vissza a cimoldalra
2021-07-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11690)
A csapos közbeszól (95)

Franz Schmidt (3895)
Kimernya? (4232)
Rost Andrea (2062)
Verdi-felvételek (608)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62698)
Társművészetek (2433)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2888)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5190)
Udvardy Tibor (247)
Ilosfalvy Róbert (971)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4784)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2254)
Pantheon (2930)
musical (204)
Opernglas, avagy operai távcső... (21043)
Operett, mint színpadi műfaj (4861)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
10859   Edmond Dantes • előzmény10858 2021-07-22 09:06:20

jav. ide kattintva..

10858   Edmond Dantes 2021-07-22 07:57:55

Cserfes mese a Hoffmann meséiről, avagy remélt ősz az Operában - Ókovács Szilveszer soros episztolája origo.hu-n ide katintva olvasható

10857   Búbánat 2021-06-16 09:17:40

Ma este az Erkel Színházban:

Kálmán Imre: Josephine császárné

Nagyoperett két felvonásban, német nyelven magyar és angol felirattal

Hangversenyszerű előadás

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekara

Vezényel: Marius Burkert (Ausztria - Graz; Bad Ischl)

Szövegíró: Paul Knepler, Herczeg Géza

Szereposztás:

Napóleon.................................... Szappanos Tibor
Josephine................................... Sümegi Eszter
Juliette........................................ Váradi Zita
Bernard káplár............................ Erdős Attila
Marion........................................ Fürjes Anna Csenge
Therése Tallien........................... Gál Erika
Berthier generális....................... Kiss András
Junot generális........................... Szerekován János
Hippolyte Charles....................... Ujvári Gergely
Escarbot, anyakönyvvezető....... Balczó Péter

Kálmán Imre ritkán játszott operettje Napóleon és szerelme, Josephine Beauharnais történetét dolgozza föl, sok történelmi ténnyel és költői szabadsággal fűszerezve. Paul Knepler és Herczeg Géza a szereplőket egyfajta Hamupipőke-történetben mutatja be, párizsi bálokkal, itáliai hadjárattal és sok szerelemmel, féltékenységgel és hatalmas (katonai) győzelmekkel tarkítva. Kálmán Imre zenéje egyszerre támogatja és kiegészíti ezt a sokszínűséget: zeneileg is sokrétű anyag ez a gavott-tól a katonai indulóig, az operettek elengedhetetlen humoros duettjein át az áradó érzelmekkel telített szerelmes áriákig.

10856   smaragd • előzmény10855 2021-06-14 07:03:10

 A műsor a Franz Schmidt: Notre Dame című operája

       előadásának ismertetésével kezdődik: 1:30-6:30                    https://mediaklikk.hu/video/opera-cafe-2021-06-13-i-adas/

Rövid, de méltó és szép riport volt - örültem, hogy operénekeseink arcán a "rendkívüli" mű előadása iránti lelkesedést láttam! Tőlük a darab szépségeit és nehézségeit is szavahihető forrásból hallhattuk!

10855   smaragd • előzmény10854 2021-06-13 06:31:16

Operaház
Facebook

Ha vasárnap, akkor OperaCafé!
Mivel készülünk?
Falstaff online, Notre Dame élőben, szó lesz a női hangosztályokról és az Opera történetének eddigi legnagyobb és legmodernebb jelmeztárába is hívjuk önöket! Tartsanak velünk vasárnap 11:30-kor az M5 TV műsorán, várja önöket a műsorvezető Melitta Gyüdi!

*

                                    

2021. június 9-én szerdán este Franz Schmidt ritkán játsztott romantikus operáját láthatták koncertszerű előadásként az Erkel Színház színpadán. A Notre Dame különleges szimfonikus indíttatású darab, amely erős motívumkezeléssel dolgozza fel Victor Hugo nagysikerű regényét a szép cigánylány mindenki számára végzetes vonzerejéről. Főbb szerepekben Rálik Szilviát, Cser Krisztiánt, Kovácsházi Istvánt, Kelemen Zoltánt és Balczó Pétert láthatták. Karmester: Dénes István. 
A produkció próbafolyamatában a művészek német nyelvű felkészítésében partnerünk a Goethe Intezet volt.
Az előadásról készült galériát Ligeti Edina készítette.

10854   smaragd 2021-06-12 06:11:14

Előzmény 10852

Előzmény 10845

SCHMIDT FERENC OPERÁJÁVAL NYITOTTA ÚJRA ÉVADÁT A BUDAPESTI OPERAHÁZ 
Franz Schmidt: "Notre Dame" 2021. június 9.


Ókovács Szilveszter főigazgatói munkásságának múlhatatlan érdeme, hogy az eredetileg jótékonysági céllal tervezett bemutatót közvetlenül a járvány enyhülése után megtartották az Erkel Színházban.
Természetesen igen nehéz helyzetben, és sajnos az Operaház sem fordított erőt arra, hogy a közönség előtt jobban megismertesse a szerzőt és a művet - sem az Operaház honlapján, sem rádió- és televízióadásokban, sem másképpen. Azt hiszem nem tévedek, hogy a közönséget váratlanul és felkészületlenül érte az előadás új időpontja.
A felkészületlenséghez hozzájárul, hogy még mindig nincs magyar nyelvű Franz Schmidt biográfia, a német nyelvűek nehezen elérhetőek, de beszerezhetőek. Magyar nyelven két forrás ad tájékoztatást Franz Schmidt - Schmidt Ferenc zenei munkásságáról, a

Franz Schmidt fórum: https://momus.hu/forum.php?forumcat=479 és Wikipédia-oldala: https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt

                                                          
       Prof. Dr. Franz Schmidt udvari tanácsos, zeneszerző, a Hochschule für Musik und darstellende Kunst Wien igazgatója majd rektora - Schmidt Ferenc portréja 1923 körül

A fenti Előzményekben megjelenő írások azt a hangulatot adják vissza, amit én is éreztem az Operaház 2014-es Franz Schmidt: IV. szimfóniájának bemutatásakor. Ez a mérhetetlen ámulat, a teljes mértékben magával ragadó és szokatlan hangzású zene, szinte mozdulatlanná tett. Nem voltam egyedül ezzel az érzéssel.
Franz Schmidt-művet bemutatni nagy merészség, nagyon nehéz darabok. Egyetértek a koncertlátogatóval, folytatni kellene, azok kedvéért akik vájtfülűek - ahogyan Győriványi Ráth György karmester a IV. szimfónia bemutatásakor a közönséghez fordulva a hallgatói felkészültség és befogadókészség szintjét beszédében jelezte.

Értesülésem szerint 2022. tavaszán mutatja be a televízió a felvételt. Így azok a külföldiek - miként osztrák barátaim is - megtekinthetik az előadást, akik a járványügyi intézkedések miatt beoltva sem utazhattak Budapestre, és mi mindannyian. Remélhetőeg a televizós sugárzás időpontja méltó mértékű nyilvánosságot kap majd!

10853   takatsa • előzmény10852 2021-06-11 15:29:26

Ejnye. Krisztián Cser opera singer énekelt Schmidt Ferenc oprájában? Szerintem ez elírás. Biztosan Christian Cser opera singerre gondolt.

10852   Búbánat 2021-06-11 15:18:32

Az  Opera facebook oldalán olvasható a Notre Dame -előadásról

egy kommentelő véleménye  (június 9.):

„Ott voltam a tegnapi előadáson és nagyon bízom benne, hogy több is lesz még! Fantasztikus zene és gyönyörű történet! Bosszantott, hogy méltatlanul kevesen ültünk a nézőtéren, pedig ez a darab (és az előadók is) megérdemelte volna a teltházat. Nem volt szerencsés, hogy viszonylag ismeretlen műként kellett megbirkóznia nem csupán a járvány utáni esetleges félelemmel (pedig hely lett volna bőven a távolságtartásra) de azzal is, hogy az előadással egy időben, ingyenesen nézhető online előadásként leadták a Hoffmann meséi című népszerű operát. Az operakedvelők közül talán többen útra keltek volna a Notre Dame-ra, ha nincs aznap éppen választható alternatívaként egy otthonról kényelmesen megtekinthető, ingyenes előadás. Nagyon örülök, hogy én az élő színházat választottam! A vetített filmrészleteket nagyon jó ötletnek tartottam, a vászonra írt ismertető szövegek segítették a történet követését, bár az első sorokban ülőknek nehéz dolguk volt, mert a karmester háta "kitakarta" a feliratok egy részét. Cserébe nagyon régen láttam ennyire hatásos koncertszerű előadást. Jobban szeretem amikor díszlet és jelmez is segíti a fantáziát :) Bár minden művész magas színvonalon teljesített, mégis muszáj egy mondatban kiemelnem Krisztián Cser opera singer szenzációs szereplését. A magas és nem előnytelen külsejű basszista a színpadon, a hangversenyszerű előadás keretében, maszk és jelmez nélkül tökéletesen eljátszotta a szerepet. A hangjával és arcának, kezének játékával, minden külső eszköz nélkül, elegáns öltönyében és helyhez kötve Quasimodová, "púpossá és alacsonyabbá vált", tökéletes alakítást nyújtott minden tekintetben!
Örülök, hogy a részese lehettem!!! Hatalmas köszönet és gratuláció az élményért neki és minden közreműködőnek!”

10851   Cilike • előzmény10849 2021-06-11 09:33:47

Jókai mindig is egyik kedvencem volt. Hugo nekem túlságosan sötét, komor, akárcsak Balzac. Zenei értelemben megtanulni nekem szinte élvezetes volt, mert volt benne kihívás. Énekelni nem könnyű a kórusszólamot, de van nehezebb is ennél. Az a baj, hogy a szólórészek uncsik, szerintem legalábbis. A zenekari közjátékok még élvezhetőbbek. A szerző nyilván a német opera vonalát követte, csak nem tudott felérni Wagner vagy Strauss közelébe se. (Ezeket a hatásokat éreztem rajta, plusz Mahlert.)

10850   Edmond Dantes • előzmény10849 2021-06-11 08:59:53

off Veszélyes terepre tévedtél, amikor, amit az Egri csillagokról és Jókai regényeiről, mint kötelező olvasmányokról írsz. Néhány más mellett ugyanezek a művek szerepelnek egy nem 1/1  NER-kompatibilis hírportál listáján is! Tóth Krisztinának nemrég -jelképesen- fejét vette a NER-sajtó pl itt és itt meg a szokásos cunamival mindenhol ... ugyanezért.

on A Jancsi és Juliskát sosem láttam. Erre nem vagyok büszke, de nem is restellem. Még iskolás sem voltam, amikor már nem játszották és nem túlzottan érdekelt, amikor sok évtized után elővették. Csak leírásokban olvastam, hogy posztwagneriánus, max. másodosztályú opera. Vélhetően a sztori tartja életben, mert a szülők -legalábbis azelőtt- úgy gondolták, hogy egy mellesleg horrorisztikus Grimm-meséből készült opera, na, az biztos jó lesz a gyereknek. Ma már, mint írod, te sem mernéd az unokádat elvinni rá és nyilván nem azért, mert a horror-mesétől félted. A mai, sőt a "tegnapi" gyerekek sokkal horrorisztikusabb "meséken", filmeken, elektronikus játékokon nőnek, nőttek fel.

Azt viszont túlzó általánosításnak gondolom, hogy "Egy száz éves operát, ha nem tartozik a nagy klasszikusok közé, csak módjával lehetne előadni..." Ezen az alapon a Turandotot leszámítva semmit nem lehet(ne) előadni, utóbbit is már csak pár évig. Ahogy már írtam, egy alkalmas szereplőkkel, jól kihozott, kicsit 100+ éves verista opera pl. sokkal ütősebb lehet. Nem beszélve arról, hogy Mascagni vagy Leoncavallo neve önmagában több nézőt csalhat a színházba, mint a senki által nem ismert Franz Schmidté: őket legalább 1-1 operájukért mindenki ismeri, és a többség szereti. De egy La Wally, Francesca da Rimini, Fedora, Massenet egyik-másik műve és mások, fogadok, hogy a Notre Dame-nál nagyobb érdeklődést keltenének ... ahogyan keltenek időről-időre külföldi nagy operaházakban. Ha másért nem, azért, mert ahogyan Klára is megállapította, van bennük pár ismerős sláger és/vagy jelentős részük szerepdarab, amire szívesebben elmennek a nézők, hogy kedvenc énekesüket -uram'bocsá, a vendég külföldi sztárt- meghallgassák. Schmidt Ferenc alkotása, ha jól értem a beírókat, egyik fentebb említett előnyös tulajdonsággal sem rendelkezik és valljuk meg, az osztrák operák, -a Mozartokat ugye nem soroljuk oda?- beleértve a 20.szd.-iakat, sosem voltak trendik.

10849   lujza • előzmény10848 2021-06-11 02:15:57

Nem láttam az előadást, csak általánosságban jutott eszembe arról, hogy utálod a Hugó regényt. Nagyon megváltozott mára a befogadó készség. Nem lehet a gyerekekkel egy Jókai regényt elolvastatni. Az Egri csillagok, ami kötelező, kínszenvedés nekik. Gyerekként engem elvarázsolt a Jancsi és Juliska Humperdicktől. Ma nem merném az unokámat elvinni rá. Egy száz éves operát, ha nem tartozik a nagy klasszikusok közé, csak módjával lehetne előadni, szcenírozva, nagyon jó rendezésben és alaposan betanulva, kiváló szereplőkkel. Az a gyanúm, hogy ez így inkább kínszenvedés lehetett, ami értelmetlen.

Biztos díjazni lehet a zeneszerző szándékát, de előadni a művét csak különlegesen lehetne.

10848   Cilike 2021-06-10 22:43:28

Az én véleményem, mint szenvedő félé, a következő:. Érezni a szakmai tudást a kompozícióban. Vannak egészen fantasztikus hangszerelési és szerkesztési lelemények benne. Amiért mégis borzasztó unalmas, az a darab formája, amennyiben nem áriák és duettek vannak, hanem hosszadalmas monológok, nem reflektálnak egymásra, hanem elbeszélnek egymás mellett. Hozzátartozik, hogy az Hugo regényt eleve utálom, szóval nem volt még a témában sem számomra élvezhető. De tény, hogy amit zeneszerzésről meg lehet tanulni, azt a szerző alighanem megtanulta...hogy ötlete nem volt dallamok szerzéséhez, az más téma.

10847   Edmond Dantes • előzmény10846 2021-06-10 16:50:55

Bizony, egyetértek. Az I. vh. idején, amikor mindenhol minden elkelt, 5 előadás szinte semmi, pedig a Székelyhidy-Marschalkó sztárházaspár énekelte a férfi-női főszerepet. Érzésem szerint a K.u.K-szövetség jegyében tűzték ki a darabot, akkoriban "ellenséges" (olasz-francia) premiert nem is tartottak a Házban: "eszi-nem eszi, nem kap mást" alapon ezt adták ... és a közönség "nem ette", akkor sem, azóta sem. Ha már második-harmadik vonalból mazsolázott a vezetőség, kihozhattak volna pl. egy verista operát, akár második vonalból, ahogy tették azt pár éve A hegyek alján koncertáns előadásával, amire elmentem és egyáltalán nem bántam meg, sőt: jó zene, színvonalas produkció volt.

10846   Klára • előzmény10845 2021-06-10 11:36:24

Az, hogy egy operát korábban, cca 100 évvel ezelőtt bemutattak, volt x előadása és nagy sikert ért el, számomra statisztikai adat, nem érv! Se szeri, se száma azoknak az operáknak, melyeket bizonyos korban, bizonyos énekesek felléptével bemutattak, akár a MET-ben is, és az adott kor, közönség zenei ízlésének megfeleltek. Nem egyszer csupán azért, mert az aktuális közönségkedvenc jutalomjátéka volt, egy-két mutatós ária bemutatása lehetőségeként. Aztán eltűntek abban a bizonyos süllyesztőben.  Mai füllel hallgatva nem biztos az átütő siker, ahhoz egyébként is több előadás szükséges. Mindenki tudja, hohgy a premier-közönség egészen más, mint a többi előadást megtekintő ún. átlagnéző!

Egyébként nem vagyunk egyformák, nem reagálunk egyformán, és hogy egy banális mondást idézzek, izlések és pofonok különbözőek. Más véleményét edig illik tszteletben tartani!

 

10845   Búbánat 2021-06-10 10:48:28

Számomra nagy élményt jelentett az Erkel Színházban tegnap este bemutatott „Notre Dame”.  (A Magyar Királyi Opera 1916 decemberében mutatta be Franz Schmidt operáját. Öt előadást ért meg abban az évadban)

Nekem „bejött” a Notre Dame zenéje. Egyszeri hallás után is könnyen befogadtam; mint „bel canto” rajongó, azért „mindenevő vagyok”, és ami szép, jó, nemes, arra a zenére (is) fogékony vagyok.

Az est egyik legnagyobb öröme nekem – az opera zenéje mellett – az ének-zenei megvalósítás közreműködői közül Kelemen Zoltán énekművészete volt, aki erőteljes, kormos szinezetű baritonján tökéletes hangi kondícióban énekelte végig a roppant nehéz, olykor deklamáló stílusú, ének-beszéd szólamát, ezzel is kifejező drámaiságot kölcsönözve a „Főesperes” karakterének.

Kelemen Zoltán naplója   (Művész-blog) – Café Momus - 2021-05-14 - Video-stream-ek a karantén idején

Innét idézem Kelemen Zoltán mondatait:

„Mindeközben még egy új szerepet is kellett tanulnom, amelyre talán hamarosan sor fog kerülni, de nem merem még elkiabálni. Ez nem más, mint Franz Schmidt Notre Dame című operájában a Főesperes (az eredeti Victor Hugo-műben Frollo) szerepe, vagyis a bariton főszerep. A darab zenei világa élesen elüt mindentől, amit eddig a pályám 28 éve alatt módomban állt énekelni. Talán leginkább még a Richard Strausshoz áll legközelebb, legalábbis neki a kortársa volt, de igazából arra sem nagyon hasonlít. Teljesen független hangzásvilága van, az énekszólamok legtöbbször deklamáló jellegűek, egyáltalán nem egy könnyű énekelnivaló, egészen más, mint egy Verdi vagy Puccini, de nagyon színes, változatos a hangszerelés. Volt belőle pár együttespróba még április elején, de aztán az április 15-re tervezett koncert végül elmaradt, és azóta több verzió is felmerült, hogy mikor tudjuk megtartani. Remélhetőleg most már nem fog több akadályba ütközni...”

És már itt is van Kelemen Zoltán újabb -  mai  - blogbejegyzése:  2021-06-10 - Falstaff-keresztmetszet és koncertszerű Notre Dame

Idézem Kelemen Zoltánt:

- De az igazi "feketeleves" még hátra volt: a Notre Dame-előadás! Másfél év után végre újra közönség előtt állhattam, ráadásul nem is az Eiffelben, ahová eredetileg tervezték az előadást, hanem az Erkel Színházban! Idáig azonban el is kellett jutni. A darabot már február közepén elkezdtük tanulni, április elején volt belőle pár együttespróba is, majd lefújták az előadást, én akkor azt gondoltam, hogy végleg, ám pár hét múlva jött a hír, hogy július végén mégiscsak meg lesz tartva. Aztán előbbre hozták június 9-re, a helyszín pedig megváltozott. Ismét elkezdhettünk próbálni. A két hónapnyi "érés" jót tett a darabnak, és koncertről lévén szó, kottából énekelhettünk, tehát nem kellett kívülről megtanulni. Azonban még így sem volt könnyű. Ugyanis a zongorás próbákon hall az ember egy hangzásképet, és a zongorakivonatból könnyen lehet követni azt, ami elhangzik akkor és ott. Igen ám, de aztán jön a zenekar és helyenként egyáltalán nem azt hallja az ember, ami a zongorakivonatban ki van emelve főszólamként, egészen más hangzást kell megszokni, hirtelen alkalmazkodni és persze belépni. Egy ilyen nehéz darab esetében ez plusz problémát jelentett. A szerepem, a Főesperes szólama szinte teljes egészében deklamálós, recitativikus jellegű, és még ahol egy kicsit kiszélesedik dallammá, ott sem az a fajta áradó dallamosság van, mint egy olasz, vagy korábbi romantikus művek esetében. A szerzőnek volt dallaminvenciója, azonban valamiért a főszerepekben ez ritkán érhető tetten, a zenekarnak és a kórusnak viszont kifejezetten szép dolgokat írt. A főbb szerepek alakítói: Cser Krisztián (Quasimodo), Rálik Szilvia (Esmeralda), Kovácsházi István (Phoebus), Balczó Péter (Gringoire), illetve jómagam ("Archdiakonus", vagyis Frollo).

Bár a műfaji megjelölés szerint a Notre Dame "romantikus opera", azért ez a zene eléggé különbözik azoktól, amiket pályám során idáig énekeltem. Pedig főleg romantikus szerzők operaszerepeit alakítottam, és volt köztük pár Richard Strauss is, de ez eleinte teljesen idegennek tűnt, nem volt könnyű fogódzót találni hozzá. A karmester, Dénes István sokat segített, magyarázott a betanulás és az együttespróbák során, sőt még a teljes szövegkönyvet is felolvastuk magyarul és németül is hangosan, prózában, szóval igazán nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna alapos a felkészülés. Mégis, a zenekari próbák után valahogy most nem volt az a fajta "komfortérzetem", ami máskor meg szokott lenni. Nem vagyok egy izgulós típus, de a 28 évnyi rutin ezesetben szinte semmit sem számított, és kicsit drukkolva vártam a koncertet...

A darab ismeretlen volta, a járványtól való félelem, valamint az időpont és helyszín áthelyezése is közrejátszhatott abban, hogy végülis nem volt túl nagy érdeklődés a koncert iránt. Viszont elmondható, hogy a viszonylag kis létszámú közönség a végén hálás volt, és a tetszésnyilvánításból azt szűrtem le, hogy sokaknak tetszett a darab első hallásra, de mivel ez most csak egyszeri alkalom volt, a további "ismerkedés" legfeljebb felvételekről lesz lehetséges. Ezt a koncertet is felvették képpel együtt, egyszer talán adásba kerül és akkor a szélesebb közönség is hallhatja Franz Schmidt magyar-osztrák zeneszerző Victor Hugo regénye nyomán írt, Notre Dame című későromantikus operáját.

(Kelemen Zoltán írása)

10844   takatsa • előzmény10841 2021-06-10 08:28:25

Én valóban nem szeretem a verbunkos- és a cigányzenét, és elég nagy bajnak tartom, hogy a legtöbb külföldinek ez ugrik be zenei vonatkozásban a magyarságról, pedig az elmúlt száz évben Bartók, Kodály és még sokan mások nagyon sokat tettek az igazi magyar zenei értékek felkutatásában és felmutatásában. Ettől függetlenül Liszt, vagy Brahms még ebből a zenei anyagból is minőségi zenét tudott kihozni, nem pedig egy ilyen groteszk egyveleget, ami a tegnapi operában megszólalt.

Most, hogy aludtam egyet a tegnapi előadásra, azt tudom még elmondani, hogy ebből az egy előadásból nyilvánvalóan lehetetlen és nem is szabad megítélni Franz Scmidt munkásságát. Én most találkoztam először Franz Schmidt zenéjével, ebben a vonatkozásban olyan voltam, mint egy újszülött, nem volt bennem semmi előfeltevés. Amit kaptam, az számomra szörnyű volt, de így utólag nagyon elgondolkoztató. Mert az ember áltlában nem ilyen tiszta- és üres lappal ül be egy előadásra, hanem az agyában és a fülében sok-sok felvétel és előadás tapasztalatával. Így pl. egy mai Tosca előadáson nemcsak az aktuális produkciót hallom, hanem az agyam hozzáadja azt a sok-sok Tosca előadást is, amit előzőleg láttam-hallottam. Mert az agy így működik, nem azt, vagy nem csak azt hallom, ami éppen van, hanem azt, amit hallani szeretnék, egy ideát, ami bennem kialakult, és amit a tudatom hordoz. De mi történik akkor, ha én egy sohasem hallott művet hallok először? Ez, ami tegnap este. Nincsen mankó, nincsen szépítési-javítási lehetőség, hanem ez van, amivel az aktuális pillanat megajándékoz, vagy pofán csap. Ma reggel alaposan belehallgattam abba a CD-be, amit tegnap este mérgemben előbányásztam, és nektek is feltöltöttem. Mintha egy másik művet hallanék. Ez sem lesz a kedvencem, de azért megértem azt is, ha egyeseket rabul ejt ez a zene. Nagyon reménykedem abban, hogy készül CD a tegnapi előadásból, örök mementót állítva az operaház jelenlegi színvonlának.

10843   Edmond Dantes 2021-06-10 08:23:42

A korábbi beírásban idézett, Goldmark Károly által emlegetett: „legszebb cigányzene”, az Intermezzo Schmidt Notre Dame-jából a neten több felvételen meghallgatható. Fő-a-biztonság-alapon Karajanét linkeltem be. Ki-ki döntse el ...

10842   smaragd 2021-06-10 07:36:38

Örülök, hogy a magyar közönség a járvány utáni helyzetben érdeklődött Franz Schmidt Notre Dame című operája iránt. 
Franz Schmidt 21. századi hazai ismertségéhez a café momus hiteles dokumentumokkal feltöltött fóruma révén is hozzájárultunk. Hasonlóképpen a nemrég létrejött magyar nyelvű Franz Schmidt Wikipédia-oldallal.
Köszönöm valamennyi szereplőnek és a közreműködőknek, hogy a lelkileg is igen megterhelő időszak után előadták az operát!
A tervezett CD-felvétel feltételezhetően ebben a helyzetben elmaradt. 

10841   Momo • előzmény10840 2021-06-10 01:04:24

"...a végére még beledobnak a kondérba egy méretes szart is. Ez a zenei szar, mindennek az alja, pedig - félek kimondani - az úgynevezett magyaros motívumok, a verbunkos- és magyar nóta töredékek."

A verbunkos motívumok leghangsúlyosabban a zenekari intermezzóban jelennek meg a Notre Dame zenéjében.
Ahogy a Magyar Kurír írja: "Ausztrián kívül, szélesebb körben sokáig csak a Notre Dame négyperces „magyaros” intermezzója miatt ismerték, amelyet Goldmark Károly úgy emlegetett: „a legszebb cigányzene”. Schmidt Ferenc ezt a használta fel a Victor Hugo-regény Esmeraldájának jellemzésére, térségünkből kölcsönözve hozzá a Nyugaton egzotikusnak ható hangvételt."

Ezt kell tudni róla.
Szerintem igaza van Goldmarknak. Ha nem is a "legszebb cigányzene", de szép, ihletett darab.
Az kár, hogy külföldi előadók általában képtelenek rendesen előadni. Nem értik/érzik a magyar zenét, és valami jellegtelen, nyúlós masszát "varázsolnak" a finom, áttetsző, lassú verbunkosból. Így van ez a hangfelvételeken is. 
Dénes István pálcája alatt, azonban megszólaltak a magyar dallamok. Valószínűleg ezért is vetted észre, hogy egyáltalán ott vannak.

10840   takatsa 2021-06-09 23:59:22

Franz Schmidt exhumálása
Hurrá, véget ért a karantén, újra járhatunk operába. A Poppea óta nem volt részem ebben a felszabadító érzésben. Csodaszép nyári este, irány az Erkel. A beléptetés könnyen megy, külső ajtóban gimikesztyűs lány, személyi igazolvány+oltási igazolvány, előtérben kézfertőtlenítés, belső ajtóban újabb gumikesztyűs kezek tépik a jegyeket és már bent is vagyunk. A csarnokban eligazítás: oda ülünk, ahová akarunk. Én jobban szeretem az emeletet, így irány oda, harmadik sor középen, elfér a lábam kényelmesen, a műélvezethez a testi jólét is szükséges. Kb 1/6 ház. Nem számoltam meg a nézőket, bár azt is megtehettem volna. Feszült várakozás, picit bizonytalan vagyok magamban, az elmúlt évben szinte csak MET produkciót hallgattam interneten, mi lesz velem, ha így élőben felcsendülnek az első hangok? 

Jelentem, szörnyű volt, de túléltem. Nehéz erről az előadásról bármi jót mondani. Az biztos, hogy ez a mű köznapi értelemben nem is nevezhető operának. Inkább valami zenei aláfestés, egy horrorisztikus Péter és a farkas, német kivitelezésben. Iszonyatosan gyenge libretto, élet nélküli figurák, monológok laza és jobbára összefüggéstelen füzére. Jó - rossz - és mégrosszabb zenei klisék, mintha egy kondérba beledobálnának mindeféle zöldséget, húst, fűszereket, amiből szinte nulla valószínűséggel jön ki jó étel, de még ennek a végtelen pici valószínűségnek sem adnak semmi esélyt, mert - biztos ami biztos - a végére még beledobnak a kondérba egy méretes szart is. Ez a zenei szar, mindennek az alja, pedig - félek kimondani - az úgynevezett magyaros motívumok, a verbunkos- és magyar nóta töredékek. A végeredmény elképesztően ocsmány, egy olyan zene, amelyből hiányzik a két legfontosabb összetvő: a mélység, és szépség. Az alkotói zsenialitás, a céltudatosság, a perspektíva és a koherencia teljes hiánya.  Ez tehát a zenei alap, amit tovább ront, ha egyáltalán még ronthat, a megvalósítás. Persze azonkívül, hogy rossz és ronda, ez egy iszonyatosan nehéz zene, egy koncertszerű, egy alkalommal történő előadás kedvéért nem szabadna terhelni ezzel a zenekart, a kórust, az énekeseket, ez fölösleges energiapazarlás, kidobott idő, amit másra kellene  használni. És persze ez előveti a jövő évad problémáját is, a több tucat újonnan betanult darabot, a minőség helyett a mennyiség hajszolását, ami csak súlyosbítja a magyar operajátszás válságát.  Valahogyan megálljt kellene parancsolni ennek a tendenciának, mert így elvész a minőségi munka és megsemmisül mindaz, ami értékesnek montható.

Én dühös vagyok erre az előadásra, leginkább azért, mert bizonyítja azt, hogy mennyire rossz úton jár a magyar operajátszás. És dühös vagyok erre a Franz Schmidtre is, nem örülök, hogy a sírjából előkerült, megszavaznám az újra-temetését, sőt szívem szerint én is ráhánynék néhány lapát földet. 

Persze most dühös vagyok, és ez nem jó tanácsadó, nem szeretném így befejezni a kis élménybeszámolómat. Én most hallottam először Franz Schmidtet és egy előadás kapcsán nem kívánok pálcát törni fölötte. Lehet, hogy egy jobb előadásban ez a mű is elfogadhatóbb. Ennek eldöntését rátok bízom, hallgassátok meg ugyanezt a művet egy sokal jobb előadásban (Gwyneth Jones, Kurt Moll, Hartmut Welker, Horst R. Laubenthal, James King), hátha más lesz a történet vége. És persze mint mindenben, ebben az estében is volt valami jó. Itt volt Cser Krisztián, azzal az évről-évre érő és kiteljesedő csodaszép hangjával és a koncertszerű előadáson túlmutató játékával. Ő nemcsak Esmeraldát próbálta megmenteni, hanem minket is. Az élet éppen ettől válik széppé és reménytelivé: az utolsó pillanatban valaki mindig kinyújtja felénk a kezét.

10839   Edmond Dantes 2021-06-08 10:37:51

Kezében líra cimmel jelent meg László Ferenc kritikája a Magyar Narancsban az új Andrea Chénier-produkcióról. A cikk bevezető szakasza ide kattintva érhető el.

10838   takatsa • előzmény10837 2021-06-07 20:15:02

Nekem O.Sz. mostani leveléről az jutott az eszembe, hogy volt egy kutyánk, aki a feketerigókra specializálta magát.  Az volt a munkamódszere, hogy halkan becserkészte egyiküet, aztán egy villanás és nyissz, leharapta az áldozat fejét. Szegény rigók - szó szerint - fejvesztve menekültek. Életemben nem gondoltam volna, hogy ennyi feketerigót hord hátán a föld és az ég, amikor 

reggelente, összeszedtük a sok rigótetemet.
A Francia forradalom is ilyen lehetett...

10837   Amalgám • előzmény10836 2021-06-07 18:14:45

Számomra valahogy nagyon furcsán hat Ókovács Szilveszter főigazgató úr belinkelt írásának – vagyis az Origon megjelent Éljen a közös halál, avagy fejvesztve sikerbe rohanó operákról, halálokról c. cikknek – az első mondata az ugyanis így hangzik:

 

„Kedves Néném,

megvolt az első, végre jelenlévő nézők előtti operaelőadásunk! Sajnálom, hogy nem jött, ugyanakkor abszolút meg is értem. Ha egy intézménynek 130 millió forint „kintlévősége" van, tehát ennyi befizetett pénzt nem kértek vissza a mi hűséges és belátó nézőink (és eljöhetnének ezért gyakorlatilag ingyen, az utalványaik terhére), mégis csak félház van egy tudván tudott, ráadásul népszerű és klasszikus módon színre vitt operacím premierjén, akkor a közönség óvatosságát mint okkal bíró tényt kell elfogadnunk.”

 

Nem tudom, nem arról lehet-e itt szó, hogy a főigazgató úr esetleg tévesen értékeli a valóság tényeit, egyrészt a MÁO-t 130 millió forinttal meghitelező nézők belátási képessége, másrészt pedig – most már – a hűsége tekintetében is. Abban a vonatkozásban meg végképp, hogy mi is szokott a félház oka lenni az intézmény előadásain, és mi lehet ez az ok most már egy ilyen veretes operapremieren is. Ha fél év kihagyás után ennyien kívántak újból találkozni a MÁO mai valóságával, az meglehet, nem az óvatosság jele, vagy talán nem abban a járványügyi értelemben, ahogy azt a főigazgató úr érthette. A Katona júniusi előadásaira nincs már jegy. Amúgy – ezt az írás elkészítésekor a főigazgató úr talán még nem tudta figyelembe venni –, hasonló eredménnyel nyitott a balett is, ahol szintén el kéne gondolkodni a dolgokon, mert ha ott meg az olyan jelenségek kapnak teret, ami miatt legutóbb billentyűzetet ragadtam a balettfórumban (6108), akkor nem hogy félház – vagy 30-40%-os – nem lesz, de néző se nagyon, mert lelép mindenki, aki tudja értékelni a színpadon látottakat.

10836   Búbánat 2021-06-06 16:47:30

Éljen a közös halál, avagy fejvesztve sikerbe rohanó operákról, halálokról

2021.06.06. 14:20 - Origo.hu

Ókovács szerint az opera - 181. levél

"Kedves Néném,..."

10835   Klára • előzmény10831 2021-03-14 12:12:41

Első rész a komplett opera, kétségbeejtő képminőséggel. Utána darabokban az eredeti felvételbő részletek, nyilván valami összekutyulódott. Az egész úgy felejtős, ahogy van!

10834   Klára • előzmény10830 2021-03-14 12:11:01

Kedves Laci, jól tippeltél! Az az a bizonyos felvétel - én már többször megnéztem, hallgattam. Sürgősen töltsd le, és élvezd!

 

10833   pagliacci • előzmény10786 2021-03-14 03:17:52

Álljon itt egy másik vélemény is: a rendezés minősítése tekintetében sokkal inkább Zétával értek egyet - bár magam (is) jobban szeretem az (olykor historikusnak hívott) eredeti, libretto szerinti környezetbe helyezett darabokat, ez a rendezés igenis tetszett. Tetszett, ahogy letisztultan, a dráma leglényegére, az emberi kapcsolatokra, viszonyokra koncentrált (és egyet kell értenem a főoldalon megjelentekkel abban is, hogy a tömegjelenetek viszont.. khmm.. nehezen értelmezhetőek voltak).

Azt gondolom, mindenképpen offline megtekintésre (is) érdemes a színrevitel - reméljük jövőre, legalább ilyen jó szereplőgárdával.

10832   takatsa • előzmény10830 2021-03-04 16:12:44

Igen, ez az.

10831   Edmond Dantes • előzmény10830 2021-03-04 16:04:13

Rossz képminőséggel itt megtalálható, kb. 2:25:00-ig, utána nem tudom, mi az:

https://www.youtube.com/watch?v=9kqlQY1JrPU

10830   ladislav kozlok • előzmény10828 2021-03-04 15:42:00

Kedves takatsa, még nem tolttem le, de ha  ezt a felvételt Ponelle rendezte és Karajan dirigálta , Freni,Domingo, Ludwig énekelt  -  akkor ezt nagyon érdemes megtenni. Valamikor nagyon régen még VHS  kazettára vettem fel a bécsi TV-bol

Szebbet , jobbat nem igen láttam és hallottam. Mindenkinek nagyon ajánlom, Takatsának meg nagyon koszonom. 

 

10829   Csákovics • előzmény10824 2021-03-04 12:22:53

"Héterő üzenete:Főleg azon kedves Momus-olvasók számára szeretnék pár perces egybevetést mutatni, akik csak olvassák elmélkedéseinket."

Magam is így vagyok ezzel. Ezért javaslom, nézzük meg, mit is állít szembe mivel bejegyzésében!

Az ön által idézett két felvételről:

  Az első egy végtelenül vacak hangminőségű videófelvétel, amin akkor sem lenne jól érthető a magyar szöveg, ha a fordítás prozódiai és egyéb énekelhetőségi szempontból tökéletes volna. Nem az, de ez más téma. És erről nem Kincses művésznő tehet.

  A második esetben teljesen mindegy, milyen a hangminőség, hiszen ott a felirat olvashatóságát az nem befolyásolja.

Ez már egy erős hendikep a magyar nyelvű előadásnak, amiről nem tehet szegény...


 

A második megközelitési tévedés(?):

Az énekelt szöveg fordítójának kezét súlyos láncok húzzák: meg kell felelnie a tartalmi ("Mit is mond, mit is mond?" ;) ) és a formai elvárásoknak (mondjuk úgy egyszerűen: a kottának és a versformának) egyaránt. Ezt ki-ki tehetsége, felkészültsége szerint tudja elérni. Várady talán jobb énekes lehetett, mint amilyen műfordító volt, de munkássága méltó a tiszteletre.

A felirat fordítója teljes szabadsággal dolgozik, senki nem kéri számon tőle a szótagszámot, a ritmusképletet, az énekelhetőséget (még csak a határidő sem köti!). Persze helyenként használhatja ezen eszközöket, de nem kényszer. Megvan a lehetősége, hogy olyan szavakat, jelzőket használjon, amelyektől a szöveg már önmagában is szép lehet! Ehhez némi nyelvismeretre, szókincsre és ízlésre van szükség. Itt egyik sem hiányzik.

" Na kérem, ez a különbség. "

Szerintem is.

Olyan nagy a különbség, mintha egy állatkerti, szűk ketrecbe zárt antilopot hibáztatnánk, miért nem szökell a szavannán.

10828   takatsa • előzmény10824 2021-03-04 11:35:53

Ah, Pillangó. Az egyik nagy kedvencem. Nem akarok én senkivel vitába keveredni, vagy kard, ki kardot játszani, amikor elnézem Kincses Veronikát, mint "csúcselőadót". Isten látja lelkemet, de én erről a szóösszetételről a csúcsragadozóra asszociálok. De máris elnézést kérek, korholva csapongó gondolataimat. Csúcs ez a csúcs, mondhatnám, aki csúcsmániás vagyok. Persze vannak más csúcsok is, ott a Mátra, a Mont Blanc vagy a Csomolungma (leánykori nevén Mount Everest), vagy az általam, gyermekkoromban rajongóan szeretett Tátra-csúcs, amelyet nyálamat csorgatva néztem a menő cukrászdák ablakában. Ez a rajongásom szűzi volt és sohasem teljesedett be, családunk szűkös kasszájának következtében. De majd most! Mert egy csúcsot szeretnék nektek bemutatni, akit Mirella Freninek hívnak, és szegényke alig egy éve halt meg. Van egy csoda DVD-m, amit most egy hétig megosztok veletek, nem egy áriát, hanem a teljeset, Mirella talán onnan föntről, megbocsát. Ez egy régi-régi felvétel, a fiatal Domingóval, akinek a tojáshéj akkoriban még nem száradt meg a fenekén, más dolgairól nem is beszélve. Tanubizonyság egy olyan korról, amikor még kevesebb volt a fogszabályozás és a plasztikai sebészet, és mindenki, nyers, hús-vér valóságában, maga-magát adta a színpadon. Hát, töltsétek, nézzétek, hallgassátok, használjatok hozzá Vlc-t, vagy írjátok DVD-re. És a sok, idegen nyelvű felirat között, a végén, a kínai helyett, ott lapul egy felirat, amely biztosan nem olyan veretes, mint Héterő kollégáé, de az enyém és magyar. :)

10827   Momo • előzmény10824 2021-03-03 22:11:36

Én értem, mit akarsz mondani, de ha így fogalmazol, az méltatlan, és bántó.
Nem ér ennyit az egész. Szerintem nem kell, hogy mindenáron igaza legyen az embernek. 

10826   ladislav kozlok • előzmény10825 2021-03-03 10:10:54

Kedves Smaragd, azt hiszem ez Hétero forumtársunk fordítása, mert már annyiszor elkápráztatott bennunket nagyszeru mufordításaival.

10825   smaragd • előzmény10824 2021-03-03 06:12:06

Szerintem ez a magyar fordítás, felirat "Eredeti Butterfly" lehet a titka és a nyitja a fiatal közönség-generáció meghódításának, igazi, szép operakaland - lenyűgöző magyar nyelvű sorok, magukra vonják a figyelmet és egybecseng a zene a versszöveggel. (A fordító nevét hiányolom a videóhoz.)

10824   Héterő • előzmény10821 2021-03-03 05:28:18

Főleg azon kedves Momus-olvasók számára szeretnék pár perces egybevetést mutatni, akik csak olvassák elmélkedéseinket.
Önnek / magának / kegyednek / neked címzem, kedves Tiramisu - remélvén, hogy egy füst alatt régi vitánkra is végre pont kerül, hiszen egy kép gyakran többet mond, mint a hosszas magyarázat.

Nézzük: Pillangó magyarul és Pillangó olaszul. Az énekes ugyanaz mindkét felvételen; (nemcsak) a magyar színpad talán méltán legkedveltebb Pillangója.

Az első felvételen mindent visz az aranyos pofika, pisze orrocska, díszlet, jelmez, de hiába. Alig érteni a szöveget - szerencsére, mert ez a "hangyás" (ahogy én hívom) megoldás csak azért bírható ki, mert a leánykának nagyon szép, kedves a hangja. De az egész hidegen hagy.

                             Magyar Pillangó

Szövegrészlet - főleg mazochistáknak. Az áthúzott szavak nincsenek ott az eredetiben.
Így kiált: Butterfly! Tisztán megértem...
Ám én egy szót sem szólok, hadd rejtsenek a lombok,
bujósdit játszom és úgy félek, hogy nyomban meg kell halnom...

És itt a referenciafelvétel: rosszminőségű kép, zajos háttér, és mégis: csoda! Nincs jelmez, nincs díszlet, csak egy nő áll egyszálmagában, és ő most - Butterfly. Meghallgatom hússzor, de az un po' per celia... e un po'... per non morire... al primo incontro hallatán hússzor borzong meg a hátam. Mert értem (olvasom) az IGAZI szöveget ÉPPEN AKKOR, amikor elhangzik; csúcselőadóval, gyönyörű olaszsággal.

                              Eredeti Butterfly

Na kérem, ez a különbség.

10823   Héterő • előzmény10820 2021-03-03 05:26:31

Nagyon jó kérdés, visszatérünk erre is rövidesen.

Egyébként rettenetesen örülök, hogy végre arról beszélünk, amire a Momus való, nem érzem élesnek a hangot, inkább humorosnak.

10822   tiramisu • előzmény10812 2021-03-02 17:04:52

Nekem a Figaro lakodalma” cím  tetszik.

10821   tiramisu • előzmény10812 2021-03-02 17:00:23

T. Héterő úr!                                                                                                                 Megértem Önt, hiszen mindnyájan t.képpen háziőrizetben vagyunk,  a COVID jóvoltából. Az idő nehezen telik... így születhet sok gondolat, ilyen- olyan-amolyan...                                                                                                                        Ezért olvasom mosolyogva  “jól beszólok” -válaszait.  Nem baj..., ha így jobban érzi magát, ám tegye! - Társalgási stílusa igazi férfira vall, szeretetreméltó, udvarias, kedves... 

10820   Csákovics • előzmény10810 2021-03-02 13:57:30

Nem tudom, valóban várt-e választ erre az indulatos pamfletre, de a feltett kérdésekre igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, még ha olykor már a kérdésben a válasz is benne volt.

Azt csak udvariasan javasolni merem, hogy a heves vagdalkozás helyett legyen ez inkább beszélgetés a témáról, vagy harciasabban: véleményütköztetés!

" - "Verdi nem írt operát DON CARLO címmel."
Amikor négyfelvonásossá
alakult a mű, ahhoz sem volt köze? "

De, természetesen. Az olaszra fordított szövegkönyvhöz volt köze, nem is kevés. És az olasz nyelvű átdolgozásokhoz is ő írta a zenét... Fel sem merült bennem az "idegenkezűség" ötlete...

" Carlos = Carlos, a hitelesség alapján - úgymond - nálunk átspanyolosodott.
         Hát a többiek miért nem spanyolosodtak át (francia / spanyol) ?
Élisabeth / Isabel, Thibault / Tebaldo, Rodrigue / Rodrigo, Eboli / Éboli, Philippe / Felipe, Le comte de Lerme / Conde de Lerma..."

Igen. Carlos = Carlos. Franciául is és spanyolul is.

A többiek neve is átspanyolosodott. Pontosan úgy, ahogyan Ön azt a felsorolásban jelezte. Mindeki "visszakapta" a spanyol nevét. Leszámítva az aktuális és volt uralkodókat és házastársukat (V. Károly, II. Fülöp, Erzsébet királyné). Ez nem az operai névadási szokásokat követi (ha egyáltalán létezik ilyen fogalom), hanem a történelmi névhasználatot. Világszerte szokásban van a mai napig is az uralkodók nevét a honi nyelvre fordítani.

" Tartalmi összefoglaló ezen a megspanyoloztatott elven:
Isabel királylány Felipe neje lesz, noha Don Carlost választaná szíve szerint. A huncut Éboli is beavatkozik. "

Ez nem következik az általam írottakból, de így is alakulhatott volna a nyelvhasználat. Nem így lett.

"...a DON-t nincs mivé magyarra fordítani"
A franciáknak sikerült, lásd LAROUSSE : (...)

Nosza, fordítsuk mi is, a magyar operacím logikusan (szofisztikusan?) ez lenne:
                            Károly úr, spanyol trónváró.
                            Zenéjét szerezte Ződ József "


 

A franciák fordítási szokásait, a szavak pontos jelentéstartalmát nem firtatom. Az bizonyos, hogy a DONt ÚRnak fordítani nem érdemes. Az ÚRnak nincs meg az a jelentéstartalma, ami a DONnak. De ezzel Ön is tisztában van.

A ZŐD JÓZSEF akár vicces is lehetne, de ilyet senki nem tenne komoly szándékkal. A gúnyiratba belefér. De minek? Senki nem javasolt ilyet. Vezetékneveket csak a legritkább esetben szokás fordítani. Akkor is csak az ú.n. "beszélő nevek" esetében. A keresztnevek fordítása mára már kiment a szokásból, de Verdi idején még természetes volt. Nem csak Magyarországon, hanem mindenütt a világon. (pl.: Pallas Nagy Lexikona /1893 – 1896/:   "Verdi József, olasz zeneköltő", "Strepponi Józsa elsőrangú szopránénekesnő (...) Strepponi Félix karnagy leánya", stb.)

"- A Mozart-operában a fenti logika alapján 1003 spanyol donna hullna János úr karjába."

Ez pontosan így van. Viszont a "fenti logika" az öné. Nem fakad az általam írtakból. Sőt!

"- Korábban - jobb híján! - magyarul énekeltek, így a nézők nem akadhattak fönt olyan "apróságokon", hogy a kesztyűáriában nincs kesztyű, a pezsgőáriában nincs pezsgő. A betévedő külföldieknek amúgy is mindegy volt, milyen nyelven NEM ÉRTIK a szöveget (csakúgy, mint a magyar nézőknek). Legfeljebb a - néha gyalázatos - magyar prozódia lehetett bosszantó. Manapság azonban jönnek-mennek az emberek; nos, képzeljük csak el, a magyar fülnek milyen lenne a Teatro alla Scala színpadáról azt hallani, hogy Tristano szerelmet vall Isottának! Amikor még azon is gúnyolódnak nálunk, ha - mondjuk Kassán - Brigitte Bardotová lépett volna föl. No persze kis honunkban számosan szívesen látnák így:                            fellép a szép Öszvér Brigitta."


 

Korábban nem "jobb híján" énekeltek magyarul, hanem azért, mert természetes volt – még a szerzők számára is –, hogy minden ország a maga nyelvén ad elő egy darabot. Megzenésített drámaként kezeltek egy egy operát, nem egy elvont zenei műfajként. Ehhez pedig szükséges, hogy a hallgatóság nyelvén szólaljon meg.

A nemzetközi jövés-menés valóban nem kedvez sem a színpadi előadhatóságnak, sem a befogadhatóságnak.

A fordítás prozódiájának rossz minősége kétségtelenül egyik gátja lehet az érthetőségnek.

A magam részéről mindig is érdekesnek találtam nem az eredeti nyelveken is megismerni egy-egy darabot. A Don CARLOS egyes részeit kívülről tudom németül is, és szívesen énekelgetem úgy... De Lyonel áriáját ("Ach, so fromm") a Mártából (Martha) például szebbnek találom olaszul.

Az "Öszvér Brigitta" persze hülyeség, de vicces. Gratulálok!

"Hogy mi vezet tévútra? Csakis az, ha a művészet legösszetettebb, legnemzetközibb, legnagyszerűbb ágazatát provinciális szintre züllesztenénk az erőltetett helyiesítéssel, ráadásul bravo-ujjongással dicsőítenénk az elődeink kényszerű megalkuvása nyomán kialakult nemtelen gyakorlatot. Valaha nem állt rendelkezésre mindama technikai csoda, aminek révén megértjük a tartalmat. "

A fentiek tükrében jól értem? A szereplők nevének nem az eredeti (vagy annak vélt) libretto nyelve szerinti használata jelenti a "provinciális szintre züllesztést"?

A technikai csodák magasztalásával a legnagyobb mértékben egyetértek. Az internet nagyszerű dolog!


 

"Gyanítom, hogy a háttérben ott lapul, hogy amíg Pillangó az a Butterfly, addig a mi kutyánk kölyke kapja a jogdíjat.

Az az Amerika-rajongó, saját nyelvéhez is ostobácska Puccini meg tanuljon meg olaszul, ha operaírásra vetemedik: Farfalla biz'a!"


 

A "mi kutyánk kölyke" lapulását nem értem.

A gyakori emlegetés miatt viszont érzékelem, hogy a jogdíjak ügye erősen foglalkoztatja önt. Nos, nem tudom, a Pillangókisasszony magyar szövege után kap-e még bárki jogdíjat.

Ami az operaházi jogdíjazási szokásokat illeti, csak a magam munkáiról számolhatok be: nem egy nyugdíjbiztosítás. ;) Felirat után nem jár jogdíj, egyszeri munkadíjas. A magyar nyelven előadott darabok fordítása után nem csak megbízási díj jár, hanem jogdíj is. Előadásonként fix. 1 avagy 2db operaházi jegy ára. Szóval nem akkora biznisz, higgye el...! Ettől még lehet, hogy Váradi Sándor idejében olyan szerződéseket kötöttek a fordítókkal, hogy a dédunokáik a mai napig abból dőzsölnek.

Amúgy a Pillangókisasszony kontra Madama Butterfly nehéz ügy. Nem tudhatjuk, mi vezetett a magyar cím ezen formájához. Akár a németből való fordítás is lehet. De egyéb marketingmegfontolás is. Pl.: kevesebben értettek akkor tájt angolul. Ki tudja. Talán az Opera levéltárában van róla valami. Mindenesetre a darabon belül elhangzik a "Butterfly", csak a "hívócím" nem ez lett. És nem tudok róla (ami nem jelent semmit persze), hogy Puccini számos magyarországi látogatása alkalmával szóvá tette volna. Pedig még a premierpróbákon is részt vett. Ahogyan A nyugat lánya miatt sem csinált botrányt, pedig talán az A WEST LEÁNYA lett volna a helyes magyar cím, még ha nem is értette volna senki.

Ezeket tudtam válaszként írni.

Most én szeretnék kérdést feltenni önnek:

Ha a neveket a magyar fordításban érintetlenül kell hagyni – ahogyan azt ön is teszi a gyakorlatban, akkor mi a helyzet a helységnevekkel? Van különbség?

Pl.: Helyenként egészen kíváló fordításában A SEVILLAI BORBÉLY miért nem A SIVIGLIAI BORBÉLY? Illetve a Bohémélet PÁRIZSban játszódik vagy PARIGIban?

És ezeket nem viccből kérdezem, a logikáját szeretném megérteni. Válaszát előre is köszönöm.

 

10819   Heiner Lajos • előzmény10818 2021-03-02 12:50:15

Ejnye-bejnye, kedves joska141! Itt arról van szó, hogy ÓKSZ egy vatesz!

10818   joska141 • előzmény10817 2021-03-02 12:39:49

Az első zárójeles mondat egy része: "A Magyar Posta már nem kézbesít napilapot..." A tény ezzel szemben az, hogy a Magyar Posta 2021.június 30-a után nem kézbesít napilapot. Ma pedig 2021.március 2-s van, június 30-ig még hátra van 120 nap.

Ha már a "levél" elején ilyen tényszerű pontatlanság van, akkor....:

10817   Búbánat • előzmény10786 2021-03-02 10:10:47

Nem cenzor, csak felelős, avagy mivé is legyen az operaigazgató?

ÓKOVÁCS SZILVESZTER

2021.03.02. 08:45 - Origo.hu

168. levél

Kedves Néném,

minapi írására ehelyütt küldöm válaszomat. (A Magyar Posta már nem kézbesít napilapot, tiszta szerencse, hogy mi még „levelezhetünk"!) Legcélszerűbbnek tűnik, ha úgy teszek, ahogy a belső irományokban szoktam, már amennyiben azok jól strukturáltak, és így egymás mellé kerülhet pro és kontra érv. A Don Carlosról lesz szó, múlt heti bemutatónkról – illetve szerintem még sok másról, fontosabbról is.

10816   Edmond Dantes • előzmény10814 2021-03-02 10:00:59

off  Nem sýr (az már nem szappan- hanem sajt-opera lenne), hanem sil, de a cseh sajtok (is) valóban jók. Český Krumlov viszont tényleg bűbájos városka.

10815   macskás • előzmény10812 2021-03-02 09:58:24

Sehol nem írta tiramisu, hogy csak ő olvasta volna a szövegkönyvet.

 

 

 

10814   Heiner Lajos • előzmény10813 2021-03-02 09:32:55

A sedm sýrů kapcsán ugye hét nakladany hermelinre gondolsz? Soha két egyformát nem ettem Csehországban. Ha csak egyet tudnék javasolni, az Cesky Krumlovban a Hrad alatti autóparkoló kis büféje lenne.

10813   Edmond Dantes 2021-03-02 08:52:45

off Fontolóra vettem, hogy ha valamikor doktori disszertációt írnék nyelvészetből, akkor témául a "Seven Powers", "Sieben Kräfte", "Sette forze" (del destino nélkül!), "Siete fuerzas", "Семь сил" szappanopera-cím összehasonlító elemzését választanám, éspedig a "Siedem sił" szóösszetétel viszonylatában.

10812   Héterő • előzmény10811 2021-03-02 04:29:00

Kedves Tiramisu, már pillangó-ügyben volt korábban néhány asszónk. Kerülhetnénk az ismétléseket, így csak biztosítani szeretnélek, hogy rajtad kívül is vannak még a nagy kerek világon, akik néha bele-beleolvasnak a Madama-storyba, és nem a "Die kleine Frau Schmetterling" -változatból magyarított "mit danol itt maga, szaki" -szerű csasztuska-féleséget kedvelik, mint amilyen például a "Nagy nemzetközi baj, hogy a nők sokat beszélnek!" (ami egyébként gyakorta igen valós probléma); sem a hasonlóan bájos (?) rímcsattanót : "Aláírják gyorsan és kész a lagzi nyomban".

Ráadásul nem a lagzi van kész nyomban, hanem a házasságkötés. Amikor pedig szegény Figaro házasodik, a Figaro házassága lesz kis hazánkban a magyar cím, pedig ide inkább dukált volna az előbbi lagzi. Szerencsére maga az opera nem tart évtizedekig, mint némelyik házasság.

Még azt is elfogadom, hogy - esetleg - titokzatos női megérzés vagy egyéb transzcendentális tapasztalathalmaz nyomán jobban tudhatod másoknál, hogy mit akart vajon ez a G.P. az elfuserált Vajlégy-címmel sugallni a kései operás nemzedéknek.
         A címvariáció az 10805 alatt vázolt tudományos elvek szerint fogant.
Megjegyzem itt is, ha Carlo - mindegy miért -  Carlosként helyes az olasz szöveghez, akkor a többi szereplő nevére is alkalmazandó a tudományos megfontolás, és a történet logikusan így hangzanék:
Élisabeth  királylány Philippe neje lesz, noha Don Carlost választaná szíve szerint.

Viszonzásképpen arra kérlek, igyekezz megérteni, hogy egy másik G.P. -műből vett magyarítás például mennyire bosszanthat egy férfiembert, hiszen száz édes csókkal forrasztják össze az ajkát ahelyett, ami az édes csókot követően elhangzik: "o languide carezze!". Mert utóbbi bizony némi erotikus simizgetést, sőt, további ezt-azt is jelenthet.

10811   tiramisu 2021-03-02 01:50:22

El kellene olvasni a  Pillangókisasszony ( Madama Butterfly) szövegét és talán rájönne az, aki nem érti, hogy miért  a Madama Butterfly címet adta Puccini  a művének !   És, hogy miért nem  Farfallat ír már a mű elején, hanem  Ciociosan-t!

10810   Héterő • előzmény10805 2021-03-01 23:56:55

- "Verdi nem írt operát DON CARLO címmel."
Amikor négyfelvonásossá alakult a mű, ahhoz sem volt köze?

- "nem a visszafranciásítás miatt vált Carlosszá, hanem az "átspanyolosítás" miatt."
Carlos = Carlos, a hitelesség alapján - úgymond - nálunk átspanyolosodott.
         Hát a többiek miért nem spanyolosodtak át (francia / spanyol) ?
Élisabeth / Isabel, Thibault / Tebaldo, Rodrigue / Rodrigo, Eboli / Éboli, Philippe / Felipe, Le comte de Lerme / Conde de Lerma...
                    Tartalmi összefoglaló ezen a megspanyoloztatott elven:
Isabel királylány Felipe neje lesz, noha Don Carlost választaná szíve szerint. A huncut Éboli is beavatkozik.
Bravo.

"...a DON-t nincs mivé magyarra fordítani"
A franciáknak sikerült, lásd LAROUSSE :
don - sustantivo masculino
1. [tratamiento] don Luis García, don Luis >  monsieur Luis García, monsieur García
Nosza, fordítsuk mi is, a magyar operacím logikusan (szofisztikusan?) ez lenne:
                            Károly úr, spanyol trónváró.
                            Zenéjét szerezte Ződ József

Bravo.

- A Mozart-operában a fenti logika alapján 1003 spanyol donna hullna János úr karjába.
Bravo.

- Korábban - jobb híján! - magyarul énekeltek, így a nézők nem akadhattak fönt olyan "apróságokon", hogy a kesztyűáriában nincs kesztyű, a pezsgőáriában nincs pezsgő. A betévedő külföldieknek amúgy is mindegy volt, milyen nyelven NEM ÉRTIK a szöveget (csakúgy, mint a magyar nézőknek). Legfeljebb a - néha gyalázatos - magyar prozódia lehetett bosszantó. Manapság azonban jönnek-mennek az emberek; nos, képzeljük csak el, a magyar fülnek milyen lenne a Teatro alla Scala színpadáról azt hallani, hogy Tristano szerelmet vall Isottának! Amikor még azon is gúnyolódnak nálunk, ha - mondjuk Kassán - Brigitte Bardotová lépett volna föl. No persze kis honunkban számosan szívesen látnák így:
                            fellép a szép Öszvér Brigitta.

Bravo.

- Hogy mi vezet tévútra? Csakis az, ha a művészet legösszetettebb, legnemzetközibb, legnagyszerűbb ágazatát provinciális szintre züllesztenénk az erőltetett helyiesítéssel, ráadásul bravo-ujjongással dicsőítenénk az elődeink kényszerű megalkuvása nyomán kialakult nemtelen gyakorlatot. Valaha nem állt rendelkezésre mindama technikai csoda, aminek révén megértjük a tartalmat.
________________________________
Gyanítom, hogy a háttérben ott lapul, hogy amíg Pillangó az a Butterfly, addig a mi kutyánk kölyke kapja a jogdíjat.
Az az Amerika-rajongó, saját nyelvéhez is ostobácska Puccini meg tanuljon meg olaszul, ha operaírásra vetemedik: Farfalla biz'a!
Bravo, bravo, bravo.

10809   Pál Tamás • előzmény10805 2021-03-01 18:20:43

Bravo, kedves Lajos, mindenben egyetértek!

10808   Heiner Lajos • előzmény10807 2021-03-01 13:44:55

Pár napja szó volt arról, melyik a helyes kiejtés: Falstaff vagy FalsZtaff

Egy aranyos történet, néhai atyai barátom, Horváth Zoltán mesélte.

Szegeden járt egy skót rendező, meglérdezte, mi a helyes kiejtés.

Válasz: Hát mi lenne? Foóósztauff.

10807   Speranza • előzmény10805 2021-03-01 13:22:02

Ha már Verdi és eredeti vs. olasz nevek, számomra a legérdekesebb a Falstaff esete. Ott ugyebár a címszereplőnek nem olaszosították a nevét, ő maradt Sir John Falstaff, nem lett belőle "Signore Giovanni", Alice és Meg is maradt eredetiben, bár Alice-t olaszosan, "Alícse"-nek ejtik. Ford is maradt Ford, lévén vezetéknév, viszont Bardolph-ból Bardolfo, Pistolból meg Pistola lett, holott tudtommal ezek sem keresztnevek. Fenton maradt Fenton, Dr. Cajusból viszont már Cajo lett (legalábbis amikor a neve elhangzik, mert a színlapon továbbra is megmaradt Cajus-nak), Annuskából Nannetta lett, viszont Mistress Quicklyből nem lett "Sürge asszony" (mint a Shakespeare-darab fordításában), hanem maradt az eredeti angol írás és ejtés. Valóságos káosz egyetlen egy darabon belül! 

10806   Edmond Dantes • előzmény10805 2021-03-01 13:07:30

Előrebocsátva, hogy nem vagyok azonos Csákovics fórumtárssal :-) tökéletesen egyetértek vele abban, amiket írt. És nem azért, mert a véleményünk megegyezik, hanem azért, mert az övé/tiéd tudományosan helytálló. Én nem is tudományosan írtam véleményt, hanem "csak úgy", bár némi körülnézés után. Rodolfó példája azért is jó, mert az a név már úgyis foglalt :-) Az elrettentő cserék sajnos szaporodnak, példának okáért kedves darabom, A köpeny főszereplőit egyszer csak átkeresztelték: Giorgetta (Giorgette helyett) még csak hagyján, de hogyan s miért lett a régi, jól bevált Marcel "Michele" és Henri "Luigi"? Még csak nem is hasonlítanak.

10805   Csákovics 2021-03-01 12:35:17

Néhány gondolat az operai nevek kapcsán – ismételten.

Verdi nem írt operát DON CARLO címmel. Az eredeti, FRANCIA szövegkönyv címe DON CARLOS (ami valóban a német Dom Karlos című Schiller-dráma alapján íratott). A DON CARLO a kor szokásainak megfelelően csupán olasz fordítása a DON CARLOSnak, tehát csak fordítás! Akkor is az, ha a MÁO olaszul játssza a darabot.

A francia libretto és annak hiteles, spanyol fordítása a spanyol nevekkel ITT megtalálható.

Bár a magyar operai köztudatba átment Don Carlos verzió nem a visszafranciásítás miatt vált Carlosszá, hanem az "átspanyolosítás" miatt.  Ugyanis a DON-t nincs mivé magyarra fordítani, így a spanyol eredeti maradt, másrészt mert "csak" trónörökös, és – minthogy trónra nem került – a történelmi köztudatban is spanyol maradt a név. A koronás fők a szokásoknak megfelelően magyar néven szerepelnek (illetve Európa-szerte a honi nyelveken): V. KÁROLY, II. FÜLÖP, valamint a királyné, VALOIS ERZSÉBET.

Ugyanez a helyzet a korábban emlegetett DON GIOVANNIval. A szövegkönyv alapja Molière DON JUAN című drámája. Az olasz libretto, olaszra fordított nevekkel dolgozik; ám semmi nem indokolja, hogy magyarul is olasz neveket használjunk, sőt, mivel a fordítás révén "váltak olasszá", a magyar változatban is illik fordítani: vagy magyarra, vagy arra a nyelvre, ahonnan származnak a szereplők, jelen esetben inkább spanyolra (Giovanni – Juan). A donjuankodás talán még ma is jelent valamit, de dongiovanniskodni soha senki nem szokott...

A magam részéről teljesen tévesnek tartom azt a mind jobban elharapódzó gyakorlatot, hogy a magyarra fordított szövegben (többnyire már csak feliratozásban) olyan neveket használnak, amelyek sem a cselekmény helyszínéhez, sem a célközönség nyelvéhez nem kötődnek. Ilyen elképesztő számomra pl.: a Bohémélet RODOLPHE-ját RODOLFÓnak nevezni. Ő nem egy párizsi olasz közösség tagja, hanem egy francia ifjú. Más kérdés, hogy az olasz librettóban minden szereplő nevét olaszra fordították. Radó ebben mindenképpen helyesen járt el a fordítás készítésekor.

Arra hivatkozni, hogy az eredeti műhöz való hűség jegyében a neveket (miért pont a neveket?!) érintetlenül kell hagyni a magyar változatban, véleményem szerint merő szofizmus. Ettől nemhogy hívebbek leszünk az eredetihez, hanem a szerzők eredeti célját szem elől tévesztve tévútra visszük a nézőt/hallgatót.

10804   Edmond Dantes • előzmény10802 2021-03-01 08:17:05

Szólni kell Schillernek és a Radnótinak  meg kb. minden színháznak, hogy sürgősen korrigáljanak. Ezentúl Dom Karl(os) sőt: Herr Karl címen játsszák a drámát. Schiller Dom (sic!) Karlos (sic!) címen írta a darabot.Verdi pedig Don Carlos címmel az operát. 

10803   ladislav kozlok • előzmény10802 2021-03-01 06:18:53

Ez rendben van, mert Schiller drámájárol van szo.

10802   lujza 2021-03-01 01:51:11

És ezzel mit kezdjük?

http://radnotiszinhaz.hu/hirek/jon-a-don-carlos/

10801   Edmond Dantes • előzmény10799 2021-02-28 15:30:38

Sajnos nem találom a neten az új produkció utcai plakátját, csak leírni tudom: hatalmas betűkkel Don Carlos, alatta fél-harmadakkora betűkkel Don Carlo címmel hirdetik ... hogy mindenki meg legyen elégedve. Vagy senki ;-)

10800   smaragd • előzmény10799 2021-02-28 13:08:30

Én örülök, hogy megtudtam, hogy mikor Carlo és miért Carlos :-)

Nagyon egyszerűen be lehet vezetni a köztudatba :

- leszögezzzük, hogy Juan Carlos nem rokona :-)

- a Wikipédiában pontosan leírva a lényeget hamar elterjed majd a mindennapi kereséskor

- sokat tehet a média, cikkekben is lehet vele foglalkozni - szép téma!

- legfontosabb természetesen, hogy az adott előadás címében pontosan szerepeljen - művelt ember utánanéz az ilyesminek, ha változást lát. Az operák honlapján is fel lehet tüntetni, leírni a különbséget.

10799   ladislav kozlok • előzmény10798 2021-02-28 08:17:01

Nálunk sem, példa- dnes idem na Carlosa/ma Carlosra megyek/,  fuggetlen ettol akkor is Héteronek van igaza. 

10798   Edmond Dantes • előzmény10796 2021-02-28 08:09:54

Ld. 10797. Senki nem fog nálunk Don Carlo-t mondani. Se Schillerére, se Verdiére. 

10797   Edmond Dantes • előzmény10795 2021-02-28 08:06:57

A 39:0 felajánlása részedről szokatlanul  szokásosan (Hét)erős--->nem képedtem el. Szívesen kivárom, amikor a magyar közönség jól (?) mondja majd. Ki fog ui. derülni, hogy igenis   v a n  örök  élet.

10796   ladislav kozlok • előzmény10794 2021-02-28 07:12:53

Edmond, ebben a kérdésben Héteronek  nagyon igaza van. Az operacímek / és nem csak a opera/  pontos fordítása nagyon fontos. 

10795   Héterő • előzmény10794 2021-02-28 04:11:07

A döntetlen felkínálása részedről szokatlanul nagyvonalú! Egészen elképedtem.

                             Az én ajánlatom 39 : 0 lenne,
mert ennyiszer hangzik el a színpadon a főhős neve "Don Carlo"-ként.
Carlossss - egy sssszál se.
A budapesti közönség előbb-utóbb jól mondja majd, meglátod.

10794   Edmond Dantes • előzmény10792 2021-02-26 17:43:43

Soraim rendetlenek rendezettek, de. Az írásban végig Don Carlos áll, inkább érdekességként említi a cikk írója, hogy mire a Scalába ért a darab, útközben lemaradt az "s" a végéről. A historikus hűség az eredeti cím mellett szól. Érdekesség: a StOP/Wien pl. az olasz nyelvű produkció(ka)t Don Carlo, a francia nyelvűt Don Carlos címmel játszotta. Salamoni döntés, mi is így találkozhatunk félúton :-) ... a pesti közönség pedig úgyis mindig Don Carlos-t fog mondani.

10793   ladislav kozlok • előzmény10792 2021-02-25 22:18:54

DON GIOVANNI, probalja   valaki  elénekelni  a Komtur hívását        Don Juan .....

10792   Héterő • előzmény10791 2021-02-25 14:10:58

Don Giovanni vagy Don Juan? Ma érkezett:

Koncert i online premiéry v Národním divadle - Premiéra Dona Giovanniho na ČT art
Jedno z nejvýznamnějších děl, která spojují Prahu s celosvětovou hudební a divadelní kulturou, je bezpochyby Mozartův Don Giovanni. Světová premiéra proběhla v roce 1787 ve Stavovském divadle, kde tehdy sám autor působil.
ČT art | 18. března 2021 ve 20:00

A "Mozartův Don Giovanni", mint cím, - ráadásul az ősbemutató helyszínéről - másokat talán meggyőzne. A huanozás helyi specialitás, mint a pillangózás is. Korábban alaposan vitatgattuk, miért volt Maestro Puccini oly botor, hogy az egyes (lokális) szakértők (?) szerint egyedül üdvözítő "Madamigella (Signorina?) Farfalla" cím helyett képes volt a "Madama Butterfly" elviselhetetlen megnevezéssel illetni egyébként tűrhető operácskáját.

Régi barátságunkra, együttműködésünkre tekintettel ... tisztelettel megnyitom előtted a tapintgatás lehetőségét. A Journal Francophone de Budapest így számol be a jelen előadásról (kép legalul):

Verdi quitta donc Paris pour se remettre quelques années plus tard à l´ouvrage, cette fois dans une version italienne. Version remaniée sur un nouveau livret et réduite de cinq à quatre actes qui fut donnée à la Scala en 1884 sous le nom de Don Carlo. Entre temps, au lendemain de la création parisienne, Verdi avait fait traduire en italien la version française (celle donnée ce soir).

"...celle donnée ce soir" = amit adtak ma este: tehát a franciáról olaszra lefordíttatott, ötfelvonásos változatot nézte a cikk írója. Az egyes (lokális) szakértők (?) szerint egyedül üdvözítő franciás címet ezek a francos franciák - lám - nem hajlandók elfogadni.

Rendezd soraidat és tisztázd magaddal végre, hogy NEM a francia változatot közvetítette a MÁO minap, ezért feleslegesen idézel francia forrásokat. Az olasz nyelvű előadás címe, tetszik-nem tetszik, az bizony Don Carlo.

További iránymutatás itt:
Ötfelvonásos Don Akármelyik, válassz!

                            DON C...

10791   Edmond Dantes • előzmény10790 2021-02-25 09:30:14

Don Juan vs Don Giovanni: "A darab címét a szerzők határozzák meg, nemdebár?" Igen, pl. egy bizonyos Beethoven a Leonore címet adta operájának, azóta is Fidelio címen játsszák oszt'jónapot. Pillangó(kis)asszonyt nézünk és nem Madama Butterfly-t vagy Чио-Чио-Сан-t, Traviatát és nem La traviatát stb. 200 évig jó volt nekünk a Don Juan, most is jó lenne.

Don Carlos: régi barátságunkra, együttműködésünkre tekintettel igyekszem rátapintani az érem operacím másik oldalára: vettem a fáradságot (és a bátorságot, mert félős vagyok ám!) és kerestem-kimásoltam néhány ellenpéldát, köztük "igazi" kottát és a párizsi ősbemutató plakátját ld. lejjebb. A beírásodban látható librettó (nem pedig kotta, mint írod) nyilván a mű (egyik?) olaszországi (nem-ős)bemutatójára készült, márpedig a Don Carlost francia megrendelésre, francia nyelvű szövegre és címmel komponálta Verdi. Mellesleg MÁO, szerintem helyesen, máig ezen a címen vezeti a "naplóban". Az olasz nyelvű idézet is vélhetően egy olasz nyelvű librettófordításból való és nem a francia eredetiből. Többit ld 10789, nem ismétlem. Szólok az emeritus királynak is, hogy sürgősen javíttassa ki a személyi okmányait Juan Carlos-ról (Don) Giovanni Carlo-ra. Egy csapásra két opera légy.

  

                 

10790   Héterő • előzmény10789 2021-02-24 22:17:37

A darab címét a szerzők határozzák meg, nemdebár?

Emmanuele Conegliano és egy bizonyos Wolfgang Amadeus Mozart választotta magának az
                            " Il dissoluto punito ossia Il Don Giovanni "
megnevezést - nem tudván, hogy kései kiválóságok kényes ízlésének nem felel meg, ezért kényszeresen kénytelek lesznek átnevezni "Don Juan"-ra, amit spanyoljártasságúak az egyértelműség kedvéért [donhuan]-nak ejtenek. Úgy nőttek föl.

Egy éve írtam:
"Legutóbb ismét felkaptam a fejemet, mert a nagy érdeklődéssel várt darabban világosan hallani: O Carlo; O mio Carlo; Il ritratto di Carlo!
- a feliraton meg az áll: Don Carlos arcképe... A magyar cím is sajnos Don Carlos."

A "látom a kotta címlapját..." utáni elmélkedés bizonyító erejét akkor lenne értelme elemezni, ha a szöveg "nézem a kotta címlapját, de nem látom" lett volna. Aki nem akarja látni az autentikus címlapon, hogy CARLO, és nem akarja hallani az előadáson sem, hogy CARLO, hagyatkozzék inkább a tapintására.

10789   Edmond Dantes • előzmény10788 2021-02-24 19:34:27

off (?) Én még úgy nőttem föl, hogy a Don Juan az Don Juan, még az 1974-es felújítás is ezt a címet viselte. Fel nem fogom, milyen átalakulás eredménye lett a mai Don Giovanni cím.

on Látom a kotta címlapját, de. Fenti analógiájára: a Don Carlos az Don Carlos volt. Szabadjon megjegyeznem, hogy a magyar Wikipédia is ezen a címen ír róla. Ami ennél (is) nyomósabb érv, hogy Párizsban volt az ősbemutató, és a francia Wikipédia is így írja, továbbá, hogy most a párizsi változat került színre Bp.-en. Ugyanitt olvasható, hogy az "s" betű az 1884-es olasz változat idejére maradt le a névről-címről. És talán az sem mellékes, hogy Don Carlos spanyol volt .. úgy mint pl. Juan Carlos, az emeritus király.

10788   Héterő • előzmény10786 2021-02-24 19:11:45

Csak már egyszer végre sikerülne az opera címét helyesen leírni !  :-(

                     Don Carlo        Pár tucatszor el is hangzik a darabban...

10787   perempe • előzmény10786 2021-02-24 10:23:32

szeretném tudni, hányan látták.

10786   Búbánat • előzmény10785 2021-02-22 20:59:57

Verdi: Don Carlos

Erkel Színház, 2021. február 20.  (online-bemutató; közönség nélküli)

Vettem erőt magamon, pontosabban a kíváncsiságom legyőzte a fizetős streammel szemben táplált tartózkodásomat; nem bántam meg, mert az énekesek (szereplők, kórus) és a zenekar, karmester  "rendben voltak", zeneileg igen szép, hatásos és értékes előadás élményével ajándékoztak meg.  

Értékeltem azt is, hogy  most az Erkel Színházban az operából korábban mindig kihagyott bevezető, fontainebleau-i jelenet visszakerült  a helyére ebben a produkcióban.   Ugyanakkor ez a külföldiek által jegyzett "rendezés", meg a  látvány kiábrándítóan hat;  akinek az emlékeiben él még a klasszikus-romantikus Mikó András-féle rendezés, Forray Gábor díszletei és Márk Tivadar szépséges jelmezei, hiába most is a gyönyörű Verdi-muzsika, a szép ének, a  kiváló előadók személye, ez az új, ötfelvonásos  Don Carlos-produkció inkább taszítani fogja, minthogy rohanjon újra megtekinteni (ősztől a repertoárból kaphatja?) és csüggedjen azon, amit (ismét) meglát a színpadon.   Tehát kaptunk jót és rosszat, aminek az egyenlege kinek-kinek az ízlés- és értékvilága függvénye lehet. 

Szegedi Csaba (Posa), Gaston Rivero (Don Carlos) és Frank Hilbrich rendező a próbánFORRÁS: MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ / NAGY ATTILA

Bővebben nem is tartom szükségesnek kifejteni, vajon milyen is volt ez a mostani színreállítás?  - amihez egyszeri internetes online-bemutatóként juthatott hozzá  "mindössze" ötezer forint kifizetése ellenében a mindenkori operabarát néző-hallgató.

Szereposztás:

II. Fülöp.............................. Bretz Gábor
Don Carlos......................... Gaston Rivero
Rodrigo, Posa márkija....... Szegedi Csaba
Valois Erzsébet.................. Ádám Zsuzsanna
Eboli hercegnő....................Gál Erika
Főinkvizítor........................ Palerdi András
Egy szerzetes.................... Gábor Géza
Tebaldo.............................. Heiter Melinda
Lerma gróf......................... Mukk József
Égi hang............................ Zemlényi Eszter


Alkotók

Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara
Karmester: Kocsár Balázs

Schiller drámája nyomán az eredeti librettót írta: Camille du Locle / Joseph Méry
A francia nyelvű librettót olaszra fordította: Angelo Zanardini / Achille de Lauzières

Rendező: Frank Hilbrich
Díszlettervező: Volker Thiele
Jelmeztervező: Gabriele Rupprecht
Dramaturg: Yvonne Gebauer

Karigazgató: Csiki Gábor

10785   Búbánat 2021-02-18 20:45:52

Online Don Carlos-premierre készül az Opera

ORIGO - 2021.02.16. 15:27

Frank Hilbrich rendezésében, Gaston Rivero címszereplésével, az ötfelvonásos, olasz nyelvű modenai változatban mutatja be Verdi Don Carlos című operáját a Magyar Állami Operaház.

A Jegy.hu Opera Otthonra fizetős közvetítései között 2021. február 20-án, 20 órától, az évadban egyszeri alkalommal lesz látható a Don Carlos. Verdi művét Frank Hilbrich rendezésében, Gaston Rivero címszereplésével, az ötfelvonásos, olasz nyelvű modenai változatban mutatja be a Magyar Állami Operaház.

 

Opera.hu oldaláról:

Karmester

Kocsár Balázs

II. Fülöp

Bretz Gábor

Don Carlos

Gaston Rivero

Posa márki

Szegedi Csaba

Valois Erzsébet

Ádám Zsuzsanna

Eboli hercegnő

Gál Erika

Főinkvizítor

Palerdi András

Egy szerzetes

Gábor Géza

Tebaldo

Heiter Melinda

Lerma gróf

Mukk József

Égi hang

Zemlényi Eszter

 

Bemutató: 2021. február 20.

20:00 – 23:30

Erkel Színház – Nagyszínpad

10784   Edmond Dantes • előzmény10782 2021-02-14 13:37:12

Apró pontosítások, kiegészítés:

Krenek, Ernst: HÚZD RÁ, JONNY! Jazz-opera 2 r. Szöveg: Krenek, Ernst. Ford.: Jemnitz Sándor és Kristóf Károly. Díszlet: Baumöhl Artur. Vez.: Komlós Pál. Rend.: Erhardt Ottó m.v. és Uhl, Valter m.v. 1928.03.29.

A címszereplőnél a kritikus nagyvonalúan lehagyta a keresztnevét: Fenyves Sándor pár évig volt a Városi Színház tagja. Péchy Erzsi ünnepelt operettprimadonna volt, de néhányszor az Operaházban is fellépett: egyszer még Mimit is énekelte, néhányszor pedig egy ma már elfelejtett darab, Aimé Maillart Villars dragonyosai (másik címén: A remete csengettyűje) c. operájáben lépett fel. Szedő Miklós is -Johann Strauss- és Sullivan-Gilbert-produkciók mellett- éppen a Bohémélet Rodolfóját énekelte egyszer az Operaházban.

10783   zenebaratmonika 2021-02-14 12:34:09

Színházi Élet 1928/14. szám

Hubaytól Eisemannig

Nahát kérem : mi nem vitatkozunk zenei érték-e a «Húzd rá Jonny»,vagy csak zenekísérleti nyulacska. Egyáltalában, mi nem mondunk véleményt. Helyettünk hadd beszéljenek azok, akiknek a kenyerük a zene, sót azok is, akiknek nemcsak kenyerük, de kalácsuk is. Operaszerzőket, operett-komponistákat, dalszerzőket intervjuvoltunk meg a Jonnyról. És rögtön — már itt előre — megállapítjuk, hogy a szakértőknek tetszik a Jonny. Érdekesnek, s mint minden újszerűt : izgalmasnak tartják Krenek müvet. Szóval : egyvéleményen vannak a Városi Színház közönségével. Annak is tetszik a Jonny.
Itt adjuk a szakértők véleményét.

HUBAY JENŐ :
Jazzopera
 A gondolat, mint olyan nem rossz, Én a jazzt nagyon érdekesnek tartom addig — amíg nem zörej. Ha azok a dobok megszólalnak, akkor már kakofonia lesz belőle ! Alapjában véve a jazz néhány érdekes régi hangszert favorizál. A szakszofonnak remek, behízelgő hangja vari, azt senki sem támadhatja. A modernek között is vannak lehetséges emberek és nem szabad valakit azért támadni, mert modem.

LEHÁR FERENC :
— Még a bécsi Jonny spielt auf idején intéztek hozzám hasonló körkérdést. Nekem az a véleményem, hogy a Húzd rá Jonny nagyon érdekes opera, amely sok tekintetben szakított a hagyományokkal, megérdemli azt a sikert, amelyet Pechy Erzsi és fenyves ket a kontinensen aratott.

KÁLMÁN IMRE :
Ernst Kreneket talentumos zenésznek tartom. A Jonny alapötlete teljesen eredeti és így nyilvánvaló, hogy sikere van. A viták  Persze, hogy vitáznak az emberek a darabról. Végeredményben addig ió, amíg vitáznak.

KLEIBER ERICH,
a berlini Staatsoper igazgatója :
— Krenek? Első nagy színpadi sikerét az én dirigálásom mellett aratta Novinsburg nevű művével. Nagyon tehetségesnek és ügyesnok tartom a fiatal osztrák muzsikust, aki még sok érdekes művel fogja megajándékozni a zeneirodalmat.

DR. FRANZ SCHALK,
a bécsi Operaház igazgatója :
Mint, dirigens nem tartom a Jonny spielt awf-ot a világ első remekének. Mint 
operaigazgató viszont állandóan műsoron tartom Krenek müvét, mert a közönség megtapsolja. Ki győzött a Jonnyhareban ? A közönség, az emberek, akik minden előadáson szép számmal jelennek meg a Staatsoperben.

RADNAI MIKLÓS :
— Külföldön is láttam a Húzd rá Jonnyt. Nagyon megtapsolták és tetszett az embereknek. Megnézik ezt az operát, mert mindenki kíváncsi arra, hogy miért aratott világsikert

FARKAS IMRE :
— Hozzám csak a híre jutott el ennek o jazzoperának- Elfogult vagyok ebben a tekintetben, mert legközelebb az én operettemet mutatja be a Városi Színház. Azt mondják, hogy ráérünk, nyugodtan, lassan próbálhatják az operettet, mert sokan akarják megnézni a Húzd rá Jonnyt.

LOSONCZY DEZSŐ :
— Mint minden kísérlet, ez is a válaszúttal küzd. A Húzd rá Jonny szerzője még nem határozta el, vájjon teljesen a jazz modorában írjon vagy a régi modorban. A darab mindenképpen érdekes, de a legközelebbi jazzopera még érdekesebb lesz.

ZERKOVITZ BÉLA :
— Berlinben láttam először a Húzd rá Jonnyt. Nagyszerű volt. Az emberek a~ extázisig tapsoltak. Mit jelent ez ? Ez azt jelenti, hogy jó a darab. Sőt. Remek !

 ÁBRAHÁM PÁL :

Ernst Krenek vérbeli muzsikus és jó drámaíró. Nagyszerű színpadi érzékkel dolgozik és nincs egy felesleges taktusa sem. A darab megérdemli a sikert, A Városi Színház pedig európai színvonaláról tett tanuságot, amikor a sokat emlegetett jazzoperát színre hozta.

EÍSEMANN MIHÁLY :
— Nagyon tetszett nekem a Jonny előadása, csak kevésnek találtam benne a jazzt. Péchy Erzsi gyönyörű. Fenyves, a címszereplő pedig illúziót keltő munkát végez.

LAJTAI LAJOS :
— Nagyon jó operának tartom Krenek müvét. Mindvégig leköti az ember figyelmét és végig emelkedik a hatása. Merész volt a kísérlet, de sikerült! Különösen a revü része szenzációs.

NÁDOR MIHÁLY :
— Örülnék, ha kiderülne, hogy a jazzhangszerelés az operában is nagy hatást tesz az emberekre. Ezáltal ugyanis a komoly zenét nagyon közel lehetne hozni az egyszerűbb emberekhez.

 

 
 
 
 
10782   zenebaratmonika 2021-02-14 12:21:27


Szinházi Élet 1928/13
Hozzáértő kritika


„Huzd rá Jonny!"-ról
Irta: Ábrahám Pál


Első impresszióm a Jonnyról: nem végesvégig kimondott jazz muzsika. Két zenekart hallottam. Fent a színpadon jazz szól, lent pedig a mai szimfonikus zenekar veszi át jazz hangszerek nélkül az új zsáneri. Krenek különösen az utolsó képben érte el, hogy a mai rendes zenekarral jazz-hatást kelt. Az elindulás nagvon érdekes. Teljesen a mai hangszerelés segítségével és technikai rendezéssel oly ügyesen, oly frappánsan tudja a színpadi aláfestést szervírozni, hogy már ez is felkelti a hallgató érdeklődését az uj műfaj iránt.
Uj műfaj? Hiszen ez csak technikai fejlődés. Mint ahogy Bach se a mai zongorára komponálta műveit, éppolyan természetesnek kell találnunk a ritmusnak és a hangszerelés technikájának fejlődését. Elképzelhető, sőt egészen bizonyos, hogy a jövő zenekarát a mai hangszerekkel (szaxofon, susafon, banjo) fogják kiegészíteni. A jövő zenei termését ilyen kiegészített zenekarok interpretálják. A klasszikusok és romantikusok örök művei természetcsen továbbra is tradiciószerüen adatnak elő. Hiszen a mai modernek (Bartók, Kodály, Schönberg stb.j már évekkel ezelőtt jazzallürökkel dolgoztak. Ez csupán fejlődési folyamat.
De hogy Kreneknél maradjunk, zenéje modern és igazán újszerű. „Blues", amely mint főmotivum állandóan visszatér — nagyszerű.
Az előadás kitűnő. Péchy Erzsi fellépte ünnepé avatja az opera premierjét. A harmadik képben egyenesen szenzációs. A szerep nehézségeit könnyen hidalja át. Magas hangjai megerősödtek és nemcsak hangban. hanem játékban is oly kiváló, hogy azt hisszük, a legkomolyabb művészi produkcióval ajándékozta meg - még a leghozzáértőbb — közönséget is. Lőrinczy Vilma egy szobalány szerepében nagy sikert ér el és különösen fox-trottja ragadja magával a közönséget.
Szedő Miklós mint régi „modernista" remekül végzi leiadatát. Fenyves „Jonny" szerepében minden elismerést megérdemel. Mileczky és a többi szereplők is kitűnően illeszkednek a többiekhez.
A rendező Walter Ulli megdöbbentő reálizmussal végezte nehéz munkáját.

Különösen a kitűnő mozdonyjelenettel fiiappirozta a közönséget. Véleményem szerint a kissé nehézkes bécsi előadásnál a pesti bemutató sokkal kedvesebb. Lóránt Vilmos a színház kitűnő főrendezője Walter Ublnak nagyszerű segítőtársa volt. Mert ne tessék csodálkozni: nagy munka bizony egy ilyen jazz-opera rendezése. Komlós Pál a fiatal karmester feladatát tehetséggel oldotta meg.
A fordítás Kristóf Károly és Semnitz Sándor tehetséges munkája.
Végezetül pedig szerényen gratulálok Sebestyén Gézának, hogy hozzájuttatott bennünket ehhez a nagyszerű produkcióhoz!

 
10781   zenebaratmonika • előzmény10780 2021-02-14 12:18:10

Az akkori nagy jazzoperettszerzők és mások is ott volt a Krenek bemutatón. A Színházi Életben van is erről egy terjengős cikk az egyes véleményekről. Különben a Johnny boy ihlette Ábrahám Pált és Földes Imre szövegírót a figura elővételére a Hawaii rózsája operettben, amiben néger Johnnyt egy fehér férfi alakította feketére maszkírozva, mivel akkor még feketék nem állhattak ki a pódiumra.

Néger dal - YouTube

10780   Edmond Dantes • előzmény10773 2021-02-13 22:34:47

A Mahagonnyt láttam a Tháliában, Nyári Zoltán énekelte a főszerepet, nagyon jó volt benne, Rálik Szilvia és Kovács Annamária is tetszett. Nem mondanám, hogy jazz-opera, inkább olyasmi mint a Koldusopera, ami érthető, ugyanazok a szerzők. A Krenek-darabot csak hírből ismerem, na az jazz-operának számít a kánon szerint. Balhés premier volt már a weimari Németországban is, aztán a nácik be is tiltották hamar, amikor hatalomra kerültek, ahogyan Bécsben is botrányt csaptak körülötte az ottani nácik. Nálunk nem nácik, "csak" szélsőjobboldali rendzavarók fullasztották botrányba a produkciót, amiről te is írsz, a Városi Színházban.

10779   Edmond Dantes • előzmény10769 2021-02-13 22:21:33

Hát nekem nem igazán jött be az Offenbach-Kékszakáll. Igaz, aznap harmatgyenge, beugró címszereplő énekelt és nagyon nem mindegy ki a Kékszakáll. Továbbá emlékeim szerint a cselekmény elég zavaros és poros is. Ne tegyél le végleg a Bartók-Kékszakállúról! Szerintem pódiumon -és nem színpadon- a legütősebb, ha két jó és érthetően éneklő énekessel és egy jó karmesterrel és zenekarral hallgatod. Megrázó, hatalmas alkotás, büszkék lehetünk rá.

10778   zenebaratmonika • előzmény10777 2021-02-13 21:10:50

Bocs elírtam színházat, de 2009. stimmel. A Thalia-ban régebben mentek operettek?

10777   Búbánat • előzmény10773 2021-02-13 19:47:30

A „Mahagonny…” a hatvanas években ment az Operában,  Házy Erzsébet  brillírozott benne! 

Magyarországi ősbemutató: 1967. március 19. és 20.
(Mahagonny városának tündöklése és bukása címen)

Fordította: Görgey Gábor
Díszlet-jelmez: Makai Péter
Rendezte: Mikó András
Karmester: Blum Tamás / Lendvay György

Özvegy Begbickné – Takács Paula / Eszenyi Irma
Willy – Palcsó Sándor / Somogyvári Lajos
Hétszentség Mózes – Várhelyi Endre / Begányi Ferenc
Jenny Smith – Házy Erzsébet / Szabó Rózsa
Jim Mahoney – Szőnyi Ferenc / Karizs Béla
Spórolós Billy – Palócz László / Varga András
Jack O’Brien – Mátray Ferenc / Kishegyi Árpád
Alaszkafarkas Joe – Ütő Endre / Veress Gyula
Toby Higgins – Benkő Sándor / Kozák Imre
Zongorista – Dénes Erzsébet / Fellegi Ádám
Beszélő: Major Tamás

2009-ben, a Thália Színházban láttam Kurt Weill operáját: Jenny Smith és Jim Mahoney megformálói Rálik Szilvia és Nyári Zoltán voltak, akik mély átéléssel alakították szerepüket. Mellettük még sok kitűnő művész ének-játéka hozta „lázba” a színház közönségét. A darab zenéje élvezetes, de nem könnyen befogadható…s a művészeknek „meg kellett dolgozniuk” - prózában is -, hogy maradéktalan élményben részesítsenek bennünket. A siker nem is maradt el…

A Momuson is írtak róla beszámolókat (mindkét szereposztás produkciójáról):

https://www.momus.hu/article.php?artid=5058

 

10776   Búbánat • előzmény10773 2021-02-13 19:47:29
10775   zenebaratmonika • előzmény10774 2021-02-13 19:41:41

 Igen ez a Koldusopera magyarul, ez sokat megy Magyarországon is.

10774   takatsa • előzmény10773 2021-02-13 19:33:15

Szerintem a Mahagonny nem jazz-kategória. Fellelhető a youtube-on a teljes opera érdemes belenézni, bár nem HD minőség. És itt van a másik műve, a Threepenny opera szintén teljes felvétel, élvezhető minőségben. Én ennyivel tudok hozzájárulni a zenei fejlődésedhez. :))

10773   zenebaratmonika 2021-02-13 19:18:39

Mondok még két jelentős jazz operát, vagy legalábbis én még ezekről hallottam. 

Ernst Krenek Jonny spielt auf  (1927)(Húzz rá Johnny) 1928-ban ment az Városi Színházban, ma Erkel.

Kurt Weill (1930) Mahagonny városának felemelkedése és bukása, utóbbi ment kb. egy évtizede Magyarországon. (2009.)

Ezek mondanak nektek valamit. Láttátok valamelyiket?

Vagy ott van Leonard Bernstein Candide-ja, na azt is lehet jazzoperának nevezni, bár egyesek szerint operett, mások meg musicalnek mondják,

 
 
 
 
10772   zenebaratmonika • előzmény10771 2021-02-13 19:11:03

Kétszer is láttam, de az jazzopera, vagy legalábbis én annak nevezném. Különben kedvelem Gershwin és Cole Porter műveit, láttam egy nagyon jó műsort pár éve a musical végzős diákjaitól az Odry Szinpadon.

10771   takatsa • előzmény10770 2021-02-13 18:55:59

Átvezetésként megnézhetted volna a Porgy és Besst, aztán már jöhet a Wozzeck.

10770   zenebaratmonika 2021-02-13 18:49:36

Elárulom, hogy a West Side Story és a Cigánybáró a két kedvenc Erkel előadásom, de még a István király is bejött, ha már a más műfajnál tartunk. Láttam még az Elton John musicalt - Billy Eliot- is, az közepes volt.

 
10769   zenebaratmonika • előzmény10768 2021-02-13 18:45:25

Na látom jól ismertek, az Offenbach verzió sokkal jobban bejött, csak hamar levették, így csak egyszer láttam.

10768   Búbánat • előzmény10766 2021-02-13 18:43:34

Akkor bizonyára jobban jártál volna Offenbach "Kékszakáll"-jával?... ha repertoáron volt akkor még/már az Operettszínházban, vagy az Erkelben...

10767   takatsa • előzmény10766 2021-02-13 18:28:28

Hát, az operettek után mellbevágó élmény lehetett. :)

10766   zenebaratmonika • előzmény10765 2021-02-13 18:14:51

Ja sajnos benne van a pakliban, hogy törzsközönség jelentős része nem éli meg a járványkorszak végét, az utódok meg már nem járnak operába...vagy nem is tudnak az elveszett béreltről, jegyekről.

Emlékszem, egyszer régen a szüleim Olaszországba utaztak, és hát a bérleten a Bartók mesterhármas szerepelt, én mentem el rá egyedül, mivel 10 emberrel próbálkoztam kb., de ingyen se érdekelt senkit, sőt még a bejáratnál is kínáltam a jegyet, ott a szék olcsón, ár alatt, de senki se ült be, így a retikülöm külön széken élvezhette az előadást. 

Nos én se vagyok Bartók rajongó, de azért elmentem rá, bár a végén Kékszakállún eléggé szenvedtem.

 
10765   Edmond Dantes • előzmény10764 2021-02-13 17:37:13

Aki nem váltja be, az tiszta haszon MÁO-nak. Ügyes...mondaná Kohn bácsi. Hány százan, hány ezren felejtik el időközben, meghalnak, külföldre távoznak ... bizalommal telten vagy bizalmat vesztve?! MÜPA nekem nem automatikusan, de minden egyes elmaradó koncert után idővel térít. A nem állami színházak tényleg nem szeretnék visszafizetni a jegyek árát, mert az azonnali csődöt jelentene nekik. Lehet, hogy MÁO is egy fuldokló magánszínház lett, csak mi nem tudonk róla? Mondjuk fuldoklik, az igaz ... de tudtommal az állami (tíz)milliárdokban.

10764   Klára • előzmény10763 2021-02-13 15:45:32

És mi történik azokkal, akik nem tudnak, vagy egyszerűen nem akarnak  ennyi idő után új jegyet venni? Pl. egyszerűen bizalomvesztés miatt? Miért nem lehet a MÜPA példáját követni, ahonnan belátható időn belül minden belépő jegy árát visszatérítik? Sőt, az egyszer visszatérítésre bejelentett bérletem távobbi elmaradt előadásainak  jegyeit már automatikusan térítik vissza!

10763   Edmond Dantes • előzmény10762 2021-02-13 11:27:31

Milliárdokkal kitömött állami intézmény. Nem hinném, hogy nincs miből visszafizetni a régesrég elmaradt előadások jegyeinek árát. Aztán meg megette a fene, ha így kell kényszeríteni az embereket arra, hogy azért vegyenek egy-másfél-két év után jegyet, mert különben elvesztik az elmaradt előadások vételárát. A világ általuk "egyik legnagyobb zenés intézményének" becézett MÁO-nak talán nem így kellene közönséget összelasszóznia, amikor majd végre kinyithatnak. Esetleg erről is írhatna a Főigazgató levélkét szeretett Tatjána nénikéjének. Több olvasót (jegytulajdonosokat biztosan) jobban érdekelné a téma, mint legutóbbi elmélkedései ugyanott.

10762   zenebaratmonika • előzmény10760 2021-02-12 16:18:08

Persze, hogy nem követi, hisz így kénytelen mindenki náluk elkölteni az összeget.

 
10761   zenebaratmonika • előzmény10760 2021-02-12 15:22:28

Persze mindenkin rajtamaradtak az utalványok, (nekem bérlet és jegy vegyesen), egyedül az István király operaváltozatára vettem 3 jegyet.

 
10760   Edmond Dantes • előzmény10759 2021-02-12 14:20:03

Ez az Operaház sajátos nyelvén azt jelenti, hogy kénytelenek meghosszabbítani az eredeti -ha jól emlékszem, de nem biztos: június 30-ai-  becserélhetőségi határidőt. Naná, hiszen nem lesz ebben a szezonban már semmi. Még véletlenül sem követi MÁO pl. a MÜPA dicséretes példáját: azt, hogy  visszautalja az elmaradt előadások jegyeinek árát. (Pl. az enyémét.)

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1935 • Peter Schreier, énekes, karmester († 2019)
elhunyt:
1856 • Robert Schumann, zeneszerző (sz. 1810)
1970 • John Barbirolli, karmester (sz. 1899)