Jól van, kijött a gőz :-) azért fórum, hogy elmondhatsd a véleményedet. Csúsztatásokra nem reagálok. 

Ezennel ünnepélyesen megígérem, hogy amint jelen topikban, netán Franz Schmidt topikjában -ahová fórumtársunk ugyancsak belinkelte a kérdéses Rongyos Gárda-cikket- megjelenik egy Szamuely Tibort vagy a Lenin-fiúkat méltató, magasztaló cikk (amilyen a szóbanforgó Rongyos Gárda-írás), azonnal felemelem a hangomat ... csak lécci, szólj, mert nem biztos, hogy mindig mindent észreveszek! Újólag le kell szögeznem, hogy -ld.2217- még a Rongyos Gárdát sem minősítettem, csupán megállapítottam, hogy ezt az alakulatot sem a Nemzeti összetartozás napján sem máskor nem tartom alkalmasnak arra, hogy a Nemzeti összetartozás napjához vagy akár Kemény Egonhoz kössék. Az ausztrofasiszta, Anschluss-párti Franz Schmidthez esetleg inkább passzol, ld. erről bővebben beírásomat a F. Schmidt-topikban. Annak külön örülök, hogy 2225 sz. beírásommal sikerült szövegértési problémádat enyhítenem és mint Hamupipőke a kölest-lencsét-hamut szét tudtad választani beírásomban a Nemzeti összetartozás napját a Rongyos Gárdától. Ezek után már Szamuely sem lesz gond, meglásd: az is menni fog :-)

A rongyos gárda zavarja a lelkivilágodat, ez a vadállat nem?

Szamuely Tibor 1919. április 20-án, Húsvét vasárnapján Győrben elhangzott beszédében a következőket mondta:
„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”

Attól tartok, komoly szövegértési problémákkal küszködsz, ami a te szakmádban további kárrieredet hátráltathatja: már csaknem aggódom érted :-) Az a helyzet, tudod, hogy "nemzeti összetartozást elítélő bejegyzés", az egy dolog. Lehet, hogy te elítél(t)ed, én nem. Másik dolog, amit valóban írtam: "Nem tudom, hogy kerül Kemény Egon zeneszerző oldalára a Nemzeti összetartozás napján vagy bármikor a Rongyos Gárdát  lelkesen méltató cikk." Megjegyzem, ugyanott azt írtam, hogy "A Rongyos Gárdáról nem kívánok nyilatkozni". Azaz nemhogy a nemzeti összetartozást, de még a Rongyos Gárdát sem ítéltem sem el, sem meg. Az pedig, hogy minderről (mindenről?) "neked egy másik Ferenc jut az eszedbe", az elég sokatmondó. Talán azért, mert ott voltál a születésnapi buliján. (Én nem.) Születésnapján, ami történetesen a nemzeti összetartozás napján van.Neeem, neeem, ezt az időpont-egybeesést nem tőle tudom (te talán igen), hanem a kormánysajtó egyik új öklétől, fénylő csillagától :-)

PS Remélhetőleg nem kedves smaragd fórumtársunk segítségére óhajtasz sietni ezzel a nézetem szerint elég balul elsütött-elsült beírásoddal. Ezer meg ezer beírása tanúsítja: jól elboldogul ő nélküled is -vagy tévednék?- még ha ezzel a nem túl szerencsés és mint látom, más topikba is belinkelt Rongyos Gárdázással nézetem szerint bakot lőtt is.

Grosschmid Sándor is Kassán született. Fasisztoid beírás lenne az emlegetése?

A nemzeti összetartozást elítélő bejegyzéseddel kapcsolatban nekem egy másik Ferenc jut az eszembe, meg a Magyarországot elözönlő, vélelmezett 23 millió "román".

Megjegyzem, hogy smaragd eddigi beírásai semmiféle politikai állásfoglalást nem tükröztek, a legenyhébb célzás is csúnya dolog arra nézve, hogy fasiszta (vagy akár kommunista) volna.

Szálasi Ferenc (is) Kassán született. Ennek alapján és ezek szerint legközelebb egy Szálasi Ferencet méltató írás megosztásában reménykedhetünk valamely topikban?

Kemény Egon Kassán nevelkedett (1910-1923), történelmi felvidéki témák mai felvidéki lapban magyarázat nélkül is ideillenek. 

itt off Nem tudom, hogy kerül Kemény Egon zeneszerző oldalára a Nemzeti összetartozás napján vagy bármikor a Rongyos Gárdát  lelkesen méltató cikk. A Rongyos Gárdáról nem kívánok nyilatkozni: a történelmi tények ismeretében, netán anélkül, ki-ki döntse el magában, hová helyezi ezt az alakulatot ... de inkább ne itt. Trianonról számos jó könyv, tanulmány olvasható rangos, nívós konzervatív történészek, pl. Ablonczy Balázs jegyzésében. Legutóbb Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918–1921 c. munkáját olvastam. A belinkelt cikk szerzőjét és munkáltatóját azonban nem sorolnám ebbe a kategóriába.

A nemzeti összetartozás napján

Az Országos Széchényi Könyvtár tegnap megjelentetett sajtóközleményét átvették a lapok és a KEMÉNY EGON: MA ÉJJEL CD booklet oldalaival dúsan illusztrálták híradásukat:

https://kultura.hu/karady-katalin-hangja-is-felcsendul-az-uj-kemeny-egon-kompaktlemezen/

https://petofilive.hu/hirek/cikk/2021/06/02/karady-katalin-hangja-is-felcsendul-az-oszk-kozremukodesevel-kiadott-kemeny-egon-kompaktlemezen/

https://magyarnemzet.hu/kultura/

Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető

A tegnapi adás első részében Csokonai Vitéz Mihály szerelmére, Vajda Lillára emlékezett Tölgyi Krisztina. Életútja bemutatása utána a "Komáromi farsang"-ból hallhattunk vidám részletet: a gazdag Vajda Péter komáromi kereskedő háza előtt adott szerenádot Csokonai egyik riválisa: 

• Komáromi farsang: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

7. Kraxelstumpf óbester szerenádja: "Egy-kettő,  egy-kettő..." - 02:30
(Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

                            ● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●

MA JELENT MEG, ÚJDONSÁG!

http://www.oszk.hu/hirek/kemeny-egon-kompaktlemez

• Hír az Országos Széchényi Könyvtár honlapján

"Karády Katalin hangja is felcsendül a közreműködésünkkel kiadott Kemény Egon-kompaktlemezen"

Kemény Egon (1905–1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző zenei és színpadi karrierjének első húsz évét eleveníti fel az a lemez, amely a zeneszerző születésének 115. évfordulója alkalmából készült el az OSZK közreműködésével. Az eredeti gramofonfelvételeket az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának szakemberei mentették meg, akik digitalizálták és restaurálták az alkotóművész hangfelvételeit. A korai magyar dzsessz egyik meghatározó zeneszerzője műveinek egy része a nemzeti könyvtár 2021 januárjában indult Hangtár adatbázisában is meghallgatható. A Ma éjjel címet viselő korong az életmű-válogatás-CD-sorozat negyedik kiadványa.

Kemény Egon négy évtizeden át tartó pályafutása a magyar kabaré pódiumain színpadi szerzőként és a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházban karmesterként indult. Az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának gramofonlemez-gyűjteménye egyedülálló forrása a komponista műveiből készült hangfelvételeknek, az ebből válogatott dalok a most kiadott CD-n jelennek meg először. A felvételeken a legkiválóbb énekessztárok – többek között Karády Katalin, Lantos Olivér, Kalmár Pál, Sebő Miklós – és zenekarok adják elő a szerző slágerré vált dzsesszes táncdalait. A melódiák közül kiemelkednek a Fővárosi Operettszínházban bemutatott operettrészletek gramofonfelvételei.

Karády Katalin a Fekete liliom című romantikus nagyoperett főszereplőjeként lépett színpadra 1946-ban. A darabból két duettet a díva részére gramofon-hangszereléssel komponált át a zeneszerző. A lemezen hallható huszonhat felvétel közül az alkotó egyik legnagyobb sikere a Ritka madár a szerelem, de a válogatásban meghallgathatók Kemény Egon más szerzeményei is, felelevenítve a korai magyar dzsessz világát, amelybe a komponista új színeket hozott.

A CD-sorozat negyedik albuma Kemény első sikerszámával, a Honolulu Lulu (1927) című charlestonnal kezdődik, és a Rákóczi induló (1936) átiratával zárul. Kemény Egon zeneszerző magánarchívumából állítottuk össze a táncszámok kottakiadványainak címlapválogatását. A lemezen hallható modern táncslágerek digitalizált felvételei, valamint a CD-füzetben szereplő lemezcímkekollázs az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárában őrzött lemezekről készült. Az utolsó két szerzemény Kemény Egon zenei sokoldalúságának más irányaiba nyújt betekintést: megzenésített költeményt és nagyzenekari átiratot hallunk a ritka felvételeken. A korongon összegyűjtött művek a magyar dzsessz kezdetétől vezetnek el a zeneszerző komolyabb hangvételű alkotásaiig.

A lemezsorozat a zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária produceri kezdeményezése. 2019-ben, Kemény Egon halálának 50. évfordulóján az MTVA támogatásával adta ki a Hatvani diákok (1955) és a Komáromi farsang (1957) című rádiódaljátékokat, amelyeket a Gyermekjátékok című CD, valamint zenekari és gyermekkari kórusművek rádiófelvételei (1952–1962) követtek.  

* Részletek a webáruház oldalán:

https://kemenyegon.hu/gramofonfelvetelek-141

Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető

A délelőtti adásban Tölgyi Krisztina bevezetője:
"A Dankó Rádiót, a magyar zene rádióját hallgatják, ahol "Az a szép" című műsorunkban a Magyar Rádió háziszerzője, számtalan színpadi operett- és az első rádióoperett komponistája, Ábrahám Pál hangszerelője és barátja, slágerszerző: Kemény Egon, és Erdődy János egyik örökzöld szerzeménye következik. 
A feledhetetlen színésznő, Sennyei Vera adja elő az "Örökre drágám" című dalt - a Magyar Rádió Esztrád Zenekarával, Gyulai Gál János vezényletével."

Kemény Egon - Erdődy János: "Örökre drágám"  (chanson, 1958)

                      ● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●

Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető

Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető "Az a szép" című műsorában ma délelőtt Kemény Egon-gramofonfelvétellel lepte meg a hallgatóit! Kiváló bevezetőjét itt olvashatjuk:

• A Dankó Rádiót, a magyar zene rádióját hallgatják.

A sokoldalú zeneszerző, karmester, Ábrahám Pál legjobb barátja és műveinek hangszerelője, a Magyar Rádió háziszerzője, Kemény Egon gazdag életművéből ma a Fekete Liliom című nagyoperettjét elevenítjük fel. A darabot 1946-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház. Sokat kellett rá várni, mert Kemény Egon előző operettje, a Kikelet ucca 3. sikere után csak 18 évvel később jelentkezett saját művel. Nem csoda, hogy óriási várakozás előzte meg, így a Színház című lap már a próbákról is tudósított. Ebből a cikkből idézek: 
„A Fővárosi Operettszínházba megyünk, ahol Karády Katalin formálja éppen a Fekete liliom főszerepét. Karády a Sybill óta nem játszott, karácsonyra azonban megint parádés szerepben lép a közönség elé. A Fekete liliom úgynevezett „nagyoperett“. A spanyol polgárháború idején játszódik. Karády spanyol grófkisasszonyt alakít, akibe beleszeret a nemzetközi brigád francia tisztje, akit Nagy István játszik. A tiszt azt hiszi, hogy Karády valami kis éjszakai pillangó a Fekete Liliom nevű mulatóban. Ebből adódik a bonyodalom és a sok izgalom, annyi, hogy két prózai darab is kitelne belőle. Karádyt három bonviván ostromolja: Nagy István, Gozmány György és Zentay Ferenc. Nyissunk be a színpadi vasajtón, ahol „idegeneknek belépni tilos“! Az ügyelőpult mellett kis padkán az öreg Latyi, Gombaszögi Ella és Somogyi Nusi. A színpadon Fejes Teri és Latabár Kálmán, aki éppen most agyalt ki egy hamisítatlan Latyi-viccet.  A nézőtéren a szerzők, Földes Imre, Nóti Károly és Kemény Egon nevetnek a legjobban". 
A Fekete liliom című Kemény Egon-operettből most a főszereplő, Karády Katalin előadásában hallgatjuk meg a Ma éjjel című szerzeményt itt, a Dankó Rádióban. 

• Kemény Egon-Halász Rudolf: Ma éjjel/ YouTube

*Az eredeti Karády Katalin - Nagy István duett tangó-dalt Kemény Egon Karády Katalin részére gramofonhangszerelésbe ültette át a Durium-zenekar felvételéhez.

Victorien Sardou: Párizsiak New Yorkban
híres és szellemes művét Kemény Egon zenéjével a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be. 
Fordította és verseit írta: Békés István
Főszerepben Némethy Ferenc és Latinovits Zoltán
A színház igazgatója, Jákó Pál is fellépett a darabban.

                                                                                         * A színlap egyelőre ebben a gyorsfénykép formában érhető el, de hamarosan tökéletes dokumentum formájában is gyarapítani fogja Kemény Egon zeneszerző archívumát.

Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető

A mai műsort sajnos nem tudtam meghallgatni, így köszönettel innen veszem át: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)
Elhangzott:
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János:  "Komáromi farsang"

•  "Egy-kettő, egy-kettő..." - Kraxelstumpf óbester szerenádja Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara, Lehel György vezényelt. 

Köszönöm! Eddig még én sem találtam rá, hogy kinek a zenéjét játszották a "Te boldog Budapest“ című nyári revüben, feltételezhetően több szerző slágereit. Nagyon érdekes viszont, hogy ez volt Kemény Egon utolsó budapesti fellépése, pár nappal később már Németországban volt, és Ábrahám Pállal a "Viktória" német változatának, "Viktoria und ihr Husar", ősbemutatóját készítették elő!
Kemény Egon igen kevés zongoradarabot komponált, de már ifjú, még Kassán töltött éveiben is kitűnt briliáns zongorajátékával, zongoraművei is magas színvonalú játéktudást kívánnak meg.
Külön örültem a Royal Orfeum képnek! Itt később Kemény Egon-kisoperettek is színre kerültek, az akkori Royal Revü Varieté műsorán: 

• Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté. Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.
• Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő.

Színház - A Royal Revü Varieté Konfetti című előadása, MTI Zrt. Fotóarchívum
Budapest, 1946. február 7. Játszik a zenekar a Royal Revü Varieté színház Konfetti című előadásán. MAFIRT felvétel

Előzmény 2195

Forrás: Kemény Egon emlékoldala, Facebook

Fontos dokumentum - gyorsfénykép a Miskolci Nemezeti Színház kiadványának Krisztina kisasszony bemutatójáról, régóta keresett színházi adatokat tartalmaz. 

Az előadásról 21 színpadi felvételt őriz a MANDA adattár, ezeket egy híján már megjelenítettem fórumunkon.

Két fotó Előzmény 1974  Előzmény 1971

Kemény Egon zeneszerző hangszerelőként is sikeres volt, pályatársai nagyra értékelték munkásságát. YouTube csatornáján válogatás indult:

de Fries Károly-Szécsén Mihály:  Egy jó pohár sör mellé sóskifli… (Ländler) - Fekete Pál énekel
Forrás:
https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA/playlists
https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-hangszerelesei-1936-1942-100

Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető

Kellemes meglepetéssel hallgattam, hogy a mai műsor gerincét ismét a "Májusfa" emlékezete adta!

• Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (Bemutató: 1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte, hatalmas, emlékezetes sikerrel.

Nagy Ibolya emlékműsorban idézte fel "Túl az Óperencián" című programjában az első rádióoperett keletkezésének történetét, és ha nem tévedek Erdélyi Claudia sem feledkezett meg a Dankó Rádióban erről a rádiótörténeti témáról és műfaji újdonságról.
Örültem, hogy Tölgyi Krisztina a 72 évvel ezelőtti bemutató előestéjén újabb rövid részletekkel idézte fel az akkori rádiós időket!
A "Májusfa" évtizedek múltán is igazi legenda volt és ezek szerint marad, a rádiós berkekben. Ezen a fórumon is többször felidéztük. Most, a nagy változások idején különösen figyelmesnek és tisztelettelinek találtam Tölgyi Krisztina szándékát és tettét, amivel ma, szinte sorozatszerűen ismét közelebb hozta a rádióhallgatókhoz a "Májusfa"-'t és alkotóit. Előzmény
A Magyar Rádióban 1949-ben ezekben az órákban, április 30-n vették lakklemezre a "Májusfa" című első rádióoperett, és május elsején főműsoridőben mutatták be. Óriási sikerét elsősorban Kemény Egon - Romhányi József: Májusfa-keringőjének köszönhette.

• A mai műsorban elhangzott: szóljon tehát Kemény Egon csodálatos melódiáival és Romhányi József dalszövegével a Konty-kettős! 

Nem csodálom, hogy Tölgyi Krisztina ismét ezt a szellemes szövegű, évődő, vidám táncduettet választotta. Gyenes Magda és Rátonyi Róbert fergeteges előadásában őrzi a Zenei Archívum.

Minden reményünk megvan, hogy Kemény Egon: "Májusfa" és a szilveszteri "Talán a csillagok" digitalizált felvételeinek egész sorát meghallgathassuk még ezután.

                 "...A FANTASZTIKUS KOMPONISTA, KEMÉNY EGON..."

                                                    Tölgyi Krisztina

a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorának szerkesztő-műsorvezetője. Néhány hete ismertük meg, a program közkedvelt háziasszonya, Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető visszatértéig mutatja be az érdekesebbnél érdekesebb dalokat.

Kemény Egon rádiófelvételeit azonnal felfedezte a Zenei Archívumban és már műsorba szerkesztett néhányat. Emellett ismertetőiben is szerepel a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, egyebek mellett nemrég Romhányi József születésének 100. évfordulóján is: Kemény Egon fedezte fel és vitte be a Rádióba, vagyis gyakorlatilag ő indította el a szövegírói pályán.

A címbeli kijelentés valóban fedi Kemény Egon sokoldalú zenei munkásságát, zeneszerzői –beleértve hangszerelői – tehetségét és sikereit. Negyven éven átívelő alkotókorszaka alatt a széles nagyközönség apraja-nagyja ismerhette meg műveit: az óvodásoknak írt kis kompozícióktól kezdve a színpadi művekig terjed rendkívüli zenei műfaji sokszínűsége.

Forrás: https://kemenyegon.hu/a-fantasztikus-komponista-kemeny-egon-132 /részlet

"A fantasztikus komponista: Kemény Egon" - hallottam ma Tölgyi Krisztina szavait, amikor hazatérve bekapcsoltam a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorát. A szerkesztő-műsorvezető épp a "Májusfa", az első rádióoperett történetét ismertette a hallgatókkal. Sajnos a műsort nem ismétlik és nem lehet újra meghallgatni. Miként említette, Kemény Egon óriási sikert aratott zenéje nyitott utat a későbbi Rádió Dalszínháza darabjainak, a magyar szerzők rádió- operettjeinek. Most Kemény Egon - Romhányi József: "Konty-kettős"-ét hallottuk, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert rádiófelvételén. Mélyen érintettek az elkapott mondatok, személyesen azért is, mert pont egy órával azelőtt vettem búcsút a Magyar Rádiótól és a Pagodától, ahol a magyar rádióoperett, a "Májusfa" szülőatyjai új rádiós műfajt hoztak létre, itt, e falak között... A bejárati kapuról - rajta az évtizedeken át műsorokban sokszor hallott, jól ismert házszámmal - emlékül fényképet készítettem.

Forrás: Kemény Anna Mária Facebook oldala

                                         65 évvel ezelőtt mutatta be
                      a VALAHOL DÉLEN-t a Fővárosi Operettszínház
                                     a mai Budapesti Operettszínház     

Örültem, hogy ma ismét elhangzott egy felvétel a "Valahol Délen"-ből:

Dankó Rádió
Az a szép
Erdélyi Claudia műsora
Szerkesztő-műsorvezető: Tölgyi Krisztina

 Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen" 

• "Még nincsen senkim sem…” Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány… kettős, foxtrot énekes táncszám, Gyenes Magda (Jutka) és Rátonyi Róbert (Rodrigo) 

A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. 

Ez a kedvesen könnyű, játékos duett az operett egyik legnépszerűbb száma lett: Jutka (a Fővárosi Operettszínházban: Gaál Éva m.v.) a Caracasba érkező magyar együttes tagja és Rodrigo, Gonzales (a Fővárosi Operettszínházban Sennyei Vera m.v. alakította) elvált férje adta elő.

A fenti táncduett előző bejegyzésemhez 2186 kapcsolódik. Roboz Ágnesre emlékezve néhány táncot soroltam fel rendkívül gazdag nagyoperettbeli koreográfiájából, most kiegészítem még a paso doble és a tangó-duett megemlítésével. A felsorolás még most sem teljes!

                                          65 évvel ezelőtt mutatta be
                     a VALAHOL DÉLEN-t a Fővárosi Operettszínház
                                    a mai Budapesti Operettszínház                                           

                                                        
                                                Meghalt Roboz Ágnes
MTI 2021.03.24. 
Életének 95. évében kedden meghalt Roboz Ágnes koreográfus, karaktertánctanár, címzetes egyetemi tanár, érdemes művész - tudatta a Magyar Táncművészek Szövetsége az MTI-vel.
Mint írják, Roboz Ágnes, a "mesternő" - ahogy a hazai és nemzetközi táncszakma szólította - az utolsó nagy mesterek egyike volt. A világ legnagyobb koreográfusaival, többek között Jiri Kyliánnal, Gret Paluccával, Hans van Manennel dolgozott együtt és leghíresebb iskoláiban tanított, megismertetve velük a karaktertáncot és a magyar néptáncot. 
Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210324-roboz-agnes-meghalt.html

Roboz Ágnes 1926. június 18-án született, táncművészeti tanulmányait a Troyanoff  Balett Akadémián folytatta 1938 és 1944 között, majd 1950-ben szerzett koreográfus diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol a tanszékvezető Szentpál Olga volt. Már a főiskolai évek alatt több gyár néptánccsoportját vezette és koreográfiákat készített.
A Fővárosi Operettszínház vezető koreográfusa volt 1950 és 1956 között, több nagy sikerű darab alkotója. Az 1950-ben megalakuló Állami Balett Intézet alapító tanára, a karaktertánc munkaközösség vezetője volt. (Wikipédia, részlet)

• A "Valahol Délen" koreográfusa Roboz Ágnes volt. A kasszasikert hozó nagyoperettben az akkor 30 éves tehetség táncszámai is kétség kívül hozzájárultak Kemény Egon nagyszabású táncos operettje óriási népszerűségéhez. A nézők a három felvonásos nagyoperettben spanyol bolero, csárdások, csárdás tempójú táncjáték, eredeti népdalmotívumból átépített gavott, foxtrot énekes táncszám, táncduett, görlök esti zenés műsora, "Magyar Táncjáték"  rendkívül látványos koreográfiáiban gyönyörködhettek.

                                                   65 évvel ezelőtt mutatta be

                                 a VALAHOL DÉLEN-t a Fővárosi Operettszínház

                                                a mai Budapesti Operettszínház

A Film - Színház - Muzsika címlapján:
Lolita, a táncosnő - Mezey Mária és Anna, a magyar együttes énekesnője - Petress Zsuzsa
                                                            

                    (Fotó: Kálmán Béla, Kemény Egon zeneszerző archívuma)
                         Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

• "Gáspár Margit akkor rendkívüli társulati ülést hív össze az Operettszínházban,

AHOL A TAGSÁG KEZESSÉGET VÁLLAL MEZEI MÁRIÁÉRT.
1953-tól Mezei Mária ismét az Operett tagja. Kezdésnek két, számára írott szerepben lép fel. Az egyiket a Párizsi vendég című darabban játssza el, a másikat a Valahol délen című színműben.
Miután Mezei Mária visszatér az Operettszínházhoz"

Forrás: https://www.origo.hu/kultura/20201129-mezei-maria-portre.html?pIdx=5

                                                          
                                                     Valahol Délen, Fővárosi Operettszínház
                                                            Mezey Mária és Borvető János

                                                Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

Mezei Mária Wikipédia oldalán:

„Gáspár Margit:

Azt hiszem, még a Valahol Délen-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott.

Fővárosi Operett Színház 1949-1956. Beszélgetés Gáspár Margittal Virágkor tövisekkel”

Lolita boleroja - Mezey Mária énekel /YouTube

a kasszasikert hozó Kemény Egon-operett:

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”

Nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.

*  egyik kedves fórumtársunk küldte el nekem a Mezei Máriáról szóló fenti linket, köszönöm figyelmességét

"Április, ó, Április,
Minden csínyre friss!"

Káprázatos április! Errefelé ma hólepel fedte be a kikeleti virágszirmokat, majd enyhülés jött, kisütött a Nap és felcsillant az emberben a tavasz reménye. Délfelé hódara szállt, jégeső kopogott mielőtt nagy pelyhekben hullt volna a hó... a természeti tüneményt hófelhők, szürke gomolyagok és szikrázó napsütésben fénylő kék ég keretezte. 

Minderről Gyurkovics Mária csodaszép koloratúrszoprán hangján megszólaló Kemény Egon-dalok rádiófelvételei jutottak eszembe:

• Kemény Egon - Romhányi József: "Hópehely-keringő" ("Talán a csillagok", rádióoperett)
• Kemény Egon - Dalos László: "Tavasz a télben", dalciklus - ebből a "Hóvirág-keringő" és a "Hóember" című gyermekkórus
• végül Kemény Egon- Dalos László: "Százszorszép a május". Gyurkovics Máriát ezen a rádiófelvételen is a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kisérte, Forrai Miklós vezényelt, közreműködött a Forrai-kórus.

A "Hóember" a legutóbbi századforduló környékén újra országszerte népszerű lett, ezúttal a szerzők feltüntetése nélkül, tradicionális kategóriában adták ki lemezen - ezt a végtelenül leegyszerűsített változatot tanulták meg a kis óvodások, ezen a felvételen kiscsoportos óvodai foglalkozáson láthatjuk.

Az eredeti "Hóember" rádiófelvétel a "Gyermekjátékok" CD-n jelent meg.

A fenti Kemény Egon műveket Gyurkovics Máriával néhány héttel ezelőtt újra hallhattuk Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában.

* Tóth Árpád: ÁPRILIS

FŰSZER ÉS CSEMEGE, KEMÉNY EGON ZENÉJE

Új blogbejegyzés Kemény Egon weboldalán: https://kemenyegon.hu/fuszer-es-csemege-kemeny-egon-zeneje-130

Időközben a Fűszer és Csemege órákon belül elérheti a 105 000. megtekintést. 

Áldott Húsvétot kívánok kedves olvasóinknak és kedves fórumtársaimnak!

Tegnapelőtt megérkezett a tavasz, az igazi kikelet! Varázsütésre virágba borult az aranyeső, illatoztak a mandulafák, rügylevélkék díszítették az orgonafák csúcsait és mélykék volt az ég, amikor egy játszótér mellett sétáltam el. A zöld fűben a pitypangok arany fejecskéi mosolyogtak rám. Ez a hangulat évről évre kitárja a szívemet, különösen idén érezzük, hogy az élet nem állhat meg...

Kemény Egon – Dalos László: Kinyílott a pitypang  /YouTube

CD-n megjelent: KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk: Túl az Óperencián Barlay Zsuzsával * https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/08/04/tul-az-operencian-barlay-zsuzsaval-32-het/

A mai műsorban elhangzott:

Kemény Egon: „A messzetűnt kedves” című daljátékának két dalfelvétele, részletek itt:  Előzmény

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő.

Fő szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

         Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Nagy Ibolya énekesnő Facebook oldaláról: 

Kék nefelejcs...  
DUNA TV, 2021. március 28-án, vasárnap, 12:55-kor, Jó ebédhez szól a nóta.  A nagymamám kedves nótáját is énekelem.

* Nagy Ibolya énekesnő és Kassai István zongoraművész - előző bejegyzésem - résztvevője volt a Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD-bemutatónak.

KASSAI ISTVÁN születésnapján, jókívánságaimmal:

KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész , a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja /YouTube

RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ 2019. május 11. szombat ● „DÍSZPALOTÁS” Szecsődy Ferenc hegedű- és Kassai István zongorakoncertje

http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok

(Jószándékú kalóz rádiófelvételek...)

                                              HORVÁTH TIVADAR

Nagy Ibolya énekesnő mai bejegyzésében emlékezett Horváth Tivadar születésnapi évfordulójára. Köszönöm, én is bekapcsolódom a kiváló művész életművének felelevenítésébe.
Kemény Egon műveiben először a rádiótörténeti jelentőségű első rádióoperettben szerepelt: ”Májusfa” (1949).
Emlékezetes alakítást nyújtott, tehetsége sok színét felvillantotta Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) című daljátékában: Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar.
Részlet a cselekményből:
1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent.
A „Hatvani diákjai” CD megjelent, megvásárolható: kemenyegon.hu. Talán ez az egyetlen album, amin Horváth Tivadar hangja, remek előadása hallható. 

Forrás: Facebook Kemény Egon zeneszerző emlékoldala (Kemény Anna Mária)

Forrás: Facebook Kemény Egon zeneszerző emlékoldala

Ardelao régebbi bejegyzése alapján folytatom most a "Szomorú csütörtök - vidám vasárnap" című filmszkeccs részleteinek felderítését. Közvetlen előzmény 2172

A fenti előzetes és fotó a Színházi Életben jelent meg. Kiváló alkotógárda, filmsztárok és neves zeneszerzők produkciója volt. Közülük többek Wikipédiaoldalán is szerepel a film, de a címnél több adat nem található. Szívesen foglalkozom ezzel a témával és majd összesítem, hogy felelevenedjen, persze még jobb lenne, ha csoda folytán mozivásznon azaz képernyőn is megelevenedhetne ez a vidám darab.

Dankó Rádió
Az a szép
Műsorvezető: Tölgyi Krisztina

A mai műsor elején hallhattuk:

Kemény Egon– Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen  
"Még nincsen senkim sem…” („Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány…) – foxtrot, Jutka és Rodrigo kettőse – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, rádiófelvétel.

Csodálatos, elbűvölnek a digitális adatbankok :-)
Kemény Egon zeneszerző IMDb oldala újabb filmmel bővült: 

https://www.imdb.com/name/nm1130107/?ref_=ttfc_fc_cr3
 

• „Szomorú csütörtök-víg vasárnap"

1936. július 5.
Zeneszerző: Kemény Egon
Versek, dalszöveg: Harmath Imre
Írta: Királyhegyi Pál
Szereplők: Gombaszögi Ella, Keleti László, Pataky Jenő, Katzár Kázmér, Rátkai Márton, Szőnyi Lenke
Producer: Kovács Emil
Rendezte: Lakner Arthur

 https://www.imdb.com/title/tt0028337/fullcredits/?ref_=tt_ov_st_sm

„Budapesten hetekig szalad Harmath Imre „Szomorú csütörtök-víg vasárnap” című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. „Szomorú csütörtök-víg vasárnap” legjobb sikerszáma a „Légy életem és halálom…” három nyelven készült el gramofonlemezre. Híres dala a „Ritka madár a szerelem”, melynek szövegét szintén Harmath Imre írta.” MAGYARUJSAG (1936)

* Kemény Egon zeneszerző 1926-ban Kassáról Budapestre költözött.

200

A zeneszerző: KEMÉNY EGON
200 feliratkozó

Nemrég adtam hírt az első 100-as kör eléréséről, igen rövid idő eltelte után ma elérte a másodikat is a YouTube csatorna nézettsége. 

Előzmény

(Legközelebb ebben a témában majd egy igazán nagy számnál jelentkezem :-), addig is köszönet az érdeklődőknek!)

Most kaptam Kassáról...

Szöveg és kép: Balassa Zoltán https://felvidek.ma/2021/03/eljen-az-szekely-szabadsag/

Mai évforduló:
Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang
Rádiódaljáték 2 részben
A rádiódaljáték összideje: 123’. A zene összideje: 63’
Bemutató: 
Magyar Rádió Kossuth adó, 1957. március 9. 20.00 – Farsang utolsó szombatján.

Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) első daljátékfelvétele volt a Magyar Rádióban. A "Komáromi farsang" továbbra is Házy Erzsébet egyetlen teljes magyar nyelvű CD-n megjelent daljátékfelvétele. 

Részletek és CD A kiadást az MTVA támogatta.

Lehoczky Éva mai születésnapi évfordulóján

tisztelttel és szeretettel gondolok a Művésznőre.

Előadásában Kemény Egon-művek is felhagzottak a Magyar Rádióban. Néhány nappal ezelőtt Nagy Ibolya Kemény Egonra emlékezünk című műsorhetén a Dankó Rádió 2019-es felvételének ismétlésében hallhattuk a "Hajnali szerenád"-ot.

Káprázatos koloratúrszoprán énekekét a Komáromi farsang CD is őrzi.

Dankó Dankó
Az a szép
Erdélyi Claudia műsora

Kemény Egon – Békés István: "Szabad szívek" – regényes rádiódaljáték
- Bevezető kórus: „Egyszer majd végre béke lesz!...” Földényi-kórus férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényelt – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió, 18.45 - 21.40

Előzmény

* A Dankó Rádió műsoraiban az utóbbi hetekben több részletet hallhattunk a regényes sorsú daljátékból, remélem, hogy sor kerül még újabb részletek bejátszására.

A médiaklikk oldalon már lejárt a megtekintési idő, A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán éppen most volt a premier... ahogy újabban szokás, itt megmaradt a felvétel:

Legendák nyomában ● Botka Valéria, Csányi László, Kemény Egon és Simándy József emlékére

A mai adással véget ért a műsorhét, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető először 2013-ban állított össze emlékhetet Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző tiszteletére. Mindkét alkalommal a zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária volt Nagy Ibolya vendége és beszélgetőpartnere. 

Dankó Rádió            
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya          
                      
KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK  
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/
2019. július 28., vasárnap – ismétlés: 2021. február 28. vasárnap 5.00-5.55

1.
Kemény Egon: „Különös dallam” (1965) – zenekari mű
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvételei (1956)
„Még nincsen senkim sem…” –  foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
 „Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
„A vágyakozás” – bolero, Mezey Mária
„Egy szót se szólj...” – kettős, lassú fox, Petress Zsuzsa és Melis György
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztepp’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
3.
Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955)
4.
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).
5.
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – rádiódaljáték (1965)
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
Kemény Egon – Fazekas Mihály: Ámeli – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
6.
„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről” (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965)
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” – angolkeringő (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelte. 

         Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
      „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió     

                                    
Dankó Rádió            
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya      

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK  
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/
2019. július 28., szombat – ismétlés: 2021. február 28. szombat 5.00-5.55 

1.Kemény Egon: „Eső és napsütés” – hangulatkép nagyzenekarra, részlet (1958)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2.
Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és a „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)
„Hópehely-keringő” – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Szélvész dala” – Mindszenti Ödön
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Hóvirág – keringő” – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
3. 
„Hatvani diákjai”  – rádiódaljáték (1955) Kemény Egon-CD: https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
4.
„Komáromi farsang” – rádiódaljáték (1957) Kemény Egon-CD: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang
Nyitány
„Az első reggel…” – ketős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
 ”Egy-kettő…” – Kraxelstumpf óbester szerenádja, Bilicsi Tivadar
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – szerelmi kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
5.
Kemény Egon: „Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára zongoraszólóra” (1955) – négy tételes mű, I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) játszotta. 
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

    Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió   

• Kemény Egon zeneszerző emlékoldala Facebook
• kemenyegon.hu

"Már virradóra jár az óra..." hallhattuk a kikeleti pirkadat előtt a "Hajnali szerenád" -ot, Kemény Egon  Lehoczky Éva operaénekesnőnek komponált koloratúr dalát.

Dankó Rádió            
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya    

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK  
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/
2019. július 26., péntek  – ismétlés: 2021. február 26. péntek 5.00-5.55
1.
Kemény Egon: „Estefelé” – karakterdarab esztrádzenekara, részlet (1964)
A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)
„Valahol Délen” – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
3.
Megzenésített költemények:
Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” (1940) – Nagykovácsi Ilona énekelt, zongorán kísért: Polgár Tibor.
Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
4.
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
5.
Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” – koloratúrdal szimfonikus zenekarral (1958) – Lehoczky Éva
Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte.
6.
Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – történelmi rádiódaljáték (1960) – Finálé
Sándor Judit, Bende Zsolt, Raffael Márta, Zentay Anna, Bikády György.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

    Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

• Kemény Egon zeneszerző emlékoldala Facebook
• kemenyegon.hu

Dankó Rádió            
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya    

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK  
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/

ma reggel hangzott el az ismétlés:
2019. július 25., csütörtök – ismétlés: 2021. február 25. csütörtök 5.00-5.55

1.
Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – daljáték (1955) – Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” – rádióoperett (1959)
„Krisztina románca” – Petress Zsuzsa
„Dal a hódításról” – kettős, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
„Dal a rabmadárról” – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla
„Ha én egyszer tereád szemet vetek...” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
3.
Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)
„Balaton-keringő” – Gyurkovics Mária
„Konyt-kettős” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
„Sör-dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert
„Kirándulódal” – Bán Klári, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
4.
Kemény Egon: „Könnyűzene fúvósokra” (1954) – részlet, szimfonikus mű.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

    Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

• Kemény Egon zeneszerző emlékoldala Facebook
• kemenyegon.hu

Dankó Rádió            
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK  
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/

• Dankó Rádió élő

2019. július 24., szerda – ismétlés: 2021. február 23. szerda 5.00-5.55

Nagy Ibolya: 
"ezen a héten továbbra is Kemény Anna Mária a vendégem, akivel édesapjára Kemény Egonra emlékezünk történetekkel és sok-sok zenével."

1.
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) rádióoperett – Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) – rádiódaljáték
Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert
„Dal a nápolyi királyról” – Fekete Pál, Kishegyi Árpád
Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet
"Gézengúz, léhűtő, imposztor..."  –  Az üldözők kara: Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
3.
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről (1965)
„Az első szerelem dala” – Andor Éva és Simándy József
„Szüretelők dala” – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
„Rózsa kettős” – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
4.
Kemény Egon: „Tangó” – szimfonikus zenemű (1954)
A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

    Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Dankó Rádió            
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK  halálának 50. évfordulóján
2019. július 23., kedd – ismétlés: 2021. február 23. 5.00-5.55
1.
Kemény Egon: „Valahol Délen” – nagyoperett – Előjáték
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
2.
„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” (Műsorvezető: Boros Attila, 1967)
3.
Kemény Egon – Képes Géza: „Szeptemberi tűnődés” (1950) – dal, Rösler Endre
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
4.
Kemény Egon – Juhász Gyula: "Szerelem?" (1941) – megzenésített költemény, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
5.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)
„Valahol Délen” – dal, Melis György
„Még nincsen senkim sem…” – kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
6.
Kemény Egon – Raics István: „Szerencsés utazás” – rádióoperett (1950)
„Nézd, hogy ragyog ránk a rét…” –  kettős, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
7.
Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” – sanzon, Lukács Margit (1958) Rádiózenekar
8.
Kemény Egon: „A tavaszhoz” – rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.

    Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

• Kemény Egon zeneszerző emlékoldala Facebook
• kemenyegon.hu

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Mától az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-ev

     KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK halálának 50. évfordulóján

A Dankó Rádió új stúdiójában (2019): Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető (2012-2020)
és vendége:

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária.

A MŰSORHÉT ZENEI ÖSSZEÁLLÍTÁSA  és
INTERJÚK KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel
2019. július 22., hétfő – ismétlés: 2021. február 22. 5.00-5.55
1.
Kemény Egon: Ritka madár a szerelem – angolkeringő
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
A gramofonfelvételeken (1935) Dél Tommy, Rózsa Annie és Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.
2.
Kemény Egon – Dalos László: „Őszi séta” – dalciklus (1952) „Őszi séta” – kettős, Sándor Judit és Rösler Endre
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
3.
Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1954).
4.
Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek…” (1957) – sanzon, Mezei Mária
A Magyar Rádió Vonószenekarát Kerekes János vezényelte.
5.
Kemény Egon – Kótzián Katalin: „Mindenki tanul…” (1962) –  sanzon, Radnai György
Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.
6.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” – rádiódaljáték (1955)
– Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Simándy József 
Kemény Egon-CD: jelenetek és dalok CD 1/18., 19., 20.  CD 2/1., 2.
7.
Kemény Egon: „Keringő rapszódia” – hangversenykeringő (1952)
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.

       Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

• Kemény Egon zeneszerző emlékoldala Facebook
• kemenyegon.hu

   KASSA ÓVÁROSA NAPJAINKBAN A SZÍNHÁZ ÉPÜLETÉVEL

A Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napja
2021. február 15.

"Hogyan látja, mit köszönhet az egyetemes magyar színjátszás a kassai kezdeteknek?"

Szaszák György írása, és interjúja  Sirató Ildikóval, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának vezetőjével, aki a magyar színjátszás történetének az egyik legjobb ismerője.

A teljes cikk és forrás:

https://amikassa.sk/a-kassai-magyar-kultura-es-tortenelem-napja/

Forrás: https://webshop.fenyiratok.hu/index.php?route=product/product&product_id=23085

Devecseri Gábor (1917-1971) költő és Kemény Egon (1905-1969) zeneszerző
Állatkerti séta című rádiójátékának teljes gépirata

Pontos műadatok:
Kemény Egon – Devecseri Gábor: Állatkerti séta
Szvit nagyzenekarra és négy énekhangra 
Bemutató: Magyar Rádió, 1949.

Részleteket itt is olvashatunk Kemény Egon rádiójátékokhoz komponált műveiről/ Előzmény

Dankó Rádió
Az a szép
Erdélyi Claudia műsora

Harmath Imre személyét és munkáit is felidézte ma Erdélyi Claudia - librettoi között megemlítette Kemény Egon "Kikelet ucca 3." című nagyoperettjét is.
Ennyivel ma beértem, :-), mert rádiófelvételek nem maradtak fent, nem is maradhattak az 1929-ben bemutatott pesti operett műfajú darabból. Ha rádiófelvételek nem is, de gramofonfelvételek igen!

Kemény Egont huszonkét éves korában - Bécsből Kassán át Budapestre érkezett - a komolyzene irányából a színpadi zeneszerzés útjára Harmath Imre vezette. Első közös slágerüket a "Honolulu Lulu" című charlestont 1927-ben Dénes Oszkár énekelte. 
Innen indult szoros szerzőtársi kapcsolatuk, aminek a nagy gazdasági világválság szabott gátat: 1930-1933 között Kemény Egon Lipcsében és Berlinben dolgozott Ábrahám Pál operettjein (részletek bővebben korábbi bejegyéseinkben is olvashatók). Hazatérte után 1935-ben Harmath Imre megírta a "Ritka madár a szerelem" című angolkeringő versét -  ez a slágerük Kemény Egon egyik legnagyobb sikerszáma lett gramofonfelvételeken és a rádióban is!

                                            CSATHÓ KÁLMÁN

Wikipédia oldala

Előzmény

CSATHÓ KÁLMÁN író négy könyvét találtam meg. A "Fűszer és csemege" című hangosfilm irodalmi mű feldolgozása, könyve megfilmesített változata.

A budapesti Gregor József Általános Iskola honlapjáról
FONTOS INFORMÁCIÓK
A leendő első osztályosok és szüleik részére készítették a kisfilmet:

Betekintés egy zenei osztály életébe

Kemény Egon - Dalos László: "Tavasz a télben" - Hóember

Elkészült a  budapesti Gregor József Általános Iskola ének-zene tagozatát bemutató kisfilm!
Kemény Egon - Dalos László: Hóember című gyermekkari művére készült fotó montázs is szerepel benne, a hangfelvétel  az iskolában, a Gyermekjátékok CD bemutatóján készült.

Dankó Rádió
Az a szép
Erdélyi Claudia műsora

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 
Nagyoperett 3 felvonásban 
Bemutató: 
Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. 

a nagy sikert aratott Kemény Egon-operett rádiófelvételi közül ma a
"Még nincsen senkim sem…”/ „Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány…" vidám kettős, foxtrott, Jutka - Gyenes Magda és Rodrigo-Rátonyi Róbert előadásában hangzott el. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát, Bródy Tamás vezényelte.

         SZINETÁR MIKLÓS        NAGY IBOLYA ÉNEKESNŐ/YT

Az azóta eltelt néhány óra alatt megjelent  Nagy Ibolya legújabb telefoninterjúja Szinetár Miklóssal, a rendező mai, 89. születésnapján. Évtizedekig  nevezetes és emlékezetes volt Szinetár Miklós Valahol Délen azaz Где-то на юге rendezése: Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11. 
Örömet érzek a szívemben, hogy így ma a zeneszerző, a rendező, a szerkesztők és maga a Valahol Délen nem is olyan távoli asszociációval zenei, színpadi, rádiós láncolatot alkot.

Forrás:
Blog, részlet

TANÍTOTT-E KEMÉNY EGON?

Többször feltették már nekem ezt a kérdést. Kemény Egon nem tanított zenei intézményben, nincsenek neves tanítványai, akik életművét, emlékét továbbvitték volna. 

Négy évtizeden átívelő pályája 1927-ben zeneszerzőként és korrepetitorként majd 1928-tól karmesterként indult a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházban. Zeneszerzői munkásságába hangszerelői tehetsége is beletartozott. Saját művei mellett kollégái - gyakran világsikert aratott darabok - zenekari hangszerelője volt.

Ámde a feltett kérdésre igennel is válaszolhatunk. Ennek élő példája, amikor a napokban az egyik budapesti iskola karnagyával telefonon beszélgettem:

elmondta, hogy a Gyermekjátékok című CD egyik dalát két osztályának, hatvan tanulónak tanította be, most, a korlátozott lehetőségek korában, minden szabály betartásával, csak osztályszinten, összkari próbák nélkül. Egyelőre ezért az előadás nem lehetséges.

A tanulási folyamat érdekes tanulságokat hordozott magában. Már a szólamonkénti tanulás folyamán felébredt a gyermekek figyelme a játékos, ám mégis különös dallammenetek hallatán. Az érdekesség csak fokozta kíváncsiságukat, ez önmagában motiválta őket abban, hogy haladjanak előre munkában. A gyerekek szinte azonnal és önkéntelenül csatolnak vissza a karvezetőnek, amikor könnyedén vesznek egy nehéznek tűnő akadályt a tanulási folyamatban. Akkor most nehéz vagy könnyű? Hogy van ez?

Mindkettő igaz. Nehéz, „ravasz” dallamok, hangnemváltások teszik izgalmassá a gyerekek számára Kemény Egon műveit, és mégis meg tudják csinálni, méghozzá értően. Zenepedagógiai szemmel nézve ebben nagyon erős fejlesztési lehetőség van.

Köszönöm szépen értékes bejegyzésedet, örülök, hogy tetszett a műsor :-) !

Nagy Ibolya valóban csodálatos teremtés, ahogy már máshol is írtam, úgy érzem, hogy kultúrmissziót tölt be az operett és a daljáték műfajok rangjukhoz méltó bemutatása terén. Operettprimadonnaként is, és most már közel tíz éves rádiós tapasztalattal, nagy zenei tudással. Kemény Egon zeneszerző felvételeit 2012-ben ismerte meg, azóta az ő életművének is csodálója és hírvivője.

Nagy Ibolya énekesnő címmel YouTube csatornát indított: 
Az egy héttel ezelőtt bemutott Beszélgetés Kemény Anna Máriával Kemény Egon zeneszerzőről című telefoninterjú most érte el a "bűvös" :-) 100. nézőszámot.

A zenei aláfestést keze nyomán, mint mindig művészi válogatásban és a lehetőségek adta mértékben hallhattuk - de most már teljes egészében meghallgathatóak a daljátékok....

KEMÉNY EGON lakhelye a Kapy utcában - egykor, kilátás a kertre és a Budai-hegyekre.

(Forrás: Kemény Egon emlékoldal, Facebook)

Élvezettel hallgattam Nagy Ibolya beszélgetését Kemény Egon leányával, Kemény Anna Máriával. Ebből a rövid, nem egészen 18 perces hanganyagból rengeteg információt tudunk meg Kemény Egonról és nem utolsó sorban Hatvani professzorról, akit az utókor talán éppúgy elfeledett, mint egy időre a kiváló zeneszerzőt, a „Mosoly muzsikusainak” jeles képviselőjét.

Szükség van (szükség lenne!)  az ilyen riportokra, amelyek hozzájárul(ná)nak a médiumok által egyre inkább tudatunkba plántálni szándékolt sötétség eloszlatásához. A celebek uralta, silány és szégyenletes műsorok helyett a közönség, azon belül pedig elsősorban az ifjúság számára sok ilyen előadást kellene közvetíteni a rádión és a televízión keresztül. Mert kiveszni látszik nemzeti büszkeségünk, a hazaszeretet, amely politikai beállítottságtól függetlenül minden nép fennmaradásának az alapfeltétele. Elfeledjük, elfeledtetjük! nagyjainkat, nem vagyunk büszkék rájuk, pedig lélekszámához viszonyítva a magyar nép tehetségei (művészei, tudósai) tekintetében a leggazdagabbak közé sorolható.

Élmény volt hallgatni e beszélgetésben a szépen megfogalmazott, kerek mondatokat, a szép hangon, szép artikulációval előadottakat.

Csak gratulálni tudok Nagy Ibolyának, hogy annak ellenére, hogy magas (?) körök döntése miatt már nem vezeti tovább a Dankó Rádióban sokunk által annyira várt műsorát, továbbra is feladatának tekinti zenei múltunk felidézését és az utókorral történő megismertetését. Köszönet illeti Kemény Anna Máriát, aki - immár „producerként” - nem kis erőfeszítéssel azon munkálkodik, hogy Kemény Egon zenéje ismét hallhatóvá, a magyarság közkincsévé váljék.  

Farsangi bál, farsangi tréfa - Komáromi farsang! Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János daljátéka a beszélgetés alaptémája. Ehhez kapcsolódik a Hatvani diákjai daljáték, a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT már megjelent, és a megjelenés előtti albumai. A zeneszerző a gershwini szimfonikus könnyűzene meghonosítója, műfaji sokoldalúságáról és fiatalkori, berlini éveiről is szó esik.

A telefon-riport során Nagy Ibolya a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang CD albumokról a daljátétok  - a rádióban ritkábban hallható - rövid részleteit nyújtotta hallgatóinak. A bálszezon hangulatát a báltermi jelenet dallama idézi fel...

                        
A mosoly muzsikusai ! Beszélgetés Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával. / Nagy Ibolya énekesnő - YouTube 2021. január 27.

• Bejegyzés/YT: Nagy érdeklődéssel hallgattam Kemény Egonról szóló riportot. Sok - számoma új - történet, szép muzsika gazdagította a műsort. A 20-30 as években Berlinben élt magyar művészekről külön műsort lehetne csinálni. 

                                                                NAGY IBOLYA

Nagy Ibolya már 2013-ban, a Dankó Rádió indulásánál felfedezte Kemény Egon rádiófelvételeit és Kemény Egonra emlékezünk címmel egész hetes műsort állított össze.

Túl az Óperencián című programjával több, mint hét esztendőn át tehetsége és operett-primadonnai, színpadi tapasztalata legjavával szolgálta az operett műfaját, elsősorban 20. századi rádiófelvételekkel.

2020-ban élete új irányt vett. Most fedeztem fel YouTube csatornáját, amelyen film- és videó felvételeken is megcsodálhatjuk énekművészetét és csodálatos rátermettségét: riporterként, riportalanyként és magánemberként. 

Nagy Ibolya énekesnő YT csatorna: 

https://www.youtube.com/channel/UCyVy7XqZb6QEs7rqVIgXOaA

                                                     További sok sikert kívánok!

SZÖRÉNYI ÉVA ÉS JÁVOR PÁL         JÁVOR PÁL (Képek: fortepan, port)

A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán az első videók között jelent meg a FŰSZER ÉS CSEMEGE című hangosfilm. Itt tekinthető meg.

• Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmváltozata, Lévai film. Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház  (Budapest előkelő, elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi.

Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos.

A két betétdalról gramofon felvétel készült.

A Magyar Televízió/MTVA több csatornán is ismételte - korábban, a restaurálás előtt kopott állapotban maradt fent. Túl sokszor játszották...

Néhány nap múlva lesz a bemutató évfordulója. Óriási sikere volt, a filmszínházak versengtek érte, nézőszám-rekordot döntött - a nagy sikerű irodalmi mű filmváltozata sztárszereposztással és Kemény Egon zenéjével készült!

Milyen érdekes az élet - napok óta figyelem a megtekintések számát, tegnap, szinte az évfordulóhoz érve érte el az 50 000. megtekintést azóta jócskán növekedett a nézők száma (jelenleg 51 953 megtekintés)! Ma is igen kedvelt u.n. régi magyar film.

                             A Debreceni Református Kollégium épülete a reformkorban
 Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerkesztette: Sipos Lajos.
 Dunakanyar 2000, Budapest, 1996, 134. oldal.                          Forrás:OSZK

Kemény Egon négy Debrecenben játszódó illetve a Debreceni Református Kollégium híres tanárai és diákjai életét - Hatvani István professzor, és a tanári kar professzorai közül nevezetes személyiségek; Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály - a cselekményben bemutató daljátékot komponált:

• Hatvani diákjai (1955)
• Komáromi farsang (1957)
• Szabad szívek (1960)
• A messzetűnt kedves (1965)

(Bemutatók: Magyar Rádió, a Rádió Dalszínháza)

Megújult a Debreceni Református Kollégium Múzeumának honlapja - ők is várják a nyitást, a múzeum-látogatókat... Ajándékboltjukban a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang CD is kapható. Ez az oldal még feltöltés alatt van: https://muzeum.drk.hu/latogatoi-informaciok/muzeumi-ajandekbolt .

20 évvel ezelőtt hunyt el Sinkovits Imre - emlékére tegnapi bejegyzésemet folytatva a Hatvani diákjai című daljátékban játszott szerepét idézem fel:

SINKOVITS IMRE          PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM          HATVANI DIÁKJAI

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston:                          

Finaletto "Véget ért a tanóra…", "Jó dolga van a diáknak…" - 04:21    részlet
(Simándy József, Bende Zsolt, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)

Sinkovits Imre halálának tegnapi, 20. évfordulójához

Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. 

27 éves volt, amikor az emlékezetes és nagy sikerrel bemutatott Hatvani diákjai című daljátékban Pálóczi Horváth Ádám szerepét alakította.

"Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) költő, író, hagyománygyűjtő. A gimnáziumot a Debreceni Református Gimnáziumban végezte, azonban önként hagyta ott az iskolát, mivel gyakorta érték mulatozáson, és nyughatatlan szellemét nem kötötte le a teológia. Mérnökként dolgozott, földet művelt, és közben verseket is írt. Ő nevezte a Balatont először magyar tengernek, barátságban állt Kazinczy Ferenccel, és elsőként ismerte fel Csokonai Vitéz Mihály tehetségét."

Szerepformálásával elénk varázsolta Hatvani egyik és nem egyetlen híressé vált diákját, a szerep énekes részét az akkor mág zeneakadémiai hallgató - kórustag - beugrással énekelte el, nagyszerűen. Nem volt ő más, mint Bende Zsolt! Az 1955 évi rádiófelvétel kulissza-titkait Ruitner Sándor zenei rendező jegyezte fel és a 2000-es évek elején Kemény Egon életművét bemutató emlékműsorában mesélte el a hallgatóknak.

(Bejegyzésemet folytatni fogom, ugyanis sajnos többszöri próbálkozásom után sem jelent meg a további része. Ez a megjegyzésem viszont érdekes módon megjelent.)

Most bukkantam a neten erre a híres kottakiadványra, előzmény 2133 és korábbiak

KEMÉNY EGON: „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)

Kemény Egon művei

a Dankó Rádióban - operett, vasárnap is! 

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Kemény Egon zenéje most már újra, szinte naponta hallható a Dankó Rádióban, úgy mint régen a Magyar Rádióban.
Kívánom, hogy a Kossúth Rádió is ismét felfedezze, hiszen, ha valahol, akkor pont ezen a rádióadón ismerhette meg legjobban a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveit a rádiózó. A hallgatók szerették a végtelen szerénységéről is nevezetes zeneszerzőt és várták új kompozícióit, a meglevőket szívesen hallgatták meg az ismétlésekben.

Kedves barátom hívott fel koradélelőtt - akit pont Nagy Ibolya műsorában, 2019-ben, a Dankó Rádióban ismerhettünk meg a "Kemény Egonra emlékezünk" című műsorhéten - és örömmel újságolta, hogy regge fél 9 felé Kemény Egon egyik dalát játszotta a Dankó Rádió. Sajnos nem részletezi a médiaklikk-oldal a műsort, ezek szerint teljesen váratlanul és nem operettprogramban, is szerepelhetnek operettfelvételek a Dankó Rádióban.

Elhangzott:

Kemény Egon - Raics István: Május elsején, láttalak meg én - foxtrott, Rátonyi Róbert
Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950). Rádióoperett, félbemaradt szövegkönyv. A rádiófelvételeken operaénekesek szerepeltek: Gyurkovics Mária és Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A vidám dalnak, csakúgy mint a Nyitánynak és a kiváló kettősöknek nagy sikere volt, az egykori Rádióújságban számtalan operettműsorban követhetjük nyomon.

http://www.parlando.hu/PARLANDO.html

PARLANDO
2021. 1. szám
Előzetes a tartalomból
EMLÉKLAPOK
Kemény Anna Mária két írása: Simándy József szobra előtt, Kistarcsán // Simándy Józsefnére emlékezve

Az  a szép
Dankó Rádió
Erdélyi Claudia műsora

A mai műsorban Erdélyi Claudia kiváló ismertetője után ismét elhangzott Kemény Egon egyik rádiódaljátékának részlete, ez a felvétel képviselte ma a Rádió Dalszínháza korát:

Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes történelmi daljáték 2 részben. Történik: 1945-ben. Színhely: Debrecen.
Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa és Bende Zsolt/Benkő Gyula továbbá Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor és sokan mások.

"Kikeletkor, kikeletkor,
Újra rügy fakad,
Egyszer majd béke, 
béke lesz! 
Egyszer majd vége, 
vége lesz!..”                Földényi-kórus férfikara 
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ez volt az a Kemény Egon mű - a Magyar Rádióban a felszabadulás 15. évfordulójára kíírt nyertes pályázat -, amiről a zeneszerző feljegyezte, hogy a felvétel után a Rádióban mindenki kizárólag a zenéről beszélt...!

Rövid, nem teljes áttekintés:

Kemény Egon daljátékai közül a Hatvani diákjai, a Komáromi farsang, A messzetűnt kedves 18. századvégi magyar kultúrtörténeti témákat dolgoz fel. 
Történelmi daljátákai: Krisztina kisasszony (Napoleon korában, Győrben játszódik), Szabad szívek (Színhely: Debrecen).
Korabeli, aktuális magyar témájú nagyoperettjei: Kikelet utca 3. - pesti operett -, Májusfa, Talán a csillagok, Szerencsés utazás, Valahol Délen.
Bécsben, a császári udvarban játszódik, történelmi témájú daljáték: Schönbrunni orgonák.
A spanyol polgárháború idején, Spanyolországban és Párizsban játszódik, romantikus nagyoperett: Fekete liliom.

Jelenleg ismét Nagy Ibolya Túl az Óperencián című programja az egyetlen a magyar rádióban, amely vasárnap is operettműsorral szórakoztatja hallgatóit.

A tegnapi ismétlésben Kemény Egon: Komáromi farsang című daljátékából is hallhattunk részleteket - a Kovács Géza-műsorhét zárónapján, Pünkösd vasárnap, 2019. június 9-én.

Hat rádiófelvétel hangzott el a "Komáromi farsang"-ból, a részleteket itt tekinthetjük meg: előzmény

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Mától az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/11/tul-az-operencian-teremi-trixel-es-harsanyi-frigyessel-24-het

        Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

• Győri előadásról találtam színlapot az egyik adatbankban, erről a bemutatóról eddig nem tudtam, de nagyon érdekel.
• Ezt megelőzően 1949-ben rádiójáték-változatban a Magyar Rádió mutatta be a Mandragóra-'t.

Rádióra alkalmazta: Székely Júlia. Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Szereplők: 

Callimaco: Szakáts Miklós 
Ligurie szolga: Ujlaki László 
Nicia: Lengyel Vilmos
Lucrezia: Feleki Sári 
Sostrára komorna: Szabó Margit
Timótheus barát: Gáti József 
Közreműködik: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének) 
Rendező: Körmöczi László dr.

• Az Állami Déryné Színház játszotta:

Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék 
Komédia 3 felvonásban. Bemutató: Budapest, 1957. 
Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György. 
Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a műsorban a rádió-operettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.
A mai műsorban elhangzott: részletek a Hatvani diákjai című daljátékból 

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban

A műsorszámok

     Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Előzmény 2129
A két rádióműsort szeretném itt külön is megörökíteni:

1947. december 24. Budapest I. 14.10 Karácsonyi hangulat Hont Erzsi műsora. Zongorán kíséri: Hajdú István

1. Gounod: Ave Maria. 2. Reger: Mária bölcsődal. 3. Kemény Egon - Juhász Gyula: Tápai Krisztus. 4. Kisdedecske, népének. 5. Reinitz Béla - József Attila: Betlehemi királyok. 6. Reinitz Béla - Ady Endre: Kató a misén.

1947. december 24. Budapest II. 17.00 Karácsonyi szalonzene. A háziegyüttes játszik, Raskó Magda énekel.
1.Wieniavszki: Legenda. 2. Szenkár Dezső - József Attila: Betlehemi királyok (Raskó). 3. Wolff-Ferrari: Angyaltánc. 4. Mozart: Ave Verum (Raskó). 5. Strauss Richard: Boldog látomás. 6. Gruber: Csendes az éj (Raskó). 7. Pallós Tivadar: Karácsony. 8. Bohm: Csendes éj (Raskó). 9. Kemény Egon: Tündértánc. 10. Goldmark Károly: Air a "Hegedűverseny"-ből. 11. Micheli: Csillagos éj (Raskó). 12. Roger: Mária bölcsődala. 13. Gretschaninov: Mese. 14. Malcsiner Béla: Karácsonyfák alatt.

Az a szép
Dankó Rádió
Erdélyi Claudia műsora

Kemény Egon zeneszerző neve ma is elhangzott éspedig a magyar operett kezdeteit követő operettszerző generáció nevei között. Erdélyi Claudia valóban inci-finci dózisban :-) adagolja jelenleg az operettmuzsikát. Műsorát mégis érdekesnek tartom, ma a Farsangról is szó esett. Hagyomány- és nemzettudat-ápoló gondolatai fontos része műsorainak és erre bizony mindig szükség is van. Ha így megy tovább, néhány hónap múlva én is kívülről fogom fújni a magyar nótakincs remekeit... lehet, hogy legfőbb ideje.

KEMÉNY ANNA MÁRIA
Újdonság, hogy Kemény Anna Mária Facebook-oldalt nyitott Kemény Egon zeneszerző emlékoldala néven, jelenleg bezető szakaszban van a feltöltés.

Az a szép
Dankó Rádió
Erdélyi Claudia műsora

A mai igen színes zenei műfajú összeállítás végén hangzott el a Valahol Délen egyik jól ismert vidám kettőse.

                                         SENNNYEI VERA ÉS RÁTONYI RÓBERT
A tegnapi adásban Sennyei Vera énekelte Kemény Egon sanzonját, aki a Valahol Délenben Gonsales szerepét alakította a Fővárosi Operettszínházban.

 "Még nincsen senkim sem...
csak téged kíván szívem, 
mert nincsen más kincsem..."
"...Idejönnél, 
ha szeretnél, 
a szerelem egészen más, ugyebár...." foxtrot, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.

• „Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.    Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

Úgy érzem, hogy Erdélyi Claudia szerkesztőként és műsorvezetőként is őszinte szívvel és a legjobb szándékkal válogatja a felvételeket. Bemutatja az előadókat és tudnivalókat mond el a darabokról. Itt szeretném megköszönni neki szép kiejtését, gyönyörű szavait, derüjét és hangjának bársonyos melegét, amivel hallgatóihoz közel hozza a felvételeket.
Lehetne vitatkozni azon, hogy helyes-e a műfajok szinte sokkoló váltakozása a két órás adás során, de egy dolog nem vitatéma - XX. századi felvételeken magyar zenét hallunk korabeli előadókkal és mindezt a legnemesebb szándékkal kínálja nekünk. 

Az a szép
Dankó Rádió
Erdélyi Claudia műsora

A mai ködös hangulatban bekapcsoltam a rádiót és bevallom magam is megdöbbentem, hogy milyen jó hatással volt rám a csárdás tüze, Dankó Pista nótái és a többi színvonalas nótafelvétel is. Amit az első műsorban még furcsáltam, a mai szerkesztésben már kellemesnek találtam - az igaz, hogy átrendeztem a napirendemet és műsor ideje alatt a háttérben a Dankó Rádiót hallgatom.
A műsor első részében egyszercsak felcsendült Kemény Egon - Erdődy János: Örökre drágám című sanzonja - Előzmény -, miután Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető a varázslatos művésznőre, Sennyei Verára emlékezett. Így Kemény Egon felvételét idén már a műsorfolyam kezdetén hallhatta a közönség!  

A másodikban újabb meglepetés ért: régóta várom Jávor Pál előadásában a Toponári Mári és Nincs énnekem fogatom című betétdalt, amelyet most cigányzenekari kíséretben meghallgathattam, így maradt fent az ő előadásában - Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt című operettjét Kemény Egon hangszerelte - Előzmény, itt Kemény Egon gramofon jazzhangszerelését hallhatjuk a YouTube-ról. És most megtalátam a Toponári Márit is :-)! Sőt már ez is hallható: Jóska, levelet hozott a posta.

A Kossuth Rádió mai Operettparádé című műsorában szóba került hogyan és miért lett Kálmán Imre operettszerző. Kemény Egon zeneakadémiai tanulmányai után, 1925-ben Bécsben atyai jóbarátja, Kálmán Imre tanácsára fordult a könnyűzene felé és számos műfajban aratott sikert.

Még a karácsonyi ünnepkörben vagyunk, most idézem fel a Budapest I. és Budapest II. műsorait, három órán belül két Kemény Egon-mű hangzott el 

1947. december 24-én. forrás: mtva.archívum

                                                                             
14.10 Karácsonyi hangulat
3. Kemény Egon - Juhász Gyula: A tápai Krisztus
17.00 Karácsonyi szalonzene
9. Kemény Egon: Tündértánc 

*Kemény Egon: „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)
**Kemény Egon - Juhász Gyula: "A tápai Krisztus" gramofonfelvételen Palló Imre, a m. kir. Operaház örökös tagja énekelte.

                                    SZILVESZTER-ÉJI KONFETTI

a képpel idézem fel Kemény Egon 1946-ban bemutatott egyfelvonásos operettjének szilveszteri hangulatát, az éjszakai  program címe Confetti volt:

• Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak”

Bemutató: 1945. december 22.

Royal Revü Varieté. Igazgató: Ehrenthal Teddy.

Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv.

Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.

• Négy évvel később a Magyar Rádió mutatta be szilveszteri nagyoperettjét, amelyből ebben az évben is több rádiófelvételt hallhattunk a Dankó Rádióban:

A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszter-éji folytatása, a Májusfa-keringő ”zenei ikertestvére  a "Hópehely-keringő": Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok”

1949. december 31. Rádióoperett.

Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Rendezte: Dr. Rácz György.

• 1951 Szilveszterén hangzott fel Kemény Egon - Kristóf Károly: Boldog új évet (Boldog új élet) című dalkeringője, amelyet Gencsy Sári részére komponált, először ő énekelte, majd lemezen is megjelent Kishegyi Árpád előadásában.

Zenekari változata is felcsendült a Rádióban, Kemény Egon portréja alatt látható, a 19.30-kor kezdődő műsorban.

Visszatekintve a 2020-as esztendőre, elmondhatjuk, hogy

• a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsoraiban Nagy Ibolya szerkesztésében tavalyi adásokban; az Az a szép című programban Erdélyi Claudia szerkesztésében két műsornapos Kemény Egon-emlékműsorral ajándékozta meg a hallgatókat, születénapi évfordulán szintén egy órás műsorral és kiváló előadók emlékműsoraiban is hallhattuk rádiófelvételeit. 

Életműve felelevenítése születése 115. évfordulója évében új színekkel gazdagodott:

• két alkalommal szerepelt az MTVA programjaiban az oeuvre gondozója, lánya Kemény Anna Mária a Hogy volt!? Ábrahám Pál című emlékműsorban és a Ridikül Legendák nyomában című műsorban.
• Lavotta János halálának 200. évfordulója alkalmából a Komáromi farsang című daljátéka került előtérbe. A Sátoraljaújhelyen megrendezett "Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl..." című zenetudományi konferencia egyik előadója Kemény Anna Mária volt. 

A Hatvani diákjai bemutatója 1955. január 23-án volt a Magyar Rádióban, Kossuth-Rádió.

A Rádióújság megőrizte az első ismétlést is a színlappal együtt:

1955. április 9. 20.30 Kossuth-Rádió

mtva. archívum

Áldott, békés Karácsonyt kívánok kedves olvasóinknak és fórumtársaimnak!

Előző bejegyzésemhez Kemény Egon: Fekete liliom című nagyoperettje 1946-os bemutatójához kapcsolok egy asszociácót: a december 20-i nagy érdeklődéssel várt és sikeres premier a Fővárosi Operettszínház épületének fennállása évfordulójához is csatolható, ha nem is kerek ez az szám, akkor 24 éves volt a híres teátrum. Az érdeklődés egyik oka az volt, hogy Fényes Szabolcs igazgató Kemény Egon zenéjétől remélte a színház csődtől való megmenekülését, és ez bizony így is lett! A bevétel mentette meg a színházat... ld korábbi bejegyzéseink.

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Történik: a spanyol polgárháború idején. Színhely: egy spanyol grófi kastély; Párizs; egy tengerparti hotel. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

1929-ben a Kikelet ucca 3 bemutatójakor nem csak a zeneszerző volt nagyon fiatal, hanem a Fővárosi Operettszínház is. Ez a gondolatsor most megkapott..

A december 23-i megnyitóról tegnap hallhattunk Erdélyi Claudia Az a szép című műsorban. 

https://nullahategy.hu/94-ev-nyitotta-meg-kapuit-a-fovarosi-operettszinhaz/

https://szinhaz.org/multidezo/2020/01/11/50-eve-hunyt-el-latabar-kalman/

Latabár Kálmán és Fejes Teri a Fővárosi Operett Színház Fekete liliom előadásában, 1946 / Fotó: Fortepan

Latabár Kálmán halálának fél évszázados évfordulója volt ebben az esztendőben.

Nagy feladat lenne, de megérné a fáradságot Kemény Egon műveihez kapcsolni és évről évre kidolgozni kiváló művészeink jubileumait.

Lehet-e Ábrahám Pál budapesti, lipcsei, berlini nagy operett-sikereiről Kemény Egon neve említése nélkül beszélni?

Lehet. Ebben az esetben viszont nem teljesen hiteles az adás, és ez történt tegnap a Kossuth Rádió „Operettparádé” című műsorában.

Kemény Egon (1905-1969) neve kimaradt az összeállításból, a berlini magyar művészkolónia tagjainak említésekor sem hangzott el. Szerencsére vannak ez évi mérvadó műsorok is: a Dankó Rádióban és az MTVA Ábrahám Pál műsorában is teljesebb képet kaptunk Ábrahám Pálról (1892-1960).

Ábrahám Pál legjobb barátja Kemény Egon volt… így írtak a korabeli színházi tudósítások és később a kortársak visszaemlékezéseikben, Rátonyi Róbert, Honthy Hanna és mások, operettkönyvek – köztudott volt a barátság mellett hat és fél éven át (1926-1933) tartó állandó zenei munkatársi kapcsolatuk: a fiatal Kemény Egon zeneszerző, karmester zenekari hangszerelője volt felerészben már a „Zenebona” című zenés darabnak is .

Pályájuk egyszerre indult a Fővárosi Operettszínházban: zeneszerzőként és karmesterként.

Ábrahám Pál felkérésére „Az utolsó Verebély-lány” című darabjában a „32-es baka vagyok én…” című induló Kemény Egon hangszerelésével aratott világsikert, így folytatódott a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházból indult munka.

Éppen itt lenne az ideje, hogy a gondosan felkutatott, pontos adatokat tartalmazó Klaus Waller: Paul Abraham - Ábrahám Pál monográfia magyar nyelvre lefordítva is megjelenjen!

Megjegyzem még, hogy nem szoktam mások tévedéseit hangsúlyozni, de mégiscsak feltűnő volt, hogy Nemlaha György két alkalommal is (nem javították műsorba adás előtt…) Ábrahám Pál Fehér hattyú című darabját Fekete hattyúként említette… talán mégis Kemény Egon járt a fejében és a Fekete liliom? :-)

Köszönjük Claudia!

Lásd 2036. sorszámnál - az augusztus 27-i adás ismétlése

                       RÓZSAHEGYI KÁLMÁNRA EMLÉKEZVE

                                        KEMÉNY EGON műveiből:

Rózsahegyi Kálmán nagyszerű érdemeit idézte

                                   "Az a szép" 

                                          című

                                       műsorában

               a szerkesztő-műsorvezető: ERDÉLYI CLAUDIA

Az elhangzott műrészleteket az Előzmény 2036 felirat alatt olvashatjuk, és Kemény Egon weboldalán a művekről és szerzőtársairól: https://kemenyegon.hu/ , alábbb csak a műsorhallgatás hevében soroltam fel :-)

Ismét az a helyzet állt elő ugyanis, hogy két egymás utáni napon hallhattuk Kemény Egon: Komáromi farsang című daljátéka Nyitányát. Tegnap Nagy Ibolya Túl az Óperencián című műsora ismétlésében hangzottt fel. Mint régen...

Valóban örömteli, hogy Kemény Egon életművét a Dankó Rádió és az MTVA műsorai is játszák és feldolgozzák ebben az esztendőben, születése 115. évében.

A dupla CD albumok a felvételeket hangrestaurált és digitalizált állapotban az MTVA Zenei Archívuma is felvette azaz visszahelyezte gyűjteményébe, így hallottuk most:

1.Részletek a Komáromi farsangból, élő, most hallható: Dankó Rádió

A felvétel 1957-ben készült, a fiatal operaénekesek csodaszép előadásában gyönyörködhettünk: Lilla - HÁZY ERZSÉBET, Csokonai Vitéz Mihály - ILOSFALVY RÓBERT. Valóban hallanni énekükben azt a sejtelmes lázt, amely személyes boldogságukat is tükrözte..., ahogyan felvétel idejéhez daljátékhoz kötődő szerelmük kezdetéről Ruitner Sándor zenei rendező korábban többször említést tett...

A műsor pergő, nagyon jól szerkesztett volt, végig Rózsahegyi Kálmán sokoldalú munkásságáról szólt, nagyrészt Kemény Egon műveinek felvételeivel gazdagítva. A Komáromi farsangban játszott éjjeli bakter rövidke, de annál emlékezetesebb gránátalma jelenetet most sem hallottuk, talán legközelebb...

A Komáromi farsang Lavotta János életművéhez is kapcsolódik, halálának 200. évfordulója van idén, Sátoraljaújhelyen ez év októberében Kemény Anna Mária ismertette a zenés színművet a zenetudományi konferencián.

 Mezei Mária énekel:

2. Bolero - Valahol Délen

3. Hatvani diákjaiból a

• Elmira chansonja  Hatvaniról és a debreceni dámákról
• A bonton kettős  - Mezei Mária és Tompa Sándor

4. Valahol Délen - "Még nincsen senkim sem..." Rátonyi Róbert és Gyenes Magda

Előzmény 2036 :-)

„A dal a „Tavasz a télben” című dalciklusból való, a dallam és a szöveg igazi, kedves, téli hangulatot teremt, a XX. századi komponált könnyűzene kis gyöngyszeme...” hangzott el a CD-bemutató után. A felvétel megörökíti a budapesti Gregor József Általános Iskola Kicsinyek kórusának előadását….

Emlék…, tavaly még el sem tudtuk volna képzelni, hogy ebben az évben elmaradnak az iskolai karácsonyi ünnepségek.

• Forrás, részletek: https://kemenyegon.hu/sok-szeretettel-mindannyiuknak-aldott-bekes-boldog-karacsonyt-kivanok-116 

                                           Írta: Kemény Anna Mária

Előfordul, hogy zeneszerzők egy-egy dala valóban a nép ajkára kerül, kedvelt és olyan ismert lesz, hogy népszerűsége folytán a szerzőt már elfeledve él tovább a dallam és dalszöveg.

Ezek a művek gyakran foszlányokban maradtak fent, majd az utókor zenetudósai felismerték eredetüket és visszahelyezték a szerzők életművébe.

Így történt Kemény Egon – Dalos László: „Hóember” című zenekari kísérettel komponált gyermekkari művével is. A rádió-bemutató óriási sikere után Kemény Egon iskolai kórusok részére ének-zongora egyszerűsített letétet készített, amely nyomtatott kottában is megjelent.

Évtizedek múlva, amikor a gyermekdalok kiadása CD-formában elkezdődött, „Hóembernek se keze, se lába…” címmel valaki emlékei után feltette a Zene ovi lemezre és ismét hatalmas népszerűséget ért el – még ebben a megmaradt formában is. Lehet, hogy éppen így felel meg az internetes korszellemnek, amikor már az óvodás kisgyermek is egyedül kattint a YouTube-linkekre… , ezek közül az egyik, jelenleg 14 millió körüli nézettségű videó…

A „Hóember” eredeti rádiófelvétele a „Gyermekjátékok” CD album egyik legsikeresebb dala.

Az ünnepkörhöz a kisgyermekek öröme is szorosan hozzátartozik és a felnőtteké is, akik családi körben, játékukban gyönyörködhetnek, mellettük szinte megfiatalodva emlékezhetnek azokra az évekre, amikor a Jézuskának levelet írtak…

A befelé fordulás és a lelki felemelkedés adventi időszakában mindannyiuknak sok szeretettel áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok!

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/05/14/tul-az-operencian-kokas-laszloval-es-kokas-piroskaval-20-het

A mai műsor Kemény Egon zenéjével indult:

                                 KEMÉNY EGON: NYITÁNY

Előzmény

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÉS LILLA     LAVOTTA JÁNOS

A „Komáromi farsang” Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmi drámáját állítja elénk. A daljáték cselekménye Lavotta János alakját, a magyar verbunkos zene megjelenését és az első magyar nyelvű színtársulat mindennapjait is felidézi – kiváló szereposztással és magas rangú művészi előadásban, megvalósításban.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Internet-adta öröm... váratlanul megjelent a lemez:

Előzmény 2089, 2088

Kis javítást kérek szépen majd a következőkben, a pontos idézet:

Erdődy János/Co. „Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, a bárban táncol a kubai lány, kint fülledt párát zuhog az eső…”

*Lolita bolerója: A vágyakozás (dal) – Mezei Mária  rádiófelvételen

Előzmény 2112

Az biztos :-) mióta Házy bejegyzésemmel elindultam a fórumon...

Szívesen, közös az örömünk!

Köszönöm szépen a részletes műsor bejegyzést!

A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában ma Kemény Egon dallamai csendültek fel:

• Kemény Egon: A messzetűnt kedves 

(Történelmi daljáték Fazekas Mihály életéről)

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Bródy Tamás

- Julika és Mihály kettőse: „Az első szerelem dala” (Andor Éva és Simándy József)

„...Kislány voltál, most már nagylány - bizonyám, hosszú a szoknyám  - Kicsi piros szádat megcsókolnám...- Ó, hogyne, ha hagynám....”

- Mihály és Ámeli „Rózsa-kettőse" (László Margit és Simándy József)

„- Messzi földről jött egy jó magyar huszár, - távoli határból, hol madár se jár, - Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár...- kard helyett kezében rózsa-, rózsaszál... /- Szebb is lenne minden, jobb is lenne már, kürt helyett ha szólna énekes madár... kard helyett ha rózsát hozna minden jó huszár.” 

- Mihály és Ámeli kettőse és Mihály dala (László Margit és Simándy József) 

„- Ha egyszer véget ér ... én eljövök érted... én nem feledlek Téged! Szerelmünk mindörökre éltet! Időnk lejárt. Most menj, menj, Ámelie!... Szeretlek Téged! - És visszavárlak! - Szívembe zárlak, örökre, mindörökre. - Amíg csak élek, csak Téged várlak!”

Fazekas Mihály: Mint mikor a Nap…

 - Énekli: Simándy József – az énekelt dalszöveg bizonyos helyeken eltér az eredeti verssorokétól.

Az eredeti versszöveg:

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla
A már barnúló erdőkre veresses arany színt
Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal
A sűrűségből kibukott árnyék letörűli:
Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével
Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tünt,
S engem az aggódás és a siralom beborított
Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!
Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok,
Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám
Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

 - Szüretelők dala: "Korcsmárosné kápolnája a pince...”  (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád,  km. Földényi-kórus)

• Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényli (1956/57)

- Péteri dala: „Valahol Délen, idegen tájon rideg a föld, hideg az ég...” (Melis György)

- Rodrigo és Jutka kettőse - foxtrot: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány… /Még nincsen senkim sem…” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)

- Anna és Bodzás kettőse (lassú foxtrot): „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa és Melis György)

- Lolita dala (bolero): „Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső,…/ A vágyakozás úgy sír a szélben…”  (Mezei Mária)

- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád - „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)

Kemény Egon - Gál Zsuzsa: "Ha visszanézek"  - sanzon (1957) -  „Örvényes, vad tó, szerelem, nem rémít már a mélye. Sok gyötrődésem feledem, nem látok mást, csak szépet, ha visszanézek….”  (Mezei Mária)

Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Elmira sanzonja: „Ötvenkilenc dáma elindult a bálba, földig érő, bécsi-módi krinolinszoknyába'.../Elpirult, miért pirult?..." (Mezei Mária, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00 (két részben, szünettel)

Kiváló zenei programmal, értékes, tartalmas ismertető összekötő-szövegekkel ajándékozta ma meg hallgatóit Erdélyi Claudia:

                                   DANKÓ RÁDIÓ

                                         "Az a szép"

                      Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

                                     KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveinek rádiófelvételeiből

És megtörtént a csoda :-) a Messzetűnt kedves részleteit halljuk Erdélyi Claudia műsorában:

• Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.                                     
• és most részletek a rádiófelvételből:

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.

Színpadkép: Valahol Délen a Fővárosi Operettszínházban Mezey Mária és Homm Pál. Forrás: https://kemenyegon.hu/

*Talán most már időszerű lenne felújítani az Operettszínházban a Valahol Délent-t, már csak a várható újbóli kasszasiker miatt is... :-)

• Mezey Mária Kemény Egon műveit énekli.

            mtva.archívum

Ezen az oldalon két Franz Schmidt tanítvány szerepel: Kemény Egon és Rajter Lajos

1936. július 26. Budapest I.

• 15.50: Kondor Leó – Polgár Tibor kétzongorás jazzszámai

           2. Kemény Egon: Olasz ég alatt

• 18.30: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos.

MA REGGEL JÖTT A MIKULÁS!

29. Kemény Egon – Kótzián Katalin: Télapó-dal - 3:34:50    
(„Boldog mind a sok gyerek, Télapó megérkezett…”)
Közreműködött: Andor Ilona Gyermekkara, a MÁV Szimfonikus Zenekarát Róna Frigyes vezényelte.

Forrás: kemenyegon.hu

Köszönöm.

Ma ismét megtörtént, ami a Magyar Rádió idejében igen gyakran és a Dankó Rádióban is ez évben, most már nem először, mindkét operettműsorban egy napon két programban hallhattunk Kemény Egon-művet!

A zeneszerző népszerűsége hosszú-hosszú évtizedeken át óriási volt.

Méltó a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző életművéhez, hogy napjaink szerkesztői Nagy Ibolya és Erdélyi Claudia egyaránt műsorra tűzik rádiófelvételeit.

          Parádés szereposztásban rádiófelvételen és CD-n

Erdélyi Claudia mai műsorában kiváló összeállításban ismertette Hatvani István professzor alakját, a „Hatvani diákjai” tartalmát és rádiós újdonságát, öt részlet hangzott el a daljátékból, továbbiak Kemény Egon weboldalán is olvashatók, meghallgathatók: https://kemenyegon.hu/

Amit hallhattunk most az operettből a rádióban:

Kemény Egon - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

Km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György

- Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról: "Elpirult, miért pirult?..."  (Mezei Mária)

- Kapocs dala: „Még azt mondják, nem illik....” (Hadics László, km. a Földényi-kórus férfikara)

- Amálka és Máté kettőse: "Ha majd a fény..." (Petress Zsuzsa és Simándy József) 

- Elmira és Fodorító kettőse: Dal a bontonról  (Mezei Mária és Tompa Sándor)

- Bule Lajos dala: "Aki felönt a garatra..." (Gózon Gyula)

Hosszabb részlet megy most a Hatvani diákjaiból:  Dankó Rádió

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/04/29/tul-az-operencian-gergely-roberttel-18-het/

Érdekes egybeesés, hogy a tegnapi „A magyar rádiózás napja”-’hoz kapcsolható a mai adás, amely a 2019. május 1-i műsor ismétlése, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a rádiótörténeit jelentőségű első magyar rádióoperettről megemlékezett:

• 70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!

Kemény Egon –  Mesterházi Lajos –  Szász Péter –  Romhányi József: „Májusfa”

Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.

 –  előzmény –

Forrás: mtva archívum

Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette  –  a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve pontosabban a „Májusfa” slágerkeringő ikertestvére lett a „Hópehely-keringő” – :

Kemény Egon – Romhányi József:

• Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen
• Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
• Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

SENNYEI VERA

A kiváló Sennyei Vera a "Valahol Délen"-ben is szerepelt (Gonzales), a Fővárosi Operettszínház sikerszériájában azaz a kasszasikerrel játszott Kemény –  Tabi –  Erdődy nagyoperettben  –  előzmény  –  és a zeneszerző további műveiben is, majd egyszer rendszerezem ezeket a műveket.

A napokban találtam meg ezt a felvételt a YouTube-on:

Kemény Egon – Erdődy János: "Örökre drágám..."  sanzon (Magyar Rádió, 1958)

(Mint minden jó sanzon szövegében, itt is nagy élettapasztalatra lelünk...)

Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

Budapesten 1927-ben aratta első nagy sikerét :

Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu (charleston).

Modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) színpadon adták elő és a legnépszerűbb énekesekkel, zenekarokkal gramofonlemezre vették.

Illusztráció: Kemény Egon – Harmath Imre: "Malvin" (charleston,1927) kottacímlap.  

* Az előadó Érczkövy László kiváló előadó, sztár volt.

Így gondoltam /2100, máshogy lett:

A legfrissebb videókkal A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatorna itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA

A zeneszerző weboldala folyamatosan újul: https://kemenyegon.hu/

A legfrisseb videókkal A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatorna itt tekintheő meg: https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA

Kedves fórumtársaim Ardelao és Héterő!

Kemény Egon életműve a 21. században talán még aktuálisbb, mint keletkezése idején... sok tekintetben megelőzte korát, ez akkor nyilvánvaló volt, most a felfedezés ideje jött el.

Köszönöm szépen 2097 és 2098 számú megnyilatkozásotokat :-) !

KEMÉNY ANNA MÁRIA

A Legendák nyomán című Ridikül adás 2020. november 19-én 18 órakor ért véget, ezt követően a napi átlag kb. húszszorosa volt a Kemény Egon Wikipédia-oldal látogatottsága!

A műsor itt tekinthető meg:  https://mediaklikk.hu/video/ridikul-legendak-nyomaban/

https://ridikul.hu/cikk/2020/11/19/legendaink-tortenete

Előzmény

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”  Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela.

Új videó gazdagítja A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornát:

Эгон Кемень: « Где то на юге » * KEMÉNY EGON: « Valahol Délen »

Анна - П. Яновицкая; Петри - С. Духовный

Anna - P. Yanovitzkaya; Péteri - C. Dihovny

Свердловское ТВ 1961 г.

Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1961

A bemutató – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11. Rendező: Szinetár Miklós – a budapesti kasszasikert követően Szinetár Miklós pályaindulásában is jelentős szerepet játszott, Kemény Egon zenéje nagy feltűnést keltett, korábbi bejegyzéseinkben olvasható.

• „Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.

Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyűzene”-szerzőt: Kemény Egont.

…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni.

(Esti Hírlap, 1957. december)

Kiváló műsorötlet :-) valósult meg a Duna TV Ridikül című tegnapi adásában: Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek és művészkollégáinak leszármazottai beszélgettek, és emlékeztek a zenei pályák találkozási pontjaira – amennyire ezt a műsoridő lehetővé tette. Érdekes és értékes összeállítás volt – így látták mások is.

Ebben az esztendőben, a zeneszerző születésének 115. évében, Ábrahám Pál legjobb barátjaként a Duna TV Hogy volt!? című műsorában tekinthettünk be pályaíve fiatalkori, berlini éveibe.

A tegnapi műsorban Dr. Huszka Jenő, Simándy József és a Magyar Rádió Gyermekkórusának alapítói: Dr. Csányi László és Botka Valéria, egykori pályatársaival közös zenei kapcsolataiból kaptunk ízelítőt.

A műsor még egy ideig itt megtekinthető: https://mediaklikk.hu/video/ridikul-legendak-nyomaban/

*közvetlen előzmény, :-)

LEGENDÁK NYOMÁBAN 

Duna TV Ridikül 2020. november 19. 17.05

https://mediaklikk.hu/ridikul-cikkek/cikk/ridikul-legendak-nyomaban/

A november 19-i adás tartalmából.

Adásunk vendégei legendás művészek leszármazottjai, ez a kötelék pedig az életük részévé vált. De kiből válhat legenda? Mekkora feladat az örökség gondozni? Milyen hatással van ez az életükre?  Vendégeinknek vajon melyek a kedvenc történeteik, mik a kedvenc emlékeik? Milyen fotókat, kincseket őriznek, amelyek sok történetet rejtenek? Vajon követték a felmenőiket a művészi pályán? Miként tekintenek az alkotásaikra? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Akik ez alkalomból elfogadták meghívásunkat: Csányi Valéria karmester és karvezető, Kemény Anna Mária producer, Huszka Zsuzsanna közgazdász és a hölgyek ez alkalomból sem maradnak meglepetés-férfivendég nélkül.

A képen balról jobbra a meghívott vendégek: Csányi Valéria, Kemény Anna Mária, Huszka Zsuzsanna. 

Ki lesz a meglepetés-vendég? Ez 17.05 percig titok :-).

Két új videót találtam ma reggel a YouTube-on, Kemény Egon dalait új előadásban:

Miskolci Diána énekel, kísér Megyeri Lajos és Rákity Éva

Kemény Egon –  Lantos Olivér:  Valahol Oroszországban

Kemény Egon –  Lantos Olivér: Tiszavirág a mi szerelmünk (slowfox, 1946) 

Érdekesség, hogy a „Valahol Oroszországban” című dalról nem tudok Kemény Egon életművében, keresem…

*a felvételek a műcímek alatt meghallgathatók

Már meg is találtam, nem Kemény Egon a zeneszerző, javítani kell majd a felvételen, híres Karády-dal:  YT / https://www.youtube.com/watch?v=QuKtxeWTo84

Ami feltételezhető, hogy Kemény Egon hangszerelte és innen adódik a tévedés, de ennek is utána kell nézni.

https://port.hu/adatlap/film/tv/valahol-oroszorszagban-valahol-oroszorszagban/movie-60540 

Fotó: Kemény Anna Mária

SIMÁNDY JÓZSEFNÉRE EMLÉKEZVE

„Az elmúlás havában járunk és ilyenkor átgondolhatjuk, hogy mindaz, ami már nincs velünk, miképpen él tovább bennünk…

Egy éve már, hogy nem halljuk kedves, de mindig határozott szavait, amelyekkel gyakran lelket öntött belénk, nevetését… – soha nem éreztette műveltségét, mert eggyé vált a közösséggel.”

                                 Simándy József özvegye mellett

Kemény Anna Mária és Simándi Péter, Kelemen Zoltán, Váray-Major Zsófia, Gulyásik Attila

Fotó: Kereszti Ferenc

Forrás és továbbiak: https://kemenyegon.hu/simandy-jozsefnere-emlekezve-112

Kedves kassai barátom felesége megtalálta a Csík János-emlékestről szóló írást, amely itt olvasható: https://felvidek.ma/2016/06/egy-ma-is-velunk-elo-komaromi/. Az ő lemezfelvételét rejtette a családi hagyaték.

Csík Jánosról eddig én is keveset tudtam. Úgy ismertem meg a nevét, hogy felvételei között megtaláltam a YouTube-on 

Kemény Egon – Raics István: "Sárga falevél" című dalkeringőjét (1951). Az első lemezfelvételen Kishegyi Árpád énekelte, még korábban a Rádióban Lantos Olivér és Karády Katalin.

Most arról értesültem, hogy

Kemény Egon – Dalos László: „Találkozzunk holnap a Moszkva-téren!” című foxtrot táncdalát (1952), amelyet Melis György adott elő a Magyar Rádióban, majd kislemezre Putnoki Gáborral  vették fel.

Csík János magyarul énekelte, szlovák nyelvű címmel jelent meg (1953), Július Móži (Mózsi Gyula) esztrádzenekara játszotta, ő vezényelt.

Mindez azt jelenti, hogy a fenti Kemény Egon-dalokat operaénekeseink és színpadi csillagaink után a Felvidéken Csík János énekelte a széles nagyközönség előtt!

* Előzmény 1891

**A YouTube-on megjelent felvételek az előadók neve alatt meghallgathatóak.

Kedves kassai barátomtól kaptam ma értesítést: családi hagyatékukban Kemény Egon egyik lemezfelvételét is megtalálták…

A címlap után nemrég a kotta első oldala is megjelent az interneten:

KEMÉNY EGON - ROMHÁNYI JÓZSEF: HÓVIRÁG-KERINGŐ

A zeneszerző a Zeneműkiadó felkérésére egyszerűsített ének-zongora hangszerelést készített. Előzmény.

A zeneszerző: KEMÉNY EGON 100 feliratkozó 2020. november 5.

100 – a szám, amely most már kötelez…

2018. június 30-án indult el „A zeneszerző: KEMÉNY EGON” YouTube csatorna Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában című videó-felvétellel.

Ma érte el a feliratkozók száma a százat! Száz néző van már, aki várja a következő Kemény Egon-videót! Ez a láthatatlan erő óriási inspiráció a továbbiakhoz.

Sok ez szám? Sok! Az internet kimeríthetetlen kínálatából száz feliratkozó néző-hallgató érdeklődik íly módon Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző művei iránt és kíváncsi a csatorna újdonságaira. Kevés, ha arra gondolunk, hogy remélhetőleg még ennél sokkal többen lesznek majd.

Mindenképpen örömteli, hogy elérkezett a 100. feliratkozás, valamennyiüknek nagyon szépen köszönjük!

Igyekszünk a jövőben gyakrabban jelentkezni és még több felvétellel bemutatni a zeneszerző életpályáját és zeneműveit. Jelenleg 15 felvétel látható.

Kemény Egon zeneszerző YouTube csatornája is hozzájárul ahhoz, hogy születésének idei, 115. évfordulóján életművét a fiatalabb generációk is megismerjék és a zenéjét szerető idősebb korosztálybeliek újra meghallgathassák a Magyar Rádióban gyakran a „Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON” bemondással felkonferált rádiófelvételeit – műveit 2012 óta a Dankó Rádió tűzi műsorára.

Forrás: https://kemenyegon.hu/100-111

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/04/01/tul-az-operencian-bessenyei-ferenccel-14-het/

A mai műsorban elhangzó részlet:

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

BESSENYEI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN

Főszerepben: BESSENYEI FERENC - HATVANI ISTVÁN professzor

Továbbiak a fórum-bejegyzésben és a https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai oldalon.

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

HALOTTAK NAPJÁN

                         Dankó Rádió  "Az a szép"

                           Naponta: 18.04 - 19.00

              Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

A mai műsor első felében Gyurkovics Mária operaénekesnő halála évfordulóján legszebb felvételeiből válogatott Erdélyi Claudia.

Az összeállítást Kemény Egon rádiós műfajt teremtő rádióoperettjeinek három koloratúr-dalkeringője zárta, amelyeket immár nem csak a régi rádióújságok lapjairól idézhetek (mtva. archívum), hanem az elmúlt hónapokban és ma ismét, régi nagy sikerükhöz méltóan, újra meghallgathattunk!

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (Magyar Rádió, bemutató:1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett.

Kemény Egon – Romhányi József:

• Balaton – keringő – Gyurkovics Mária

A rádiófelvételen közreműködött a Földényi kórus, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszter-éji folytatása, ”zenei ikertestvére”:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” Magyar Rádió, bemutató: 1949. december 31. Rádióoperett.

Kemény Egon – Romhányi József:

• Hópehely– keringő – Gyurkovics Mária

Kemény Egon – Romhányi József:

• Hóvirág– keringő – Gyurkovics Mária

A rádiófelvételen közreműködött a Földényi kórus, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Műsorelőzetes

                           Dankó Rádió  "Az a szép"

                             Naponta: 18.04 - 19.00

              Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

Október 24. - A magyar operett napja

A mai műsorból:

Erdélyi Claudia Huszka Jenő Bob herceg című operettjének sikere után Kálmán Imre és Lehár Ferenc nevét emelte ki továbbá Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Kacsóh Pongrác, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Eisemann Mihály, Jakobi Viktor, Gyöngy Pál, Fényes Szabolcs és mások darabjait.

A magyar operett 2013-ban került a hungarikumok listájára.

A magyar operettekben magyar sorsok keltek életre. Egyetlen ország sem adott annyi zeneszerzőt ennek a műfajnak, mint Magyarország.

Egon Kemény – Wilhelm Sterk: Stunden, die man nie vergißt…

Tangó-dal, 1928-ban jelent meg nyomtatásban a Wiener Musikmagazinban:

Forrás: kemenyegon.hu

Ezen a napon a Budapest I. és a Budapest II. adón is elhangzott Kemény Egon egy-egy modern táncslágere, gramofon hanglemezfelvételek:

1936. december 21. hétfő

Budapest I.

23.05:Hanglemezek

10. Kemény Egon: Kedves Helén (Szécsén szövege: Weygand Tibor)

Budapest II.

19-20.20 Hanglemezek

13. Kemény Egon: Budapest tangót táncol – tangóegyveleg (Szedő Miklós)

Az előzmény előzménye... újra megpróbálom a technikai felújítás után, hátha megnyílik:

2075

RÁCZ VALI  1696 Előzmény

                        Dankó Rádió  "Az a szép"

                             Naponta: 18.04 - 19.00

                 Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

A mai műsorban Erdélyi Claudia szerkesztésében, XX. századi csillagokra, Mezei Máriára majd Gencsy Sárira emlékezve, Kemény Egon műveinek rádiófelvételei közül elhangzott:

• Mezei Mária énekelt:

Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek” – sanzon (1957)

Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen”

„A vágyakozás…” bolero

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.

*Mezei Mária Wikipédia-oldaláról:

Gáspár Margit: Azt hiszem, még a Valahol Délen-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott. Fővárosi Operett Színház 1949-1956. Beszélgetés Gáspár Margittal Virágkor tövisekkel”

Dal a bontonról – Elmira és Fodorító kettőse, Mezei Mária és Tompa Sándor

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Történik: 1780-ban. Színhely: a Debreceni Református Kollégium. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

• Gencsy Sári énekelt:

Kemény Egon – Romhányi József: „Óra-keringő”

A koloratúr dalkeringőt a Magyar Rádió felkérésére Gencsy Sári részére komponálta a zeneszerző. A Stúdiózenekart Vincze Ottó vezényelte, közreműködött a Földényi kórus (1951)

                          Dankó Rádió  "Az a szép"

                             Naponta: 18.04 - 19.00

                 Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

                               MEZEI MÁRI EMLÉKMŰSOR

Kemény Egon dalait halljuk:: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

1946. február 14.

19.30 Rácz Vali énekel, zongorán kíséri Kerekes János. Dalok a szerelemről

1. Kemény Egon – Robert Burns – Szabó Lőrinc: „John Anderson, szívem…”

4. Kemény Egon – Falu Tamás: „Ablak”

Megjegyzésem: A Kemény Egon – Robert Burns – Szabó Lőrinc: „John Anderson, szívem…” című dalt Simándy József rádiófelvételével őrzi a Zenei Archívum.

*közvetlen előzmény

a fenti februári műsort az októberi sanzonprogram követte (bár lehet, hogy még volt közte további Kemény Egon – Rácz Vali előadás is, keresem.)

Rácz Vali címlapfotója Kemény Egon műsorával

20:45  „Krajczár”  Rácz Vali chansonokat énekel, Kemény Egon megzenésítésében.

Zongorán kísér a szerző.

„Nem kell mindent észrevenni, szóvátenni…” tanítgatott diplomatikus viselkedésre egykor édesanyám. (Gyakran hiába…)

Mindemellett köszönöm bejegyzésedet és talán ma a második részt is hallhatjuk, vagy majd máskor.

A tegnapi emlékműsor is szép volt. Erdélyi Claudia valóban az említett műsorokból válogatott, az összekötő szöveg azonban – ami a hallgatók számára nagyon fontos – új ismereteket is adott, ennek szintén nagyon örültem.

"Zenéjét szerzette: Kemény Egon" – most már elmondhatjuk, hogy 2020 januárjában indult műsorával Erdélyi Claudia is kialakította szerkesztői és műsorvezető stílusát, nem baj, ha néha ismétlés is belekerül. Gondolom és remélem, hogy lesz még idő és alkalom arra, hogy az „Az a szép” című műsorban Kemény Egon eddig itt még nem játszott rádiófelvételeit is meghallgathassuk, példaképpen „A messzetűnt kedves” című daljátékából.

A Dankó Rádió „Az a szép” operettműsora Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezett, születésének 115. évfordulóján. (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)

 Megjegyzem, hogy a most bejátszott zenék ismétlés volt: a 2020. július 23-i emlékműsorban (I. rész) elhangzottak, más Kemény-művekkel kiegészülve  - akkor a komponista halálának ötvenegyedik évfordulója alkalmából, a műsorvezető, Erdélyi Claudia szerkesztésében.  

Talán holnap a július 24-én sugárzott II. részben hallott zenei összeállítás megismétlését is várhatjuk a rádióban. 

                         Dankó Rádió  "Az a szép"

                             Naponta: 18.04 - 19.00

                 Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

                               EMLÉKMŰSOR

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulóján

A műsor a „Ritka madár a szerelem” című Kemény Egon-táncsláger, angol keringő (1935), zenekari változatával (1962) indult.

Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető a felvételek közötti összekötő-szövegeiben sokoldalúan ismertette a zeneszerző pályaívét, a Fővárosi Operettszínházban 21 évesen indult színpadi karrierjét és a Magyar Rádióban 1934-ben kezdődött, új rádiós műfajokat is létrehozó zenei munkásságát, amely közel 35 esztendőn át tartott továbbá életrajzának egyes elemeit.

Elhangzott felvételek:

• Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Előjáték

Dal a rab madárról –  „Kósza felhő úszik fenn az égen…” Krisztina és István kettőse, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla

 „Bárhova mentél, én visszavárlak…” – Krisztina románca, Petress Zsuzsa

Dal a hódításról – „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…” Krisztina és Eugène kettőse, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert

Blanche dala – „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány…” Gyenes Magda

 „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar

• Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang”

„Könnyű lepke, kis madár…” – Lilla románca Lilla – Házy Erzsébet

 „Sötét lepel borult reám…” – Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

„Egy-kettő…” – Kraxelstumpf szerenádja, Bilicsi Tivadar

• Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

„Ötvenkilenc dáma, elindult a bálba…” – Elmira sanzonja, Mezei Mária

„Még azt mondják nem illik…” –  Kapocs dala, Hadics László és a Földényi-kórus

„Aki felönt a garatra” – Bule Lajos dala, Gózon Gyula

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

*A műsor hangvétele és emlékező jellege méltón folytatta a Magyar Rádióban Kemény Egon halálát követő, műveit bensőséges szeretettel és tisztelettel bemutató rádiós stílust, amelyet Nagy Ibolya is magáénak tudott (2012-2020)  - a hallgatóknak értékes szórakozást nyújtva. 

                                                Kemény Egon

                        kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja

                         (Forrás: Kemény Egon zeneszerző Archívuma)

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulóján

Sokáig tartott, amíg édesapámról Kemény Egon zeneszerzőként tudtam beszélni. Gyengéden szigorú apai szeretete, emberi nagysága, zenei elismertsége és tekintélye egész életemben bennem él – jogutódként meg kellett tanulnom kívülről tekinteni életművére és zenei hagyatékára. 

A mai évfordulón néhány gondolattal idézem fel emlékét.

Bécsben látta meg a napvilágot. A császárvárosban családi környezete magas erkölcsi elvárásokkal, magyar hittel vette körül. Innen indult a német és az osztrák zene iránti fogékonysága, amelynek hagyományait műveiben a magyar zenei örökséggel együtt ápolta.

Atyja elismert sebész főorvos volt Bécsben, szabadidejében szívesen zongorázott. Hamar felfedezte fia abszolút hallását és támogatta sokoldalú zenei tanulmányait.

Kemény Egon precíz ember volt, ahogy régebben mondták. Kottaképe csodaszép, mintha nyomtatva lenne. Gondosan elrakta zenei pályaíve dokumentumait. Kilencéves volt, amikor első darabját atyjának ajánlva lekottázta. Fekete bőrkötésben korai műveivel együtt archívuma őrzi. Ekkor már Kassán élt szüleivel és bátyjával, Fő utcai házukból pár perces sétával ért a híres Kassai Zeneiskolába majd a Főgimnáziumba. Valahányszor a házból kitekintek és az egykori Kassai Nemzeti Színház épületét látom, mély érzések vesznek erőt rajtam. Ismerve a történelem kegyetlen eseményeit érzem a drámai hangulatot, a szörnyűségeket ablaknál állva láthatta a kisfiú. Az Óváros szépsége is karnyújtásnyira volt, az elegáns park és mellette a Szent Erzsébet fő-székesegyház, a kassai dóm. Hosszú évtizedek után most már gyakran visszajárok ide, helyette is… Nagyszüleim és nagybátyám sírját csendes szeretettel gondozom a kassai temetőben és mindig viszek virágot távoli rokonaink sírjára csakúgy, mint a régi Kassa nagyjaiéra, akik a Kemény-családot áldozatos életvitelük miatt tisztelték.

Kemény Egon emlékét biográfiákban, monográfiákban, a Magyar Rádióban kortársai, rádiós kollégái és művészek elevenítették fel: Ruitner Sándor, Tamássy Zdenkó, Petress Zsuzsa és mások. Műsoraikat az MTVA Zenei Archívuma őrzi.

2013-ban a Dankó Rádióban, „Túl az Óperencián”, Nagy Ibolya „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk” című műsorhetén kezdődött el az a folyamat, amelyben a háromszáznál több, sikerrel bemutatott művet tartalmazó életműből alaposan felkészülve személyesen is részt vehettem.

2019-ben édesapám halálának 50. évfordulója jött el. Szívet melengető érzés volt és életre szóló emlék, hogy partnerre találtam az MTVA vezetői és munkatársai személyében: CD-n jelentethettem meg daljátékai közül a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című rádiófelvételeket, majd gyermekeknek komponált műveiből a „Gyermekjátékok” című válogatást. Felejthetetlen élmény számomra a vásárlók öröme, amikor rábukkantak a CD albumokra: elmondták, hogy milyen régóta keresik Kemény Egon műveit.

Életének három éves berlini időszakát a „Hogy volt!” Ábrahám Pálra emlékezünk című műsorban hoztam közel a nézőkhöz.

2019-ben Dombóvári János Lavotta-kutató meghívására a XVII. Lavotta-Napok keretében bemutathattam a Csokonai Vitéz Mihály és Lilla drámai szerelméről szóló daljátékot, így Lavotta János szerepén keresztül a „Komáromi farsang” bekerült a Lavotta-emlékek értékes gyűjteményébe.

2020. október 2-án előadást tartottam Lavotta János halálának bicentenáriuma emlékére rendezett „Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl…” című zenetudományi konferencián. Lavotta János daljátékbeli alakját áttekintve, a magyar Biedermeier stílusjegyei mentén elemeztem a művet. Sátoraljaújhelyen és Tállyán elbűvölően szép, történelmi környezetben előadótársaimmal kiválóan megszervezett, kétnapos programban vettünk részt, amelynek ünnepélyes záró műsora végén Lavotta János síremléke előtt a Himnusz és a Szózat eléneklésével is tisztelegtünk.

                                            Kemény Anna Mária

       Lavotta János sírjának koszorúzási ünnepsége után, Tállya, 2020. október 3.          

                Fotó: Jánszky Lengyel Jenő. (Kemény Egon zeneszerző Archívuma)

Ebben az esztendőben reményeim szerint még két új projektem valóra válása indul el, amelyek Kemény Egon zeneszerzőt és műveit a mai közönséghez is közel hozzák.

Rádiófelvételeit a Dankó Rádió közvetíti Erdélyi Claudia „Az a szép” című műsorában és január óta ismétlésben Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című programjaiban.

Forrás: kemenyegon.hu

A „Fűszer és csemege” ezen a weboldalon is megjelent: https://snitt.hu/filmek/fuszer-es-csemege-1940

Kemény Egon nagy sikert aratott, máig kedvelt filmzenéje.

"Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl..."

A Zemplén Tv rövid tudósítása a 2020. október 2-án, Sátoraljaújhelyen megrendezett előadásokról:

Lavotta János halálának bicentenáriuma emlékére rendezett zenetudományi konferencia

Lavotta János alakja Kemény Egon: "Komáromi farsang" című daljátékában

Bicentenáriumi megemlékezés Tállyán: Lavotta Jánosra emlékeztek a zenetudományi konferencia második napján, 2020. október 3-án  - Zemplén TV

  * Előzmény

TABI LÁSZLÓ

(MTI FOTO)

                           Dankó Rádió  "Az a szép"

                            Naponta: 18.04 - 19.00

               Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

Tabi Lászlóról a „Valahol Délen” szövegkönyvének írójáról emlékezett meg a mai műsor elején Erdélyi Claudia. Őszintén örülök gesztusának, ugyanis Tabi László neve is fényesebben ragyogott régen…

Wikipédia-oldalán megtaláljuk Kemény Egon: „Valahol Délen” című nagyoperettjét. A Fővárosi Operettszínháznak kasszasikert hozó darab (1956, 1957) rádiófelvételei közül két szám hangzott el:

KEMÉNY EGON - Erdődy János:

• „Egy szót se szólj…” –  kettős, lassú fox, Petress Zsuzsa és Melis György
• „A vágyakozás…”  – bolero, Mezei Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

A tegnap programban a "Hatvani diákjai" részleteivel Simándy Józsefre emlékezett Nagy Ibolya.

A mai zárószám Kemény Egon: "A tavaszhoz" című rapszódiája volt.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A  Maillott-kastély és a közelében levő Lavotta-dombormű Tállyán.

„Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl…”

A két napos zenetudományi konferencia előadói és vendégei koszorú elhelyezésével majd a Himnusz eléneklésével zárták a verbunkos zene mestere, Lavotta János tiszteletére rendezett megemlékezést. 

A magas színvonalú előadássorozatot kiváló zenei programok emelték, a részleteket később ismertetem.

* közvetlen előzmény

Házy Erzsébet emlékére

Egy műsorban három Kemény Egon-dal, Weiner Leo mellett ő az egyetlen magyar zeneszerző ebben a kiváló összeállításban:

  mtva archívum

1949. augusztus 13. vasárnap Petőfi

14.00 Roósz Emil együttese játszik, közreműködik: Farkas Ilonka és Feleki Rezső (ének)

Kemény Egon – Kosztolányi Dezső: A lámpagyújtó énekel (1940)

Kemény Egon – Szurkov: Július (1949)

Kemény Egon – Szurkov: Hozzád mennék (1949)

Magyar Rádió Kossuth 1953. május 28.

23.02 Részletek Kemény Egon és Kerekes János műveiből Hgl.

4. Kemény: Részletek a Szerencsés utazás c. operettből

8. Kemény – Romhányi: Tavaszi ének

9. Kemény: Vidám Balaton

Gyurkovics Mária, Gencsy Sári, Szabó Miklós, Bencze Miklós, Pogány László, Forrai-kórus, Földényi-kórus, vezényel: Pogány László és Vincze Ottó.

*Kemény Egon – Romhányi József: „Tavaszi ének” – keringőciklus, 13’, 1951

 mtva archívum,

* a bélyegformátumú kép új lap megnyitásával jól olvasható :-)

1947. február 28. péntek Budapest I.

9. A Postászenekar játszik, vezényel Eördögh János

• 3. Kemény Egon: Színes ritmusok

majd öt órával később újabb Kemény Egon-mű:

14.10 A Házi-együttes játszik. Kompolthi Györgyi énekel.

• Kemény Egon: Részletek a „Fekete liliom” c. operettből

* Kemény Egon: „Színes ritmusok” (1941) jazz foxtrot-persiflage

MAGYAR ZENETÖRTÉNETI KÉRDÉSEK LAVOTTÁN INNEN ÉS TÚL...

Lavotta János hálának bicentenáriuma emlékére rendezett zenetudományi konferencia, Sátoraljaújhely – Tállya, 2020. október 2 – 3.

Forrás: kemenyegon.hu

LAVOTTA 200

Hamarosan lezárul a kétnapos tudományos konferencia előkészítése.

Lavotta János alakját a „Komáromi farsang” című daljáték elevenítette fel 1957-ben: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang.

Közvetlen előzmény: 1987 számú bejegyzés.

Budapest I.

1936. augusztus 17.

20. Hanglemezek

Kemény Egon modern gramofon-táncslágerei a műsorban.

Kassai barangolások....

hétvégi programnak kiváló! 

https://felvidek.ma/2020/09/kassai-barangolasok-jakoby-gyula-nyomaban/

Csak el kell jutni Kassára (a barangolásról TV felvétel készül, az előírások ugyanazok, mint határon belül), és haza kell érni... nagyon remélem, hogy mindez hamarosan könnyebb lesz!

Közvetlen előzmény: 2044 számú bejegyzés.

Mindkét műsornál szerepelt a „Hanglemezek” megjegyzés, jó lenne tudni, valóban megjelentek-e az alábbi művek hanglemezen. Szívesen fogadok :-) segítséget, ha valaki tud megfelelő katalógusról, ahol megkereshetem:

5. 55 Keringők, hanglemezek.

Kemény Egon: "Keringőegyveleg" (1950) Könnyű Muzsa-együttes.

8.30 Tarka muzsika. Hanglemezek.

Kemény Egon – Romhányi József: "Tavaszi ének" ( Keringő-ciklus, 1951) Gyurkovics Mária és a Forrai-kórus.

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

A mai műsorban (2019. január 31., ismétlés)  kezdőszámként hangzott el:

Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

* A gramofonslágert (Kemény Egon – Harmath Imre), angol-keringő, évtizedeken át játszotta a Rádió, a 60-as években új hangszereléssel frissült Kemény Egon örökzöld zenedarabja, a Dankó Rádióban is gyakran halljuk!

                                         Egy nap – több Kemény Egon-mű a Magyar Rádió műsorában:

1951. március 20. kedd

Kossuth

13.15 Operettrészletek

Kemény: "Szerencsés utazás" Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Forrai-kórus

14.10 A rádió szórakoztató zenekara játszik, Szabó Gizella és Dobán Ferenc énekel

Kemény: "Hóvirág-keringő" (Szabó)

15. 55 Keringők, hanglemezek

Kemény: "Keringőegyveleg" (Könnyű Muzsa-együttes)

Petőfi:

8.30 Tarka muzsika

Kemény Egon – Romhányi József: "Tavaszi ének" Gyurkovics Mária és a Forrai-kórus

(Keringőciklus, 13’)

   Forrás: mtva archívum

Forrás: https://mandadb.hu/mandadb/webimage/3/8/8/1/2/9/pre_wimage/17839.jpg

Kemény Egon – Tabi László ­–  Erdődy János: „Valahol Délen”, a 3 felvonásos nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra.

Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató.

Főbb szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.

Rendezte: Csongrádi Mária.

Karmester: Patay Kató.

Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa.

Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.

Koreográfus: Rimóczy Viola.

„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában." Film-Színház-Muzsika

Forrás: wikipedia.org

* A Fővárosi Operettszínház bemutatója után a kamaraváltozat is országos sikert aratott. (Akik nem tudták Budapesten megnézni, a Déryné Színház országjáró előadásain tekinthették meg a darabot.)

A fenti plakátot most találtam meg az interneten. Archívumokban megmaradtak a szereplőkről és az előadásokról készült, a korabeli lapokban megjelent, fotókkal bőven illusztrált ismertetők és kritikák.

61 évvel ezelőtt, augusztus 22-én mutatta be a Magyar Rádió Dalszínháza:

Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

című rádioperettjét, igen nagy sikerrel! Talán nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben több részletet is hallhatott a közönség ebből a történelmi témát feldolgozó, ugyanakkor műfajának megfelelően szórakoztató műből.

Tegnap Rátonyi Róbert életműve ismertetéséhez kapcsolva:

                            Dankó Rádió  "Az a szép"

                              Naponta: 18.04 - 19.00

                 Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

Dal a hódításról „A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” kettős, Krisztina és Eugène, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert énekelt.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ma:

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

A mai műsorban (ismétlés) elhangzott:

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Meghallgattam a tegnapi műsort, a szerzőpár neve valóban elhangzott, de sajnos a "Ha visszanézek..." Mezei Mária előadásában nem. (Technikai baki lehetett, gondolom.) Ez az egyetlen rádiófelvétel, amelyen Mezei Mária Kemény Egon-sanzont énekelt.

Lemez- és kazetta kiadványokon (2039 számú bejegyzéshez):

Kártyaszerelem ­– Qualiton, LP és kazetta, 1984. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)

A szívemmel látlak – Hungaroton, kazetta, 1989. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)

A szívemmel látlak – Hungaroton Classic, ‎(Cass, Comp, RE) 1998.  (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)

Lehet, de a "Ha visszanézek..." sanzon nem hangzott el. Én sem tudom, hogy mi ment helyette.

Gaál Zsuzsa a dalszöveg szerzője, ezt is bemondta Erdélyi Claudia. Ha jól figyeltem és emlékszem az énekszövegre, mintha: „Ha visszanézek”  (Mezei Mária,  km. a Magyar Rádió Vonószenekara, Kerekes János vezényel) – 1957.  Hungaroton-lemezen (1983)?

Igen, Erdélyi Claudia bemondta, de nem ismertem fel Kemény Egon művet a három sanzon között... majd kutatom :-).

Még egy Kemény Egon-dal is (sanzon) felcsendült a műsor végén, Mezei Mária tolmácsolásában.

                           Dankó Rádió  "Az a szép"

                             Naponta: 18.04 - 19.00

              Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

A mai műsorban Rózsahegyi Kálmánra emlékezik Erdélyi Claudia, a programban KEMÉNY EGON több művének részlete is elhangzott. Erdélyi Claudia a csodálatos színész életútjának jó részét ez alkalommal Kemény Egon műveiből válogatva mutatta be!

Az adás a "Komáromi farsang" Üldözők kara című ötössel (Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin) kezdődött.

Ezt követte Erdélyi Claudia kiváló ismertetője, amely több részletben tárta elénk a múlt század egyik színészóriásának sokoldalú művészi tevékenységét. Megemlítette, hogy Rózsahegyi Kálmán az éjjeli bakter szerepét játszotta a "Komáromi farsangban", majd a daljáték részleteit hallhattuk:

"Komáromi farsang" 

- Nyitány

- Lilla románca

- Lilla szívemet ne vesd meg...

- Csokonai dala

- Az első reggel

- A nápolyi király dala

- Kraxelstumpf óbester szerenádja

Rózsahegyi Kálmán színésziskolájában végzettek közül Kemény Egon rádiófelvételeivel az alábbi részleteket hallottuk:

Rózsahegyi Kálmán egyik egyik híressé vált és közszeretetnek örvendő tanítványa :Mezei Mária énekelt:

"Valahol Délen" - A vágyakozás, bolero

"Hatvani diákjai" 

- Elmira sanzonja

- Dal a bontonról Mezei Mária, Tompa Sándor

Rózsahegyi Kálmán egyik híressé vált és közszeretetnek örvendő tanítványa, Rátonyi Róbert énekelt:

"Valahol Délen"

Még nincsen senkim sem... Gyenes Magda, Rátonyi Róbert

Nagyra értékelem a mai műsor szerkesztését Kemény Egon életművének bemutatása szempontjából is, amely 1934 - 1968 között igen nagy részben a Magyar Rádióhoz kötődött.

* https://kemenyegon.hu/

KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE  válogatás CD-sorozat

első két dupla albumának bemutatója az Óbudai Társaskörben, 2019-ben.

„Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”

https://obuda.hu/esemenyek/canto-cantare-amo-amare/

Egon Kemény az IMDb oldalán

• rövid angol nyelvű biográfiája,
• YouTube csatornája, és
• weboldala is elérhető: 

https://www.imdb.com/name/nm1130107/

Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

Rózsavölgyi és Társa felkérésére Kemény Egon zeneszerző 1936-ban zenekari átdolgozásban zongoraötösre, szalon- és nagyzenekarra hangszerelte a Rákóczi-indulót.

                                          Ünnepi műsor

                                      2020. augusztus 20-án

                          Simándy József rádiófelvételeivel

                                     Dankó Rádió  "Az a szép"

                          Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

                               most kezdődik: Dankó Rádió

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "A messzetűnt kedves"

• Rózsa-kettős „Messzi földről jött egy jó magyar huszár… távoli határból, hol madár se jár…” Fazekas Mihály - Simándy József, Ámeli - László Margit.

NAGY IBOLYA  ÉNEKMŰVÉSZNŐ SZÜLETÉSNAPJÁN

Sok szeretettel és köszönettel gratulálok!

Dr. Szedresi István ny. orvos-ezredes úr hívott fel és örömmel újságolta, hogy ma a Dankó Rádióban Buday Beatrix is megemlékezett Ibolya születésnapjáról, aki 2012-2020 között - művészi karrierjét megszakítva - a hallgatók örömére a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló műsor felelősszerkesztő-műsorvezetője volt.

A 2019. évi Kemény Egonra emlékezünk műsorhét emlékezetes "meglepetésvendége" volt Dr. Szedresi István orvos-ezredes úr.

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

Ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2019/01/14/tul-az-operencian-csongradi-kataval-3-het/

A mai műsorból (2019. január 14.) kiemelem:

KEMÉNY EGON: „Szerencsés utazás”

Magyar Rádió, rádióoperett, 1950., részlet: Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

GENCSY SÁRI

Közvetlen előzmény: 2011 számú bejegyzés

Dallamról dallamra / Aki az ország kedvence - Gencsy Sári

Mai műsor Gencsy Sári születésnapi évfordulóján a port.hu adatlapja szerint.

 Zenekari átdolgozás nagy- és szalonzenekarra; zongorára.

Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

2019-ben Kemény Egon zeneszerző halának 50. évfordulója alkalmából Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT első CD-bemutatóján:

KEMÉNY EGON CD-k ● a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang lemezbemutatója. https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4

majd a Bartók Zeneházban adta elő a "Díszpalotás"-t:

KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész

https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw

https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

Közvetlen előzmény: 2009 számú bejegyzés

„A balatoni szellő csak rólad mesél…”

napközben még a „Szépséges Balaton” hullámai között a „Balaton-keringő” dallama ringatott romantikus hangulatba és hazaérve már a „Valahol Délen”-ből vártak részletek a mai rádióműsorban:

                                   Dankó Rádió  „Az a szép…”

                       Szerkesztő – műsorvezető: Erdélyi Claudia

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”

Fővárosi Operettszínház, nagyoperett, 1956. A Magyar Rádió felvételei.

Kemény Egon – Erdődy János:

• „Még nincsen, senkim sem…” – foxtrot, Jutka és Rodrigo kettőse, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
• A vágyakozás ”Fekete az éj…” – Lolita boleroja, Mezei Mária
• Egy szót se szólj „Csendesen vártam a válaszodat, szeretsz-e…” – Anna és Bodzás kettőse, Petress Zsuzsa és Melis György.

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A Balaton szépsége, romantikus hangulata természetesen Kemény Egon zeneszerzőt és szerzőtársait is megihlette.

Három csodaszép, XX. századi kiváló opera-énekesnőnk énekelte a Magyar Rádióban és lemezfelvételen dalaikat: https://kemenyegon.hu/csodalatos-balaton-99

Kemény Egon zeneszerző Kassán nevelkedett családi körben, édesapja Fő-utcai házának oltalmában, és a bécsi orvosegyetemi- valamint zeneakadémiai tanulmányai előtt itt végezte iskoláit 1910 – 1923 között.

Így nagy örömmel fedeztem fel a Felvidék egyik nagy jelentőségű eseményét:

https://felvidek.ma/2020/08/engedjetek-hozzam-jonni-a-kisdedeket/

Balassa Zoltán írása, részletek:

Orémus Zoltán esperes az augusztus 3-i istentiszteleteken örömmel jelentette be, hogy a Kassai Magyar Református Óvoda megnyitásához megkapták az SZK Oktatási Minisztériumának engedélyét. Ez történelmi pillanat, mivel majd 150 év után, ismét van magyar református oktatási intézmény Kassán.

Az Óváros patinás részén található az intézmény

Szintén egy ódon épület mellett áll az új óvoda. Valamikor a Thália Színház irodaépületeként működött egy rövid ideig, szemben meg Váraljay Ottó lakott, aki a Csemadokban jeleskedett 1968-ban. Bizonyára örülne ennek a lehetőségnek. Nem messze ide található a MaJel Rovás Centrum.

Az óvoda a Tajovský utca 10 sz. alatt nyílik meg.

Egykor Frangepán utcának hívták, még korábban Szent Lénárdról nevezték el, mivel itt egy templom állt, s védőszentjének neve adott nevet az utcának is. A szent beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje.

Reméljük, boldog gyermekzsivaj keveredik majd itt a madarak énekével!

Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

1937-1948 között

Rózsavölgyi és Társa kottacímlap. Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma.

klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.

*Részleteket korábbi bejegyzéseink is tartalmaznak.

Új oldal Kemény Egon zeneszerző weboldalán:

https://kemenyegon.hu/diszkografia-kemeny-egon-lemezfelvetelei-97

    (Forrás: OSZK Zeneműtár)

Intenzív szakaszba lépett életműve diszkográfiájának összeállítása.

Dankó Rádió  „Az a szép…”

Szerkesztő – műsorvezető: Erdélyi Claudia

Most hangzott el Rátonyi Róbert emlékműsorában:

részlet a „Valahol Délen”  című nagyoperettből, amelyben Rátonyi Róbert 1956-ban és az 1957-es felújításban is Don Rodrigo szerepét játszotta a Fővárosi Operettszínházban.

RÁTONYI RÓBERT ÉS A GIRLÖK

Kemény Egon – Erdődy János: „Még nincsen senkim sem…”

               foxtrott, kettős Gyenes Magda és Rátonyi Róbert énekelt.

A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

                                            Emlékműsor

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján

A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

1. rész 2020. július 23.

2. rész 2020. július 24.

2020. július 24. 2. rész

A műsor folyamán Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető újabb részletekkel frissítette a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi adatait, műveinek bemutatóit és rádiótörténeti jelentőségét, megemlítve az első rádióoperettet:

Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa” (1949)

Az elhangzott művek és részleteik:

• Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949)

Balaton-keringő „ A balatoni szellő csak rólad mesél…” – koloratur-dalkeringő Gyurkovics Mária, Földényi kórus

Konyt-kettős ”Úgy szeretném megcsodálni csodálatos kontyát…” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Sördal  „Víg vasárnap délelőtt mi szórakozni elmegyünk…” – Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert

Kiránduló-dal ”Rossz idő vagy jó…”  – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Zsuzsa, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)

Előjáték

„Még nincsen, senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Valahol Délen ”Valahol Délen, idegen tájon…” – dal, Melis György

A vágyakozás ”Fekete az éj…” – bolero, Mezei Mária

Egy szót se szólj „Csendesen vártam a válaszodat, szeretsz-e…” – kettős, Petress Zsuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

• Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955)

Nyitány

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

Ha majd a fény… „Felhőcske száll a Hold előtt…” – kettős Petress Zsuzsa és Simándy József

Kántus „Jó dolga van a diáknak…” Földényi kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Kemény Egon – Romhányi József: „Szél, könnyű szél…” (1952)

„Szél, könnyű szél, jó, ha épp erre lenget az éj…” – koloraturdal, Gencsy Sári, Földényi kórus Női kara

Stúdiózenekar, Vincze Ottó vezényelt.

• Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” rádióoperett (1960)

Nyitókórus – a Magyar Rádió Férfikara

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A tegnap elhangzott emlékműsor ismét érdekes és szép válogatásban adott betekintést Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveibe, a Magyar Rádió felvételeivel miközben röviden karrierjét is ismertette.

Megállapíthatjuk, hogy két adásnap erre korántsem elegendő, ám a hallgatókat mindkét műsor elkápráztatta: a gyönyörű zene és a szellemes, nemes versek… a nagyszerű előadók, sokáig hallgatták volna, hallgatnák tovább, ahogy nekem elmondták… Természetesen elsősorban azok a generációk, akik még a rádió mellett ülve, mint most is, boldogan füleltek minden hangra…, mint egykor, évtizedeken át, és emlékeztek a ritkán játszott dalokra is.

Remélhetőleg az emlékműsor is felkerül az „Az a szép” című műsor körforgásos programjába és így alkalom lesz arra is, hogy további Kemény Egon-felvételekkel gazdagodjon a kínálat!

Kemény Egon zeneszerző weboldala : https://kemenyegon.hu/

                                          Emlékműsor

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján

A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

1. rész 2020. július 23.

2. rész 2020. július 24.

A műsor azonnal a „Ritka madár a szerelem” című Kemény Egon-táncslágerének, angol keringő (1935), zenekari változatával (1962) indult. Ezt követték Kemény Egon felvételei, amelyek a Magyar Rádióban készültek. Kivétel a „Ma éjjel” gramofonfelvételről készített rádióátvétel.

Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető összekötőszövegével tehetségesen fűszerezte a kiváló felvételeket, életrajzi adatokat valamint a zeneszerző karrierjét bemutató fontos és pontos tényeket ismertetett.

A hozzám eljutott hallgatói lelkesültség alapján elmondhatom, hogy a tegnapi műsor elragadtatott hangulatba hozta Kemény Egon zenéjével és a nagyszerű előadókkal azokat, akik jól ismerik, szeretik és már nagyon várták a zeneszerző műveit az „Az a szép” című műsorban is.

Gratulálunk Claudia és köszönjük szépen!

A meglepetéseket tovább fokozta a bejelentés: „tartsanak velünk holnap is a magyar könnyűzene egyik mesterével!” A műsor két részes, azaz ma ismét hallhatjuk Kemény Egon műveit: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac 18.04 – 19.00 között!

2020. július 23. 1. rész

• Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Előjáték

Dal a rab madárról –  „Kósza felhő úszik fenn az égen…” Krisztina és István kettőse, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla

 „Bárhova mentél, én visszavárlak…” – Krisztina románca, Petress Zsuzsa

Dal a hódításról – „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…” Krisztina és Eugène kettőse, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert

Blanche dala – „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány…” Gyenes Magda

 „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar

• Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang”

„Könnyű lepke, kis madár…” – Lilla románca Lilla – Házy Erzsébet

 „Sötét lepel borult reám…” – Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

 „Lilla szívemet ne vesd meg…” – Lilla és Csokonai kettőse, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

„Egy-kettő…” – Kraxelstumpf szerenádja, Bilicsi Tivadar

• Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

„Ötvenkilenc dáma, elindult a bálba…” – Elmira sanzonja, Mezei Mária

„Még azt mondják nem illik…” –  Kapocs dala, Hadics László és a Földényi-kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Kemény Egon – Halász Rudolf: „Fekete liliom”

„Ma éjjel” – tangó-dal, Karády Katalin, Durium Zenekar

• Kemény Egon – Anatol France – Tiszai Márton: „ A néma asszony”

 „Élt túl az Óperencián…” sanzon, Lukács Margit, Zsoldos Imre Együttese

Kemény Egon: "Tangó"

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Kerekes János vezényelte.

*További részleteket itt találunk: https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-zeneszerzo-eletmuve-72

KEMÉNY EGON                                ERDÉLYI CLAUDIA

Most hangzott el Erdélyi Claudia szerkesztő mősorvezető kiváló összeállítása, amelyben a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorában Kemény Egon kétszeres Erkel-Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezett - rádiófelvételekkel és igényesen összeállított életrajzi ismertővel.

Gratulálok!

A műsor műsodik részét holnap hallhatjuk, a "Májusfa" és a "Valahol Délen" részleteivel is!

Kemény Egon zeneszerző emlékére, halála évfordulóján

Korábbi értesülés szerint ma

Kemény Egon zeneszerzőre emlékezik

a Dankó Rádió „Az a szép” című műsorában Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető.

A linket megnyitva: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac meghallgatható a műsor: 18.04 – 19.00.

Kemény Egon művészbarátságai a nyilvánosság előtt is ismertek voltak. Az akkori színházi újságokban, rádióújságban, napilapokban képes riportok, tudósítások jelentek meg a művészekről.

A mai napon a KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020 kiadványban megjelent írással emlékezem a zeneszerzőre és művészbarátaira.

Kemény Anna Mária emlékező szavai a „Simándy szobor koszorúzása” című emlékműsor után, Kistarcsa, 2019. szeptember 15.

Drága Jutka néni,

Péter

és Simándi család!

Tisztelt ünneplő közönség!

Mindenekelőtt köszönöm a meghívást, régóta készülök Önökhöz.

Ebben az évben édesapám, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójára is emlékezünk.

Életműve egyik kiemelkedő pontja a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság, amelynek személyes szálait szép emlékeink között őrizzük.

Művészetük első közös, nagysikerű daljátéka a Hatvani diákjai volt, a Magyar Rádió mutatta be, 1955-ben. Simándy József könyveiben is helyet kapott a rádiótörténeti jelentőségű mű – Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas kompozíciója:

„Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljátékszerepemre, amelyben nemcsak énekelek, de a prózában is helyt kell állnom.„

„Hatvani, az ördöngös debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának.”

Simándy József szavai, idézetek Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvéből.

„Bessenyei Ferenc oldalán kellett helytállni. Nagy élmény volt, hogy együtt lehettünk, a két Bánk bán.”

Simándy József szavai, idézet Simándy József: Bánk bán elmondja (Krónikás: Dalos László)

A mai ünnepi megemlékezés alkalmat kínál arra is, hogy helyet, időt találjunk életünkben – és újraolvassuk a Simándy Józsefről írt könyveket, meghallgassuk a „Hatvani diákjai”-t, amely új CD-kiadvány, elhoztam Önöknek.

Köszönöm szépen.

SIMÁNDY JÓZSEF SZOBRA ELŐTT, KISTARCSÁN

Különös boldogság fogott el, amikor megérkeztem Kistarcsára és megpillantottam Simándy József szobrát. Emlékeim hirtelen körbefonták a szoboralakot, felidézték személyét, szinte megelevenedett.

Művészvilágba születtem. Csöpp gyermekként éltem át, amikor a legnagyobbak közül Kapy utcai házunkba eljött édesapámhoz – megbeszélésre, próbára – Simándy József operaénekes  is.

A Magyar Rádióban ismerkedtek meg egymással, 1953 kezdődött zenei kapcsolatuk, amely azonnal baráti szállal bővült.

Karrierjeik közös vonása, hogy hirtelen ívelt magasra, pályáik lezárulásáig ott fent is maradt. Kemény Egon (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) akkor már Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző volt, a „Kikelet utca 3.” (Fővárosi Operettszínház, 1929) és a „Fekete liliom” (Fővárosi Operettszínház,1946) című nagyoperettjei sikereivel és közel három évtizedes sokoldalú zeneszerzői alkotómunkája szép hírnevével.

Simándy József operaénekes tizenegy évvel volt fiatalabb nála, Kossuth-díjat szintén 1953-ban kapott.

Kemény Egon 1934-től a Rádió felkéréseinek is eleget tett.

Művei közül az 1940-es években a dal, a megzenésített költemények – zongora vagy zenekari kísérettel –, is előtérbe kerültek, a legnevesebb operaénekesnők és operaénekesek előadásában, számos zenés rádiójáték és más zenei műfaj mellett.

Néhányat kiemelek:

Juhász Gyula: A tápai Krisztus (1939),

Reviczky Gyula: Óh, csak még egyszer összejönnénk…(1940),

József Attila: Tél (1941),

Kosztolányi Dezső: A holtak vonatja (1946)

Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy…(1946),

amelyeket önálló műsorszámként vagy irodalmi összeállításokban sugárzott a Rádió.

1952-ben Dalos László verseivel készült el a „Tavasz a télben” című dalciklus, amely tovább növelte a szerzőpár sikereit és elismertségét.

Ez a művészi folyamat kapott új irányt akkor, amikor Kemény Egon javaslatára elhatározták, hogy Simándy József operaénekes részére is írnak egy dalt: így született meg a

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” című, 1953-ben bemutatott kompozíció.

A Mosolyod–dalról Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvében olvashatjuk el a csodaszép dal keletkezésének és rádiófelvételének történetét.

Sikere után most már szinte magától értetődően Simándy József énekelte a három dalból álló Burns dalciklust (1954), amelyet a zeneszerző imádott feleségéhez, édesanyámhoz írt és neki ajánlott.

Ebben a rendkívül intenzív rádiós alkotói időszakban már a „Hatvani diákjai”-n és a „Komáromi farsang” című daljátékokon is dolgozott, a Sárospataki Várban működő Alkotóházban.

A „Hatvani diákjai” rádiótörténeti esemény volt, ugyanis ebben a darabban sikerült megvalósítani először, hogy operaénekes prózát is mondjon és fordítva, a színész a szerep énekes részeit is maga adta elő – Simándy József és Bessenyei Ferenc. Ruitner Sándor, aki akkor a Magyar Rádió fiatal zenei rendezője és dramaturgja volt feljegyzéseiben megörökítette a felvételhez vezető utat. Bessenyei Ferencet ő beszélte rá erre a nagy elhatározásra, Simándy Józsefet barátja, Kemény Egon kérte fel a szövegmondásra.

Kemény Egon a „Hatvani diákjai” daljáték zenéjével nyerte el másodszor a rangos zenei kitűntetést, második Erkel-Ferenc díját.

A „Hatvani diákjai” daljáték a Kemény Egon életműve CD-sorozat első kiadványa.

2019. februárjában tartottuk a CD-bemutatót, díszvendégünk, Simándi Józsefné Hegedüs Judit asszony részvételével. Nagy meglepetéssel kedveskedett nekünk: elhozta a „Mosolyod” egyik hangfelvételét, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. A fiatalabbak talán most hallották először…

„Kemény Egonra emlékezünk” a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójáról a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című programja 2019. 30. hetében hétfőtől hétfőig naponta, a rendelkezésre álló szinte teljes zenei műsoridőben sugározta a zeneszerző műveit. Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető felkérésére vendége voltam, és itt alkalmam nyílt arra is, hogy felidézzem a Simándy családhoz fűződő kedves emlékeimet, amelyek nem halványodtak el.

A műsorhéten Simándy József előadásában elhangzott a „Mosolyod”-dal, a „Szerenád”, amelyet Kemény Egon Kulinyi Ernő versére komponált, Rösler Endre énekelte 1947-ben, majd 1955-ben magnófelvételt készítettek Simándy Józseffel.

Hasonlóképpen elevenítette fel a Magyar Rádió a Kemény Egon – Reviczky Gyula: „Óh, csak még egyszer összejönnénk…” című dalt, amikor 1956-ban Simándy Józseffel vették fel.

Részleteket hallottunk a Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” című daljátékából (1955), és a „Messzetűnt kedves” című történelmi daljátékból is, amelynek főszerepét 1965-ben Simándy József énekelte. Ebben a különösen finom hangvételű darabban a prózát Darvas Iván hangjával halljuk, ők ketten alakították Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi költőjét, akinek életívét a Kemény Egon – Erdődy János szerzőpár állította elénk.

Ezeket az értékes rádiófelvételeket az MTVA Archívuma őrzi.

Az említett ez évi események folytatása lett, hogy felkerestem Kistarcsát és most már ily módon is, szeretettel ápolom Simándy József operaénekes emlékét.

Kemény Anna Mária

*KEMÉNY EGON CD-k ● a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” lemezbemutatója: https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4

LAVOTTA EMLÉKÉV PROGRAMJA 2020

2020. január 19.

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye

2020. március 8-11.

XVIII. Lavotta Napok, Sátoraljaújhely

• Verbunkos kamarazenekari est a Városháza dísztermében
• Kossuth Lajos azt üzente – Lukin László népdaléneklési verseny
• Regionális verbunkos négykezes verseny
• Kodály Zoltán nyomában Budapesten – Ittzésné Kövendi Kata könyvbemutatója a Városháza Könyvtárában

2020. március 31 – május 31.

Online Játék & Muzsika 8x6 percben

(A fenti programok teljesültek…)

*Közvetlen előzmény: az 1983 számú bejegyzés

• 2020. október 3-án

9.30 – 16.00 Zenetudományi konferencia a Városháza dísztermében

A felkért  előadók végleges névsorát hamarosan megkapjuk. közöttük szerepel Kemény Anna Mária is.

LAVOTTA JÁNOS 200

Az emlékévről a Bartók Rádió kétrészes műsorban emlékezett meg, lsd 1966 számú előzmény.

A fenti címmel rendezendő program előzetesét kaptam meg Dombóvári János úrtól:

LAVOTTA JÁNOS 200

2020. Sátoraljaújhely

• október 2-án

18.00  Lavotta János Kamarazenekar Lavotta-estje

• október 3-án

9.30 – 16.00 Zenetudományi konferencia a Városháza dísztermében

„Magyar zenetörténeti kérdések. Lavottán innen és túl”

16.30 Elek Szilvia és Kassai István Mosonyi-hangversenye

19.00 Pincelátogatás

• október 4-én, Tállya

A konferencia folytatása, koszorúzás.

*

Lavotta János a "Komáromi farsang" című daljátékban: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

   mandadb.hu

MÁTHÉ ÉVA ÉS A FÉRFIKAR

* Közvetlen előzmény: 1980

Ma, július 15-én van a német naptár szerint és Kemény Egon életében, a XX. században Magyarországon is -  EGON névnap.

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

Történik: 1809-ben. Színhely: Győr

Ha madárka dalol az ágon… Krisztina dala – Petress Zsuzsa /YT

* Közvetlen előzmény: 1974

A két első rádióoperett (1949. május1., december 31.) slágerré lett koloratur-dalkeringőit Gyurkovics Mária operaénekenő előadásában szerette meg az ország…, a rádióhallgatók ebben a műsorban a Kemény Egon – Romhányi József szerzőpár két népszerű dalát Orosz Júlia operaénekesnő előadásában hallhatták:

  MTVA Archívum

1950. 12. hét

március 27. hétfő KOSSUTH-RÁDIÓ

21 Magyar könnyű zene

Közreműködik Orosz Júlia, Várhelyi Endre, a Pro Musica-énekegyüttese és a Budapest Zenekar

Orosz Júlia műsora

Kemény Egon: Balaton keringő a „Májusfa” című rádióoperettből

Kemény Egon: Hóvirág keringő a „Talán a csillagok” című rádióoperettből

George Gershwin hálála évfurdulóján, emlékére

A magyarországi szimfonikus könnyűzene meghonosítója: Kemény Egon

ZENÉS BESZÉLGETÉS KEMÉNY EGONNAL PÁLYÁJÁRÓL

Magyar Rádió 1967. Műsorvezető: Boros Attila    

"Boros Attila:         Milyen példa lebegett a szeme előtt, amikor meg akarta nálunk honosítani a szimfonikus könnyűzene műfaját?

Kemény Egon:     Annak idején óriási sikere volt, mint ahogy még ma is, Gershwin Rhapsody in Blue-nak, és ez a mű, illetve maga Gershwin munkássága volt az, amelyik bennünket is felajzott ilyen művek megírására.

Régi barátom, Losonczi Dezsővel azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne Magyarországon is megteremteni a szimfonikus könnyűzenét. Ez a törekvésünk nem is maradt eredménytelen, mert annak idején írtam meg, 1936-ban a „Magyar szvit”-emet, amelyet Polgár Tibor vezényelt és a „Hullámzó Balaton tetején” jazz-parafrázist (1934), amely természetesen az akkori időkben megdöbbentően hatásos volt, azt hiszem, ha ma lejátszanánk nem volna annyira érdekes.”

* Kemény Egonra jellemző szerény vélelem..., jó lenne hallani a műveket.

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

A mai műsort 2018. december 8-án hallhattuk, zárószámként hangzott el a "Krisztina kisasszony" Nyitánya (Előjáték).

Kemény Egon –  Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)

Rádióoperett 2 részben

Krisztina: Petress Zsuzsa

további fő szerepekben: Kövecses Béla, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert.

Közreműködött a Földényi-kórus.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Cserés Miklós dr.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A tegnapi bejegyzéshez még két előadóval:

Kemény Egon – Falu Tamás: „Kacagtál”  dal, 1940

1949. évf. 18. hét

15.20 Solti Károly

1949. évf. 40. hét

15. Sipos Erzsébet

a műsorban még egy Kemény Egon megzenésített költeménnyel:

Kemény Egon – Kosztolányi Dezső: „Mélyek a kutak” műdal, 1946

1940. évf. 43. hét

Az 1940-es években Kemény Egon dalait gyakran irodalmi műsorokban, -sorozatokban mutatta be a Magyar Rádió (lsd 1953, 1689, 1686, 1643 számú és más előzmények) több előadóval is sugározták megzenésített költeményeit. Most ezt a műsort találtam:

18.35 Móryné Szakmáry Magda énekel

Kemény Egon – Falu Tamás

• Kacagtál
• Kinyúlt egy kéz

Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus”

* külön érdekesség, hogy Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus” című dalát Palló Imre operaénekes, a Magyar Királyi Operház örökös tagja gramofonlemezre énekelte, a rádió közvetítés engedélyhez volt kötve.

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

* Közvetlen előzmény: 1971

Nagy örömmel fedeztem fel Kovács Róbert orgonajátékát a YouTube-on, szeretném végre eredeti előadásában is hallani, Budapesten!  :-)

Kemény Egon 1924-ben minden valószínűség szerint tudott tanárának, Franz Schmidtnek erről a művéről is, a bemutató 1925-ben volt, hallhatta is.

Franz Schmidt: Toccata C-dur (1924)

Melis György születésnapi évfordulóján köszönettel emlékezem rá… Előadásában Kemény Egon „Valahol Délen”-rádiófelvételeit és válogatást dalaiból a zeneszerző 2019-es emlékhetén hallhattunk legutóbb, Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

Közvetlen előzmény: 1911

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.

Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela, Caracas

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.” Rátonyi Róbert: Operett I.-II.

 A Magyar Rádió közvetítette a bemutatót, majd stúdiófelvételeket készített, ezek közül hangzott el 2020. június 26-án a Dankó Rádió „Az a szép” című műsorában, szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudia:

Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Ha az este leszáll… (Kandúr-szerenád) –  foxtrot, Rátonyi Róbert

Még nincsen senkim sem…– duett, foxtrot Rátonyi Róbert és Gyenes Magda

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária /  a felvétel a YT-on

* az elhangzott műsorszámok címét Búbánat fórumtársunk bocsátotta rendelkezésemre, továbbá, hogy Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető 2020. július 23-án, Kemény Egon halálának évfordulóján műveiből válogatva emlékezik meg a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőről.

VALAHOL DÉLEN

a fenti nagyoperett színlapja nyitható meg a cím alatti pdf-n, Kemény Egon legsikeresebb operettjeként ismert, ez az előadás a szereposztás alapján az 1957-es felújítás, amelyet Fényes Szabolcs igazgató vitt színpadra a Fővárosi Operettszínházban.

„Mai magyar operett” célkitűzéssel Gáspár Margit igazgatósága alatt született meg, színhely: Venezuela, Caracas... Lolitát Mezey Mária alakította, akit a Nemzeti Színházból a Fővárosi Operettszínház „vett át”… A Valahol Délen kasszasiker volt. Részletek: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

Klaus Waller úr értesített, hogy

Ábrahám Pál : "Dschainah - das Mädchen aus dem Tanzhaus" című operettjének felvételét, Komische Oper Berlin

2020. június 27-én, 21 órakor sugározza a Deutschlandfunk Kultur.

Itt meghallgatható majd: https://www.deutschlandfunkkultur.de/.

*Ez az Ábrahám Pál operett már nem Kemény Egon zenekari hangszerelésével jött létre.

„Hatvani diákjai”, „Komáromi farsang”

A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM MÚZEUMÁNAK BOLTJÁBAN

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-daljatekai-cd-n-94

Dombóvári János úr, Lavotta-kutató, volt zeneiskola-igazgató, a Lavotta János Kamarazenekar művészeti vezetője és tagja tájékoztatott éppen a mai rádióműsorról és örül, ha minél több hallgatóhoz eljut az emlékműsor mai első, és második része, amelyet a jövő héten hallhatunk:

Bartók Rádió   2020. június 22. 19.00
Évfordulók
200 éve hunyt el Lavotta János zeneszerző, hegedűművész
II./1. rész Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

(Ismétlés: szombat 9:30) https://mediaklikk.hu/bartok/

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang ● Dombóvári János ajánló szavai a CD-bemutatón, XVII. Lavotta Napok / YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=0ubGrZngTtg

Gyurkovics Mária tegnapi születésnapi évfordulójára:

Gyurkovics Mária operaénekesnő neve a Magyar Rádió első rádióoperettjéhez, a „Májusfa”-'hoz is kötődik, ugyanis 1949-ben a Májusfa-keringő országos sikerét követően vele külön felvették a darab koloratur-dalkeringőjét. Ezután a rádióhallgató közönség kérésére született meg a folytatás: a szilveszteréji „Talán  a csillagok”, amelyben már szereplőként vett részt. A két első Kemény Egon-rádióoperettet követték más szerzők operett- és daljátékszerepei.

1950-ben a „Szerencsés utazás” című rádióoperettben, 1952-ben Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben” című dalciklusában énekelt.

Fenti felvételeit a Zenei Archívum őrzi, évtizedeken át sugározta a Magyar Rádió. A Dankó Rádióban 2012-2020 között Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában is ráismerhettek az idősebb hallgatók és meghallgathatta a fiatalabb korosztály is!

Kemény Egon Wikipédia-oldala: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

Ilosfalvy Róbert mai születésnapi évfordulóján szeretettel emlékezem a rádiófelvételre, a fellelhető emlékekre és az emlékezőkre, Csokonai megszemélyesítőjére (ének-szerepe) és a tüzesen ízzó, mégis finom légkörű stúdiómunka részeseire.

https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

Ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/11/12/tul-az-operencian-lote-attilaval-46-het/

Nagy Ibolya a mai műsorban Mezey Máriát idézte fel vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta. (2018. 11.14.)

• KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték.

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor

• KEMÉNY EGON – Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957) Magyar Rádió, sanzon.
• KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950) Magyar Rádió, rádióoperett Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Kemény Egon – Mezei Mária: "Ha visszanézek"

„Nem látok mást, csak szépet, ha visszanézek!” / YouTube felvételen

Magyar Rádió

Ismét olyan műsornapot találtam, 1953. május 21. vasárnap, Kossuth, amelykor három rádióadásban hangzottak fel Kemény Egon művei:

• a műsorcím Kemény Egon 1951-ben komponált műve:

15.30 Boldog új élet

10. Kemény: Boldog új élet – keringő (Koncert-kamarazenekar, vez. Vincze Ottó)

• 20.40 Néked dalolunk, szép magyar hazánk

Magyar művészek ünnepi hangversenye. Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző (*műmegjelölés nélkül)

• Kemény Egon – Dalos László: Százszorszép a május (1953) lassú táncdal

23.00 A Magyar Rádió tánczenekara és népi zenekara játszik Gyurkovics Mária Kossuth-díjas és Melis György énekel:

2. Kemény: Százszorszép a május (Gyurkovics)

 mtva. archivum

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!” http://www.parlando.hu/2020/2020-4/Koszontsuk.pdf

KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival

3.

KEMÉNY ANNA MÁRIA

KEMÉNY EGON PEDAGÓGUS-NAPRA KOMPONÁLT MŰVEIRŐL

KEMÉNY EGON                           SOLTÉSZ ERZSÉBET

(1905 - 1969)                                 (1916 - 2011)

Most, amikor Soltész Erzsébet és a kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon portréira tekintek, azonnal megelevenedik bennem gyermekkori emlékeim közül a csendes, tisztelet- és szeretetteli alkotólégkör, a hangulat, amelyben dalaik születtek. Erzsike –, ahogyan édesapám megszólította a kiváló zenepedagógust – megbeszélésre érkezett Kapy utcai házunkba. Szerzőtársi kapcsolatuk a Magyar Rádióban, 1954-ben kezdődött és 1963-ban zárult le, amikor az Oktatási Minisztérium megbízásából dalaik az „Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.” (Országos Pedagógiai Intézet, Vikárné Forrai Katalin, Budapest, Tankönyvkiadó 1963.) című kötetben megjelentek. Ezt a nagyobb munkát még a „Ballagásra” című daluk követte. A Pedagógus-napot 1952-ben vezették be Magyarországon. Kemény Egon és Soltész Erzsébet 1958. májusában kapott felkérést a Magyar Rádiótól a „Köszöntsük jó tanítónkat!” és „A tanítónéni” címmel pedagógusnapra készítendő versre és zeneműre. Rádiós bemutatóra készültek tehát, a Magyar Rádió Gyermekkórusa előadásában. Talán nem is hinnénk, milyen körültekintő és aprólékos odaadással jöttek létre a dalok. A határidő ugyan sürgetett, ám ihletben nem volt hiány. A prozódiával kapcsolatos finomításról fennmaradt a kettőjük közötti levelezés kis részlete. A Magyar Rádió 1958. június 1-én, Pedagógus-napon, a Kossuth-Rádióban mutatta be a szerzőpár ünnepi újdonságait. A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekelt, vezényelt Botka Valéria és dr. Csányi László.A digitalizált műsorújságban, archívum.mtva, megtaláltam ezt az oldalt: https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWSd242dUhlVTlWd2x1TXRaNG4wbTkyZmdoT2ZuVDVMdUJSanVlTi9DRlE5bz0 Érdekesség, de nem ritkaság, hogy néhány órával később még egy Kemény Egon mű következett. Ez alkalommal a Vasárnapi Rádiószínház keretében egy vidám zenés rádiójáték. Somerset Maugham: A hódítás iskolája, amelynek a zenéjét Kemény Egon írta.

Itt jegyzem meg, hogy az akkor már kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző 1958-ban közel huszonöt esztendeje a Magyar Rádió talán egyik legfoglalkoztatottabb „háziszerzője”-ként

„Mindig jót adott… Nagyon tehetséges ember, nagyon tudta a mesterséget, a szerkesztők szívesen dolgoztak vele, éppen ezért.” Tamássy Zdenkó Kemény Egon halálának 16. évfordulóján, hiányát említve, elismeréssel emlékezett meg róla egyik műsorában. (Magyar Rádió, Minden hangra emlékezem. Részlet. 1985).

2020. október 13-án Kemény Egon zeneszerző születésének 115. évfordulója jön el. Amikor meghallgatjuk, mert az új CD kiadványról meghallgathatjuk „A tanítónéni”-t, szemünk előtt végig pereg az oktató-nevelő folyamat egyik legszebb, és legnehezebb szakasza, a kis elsőosztályosok iskolába érkezése. A „Köszöntsük jó tanítónkat!” felsőbb osztályokhoz is szól. A Magyar Rádió Gyermekkara megejtő tisztaságú előadásában éljük át egykori önmagunk, gyermekeink és unokáink iskolai életszakaszát. Erős nevelőereje van mindkét dalnak, rejtve és hatásosan. A tanulók lelkét ma is megérintik, ennek jelét látjuk a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola előadásának – életem felejthetetlen élménye lett! – videofelvételén, amikor a kislányok (és bizony a közönség körében is néhányan) éneklés alatt meghatottan pityeregni kezdtek. Magamra ismertem, én sem tudtam soha sírdogálás nélkül elénekelni az iskolai énekkarban, vagy családi körben a rádió mellett meghallgatni ezeket az őszinte dalokat. Tanítóink, tanáraink tiszteletét a XX. században még megkövetelték tőlünk, kiérdemelni csak példamutatással lehetett. Biztos vagyok benne, hogy hálás érzések vezették a szerzők kezét is az alkotás során. Jól emlékszem, amikor édesapám mesélt nekünk iskolai éveiről – latin és görög nyelvű idézetekkel szőtte át –, a Kassai Zeneiskola és a Főgimnázium tanárairól; a Miskolci Főgimnáziumban 1923-ban magántanulóként érettségizett magyar nyelven… majd Bécsben járt egyetemre, az Orvosi Fakultáson és egyidejűleg a Zeneakadémiát végezte el, tanára Franz Schmidt volt…

Sok szeretettel gondolok Szabó Ágnes, Dávid Krisztina és Gordos Júlia karnagyokra, akik a Magyar Rádió Gyermekkórusától részben átvették Kemény Egon gyermekkari műveinek előadását, azaz Szabó Ágnes tanárnő fiatal karnagyként, már pályája kezdetén elhozta egykori iskolájába, a Gregor József Általános Iskolába, és most már mindhárman, értékes kórusmunkájuk során, szépen éneklő tanítványaikkal, zongorakísérettel előadva több generáción át éltetik e műveket.

• Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat!

Dal háromszólamú gyermekkarra, egy szólóra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.

(Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)

„Kertek, rétek virágait szedjük ma csokorba…”

„Köszöntsük jó tanítónkat hálateli szívvel…”

• Kemény Egon – Soltész Erzsébet: A tanítónéni

Dal kétszólamú gyermekkarra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.

A rádiófelvételen zongorakísérettel halljuk. (Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)

„Csodálkozó gyermekszemmel néztünk a világba…”

„Szálljon, áldás, béke, kedves tanítónkra.”

A „Gyermekjátékok” című Kemény Egon-CD létrejöttét  az a szándékom is vezette, hogy színesítsük az óvodai-, iskolai-, énekkari dalválasztékot, a mai lehetőségekhez alkalmazkodva zenehallgatással vagy kottából megtanulva, amelyhez szívesen nyújtok segítséget a https://kemenyegon.hu/ weboldalon keresztül. Éppen ezért a Gyermekjátékok kedvező áron vásárolható meg itt, a webáruházban, tekintettel a családi-, óvodai- és iskolai vásárlóközönségre.

Végül: hálával gondolok most én is pedagógusaimra, akik magas követelményeikkel támogatták fejlődésemet, gyarapították tudásomat, és szinte érzem régi kertünk gyönyörű rózsaszálainak illatát, amelyeket édesapám küldött el velem tanítónénimnek, a tanári asztalra.

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!”

KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival

2.

GORDOS JÚLIA:

GONDOLATOK PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL

„Kertek, rétek virágait szedjük ma csokorba,

szívünk-lelkünk szeretetét öntsük vidám dalba…” (S.E.)

Az 1980-as évek elején kisiskolás voltam a Gregor József ének-zene tagozatos Általános Iskolában, akkori nevén Hősök-terei Általános Iskola ének-zene tagozatán. Karnagyunk Szabó Ágnes, a fiatal ének-zene tanár oltotta belénk ezt a gyönyörű melódiát. A többes szám teljes joggal megállja itt a helyét, mert nem túlzás azt állítani, hogy a gregoros ének-zene tagozatos diákok több generációja ismeri ezt a dalt úgy, mint a pedagógus napra való legszebbet, legkifejezőbbet, az egyetlent. Nem énekeltünk mást a tanévnek ebben az időszakában. Jól emlékszem a fellépésekre, a dal előadására, az azt követő zajos sikerre. Mind éreztük, hogy valami mást, különlegesebbet adtunk a közönségnek ezzel a dallal. Talán azért is, mert a mi szívünket is átjárta. A szöveg csodálatos képi világot teremtett, a dallam minden érzelmet kifejezett, előadás közben ösztönösen hozta elő belőlünk, gyerekekből a tanáraink iránt érzett szeretetet. A zene kifejező erejét nem volt nehéz átadni.

Közel negyven év elteltével is sikerült, és akkor az egyetlen, legjobban szeretett énektanárunknak szólt a köszöntés. A dal szívünk mélyéről szólt „hálateli szívvel”. A meglepetés elsöprő erejű volt, hiszen soha nem szólt 40 évig csakis annak, aki sok éven át tanította sok-sok zeneis diáknak.

* Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában https://www.youtube.com/watch?v=uUaprezUOw0

Szabó Ágnes – számomra Ági néni, hiszen tanítványa voltam, vagyok, az is maradok – tanárként élte meg, hogy milyen rátalálni egy olyan műre, amely a dalszerző és szövegíró nagyszerű együttműködését mutatja. Semmi másból nem derül ez ki, csakis az örömteli előadásból, sőt, az előtte lezajló tanulási/tanítási folyamatból. Jómagam kisdiákként voltam ennek részese. A tapasztalatok összeadódnak. És visszük tovább… 

* GYERMEKJÁTÉKOK CD BEMUTATÓ 

Kemény Egon-Dalos László: Hóember c. dalát a Gregor József Általános Iskola Kicsinyek Kórusa énekli Gordos Júlia vezényletével a felvétel 28:52-től,

https://www.youtube.com/watch?v=U7A7cSLJc3M

Nemrég jött el az idei Pedagógus-nap, biztosan minden iskolában másképpen köszöntötték a tanítókat, tanárokat június 7-én, a 2020. évi járványkrízis vége felé, mint eddig. Személyes megjelenés, ünnepség és énekkar nélkül… A régebbi iskolai- és kerületi előadásokra a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános iskola karnagyai és a zeneszerző lánya így emlékezik, a Parlando 2020. 4. számából idézek részleteket:

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

1.

„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!”

KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival

Kemény Egon: Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában

https://www.youtube.com/watch?v=uUaprezUOw0

SZABÓ ÁGNES

egykori, és most nyugdíjban levő karnagy visszaemlékezése

Pályakezdő voltam az akkor már közel huszonöt éves ének–zene tagozatos általános iskolában, Budapest XVII. kerületében. Egymás után jöttek a felkérések és szereplések a különböző alkalmakra, így a Pedagógus-napra is. A sok szép, de már közismert mű mellett lelkesen kerestem valami mást, ami dallamában és szövegében egyaránt rólunk és tanítványainkról szól. És akkor, egyszer meghallottam a rádióból a Magyar Rádió Gyermekkarának előadásában Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! című kórusművét, ami nagyon megtetszett. A kotta nyomába eredve jutottam el a zeneszerző özvegyéhez, aki segítőkészen másolásra átadta nekem a kéziratot, és én megtanítottam kis tanítványaimnak, akik szívesen és könnyen meg is tanulták. Amikor elénekeltük évzáró hangversenyünkön, lelkesült tapsvihar tört ki a mű hallatán, és igazi sikerszámunk lett. Az akkori kerületi tanácselnök nyomban meg is „rendelte” a kerületi Pedagógus-nap alkalmára. Éveken át énekeltük, több kolléga is elkérte a kottát, hogy megtaníthassa saját diákjainak. Ilyen az, amikor zeneszerző és szövegíró gyümölcsöző együttműködéséből születik meg olyan zenemű, amelyet azután szívesen tanítanak pedagógusok, és örömmel énekelnek a diákok. Legyen ez így a jövőben is!

Műsor

1953. augusztus 20. vasárnap, Kossuth

17.15  KEMÉNY EGON - Romhányi József: Vidám Balaton

Dalciklus. Bemutató: Magyar Rádió, Petőfi-adó, 1951. június 3.

Kemény Egon rádióbeli sikerei, amelynek egy része 1948-tól Romhányi József szerzőtársa verseihez (chansonok, Májusfa, Talán a csillagok, rádiójátékok fordítója, társszerzője) is kapcsolódik újabb kiemelkedő műve Gencsy Sárira épült, a rádiófelvételén Szabó Miklós, Bencze Miklós és a Földényi-kórus énekelt, az operai zenekart Vincze Ottó vezényelte.

Amint a rádióújság megörökítette, a „Vidám Balaton” című dalciklus hanglemezen is megjelent:

Dankó Rádió – „Az a szép” naponta 18.00 – 19.00

Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető

A mai műsorban elhangzott:

Kemény Egon –  Ignácz Rózsa –  Soós László –  Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben.

13. Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21  
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai

Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” romantikus nagyoperett

Magyar Rádió 1947. 2. hét

https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

Kemény Egon művei a Dankó Rádióban:

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

Nagy Ibolya: A mai műsort kezdjük mindenekelőtt Kemény Egon „Tangó”-jával, hallottuk a tegnapi műsorban (a 2018. 11. 02-i adás ismétlése), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte (1954).

A zeneszerző egyik nagy sikert aratott koloratur-dalkeringője hangzott el, Nagy Ibolya fel- és lekonferálásával, a „Hóvirág-keringő”-t Nagy Ibolya Gyurkovics Máriára emlékezve szerkesztette műsorába, 2018. 10. 28-án, a „Talán a csillagok” című 1949. szilveszter-éji rádióoperettből: