Hát igen, de az a véleményed neked is, meg Corvette-nek is, hogy NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ ????????????
A kutatásra , közzétételre sem mondotok semmit, minek az...
Asszem teljesen hiába mondtam el a nemzethez tartozását a zenei múltnak....és az összefüggéseit a külföldi régizenéhez, meg a logikai sorrendjét a kettőnek...
Sebaj, jöjjön a nemes diszkó, folytassuk.
Körbe-karikába járunk.
Ezerszer átbeszéltük.
Higgyétek el, az oktatás, az lenne a kulcs. Ott kezdődik minden.
Álljatok a tükör elé, és koncentráljatok, és mondjátok hangosan, hogy 'Kodály-módszer'. És figyeljétek az előbukkanó gondolatokat.
Nem a Huelgas együttes fog eszetekbe jutni.
Meg nem a csembaló. (virginált már le sem merem írni.)
De még csak Vivaldi sem.
Velence sem.
Monteverdi sem.
Frescobaldi sem. (az meg ki??, ja, megvan, valami Bach-előfutár...)
A Napolitan music, az főleg nem.
Meg összességében nem a régizene.
Attól tartok, a normális zenélés sem.
Nem sportból szidom a Zeneakadémiát sem.
De szeretem Magyarországot ettől.
Külföldi barátok előtt sokkal-sokkal tapintatosabban kezelem ezt a kínos kérdést. (ti. hogy most mutass már valami jó lemezt, magyar előadókkal... akkor felkelünk a fotelből, és kávé, és youtube, ott, ha ügyes az ember, meg vigyáz, hogy mit ír a keresőbe, még akad valami jó is.)
Úgy legyen, énekeljék, hiszen én is ezt mondom. De nem éneklik. Van az a negyven éves felvétel és passz.
Hát akkor énekeljék el úgy derék hazánkfiai ezeket a nagyszerű remekműveket, ahogyan azt a Huelgas Ensemble lemezein is hallhatjuk! Komolyan nem értem, hogy mi akadályozza őket ebben. Csak szabotálják itt a magyar kultúra csúcstermékeinek a világsikerre jutását.
" Bár, énszerintem, a mai magyar népzene túlságosan messze került a saját gyökereitől, meg a régizenétől; egy széki táncrend motívum-soraiba én sehogyan sem tudom belelátni azt a nyersanyagot, amely a betanító-motívum-improvizációhoz szolgáltatná a töltetet."
-------------------------------
Mélységesen nem értek veled egyet.
Nekem ez a dal pontosan ugyanazt jelenti, mint egy Vivaldi concerto, vagyis pontosan ugyanarról beszél ugyanúgy ( a zene nyelvén ) csak más szavakkal.
Elmesélek valamit. Vidéken nőttem fel, sok kemény tél volt akkoriban. A bátyámmal reggelente szélsebesen öltöztünk a kihűlt szobában ( egy vaskályha volt benne ) , hogy meg ne fagyjunk. Mindig szólt a rádió, Anyám mindig azt is bekapcsolta, amikor ébresztett minket. Akkoriban előfordult, hogy a sok guriga zene mellett, néha bejátszottak egy teljes Vivaldi concertot ( sohasem csak egy tételt ! ) Amit mondani akarok az az, hogy mikor megszólalt a Vivaldi, mi megálltunk az öltözésben és addig meg se mozdultunk , gatyában abban a jéghideg szobában, amíg vége nem lett. A lényeg, hogy ezt a kis fenti dalocskát UGYANÚGY hallgattuk végig. És az összes hasonló igazán jól előadott népdalt.
Mind a két beírásodban a jelen helyzettel érvelsz. De hát azt ismerem . Azzal érvelsz, hogy ez van. Hát tudom, hogy ez van. Én azt mondom, hogy MINEK KÉNE LENNI. Ne kutassuk a múltunkat akkor ? Felesleges ? Neked is meg chordnak is ez a kérdésem. Ne tegyük közzé az adatközlők gyűjtéseit, hanem továbbra is áruljuk pénzért ? ezt kérdezem...
Süsd meg, abból indultunk ki, hogy mi van...azt tudom.
------------------
" ahogyan a mi gregorián töredékeinkre sem fogja felkapni a fejét Ottavio Dantone vagy Leonardo Garcia Alarcon. "
Ebben meg tévedsz. Arra nem kapják fel a fejüket, AHOGYAN MI AZT ELŐVEZETJÜK. Nagyon jók azok, csak nem így.
Hogy miért nem? Biztosan volt olyan, aki rendszeresen hallgatott zenét és igyekezett követni a világ eseményeit, de számadatokkal sajna nem szolgálhatok. Az én tanáraim pl. soha nem dicskedtek a zenei gyűjteményeikkel, de talán az elárul valamit, hogy 30 évvel ezelőtt a vonós osztálytársaim csak Zukerman, Yo-Yo Ma vagy Casals nevét ismerték.
A régizenei múltunk kb. annyira jelentős, mint a turisztikai vonzerőink. Nekünk talán még jelent valamit, hogy Taktaszada határában 500 évvel ezelőtt állt egy pottyantós budi, amelynek az alapjait 20 évvel ezelőtt a régészek megtalálták és klinger téglával kirakták, sőt, még egy csinos réztáblácskát is kitettek oda, rajta a felirattal, hogy "hajdanán ide jártak dolgukat végezni a környék jobbágyai", csak hát ez nem fog százezrekben mérhető nemzetközi turisztikai keresletet generálni, ahogyan a mi gregorián töredékeinkre sem fogja felkapni a fejét Ottavio Dantone vagy Leonardo Garcia Alarcon.
Ha csak a legnagyobb reneszánsz slágereket eljátszanák magyar zenészek, úgy, érted, akkor előrébb lennénk. Az lehetne a belépő, ahhoz a feladathoz, amiről te beszélsz.
Bár, énszerintem, a mai magyar népzene túlságosan messze került a saját gyökereitől, meg a régizenétől; egy széki táncrend motívum-soraiba én sehogyan sem tudom belelátni azt a nyersanyagot, amely a betanító-motívum-improvizációhoz szolgáltatná a töltetet.
De nézzünk már egy olyat, ahol nincs szakadás.
Lengyelország.
Reneszánsz lant és ének. Igen, a 'gitáros lány' ősképe, akár Caccini Firenzében.
Népzene? Régizene?
Mindkettő. Egyszerre.
Egy párhuzamos, egymást épp metsző mozgás.
Na, ilyen metszéspont-lehetőség nálunk nincs. Nem azért, mert bénák a zenészek. Hanem mert nálunk szétsodródott a két dolog, náluk meg nem.
Żeby tak tobi - pieśń znad Sanu
Hifiseknek: besz@rás, hogy szól. Fenomenális. Pici stúdió, zéró keverés.
Ez az állandó harc...ez a lételemed...Amit mondtam, nem VALAMI ELLENÉRE mondtam. Ami van, jó.
Azt gondoltam, téged pont beindít, amiről szó van.. hiszen ez a gyakorlat, amiről a zenetörténészeink írnak implicite magában foglalja a nagymértékű improvizáció lehetőségét. Szinte biztos, hogy MOTIVUMOKRA épült ez a tanulási módszer. És a darabok, amiket előadtak, simán lehettek a zeneileg képzett betanító motivum-improvizációi. Nagy valószínűséggel azok voltak, ha engem kérdezel. Ezek a motivumok meg biztosan beépültek a népzenénkbe. És mivel speciális hangzású népzenénk van, a motívumok is jellegzetességeket kell, hogy hordozzanak.
Nem értelek. Mondtam én, hogy valamit hagyjunk abba ? Hogy ne játszunk és hallgassunk külföldi régizenét ? Nem mondtam ilyet. Honnan veszed, hogy így gondolom ? Én nem mondtam ilyet ...
-------------------------------
Akkor ne is foglalkozzunk tovább a zenei múltunkkal ? Játszuk, ami van , és passz ?
Ez kb. olyan, mint amikor az ember a majomtól származik, direkte.
Nem.
Volt közös ős. Kipusztult mára.
Az elágazott fejlődésből már nem tudsz egy másik párhuzamos ágat elérni.
Ma, a Szászcsávás Band, az neked improvizál a 'Viktória, menjünk-menjünk-menjünk-menjünk Szabadira' dallamára, zseniálisan, tényleg, hallottam, ott voltam.
Vagy ott a Koncz Gergő.
Meg még ötszázan.
De ebből régizene már nem lesz.
Egy Folia-t, normálisan eljátszani, vagy egy reneszánsz francia chansont, az miért is lenne akkora gáz Magyarországon?
Mert nem a miénk?
Görgess már vissza vagy 1000 oldalt itt. Mit is ajánlgatunk? Az a miénk?
Vagy akkor ne legyen régizene-játszás, mert nem magyar? Mert nem becsületes, Szíriuszról származó??
Hát dehogynem...hiszen ezt mondom : a magyar régizene a magyar egyházzenében keresendő ... nálunk csak az volt. Az nem zene ?
----------------
" amit nem jegyeztek le, az nincs, nyoma sem maradt. "
Á nem, ez nem ok. Itt jön a képbe a népzene. Igenis maradt nyoma. Nem is jelentéktelen. Ezer év van a népzenénkben a magyar régizenéből. Nincs olyan európai nemzet, amelyik a magyar autentikus népzenét ne értékelné nagyon magasra.
Mi miatt van, mit gondolsz ? Milyen zene ihlette ezt a népzenét ?
Hát, a szájhagyomány valahol elakadt, vagy legalábbis nem jutott el hozzánk. És amit nem jegyeztek le, az nincs, nyoma sem maradt. És ha ez így van, akkor amiről a zenetudósaink egyértelműen beszélnek, az csak feltételezés.
Persze nyilván volt egyházi zene, ez nem képezi vita tárgyát. Mivel az egyház mind nevében, mind gyakorlatában akkoriban egyetemes volt, a különböző szerzetes-közösségek egységes irányítás alatt álltak, a szerzetesek - országhatárokon át - egyik kolostorból a másikba járkáltak, és a latin szertartás teljesen kötött volt, így az egyházzene is többé-kevésbé egységes volt, persze voltak-lehettek helyi jellegzetességek, de ezek csak szinesítették az amúgy egységes palettát. Gondolom, hogy pl. gregorián éneklésben is kevesebb különbség lehetett egy német vagy egy magyar bencés kolostor között, mint az azonos orgszágban működő bencés és ciszter közösségek között..
De itt nem az egyetemes egyházzenéről volt szó, amelynek mi is részesei voltunk-vagyunk, hanem a régizene magyar gyökereiről.
De viccet félre. Végiolvastam, amit okosok írtak valaha a magyar zenetörténetről ( Főleg Rajeczky, Dobszai ) meg a középkori zene magyar kutatóitól mindent, amit találtam.
Ez egy speciális létezési formája volt a zenekultúrának, ez a magyar egyházak által fenntartott "szolgálat " . A legfeltűnőbb mozzanat, hogy az oktatás olyan mértékben alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz, hogy pl nem használt írásbeliséget. Azok a ( főleg gyerekekből álló ) templomi kórusok, akik a szolgálatokat ( világi alkalmakon is ! ) ellátták , szó szerint a fejükben hordták a zenei kincset. Ahogy az élet más mederbe terelte a napjaikat ( kinőttek a "kórista '" státuszból ) ez a tudás elveszett. Sebaj, képeztek másikat helyette.
A művek azonban a képzőiktől származtak. Volt, amit lejegyeztek a kilenc kódexbe, volt, amit nem. Tehát egy ősi "szájhagyományos " rendszer volt a mienk.
De a zenetudósaink egyértelműen napi gyakorlatról, szisztematikusan felépített és bejáratott és elterjedt rendszerről beszélnek.
Egyházi zene volt. Semmi más. Ez lehet a magyarázat.
Valahogy a végére kell járni, mi volt. Ki kell mondani. Tanítani kell. Azt, ami volt. Értelmezni kell. Ha ennyi volt, ennyi volt. Ki kell mondani. Addig, amíg ez meg nem történik, itt nem lesz fejlődés régizene ügyben.
Állítólag Isztambulban vannak kódexeink, bőrzsákokba varrva. Amíg alszik a Recept Sz@rik Ördögen, ki lehetne lopni...
Próbáld kicsit árnyaltabban látni ezt a dolgot. Nem lehet mindent a törökökre fogni, az akkori "magyar" zene létét vagy nemlétét pláne nem. A törökök nem villámháborút vívtak, Mohács után eltelt jónéhány év, aztán utána is, az idő akkoriban csak lassan ballagott. Volt idő mindent kimenekíteni, ami értékes volt, menteni kódexben, fejekben. De hát ez a "magyar zene" vagy nem volt, vagy nem tartották értéknek, tulajdonképpen mindegy, hogy melyik verzió igaz, ugyanazt és ugyanannyit jelent. Aztán ott maradt a Felvidék, ott maradt Erdély is, ahová török be nem tette a lábát. Tehát magyar régizene nem volt, vagy csak egy ici-pici volt, Budavárban, és azt sem magyarok művelték. Nem volt beivódva, csak egyedi volt. Nem úgy, mint nyugathonban, ahol minden kicsi grófságban, hercegségben, úton-útfélen ott volt. Ha lett volna, most is lenne, túlélt volna mindent. És igen, abban igazad van, Mozart és Beethoven és a többiek, bár egyedi zsenialitásukhoz nem fér kétség, bele voltak gyökerezve egy zenei közegbe. Egy olyan zenei közegbe, amelynek írmagja sem volt országunkban.
Az nem a jumurdzsák volt, amiről te beszélsz, az egy romantikus figura :))
A török megszállás nem volt romantikus. Mindent elégettek és leromboltak. De nem dühből ( ez olllyan romantikus lenne ) hanem hideg fejjel és koncepciózusan. Amelyik bég egy apátsági templom könyvtárának egyetlen darabját meghagyta, az selyemzsinórt kapott, az életével fizetett. Csak a szultán tehetett kivételt. Nem érted, hogy MINDENT ELPUSZTÍTOTTAK, elégettek. Azt sem érted, hogy mit jelent egy unikális zenei kincs. Azt, ha elégetik, nem lehet pótolni. Mi van, ha az egész kultúránk ilyen unikális elemekből épült ? ( abból épült. ) Akkor mi van, mi marad egy ilyen szisztematikus török pusztítás után ? Hát az, ami most van. 4-5 darab többszólamú töredék.
Vagy azt hiszed, hogyha a török ugyanígy elpusztította volna Ausztriát meg Németországot, akkor lett volna Mozart ott ?? Vicc. Mozart ugyan lett volna, de nem ott.
Nincs igazad. " Alkotó nép " nincs, csak alkotó egyén. A zenész mesterség a legrégibb hivatás .
Azért nem lehet mindent a jumurdzsákra fogni, többek között ezt sem. :) Osztán 1686 után sehol sincs török, mégsem ide született a haydnmozartbeethoven. Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, a népzene vagy a műzene? Erről lehet vitatkozni, jó esetben mindkettő inspirálta a másikat. Én a népzenét úgy képzeltem el eddig, hogy akkoriban született, amikor az ember megszelidítette a tüzet, mert ha volt tűz, akkor volt ének is, és ezek szerint a népzene időrendben megelőzte a műzenét, de lehet, hogy nincsen igazam.
Héhé, éppen arról volt szó, hogy a török miatt...hogy kérhetsz akkor számon barokk szerzőket ??
Épp csak érinted a gregoriánt, pedig pont itt a lényeg : az egyházi zenében.
A mi régizenei hagyományunkről ( arról, ami eltűnt) , egy dolog az biztos. Lényegileg Egyházi alapokon nyugodott, még Mátyás idejében is. Az oktatás is ott folyt az egyházban. Azon kívül csak mutatványosok és énekmondók ( utóbbiak nagy becsben ) voltak a pályán. De a VALÓBAN fennmaradt , teljesen UNIKÁLIS többszólamú töredékek meg pont bizonyítják a MAGAS színvonalú TELJESEN EGYEDI többszólamúság meglétét.
A korai polifónia európai nagy kéziratai ( Montpellier codex francia, Bamberg codex német, Huelgas codex spanyol ) Rengeteg átfedést tartalmaznak. ( kb 120 darab ugyanaz mindben , ilyesmi )
Ezzel szemben a mi többszólamú töredékeink unikálisak. És magas színvonalúak. Profi munkák. Nem hasolítottak a franciához, némethez, spanyolhoz, na bumm. De voltak !
Ebben van a saját régizenénk. Ha ez meglesz, rögtön felzárkózunk, már csak a nóvum miatt is.
Ha végképp eltűnt a sokak számára, egyesek még akkor is megtalálhatják. De más népek régizenéjén keresztül a saját , magyar régizenei hangot ? Hogy ??
Sem te, kedves chord, sem kedves takatsa, nem gondoljátok meg, hogy az IDŐ meg a régizene mennyire összefüggenek. Chord, itt a metafizika bukik, mert ez nem olyan bonyolult. Nincsen internacionálé itt. Ha régi kor zenéje, és egy ország régizenéje a kérdés, akkor a nemzeti hagyomány a közös nevező, ez teljesen evidens. Minden nemzetnél ez a kiindulás. A többi csak utána jön.
( a népzene azért fontos , mert minden népzene egy műzene következménye, így visszakereshető belőle a műzene. )
Nincs a birtokunkban egy összefüggő írott hagyomány-anyag ( a saját zenei múltunkból ) ahhoz, hogy a saját helyünket, rangunkat, identitásunkat megtaláljuk a többi nemzet között. Ezért nem mozdulunk. Valami munka nincs elvégezve.
Akik 'értenek' hozzá, akkor, kiderül, hogy mégsem értettek hozzá, nem?
A régizene színvonalas megszólaltatásához nem kötelező saját országunkbéli zenét játszani.
Ha nem őződött meg magyar, akkor nincs, és kész.
Nagyon sokan játszanak 'idegenföldi' repertoárt; ez, amúgy, egy láthatatlan hálózat része, amelyet úgy is hívhatunk, hogy 'Európa'.
De ez a vergődés, ez az alacsony színvonalú tinódilantozás, ez a kuruckodás, ez az oktatáshiány, ez valóban nem a népzenével oldható meg.
Az sokkal magasabb szintre emelkedett, mint sok más országban, és igen, a cigányok itt főszereplők voltak.
Nálunk nincs közös régizene-népzene, mint pl. Angliában, vagy akár Lengyelországban. Ahol hallgatod, nem idióta crossover, hanem régi dolog, és nemlehet eldönteni, hogy népzene, vagy régizene, mert mindkettő.
Hát én ehhez a témához egyáltalán nem értek, ahogyan sokminden máshoz sem, így aztán bátran merek hozzászólni. Pl. azt egyáltalán nem értem, hogy jön ide a népzene, mármint, hogy abból kéne merítkeznünk, ha jó színvonalon akarunk régizenét játszani. Én úgy gondolom, hogy a régizene az műzene. Mindig van szerzője, még akkor is, ha a szerző - számunkra - ismeretlen. Rendben, volt Mátyás udvara, na, de ott milyen zenét játszottak, és kik? Műzenét, itáliai, flamand, meg máshonnan jött zenészek, de véletlenül sem magyarok. És mondjál egy jelentős reneszánsz-barokk magyar szerzőt, aki a "nagyokhoz" mérhető. Nekünk nem volt Bachunk, vagy Vivaldink, de még egy Zelenkánk sem, nem volt soha, senkink, aki jelentős lenne, egészen a legújabb korig, Lisztig, Bartókig. És milyen népzenére gondolsz? A legrégebbi népdalok gregorián eredetűek, ahogyan a Bencések tanították szántani-vetni a tudatlan őseinket, és ora et labora, közben énekelgettek, hát azt próbálták nyökögni-makogni elődeink, a saját nyelvükön hozzáköltött szöveggel. Vagy a kuruc dalokra, a verbunkos zenére gondolsz? És milyen hangszerekre-hangszeresekre? Mert ami most népzeneként dívik, az biztosan nem autentikus. Ami pedig hangszeres "népzene" volt az 1800-as években, azt a cigányok művelték, Liszt is belőlük merített, nem is ismert, nem is ismerhetett mást, mert ez volt a hangszeres "népzene". Arra akarok kilyukadni, hogy nekünk nem voltak régizene hagyományaink (maximum Tinódival nyüszítettünk), ezért nem megy - többek között - még ma sem a régizene.
Szerintem ennek sokkal mélyebb okai vannak.
A régizene mindenhol a nemzeti kultúrkincsben gyökerezik. Ez az első. Ha megvan a saját hagyatékból merített otthonosság a területen, akkor ebből természetszerűleg következik a kitekintés a világra. Na de hol van a mi nemzeti régizenei kultúrkincsünk??
A felületes válasz az, hogy nem is volt. A gondolkozó válasz az, hogy..." - hááát...biztos volt...kellett, hogy legyen" .. A nemcsak gondolkozó hanem utána is járó válasz az a következő :
" A budai capella már Zsigmond korában is európai hírnévre tett szert, fénykorát azonban Mátyás uralkodásának idején érte el. A korabeli források Mátyás kórusáról elragadtatással írnak. Bartolomeo de Maraschi, aki 1475-ben a pápai énekkar vezetõje volt, 1483-ban diplomáciai küldetésben járt Budán. Követjelentésében „megszégyenülve” ismeri el: „… a királynak olyan énekkara van, hogy annál különbet még nem láttam, a miénkhez [a pápai énekkar] hasonló, a pestisdúlás elõtt.” Vagyis a budai capella a követlátogatás idején jobb, mint a római kórus ugyanabban az idõszakban. IV. Sixtus pápa 1483-ban éppen e követjelentés hatására bõvítette kórusát, a Capella Sistinát 24 személyesre, Mátyás kórusával azonos méretûre. A budai énekkar a gregorián énekek mellett a kor legújabb stílusában írt mûveket tartotta repertoárján, tehát nemcsak méretében, hanem korszerûségében is élen járt a korabeli Európában. A capellának világi feladatai is voltak, énekesei szolgáltattak szórakoztató zenét az ünnepi lakomákon. "
Ez az egyik tényező.
A másik, hogy pl Franciaországnak 1450-ben volt 4-5 többszólamú műveket is tartalmazó gyűjteménye ( mind megvan) Nekünk ugyanakkor az ezekről értekező korabeli dokumentumok alapján hét ilyen gyűjteményünk volt. ( Egyes források szerint kilenc...hát még szép, nálunk az állam már kb 300 éves volt, mikor a franciáké egyáltalán létrejött )
és egy sincs meg. ( török )
Tehát a magyar helyzet kulcsa sztem a nemzeti kultúrális kincsből megkapható otthonosság teljes hiánya. Ez egy kultúrális identitás-hiány.
Remény ? Népzene.
Tettek ezügyben ???
Amatőrök nyomják ezerrel ingyen ( hálistennek ) , a Hagyományok háza meg csak pénzért teszi közzé....Vagy úgy se. ( merthogy aszongyák, megőrzik. A könyvtárak is megőrzik, nyugi )
Merthogy ez a dolguk, aszongyák. Dehogy az a dolguk. Az lenne a dolguk ebben speciális helyzetben, hogy a csövön is a magyar emlékek dőljenek ingyen. Közzétenni, ez a feladat. Minden gyűjtés minden betűjét, minden magyar középkori zenéről szóló sort kiadni és osztani ingyen.
Amíg a saját zenei múltunkhoz nem találunk vissza, addig a hellyzet , amit vázoltatok, prolongálva van a végtelenig.
Én sem tudom, hány éves lehetsz. Sőt, más, még alapabb dolgot sem.:)
A '90-es évek elején, az Early Music nagyon meredeken futott fel.
Én akkor már tudtam lemezeket/másolatokat szerezni, és hallgatni.
A legjobbakat.
Ha nekem sikerüt, a magyar előadóknak miért nem??
Az én polcomon is (illetve már száműzetésben) van egynéhány lemez, régizenei.
Nem tudom, hány éves lehetsz. a dicső múltban nem nagyon jutottak külföldi lemezekhez az előadól, legalábbis a nagyobb részük. Maradtak a feldolgozások. Nem védeni akarom az általad mutatott lemezek előadóit, de sajnos ez is benne volt a pakliban.
Jó előadó kell? Hát miért nem szólsz...
Más... ( kbsztt jó cd) Másik szám a cd-ről
( képzeld el, hogy ott ülsz )
Van, aki muzsikál, van, aki könyököl....
Az előadók, meg az egyik rosszabb, mint a másik.
Kivéve, a Jakob, ő toronymagasan kiemelkedik.
Amúgy, Bakfark, az egyik legnehezebben játszható reneszánsz szerző.
De ez a Ragossing pl.,ez nekem gáááááz.
Van soklemezes kiadásom tőle, de minek,azt nem tudom.
És lantosgenerációk tanultak tőle. Vajon mit?
Off:
Íme a lipcseiek új szóló oboása. Konstans hamis, az ujjai és a nyelve akár az ólom. Jó vásárt csináltak vele.
Alex Klein így játssza ugyanezt a tételt.
Az 5731-hez szántam a megjegyzésem. A magyarosch válogatáshoz. Bocs.
Fújható :) A fűvosok névsor szerint lépnek be, végre rend van :)
És hát a lantosok. Egyik jobb, mint a másik.
Bakfark Bálint :Fekete tehén
Diomedes Cato (= aki nem melankolikus ) :Favaryt
Wojciech Długoraj ( nem merlankolikus ) Finale
Jakub Polak ( nem melank.) Courante
Mennyivel? Zongorázható a különbség?
A lengyelek reneszánsz zenéje jó szerzőkkel van tele.
Itt van mingyárt Wacław z Szamotuł (1524 - 1560)
Ez egy középkori karácsonyi dallam harmonizálása.
A dallamot biztos felismered, a mi középkori hagyatékunkban is szerepel...
Aztán van ez az egészen korai ikonikus szerzőjük, Mikołaj z Radomia ( kb 1400-1460 )
Aztán jópáran a névtelen hősök.
Bądź wiesioła Panno czysta (Rejoice, O Pure Virign) , Poland, 15th century
Sok korai névtelen szerző. Azért fontosak számunkra, mert időről időre közös királyunk volt a cseh-vel, lengyellel. A múltunk legalább náluk kutatható. A török ott nem irtotta ki.
Mennyivel jobb a szimfonikus előadás..:)
Lengyelország.
Nincs túl sok lemezem onnan; Chopin keveset megy.
De van egy lantos lemez, amely nagyon jó.
Elmagyarázom, hogy hogyan működik ez. :)
A vak pali megírja ezt (nejem nagy kedvence), majd mi előadjuk így.
A végén pedig tapsikolunk, mint a hülyegyerek, hogy mennyire korszerűek vagyunk.
Hogy milyen az, amikor egy reneszánsz táncban ott van az a többlet?, hát, van sok, szerencsére. Csak nem itthon.
Ezt a Gorzanis átiratot nagyon szeretem.
Egy pucér lant-mű a kiindulás, egy vak szerzőtől.
Aztán ez lett:
A hangszerelés, az maga a gyönyörűség; a csembaló belépése a dobokkal, az egyenesen varázslatos. De ami engem ebben igazán megfog, az a furcsa, visszavert hullámzáshoz hasonló ívek sora, amelyet valahogy a hangszerek összjátékában lévő pici, szándékolt különbségek okoznak.
A nagyon régi billentyűsöknék hallok olykor valami hasonlót.
A keserű igazság az, hogy ettől fényévekre voltunk akkor itthon, meg most is...
Igen, a saját polcomon.
Igen, lehet, hogy úttörők voltak.
De egy nagy különbség azért mégis csak van.
Ma, 2021-ben, pl. a lenti lemezek bármelyike hallgatható. Bármelyike.
Az említett magyar előadóké, számomra, hallgathatatlanok.
Mert pont az hiányzik belőlük, ami a többlet a régi zenéknél, és nem az, mint mondjuk, hogy a táncoknál egyet lépünk jobbra, egyet balra, aztán kész, neszeneked reneszánsz tánc...
A saját polcaidra?
Azért akkoriban itthon, és talán a világ boldogabbik felén nagyon úttörőnek számított egyáltalán az ilyen korszakbeli zenék előadása.
De jó, hogy mondtad ezeket...elkezdtem hallgatni a concentus videokat és találtam egy ritkaságot !!
Óriási szenzáció! A magyar gregoriánum füzetből magyar többszólamú emléket játszik valaki Magyarországon ! Szinte hihetetlen ! ( remélem a maró irónia kilátszik )
Többszólamú töredék Surrexit Christus, hodie, Magyar Gregoriánum füzet.
Kicsit bemerészkedtem a poros polcokra, ahol pl. a magyar, régi kiadású régizenék vannak.
Hogy milyenek is ma.
Vagy hogy én milyen vagyok.
A hangminőség, az majdnem OK. A Hungarotonos lemezek kifejezetten jól szólnak.
A kiválasztott zenék is rendben vannak.
Az előadások?, hát, azoktól már nagyon elszoktam....
Nem tudom, hogy bárki is meg tudta-e, vagy meg tudja-e szeretni ezekből a reneszánsz zenét.
Valóban, van is erre egy angol kifejezés, a 'face-control'.
Amikor áll két kidobóember a klub bejáratánál, és úgy engedik be az embereket, hogy aki valami miatt nem tetszik, azt szimplán nem engedik be.
Az akármilyen magyarázat luxusát pedig helyből nem is veszik igénybe...
Amúgy, ez a fenti dolog, kissé homályosan, de az 'ízlés' szinonimája.
Nem kell kidobni semmit. Kirostálódik az magától is.
Dávid a király :)
Itt énekelnek róla, tudod.....
vagy te is kidobnád a múltat, mint chord Bachot ?
Na hiszen, szép kis régizene a tietek :))