Kedves "joska141"
Köszönöm az ismételt "útmutatót" - így már értem a hozzászólásából a hova eljutó "poén"-ját...
Valóban, ez nem semmi.
Ott voltam nyolc évvel ezelőtt a Budavári legelső Palotakoncerten - a próbán:
KERO úgy meggyötörte szegény Frankó Tündét, hogy szinte már csak "szédelgett"; semmi nem volt jó neki: éneklése, szövegkiejtése, hanglejtése, mozgása - és mindezt közönséges, ordibáló módon a nézőtérről ülve hangszóron süvöltötte fel a színpadra neki, nem törődve a körülötte lévőkkel, érdeklődő nézőkkel sem, a szopránunk legalább négyszer fogott neki a Cigányszerelem Messze a nagy erdő kezdetű Lehár-slágernek, míg elfogadhatónak tartotta azt. (Más kérdés, hogy a végeredmény nyilván KERO-t igazolta, mert a TV-közvetítést nézve, Frankó Tünde nagyon szépen, kulturáltan adta elő ezt a híres, lassú-gyors szakaszokból felépülő csodálatos dalt.)
Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük - ami rendjén való.
Érdekes módon, más szopránokkal ezen a próbán nem került "összetűzésbe"... (végigültem a több mint kétórás próbát)
Emlékszem, Ókovács Szilveszter egy finom intésére, mikor Boncsér Gergely kitüntetése alkalmából őt méltató mondatainak a végére bigyesztette, valami ilyesmit: szeretné ha a jövőben elsősorban az Operához kötődne és itt teljesedjen ki énekművészetével.
A kis Kero biztosan hiányzott, Laki Péter -legalábbis amit eddig vele/tőle láttam- a nyomába sem ér (szerintem). Nem tudom, exe hová lett. Aishát nem ismerem, de látom, most éppen ő mosolyog kis Kero oldalán. Nyilván nem nagyon lepődtél meg azon, hogy Frankó Tünde nem lépett fel ... ahogyan Kero idejében az lett volna meglepő, ha nem lép fel (mindenhol). Ha Boncsér Gergely netán teljesen átáll/t az operá(k)ra, az nem baj, persze nem Enzo(k)ra és hasonló súlyúakra, amit már több menetben és egyetértőn kitárgyalt a fórum.
Különös, hogy a korábbi évek Palotakoncertjein rendszeresen fellépett művészek közül most hiányoztak például:
Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Boncsér Gergely, Frankó Tünde, Peller Károly, Kállay Bori
Nálunk a magyar rádiófelvételt sokat sugározta a rádió, mostanság a Dankó Rádióban is időnként felhangzik az Évá-ból ez a vidám kettős:
„A válás ma már úgy divatba jön, mint régen a házasodás. Ma már az a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk! Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnék mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy... Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb hogyha válunk?....
Elválunk, ha kell, ez az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? … Elválunk, ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás és nagy diadal, mert elválni külön varázs. Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /
Köszi. Mondjuk ezt az operettet nem sokan ismerik, de talán Ausztriában néha műsorra tűzik napjainkban is. Mindjárt megnézem.
Összesen 2-szer ment 2004-2019 között az Éva, egyszer Bad Ischl-ben és egyszer Németországban Mainz-ban. 2021. júliusában tervezik bemutatni az ausztriai Bádenben.
Lehár Ferenc Éva című operettjéből ismert duett is a válásról szól - persze a végén egymáséi lesznek...
- Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. (Németh Marika és Bende Zsolt)
„Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, volt de nincs...”
Tényleg az...pedig láttam is az Operettszínházban. Kis Petrovom.. így kezdődik.
Különben annak idején Ábrahámot Jacobi utódának tartották, pontosabban "új Jacobi"-ként, aki már akkor sajnos nem élt, amikor Ábrahám operettet kezdett el írni. Emiatt örültek, hogy van egy hozzá hasonló zenei stílusú operettszerző. Ti láttok hasonlóságot?
Talán Bajadér?
Jacobi Viktor: Sybill - Sybill levele
"Petrovom, ne féljen"
Bevallom ezzel megfogtál, pedig rengeteg operettet ismerek, nem csak magyart, hanem külföldit is. Passz. Elárulod?
Nono, te jobb vagy operettben mint én, de azért tudok másik válósat is :-) legyen találós kérdés: kitakartam a nevet, hogy ne legyen olyan könnyű ... miből is van ez?
Kövesse példám,
Szép vidáman éljen,
A sors nekünk
A válást rendelé!
Ha fáj is kissé,
******om, ne féljen,
Azért a szívem
Nem szakad belé!
És: "...a házasságok több mit fele válással végződik..." de nem az operett(ek)ben! Legfeljebb az Operettben...és a való életben.
https://www.youtube.com/watch?v=tXSoqYaztxo
De ez is aktuális, szintén Viktóriában van...
Az a vicc, hogy csak ez az egyetlen operettsláger, ami válásról szól, legalábbis én nem tudok többről? Pedig tényleg, a házasságok több mit fele válással végződik...
Nem gondolnám, hogy túl ízléses lett volna, bár a közönség talán lájkolta volna. A sok látványos operettszínházas lánykérés közepette se szeri, se száma a válásoknak ... ugyanott.
Sajnos, de akkor a két érintettnek kellett volna énekelni a dalt, épp aktuális lett volna.
Ezzel mire célzol? Ki akar válni?
Nono, kedves Búbánat, az a nagy sürgés-forgás, ami a szomszédos Széchényi Könyvtár felől volt tapasztalható, lehetett valami más is, házon = OSZK-n belül. Részletek itt és itt.
Ha már a Palotakoncert-programból kimaradt Ábrahám Pál, az egyik producer legalább a Viktória-slágert elénekelhette volna: "Nem történt semmi, csak elválunk csendben"..
Határozottan keveslem a hír ilyetén tálalását. Ha már lúd siker, legyen kövér óriási mindenhol, így: Laki Péter az első, óriási sikerű bemutató főszereplője volt, Bóni grófot játszotta a Csárdáskirálynőben. Az előadást az óriási sikerű, itthon 4-5 előadást megért Rocco és fivéreit is jegyző Vidnyánszky Attila rendezte, a Színház és Filmművészeti Egyetem óriási sikerű einstandolása átalakítása után az egyetemi kuratórium máris óriási sikerű elnöke.
Tisztelt „Búbánat”! Sajnálom, hogy nem jutott be a koncert utáni fogadásra és így csak ezen a fórumon keresztül küldi szerencsekívánatait az ifjú párnak. Természetesen én is minden jót és szépet kívánok számukra a közös életük során.
Szintén sajnálom, hogy nem tudtam jól kifejezni magam előző hozzászólásomban. Igazából azt a bravúros újságírói teljesítményt szerettem volna érzékeltetni, amivel egy ünnepi, abszolút magánjellegű társasági eseménytől el lehet jutni Vidnyánszky Attiláig…
Ahogy mondani szokták: azért, ez nem semmi.
Csodálkoztam is, hogy a táncos-komikus Laki Péter a Friderikából énekli a tőle szokatlan bonviván-slágeráriát: "Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!..." Ez már szeget üthetett volna a fejembe, hogy itt készül valami...
Innen kívánok sok boldogságot az ifjú jegyespárnak!
Kár, hogy a palotavári koncert utáni fogadásra már nem jutottam be, a VIP-esekkel együtt... helyszínül talán a szomszédos Széchényi Könyvtár valamelyik díszterme szolgálhatott; nagy sürgés-forgás volt tapasztalható arrafelé...
(Mellesleg Dénes Viktor nem a színpadról, hanem az épület első emeletének az Oroszlános Udvarra néző kiugró teraszán énekelte el Huszka Jenő Szabadság, szerelem c. daljátékából Melchior nevezetes dalát: "Társtalanul járogat az orvos..../Doktor úr, a maga szíve sose fáj?...")
Mindenütt előfordulnak ilyen romantikus lánykérések, mint amilyen a Budavári Palotakoncert alatt történt. Laki Péter kérte meg – megfelelő előkészületek szervezése után – kedvese kezét. Az eseményről az Origo.hu részletesen beszámolt az alábbi cikkben:
Azért, hogy az idevágó információ teljes legyen, szó szerint idézem a cikk utolsó mondatait:
„Mint többször megírtuk: a színház minden tekintetben megújult, amikor tavaly Kiss-B. Atilla főigazgató, Apáti Bence balettigazgató és Pfeiffer Gyula főzeneigazgató átvette az Operettszínház vezetését. Laki Péter az első, óriási sikerű bemutató főszereplője volt, Bóni grófot játszotta a Csárdáskirálynőben. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a koreográfus pedig Bozsik Yvette volt.”
2020/21Nagyszínpad1. Lehár: Giuditta2. Strauss: Cigánybáró3. Elton John: Aida4. pályázatnyertes magyar musical bemutatója
na ebből semmi se lett, Lehár Mosoly országa lesz, a többi is elmaradt. Valami új musical az lesz, ha jól tudm. Egy Huszka bemutatót is terveztek, de az is elmaradt, viszont Huszkától 19 dal énekeltek a Palotakoncerten, gondolom ez volt helyette.
Teátrum Legrand: Yentl (megjelenés a zsidó fesztiválon)
RaktárszínházHuszka: Bob herceg
Ezek is elmaradtak
A Kiss B Attila pályázat szerint 2022-ben lesz a Kálmán születésének 140 és Ábrahám születésének 130 évfordulója, tehát ez alapján az akkori Palotakoncerten fognak a két zeneszerzőről megemlékezni. 2021. elvileg Jacobi év, de ez is a halálára emlékszik. Szerintem jobb lenne inkább 2023. Jacobi évnek, mert jobb a szültésre megemlékezni mindig,de 2023-at az Kacsóh évnek szánják. De szerintem ezek a tematikák változhatnak. Talán célszerűbb lenne akkor a 2 zeneszerzőt egyszerre ünnepelni. Kacsóh: Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) , tehát neki egyszerre van a születési és a halálozási évfordulója, érdekes szinte ugyanazon a napon, 50 évesn és 1 naposan halt meg.
Ez fura. Ábrahám Pál miért maradt ki, ő is 60 éve halt meg? Szerintem leginkább Lehárt illett volna játszani, mert neki volt a legkerekebb a 150. születésnap? Meg ő a legnagyobb név az operettben Johann Strauss után. Különben Ábrahám is nagyobb név az operett világában, mint Huszka, annak ellenére, hogy neki akadályozva volt a munkája a politikai okok miatt (tehát Németországot ott kellett hagynia Hitler hatalomrajutása miatt, ahol a legjáttszottabb új operettet, a Hawaii rózsáját ő írta.)
BUDAVÁRI PALOTAKONCERT – 2020. augusztus 8. – „Találkozások”
A Budapesti Operettszínház Huszka és Lehár Gálaműsora
Az egy szünettel előadott operett-gála műsora a következő hangzatos című blokkokra oszlott:
"Szerelmi arisztokrácia"; „Egy, kettő, hárem”; „Magyar lélek”; „Borral, szerelemmel”; „A kortársak üdvözlete”; „Találkozások”
A kétrészes műsorban nemcsak Huszka- és Lehár-melódiák hangzottak el. A programban helyett kapott két Kálmán-operett egy-egy részlete, ahogy Stolz, Offenbach, Kodály Zoltán, Aldobolyi Nagy György művéből is kaptunk egy-egy dalt, valamint Pablo de Sarasate, Johanna Doderer és Rimszkij-Korszakov hangszeres zenéje is színesítette a műsor-összeállítást.
Ideírom kitől mit hallottunk ezen a gálán - nem elhangzási sorrendben, hanem szerzők szerint csoportosítva:
I. Huszka Jenő
1. Bob herceg - „Londonban, hej…” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt)
2. Gül baba
a.) Gábor diák dala: „Ott, túl a rácson…” (Vadász Zsolt, balettkar)
b.) Leila belépője: „Valahol messze, nem tudom, hol…” (Bordás Barbara, Énekkar, Balettkar)
c.) Mujkó dala: „Darumadár fenn az égen…” (Fülöp Márton)
d.) Bordal: „A kulacsom kotyogós” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Laki Péter, Fülöp Márton, Énekkar, Balettkar)
3. Lili bárónő
a.) Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak?” (Kalocsai Zsuzsa, Hary Judit, Énekkar, Balettkar)
b.) Szerelmi kettős: „Szellő szárnyán” (Lévai Enikő, Dolhai Attila)
c.) Vidám kettős: „Gyere, csókolj meg, ha szeretsz…” (Szendy Szilvi, Laki Péter)
d.) Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’…” (Fischl Mónika)
4. Erzsébet
a.) Ida belépője: „Rózsám, viruló kis rózsám” (Kalocsai Zsuzsa)
b.) „Délibábos Hortobágyon” (Szendy Szilvi, Laki Péter és az összes szereplő, Balettkar, Énekkar)
5. Mária főhadnagy
a.) Palotás (Balettkar)
b.) Szerelmi kettős: „Én mától kezdve…” (Kiss Diána, Vadász Zsolt)
c.) Csata-induló „Vértől pirosló ősi kard” (Fischl Mónika, Énekkar, Balettkar)
d.) Vidám hármas: „Ladilom” (Bojtos Luca, Laki Péter, Dénes Viktor)
e.) Jurátus induló (Dolhai Attila, az összes női szólista, Énekkar, Balettkar)
f.) Szerelmi kettős: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál…” (Hary Judit, Fülöp Márton)
6. Szabadság, szerelem
a.) Magyar táncok/Palotás (Balettkar)
b.) Melchior belépője: „Doktor úr” (Dénes Viktor)
II. Lehár Ferenc
1. A víg özvegy – Danilo belépője: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám…” (Homonnay Zsolt)
2. Luxemburg grófja – Vidám kettős: „Gyerünk, tubicám…” (Bojtos Luca, Laki Péter)
3. A pacsirta – Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog…” (Lukács Anita)
4. Három grácia – Gigolette (Apacsdal): „Ha megversz is imádlak én” (Oszvald Marika, Homonnay Zsolt, Balettkar, Énekkar)
5. A cárevics – Mása és Iván vidám kettőse: „Elmennék én hozzád, babám…” (Szendy Szilvi, Dénes Viktor)
6. Friderika – A költő dala: „Ó lányka, ó lánykám” (Laki Péter)
7. A mosoly országa
a.) Liza belépője: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá” (Kiss Diána, Énekkar)
b.) Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Ninh Dúc Hoang Long)
8. Giuditta – Octavio belépője: „Barátaim, élni jó…”/”O signora, signorina” (Ninh Dúc Hoang Long – német nyelven; Énekkar)
III. Robert Stolz: Vénusz selyemben – „Játssz a hegedűn!” (Lévai Enikő, Balettkar)
IV. Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban –„Légy-duett: „De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll…” (Lukács Anita, Vadász Zsolt)
V. Kálmán Imre
1. A montmartre-i ibolya - „Carambolina” (Hary Judit, Énekkar, Balettkar)
2. Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Bordás Barbara, Lévai Enikő, Dénes Viktor, Hary Judit, Fülöp Márton)
VI. Kodály Zoltán: Háry János – „Hej, két tikom tavali” (Bordás Barbara)
VII. Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban - „Stefi” (Oszvald Marika, Balettkar)
VIII. Johanna Doderer – Lehár Ballsirenen keringője nyomán: „Lehár Jubilee” - hegedűre, csellóra és nagy zenekarra (Jávorkai Brothers, Zenekar)
IX. Pablo de Sarazate: Zigeunerweisen - Cigánymelódiák (Jávorkai Brothers – hegedűn és gordonkán)
Ráadás: Rimszkij-Korszakov: Dongó (Jávorkai Brothers – hegedűn és gordonkán)
A televízió felvette a gálaműsort, aminek szerkesztett felvételét a Duna Televízió augusztus 20-án, az ünnepnap estéjén fogja sugározni (I. és II. rész együtt), 19.55 – 21.45 óra között.
Kis statisztika:
19 db Huszka-szám
9 db Lehár-szám
2 db Kálmán-szám
a többi hét szerzőtől 1-1 db szám
Számomra érthetetlen, hogy Huszkához mérten ennyire kevés Lehár-részlet került be a Palotakoncert műsorába – amelyet elvileg a két magyar komponista emlékének szenteltek a producerek (Dr. Vadász Dániel művészeti vezető, Nacsa Olivér, Pindroch Ferenc, Pindroch Szilárd).
Szintén Huszka Jenőt és Lehár Ferencet méltatta - születésük és haláluk kerek évfordulójára is utalva - az ünnepi koncert kezdete előtti köszöntőjében Kiss B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója és Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budavári Palotakoncert fővédnöke.
Meg aztán hogy-hogy nem ügyeltek a szerkesztés során arra, hogy Huszka születésének 145. és halálának 60. meg Lehár születésének 150. évfordulója mellett 2020-ban Ábrahám Pálról is megemlékezzenek - aki hatvan esztendeje hunyt el 1960-ban - legalább egy dal erejéig.
Egyébként a zsúfolt nézőtéren a közönség szinte minden számot lelkesen megtapsolt, a helyszínen, a Várpalota Oroszlános Udvarában a siker kódolva volt. Magam is ezt tapasztaltam.
A gálán közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara (karigazgató: Szabó Mónika), Zenekara (karmester: Pfeiffer Gyula), Balettkara (koreográfusok: Lénárt Gábor, Lőcsei Jenő, Bodor Johanna). Rendező: Bori Tamás
Volt valaki a palotakoncerten? Én a musicalgálán voltam, de ott csak Lévai Szilveszter (Rebecca, Mozart, Elizabet) és Frank Wildhorn ( Rudolf és Jekyll ands Hyde) dalokat énekeltek, kb. 3 dal volt mindegyikből. Volt még a Macskák (Webber) Éfjél, Szent Ivánéji állom (Szakcsi Lakatos Béla) és az Abigél (Kocsák) és My fair lady (Loewe) és a Fame (Steve Maargoshes)1-1 dala is. Különben nem volt rossz a gála, de a székek irtó kényelmetlenek voltak és a dalok felét cseréltem voltan ismertebb musical dalokra pl. W
"Karantén levelek" - Üzenet a zenés színházból - dr. Vadász Dániel válaszolt
/Zene.hu/
„Zenés levelezésünkkel a Coopera projekt vezetőjét dr. Vadász Dánielt kerestük meg. Arról érdeklődtünk, társulatukat hogyan érintette a világjárvány, mi történik a külföldi és hazai fellépésekkel, mire számíthatnak a Budavári Palotakoncert szerelmesei, miként indul újra az élet a Cooperával.”
Még van 12 db jegy (Ma este színház) 10.000-18.750 Ft közötti féláron.
Megy valaki a szombati palotakoncertre? Jó lenne szerezni egy dallistát.
Beszélgetés a Palotakoncertek kapcsán Hary Judittal és Fülöp Mártonnal, a Kolozsvári Magyar Opera művészeivel
Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban
2020.08.05. 09:05 Fidelio.hu
A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
„Operaénekesként milyen a kapcsolatotok az operett műfajjal?
HJ: Mi a Kolozsvári Magyar Operában abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ugyanazok a művészek énekelnek operát és operettet. Szeretem, mert emberközeli, szívhez szóló és vérpezsdítő. Az operettben rengeteg szín van: a drámától a komédiáig minden megtalálható benne. Énekeltem már szubrett és primadonna szerepeket is, így a sors megadta, hogy a műfaj minden árnyalatát meg tudjam tapasztalni és ki tudjam élvezni. Egészen másképp veszi igénybe a hangot, mint az opera, mert ha ott mondod a szöveget, ahol énekelsz, abból nagyon furcsa beszédhang lesz, és egyáltalán nem leszel hiteles. Folyamatosan váltogatni kell a kettőt. Emellett játszani, táncolni is kell tudni, miközben gyakran énektechnikailag is annyira igényes, mint az opera.
FM: Én magyar nótákat is énekeltem gyerekként, könnyen közel kerültem az operett műfajhoz is. Bár főleg operákban léptem színpadra, párhuzamosan immár tíz bonviván szerepet is eljátszottam. A mi közönségünk nagyon igényli az operetteket is. A legfontosabb, hogy ezeket a gyönyörű duetteket és szóló dalokat teljes lélekből kell előadni.”
2020.08.03. 14:00 Fidelio.hu
A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
"Milyen dalokkal készül az idei gálára?
A Rózsám, viruló kis rózsám című dallal, Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjéből, és a Mi kell a férfiaknak című dallal.
A két zeneszerző közül melyik áll közelebb az Ön szívéhez?
Mindkettőjüket szeretem, zseniális szerzők voltak mindketten. Valamiért sokkal több Lehár dalt éneklünk, pedig Huszka Jenő – aki édesapám egyik nagy kedvence volt – szintén csodálatos melódiákat írt. Nagyon hajlékony, érzelmes, szívhez szóló és fülbemászó dallamokat adott nekünk. Nem is értem, miért nem futott be világkarriert, pedig méltó társa lehetne Lehárnak és Kálmánnak.
Most végre újra kezdjük felfedezni a dalait, egyre többször hallhatjuk koncerteken is, aminek nagyon örülök."
Az előző, operettszínházi, hozzászólást kiegészítve, szintén egy mai, szintén hölgyekkel kapcsolatos, szintén vizsgálat lezárulásával foglalkozó hír:
„Megszüntették a nyomozást Hosszú Katinkáék ügyében. Sem a hűtlen kezelés, sem a közérdekű adattal való visszaélés bűnténye nem valósult meg” - zárta rövidre az ügyet a hatóság, dacára annak, hogy a szóban forgó 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára vonatkozó szerződés nem létezik. Hosszú Katinkáék szerződés és ellenérték fizetése nélkül, kizárólagos joggal használhatták a Duna Arénát.”
Természetesen a két ügy csak annyiban közös, hogy hölgyekről és vizsgálatok lezárásáról van benne szó.
Bizony, lehet továbbmenni ... MTE-re ... aztán ott is megállapítani ugyanezt ... hasonlóan Újszínház esetéhez, ahol ugyancsak nem történt semmi csak elválunk csendben. Bezzeg a Katona József Színházban és SZFE-en, huhúúú! Ottan lesz majd csak igazán nemulass!
Nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbmenni...
"Lezárult az Operettszínházban folytatott minisztériumi vizsgálat, amely megállapította, hogy nem történt zaklatás az intézményben - áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szerdai közleményében."
"megállapítható, hogy az Operettszínház főigazgatója felé szóbeli jelzéssel élő munkatárs meghallgatását követően a főigazgató az elvárható gondossággal járt el. Így többek között megtette a szükséges intézkedéseket"
Más alkalommal már idézten a Szöktetés a szerájból - Operettszínház még nem mutatta be - záró szavait: "Akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés"
Már csak pár darab jegy "vár gazdára"...
A Palotakoncert jegyárai a már eladott utolsó 3 sort (8.400 Ft) kivéve: 12.000-16.000-30.000 Ft.
4411
Ez mind igaz. A szervezők az idén Lehár és Huszka műveit teszik a Palotakoncert-produkciójuk pillérévé - a két zeneszerző születésének és halálának évfordulóihoz kötve. Örüljünk neki.
Jó, de mégis azért a 4 legjelentősebb magyar operettszerző sorrendben: 1. Lehár, 2. Kálmán és 3-4. holtversenyben Huszka és Ábrahám. Külföldön viszont Ábrahám Pál ismertebb Huszkánál, játszák Németországban, Auszriában, Svájcban, Balti államokban, Romániában, Bulgáriában még az olaszoknál is, meg persze Szerbiában is ismerik, hisz Apatin most ott van... Huszkának csak Oroszországban játszák operettjét (Lili bárónő) és max. a Kolozsvári Magyar Operában. Huszka viszont a magyar operett megteremtője.
Sajnálatos módon a szektorok is át lettek nevezve, szóval csak Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Huszka Jenő szektor van, a többi Ábrahám Pál, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Zerkovitz Béla és még valaki talán Eisemann Mihály szokott lenni.
2020-ban Huszka esetében kettős-jubileumról beszélhetünk: az operettkomponista 60 éve hunyt el és 145 éve született – Lehár "kerek"-évfordulójától mindössze öt évvel "lemaradva"...
Ugyanakkor Lehár Ferenc és Huszka Jenő életműve előtt tisztelegve nem kizáró ok még más szerzők, így Ábrahám Pál - aki ugyancsak hatvan évvel ezelőtt halt meg -, emlékét is felidézni a koncerten, szerzeményeik műsorra tűzésével; volt rá példa a korábbi években is, hogy a meghirdetett, kiemelt szerzők operettjei mellett más komponisták dalműveiből is csendültek fel részletek a Várbeli Palotakoncerteken. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a gyakorlat marad, az idén is így lesz.
Jó meglátás és kérdésed.
És Ábrahám Pál miért nincs említve. Ő is 60 éve halt meg 1960-ban.
„Budavári Palotakoncert 2020 nyarán is a magyar operettet ünnepli”
Funzine.HU - 2020. JÚL. 29.
Augusztus 8-án az Oroszlános udvar a Találkozások színhelye lesz, ezt az alcímet kapta ugyanis az idei gálaműsor.
A Budapesti Operettszínház művészei idén Huszka Jenő és Lehár Ferenc életműve előtt tisztelegnek, valamint bemutatkozik a Budavári Palotakoncert közönsége előtt a virtuozitásukkal külhonban már hatalmas sikereket arató Jávorkai Brothers is.
A gálaműsor két zeneszerzőgéniusz előtt tiszteleg, a 150 éve született Lehár Ferenc és a 60 éve elhunyt Huszka Jenő örökzöld dallamait idézik fel az előadók. Találkozás lesz ez a gála a történelmi időben is, hiszen Huszka is, Lehár is ugyanabban az évben találkozott a sikerrel: az 1902-es év volt mindkettőjük számára a kiugrás éve. Lehár a Theater an der Wienben aratott elsöprő sikert a Bécsi asszonyokkal, Huszka Jenő pedig a Blaha Lujza téri Népszínházban (a későbbi Nemzeti Színházban) indította útjára a magyar operettet, a műfaj első, teljes pompájában tündöklő magyar sikerével, a Bob herceggel.
A gálaműsor gerincét a két korszakos jelentőségű komponista jól ismert és néhány újra felfedezésre váró dalai alkotják, természetesen idén is a Budapesti Operettszínház sztárszólistái előadásában; fellép Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Lévai Enikő, Kiss Diána, Kalocsai Zsuzsa, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Ninh Duc Hoang Long, Dénes Viktor, Laki Péter, valamint két kolozsvári vendégművész, Hary Judit és Fülöp Márton.
Az Operettszínház 80 tagú zenekarát a dalszínház zenei vezetője, Pfeiffer Gyula vezeti, rendezője pedig Bori Tamás lesz. Fellép az Operett énekkara és 16 fős balettkara is.
A Palotakoncert ötletadó gazdája, Nacsa Olivér a műfaj szerelmese idén az eddigieknél is fontosabbnak, szimbolikusabbnak tartja a koncert létrejöttét:
“Immáron nyolcadik éve a Budavári Palotakoncert minden évben a nyár legnagyobb zenés színházi ünnepévé vált. Ebben az esztendőben pedig azt hiszem, hogy talán még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a világ és hazánk is egy előre nem látható és nem várt nehézségekkel teli időszakot él meg, egy világjárvány leküzdésén dolgozik. Ugyanakkor a fegyelmezettségnek hála elértük, hogy ebben a viszontagságokkal teli időben sem maradjunk zenei élmény nélkül és idén is együtt ünnepelhessük az operettet, a világviszonylatban is egyedülálló és páratlan helyszínen, a Budai vár oroszlános udvarában. A programnak Magyarország talán legnagyobb komponistája, Lehár Ferenc születésének százötvenedik, valamint a szintén kiváló zeneszerző Huszka Jenő halálának hatvanadik évfordulója ad apropót. Mérhetetlen büszkeséggel tölt el, hogy idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan, augusztus 19-én és 20-án államalapításunk ünnepének záró programjaként tűzi műsorára a Palotakoncertet a Magyar Televízió Duna csatornája, sok százezer emberhez juttatva el a műfajt. Ugyanakkor reméljük, hogy az idei Budavári Palotakoncert egyben a járványhelyzet utáni nyitánya lesz az újrainduló színházi évadnak is. Várnak tehát mindenkit szeretettel a Budapesti Operettszínház szólistái, zenekara és balettkara augusztus 8-án, este fél 9-kor!”
Vadász Dániel, a Palotakoncert művészeti vezetője és producere a találkozások nemzeti dimenzióját tartja az idei gála fontos üzenetének:
“Nekünk, magyaroknak különlegesen fontos 2020, hiszen a trianoni döntés után száz évvel a nemzeti összetartozás jegyében hitet teszünk a magyarság egységének eszméje mellett. A határon kívül rekedtek hosszú évtizedekig érezhették úgy, hogy megfosztották őket a találkozásoktól. Az idei Palotakoncerten szimbolikus jelentése van annak, hogy két vendégművész is a Kolozsvári Magyar Operából érkezik. 2020-ban Trianon szomorú emléke újra egyesít. Találkozzunk önmagunkkal, gyökereinkkel, hogy újra felfedezzük nemzeti kincseinket.”
Pindroch Szilárd, producer arra a műfaji sokszínűségre hívja fel a figyelmet, melyeknek szerencsés találkozása folytán világhírűvé vált a magyar operettet:
“A magyar operett nem véletlenül Hungarikum. Nevezhetjük olyan színtérnek, ahol műfajok találkoznak egymással. Integrálja magában a bécsi és a francia alapműfajt, de találkozik benne a népzene, a műdal, a magyarnóta vagy éppen a Monarchia népeinek táncai. Ám épp Lehár munkássága a bizonyíték arra, hogy találkozási pontja ez az operának és az operettnek is, hiszen maga Puccini is rajongott zeneszerzőbarátjának dallamaiért.”
Pindroch Ferenc, a Palotakoncertek producereként az exkluzív esemény hagyományteremtő erejére hívja fel a figyelmet:
“Nyolcadik alkalommal vágtunk bele és az idei szervezés bebizonyította, hogy a Budavári Palotakoncert előtt nincs akadály. Köszönjük a támogatóinknak és a nézőinknek, akik évről évre segítik az álmunk megvalósulását és Európa egyik legnagyszerűbb szabadtéri rendezvényhelyszínévé teszik a Budavári Palota Oroszlános udvarát! A hagyomány megszületett, él és folytatódik!”
Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója az elmúlt hónapok váratlan próbatétele utáni első nagy találkozás jelentőségét emeli ki:
“A pandémiás időszak mindannyiunkat próbára tett. Próbára tette a türelmünket, az egymásba vetett bizalmunkat, a hitünket, a kitartásunkat. Azt gondolom, hogy az Operettszínház remekül állta és állja a próbát. Színházunk összes művésze és dolgozója számára sikerült a megélhetés biztonságát garantálnunk. Nem csak a közalkalmazottak, hanem a színház kötelékébe tartozó „szabadúszó” művészek számára is sikerült a fenntartó által folyósított forrásból egy jelentős tételt elkülöníteni, amely a megélhetésüket kiszámítható módon biztosítja. Ez egy igen fontos tényező, mert a művészi kreativitáshoz elengedhetetlen a létbiztonság, a kiszámíthatóság. Cserében művészeink alázattal és bezártságuk ellenére szüntelen energiával gyakoroltak, készítették a virtuális térben közzétett tartalmakat, de az igazi csoda csak az élő előadáson tud létrejönni művész és néző között. A Budai vár Oroszlános udvara kiváló helyszíne a csoda újjászületésének. Ez úton invitálom Önöket, kedves Nézőink, hogy legyenek partnereink, hogy kreatív művészeinkkel együtt hozzuk létre azt a csodát, amiért élni érdemes!”
„Ahogy a visszatérő nézők már megszokhatták, a produkciót idén is magas színvonalú színpad-, hang-, fény-, és pirotechnika, valamint egyéb meglepetések teszik még felejthetetlenebbé!
Felhívjuk a nézők figyelmét, hogy idén a nézők az Oroszlános udvarban zajló felújítások miatt megfordított lelátón ülnek majd, a színpad átkerül közvetlenül a bejárat mellé, háttérben a Budai Vár csodálatosan megvilágított kupolájával, megtartva így a helyszínen és az augusztus 19-i és 20-i televíziós közvetítés során is az exkluzív élményt. Rossz idő esetén a gálát augusztus 9-én, vasárnap tartjuk meg.”
Nem elég a COVID-19, az Operettszínházban válás-járvány is dühöng egy ideje ...