Már a címe is jó és sajnos időtálló, pontosan megfogalmazott cikk. 

Vannak ugyan azóta kellemes operetthullámok, reményteliek is, de a rádiózó hallgatni szereti a felvételeket és nem újra és újra levelezni ez ügyben.

Egy olvasói beírás a Magyar Fórum 2000. március 16-án megjelent lapszámából:

"Szegényes zenekultúra"

"A Rádió daljáték- és operettműsoraiban folyamatosan visszaszorítják a magyar operett remekeit. A Kossuth és Petőfi rádió operettműsoraiban csaknem teljesen külföldi szerzők művei szerepelnek. Nem Strauss, Millöcker és társai ellen van kifogásom, hanem a torzított arányok ellen. A jelenlegi szemlélet a komolyzene alá gyűri az operettet, és külföldi szerzők alá cenzúrázza a magyar szerzőket. Az igen kirostált Lehár- és Kálmán-művek még hallhatók, de teljesen eltűntek olyan, sokak által kedvelt szerzők, mint Jacobi a Leányvásárral, Huszka a Szabadság, szerelemmel vagy a Mária főhadnaggyal, Szirmai a Tabáni legendával, valamint Erdélyi Mihály, Eisemann, Buttykai Ákos, Nádor József és a magyar operett más csillagai. Ezek mind a magyar zenekultúra részei.

A Rádió feladata a zenei kultúra terjesztése is. Ennek a feladatának csak úgy tud eleget tenni, ha az irányítást annak a kezébe adja, aki szereti az operettet és hallgatóságát is."

Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda

A Rádiófelvétel - részletek - bemutatója: 1957. április 4., Petőfi Rádió 14.15 – 14.45  

Km. Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert és a Magyar Rádió Kamarazenekara, vezényel: Bródy Tamás

A Dankó Rádió „Az a szép”  zenei műsorában legutóbb tavaly júniusban hangzottak el dalok ebből az operettből. 

A mai adásban most egy részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről: ezúttal a „Kuplét” hallottuk Fekete Pál énekében:

„Ahány keze van a szentnek, maga felé hajlik. Milyen szép is ez az élet, akkor hogyha zajlik. Felfogásom egyszerű: a saját zsebem nézem, akkor vagyok boldog, hogyha másét benne érzem!  /S a szakállamat sodorom, sodorom, sodorom dom-dom, sodorom, sodorom nem azért mondom, ügyesen-ravaszon sodorom mindig másét. Sodorom konokon bele a zsebbe, sodorom, sodorom, csak ide tedd be, konokon sodorom, sodorom dom-dom-dom, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha...."