vissza a cimoldalra
2022-11-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Társművészetek (2583)
Opernglas, avagy operai távcső... (21613)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63905)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5767)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
A díjakról általában (1176)
Balett-, és Táncművészet (6149)
A nap képe (2349)
Pantheon (3193)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)
Kimernya? (4683)
Momus-játék (6352)
Sass Sylvia (490)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3306)
Ilosfalvy Róbert (1008)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1596)
Zenei események (1027)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (904)
Rost Andrea (2134)
Kolonits Klára (1237)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

3246   tollnok • előzmény3245 2022-08-07 09:44:18

Sőt, menjük vissza a 20. század elejére. Tallián Tibor 1998-as cikke a Muzsika folyóiratból:

 

"A város mostani operaigényét a kortársak s az utókor is legitimnek tarthatja: a trianoni országterületen kétségkívül mindig is Szeged éhezte és élvezte legerősebben a műfajt. Már 1916-ban szubvencionálták itt a színigazgatót, kimondottan azzal a céllal, hogy operaelőadásokat tartson - Almássy Endre tartott is, évadonként harmincat, sőt
1919/1920-ban ötvenötöt, olyan jó énekesekkel, mint Ocskay Kornél, Hilbert Janka, Miksa Ilona. Pár év múlva Andor Zsigmond bérelte ki a szegedi színházat, ugyan tönkrement bele három év alatt, de addig akkora operát vitt, aminőt még nem látott magyar vidék (Kolozsvárt kivéve). Andorral a város valóságos operai mézesheteket élt meg, hatvan tagú zenekarral, amelyben az ő idején lett rendszeresen használt hangszer például a hárfa, s amelynek befogadására korabeli sajtóhíradás szerint kibővítették a zenekari árkot. Egyik legnagyobb feltűnést keltett extravaganciájaként az igazgató új Mascagni-mű magyarországi bemutatóját rendezte meg. „Párizst megelőzve!' - írta hitetlenkedő büszkeséggel a város színházi krónikája. A Piccolo Marat bemutatójára az 1923/1924-es évad végén került sor, Szende Ferenc és Somló József vendégszereplésével.
Andor Zsigmond évadonként 14-15 operát adott 35-44 előadásban, közöttük olyan kevésbé elcsépelteket, mint A bűvös vadász. A bibliás ember, Kienzl másik operája, a Forradalmi szerelem, továbbá Giordano Szibériája. Sietett előadni az ígéretes új magyar operasikert: a Farsangi lakodalom az 1925/1926-os évadban 8 alkalommal került színre Szegeden. Bemutatta a Lohengrint Hubert Lauer, Clair Born, Josef Manowarda, Ernst Fischer 

együttesével (az első Wagner-előadás Szegeden), majd A walkürt, a budapesti Operaház énekeseivel, Fleischer Antal irányítása alatt. Egy ízben a Faustot állította ki bécsi énekesekkel, máskor Sigismondo Salescit, Antonio Armentanót, Vera Schwarzot, Lotte Schönét, Friedrich Feinhalst, Slezákot fogadta."

A cikk szerint minden nagyon jól ment a nagy gazdasági világválságig, ami véget vetett a virágzó operaálomnak Szegeden: 1932-1943 között havonta csak egy opera előadást tartottak, majd a háború közepén elhatározta a város, hogy saját operatársulatot szervez! A világháború megint sok nehézséget okoz persze, de:

"1946. március 3-án az operarészleg megtartotta első bemutatóját, a Carment. A következő évadban 13 zenés művet vittek színre,"

(...)

 

A következő két évadban a szegedi opera- és balettegyüttes a magyar zenés színház addigi történetében valósággal szenzációszámba menő bemutatósorozatot rendezett. A repertoár olyan darabokkal bővül, amelyek a magyar vidékre azelőtt egyáltalán nem, vagy csak véletlenül tévedtek: Otello, Gianni Schicchi, Lohengrin, A windsori víg nők, Hovanscsina, Figaro lakodalma. Bemutatnak egy Jemnitz-balettet, és Kenessey Jenő negyvenes évek elejéről való, nagy sikerű egyfelvonásosát, Az arany meg az asszonyt. Mindennek megkoronázásaként Vaszy magyar vidéki színpadon először előadatja A csodálatos mandarint - azt a pantomimot, amelyet a budapesti Opera is csak 1945-ben mutatott be."

3245   tollnok • előzmény3244 2022-08-07 09:31:09

 

Egy későbbi, a Szegedi Nemzeti Színházzal foglalkozó, 1969-es írás a Muzsikából:

"Pedig az alatt a négy év alatt, amíg Vaszy Viktor irányította Szeged zenei életét, nagyszerű együttese volt a városnak. Minden zenerajongó kedves emlékei között tartja nyilván azt a Szorocsinci vásárt, amelyet magyarországi ősbemutatóként vittek színre Szegeden. És játszották az 1945 utáni esztendőkben a Hovanscsinát, Az eladott menyasszonyt, előadtak sok Wagner-, Verdmnűvet, kisebbfajta Mozart-ciklust is. Nem kevésbé jelentős zenetörténeti tény, hogy nagy balettművek is színpadot kaptak; a Mandarinból például az eredeti szüzsé felhasználásával Szegeden tartottak bemutatót, és előadták A fából faragott királyfit is. Az már nemcsak zene-, hanem irodalomtörténeti emlék is, hogy ezen a Bartók-premieren Balázs Béla kijött a függöny elé, és ismertette A fából faragott királyfi keletkezését, Bartókhoz fűződő kapcsolatait.

(...)

(Vaszy Viktort is interjúvolták a bevezető után a cikkben és ő válaszol)

 

Két vonás jellemezte az elmúlt 10— 12 év munkáját — mondja Vaszy Viktor, bár ezek a vonások már a felszabadulás után is megmutatkoztak, ha nem is ennyire pregnánsan. Az egyik a méltatlanul elfeledett régi művek előadása, a másik a modern repertoár gazdagítása. Néhány cím a nálunk régen és ritkán játszott művek listájáról: A bűvös vadász, Nabucco, Idomeneo, Szicíliai vecsernye, Puccini Manonja, A Nyugat lánya. A modernek sorában: Orff-tól A hold, Ravel Pásztorórája, és köztük a legjelentősebb — Hindemith-től a Mathis. De szívesen említeném meg a két Prokofjev-művet, az Eljegyzés a kolostorban-t, és A három narancs szerelmesét, Cikker Beg bajazsdját és a magyar bemutatót, Vántus Istvántól A három vándort. És közben kidolgoztunk egy fontos alapelvet, ami műhelymunkánkat jellemzi: ensemble-kultúrára kell nevelni az együttest, részben azért is, mert mi nem tudunk sztárokat szerződtetni. De különben is: az együttes kultúrát sohasem a sztárok teremtik meg.

(...)

 

"Vegyünk példának egy modern művet. Természetesen többet is áttanulmányozunk, amíg döntésre kerül a sor. Megvitatjuk, melyik mű felel meg legjobban céljainknak. Ha a rendelkezésünkre álló apparátusra, szereplőgárdára „ráhúzható" az opera, akkor ehhez komponáljuk meg a műsor egészét. De elképzelhető fordítva is: van egy álmunk, szeretnénk azt megvalósítani, és ehhez illesztjük az évad bemutatóját. Jövőre például szeretném elővenni az Álarcosbált, és megkeressük, hogy mit igazíthatunk hozzá. Prokofjev operájára. A tűz angyalára, és Richard Strauss Saloméjára gondoltunk."

Majd keresek a Pécsi Nemzetiről is, meg a Csokonai Színházról hasonlót. Na, az ilyen írásokat böngészve döbben csak le az ember, hogy sajnos hová jutottunk a 21. századra opera kultúra ügyileg. Pesten persze vannak lehetőségek és bemutató dömping - de sajnos ott sem úgy, ahogy kellene. 

3244   tollnok • előzmény3238 2022-08-07 09:22:11

Valamiért csak így tudok hozzászólni, hogy előzményre kapcsolok. Na szóval, ismét egy kis múltidézés. Vaszy Viktor érdemei - volt itt, aki szerint az ő érdemeit is próbálják kisebbíteni, szerintem nem így van. Szóval, ez a kis idézet a Muzsika 1958-as számából is jelzi: sajnos a vidéki operajátszás aranykora már régen elmúlt.

 

"Szegednek fontos évadja volt az elmúlt 1957—58-as színházi év. Hosszú esztendők után ismét megfelelő lehetőséget kapott a szegedi Nemzeti Színház, hogy kifejlessze, megerősítse operai tagozatát. A színház élére viszszakerült Vaszy Viktor serény munkájának eredményeképpen az évad végén már tizennyolcra nőtt a repertoárba illesztett művek száma, s az előadások kitűnő színvonalat értek el. Igen nagy jelentőségű, hogy Szeged operája magyar szerző új alkotásából rendezett ősbemutatót, elsőnek hozva színre Sugár Rezső Akisz és Galateia című balettjét. A Hunyadi László, Puccini Manon Lescaut-ja, a Bűvös Vadász: az évad jelentős eredményei. A jövő szezonra megint terveznek magyar bemutatót: Iborusitzky Zoltán Báthory Zsigmond c. történelmi operáját, továbbá Farkas Ferenc Kristóf Károly librettójára írt balettjét, a Három csavargó-t.

3238   tollnok • előzmény3236 2022-08-06 13:47:13

Éppenséggel az Operavilág sok írása ilyen - ez van, mondjuk Zsótért, Alföldit és Kovalikot vagy Székely Krisztát a szerző nem feltétlenül kritizálja negatívan az írásaiban. Nem tudok nyilatkozni, én nem láttam ezt a Traviátát. A 2016-os debreceni előadásban viszont Kolonits Violettája  nagyon is volt valamilyen.

3236   Edmond Dantes • előzmény3235 2022-08-06 09:08:47

Fukarkodni éppenséggel kritikus megjegyzésekkel sem fukarkodik a cikk, ahogyan a 3199-ben belinkelt kritika sem. Úgy érzem, a szegedi produkcióval kapcsolatban a többség "csak a szépre emlékezik" , az énekesekről (még az egymondatos epizodistákról is) csak úgy záporoznak a szuperlativuszok -vannak azért elfogulatlanabb, kritikusabb hangok is-, a rendezésről pedig.... nos, ha ugyanez pl.Kovalik, Zsótér, Alföldi vagy Székely Kriszta munkája lenne, vélhetően már annyi keresztvizet leszedtek volna az éber szemű kritikusok és kommentelők a produkcióról, amennyivel felduzzasztható lenne a Genezáret-tó.

3235   tollnok 2022-08-06 07:27:38

Az Operavilág írása - nem fukarkodik a dicsérettel Traviata ügyben.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Richard Wagner: Az istenek alkonya

18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Szabó Marcell (zongora), Onczay Zoltán (gordonka), Kanyó Dávid (fuvola), Kővári Eszter Sára (ének)
Az est házigazdája: Madarász Iván zeneszerző


Liszt: 104. Petrarca-szonett, S.161/5
Bartók: Három Csík megyei népdal, BB 45b
Dohnányi: Ruralia Hungarica, Op. 32/a, 32/d
Horváth Márton Levente: Sonata da chiesa
Madarász Iván: Három történet oboára
Bella Máté: A pillangó álma
Balogh Máté: Hét hangya
Madarász Iván: Fú a szél a nádasban

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Lajkó István (zongora)
"A fekete-fehér színei 2022"
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 47. Petrarca-szonett, 104. Petrarca-szonett, 123. Petrarca-szonett
Schubert: Három zongoradarab, D. 946
Medtner: Szonáta-ballada, op. 27

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Réka (gordonka, viola da gamba)
Savaria Barokk Zenekar, vezényel: Németh Pál
C. Ph. E. Bach: A-dúr gordonkaverseny
J. Pfeiffer: A-dúr versenymű viola da gambára
A mai nap
született:
1797 • Gaetano Donizetti, zeneszerző († 1848)
elhunyt:
1643 • Claudio Monteverdi, zeneszerző (sz. 1567)
1924 • Giacomo Puccini, zeneszerző (sz. 1858)
1957 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző (sz. 1897)