vissza a cimoldalra
2021-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11567)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (2226)
Régizene (5878)
És te mit láttál a youtube-on? (431)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2139)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5047)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4345)
Verdi-felvételek (596)
A MET felvételei (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62488)
Eiffel Műhelyház (519)
A nap képe (2262)
Franz Schmidt (3764)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (632)
Lisztről emelkedetten (1032)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1470)
Balett-, és Táncművészet (6051)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4520   zenebaratmonika • előzmény4519 2020-08-13 16:43:26

Nézd meg a színházi adatbázisban, ott rá lehet keresni.

4519   joska141 • előzmény4507 2020-08-13 16:27:50

Tisztelt "Búbánat"! Köszönöm, hogy idézte e Hegyen-völgyön lakodalom kritikáját, érdekes kordokumentum. Nincs ismerete arról, hogy "a közönség szeretteljes érdeklődése" kielégítésére a "két operettszínházunk valamelyike" bemutatta-e a cikkben említett "Ana Lugojana" című operettet?

4507   Búbánat • előzmény4505 2020-08-13 13:46:09

Magyar Nemzet, 1953. június 27.

HEGYEN-VÖLGYÖN LAKODALOM

Román operett a Fővárosi Operettszínházban

Amennyire örvendetes, hogy a magyar irodalmi, prózai-színházi, film- és képzőművészeti életben -  ha még nem is megfelelő - , de komoly helyet foglalnak el a testvéri népi demokratikus országok művészeti alkotásai, annyira helytelen, hogy hangversenyéletünkben és zenés színpadainkon a népi demokratikus országok alkotásai elenyészően kis mértékben, vagy egyáltalában nem szerepelnek. Ezért helyes a Fővárosi Operettszínháznak az a hiányt pótló, követésre váró kezdeményezése, hogy román operettet tűzött műsorára. A Hegyen-völgyön lakodalom”-nak nagy közönségvisszhangja, az estéről estére a színház bejáratánál függő „Minden jegy elkelt”-tábla híven mutatja közönségünk szeretetteljes érdeklődését a népi demokratikus országok életének művészi ábrázolása iránt.
A Hegyen-völgyön lakodalom érdeme, hogy egy kis román falu fejlődésén keresztül a mai élet ábrázolását kísérli meg az operett műfajban. Másik fontos sajátossága a paraszti környezet, mert így lehetővé vált, hogy a zeneszerző, operettje muzsikáját a gyönyörű román népzene szellemében komponálhatta meg - ami zenéjének legnagyobb érdeme - és zenéjének ez a friss, paraszti hangvétele így drámailag teljesen indokolt.
Kirculescu muzsikája nagy mesterségbeli tudással megírt, tehetséges munka. Kitűnően alkalmazza a nálunk is annyira népszerű hórák és szirbák élettől duzzadó elemeit a színpadon a szimfonikus közjátékokban. Nem teljesen a zeneszerzőn múlt, hogy az operett zenedrámai követelményeihez képest, zenéje a kelleténél visszavonultabb, szerényebb.
A finom fordulatokkal bővelkedő kedves mese csak kevés lehetőséget adott együttesek, finálék, általában nagyobb zenei formák megkomponálására, így a zene részvétele a cselekményben háttérbe szorul. A szöveg (szövegírók: Nicolaide és Negrin) bizonyos szvitszerűsége következtében az érzelmi összecsapások, a hősök fejlődése - ami pedig a zenei emberábrázolás fontos feltétele - nem a színpadon történik. Az 1945-ben játszódó első felvonás parasztjai, akiket a kulák úgy csavar az ujja köré, ahogy csak akarja, a néhány évvel később lejátszódó második felvonásban már öntudatos, szocializmust építő emberek. A színpadi cselekmény (ennek kapcsán természetesen a zene is) azt a drámailag izgalmas momentumot hagyja ki, hogy a darab hősei hogyan változtak meg. Ez már csak azért is kár, mert az elnyomott és a felszabadult emberek ábrázolása önmagában nagyon jól sikerült. Mint kedves ismerősökre emlékszik rájuk vissza a néző. Jól sikerült a „mindent rendbe hozó” bábos (Latabár Kálmán szerepe) kedves, sokszínű figurájának megrajzolása is. A cselekmény, a dramaturgiai szerkezet nem ad lehetőséget az írónak arra, hogy jellemábrázoló készségét a jellemek fejlődésének ábrázolásában is megmutassa.
Az operett előadásának sikeréből természetesen a kitűnő Latabár Kálmán és főként Váradi László karmester, Roboz Ágnes koreográfus, Petress Zsuzsa és Keleti László vették ki részüket. Mikó András sokhelyütt ötletes rendezése inkább a burleszklehetőségeknek - eszközökben nem mindig válogatós -  kihasználására (második felvonás immáron hagyományos kísértet-jelenete), mintsem a gördülékeny előadásra törekedett.
Reméljük, hogy a Hegyen-völgyön lakodalom bemutatásán a magyar közönség az eddiginél több, népi demokratikus országban született alkotással ismerkedhet meg a zenei műfajok területein is. Ugyanakkor reméljük azt is, hogy két operettszínházunk valamelyike bemutatja az új román operett- irodalom másik kiváló alkotását, a román Állami Díj első fokozatával nem véletlenül kitüntetett »Ana Lugojanát«.

/S. T./

4505   Búbánat • előzmény4502 2020-08-13 12:40:03

A Fővárosi Operettszínház bemutatója: 1953. május 1., további előadások májusban, júniusban:

HEGYEN-VÖLGYÖN  LAKODALOM

Operett 3 felvonásban, 5 képben

Zenéjét szerezte: NICOLAE KiRCULESCU

Szövegét írta: H.NICOLAIDE és H.NEGRIN

Fordította: Semsei Jenő és Török Sándor

Versek: Tóth Eszter

Díszlet: Bercsényi Tibor

Jelmez: Márk Tivadar

Koreográfia: Roboz Ágnes

Bábokat tervezte: Gábor Éva

Karigazgató: Virányi László

Rendezte: Mikó András

Vezényel: Várady László és Gyulai Gaál Ferenc
 

Szereposztás:

Nika Jonika, parasztlegény - Juhász Pál

Pacsirta, cigánymuzsikus - Agárdy Gábor

Margyoala, parasztlány - Petress Zsuzsa

Ileana, sofőr - Harmath Éva

Mitu Szpanu, nagygazda - Keleti László

Veta, a felesége - Garamszegi Mária

Kloncu, bíró - Balázs István

Csubota bácsi, varga – Bagyinszky János

Dinicu - Hadics László

Floarea – Kiss Ilona

Bábos bácsi – Latabár Kálmán

Mitika, bohóc – Antalffy József

Szolgálók Szpanunál:

Tinka –Saághy Erzsi

Linka – Hódossy Judit

Nikifor – Suka Sándor

Zamfira – Vándory Margit

Toader apó – Gárday Lajos

Anyóka – Hont Erzsi

Kocsmáros – Nádori István


Történik egy román faluban, az I. felvonás 1945-ben, a II. felv.: 1948-ban, a IlI. felv. 1949-ben.

Táncjelenetek:  Rímóczy Viola, Farkas Edit, Nikola Pál, Garai Nándor és a tánckar

 A háború után egy kis román faluban él Nika Jonika. a fiatal parasztlegény. Látástól vakulásig dolgozik Szpanunál, a gazdag kuláknál, aki egy meghamisított adósságlevéllel szinte rabszolgasorban tartja a legényt. A faluba érkező vándorcirkusz öreg bábosa megsajnálja Nikét, leleplezi a kulákot s a vele összejátszó bírót. Nika jogos felháborodásában leüti a kulákgazdát s ezért csendőrkézre kerül. Az öreg bábos a falu népe előtt lerántja a leplet a gazságról s a nép kiszabadítja a legényt a börtönből. Nika megbecsült munkása lesz a román népi demokrácia egyik hatalmas erőmű építkezésének s beleszeret Ileanába, a sofőrlányba, aki a városban szeretne élni. Nika rábeszéli őt, térjenek haza a faluba, hogy ott együtt harcoljanak a kulák népbolondítása, gazságai ellen. Harcuk győztes lett, a falu Nikáék s az öreg bábos segítségével megszabadul a múlt árnyaitól s szabadon indul a szövetkezeti gazdálkodás útján. Nika s barátja,  Pacsirta szerelmesükkel boldog lakodalmat ülve ünneplik meg győzelmüket, amely egyben a nép győzelmét is jelenti.

4502   Búbánat • előzmény4499 2020-08-13 10:30:55

Dendrino mellett szintén román nemzetiségű operettszerző: Nicolae Kirculescu (Nicolae Chirculeşcu)

A Magyar Rádiónak tőle is  van magyar nyelvű operettfelvétele: 

"Hegyen-völgyön lakodalom" - részletek

Bemutató: 1953. december 17., Petőfi Rádió 17.45 – 18.10

Km.: Petress Zsuzsa, Szecsődy Irén, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara

Vezényel: Várady László

4499   zenebaratmonika • előzmény4496 2020-08-13 09:20:25

Román operettről nem hallottam még, de görögről igen. 

Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens)

Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens)

Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens)

Az athéni operában szokták is játszani a pár ismertebb görög operettet. Különben a Denevért és a Víg özvegyet ott is játszák, meg Sullivan Mikado-ját és természetesen Offenbach neve is ismert (ld. operabase) 

https://www.youtube.com/watch?v=_khT2K5aFPo

Ez azért egész jó. 

https://www.youtube.com/watch?v=FWigVLX3pIY

https://www.youtube.com/watch?v=zO4Fvn4n4-s

4496   Búbánat • előzmény4493 2020-08-12 23:00:34

A 4493. sz. bejegyzésem kiegészítéséül:

A román zeneszerző emlíített operettjét Magyarországon is többször, több helyen előadták,  de a Magyar Rádió sem akart kimaradni a sorból: a románok állami ünnepéhez  igazodva - deklaráltan Románia  "felszabadításának"  évfordulója idejére időzítve - készítette el és mutatta be a darab keresztmetszetének stúdiófelvételét:

Gherase Dendrino - Pintér Lajos - Diez Imre - Gréda József: Szálljon a dal (keresztmetszet, 1959. augusztus 26., Petőfi Rádió 21.30 – 22.00)  

A rádiófelvételen Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Vincze Ottó. Semsey Jenő összekötőszövegét Romváry Gertrúd olvassa fel.

4493   Búbánat 2020-08-12 14:45:01

"Újra műsoron Gherase Dendrino Szálljon a dal című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában"

/erdon.ro/  

2019. 02. 14. 12:25

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera újra műsorra tűzte Gherase Dendrino Lăsați-mă să cânt című operettjét. Szövegkönyvét Erastia Sever, Liliana Delescu és Viorel Cosma írta.

Gherase Dendrino (1901-1973) a román zeneirodalom jelentős személyisége, zeneszerző, karmester a „Lăsați- mă să cânt” operettjét 1954-ben mutatta be a Bukaresti Állami Operettszínház. Majd 1958-ban a Kolozsvári Nemzeti Opera Anghel Ionescu Arbore rendezésében vitte színre. A produkciót Drezda, Olmütz, Odessza, Jászvásár, Nagyvárad színházában is játszották.

A darab cselekménye Brassóban játszódik le, főszereplői Ciprian Porumbescu zeneszerző és Berta Gorgan, Ciprian szerelme. A zeneszerző életének momentumait eleveníti fel. 1882-ben a zeneszerző legújabb darabját, a Vasile Alecsandri versei alapján alkotott, Crai nou című, két felvonásos operettjét akarta bemutatni. (Az első román operettnek tekintik.) Azonban a bécsi udvar hivatalos képviselői ellenezték a darab bemutatását, igyekeztek elfojtani minden nemzeti érzést. Végül, köszönhetően az értelmiség és a vidékén élő emberek lelkes és kitartó támogatásának a Crai nou című alkotást a brassói Román Gimnázium (ma Andrei Șaguna Kollégium) dísztermében vitték színre (1882. március 11). Ciprian Porumbescu 1881-1883 között a gimnázium zenetanára volt. A gyermekeket arra tanította, hogy „a művész mindenkor a néptől tanulja azt, amit tud”. (Szegő Júlia)

Az élet érdekessége, hogy hatvan év múlva a neves rendező, Anghel Ionescu Arbore fia, Cătălin Ionescu Arbore rendezésében, 2018-ban, Dendrino operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában került bemutatásra. Cătălin Ionescu Arbore elmondta, hogy számára a mostani rendezés nagy élményt, egyben kihívást is jelentett. Hiszen a kolozsvári opera színtere gyermekkori élményeit juttatja eszébe, amikor a darab rendezője az édesapja volt, az édesanyja a Suzănica szerepét alakította. Az operett dallamvilága, humora megérinti a közönséget. A neves áriák, mint Martha áriája, Berta-Ciprian duettje, Berta áriája, a II. felvonásban, Ciprian áriája az első felvonásban valósággal meghatja a közönséget. Az operettben sajátosan ötvöződik a szöveg, a tánc és a zene. Különböző műfajú zenék -induló, hora, keringő- kapcsolódnak össze. A rendezésben nehézséget a nagyszámú szereplő – 38-jelentette. Közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Opera zene-, ének- és a balettkara. Az előadás sikerességéhez hozzájárult a Kolozsvári Nemzeti Színházzal és a Transilvania Állami Filharmóniával való együttműködés is.

Ciprian Porumbescu (1853-1883) neves román zeneszerző. Tanulmányait a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen végezte. A modern román zene megalapítójának tekintik. Alkotó tehetség, maradandó műveket hagyott az utókorra: Ballada hegedűre és zongorára, Román Rapszódia, A trikolor éneke, az Egyesülés himnusza, a Crai nou- operett, és még lehetne sorolni. Dr. Valeriu Braniște szerint „A nemzet összes öröme befolyásolta a nagy művészi lelket, a fájdalmak pedig a legrejtettebb zúgáig hatottak.”

Gherase Dendrino (1901-1973) román zeneszerző, karmester. Filmzenei, könnyűzenei alkotásai ismertek. A Lăsați-ma să cânt és a Lysistrata című operettek dúsítják a zeneszerzői munkáját.

A rendező alkotótársai

Díszlettervező: Adriana Urmuzescu, Koreográfia: Felicia Serbănescu. Vezényel: Adrian Morar. Kórusvezető: Corneliu Felecan. Színpadvezető: Dan Lupea. A VIP gyermekkórus karmestere: Anca Mona Mariaș. Főbb szerepekben felléptek: Cristian Mogoșan (Ciprian Porumbescu), Lorena Puican (Berta Gorgon), Florin Sâmpălean, Oana Trămbițaș, Liliana Neciu, Iulia Merca, Bogdan Nistor, Sorin Lupu, Petre Băcioiu, Cristian Bogdan, Petre Burcă.

Az 1989 előtti politikai hatalom a Dendrino- operettjét, akárcsak más korabeli alkotást, a saját ideológiájának népszerűsítése érdekében próbálta felhasználni. Amint Cătălin Arbore hangsúlyozta, az operett nem ideológiai jellegű, jól kidolgozott cselekménnyel rendelkezik. A produkcióban a humor, a dallam, a ritmus, a jó hangulat, a romantika sajátosan ötvöződik egymásba, egyensúlyt teremtve.

A Dendrino-operettjének szövegkönyvét Pintér Lajos fordította magyarra

Amint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, Pintér Lajos újságíró a zenei tárgyú cikkeit, interjúit a hazai magyar lapokban közölte. Zenekritikai rovatot vezetett a Román Rádió bukaresti magyar adásában. Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjének szövegkönyvét „Szálljon a dal” címmel fordította magyarra. A Dendrino- operettjét a Nagyváradi Szigligeti Társulat 1958. február 22-én mutatta be, főszereplők Belényi Ferenc (Ciprian Porumbescu) és Dukász Anna (Berta Gorgon). Magyar színre alkalmazta és rendezte: Gróf László. Díszlettervező: Kudelász Károly. Vezényelt Matolcsy Zoltán.

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera nagy sikerrel mutatta be Dendrino -operettjét. A produkció közönségvonzó erejét a zenéje, a híres áriák, a kórus, a koreográfia, a zenekar, a táncosok művészi teljesítménye eredményezte.

Csomafáy Ferenc

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész