Erkel Színház színpadán. A Notre Dame különleges szimfonikus indíttatású darab, amely erős motívumkezeléssel dolgozza fel Victor Hugo nagysikerű regényét a szép cigánylány mindenki számára végzetes vonzerejéről. Főbb szerepekben Rálik Szilviát, Cser Krisztiánt, Kovácsházi Istvánt, Kelemen Zoltánt és Balczó Pétert láthatták. Karmester: Dénes István. 
A produkció próbafolyamatában a művészek német nyelvű felkészítésében partnerünk a Goethe Intezet volt.
Az előadásról készült galériát Ligeti Edina készítette.

10854   smaragd 2021-06-12 06:11:14

Előzmény 10852

Előzmény 10845

SCHMIDT FERENC OPERÁJÁVAL NYITOTTA ÚJRA ÉVADÁT A BUDAPESTI OPERAHÁZ 
Franz Schmidt: "Notre Dame" 2021. június 9.


Ókovács Szilveszter főigazgatói munkásságának múlhatatlan érdeme, hogy az eredetileg jótékonysági céllal tervezett bemutatót közvetlenül a járvány enyhülése után megtartották az Erkel Színházban.
Természetesen igen nehéz helyzetben, és sajnos az Operaház sem fordított erőt arra, hogy a közönség előtt jobban megismertesse a szerzőt és a művet - sem az Operaház honlapján, sem rádió- és televízióadásokban, sem másképpen. Azt hiszem nem tévedek, hogy a közönséget váratlanul és felkészületlenül érte az előadás új időpontja.
A felkészületlenséghez hozzájárul, hogy még mindig nincs magyar nyelvű Franz Schmidt biográfia, a német nyelvűek nehezen elérhetőek, de beszerezhetőek. Magyar nyelven két forrás ad tájékoztatást Franz Schmidt - Schmidt Ferenc zenei munkásságáról, a

Franz Schmidt fórum: https://momus.hu/forum.php?forumcat=479 és Wikipédia-oldala: https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt

                                                          
       Prof. Dr. Franz Schmidt udvari tanácsos, zeneszerző, a Hochschule für Musik und darstellende Kunst Wien igazgatója majd rektora - Schmidt Ferenc portréja 1923 körül

A fenti Előzményekben megjelenő írások azt a hangulatot adják vissza, amit én is éreztem az Operaház 2014-es Franz Schmidt: IV. szimfóniájának bemutatásakor. Ez a mérhetetlen ámulat, a teljes mértékben magával ragadó és szokatlan hangzású zene, szinte mozdulatlanná tett. Nem voltam egyedül ezzel az érzéssel.
Franz Schmidt-művet bemutatni nagy merészség, nagyon nehéz darabok. Egyetértek a koncertlátogatóval, folytatni kellene, azok kedvéért akik vájtfülűek - ahogyan Győriványi Ráth György karmester a IV. szimfónia bemutatásakor a közönséghez fordulva a hallgatói felkészültség és befogadókészség szintjét beszédében jelezte.

Értesülésem szerint 2022. tavaszán mutatja be a televízió a felvételt. Így azok a külföldiek - miként osztrák barátaim is - megtekinthetik az előadást, akik a járványügyi intézkedések miatt beoltva sem utazhattak Budapestre, és mi mindannyian. Remélhetőeg a televizós sugárzás időpontja méltó mértékű nyilvánosságot kap majd!

10853   takatsa • előzmény10852 2021-06-11 15:29:26

Ejnye. Krisztián Cser opera singer énekelt Schmidt Ferenc oprájában? Szerintem ez elírás. Biztosan Christian Cser opera singerre gondolt.

10852   Búbánat 2021-06-11 15:18:32

Az  Opera facebook oldalán olvasható a Notre Dame -előadásról

egy kommentelő véleménye  (június 9.):

„Ott voltam a tegnapi előadáson és nagyon bízom benne, hogy több is lesz még! Fantasztikus zene és gyönyörű történet! Bosszantott, hogy méltatlanul kevesen ültünk a nézőtéren, pedig ez a darab (és az előadók is) megérdemelte volna a teltházat. Nem volt szerencsés, hogy viszonylag ismeretlen műként kellett megbirkóznia nem csupán a járvány utáni esetleges félelemmel (pedig hely lett volna bőven a távolságtartásra) de azzal is, hogy az előadással egy időben, ingyenesen nézhető online előadásként leadták a Hoffmann meséi című népszerű operát. Az operakedvelők közül talán többen útra keltek volna a Notre Dame-ra, ha nincs aznap éppen választható alternatívaként egy otthonról kényelmesen megtekinthető, ingyenes előadás. Nagyon örülök, hogy én az élő színházat választottam! A vetített filmrészleteket nagyon jó ötletnek tartottam, a vászonra írt ismertető szövegek segítették a történet követését, bár az első sorokban ülőknek nehéz dolguk volt, mert a karmester háta "kitakarta" a feliratok egy részét. Cserébe nagyon régen láttam ennyire hatásos koncertszerű előadást. Jobban szeretem amikor díszlet és jelmez is segíti a fantáziát :) Bár minden művész magas színvonalon teljesített, mégis muszáj egy mondatban kiemelnem Krisztián Cser opera singer szenzációs szereplését. A magas és nem előnytelen külsejű basszista a színpadon, a hangversenyszerű előadás keretében, maszk és jelmez nélkül tökéletesen eljátszotta a szerepet. A hangjával és arcának, kezének játékával, minden külső eszköz nélkül, elegáns öltönyében és helyhez kötve Quasimodová, "púpossá és alacsonyabbá vált", tökéletes alakítást nyújtott minden tekintetben!
Örülök, hogy a részese lehettem!!! Hatalmas köszönet és gratuláció az élményért neki és minden közreműködőnek!”

10851   Cilike • előzmény10849 2021-06-11 09:33:47

Jókai mindig is egyik kedvencem volt. Hugo nekem túlságosan sötét, komor, akárcsak Balzac. Zenei értelemben megtanulni nekem szinte élvezetes volt, mert volt benne kihívás. Énekelni nem könnyű a kórusszólamot, de van nehezebb is ennél. Az a baj, hogy a szólórészek uncsik, szerintem legalábbis. A zenekari közjátékok még élvezhetőbbek. A szerző nyilván a német opera vonalát követte, csak nem tudott felérni Wagner vagy Strauss közelébe se. (Ezeket a hatásokat éreztem rajta, plusz Mahlert.)

10850   Edmond Dantes • előzmény10849 2021-06-11 08:59:53

off Veszélyes terepre tévedtél, amikor, amit az Egri csillagokról és Jókai regényeiről, mint kötelező olvasmányokról írsz. Néhány más mellett ugyanezek a művek szerepelnek egy nem 1/1  NER-kompatibilis hírportál listáján is! Tóth Krisztinának nemrég -jelképesen- fejét vette a NER-sajtó pl itt és itt meg a szokásos cunamival mindenhol ... ugyanezért.

on A Jancsi és Juliskát sosem láttam. Erre nem vagyok büszke, de nem is restellem. Még iskolás sem voltam, amikor már nem játszották és nem túlzottan érdekelt, amikor sok évtized után elővették. Csak leírásokban olvastam, hogy posztwagneriánus, max. másodosztályú opera. Vélhetően a sztori tartja életben, mert a szülők -legalábbis azelőtt- úgy gondolták, hogy egy mellesleg horrorisztikus Grimm-meséből készült opera, na, az biztos jó lesz a gyereknek. Ma már, mint írod, te sem mernéd az unokádat elvinni rá és nyilván nem azért, mert a horror-mesétől félted. A mai, sőt a "tegnapi" gyerekek sokkal horrorisztikusabb "meséken", filmeken, elektronikus játékokon nőnek, nőttek fel.

Azt viszont túlzó általánosításnak gondolom, hogy "Egy száz éves operát, ha nem tartozik a nagy klasszikusok közé, csak módjával lehetne előadni..." Ezen az alapon a Turandotot leszámítva semmit nem lehet(ne) előadni, utóbbit is már csak pár évig. Ahogy már írtam, egy alkalmas szereplőkkel, jól kihozott, kicsit 100+ éves verista opera pl. sokkal ütősebb lehet. Nem beszélve arról, hogy Mascagni vagy Leoncavallo neve önmagában több nézőt csalhat a színházba, mint a senki által nem ismert Franz Schmidté: őket legalább 1-1 operájukért mindenki ismeri, és a többség szereti. De egy La Wally, Francesca da Rimini, Fedora, Massenet egyik-másik műve és mások, fogadok, hogy a Notre Dame-nál nagyobb érdeklődést keltenének ... ahogyan keltenek időről-időre külföldi nagy operaházakban. Ha másért nem, azért, mert ahogyan Klára is megállapította, van bennük pár ismerős sláger és/vagy jelentős részük szerepdarab, amire szívesebben elmennek a nézők, hogy kedvenc énekesüket -uram'bocsá, a vendég külföldi sztárt- meghallgassák. Schmidt Ferenc alkotása, ha jól értem a beírókat, egyik fentebb említett előnyös tulajdonsággal sem rendelkezik és valljuk meg, az osztrák operák, -a Mozartokat ugye nem soroljuk oda?- beleértve a 20.szd.-iakat, sosem voltak trendik.

10849   lujza • előzmény10848 2021-06-11 02:15:57

Nem láttam az előadást, csak általánosságban jutott eszembe arról, hogy utálod a Hugó regényt. Nagyon megváltozott mára a befogadó készség. Nem lehet a gyerekekkel egy Jókai regényt elolvastatni. Az Egri csillagok, ami kötelező, kínszenvedés nekik. Gyerekként engem elvarázsolt a Jancsi és Juliska Humperdicktől. Ma nem merném az unokámat elvinni rá. Egy száz éves operát, ha nem tartozik a nagy klasszikusok közé, csak módjával lehetne előadni, szcenírozva, nagyon jó rendezésben és alaposan betanulva, kiváló szereplőkkel. Az a gyanúm, hogy ez így inkább kínszenvedés lehetett, ami értelmetlen.

Biztos díjazni lehet a zeneszerző szándékát, de előadni a művét csak különlegesen lehetne.

10848   Cilike 2021-06-10 22:43:28

Az én véleményem, mint szenvedő félé, a következő:. Érezni a szakmai tudást a kompozícióban. Vannak egészen fantasztikus hangszerelési és szerkesztési lelemények benne. Amiért mégis borzasztó unalmas, az a darab formája, amennyiben nem áriák és duettek vannak, hanem hosszadalmas monológok, nem reflektálnak egymásra, hanem elbeszélnek egymás mellett. Hozzátartozik, hogy az Hugo regényt eleve utálom, szóval nem volt még a témában sem számomra élvezhető. De tény, hogy amit zeneszerzésről meg lehet tanulni, azt a szerző alighanem megtanulta...hogy ötlete nem volt dallamok szerzéséhez, az más téma.

10847   Edmond Dantes • előzmény10846 2021-06-10 16:50:55

Bizony, egyetértek. Az I. vh. idején, amikor mindenhol minden elkelt, 5 előadás szinte semmi, pedig a Székelyhidy-Marschalkó sztárházaspár énekelte a férfi-női főszerepet. Érzésem szerint a K.u.K-szövetség jegyében tűzték ki a darabot, akkoriban "ellenséges" (olasz-francia) premiert nem is tartottak a Házban: "eszi-nem eszi, nem kap mást" alapon ezt adták ... és a közönség "nem ette", akkor sem, azóta sem. Ha már második-harmadik vonalból mazsolázott a vezetőség, kihozhattak volna pl. egy verista operát, akár második vonalból, ahogy tették azt pár éve A hegyek alján koncertáns előadásával, amire elmentem és egyáltalán nem bántam meg, sőt: jó zene, színvonalas produkció volt.

10846   Klára • előzmény10845 2021-06-10 11:36:24

Az, hogy egy operát korábban, cca 100 évvel ezelőtt bemutattak, volt x előadása és nagy sikert ért el, számomra statisztikai adat, nem érv! Se szeri, se száma azoknak az operáknak, melyeket bizonyos korban, bizonyos énekesek felléptével bemutattak, akár a MET-ben is, és az adott kor, közönség zenei ízlésének megfeleltek. Nem egyszer csupán azért, mert az aktuális közönségkedvenc jutalomjátéka volt, egy-két mutatós ária bemutatása lehetőségeként. Aztán eltűntek abban a bizonyos süllyesztőben.  Mai füllel hallgatva nem biztos az átütő siker, ahhoz egyébként is több előadás szükséges. Mindenki tudja, hohgy a premier-közönség egészen más, mint a többi előadást megtekintő ún. átlagnéző!

Egyébként nem vagyunk egyformák, nem reagálunk egyformán, és hogy egy banális mondást idézzek, izlések és pofonok különbözőek. Más véleményét edig illik tszteletben tartani!

 

10845   Búbánat 2021-06-10 10:48:28

Számomra nagy élményt jelentett az Erkel Színházban tegnap este bemutatott „Notre Dame”.  (A Magyar Királyi Opera 1916 decemberében mutatta be Franz Schmidt operáját. Öt előadást ért meg abban az évadban)

Nekem „bejött” a Notre Dame zenéje. Egyszeri hallás után is könnyen befogadtam; mint „bel canto” rajongó, azért „mindenevő vagyok”, és ami szép, jó, nemes, arra a zenére (is) fogékony vagyok.

Az est egyik legnagyobb öröme nekem – az opera zenéje mellett – az ének-zenei megvalósítás közreműködői közül Kelemen Zoltán énekművészete volt, aki erőteljes, kormos szinezetű baritonján tökéletes hangi kondícióban énekelte végig a roppant nehéz, olykor deklamáló stílusú, ének-beszéd szólamát, ezzel is kifejező drámaiságot kölcsönözve a „Főesperes” karakterének.

Kelemen Zoltán naplója   (Művész-blog) – Café Momus - 2021-05-14 - Video-stream-ek a karantén idején

Innét idézem Kelemen Zoltán mondatait:

„Mindeközben még egy új szerepet is kellett tanulnom, amelyre talán hamarosan sor fog kerülni, de nem merem még elkiabálni. Ez nem más, mint Franz Schmidt Notre Dame című operájában a Főesperes (az eredeti Victor Hugo-műben Frollo) szerepe, vagyis a bariton főszerep. A darab zenei világa élesen elüt mindentől, amit eddig a pályám 28 éve alatt módomban állt énekelni. Talán leginkább még a Richard Strausshoz áll legközelebb, legalábbis neki a kortársa volt, de igazából arra sem nagyon hasonlít. Teljesen független hangzásvilága van, az énekszólamok legtöbbször deklamáló jellegűek, egyáltalán nem egy könnyű énekelnivaló, egészen más, mint egy Verdi vagy Puccini, de nagyon színes, változatos a hangszerelés. Volt belőle pár együttespróba még április elején, de aztán az április 15-re tervezett koncert végül elmaradt, és azóta több verzió is felmerült, hogy mikor tudjuk megtartani. Remélhetőleg most már nem fog több akadályba ütközni...”

És már itt is van Kelemen Zoltán újabb -  mai  - blogbejegyzése:  2021-06-10 - Falstaff-keresztmetszet és koncertszerű Notre Dame

Idézem Kelemen Zoltánt:

- De az igazi "feketeleves" még hátra volt: a Notre Dame-előadás! Másfél év után végre újra közönség előtt állhattam, ráadásul nem is az Eiffelben, ahová eredetileg tervezték az előadást, hanem az Erkel Színházban! Idáig azonban el is kellett jutni. A darabot már február közepén elkezdtük tanulni, április elején volt belőle pár együttespróba is, majd lefújták az előadást, én akkor azt gondoltam, hogy végleg, ám pár hét múlva jött a hír, hogy július végén mégiscsak meg lesz tartva. Aztán előbbre hozták június 9-re, a helyszín pedig megváltozott. Ismét elkezdhettünk próbálni. A két hónapnyi "érés" jót tett a darabnak, és koncertről lévén szó, kottából énekelhettünk, tehát nem kellett kívülről megtanulni. Azonban még így sem volt könnyű. Ugyanis a zongorás próbákon hall az ember egy hangzásképet, és a zongorakivonatból könnyen lehet követni azt, ami elhangzik akkor és ott. Igen ám, de aztán jön a zenekar és helyenként egyáltalán nem azt hallja az ember, ami a zongorakivonatban ki van emelve főszólamként, egészen más hangzást kell megszokni, hirtelen alkalmazkodni és persze belépni. Egy ilyen nehéz darab esetében ez plusz problémát jelentett. A szerepem, a Főesperes szólama szinte teljes egészében deklamálós, recitativikus jellegű, és még ahol egy kicsit kiszélesedik dallammá, ott sem az a fajta áradó dallamosság van, mint egy olasz, vagy korábbi romantikus művek esetében. A szerzőnek volt dallaminvenciója, azonban valamiért a főszerepekben ez ritkán érhető tetten, a zenekarnak és a kórusnak viszont kifejezetten szép dolgokat írt. A főbb szerepek alakítói: Cser Krisztián (Quasimodo), Rálik Szilvia (Esmeralda), Kovácsházi István (Phoebus), Balczó Péter (Gringoire), illetve jómagam ("Archdiakonus", vagyis Frollo).

Bár a műfaji megjelölés szerint a Notre Dame "romantikus opera", azért ez a zene eléggé különbözik azoktól, amiket pályám során idáig énekeltem. Pedig főleg romantikus szerzők operaszerepeit alakítottam, és volt köztük pár Richard Strauss is, de ez eleinte teljesen idegennek tűnt, nem volt könnyű fogódzót találni hozzá. A karmester, Dénes István sokat segített, magyarázott a betanulás és az együttespróbák során, sőt még a teljes szövegkönyvet is felolvastuk magyarul és németül is hangosan, prózában, szóval igazán nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna alapos a felkészülés. Mégis, a zenekari próbák után valahogy most nem volt az a fajta "komfortérzetem", ami máskor meg szokott lenni. Nem vagyok egy izgulós típus, de a 28 évnyi rutin ezesetben szinte semmit sem számított, és kicsit drukkolva vártam a koncertet...

A darab ismeretlen volta, a járványtól való félelem, valamint az időpont és helyszín áthelyezése is közrejátszhatott abban, hogy végülis nem volt túl nagy érdeklődés a koncert iránt. Viszont elmondható, hogy a viszonylag kis létszámú közönség a végén hálás volt, és a tetszésnyilvánításból azt szűrtem le, hogy sokaknak tetszett a darab első hallásra, de mivel ez most csak egyszeri alkalom volt, a további "ismerkedés" legfeljebb felvételekről lesz lehetséges. Ezt a koncertet is felvették képpel együtt, egyszer talán adásba kerül és akkor a szélesebb közönség is hallhatja Franz Schmidt magyar-osztrák zeneszerző Victor Hugo regénye nyomán írt, Notre Dame című későromantikus operáját.

(Kelemen Zoltán írása)

10844   takatsa • előzmény10841 2021-06-10 08:28:25

Én valóban nem szeretem a verbunkos- és a cigányzenét, és elég nagy bajnak tartom, hogy a legtöbb külföldinek ez ugrik be zenei vonatkozásban a magyarságról, pedig az elmúlt száz évben Bartók, Kodály és még sokan mások nagyon sokat tettek az igazi magyar zenei értékek felkutatásában és felmutatásában. Ettől függetlenül Liszt, vagy Brahms még ebből a zenei anyagból is minőségi zenét tudott kihozni, nem pedig egy ilyen groteszk egyveleget, ami a tegnapi operában megszólalt.

Most, hogy aludtam egyet a tegnapi előadásra, azt tudom még elmondani, hogy ebből az egy előadásból nyilvánvalóan lehetetlen és nem is szabad megítélni Franz Scmidt munkásságát. Én most találkoztam először Franz Schmidt zenéjével, ebben a vonatkozásban olyan voltam, mint egy újszülött, nem volt bennem semmi előfeltevés. Amit kaptam, az számomra szörnyű volt, de így utólag nagyon elgondolkoztató. Mert az ember áltlában nem ilyen tiszta- és üres lappal ül be egy előadásra, hanem az agyában és a fülében sok-sok felvétel és előadás tapasztalatával. Így pl. egy mai Tosca előadáson nemcsak az aktuális produkciót hallom, hanem az agyam hozzáadja azt a sok-sok Tosca előadást is, amit előzőleg láttam-hallottam. Mert az agy így működik, nem azt, vagy nem csak azt hallom, ami éppen van, hanem azt, amit hallani szeretnék, egy ideát, ami bennem kialakult, és amit a tudatom hordoz. De mi történik akkor, ha én egy sohasem hallott művet hallok először? Ez, ami tegnap este. Nincsen mankó, nincsen szépítési-javítási lehetőség, hanem ez van, amivel az aktuális pillanat megajándékoz, vagy pofán csap. Ma reggel alaposan belehallgattam abba a CD-be, amit tegnap este mérgemben előbányásztam, és nektek is feltöltöttem. Mintha egy másik művet hallanék. Ez sem lesz a kedvencem, de azért megértem azt is, ha egyeseket rabul ejt ez a zene. Nagyon reménykedem abban, hogy készül CD a tegnapi előadásból, örök mementót állítva az operaház jelenlegi színvonlának.

10843   Edmond Dantes 2021-06-10 08:23:42

A korábbi beírásban idézett, Goldmark Károly által emlegetett: „legszebb cigányzene”, az Intermezzo Schmidt Notre Dame-jából a neten több felvételen meghallgatható. Fő-a-biztonság-alapon Karajanét linkeltem be. Ki-ki döntse el ...

10842   smaragd 2021-06-10 07:36:38

Örülök, hogy a magyar közönség a járvány utáni helyzetben érdeklődött Franz Schmidt Notre Dame című operája iránt. 
Franz Schmidt 21. századi hazai ismertségéhez a café momus hiteles dokumentumokkal feltöltött fóruma révén is hozzájárultunk. Hasonlóképpen a nemrég létrejött magyar nyelvű Franz Schmidt Wikipédia-oldallal.
Köszönöm valamennyi szereplőnek és a közreműködőknek, hogy a lelkileg is igen megterhelő időszak után előadták az operát!
A tervezett CD-felvétel feltételezhetően ebben a helyzetben elmaradt. 

10841   Momo • előzmény10840 2021-06-10 01:04:24

"...a végére még beledobnak a kondérba egy méretes szart is. Ez a zenei szar, mindennek az alja, pedig - félek kimondani - az úgynevezett magyaros motívumok, a verbunkos- és magyar nóta töredékek."

A verbunkos motívumok leghangsúlyosabban a zenekari intermezzóban jelennek meg a Notre Dame zenéjében.
Ahogy a Magyar Kurír írja: "Ausztrián kívül, szélesebb körben sokáig csak a Notre Dame négyperces „magyaros” intermezzója miatt ismerték, amelyet Goldmark Károly úgy emlegetett: „a legszebb cigányzene”. Schmidt Ferenc ezt a használta fel a Victor Hugo-regény Esmeraldájának jellemzésére, térségünkből kölcsönözve hozzá a Nyugaton egzotikusnak ható hangvételt."

Ezt kell tudni róla.
Szerintem igaza van Goldmarknak. Ha nem is a "legszebb cigányzene", de szép, ihletett darab.
Az kár, hogy külföldi előadók általában képtelenek rendesen előadni. Nem értik/érzik a magyar zenét, és valami jellegtelen, nyúlós masszát "varázsolnak" a finom, áttetsző, lassú verbunkosból. Így van ez a hangfelvételeken is. 
Dénes István pálcája alatt, azonban megszólaltak a magyar dallamok. Valószínűleg ezért is vetted észre, hogy egyáltalán ott vannak.

10840   takatsa 2021-06-09 23:59:22

Franz Schmidt exhumálása
Hurrá, véget ért a karantén, újra járhatunk operába. A Poppea óta nem volt részem ebben a felszabadító érzésben. Csodaszép nyári este, irány az Erkel. A beléptetés könnyen megy, külső ajtóban gimikesztyűs lány, személyi igazolvány+oltási igazolvány, előtérben kézfertőtlenítés, belső ajtóban újabb gumikesztyűs kezek tépik a jegyeket és már bent is vagyunk. A csarnokban eligazítás: oda ülünk, ahová akarunk. Én jobban szeretem az emeletet, így irány oda, harmadik sor középen, elfér a lábam kényelmesen, a műélvezethez a testi jólét is szükséges. Kb 1/6 ház. Nem számoltam meg a nézőket, bár azt is megtehettem volna. Feszült várakozás, picit bizonytalan vagyok magamban, az elmúlt évben szinte csak MET produkciót hallgattam interneten, mi lesz velem, ha így élőben felcsendülnek az első hangok? 

Jelentem, szörnyű volt, de túléltem. Nehéz erről az előadásról bármi jót mondani. Az biztos, hogy ez a mű köznapi értelemben nem is nevezhető operának. Inkább valami zenei aláfestés, egy horrorisztikus Péter és a farkas, német kivitelezésben. Iszonyatosan gyenge libretto, élet nélküli figurák, monológok laza és jobbára összefüggéstelen füzére. Jó - rossz - és mégrosszabb zenei klisék, mintha egy kondérba beledobálnának mindeféle zöldséget, húst, fűszereket, amiből szinte nulla valószínűséggel jön ki jó étel, de még ennek a végtelen pici valószínűségnek sem adnak semmi esélyt, mert - biztos ami biztos - a végére még beledobnak a kondérba egy méretes szart is. Ez a zenei szar, mindennek az alja, pedig - félek kimondani - az úgynevezett magyaros motívumok, a verbunkos- és magyar nóta töredékek. A végeredmény elképesztően ocsmány, egy olyan zene, amelyből hiányzik a két legfontosabb összetvő: a mélység, és szépség. Az alkotói zsenialitás, a céltudatosság, a perspektíva és a koherencia teljes hiánya.  Ez tehát a zenei alap, amit tovább ront, ha egyáltalán még ronthat, a megvalósítás. Persze azonkívül, hogy rossz és ronda, ez egy iszonyatosan nehéz zene, egy koncertszerű, egy alkalommal történő előadás kedvéért nem szabadna terhelni ezzel a zenekart, a kórust, az énekeseket, ez fölösleges energiapazarlás, kidobott idő, amit másra kellene  használni. És persze ez előveti a jövő évad problémáját is, a több tucat újonnan betanult darabot, a minőség helyett a mennyiség hajszolását, ami csak súlyosbítja a magyar operajátszás válságát.  Valahogyan megálljt kellene parancsolni ennek a tendenciának, mert így elvész a minőségi munka és megsemmisül mindaz, ami értékesnek montható.

Én dühös vagyok erre az előadásra, leginkább azért, mert bizonyítja azt, hogy mennyire rossz úton jár a magyar operajátszás. És dühös vagyok erre a Franz Schmidtre is, nem örülök, hogy a sírjából előkerült, megszavaznám az újra-temetését, sőt szívem szerint én is ráhánynék néhány lapát földet. 

Persze most dühös vagyok, és ez nem jó tanácsadó, nem szeretném így befejezni a kis élménybeszámolómat. Én most hallottam először Franz Schmidtet és egy előadás kapcsán nem kívánok pálcát törni fölötte. Lehet, hogy egy jobb előadásban ez a mű is elfogadhatóbb. Ennek eldöntését rátok bízom, hallgassátok meg ugyanezt a művet egy sokal jobb előadásban (Gwyneth Jones, Kurt Moll, Hartmut Welker, Horst R. Laubenthal, James King), hátha más lesz a történet vége. És persze mint mindenben, ebben az estében is volt valami jó. Itt volt Cser Krisztián, azzal az évről-évre érő és kiteljesedő csodaszép hangjával és a koncertszerű előadáson túlmutató játékával. Ő nemcsak Esmeraldát próbálta megmenteni, hanem minket is. Az élet éppen ettől válik széppé és reménytelivé: az utolsó pillanatban valaki mindig kinyújtja felénk a kezét.

10839   Edmond Dantes 2021-06-08 10:37:51

Kezében líra cimmel jelent meg László Ferenc kritikája a Magyar Narancsban az új Andrea Chénier-produkcióról. A cikk bevezető szakasza ide kattintva érhető el.

10838   takatsa • előzmény10837 2021-06-07 20:15:02

Nekem O.Sz. mostani leveléről az jutott az eszembe, hogy volt egy kutyánk, aki a feketerigókra specializálta magát.  Az volt a munkamódszere, hogy halkan becserkészte egyiküet, aztán egy villanás és nyissz, leharapta az áldozat fejét. Szegény rigók - szó szerint - fejvesztve menekültek. Életemben nem gondoltam volna, hogy ennyi feketerigót hord hátán a föld és az ég, amikor 

reggelente, összeszedtük a sok rigótetemet.
A Francia forradalom is ilyen lehetett...

10837   Amalgám • előzmény10836 2021-06-07 18:14:45

Számomra valahogy nagyon furcsán hat Ókovács Szilveszter főigazgató úr belinkelt írásának – vagyis az Origon megjelent Éljen a közös halál, avagy fejvesztve sikerbe rohanó operákról, halálokról c. cikknek – az első mondata az ugyanis így hangzik:

 

„Kedves Néném,

megvolt az első, végre jelenlévő nézők előtti operaelőadásunk! Sajnálom, hogy nem jött, ugyanakkor abszolút meg is értem. Ha egy intézménynek 130 millió forint „kintlévősége" van, tehát ennyi befizetett pénzt nem kértek vissza a mi hűséges és belátó nézőink (és eljöhetnének ezért gyakorlatilag ingyen, az utalványaik terhére), mégis csak félház van egy tudván tudott, ráadásul népszerű és klasszikus módon színre vitt operacím premierjén, akkor a közönség óvatosságát mint okkal bíró tényt kell elfogadnunk.”

 

Nem tudom, nem arról lehet-e itt szó, hogy a főigazgató úr esetleg tévesen értékeli a valóság tényeit, egyrészt a MÁO-t 130 millió forinttal meghitelező nézők belátási képessége, másrészt pedig – most már – a hűsége tekintetében is. Abban a vonatkozásban meg végképp, hogy mi is szokott a félház oka lenni az intézmény előadásain, és mi lehet ez az ok most már egy ilyen veretes operapremieren is. Ha fél év kihagyás után ennyien kívántak újból találkozni a MÁO mai valóságával, az meglehet, nem az óvatosság jele, vagy talán nem abban a járványügyi értelemben, ahogy azt a főigazgató úr érthette. A Katona júniusi előadásaira nincs már jegy. Amúgy – ezt az írás elkészítésekor a főigazgató úr talán még nem tudta figyelembe venni –, hasonló eredménnyel nyitott a balett is, ahol szintén el kéne gondolkodni a dolgokon, mert ha ott meg az olyan jelenségek kapnak teret, ami miatt legutóbb billentyűzetet ragadtam a balettfórumban (6108), akkor nem hogy félház – vagy 30-40%-os – nem lesz, de néző se nagyon, mert lelép mindenki, aki tudja értékelni a színpadon látottakat.

10836   Búbánat 2021-06-06 16:47:30

Éljen a közös halál, avagy fejvesztve sikerbe rohanó operákról, halálokról

2021.06.06. 14:20 - Origo.hu

Ókovács szerint az opera - 181. levél

"Kedves Néném,..."

10835   Klára • előzmény10831 2021-03-14 12:12:41

Első rész a komplett opera, kétségbeejtő képminőséggel. Utána darabokban az eredeti felvételbő részletek, nyilván valami összekutyulódott. Az egész úgy felejtős, ahogy van!

10834   Klára • előzmény10830 2021-03-14 12:11:01

Kedves Laci, jól tippeltél! Az az a bizonyos felvétel - én már többször megnéztem, hallgattam. Sürgősen töltsd le, és élvezd!

 

  
Hírek
• Újra nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)