Hát ezek a felsorolt szerepek igazán jól feküdtek a művésznőnek, nem úgy, mint Elza, amihez nem sok köze volt. Egyébként Pozsony földrajzilag nagyon jó helyen van, ha Ti a bécsi adókat tudtátok fogni. Gyerekkoromban Budapesten csak a szlovák tv jött, édesapám örömére, aki szívesen nézte a jéghoki meccseket.
Bécsbe utazni a rendszerváltás elott nekunk nem nagyon lehetett, de viszont jol fogtuk az osztrák televiziot. Orokké az emlékezetemben megmarad - André Chenier-Marton,Carreras, Gioconda- Marton,Domingo Turandot - Marton,Carreras. Éloben a muvésznot 1988 ban Budapesten a kongresszusi palotában láttam, aztán Tosca szerepében Dvorskyva, Bécsben mint Elektrát és a Végzet hatalma Leonoráját/Dvorsky,Bruson/ , végul Pesten mint Kostelníčkát. Minden oloadás nagy unnep volt számomra.
Hát Pogner Éva se egészen passzív! Amit csak tud, megtesz a szerelméért, nem beszélve a kisded játékáról Sachs-sal. De ezen szerepek egyike se lett volna Marton művésznőnek való. Nem véletlen, hogy milyen részleteket vágtak be az interjúba tőle.
A harom Wagner-"E": Elza, Erzsebet es Eva szerintem egyarant monoton, passziv. Csupan Elza aktivizalja magat egyetlen "akcio"=kerdes erejeig, de jobban jart volna, ha azt az egyet is kihagyja. Kilora Ortrud es Venus kevesebb, de szexibb. A jugendlich-dramatisch Wagner-alakok kozul kimagaslik Senta, akkor is, ha csak a 2.felv.-ban szolal meg eloszor: ugy tunik, az egesz Hollandi a ballada kore es a balladara epul, visszamenoleg (1.felv.) is. Vilag es Hollandi Senta korul forog.
Egyetértek, ebben a Lohengrinben Elzával csak történnek az események. Egyetlen aktív tevékenysége van, mikor felteszi azt a bizonyos kérdést. De hogy a házasságkötés, a nászinduló és a "Das süsse Lied verhallt; wir sind allein" -tól hogyan jut el a kérdésfeltevésig, az a folyamat az alakításból - nekem legalábbis - hiányzott!. Ennek a Lohengrinnek Ortrud a női főszerepője! Persze, ez lehet rendezői felfogás is. Félreértések elkerülése végett, ez a vélemény nem csökkenti Marton Éváról alkotott véleményemet, nagy művész és nagy ember, de ez a szerep ebben a rendezésben nem az Ő jutalomjátéka volt!
Valóban meglepően kedves, rokonszenves itt a művésznő, persze nem akárkivel beszélget. Megkönnyebbültem, amikor azt mondta, Elza egy unalmas szerep, hát olyan is volt nekem a múltkor a Met felvételében. Ortrud volt az ő szerepe.
Nem csak kedves, de nagyon tanulságos beszélgetés is! Kezdő énekeseknek figyelemreméltó olvasmány, követendő példa.
Egy nagyon kedves beszélgetést fedeztem fel a Tubuson. Marton August Everdingnek ad interjút német nyelven.
Eva Marton-Da Capo
Rekordszámú jelentkezés érkezett a Zeneakadémia idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyére
/Papageno.hu - 2020. április 21./
A jelentkezésekhez tartozó videofelvételeket Ks. Marton Éva professzor emerita és az előzsűri további két tagja, Kiss B. Attila Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas operaénekes és Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész hallgatja meg, majd dönt alapos mérlegelés után az élő elődöntőkbe továbbjutókról.
Nemzetközi zsűri: Marton Éva, Miguel Lerín, Peter Mario Katona, Larissza Gergieva, Anatoli Goussev, Peter Dvorsky, Dmitry Vdovin, Meláth Andrea és Ókovács Szilveszter
A koronavírus-világjárvány miatt megtörténhet, hogy későbbi időpontra kell halasztani a verseny szeptemberi élő fordulóit. Ha erre kényszerül a Zeneakadémia, akkor az elődöntőbe jutott jelentkezők korhatártól függetlenül folytathatják a versenyt.
Beszámoló a III. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjéről
"Újra és újra II."
KONDOR KATA írásának második része
Opera-vilag.net - 2018. szeptember 27.
Egyéniségek futószalagon, avagy a III. Marton Maratonról
Origo.hu - 2018.09.25. 13:45
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/91. levélária
Kedves Tatjána Néném!
Nagyon kényelmes dolog ám a zeneakadémiai zsűriben csücsülni, és megszemlélni a világ énekesfelhozatalát, hogy nézni is teher... Most, a hatodik évben, a harmadik versenyen értünk oda, hogy a jelentkezők színvonala méltó lett ahhoz a nívóhoz, amelyet Marton Éva, a XX. század legjelentősebb magyar operaénekesnője évtizedeken át képviselt.
Kapcs. 458. sorszám
Ma este a Bartók Rádió sugározza:
Marton Éva zenekari áriaestje - részletek
Budapest, Kongresszusi Központ, 1988. szeptember 3.
Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar
Vezényel: Julius Rudel
Műsor:
1. Verdi: Aida – Aida áriája, I. felv.: "Ritorna vincitor"
2. Verdi: Az álarcosbál – Amelia áriája, III. felv.: „Morro, ma prima in grazia”
3. Rossini. A sevillai borbély - Nyitány
4. Boito: Mefistofele: Margit áriája, III. felv.: "L'altra notte"
5. Catalani:La Wally Wally áriája, I. felv.: "Ebben, ne andro lontana"
6. Wolf-Ferrari: A madonna ékszerei – Intermezzo, II. felv. és III. felv.
7. Puccini: Manon Lescau – Manon ékszeráriája, II. felv.: "In quelle trine morbide"
8. Puccini: Manon Lescaut - Manon búcsúáriája, IV. felv.: "Sola, perduta, abbandonata"
9. Mascagni: Fritz barátunk – Intermezzo, III. felv.
10. Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája, I. felv.: "Io son l'umile ancella"
11. Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv. : "O don fatale"
12. Ponchielli: Gioconda – Méregária, IV. felv.: "Suicidio"
13. Puccini: Tosca – Tosca imája, III. felv.: "Vissi d'arte"
(Ism.: 2018. szeptember 7., 13.40 - )
Nem teljesen pontos, amit írsz. Domingo lett volna a tenor, de akkor halt meg az édesanyja, lemondta. Lamberti ugrott be, de nem utólag, együtt énekelt a többiekkel.
Marton Éva - Szerelmes földrajz 2018.06.23-i-adás - video
(26 perc)
Marton Éva Szerelmes földrajza több egy emlékeket felidéző, budapesti barangolásnál: egyúttal az éppen 75 éves, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, világhírű operaénekesnő köszöntése is.
A Magyar Szent István Rend kitüntetettje gyermekei, ifj. Marton Zoltán és Marton Diana társaságában keresi fel számára fontos fővárosi helyszíneit: a Józsefváros utcáit és épületeit, a Zeneakadémiát, az Operaházat, a Vigadót, a Mátyás-templomot, a Halászbástyát, az Alabárdos Éttermet.
Közben még néhány kedves barátjával is találkozik: Vígh Andreával, Ókovács Szilveszterrel és Batta Andrással
/MÉDIAKLIKK.HU/
Behrenst A walkürben volt szerencsém ott látni és nagyon tetszett, Altmeyer Sieglindéje kevésbé. Sajnos abból a produkcióból Behrensen kívül az ideális Siegmund, Peter Hofmann és a remek Aage Haugland is (korán) elment már.
Sajnálom. Nincs - gyanítom, nem is lehet - közvetlen élményem vele. És még sok más régi énekessel sem...:)
Veriano Luchetti Az Erkel Színházban nagyszerű Cavaradossit énekelt Vannak énekesek akik művászete átjön ,másoké meg nem a hangfelvételen.Egyébként is a hangfelvétel főszereplőja a hamgmérnök.Ezért is nem tudok olyan hozzászólaásokért lelkesedni,ahol csak lemezeek alapján ítélkeznek egy éneks minőségén
Ezt már én is kérdeztem itt valahol, és ha jól emlékszem azt a választ kaptam, hogy eredetileg Domingo énekelt volna, csak magánéleti probléma miatt nem tudott eljönni. Szerintem is Lamberti itt a gyenge pont, mint ahogy az Ernani felvételen is. Egyszerűen nem találom szépnek a hangját és nem is elég testes Marton mellett.
De ugyanígy nem szerettem Veriano Luchettit sem a Hungaroton Medea felvételén.
Mármint a szárnyaló hangja :) Az után kiált ez a pompás ária.
Az zavarhatott be,hogy pár hete hallgattam Pavarottival,1980 Verona Aréna.Az eszményi nekem,ehhez a hatalmas tenoráriához.
Ha jól rémlik ez volt az a felvétel, amire Nem Lamberti volt kitűzve. Az eredeti tenor nem érkezett meg (vagy megjött, de beteg volt, erre már nem emlékszem), így a darabot tokkal-vonóval felvették NÉLKÜLE. Mivel az eredeti énekes az utófelvételen sem akart megjelenni, beugratták Lambertit, aki éppen ráért és Patané amúgy is csípte (lásd. még az Ernani lemezt is...)
Azt,hogy a Giocondában mit ettek Lambertin nem tudom,de azt igen ,hogy az Erkel Színházban énekelt Álarcosbál Riccardoja egyike volt a legjobbaknak ,amit hallottam.Sőt abban az előadásban az általam nem kedvelt Sudlik Mária is nagyon jól énekelt.Igaz a felvétel és az előadás között eltelt néhány eszetendő.
Vajon mit "ehettek" Lambertin?
Ma este a Bartók Rádió sugározza
19:00 – 19.35
Prológ
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerk.: Katona Márta
19.35 – 22.23 A főszerepben: Marton Éva
VII/6. rész
Amilcare Ponchielli: Gioconda
Négyfelvonásos opera
Szövegét - Victor Hugo Angelo c. drámája nyomán - Tobia Gorrio álnéven Arrigo Boito írta.
Vez.: Giuseppe Patané
Km.: Magyar Állami Operaház Énekkara, Magyar Állami Hangversenyzenekar
Szereposztás:
Gioconda - Marton Éva (szoprán),
Enzo Grimaldo - Giorgio Lamberti (tenor),
Alvise Badoero - Samuel Ramey (basszus),
Laura - Budai Lívia (mezzoszoprán),
Gioconda vak anyja - Anne Gjevang (alt),
Barnabás - Sherrill Milnes (bariton),
Zuane, hajós - Bátor Tamás (basszus),
Isepo, írnok - Kállay Gábor (tenor),
Énekes - Tóth János (bariton),
Szerzetes - Moldvay József (basszus)
19:00 Prológ
19:35 – 21:12
A főszerepben: Marton Éva
VII/5. rész
Umberto Giordano: Fedora
Háromfelvonásos opera
Szövegét - Victorien Sardou színműve nyomán - Arturo Colaotti írta.
Vez.: Giuseppe Patané
Km.: Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc), Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Szereposztás:
Fedora - Marton Éva (szoprán),
Loris Ipanov - José Carreras (tenor),
Olga - Kincses Veronika (szoprán),
De Siriex - Martin jános (bariton),
Grech, rendőrtiszt - Gregor József (basszus),
Loreck - Németh József (bariton),
Rouvel báró - Fülöp Attila (tenor),
Dr. Boroff - Kovács Pál (bariton),
Désiré - Rozsos István (tenor),
Cirillo - Kováts Kolos (bariton),
Sergio - Baski István (basszus),
Nicola, valamint Michele - Blazsó Sándor (basszus),
Dimitri - Bokor Jutta (alt),
Egy kis savojai - Csányi Tamás (alt),
Lazinski - Rohmann Imre (zongora).
(VII/6. rész: jövő kedd,
19.35)
Ha felállítva talán nem, kiállítva volt (van?) már Marton Éváról készült szobor ld. itt.
Mai hír egy tegnapi eseményről:
http://www.borsonline.hu/celeb/szulovarosaban-avattak-fel-koncz-gabor-szobrat/156317
80-is születésnap alkalmával készült, fénykép is van a cfikk mellett, sajnos azt nem tudom belinkelni. Hála...Koncz Gábor még jó egészségnek örvend...
Ennyit a szoborállítás aktuális rendeletéről, annak betartásáról...
Mely szakmában szakszerűtlenség összevetni egy művésztelepet, illetve az azonos kerület lakásainak minőségét érintő támogatást egy operaház, illetve az annak kerületében levő lakások minőségét érintő támogatásokkal? Mindegy is, ha bármilyen szakszerűséghez jelen vagy te.
Klára retorikáját kifogásoltam, és ebből a szempontból közömbös, hogy kinek milyen jellegű beruházásáról van szó. Emlékszünk a klasszikus népi demagógiára: miért fordítanak szellemi és anyagi energiákat az űrkutatásra addig, amíg nem tudják gyógyítani a rákot?
Marton Éva mellszobra megrendelőjének feltehetően van elképzelése az alkotás elhelyezéséről.
OFF: Azt a színvonalat tükörnek hívják.
Operaház felújítását a VI. kerületi szükséges-remélt felújításokkal összevetni: szakszerűtlenség. MÁO állami tuladonban van, felújítása kiemelt állami beruházás. A VI. kerületnek az Andrássy útnál kevésbé fényes részein lévő lakásait, házait önkormányzati tulajdon esetén az önkormányzatnak, magántulajdon esetén a tulajdonosoknak = társasházaknak kell(ene) felújítania, utóbbiak esetében kedvezményes hitelkonstrukcióban teremtve ehhez forrást. Marton Éva szobrát -akár életében- elhelyezhetik pl. az Epreskertben, ott úgyis sok szobor van.
Bocs, erre inkább nem válaszolok! Túl hosszú lenne, és van az a szinvonal, ahova ez ember már nem megy le...
Nem kioktatni szándékoztam, csak igyekeztem válaszolni az „Ami érdekelne...” kezdetű kérdésére.
A Százados úti művésztelepet 1911-ben építették. Ugye, nem baj, hogy nem bontották le és nem adják át az enyészetnek, csak azért, mert a kerületben jelen van a szegénység és sok lakás rossz állapota is? Mert ezen az alapon az Operaház felújítása alkalmával időszerű feltennünk a kérdést, hogy mit terveznek a VI. kerületnek az Andrássy útnál kevésbé fényes részein levő lakások, házak állapotával, illetve a készülő Eiffel Műhelyház mellett hogyan lakik majd Kőbányának talán még a VIII. kerületinél is kevésbé előkelő helyzetű lakossága.
A függőfolyosóknak az a dolguk, hogy lógjanak, a függ ugyanis a lóg szinonimája. Talán arra gondolt, hogy le vannak szakadva – de hát nincsenek, különben a kameraröptében bemutatott helyen fel lennének dúcolva. Igen, még ha a lakások nem „totál” lepusztultak is, valószínű, hogy nincs bennük fürdőszoba, sőt az sem kizárt, hogy szintenként csak egy-egy közös vécé van a folyosók végén. Sok-sok ilyen ház van még Budapesten. Ilyenek voltak a mai Corvin-negyed területén is, de ott legalább elkezdődött a nyomorúságos állapotok felszámolása. Önnek nyiván van olyan polgármester-jelöltje, aki egyszerre, mintegy varázsütésre megszünteti az évszázadok történelmének azt az örökségét, amely az emberek otthonainak nívója közötti különbségekben nyilvánul meg.
A kioktatásért köszönet! Nem az a probléma, hogy nincs a lakásban szárítóhelyiség, hanem az, hogy valószínűleg fürdőszoa sincs, hogy potyog a vakolat, lóg a függőfolyosó, a lakások és házak totál lepusztultak, talán azt is rendbe kellene hozatni, nem csak a művészeknek mini-lakótelepet építeni! Nem csak a társasházakra kell pályázatokat kiírni - egy részét egyébként sem tudják igénybevenni az önrész hiánya miatt - hanem az önkormányzatiakat is rendben tartani. Az pedig nem érv, hogy vannak ennél sokkal lapusztultabbak is, az sem jó, de ez nem érv ebben a helyzetben!
OFF: A videóban látható udvarnál és házsornál sokkal lepusztultabbak is vannak, szerte Budapesten, és világszerte. A VIII. kerületben folyamatosan kiírnak pályázatokat társasházak felújítására. Azt biztosan nem tervezi senki sem, hogy mindenkit állampolgári jogon megillessen olyan otthon, amelyben szárítóhelyiség is van.
Szerintem az „olaszos jelleg” nem külvárosi udvarokra, hanem városi utcákra jellemző, ahol egymással szemben levő lakóházak között feszítenek ki zsinegeket, hogy az utcai forgalom fölött száradhassanak a kimosott holmik. Mert ott talán még udvar sincs erre a célra.
Természetesen készülhet élő emberről szobor, csak nevesítve nem lehet felállítani közterületen...
De lehet, hogy ez nem olyan és nem oda készül...
Istenek, istennők szobrai kivételt képezhetnek. A többi politika = kikapnék, ha reagálnék.
Ez aztán tényleg ki volt cizellálva! Valamikor volt egy olyan rendelet, hogy élő emberről nem készül szobor, nem neveznek el utcát, teret, stb. Csak a minimum a halála után 25 évvel, ha jól emlékszem. Miután én is csak a 17.-ik perctől néztem, nem tudom, a zárt közösségű műteremlakások és bográcsozós művészeik hol vannak, nem is érdekel igazán. Ami érdekelne, hogy az az olaszos jellegű, udvari ruhaszárogatós, kissé lepusztult belső udvar, illetve házsor hol van! Annak a feljavítása érdekében ki mit tervez?
Köszönöm. Egy percig sem húztam volna ki, egyből odahúzva kihúztam..a nyakamat meg be..
A szobrot még a művésznő életében leleplezik? Múzeum-kert? Mátyás tér? Ez is, az is nyócker.
Csak a 17. percig kell kihúzni, vagy eleve odatekerni...
Nem tudtam, hogy Marton Éva indul a vasárnapi józsefvárosi polgármester-választáson.
Nem tévesztettem el a topicot:
https://www.echotv.hu/adasok/2018/06/29/jobboldali-budapest/13812
Köszönöm, hogy feltetted!!! Elküldenéd gmail-ben? kincsesv.2000@gmail.hu. Szeretettel üdvözöllek, tiramisu
Rádióhangversenyek
ma délután a Bartók Rádióban, 17:52 – 18:54
A főszerepben: Marton Éva- VII/2. rész
Dalest a Márványteremben - 2003. március 1.
Zongorán km.: Kovács László
1. Robert Schumann: Dalcsokor Op. 39. - a) Idegenben, b) Intermezzo, c) Erdei találkozás, d) A csend, e) Holdas éj, f) Szép idegen, g) A régi várban, h) Idegenben, i) Bánat, j) Félhomály, k) Az erdőben, l) Tavaszi éj,
2. Liszt Ferenc-dalok: a) Mignon dala, b) Mily szép, mily földöntúli szép, c) Vedd a Nap sugarát, d) Hadd pihenjek, e) Jókedv és bánat, f) A dalaim mérgezettek,
3. Richard Strauss-dalok: a) Holnap, b) Halottak napján, c) Alkonyi álom, d) Ajánlás
Nem tudom,hogy a szopránok miért szeretik fényezni magukat állandóan.
Marton Éva éppen arról beszél az M5-ön milyen volt a pálykazdése.Hát nem olyan ,amilyennek elmondja,mert annak az időnek vannak már tanui.Grimm mesékbe illő történetet egy ekkora karriert befutott énekesnőtől nem vár az ember,mert rém visszataszító.Ragozhatnám tovább,de már lerágott csont az egész..
Közeleg a művésznő 75. születésnapja. Az Osztrák Rádió műsort szentel az alkalomnak (Ö1, június 19, 10:05).
Marton Éva: A művészetnek és a szerelemnek éltem
Orgio.hu - VÁGI BARBARA 2017.11.14. 21:07
[…] „Talán egyetlen egyszer kellett elmennem orvoshoz, amikor nagyon megfáztam, és este énekelnem kellett. De soha többé. Ez az egyik, amit a diákjaimnak tanítok. A másik pedig a precizitás. Jól ki kell dolgozni a darabot. Apró mozaikokra kell szedni tanulás közben, aztán összerakni újra. Minden hangot, minden szótagot technikailag ki kell dolgozni, meg kell úgy tanulni, hogy a színpadon már jó értelemben vett automatizmussá váljon. Ne kelljen technikai problémákkal küzdeni az előadás közben, hanem csak a kifejezéssel kelljen foglalkozni. A Turandot előtt én 17 különböző előadást hallgattam meg, hogy tudjam, hol jön el a holtpont, ahol különösen kell figyelni. Minden egyes új darab előtt fontos volt, hogy ezeket megtanuljam. Azért egy öt és fél órás Istenek alkonyát végigénekelni nem könnyű, kell hozzá állóképesség, szufla, és tudni kell, hol szükséges tartalékolni az erőt. A mai énekesek nagy részének például nincs középfekvésük - vagy ahogy mi mondjuk, mezzo voce-jük. Mindig ezt mondom a tanítványoknak, hogy a középfekvésből élünk, a magas hangokért pedig fizetnek.
… Mindenesetre a lényeg az, hogy a középhang kevésbé fáraszt, ez ugyanis az ember normál hangja. Ezt kell használni, ha dinamikáról beszélünk. Ez ma nagyon ritka. Vagy kiabálnak, vagy suttognak az énekesek, minden átmenet nélkül. Arra következtetek, hogy a pedagógusok sem tudják megtanítani a középfekvés fontosságát. Nem tudnak egy pianissimóból csengőhangot képezni az énekesek, nem tudják, hogyan kell kiegyenlíteni a magánhangzókat, hogy ugyanazon a helyen szólaljon meg az ő, e, á, é, í, ó, ú, ami egyébként az egyik alapja az éneklésnek. Nem tudják, hogy hogyan kell egy frázist befejezni vagy letenni. Nem ismerik a legatót. Azt látom, hogy az énekesek többsége hangokat énekel. Nem fűzi azokat dallammá, mint egy gyöngysort. Nem tudja, hogy milyen a barokk, és milyen a romantikus éneklés, és többségüknek fogalma sincs, hogyan nyúljon egy mai, modern darabhoz. Tisztelet persze a kivételnek. Mi az akadémián rengeteg modern darabbal foglalkozunk a tanítványaimmal. A diákjaim úgy olvassák a kottát, mint a könyvet. Sok külföldi fiatal alig tudja elolvasni a kottát, a zongorán pötyögteti a dallamot – ez elkeserítő. Állítom: a Budapesten tanult énekesek sokkal képzettebbek a külföldi énekeseknél.
Amikor a világ legnagyobb rendezőivel dolgozott, Jonathan Millerrel, vagy Franco Zeffirellivel, mindig együtt dolgozták ki a szerepeket, átrágták hangról hangra, mozdulatról mozdulatra?
Nem, egyáltalán nem. A munka úgy kezdődött, hogy a karmesterrel és a zenekarral többször összeénekeltük a darabot egy teremben. A karmester korrigált, ha szükséges volt. Ezután mentünk fel a színpadra, és ott kezdett el dolgozni a rendező. Most minden fordítva van, és ez nem jó. Tudja, én nem a rendező elképzeléseit szeretném a színpadon megmutatni, hanem elsősorban a zeneszerzőét, aztán a rendezőét. Ma ez teljesen máshogy működik. Azt veszem észre, hogy a rendezők a saját sérelmeiket próbálják a színpadra vinni – nem pedig a zeneszerző által írt darabot. Persze, ne értsen félre senki, egyáltalán nem akarom, hogy mindig ugyanazt mutassák be, ugyanúgy. Dehogyis. Nagyon szeretem a modern színjátszást is. De hogy a különböző rendezői sérelmeket az énekesnek kell megoldania a színpadon, és ne azt adja elő, amit a zeneszerző megírt, azt nem tartom jónak.
Önnek voltak konfliktusai a rendezőkkel hasonló gondok miatt?
Ó, persze. Például Nizzában. Éppen a Turandot-ot játszottuk. A rendező úgy képzelte el, hogy én egy nagy fekete zongorán ülök – afféle Marlene Dietrich-stílusban -, felsliccelt szoknyában, hosszú, szipkás cigarettával, és éneklem Turandot áriáját: „In Questa Reggia"! A rendező elképzelése szerint a darab Puccini otthonában játszódott, és a szereplők nem az ajtón jöttek be, hanem a kandallón keresztül. Gondolkodtam azon, hogy ezt a darabot visszadobom. De aztán úgy gondoltam, hogy ha így tennék, másnap az olasz és francia sajtó tele lenne azzal, hogy Marton Éva visszadobta a szerepet, és ezzel még nagyobb reklámot kreáltam volna a darabnak, és magamnak pedig inkább rosszat tennék vele. Így végiggondoltam: ha ez a rendező egy Marlene Dietrich típust akar, akkor legyen így. De nem tudom elképzelni, hogy Puccini ezt gondolta volna.
Ezt akkor mondta a rendezőnek is?
Természetesen. Mondtam neki, hogy megcsinálom, de nem fogadom el a koncepcióját.
Néhány hónapja készítettem egy interjút Molnár Levente operaénekessel, aki azt monda, hogy az ön férje azt mondta neki, soha ne foglalkozzon a kritikákkal. Ezt Molnár Levente be is tartja, és nagyon hálás a férjének. Önnek mi a véleménye a kritikákról, kritikusokról?
A kritikák különböző érzéseket ébreszthetnek az énekesekben. A jó kritikától el lehet szemtelenedni. A rossztól pedig meg lehet halni. Befolyásolja az énekest, ez biztos. Ha az első előadás után kapja az ember, megzavarhatja, és az befolyásolhatja a következő előadásokat is. Ráadásul ma már kevés kritikus van, akik igazán értenek a hangokhoz, és nagyon meg tudják sebesíteni az embert. Ne felejtsük el, hogy a művészek sokkal érzékenyebbek. Nagyon hamar megbillenhet az önbizalmuk. Én egyszer olvastam el egy kritikát Salzburgban rögtön az előadás után, és akkor elhatároztam, hogy soha többé, csak ha befejeződött a sorozat. Miért hagyjam, hogy befolyásoljon bárki, egy vadidegen ember? Ő is csak egy a közönség soraiból. A cikket az újságnak írja, nem nekem. Tájékoztatja az olvasókat, hogy mit hallott, mit látott. Az lehet jóindulatú vagy rossz. Nekem azt nem kell elfogadni. Barátoktól, kollégáktól meghallgatni a véleményt, persze, teljesen más. Nekem is van néhány barátom, akiktől szívesen veszem az észrevételeiket. Ami a legfontosabb – ha kritikáról beszélünk -, az önkritika, ami mindenkinek van. Más kérdés, hogy az egészséges, vagy sem. Nekem pedig hatalmas szerencsém van a férjemmel, aki mindig ott volt mellettem, és én tőle azonnal megkaptam a kritikát – a jót és a rosszat is. Minden előadás után megmondta, hogy mi volt a jó, mi volt a rossz.
Mindig hallgatott a férjére?
98%-ban mindig. Igen.”
[…]
A Bartók Rádió hamarosan kezdődő műsora lesz:
12.36 - 13.52 A Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar hangversenye
Vez. Héja Domonkos
Km. Marton Éva - ének
I. Berlioz: Római karnevál – nyitány
II. Mahler:
1. Egy vándorlegény dalai - a) Hogyha a rózsám, b) Réten jártam hajnalkor, c) Szívemben izzó kés van, d) Az a drága szempár (Marton)
2. Öt dal Friedrich Rückert verseire - a) Ne tekints be dalaimba, b) Hársfaillatot éreztem, c) Éjfélkor, d) A nagyvilágnak én búcsút mondtam, e) Szereted a szépséget (Marton)
III. Liszt: Tasso - szimfonikus költemény
IV. Berlioz: Faust elkárhozása - Rákóczi induló
(Zeneakadémia Nagyterem, 2003. szeptember 20.)