Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


4502 Búbánat 2020-08-13 10:30:55 [Válasz erre: 4499 zenebaratmonika 2020-08-13 09:20:25]

Dendrino mellett szintén román nemzetiségű operettszerző: Nicolae Kirculescu (Nicolae Chirculeşcu)

A Magyar Rádiónak tőle is  van magyar nyelvű operettfelvétele: 

"Hegyen-völgyön lakodalom" - részletek

Bemutató: 1953. december 17., Petőfi Rádió 17.45 – 18.10

Km.: Petress Zsuzsa, Szecsődy Irén, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara

Vezényel: Várady László


4501 Búbánat 2020-08-13 10:24:39 [Válasz erre: 4498 zenebaratmonika 2020-08-13 09:02:22]

Dr. Celler Tibor Ábrahám Pál – a legkalandosabb életű magyar zeneszerző

Ez a cikk - lehet, hogy már linkjét beírtuk - talán újabb adalékokkal is szolgál a zeneszerző életéből.


4500 smaragd 2020-08-13 10:24:18 [Válasz erre: 4498 zenebaratmonika 2020-08-13 09:02:22]

4498 számú bejegyzéshez:

A "Die Blume von Hawaii" partiturája Kemény Egon kottakézirata. Egy másik megmaradt és megtalált Ábrahám operett-partitura is az övé, igen kis részben egy harmadik zeneszerzőé.

A téma kutatója Henning Hagedorn úr, akit érdekel, az interneten megtalálja. Klaus Waller úr Paul Abraham monográfiája sok pontos részletet tár fel, olvasóink megkereshetik.


4499 zenebaratmonika 2020-08-13 09:20:25 [Válasz erre: 4496 Búbánat 2020-08-12 23:00:34]

Román operettről nem hallottam még, de görögről igen. 

Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens)

Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens)

Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens)

Az athéni operában szokták is játszani a pár ismertebb görög operettet. Különben a Denevért és a Víg özvegyet ott is játszák, meg Sullivan Mikado-ját és természetesen Offenbach neve is ismert (ld. operabase) 

https://www.youtube.com/watch?v=_khT2K5aFPo

Ez azért egész jó. 

https://www.youtube.com/watch?v=FWigVLX3pIY

https://www.youtube.com/watch?v=zO4Fvn4n4-s


4498 zenebaratmonika 2020-08-13 09:02:22 [Válasz erre: 4497 smaragd 2020-08-13 07:09:18]

Az ADT lapon régi újságok cikkeit szoktam közölni, de most nincs szabadnap. Nemrég volt egy szabad hónap, akkor mentettem le magamnak pár cikket, de csak pár került fel ide ebből. Más szerzőket is érdemes ott keresni, mivel a korabeli újságok az egyik legjobb forrás. 

http://docplayer.hu/2688197-Nem-tortent-semmi-csak-elvalunk-csendben-50-eve-halt-meg-abraham-pal.html

Érdemes elolvasni a nemrég elhunyt Kőniger Miklós cikkét, itt említi, hogy Ábrahám nagyon elfoglalt volt és kb. 4-5 óra alvásra maradt ideje, látszott is rajta, mert mindig kialvatlan volt a szeme. Kávékkal és rengeteg cigivel tartotta ébren magát. A berlini villában fogadta a librettistákat, énekeseket, meg mindenkit. Kemény Egon valóban a titkára volt.

A kottakéziratok jelentős része a berlini lakásban maradt, mivel nem vitte magával ezeket, de ott megsemmisítették a nácik, illetve eladta a sofőrje a kiadatlan anyagokat. Annak idején nyomtatott formában jelentek meg a dalok az újságokban is.


4497 smaragd 2020-08-13 07:09:18 [Válasz erre: 4492 zenebaratmonika 2020-08-12 14:05:29]

4492 számú bejegyzéshez:

"Úgy tudom..." írtad, amire csak annyit mondhatok - és itt utalok Héterő 4464 számú bejegyzésére is -, hogy elfogultságodban sok mindent, ezt a témát is, felületesen kezelsz Ábrahám Pál életművében a momus.hu fórumain, annak ellenére, hogy magad is kutatod az életét és hiteles dokumentumokat is igyekszel fellelni. Ez a beállítódásod dezinformációnak is tűnhet. Így nagyon helyes lenne, ha a fórumokon is pontosan fogalmaznál és a már megjelent, fórumainkon olvasható eredeti dokumentumokat is figyelembe vennéd, azaz szubjektív ködösítésedet objektív látásmódra és közlésre váltanád.

Két megjegyzésedre válaszolok:

meglátásodat furcsának tartom az írógép korszakában... nem kellett akkor már kézzel írni...

Bejegyzésemben, 4490, a szerzői kézirat természetesen a kottakéziratra vonatkozott, ami nem maradt fent Ábrahám Pál kézírásával, egy-két rövid skicc létezik.

*

Titkári teendőket Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon zeneszerző látott el mellette, aki tizenegy évvel volt fiatalabb nála. Kezdetben 23-25 évesen, segítségképpen 1928-1930, majd szerződéssel a berlini évek alatt, 1930-1933 között, ekkor a fiatal zeneszerző 25-28 éves volt. Zenei karrierjük egyszerre indult Budapesten, karmesterként és zeneszerzőként egyaránt, a Fővárosi Operettszínházban.

A másik visszatérő téma, amit említeni szoktál: Ábrahám Pálnak nem volt ideje... Klaus Waller úr megírja, hogy Ábrahám Pálnak mi mindenre jutott ideje.

Fentieket az Ábrahám-Kemény művészbarátság jegyében említettem meg, tiszteletben tartva kettőjük emberi és zenei együttműködését.


4496 Búbánat 2020-08-12 23:00:34 [Válasz erre: 4493 Búbánat 2020-08-12 14:45:01]

A 4493. sz. bejegyzésem kiegészítéséül:

A román zeneszerző emlíített operettjét Magyarországon is többször, több helyen előadták,  de a Magyar Rádió sem akart kimaradni a sorból: a románok állami ünnepéhez  igazodva - deklaráltan Románia  "felszabadításának"  évfordulója idejére időzítve - készítette el és mutatta be a darab keresztmetszetének stúdiófelvételét:

Gherase Dendrino - Pintér Lajos - Diez Imre - Gréda József: Szálljon a dal (keresztmetszet, 1959. augusztus 26., Petőfi Rádió 21.30 – 22.00)  

A rádiófelvételen Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Vincze Ottó. Semsey Jenő összekötőszövegét Romváry Gertrúd olvassa fel.


4495 Búbánat 2020-08-12 22:44:34 [Válasz erre: 4494 zenebaratmonika 2020-08-12 22:09:49]

Azért bosszankodom, mert a Lili bárónő anno az Operettszínházban nem  a nagyszínpadra "rendeződött", csak a kis, 100 fős Raktárszínházban játsszák már hosszú évek óta, egy szál zongorakísérettel. Ezt méltatlannak tartom Huszkához - az egyik leghíresebb és legszebb zenéjű alkotása - eredeti partitúrája nyomán -  "zenekaros" előadásának bemutatója és repertoárra kerülése még mindig várat magára. 

Egyszer tettek kivételt: 2018. május 31-én ünnepelték a Raktárszínpadon a Lili bárónő 300. előadását. A teátrum egy lelkes nézője megkereste az akkori főigazgatót, Lőrinczy Györgyöt, hogy nem lehetne -e a nagyszínpadra “adaptálni” a produkciót.  Az ötletet nagyszerűnek találták, így született meg a Lili bárónő 300+1, amelyet június 6-án, 19.00 órától láthattak a nagyszínpadon, ezúttal nagyzenekari kísérettel. 

Tehát ha sikerült, lehetett egy darab előadásra megvalósítani, akkor miért nem követte - követi - ezt további hasonló nagyszínpadi, zenekaros előadás, hiszen, sok fizető nézőt vonzana be a Színházba - Huszka évfordulóra is tekintettel. 


4494 zenebaratmonika 2020-08-12 22:09:49

2020/21. operettbemutatók

Budapesti Operettszínház

Kálmán Imre: Marica grófnő Lehár Mosoly országa, visszatérő Ábrahám Viktória, továbbjátszák Szirmai Mágnás Miska, Huszka Lili bárónő, Lajtai: Régi nyár. Kacsóh: János vitéz

Debrecen

Bemutató Kálmán: Cirkuszhercegnő

Győr

Zerkovitz Csókos asszony

Pécs

Zerkovitz Csókos asszony

Miskolc

Ábrahám Bál a Savoyban

Szeged

itt nincs bemutató, hanem Szirmai Mágnás Miskája fut még egy évadot

Békéscsaba

Ábrahám Pál: Viktória (Trianon 100 Nemzeti Összetartozás jegyében) és emellet műsoron marad Huszka Bob hercege is

Kaposvár

itt még nincs műsor hirdetve

Nyíregyháza

itt nem lesz operett, de legy Cy Coleman: Sweet charity musicalje, ami hát nem sűrűn kerül elő itthon

Turay Ida Színház

itt se látok operettet

Budapesti Thália Színház

itt Eisemann Egy csók és más semmi továbbjátszása (emellet jellemző, hogy 3 Feydeau komédia is megy, persze hát mert már nincs rá jogdíj:


4493 Búbánat 2020-08-12 14:45:01

"Újra műsoron Gherase Dendrino Szálljon a dal című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában"

/erdon.ro/  

2019. 02. 14. 12:25

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera újra műsorra tűzte Gherase Dendrino Lăsați-mă să cânt című operettjét. Szövegkönyvét Erastia Sever, Liliana Delescu és Viorel Cosma írta.

Gherase Dendrino (1901-1973) a román zeneirodalom jelentős személyisége, zeneszerző, karmester a „Lăsați- mă să cânt” operettjét 1954-ben mutatta be a Bukaresti Állami Operettszínház. Majd 1958-ban a Kolozsvári Nemzeti Opera Anghel Ionescu Arbore rendezésében vitte színre. A produkciót Drezda, Olmütz, Odessza, Jászvásár, Nagyvárad színházában is játszották.

A darab cselekménye Brassóban játszódik le, főszereplői Ciprian Porumbescu zeneszerző és Berta Gorgan, Ciprian szerelme. A zeneszerző életének momentumait eleveníti fel. 1882-ben a zeneszerző legújabb darabját, a Vasile Alecsandri versei alapján alkotott, Crai nou című, két felvonásos operettjét akarta bemutatni. (Az első román operettnek tekintik.) Azonban a bécsi udvar hivatalos képviselői ellenezték a darab bemutatását, igyekeztek elfojtani minden nemzeti érzést. Végül, köszönhetően az értelmiség és a vidékén élő emberek lelkes és kitartó támogatásának a Crai nou című alkotást a brassói Román Gimnázium (ma Andrei Șaguna Kollégium) dísztermében vitték színre (1882. március 11). Ciprian Porumbescu 1881-1883 között a gimnázium zenetanára volt. A gyermekeket arra tanította, hogy „a művész mindenkor a néptől tanulja azt, amit tud”. (Szegő Júlia)

Az élet érdekessége, hogy hatvan év múlva a neves rendező, Anghel Ionescu Arbore fia, Cătălin Ionescu Arbore rendezésében, 2018-ban, Dendrino operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában került bemutatásra. Cătălin Ionescu Arbore elmondta, hogy számára a mostani rendezés nagy élményt, egyben kihívást is jelentett. Hiszen a kolozsvári opera színtere gyermekkori élményeit juttatja eszébe, amikor a darab rendezője az édesapja volt, az édesanyja a Suzănica szerepét alakította. Az operett dallamvilága, humora megérinti a közönséget. A neves áriák, mint Martha áriája, Berta-Ciprian duettje, Berta áriája, a II. felvonásban, Ciprian áriája az első felvonásban valósággal meghatja a közönséget. Az operettben sajátosan ötvöződik a szöveg, a tánc és a zene. Különböző műfajú zenék -induló, hora, keringő- kapcsolódnak össze. A rendezésben nehézséget a nagyszámú szereplő – 38-jelentette. Közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Opera zene-, ének- és a balettkara. Az előadás sikerességéhez hozzájárult a Kolozsvári Nemzeti Színházzal és a Transilvania Állami Filharmóniával való együttműködés is.

Ciprian Porumbescu (1853-1883) neves román zeneszerző. Tanulmányait a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen végezte. A modern román zene megalapítójának tekintik. Alkotó tehetség, maradandó műveket hagyott az utókorra: Ballada hegedűre és zongorára, Román Rapszódia, A trikolor éneke, az Egyesülés himnusza, a Crai nou- operett, és még lehetne sorolni. Dr. Valeriu Braniște szerint „A nemzet összes öröme befolyásolta a nagy művészi lelket, a fájdalmak pedig a legrejtettebb zúgáig hatottak.”

Gherase Dendrino (1901-1973) román zeneszerző, karmester. Filmzenei, könnyűzenei alkotásai ismertek. A Lăsați-ma să cânt és a Lysistrata című operettek dúsítják a zeneszerzői munkáját.

A rendező alkotótársai

Díszlettervező: Adriana Urmuzescu, Koreográfia: Felicia Serbănescu. Vezényel: Adrian Morar. Kórusvezető: Corneliu Felecan. Színpadvezető: Dan Lupea. A VIP gyermekkórus karmestere: Anca Mona Mariaș. Főbb szerepekben felléptek: Cristian Mogoșan (Ciprian Porumbescu), Lorena Puican (Berta Gorgon), Florin Sâmpălean, Oana Trămbițaș, Liliana Neciu, Iulia Merca, Bogdan Nistor, Sorin Lupu, Petre Băcioiu, Cristian Bogdan, Petre Burcă.

Az 1989 előtti politikai hatalom a Dendrino- operettjét, akárcsak más korabeli alkotást, a saját ideológiájának népszerűsítése érdekében próbálta felhasználni. Amint Cătălin Arbore hangsúlyozta, az operett nem ideológiai jellegű, jól kidolgozott cselekménnyel rendelkezik. A produkcióban a humor, a dallam, a ritmus, a jó hangulat, a romantika sajátosan ötvöződik egymásba, egyensúlyt teremtve.

A Dendrino-operettjének szövegkönyvét Pintér Lajos fordította magyarra

Amint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, Pintér Lajos újságíró a zenei tárgyú cikkeit, interjúit a hazai magyar lapokban közölte. Zenekritikai rovatot vezetett a Román Rádió bukaresti magyar adásában. Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjének szövegkönyvét „Szálljon a dal” címmel fordította magyarra. A Dendrino- operettjét a Nagyváradi Szigligeti Társulat 1958. február 22-én mutatta be, főszereplők Belényi Ferenc (Ciprian Porumbescu) és Dukász Anna (Berta Gorgon). Magyar színre alkalmazta és rendezte: Gróf László. Díszlettervező: Kudelász Károly. Vezényelt Matolcsy Zoltán.

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera nagy sikerrel mutatta be Dendrino -operettjét. A produkció közönségvonzó erejét a zenéje, a híres áriák, a kórus, a koreográfia, a zenekar, a táncosok művészi teljesítménye eredményezte.

Csomafáy Ferenc


4492 zenebaratmonika 2020-08-12 14:05:29 [Válasz erre: 4490 smaragd 2020-08-12 10:05:38]

Úgytudom bértollnokokat alkalmazott, ezeknek diktált, mert csúnya volt a kézírása. De a nácik sok mindent megsemmisítettek. Ennek azért utána kéne járni, hátha mégiscsak maradt utána valami. 

https://www.stretta-music.com/abraham-paul-abraham-melodien-nr-124817.html

Itt nyomtatott formában van meg 4 dal kottája.

https://www.stretta-music.com/en/abraham-foeldes-gruenwald-loehner-beda-die-blume-von-hawaii-nr-124874.html#:~:text=Die%20Blume%20von%20Hawaii

Itt is csak nyomtatott formában van meg, de gondolom így lett kiadva. 

https://www.antikvarium.hu/konyv/sebestyen-gyorgy-paul-abraham-665132

Viszont ennek a könyvnek az elején ott van a kézírása. Rajta az aláírás is középen.


4491 Edmond Dantes 2020-08-12 10:18:20 [Válasz erre: 4488 joska141 2020-08-12 08:08:53]

A nagy botrány(kilátás)ra való tekintettel viszont gyorsan és sikeresen, határidő-hosszabbítás nélkül lezárták az operettszínházi zaklatási vizsgálatot.


4490 smaragd 2020-08-12 10:05:38 [Válasz erre: 4489 zenebaratmonika 2020-08-12 09:27:07]

4489 számú bejegyzéshez:

A német színpadokon jelenleg játszott Ábrahám-operettek u.n. "Ábrahám-hű" egyszerűsített zenei változatok, amelyeket az eredeti partitura alapján nagyrészt Henning Hagedorn úr készített. 

Ez a mondatod nem tetszik, nem mondtam ezt: "Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt."

Tény, hogy Ábrahám Pál után sem szerzői kézirat, sem ezen belül saját hangszerelésű kotta nem maradt fent. Kutatható, hogy mi miatt.

Ezzel egy időre szeretném lezárni ezt a témát.


4489 zenebaratmonika 2020-08-12 09:27:07 [Válasz erre: 4487 smaragd 2020-08-12 06:26:09]

Jövő évadban Litvániában lesz Bál a Savoyban, ill. Pforzheimben, Darmstat-ban Németországban, ill. úgy néz ki Miskolcon és a Fertőrákosi Barlangszínházban is adják. Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt. Siklós Alberttől tanulta a Zeneakadémián, jeles ill. kitűnő eredménnyel. https://www.paul-abraham-bio.de/archiv%202.htm   A Winkler Gábor féle Magyar operett könyv nekem is megvan és tegnap belenéztem, ott azt írja, hogy 1919-ben kapta meg a zeneakadémiai diplomáját, bár az abszolutóriumot 1916-ban szerezte meg, mint a bizonyítványai mutatják. Különben az I. világháború alatt nem diplomázott senki, tehát Ábrahám osztálytársai (Kósa György, Hartmann Elemér, Krasznai-Krausz Mihály sem), emiatt csúszhatott az időpont.

Hawaii rózsája is lesz Hagen-ban, Salzburgban és a Komisch Oper Berlinben, ugye azt is hangszerelte Kemény Egon. 

Viktória lesz ugye a Budapeti Operettszínházban, valamikor Békéscsabán ill. Neustrelitz-ben, és München-ben is (utóbbi még nincs kiírva)

A Mese a Grand Hotelben pedig Hamburgban, Dresdában és Meiningenben fog menni. Most ez is elővették a 2017-es felújítás után. 

https://www.operabase.com/hu

 


4488 joska141 2020-08-12 08:08:53

Mindig csodálkozva olvastam/olvasom azt a szófordulatot, hogy „a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítjuk…”

Ilyen volt például most a nemzeti konzultáció, melynek beadási határidejét „a nagy sikerre való tekintettel” meghosszabbították.

Ilyen ma az Operettszínház hírlevele, melyben arról értesítenek, hogy „a nagy sikerre való tekintettel” kedvezményes jegyeket kínálnak az augusztus 15-16-i budapesti Vármegye Udvar előadásokra.

Eddig úgy hittem, „a nagy siker” azt jelenti, hogy már a meghirdetés első napjaiban minden jegy elkel, minden konzultációs ívet visszaküldenek és így tovább.

Úgy látszik, ma már ez a szófordulat – mint sok más szófordulat is – mást jelent, mint évtizedekkel ezelőtt.


4487 smaragd 2020-08-12 06:26:09 [Válasz erre: 4466 zenebaratmonika 2020-08-11 18:45:28]

Korábban Kemény Egon zeneszerző fórumán  korabeli újságcikkel idézte fórumtársunk, talán éppen te voltál, hogy Kemény Egon Brodszky Miklósnak is hangszerelt (zenekari hangszerelés), ez már 1933 után volt Budapesten.

1934-től kezdődött a magyar rádióval hosszú évtizedeken át tartó "háziszerzői" kapcsolata. Ennek keretében rádióoperetteket és rádiódaljátékokat is komponált, amelyeknek színpadi változata is készült. A "Krisztina kisasszony" című rádióoperett színpadi változata daljáték, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be. 

Kemény Egon művei színpadi előadásának egyik fő feltétele az operaénekesi kvalitás: a rádióban Házy Erzsébet, László Margit, Gyurkovics Mária,  Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kövecses Béla énekelte a főszerepeket illetve Petress Zsuzsa, akit Simándy József beszélt le az operai karrierről.


4486 smaragd 2020-08-12 05:51:16 [Válasz erre: 4485 zenebaratmonika 2020-08-11 21:03:06]

Ennek örülök és kíváncsi vagyok, hogy Kemény Egon zenekari hangszerelésében adják-e elő! Talán még az "eredeti partiturából" játszanak, akkor csodálatos lehet, talán náluk megmaradt és el is tudják játszani...  A "Bál a Savoyban" az 1930-1933 közötti berlini Ábrahám-Kemény zenei munkatársi kapcsolat ("Viktoria und ihr Husar", "Die Blume von Hawaii", "Ball im Savoy") utolsó operettje volt.


4485 zenebaratmonika 2020-08-11 21:03:06 [Válasz erre: 4471 smaragd 2020-08-11 19:07:47]

Különben a Bál a Savoyban még napjainkban is szokott menni Oroszországban, Észtországban, Litvániában az Operbase oldalon meg lehet nézni.. 


4484 Búbánat 2020-08-11 20:24:55 [Válasz erre: 4472 Héterő 2020-08-11 19:19:14]

A televízióban anno  örömmel követtem hét héten át a népszerű Verne-regény, „A Grant kapitány gyermekei” nyomán készült szovjet-bolgár filmsorozat (1985)  epizódjait.

Dunajevszkij zenéje nagyban hozzájárult a film sikeréhez:

A film eredeti címe:  Дети капитана Гранта

 


4483 Búbánat 2020-08-11 20:07:30 [Válasz erre: 4481 zenebaratmonika 2020-08-11 19:55:32]

A szocializmusban, a Szovjetúnió alatt, ott eleve mindenki "szovjet" volt...


4482 smaragd 2020-08-11 20:02:10 [Válasz erre: 4477 zenebaratmonika 2020-08-11 19:50:24]

4477 számú bejegyzéshez:

Ami késik nem múlik, feltételezem, hogy kedves kérdéseddel a "nevek" alatt zeneszerzőket értesz.

Kemény Egon fórumában Ábrahám Pál mellett Erdélyi Mihály műveiről is szó esett már, és másokról is, a 2019-es Kemény Egon emlékműsorban - "Túl az Óperencián", Dankó Rádió - Buday Dénes "Csárdás" című operettjéről, ezekről te is tudsz, olvashattad.

A többieket majd máskor, részletesen összegyűjtve közlöm. Mára most már tényleg búcsúzom!


4481 zenebaratmonika 2020-08-11 19:55:32 [Válasz erre: 4469 Edmond Dantes 2020-08-11 18:57:44]

Most nézem "Sztálin-díjat" kapott a Szabad szélért ... maradjon inkább szovjet operettszerző ezek után.


4480 smaragd 2020-08-11 19:54:39 [Válasz erre: 4479 Búbánat 2020-08-11 19:51:40]

:-)


4479 Búbánat 2020-08-11 19:51:40 [Válasz erre: 4477 zenebaratmonika 2020-08-11 19:50:24]

Gondolom, kérésed nem nekem címezted...


4478 zenebaratmonika 2020-08-11 19:51:29 [Válasz erre: 4476 Búbánat 2020-08-11 19:45:46]

Én a Pál utcai fiúkat musicalt néztem meg Balatonfüreden, ott is telház, és kb. 3 emberen volt maszk.


4477 zenebaratmonika 2020-08-11 19:50:24 [Válasz erre: 4474 Búbánat 2020-08-11 19:22:36]

Jó akkor sorolj neveket, akiknek Kemény Egon hangszerelt.


4476 Búbánat 2020-08-11 19:45:46 [Válasz erre: 4457 joska141 2020-08-11 12:27:20]

A Budavári Palotakoncerten bezzeg nem féltek az emberek a koronavírustól: szorosan egymás mellett ülve, dugig tele volt a nézőtér. Megszámoltam: mindössze három emberen láttam arcmaszkot...  A margitszigeti Sevillai-n sem láttam ennél sokkal több "maszkosat"...


4475 Edmond Dantes 2020-08-11 19:39:16 [Válasz erre: 4473 smaragd 2020-08-11 19:19:58]

???


4474 Búbánat 2020-08-11 19:22:36 [Válasz erre: 4471 smaragd 2020-08-11 19:07:47]

Nevesítsük: Winkler Gábor a szerzője a "legújabb operettkönyvnek" 

"A magyar operett" - Holnap kiadó, Budapest, 2018

Benne a

Kemény Egon-szócikk a 164 - 166. oldalakon olvasható.

Ábrahám Pál-szócikk: 119 - 125. oldalakon található.


4473 smaragd 2020-08-11 19:19:58 [Válasz erre: 4470 Edmond Dantes 2020-08-11 19:01:23]

És még sokan mások...

Ki ismeri például a "Körözött liptói"  című darabot... és zeneszerzőjét? Szintén Kemény Egon hangszerelésében került színre. Már a címe is sokat ígér, ami a humoros szórakoztatást illeti :-).

És vajon mi a jelentős jelentése...? (ld. 4460).


4472 Héterő 2020-08-11 19:19:14 [Válasz erre: 4468 zenebaratmonika 2020-08-11 18:50:00]

                                             Dunya

                          Ицхак-Бер бен Бецалель-Йосеф Дунаевский
                                       (Kodály-tanítványként: Deutsch)

Az biztos, hogy nincs olyan dal, amit ennél gyakrabban énekeltek - és mély áhítattal.
                                          Широка страна моя родная,
                                          Много в ней лесов, полей и рек.
                                          Я другой такой страны не знаю,
                                          Где так вольно дышит человек!


4471 smaragd 2020-08-11 19:07:47 [Válasz erre: 4465 zenebaratmonika 2020-08-11 18:41:41]

"VALAHOL DÉLEN"

Nem szeretem a csúsztatást, azaz

  • 4460-ban jelentős magyar zeneszerzőkről írtál,
  • erre válaszoltam 4462-ben,
  • és egyszercsak a nemzetközi sikerekhez jutottál 4465-ben...

Kemény Egon hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenekari hangszerelője, tehát Ábrahám első sikerétől a berlini évek alatt keletkezett három világhírű operettje ideje alatt, amint ezt jól tudod.

Lesz még alkalom a Kemény-Ábrahám művészbarátságot elemezni, most nincs szándékomban.

Érdemes lenne összegyűjteni Kemény Egon hangszereléseit Ábrahámtól Ábrahámig (Pesti mese, 1937, Hotel Kikelet, 1937 filmek), illetve időrendben a legutolsó zeneszerző kollégájáig...

Ennél még fontosabb, amit Héterő fórumtárs is említett, Kemény Egon életműve. És hozzáteszem, annak rangja. Negyven esztendő alatt első jazz-slágereitől (1927) a daljátékig "A messzetűnt kedves" (1965, Fazekas Mihály élete) átívelő karrierje sokrétű - nem könnyű, és nem is volt könnyű műveit sem szám szerint sem műfaj szerint áttekinteni. 

Ez teljesen független attól, hogy melyik lexikonból miért maradt ki... elég érthetetlen. Mai példa: vajon hogy lehet az, hogy a legújabb operettkönyvben a "Kikelet utca 3." című nagyoperettje 1929 helyett tíz évvel későbbi bemutatóval jelent meg...? Ez mégiscsak különös lektorált operettkönyvben. 

Nem volt szándékomban most ezekbe a részletekbe belekapni, mára azzal búcsúzom, hogy az orosz nyelvű színpadokon, nagyszínházakban követhetelenül nagy előadásszámban játszott "Valahol Délen" zenei körökben már Dankó Pista idejében is nagyobb siker volt, mint a nyugat-európai... 


4470 Edmond Dantes 2020-08-11 19:01:23 [Válasz erre: 4463 zenebaratmonika 2020-08-11 18:31:00]

Lemaradt még az ismertebbek közül pl. De Fries Károly, Gyöngy Pál és Buday Dénes, ők még Fényes Szabolcs előtt születtek, de ismert nevek. Kerekes János, az Állami Áruház szerzője pedig egy évvel Fényes Szabolcs után (1913) született.


4469 Edmond Dantes 2020-08-11 18:57:44 [Válasz erre: 4468 zenebaratmonika 2020-08-11 18:50:00]

Magyar wikipédia szerint "zsidó származású ukrán zeneszerző". Angol és orosz wikipédia szerint  "szovjet zeneszerző".


4468 zenebaratmonika 2020-08-11 18:50:00 [Válasz erre: 4467 Edmond Dantes 2020-08-11 18:46:05]

Ő most milyen nemzetiségűnek számít?


4467 Edmond Dantes 2020-08-11 18:46:05 [Válasz erre: 4463 zenebaratmonika 2020-08-11 18:31:00]

És volt Dunajevszkij..


4466 zenebaratmonika 2020-08-11 18:45:28

Vehetjük még Brodszky Mikóst is, de ő Ábrahámmal és Eisemannal egy időben futott. Mára teljesen el lett felejtve, pedig annak idején hasonló népszerüségnek örvendett, és ő nemzetközileg is futott. 

Ott van még Erdélyi Mihály is... de neki is inkább csak pár dala él 


4465 zenebaratmonika 2020-08-11 18:41:41 [Válasz erre: 4464 Héterő 2020-08-11 18:33:15]

Én nem mondtam, hogy Kemény Egon ne lett volna jó zeneszerző, de ő nemzetközileg kevésbé ismert, és hát sokat hangszerelt Ábrahámnak kb. 1934-ig. Pl. a Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operettnél is közreműködött? Ezt nem tudom. Különben a Kemény Egon dalok elég különleges, egyedi stílusúak, mindenesetre mostanában egy operettje se fut, de a Valahol délben az nagyon szép.


4464 Héterő 2020-08-11 18:33:15 [Válasz erre: 4463 zenebaratmonika 2020-08-11 18:31:00]

"...utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912)."

Ábrahám Pál életét bizonyára kevesen ismerik annyira részletesen, mint te, így valóban meglepő az idézett mondatod, hiszen Kemény Egon szerepét már azért is méltathatnád jelentősnek, mert kedvenc operettszerződ sikerében oroszlánrésze volt.

A K. E. -topikban a szerző egyéb tevékenységéről, operettjeiről bőven lehet olvasni; a felsorolt művek ismertetése kétségkívül alapos kutatást takar, ezért - engedelmeddel - kicsit sértőnek hangzik a fenti mondat.


4463 zenebaratmonika 2020-08-11 18:31:00 [Válasz erre: 4462 smaragd 2020-08-11 16:52:15]

Ezt nem magamtól szedtem. Találtam egy operettlexicont (most rá kell keresni), az azt állította,hogy Ábrahám Pál volt az utolsó jelentős operettszerző, de ez nemzetközileg. Szóval róla azt írták, hogy az operettirodalom Richard Strauss-a és Stravinsky-je. Természetesen voltak még operettszerzők, de most itt a legismerebbekre utalunk. Szóval volt pl. még Kerekes János is, meg mások akik írtak operettet, de ők már nemzetközileg nem jelentős szerzők. A németeknél Ábrahám után volt talán Nico Dostal vagy Fred Raymond, de ezek szerint már őket se tartják annyira jelentősnek. Werner Richard Heymann (1896-1961), na ő is alkotott egy nagy sikert, Die Drei von der Gasstelle címmel, 1930.ban. Aztán voltak még NDK-s szerzők is.


4462 smaragd 2020-08-11 16:52:15 [Válasz erre: 4460 zenebaratmonika 2020-08-11 15:41:39]

4460 számú bejegyzéshez:

Ez az állításod nem igaz, árnyaltabban fogalmazva, nagyon szubjektív: "Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). "

Természetesen Kemény Egon zeneszerző (1905 -1969) nevét sem lehet kihagyni a jelentős magyar operettszerzők közül! Számos műfajban komponált, nem csak operettszerző volt.

Az lehet, hogy nem ismered a munkásságát, de könnyen  elolvashatod a Wikipédiaoldalát weboldalán is: https://kemenyegon.hu/ és fórumán is éppen elég korabeli tudósításból bárki tájékozódhat. Nem csak színpadi szerző volt 1929-től, hanem a rádióoperett műfaját is ő indította el. Nemzeti színházak is bemutatták operettjeit Kassán, Miskolcon és külföldön.

Rajta kívül még számos, a maga korában jelentős  magyar operettszerző aratott sikert, azaz életükben jelentősek voltak, az utókor nem játsza műveiket, gyakran azért sem, mert nincs meg a partitura és a szövegkönyv! Műveik részletei megmaradtak azokban a Rózsavölgyi és Bárd kiadásokban, amelyeket Kemény Egon hangszerelt nekik... röviden most ennyit szeretnék a "jelentős" jelzőhöz fűzni.


4461 Búbánat 2020-08-11 16:33:52 [Válasz erre: 4460 zenebaratmonika 2020-08-11 15:41:39]

A névsort folytatva, említhetjük továbbá akár őket is:

Kacsóh Pongrác (született: 1873)

Nádor Mihály (született: 1882)

Farkas Ferenc (született: 1905)

Vincze Ottó (született: 1906)

Polgár Tibor (született: 1907)


4460 zenebaratmonika 2020-08-11 15:41:39

Ezen a kípen a híres Hans Koessler osztály látható, közte Jacobi, Szirmai, Kodály, Weiner Leó. Kálmán Imre és Bartók Béla vajon miért hiányoznak? Ők más évfolyamra jártak? http://www.bacstudastar.hu/kz-koessler

Az is érdekes, hogy pl. Szirmai 1880-ban született, míg Weiner Leó 1885-ben, Jacobi 1883-ban és Kodály 1982-ben, tehát nagy volt a korbeli szórás. Kálmán 1883-as születésű volt, míg Bartók 1881-es.

Az 1875-ös születésű Huszka Jenő, Hubay-Koesler tanítvány volt szintén.

További operettszerzők is ebben az időszakban születtek, bár nem jártak a Zeneakadámiára Zerkovitz 1881, Márkus Alfréd 1883-ban.

Egy évtizeddel később születtek a jazzoperettszerzők: Ábrahám Pál (1892) (Ő Herzfeld Viktor tanítványa volt az akadémián) és Eisemann Mihály (1898) (Ő Kodály tanítvány volt az akadémián, de eltanácsolták úgy tudom), Lajtai Lajos (1900). Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). 


4459 zenebaratmonika 2020-08-11 13:28:58 [Válasz erre: 4456 zenebaratmonika 2020-08-11 11:34:31]

Azt hogy lehet megnézni, hogy hány helyet adtak el? Ha jól nézem 811 jegy vár még eladásra a Mosoly országánál. De passz mennyi az összlétszám.


4458 zenebaratmonika 2020-08-11 13:27:54 [Válasz erre: 4457 joska141 2020-08-11 12:27:20]

Az idősebbek a nézőközönség és hát azok félnek a Covid-tól, szóval jobb lenne valahogy szétültetni a közönséget. Pl. Erkelben simán meg lehet tenni.


4457 joska141 2020-08-11 12:27:20 [Válasz erre: 4456 zenebaratmonika 2020-08-11 11:34:31]

Nem erre a fórumra tartozik, de jegyeladás. Eiffel nyitó gála: a 2020 helyből még 537 szabad!!! Pedig Jonas Kaufmann is és egységesen 5.000 Ft. Félnek az emberek a szabadtéri elhelyezkedésektől. (A 2 Sevillai borbély látogatottságát ne is említsük)


4456 zenebaratmonika 2020-08-11 11:34:31

Na ez nagyon gáz: Lehár Mosoly országa lesz hétvégén az egri szabadtérin, de alig van jegyeladás, https://www.jegy.hu/program/a-mosoly-orszaga-114322/643716 Ez olyan 1/5-öd ház.


4455 zenebaratmonika 2020-08-11 09:00:12 [Válasz erre: 4448 Búbánat 2020-08-10 15:03:12]

Boncsér felesége, Bordás Barbara az operettes maradt. Ő ott volt? Úgy tudom lesz a miskolci Bál a Savoyban előadásban szeptemberben.



4453 Búbánat 2020-08-10 16:01:00 [Válasz erre: 4421 Búbánat 2020-08-08 17:52:03]

„Karantén levelek" Üzenet a zenés színházból - Vadász Zsolt és Lukács Anita válaszolt

/Zene.hu/

A Budapesti Operettszínház művészházaspárja válaszolt a levelemre. Vadász Zsolt 2008-ban volt az Év Operett Színésze. Bonviván szerepben láthatták a műfaj kedvelői, többek között Jacques Offenbach Párizsi élet, Kálmán Imre Marica grófnő, Szirmai Albert Mágnás Miska, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Csárdáskirálynő operettjében. Kedves felesége, Lukács Anita primadonnaként áll színpadon, 2018-ban díjazták az Év Operett Színészeként. A fenti operetteken kívül, Huszka Jenő Lili bárónő, Lehár Ferenc Luxemburg grófja, Kacsóh Pongrác János vitéz előadásokban látható. A két művész az opera műfajában is gyakran lép a publikum elé. Művészetükkel az egész világon hirdetik a magyar zenés színházi kultúrát. Levelemben arról kérdeztem őket, miként élik meg a „karantén” napokat.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.