Szomorú, hogy ez egyáltalán megtörténhetett! Miért kell lerombolni azt, ami van és nagyon jól működik? Ezt természetesen költői kérdésnek szántam. Nem egy és nem két európai országban működnek operaházak, zenei fesztiválok egymás mellett, párhuzamosan, sokszr egymást segítve! Nálunkúgy tűnik még mindig a SI faktor uralkodik.
Kesselyák Gergely búcsúlevele példaértékű.
Kérdezem tőled és kérdezem fórumtársainktól: akkor most miért is szűnik meg a miskolci fesztivál? Kesselyák Gergő nyílt levele (számomra??) azt sugallja, hogy jelentős részben a névhasználat illetve a két fesztiválnév = Bartók Tavasz és Bartók Plusz összetéveszthetősége miatt. Ez eléggé életszerűtlen, hogy ne mondjam minden tiszteletem mellett: mulatságos "érv" lenne. Mellesleg (?) ennek ódiumát mindjárt az elején rátolja a jelenlegi polgármesterre, aki "a miskolci operafesztivál jövőjét a Bartók Tavasz rendezvénysorozat részeként képzeli el." Utóbbi elképzelés hátterét egyelőre csak találgatni lehet, de egy biztos: az alapproblémát szerintem nem a miskolci polgármester idézte elő. Nevezetesen azt, hogy a Bartók Tavaszt a kulturális kormányzat a fővároshoz "tartozó", 40 éves Budapesti Tavaszi Fesztivál ellenében, utóbbit ellehetetlenítve hozta létre így közvetve vagy közvetlenül, de a főváros szívatása céljából. In concreto, "Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a BTF eddigi állami szervezője a múlt héten tájékoztatta (Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettest - ED) arról, hogy a kormány nem újítja meg a fesztivál szervezéséről három éve, még a Tarlós-érában aláírt szerződést, azaz az idei évtől kivonul a fővárosi rendezvénysorozat finanszírozásából." (az idézett szakasz itt, kissé más hangszerelésben itt.) Akkor ki is a "miskolci bűnös"? A "szép búcsú" valós?
https://papageno.hu/blogok/bartok-plusz/2021/05/a-csucson-abba-kell-hagyni-kesselyak-gergely-nyilt-levele/?utm_source=related&utm_medium=papageno.hu&utm_campaign=widget-1935389
Talán csak az volt a pechjük, hogy ők már használták Bartók nevét. Mindenesetre Kesselyák Gergely szépen búcsúzott el.
Komolyra fordítva a szót: azt hiszem Miskolcon kívül van operatársulat Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Budapesten. (elnézést, ha valamelyik várost kifelejtettem.) Az említett társulatok vezetői közül senki, de senki egyetlen szót sem ejtett a miskolci fesztivál megszűnéséről. A szolidaritás olyan hiánya tapasztalható, hogy attól az embernek sírni támad kedve.
Churchillnek tulajdonítják a mondást a háborúban, amikor valaki javasolta a színházi előadások felfüggesztését. Erre mondta, hogy tulajdonképpen azért harcolunk, hogy megtarthassuk az előadásokat. Hm...
Most sajnálhatjuk csak igazán, hogy Alelnök Úr elesett a csengeri "örökösnő" által számára állítólagosan beígért jelentékeny összegtől, amit ő kétségtelenül kulturális jótékonysági célra, pl. a csőd felé robogó Pécs vagy Miskolc fesztiváljának anyagi megsegítésére forgatott volna át. Ismeretes, hogy ő is nagyon szeret robog(óz)ni.
Sajnos csak a cikk belinkelése után vettem észre, hogy Miskolc tulajdonképpen meg sem tudta volna rendezni az idei fesztivált, mert:
Ugyanez volt a helyzet az Ön által említett POSZT-ot eddig szervező Pécs városában is,
Kővári: Pécs robog a csőd felé, lépni kell | BAMA
Budapestről meg nem is kell beszéni, hiszen Kósa Lajos nagyon szellemes megfogalmazása szerint:
Kósa Lajos: Karácsony még Gergelynek is alkalmatlan - PestiSrácok (pestisracok.hu)
Aggodalomra semmi ok. A POSZT (is) megszűnt későbbi időpontban kerül megrendezésre, de lesz mááásik és a BTF is kimúlt átkeresztelkedett. Bartók Plusz helyett meg lehet Miskolcon pl. Bartók Mínusz. Vagy Bartók Nyár. Vannak ötleteim a leendő Bartók Plusz-pótlék leválthatatlan művészeti vezetésének, kuratóriumi-számvizsgáló bizottsági tagjainak személyére.
Kicsit zavaros, hogy ki mit mibe olvaszt, de a lényeg: megszűnik a miskolci Bartók+ operafesztivál.
Ez természetesen - ahogy a budapesti Városligetben a beépítés tulajdonképpen növeli a zöldterületet - a magyarországi operakultúra további növekedésével jár.
Hivatkozott cikk:
Isten hozott!
Kedves Zéta, ez jol esett. Eleg beteg vagyok, de ugy nez ki Momus- el konnyebb mindent elviselni, azt hiszem jo tarsasag vagyunk mi.
Köszi Laci a hírt...
Jó, hogy itt vagy...
Bodor Eva /Eva Bodorova/ jelenleg a legjobb dramai koloratura.
Kassa-R.Devreux- fiatal dramai koloratura Eva Bodorova/Bodor Eva/ holnap 20:00 óráig vimeo.com/547127061
off Neeem, nem véletlen: én 24 órás porta- Momus-szolgálatot tartok, titkos nemes küldetés(tudatból). "..meggondolandó előreengedni a hölgyeket,.." sőőőt: olykor illetlenség. Valami régi "repülő söröskorsó"-legenda miatt mifelénk a kíséretünkben lévő hölgy előtt illendő bemenni a kocsmába vendéglőbe. Dehát ezt te jól tudod ;-) én meg nem spórolok a szmájlival. Ami jár az nem áll jár.
Tudja fene, mi van akkor ha a prof, felfigyel valamely létező jelenségre diákjai körében. Próbál valamit, teljesen jószándékúan, kecske-káposzta alapon ötletelni, csak aztán szétszalad a ménes. Vagy egy rosszul megfogalmazott kijelentés, amit a szenzációéhes sajtó aztán jól felfúj. És azóta ott pityereg a szobája mélyén, nem mer kimenni az utcára. Nincs név, a kollégák pedig próbálnak tűzoltani.
Bizonyára véletlen volt, hogy figyelted éppen akkor a momust, amikor rájöttem, hogy a dolog nem is annyira vicces és kivettem az erre utaló jelet. Ugyanis az jutott eszembe, hogy ezentúl meggondolandó előreengedni a hölgyeket, hiszen rövidesen illetlenségnek számít a macsó hímsovinizmusnak eme fölháborító megnyilvánulása a gendersemlegesség mai állása mellett. A végén még meglincselik az efféle aljadékokat.
Bingó! Speciel tényleg "Y" zeneszerzők jutottak eszembe: Tan Dun, Chen Yi és a már elhunyt Toru Takemitsu, akinek valamilyen "vizizenéjét" egyszer a Kimernyában is megkaptuk. Afro-amerikai klasszikust csak egyet ismerek (főleg hírből), Scott Joplint. PS Az előbb még láttam a szmájlit a beírásod végén...hová tűnt? Elvitte a kiscica?
Micsoda rasszista bejegyzés! Tiltakozom a Y(ellow)LM nevében!
A forradalmi javaslatot tevő prof (aki ehhez egyébként sem nevét, sem arcát nem adja), amint a cikk sejtetni engedi, elsősorban fekete zeneszerzőkre gondol, és megnevezi Samuel Coleridge-Taylor-t. Na. Taylor London közepén született félvér (ellentétben Beethoven-el), a Royal College of Music-ban tanult, ugyancsak a nyugat-európai klasszikus zene emlőin nevelkedett. És nem, nem lett belőle Afrika Bartókja. Életében nem járt Afrikában, "érdekelte" a tradicionális zene, amit Londonban élő feketéktől szed fel és itt-ott becsempész valamicskét pár művébe. Itt a forrás egyébként.
"hangsúlyt kívánnak fektetni a nem nyugati, nem európai zeneszerzők műveinek a bemutatására" Például?
Ők is Magyarországot követik: "keleti nyitás"..
A Telegraph által kiszivárogtatott tervezet kapcsán az amerikai konzervatív Washington Examiner megkereste az Oxfordi Egyetemet, amelynek a szóvivője azt nyilatkozta, hogy
a Zenetudományok Kar nem kezdeményezi a tanterv eltávolításából a fent említett, úgynevezett »bécsi klasszikusokat«, sem más fehér szerzőket, a brit sajtó által megszellőztetett tervezet csupán egyetlenegy tanárhoz köthető.
A szóvivő azt viszont elismerte, hogy
a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a nem nyugati, nem európai zeneszerzők műveinek a bemutatására és tanulmányozására, de ezt nem úgy képzelik el, hogy közben háttérbe szorítják a nagy klasszikusokat.
Barmok. Ezért kár, hogy nincs már meg a Politikai homokozó.
Ha egy üzlet beindul!
Beethoven és Mozart betiltását követeli a radikális baloldal Oxfordban
https://www.origo.hu/nagyvilag/20210406-radikalis-baloldal-becsi-klasszikusok-oxford.html
2021.04.07. 16:56 MÁRKOS IMRE ÖRS
Sajtóinformációk alapján az angliai Oxfordi Egyetem Zenetudományok Karán tanárok egy csoportja azt tervezi, hogy eltávolítja a tantervből a „fehér gyarmatosítóknak" bélyegzett klasszikus zeneszerzőket, tehát tiltólistára kerülhet Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven és Franz Joseph Haydn, illetve Johann Sebastian Bach. Mindez a radikális baloldali Black Lives Matter (BLM)-mozgalom nyomására történhet.
Nem láttam még más rendezésben Kundry-P. viszonynak ezt az aspektusát kihozni, de szerintem nem elvetemült ötlet. Kundry nem tapasztalhatja meg az igazi szerelmet, ez is része az őt kísérő átoknak: csak az iránta való sóvárgás jut neki, beteljesületlen vágyként. Amit állandóan próbál elnyomni, ezért is dekkol időnként a lovagoknál utolsó cseléd képében, ahol ez így eleve esélytelen. De tudjuk, a vágyak elnyomása sosem megoldás arra a problémára, amit azok gerjesztenek. Tudja, hogy Parsifal az egyetlen, aki megmentheti őt, és szerintem nagyon is hihető, hogy a nagyjelenetükben nemcsak P. transzformálódik, hanem Kundry is: amint az egyik megérik arra, hogy megváltó legyen, a másiknak is fel kell nőnie ahhoz, hogy megváltott legyen. Wagnernél pedig férfi-nő viszonyban a megváltás mindig a szerelem, mi más is lehetne. Igaz, általában a megváltó szeret bele a megváltottba, nem fordítva, de az itt most pont a pusztulást jelentené. Továbbá, a megváltottnak, akárki vagy mi volt annakelőtte, hús-vér emberré kell válnia, egy megváltott varázsló, fél- vagy egész isten elég idétlenül nézne ki. Ez is történik, a 3. felv.ban K. már nem cselédruhába bújt varázslónő. Ebből a háromból elég jól kidobja a gép, hogy Kundry az igazi szerelem lehetőségét láthatja meg Parsifal-ban. És persze jön majd a keresztvíz meg minden, de ami az egésznek értelmet adhat, a nő számára kézzelfoghatóvá, földönjáróvá teheti sorsának ilyenképp alakulását, az a szerelem érzése. Persze ez sem teljesedhet itt be, és ezt érzékelteti ez a rendezés azzal, hogy P. ifjúkori énje, vele marad, a srácot 3. felv.-ban gyakorlatilag ebben a szerepkörben látjuk még viszont.
Ugye lehet a koronavírus korszakában jo eloadást alkotni. Pedig Ausztriában se rozsás a helyzet. Nekem nagyon tetszett a rendezés. Érthetové tette a librettot. Az se baj, hogy csak 4 ora hosszu a performansz. Kíváncsi vagyok, hogy fog reagáni az igazi kozonség.
Olvastam egypár német kritikát, majdnem mindegyik méltatja az eloadást. Írják, hogy a Grál tagjai zárt társaságot alkotnak - koronavírus vagy politika ? Lehet, hogy Klingsor virágoskertje Putin Kremel-je ? Társadalom, Fogság, Megváltás.
Megmagyaráznád, hogy megértsem én is?
Kundry, bár megvan vagy ezer éves (de korához képest jól tartja magát), amúgy istenigazából most lett először komolyan szerelmes valakibe, és nem csupán a "munkáját végzi".
Szerebrennyikov magánéleti problémái, az általa megtapasztalt börtön-élmény nyilván olyan megközelítési módot teremtett számára, amit egy átlagember nem él meg. Azt se felejtsük el, hogy honnan jött volna, ha jöhet! Igen, komoly érték, hogy benne maradt a partiturában, nincs kiábrándítóbb, mint a cselekmény, az énekelt szöveg és a szinpadkép eltérései, szinte meghamisítása. Nyilván volt segítsége, aki a helyszínen instruálta szereplőket, a szinpadi mozgásokat, de az egész darab egyben van, nem csak a fószereplők, hanem a börtönjelenetek is.
Igen, az látszik, hogy a partiturából rendezett, és mindezt úgy tette, hogy nem hagyhatta el Oroszország területét, és csak a neten kersztül tudta instruálni, és milyen jól a művészeket. Ráadásul ezeknek a filmeknek az elkészítése se lehetett kis munka, nem irigyelném tőle, bármennyi pénzt kapott is ezért a rendezésért.
Mit szóltatok a gyönyörű romos templomhoz? A rendező azt mondta egy interjúban, ott jelen volt Isten.
Nekem is tetszett a bécsi Parsifal. Igaz, hogy lehozta a szellemvilágból a földre a művet, de azt nem a zene ellenében tette.Elfogadtatta velem Parsifal megkettőződését is: Kauffmann időskorában visszanéz a gyermeki ártatlanságra.Lehet persze, hogy Kauffmann nem örült annyira ennek a megoldásnak, hiszen egysíkúbbá tette a szerepet számára.
Félve merem csak bevallani, hogy nekem ez a börtön-Grál egészen működőképesnek bizonyult, noha modern rendezések tekintetében óvatos duhaj vagyok, mint már ehelyütt sem titkoltam. Egyrészt a zenei nívó valóban végig lebilincselő, nem engedi el a figyelmünket. Garanca színészi játéka amint mondod, tényleg elképesztően jó, de ez szinte az összes többi szereplőről is elmondható, beleértve a tömegjeleneteket is. Emellett, helyszín ide helyszín oda, Szerebrennyikov nagyon jól leköveti a cselekményt, nem visz ki minket a darabból. A hangulat, atmoszféra, amit a zene megformál, általában megvalósul a látványban is. Tehát pl. amikor a darabban egy ember elképesztő szenvedéséről van szó, akkor a színpadon egy ember elképesztő szenvedését látjuk, nem pedig mondjuk bevásárlókocsit tologató embereket egy szupermarketban. És sikerül neki úgy leképezni a Parsifalt, hogy voltaképpen nem sok olyasmi történik, ami egy börtönben egyébként is ne történhetne meg. Ez nagyjából él a két szélső felvonásra. A második felvonás, az igen, hát zűrösebb, de ezt még az általam látott modern Parsifal-ok egyike sem tudta jól megoldani. De hát ez a darab legkomplexebb része, emberi viszonyok, idősíkok stb. tekintetében. Azért itt is vannak értékek, pl. nagyon jól kihozza, hogy (amennyiben nem értettem végzetesen félre) Kundry, bár megvan vagy ezer éves (de korához képest jól tartja magát), amúgy istenigazából most lett először komolyan szerelmes valakibe, és nem csupán a "munkáját végzi". Úgyhogy összességében egy nézhető, át- és megélhető színrevitelnek tartom ezt a produkciót.
Megnéztem a bécsi Parsifalt. Szerintem zeneileg tökéletes. Ami engem igencsak meglepett, az Garanca fantasztikus játéka. Még, hogy ő hideg és érzelemnélküli? Jó lenne egyszer Izolda szerepében. A rendezésen persze lehet vitatkozni, a szándék érthető és a megvalósítás is következetes, persze a wagneri gondolat komplexitása szétfeszíti a rendezés kereteit. Aki esetleg többször akarja megnézni, és viszza-vissza akar térni a jövőben is ehhez a formabontó, de nagyszerű előadáshoz, az megteheti.
Welser-Möst nem volt "dögunalmas " viszont megbízható, és voltak elképzelései a szereplőválogatás tekintetében is!
Ami Dudamelt illeti, amilyen rendezői terror manapság megnyilvánul - lásd éppen a párizsi Aida előadást - ezen nincs mit csodálkozni!
Hát, nem biztos, hogy Welser-Möst dögunalmas, viszont megbízható. Bécs nagyot vesztett vele, csak most sikerült végre pótolniuk.
De a pletyka szerint Párizsba Dudamel volt az egyetlen jelentkező.
Így igaz, az a modern rendezés a madridi Otelló volt. Azt hiszem, ott is Alvarezzel, Desdemonára nem is emlékszem, mert főleg Kunde ragadott meg.
Mindkét operára kértem jegyet. Salzburg a Covid miatt kivár. A Pünkösdi Fesztivált még nem mondták le.
Szerintem Kunde Barcelónában csak Rossini Otellóját énekelte eddig. Verdi Otello Valenciában és Madridban volt Spanyolországban.
Innen letölthetőek (kalóz minőségben) a fő jelenetek Kundéval + Buratto főbb jelenetei - annak, aki ismerkedni szeretne az új generációval.
A salzburgi Tosca Cavaradossi-ja Eyvazov lesz. Minden jegy elkelt.
Én inkáb az Elektrát választanám. A címszerepben Aušriné Stundyté, kiválo litván szoprán./ A muvésznot Tosca szerepében lathattuk az Operavision jovoltábol Helsinkibol/.
Nézet-Séguin köszöni szépen, szerényen beéri a MET-tel és Phila-val és (egyelőre?) nem tör párizsi babérokra. Mi is a baj vele?
Egyetértek! Mideneképpen megér egy meghallgatást!
Tegnap este 22:00-órától az ORF 2 " Der Fall Parsifal" címen kb 2 órás műsort sugárzott . Nem találkozott vele véletlenül valaki? Érdekelne.Elméletileg 7 napig visszanézhető, de csak a szokásos szöveg (aus rechtlichen Gründen etc.) jelenik meg, csak Ausztriában sugározható.
Nagy örömmel olvastam otello beszámolóját az Otello barcelonai előadásáról.
Dudamelt generációja kiemelkedő dirigensének tartom - de operakarmesterként még nem hallottam. Ebben a minőségében kapott hideget-meleget. Biztos, hogy nem a dögunalmas Welser-Möst vagy a taktusverő Marco Armiliato fajtájából való.
Kundet egyetlenegyszer látta-hallottam élőben, az Opera Comique-ban, a La Dame Blanche-ban. Emlékszem, tetszett.
És ott van a Tubuson egy 2014-es Luisa Miller Liege-ből. Javaslom megnézni, mégha a sok "töltelék" unalmas is lehet. Kunde legalább annyira tetszik, mint vagy két éve Beczala Salzburgban. Luisa pedig Patricia Ciofi, a Neten látott-hallott produkciói alapján kicsit egyenetlen énekesnőnek tűnik, időnként túl sok vibratoval (Verdi Requiem). De itt nagyszerű - és ahogy ez az aprócska, fragilis nő játszik, testével, ujjaival, szemeivel! A dirigens a nálunk méltatlanul kevéssé ismert Massimo Zanetti, huszonéve egy belgiumi, sistergően vezényelt Ernani kapcsán figyeltem fel rá, aztán jóval később a Liceu Boccanegrajában találkoztam vele ismét - mellesleg azon az előadáson, ahol Domingo a Házban adott első fellépésének ötvenedik évfordulóját ünnepelte.
Való igaz, Bécs elmúlt évek-beli Parsifal rendezéseit tekintve, nem itt fog az irány merész fordulatot venni, várhatóan :)
Kunde tartja a színvonalát. Mielőtt a németek eladták a Classica tv csatornát, rendszeresen voltak ott minőségi operaközvetítések. Akkoriban két Otellót is láttam Kundéval, az egyik szintén Barcelonából volt, egy egészen modern rendezésben, a másik talán a velencei dozse palotában játszódott. Mindkettőben egészen kiváló volt a címszerepben.
Nézni csak óvatosan, azoknak, akik nem vetik meg a formabontó rendezéseket! :)) Másoknak inkább a hallgatást ajánlanám, azt hiszem, az oe1-en egy hétig még visszahallgatható. És érdemes!