vissza a cimoldalra
2022-11-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Társművészetek (2583)
Opernglas, avagy operai távcső... (21613)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63905)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5767)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
A díjakról általában (1176)
Balett-, és Táncművészet (6149)
A nap képe (2349)
Pantheon (3193)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)
Kimernya? (4683)
Momus-játék (6352)
Sass Sylvia (490)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3306)
Ilosfalvy Róbert (1008)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1596)
Zenei események (1027)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (904)
Rost Andrea (2134)
Kolonits Klára (1237)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

2495   lujza • előzmény2487 2021-11-14 01:49:17

Az általad felsorolt 3 film a hitről tényleg jó, bár kicsit giccs gyanúsak. De közvetve pl. Tarkovszkij filmjei is nagyrészt erről szólnak, sőt Bergman is beszél a hitről, illetve annak hiányáról. Persze ezek valóban rendezők, de úgy látszik manapság nálunk egyes színészek is azt hiszik, hogy csak úgy lehet filmet rendezni. És persze pénzt is kapnak hozzá.

2487   takatsa • előzmény2486 2021-11-13 07:38:37

Gondolom, hogy ez a szakmai alázat teljes hiánya. Hol van itt a kontroll, hol vannak a szakértők? Pedig lehet, hogy csak annyi kellett volna, hogy elmegy bármelyik öreg ferences szerzeteshez, leül mellé és megkéri: - Atyám, mesélj.

Akciófilmet könnyű lehet csinálni, de a lélek rezdülését nehéz a filmvásznon rögzíteni, erre csak a legnagyobbak képesek. Vallásról, hitről filmet készíteni pedig még nehezebb, ezek a filmek általában borzasztóan sematikusak, szájbarágósak, sűrű szirupos giccsel leöntöttek, és az emberi lélekig nem jutnak el, csak a felszínt kapargatják. Nem is tudom, mikor láttam a hitről jó filmet. Talán Napfivér holdnővér? Legyetek jók, ha tudtok? Misszió? 

2486   lujza • előzmény2485 2021-11-13 02:54:39

Köszönöm, ettől legalább megkíméltél! Még a 90-es években egyszer Eperjes előadást tartott Szűz Máriáról, elég meglepő nézetei voltak, melyek nem egyeztek a katolikus egyház tanításával, de ez nem zavarta. Színes ember, azt hiszem, könnyen elereszti a fantáziáját.

2485   takatsa • előzmény2482 2021-11-12 22:43:40

Megnéztem a Magyar passiót, és ígéretemhez híven, itt van az érdemi beszámoló. Röviden: ritkán láttam ilyen pocsék,  ennyire ártalmas és félrevezető filmet. A magam részéről fel vagyok háborodva. A film hemzseg a súlyos tárgyi tévedésektől, látnivaló, hogy a rendezőnek sem az egyházról, sem az ÁVH-ról alapvető ismeretei sincsenek. Így lehet a kisvárosi ÁVH parancsnoka egy orosz őrnagy, a ferences szerzetesek hosszú szakállasak, 1950-es úrnapi körmenetben "Trianon 30" felirat, Apor Vilmos az ÁVH áldozata, stb. stb. Ez a kisebbik hiba. A nagyobbik hiba az, hogy ahelyett, hogy a filmben feldolgozták volna egy valódi vértanú szerzetes történetét (sok ilyen van, aki nyilasok ellen zsidókat mentett, kommunista időben a szegényeket szolgálta, és az ÁVH börtönében halt kínhalált), de nem, ez a rendező szerint nem lett volna elég izgalmas, ezért összegyúrtak a sok történetből egyet, úgy gondolva, hogy így lesz érdekesebb. De hát sokat akar a szarka, de nem bírja a farka: lett egy hústalan-vértelen, abszolút sematikusan ábrázolt perjel. Aztán premier plánban ezt a sematikus perjelt többszörösen jól megkínozzák, folyik a vér-szar-epe, a végén még szögeket is kalapálnak a kezébe (a film 12 éven aluliaknak nem ajánlott!). Aztán perjelünk meghal az igazságszérumtól, amit túladagolnak: "nyomj még bele", ordibál az orosz örnagy, aki hirtelen megtanult magyarul bár a film elején még tolmácson keresztül kommunikált, az orvos persze nem a fecskendő dugattyúját, hanem a tűt nyomja egyre mélyebbre. És miért is halt vértenúhalált a mi sematikus perjelünk? A szegényekért? Az üldözöttekért? A rábízott szerzetesekért? Egy fenét! A nagy értékű arany szentségtartóért, amit a szerzetesek jól elrejtettek, és rejtekhelyének titkát a perjel az élete árán is megőrizte. Ez aztán a vértanúság! Gratulálok Eperjes Úr, ezzel a filmmel sikerült sokat ártania az egyháznak, és sikerült meggyaláznia sok-sok hősies, a vértanúságot is vállaló keresztény szerzetes és apáca emlékét. Fáradjon a pénztárhoz, itt van a 40 ezüst, "méltó a munkás a maga bérére".

Ha már zenei magazin, a zenéről is essen szó. A szentmise eljén a "Kezdődik az ének" előjátéka hallható, de olyan harmóniákkal, amely teljesen idegen az 50-es évektől, de még a mai kántori gyakorlattól is. Szentáldozáskor viszatér ez az ének motívum, holott ez egy "miseének", áldozásra egyáltalán nem játsszák. Ez is egy olyan tárgyi tévedés, amit egy rendszeres templombajáró, vagy teológiai alapképzettséggel rendelkező ember nem vét. A filmben sok zenei betét hallható,  a mozgalmi dalok mellett pl.  Franck Panis angelicusának egy "modern" feldolgozása, valamint a Kiállítás képei részletének parafrázisa. Nem tudom, hogy ki volt a film "zeneszerzője" de feltehetően egy ifjú titán lehetett, aki az akkori kor stílusa helyett nagyon meg akarta mutatni azt, hogy mennyire ért a modern összhangzattanhoz (megvan a zeneszerző: Bucz Magor Soma)

2482   takatsa • előzmény2480 2021-11-08 10:53:53

Én nem láttam a filmet, így érdemben nem tudok nyilatkozni arról, hogyan zajlanak le a vallatásos jelenetek. De gondolom, egyikünk sem látta a filmet, se ED, se te, se Amalgam, se Ladislav, de én mindenképpen meg akarom nézni, és utána, ha bárkit is érdekel, majd írok érdemi beszámoolót. Egy biztos: az áldozatok nyilvánvalóan sután viselkedtek a gyakorlatban is, hiszen a papok, szerzetesek, és más meghurcolt egyházi személyek ilyen szempontból igazi civilek voltak, nem voltak harcosok, terroristák, utcaharcosok vagy börtöntöltelékek, így nem voltak szokva ehhez a bánásmódhoz, viszont a kínzók-vallatók vagy profik voltak eredendően, vagy nagyon hamar profivá váltak, mert a kegyetlenség-kegyetlenkedés ragályos, könnyen tanulható, és könnyedén bele lehet szokni, leglábbis ez a történelmi tapasztalat. Úgy gondolom, hogy amire te asszociálsz (börtönkísérlet), erről szó sem volt a beszélgetésben, nem is értem, hogyan jutottál erre a következtetésre. Itt csak arról van szó, hogy mennyire megrendezett egy jelenet, nyilván profi kaszkadőrök esetén minden látványos és kiszámított, amatőr verekedők-résztvevők esetén viszont több a spontaneitás és az esetlegesség. Persze Nemcsák azzal, hogy a kaszkadőrök ellenében nyilatkozik, kicsit ellentmondásba kerül önmagával, mivel előtte éppen azon elmélkedett, hogy jobb profi színészekkel filmet csinálni, mint amatőrökkel, holott az amatőr szereplők alkalmazása éppen abból a célból történik, hogy ne kiszámítható és túl-rendezett, hanem életszagúbb legyen a megvalósítás. 

2480   joska141 • előzmény2473 2021-11-08 09:39:08

Tisztelt „Takatsa”! Köszönöm figyelemfelhívását, elolvastam a Nemcsák Károly interjút. Előrebocsátom: mindenkinek a politikai nézeteit maximálisan tiszteletben tartom, örülök, ha azokat kulturált formában – Nemcsák Károly interjúja ilyen – közzé is teszik.

A hivatkozott interjúból egy – garantáltan politikamentes – részt szeretnék kiemelni, idézni:

„Mi volt a legszokatlanabb instrukció, amit Eperjes Károlytól kapott a forgatás során?

Nagyon jó ötletnek bizonyult, hogy bár a filmben számos kaszkadőr részt vett, úgy ítéltük meg, hogy a verekedős vagy éppen a vallatásos jeleneteket jobb, ha saját magunk játsszuk el, mert a sutaságunk emberibbé, hitelesebbé és ezáltal kegyetlenebbé teszi ezeket a szegmenseket annál, mintha egy vérprofi szakember tűpontos mozdulatait látnánk.”

Eperjes Károly és Nemcsák Károly itt tulajdonképpen a híres börtönkísérletet ismételték meg (amikor a börtönőr szerepét játszó diákok áramütéssel büntethetik a rabok szerepét játszó embereket)

Legalábbis érdekes…

2473   takatsa 2021-11-07 17:38:56

Valóban érdemes elolvasni ezt az Origóban megjelent interjút. Sőt, nemcsak érdemes, hanem kérek mindenkit, hogy olvassa el, amennyiben ez a téma valamelyest is érdekli. Az interjúban Nemcsák Károly kiegyensúlyozottan, mértékletesen és végtelenül rokonszenvesen nyilatkozik egy filmről, amely a kommunisták keresztényüldözéséről szól, és amelyben ő játssza az egyik fontos szerepet. A filmről nem tudok véleményt mondani, mert még nem láttam, lehet jó is és lehet rossz is, mindenesetre engem ez a téma nemcsak érdekel, hanem érint is, hiszen egy olyan családban nőttem fel amely közvetlenül és többszörösen elszenvedője volt az akkori történéseknek.  Nemcsák Károly erről a korról beszél, korrekten, azt is elmondva, hogy ő gyerekfejjel sohasem tapasztalt atrocitásokat. 

Nem tudom, hogy ED elolvasta-e figyelmesen a riportot, és ha elolvasta, akkor végképp nem tudom, hogy következtetéseit miből vonta le. Egy biztos, hogy a 2469-es bejegyzésével átlépett egy olyan határt, amelyet jóérzésű ember sohasem lép át. Én a magam részéről tiltakozom az ilyen jellegű vélemények írása, nyilvánosságra hozatala és megtűrése ellen, amely - reményeim szerint - alapvetően ellentétes a Cafe momus komolyzenei magazin célkitűtéseivel és moralitásával.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Richard Wagner: Az istenek alkonya

18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Szabó Marcell (zongora), Onczay Zoltán (gordonka), Kanyó Dávid (fuvola), Kővári Eszter Sára (ének)
Az est házigazdája: Madarász Iván zeneszerző


Liszt: 104. Petrarca-szonett, S.161/5
Bartók: Három Csík megyei népdal, BB 45b
Dohnányi: Ruralia Hungarica, Op. 32/a, 32/d
Horváth Márton Levente: Sonata da chiesa
Madarász Iván: Három történet oboára
Bella Máté: A pillangó álma
Balogh Máté: Hét hangya
Madarász Iván: Fú a szél a nádasban

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Lajkó István (zongora)
"A fekete-fehér színei 2022"
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 47. Petrarca-szonett, 104. Petrarca-szonett, 123. Petrarca-szonett
Schubert: Három zongoradarab, D. 946
Medtner: Szonáta-ballada, op. 27

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Réka (gordonka, viola da gamba)
Savaria Barokk Zenekar, vezényel: Németh Pál
C. Ph. E. Bach: A-dúr gordonkaverseny
J. Pfeiffer: A-dúr versenymű viola da gambára
A mai nap
született:
1797 • Gaetano Donizetti, zeneszerző († 1848)
elhunyt:
1643 • Claudio Monteverdi, zeneszerző (sz. 1567)
1924 • Giacomo Puccini, zeneszerző (sz. 1858)
1957 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző (sz. 1897)