Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Lefordítom magyarra: Elvtársak, alkossatok remekműveket! Meg is fizetjük - ha megfelelő módon tálaljátok a megfelelő témát, sőt, akkor nem is kell remekműnek lennie!
"A tervek szerint a Petőfi Rádió igazi kulturális adó lesz, sokkal több magyar zenével, az A38 hajó pedig otthon ad a projektnek."
"Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a sajtóeseményen megjegyezte, hogy Petőfi egyértelműen egy szimbólum, az ő korában született meg a modern magyar nemzet. Együttműködő partnereket kerestek a projekthez, a közmédia felvállalta ezt a feladatot, és nagyon örül a Petőfi Rádió újrahangolásának."
"Béli Ádámot az M5 csatorna műsorvezetőjeként ismerhették a tévézők, ő április 1-től irányítja a Petőfi Rádiót és a Petőfi Tévét és ezek online felületeit....
... tévés szakember szerint ritka az a tévé és rádió, amely egy hajóról üzemel (amely egyben magasan jegyzett kulturális tér), ráadásul a Dunáról, amely Európa köldökzsinórja. A hajón minden technika adott a megfelelő színvonalú műsorok elkészítéséhez, a projekt Petőfi, a rocksztár címen fut. "
"Galambos István, az MTVA program-főigazgatója kiemelte, hogy Petőfi Sándor életműve nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúra része, alkalmas arra, hogy még jobban megszólítsa a fiatal korosztályt. „Az MTVA minden lehetséges módon, minden platformon igyekszik támogatni ezt a kezdeményezést" – jegyezte meg, majd megköszönte a két korábbi csatornaigazgató munkáját, rájuk más területen számít a közmédia."
Demeter Szilárd gázkamrázás miatti szilenciuma véget ért hosszabb írásban tudatta: "nem egyszerűen csak időt, hanem jövőt kell nyernünk... Nagy munka vár ma reátok. Nagy munka vár ránk.. A kultúra felől nézve nem az az elsődleges kérdés, hogy ki alakít kormányt 2022-ben, hanem az, hogy lesz-e magyar kultúra 2222-ben. A kultúra tehát nem pártpolitikai, hanem nemzeti kérdés... ahhoz, hogy a magyar nemzeti kultúrát megerősítsük, néhány alapelvet rögzítettünk a magunk számára. Egy: nem fogadjuk el a véleménymonopóliumokat. Senkinél nincs ott a bölcsek köve, vagyis nem lehet az abszolút igazság birtokosaként kinyilatkoztatni. Keresztény emberként tudjuk, hogy nem a tökéletes világot építjük, de azt is tudjuk, hogy az, hogy nem vagyunk tökéletesek, annak a lehetőségét tartja nyitva, hogy jobbá tegyük a világot. Kettő: véleményünk szerint a támogatás, ösztöndíj nem alanyi jogon jár. Nem az a dolgunk, hogy az adóforintokat ilyen- vagy olyanoldali konjunktúralovagoknak adjuk, hanem a tehetséges magyarok számára kell lehetőségeket biztosítani. Három: a szekértáborok logikáját meg kell tudnunk haladni...Az erőt tettekben mérik. Ezért egy olyan ügynökség létrehozására tettünk javaslatot, amely egységbe szervezi a Kárpát-medencei magyar kulturális teret. Középtávú célunk a tágabban értelmezett Kelet-Közép-Európa egyfajta regionális központjaként a közép-európaiság gondolatának tartalommal való feltöltése...A kormány ezt elfogadta, és döntést hozott arról, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség többletfeladatokat és ehhez mért többletforrásokat kapjon."
A pénz nyelvére Magyarra fordítva és röviden a lényeg (hvg.hu): A kormány...döntést hozott arról, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség többletfeladatokat és ehhez mért többletforrásokat kapjon. "Az irodalmi ügynökség mellé felállítunk egy könnyűzenei központot, amely a tavaly napvilágot látott könnyűzenei stratégia megvalósításáért felel. Közösen a következő öt évben több mint 23 milliárd forintból újrahangoljuk a tágabban értelmezett magyar popkultúrát"..."A világraszóló popkulturális és társművészeti központot" Óbudán, a Hajógyár és a Zichy-kastély együttesében hozzák létre.
Nálunk pedig a magyar tv mellett a besztercebányai adót is tudtuk fogni, édesapám nagy örömére, mert ott remek jéghoki közvetítések voltak.
És amikor má TV-énk volt, nekunk Rimaszobatiaknak 2 ado volt MTV és ČST. Eleinte Budapest hétfon nem sugárzott, ekkor néztuk ma már legendás szlovák TV-játékokat és filmeket/ még csehek is imádták ezeket/ és ha jol emlékszem , kedden rendszeres elokozvetítések voltak a legjobb magyar szíházakbol.
Sokat tanultam ezekbol. Boldog vagy, hogy megismerhettem a nagy színesznoket, színészeket.
Én még emlékszem azokra az időkre, amikor mindent rádión hallgattunk, már akinek több adó vételére alkalmas rádiókészüléke volt! Ez nem a Noé bárkája korszak, hanem az ötvenes évek második fele, majd a hatvanas évek eleje! Meg kell mondanom, több színházi és hangverseny közvetítés volt, mint manapság a 100-nemtudomhány tv csatorna kínálatában!
Akkori első komolyabb készülékünket megleltem a Postamúzeum web oldalán! https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=522084
Remek lehetőség, szemléletesen is, egybevetni az opera librettójának magyar szövegfordításaival. Nagyszerű!
Mon cher Edmond. koszonom szépen ezt a felvételt. Kiskoromra émlékeztem vissza. A hatvanas évek elején még nem volt TV-énk, szuleim pedig nagyon szerettek színházi kozvetítéseket radion keresz tul hallgatni. A mai fiatalok ezt alig tudhatják elképzelni.
Nem hiába formutársunk nick neve Hétero ;-)
A Radó-féle 1913-as fordítást én is megtaláltam, a klasszikussá vált és ma is használt Vas István-változatot nem. Ellenben egy másik csemegét ezennel megosztok éspedig a lejjebb említett, képpel illusztrált vígszínházi előadás hangfelvételét, itt:
http://misogaeva.weebly.com/radioszinhaz/category/don-carlos-1984
Mondja valaki, hogy nem jó hely a Momus! Találhat az ember ilyet másutt?
Hálás köszönet!
Jó, ha megvan itthon... klassz! :-) Köszönöm szépen.
Azért nem is nagyon mondtál ellent annak, hogy egy figyelemre méltó előadás született, amit majd szívesen megnéznék a színházban is. Valóban hosszú, de én Wagnereken edződtem, és mivel az előadás végig feszes volt, inkább a színészeket sajnáljuk emiatt, mert nem nagyon kímélhették magukat. Fantasztikus volt ez a fiatal négyes, mindnyájan érettek, hitelesek voltak, nekem üdítően. De a legnagyobb meglepetés a számomra ismeretlen rendező, aki az interjúban meglehetősen nyeglén beszél, de a munkája egyáltalán nem volt nyegle.Maga a darab tényleg elég kacskaringós, ezért szeretnék most egy Schiller kötetet, de sajnos nem futhatok a könyvtárba.
Kedves Lujza, szívesen csatlakoznék laudációdhoz, de sajnos nem tehetem fenntartás nélkül. Anno Szinetár Miklós hagyományőrző, "operás" vígszínházi Don Carlosát láttam:
és bármilyen meglepő, de a Radnóti előadása sem vágott különösebben földhöz polgárpukkasztó elemekkel, egyebekkel. Áthallások: vannak, persze hogy, de erőlködést, napi aktualizálást a rendezői interjú "súgásai" ellenére nem éreztem. Díszletek a többszörözős tükröket leszámítva úgyszólván nincsenek, a jelmezek a mához stilizáltan, de akár klasszikusnak is mondhatók (...ha szerencsére nem is a fent látható módon). A rendezés a backstage-et és ki tudja, mi mindent bejátszat, ami nem tudom, hogy valósítható meg akkor, ha egyszer majd igazi színházi előadássá válik ez a produkció. Igen: sok, nagyon sok az audio és a vizuális effekt, olykor a fizikai érthetőség rovására. Nem tudtam eldönteni, vajon a hangminőség rossz, az online közvetítés szükséglete ez vagy pl. a sok visszhang (erősítés?) is az előadás "része". A folytonos zörejek, susmorgások-zizegések (olykor? gyakran?) zenének számítottak. A három óra játékidő alig elviselhető, bátrabban húzhattak volna, a szünet pedig nyúlfarknyi lett. (A színház közleménye szerint a közvetítést nem lehetett leállítani-újraindítani, úgyhogy nem próbálkoztam vele.) A cselekmény iszonyúan bonyolult, alig tudtam követni, ki mikor, éppen kitől kinek küldött/ellopott levelekkel és így meg úgy szövi a cselt főleg Flandria szabadságáért. A történések időrendje nem mindig azonos az operáéval, pl. a Főinkvizítor itt csak a darab vége felé jelenik meg (...de akkor nagyon), úgyhogy az opera cselekményére sem hagyatkozhattam. A fiatalok tényleg fiatalok: a két nagyszerű színésznő, a Katonából frissen átigazolt, ott beérett Mészáros Blanka és a Radnótiban "felnőtt" Sodró Eliza túlteljesítik szerepüket. László Zsolt jó, de egy másik király (Lear) szerepében és sok másban ennél is jobban tetszett. Friss, 2020-as szerzemény a két fiú, a Nemzetiből elcsent (?) ígéretes(ebb) Carlos, Nagy Márk és Baki Dániel. Ma még nem jósolnám meg jövőbeni pályafutásukat. A rendező, Nagy Péter István is huszonéves, a vele készült interjú itt tekinthető meg, az előadás hivatalos trailer-e itt.
Igen. Rockenbauer eltűn(tet)ése, Prőhle félreállítása, Baán hajóágyú-szerű elszabadulása óta Vidnyánszky Káel számíthatott a "jó" = nem-bozótharczos kinevezett káder kultúrmenedzsernek. Eddig.
Káel közepes tehetség, de eddig meg voltam győződve feltétlen jóindulatáról és igyekezetéről. De úgy látszik, a hatalom és pénz elmosta a lelkiismereti aggályait, és simán nekiállt szétverni egy negyven éves, jól bejáratott márkát. Ennek érdekében lett Bartók és Liszt nevéből "csak áruvédjegy".
Engem azért más is zavar. A riporter folyton azt kérdezi, hogy a pandémia idején ez mennyire reális, ezt elég lenne egyszer megkérdezni - a végén.
Káel minden meghívottja érdekes vagy izgalmas műsorral áll elő. Ilyen összefüggésben ezek a jelzők nem feltétlenül pozitív kicsengésűek. De ami a legzavaróbb, a "kell" segédige és a "most" szó feltűnően gyakori használata, mintha valamifajta külső/belső kényszer hatására cselekedne. Remélhetőleg ez a két fesztivál nem Liszt és Bartók nemzethyesítésének kezdete, bár Liszt esetében már ott a reptér. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy az átkosban volt József Attila úszódaru is...
A gyuribácsizással szerintem simán csak a bennfentesség látszatát akarja kelteni, ami van is, csak másfelé (lásd Ezüsthajó és társai).
Lehet, hogy kissé alulinformált vagyok, de eddig úgy tudtam, hogy a Bartók és Liszt "márka" - én inkább életműnek vagy nemzetközi elismertségnek nevezném - már eléggé "fel van építve"! Hogy itthon hogyan kezelték, az már más kérdés. Lehet, hogy ezentúl az is nemzeti lesz, mint a dohánybolt?
A "Gyuri bácsi" megfogalmazás pedig minősíti azt, aki ezt a használta. Én K.Cs. nevét nem említeném egy napon Kurtág György nevével!
Hosszú interjú:
https://infostart.hu/interju/2021/03/08/kael-csaba-most-kell-felepiteni-a-bartok-es-a-liszt-markat
Csak a szokásos panelek:
- Budapest leértékelése,
- Vidék felértékelése,
- Bartók és Liszt életmű kisajátítása,
- stb.
Egy mondatrész, idézve, kiragadva a szövegkörnyezetből, de az értelmén nem változtatva:
„…idén 95 éves Kurtág György, két évvel ezelőtt A játszma vége című operája a Scalában hatalmas világsikert aratott, és Gyuri bácsinak volt még egy álma, hogy Budapesten is bemutassák”
Azért a világ egyik legismertebb, számtalan díjjal kitüntetett, 95 éves zeneszerzőjét le „Gyuri bácsi”-zni, bizonyos ízlésvilágról tanúskodik…
Nagyon sajnálom, hogy nincs egy Schiller drámakötet itthon! Most láttam a Radnótiból egy megrendítő Don Carlos előadást. Színházban már nagyon régen láttam ezt a darabot utoljára, inkább az operát néztem meg nagyon sokszor. De most ebből a hosszú műből egy olyan feszes, drámai és megrázó előadás született, amilyet nem túl sűrűn látni színházban. Nyilván a színészek most pihentebbek, és bőven volt idejük próbálni is, mert egytől egyig kiválóak voltak. A négy fiatal tényleg fiatal volt, én a Carlost és Posát játszó művészeket nem is ismertem. Ugyanígy ismeretlen volt nekem a rendező, Nagy Péter István, aki számomra egy kicsit túl sok effektet használt, és ezáltal homályosabbá tette az előadást, de egyébként ügyesen megoldotta azt a nehézséget, amit a Radnóti jelenleg nagyon is szűk színpada jelent. És a végén az inkvizitor, M. Kecskés András igazán hátborzongató volt.
A drámában nincs fontaneblaui jelenet, enélkül is kb. 3 óra, Carlos és Posa találkozásával kezdődik a darab, és nincs V. Károly se. Egyébként az opera hű a dráma cselekményéhez, a szöveg néha szó szerint ismerős volt.
Tudom ajánlani, ha valakit érdekelne, hétfő hajnalig még megtekinthető az előadás 4500Ft-ért az eszinház honlapján.
A cikk természetesen tévesen írja, hogy a 10 éve igazgató Forgács Pétert "leváltották"... ahogyan Alföldi Róbertet sem "leváltották" a pesti Nemzetiben: mint tudjuk, csupán lejárt a szerződése. És mivel a Győri Nemzeti Színház élére kivételesen nem Vidnyánszky Attilát nevezték ki, azaz nem önmagát nevezte ki igazgatónak oda (is), mint a "szakmai bizottság tagja", az elfogultságnak még a gyanúja sem merülhet fel. Avagy ahogy a hetilap friss számának címlapján olvasható: "Irtja és rendezte"..
Azért a cikkből elég egyértelműen kiderül, hogy a pályázat a nyertesre volt kiírva, innen nézve pedig más a fekvése a gyermeknek.
Mai hír:
https://hvg.hu/kultura/20210305
A cikkből idézet:
A jogász és színész végzettségű Bakos-Kiss Gábor Vidnyánszky Attila igazgatása idején lett a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja, majd miután Vidnyánszky a Nemzeti Színház igazgatója lett, őt is magával hívta. Volt művészeti vezető a Váci Dunakanyar Színházban, Kis Domonkos Márk igazgatása alatt; Kisnek azért kellett idő előtt távoznia a színházból, mert gyanús pénzügyi ügyletekkel vádolták meg. Kis a távozása után sem maradt munka nélkül: jelenleg a Vidnyánszky Attila által elindított, milliárdos költségvetésű Déryné Művészeti Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint tanár lesz a modellváltás után a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Bakos-Kiss 2020-ban Jászai-díjat kapott.
Az idézett csak háromszor szerepel Vidnyánszky Attila neve.
Az már csak a HVG munkatársainak rosszindulata, hogy egy győri színházi igazgatóváltás kapcsán egy bekezdésben szintén háromszor említik az ehhez semmilyen módon nem kapcsolható Kis Domonkos Márk nevét, míg az új igazgató nevét csak kétszer írták le.
Van viszont Baán László, aki annyi, de annyi Társművészetet vagy legalábbis társművészeti múzeum-létesítést felügyel, hogy összeszámolni is nehéz. Sajnos a balettművészet valahogy kimaradt a portfóliójából, így Balettművészeti Múzeum (egyelőre)nem létesül a Városligetben. A lejjebb bedobott, szó szerint épületes javaslat (Drechsler-palota) pedig egyelőre veszni látszik, legalábbis, mint "n+1"-edik múzeum.
Hát igen. Pedig sokan vártunk erre a visszaszerzésre, de úgy látszik, a szándék hiányzott hozzá. Mert amit akartak, azt meg visszaszerezték, a jogszabály megalkotása nem lehet gond ott, ahol sorban születnek az egyszemélyre szóló törvények, csak sajnos az akarat. Hol van már, hogy egy Rockenbauer a miniszter, hogy Kocsis pénzt kap arra, hogy csináljon (jó) zenekart...
Aggodalomra ilyen szempontból semmi ok. A professzor-vezérigazgató-miniszteri biztos-kurat. elnök úr legalább két diplomával rendelkezik és ettől még akár zseni is lehetne. Meg anélkül is.
Itt azért lehetünk elnézőbbek, a Zeneakadémián is tanítottak olyanok, akiknek hivatalosan érettségijük sem volt, sőt egyikük kétszeres Kossuth-díjas volt. Lehet mondani jogosan, hogy de micsoda zseni volt cserébe, de tucatjával fogsz találni olyat, aki szerint VA is az...
"2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2013–2020 között művészeti rektorhelyettese, 2012-2017 között osztályvezető tanár a színművész szakon. 2020-tól a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán rektori megbízott." (Forrás: wiki) Avagy: „Adjátok meg a császárnak a császárét,...”. Adjátok meg a professzornak a professzorét!
"Az egy portugál kezében van és vissza is akarnám szerezni...Kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény, én csinálok egy olyat". Oszt'jónapot.
Vidnyánszky Attila mióta professzor?
Én bizony múzeumot raktam volna bele. Egy izgalmas, modern felfogású opera / színház / előadóművészettörténeti múzeumot. Alkalmi játszóhellyel.
Szép épület, szemben az Operaházzal, a közelben egy rakás színház. Kár odaadni szállodának, amikor lehetne középület.
JÖVŐRE NYÍLIK A 151 SZOBÁS LUXUSHOTEL AZ EGYKORI BALETTINTÉZET ÉPÜLETÉBEN
Travelo.hu
2299
Na de kedves Lujza, figyelj oda a legilletékesebb szakember(ek)re! Vidnyánszky Attila nem csak az SZFE-ről állapította meg tévedhetetlen biztonsággal, hogy "elavult", sőt, Káel Csaba már végzősként, 1989-ben (!) ugyanezt, aztán tavaly megkaparintották ráhuppantak-rácuppantak, hanem ő ill. az általa vezetett Magyar Teátrumi Társaság (MTT) a POSZT-ról is ex cathedra = "a katedráról" -hiszen egyetemi professzor!- jelentette ki, hogy "elfáradt". BTF megszűntetését már nem is indokolták. Valami izé helyette Káelé lett, pont. Ők fáradhatatlanok, avulatlanok.
Csakhogy nem a Tavaszi Fesztivál vált nevet, nem árt, ha egy újság pontosan fogalmaz! Inkább elindítják, sok pénzért, a konkurenciáját. Idén mi nézők és hallgatók jól járunk, mert válogathatunk az ingyenes közvetítésekben, de hogy ez az egész nagyon nem volt sportszerű, az finom fogalmazás.
Mai hír:
https://infostart.hu/kultura/2021/03/03/vilagsztarokkal-erkezik-a-nevet-valto-tavaszi-fesztival
Lesz itt minden, mármint az online térben. Káel Csaba az egyetlen aki a cikkben szereplő nevek közül - René Jacobs, Riccardo Chailly, Gardiner, stb. - fényképpel szerepel. Nevezett szerint ez a fesztivál már régi adóssága volt az államnak, de most (én teszem hozzá: hogy a főváros végre nem akadályozza) meg lehet valósítani és ezzel (állami) hagyományt teremteni.
Megszűnik a POSZT
A kormány kultúrharcának legfrissebb zsákmánya a Pécsi Országos Színházi Találkozó, amely nemcsak nevet vált, de végleg el is tűnhet a kínálatból.
Az elmúlt tíz évben meglehetősen behatárolt ízlés, színházi és ideológiai irányvonal szerint válogatták a POSZT programját, amiből nagyon sokan kirekesztve érzik magukat – mondta 2011-ben egy interjúban Vidnyánszky Attila, változást sürgetve.
Az általa vezette Magyar Teátrum Társaságnak hosszas ostrom után, végül 2012-ben sikerült bevásárolnia magát a 2000-ben, még a Magyar Színházi Társaság és a város által létrehozott fesztiválszervező cégbe, a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft.-be, mondván: így lesz „kiegyensúlyozott” a rendezvény. A versenyprogramot attól kezdve a két szervezet egy-egy küldötte válogatta, a zsűribe is paritásos alapon küldtek tagokat.
A közös munka azonban nem hozta el a békét, hol a produkciók előválogatóinak személyében, hol a zsűri tagjaiban nem tudtak megegyezni.
Vidnyánszkyék megszabadultak hát a Magyar Színházi Társaságtól, akik azért dobták be a törülközőt, mert az MTT az akkor még fideszes vezetésű várossal együttműködve, a fejük felett hozott döntéseket, szervezett ki pénzeket a vezetők cégének.
Ekkortól már csak Vidnyánszkyék és a város volt a kft. tulajdonosa. Szakmailag teljesen az MTT dominálta a fesztivált, de most úgy gondolják, ez sem elég, nem akarnak az ellenzéki várossal közösködni, inkább feláldozzák a fesztivált.
Pécs mostani polgármestere, Péterffy Attila a HVG-nek elmondta, hogy a kisebbségi tulajdonos, vagyis Vidnyánszkyék a két héttel ezelőtti taggyűlésen kezdeményezték a cég megszüntetését. Az MTT titkára, Szabó László szerint ugyanakkor közösen döntöttek a megszüntetésről, mert a POSZT „elfáradt, és Pécsnek nem is volt annyira fontos”. Bár korábban felmerült, hogy a POSZT vándorfesztivál legyen, egyelőre nincs kiérlelt terv a folytatásról.
Az biztos, hogy ebben a formában megszűnik a POSZT, ahogy az is, hogy szükség van hasonlóra – mondja Szabó. Péterffy viszont azt hangsúlyozza, hogy eszükben sincs elengedni a POSZT-ot, sőt vételi ajánlatot tesznek az MTT-nek, és vizsgálják, hogy akár állami támogatás nélkül is megrendezzék a színházi találkozót, „amely a város egyik fontos kulturális brandje”.
A polgármester elmondása szerint a minisztérium a pécsi színház állami finanszírozásáról folyó tárgyalásokon is megpróbálkozott a zsarolással. Azt a feltételt szabta volna a dotációnak, hogy a város adja el az államnak a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-t és benne a vidék legnagyobb és legmodernebb koncerthelyszínét, a Kodály Központot. A város azonban ellenállt. Tehette, hiszen az állam egy 2017-ben kötött szerződésben vállalta, hogy tíz évig milliárdos összeggel támogatja a Kodály Központot és zenekarát, a Pannon Filharmonikusokat. Persze akkor Pécs még fideszes bástya volt. Forrás: itt. A teljes cikk csak így, 1/1 kimásolva olvasható, mert az oldal fizetős. - ED)
Jaj, a képekkel ne foglalkozz! Az csak a körítés. Semmi közük a témához. Csak Chordot ugratom velük. Vagy azt nem szabad?
A zenékre koncentrálj! Az a fontos. A többit engedd el!
off Fogalmam sincs róla, ki az a "pár pótcselekvő stb. fórumozó", de azt tudom, hogy én pl. még véletlenül sem szólnék bele, pláne nem kritizálnám vagdalkozva pl. a Régizene fórumot és annak résztvevőit, pedig... pedig nem kellene nagyító sem azon számos beírás, karikatúra, vaskos vicc, stb. szemlézéséhez, amik nagy mennyiségben jelennek meg ott, amik engem ugyan nem zavarnak és/de amiknek annyi köze sincs a Régizenéhez és a régi zenéhez, mint Gizikének a gőzekéhez, hogy néhai nagy politikusunkat (igen, politikusunkat!) idézzem. Remélem, ízlésednek megfelelő médium cikkét linkeltem be, ügyeltem rá ;-) Úgyhogy jobb, ha nem turkálunk (egy)más zsebében kedvenc topikjaiban, mert kellemetlen dolgok derülhetnek ki.
Továbbra sem értek egyet azzal, hogy pár fórumozó, zenei téma híján, pótcselekvésként, politikai és egyéb, a komolyzenétől teljesen életidegen területre terelje nap, mint a társalgások fonalát. A zenekari munka sem arról szól, hogy a karmester reggelente felolvassa a próbateremben a 444. hu vagy a Magyar Nemzet írásait, hogy aztán nekiálljon interpretálni azokat az éppen aktuális politikai meggyőződése szerint.
Én mint afféle és az a bizonyos belga, középen állok...illetve most éppen ülök. Szerintem ők is.
Melyikhez? A baloldalihoz vagy a jobboldalihoz? Ugye milyen szarul hangzik?
Köszönöm a választ! Nagyon informatív volt. Én is ilyen elkeserítőnek és reménytelennek látom a hazai zeneoktatás jelenét. Írásod hatására talán másnak is tisztult egy kicsit a szeme.
Még egy dolog. Hogy egy időben elharapózott a művészetoktatási intézmények száma, az azért is volt, mert néhányan üzletet szimatolva kamuiskolákat alapítottak fiktív diákokkal és tanárokkal, hogy a fejkvótát felvehessék. Ezeket volt hivatott kiszűrni, amikor az AMI-ket minősítő eljárásnak vetették alá.
Visszakérdezek: be akarod záratni a Társművészetek topikot? Esetleges óhajoddal, panaszoddal fordulj kezel...khm...a szerkesztőkhöz ;-)
Egyelőre nem az van kiírva a fórum nyitóoldalára, hogy café momus politkai és komolyzenei magazin. Én tartom magam a tematikához. És te?
Két malomban őrlünk. Igen, az intézményrendszer (még) működik, és hálistennek szinte mindenütt túljelentkezés van, legalább is általánosságban zeneiskolai szinten, bár egyes szakokra lebontva már tarkább a kép. De jól mondod, ez a felszín. Az alapprobléma nem itt van, hanem - megint csak általánosságban - a világszerte elharapódzó igénytelenségnél, aminek a komolyzene áldozatul esik, illetve az a tény, hogy az emberek zenemérgezést kapnak, mert minden zenél, a legprimitívebb elektromos kütyük figyelmeztető hangjától kezdve. Emiatt a komolyzene, mint élményforrás háttérbe szorul, hiszen a komolyzene műveléséhez, de tulajdonképpen már a hallgatásához is kell valamennyi zenei intelligencia. Ez még tetéződik azzal, hogy az elektromos kütyük és a tömegkommunikációs eszközökben alkalmazott "villódzó" műfajok miatt a gyerekek koncentrációs készsége sokkal rosszabb, mint akárcsak 15 éve is volt, az eredmény az, hogy esik a színvonal. Valamit kompenzál az említett túljelentkezés, de kérdezd csak meg bármelyik konzis fafúvós tanárt, mennyire vért kell izzadni minden egyes növendékért. Ami az anyagi részét illet, amióta a KLIK a fenntartó, sokkal kevesebb jut eszközkiadásra, és ami jut, az is nehézkesebben intéződik. Az amúgy sem penge hangszerpark még inkább amortizálódik, sok helyen pedig szükségtelen ellentétet okozott az épületet adó anyaiskola és a zeneiskola tagintézménye között a 16 órás szabály.
A politikát annyiban ide kell keverni, hogy a rendszerváltás utáni első kormányt leszámítva pártszínezettől függetlenül MINDEGYIKBEN felvetődött már a gondolat, hogy mi a fészkes fenéért kell nekünk finanszorízni a zeneiskolai oktatást, miért nem lehet tandíjassá (=önfenntartóvá) tenni, fizessék csak azok, akiket érint. Ez a "felvetődött" azt jelenti, hogy vagy alacsonyabb szinten, vagy akár a költségvetési törvényben ki akarták venni az állami közfeladatok közül a zeneiskolai oktatást. És bármilyen kormány is lesz a következő választások után, ebből az aspektusból nem lesz különb az sem, mert már kinevelődött legalább egy generáció, aki hagyománytiszteletből sem ad a kultúra ezen részére...
Az iskolai énekoktatással kapcsolatban gyökeresen más véleményen vagyok. Önmagában beszédes tény az, hogy a fénykorhoz képest (80-as évek eleje) hanyadrészére (nem hány százalékkal!!) esett vissza az énektagozatos (ma emelt szintűnek hívják) iskolák száma, de a színvonala is, mert ahol még sikerült megtartani, ott is az a jellemző, hogy vagy egy nyelv-, esetleg matektagozatos csoporttal együtt tesz ki egy osztályt, tehát valójában csak 10-15 gyerek kap ténylegesen emelt szintű oktatást, vagy pedig fűt-fát föl kell venni, hogy meglegyen a minimális osztálylétszám, köztük olyanokat is, akiknek se kedvük, se fülük, se közük nincs a zenéhez. El lehet képzelni, milyen könnyű lehet ott bármit is produkálni. A még létező néhány "kirakatiskolát" más kategóriába sorolnám, mert ők valami olyan plusszt nyújtanak, amiért megtehetik, hogy zenei szempontok szerint válogassanak a jelentkezők közül legfőképpen azért, mert van is annyi. De ehhez minden esetben kell egy megfelelő háttértámogató, egy megfelelő intézményvezetés, ami a többi emelt szintű iskolánál nem áll fenn.
A tanárképzés pedig siralmas. Évek óta lebeg a kard a nem zenei karon lévő zenetanárképző szakok feje fölött, a Zeneakadémián pedig az egykori KÉTK/IÉTK szak átszervezésével szinte teljesen taccsra tették a leendő ének--zene tanárok képzését, most próbálják helyrehozni, de nagyon veszett fejsze nyelének tűnik az eset. Talán emiatt is a 15-20 évvel ezelőttihez viszonyítva igen csekély az ének-zenetanári szakokon tanulók száma, és ezek egy jelentős része is amikor a gyakorlati tanítás során szembesül azzal, hogy mivel is jár ez, pályaelhagyó lesz még mielőtt megkezdené azt. Jó esetben elmegy zeneiskolába szolfézstanárnak, - fele akkora csoport, nincsen teljesítménykényszer, nem kell szerrepelni iskolai ünnepélyeken, nem kell annyit fegyelmezni, stb. - ami az ő szemszögéből nézve teljesen érthető, csak éppen az utánpótlás ettől még nem termelődik ki. És ha ez még nem lenne elég: az a bizonyos tanári bértábla mostanra annyira elértéktelenededtt, hogy a kezdőfizetés már alatta van a hivatalos diplomás minimálbérnek, ezért ki kell egészíteni. Nagy is a fluktuáció a fiatalabb korosztályoknál, ők még nem törődtek ebbe bele, ők úgy gondolják, hogy a boltban hivatástudattal nem lehet fizetni.
És ez azért különösen szomorú, mert elvileg az emelt szintű zeneoktatásban tanulók és a zeneiskolai tanulók lennének a jövő koncertlátogató közönsége, az iskolai ének-, illetve a zeneiskolai főtárgy-, és szolfézsórákon dől el, hogy ki(k)ből lesz az. Így pedig nehéz.
Rara temporum felicitas, ubi quae vecis sentire et quae sentias dicere licet. /Tacitus/