Ezért kell "összevonni" - magyarul megszüntetni? Mert azt azért senki ne akarja bemagyarázni, hogy ez az öt összevonásra itélt, teljesen más tevékenységet folytató, a művészet más területén működő intézmény (lásd 701) azonos ranggal és érdekérvényesítő képességgel, stb fog működni egy kalap alatt! Lásd az egészségügy, vagy oktatásügy helyzetét az EMMI elnevezésű agyrém keretein belül!
Mindenesetre "újító kezdeményezés", mert ehhez az intézményhez eddigi hosszú fennállása során még egyetlen politikai kurzus sem nyúlt hozzá ilyen drasztikus módon! Bár, az MTA után már talán ez sem meglepő.
Igen jól rímel erre a Momus „Társművészetek” fórumban megjelent Állami Számvevőszék megállapításait összefoglaló vezetői nyilatkozat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (is) önállóságának megszűntetéséről.
DOMOKOS LÁSZLÓ: SÚLYOS RENDEZETLENSÉG URALKODIK AZ INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSÁBAN
A pénzügyi és a vagyongazdálkodás szempontjai alapján indokolt és észszerű megoldás lehet az öt művészeti egyetem összevonása — nyilatkozta lapunknak az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László mindezt az eddigi számvevőszéki elemzések megállapításaival indokolta, ezekből ugyanis az derül ki, hogy az érintett felsőoktatási intézmények gazdálkodása évek óta nem felel meg az előírásoknak. Nemrég újabb vizsgálatok indultak.
A felsőoktatási intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukat meghatározó előírásokat és szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzt – így nyilatkozott lapunknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László hozzátette: az ÁSZ elmúlt években végzett ellenőrzései arra mutatnak rá, hogy ezek az elvárások egyáltalán nem jutottak érvényre az öt művészeti egyetemnél, nevezetesen a Magyar Képzőművészeti Egyetemnél (MKE), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnél (MOME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnél (LFZE), a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél (SZFE), valamint a Magyar Táncművészeti Egyetemnél.
VIGH ANDREA SZERINT A VILÁGHÍRŰ MESTER RAJONGÓINAK ZARÁNDOKHELYÉVÉ VÁLHATNA BUDAPEST
/Pataki Tamás/
— Amikor hazajönnek Cziffra György örökösei, mindig el kell kísérnem őket Liszt Ferenc lakására, mert ahányszor itt vannak, látni akarják – mondta Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora. Liszt Ferencet Budapest és Magyarország arcává kellene tenni, úgy, ahogyan Ausztria a magáénak tudja Mozartot. A Zeneakadémia azért küzd, hogy ez az ötlet megvalósuljon: Liszt tárgyi, szellemi hagyatékára építő, világraszóló Liszt Fesztivált, turisztikai szenzációkat terveznek, és az Andrássy úti kulturális főútvonalra szeretnék helyezni campusukat, cserébe értékes műemlék épületeket ajánlanak fel az államnak.
– Liszt Ferenc neve az egész világon hívószó. A Zeneakadémiának azért van ekkora elismertsége, mert az egyetlen zeneművészeti egyetem, amelyet maga Liszt alapított. Élete utolsó éveit itt töltötte, az Andrássy útnál lakott, és ingyen oktatott a Vörösmarty utcai épületünkben, a Régi Zeneakadémián.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai a mester utódjai, azaz tanítványainak tanítványai, így azt is tudják tőle – a billentéskultúráról, a zongorázásról –, ami nincs benne a kottáiban. Ismerjük Liszt szokásait, kedvenc ételeit, gondolkodását, mi őrizzük a legtöbb tárgyi értékét, kottáit, zongoráit, íróasztalát, székét. Ezért keresik a külföldi partnerintézmények velünk a kapcsolatot, hogy közösen rendezhessenek velünk kiállítást vagy csatlakozzunk egy kutatási programhoz. Nálunk van Liszt szíve-lelke – mondta a zeneszerző és a Zeneakadémia kapcsolatáról Vigh Andrea rektor (képünkön).
Évente csaknem húszezren látogatják meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot, pedig ez csak egy lakás, Liszt tárgyaival. E számok is jelzik, hogy Budapesten sokkal jobban ki kellene aknázni a Liszt Ferenc városa, hazája, emléke adta lehetőségeket. A lisztománia szót Heinrich Heine találta ki, ezzel azt a lázas rajongást írta körül, amellyel a közönsége fogadta a zeneszerzőt fellépésein. Akkoriban még szokatlan volt egy zenészért rajongani, állítólag Liszt hajtincseit vagy gombjait is féltett kincsként őrizték azok, akik hozzájutottak.
Ma is rengeteg Liszt-rajongó él világszerte, de még nem kötik eléggé Budapesthez a mester nevét. Igaz, a ferihegyi repülőtér 2011-es átnevezésével ezen sokat javítottunk, ám a város és Liszt neve korántsem forrt össze annyira, mint Varsó Chopin, Bécs Mozart vagy Szentpétervár Csajkovszkij nevével. Vigh Andrea szerint a kultúrpolitikának érdemes élnie ezzel az egyedülálló lehetőséggel, és e folyamatban a Zeneakadémia tevékeny és jelentős részt tud vállalni a birtokában lévő know-how-nak köszönhetően.
– Egy világraszóló Liszt-brand felépítése hasonló zarándokhellyé tehetné Budapestet a Liszt-rajongók körében, mint amilyen Bayreuth Wagner hívei számára.
A Wagner-napok mintájára meg kellene erősíteni a Budapesti Tavaszi Fesztivál Liszt-fókuszát, bevonva Liszt Ferenc budapesti életének helyszíneit: a templomokat, a Vigadót és a Pilvax kávéházat. De felső kategóriás világversennyé lehet fejleszteni az 1933 óta rendezett Liszt-zongoraversenyt is, amely a Zeneakadémia gondozásában világraszólóvá válhatna csakúgy, mint mára a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny vagy a Bartók-világverseny – sorolta az ötleteket Vigh Andrea.
A Zeneakadémia felvette a kapcsolatot a nagy kulturális társintézményekkel, mint az Opera vagy a Művészetek Palotája, amelyek vezetői nyitottak az együttműködésre.
Állami fenntartójuknak is jelezték, hogy művészeti, turisztikai, jól megtérülő elképzeléseik vannak, amelyek részeként a Zeneakadémia még több külföldi hallgatót tudna fogadni:
közös épületben szeretnék egyesíteni a Zeneakadémiának mindazon oktatási, kutatási, kollégiumi és közösségi funkcióit, amelyek jelenleg kevésbé gazdaságosan, szétszórtan, drága műemlék épületekben működnek.
E belvárosi ingatlanok – a rektor szerint – nem igazán alkalmasak oktatói vagy kutatói tevékenységekre, ezért ezeket mind átadnák, ha cserében kapnának az államtól egy Andrássy úti vagy környéki épületet, ahol kialakítható volna a campusuk. Eddig a már több mint tíz éve üresen álló, lerobbant volt MÁV-székház jött szóba.
– Így még hatékonyabban tudnánk segíteni a Liszt-kultusz építését, kapcsolódni a kulturális turizmushoz, hiszen amint megvalósul a Liget projekt, a Magyar Zene Háza és rengeteg egyéb Andrássy út körüli fejlesztés, összefogva egy igazi, fővárosi Liszt-turizmust alakítanánk ki. Átadnánk belvárosi ingatlanjainkat, hogy egy olyan helyen működjünk, amely még inkább része ennek a kulturális koordináta-rendszernek. Ha úgy érzi a fenntartónk, hogy ez jó irány lehet, nagy kedvvel és odaadással végeznénk el ezt a feladatot, korszerű Liszt Ferenc-múzeumot és kutatóközpontot hoznánk létre Liszt lakása épületében is, a campushoz közel, megnyitnánk a múzeumot az Andrássy út felé, ahol Liszt kávézó várhatná a világhírű mester rajongóit. Készen állunk szellemi erőforrásainkat és tudásunkat e terv szolgálatába állítani – részletezte a rektor.
Nemrég felmerült, hogy összevonnák a művészeti egyetemeket egyetlen nagy, összművészeti intézménnyé, ami akár a Zeneakadémiát is érinthetné.A rektor szerint van ugyan példa arra, hogy jól működnek összevont intézmények, de Liszt Zeneakadémiája csakis önálló zeneművészeti egyetemként válhat a XXI. század nemzetközi zenei életének iránytűjévé. A Zeneakadémia egyedülálló adottságai és nemzetközi beágyazottsága okán olyan intézményekhez mérhető, mint például a londoni Royal Academy vagy a salzburgi Mozarteum, amelyek szintén önállóak.
– Egy nemzetállamnak az a jó, hogyha egy ilyen neves intézmény különállóan végzi országimázs-építő tevékenységét. Hozzánk Ázsiából is rengetegen jönnek tanulni, a Semmelweis Egyetem után nálunk a legnagyobb a külföldi hallgatók aránya. Olyan tudást nyújtunk diákjainknak, amely Európa-szerte páratlan. Mutatja ezt besorolásunk is a napokban nyilvánosságra került, világszerte komolyan vett brit QS szakterületi rangsorokban, hiszen a magunk kategóriájában az első százban vagyunk a világon, egyetlen magyar egyetemként elérve ezt az előkelő helyezést. Zeneművészeti kart magában foglaló összművészeti egyetemből rengeteg van. Az intézmény likviditása a biztos kormányzati támogatásnak köszönhetően hat éve stabil, nincs hiány, és a gazdálkodásunk is átlátható.
Reméljük, hogy sikerül a speciális tradíciót egyedüliként őrző, prémium minőségű zeneművészeti egyetemünk tudását és nemzetközi vonzerejét bevetnünk, hogy közösen Liszt városává tegyük Budapestet – mondta Vigh Andrea.
Az egyik legelismertebb globális oktatási felmérésének számító QS World University Rankings március végén kiadott 2016-os toplistája szerint a budapesti Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) a 30. legjobb előadóművészeti egyetem a világon.
MNO/ MTI, 2015. november 14., szombat 21:52, frissítve: 10:59
A Zeneakadémia többet jelent egyszerű oktatási intézménynél, mára valódi legendává vált – hangsúlyozta az intézmény fennállásának 140. évfordulója alkalmából adott ünnepi hangverseny előtt az akadémia rektora.
„A Zeneakadémiára már csak azért is szükség van, hogy legalább egy hely legyen Magyarországon, ahol a harmónia játszik főszerepet" – idézte Erkel Ferencet Batta András, a Zeneakadémia Baráti Körének elnöke, az intézmény korábbi vezetője.
Mi lehet Batta Andrással? Lejárt kormánybiztosi megbízatása, s úgy tűnik ő is lejárt ember lett. Utoljára a kétes "Liget Kulturális Projekt" gömb-hangversenytermének szakértőjeként olvastam a nevét. Messze gurult a nagyhatalmú rektorságtól.
A Goldmark opera rendezését nem találtam túl avantgardnak, szerintem jó volt.
A szólistákat is ebben hallottam a legjobbnak, különösen a külföldi szopránt és a tenort. Ők nagyon tehetségesek.
Az operett mix felért egy katasztrófával, és abban is ez a tenor és a szoprán énekelt jól, és még egy fiatal hölgy volt elfogadható.
A Giuditta előadója most jobb benyomást tett rám,mint legutoljára, csak a hangja vibrátózik folytonosan. Nem lehetne ezen segíteni?
A tanárkérdésben egyetértek. Szerintem majdnem mindet ki kellene rakni.
Sajnos így történt, szó szerint. Érdeklődéssel várom a szerkesztőségi recenziót, utána mondom el, amit fontosnak tartok. Egy korábbi írásban már elmondtam a magamét, ismételni ugyanazt nem sok értelme van.
Szerdán este ellátogattam az Operaházba a Zeneakadémia operatanszak-énektanszak növendékeinek vizsgájára.Véleményem nevek nélkül írom esetenként, már amit érdemes megemlíteni az énekelt műsorszámmal fogom csak jelezni,aki ott volt az tudja kiről van szó.
Az ,hogy az operajátszás Magyarországon válságban van nem kétséges.a rendezői „borzalom-operajátszás” inkább elriasztja a közönséget.Aztán csábító hangok vonatkozásában is nagy szegénység mutatkozik és a jővő,legalább is jelenleg semmi jót nem előlegez.A vastaps,a standing ovation ma már nem a minőséget jelenti.A közönség tömérdek pénzért kapja ,amit kap műsorban, szereposztásokban stb ,így nem akar csalódni,mert sok pénzért csak jót kaphat az ember elvileg!?
Először talán arról írnék,milyen felelősség terheli azokat ,akik egyetemi szinten oktatják a növendékeket.Nem tudni ki taníthat?Mitől kerül valaki tanári pozicióba?
Van bizonyára felvételi.Ott azért már hallható,hogy valakit érdemes felvenni vagy sem.Az ,hogy valaki eljut az operatanszakig néhány év.Ezalatt ki kell derülnie,hogy alkalmas e a jelölt a pályára vagy sem.Itt fiatal emberekről van szó,akik reménnyel tanulnak,hiszik,hogy jó kezekben vannak.Láttunk már egy, két hangtemető tanárt az elmúlt évtizedekben.De a szerdai
vizsga a legrosszabb képet mutatta valamennyi vizsga közül!
Az ,hogy az egész estén 2 szoprán és 1 majdnem megfelelő tenor a felhozatal igen szomorú és a tanítás csődje.A legjobb lenne az énektanszak tanárait lecserélni,mert eredményt fel kellene mutatni!
Eleve a program kiválasztás már bajos volt.Ez opera-énektanszak.Ezért is nem értem-bár nagyon kedvelem-de mit keres az operett egy ilyen jellegű vizsgán?Operettre-musicelre ott a másik egyetem.És főleg olyan operett előadásra,ahol a rendező meggyalázza magát a műfajt és ötleteivel megöli a zenét.Amikor a Mosoly országa duettben röhög a közönség ott a világ vége.És pont a műsor ezen részében jöttek elő a növendékek hiányosságai.Csupán a Vilja dalt megszólaltató és a Frasquita című operett előadója mondható igazán reménységnek,nem is kicsinek.Soha nem értem meg ,hogy egy olyan érzéki dalt,mint a „Giuditta”,hogy lehet ilyen érzéketlenül,abszolút nőietlenül előadni,darabosan és keménye hangok kiabálásával..Talán ajánlhatom a múltból Házy Erzsébetet,miként is kell ezt a dalt énekelni.A férfi mezőnyt a külföldi tenor képviselte elfogadható szinten.De pici hang!A többi produkcióról talán nem írnék(nem véletlen).
Az elő rész Goldmark Téli regéjének összevont változata.Szintén nem vizsgára való.Egyszer györnyörű a csak zenekari anyag,de énekelnivaló nem igazán fülbemászó.Német nyelven énekelni meg tudjuk külön művészet.Na ebből is született rendezői szörny,benne a ma elengedhetetln opera sablonokkal, vetkőzés ,sex imitálás,morbid beállítások.
Hangok:Leontes király,Hermione és Florizel herceg megszólaltatója igazán szép produkciót nyújtott!Kár,hogy önálló kis ária van csak a darabban,.legató éneklésre szinte semmi mód.
A zenekari vezető nagyon tehetséges karmester.Néha kissé hangosabb volt a zenekar.Ez mondjuk a nyitányban elment,de a fináléban nem ,ahol olyan hangerővel szólt,hogy szinte az szólístákból semmi sem hallatszott!
Itt a vége és szomorúan futottam kifelé!Nem a növendékek miatt,hanem a reménytelenség miatt.Hol van egy mezzo, egy bariton, egy basszus?És hol van egy tanár?
MNO.hu, szerző: Kiss Eszter Veronika, 2015.június 13., szombat 16:26
Nem kívánják csökkenteni a Concerto Budapest rezidensi szerepkörét, az együttes vezetője, Keller András által hiányolt 50 millió forint pedig azért nem érkezett meg eddig a zenekarhoz, mivel a támogatási okiratot csak az elmúlt napokban írták alá a felsőoktatási államtitkárságon, így eddig nem állt rendelkezésre az összeg – tudtuk meg a Zeneakadémia rektorától, Vigh Andreától. Keller András e héten mondott fel a Zeneakadémián.
„Nem kívánok az Ön által vezetett Zeneakadémia tanári karába tartozni” – írta ma reggel kézbesített felmondólevelében Keller András, a Concerto Budapest vezetője, világhírű hegedűművész, karmester, aki szerint kompromittáló hadjáratot indított ellene Vígh Andrea, az intézmény rektora. Akinek további célja, hogy az együttest is eltávolítsa a Zeneakadémiáról, sőt az eddig jól prosperáló zenei központot is veszélyezteti."
Holnap a Bartók Rádió "Lemezelő - nem csak gyűjtőknek" című műsorában Vígh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora a vendég.
A mikrofonnál: Madarász Zsolt
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
16.00 - 18.30 (a műsor első részében "Muzsikuslegendák- Otto Klemperer")
Igen, ugyanilyen kritikával. Még most, utólag is. Aki egybe akarja mosni HÁJ és Vass és Kovalik tevékenységét, az nem is akar tisztán különbséget tenni valós megítélésükban. (Kupper tevékenységét meg figyelem, látom évtizedek óta.)
Kupper András a Fidesz egyik minden fontos posztjáról kikoptatott, tehetségtelen, semmihez nem értő "politikusa". Ahol megjelent, csak kárt okozott. Most őt és ezt az áldatlan tevékenységét rászabadították a ZAK-ra. Köszönjük neked, kedves kormány, kedves EMMI !
"A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról..." találó!
Azt hiszem ide tartozik a "nagysikerű" Organológia tanfolyam, melyet Szabó Balázs vezetésével (a háttérben Fassang L. machinálásával) tartottak. A tanfolyam egyetlen oktatója volt. Miután (ez 2 év és 200.000 ft) a tanulók kijárták a 4 félévet és levizsgáztak; bezony volt beadandó, irásbeli, aztán szóbeli..., majdnem minta igazi lett volna, mert azután - 2-3 hónap múlva visszadátumozva adtak egy A/4-es lapot, hogy elvégezte az Orgonaismeret (akkor már csak orgona volt és nem oragnológia, talán rájöttek, hogy az organológia hangszertudományt jelent)nem akkreditált, klasszikus orgona szakirány alapképzés 2 kredites tantárgyát. Mondjuk ez érdekes, mert akkor az orgonaművészek orgonaismeret tantárgya nem akkreditált???
Jómagam az első félévben jártam, aztán hagytam is ott, mert láttam, hogy vicc az egész ....
Mostanában nem indul??
És mizu a nagytermi orgonával? Visszarestaurálják eredeti állapotba? Amit senki nem tud megmondani, hogy mi volt, am meg valami oka csak volt, hogy átépítették .... jelen terv, mely igen ködös és nagy titok övezi meglehetősen veszélyes is. Ezt eddig 2 ember merte megmondani (B. I. és W. X.) Honnan lesz meg rá az 1,2 milliárd - legutóbb ennyiről lehetett hallani .... csak a pályázati anyagot nem találom a Zeneakadémi honlapján. Amúgy mibe kerül a lebontott orgona tárolása? Vagy eladták vagy mi van vele? Ki a szakértő?
„Az Europa Nostra-díjat a kulturális örökség megőrzése és helyreállítása; a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatás és digitalizáció; a kulturális örökség iránti példamutató, elkötelezett szolgálat, valamint az oktatás, képzés, tudatosság növelése kategóriákban ítélték oda.
Az elismeréseket június 11-én Oslóban adják át az Europa Nostra gáláján, amelynek házigazdája Fabian Stang polgármester; Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, valamint Plácido Domingo operaénekes, az Europa Nostra elnöke lesz. Az ünnepségen hirdetik ki, hogy a nyertesek közül melyik hét projekt részesül a 100 ezer euróval járó fődíjban, és hogy ki kapja az Europa Nostra online szavazásának közönségdíját.”
Bokrétaünnepet tartottak a Liszt téren augusztus 2-án abból az alkalomból, hogy a tartószerkezetek elérték legmagasabb pontjukat, ezzel az épület szerkezetkésszé vált.
Mindig elszomorodom ének felvételik után, mert zavar, hogy az énektanárok nagyon minimális kivételt leszámítva semmi másban nem képesek gondolkodni, mint az illető hanganyagában, és az általuk abba belehallott lehetőségekben. Persze, hogy a az éneklés alfája és omegája, de ha valaki, hát pont a főiskolai/egyetemi tanároknak kéne tudniuk, hiszen közülük sokan igen szép művészi karriert futottak be, mennyire összetett tehetséget igénylő hivatás az énekesség, és ennek ugyan a legfontosabb, de mégiscsak egyik eleme a hanganyag. Ha mindent erre az egyetlen paraméterre hegyeznek ki, abból folyamatos baj lesz. Van is.
Esetleg valami konkrétum?
Ha jól sejtem, az ének szakról beszélsz, ott aztán történelmi eset lenne, ha azok jutnának be, akik oda valók, mert ilyenre még nem volt példa.
Az idén is manipulálják a felvételiket. Tudni is lehet már, hogy a selejtezőn, de legkésőbb a második fordulón tehetséges emberkék estek ki, és bejutottak a nem oda valók.
Tudom, nem azt mondtad... Úgy értem, hogy amit itt lefestettél, már jó ideje és egyre erősebben jellemző a ZAK-ra. Ma már a ZAk nem jelent egyet a minőséggel, sem a valódi hivatástudattal...És arra mondom, hogy nem kell ezt erőltetni.
Jaj, nem azt mondtam, hogy mindenáron Pestre kell bekerülni. Ezt nem mondtam. Csak azt hinné az ember, hogy a Zeneakadémia a csúcsa mindennek
(a zenei pályát választók számára), de ez már nem így van...
Sztem is ez a jövő. Szomorú, amiről murmurando ír, de ha így van, már csak méltóságból is ki kell kerülni, nemhogy oda bejutni... A vége csak az lehet ennek ( hogy ti. nem a minőség dominál a kérdésben), hogy ott nem lesz minőség. Majd lesz máshol.
Értem, hogy mit írtál, Te nem értesz engem. Miért kell mindenáron Pestre bekerülni? Ezzel azt érik el, hogy tovább erősödik az a kép, csak a LFZE számít. Ha a legjobb növendékek sorozatban nem Pestet választanák - de előtte megmutatták volna magukat a felvételin, hogy tudják, mit veszítenek velük - akkor lehetne ezen változtatni. Így aligha.
Nem azt mondtam, hogy máshol nincsenek egyetemi szintű zenei szakok. Hanem azt, hogy Pesten nem sok esélyt adnak a vidékieknek. Nem ugyanaz a 2 dolog...
Ez igaz, de most már vidéken is vannak egyetemi szintű zenei szakok, oda is lehet menni. Ja, hogy a növendékek nem mennek oda? Akkor a hiba másutt van. Ha meg mennek, akkor mi a hézag?
Talán sok mindent lehet a pézhiányra fogni, de azt nem, hogy nem adnak lehetőséget a vidékieknek (vagy csak nagyon csekély lehetőséget) a bekerülésre. 4féle módon lehet bejutni: protekciósként, Bartókosként, versenygyőztesként (esetleg), vagy hátrányos helyzetűként, akiket "támogatni kell". Kérdezem én, mi értelme ennek? Hogyan lesznek így Magyarországon igazi művészek, tanárok, akik példaképei lehetnének a következő nemzedékeknek? És van egyáltalán értelme zenei pályát választani, ha a "zene fellegvárában", a Zeneakadémián ilyen undorító dolgok mennek? Még szerencse, hogy valahol számít, ki mit tud, és nem a pénz, meg a protekció a lényeg. Én ha az Akadémiára járnék, inkább letagadnám, hogy ott tanulok. Milyen erkölcsű emberek tanítanak ott, ha képesek elkérni 45 perces óráért 8-10ezer Ft-ot (minimum), és bejuttatják a növendéküket, ha tele a zsebük? Persze ez nem mindenkire igaz, tisztelet a kivételnek, mert szerencsére van olyan is. Idei felvételin történt, hogy x és y tanár bent ült a szóbeli vizsgán, mindkettőnek volt felvételiző növendéke. A vizsgák után kitett listán pedig x és y tanár növendékei szerepeltek az első 2 helyen (2főt vesznek fel). Hiába volt más jobb, hiába tehetségesebb más, nem érdekel senkit, csak hogy a saját növendékük bejusson. Arról nem is beszélve, hogy a pontozás egy nagy kalkulációs játék: akit fel akarnak venni, annak sok pontot adnak, akit meg nem, de az illető jó, azt úgy lepontozzák, hogy még véletlenül se lehessen több pontja a pluszpontokkal sem, mint annak, akit fel akarnak venni. Egyes Bartókosok úgy jelentek meg a felvételin, hogy fennhangon hangoztatták, hogy nekik "őket itt várják". Utóbb kiderült, nem hülyeség, hanem ez a valóság. Vannak tanárok innen-onnan, akiknek növendékeinek szó szerint minden évben tartanak fenn egy helyet. Ez milyen dolog? Hol marad a tisztesség? És hová tűnt az a Zeneakadémia, melyet Liszt, Bartók, Dohnányi és a többiek áldozatos munkájukkal megalkottak??
Nem a zenéről beszélek, hanem a szennyről és a drogról, meg a gyerekekről. . Ezt erkölcsileg nem lehet támogatni. És ha az a " nem komoly " zene ezzel jár, akkor azt sem. Nem veszek tudomásul semmit...csak ezt.
Azért valamit tisztázni kéne. Amíg a kultúra pénzbeli támogatásra szorul - és ez még egy ideig így lesz - addig le kell nyelni azt a békát, hogy a "nem komoly" zene is fog pénzt kapni, ugyanis a kultúrára fordított összegek nem kis részét éppen ő termeli meg. Pl. a jogdíjak terén. Nekünk meg tudomásul kell venni, hogy hiába tudjuk, a "mi zenénk" képvisel értéket, nem az, ami a Szigeten hangzik el, komoly méretű piaca annak van.
Ha szeretem a Szigetet, ha nem.
Nagyon örülök, hogy ezt említi.Ott nem a munkás volt a hibás, hanem a munkafelügyelő, aki ha jól tudom, a pozíciójában maradt. Különbewn is az elterjedt művészkedés ellen írtam.
A pécsi eurofővárosi munkálatok során a kőművesek egy felújítási munkánál levertek egy teljes eredeti reneszánsz kapuhomlokzatot....
Ergo sokkal több művészre van szükség.
De mielőbb radikálisan tisztázni kell a művész fogalmát, az oktatást (és támogatást ) érték alapra helyezni. Addig szólni sem érdemes...
Az igaz, hogy nagy a munkanélküliség, de ezen a rendszerhibán lehet javítani. A művészettel lehet boldogulni, mert művészet név alatt sok ócskaság értékesíthető, de ez nem érték. A régi jó szoci időket éppen azok szidják a leghevesebben, akik annak a legfőbb haszonélvezői voltak.- Nemzetgazdaság bizony van. Nemzetek is vannak, ha az EU be is akarja darálni azokat.
Butaság! A dolgozó és termelő emberek ezrei ott vannak munkanélküliként, minek növelni számukat? A művészettel igenis lehet boldogulni, akár határokon túl is. Még jó, hogy nem nemzetgazdaságot mondtál, mint a régi jó szoci időkben, ahol az ötéves terv előírta, hány festőt, hány géplakatost, hány fogorvost kell képezni.
lehet, hogy van, csak nem lesz dolga, hogy értsen hozzá, nem azért szerződtetik.
A kialakult helyzetnek nem lesz felelőse, de ha mégis, biztosan nem az, aki zárolta a pénzt.
Úgy hívják ezt, hogy népbeetetés. Mivel a miniszteri biztosnak fingja sincs ahhoz a területhez, ahova ki fogják nevezni.
De ki fog felelni a kialakult káoszért és a pénzhiányért????
"a különleges irányítási felhatalmazással rendelkező miniszteri biztos az oktatási, művészeti kérdésekben természetesen alapoz a hivatalban lévő rektor több évtizedes szakmai tapasztalataira"
De kéééérem, mi ebben a természetesen??????
Látott már valaki ilyen miniszteri biztost????
( Akkor lehetne ideírni, hogy természetesen, ha minden biztos ősidők óta így tenne...
Batta a Népszabadságban:
"Tudunk róla, hogy van egy névtelen, pillanatnyilag elég bennfentes helyzetben lévő rágalmazója az Akadémiának, aki immár két esztendeje, egy internetes zenei portálon látja el torz információkkal a közvéleményt."
Kovalikból elsősorban a sértődöttség szől, de attól még igaz lehet, amit mond.
Kérem, itt az EU, nincs már schengeni határ Hegyeshalmon, a brain drain meg változatlan erővel folyik...
Részlet a Kovalik Balázzsal készült minapi interjúból:
"Évről évre harcolni kellett azért, hogy olyan körülményeket kapjanak a növendékek egy-egy vizsgaelőadás alkalmával, ami a valós színházi helyzetet teremti meg. Ugyanakkor, a sokkal kisebb tandíjjal dolgozó és profi színpadi viszonyokat nyújtó grazi, bécsi, müncheni zeneakadémiák lassan elszippantják a növendékeket. Idén többen folytatják tanulmányaikat ott és nem az itteni operaszakon."
Véletlenül bukkantam rá, érdemes végigolvasni, érdekes dolgokat találhat benne az ember. Memóriafrissítésnek sem rossz, no meg, hogy kiből mi lett azóta.
A Zeneakadémia még nem zárta be kapuit a nagy közönség előtt; a karnagyszak –végzőseinek mai diplomahangversenyét követi jövő szombaton (19-én) este a Kisteremben az opera szakos hallgatók operavizsgája:
Két kis opera magyar nyelvű előadása kerül színre:
1.) Sztravinszkij: The Rake’s Progress (A léhaság útja)
2.) Gazzaniga: Don Giovanni
Tanszékvezető: Marton Éva
Színpadi mesterség: Almási-Tóth András
Zenei vezető: Oberfrank Péter
Zongorán kísér: Mazalin Wanda
Dehogy égett le, amúgy az orgona sem füstölgött, ahogy ezt már írtam volt, csak a bulvárlapok felfújták a dolgot. Tudtommal Xaver holnap ismétli meg a hangversenyt.
11:00 : Budapest Magyar Állami Operaház John Cranko / Pjotr Iljics Csajkovszkij / Kurt-Heinz Stolze: Anyegin
18:00 : Budapest MTA Zenetudományi Intézet - Zenetörténeti Múzeum "Múzeumok Éjszakája"
Tárlatvezetések, hangversenyek
19:00 : Budapest Magyar Állami Operaház Giacomo Puccini: A Nyugat lánya
19:30 : Budapest Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Virágh András Gábor, Fekete Károly (orgona)
Kárpát-medencei Egyesített Református Kórus
Vezényel:
Arany János
Berkesi Boglárka
Berkesi Sándor
Erdélyi Dániel
Süll Kinga "Református énekek XIX."
21:00 : Budapest FUGA Trio Kegelstatt:
Juliette Leroux (hegedű), Horia Dumitrache (klarinét), Villányi Dániel (zongora) Bartók Béla: Kontrasztok
Clara Schumann: Hegedű-zongora szonáta
Alban Berg: Négy darab klarinétra és zongorára, op .5
Darius Milhaud: Szvit hegedűre, klarinétra, zongorára, op. 157b
A mai nap
elhunyt: 1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681) 1977 • Szervánszky Endre zeneszerző (sz.: 1911)
